"1ż
	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
	KORMÁNYA













T/187. számú

törvényjavaslat

a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló
1993. évi II. törvény módosításáról

















	Előadó: Dr.Lakos László
	Benyújtva: 1994. október 26


1994. évi ..... tv.
a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló
1993. évi  II.törvény módosításáról


1.§

A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II.törvény (a továbbiakban: Fkb.) 4.§-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"A földkiadó bizottság a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes.\"


2.§

Az Fkb. 6.§-ának (3) bekezdése a következő e/ ponttal egészül ki:

	[A földkiadó bizottság az illetékességi területén a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített külterületi földrészletekből a következő sorrendben (teljesítési sorrend) elsősorban annak a részarány-földtulajdonosnak földkiadási kérelmét teljesíti, akinek a kérelmében megjelölt településen.]

	\"e/ egyéb módon keletkezett részarány földtulajdona.\"


3. §

Az Fkb. 7.§-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(4) Az (1)-(2) bekezdések szerinti földrészlet a teljesíthető földkiadási kérelmet benyújtó részarány-földtulajdonosok, illetőleg az egyezséggel vagy a sorsolással megállapított tulajdonosok közös tulajdonába kerül. A földrészlet közös tulajdonba és birtokba adásáról a földkiadó bizottság ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz.\"



4.§

Az Fkb. a 7.§-a után a következő 7/A.§-sal egészül ki: 

	\"7/A.§ (1) Ha a 7.§-ban foglaltak szerint lefolytatott eljárás eredményeként a részarány földtulajdonos a beviteli kötelezettség alapján szövetkezeti használatba került eredeti földjét kapja tulajdonába, az erről szóló határozatban a földrészletet - művelési ág és AK érték megjelölése nélkül - a bevitt föld nagyságának megfelelő területtel kell megjelölni. Ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a kiadásra kerülő földön a részarány-földtulajdonos által végzett ültetvénytelepítés, vagy más okból a kiadásra kerülő föld AK értéke a bevitelkori AK értékhez képest úgy változott meg, hogy emiatt kisebb föld kerülne a részarány-földtulajdonos tulajdonába. A tulajdonjog ingatlannyilvántartási bejegyzése során a földrészletet a tényleges állapot szerinti művelési ág és AK érték szerint kell a nyilvántartásba felvenni.

	(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés végrehajtása érdekében a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalap a kárpótlási földalapba ki nem jelölt, és még tulajdonba nem adott szövetkezeti földekből, ennek hiányában a kárpótlásra kijelölt földekből, de legfeljebb a földalap 2 %-ának mértékéig egészíthető ki. Ha a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalap kiegészítésére nincs lehetőség, a részarány-földtulajdonosokat megillető és a kijelölt földalapokból nem fedezhető AK igény mértékéig az állam áll helyt állami tulajdonú földek illetőleg pénzbeli kártalanítás biztosításával.\"


5.§

Az Fkb. 8.§-ának (4) bekezdése a következő c/ ponttal egészül ki, egyidejüleg a (4) bekezdés jelenlegi c/pontjának megjelölése d/ pontra változik:

	[Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha ]

	\"c/ a kárpótlásra nem jogosult részarány földtulajdonos tanyája a részarány földtulajdonok fedezetéül szolgáló földalapban van;\"




6.§

Az Fkb. 8.§ (7) bekezdése a következőkre változik:

	\"(7) A (3) bekezdés szerint módosított földkijelölés alapján a földkiadó bizottság a tanya körüli földet a részarány földtulajdonos tulajdonába adja.\"


7.§

Az Fkb. 8.§-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

	\"(8) A tanya körüli föld tulajdonba adásánál elsősorban annak a tanya tulajdonosnak az igényét kell kielégíteni, aki az általa bármilyen címen használt föld kiadását kéri. A többi tanya tulajdonossal szemben elsőbbséget élvez az is, aki a meglévő tanyájához csatlakozó olyan föld kiadását kéri, amelynek bevitelével keletkezett a részarány-földtulajdona.\" 


8.§

Az Fkb. a 9.§-a után a következő 9/A és 9/B §-okkal egészül ki:

	\"9/A.§ (1) A földkiadó bizottság a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld és a tanya tulajdonost megillető tanya körüli föld kiadásával, illetőleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározásával kapcsolatos feladatait 1995. március 3l. napjáig látja el.

	(2) Ha a földkiadó bizottság feladatait nem hajtja végre, az (1) bekezdésben meghatározott határidő elteltétől számított 15 napon belüli időpontra összehívja a részarány-földtulajdonosok közgyűlését. A közgyűlés összehívása iránt az FM hivatal haladéktalanul intézkedik, ha azt a földkiadó bizottság elmulasztja. A tulajdonosokat a közgyűlés összehívásáról a helyben szokásos módon, hírdetmény útján értesítik. Az így összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Határozatait szótöbbséggel hozza. 

	(3) A (2) bekezdés szerinti közgyűlés 

	a/ 1995. december 31. napjáig terjedő időtartamra meghosszabbítja a földkiadó bizottság működését, vagy új földkiadó bizottságot választ, vagy
	b/ megállapítja a földkiadó bizottság megszűnését és erről értesíti az FM hivatalt.

	9/B.§ (1) Ha a földkiadó bizottság a feladatainak végrehajtását a 9/A.§ (3) bekezdésének a/ pontjában meghatározott határidőig sem fejezi be, vagy a közgyűlés még ezt megelőzően megállapítja megszűnését, a földkiadó bizottság a még jogerős határozattal le nem zárt, folyamatban levő földkiadási ügyeket átteszi az FM hivatalhoz.

	(2) Az FM hivatal az (1) bekezdés rendelkezése szerint hozzá áttett ügyekben a 4/B.§ (5) bekezdésének rendelkezése szerint járt el.


9.§

Az Fkb a 11/A.§-a után a következő 11/B.§-sal egészül ki:

	\"11/B.§ (1) A földkiadó bizottságnak a 11.§ (1) bekezdésben meghatározott érdemi határozatát előkészítő eljárásában kirendelt szakértő működik közre. 

	(2) A szakértőt a földkiadó bizottság megkeresése alapján az FM hivatal rendeli ki a saját, illetőleg a földhivatal vagy a megyei kárrendezési hivatal megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozói közül. A szakértői névjegyzék összeállítását és a szakértő kirendelésére vonatkozó eljárás részletes szabályait a földművelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. 

	(3) A szakértő feladata, hogy szakmai és technikai segítséget nyújtson a földkiadó bizottságnak az ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas érdemi határozatok meghozatalában és a keletkezett adatok feldolgozásában. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal és a megyei kárrendezési hivatalok a keletkezett adatok feldolgozásában és országos összesítésében szakmai és technikai segítséget nyújtanak.

	(4) Feladata ellátása érdekében a szakértővel közölni kell minden szükséges, továbbá általa igényelt tényt és adatot. 

	(5) Ha a szakértő a rendelkezésére bocsátott adatok alapján megállapítja, hogy a földkiadó bizottság nem e törvény rendelkezései szerint jár el, e tényről a 4/A. § (1) bekezdése szerinti intézkedés céljából haladéktalanul értesíti az FM hivatalt. 

10.§

Az Fkb. 12.§ (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

	\"A földrészletek megközelítésére szolgáló közutak kialakításához szükséges terület AK értékével a kiadásra kerülő részarány földtulajdonokat kártalanítás nélkül arányosan csökkenteni kell.\"

11.§

Az Fkb. 14.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

	\"(5) Ha az (1)-(2) bekezdések szerint a szövetkezet földhasználati joga nem szűnt meg, az legkésőbb 1995. december 31. napjával megszűnik.\" 


12.§

Az Fkb. a következő 15.§-sal egészül ki:

	\"15.§ Ha a 4/B.§ vagy a 9/B.§ szerint az FM hivatal látja el a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadásával illetőleg helyének meghatározásával kapcsolatos feladatokat a kiadásra kerülő föld tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentességére, továbbá a kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségek visszatérítésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.\" 


13.§

	(1) Ez a törvény a kihírdetését követő 15. napon lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg az Fkb. 6.§ (3) bekezdés b/ pontjának \"illetőleg meglévő tanyájához csatlakozó terület bevitelével\" szövegrésze, 7.§ -ának (3) bekezdése, és 12.§-ának (5) bekezdése hatályát veszíti.

	(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa azokat a célokat, amelyek megvalósítása érdekében a szövetkezet használatában álló, kárpótlási földalapba tartozó állami tulajdonú föld az önkormányzat kérelmére tulajdonába átengedhető.


INDOKOLÁS
a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 
1993. évi II. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslathoz

Általános indokolás


A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkb) 1993. január 23. napja óta szervezett kereteket és eljárást biztosított a részarány földtulajdonok kiadásához. 
Az eltelt időszak alatt összesen 29 bizottságtól érkezett a földhivatalhoz a teljes tulajdonosi kört felölelő ingatlannyilvántartási bejegyzésre is alkalmas földkiadási határozat. Ez a tény önmagában a földkiadási eljárások körüli zavarokra utal, mivel mintegy 1300 működő földkiadó bizottsággal lehet számolni. A Fkb alapján megalakult földkiadó bizottságok mintegy 20 %-a formálisan is beszüntette működését.

A földhivatali adatok szerint a földkiadó bizottságoknak mintegy 1 millió 600 ezer tulajdonos részére kellene földkiadási határozatot hoznia. Az érintett földterület nagysága mintegy 2 millió 600 ezer hektár, az ország földterületének 28 %-a. 

A földkiadó bizottságok az Fkb. alapján általában szövetkezetenként megválasztott társadalmi bizottságok, amelyben az adott szövetkezet földjeinek tag és nem tag tulajdonosai képviseltetik magukat. A bizottságok nem minősülnek államigazgatási szervnek jóllehet a földkiadás ügyében hozott határozataik államigazgatási határozatok. E határozat ellen az államigazgatás rendes jogorvoslati rendje szerinti fellebbezésnek van helye a megyei földművelésügyi hivatalhoz. A bizottság működésének feltételeit a helyi önkormányzat biztosítja az állami költségvetés terhére.

A bizottságok összetételének és működésének vázolt megszervezése azon alapul, hogy a részarány földtulajdonok esetében meglévő, létező tulajdonról van szó, amelynek csupán a földrajzi helye nincs meghatározva. Ebben a kérdésben viszont a döntést vagyis a tulajdon helyének meghatározását (a föld kiadását) külső kényszer kizárásával a tulajdonosok közösségére indokolt bízni.

A földkiadás folyamatának legfőbb akadálya a bizottságok szakmai ismereteinek hiánya, a végrehajtás szakmai támogatásának megoldatlansága. A munka felgyorsítását eredményező kényszerítő eszközök hiányában a földkiadások országos befejezésének időpontja jelenleg bizonytalan. 
A Javaslat azokat a módosításokat tartalmazza, amelyektől a fenti problémák megoldása várható. A javasolt módosítások az érdekképviseletek olyan elgondolásait figyelembe vették, amelyek a földkiadás 1993-ban meghatározott és folyamatba tett rendjével összeegyeztethetők voltak. 


Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Az Fkb. 4. § (2) bekezdésében foglalt jelenlegi rendelkezés szerint a földkiadó bizottság a tagjai kétharmadának jelenlétében határozatképes. A nagylétszámú földkiadó bizottságok működésének megkönnyítése érdekében a Javaslat szerint a földkiadó bizottság a tagok legalább felének jelenléte esetén már határozatképessé válik.


A 2. §-hoz

A Fkb. 6. § (3) bekezdése a földkiadási kérelmekkel kapcsolatban teljesítési sorrendet határoz meg arra az esetre, ha a föld valamennyi kérelem kielégítésére nem elegendő. A teljesítési sorrendben jelenleg nem szerepel annak a részarány-földtulajdonosnak a földkiadási kérelme, akinek a részarány-földtulajdona nem földbeviteli kötelezettség alapján és nem is a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján, hanem egyéb módon keletkezett.


A 3. §-hoz

Az Fkb. 7. § (3) bekezdése jelenleg lehetővé teszi, hogy a földkiadó bizottság közreműködésével a részarány-földtulajdonosok saját költségükre önálló ingatlanok kialakítását kérjék. A Javaslat annak érdekében, hogy az eljárást meggyorsítsa, az Fkb. hivatkozott szabályát hatályon kívül helyezi. Ezzel összefüggésben egyidejűleg, az Fkb. 7. § (4) bekezdését a Javaslat akként módosítja, hogy a földkiadással érintett földrészlet - miután annak tulajdonosait a bizottság egyezséggel, vagy sorsolással megállapítja - közös tulajdonba kerül. 

A 4. §-hoz

A Fkb. jelenlegi szabályai nem rendezik a részarány földtulajdonos által szőlő, gyümölcsös ültetvénnyel betelepített föld aranykorona értékének növekedéséből eredő kérdéseket, olyan esetben, amikor a részarány földtulajdonos az általa betelepített földet kapja utóbb tulajdonába. A telepítés következtében olyan ellentmondásos helyzet alakul ki, hogy a föld aranykorona értéke megnövekszik, miközben a területnagysága változatlan marad. A szabályozás hiányosságának következményei különösen szembeötlők pl. a szakszövetkezeti tagoknál, akik a szövetkezetbe bevitt eredeti földjükön gazdálkodtak tovább, de miután azon telepítést végeztek a megnövekedett aranykorona érték miatt az eredeti földjüknek csak egy részét kaphatják vissza tulajdonukba. A Javaslat ezekben az esetekben lehetővé teszi az aranykorona érték figyelmen kívül hagyását, a részarány-földtulajdonos az általa eredetileg bevitt föld nagyságának megfelelő területű földet kaphat vissza. A rendelkezés alkalmazása azonban azzal járhat, hogy a részarány-tulajdonosok földalapjába kijelölt föld nem elegendő valamennyi részarány-földtulajdonos igényének kielégítésére. A Javaslat szerint ebben az esetben a földalap bővíthető a kárpótlásra ki nem jelölt, olyan szövetkezeti földekből amelyeket a szövetkezet közgyűlése nem adott a tagok tulajdonába az Ámt. 25.§-a végrehajtása során. 

A Javaslat szerint a földalap a kárpótlási földalap legfeljebb két százalékának átcsoportosításával is bővíthető, amennyiben még az árverések nem fejeződtek be. A hiányzó földterületet az állam köteles a kárpótlási árverés céljára elkülönített állami földterület terhére pótolni, ha az másként nem lehetséges. A Javaslat nem zárja ki a pénzbeni kártalanítás lehetőségét sem. 

A földalapok módosítására az Fkb. 13. § (3) bekezdése szerinti eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával kerülhet sor. 


Az 5. §-hoz

Az Fkb. 8.§ (4) bekezdésének új c/ pontja egyértelművé teszi, hogy a kárpótlásra nem jogosult részarány-földtulajdonos földjét is a tanyája mellett kell kiadni, függetlenül attól, hogy ott használt-e korábban földet vagy sem. (A kárpótlásra jogosult részarány-földtulajdonos esetében ezt a lehetőséget az Fkb. korábbi szabályai is tartalmazzák.) A javasolt kiegészítő rendelkezés azokra a tanya körüli földekre vonatkozik, amelyek a részarány-földtulajdon fedezetére szolgáló földalapban vannak.
A 6. §-hoz

Az Fkb. 8.§ (7) bekezdésének a Javaslat szerinti kiegészítése felhatalmazza a földkiadó bizottságot a részarány-földtulajdonos által igényelt tanya körüli földek tulajdonba adására. Korábban a földkiadó bizottság a részarány-földtulajdonost tulajdonba adás nélkül csak ideiglenesen helyezhette birtokba. Az ideigleges birtokba helyezés azonban nem vált végleges tulajdonná, ha a tanya körüli földre más olyan részarány-földtulajdonos is igényt tartott, aki a teljesítési sorrendben a tanya tulajdonosát megelőzte.


A 7. §-hoz

Az Fkb. 8.§-ának új (8) bekezdésében foglalt rendelkezéssel lehetővé válik a tanya tulajdonosa számára, hogy a tanyája mellett használt földet a részaránytulajdona fejében megkapja. Ez a föld rendszerint a volt háztáji, vagy a tulajdonos által haszonbérelt föld. Elsőbbséget élvez az a tanyatulajdonos is, akinek részarány-tulajdona a tanyája melletti föld bevitelével keletkezett.


A 8. §-hoz

A Javaslat a földkiadások meggyorsítása érdekében meghatározza a jelenlegi földkiadó bizottságok működésének végső határidejét. A benyújtott és a folyamatban lévő földkiadási kérelmek kielégítése érdekében e bizottságok működése 1995. március 31. napjáig tart. Ha a földkiadó bizottság a feladatait nem teljesíti, e határidő elteltétől számított 15 napon belül köteles összehívni a részarány-földtulajdonosok közgyűlését. A közgyűlés összehívása iránt a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal intézkedik, ha a bizottság ezt a kötelezettségét elmulasztja. A közgyűlés 1995. december 31. napjáig terjedő időszakra meghosszabbíthatja a földkiadó bizottság működését, illetőleg új földkiadó bizottságot választhat, vagy megállapítja a földkiadó bizottság megszűnését. Ez utóbbi esetben vagy a földkiadó bizottság működésére megállapított végső határidő (1995. december 31.) elteltével a még jogerős határozattal le nem zárt földkiadási ügyeket a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal átveszi és végrehajtja a földkiadásokat az Fkb. 4/B. § (5) bekezdésében meghatározott módon.
A Javaslat ezzel a rendelkezéssel kívánja befolyásolni, mintegy \"sürgetni\" a jelenleg működő földkiadó bizottságok munkáját.


A 9. §-hoz

Megfelelő szakmai segítséget kell biztosítani a földkiadó bizottságok számára annak érdekében, hogy az Fkb. 11.§-ában meghatározott érdemi határozatok ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas formában és tartalommal készüljenek. Ennek érdekében az előkészítő eljárásba megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező szakértők bekapcsolása indokolt. A Javaslat szerint a szakértőket az FM hivatal rendeli ki, a saját illetőleg a földhivatal vagy a megyei kárrendezési és kárpótlási hivatal dolgozói közül. A kirendelt szakértő részvétele az előkészítő eljárásban kötelező, az iratokba bármikor betekinthet és értékeli a földkiadó bizottság eljárását. Ezzel összefüggésben intézkedést kezdeményezhet az FM hivatalnál az Fkb. 4/A.§ (1) bekezdésének alkalmazására. A szakértői munkához az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal és a hozzá tartozó megyei hivatalok technikai segítséget nyújtanak. Ez a segítségnyújtás kiterjed a földkiadás valós helyzetének felmérésére, a földkiadási határozatok bejegyzésre alkalmas formában való elkészítésére, a keletkezett adatok feldolgozására. Ezáltal a bizottságok működési költsége jelentősen csökkenhet. A szakértői névjegyzék összeállítására és a szakértő kirendelésére vonatkozó eljárás szabályainak meghatározására a Földművelésügyi Minisztérium kap felhatalmazást.


A 10. §-hoz

Az Fkb. 12.§ (4) bekezdésének a Javaslat szerinti módosítása rendezi azt a kérdést, hogy a kiadott földek megközelítéséhez szükséges úthálózat területét a részarány-földtulajdonok terhére kell biztosítani. A földtulajdonos az aranykorona csökkentése miatt, ami végső soron a tulajdonának csökkentését jelenti, nem igényelhet kártalanítást. A Javaslat ugyanis abból indul ki, hogy az utak kialakítása a földrészletek megközelítéséhez szükséges és ezáltal éppen a tulajdonjog, illetőleg az abból eredő részjogosítványok gyakorlása alkotmányos lehetőségének megteremtése érdekében elkerülhetetlenül indokolt. Az érintettek tulajdonjoga - utak kialakítása nélkül - a földek megközelítése céljából útszolgalommal lenne korlátozható. A kialakításra kerülő utak tulajdonjogának kérdését egyébként az Fkb. 12. § (4) bekezdése már korábban eldöntötte, amikor kimondta, hogy a kialakítandó földrészletek megközelíthetősége érdekében kitűzött helyi közutak a települési önkormányzat tulajdonába kerülnek. Az utak fenntartásának költségei tehát az önkormányzatot terheli. A javasolt módosítás csupán a hivatkozott korábbi rendelkezések szükséges kiegészítését jelenti. 
A 11. §-hoz

A földkiadó bizottságok megszűnésével összefüggésben legkésőbb 1995. december 31. napjával megszűnik a szövetkezeti közös földhasználat jogintézménye.


A 12. §-hoz

A Javaslat szerint a kiadásra kerülő föld tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentessége, továbbá a kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségek visszatérítésére vonatkozó igények megszűnnek abban az esetben, ha a földkiadási feladatokat az FM hivatal látja el. A Javaslat ezzel a módosítással is ösztönözni szeretné a földkiadó bizottságokat arra, hogy a földkiadásokat ütemesen végezzék, az FM hivatalok bekacsolására lehetőleg ne kerüljön sor.


A 13. §-hoz

Felhatalmazást kap a Kormányt arra, hogy jogszabályban meghatározhassa azokat a célokat, amelyek megvalósítása érdekében a szövetkezet használatában álló olyan földeket engedjen át az önkormányzat tulajdonába, amelyeket időközben az állam tulajdonából a kárpótlási földalapba jelöltek ki.












fkbindok




FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER
IGAZSÁGÜGY-MINISZTER




ELŐTERJESZTÉS
a
Kormány részére

a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II.törvény módosításáról és kiegészítéséről



A földkiadások jelenlegi helyzete

A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (Fkb.) 1993. január 23-án lépett hatályba. Az Fkb. a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv. hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. tv. (Ámt.) alapján a mezőgazdasági szövetkezetek közös használatában álló földterületekből a részarány-földtulajdonosok tulajdonaként elkülönített mintegy 2 millió 600 ezer hektár földterület kiadásának szervezeti- és eljárási rendjét szabályozza. Az említett földterületből - amelynek zöme a korábbi földrendezések során kialakított nagyüzemi tábla - kell a részarány-tulajdonosok által megválasztott földkiadó bizottságoknak teljesíteniük a ténylegesen benyújtott 1 millió 285 ezer darab földkiadási kérelmet, az Fkb. által szabályozott eljárási rendben. 

A földkiadó bizottságok - és a korábban más célra létrehozott - földrendező bizottságok - működésére a 79/1994.(V.19.) Korm. rend. mintegy 400 millió forintot biztosított. A földkiadó bizottságok eddig a benyújtott 1285 ezer földkiadási kérelem mintegy 40 %-át bírálták el jogerősen, a legfrissebb adatok szerint 514.424 darabot. Az 1300 földkiadó bizottság közül eddig 29 fejezte be úgy tevékenységét, hogy ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon előkészített és lezárt anyagot adott át a földhivatalnak. 

További 70 bizottság készre jelentette munkáját, amit azonban a földhivataloknak felül kell vizsgálniuk, mivel a rendelkezésre álló aranykorona (AK) mennyisége és a kiadott AK mennyisége nem egyezik. Körülbelül 200-250-re becsülhető azoknak a földkiadó bizottságoknak a száma, amelyek valamilyen oknál fogva nem működnek. Erre nézve pontos adatok nem állnak rendelkezésre, tekintettel arra, hogy a földkiadó bizottságok, a részarány-tulajdonosok választott testületei, nem államigazgatási szervek, semmilyen hatóságnak nem tartoznak felelősséggel, beszámolási kötelezettségük nincs. Amennyiben a földkiadó bizottság nem, vagy kifejezetten törvényellenesen működik, az Fkb. rendelkezésének megfelelően a részarány-tulajdonosok kezdeményezése alapján a megyei földművelésügyi hivatal (FM hivatal) a részarány-tulajdonosok közgyűlésének összehívását kezdeményezi az önkormányzat jegyzőjénél. A közgyűlés döntése szerint új földkiadó bizottságot választhat, vagy felkérheti az FM hivatalt a földkiadás végrehajtására. Tudomásunk szerint ilyen felkérés még nem érkezett az FM hivatalokhoz. 

A kormányprogram, felismerve a földkiadás végrehajtása körüli gondokat, a \"Mezőgazdaság\" című II. részében feladatként határozta meg: \"A kárpótlási-és részarányföldalapok kijelölésének, kimérésének felgyorsítását. Ezzel párhuzamosan a földkiadó bizottságokról szóló törvény módosítását\".

Az Fkb. módosítására vonatkozó javaslatok

1. Az Fkb. végrehajtása körüli gondok megoldása érdekében meg kell határozni a földkiadó bizottságok működésének végső határidejét. A határidő elteltével a földkiadó bizottságok megszünnek. A még földkiadási határozattal ki nem adott, illetőleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározása során közös tulajdonba nem került földrészleteket, ezt követően a még ki nem elégített AK igények arányában a részarány földtulajdonosok közös tulajdonának kell tekinteni. Erre a közös tulajdonra a Ptk-nak a rendelkezéseit kell alkalmazni. 

A benyujtott és folyamatban levő földkiadási kérelmek kielégítése érdekében 1995. március 31. napjáig biztosítani kell a földkiadó bizottságok működését. E határidő eredménytelen elteltét követően ismét össze kell hívni a részarány-tulajdonosok közgyűlését. A közgyűlés 1995. december 31. napjáig terjedő időszakra meghosszabbíthatja a földkiadó bizottság működését illetőleg új földkiadó bizottságot választhat, vagy megállapítja a földkiadó bizottság megszűnését.

A földkiadó bizottság működésére megállapított végső határidő (1995. december 31.) elteltével a még jogerős határozattal le nem zárt, folyamatban levő földkiadási ügyeket az FM hivatal veszi át és végrehajtja az Fkb. 4/B.§ (5) bekezdésében meghatározott módon a földkiadást illetőleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározását. (Lásd a törvény-tervezet 7.§-át.)


2. Az Fkb. hiányos vagy nem egyértelmű rendelkezései miatt szükség van az Fkb. egyes további rendelkezéseinek módosítására is. Ezek a következők:

	a/ Meg kell könnyíteni a nagy létszámú földkiadó bizottságok működését. Ennek érdekében módosítani kell az Fkb. 4.§ (2) bekezdésében a földkiadó bizottság határozatképességére vonatkozó rendelkezést.

	b/ Az Fkb. 6.§ (3) bekezdésében meghatározott teljesítési sorrendet ki kell egészíteni azzal az esettel, amikor a részarány-földtulajdon nem a beviteli kötelezettség és nem az Ámt. végrehajtása során, hanem egyéb módon (pl. átruházással) keletkezett. 

	c/ A Fkb. jelenlegi szabályai nem rendezik a részarány földtulajdonos által szőlő, gyümölcsös ültetvénnyel betelepített föld aranykorona értékének növekedéséből eredő kérdéseket, olyan esetben, amikor a részarány földtulajdonos az általa betelepített földet kapja utóbb tulajdonába. A telepítés következtében olyan ellentmondásos helyzet alakul ki, hogy a föld aranykorona értéke megnövekszik, miközben a területnagysága változatlan marad. A szabályozás hiányosságának következményei különösen szembeötlők pl. a szakszövetkezeti tagoknál, akik a szövetkezetbe bevitt eredeti földjükön gazdálkodtak tovább, de miután azon telepítést végeztek a megnövekedett aranykorona érték miatt az eredeti földjüknek csak egy részét kaphatják vissza tulajdonukba. A rendelkezés végrehajtása azt eredményezi, hogy a részarány-tulajdonosok kielégítésére elkülönített földalap AK értéke a konkrét esetben nem fedezi az igényeket. Ezért szükség szerint ki kell egészíteni a részarány-tulajdonosok földalapját. Erre három lehetőség kinálkozik a következő sorrendben.

	- A földalap bővíthető a kárpótlásra ki nem jelölt, olyan szövetkezeti földekből amelyeket a szövetkezet közgyűlése nem adott a tagok tulajdonába az Ámt. 25.§-a végrehajtása során.

	- A földalap bővíthető a kárpótlási földalap legfeljebb két százalékának átcsoportosításával, amennyiben még az árverések nem fejeződtek be.

	- A hiányzó földterületet az állam köteles a kárpótlási árverés céljára elkülönített állami földterület terhére pótolni. (Lásd az Fkb. új 7/A.§-át.) 

	d/ Az Fkb. 8.§ (4) bekezdésének új c/ pontja egyértelművé teszi, hogy a kárpótlásra nem jogosult részarány-földtulajdonos földjét is a tanyája mellett kell kiadni, függetlenül attól, hogy ott használt-e korábban földet vagy sem. (A kárpótlásra jogosult részarány-földtulajdonos esetében ezt a lehetőséget az Fkb. jelenlegi szabályai tartalmazzák.) A kiegészítő rendelkezés azokra a tanya körüli földek vonatkozik, amelyek a részarány-földtulajdon fedezetére szolgáló földalapban vannak.

	e/ Az Fkb. 8.§ (7) bekezdésének kiegészítése felhatalmazza a földkiadó bizottságot a részarány-földtulajdonos által igényelt tanya körüli földek tulajdonba adására. Korábban a földkiadó bizottság a részarány-földtulajdonost tulajdonba adás nélkül csak ideiglenesen helyezhette birtokba. Az ideigleges birtokba helyezés azonban nem vált végleges tulajdonná ha a tanya körüli földre más olyan részarány-földtulajdonos is igényt tartott, aki a teljesítési sorrendben a tanya tulajdonosát megelőzte.

	f/ Az Fkb. 8.§-ának új (8) bekezdésében foglalt rendelkezéssel lehetővé válik a tanya tulajdonosa számára, hogy a tanyája mellett használt földet a részaránytulajdona fejében megkapja. Ez a föld rendszerint a volt háztáji, vagy a tulajdonos által haszonbérelt föld. Elsőbbséget élvez az a tanyatulajdonos is, akinek részarány-tulajdona a tanyája melletti föld bevitelével keletkezett.

	g/ Megfelelő szakmai segítséget kell biztosítani a földkiadó bizottságok számára annak érdekében, hogy az Fkb. 11.§-ában meghatározott érdemi határozatok ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas formában és tartalommal készüljenek. Ennek érdekében az előkészítő eljárásba megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező szakértők bekapcsolása indokolt. A szakértőket az FM hivatal rendeli ki, a saját illetőleg a földhivatal vagy a megyei kárrendezési és kárpótlási hivatal dolgozói közül. A kirendelt szakértő részvétele az előkészítő eljárásban kötelező, az iratokba bármikor betekinthet és értékeli a földkiadó bizottság eljárását. Ezzel összefüggésben intézkedést kezdeményezhet az FM hivatalnál az Fkb. 4/A.§ (1) bekezdésének alkalmazására. A szakértői munkához az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal és a hozzá tartozó megyei hivatalok technikai segítséget nyújtanak. Ez a segítségnyújtás kiterjed a földkiadás valós helyzetének felmérésére, a földkiadási határozatok bejegyzésre alkalmas formában való elkészítésére, a keletkezett adatok feldolgozására. Ezáltal a bizottságok működési költsége jelentősen csökkenhet. A szakértői névjegyzék összeállítására és a szakértő kirendelésére vonatkozó eljárás szabályainak meghatározására az FM kap felhatalmazást. (Lásd az Fkb. új 11/B §-át)

	h/ Az Fkb. 12.§ (4) bekezdésének módosítása rendezi azt a kérdést, hogy a kiadott földek megközelítéséhez szükséges úthálózat területét a részarány-földtulajdonok terhére kell biztosítani. A földtulajdonos az aranykorona csökkentése miatt, ami végső soron a tulajdonának csökkentését jelenti, azért nem igényelhet kártalanítást, mivel utak kialakítása nélkül a földje megközelíthetetlenné válna. Az ezáltal bekövetkező gazdálkodási nehézségek nagyobb hátrányt jelentenének a tulajdonos számára, mint az aranykorona érték csökkenéséből eredő földterület elvesztése. A szabály az utak kialakításával összefüggésben az érintett részaránytulajdonok aranykorona értékének arányos csökkentését írja elő.

	i/ A földkiadó bizottságok megszűnésével összefüggésben legkésőbb 1995. december 31. napjával megszűnik a szövetkezeti közös földhasználat jogintézménye. (Lásd az Fkb. 11. §-ának új (5) bekezdését)

	j/ Fel kell hatalmazni a Kormányt arra, hogy jogszabályban meghatározhassa azokat a célokat, amelyek megvalósítása érdekében a szövetkezet használatában álló olyan földeket engedjen át az önkormányzat tulajdonába, amelyeket időközben az állam tulajdonából a kárpótlási földalapba jelöltek ki. (Tervezet 12.§ (2) bek.)


Az Fkb. módosítására vonatkozó javaslatok elfogadásával a földkiadás folyamata felgyorsítható, az eljárás pedig egyszerűbbé és bizonyos fokig ellenőrizhetővé válik. Tekintettel arra, hogy a tervezet meghatározza a földkiadó bizottságok működésének időbeli korlátait, az új rendelkezések mielőbbi hatálybalépése indokolt. Ezért javasoljuk a törvényjavaslat-tervezet sürgösséggel történő előterjesztését. 



A földrendező és a földkiadó bizottságok működési kiadásai

A földrendező és a földkiadó bizottságok működési kiadásainak a helyi önkormányzatok részére történő megtérítése mértékéről és módjáról szóló 79/1994.(V.19.) Korm. rendelet a földkiadó bizottságok működési kiadásainak biztosítására részarány-tulajdonosonként kétszázötven forintot irányzott elő. Ez a feladat végrehajtására összesen mintegy négyszáz millió forint költségvetési támogatást jelentett. Jelenleg mintegy százötven millió forint áll már csak rendelkezésre ebből az összegből, annak ellenére, hogy a feladat teljesítésének 60 %-a még hátra van. Véleményünk szerint a Kormányrendeletet módosítani kell. A részarány-tulajdonosonkénti normatívát fel kell emelni legalább háromszázötven forintra. A keletkező költségigényt az 1995. évi költségvetésben tervezni kell.
A tárcaegyeztetés során el nem fogadott észrevételek összefoglalása


1. Miniszterelnöki Hivatal (Dr.Müller György helyettes államtitkár)

A Miniszterelnöki Hivatal véleménye szerint a tervezet 11.§ (2) bekezdésében a Kormány részére adott felhatalmazás ellentétes az 1992. évi II.törvény (Ámt.) 25.§ (4) bekezdésében foglaltakkal. A rendelkezés a szövetkezetek használatában lévő olyan állami földeket, amelyek a kárpótlási árverésen nem keltek el, az önkormányzatok tulajdonába adta. 
Megjegyzés: a Miniszterelnöki Hivatal véleménye azon az ellentmondáson alapul, hogy az Ámt. hivatakozott rendelkezése ellenére a 163/1993.(XI.30.) Korm. rendelet, amely 1993. december 5-én lépett hatályba, elrendelte, hogy ezeket  a földeket a határidő  nélkül árverezhető kárpótlási földalapba jelölje ki a privatizációért felelős tárcanélküli miniszter. A kijelölés megtörtént. 


2. Belügyminisztérium

Nem ért egyet azzal, hogy amennyiben a földkiadó bizottság a feladatait nem hajtja végre és emiatt a részarány-földtulajdonosok közgyűlését össze kellene hívnia, a közgyűlés összehívása iránt a jegyző intézkedik ha ezt a bizottság elmulasztja.
Megjegyzés: az Fkb. korábban is a jegyző feladatává tette a részarány-földtulajdonosok közgyűlésének összehívását.


3. Agrárkoordinációs Fórum, Magyar Agrárkamara

Annak a jogosultnak az ügyével, aki csak a földkijelölést kéri, de nem kéri egyidejüleg a föld kimérését is, a bizottságok ne foglalkozzanak.
A földkiadó bizottságok tevékenységét nem célszerű végső határidőhöz kötni, azt szakaszolni kell, pl. azzal, hogy a bizottságoknak minden évben teljesíteni kell a kiadás iránti igényeket.
Megjegyzés: ezek az észrevételek az Fkb. alapkoncepciójával, a földkiadási eljárás eddig szabályozott rendjével ellentétesek, nem értékelhetők.





4. Közlekedési, Hírközlési és Vizügyi Minisztérium

Javasolja a tervezet szerinti 1995. március 31.-i határidőt 1995. június 30. napjában meghatározni.
Megjegyzés: a javaslat elfogadása azt jelentené, hogy a részarány-földtulajdonosok közgyűlése által megválasztott új földkiadó bizottság működésének az időszaka rövidülne le. Ez a bizottság ugyanis 1995. december 31.-ig működhet.


5. Népjóléti Minisztérium

A földkiadó bizottság szerepének megszűnése azzal jár, hogy egyidejüleg megszűnik vagy legalábbis rendezetlenné válik a bizottságok földrendező tevékenysége is. A kárpótlási földek ideiglenes birtokbaadása, amely e bizottságok földrendezési feladata, nem folytatódna tovább, mivel a földhivatalok nem tudják a földkiméréseket időben elvégezni.
Megjegyzés: a vélemény az ideiglenes birtokbaadás félreértésén alapul, a ki nem mért földeket ugyanis nem lehet ideiglenesen birtokba adni.


6. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság

Az új 7/A.§ utolsó mondatát - a további jogvitáknál minimális támpont igényével - kiegészíteni javasolja a bejegyzés alapjául szolgáló változás bizonyító erejű nem ingatlannyilvántartási dokumentálásával.

Javasolja, hogy a földkiadásokhoz kijelölt területek tehermentességének vizsgálatát - ahol ez még nem történt volna meg - a földhivatalok és az érintett pénzintézetek mielőbb kezdjék meg.
Megjegyzés: ezek a javaslatok az Fkb. által szabályozott eljárás tükrében nem értelmezhetők.


7. Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság

A tervezet legnagyobb hibájának tartja 9.§-ban foglalt rendelkezést, amely kártalanítás nélkül csökkenti a magánszemély tulajdonát az utak területével.
Tekintettel arra, hogy a közutak az Fkb. 12.§ (4) bekezdése szerint a települési önkormányzatok tulajdonába kerülnek, a rendelkezés - az ÁVRt véleménye szerint - sérti az Alkotmány 13.§ (2) bekezdésében foglaltakat.
Megjegyzés: az újonnan kialakuló földtulajdonok megközelítéséhez szükséges utak kialakítására más megoldás nincs.


Budapest, 1994. október 17.




	Dr.Vastagh Pál	Dr.Lakos László




HATÁROZATI JAVASLAT



1. A Kormány a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II.törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló előterjesztést, valamint törvényjavaslat-tervezetet elfogadja és ez utóbbit sürgős tárgyalást kérve az Országgyűlés elé terjeszti.

2. A földkiadó bizottságok működési többletkiadásait az 1995. évi költségvetés tervezésénél figyelembe kell venni a 79/1994.(V.19.) Korm. rendelet módosításától függően. 

Felelős: Pénzügyminisztérium























földkiad
Ç


 !
\"
mQ
R
+
¬â
ć
Vç
Ź
<
<
<
<
<



<
<
<
<
Ă
<
<
|

<
<








<
<
<










<
<








<
<
Ż





<
<
h
<
<
<
<
<
<"
