"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/149. számú
törvényjavaslat


a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról


Előadó: Dr. Vastagh Pál

Budapest, 1994. október 14.


T/149. számú törvényjavaslat

a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról

1. §

A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) Az üzletrésztőke legalább egytized részével rendelkező tulajdonosok az éves közgyűlést [(1) bekezdés] megelőzően írásban bármely ügynek az éves közgyűlés napirendjére való kötelező felvételét javasolhatják.\"

2. §

(1) Az Szvt. 22. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A közgyűlés a tagok legalább a felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség esetére tizenöt napon belüli időpontra - de nem ugyanarra a napra, kivéve, ha az alapszabály ezt megengedi - azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés, az eredeti napirend tekintetében, a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, kivéve
a) a szövetkezet egyesülése, beolvadása, szétválása, átalakulása és megszűnése kapcsán meghozandó döntések esetét, valamint
b) ha e törvény vagy az alapszabály másként rendelkezik.\"

(2) Az Szvt. 22. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A közgyűlésen - a 94. §-ban és a 107. § (2) bekezdésében szabályozott kivétellel - minden tagot egy-egy szavazat illet meg.\"

3. §

(1) Az Szvt. 77. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Az előkészítő közgyűlésen a szövetkezet tagjai nyilatkoznak szétválási szándékukról, ezt követően a szövetkezet tagjai és kívülálló üzletrész-tulajdonosai nyilatkoznak arról, hogy ki melyik szövetkezet tagja, kívülálló üzletrész-tulajdonosa kíván lenni.\"

(2) Az Szvt. 77. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

\"A felhívást az alapszabályban - a közgyűlés összehívására - előírt módon kell kiadni.\"

4. §

(1) Ez a törvény 1995. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszi
a) az Szvt. 77. §-ának (3) és (5) bekezdése;
b) az Szvt. XI. fejezete, annak címe, és a 112-115. §-ai, valamint egyidejűleg a XII. fejezet számozása XI. fejezetre, a 116-118. §-ok számozása pedig 112-114. §-okra változik;
c) az Szvt. módosításáról szóló 1994. évi XLIV. törvény 4. §-a, 10. §-a (1) bekezdéséből az Szvt. 77. §-a (3) és (5) bekezdését megállapító szöveg, végül a 12. §-a.

(3) A szövetkezetek az alapszabályuknak az Szvt.-nek az 1994. évi XLIV. törvény módosítása alapján szükségessé váló változtatását 1995. június 30-ig kötelesek elfogadni.

(4) Ha e törvény hatályba lépését megelőzően a szövetkezet az Szvt.-nek az 1994. évi XLIV. törvénnyel módosított szabályai alapján (előkészítő) közgyűlésén elhatározta az egyesülést vagy a szétválást, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezetben a települési részközgyűlés elhatározta a szétválást, a szervezeti változást az akkkor hatályos szabályok szerint kell lefolytatni.



I N D O K O L Á S

a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosítására benyújtott T/149. számú törvényjavaslathoz

A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szvt.) módosításáról szóló 1994. évi XLIV. törvény (Tv.) előkészítése során egyes rendelkezéseinél a szövetkezeti érdekképviseleti szervek észrevételeinek és javaslatainak a megfelelő vizsgálata és egyeztetése elmaradt. Ez az Szvt. szűkebb körű felülvizsgálatát teszi szükségessé.

Az 1. §-hoz

A Tv. által beiktatott új XI. fejezet 113. §-a megadta a közgyűlés kötelező összehívásának indítványozási jogát a kívülállók számára, ha rendelkeznek az üzletrésztőke legalább 10 %-ával.

A Javaslat figyelembe veszi, hogy e személyi kör nem azonos jogú a tagsággal, ezért évente csak egyszer, a kötelezően megtartandó éves közgyűlés kapcsán adja meg a napirendi pont felvételére vonatkozó kötelező erejű indítványozási jogot.

A 2. §-hoz

A Javaslat figyelembe veszi, hogy a nagylétszámú szövetkezetekben a megismételt közgyűlés intézménye nem jelent megoldást a megjelenésben akadályozottak részvételére, mivel a gyakorlatban a megismételt időpont mások számára bizonyulhat alkalmatlannak. Emellett tekintettel kell lenni arra, hogy a megismételt közgyűlésen való részvétel az eredeti időpontban megjelentek számára jelentős többletköltséget és terhet okoz, ha a két időpont nem azonos napra esik. A megismételt közgyűlésen - ha annak időpontja nem esett az eredeti közgyűlés napjára - általában kevesebben jelentek meg, mint az eredeti időpontban. Indokolt ezért az alapszabály számára megadni azt a lehetőséget, hogy a megismétlés időpontjának az eredeti közgyűlés napjával megegyező napra való kitűzéséről rendelkezhessen, hiszen maga a szövetkezet képes eldönteni azt, hogy taglétszámára, működési területére tekintettel milyen megoldás a célravezető. A Javaslat a (3) bekezdés kapcsán visszaállítja az Szvt. eredeti szövegét, pontosan megjelölve, hogy a törvény mely esetekben tér el az egy tag - egy szavazat alapvető jelentőségű elvétől.

A 3. §-hoz

Az Szvt. 77. §-a (4) bekezdésének az a jelenlegi szabálya, amely a közgyűlésről távolmaradó tagok és kívülálló üzletrész-tulajdonosok felhívásáról rendelkezik, nem szól arról, hogy e felhívást hogyan kell közölni. A Javaslat e tekintetben a közgyűlés összehívásának módját veszi alapul.

A fentiek mellett a Javaslat félreérthetetlenné kívánja tenni, hogy a kívülálló üzletrész-tulajdonosok szétválással kapcsolatos nyilatkozatát nem kell figyelembe venni az Szvt. 77. §-ának (2) bekezdésében megállapított 10 %-os mérték tekintetében.

A 4. §-hoz

1. A Javaslat hatályon kívül helyezi az Szvt.-nek a Tv. által beiktatott néhány rendelkezését, részben azért, mert felesleges ((2) bek. a) pontja), részben a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó felesleges, illetőleg diszkriminatív szabályok miatt ((2) bek. b) pont). Az időközben megkezdett szervezeti változásokhoz kapcsolódó átmeneti szabály azonban egységesen kezeli a mezőgazdasági szövetkezet települési részközgyűlése által már elhatározott szétválást az általános szabályok alapján megkezdett szétválással, és azok számára a jelenleg hatályos szabályok alkalmazását fenntartja.

2. A Javaslat megfelelő határidőt biztosít a szövetkezetek számára, hogy alapszabályaikat a Tv.által előírt - az elővásárlási jog szabályozására vonatkozó - rendelkezéssel kiegészítsék.
"
