"1ż


T/134. számú

T Ö R V É N Y J A V A S L A T

az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről


Előadó: Dr. Vastagh Pál

Budapest, 1994. október


I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §

(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság ügyészsége által foglalkoztatott ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára.

(2) Ügyészségi alkalmazott:
a/ az ügyész;
b/ az ügyészségi titkár;
c/ az ügyészségi fogalmazó;
d/ az ügyészségi nyomozó;
e/ a közép- vagy felsőfokú végzettségű - érdemi feladatot végző - ügyintéző (a továbbiakban: tisztviselő);
f/ az ügyviteli feladatot végző dolgozó (a továbbiakban: ügykezelő);
g/ az a/-f/ pontban nem említett más ügyészségi dolgozó (a továbbiakban: fizikai alkalmazott).

(3) E törvénynek az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezéseit az ügyészségi titkárra, fogalmazóra és nyomozóra a XIV. Fejezetben foglalt eltérésekkel, a tisztviselőre, az ügykezelőre és a fizikai alkalmazottra pedig abban az esetben kell alkalmazni, ha e törvény kifejezetten így rendelkezik.

(4) A törvény nem érinti az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó - külön törvényben meghatározott - rendelkezéseket.

(5) A törvény nem érinti a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvénynek (a továbbiakban: előmeneteli törvény) a hatálya alá tartozó ügyészségi alkalmazottakra irányadó rendelkezéseit. 

A munkáltatói jogkör gyakorlója

2. §

(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a munkáltatói jogkört a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze (a továbbiakban: legfőbb ügyész) gyakorolja. A legfőbb ügyész e jogkörét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - egészben vagy részben más, vezetői munkakört betöltő ügyészségi alkalmazottra átruházhatja. 

(2) Ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó esetében nincs helye a munkáltatói jogkör átruházásának az olyan jogkör tekintetében, amelynek gyakorlójaként törvény a legfőbb ügyészt nevezi meg. 

II. Fejezet

AZ ÜGYÉSZSÉGI TESTÜLETEK

Az ügyészségi alkalmazottak tanácsa és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa

3. §

(1) Az ügyészségi alkalmazottak tanácsa (a továbbiakban: alkalmazotti tanács) működik:
a/ Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészségén (a továbbiakban: Legfőbb Ügyészség);
b/ a Katonai Főügyészségen, a területi katonai ügyészségekre (a továbbiakban: katonai ügyészség) is kiterjedő hatáskörrel;
c/ a megyei főügyészségeken és a Fővárosi Főügyészségen (a továbbiakban együtt: főügyészség), az alárendelt helyi ügyészségekre is kiterjedő hatáskörrel;
d/ az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben. 

(2) Az alkalmazotti tanácsokat az (1) bekezdésben felsorolt szervenként az ott szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak választják öt évre. A Katonai Fő ügyészségen működő alkalmazotti tanács megválasztásában résztvesznek a katonai ügyészségeken szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak is, a főügyészségen működő alkalmazotti tanács megválasztásában pedig a főügyészség alá rendelt helyi ügyészségeken szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak is. 

(3) Az alkalmazotti tanács tagjainak száma öt fő; közülük legalább két főt nem az ügyészek közül kell megválasztani. 

(4) Az alkalmazotti tanácsok tagjaik közül egy-egy főt delegálnak öt évre az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsába (a továbbiakban: Országos Tanács). 

(5) Az Országos Tanácsra és tagjaira a törvényben eltérően nem szabályozott kérdésekben az alkalmazotti tanácsra, illetőleg az annak tagjaira irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 

(6) A tevékenységükhöz szükséges időre az alkalmazotti tanács tagjait (tisztségviselőit) legfeljebb nyolc óra, az Országos Tanács tagjait (tisztségviselőjét) legfeljebb további nyolc óra munkaidő kedvezmény illeti meg havonta. Erre az időre személyi alapbér és bérpótlék jár. 

4. §

(1) Az alkalmazotti tanácsot egyetértési jog illeti meg a jóléti célú pénzeszközök felhasználásával, illetőleg az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosításával kapcsolatos tervek elfogadása tekintetében. 

(2) Ha az egyetértés hiánya miatt a felek között vita merül fel, akkor a Munka Törvénykönyvének az egyeztetésre, a közvetítésre és a kötelező döntőbírói eljárásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. 

(3) Az alkalmazotti tanácsnak véleményezési joga van
a/ az ügyészségi alkalmazottak lényeges érdekeit, illetőleg nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen az ügyészi szervek hatáskörébe tartozó szervezeti változtatásokra vonatkozó elképzeléseket,
b/ az új munkaszervezési módszerek bevezetését,
c/ az ügyészi szervezet által meghirdetett - anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó - pályázatot,
d/ a munkarend kialakítását,
e/ a törvény által meghatározott egyéb kérdéseket 
illetően. 

(4) Ha az (1) és (3) bekezdésben felsorolt tárgykörben a döntés (intézkedés) az alkalmazotti tanácsok legalább kétharmadának jogkörét érinti, az alkalmazotti tanácsok jogkörében az Országos Tanács jár el. Az Országos Tanács állásfoglalását kell kikérni abban az esetben is, ha az alkalmazotti tanácsok a tervezett döntés (intézkedés) tekintetében nem egybehangzóan nyilatkoztak. 

5. §

(1) Az alkalmazotti tanács (Országos Tanács) az ügyészség tervezett intézkedésével (4. § (1) és (3) bekezdés) kapcsolatos álláspontját tizenöt napon belül közli a munkáltatóval. Ennek elmulasztását úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértene. A tizenöt napos határidőt a tervezetnek az elnökhöz való érkezésétől kell számítani. 

(2) A 4. §-ban foglaltakat sértő intézkedés érvénytelenségének megállapítása iránt az alkalmazotti tanács (Országos Tanács) a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az intézkedés megtételét követő hatvan napon belül a Munka Törvénykönyvének a munkaügyi vitákra vonatkozó szabályai szerint jogvitát kezdeményezhet. A keresetnek az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van. 

6. §

(1) Az alkalmazotti tanács (Országos Tanács) tagja (tisztségviselője) a 4. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott jogosultság gyakorlásával összefüggésben - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a munkáltató nyilvántartásaiba betekinthet, s minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely az ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyával összefüggő szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató a betekintést és a tájékoztatást nem tagadhatja meg. 

(2) Az alkalmazotti tanács és az Országos Tanács, illetőleg ezek tagjai (tisztségviselői) a jogkörük gyakorlása során tudomásukra jutott személyes adatokat nem hozhatják nyilvánosságra a név, a szolgálati hely és a beosztás kivételével. Egyéb adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos érdekeinek veszélyeztetése, illetőleg az ügyészségi alkalmazottak személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatják nyilvánosságra. 

7. §

A törvényben nem szabályozott kérdésekben az alkalmazotti tanácsra (Országos Tanácsra) a Munka Törvénykönyvének az üzemi tanácsra (központi üzemi tanácsra) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, kivéve az üzemi megbízottra és az elnök díjazására vonatkozó szabályait. 

Az összügyészi értekezlet

8. §

(1) A törvény, a legfőbb ügyész, illetőleg az összehívásra jogosult más vezető által meghatározott ügyekben, továbbá ha azt a részvételre jogosult ügyészek egyharmada vagy az érdekelt munkavállalói érdekképviseleti szerv a napirend megjelölésével kéri, összügyészi értekezletet tartanak
a/ a Legfőbb Ügyészségen,
b/ a főügyészségen és az alárendelt helyi ügyészségeken,
c/ a Katonai Főügyészségen,
d/ a katonai ügyészségen
szolgálatot teljesítő ügyészek. A főügyészség és az alárendelt helyi ügyészségek ügyészei közös összügyészi értekezletet tartanak. 

(2) Az összügyészi értekezlet - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - tanácsadó, véleményező és javaslattételi joggal működik. 

(3) Az irányítása alá tartozó ügyészi szervezet összügyészi értekezletét
a/ a legfőbb ügyész,
b/ a katonai főügyész,
c/ a megyei főügyész, a fővárosi főügyész (a továbbiakban együtt: főügyész) és
d/ a katonai ügyészséget vezető ügyész
hívja össze. 

(4) Az összügyészi értekezlet összehívása kötelező:
a/ a törvényben, továbbá a legfőbb ügyész által meghatározott esetekben;
b/ ha azt a részvételre jogosult ügyészek egyharmada, illetőleg az érdekelt munkavállalói érdekképviseleti szerv a napirend megjelölésével kéri. 

(5) A (4) bekezdés b/ pontjában meghatározott esetben az összügyészi értekezletet az indítvány kézhezvételét követő tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni. 

(6) Az összügyészi értekezlet akkor határozatképes, ha azon a részvételre jogosult ügyészek több mint kétharmada jelen van. A határozatképesség megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az ügyészt, aki:
a/ keresőképtelen;
b/ rendes, szülési vagy fizetésnélküli szabadságon van;
c/ sor- vagy tartalékos katonai, illetőleg polgári szolgálatát tölti. 

(7) Az összügyészi értekezlet határozatait - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - szótöbbséggel hozza. 

Az ügyészi tanács

9. §

(1) Ügyészi tanács működik:
a/ a Legfőbb Ügyészségen;
b/ a Katonai Főügyészségen a katonai ügyészségekre is kiterjedő hatáskörrel;
c/ a főügyészségeken az alárendelt helyi ügyészségekre is kiterjedő hatáskörrel. 

(2) Az ügyészi tanács véleményt nyilvánít - a legfőbb ügyészt és a legfőbb ügyész helyettest kivéve - az ügyész kinevezését (magasabb munkakörbe helyezését) és felmentését, továbbá egyéb olyan kérdést illetően, amelyben a munkáltatói jogkör gyakorlója a véleményét kéri, vagy a véleményének kikérését a törvény, illetőleg a legfőbb ügyész elrendeli. 

(3) A véleménynyilvánításra az az ügyészi tanács illetékes, ahová az ügyészt kinevezik, illetőleg ahol a felmentésre javasolt ügyész szolgálati helye van. 

(4) A véleménynyilvánítás joga az ügyészi tanács tagjait együttesen illeti meg. Az ügyészi tanács akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. 

(5) Az ügyészi tanács határozatait szótöbbséggel hozza. Az ülést vezető elnök (elnökhelyettes) csak abban az esetben szavaz, ha az ügyészi tanács többi tagja között szavazategyenlőség alakult ki. 

(6) A véleménynyilvánítás határideje a megkeresésének az ügyészi tanács elnökéhez (elnökhelyetteséhez) érkezésétől számított nyolc nap. E határidő elmulasztása esetében a döntés az ügyészi tanács véleményének hiányában is meghozható. 

10. §

(1) Az ügyészi tanács öt tagját, közülük az elnököt, elnökhelyettest öt évre az ügyészek közül titkos szavazással választja:
a/ a Legfőbb Ügyészség összügyészi értekezlete;
b/ a főügyészség összügyészi értekezlete;
c/ a Katonai Főügyészség és a katonai ügyészségek együtt megtartott összügyészi értekezlete. 

(2) Az ügyészi tanácsnak a szavazatok számának sorrendjében az lehet a tagja, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha szavazategyenlőség miatt a választás nem jár eredménnyel,a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg a választáshoz szükséges szavazattöbbséget elérik. 

(3) Nem választható az ügyészi tanács tagjává az az ügyész, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. 

(4) Nem választható az ügyészi tanács tagjává a legfőbb ügyész és a magasabb vezető állású ügyész. 

11. §

(1) Megszűnik az ügyészi tanácstagság az ügyész:
a/ megbízatása idejének lejártával;
b/ ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnésével, illetőleg a munkavégzési kötelezettség alóli felmentéssel;
c/ legfőbb ügyésszé történő megválasztásával vagy magasabb vezető állású munkakörbe való kinevezésével;
d/ tagságról való lemondásával;
e/ tagságból való felmentésével;
f/ büntető, illetőleg fegyelmi felelősségét megállapító határozat jogerőre emelkedésével. 

(2) A tagságból történő felmentésről az összügyészi értekezlet dönt titkos szavazással. A felmentéshez a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges. 

(3) Szünetel az ügyészi tanácstagság a fegyelmi eljárás megindításától annak jogerős befejezéséig, illetőleg a ügyészségi szolgálati viszony szünetelése alatt. 

(4) Ha az ügyészi tanács tagjainak száma négy fő alá csökken, vagy mind az elnök, mind az elnökhelyettes ügyészi tanácstagsága megszűnik, új választást kell tartani. 

12. §

(1) Az ügyészi tanács működését - e törvény keretei között - ügyrendben szabályozza. 

(2) A törvényben nem szabályozott kérdésekben az ügyészi tanácsra az alkalmazotti tanácsra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az ügyészi tanács egyetértési jogot nem gyakorol és csak a jogosítványai gyakorlásához szükséges mértékben kérhet tájékoztatást. 

A szakmai kollégium

13. §

(1) A Legfőbb Ügyészségen és a főügyészségen az azonos ügyszakban foglalkoztatott ügyészek részvételével szakmai kollégiumok működnek. A szakmai kollégium elméleti és jogalkalmazási kérdésekben véleményt nyilvánít és javaslatot tesz. 

(2) A Legfőbb Ügyészségen működő szakmai kollégiumokban a Katonai Főügyészség ügyészei is résztvesznek. A főügyészségen működő szakmai kollégiumoknak tagjai a helyi ügyészségeken szolgálatot teljesítő ügyészek is. 

(3) A szakmai kollégiumok számát, részletes hatáskörét és a körükbe tartozó szervezeti egységeket a Legfőbb Ügyészségen a legfőbb ügyész, főügyészségen a főügyész határozza meg. 

(4) A szakmai kollégiumot a legfőbb ügyész, illetőleg a főügyész vagy az általuk megbízott ügyész vezeti és hívja össze. 

(5) A szakmai kollégium határozatképességére, a határozathozatal módjára és a véleménynyilvánítás (javaslattétel) határidejére a 9. § (4)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 

III. Fejezet

AZ ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE, MÓDOSÍTÁSA, A VEZETŐK MEGBÍZATÁSA, KINEVEZÉSE, A VEZETŐI MEGBÍZATÁS, KINEVEZÉS MEGSZŰNÉSE

14. §

(1) Ügyésszé azt a büntetlen előéletű magyar állampolgárt lehet kinevezni, illetőleg legfőbb ügyésszé megválasztani, akinek egyetemi jogi végzettsége van és külön jogszabály szerinti jogi szakvizsgát tett. A katonai ügyészi kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen. 

(2) A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés hat évre választja. 

(3) A legfőbb ügyész helyettest a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki. 

(4) Az ügyészt a legfőbb ügyész határozatlan időre nevezi ki. Nyugdíjas, illetőleg a nyugdíjkorhatárt betöltött személy határozott időre is kinevezhető. 

(5) Az ügyészségi szolgálati viszony a kinevezéssel (megválasztással) és annak elfogadásával jön létre. 

15. §

(1) A legfőbb ügyész a megválasztása után az Országgyűlés előtt - az Országgyűlés házszabályai szerint - esküt tesz. 

(2) Az ügyésznek a kinevezés közlésétől számított nyolc munkanapon belül esküt kell tennie. Ennek elmulasztása vagy megtagadása esetén a kinevezés hatályát veszti. Ha az ügyész az eskütételben akadályozva van, a határidőt az akadály megszünésétől kell számítani. Az ügyész az eskütételt követően kezdi meg működését. 

(3) Az eskü szövege a következő:
\"Én ......................... ügyész esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek, az Alkotmányt, az alkotmányos jogszabályokat megtartom és ügyészi munkám során megtartatom, hivatali kötelezettségemnek legjobb tudásom szerint eleget teszek. Az állami és szolgálati titkot megőrzöm. Törvényes kötelezettségeim teljesítése során elfogulatlanul és részrehajlás nélkül járok el. \"

(4) A legfőbb ügyész helyettes a köztársasági elnök előtt, a többi ügyész pedig a munkáltatói jogkör gyakorlója előtt tesz esküt. 

16. §

(1) Az ügyészt a magasabb vezető állású ügyészi és vezető állású ügyészi munkakörbe - a legfőbb ügyész helyettes és a katonai ügyészségi csoportvezető ügyész kivételével - a legfőbb ügyész nevezi ki. A katonai ügyészségi csoportvezető ügyészt a katonai főügyész nevezi ki. 

(2) Magasabb vezető állású ügyész:
a/ a legfőbb ügyész helyettes;
b/ a főosztályvezető ügyész;
c/ a főosztályvezető helyettes ügyész;
d/ a legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész, a katonai főügyészségi osztályvezető ügyész;
e/ a főügyész;
f/ a megyei, fővárosi főügyészhelyettes (a továbbiakban együtt: főügyészhelyettes);
g/ a katonai ügyészséget vezető ügyész. 

(3) Vezető állású ügyész:
a/ a katonai ügyészséget vezető ügyész helyettese;
b/ a legfőbb ügyészségi osztályvezető helyettes ügyész;
c/ a megyei, fővárosi főügyészségi osztályvezető ügyész;
d/ a legfőbb ügyészségi csoportvezető ügyész;
e/ a megyei, fővárosi főügyészségi csoportvezető ügyész;
f/ a katonai ügyészségi csoportvezető ügyész;
g/ a helyi ügyészséget vezető ügyész (a továbbiakban: helyi vezető ügyész);
h/ a helyi vezetőhelyettes ügyész. 

(4) A legfőbb ügyész pályázat útján tölti be a kinevezési jogkörébe tartozó magasabb vezető állású ügyészi és a helyi vezető ügyészi munkaköröket. A legfőbb ügyész - a legfőbb ügyész helyettesi állás kivételével - más állás pályázat útján történő betöltését is elrendelheti. 

(5) A pályázatot a legfőbb ügyész írja ki. A nyilvános pályázati felhívásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell. 

(6) A pályázat elbírálásáig a legfőbb ügyész - a katonai ügyészségi csoportvezető ügyészi munkakör esetében a katonai főügyész - megbízást adhat a betöltetlen vezetői munkakör ellátására. 

17. §

A legfőbb ügyésznek a vezető kinevezése előtt meg kell ismernie
a/ főosztályvezető ügyész, főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész esetében a legfőbb ügyész helyettes és az ügyészi tanács,
b/ főosztályvezető helyettes ügyész és az a/ pontban nem említett legfőbb ügyészségi /katonai főügyészségi/ osztályvezető ügyész esetében a főosztályvezető ügyész és az ügyészi tanács,
c/ főügyész esetében a legfőbb ügyész helyettes és az ügyészi tanács,
d/ főügyészhelyettes, helyi vezető ügyész esetében a főügyész és az ügyészi tanács,
e/ katonai ügyészséget vezető ügyész esetében a katonai főügyész és az ügyészi tanács
véleményét a pályázókról. 

18. §

(1) A pályázat eredményéről a pályázókat legkésőbb a pályázati határidő lejártát követő hatvan napon belül írásban kell tájékoztatni. 

(2) Csak azt lehet a pályázatra kiírt munkakörbe kinevezni, aki a pályázaton résztvett és a pályázati feltételeknek megfelelt. 

19. §

(1) Ha nincs alkalmas pályázó, új pályázatot kell kiírni. 

(2) Az új pályázat eredménytelensége esetén a vezetői munkakör megbízás útján tölthető be. A megbízás legfeljebb egy évre szólhat. A megbízás lejártával a megbízott vezetőt - a felek eltérő megállapodása hiányában - eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. 

20. §

(1) A legfőbb ügyész megbízatása megszűnik:
a/ a megbízatási időtartam (14. § (2) bekezdés) leteltével;
b/ felmentésével;
c/ lemondásával;
d/ összeférhetetlenségének megállapításával (39. § (2) bekezdés a/ pont);
e/ országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával (40. § (2) bekezdés);
f/ hivatalvesztése kimondásával;
g/ bíróságnak közügyektől eltiltást kimondó jogerős határozatával;
h/ halálával. 

(2) A megbízatási időtartam leteltét követő nappal a korábbi legfőbb ügyészt - ha ehhez hozzájárul - más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. Ha a korábbi legfőbb ügyész az áthelyezéséhez nem járul hozzá, ügyészségi szolgálati viszonya a megbízatási időtartam leteltének időpontjában megszűnik. 

(3) A köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés határozatával felmentheti a legfőbb ügyészt megbizatása alól, ha a legfőbb ügyész neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni a megbízatásából adódó feladatainak. 

(4) A (3) bekezdésben említett esetben a korábbi legfőbb ügyészt - ha ehhez hozzájárul - más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. Ha a korábbi legfőbb ügyész az áthelyezéséhez nem járul hozzá, vagy a más ügyészi munkakörből eredő feladatainak ellátására sem lenne képes, ügyészségi szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni. Ilyen esetben az ügyészi tanács véleményének kikérése mellőzhető. A felmentési idő hat hónap, amely a legfőbb ügyészi megbízatás alól való felmentést követő nappal kezdődik. A korábbi legfőbb ügyészt a felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól. A korábbi legfőbb ügyészt végkielégítés és a mentesítés időtartamára átlagkeresete illeti meg. Nem jár átlagkereset arra az időre, amely alatt a korábbi legfőbb ügyész munkabérre egyébként sem lenne jogosult. 

(5) A legfőbb ügyész a köztársasági elnök útján az Országgyűlés elnökéhez intézett nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A megbízatásról történő lemondás ideje hat hónap; a felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. A lemondási idő azon a napon kezdődik, amikor a lemondásról szóló jognyilatkozat az Országgyűlés elnökéhez megérkezik. 

(6) Az (5) bekezdésben említett esetben a korábbi legfőbb ügyészt - ha ehhez hozzájárul - a lemondási idő lejártát követő nappal más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. Ha a korábbi legfőbb ügyész az áthelyezéséhez nem járul hozzá, ügyészségi szolgálati viszonya a lemondási idő lejártának napjával megszűnik. 

(7) A (2), a (4) és a (6) bekezdésben említett munkáltatói intézkedést az újjonan megválasztott legfőbb ügyész, ennek hiányában a legfőbb ügyész helyettes teszi meg. 

(8) A köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés határozatával kimondja a legfőbb ügyész hivatalvesztését, ha a legfőbb ügyész neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetőleg jogerős ítéletben megállapított büntettet követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált. 

(9) Az (1) bekezdés d/-h/ pontjaiban meghatározott esetekben a legfőbb ügyész ügyészségi szolgálati viszonya is megszűnik. 

21. §

(1) A legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszűnik:
a/ felmentésével;
b/ lemondásával;
c/ összeférhetetlenségének megállapításával (39. §);
d/ országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával (40. §);
e/ hivatalvesztése kimondásával;
f/ bíróságnak közügyektől eltiltást kimondó jogerős határozatával;
g/ halálával. 

(2) A köztársasági elnök a legfőbb ügyész javaslatára bármikor, indokolás nélkül felmentheti a legfőbb ügyészhelyettest megbízatása alól. 

(3) A (2) bekezdésben említett esetben a korábbi legfőbb ügyész helyettest - ha ehhez hozzájárul - más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. Ha a korábbi legfőbb ügyész helyettes az áthelyezéséhez nem járul hozzá, vagy a más ügyészi munkakörből eredő feladatainak az ellátására nem lenne képes, ügyészségi szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni. Ilyen esetben az ügyészi tanács véleményének kikérése mellőzhető. A felmentési idő hat hónap, amely a legfőbb ügyész helyettesi megbízatás alól való felmentést követő nappal kezdődik. A korábbi legfőbb ügyész helyettest a felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól. A korábbi legfőbb ügyész helyettest végkielégítés és a mentesítés időtartamára átlagkeresete illeti meg. Nem jár átlagkereset arra az időre, amely alatt a korábbi legfőbb ügyész helyettes munkabérre egyébként sem lenne jogosult. 

(4) A legfőbb ügyész helyettes a legfőbb ügyész útján a köztársasági elnökhöz intézett nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A megbízatásról történő lemondás ideje hat hónap; a felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. A lemondási idő azon a napon kezdődik, amikor a lemondásról szóló jognyilatkozat a köztársasági elnökhöz megérkezik. 

(5) A (4) bekezdésben említett esetben a korábbi legfőbb ügyész helyettest - ha ehhez hozzájárul - a lemondási idő lejártát követő nappal más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. Ha a korábbi legfőbb ügyész helyettes az áthelyezéséhez nem járul hozzá, ügyészségi szolgálati viszonya a lemondási idő lejártának napjával megszűnik. 

(6) A (3) és az (5) bekezdésben említett munkáltatói intézkedést a legfőbb ügyész teszi meg. 

(7) A köztársasági elnök a legfőbb ügyész javaslatára kimondja a legfőbb ügyész helyettes hivatalvesztését, ha a legfőbb ügyész helyettes neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetőleg jogerős ítéletben megállapított büntettet követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált. 

(8) Az (1) bekezdés c/-g/ pontjaiban meghatározott esetekben a legfőbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati viszonya is megszűnik. 

22. §

(1) A legfőbb ügyész, illetőleg a katonai főügyész kinevezési jogkörébe tartozó vezetői kinevezés határozatlan időre szól és az indokolás nélkül bármikor visszavonható. Az ügyészi tanács véleményét a vezetői kinevezés visszavonásának tényéről nem kell kikérni. 

(2) A kinevezés visszavonásakor a vezetőt, ha ehhez hozzájárul - választása szerint vagy a vezetői beosztásának megfelelő vagy pedig annál alacsonyabb szintű ügyészségen - más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. 

(3) Ha a korábbi vezető az áthelyezéséhez nem járul hozzá, vagy az ügyészi munkakörből eredő feladatainak az ellátására nem lenne képes, ügyészségi szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni. Ilyen esetben az ügyészi tanács véleményének kikérése mellőzhető. A felmentési idő a kinevezés visszavonását követő nappal kezdődik. A korábbi vezetőt a felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól. 

(4) A legfőbb ügyész, illetőleg a katonai főügyész kinevezési jogkörébe tartozó magasabb vezető állású ügyész hat hónapos határidővel, vezető állású ügyész pedig három hónapos határidővel vezetői tisztségéről lemondhat; a felek ennél rövidebb határidőben is megállapodhatnak. Lemondás esetében a legfőbb ügyész a vezetőt - ha ehhez hozzájárul - más ügyészi munkakörbe helyezi. Ha a vezető az áthelyezéséhez nem járul hozzá, ezt úgy kell tekinteni, hogy ügyészségi szolgálati viszonya a lemondási idő lejártának napjával lemondással megszűnik. 

23. §

(1) A kinevezést módosítani - a legfőbb ügyészi és a legfőbb ügyész helyettesi megbízatás alóli felmentés, illetőleg a vezetői kinevezés visszavonása, továbbá jogerős fegyelmi büntetés kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlója és az ügyész közös megegyezésével lehet. Egyebekben a Munka Törvénykönyvének a munkaszerződés módosítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem kell közös megegyezés:
a/ munkáltatói intézkedés folytán a személyi alapbérben és a bérpótlékban bekövetkező növekedéshez;
b/ jogszabályi rendelkezés folytán a személyi alapbérben és a bérpótlékban bekövetkező változáshoz. 

(2) Az ügyészt - az 55. § (1) bekezdésének d/ pontjában említett eset kivételével - csak kérelmére vagy ügyészségi érdekből a hozzájárulásával lehet más szolgálati helyre áthelyezni. 

24. §

Az ügyészt két évenként, ezenbelül legfeljebb hat hónapra lehet ügyészségi érdekből - ügyészi munkakörbe - ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni. A kirendelést - a megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - az ügyésszel írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés helyét, kezdetét és annak időtartamát. 

IV. Fejezet

AZ ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE

A legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnése

25. §

(1) A legfőbb ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:
a/ a megbízatási időtartam (14. § (2) bekezdés) leteltével (20. § (2) bekezdés);
b/ felmentésével (20. § (4) bekezdés);
c/ lemondásával (20. § (6) bekezdés);
d/ összeférhetetlenségének megállapításával (39. §);
e/ országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával (40. §);
f/ hivatalvesztése kimondásával (20. § (8) bekezdés);
g/ bíróságnak közügyektől eltiltást kimondó jogerős határozatával;
h/ halálával. 

(2) A legfőbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:
a/ felmentésével (21. § (3) bekezdés);
b/ lemondásával (21. § (5) bekezdés);
c/ összeférhetetlenségének megállapításával (39. §);
d/ országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával (40. §);
e/ hivatalvesztése kimondásával (21. § (7) bekezdés);
f/ bíróságnak közügyektől eltiltást kimondó jogerős határozatával;
g/ halálával. 

A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnése

26. §

A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:
a/ a felek közös megegyezésével;
b/ felmentésével;
c/ lemondásával;
d/ rendkívüli lemondásával;
e/ összeférhetetlenségének megállapításával;
f/ országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával;
g/ bíróságnak közügyektől eltíltást kimondó jogerős határozatával;
h/ hivatalvesztés fegyelmi büntetést kiszabó jogerős fegyelmi határozattal;
i/ a határozott idő lejártával;
j/ halálával. 

27. §

Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya az ügyész és a legfőbb ügyész közös megegyezésével bármikor megszüntethető. 

28. §

(1) Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyát a legfőbb ügyész felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha:
a/ megszűnt az ügyészségnek az a tevékenysége, amelynek körében az ügyészt foglalkoztatták;
b/ átszervezés, létszámcsökkentés következtében az ügyész munkaköre feleslegessé vált;
c/ az ügyész feladatai ellátására alkalmatlan;
d/ az ügyész saját jogú nyugdíjra szerzett jogosultságot;
e/ az ügyész felmentése a 22. § (3) bekezdésében meghatározott okból válik szükségessé. 

(2) Az (1) bekezdés a/-c/ pontjaiban meghatározott esetben sem szüntethető meg az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya felmentéssel, ha fennállnak a Munka Törvénykönyvében meghatározott felmondási tilalmak. 

(3) Az (1) bekezdés a/-c/ pontja alapján az ügyész akkor menthető fel, ha a képzettségének, illetőleg alkalmasságának megfelelő másik betölthető munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez nem járul hozzá. 

(4) Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel:
a/ az ügyész öregségi nyugdíjra való jogosultságának megszerzését megelőző öt éven belül;
b/ ha az ügyész egyedülálló, az eltartott gyermeke nappali iskolai tanulmányainak befejezéséig,de legfeljebb a gyermek huszonötéves koráig. 

(5) A katonai ügyész ügyészségi szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni, ha hivatásos állományú katonai szolgálati viszonya megszünt és más ügyészi munkakörbe történő áthelyezéséhez nem járul hozzá, vagy az alkalmasságának megfelelő másik betölthető ügyészi munkakör nincs. Ilyen esetben a Munka Törvénykönyvében írt felmondási tilalmakat nem kell figyelembe venni. Ha a katonai ügyész ügyészségi szolgálati viszonya más okból szűnik meg, a legfőbb ügyész a hivatásos állományú katonát a Magyar Honvédség parancsnokának a rendelkezésére bocsátja. 

(6) A felmentést indokolni kell; az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie. A felmentés okának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. 

(7) Az ügyész felmentési ideje hat hónap. Az ügyészt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell. 

29. §

(1) Az ügyész a legfőbb ügyészhez intézett nyilatkozatával az ügyészségi szolgálati viszonyáról lemondhat. 

(2) A magasabb vezető állású ügyész lemondási ideje hat hónap, a többi ügyészé három hónap; ennek egy részére vagy egészére a munkavégzés alól mentesítés adható. 

30. §

A munkavégzés alóli mentesítés időtartamára az ügyészt átlagkeresete illeti meg. Nem jár átlagkereset arra az időre, amely alatt az ügyész munkabérre egyébként sem lenne jogosult. 

31. §

(1) Rendkívüli lemondással az ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató 
a/ az ügyészségi szolgálati viszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b/ olyan magatartást tanúsít, amely az ügyészségi szolgálati viszony fenntartását lehetetlenné teszi. 

(2) A rendkívüli lemondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított hat napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapig lehet gyakorolni. 

(3) Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató az ügyész részére annyi időre járó átlagkeresetét köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, az ügyészségi szolgálati viszony megszűnésének időpontját pedig az ügyészre irányadó felmentési idő figyelembevételével kell meghatározni. 

32. §

A határozott időre létesített ügyészségi szolgálati viszony az ügyész lemondásával nem szüntethető meg, felmentéssel pedig a 28. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is megszüntethető, ha a munkáltató a határozott időből még hátralévő időre jutó átlagkeresetét az ügyész részére előre megfizeti. A felmentési idő ebben az esetben nem terjedhet túl azon az időponton, amikor az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna. 

A végkielégítés

33. §

(1) Az ügyészt, ha az ügyészségi szolgálati viszonya a 20. § (4) bekezdésében, a 21. § (3) bekezdésében vagy a 34. § (2) bekezdésében meghatározott okból, továbbá felmentése vagy rendkívüli lemondása folytán megszűnik, valamint a 67. § (5) bekezdésében meghatározott esetben végkielégítés illeti meg. 

(2) A végkielégítés összege, ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyban töltött ideje
a/ az öt évet nem haladja meg, öthavi,
b/ a nyolc évet nem haladja meg, héthavi,
c/ a tizenkét évet nem haladja meg, kilenchavi,
d/ a húsz évet nem haladja meg, tizenegy havi,
e/ a húsz évet meghaladja, tizenhárom havi személyi alapbérének megfelelő összeg. 

(3) Végkielégítésre nem jogosult az ügyész, ha - az egészségügyi okot kivéve - alkalmatlanság címén mentették fel. Nem jár végkielégítés, ha az ügyész saját jogú nyugdíjra szerzett jogosultságot, továbbá ha - rendkívüli lemondása kivételével - a határozott időre létesített ügyészségi szolgálati viszonya szűnik meg. 

(4) Ismételten létesített ügyészségi szolgálati viszony felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időt lehet csak figyelembe venni. 

(5) A végkielégítéssel kapcsolatos rendelkezések a katonai ügyészre akkor vonatkoznak, ha hivatásos állományú katonai szolgálati viszonya is megszűnik. Ez esetben a katonai ügyészt végkielégítés csak e törvény szerint illeti meg. 

Az ügyészségi szolgálati viszony jogellenes megszüntetése

34. §

(1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató az ügyészségi szolgálati viszonyt jogellenesen szűntette meg, az ügyészt eredeti munkakörében tovább kell foglalkoztatni, valamint meg kell téríteni elmaradt javadalmazását és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni a javadalmazásnak és a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült. 

(2) Amennyiben az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyának fenntartását nem kívánja, ezt úgy kell tekinteni, mintha ügyészségi szolgálati viszonya a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Az ügyész elmaradt javadalmazását és kárát az (1) bekezdésben foglaltak szerint ebben az esetben is meg kell téríteni és részére a felmentés esetén egyébként járó végkielégítést kell fizetni. 

(3) Ha a felmentés azért jogellenes, mert a törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben az ügyészségi szolgálati viszony a szabályos felmentési idő utolsó napjáig tart. 

(4) Amennyiben az ügyészségi szolgálati viszonyt az ügyész valamely, az ügyészségi szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó szabály megszegésével szünteti meg, ezt úgy kell elbírálni, mintha az ügyészségi szolgálati viszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetés folytán szűnt volna meg. 

V. Fejezet

AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

35. §

Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytathat (Alkotmány 53. § (2) bekezdés). 

36. §

(1) Az ügyész tudományos, oktatói (edzői, versenybírói, játékvezetői), ismeretterjesztő, művészeti, illetőleg szerzői jogi védelemben részesülő, továbbá a kizárólag tiszteletdíj ellenében végzett lektori és szerkesztői tevékenység kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat, gazdasági társaságban személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági viszonyt nem létesíthet, nem lehet felügyelő bizottság, illetőleg igazgatótanács tagja és gazdasági társaság vezető tisztségviselője, valamint hivatásával összeférhetetlen egyéb tisztséget nem vállalhat, s ilyen tevékenységet nem végezhet. 

(2) Az ügyész a munkaköri feladataihoz kapcsolódó nyilvános szerepléséért tiszteletdíjat nem vehet fel. 

(3) Az ügyész az ügyészségi szolgálati viszony munkaidejét egészben vagy részben érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes hozzájárulásával létesíthet. A hozzájárulás megtagadása miatt jogvita nem kezdeményezhető. 

(4) Az ügyészségi szolgálati viszony munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az ügyész köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen bejelenteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a jogviszony létesítését megtiltja, ha az az ügyész ügyészségi szolgálati viszony alapján betöltött munkakörével a törvény rendelkezései szerint összeférhetetlen. 

37. §

(1) Nem létesíthető olyan ügyészségi szolgálati viszony, amelyben az ügyészségi alkalmazott hozzátartozójával (97. §) irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. 

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a legfőbb ügyész esetében a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés, a legfőbb ügyész helyettes esetében a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök, a többi ügyészségi alkalmazott esetében pedig a legfőbb ügyész - különösen indokolt esetben - felmentést adhat. 

38. §

Az ügyészségi alkalmazott köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel. 

39. §

(1) Az ügyész a 35. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi okot legkésőbb a kinevezésekor (megválasztásakor), a 36. § (1) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi okot pedig a kinevezéstől (megválasztásától) számított tizenöt napon belül köteles megszüntetni. Ennek megtörténtéig az ügyész a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja. 

(2) Ha az ügyész az (1) bekezdésben írt kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, vagy tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel,
a/ a legfőbb ügyész esetében a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés,
b/ a legfőbb ügyész helyettes esetében a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök,
c/ a többi ügyész esetében pedig a legfőbb ügyész az ügyészi tanács előzetes véleményét kikérve
állapítja meg az összeférhetetlenséget. 

(3) Ha az ügyész az eljárás ideje alatt a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni lehet. 

(4) Ha a 37. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség az ügyészségi szolgálati viszony fennállása alatt merül fel, akkor - az összeférhetetlenség alóli felmentés, illetőleg a hozzátartozók megállapodása hiányában - a legfőbb ügyész és hozzátartozója esetében a legfőbb ügyész tekintetében kell megállapítani az összeférhetetlenséget, más esetben a (2) bekezdés b/-c/ pontjában említett dönti el, hogy melyik ügyészségi alkalmazott tekintetében állapítja meg az összeférhetetlenséget. 

(5) Az ügyészségi szolgálati viszony a (2) és (4) bekezdésben meghatározott esetben az összeférhetetlenség megállapításának napjával szünik meg. 

40. §

(1) Ha az ügyész országgyűlési,helyi önkormányzati képviselői, illetőleg polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma igazolásáig az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek minősül. 

(2) Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya az országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával megszűnik. 

(3) Az országgyűlési, helyi önkormányzati képviselői és a polgármesteri megbízatás időtartamát - ha e megbízatás megszünésekor az ügyész ismét ügyészségi szolgálati viszonyt létesít - ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni. 

VI. Fejezet

A MINŐSÍTÉS

41. §

(1) Az ügyészt - a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes kivételével - a legfőbb ügyész által meghatározott időközönként minősíteni kell. 

(2) Az ügyész kérésére - ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnése esetén - a minősítést el kell készíteni. 

(3) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. 

(4) A minősítés célja az ügyész szakmai tevékenységének megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. 

(5) A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. 

42. §

(1) A minősítés megállapításairól - ha az ügyész azt kéri - a szakmai kollégium, illetőleg katonai ügyész esetében az összügyészi értekezlet írásban véleményt nyilvánít. Ez a vélemény a minősítés része. 

(2) A minősítést az ügyésszel ismertetni kell. A megismerés tényét az ügyész a minősítésen aláírásával igazolja és feltüntetheti esetleges észrevételeit. 

(3) A minősítés egy példányát az ismertetéskor az ügyésznek át kell adni. 

(4) Az ügyész minősítését megtekinthetik:
a/ az ügyész és az általa erre feljogosított személy;
b/ az ügyész szolgálati felettesei;
c/ a személyügyi feladatok intézésével megbízott ügyészségi alkalmazott;
d/ annak az ügyészségi szervnek a vezetője és személyügyi feladatok intézésével megbízott ügyésze, ahová az ügyész áthelyezését tervezik. 

(5) Az ügyész a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, illetőleg a személyiségi jogát sértő megállapításának a megsemmisítését a bíróságtól kérheti. 

VII. Fejezet

A MUNKAVÉGZÉS

43. §

(1) Az ügyész köteles a legfőbb ügyész, illetőleg a felettes ügyész utasításának eleget tenni. 

(2) Az utasítást az ügyész kívánságára írásba kell foglalni. Ennek megtörténtéig az ügyész az utasítás végrehajtására - a (7) bekezdésben foglalt esetet kivéve nem köteles. 

(3) Az ügyész köteles az utasítás végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével bűncselekményt, illetőleg szabálysértést valósítana meg. 

(4) Az ügyész az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése az életét, az egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. 

(5) Ha az utasítást az ügyész jogszabállyal vagy jogi meggyőződésével nem tartja összeegyeztethetőnek, az ügy elintézése alól mentesítését kérheti írásban, jogi álláspontját kifejtve. Az ilyen kérelem teljesítése nem tagadható meg; az ügy elintézését ez esetben más ügyészre kell bízni, vagy azt a felettes ügyész saját hatáskörébe vonhatja. 

(6) Ha az utasítás végrehajtása jogellenesen kárt idézhet elő és az ügyész ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. 

(7) Az ügyész a halaszthatatlan intézkedést - a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetet kivéve - akkor is köteles megtenni, ha az utasítás teljesítése alól mentesítését kérte. 

44. §

Az ügyész a legfőbb ügyész által kiadott utasítás szerint hivatali öltözéket (talárt) visel, amelyet az ügyészi szervezet költségvetéséből kell biztosítani. 

45. §

(1) Kivételes esetben az ügyész munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni. 

(2) Az ügyészt a túlmunkáért díjazás nem illeti meg. A rendszeresen túlmunkát végző ügyész számára azonban legfeljebb évi tíz munkanap szabadidőátalány állapítható meg. 

(3) A pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként az ügyészt a Munka Törvénykönyve szabályai szerint egyébként járó átlagkeresetén felül a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg. 

(4) Az ügyészt a munkaidőn túl teljesített ügyeletért és készenlétért díjazás illeti meg. A díj összege az ügyésznek az ügyeletben töltött órákra jutó személyi alapbére, készenlét esetén ennek az ötven százaléka. Ha az ügyész az ügyeletet, illetőleg a készenlétet pihenő napon vagy munkaszüneti napon teljesíti, kétszeres összegű díjazásra jogosult. 

(5) Az ügyész részére a szabadidőt (szabadidőátalányt) a tárgyévben kell kiadni, ha ez nem lehetséges, azt meg kell váltani. A megváltás mértéke az ügyész személyi alapbérének és bérpótlékainak a szabadidőre jutó arányos összege. 

46. §

(1) Az ügyészt nyolc órát elérő vagy azt meghaladó belföldi kiküldetés esetén napidíjként az előmeneteli törvény szerinti III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér (a továbbiakban: kezdő ügyészi fizetés) egy munkanapra eső részének a harminc százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a négy órát meghaladja, de a nyolc órát nem éri el, a napidíj fele jár. 

(2) Az ügyész belföldi napidíjának kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat tíz forintra felkerekítve kell megállapítani. 

(3) Az ügyész a belföldi kiküldetésnél vasúton történő utazásakor az első osztály igénybevételére jogosult. Az utazási és szállásköltségek a munkáltatót terhelik. 

VIII. Fejezet

EGYES PÓTLÉKOK ÉS ELISMERÉSEK

47. §

(1) Idegennyelvtudási pótlékra jogosult az az ügyész, aki idegennyelv tudását az ügyészség számára rendszeresen hasznosítja. 

(2) A pótlék megállapításának további feltétele az, hogy a rendszeresen használt idegennyelvből az ügyész állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék. 

(3) A pótlék mértéke idegennyelvenként havonta:
a/ felsőfokú nyelvvizsga esetén az ügyész személyi alapbérének tizenöt százaléka;
b/ középfokú nyelvvizsga esetén az ügyész személyi alapbérének nyolc százaléka. 

48. §

Az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek nyomozására létrehozott szervezeti egységnél (a továbbiakban: nyomozó hivatal) szolgálatot teljesítő ügyészt alapbér jellegű munkaköri pótlékként a kezdő ügyészi fizetés tíz százaléka illeti meg havonta. 

49. §

A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző ügyészt a munkáltatói jogkör gyakorlója jutalomban részesítheti. 

50. §

(1) A huszonöt, harminc, illetőleg negyven évi ügyészségi szolgálati viszonnyal rendelkező ügyésznek jubileumi jutalom jár. 

(2) A jubileumi jutalom
a/ húszonöt év ügyészségi szolgálati viszony esetén kéthavi,
b/ harminc év ügyészségi szolgálati viszony esetén háromhavi,
c/ negyven év ügyészségi szolgálati viszony esetén öthavi 
személyi alapbérnek megfelelő összeg. 

(3) Az ügyésznek nyugdíjazásakor ki kell fizetni:
a/ a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;
b/ a harminc év ügyészségi szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálat idejéből két év vagy ennél kevesebb van hátra;
c/ a negyven év ügyészségi szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálat idejéből öt év vagy ennél kevesebb van hátra. 

(4) Ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya az ügyész halála miatt szünik meg, a jubileumi jutalmat - a (3) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával - az örökösének kell kifizetni. 

IX. Fejezet

A PIHENŐIDŐ

51. §

(1) Az ügyészt évente alapszabadság illeti meg. Az alapszabadság mértéke az előmeneteli törvény
a/ III. fizetési osztályába sorolt ügyész esetében évi harminc,
b/ II. fizetési osztályába sorolt ügyész esetében évi harmincöt,
c/ I. fizetési osztályába sorolt ügyész esetében évi negyven
munkanap. Az ügyész alacsonyabb fizetési osztályba való besorolása a már elért szabadságának mértékét nem érinti. 

(2) Az ügyészt az ötvenedik életéve betöltésének évétől - a fizetési osztálytól függetlenül - évi negyven munkanap alapszabadság illeti meg. 

(3) A III. és II. fizetési osztályba sorolt magasabb vezető állású és vezető állású ügyész évi öt munkanap pótszabadságra jogosult. Az alapszabadság és a vezetői pótszabadság együttes mértéke évente a negyven munkanapot nem haladhatja meg. 

(4) Az ügyészt az (1) - (3) bekezdésben meghatározott szabadságon felül megilleti a Munka Törvénykönyve 132. §-ának (2) - (3) bekezdésében meghatározott pótszabadság is. 

(5) Az ügyésznek az (1) - (4) bekezdésben meghatározott szabadság időtartamára a Munka Törvénykönyve szabályai szerinti díjazás jár. 

(6) Az ügyészt megilleti - a Munka Törvénykönyve szabályai szerint - a munkaközi szünet, a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti pihenőidő, a pihenőnap és munkaszüneti nap, a betegszabadság, továbbá az egyéb munkaidőkedvezmény is. 

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója abban az esetben is engedélyezhet az ügyész számára fizetés nélküli szabadságot, amikor azt a Munka Törvénykönyve kötelezően nem írja elő. 

X. Fejezet

A FEGYELMI FELELŐSSÉG

52. §

E fejezet rendelkezéseit a legfőbb ügyész által kinevezett ügyész fegyelmi felelősségére kell alkalmazni. 

53. §

(1) Fegyelmi vétséget követ el az az ügyész, aki
a/ hivatali kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b/ életmódjával, illetőleg magatartásával hivatása tekintélyét sérti. 

(2) A katonai ügyész a hivatásos tiszthez méltatlan magatartással elkövetett fegyelemsértésért - ha az nem minősül az (1) bekezdés szerinti fegyelmi vétségnek - a hivatásos állományú katonára vonatkozó jogszabályok előírásai szerint felel. 

(3) Ha a fegyelmi vétség csekély sulyú, a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás lefolytatásától és a fegyelmi büntetés kiszabásától eltekinthet. A fegyelmi jogkör gyakorlója az ügyészt ilyen esetben írásbeli figyelmeztetésben részesítheti. A figyelmeztetés ellen jogorvoslatnak - a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint - akkor van helye, ha az ügyész a terhére rótt vétség elkövetését vitatja. 

54. §

(1) Nem folytatható fegyelmi eljárás, ha a fegyelmi vétség felfedezése óta három hónap vagy annak elkövetése óta három év eltelt. A fegyelmi vétség akkor tekinthető felfedezettnek, amikor arról, illetőleg az elkövetésével alaposan gyanúsítható személyéről a fegyelmi jogkör gyakorlója vagy annak szolgálati felettese tudomást szerzett. 

(2) Ha az ügyész fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntetőeljárás, illetőleg szabálysértési eljárás indult és az az ügyész felelősségét megállapító határozattal fejeződött be, a jogerős határozatnak a munkáltatóval való közlésétől számított három hónapon túl, illetőleg ha az eljárás az (1) bekezdésben említett hároméves határidőn túl fejeződik be, akkor az eljárás jogerős befejezésétől számított egy éven túl nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak. 

55. §

(1) Az ügyésszel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a/ feddés;
b/ megrovás;
c/ a legfőbb ügyész által adományozott elismerés visszavonása;
d/ alacsonyabb munkakörbe helyezés, illetőleg vezetői tisztségből való felmentés;
e/ hivatalvesztés. 

(2) Az elismerés visszavonása az (1) bekezdés d/-e/ pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetésekkel együttesen is kiszabható. 

(3) Az alacsonyabb munkakörbe helyezés csak az ügyész képesítésének megfelelő munkakörbe történhet, s az mind határozott, mind pedig határozatlan időre kiszabható. Az alacsonyabb munkakörbe helyezés más - az ügyész szolgálati helyével vagy lakóhelyével azonos helységben lévő - szolgálati helyre is történhet. 

56. §

(1) A fegyelmi jogkört gyakorolja:
a/ a legfőbb ügyész a magasabb vezető állású ügyészek felett;
b/ a főosztályvezető ügyész a vezetése alatt álló főosztály ügyészei felett;
c/ a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész a vezetése alatt álló osztály ügyészei felett;
d/ a főügyész a vezetése alatt álló főügyészség ügyészei és a főügyészség alá rendelt helyi ügyészségek ügyészei felett;
e/ a katonai főügyész a katonai ügyészségeket vezető ügyészek helyettesei felett;
f/ a katonai ügyészséget vezető ügyész pedig a vezetése alatt álló katonai ügyészségen szolgálatot teljesítő katonai ügyészek felett. 

(2) Az 55. § /1/ bekezdésének c/-e/ pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetés kiszabására az (1) bekezdés b/-f/ pontjában említett esetben is csak a legfőbb ügyész jogosult. Az 55. § (1) bekezdésének d/ pontjában meghatározott fegyelmi büntetést a katonai ügyészségi csoportvezető ügyésszel szemben a katonai főügyész is kiszabhatja. 

(3) A legfőbb ügyész az (1) bekezdés b/-f/ pontjában említett esetben hatáskörébe vonhatja a fegyelmi jogkör gyakorlását. 

57. §

(1) A fegyelmi eljárást a 56. § (1) bekezdésében említett fegyelmi jogkört gyakorló személy rendeli el indokolt írásbeli határozattal. A határozatot a fegyelmi eljárás alá vont ügyésznek kézbesíteni kell. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. 

(2) A fegyelmi eljárást harminc nap alatt kell lefolytatni. A határidő egy ízben harminc nappal meghosszabbítható. Ha pedig az ügyben büntetőeljárás, illetőleg szabálysértési eljárás is indult, annak befejezéséig az eljárás felfüggeszthető. 

58. §

(1) A fegyelmi eljárás alá vont ügyészt a legfőbb ügyész az állásából felfüggeszti, ha az ügyészt előzetes letartóztatásba helyezték vagy vele szemben ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el. A felfüggesztés akkor is elrendelhető, ha az ügyész jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a fegyelmi vétség súlya és jellege a szolgálati helyétől való távoltartását indokolja. A felfüggesztésről hozott határozat ellen az eljárás alá vont ügyész és képviselője a határozat közlésétől számított nyolc napon belül a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint jogorvoslattal élhet, amelynek nincs halasztó hatálya. 

(2) Az állásból történő felfüggesztést meg kell szüntetni, ha annak indoka már nem áll fenn. 

(3) A felfüggesztés idejére az ügyészt személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak megfelelő összegű munkabér illeti meg. Ennek legfeljebb ötven százalékát négy hétre vissza lehet tartani. A teljes összeget kell visszatartani a hivatalvesztés büntetést kiszabó fegyelmi határozat kézbesítésétől annak jogerőre emelkedéséig. A munkabér visszatartása ellen nincs helye jogorvoslatnak. 

(4) Nem jár munkabér a felfüggesztésnek arra az időtartamára, amely alatt a munkabérre az ügyész akkor sem lenne jogosult, ha felfüggesztésre nem került volna sor. 

(5) A visszatartott munkabért a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve ha a fegyelmi eljárás hivatalvesztés büntetés kiszabásával zárult. Ugyanígy kell eljárni, ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya időközben megszűnt. Ha pedig az ügyész munkabére a fegyelmi büntetés következtében csökkent, a visszatartott összeget az új munkabér alapulvételével kell kifizetni. 

59. §

(1) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgatja az eljárás alá vont ügyészt, tanúkat hallgathat meg, szakértő közreműködését veheti igénybe, s egyéb bizonyítást végezhet. 

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi vétség kivizsgálásával fegyelmi biztost bízhat meg. Ilyen esetben is köteles azonban az eljárás alá vont ügyészt meghallgatni. Fegyelmi biztos nem lehet az eljárás alá vont ügyész irányítása (felügyelete) alá tartozó ügyészségi alkalmazott. 

60. §

Az eljárás alá vont ügyész képviseletével a fegyelmi jogkör gyakorlójánál alacsonyabb munkakört betöltő ügyészt megbízhat. Az ügyész kérelmére a fegyelmi eljárás során az ügyészségen működő munkavállalói érdekképviseleti szerv részvételét, illetőleg képviseleti jogának gyakorlását biztosítani kell. 

61. §

(1) Az eljárás alá vont ügyész meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon képviselője, illetőleg az érdekképviseleti szerv nevében eljáró személy is jelen lehessen. A meghallgatáson az ügyésszel és képviselőjével, illetőleg az érdekképviseleti szerv nevében eljáró személlyel közölni kell a fegyelmi vétség elkövetésére vonatkozó adatokat, elébe kell tárni a bizonyítékokat, biztosítani kell, hogy az ügy iratait megtekinthesse és védekezését, valamint bizonyítási indítványát előadhassa. 

(2) Ha az eljárás alá vont ügyész meghallgatására tartós akadályoztatása miatt az eljárás időtartama alatt nem kerülhet sor, a fegyelmi vétség elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait írásban kell vele közölni és nyolc nap határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy védekezését terjessze elő. Ha az ügyész alapos okból védekezését íly módon sem tudja közölni, az eljárást az akadály megszűnéséig fel kell függeszteni. 

(3) A fegyelmi határozat meghozatalát nem akadályozza, hogy az eljárás alá vont ügyész alapos ok nélkül a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy írásbeli védekezését a megjelölt határidőn belül nem terjeszti elő. 

(4) A fegyelmi eljárás során lefolytatott bizonyításról és az ügyész meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. 

62. §

(1) Fegyelmi jogkör gyakorlójaként, fegyelmi biztosként és jegyzőkönyvvezetőként nem járhat el az, aki az eljárás alá vont ügyész hozzátartozója (97. §) vagy akitől az eljárásban való elfogulatlan részvétel nem várható el. 

(2) Elfogultsági kifogást az eljárás alá vont ügyész, annak képviselője, illetőleg az érdekképviseleti szerv nevében eljáró személy jelenthet be. 

(3) A legfőbb ügyésszel - mint fegyelmi jogkör gyakorlójával - szemben bejelentett elfogultsági kifogást maga a legfőbb ügyész, a fegyelmi jogkör más gyakorlójával szemben bejelentett elfogultsági kifogást pedig a szolgálati felettes bírálja el. Ha a legfőbb ügyész, illetőleg a szolgálati felettes az elfogultsági kifogásnak helyt ad, a fegyelmi eljárást
a/ a legfőbb ügyész helyett a legfőbb ügyész helyettes,
b/ a fegyelmi jogkör más gyakorlója helyett pedig a szolgálati felettes
folytatja le, illetőleg hoz a fegyelmi ügyben határozatot. 

(4) A fegyelmi biztossal és a jegyzőkönyvvezetővel szemben bejelentett elfogultsági kifogást a fegyelmi jogkör gyakorlója bírálja el. Ha az elfogultsági kifogásnak helyt ad, más fegyelmi biztost, illetőleg jegyzőkönyvvezetőt bíz meg. 

(5) Az elfogultsági kifogás elutasítása ellen külön jogorvoslatnak nincs helye. 

63. §

(1) A fegyelmi jogkör gyakorlója határozatával a fegyelmi eljárás alá vont ügyészt a fegyelmi vétségben vétkesnek mondja ki és büntetést szab ki, kivéve ha a 53. § (3) bekezdése alapján a fegyelmi büntetés kiszabásától eltekint. Meg kell szüntetnie a fegyelmi eljárást,ha az eljárás alá vont ügyész ügyészségi szolgáltai viszonya a határozat közlése előtt megszünt, továbbá ha megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyész a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el vagy annak elkövetése nem bizonyítható, illetőleg az elévült. 

(2) Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett kötelességszegés miatt a büntető bíróság jogerős határozatával már megállapította az ügyész felelősségét, a fegyelmi jogkör gyakorlója nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont ügyész nem követte el a terhére rótt fegyelmi vétséget. 

(3) A hivatalvesztés fegyelmi büntetés esetén az ügyész állásából való felfüggesztését fenn kell tartani, vagy el kell rendelni. Más fegyelmi büntetés kiszabása esetén a felfüggesztést meg kell szüntetni. 

64. §

(1) A katonai főügyész, a főosztályvezető ügyész, a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész, a főügyész és a katonai ügyészséget vezető ügyész által hozott fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont ügyész és képviselője a határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a legfőbb ügyészhez kifogással élhet. 

(2) A legfőbb ügyész a kifogást elutasítja, vagy annak helyt ad, s a határozatot egészben vagy részben az ügyész javára megváltoztatja, megalapozatlanság esetén pedig a határozatot hatályon kívül helyezi és a fegyelmi jogkör gyakorlóját új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. 

(3) A legfőbb ügyész határozata ellen az eljárás alá vont ügyész és képviselője a határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a bírósághoz fordulhat. 

65. §

(1) A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott jogorvoslat jogerős elbírálásáig nem lehet végrehajtani. Ha azonban az ügyész a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt az ügyészségi szolgálati viszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik. 

(2) A hivatalvesztést kiszabó fegyelmi határozat a szülési szabadság tartama alatt nem hajtható végre. 

66. §

(1) Az ügyész a hivatalvesztés fegyelmi büntetésnél három évig, a vezetői tisztségből való felmentés, alacsonyabb munkakörbe helyezés, az elismerés visszavonása fegyelmi büntetésnél két évig, megrovás esetén egy évig a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Ha az ügyész a büntetés hatályának eltelte előtt jogerősen újabb fegyelmi büntetésben részesül, az új büntetésre előírt határidővel büntetésének hatálya meghosszabbodik. Az ügyész a hatályos fegyelmi büntetéséről köteles számot adni. Ha az ügyészségi szolgálati viszony hivatalvesztés miatt szünt meg, a volt ügyésszel a büntetés hatályának fennálltáig újabb ügyészségi szolgálati viszony nem létesíthető. 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam elteltével a fegyelmi büntetést minden nyilvántartásból törölni kell. 

(3) A fegyelmi büntetés hatálya alól az arra érdemes ügyészt kérelmére a fegyelmi büntetés kiszabására jogosult fegyelmi jogkört gyakorló személy mentesítheti, ha a büntetés időbeli hatályának fele eltelt, feltéve, hogy az ügyész újabb fegyelmi büntetésben nem részesült. 

(4) A fegyelmi eljárás vagy büntetés hatálya miatt elmaradt magasabb fizetési osztályba vagy fokozatba történő előrelépés a mentesülés vagy mentesítés időpontjában esedékes. A következő előrelépés időpontját - a fegyelmi eljárás vagy büntetés miatti szünetelés figyelmen kívül hagyásával - az eredeti időponttól számítva kell megállapítani. 

67. §

(1) A bíróság által el nem bírált jogerős fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont ügyész és képviselője a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg jogerős határozatra hivatkozik, amelyet korábban nem bíráltak el, feltéve, hogy elbírálás esetén az reá nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna. 

(2) Az új eljárást a sérelmezett határozat meghozatalára jogosult fegyelmi jogkört gyakorlónál kell kezdeményezni. A kérelmet elutasító határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint jogorvoslatnak van helye. Az eljárásra a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. 

(3) Ha az ügyész az új eljárás kezdeményezésére okot adó körülményről csak hat hónap után szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy új eljárást kezdeményezzen, a határidőt ettől az időponttól kell számítani. A megtámadott határozat jogerőre emelkedésétől számított három év eltelte után új eljárás nem kezdeményezhető. 

(4) A magasabb vezető állású ügyész és a vezető állású ügyész, továbbá - az új eljárásnak hat hónap utáni kezdeményezése esetén - a többi ügyész nem követelheti az eredeti munkakörben vagy szolgálati helyen történő további foglalkoztatását, s hat hónapon túli időre munkabérkövetelést sem támaszthat. 

(5) Az ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyának helyreállítása helyett a felmentés esetén egyébként járó végkielégítés kétszeres összegére tarthat igényt. 

68. §

A bíróság által fegyelmi ügyben hozott jogerős határozat elleni perújítás során a 67. § (4) - (5) bekezdésében foglalt rendelkezést is alkalmazni kell. 

69. §

Az ügyész részére a fegyelmi eljárással kapcsolatban felmerült és indokolt költségeit meg kell téríteni, ha a fegyelmi vétség elkövetésének megállapítására nem került sor. 

XI. Fejezet

A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

70. §

(1) Az ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyából eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. 

(2) Az ügyész vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetőleg mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. 

71. §

(1) Gondatlan károkozás esetén - a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével - a kártérítés mértéke az ügyész egyhavi személyi alapbérének ötven százalékát nem haladhatja meg. 

(2) Gondatlan károkozás esetén az ügyész háromhavi személyi alapbére erejéig felel, amennyiben:
a/ a kárt súlyos gondatlanságával, illetőleg az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozta;
b/ a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított ügyész előzőleg a figyelmét felhívta. 

72. §

Szándékos károkozás esetén az ügyész a teljes kárt köteles megtéríteni. 

73. §

A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni:
a/ a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért és a leltárhiányért való felelősségre;
b/ a megőrzésre átadott dolog megrongálódása folytán keletkezett kárért való felelősségre;
c/ az együttesen okozott kárért való felelősségre;
d/ a kár összegének meghatározására. 

74. §

(1) A legfőbb ügyész helyettes kártérítési felelősségét a legfőbb ügyész, a többi ügyész kártérítési felelősségét pedig a fegyelmi jogkör gyakorlója kártérítési határozattal állapítja meg. 

(2) A kártérítési felelősség megállapítására, a kártérítési határozat elleni jogorvoslatra a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni a következő eltérésekkel:
a/ a kártérítési határozat az elévülési időn belül hozható meg;
b/ a legfőbb ügyész helyettes a vele szemben hozott
kártérítési határozat ellen annak közlését követő tizenöt napon belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat. 

(3) Ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a kártérítési határozat közlése előtt megszünt, az általa okozott kár megtérítése iránti igényét a munkáltató a bíróság előtt érvényesítheti. 

75. §

Az ügyészségnek az ügyésszel szemben az ügyészségi szolgálati viszonyból eredő kártérítési felelősségére és a kártérítés iránti igény érvényesítésének rendjére a Munka Törvénykönyvének a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. 

XII. Fejezet

A JOGVITÁK

76. §

(1) Az ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyából keletkező igényének érvényesítése érdekében, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának intézkedése vagy az intézkedés elmulasztása miatt jogvitát kezdeményezhet. A jogvitára az e törvényben meghatározott eltérésekkel a Munka Törvénykönyvének a munkaügyi jogvitákra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 

(2) Nem kezdeményezhető jogvita:
a/ az Országgyűlésnek a legfőbb ügyész, illetőleg a köztársasági elnöknek a legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszűntetésével kapcsolatos intézkedése miatt;
b/ a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó intézkedés vagy annak elmulasztása miatt;
c/ ha azt e törvény kizárja. 

XIII. Fejezet

A SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÁS

77. §

(1) A munkáltató az ügyészről - az ügyészségi szolgálati viszonyból származó jogosultságok és kötelezettségek megállapításához - az 1. számú mellékletben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerinti iratokban szereplő adatokat kezelheti (személyi nyilvántartás). 

(2) A munkáltató az ügyészre vonatkozó adatok közül az ügyész hozzájárulása nélkül - közérdekből - adhat tájékoztatást az ügyész nevéről, szolgálati helyéről és beosztásáról, valamint - ha törvény azt megengedi - egyéb adatairól. 

(3) A személyi nyilvántartás más adatrendszerrel nem kapcsolható össze. 

(4) Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyával kapcsolatos iratok közül a személyi adatlapot, az erkölcsi bizonyítványt, az önéletrajzot, a fényképet, a kinevezési (megbízási) okiratot, az esküokmányt, a besorolásról, az áthelyezésről rendelkező és a kitüntetésről (elismerésről) szóló iratokat,a minősítést, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozatot, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyt megszüntető iratot együttesen kell tárolni. 

(5) A személyi nyilvántartást - ideértve a (4) bekezdésben szereplő iratokat is - az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyának megszünését követően ötven évig kell megőrizni. 

78. §

(1) Az ügyészről készült személyi nyilvántartásba - ideértve a 77. § (4) bekezdésében szereplő iratokat is - betekinthetnek:
a/ az ügyész;
b/ az ügyész szolgálati felettesei;
c/ a személyügyi feladatok intézésével megbízott ügyészségi alkalmazott;
d/ törvényben vagy az ügyész által erre felhatalmazott más személy. 

(2) Az ügyész jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, továbbá a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. A munkáltató köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetőleg törölni. 

(3) Az ügyész köteles a róla nyilvántartott adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul a munkáltatónak bejelenteni. 

XIV. Fejezet 

AZ ÜGYÉSZSÉGI TITKÁR, FOGALMAZÓ, NYOMOZÓ ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONYA

79. §

(1) Ügyészségi fogalmazóvá azt a büntetlen előéletű magyar állampolgárt lehet kinevezni, akinek egyetemi jogi végzettsége van. Katonai ügyészségi fogalmazóvá történő kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen. 

(2) Az ügyészségi titkár kinevezésének a (1) bekezdésben meghatározottakon túl további feltétele, hogy a kinevezendő személy külön jogszabály szerinti jogi szakvizsgával rendelkezzék. 

(3) Ügyészségi nyomozóvá azt a büntetlen előéletű magyar állampolgárt lehet kinevezni, akinek legalább középfokú végzettsége van. A legfőbb ügyész a kinevezést további feltételhez is kötheti. 

80. §

(1) Az ügyészségi titkárt, fogalmazót és nyomozót határozatlan időre a legfőbb ügyész nevezi ki és menti fel. 

(2) Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó az eskütételt követően kezdi meg működését. 

(3) Az eskü szövege a következő:
\"Én ............ esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és szolgálati titkot megőrzöm; a hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően járok el; hivatali kötelességeimet, pontosan, lelkiismeretesen és a nemzet érdekeinek szolgálatával teljesítem. \"

81. §

(1) Ha az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati viszonyban töltött ideje
a/ az öt évet nem haladja meg, kéthavi,
b/ a nyolc évet nem haladja meg, háromhavi,
c/ a tizenkét évet nem haladja meg, hathavi,
d/ a húsz évet nem haladja meg, kilenchavi,
e/ a húsz évet meghaladja, tizenkét havi
személyi alapbérének és bérpótlékainak megfelelő összegű végkielégítésre jogosult. 

(2) Az ügyészségi fogalmazót nem kell minősíteni. 

(3) Az ügyészségi titkárt, fogalmazót és nyomozót nyolc órát elérő vagy azt meghaladó belföldi kiküldetés esetén napidíjként az előmeneteli törvény szerinti VIII. fizetési osztály 2. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér egy munkanapra eső részének a harminc százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a négy órát meghaladja, de a nyolc órát nem éri el, a napidíj fele jár. 

(4) Az ügyészségi titkárt évi huszonnyolc munkanap, az ügyészségi fogalmazót és nyomozót évi huszonhét munkanap alapszabadság illeti meg, amely - az ügyészségi fogalmazó kivételével - az előmeneteli törvény 2. fizetési fokozatától kezdve a besorolása szerinti fokozattal azonos számú munkanappal emelkedik. 

(5) Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati viszonyára egyebekben - a 95. § (7) bekezdése kivételével - a törvénynek az ügyészek szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 

XV. Fejezet

A TISZTVISELŐ, AZ ÜGYKEZELŐ ÉS A FIZIKAI ALKALMAZOTT ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONYA

82. §

(1) Tisztviselővé azt a büntetlen előéletü magyar állampolgárt lehet kinevezni, akinek legalább középfokú végzettsége van. 

(2) Ügykezelővé, illetőleg fizikai alkalmazottá azt a büntetlen előéletű magyar állampolgárt lehet kinevezni, akinek legalább alapfokú végzettsége van. 

(3) Jogszabály, illetőleg a legfőbb ügyész a kinevezést az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetőleg gyakorlati időhöz kötheti. 

(4) A legfőbb ügyész a tisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak részére munkaköri elnevezést állapíthat meg és a munkakör ellátásához szükséges - az ügyészségi munka sajátos ismereteiről számot adó vizsga letételének kötelezettségét is előírhatja. 

83. §

(1) A tisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya kinevezéssel és annak elfogadásával - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - határozatlan időre létesül. 

(2) Az (1) bekezdésben említettekkel ügyészségi szolgálati viszony helyettesítés, illetőleg meghatározott feladat elvégzése céljából vagy legfeljebb egy évi időtartamra más célból határozott időre is létesíthető. 

84. §

(1) A tisztviselő és az ügykezelő a kinevezés közlésétől számított nyolc munkanapon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója előtt esküt tesz. Ennek elmulasztása vagy megtagadása esetén a kinevezés hatályát veszti. Ha a tisztviselő vagy az ügykezelő az eskütételben akadályozva van, a határidőt az akadály megszünésétől kell számítani. A tisztviselő és az ügykezelő az eskütételt követően kezdi meg működését. 

(2) Az eskü szövege a következő:
\"Én ............ esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és szolgálati titkot megőrzöm; a hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően járok el; hivatali kötelességeimet, pontosan, lelkiismeretesen és a nemzet érdekeinek szolgálatával teljesítem. \"

85. §

A tisztviselői munkakör betöltésére a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot írhat ki. A pályázatra egyebekben a törvénynek az ügyészek pályázatára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 

86. §

(1) A tisztviselő - az alkalmazotti tanács véleményének kikérését követően - az előmeneteli törvényben meghatározott vezetői munkakörbe is kinevezhető. 

(2) Magasabb vezető állású tisztviselő: a főosztályvezető, a főosztályvezető helyettes, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója és helyettese. 

(3) Vezető állású tisztviselő: az osztályvezető, az osztályvezető helyettes, a csoportvezető és az irodavezető. 

(4) A vezetői kinevezés határozatlan időre szól és az indokolás nélkül bármikor visszavonható. 

(5) A kinevezés visszavonásakor a vezetőt,ha ehhez hozzájárul - választása szerint vagy a vezetői beosztásának megfelelő, vagy pedig annál alacsonyabb szintű ügyészi szervnél - más tisztviselői munkakörbe kell áthelyezni. 

(6) Az áthelyezéshez való hozzájárulás hiányában a 22. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni. 

(7) A magasabb vezető állású tisztviselő három hónapos határidővel, a vezető állású tisztviselő pedig két hónapos határidővel vezetői tisztségéről lemondhat; a felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Lemondás esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetőt - ha ehhez hozzájárul - más tisztviselői munkakörbe helyezi. Ha a vezető az áthelyezéséhez nem járul hozzá, ezt úgy kell tekinteni, hogy ügyészségi szolgálati viszonya a lemondási idő lejártának napjával lemondással megszűnik. 

87. §

(1) A tisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:
a/ a felek közös megegyezésével;
b/ felmentésével;
c/ lemondásával;
d/ rendkívüli lemondásával;
e/ összeférhetetlenségének megállapításával;
f/ elbocsátás fegyelmi büntetést kiszabó jogerős fegyelmi határozattal;
g/ a határozott idő lejártával;
h/ halálával. 

(2) A 36. § (3)-(4) bekezdésében és a 37-38. §-ban, továbbá a 39. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a tisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott esetében is megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az említettek esetében az összeférhetetlenséget a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. 

(3) A közös megegyezésre, a felmentésre, a lemondásra, a rendkívüli lemondásra, a határozott időre létesített ügyészségi szolgálati viszony megszüntetésére, a végkielégítésre és az ügyészségi szolgálati viszony jogellenes megszüntetésére a törvénynek az ügyészekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a/ a tisztviselő, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott lemondási ideje két hónap;
b/ a végkielégítés összege, ha a tisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyban töltött ideje
- az öt évet nem haladja meg, kéthavi,
- a nyolc évet nem haladja meg, háromhavi,
- a tizenkét évet nem haladja meg, hathavi,
- a húsz évet nem haladja meg, kilenchavi,
- a húsz évet meghaladja, tizenkét havi
személyi alapbérének és bérpótlékainak megfelelő összeg. 

88. §

A magasabb vezető állású és a vezető állású tisztviselő minősítésére az ügyészek minősítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltérés sel, hogy a minősítés megállapításairól a szakmai kollégium (összügyészi értekezlet) nem nyilvánít véleményt. 

89. §

(1) Az ügykezelő és a fizikai alkalmazott esetében a 43. § (1), (3)-(4) és (6) bekezdésében, a tisztviselő esetében ezeken túl a 43. § (2) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell. 

(2) A tisztviselő és az ügykezelő túlmunkavégzésére, a pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munkavégzésére, az általa teljesített ügyeletre és készenlétre a 45. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 

(3) A fizikai alkalmazott által teljesített ügyeletre és készenlétre a 45. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A fizikai alkalmazott túlmunka végzésére, a pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munkavégzésére a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 

90. §

(1) A tisztviselőt, az ügykezelőt és a fizikai alkalmazottat nyolc órát elérő vagy azt meghaladó belföldi kiküldetés esetén napidíjként az előmeneteli törvény szerinti VIII. fizetési osztály 2. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér egy munkanapra eső részének a harminc százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a négy órát meghaladja, de a nyolc órát nem éri el a napidíj fele jár. 

(2) A tisztviselő, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott belföldi kiküldetésénél a 46. § (2) - (3) bekezdésében foglalt rendelkezést is megfelelően alkalmazni kell. 

91. §

(1) A tisztviselőt és az ügykezelőt évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg. 

(2) A tisztviselő és az ügykezelő alapszabadsága az előmeneteli törvény 2. fizetési fokozatától kezdve a besorolása szerinti fokozottal azonos számú munkanappal emelkedik. 

(3) A fizikai alkalmazottat a Munka Törvénykönyve 131. §-ában meghatározott alapszabadság illeti meg. 

(4) A magasabb vezető állású és vezető állású tisztviselőnek az (1)-(2) bekezdésben említett alapszabadságon felül évi három munkanap vezetői pótszabadság is jár. 

(5) A tisztviselőt, az ügykezelőt és a fizikai alkalmazottat az (1) - (4) bekezdésben meghatározott szabadságon felül megilleti a Munka Törvénykönyve 132. §-ában meghatározott pótszabadság is. 

(6) A tisztviselőt, az ügykezelőt és a fizikai alkalmazottat az (1)-(5) bekezdésben meghatározott szabadság időtartamára a Munka Törvénykönyve szabályai szerinti díjazás illeti meg. 

(7) A tisztviselőt, az ügykezelőt és a fizikai alkalmazottat megilleti - a Munka Törvénykönyve szabályai szerint - a munkaközi szünet, a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti pihenőidő, a pihenőnap és munkaszüneti nap, a betegszabadság, továbbá az egyéb munkaidőkedvezmény is. 

(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója abban az esetben is engedélyezhet a tisztviselő, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott számára fizetés nélküli szabadságot, amikor a Munka Törvénykönyve azt kötelezően nem írja elő. 

92. §

A tisztviselő, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott fegyelmi felelősségre vonására a törvénynek az ügyész fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályai alkalmazandók a következő eltérésekkel:
a/ az alacsonyabb munkakörbe helyezés a fegyelmi büntetés kiszabása előtti munkakörére előírt szintű képesítésnek megfelelő munkakörbe, illetőleg - ha a kinevezési követelmény alól korábban felmentést kapott - a tényleges képesítésének megfelelő munkakörbe történhet;
b/ a hivatalvesztés fegyelmi büntetés helyett elbocsátás fegyelmi büntetést kell kiszabni;
c/ a fegyelmi felelősségre vonásra a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, ezt a jogát a helyi ügyészséget vezető ügyészre átruházhatja;
d/ az elismerés visszavonásához a legfőbb ügyész előzetes egyetértése szükséges;
e/ az eljárás alá vont a fegyelmi határozat ellen annak közlését követő tizenöt napon belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat. 

93. §

A tisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyára a törvénynek az ügyészek ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezései közül megfelelően alkalmazni kell:
a/ a kinevezés módosítására (23-24. §),
b/ az idegennyelvtudási pótlékra (47. §),
c/ a jutalmazásra (49. §),
d/ a jubileumi jutalomra (50. §),
e/ a kártérítési felelősségre (70-75. §),
f/ a jogvitákra (76. §),
g/ a személyi nyilvántartásra (77-78. §)
vonatkozó rendelkezéseket is, azzal az eltéréssel, hogy a velük szemben a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult kártérítési határozatot hozni, s az eljárás alá vont a kártérítési határozat ellen annak közlését követő tizenöt napon belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat. 

XVI. Fejezet

AZ ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONYRA VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK

94. §

(1) A törvény rendelkezései a törvényben meghatározott eltérésekkel a Katonai Főügyészségen és a katonai ügyészségeken szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára is kiterjednek. 

(2) A törvény nem érinti a hivatásos állományú katona és a honvédségi közalkalmazott - más, a reájuk vonatkozó külön jogszabályokban foglalt - egyéb jogait és kötelességeit. 

(3) A hivatásos állományú katona ügyészségi alkalmazott a felettes katonai ügyész által kiadott parancsnak minősülő intézkedés és utasítás miatt a hivatásos állományú katonára vonatkozó szabályok szerint élhet jogorvoslattal. 

(4) Az (1) bekezdésben említettek tekintetében a törvény rendelkezései irányadóak az előmeneteli törvényhez igazodó illetmény, az elismerések, illetőleg az ügyészségi szolgálati viszonyból származó egyéb jogok és kötelezettségek vonatkozásában. 

95. §

(1) Az ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára az Alkotmányban, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvényben, az előmeneteli törvényben és az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyvét és törvényi felhatalmazás alapján kiadott egyéb rendelkezést is megfelelően alkalmazni kell a (2)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembevételével. 

(2) Nem alkalmazhatók az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a Munka Törvénykönyvének a következő rendelkezései:
a/ a bevezető rendelkezések közül: a 13. § (2) - (5) bekezdése;
b/ a munkaügyi kapcsolatok szabályai közül: a 17. § (4) bekezdése, a 20. §, a 30-41. §, a 43-45. §, az 57. § (2) és (4) bekezdése, a 62. § (2) bekezdése, a 64-70. §;
c/ a munkaviszonyra vonatkozó szabályok közül: a 72. § (1) bekezdése és (4) bekezdése, a 76. § (1)-(2) bekezdése, a 78. §, a 79. § (2) bekezdése, a 80-81. §, a 82. § (2) bekezdése, a 86-89. §, a 92. §, a 95-96. §, a 100-101. §, a 104. § (1)-(3) bekezdése, a 108-109. §, a 116. §, a 149. § a 166-168. §, a 173. §, a 175. §, a 188-193. §;
d/ a vegyes és átmeneti rendelkezések közül: a 205. § (1) bekezdése, a 206-207. § és a 209-211. §. 

(3) Az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a Munka Törvénykönyve
a/ 23. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érdekképviseleti szerv abban az esetben sem élhet a kifogás jogával, ha a jogvita lehetőségét e törvény kizárja;
b/ 110. §-ának (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy tanulmányi szerződés más munkáltatóval csak az ügyészség előzetes engedélyével köthető;
c/ 198. §-ának (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az egyeztetés során létrejött megállapodás, illetőleg a döntőbíró döntése a felekre kötelező;
d/ a 202. §-a (1) bekezdésének c/ pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rendkívüli felmondás alatt rendkívüli lemondást kell érteni. 

(4) A Munka Törvénykönyve 17. §-ának (2) bekezését, 127. §-ának (2) bekezdését, 131. §-át és 147-148. §-át csak a fizikai alkalmazott esetében kell alkalmazni. 

(5) Ahol a Munka Törvénykönyve
a/ munkavállalót említ, ott ügyészt, ügyészségi titkárt, fogalmazót, nyomozót, tisztviselőt, ügykezelőt és fizikai alkalmazottat,
b/ munkaszerződést (megállapodást) említ, ott kinevezést,
c/ munkaviszonyt említ, ott ügyészségi szolgálati viszonyt,
d/ munkaviszonyra vonatkozó szabályt említ, ott az ügyészségi szolgálati viszonyra alkalmazandó törvényt és az abban adott felhatalmazás alapján kiadott egyéb jogszabályt, továbbá a legfőbb ügyész által - az érdekelt munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel egyetértésben - az e törvényben kapott felhatalmazás alapján kiadott utasítást,
e/ a szakszervezeti reprezentativitás meghatározása szempontjából üzemi tanácsot említ, ott az alkalmazotti tanácsot,
f/ együttdöntési jogot említ, ott az alkalmazotti tanács (Országos Tanács) határozatképessége szempontjából egyetértési jogot,
g/ rendes felmondást említ, ott a rendes felmondás alatt lemondást, illetőleg felmentést
kell érteni. 

(6) Az ügyészségi alkalmazottaknak az e törvényben és az előmeneteli törvényben nem szabályozott munkabéren kívüli juttatásaira a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény felhatalmazása alapján az e tárgyban kiadott kormányrendeletet kell megfelelően alkalmazni. 

(7) Az ügyész részére járó ruházati költségtérítés részletes szabályait a legfőbb ügyész állapítja meg. 

96. §

(1) A törvény alkalmazásában ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni az ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál és a bíróságnál szolgálati viszonyban (közszolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban) eltöltött időt, továbbá a 40. § (3) bekezdésében meghatározott időt. A jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint az ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó és tisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott esetében a végkielégítés összegének megállapításakor az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idő számításánál az említetteken kívül más szolgálati viszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban, illetőleg 1992. január 20-át követően szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban (1992. évi I. Tv. 65. § (1) bekezdés) eltöltött időt is figyelembe kell venni. Ha az ügyészségi szolgálati viszonyban eltöltött idő megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be. 

(2) A társadalombiztosításra vonatkozó szabályok és az előmeneteli törvény alkalmazása szempontjából az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időt munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. 

97. §

E törvény alkalmazásában hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó, a nevelő- és a mostohaszülő, az örökbefogadott, a nevelt és a mostoha gyermek, a testvér és ennek házastársa, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére. 

98. §

Az ügyészségi szolgálati viszonyt érintő minden lényeges jognyilatkozatot írásba kell foglalni. A törvény eltérő rendelkezése hiányában nem kell írásba foglalni a munka szervezésével, a napi munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket. 

XVII. Fejezet

AZ ÜGYÉSZSÉGI ADATKEZELÉS

99. §

(1) Az ügyészség törvényben szabályozott büntetőjogi, magánjogi és közigazgatási jogi, valamint ügyviteli, statisztikai és tudományos kutatási célú feladatainak ellátásához - az ügyészi szervezetben kijelölt központi, területi és helyi adatkezelő szervein keresztül - a 2. számú mellékletben felsorolt adatkörben - személyes adatokat kezelhet. 

(2) Az ügyészség tevékenysége során a rendőrségtől és más hatóságoktól az általuk kezelt személyes adatokat a felhasználás céljának megjelölésével átveheti és - törvény korlátai között - kezelheti. Az ilyen módon szerzett adatokat az eredeti céltól eltérően nem használhatja fel. 

(3) Az ügyviteli, igazgatási, illetőleg szolgálati jellegű adatokról ( házi iratokról ) - az ügyészség teljes tevékenységi körét illetően - tájékoztatás nem adható, kivéve ha a nyilvánosságra hozatalt a legfőbb ügyész engedélyezi. 

(4) Az ügyészség a büntetőjogi tevékenysége során keletkező és általa kezelt személyes adatokról - a büntetőeljárás szabályainak megfelelően - az érintetteknek a nyilvántartási határidő lejártáig tájékoztatást nyújt, kérelemre adathelyesbítést végez. Az eljárás jogerős befejezésével az adatkezelés célja nem szűnik meg, ezért a 2. számú mellékletben felsorolt határidőkig az ügyészség az adatot tárolja. 

(5) Bűnmegelőzési, bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdekből a legfőbb ügyész jogosult az ügyészség által kezelt személyes adatoknak más adatkezelésekkel történő összekapcsolásását, külföldi adatkezelők részére történő átadását engedélyezni. A külföldi adattovábbításnak nemzetközi szerződésen vagy viszonosságon kell alapulnia. 

(6) Az ügyészség magánjogi és közigazgatási jogi tevékenységét érintő adatkezeléseire a polgári perrendtartásról, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvények általános szabályai irányadók az ügyészi eljárással érintett jogviszonyokat szabályozó törvények rendelkezéseinek megfelelően. Az adatokból a polgári perrendtartás szabályai szerint - törvényben meghatározott korlátozásokkal - az érintetteknek kérelmükre a nyilvántartási határidők lejártáig tájékoztatást kell adni. 

(7) Az ügyészség magánjogi és közigazgatási jogi tevékenységére nem alkalmazhatók a bűnmegelőzés és a bűnüldözés érdekében foganatosított adatkezelési felhatalmazások. 

(8) Az ügyészség által kezelt adatok statisztikai célokra csak egyedi azonosításra nem alkalmas formában használhatók fel. 

(9) Statisztikai adatok - a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével - csak a (8) bekezdésben meghatározott módon adhatók át külső szervek számára. 

(10) Tudományos kutatás céljára a szakterületet irányító vagy az általa feljogosított ügyészségi vezető engedélyével lehet az adatokat rendelkezésre bocsátani. 

(11) A tudományos kutatások eredményei, illetőleg a statisztikai feldolgozások nyilvánosságra hozhatók, ha a bennük szereplő adatok egyedi azonosításra nem alkalmasak. 

100. §

(1) Az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó - törvényben szabályozott feladatainak ellátásához - az ügyészi szervezetben, illetőleg más szervek körében kezelt személyes és különleges adatokat törvényben szabályozott megszorításokkal felhasználhat. 

(2) Az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó a hivatala gyakorlása során a tudomására jutott adatokat köteles az államtitokra, a szolgálati titokra, a magántitokra és a személyes adatok védelmére, továbbá a statisztikára, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályok szerint - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - kezelni. 

(3) Az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feladatkörének ellátása során jogosult arra, hogy
a/ a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében szükség szerint - az általános munkarend korlátaitól függetlenül - térítés nélkül igénybe vegye a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, az Országos Gépjármű Alapnyilvántartás, a külföldre utazásban korlátozottakra és az útlevélre vonatkozó nyilvántartások, a bűntettesek nyilvántartása és a büntetésvégrehajtási intézetekben fogva tartottak nyilvántartása adatszolgáltatását; az erre irányuló adatkéréseket hiányos és töredék adatok esetén is teljesíteni kell;
b/ az általa beszerzett, illetőleg az eljárása során keletkezett személyes adatokat törvény által megállapított részletes szabályok szerint kezelje; az államtitok és a szolgálati titok az ügyészt, ügyészségi titkárt, fogalmazót, nyomozót - a nemzetbiztonsági szervek titkos adatkezelését kivéve - nem akadályozhatja, de a titok megtartására vonatkozó rendelkezések rá nézve is kötelezőek;
c/ a legfőbb ügyész - vagy az általa feljogosított ügyészségi vezető - engedélyével közérdekből az ügykörébe tartozó személyes adatok közül az érintett nevét és az ügykapcsolatot nyilvánosságra hozza. 

(4) Az (1) - (3) bekezdésben foglalt adatkezelési szabályokat a tisztviselő, az ügykezelő is köteles betartani. Adatkezelésük részletes szabályait a munkáltatói jogkör gyakorlója személyre szólóan írja elő. 

XVIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

101. §

(1) Ez a törvény 1995. január 1. napján lép hatályba. 

(2) A törvény hatálybalépését követő hetvenöt napon belül az alkalmazotti tanácsokat és az ügyészi tanácsokat, kilencven napon belül pedig az Országos Tanácsot meg kell alakítani. Ennek érdekében a törvény hatálybalépését követő:
a/ negyvenöt napon belül a munkavállalói érdekképviseleti szervek taglétszámuk arányában megalakítják az alkalmazotti tanács, továbbá az ügyészi tanács tagjainak a megválasztásánál közreműködő három-három főből álló választási bizottságot;
b/ hatvan napon belül közzé kell tenni az alkalmazotti tanács és az ügyészi tanács jelöltjeinek a névjegyzékét;
c/ hetvenöt napon belüli időpontra a legfőbb ügyész, a katonai főügyész, a főügyész összehívja az alkalmazotti tanács megválasztása céljából az ügyészségi alkalmazottakat és az ügyészi tanács tagjainak megválasztása céljából az összügyészi értekezletet, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél működő alkalmazotti tanács megválasztása céljából pedig az intézet igazgatója e határidőn belüli időpontra összehívja az intézet alkalmazottait;
d/ kilencven napon belül az alkalmazotti tanácsok delegálják az Országos Tanácsba a tagokat. 

(3) A törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek valamely kérdésben az alkalmazotti tanács (Országos Tanács), illetőleg az ügyészi tanács egyetértését vagy véleménynyilvánítását kívánják meg, az említett testület megalakulását követően kell alkalmazni. 

102. §

(1) A törvény hatálybalépésekor a Magyar Köztársaság ügyészségénél fennállott munkaviszony ügyészségi szolgálati viszonnyá alakul át; az ügyészségi munkaviszonyban töltött időt ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni. 

(2) A törvény hatálybalépésekor fennálló - munkaszerződéssel létesített - munkaviszonyt úgy kell tekinteni, mintha az kinevezéssel és annak elfogadásával jött volna létre. 

(3) A törvény nem érinti a hatálybalépése előtt az ügyészségi titkárral, fogalmazóval és nyomozóval határozott időre, illetőleg meghatározott feltétel bekövetkezéséig létesített ügyészségi szolgálati viszony érvényességét. Az ilyen ügyészségi szolgálati viszony megszűnésére az ügyésszel határozott időre létesített ügyészségi szolgálati viszony megszűnésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 

(4) A törvény nem érinti a hatályba lépése előtt nem magyar állampolgár ügyészségi titkárral, fogalmazóval, nyomozóval, tisztviselővel, ügykezelővel és fizikai alkalmazottal létesített ügyészségi szolgálati viszony érvényességét. 

(5) A törvény alkalmazásában tisztviselőnek kell tekinteni azt az érdemi feladatot végző ügyintézőt is, akinek alapfokú végzettsége van, ha a törvény hatálybalépése előtt tisztviselőnek sorolták be. 

103. §

A törvény nem érinti a hatálybalépésekor fennálló legfőbb ügyészi megbízatás, illetőleg a már betöltött magasabb vezető állású ügyészi és vezető állású ügyészi, valamint magasabb vezető állású tisztviselői és vezető állású tisztviselői munkakörökbe történt kinevezések érvényességét. 

104. §

(1) A törvény alapján jubileumi jutalom azt az ügyészségi alkalmazottat is megilleti, aki a jubileumi jutalomra való jogosultságát 1992. július 1. napja és e törvény hatálybalépésének napja között szerezte meg. 

(2) Annak az ügyészségi alkalmazottnak, aki az (1) bekezdés szerinti jogosultságát a törvény hatálybalépése előtt szerezte meg, a jubileumi jutalmat a törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül kell kifizetni. 

(3) Ha az ügyészségi alkalmazott a korábbi jogszabályok alapján a jubileumi jutalom valamely fokozatában részesült, az ugyanazon fokozat szerinti jutalom ismételten nem illeti meg. 

105. §

(1) A tanácsosi és a főtanácsosi cím a törvény hatálybalépése után nem adományozható, az ezekben a címekben részesültek a címüket továbbra is viselhetik és megilletik őket a címmel járó jogosultságok. 

(2) Az (1) bekezdésben említett cím fegyelmi eljárás során kiszabott fegyelmi büntetésként visszavonható. Az ilyen fegyelmi büntetésre egyebekben az 55. § (1) bekezdésének c/ pontjában meghatározott fegyelmi büntetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 

106. §

(1) A törvény hatálybalépése előtt hozott, még nem jogerős fegyelmi és kártérítési határozat ellen az ügyészségi alkalmazott e törvény szabályai szerint élhet jogorvoslattal. 

(2) A jogorvoslatot a fegyelmi és kártérítési határozat meghozatalakor hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni. 

(3) A törvény hatálybalépése előtt indított olyan fegyelmi és kártérítési eljárást, amelyben még nem hoztak határozatot, e törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni. 

107. §

A törvény hatálybalépése előtt hatályban volt rendelkezések alkalmazásával hozott jogerős fegyelmi határozatot a határozat alapjául szolgáló rendelkezések szerint kell végrehajtani és a fegyelmi büntetés hatályának időtartamát számítani. 

108. §

(1) A törvény hatálybalépése előtt keletkezett - munkaviszonyból származó - igényre az igény keletkezésekor hatályos rendelkezések, érvényesítésének rendjére pedig a törvény szabályai az irányadók. 

(2) A törvény hatálybalépése előtt megkötött tanulmányi szerződésre a megkötéskori, a tanulmányi szerződés nélkül megkezdett tanulmányokkal kapcsolatos kedvezményekre pedig a tanulmányok megkezdésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. 

109. §

Az 1. számú mellékletben meghatározott adatkörnek megfelelő személyi nyilvántartást a törvény hatályba lépését követő hat hónapon belül kell bevezetni. A törvény hatálybalépése előtt vezetett személyi nyilvántartást az új nyilvántartás bevezetéséig folyamatosan vezetni kell, új adatfelvétel azonban csak az 1. számú mellékletben meghatározott adatkörben végezhető. 

110. §

Az ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyával kapcsolatban a legfőbb ügyész - az érintett munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel egyetértésben - szabályokat állapíthat meg az olyan kérdésekben, amelyeket e törvény nem szabályoz és a Munka Törvénykönyve szerint a kollektiv szerződés keretébe tartozhatnak. 

111. §

(1) A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\" 23. § a legfőbb ügyészt az Országgyűlés, a többi ügyészt, ügyészségi titkárt, fogalmazót és nyomozót pedig a legfőbb ügyész hozzájárulása nélkül őrizetbe venni, ellene büntetőeljárást indítani, vagy rendőrhatósági kényszerintézkedést alkalmazni - a tettenérés esetét kívéve - nem lehet. \"

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a/ a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény:

- VI. fejezetének címéből \"Az ügyészek és fogalmazók kinevezése, elbocsátása és fegyelmi felelőssége\" szövegrész,

- 20. §-a előtti cím és 20. §-ának (1)-(3) bekezdése, továbbá 20. §-a (5) bekezdésének második mondata,

- 21. §-ának (2) bekezdéséből az \"akiket a legfőbb ügyész nevez ki\" szövegrész és 21. §-ának (3) bekezdése,

- 22. §-ának (3)-(5) bekezdése,

- 24. §-a és a 24. § előtti cím,

- 24/A-24/C. §-a,

- 25. §-ának (3) bekezdése;

b/ a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról rendelkező 1991. évi LXII. törvény. 


1. számú melléklet
az .... évi .... törvényhez

A SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÁS ADATKÖRE

Az ügyészségi alkalmazott

I. - neve (leánykori név),
- ügyviteli nyilvántartási sorszáma,
- születési helye, ideje,
- anyja neve,
- lakóhelye, telefonszáma,
- tartózkodási helye, telefonszáma,
- családi állapota,
- házastársának neve, foglalkozása, munkahelye,
- gyermekeinek neve, születési ideje,
- katonai rendfokozata,
- katonai szakképzettségének száma,
- katonai szolgálatának ideje,

II. - legmagasabb iskolai végzettsége,az oklevél,diploma minősítése, a megszerzés éve, az iskola, a kar, a szak megnevezése,
- a tanulmányok folytatására kötött ösztöndíjszerződés ténye,
- szakképzettsége, a megszerzés éve,
- felsőfokú szakosító továbbképzés keretében szerzett szakképesítése, a megszerzés éve,
- szakmai tanfolyami végzettsége, a megszerzés éve, eredménye,
- jelenlegi iskolai tanulmánya, a kezdés éve,
- tudományos fokozata,
- idegennyelv-ismerete,

III. - ügyészségi szolgálati viszonyának kezdete,
- a besorolásnál beszámított szolgálati idő kezdete,
- a szolgálati időbe, illetőleg az ügyészségi szolgálati viszonyként beszámított korábbi munka-(szolgálati) viszonyának adatai:
munkahely (munkakör) megnevezése,
belépés dátuma,
kilépés dátuma,
munkaviszony megszünésének módja,

IV. - szolgálati helye, beosztása, a kinevezés (megbízás) időpontja, szakterülete, a kinevezés (megbízás) egyéb adatai,
- besorolása, kötelező előbbre sorolásának időpontja, személyi alapbére, bérpótlékai, külön juttatása, jutalma,
- tartós (harminc napot meghaladó időtartamú, rendes szabadságon kívüli) távollétének megnevezése, kezdete, befejezése,
- munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, vizsgabizottsági tagsága,

V. - kitüntetése, elismerése,
- hatályos fegyelmi büntetése,
- az ügyészségi szolgálati viszonyból származó kártérítési kötelezettsége,
- minősítésének időpontja,
- külföldi ösztöndíja,
- lakásépítésének munkáltatói támogatása,
- letelepedésének támogatása,

VI. - az ügyészségi szolgálati viszony megszűnésének ideje, módja, a végkielégítés adatai,új munkahelye,

VII. - fegyverviselési engedélyének kelte, száma,
- szolgálati, önvédelmi, vadász lőfegyverének gyártási száma, típusa. 


2. számú melléklet
az .... évi .... törvényhez

I. 

Az ügyész büntetőjogi tevékenységének adataira vonatkozó különös adatkezelési szabályok

1/ Az ügyészség - törvényben meghatározott nyomozási, nyomozásfelügyeleti, büntetőbírósági és büntetésvégrehajtási felügyeleti tevékenysége ellátása körében, az erre rendszeresített lajstromok, ügykönyvek, segédkönyvek és segédkönyv jellegű gyűjtők, valamint számítógépes adattárak segítségével - kezeli, illetve az adatkezelésre feljogosított más szervek nyilvántartásából átveszi:
a/ a természetes személyek egyedi azonosító adatait (név,leánykori név, születési hely, év, hó,nap, anyja neve, személyazonosító jele, lakcíme, büntetett előéleti adatai, állampolgársága);
b/ az eljáró ügyészségre és az ügyre vonatkozó ügyészségi azonosítókat;
c/ az érintett büncselekményéhez kapcsolódó kriminalisztikai, kriminologiai, valamint büntetőjogi adatokat, és következtetéseket;
d/ az ügyészi feladatok ellátására vonatkozó utasításokat, amennyiben azok meghatározott személyre vonatkoznak;
e/ az eljárás célja szempontjából lényeges különleges adatokat (1992. évi LXIII. tv. 2. § 2. pont b/ alpont). 

2/ 15 év után selejtezhetők:
a/ a büntetőlajstromba iktatott ügyek,
b/ a nyomozásfelügyeleti és fellebbviteli lajstromba iktatott ügyek,
c/ a büntetőbírósági fellebbviteli lajstromba iktatott ügyek,
d/ a büntetésvégrehajtási felügyeleti lajstromba iktatott ügyek,
e/ a fiatalkorúak ügyeinek lajstromába iktatott ügyek,
f/ a közlekedési ügyek lajstromába iktatott ügyek,
g/ az ügyészségi nyomozások lajstromába iktatott ügyek,
h/ a nyomozóhivatali (kirendeltségi) lajstromba iktatott ügyek és
i/ ezek számítástechnikai adathordozón kezelt adatállományai;

3/ 5 év után selejtezhetők:
a/ a segédkönyvek és segédkönyv jellegű gyűjtők,
b/ egyéb segéd-, illetve nyilvántartó könyvek és
c/ ezek számítástechnikai adathordozón kezelt adatállományai;

4/ Nem selejtezhetők és a levéltárnak 25 év után át kell adni:
a/ az ügykönyveket,
b/ az általános névmutatókat és
c/ ezek számítástechnikai adathordozóról kiiratott listáit. 

II. 

A magánjogi és közigazgatási jogi ügyészi tevékenység körébe tartozó adatokra vonatkozó különös adatkezelési szabályok

1/ Az ügyészség magánjogi és közigazgatási jogi tevékenysége során törvényben meghatározott feladatai keretében személyes adatokat kezel. Ezen belül az erre rendszeresített lajstromok, ügykönyvek, segédkönyvek és segédkönyv jellegű gyűjtők, valamint számítógépes adattárak segítségével tartja nyilván:
a/ az eljárással érintett természetes személyek egyedi azonosító adatait (név, leánykorinév, születési hely, év, hó, nap, anyja neve, személyazonosító jele, lakcíme, előéleti adatai, állampolgársága);
b/ az ügyészségi azonosítókat;
c/ az eljárás célja szempontjából lényeges különleges adatokat;
d/ a tevékenységgel érintett jogterületről származó, átvett adatokat;
e/ az ügyészi feladatok ellátására vonatkozó utasításokat. 

2/ 15 év után selejtezhetők:
- a lajstromokba iktatott ügyek és ezek számítástechnikai adathordozón kezelt adatállományai;

3/ 5 év után selejtezhetők:
a/ a szabálysértési hatóságok őrízetbevételi értesítései, az őrizet meghosszabbításáról hozott - jóváhagyásra megküldött - határozatai;
b/ a gyűjtők;
c/ egyéb segéd-,illetve nyilvántartó könyvek;
d/ ezek számítástechnikai adathordozón kezelt adatállományai. 

4/ Nem selejtezhetők és a levéltárnak kell átadni:
a/ a lajstromokat 25 év után;
b/ az általános névmutatókat 25 év után;
c/ a vagyonjogi jellegű magánjogi ügyek közül azokat, amelyeknél a kárérték az egymillió forintot meghaladja, 15 év után;
d/ ezek számítástechnikai adathordozóról kiíratott listáit az a-c/ pont szerinti idő elmúltával;
e/ a közbiztonsági őrízetre vonatkozó iratokat és nyilvántartásokat 40 év után. 

III. 

A személyes adatokat tartalmazó ügyészségi igazgatási, gazdasági ügyek adatkezelése

1/ Az ügyészi szervezet igazgatási tevékenysége keretében az alábbi ügycsoportokban kezel,illetve kezelhet személyes adatokat:
a/ Sajtóügyek:
- legfőbb ügyész által tartott sajtótájékoztatók;
- egyéb sajtótájékoztatók főügyészségeken, illetve helyi ügyészségeken;
b/ Nemzetközi kapcsolatok:
- ügyészi delegációk iratai;
- külföldi ügyészi delegációk programjai;
- magyar ügyészi delegáció külföldi utazása;
- felsőszintű protokolláris nemzetközi levelezések;
- útlevél- és vizumügyek;
- nemzetközi kongresszusok kül- és belföldön;
c/ Vegyes ügyek:
- tanfolyamok és szakmai konferenciák;
- vezetői ügykör átadás;
- elfogultsági bejelentések;
- szolgálati titoktartás alóli felmentés;
- szakértői ügyek;
- panaszirodai ügyek;
- üdülési ügyek;
d/ A nyomozóhivatalokhoz (kirendeltségekhez) érkező feljelentésnek nem minősülő iratok ( bejelentés, panasz, beadvány). 

2/ Az 1/ pontban írt adatokat tartalmazó iratokat 10 év után lehet selejtezni. 

3/ A ténymegállapító vizsgálatok iratai nem selejtezhetők és azokat 35 év után a levéltárnak kell átadni. 

4/ A igazgatási ügyekbe az ügy előadója és a szolgálati felettes tekinthetnek be. Az érintett tájékoztatását - kérelmére - a szolgálati felettes engedélyezheti. 

5/ Az ügyészségi gazdasági nyilvántartások közül az alábbiak kezelnek személyes adatokat:
a/ bérnyilvántartások, levonási analitika /törzskarton/, melyek nem selejtezhetők;
b/ fizetési jegyzékek, pótjegyzékek, fizetési jegyzék másolatok, szerszámlapok (lejárat után), munkaruha nyilvántartások, melyek 10 év után selejtezhetők;
c/ adók és járulékok nyilvántartása, előlegnyilvántartás, családi pótlék igénylő lap, TB könyv, személyi adatlap, adatlap a személyi jövedelemadó elszámolásához, távolléti jelentések nyilvántartása, ügyeleti díj elszámolás nyilvántartása, kiküldetési rendelvények nyilvántartása, hivatali célra saját gépkocsihasználat nyilvántartása, munkaidő jelentés M lap, jutalomszámfejtési bizonylat, melyek 5 év után selejtezhetők. 

6/ Az 5/ pontban írt ügyiratok adattartalmáról az érintettet a rendszeresen ismétlődő adatszolgáltatásokon kívül, kérelmére teljes körűen tájékoztatni kell. 

IV. 

A mellékletben meghatározott adatokról külső szerveket vagy személyeket csak törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettség alapján lehet tájékoztatni. 


I N D O K O L Á S

AZ ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONYRÓL ÉS AZ ÜGYÉSZSÉGI ADATKEZELÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az új Munka Törvénykönyve, illetőleg az ahhoz kapcsolódó törvények, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény elfogadása olyan helyzetet teremtett, amelyben szükségessé vált az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyának, valamint az ügyészségi adatkezelés törvényi szintű szabályozása:

1/ A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló - jelenleg is hatályos - 1972. évi V. törvény az ügyészek, ügyészségi titkárok, fogalmazók és nyomozók munkaviszonyára vonatkozóan alig, a többi ügyészségi alkalmazott munkaviszonya tekintetében pedig egyáltalán nem állapított meg szabályokat, mivel a korabeli jogfelfogásnak megfelelően valamennyi munkajogviszonyt egységesen a korábban hatályban volt Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendeletei szabályozták.

Azontúl, hogy a jelenleg hatályos ügyészi törvény munkajogi szabályai csak néhány kérdést érintenek, közülük egyesek ma már alkalmazhatatlanok is. Így a hatályos ügyészi törvény - a Munka Törvénykönyvére utalva - csak a fegyelmi felelősségre vonás rendjének megállapítására jogosítja fel a legfőbb ügyészt, a fegyelmi felelősségre vonás anyagi jogi szabályait azonban nem határozza meg, hiszen azokat a korábbi Munka Törvénykönyve tartalmazta. Az új Munka Törvénykönyve megszüntette a hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében a fegyelmi felelősségre vonás lehetőségét, így jelenleg az ügyészségnél a fegyelmi felelősségre vonáshoz szükséges törvényi szabályozás hiányzik.

Az új Munka Törvénykönyve - eredendően a gazdasági szféra munkajogi viszonyait rendezve - a szabályozás jellegéből következően számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely az ügyészségnél nem alkalmazható. Ilyenek például az üzemi tanácsra és a kollektív szerződésre vonatkozó rendelkezések.

Az új Munka Törvénykönyve tehát - az ügyészségre vonatkozó sajátos törvényi szabályozás nélkül - az ügyészségi alkalmazottak munkajogi helyzetének a rendezésére nem alkalmas. Hasonlóképpen nem alkalmas az ügyészségi szolgálati viszony szabályozására a másik két munkajogi tárgyú - a köztisztviselők jogállásáról, illetőleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló - törvény sem.

Az új munkajogi törvények megalkotása a bírósági dolgozók esetében is szükségessé tette a bírósági szervezeti törvény módosítását, bár ez a törvény a hatályos ügyészi törvényhez képest korábban is lényegesen tágabb körű szabályozást tartalmazott a munkajogi kérdésekben.

Ma már - a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról rendelkező 1993. évi XCI. törvény elfogadását követően - az igazságszolgáltatáson belül csak az ügyészség esetében hiányzik az átfogó és törvényi szintű szabályozás.

Az így előállott helyzetben az igazságszolgáltatás két ágában dolgozók munkajogi helyzete lényegesen eltérővé vált, holott már a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény megalkotásakor is irányadó szempont volt, hogy a bíróság és az ügyészség tekintetében ne legyen eltérő szabályozás. Jelenleg azonban az ügyészségi dolgozók esetében kevésbé kedvező szabályok érvényesülnek például a szabadság, a rendkívüli munkavégzés tekintetében, a jubileumi jutalomra vonatkozóan pedig hiányzik a szabályozás. Eltér az ügyészségi dolgozók helyzete a belföldi napidíj mértéke tekintetében a bírósági dolgozókétól, de a köztisztviselőkétől is.

A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról rendelkező 1993. évi XCI. törvényben foglaltakkal való konzisztencia megteremtése, az egységes szabályozáshoz fűződő érdek az ügyészségnél is szükségessé teszi a bírákéval, illetőleg más bírósági dolgozókéval egyező juttatások bevezetését.

2/ A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3.§-ának (1) és (2) bekezdése a személyes adatok, illetőleg a különleges adatok kezelését törvényi szabályozáshoz köti; ennek hiányában az említett törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A hatályos ügyészi törvény, illetőleg a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény nem tartalmaz adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket, ezért ennek törvényi szabályozása az adatvédelmi törvény hatályba lépése után ugyancsak szükségessé vált.

A büntetőeljárásról szóló törvény például a büntetett előéletre vonatkozó adatok (mint különleges adatok) nyomozó hatósági nyilvántartásáról nem rendelkezik, holott ezek kezelését a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében - szigorú és együttes feltételként az erre irányuló törvényi szabályozás megléte esetén - teszi csak lehetővé az adatvédelmi törvény a nyomozó hatóságok számára.

A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alapvető érdekek indokolják, hogy azok a jogviszonyok, amelyek az ügyészi szervezet büntetőjogi, magánjogi és közigazgatási jogi, továbbá igazgatási és személyügyi tevékenységében az általános adatvédelmi megoldásoktól eltérő szabályozást tesznek szükségessé - vagyis az adatvédelmi törvény szabályai alapján nem kezelhetőek - törvényi szabályozást nyerjenek.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

I.Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

Az 1. §-hoz

A Javaslat szerinti szabályozás hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság ügyészsége által foglalkoztatott valamennyi ügyészségi alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyára.

Az ügyészségi szolgálati viszony sajátos munkavégzésre irányuló jogviszony. A munkaviszonytól való eltérés alapvető oka - a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonyhoz hasonlóan - az ügyészségnek a költségvetésből történő finanszírozása. A köztisztviselők és a közalkalmazottak jogállásáról rendelkező törvényektől való eltérést pedig az ügyészségnek az igazságszolgáltatásban betöltött szerepe indokolja.

A Javaslat elsődlegesen az ügyészek ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó szabályokat rögzíti. Az ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó ügyészségi szolgálati viszonyára - a Javaslatban meghatározott eltérésekkel - az ügyészekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E szabályok a tisztviselő, ügykezelő és a fizikai alkalmazott esetében - a rájuk megállapított sajátos rendelkezések mellett - pedig csak akkor alkalmazhatók, ha azt a Javaslat kifejezetten így rendeli.

A munkáltatói jogkör gyakorlója

A 2. §-hoz

A Javaslat meghatározza a munkáltatói jogkör gyakorlóját is. Lényeges garanciális szabály, hogy az ügyész, az ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó esetében nincs helye a munkáltatói jogkör átruházásának az olyan jogkör tekintetében, amelynek gyakorlójaként a törvény a legfőbb ügyészt nevezi meg.

II.Fejezet

AZ ÜGYÉSZSÉGI TESTÜLETEK

Az ügyészségi alkalmazottak tanácsa és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa.

A 3-7. §-hoz

A Javaslat biztosítja az ügyészségi alkalmazottak részvételi jogát az ügyészség vezetésében és meghatározza a részvétel formáit.

Az ügyészségi alkalmazottak tanácsa a Legfőbb Ügyészségen, a Katonai Főügyészségen, a főügyészségeken és az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél működik; a Katonai Főügyészségen, a főügyészségeken létrehozott tanácsok hatásköre kiterjed az alájuk rendelt ügyészségi szervekre is. A Magyar Köztársaság ügyészségének centralizált irányításából következően a Javaslat Országos Tanács létrehozásáról is rendelkezik.

A Javaslat az alkalmazotti tanács számára egyetértési jogot állapít meg a jóléti célú pénzeszközök felhasználásával, illetőleg az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosításával kapcsolatos tervek elfogadása tekintetében. A munkáltató számára a Javaslat véleményeztetési kötelezettséget is meghatároz olyan döntések előtt, amelyek az ügyészségi szolgálati viszonyt alapjaiban érintik. A munkáltató kötelezettségszegése esetén az alkalmazotti tanács az intézkedés érvénytelenségének megállapítása iránt munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.

A munkáltatói döntések jelentős része az ügyészi szervezet irányítási jellegéből adódóan az ügyészségi alkalmazottak egészét vagy nagyobb részét érinti. Ezért rendelkezik úgy a Javaslat, hogy az alkalmazotti tanácsok legalább kétharmadát érintő ügyekben, illetőleg az alkalmazotti tanácsok közötti véleményeltérés esetén az Országos Tanács jár el.

A Javaslat a munkáltató számára kötelezővé teszi az alkalmazotti tanács és az Országos Tanács működéséhez szükséges feltételek biztosítását.

A Javaslatban nem szabályozott kérdésekben az alkalmazotti tanácsra és az Országos Tanácsra a Munka Törvénykönyvének az üzemi tanácsra (központi üzemi tanácsra) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Így a Munka Törvénykönyve szabályai alkalmazandók például az alkalmazotti tanács és az Országos Tanács tagjainak jelölésére, választására, az alkalmazotti tanács, Országos Tanács, illetőleg a tanácstagság megszűnésére. Nem alkalmazhatók viszont a Munka Törvénykönyve rendelkezései közül az üzemi megbízottra és az elnök díjazására vonatkozó szabályok.

Az összügyészi értekezlet

A 8. §-hoz

A Javaslat a vezetésben való részvétel jogát az ügyészek számára az összügyészi értekezlet formájában is biztosítja. Az összügyészi értekezlet tanácsadó, véleményező és javaslattételi joggal rendelkezik, továbbá megválasztja az ügyészi tanács tagjait és tisztségviselőit.

Az irányítása alá tartozó ügyészi szervezet összügyészi értekezletét a legfőbb ügyész, a katonai főügyész, a főügyész és a területi katonai ügyészséget vezető ügyész hívja össze. Kötelező az összehívás a Javaslatban felsorolt esetekben, vagy ha azt a részvételre jogosult ügyészek egyharmada, illetőleg az érdekelt munkavállalói érdekképviseleti szerv a napirend megjelölésével kéri. A legfőbb ügyész egyéb esetekben is kötelezővé teheti az összügyészi értekezlet összehívását.

Az ügyészi tanács

A 9-12. §-hoz

A Javaslat az összügyészi értekezlet által választott ügyészi tanács számára az ügyészek szolgálati viszonyát érintő alapvető kérdésekben biztosít véleménynyilvánítási jogot.

Az ügyészi tanácsot a Legfőbb Ügyészségen, a Katonai Főügyészségen és a főügyészségeken kell létrehozni. A véleménynyilvánítás joga az ügyészi tanács tagjait együttesen illeti meg.

Az ügyészi tanács tagjává ügyész választható. Kizárja a Javaslat a választhatók köréből a legfőbb ügyészt és a magasabb vezető állású ügyészt, továbbá a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyészt.

Meghatározza a Javaslat az ügyészi tanácstagság megszűnésének eseteit, s új választást ír elő, ha a tagok száma négy fő alá csökken, vagy az elnök és az elnökhelyettes tagsága megszűnik.

Az ügyészi tanácsra a Javaslat által nem szabályozott kérdésekben az alkalmazotti tanácsra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ebből következően pl. a munkáltatónak kell biztosítani az ügyészi tanács működéséhez szükséges feltételeket, az ügyészi tanács tagjainak jelölésére pedig a Munka Törvénykönyve szabályai vonatkoznak. Értelemszerűen az ügyészi tanács az alkalmazotti tanács számára biztosított egyetértési jogot nem gyakorolhatja, s tájékoztatást a munkáltatótól is csak jogosítványai gyakorlásaihoz szükséges mértékben kérhet.

A szakmai kollégium

A 13. §-hoz

A Javaslat szakmai kérdésekben az ügyészek vezetésben való részvételének jogát a szakmai kollégiumok révén biztosítja.

A szakmai kollégium az azonos ügyszakban foglalkoztatott ügyészek testülete. Részletes hatáskörüket a Javaslatban meghatározott eseten túlmenően a legfőbb ügyész, illetőleg a főügyész határozza meg.

III. Fejezet

AZ ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE, MÓDOSÍTÁSA, A VEZETŐK MEGBÍZATÁSA, KINEVEZÉSE, A VEZETŐI MEGBÍZATÁS,KINEVEZÉS MEGSZŰNÉSE

A 14-15. §-hoz

Az ügyészségi szolgálati viszony sajátos, az általános munkaviszonytól eltérő jellege nyilvánul meg a jogviszony keletkezésére vonatkozó szabályokban is.

Az ügyészségi szolgálati viszony a legfőbb ügyész esetében az Országgyűlés által történő megválasztásával, a többi ügyészségi alkalmazott esetében pedig kinevezéssel létesül. A kinevezés általános szabályként határozatlan időre szól. A Javaslat meghatározza az alkalmazás feltételeit.

A legfőbb ügyész a megválasztása után az Országgyűlés előtt az Országgyűlés házszabályai szerint tesz esküt, a többi ügyész pedig működésének megkezdése előtt a Javaslatban meghatározott szövegű esküt tesz. Ennek elmulasztása, vagy megtagadása esetén a kinevezés hatályát veszti.

A 16-19.§-hoz

Az ügyészeket vezetői munkakörbe - a legfőbb ügyész helyettes kívételével - a legfőbb ügyész, illetőleg a katonai főügyész nevezi ki. A Javaslat magasabb vezető állású ügyészi és vezető állású ügyészi munkaköröket különböztet meg.

A Javaslat - az ügyészi szervezet sajátosságaiból kiindulva - a pályázat kiírását a legfőbb ügyész kinevezési jogkörébe tartozó magasabb vezető állású ügyészi és a helyi vezető ügyészi munkakörökre teszi kötelezővé. Más vezetői munkaköröknél a pályázat csak a kiválasztás egyik lehetséges eszköze.

A pályázatokat a legfőbb ügyész írja ki. A pályázati felhívás nyilvános; tartalmaznia kell a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és az elbírálás határidejét. A pályázók kiválasztásának demokratizmusát az ügyészi tanács véleménynyilvánítási joga is biztosítja.

A Javaslat előírja, hogy a pályázatra kiírt munkakörbe csak azt lehet kinevezni, aki a pályázaton résztvett és a feltételeknek megfelelt. A Javaslat rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre is, ha a pályázat nem vezet eredményre.

A 20-21. §-hoz

A Javaslat a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes sajátos közjogi helyzetére figyelemmel tételesen meghatározza a legfőbb ügyészi és a legfőbb ügyész helyettesi megbízatás megszünésének eseteit és az ezekhez kapcsolódó részletes szabályokat. A két megbízatás megszünésének esetei, illetőleg az azokkal kapcsolatos szabályok - e két ügyészségi vezető eltérő közjogi helyzetére tekintettel - nem azonosak és a többi ügyészségi vezetői tisztség megszünésének eseteitől, szabályaitól is különböznek.

A legfőbb ügyészi és a legfőbb ügyész helyettesi megbízatás megszünésének jogcímei közül a legfőbb ügyész megbízatási időtartamának letelte, a felmentés és a lemondás nem érinti az ügyészségi szolgálati viszonyt. A Javaslat mind három esetben lehetővé teszi, hogy a korábbi legfőbb ügyészt, illetőleg legfőbb ügyész helyettest - hozzájárulásukkal - más ügyészi munkakörbe helyezzék. A megbízatás más jogcímen történő megszünése az ügyészségi szolgálati viszony megszünését is eredményezi.

A 22.§-hoz

A legfőbb ügyész és a katonai főügyész kinevezési jogkörébe tartozó vezetői kinevezés határozatlan időre szól és az indokolás nélkül, bármikor visszavonható. Ez a megoldás is biztosítja a bizalmat vesztett, illetőleg a vezetői tisztség betöltésére alkalmatlanná vált vezető más ügyészi munkakörbe való áthelyezésének lehetőségét.

A Javaslat következetesen érvényesíti azt az elvet, hogy a vezetői kinevezés megszűnése általános szabályként nem érinti az ügyészségi szolgálati viszony létét. A vezetői kinevezés visszavonásakor az ügyészi munkakörből eredő feladatainak ellátására egyébként képes korábbi vezetőt - választása szerint - vagy a vezetői beosztásának megfelelő vagy pedig annál alacsonyabb szintű ügyészségen más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni.

Az ügyészi szervezetben a vezetői munkakörökbe nem csak ügyészek, hanem más pályán dolgozó jogászok is kinevezhetők. Ügyész kinevezése esetén pedig az általa addig ellátott munkakör is betöltésre kerül. Ebből következően a Javaslatban az eredeti munkakörbe való visszahelyezés kötelezettsége nem írható elő, s a vezető sem kötelezhető más ügyészi munkakör elfogadására. E miatt rendelkezik úgy a Javaslat, hogy ha a korábbi vezető az áthelyezéshez nem járul hozzá, ügyészségi szolgálati viszonya felmentéssel megszűnik, s jogosult az ezzel járó kedvezményekre.

A Javaslat biztosítja a vezető számára a vezetői munkaköréről való lemondás s más ügyészi munkakörbe való áthelyezés lehetőségét is.

A 23-24. §-hoz

Az ügyészségi szolgálati viszony létesítése a munkáltató és az ügyész egybehangzó akaratnyilatkozata alapján történik, így módosítására is - a Javaslatban és a Munka Törvénykönyvében meghatározott kivételekkel - csak ilyen módon, a felek közös megegyezésével nyílik lehetőség. Ehhez kapcsolódóan külön rendelkezéseket tartalmaz a Javaslat az ügyész más szolgálati helyre történő áthelyezésére, illetőleg kirendelésére.

IV.Fejezet

AZ ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE

A legfőbb ügyész és legfőbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnése

A 25. §-hoz

A legfőbb ügyész és legfőbb ügyész helyettes közjogi helyzete indokolja ügyészségi szolgálati viszonyuk megszűnésének a többi ügyészétől eltérő szabályozását. Eltérőek a felmentésükre vonatkozó szabályok, nem teszi lehetővé a Javaslat az ügyészségi szolgálati viszony közös megegyezéssel, rendkívüli lemondással történő megszüntetését. Nincs helye velük szemben fegyelmi eljárás indításának, s így az ügyészségi szolgálati viszonyuk megszüntetését eredményező legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabásának sem. Tisztségük közbizalmi jellege s az ezzel járó fokozott felelősség jut kifejezésre a \"hivatalvesztés kimondása\" ügyészségi szolgálati viszony megszüntetési jogcímben.

A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnése

A 26-32. §-hoz

A Javaslat tételesen meghatározza az ügyészségi szolgálati viszony megszünésének eseteit, felsorolva a megszünésnek a felek közös, illetőleg egyoldalú akaratán alapuló, valamint a felek akaratán kívüli okokból bekövetkező eseteit.

A munkáltatónak az ügyészségi szolgálati viszony egyoldalú megszüntetésére irányuló nyilatkozata a felmentés. E lehetőséggel a munkáltató az ügyészi pálya biztonsága érdekében csak a Javaslatban felsorolt okok esetén élhet. Az okok egy része objektív, másik része az ügyész személyében rejlik. Az utóbbinál a munkáltató megítélésétől is függ a felmentés. Az okok meghatározásán túl a Javaslat a felmentésre tilalmakat és további korlátokat is megállapít.

A katonai ügyésznek a többi ügyésztől eltérő sajátos helyzete miatt tartalmaz a Javaslat rendelkezést arra az esetre, amikor a katonai ügyész hivatásos állományú katonai szolgálati viszonya vagy ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik.

A felmentést indokolni kell, s vita esetén bizonyítani a felmentési ok valóságát és megalapozott voltát.

A Javaslat hat havi felmentési idő megállapításával teszi lehetővé, hogy az ügyésznek kellő idő álljon rendelkezésére az új munkahely kereséséhez.

A határozatlan időre szóló kinevezés esetén az ügyész egyoldalú lemondó jognyilatkozatával bármikor megszüntetheti ügyészségi szolgálati viszonyát. A Javaslat a lemondási időt a betöltött munkakörtől függően eltérően határozza meg. Ennek oka az, hogy a magasabb vezető állású ügyészi munkakör csak pályázat útján tölthető be, így az időt igényel.

Kivételes megszüntetési lehetőség az ügyész számára a rendkívüli lemondás, amelyre csak a Javaslat által meghatározott feltételek fennállása esetén kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy a rendkívüli lemondást a munkáltató súlyos kötelezettségszegése előzi meg, a Javaslat a munkáltatót arra kötelezi, hogy az ügyésznek felmentése esetén járó átlagkeresetet fizessen.

A határozott időre történt kinevezésnél a munkáltató számára lényeges szempont, hogy az ügyész a kinevezésben megjelölt időpontig rendelkezésre álljon, ezért az ügyészségi szolgálati viszony ilyen esetben lemondással nem szüntethető meg. Felmentéssel pedig a határozatlan idejű ügyészségi szolgálati viszonynál előírt feltételek hiányában is megszüntethető az ügyészségi szolgálati viszony, ha a munkáltató a határozott időből még hátralevő időre jutó átlagkeresetét az ügyész részére előre megfizeti.

A végkielégítés

A 33. §-hoz

A Javaslat végkielégítés fizetését írja elő az állását elveszítő és így egzisztenciálisan kiszolgáltatottá váló ügyész részére azokban az esetekben, amikor nem az ügyész magatartása idézi elő az ügyészségi szolgálati viszony megszűnését. A Javaslat kizárja a végkielégítésre való alanyi jogosultságot az olyan ügyész tekintetében, akit - egészségügyi okot kivéve - alkalmatlansága miatt mentettek fel. Nem jár végkielégítés, ha az ügyész saját jogú nyugdíjra szerzett jogot, továbbá ha - a rendkívüli lemondása kivételével - a határozott időre létesített ügyészségi szolgálati viszonya szűnik meg.

A végkielégítés összege az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idő tartamától függően öt-tizenhárom havi személyi alapbér.

Az ügyészségi szolgálati viszony jogellenes megszüntetése

A 34. §-hoz

A Javaslat meghatározza az ügyészségi szolgálati viszony munkáltató részéről történő jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit.

Amennyiben a megszüntetés nem felel meg a Javaslat rendelkezéseinek, az ügyészt eredeti munkakörében tovább kell foglalkoztatni, s meg kell téríteni elmaradt javadalmazását és felmerült kárát. A Javaslat lehetővé teszi, hogy az ügyészségi szolgálati viszony ilyen esetben közös megegyezéssel is megszűnhessen, ha annak fenntartását az ügyész sem kívánja.

A felmentés jogellenessége abból is adódhat, hogy a munkáltató által megállapított felmentési idő rövidebb a Javaslatban meghatározottnál. Ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de az ügyészségi szolgálati viszony a szabályos felmentési idő utolsó napjáig tart.

Amennyiben az ügyész szünteti meg jogellenesen ügyészségi szolgálati viszonyát, ennek joghatásaként a Javaslat a hivatalvesztés fegyelmi büntetés jogkövetkezményeinek alkalmazását írja elő. Az utóbbi következtében az ügyész kizárt a módosított 199O. évi LXXXVIII. törvény (előmeneteli törvény) alapján járó külön juttatásból és meghatározott ideig újabb ügyészségi szolgálati viszony vele nem létesíthető.

V.Fejezet

AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

A 35-40. §-hoz

Az ügyészségi szolgálati viszony egyik fontos garanciális intézménye az összeférhetetlenség szabályozása.

A Javaslat megtilt minden olyan tevékenységet, amely veszélyeztetné az ügyész pártatlan, befolyástól mentes döntését, vagy amely az ügyészi hivatással összeegyeztethetetlen. A más munkáltatónál történő s az ügyészségi szolgálati viszony munkaidejét érintő - egyébként a Javaslat által nem tiltott - munkavégzésre irányuló jogviszony is sértheti az ügyészi szervezet érdekeit. A Javaslat ezért az ilyen jogviszony létesítését a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyéhez köti.

A Javaslat tartalmazza azt a klasszikus összeférhetetlenségi szabályt, amely szerint nem létesíthető olyan ügyészségi szolgálati viszony, amelyben az ügyészségi alkalmazott hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. A tilalom alól felmentés csak különösen indokolt esetben adható.

A Javaslat meghatározza azokat a kötelezettségeket, amelyek az ügyészségi alkalmazottat az összeférhetetlenségi ok felmerültekor terhelik, s szabályozza az összeférhetetlenség esetén követendő eljárást.

Az összeférhetetlenség megállapításával - annak időpontjában - az ügyészségi szolgálati viszony megszűnik. A Javaslat csupán lehetőségként írja elő a megállapítás mellőzését, ha az ügyész az összeférhetetlenségi okot az eljárás ideje alatt megszünteti. Mérlegelés körébe tartozik ugyanis annak eldöntése, hogy a már megszüntetett összeférhetetlenségi ok mennyiben befolyásolhatja az ügyész további működését.

Az Alkotmányból és más jogszabályból következően az ügyész nem lehet országgyűlési, helyi önkormányzati képviselő és polgármester. A megválasztást s a jelölést már aktív politizálás előzi meg, amely magatartás az Alkotmány tilalmába, a politikai tevékenység folytatásának tilalmába ütközik. Erre figyelemmel rendelkezik úgy a Javaslat, hogy amennyiben az ügyész országgyűlési, helyi önkormányzati képviselői választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát bejelenteni, s a bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma igazolásáig ügyészségi szolgálati viszonya szünetel. Ez alatt az idő alatt az ügyész munkát nem végezhet. A szünetelés időtartama ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek minősül. A választás eredményétől függően az ügyészségi szolgálati viszony a megválasztás napjával megszűnik, vagy folytatódik. A Javaslat kimondja azt is, hogy az országgyűlési, helyi önkormányzati képviselői és a polgármesteri megbízatás időtartamát - ha e megbízatás megszünésekor az ügyész ismét ügyészségi szolgálati viszonyt létesít - ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni.

VI.Fejezet

A MINŐSÍTÉS

A 41-42. §-hoz

A minősítés az ügyész szakmai tevékenységének tényeken alapuló átfogó értékelése, amely alapján lehetőség nyílhat az előmenetel gyorsítására, vezetői kinevezésre, de az ügyészségi szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetésére is. A minősítést a legfőbb ügyész által meghatározott időközönként és az ügyész kérésére szolgálati viszonyának megszűnésekor kell elkészíteni.

A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata.Az ügyész kérheti a szakmai kollégium (a katonai ügyész az összügyészi értekezlet) bevonását a minősítésébe, az elkészített minősítésre észrevételt tehet, s részére a minősítés egy példányát át kell adni. További lényeges garanciális szabály, hogy a minősítést az ügyész beleegyezése nélkül csak a Javaslatban meghatározott személyek tekinthetik meg.

Az ügyész a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, illetőleg a személyiségi jogát sértő megállapításának a megsemmisítését a bíróságtól kérheti.

VII.Fejezet

A MUNKAVÉGZÉS

A 43-46. §-hoz

Az ügyész a munkáját a legfőbb ügyész és a felettese utasításának megfelelően köteles végezni. Az utasítást az ügyész kívánságára írásba kell foglalni.

A Javaslat rögzíti az ügyész jogait és kötelességeit a bűncselekményt, szabálysértést megvalósító, az ügyész életét, egészségét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztető, továbbá a jogellenes kár okozásával járó vezetői utasítás teljesítésének megakadályozására.

A Javaslat lehetőséget biztosít az ügyész számára, hogy ha az utasítást jogszabállyal vagy jogi meggyőződésével nem tartja összeegyeztethetőnek, az ügy elintézése alól mentesítését kérhesse. E jogát azonban csak írásban és jogi álláspontjának kifejtése mellett gyakorolhatja.

A Javaslat rendelkezik arról is, hogy az ügyész - a legfőbb ügyész által kiadott utasítás szerint - hivatali öltözéket (talárt) visel, amelyet az ügyészi szervezet költségvetéséből kell biztosítani.

Az ügyész kivételes esetben rendkívüli munkavégzésre is köteles. Általános szabályként a Javaslat kizárja a rendkívüli munka díjazását, ugyanakkor a rendszeresen teljesített túlmunkáért szabadidő átalányt, a pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett munkáért - a Munka Törvénykönyve szabályai szerint egyébként járó átlagkereseten felül - a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő szabadidőt állapít meg.

Az ügyészi munka sajátosságaiból adódóan a gyakori rendkívüli munkavégzés az ügyelet és a készenlét. Az ügyeletért és a készenlétért díjazás jár.

A Javaslat szabályozza az ügyészt belföldi kiküldetés esetén megillető napidíjat és azt, hogy milyen közlekedési eszközt vehet igénybe.

VIII. Fejezet

EGYES PÓTLÉKOK ÉS ELISMERÉSEK

A 47-50. §-hoz

A Javaslat meghatározza az előmeneteli törvényben és Munka Törvénykönyvében nem szabályozott idegennyelvtudási pótlékra és az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek nyomozására létrehozott szervezeti egységeknél (nyomozó hivataloknál, ideértve azok kirendeltségeit is) szolgálatot teljesítő ügyészek munkaköri pótlékára jogosító feltételeket s a pótlék mértékét.

A munkáltató anyagi elismerésben részesítheti a kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző ügyészt. A jutalmazás a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó intézkedés.

Jubileumi jutalomra jogosult az ügyész, ha huszonöt, harminc, illetőleg negyven évet ügyészségi szolgálati viszonyban töltött. Az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idő megállapítására a Javaslat 96.§-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

IX.Fejezet

A PIHENŐIDŐ

Az 51. §-hoz

A Javaslat a szabadság mértékének megállapításánál a besorolást veszi alapul. Több szabadságot biztosít az életkor előrehaladtával, de az emelkedés csak az ötvenedik életév betöltésének évében következik be. Pótszabadság jár a II. és III. fizetési osztályba sorolt, vezetői munkakört betöltő ügyésznek, s a Javaslat lehetővé teszi a Munka Törvénykönyvében biztosított egyes pótszabadságok igénybevételét is.

Megilleti az ügyészt - a Munka Törvénykönyve szabályai szerint - a munkaközi szünet, a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti pihenőidő, a pihenőnap és munkaszüneti nap, a betegszabadság, továbbá az egyéb munkaidőkedvezmény is.

A munkáltatói jogkör gyakorlója fizetés nélküli szabadságot is engedélyezhet az ügyész számára.

X.Fejezet

A FEGYELMI FELELŐSSÉG

Az 52-69. §-hoz

A Javaslat lehetőséget teremt a munkáltató számára, hogy szankcionálhassa a hivatali kötelesség vétkes megszegését és a hivatás tekintélyét sértő életmódot, illetőleg magatartást. A fegyelmi vétséget megvalósító egyes cselekmények tételes felsorolása nem lehetséges, ezért a Javaslat a fegyelmi vétség fogalmát csak általánosan definiálja.

A Javaslat nem teszi minden esetben kötelezővé a fegyelmi eljárás megindítását. Csekély súlyú fegyelmi vétség esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója eltekinthet a fegyelmi eljárás lefolytatásától és a fegyelmi büntetés kiszabásától.

A Javaslat meghatározza az eljárás megindításának objektív és szubjektív jogvesztő határidejét.

A fegyelmi büntetések köre megfelelő arányosítási lehetőséget ad a fegyelmi vétség súlyának és a büntetés kiszabásánál értékelendő egyéb körülményeknek a figyelembevételére. A feddés kivételével valamennyi büntetés az előmeneteli törvényben meghatározott anyagi hátránnyal is jár. A legsúlyosabb büntetés a hivatalvesztés, amely az ügyészségi szolgálati viszony megszűnését eredményezi.

A Javaslat garanciális okokból meghatározza a fegyelmi jogkör gyakorlóját s a tényállás gyors és objektív felderítése érdekében részletesen szabályozza a fegyelmi eljárás rendjét.

A fegyelmi eljárás lefolytatására általános szabályként harminc nap áll rendelkezésre, amely egy ízben további harminc nappal meghosszabbítható. A vizsgálatot a fegyelmi jogkör gyakorlója vagy az általa megbízott fegyelmi biztos folytatja. A Javaslat nem határozza meg az igénybe vehető bizonyítási eszközök teljes körét, előírja azonban a tényállás tisztázásának és az eljárás alá vont ügyész meghallgatásának kötelezettségét.

A Javaslat lehetőséget ad a legfőbb ügyésznek arra, hogy az eljárás alá vont ügyészt az eljárás időtartama alatt szolgálati helyén történő megjelenésétől eltiltsa, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy kötelességszegésének súlya és jellege távoltartását indokolja. Kötelező az állásból való felfüggesztés, ha az ügyészt előzetes letartóztatásba helyezték, vagy ideiglenes kényszergyógyítását rendelték el. Amennyiben a felfüggesztés indoka megszűnt,az ügyész számára lehetővé kell tenni, hogy újra munkát végezhessen.

A Javaslat meghatározza a felfüggesztés időtartamára eső munkabér visszatartására és kifizetésére vonatkozó szabályokat.

A Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy az eljárás alá vont ügyész más ügyészt képviseletével megbízhasson, s kérelmére az eljárásban a munkavállalói érdekképviseleti szerv részvételét, illetőleg képviseleti jogának gyakorlását is biztosítani kell. További garanciális rendelkezése a Javaslatnak a meghallgatásában akadályozott ügyész védekezési jogának biztosítása.

A fegyelmi ügyek elfogulatlan tisztázása és elbírálása érdekében a Javaslat megfogalmazza a fegyelmi eljárásban résztvevő személyekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

A fegyelmi jogkör gyakorlójának döntését tartalmától függetlenül írásba kell foglalni.

A jogorvoslat rendszere attól függően eltérő, hogy a fegyelmi határozatot a legfőbb ügyész vagy a fegyelmi jogkör más gyakorlója hozta. Minden esetben biztosított azonban a bíróság előtti jogorvoslat lehetősége.

A Javaslat általános szabályként csak a jogerős fegyelmi határozatot tekinti végrehajthatónak. Kivétel ez alól, ha az ügyész a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt megszünteti ügyészségi szolgálati viszonyát.

A jogerős fegyelmi határozat végrehajthatósága alól is kivételt fogalmaz meg a Javaslat: a hivatalvesztést kiszabó fegyelmi határozat a szülési szabadságon lévő ügyész esetében csak annak eltelte után hajtható végre.

A Javaslat meghatározza a bíróság által el nem bírált jogerős fegyelmi határozattal szemben az új eljárás kezdeményezésének feltételeit és az eljárás rendjét.

Az ügyész részére a fegyelmi eljárással kapcsolatban felmerült költségeit a munkáltató köteles megtéríteni, ha az ügyész felelőssége nem nyert megállapítást. Az ügyész azonban csak olyan költségek megtérítésére tarthat igényt, amelyek az eljárással kapcsolatban indokoltan merültek fel.

XI.Fejezet

A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

A 70-75. §-hoz

A Javaslat csak az ügyész vétkes károkozására tartalmaz részletes anyagi jogi rendelkezéseket. Az ügyész objektív kártérítési felelősségére és a munkáltató kártérítési felelősségére a Javaslat a Munka Törvénykönyve szabályait rendeli alkalmazni.

Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke az ügyész egyhavi személyi alapbérének ötven százalékáig terjedhet. A Javaslat meghatározza azokat az eseteket is, amikor az ügyész három havi személyi alapbére erejéig köteles helytállni. Szándékos károkozás esetén az ügyész a teljes kárt köteles megtéríteni.

A legfőbb ügyész helyettes kártérítési felelősségét a legfőbb ügyész, a többi ügyész kártérítési felelősségét pedig a fegyelmi jogkör gyakorlója kártérítési határozattal állapítja meg. Ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a kártérítési határozat közlése előtt megszűnt, az általa okozott kár megtérítése iránti igényét a munkáltató a bíróság előtt érvényesítheti.

A kártérítési eljárásra és a jogorvoslatra - a Javaslatban meghatározott eltérésekkel - a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

XII.Fejezet

A JOGVITÁK

A 76. §-hoz

A Javaslat általános szabályként mondja ki, hogy az ügyészségi szolgálati viszonyból keletkező igények érvényesítése érdekében, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának intézkedése vagy az intézkedés elmulasztása miatt jogvita kezdeményezhető. Kivételt képeznek ez alól az Országgyűlésnek a legfőbb ügyész, illetőleg a köztársasági elnöknek a legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszüntetésével kapcsolatos intézkedése, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó intézkedés vagy annak elmulasztása miatt keletkező viták, továbbá azok az esetek amikor a Javaslat a jogvita lehetőségét kizárja.

A jogvitára a Javaslatban meghatározott eltérésekkel a Munka Törvénykönyvének a munkaügyi jogvitákra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

XIII.Fejezet

A SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÁS

A 77-78. §-hoz

A Javaslat meghatározza, hogy a munkáltató az ügyészségi szolgálati viszonyból származó jogosultságok és kötelezettségek megállapításához az ügyészről milyen adatokat gyűjthet, s kezelhet. A személyes adatok védelméhez fűződő jog a közérdekű adatok körében korlátozott.

Garanciális okokból rögzíti a Javaslat a nyilvántartásba való betekintés rendjét, az adatok helyesbítésére, a jogellenesen nyilvántartott adat törlésére vonatkozó kötelezettséget, valamint a jogellenesen kért adatszolgáltatás megtagadásának lehetőségét.

XIV.Fejezet 

AZ ÜGYÉSZSÉGI TITKÁR, FOGALMAZÓ, NYOMOZÓ ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONYA

A 79-81. §-hoz

A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló módosított l972. évi V. törvény szerint az ügyészi tevékenységet az ügyészek mellett nem teljes ügyészi jogokat gyakorló ügyészségi titkárok, fogalmazók és nyomozók látják el. Ebből következően a Javaslat az ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó ügyészségi szolgálati viszonyára alapvetően az ügyészekre vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni. Eltérés a kinevezési feltételek, az eskü szövege, a végkielégítés, a napidíj összege, az alapszabadság és a ruházati költségtérítés szabályozásánál van. További eltérés, hogy az ügyészségi fogalmazókra nem vonatkoznak az ügyészek minősítésére vonatkozó szabályok.

XV.Fejezet

A TISZTVISELŐ, AZ ÜGYKEZELŐ ÉS A FIZIKAI ALKALMAZOTT ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONYA

A 82-93. §-hoz

A Javaslat szerint az ügyészek ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok közül a kinevezés módosítására, az idegennyelvtudási pótlékra, a jutalmazásra, a jubileumi jutalomra, a kártérítési felelősségre, a jogvitákra és a személyi nyílvántartásra vonatkozó rendelkezéseket a tisztviselők, az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára is megfelelően alkalmazni kell. Az ügyészségi szolgálati viszony létesítésénél eltérőek a kinevezési feltételekre, az eskü szövegére vonatkozó szabályok, s a határozott idejű kinevezés is tágabb körben megengedett.

A Javaslat a tisztviselők esetében is magasabb vezető állású és vezető állású tisztviselői vezetői munkakört különböztet meg. Pályázat kiírását azonban e munkakörök egyikénél sem teszi kötelezővé. A tisztviselő vezetői kinevezésére, a kinevezés visszavonására és a tisztségről való lemondásra vonatkozó szabályok lényegében azonosak a vezetői munkakört betöltő ügyészekre vonatkozó rendelkezésekkel. Eltérés abban áll, hogy a vezetői kinevezés visszavonásakor az áthelyezés más tisztviselői munkakörbe történhet, a lemondási idő pedig rövidebb.

A tisztviselő, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya közös megegyezéssel, felmentéssel, lemondással, rendkívüli lemondással, a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabásával és a határozott idő lejártával az ügyészekre vonatkozó szabályok szerint szűnik meg. Eltérés a lemondási idő mértékében és a végkielégítés mértékében van. Összeférhetetlenség a tisztviselő, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott által ellátott feladatból adódóan az ügyészekhez képest szűkebb körben állapítható meg.

A tisztviselő és az ügykezelő rendkívüli munkavégzésére, a fizikai alkalmazott által teljesített ügyeletre és készenlétre az ügyészekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A fizikai alkalmazott rendkívüli munkavégzésére egyebekben a Munka Törvénykönyve szabályai vonatkoznak.

A Javaslat a tisztviselő és az ügykezelő szabadságának megállapításánál a besorolást ugyancsak figyelembe veszi, a fizikai alkalmazott szabadságára pedig a Munka Törvénykönyve szabályait rendeli alkalmazni.

A tisztviselő, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott fegyelmi és kártérítési felelősségre vonására az ügyészek fegyelmi (kártérítési) felelősségére vonatkozó rendelkezéseket kell - a Javaslatban meghatározott eltérésekkel - alkalmazni.

XVI.Fejezet

AZ ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONYRA VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A 94-98. §-hoz

A Javaslat rendelkezései meghatározott eltérésekkel a Katonai Főügyészségen és a területi katonai ügyészségeken szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára is kiterjednek. Az eltérések a hivatásos állományú katona ügyészségi alkalmazottak kettős helyzetéből adódnak.

A Javaslat nem érinti az Alkotmányban, az 1972. évi V. törvényben és az előmeneteli törvényben az ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezéseket. E törvények és a Javaslat az ügyészségi szolgálati viszonnyal kapcsolatban a sajátos, munkaviszonytól eltérő rendelkezéseket tartalmazzák. Mindazon esetekben, amikor a munkaviszony és az ügyészségi szolgálati viszony között nem indokolt különbséget tenni, a Javaslat az ügyészségi szolgálati viszonyra a Munka Törvénykönyvének a szabályait és törvény felhatalmazása alapján kiadott egyéb rendelkezést rendeli alkalmazni.

A Javaslat meghatározza az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idő számítására vonatkozó szabályokat s azt, hogy a törvény alkalmazásában ki minősül hozzátartozónak.

Az ügyészségi alkalmazottaknak a Javaslatban és az előmeneteli törvényben nem szabályozott munkabéren kívüli juttatásaira a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény felhatalmazása alapján az e tárgyban kiadott kormányrendeletet kell megfelelően alkalmazni.

Garanciális okokból a Javaslat az ügyészségi szolgálati viszonyt érintő minden lényeges jognyilatkozat írásba foglalását rendeli.

XVII. Fejezet

AZ ÜGYÉSZSÉGI ADATKEZELÉS

A 99-100.§-hoz

A Javaslat - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénnyel összhangban, arra figyelemmel - meghatározza az ügyészségi adatkezelés sajátos szabályait.

A hivatkozott törvény előírásait figyelembevéve a Javaslat előírja az adatkezelési szabályokat. Az ügyészség tevékenységét eljárási törvények keretében végzi, ezért a Javaslat az egyes ügyészségi adatkezeléseket illetően ezekre is hivatkozik. A különböző ügyészségi tevékenységekkel a Javaslat külön-külön foglalkozik, különböztetve például a bűnüldözés céljait szolgáló ügyészségi adatkezelések, a magánjogi és közigazgatási jogi tevékenység adatkezelései, valamint az ügyészség belső ügyviteli igazgatási tevékenységének adatkezelései között.

A Javaslat előírja az ügyészségen szolgálatot teljesítőkre vonatkozó adatkezelési szabályokat, különös figyelemmel azok célhoz kötöttségére, valamint a különböző szolgálati beosztások eltérő sajátosságaira.

XVIII.Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A 101-111. §-hoz

A Javaslat tartalmazza az átmeneti időre vonatkozó részletes szabályokat. Határidőt állapít meg az ügyészségi testületek választására.

A Javaslat hatályba lépésekor a Magyar Köztársaság Ügyészségénél fennállott munkaviszony ügyészségi szolgálati viszonnyá alakul át, s folyamatosnak minősül.

A Javaslat nem érinti a hatályba lépésekor fennálló, s a korábban hatályos jogszabályok alapján létesített ügyészségi szolgálati viszony érvényességét.

A Javaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a jubileumi jutalom, a korábban adományozott ügyészségi tanácsosi és főtanácsosi címek, a fegyelmi és kártérítési ügyek, továbbá a munkaviszonyból származó igények érvényesítése, a tanulmányi szerződések, a személyi nyílvántartás bevezetése tekintetében is.

A Javaslat felhatalmazást ad a legfőbb ügyésznek, hogy az ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyával kapcsolatban az érintett munkavállalói érdekképviseleti szervekkel egyetértésben szabályokat állapítson meg olyan kérdésekben, amelyeket a Javaslat nem szabályoz és a Munka Törvénykönyve szerint a kollektív szerződés keretébe tartozhatnak.

A Javaslat intézkedik az új törvényi szabályozás folytán meghaladottá vált jogszabályi rendelkezések módosításáról, illetőleg hatályon kívül helyezéséről is.

Az ügyészi ténymegállapító vizsgálat jogintézménye a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 1989-ben történt módosítása alkalmával került bevezetésre. Ez a jogintézmény a bevezetésekor - figyelemmel az akkori átmeneti időszakra, a végbemenő társadalmi változásokra - hasznos szerepet tölthetett be; egyes esetekben az ügyészi ténymegállapító vizsgálatok hozzájárulhattak a köznyugalom megőrzéséhez. Ma már azonban - a társadalmi változások befejeződésére figyelemmel - e jogintézményre nincs szükség.

Az ügyészi ténymegállapító vizsgálat jogintézménye egyébként tárgyát tekintve meglehetősen parttalan, eljárását tekintve pedig szabályozatlan, ezért alkotmányossági aggályt is támaszthat.

Mindezekre figyelemmel a Javaslat intézkedik a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 25.§-a (3) bekezdésének hatályon kívül helyezéséről is.



------------------------------------------------------------------------------------Ç
<
<
Ď
<
<
<
R
<
<
<
<
Â
<
<
	
	
<
<
<






<






<
<

<"
