"1ż


T/184. számú 
TÖRVÉNYJAVASLAT


a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról


Előadó: Pál László,
ipari és kereskedelmi miniszter


Budapest, 1994. október 21.

1994. évi ......... törvény 
a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról

1. §

A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 12. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

\"12. § /1/ Külföldi magyarországi befektetéseinek pénzbeli részét konvertibilis devizában /valutában/ és/vagy - az e törvény IV. fejezetében meghatározott társaságok alapítói vagyonához teljesített pénzbeli hozzájárulás kivételével - a devizajogszabályok rendelkezései szerint konvertibilis devizára átváltható forinttal, felhatalmazott belföldi pénzintézet útján is teljesítheti.

/2/ Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtható dolgot, továbbá olyan szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása /engedélye/ nélkül ruházhat át. Külföldi nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan kárpótlási jegyet szolgáltathat, amely őt külön törvény alapján kárpótlásra jogosultként illeti meg.

/3/ A nem pénzbeli hozzájárulás, továbbá a mellékszolgáltatás behozatalára a külkereskedelmi áruforgalomra irányadó szabályokat is alkalmazni kell.\"

2. §

/1/ Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az 1988. évi XXIV. törvény 31. § /2/ bekezdése. 

/2/ E törvény rendelkezéseit a hatálybalépés napját követően a cégbíróságnál benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.


INDOKOLÁS

a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A törvénymódosítás célja a versenysemlegesség biztosítása a külföldi részvétellel működő és a magyar tulajdonú társaságok között, ugyanakkor bővíteni a külföldi befektetések lehetőségeit. Ennek érdekében a törvény behozatali engedélyhez kötni rendeli a külföldi részvétellel működő társaságok részére a nem pénzbeli betétként vagy mellékszolgáltatásként behozni kívánt - egyébként importban engedélyköteles - termékkört; rendelkezik a kárpótlási jegyek befeketetési lehetőségeiről, egyben a külföldiek külkereskedelmi forintszámlájának felhasználási körét kiterjeszti a belföldi befektetésekre is. 

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A nem pénzbeli betétek kérdése a társasági törvényen túlmutató problémákat vetett fel már a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban : GT.). megalkotásakor is. A két legnehezebb probléma akkor a betétek értékelése, összevetése a pénzben szolgáltatott betétekkel, illetve az a kérdés volt, mi lehessen a nem pénzbeli betét tárgya. A mellékszolgáltatásra vonatkozóan az importengedélyezés szabályainak megkerülése pedig fel sem merült a GT. megalkotásakor, hiszen a külkereskedelmi forgalmat reguláló jogszabályok alkotta jogi környezet azt nem tette lehetővé. A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvényben meghatározott szabályok a GT-vel összhangban álltak a nem pénzbeli betét szolgáltatására vonatkozóan is. A külkereskedelmi szabályozás liberalizálásával azonban új problémaként jelentkezett a GT. céljával ellentétes módon, pusztán az importengedélyezés megkerülése céljából a veszélyeztetett magyar iparágak tevékenységi körébe tartozó áruk nem külkereskedelmi szabályozási körbe tartozó 
behozatala /vas, acél, papír, feldolgozóipar, stb./. 

A kérdés egyértelmű rendezése a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény módosítása révén nem oldható meg; ezért a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény új rendelkezésekkel való kiegészítésére kerül sor. Az új szabályozás nem teszi lehetővé a cégek által követett azon gyakorlatot, mely szerint a társaság felemeli alaptőkéjét a behozni kívánt áru értékével, majd nem pénzbeli hozzájárulásként teljesíti is a társasággal szemben ezáltal keletkező kötelezettségét; egy későbbi időpontban a társaság elhatározza alaptőkéjének csökkentését, az áru pedig kereskedelmi forgalomba kerül. A tőke csökkentése révén keletkező pénzeszközöket a külföldi végül kiviszi az országból. A társasági mellékszolgáltatásokkal kapcsolatosan hasonló gyakorlat alakult ki. Indokolt, hogy ilyen jellegű színlelt ügyletek segítségével ne legyen kijátszható a jogi szabályozás.

Hangsúlyozandó, hogy az engedélyezési kötelezettség által érintett termékek köre nem éri el a teljes import termékkör 10 %-át, a nemzetgazdaságnak az import engedélyezési rendszer megkerülésével okozott kár ezzel szemben igen jelentős mértékű. Ezért válik szükségessé a valós társasági tevékenységet nem akadályozó módon az importengedélyezés /jelenleg az áruk, szolgáltatások és anyagi jogot képviselő jogok kiviteléről, illetve behozataláról szóló, módosított 112/1990. (XII.23.) Korm rendelet és a végrehajtására kiadott miniszteri rendeletek/ szabályainak kiterjesztése erre a körre is.

Indokolt a külföldiek kárpótlási jegyekkel történő befektetéseit oly módon korlátozni, hogy az eredeti kárpótoltak továbbra is szabadon és korlátozásoktól mentesen fektethessenek be, illetve vehessenek részt az állami vagyon privatizációjában, de a külföldiek tulajdonában álló kárpótlási jegyek ne válhassanak spekuláció tárgyává. Ezt a célt szolgálja a szabályozás kiegészítése.

A törvény továbbra is biztosítja a külföldi befektetők számára a termelőeszközök vámmentes behozatalát; a kedvezmények rendszere kibővül a forintban történő alaptőke-befizetés egy újabb lehetőségével. A külföldiek forintszámláinak felhasználási köre ilyen - a törvény által kedvezményekkel támogatott módon - befektetésre nem adott lehetőséget. A szabályozás ezután lehetővé teszi, hogy a devizajogszabályok rendelkezései szerint a külföldiek a forintszámláikon lévő összegeket Magyarországon befektessék.

A 2. §-hoz

A törvény 31. §-ának /2/ bekezdését azért kellett hatályon kívül helyezni, mert a devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézetek ma már szabadon jegyezhetnek, alkalmazhatnak árfolyamot. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyama ma már un. referenciaárfolyamként működik.



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Ç
























-


"
