"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/105. számú

törvényjavaslat


a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról


Előadó: Dr. Vastagh Pál
Budapest, 1994. szeptember 26.



T/105. számú törvényjavaslat

a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról


1. §

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többször módosított 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

\"(2) E törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni.\"

2. §

A Csjt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.\"

3. §

(1) A Csjt. 49. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

\"(2) A gyermek külföldre történő örökbefogadása - a rokonok, illetve a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével - csak akkor engedélyezhető, ha a gyermek örökbefogadására belföldön nem kerülhetett sor.\"

(2) A Csjt. 59. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A korlátozottan cselekvőképes nagykorú félnek az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatához törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges.\"

4. §

A Csjt. 71. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

\"A szülőknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét - korára, érettségére figyelemmel - tekintetbe kell venni.\"

5. §

A Csjt. 72. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"72. § (1) A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják, - ellentétes megállapodásuk hiányában - akkor is, ha már nem élnek együtt.

(2) Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta.

(3) A közös szülői felügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszünteti, ha a megszüntetés a gyermek fejlődése szempontjából is indokolt.

(4) A szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál.\"

6. §

A Csjt. a következő 72/A-72/B. §-sal egészül ki:

\"72/A. § (1) A gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított. Ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri.

(2) A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak és az elhelyezés változatlan fenntartása a gyermek érdekét sérti.

(3) A gyermek elhelyezése, valamint az elhelyezés megváltoztatása iránt a szülő,a gyámhatóság és az ügyész indíthat pert.

(4) Ha a gyermek elhelyezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, a bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz.

72/B. § (1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően - közös szülői felügyelet hiányában is - együttesen döntenek, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette.

(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának, valamint életpályájának megválasztása.

(3) A gyermekétől különélő szülőt a bíróság feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet jogával is, illetve ha a gyermek érdekei megkívánják, az őt egyébként megillető szülői felügyeleti jogokat - így a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát - korlátozhatja vagy megvonhatja, illetve egyes jogosítványok gyakorlásának szünetelését rendelheti el.\"

7. §

A Csjt. 74. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"74. § A bíróságnak és a gyámhatóságnak a szülői felügyelettel, illetve a gyermek elhelyezésével, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos eljárása során - elháríthatatlan akadály esetét kivéve - mindkét szülőt meg kell hallgatnia. Indokolt esetben közvetlenül vagy szakértő utján meg kell hallgatni a gyermeket is. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés fejlődését veszélyezteti.\"

8. §

A Csjt. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a gyermek hajlama, testi és értelmi képessége, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével a szülői felügyeletet gyakorló szülők és a gyermek közösen döntik el.

(2) A szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével kapcsolatban felmerült vitában a gyámhatóság dönt.

(3) A tizenhatodik életévét betöltött - már nem tanköteles - gyermek a szülő hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt vagy szövetkezeti tagsági viszonyt. \"

9. §

A Csjt. 91. §-ának (3) bekezdése következő mondattal egészül ki:

\"Nem szünetel a szülői felügyelet, ha a szülők vagy a bíróság a közös szülői felügyeletről döntött.\"

10. §

A Csjt. 92. §-ának (1) bekezdése a következő első mondattal egészül ki:

\"A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével kapcsolatot tartson.\"

11. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A Csjt. 37. §-ának (4) bekezdésében és a 39. §-ának (2) bekezdésében a \"tizenhatodik\" szövegrész helyébe a \"tizennegyedik\" szövegrész lép.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Csjt. 76. §-a a hatályát veszti.

12. §

A Polgári perrendtartásról szóló többször módosított 1952. évi III. törvény 279. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) Ha a bíróság a perben a Családjogi törvény 74. §-a alapján a házastársak kiskorú gyermekének, mint érdekeltnek a meghallgatásáról döntött, indokolt esetben egyidejűleg a gyermek részére ügygondnokot rendel. A bíróság úgy is határozhat, hogy a gyermeket a házastársak és jogi képviselőik távollétében hallgatja meg. E szabályok vonatkoznak a gyermek elhelyezésével kapcsolatos perekre is.\"



INDOKOLÁS

a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló T/105. számú törvényjavaslathoz


I.
Általános indokolás

Harminc évvel azt követően, hogy az ENSZ 1959. november 20-i közgyűlése elfogadta a Gyermek jogairól szóló Nyilatkozatot, megszületett a Gyermek jogairól szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény). Az Egyezmény a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, illetve az Emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezménnyel összhangban szabályozza a gyermek jogait, mint olyan emberi jogokat, amelyek speciális garanciákat és védelmet igényelnek a jogalkotás és jogalkalmazás területén egyaránt.

Az Egyezmény - többek között - rögzíti, hogy a gyermeknek joga van a saját személyazonosságának tiszteletben tartására, a szociális biztonságra, a családban történő nevelkedésre, arra, hogy minden őt érintő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét.Az Egyezményben részes államoknak, illetve a gyermek fejlődéséért felelős személyeknek és szervezeteknek meg kell tenniük minden szükséges intézkedést a gyermeki jogok érvényesítése érdekében. Az Egyezmény ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az egyes államok - eltérő történelmi, kulturális hagyományaikra tekintettel - más-más jogi megoldást választhatnak a gyermeki jogok szabályozása során.

Az Egyezményt a Magyar Kormány képviselője 1990. március 14-én írta alá, kihirdetésére pedig az 1991. évi LXIV. törvénnyel, 1991. november 22-én került sor.

Az Egyezményhez való csatlakozás elkerülhetetlenné tette a hatályos joganyagnak az Egyezmény előírásai szempontjából történő felülvizsgálatát, harmonizációját. Az Országgyűlés 47/1991. (IX. 15.), illetve 55/1992. (X. 1.) határozatai felhívták a Kormányt, hogy gondoskodjon az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelő jogszabályok megalkotásáról, illetve az érintett jogszabályok esetleges módosításáról.

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többször módosított 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) rendelkezései alapvetően megfelelnek az Egyezménynek, azonban a gyermeki jogok szabályozása és az ezzel összefüggő jogi garanciák hiányosak. Nincsen olyan általános szabály, amely biztosítaná a gyermek véleménynyilvánítási jogát az őt érintő lényeges kérdések eldöntése során.

Ezért a törvényjavaslat alapvető célja, hogy a gyermek, mint autonóm személyiség számára biztosítsa annak lehetőségét, hogy aktívan részt vehessen a sorsát érintő kérdések eldöntésében, a mindennapok problémáitól kezdve a pályaválasztásig vagy akár a szülői ház elhagyásáig.A törvényjavaslat e jogérvényesítés lehetőségét differenciáltan szabályozza. Alapvető rendelkezés, hogy a gyermeket - életkorának, érettségének megfelelően - tájékoztatni kell az őt érintő kérdésekről, be kell vonni a vele kapcsolatos döntési folyamatba. Ennek fóruma a család, illetve meghatározott esetekben a gyámhatóság és a bíróság. Bizonyos alapvető, sorsdöntő kérdések a tizennegyedik életév betöltése után a gyermek beleegyezése, egyetértése nélkül nem rendezhetőek. A törvényjavaslat elsősorban az ún. státusz ügyekben (apai elismerés, örökbefogadás), illetve az elhelyezés kérdésében írja elő - fő szabályként - a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező gyermek döntésének, hozzájárulásának szükségességét.

A törvényjavaslat másik fontos eleme a szülői felügyelet, a szülő-gyermek kapcsolatrendszer egyes kérdéseinek újragondolása. A szülői felügyelet, a szülői jogok és kötelességek kodifikálása messzemenően gyermekjogi kérdés is, a gyermeki jogok és a szülői jogok elválaszthatatlan egységet képeznek. Az, hogy a jövőben a különváltan élő szülők - megegyezés esetén - közösen gyakorolhatják a szülői felügyeletet, biztosítja a gyermek mindkét szülőhöz való \"jogát\" is.

A törvénymódosítás említett koncepcióját valósítják meg a törvényjavaslat egyes, konkrét rendelkezései.


II.
Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A törvényjavaslat 1. §-a a Csjt. alapelvi szintű rendelkezései közé emeli azt az általános érvényű szabályt, hogy a szülőnek, illetve a jogalkalmazónak (gyámhatóságnak, bíróságnak stb.) döntései során mindig a gyermek érdekét szem előtt tartva, jogait biztosítva kell eljárnia.

A 2. §-hoz

A Csjt. 18. §-a (3) bekezdésének hatályos szövege szerint a volt házastársak tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül csak akkor lehet kérni, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél vagy gyermekük érdekét súlyosan sérti. Az Egyezmény normáival ellentétes, hogy a gyermek szempontjából a módosításra csak súlyos érdeksérelem esetén kerülhet sor. A törvényjavaslat szerint a jövőben bírósághoz lehet fordulni a határidőn belül azonnal, ha az egyezség fenntartása a gyermek érdekét sérti.

A 3. §-hoz

Az örökbefogadás alapvető változást jelent a gyermek életében, új rokoni, családi köteléket eredményez. Az Egyezmény 21. Cikkének értelmében az örökbefogadás során is biztosítani kell a gyermek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítését.

Az Egyezmény azt is kimondja, hogy elsősorban a gyermek belföldön történő örökbefogadását kell előmozdítani. Ezért a törvényjavaslat a Csjt. 49. §-át módosítva kimondja, hogy a külföldre történő örökbefogadásra csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek hazai örökbefogadására tett erőfeszítések nem jártak eredménnyel (pl. a belföldön a gyermeket életkora, fogyatékossága, vagy egyéb okból nem fogadták örökbe).

A törvényjavaslat azt is kimondja, hogy a tizennegyedik életévét betöltött gyermek az örökbefogadásával kapcsolatos jognyilatkozatot a jövőben már személyesen teheti meg. Csak a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy jognyilatkozatához szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása.

A 4. §-hoz

A törvényjavaslat 4. §-a az Egyezmény 12. Cikkével összhangban előírja, hogy a szülőknek biztosítaniuk kell, hogy gyermekük - életkorának, érettségének megfelelően - az őt érintő döntések során véleményét kifejthesse. A gyermek véleményét a szülőknek figyelembe kell venniük. Miután a szülők ismerik legjobban gyermeküket, ezért a törvényjavaslat rájuk bízza, az ő felelősségükké teszi, hogy mikor, miként beszéljék meg gyermekükkel a mindennapok kérdéseit, vagy a rendkívüli problémákat. A szülőnek a gyermekét partnernek kell tekintenie, akivel a legkényesebb kérdéseket is meg lehet vitatni, természetesen életkorának, fejlettségének megfelelően (Csjt. 71. § (1) bek.).

Az 5. §-hoz

A hatályos rendelkezések szerint a szülők a szülői felügyeletet együttesen gyakorolják és különválásukat követően - megegyezésük esetén - a gyermek elhelyezéséről is közösen döntenek. Az elhelyezést követően a szülői felügyeleti jogokat - fő szabályként - az a szülő gyakorolja, akinél a gyermek elhelyezést nyert, tehát a szülők házasságának felbontása az egyik szülő és a gyermek kényszerű válását is maga után vonja, hiszen e szülő szülői felügyeleti joga a házasság felbontása, a gyermek elhelyezése következtében, a törvény erejénél fogva szünetel. Ezt a szülőt csak a kapcsolattartás, valamint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való döntés joga illeti meg, még akkor is, ha a szülő továbbra is vállalni kívánja a szülői felelősséget és a volt házastársak, mint szülőtársak készek az együttműködésre.

A szülői felügyelet automatikus, kényszerű szünetelése nemcsak a szülői, hanem a gyermeki jogokat is érinti. Ezért a törvényjavaslat szerint a jövőben a szülők a Csjt. 72. §-a értelmében a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben megállapodhatnak abban, hogy a szülői felügyeletet - a gyermekelhelyezéstől függetlenül - közösen gyakorolják, illetve egybehangzóan kérhetik, hogy a bíróság a közös szülői felügyeletre vonatkozó döntésüket ítéletben rögzítse. Önmagában egyébként a szülők életközösségének megszakadása - ellenkező megállapodás hiányában - a közös szülői felügyeletet nem érinti. Azt már a hatályos rendelkezések is lehetővé teszik, hogy a szülők peren kívül állapodjanak meg a gyermek elhelyezésről. A jövőben nem lesz akadálya annak sem, hogy ilyen esetben döntésük a közös szülői felügyelet változatlan fennmaradására is kiterjedjen.

A közös szülői felügyelet garanciát jelent arra, hogy a gyermek - az Egyezmény 9. Cikkének megfelelően - intenzív személyes kapcsolatban marad a különélő szülőjével is.

Természetesen a közös szülői felügyeletre csak a gyermek érdekében és akkor kerülhet sor, ha azt mindkét fél kívánja. A közös szülői felügyelet ugyanis olyan fokú együttműködési készséget feltételez, amely az egyik szülő tiltakozása, elzárkózása esetén nem valósítható meg, nem kényszeríthető ki.

Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők a szülői felügyelet körébe tartozó valamely kérdésben nem tudnak egyetértésre jutni, ügyükben a Csjt. 73. §-a (1) bekezdésének alapján a gyámhatóság dönt.

A közös szülői felügyelet csak addig \"működik\", amíg azzal mindkét szülő egyetért. A szülők közötti kapcsolat megromlása, együttműködésük hiánya okot szolgáltathat a közös szülői felügyelet bírói megszüntetésére. A gyermek érdekét természetesen ennél a döntésnél is figyelembe kell venni. Általánosságban azonban elmondható, hogy a szülők közös szülői felügyelettel kapcsolatos konfliktusa és ilyen esetben a közös szülői felügyelet fenntartása hátrányos a gyermek fejlődése szempontjából.

Változatlan szabály, hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve a gyámhatóság pert indíthat a gyermek kiadása iránt azzal szemben, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál.

A 6. §-hoz

A közös szülői felügyelet lehetősége általában nem teszi szükségtelenné a gyermek elhelyezését, hiszen a gyermekétől különélő, esetleg másik városban lakó szülő nem vállalhatja a gyermek mindennapos ellátásával, gondozásával járó felelősséget. Ezért a gyermeket a közös szülői felügyeletről történt megállapodás esetén is el kell helyezni.

A gyermekelhelyezés szabályait jelenleg nem a szülői felügyelet alapvető (általános) közös szabályai tartalmazzák, hanem az a szülői felügyelet egyik tartalmi eleme, a gondozás, nevelés körében szerepel. Tekintettel arra, hogy a gyermekelhelyezés a szülői felügyelet egészét, valamennyi elemét érintő szabály, a törvényjavaslat a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos kérdéseket a Csjt. új 72/A. §-ában, a szülői felügyelet általános közös szabályai körében rendezi.

Módosul a gyermekelhelyezés megváltoztatásának feltételrendszere is. Jelenleg az elhelyezés megváltoztatásához nem elegendő a körülmények lényeges változása, így az sem, ha a gyermek kötődése egyértelműen megváltozott, a különélő szülő felé fordult és ez, a gyermeknevelésre alkalmas szülő vállalja a gyermek gondozását. Az elhelyezés módosítására csak akkor kerülhet sor, ha ezen túlmenően a gyermek addigi környezete, az őt nevelő szülő körülményei kedvezőtlenül változtak. Ez az együttes feltételrendszer csak igen ritkán valósul meg, így a gyermekelhelyezés megváltoztatására a gyermek szempontjából indokolatlanul kevés esetben kerül sor. A jövőben az elhelyezés megváltoztatásának szempontja kizárólag a gyermek valós érdeke lesz.

Technikai jellegű változás, hogy a különélő szülőt megillető egyes szülői felügyeleti jogok, illetve a gyermek sorsát érintő, közös döntést igénylő kérdések szabályozására önállóan, a 72/B. §-ban kerül sor.

A 7. §-hoz

A törvényjavaslat - az Egyezmény 12. Cikkére figyelemmel - a Csjt. 74. §-át újraszabályozva általános, garanciális szabályként rögzíti, hogy a szülői felügyelettel és a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos ügyekben a bíróságnak és a gyámhatóságnak meg kell hallgatnia a szülőket és indokolt esetben a gyermeket is. A törvényjavaslat nem állapít meg olyan életkort, amelynek betöltését követően a gyermeket mindenképpen meg kell hallgatni, hiszen ez az ügy jellegétől, a gyermek belátási képességétől függően más és más lehet. A bíróság, hatóság előtti meghallgatás esetenként aránytalan idegi megterhelést jelenthet a gyermek számára. A gyermek sorsával foglalkozó személyek, szervezetek felelőssége, hogy eldöntsék, mikor, milyen ügyben indokolt a gyermek személyes részvétele, meghallgatása, illetve mikor szükséges szakértő útján tájékozódni a gyermek véleményéről, kötődéséről.

Ugyanakkor a törvényben nevesített esetekben: az apai elismerés, az örökbefogadás során a tizennegyedik életévét betöltött gyermek meghallgatása, illetve véleményének figyelembe vétele nem mellőzhető. Ilyen kérdés lesz a jövőben az elhelyezés is, a tizennégy éves gyermeknek ugyanis általában már határozott véleménye van, el tudja dönteni, hogy kíván-e az elhelyezését kérő szülőnél vagy más személynél élni. Előfordulhat azonban, hogy a gyermeket az egyik szülő anyagi előnyök kilátásba helyezésével befolyásolja, illetve a gyermek a rá nehezedő pszichikai nyomás hatására nem tudja felmérni valós érdekét.
Ilyen esetben a bíróság mellőzheti a gyermek által választott elhelyezést, ha az gyermek fejlődését veszélyezteti.

A 8. §-hoz

A pályaválasztás alapvető jelentőségű a gyermek további sorsa, fejlődése szempontjából. Ezért a jövőben nem hozható döntés a pályaválasztásáról sem a gyermek tudta nélkül, illetve akarata, hajlama ellenére. A törvényjavaslat új rendelkezése értelmében erről a szülőknek és a gyermeknek közösen kell döntenie.

A törvényjavaslat a hatályos szabályozással lényegében egyezően rögzíti a tizenhatodik életévét betöltött gyermek önálló munkavállalásának lehetőségét (Csjt. 78. §).

A 9. §-hoz

A hatályos rendelkezések szerint a szülői felügyeletet az a szülő gyakorolja, akinél a gyermek elhelyezést nyert, a másik szülő felügyeleti joga - a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével - szünetel. A Csjt. 72. §-a (1)- (2) bekezdésének új rendelkezésére figyelemmel a törvényjavaslat a Csjt. 91. §-ának (3) bekezdését kiegészítve rögzíti, hogy a gyermek elhelyezésétől függetlenül nem szünetel egyik szülő szülői felügyeleti joga sem, ha a szülők ebben peren kívül megállapodtak vagy a bíróság - együttes kérelmükre - a közös szülői felügyeletről döntött.

A 10. §-hoz

A Csjt. hatályos 92. §-a a szülő és gyermek közötti kapcsolattartást csak mint a különélő szülő jogát és kötelességét szabályozza. A törvényjavaslat az Egyezmény 9. cikkével összhangban kimondja, hogy a rendszeres érintkezés joga kölcsönös, tehát a gyermeknek is joga, hogy különélő szülőjével kapcsolatot tartson.

A 11. §-hoz

Az örökbefogadással kapcsolatban tett jognyilatkozathoz hasonlóan a tizennegyedik életévtől kell a jövőben a gyermek hozzájárulása - a jelenlegi tizenhatodik év helyett - az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához (Csjt. 37. § (4) bek., 39. § (2) bek.).

A törvényjavaslat a Csjt. új rendelkezéseire tekintettel módosítja a Polgári perrendtartást és szabályozza a gyermek bíróság által történő meghallgatását. A törvényjavaslat - a kialakult gyakorlatnak megfelelően - rögzíti, hogy a gyermeket a bíróság a szülői felügyelettel, illetve a gyermek elhelyezésével kapcsolatos ügyekben nem tanúként hallgatja meg, hiszen a gyermek rendszerint nem csak az általa észlelt tényekről számol be, hanem egyidejűleg véleményt nyilvánít, állást foglal. A gyermeknek, mint érdekeltnek a perbeli státusza tehát speciális. Ezt fejezi ki az a szabály is, hogy részére a bíróság szükség esetén ügygondnokot rendel. A gyermek érdekét szolgálja az a rendelkezés is, hogy a gyermek meghallgatására - a bíróság döntésétől függően - a szülők és a jogi képviselők távollétében kerül sor.
"
