"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/154. számú
T ö r v é n y j a v a s l a t

a fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatáról

Az Európa Tanácsnak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményével való összhang biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. §

(1) A fegyveres erőknél hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő, rendfokozat nélküli és tisztes rendfokozatú katonával szemben huszonegy napig terjedő fogságfenyítés szabható ki.

(2) A fogságfenyítés végrehajtása felfüggeszthető.

(3) A fogságfenyítés kiszabásának feltételeit és a fegyelmi eljárás rendjét külön jogszabály állapítja meg.

2. §

(1) A megfenyített kérelmére a bíróság a fogságfenyítést kiszabó parancsot érdemben felülvizsgálja.

(2) Bírósági felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a megfenyített a panaszjogát kimerítette.

(3) A kérelem elbírálásáig a fogságfenyítés nem hajtható végre.

3. §

(1) A kérelmet a panasz elutasításának közlésétől számított három napon belül a fenyítést kiszabó parancsnoknál kell előterjeszteni, aki azt az ügy irataival együtt huszonnégy órán belül megküldi a területileg illetékes megyei bíróság katonai tanácsának.

(2) A kérelem a tárgyalás megkezdéséig visszavonható.

4. §

(1) A bíróság
a) a kérelmet három napon belül bírálja el,
b) egyesbíróként jár el,
c) a kérelmet tárgyaláson, a megfenyített meghallgatása és az iratok alapján bírálja el; szükség esetén további bizonyítást vesz fel.

(2) A tárgyalás időpontjáról értesíteni kell a fenyítést kiszabó parancsnokot és a katonai ügyészt.

(3) A tárgyaláson a parancsnok és az ügyész felszólalhat. Ha írásban kívánnak nyilatkozni, a nyilatkozatot a tárgyalás megkezdése előtt kell a bíróságnak megküldeni.

5. §

A bíróság a kérelmet végzéssel bírálja el. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

6. §

(1) A bíróság a kérelmet elutasítja, ha az elkésett, vagy nem jogosulttól származik.

(2) A kérelem elutasításának a tárgyalás kitűzése előtt is helye van.

7. §

(1) A bíróság
a) a parancsot helybenhagyja, ha a kérelem alaptalan,
b) a törvénysértően súlyos fogságfenyítés mértékét csökkenti vagy enyhébb fenyítést alkalmaz,
c) a fogságfenyítést kiszabó parancsot megsemmisíti és a fegyelmi eljárást megszünteti, ha fegyelmi eljárásnak, illetőleg fenyítésnek a jogszabályban meghatározott feltételek szerint nem volt helye.

8. §

Az eljárás költségét - a meghatalmazott védő készkiadása és díja kivételével - az állam viseli.

9. §

Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

10. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap tizenötödik napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 35.§-ának (2) bekezdésében a \"fogság\" szövegrész, valamint a 36.§-ának (1) bekezdésében \"A fogság\" szövegrész és a 38.§-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

(2) E törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Az e törvény hatályba lépésekor még le nem töltött fogságfenyítés végrehajthatósága a törvény hatályba lépésével egyidejűleg megszűnik.



I N D O K O L Á S

a fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslathoz

Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv (a továbbiakban: Egyezmény) 1992. november 5-én a Magyar Köztársaságra nézve hatályba lépett.

Az Egyezmény megerősítése azt a kötelezettséget rója a Magyar Köztársaság törvényhozására és jogalkalmazó szerveire, hogy gondoskodjanak a magyar jog és az Európai Emberi Jogi Bizottságnak és Bíróságnak az Egyezmény rendelkezéseit alkalmazó és értelmező gyakorlatának összhangjáról.

A fegyveres erőknél hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő, rendfokozat nélküli és tisztes rendfokozatú katonával szemben alkalmazható fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatának bevezetését az Egyezmény 5. és 6. cikkében foglaltak indokolják. A fegyelmi eljárás ugyanis - figyelemmel a szabadságelvonást tartalmazó szankcióra - a strasbourgi gyakorlat szerint olyan eljárásnak minősül, amelynek következtében \"büntetőjogi vádak megalapozottságáról\" döntenek. Az ilyen eljárás pedig legalábbis bírósági felülvizsgálatot kíván.

A megfenyített kérelme alapján a bíróság tárgyaláson érdemben bírálja el az ügyet. A kérelem a fenyítés végrehajtására halasztó hatályú.

A Javaslat az eljárási határidőket az Egyezmény 6. cikkére is figyelemmel, a lehető legrövidebb tartamban határozza meg. A bíróság a fenyítést kiszabó parancsot érdemben meg is változtathatja, de a jogkövetkezményt nem súlyosíthatja.

A Javaslat egyúttal hatályon kívül helyezi az 1971. évi 10. számú törvényerejű rendeletnek a fogságfenyítésre vonatkozó szabályait. Ezzel megszünteti a hivatásos állománnyal szemben a fogságfenyítés kiszabásának lehetőségét.


----------Ç   v\"    ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Ç   é     ĺ   n ö     ľ     Ě   a ¦     
  T                                           
<        
<        
<        
          \"    $    &    7    9    ;    =    [                                                                  
[  ]    `      n ş  n »    -    _    a                                                                  
<        a  g  n i    $    &    Z    \    -    T                                                                  
<        T  Đ  n Ë    8    :    ś    Ü    -    Ţ                                                                  
<        Ţ  Ń  n ň    Ŕ    ŕ    !    #    )  a +                                                     
<        
<        +  :    <    i    â    

    

    q
    s
    "
