﻿"T/210. számú
törvényjavaslat

1994. évi .......... törvény
a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁHT) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1995. évi központi költségvetéséről, valamint a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja.

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1995. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE
ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE,
A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
1. §
Az Országgyűlés az 1995. évi központi költségvetés
a)	kiadási főösszegét a 2. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások nélkül 1 909 497,5 millió forintban,
b)	bevételi főösszegét 1 626 797,5 millió forintban,
c)	hiányát 282 700 millió forintban
állapítja meg. 
2. §
A központi költségvetés a fennálló bel- és külföldi adósságállományból a szerződések szerinti esedékességnek megfelelően 1995-ben,
a)	a Magyar Nemzeti Bank javára 15 034,4 millió forint hiteltörlesztést köteles teljesíteni, illetőleg a belföldi hitelezőktől 125 923,0 millió forint értékben köteles egy évnél hosszabb lejáratú államkötvényeket visszavásárolni;
b)	külföldi hitelezők javára 23 350,0 millió forint hiteltörlesztést köteles teljesíteni.

3. §
(1) Az 1. § a) pontban megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az 1. § b) pontban megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A 2. §-ban megállapított hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások részletezését az 1. számú melléklet XXXII. A költségvetés törlesztései fejezet tartalmazza.
4. §
(1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy
a)	az 1. § c) pontban foglalt hiány fedezésére;
b)	a 2. §-ban foglalt hiteltörlesztések és lejáró államkötvények által megtestesített költségvetési adósság megújítására
értékpapírokat bocsásson ki és hiteleket vegyen fel.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a költségvetési adósság lejárati szerkezetének javítása érdekében lejárat előtt állami értékpapírokat vásároljon vissza és hiteleket törlesszen, e műveletek finanszírozása érdekében állami értékpapírokat bocsásson ki és hiteleket vegyen fel.
(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy - a Magyar Nemzeti Bank külföldi pénznemben fennálló tartozásait és követeléseit érintő árfolyamváltozásokból eredő különbözet miatt - a központi költségvetést terhelő kamatmentes adósság egy részét piaci kamatozású értékpapírrá alakítsa át akkor, ha a Magyar Nemzeti Bank bruttó devizaköveteléseivel csökkentett bruttó devizatartozásai - a Magyar Nemzeti Bank éves mérlegének adatai alapján - 1994. év végén az 1993. év végihez képest csökkennek. Egyéb esetben nem történhet átalakítás. Az átalakítás miatt kibocsátandó kötvényállomány összegének meg kell egyeznie a devizatartozás-csökkenés forintösszegének és az 1994. évben a kamatmentes hitelből átalakított kötvényállomány összegének különbözetével.
(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami forgóalap folyamatos likviditása érdekében - az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felül - 1 évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyet bocsásson ki.
(5) Az (1) bekezdés szerint kibocsátandó értékpapírokból a Magyar Nemzeti Bank - figyelembe véve a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 19. § (3) bekezdésében, illetőleg a 22. § (1) bekezdésében foglaltakat - úgy vásároljon, hogy a tárcájában lévő, a költségvetésnek nyújtott hitelek és a költségvetés által kibocsátott, hiányt finanszírozó értékpapírok állománya - az 1994. december 31-ei állományhoz képest - 48 milliárd forinttal növekedjen. 
(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami forgóalap terhére előlegezze meg a gazdasági kamarák 1995. I. félévre esedékes tagdíjbevételét, amely előleget a gazdasági kamaráknak legkésőbb 1995. december 10-éig vissza kell téríteniük a központi költségvetés részére.
MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS
MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi költségvetés tartalék-előirányzatai
Általános tartalék
5. §
A központi költségvetés 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásaiból az általános tartalék 19 100 millió forint.
Rendkívüli kiadások és bevételek
6. §
(1) A központi költségvetés 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásai közül rendkívüli kiadás:
a)	a pénzbeli kárpótlás (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 2 alcím);
b)	a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás
(VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 5. alcím);
c)	a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. alaptőke-juttatása (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 10. alcím);
d)	az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos kiadások (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 18. cím 1. alcím);
e)	a Honfoglalás 1100 éves évfordulója megünneplése előkészítésének kiadásai (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 18. cím 2. alcím);
f)	a felújítás előirányzatai valamennyi fejezet valamennyi költségvetési címénél;
g)	a kormányzati beruházások előirányzatai valamennyi fejezet valamennyi költségvetési címénél;
h)	a fejezeti kezelésű előirányzatok ágazati, szakmai célfeladatai, címzett és céltámogatásai, továbbá az alapítványok támogatása (I. Köztársasági Elnökség fejezet 2. cím 2. alcím 1. előirányzat-csoport; VII. Miniszterelnökség fejezet 25. cím 2. alcím 1-3., 7-8., 15., 31., 33. előirányzat-csoport; VIII. Belügyminisztérium fejezet 22. cím 2-5. alcím; 24. cím 5. alcím 5. előirányzat-csoport; IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet 10. cím 6-7. alcím; XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 2-4. és 9. alcím; XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím 1., 8-9., 11-14. előirányzat-csoport; XIV. Külügyminisztérium fejezet 2. cím 5. előirányzat-csoport; XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 12. cím 2. alcím; XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím 2.,4.,7. alcím; XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 23. cím 2. alcím; XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím 2. alcím 7.,9-12., 17-18.,21-23. előirányzat-csoport; XXI. Magyar Tudományos Akadémia fejezet 10.cím 2. alcím; XXVI. Központi Statisztikai Hivatal fejezet 7. cím 2. alcím).
 (2) A központi költségvetés 3. § (2) bekezdésében jóváhagyott bevételei közül rendkívüli bevétel:
a)	a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet költségvetési befizetéseinek előirányzatai (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 12. cím 2-3. alcím);
b)	a központi költségvetési szervektől származó befizetések (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 1. alcím);
c)	a helyi önkormányzatok befizetései (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 2. alcím);
d)	az állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezettől származó privatizációs bevételek (XXXI. Belföldi államadósság fejezet 4. cím).

Az állam vagyonával és a kormányzati beruházásokkal
kapcsolatos rendelkezések
7. §
(1) Az állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezethez tartozó kereskedelmi bankokban és más pénzintézetekben az állami részesedést, valamint a részben vagy egészben, illetőleg tartósan vagy ideiglenesen állami tulajdonban lévő állami vagyont megtestesítő részvények után az 1995. évben kifizetésre kerülő osztalék és állami vagyon más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi. 
(2) Az állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából 150 000 millió forintot köteles befizetni a központi költségvetésbe. E privatizációs bevételeket kamatkiadásokra kell fordítani. 
(3) A részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervekről szóló 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt gazdálkodó szervezetek privatizációjából származó bevételeknek a központi költségvetésbe való befizetéséről a tevékenység ellátásáért felelős miniszter köteles gondoskodni.
(4) Az állami vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet által működtetett állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen és közvetett kiadások, továbbá a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások fedezete a vagyon privatizációjából származó, a központi költségvetésbe a (2) bekezdésben foglaltak alapján befizetett összegen felül 21 000 millió forint bevétel. Ebből a privatizációval összefüggő közvetlen és közvetett kiadások előirányzata 13 000 millió forint, a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások előirányzata 8 000 millió forint. 
8. §
A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévő állami vagyon értékesítéséből, átmeneti vagy tartós hasznosításából származó bevétel - ha törvény másként nem rendelkezik - a központi költségvetés bevételét képezi.
9. §
A központi költségvetési szerv a javára, az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap javára felajánlott ingó és ingatlan vagyont - ha az annak működtetésével járó kötelezettségeket teljesíteni tudja - 10 millió forint értékhatárig saját hatáskörben, 50 millió forint értékhatárig a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével, 50 millió forint értékhatár felett a pénzügyminiszter engedélyével fogadhatja el.
10. §
(1) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló ingatlanokat - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - hivatalos értékbecsléssel megállapított egyedi
a)	20 millió forint értékesítési és három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérletidíj-értékhatárig saját hatáskörben;
b)	100 millió forint értékesítési, három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 20 millió forint, három évet meghaladó bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérletidíj-értékhatárig a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével;
c)	három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 20 millió forint, három évet meghaladó bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérletidíj-értékhatár felett a fejezetért felelős szerv vezetőjének kezdeményezésére a pénzügyminiszter;
d)	100 millió forint értékesítési bevételi értékhatár felett a Kormány engedélyével - műemlék esetében a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulása mellett - 
értékesítheti, cserélheti el, illetve adhatja bérbe.
(2) A 10 millió forint értékhatárt meghaladó értékesítésnél és az 5 millió forint éves bérletidíj-értékhatárt meghaladó bérbeadásnál nyilvános versenytárgyalást kell lefolytatni.
(3) A központi költségvetési szerv kezelésében, használatában lévő kincstári ingatlan vagyon értékesítéséből származó bevételből mindenekelőtt a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozásokat kell kiegyenlíteni. A fennmaradó összeg legalább 50%-át - ha törvény másként nem rendelkezik - a központi költségvetésbe kell befizetni. A költségvetési befizetés előírásáról, konkrét mértékéről az engedélyező rendelkezik.
(4) Az (1) bekezdés a) - c) pontjaiban megjelölt esetekben - a (3) bekezdésben előírt befizetés teljesítése után - a bevétel intézménynél visszamaradó hányada a központi költségvetési szervek építési beruházására, ingatlanvásárlására, felújítására és rekonstrukciójára fordítható.
(5) Az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt esetben, továbbá az a) - c) pontokba tartozó hasznosításra vonatkozó javaslat kormány elé terjesztése esetén a bevétel felhasználásáról a Kormány dönt. A Kormány a (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően jogosult a befizetési kötelezettség mértékéről és az adott fejezeten belül előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő felhasználásáról intézkedni, ennek megfelelően azokat módosítani.
(6) Ingatlancsere esetén a (3) bekezdésben foglalt befizetési kötelezettség alapja a megállapodás szerinti értékkülönbözet.
(7) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 3 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 3 millió forint felett a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével nyilvános versenytárgyalás útján értékesítheti.
(8) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy - az ÁHT módosítását követően - rendeletben szabályozza a központi költségvetési szervek beszerzései - áruk, árukhoz kapcsolódó szolgáltatások vásárlása - általa meghatározott megrendeléseinek versenyeztetését, az erre vonatkozó eljárást, állami beszerzési (technikai, gazdasági) normatíva-alkotást, az együttes lebonyolítást.
11. §
(1) Kiemelt jelentőségű kormányzati beruházások az 1995. évben a következők:
a)	Magyar Honvédség Központi Honvédkórház rekonstrukciója;
b)	Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítése;
c)	Nagymaros-visegrádi térség komplex rehabilitációja;
d)	Fővárosi Önkormányzat Lágymányosi Duna-híd beruházása;
e)	Hungária körút rekonstrukciója, 1-es villamospálya meghosszabbítása;
f)	Kecskeméti Katonai Repülőtér fejlesztése.
(2) Kormányzati beruházási célprogramok az 1995. évben a következők:
a)	Postai épületrekonstrukció;
b)	Kiemelt városok szennyvízkezelése;
c)	Vízkárelhárítás;
d)	Regionális víziközmű-hálózat fejlesztése, ezen belül a Balaton-körzet víziközmű-hálózat fejlesztése;
e)	Vízminőség-védelem, ezen belül a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer fejlesztése;
f)	Légi közlekedés;
g)	Kombinált fuvarozás, országos közforgalmú kikötők koncessziós fejlesztése;
h)	Vasúthálózat fejlesztése;
i)	VOLÁN autóbusz-rekonstrukció ;
j)	Vasútegészségügy;
k)	Erdőszerkezet-átalakítás, fásítás;
l)	PHARE program keretében határátkelők építése ;
m)	Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása;
n)	Folyamatban lévő beruházások előirányzata;
o)	Kormányzati beruházások évközi, rendkívüli célfeladatai;
p)	Lágymányosi egyetemek fejlesztése;
q)	Kollégium és ingatlan fejlesztési programok;
r)	Területfejlesztési feladatok;
s)	Céltámogatási kiegészítő keret;
t)	Budai vár beruházási célprogram.
(3) A kormányzati beruházások körében a 10 millió forint értékhatárt meghaladó, építéssel járó beruházások és építési felújítások tervezésénél és kivitelezésénél, valamint a 2 millió forint egyedi értékhatárt meghaladó tárgyieszköz-beszerzésnél a beruházó köteles a beruházást versenytárgyalás útján kiviteleztetni, illetve a beszerzéseket elvégezni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt versenytárgyalási kötelezettség nem vonatkozik a Magyar Honvédség, a Biztonsági Szolgálatok, a Rendőrség, a Határőrség, a Tűz- és Polgári Védelem, az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtás, a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség titokvédelemben részesített beruházásaira, felújításaira, beszerzéseire. 
A központi költségvetési szervek befizetési kötelezettsége
12. §
(1) A központi költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át az 1995. évi eredmény-elszámolás során köteles a központi költségvetésbe befizetni.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.
13. §
(1) A központi költségvetési szervek 1995. évi pénzmaradványának elszámolása során 
a) a (2) bekezdés szerinti bevételek módosított előirányzatot meghaladó többlete;
b) a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete; az elmaradt, nem teljesített feladatok, a céljelleggel megállapított előirányzatok - következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt - külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított pénzmaradványa
a központi költségvetést illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt bevételnek minősül:
a) az intézményi ellátási díj;
b) az alkalmazottak térítése;
c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele;
d) az illetékjellegű bevételek.
(3) A központi költségvetési szerv pénzmaradványát a fejezetért felelős szerv vezetője, a fejezet összesített pénzmaradványát a pénzügyminiszter vizsgálja felül és hagyja jóvá. 
14. §
(1) A központi költségvetési szerveket - kivéve a Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót és a Magyar Távirati Irodát - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1995. évben ténylegesen befolyó bevételeik után 13%-os befizetési kötelezettség terheli, ha törvény másként nem rendelkezik. A légi forgalommal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségekre tekintettel a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság befizetési kötelezettsége 300 millió forint.
(2) Az (1) bekezdésben előírt befizetési kötelezettség alapjául szolgáló - a költségvetési szerv tevékenységével és az általa kezelt kincstári vagyon hasznosításával összefüggő - bevételek a következők:
a)	az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítése a tankönyvek, jegyzetek kivételével;
b)	az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke;
c)	helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja;
d)	lízingdíj-bevétel;
e)	szellemi és anyagi infrastruktúra magáncélú igénybevételének térítése;
f)	elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése;
g)	vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás;
h)	kamatbevételek;
i)	pénzügyi befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, hozama;
j)	egyéb bevételek (intézményi költségvetések 10. rovata).
(3) A befizetési kötelezettséget a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig a fejezet bevételi számlájára kell teljesíteni.
Egyes pénzbeli juttatások folyósítása
15. §
(1) A felsőoktatási intézményekben a magyar állampolgárságú és - nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá eső - külföldi állampolgárságú, első alapképzésben, illetőleg szakirányú továbbképzésben résztvevő nappali tagozatos hallgatók pénzbeli juttatásának normatívája 65 000 forint/fő/év.
(2) Az egyetemi doktori képzésben nappali tagozaton résztvevők normatívája 216 000 forint/fő/év. 
HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA
A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere
Állami hozzájárulás és támogatás
16. §
(1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzat költségvetéséhez a közvetlenül és kötöttség nélkül felhasználható normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit a 3. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.
(2) A normatív állami hozzájárulásnak az önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti és hozzájárulásonkénti részletezését a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül.
(3) Az előző évek bérpolitikai intézkedéseinek - 1. számú melléklet VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 1. alcím 28. kiemelt előirányzat szerinti - 1994. évi feladatátadásokkal korrigált 1995. évi előirányzatait is önkormányzatonként a (2) bekezdésben megjelölt rendeletben kell közzétenni.
(4) Az 1994. évi normatív állami hozzájárulások elszámolása alapján a központi költségvetésbe visszatérülő, a tervezettet meghaladó bevétel az általános tartalék 5. §-ban megállapított összegét növeli, a központi költségvetést terhelő pótlólagos hozzájárulás az általános tartalékot terheli.
17. §
(1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a)	az önálló színházat (kőszínházat, szabadtéri színpadot, bábszínházat) fenntartó helyi önkormányzat részére a 4. számú mellékletben foglalt részletezés szerint;
b)	központosított előirányzatként az 5. számú mellékletben felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra;
c)	a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, külön törvényben szabályozott címzett és céltámogatás formájában;
d)	a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló - 1991. évi XX. törvénnyel módosított - 1973. évi 13. törvényerejű rendelet 5. § (4) bekezdése és e törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére 1995. július 1-jétől, időarányosan a 10. számú mellékletben foglalt részletezés szerint.
(2) E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 8. § (2) és (3) bekezdése alapján az 1995-ben támogatható célok körét a következők szerint állapítja meg és rangsorolja:
a)	községek egészséges ivóvízellátásának megvalósítása (közkifolyós ivóvíz-ellátás, ivóvízbázis-fejlesztés, ivóvízhálózat-építés, ivóvíz-kezelési eljárások);
b)	életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása;
c)	a sérülékeny vízbázisok területén lévő - a 36/1993. (V.28.) OGY határozat mellékletében felsorolt - 2000 fő és annál nagyobb állandó népességszámú településeken szennyvíztisztító telep és települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése;
d)	működő egészségügyi intézmények gép-műszerbeszerzése.
(3) A felsorolásban nem szereplő célokra a helyi önkormányzatok által 1995. évre benyújtott igénybejelentések érvényüket veszítik. 
(4) Azon műszakilag összetartozó - de külön igénybejelentésben szereplő - beruházásoknál, amelyek a támogatási célok 1994. és 1995. évi szűkítése következtében nem helyezhetők üzembe amiatt, hogy az 1993. évben, illetőleg az 1995. évben csak a szennyvízcsatorna vagy csak a szennyvíztisztító telep, valamint települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése került , illetve kerül a támogatott körbe, az 1996. évi céltámogatási feltételek közül az állandó népességszámra vonatkozó korlátozástól el kell tekinteni. Ezen igények kielégítését az 1996. évben első helyre kell sorolni.
(5) A helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1995. évben kezdődő új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza.
(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Belügyminisztérium és a 10. számú mellékeltben felsorolt helyi önkormányzatok között a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal kapcsolatos feladat, hatáskör és állami támogatás módosulásával összhangban a személyi, tárgyi és költségvetési jellegű átadás-átvételt , eljárást rendeletben szabályozza, beleértve a beruházások állami támogatását és a működési területen kívüli kivonulások költségtérítését is. A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok tagjait megilletik mindazok a járandóságok és juttatások, amelyeket a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet előír. A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságokat fenntartó helyi önkormányzatoknak kell az átadás-átvételt követően gondoskodniuk az illetményekről és a pénzbeni juttatásokról. 
(7) Az új címzett és céltámogatással megvalósuló helyi önkormányzati beruházások körében a 2 millió forint értékhatárt - általános forgalmi adó nélkül - meghaladó kivitelezéseknél, műszaki-tervezési és egyéb szolgáltatások igénybevételénél, valamint a gép-műszerbeszerzéseknél a beruházó köteles nyilvános versenytárgyalást meghirdetni és lefolytatni. A versenytárgyalási ajánlatok felbontására meg kell hívni a beruházás finanszírozását lebonyolító pénzintézetet. 
(8) A helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásainak, a 16. § (3) bekezdésben szereplő hozzájárulásoknak, valamint címzett és céltámogatásának jogszabályban megállapított előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából lemondással felszabaduló összeg a 18. §-ban meghatározott előirányzatot növeli.
(9) A 16. § (3) bekezdésében szereplő hozzájárulásokról az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségeiről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 139/1993. (X.12.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése szerint mondhat le az önkormányzat.
18. §
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. § (1) bekezdése alapján önállósága és működőképessége érdekében a vis maior helyzetbe került helyi önkormányzat, az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos helyi önkormányzat, valamint a saját hibájából tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzat - külön törvény szerint - kiegészítő támogatást igényelhet az 6. számú mellékletben foglalt feltételek szerint.
19. §
(1) Ha az önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal vagy azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után, a külön jogszabályban megjelölt határidőre kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál a 3. számú melléklet 5., 7-24. pontjaiban szereplő, konkrét mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint a 16. § (3) bekezdés szerinti hozzájárulások együttes összegét kell alapul venni.
(2) A központi költségvetés a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles kamatot fizetni az önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított normatív állami hozzájárulás legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.
(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni mindaddig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
(5) Ha az önkormányzat a 17. § (1) bekezdésében szereplő támogatást nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 18. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és a (3) - (4) bekezdésben meghatározott mértékű kamatot fizetni a központi költségvetés javára.
(6) Az (1) - (5) bekezdésben meghatározott kamatok a központi költségvetés XVII. Pénzügyminisztérium fejezetének Vegyes kiadását (23. cím 1. alcím), illetve Vegyes bevételét (29. cím 1. alcím) növelik.
(7) Ha a helyi önkormányzat az ÁHT 72. és 80. §-aiban előírt, az éves költségvetésről, az éves beszámolóról és a pénzforgalomról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, a Pénzügyminisztérium a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig a normatív állami hozzájárulás folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó állami hozzájárulás az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében havonta egyenlő részletben illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (3) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg. 
Átengedett, megosztott bevételek
20. §
(1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1993. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 35%-a illeti meg, 87 070 millió forint összegben.
(2) A személyi jövedelemadó (1) bekezdés szerinti összegét növeli a személyi jövedelemadó kiegészítésre 1994-ben felhasznált állami támogatással azonos, 6561 millió forint összeg. 
(3) Az (1) - (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadót a következők szerint kapják meg a helyi önkormányzatok:
a)	A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának 50%-a fedezetére 11 milliárd forint illeti meg a települési önkormányzatokat a hat hónapnál régebben munkanélküli járadékban, valamint a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők 1994. július 20-ai együttes száma alapján.
b)	A megyei önkormányzatokat a megye 1993. január 1-jei állandó lakosai után 80,- Ft/fő illeti meg, 687 millió forint összegben.
c)	Az e) pont szerinti kiegészítésre a (2) bekezdésben szereplő összegen felül 1249 millió forint személyi jövedelemadót kell fordítani.
d)	A települési önkormányzatokat az (1) bekezdés szerinti személyi jövedelemadóból az a) - c) pontokban foglaltakkal azonos arányban csökkentett összeg illeti meg. 
e)	Azoknál az önkormányzatoknál, amelyeknél a d) pont szerinti személyi jövedelemadó-bevétel egy főre jutó összege - az 1993. január 1-jei állandó népességet számítva - nem éri el községek esetében a 4828 forintot, városok esetében a 6623 forintot, a bevétel e szintig - az f) pontban meghatározott korlát figyelembevételével - kiegészül. Az önkormányzatok státusát az 1994. évi általános önkormányzati választás napján meglévővel azonosan kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az előirányzatokat az érintettek megállapodása alapján kell megosztani.
f)	Az e) pont szerinti személyi jövedelemadó-kiegészítés összege a városoknál nem haladhatja meg: 
fa)	a 25 millió forintot, ha az e) pontban megjelölt lakosságszám 10 000 főnél nem több, 
fb)	a 40 millió forintot, ha az e) pontban megjelölt lakosságszám 10 001 és 35 000 fő között van.
(4) A személyi jövedelemadó összege - a kiegészítéssel együtt - a (3) bekezdés f) pontjában sem lehet kevesebb lakosonként 4828 Ft-nál.
(5) A (3) - (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését a 16. § (2) bekezdésének megfelelően kell közzétenni.
21. §
A települési önkormányzatot az általa a belföldi gépjárművek után beszedett adó 50%-a illeti meg.
22. §
Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó bevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg. 
23. §
A települési önkormányzat területén kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírság összegének 30%-a a területileg illetékes önkormányzatot illeti meg.
Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása
24. §
(1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1995. január 1-jétől beszedett illeték 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig - a (3) - (5) bekezdésben meghatározottak szerint - az önkormányzatokat illeti meg.
(2) Az illetékhivatal az illetékbevételnek az (1) bekezdés szerint a központi költségvetést megillető hányadát minden hónap 20. napjáig az állami forgóalap kijelölt számlájára köteles átutalni.
(3) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján - az illetékhivatal székhelye szerinti város, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város illetékességi területére tartozó ügyekből befolyt és a (2) bekezdés szerint csökkentett összeg a megyeszékhely város - Pest megyében Cegléd város -, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzatát illeti meg.
(4) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdés szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.
(5) A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott bevétellel, továbbá a (6) bekezdésben foglalt költségekkel - beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is - (a továbbiakban: költségek) csökkentett összegéből
a)	30% közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot;
b)	70% egyenlő összegben valamennyi megyei önkormányzatot 
illeti meg.
(6) A megyei önkormányzat, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város az illetékhivatalt fenntartó önkormányzattal megállapodik a megye - ide értve a nem megyeszékhely megyei jogú város - területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolás ellenőrzésének módját.
(7) A megyeszékhely város és Pest megyében Cegléd város az illetékhivatalok működtetéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelő - költségek egytizenketted részét a beszedett illetékből havonta visszatartja. A visszatartott összeget az illetékhivatalt fenntartó városi önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.
(8) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át az általa ezen időpontig beszedett illetékbevételből az (5) bekezdés a) pontjában megjelölt összeget.
(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára utalja át az általa beszedett illetékbevételből a (3) bekezdésben megjelölt és a (6) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összeget.
(10) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a (8) bekezdésben foglaltakkal egy időben a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézete számlája javára kell átutalni. Az így befolyt, országos szinten összesített bevétel egytizenkilenced részét kell átutalni a tárgyhónap 25. napjáig valamennyi megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.
A fővárosi önkormányzatok bevételei
25. §
A fővárosi önkormányzatokat megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §, valamint 64/A - 64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége
26. §
(1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles az 1995. évi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.
 (2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.
Munkanélküliek jövedelempótló támogatása
27. §
A helyi önkormányzatok által folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatásának 50%-át - a külön jogszabályban meghatározott igénylési rendnek megfelelően - a Szolidaritási Alap megtéríti.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata
Az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése és a központi költségvetés hozzájárulása a társadalombiztosítási alapokhoz
28. §
(1) A társadalombiztosítási alapoknak az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számlán 1994. december 31-én fennálló tartozás állományát legkésőbb 1995. június 30-áig rendezni kell. Ennek érdekében - a tőkepiaci helyzet függvényében - az 1992-1993. évi hiányok fedezetére - a ki nem bocsátott államkötvények helyett - a társadalombiztosítási önkormányzatok 1 évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyeket is kibocsáthatnak.
(2) A társadalombiztosítási alapok számláit 1995-től kezdődően valamely - a társadalombiztosítási önkormányzatok által a pénzügyminiszterrel egyetértésben később kijelölésre kerülő - kereskedelmi bank vezeti. Ennek megfelelően a társadalombiztosítási alapok folyó bevételei és kiadásai időbeli eltéréséből adódó finanszírozási szükségletét kereskedelmi banki hitel biztosítja.
29. §
A központi költségvetés az Egészségbiztosítási Alapnak azon személyek után, akik egyéni és munkáltatói járulékfizetők hozzátartozóiként nem jogosultak betegbiztosítási ellátásra, átalányszerű hozzájárulást fizet, amelynek átalányszerű előirányzata 10 000 millió forint (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 11. cím 2. alcím 1. előirányzat-csoport).
C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata
30. §
Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok mérlegét a 7. számú melléklet szerint tájékoztatásul tudomásul veszi.
31. §
A költségvetési szerveknél - kivéve a társadalombiztosításból finanszírozott egészségügyi és ügyviteli feladatokat ellátó szerveket -, valamint a normatív állami támogatásban részesülő nem állami szociális, egészségügyi, s nevelési és oktatási intézményeknél foglalkoztatottak bérét terhelő munkaadói járulékot a központi költségvetés közvetlenül, az 1995. évben 12 000 millió forint átalányösszegben folyósítja a Szolidaritási Alapnak (XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 14. cím 2. alcím 2. előirányzat-csoport).
NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA
Társadalmi önszerveződések támogatása
32. §
(1) Az Országgyűlés a szociális, oktatási-nevelési közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházak, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, valamint a humánszolgáltatásokat főtevékenységként nyújtó, ezen önálló tevékenységből származó jövedelem után a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények) részére a 8. számú mellékletben foglaltak szerinti jogcímeken és összegben normatív állami hozzájárulást állapít meg.
(2) A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy
a)	a működés személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó nyilatkozatot, valamint a nem állami intézmény és a fővárosi vagy a területileg illetékes önkormányzat között a feladat átadására létrejött megállapodást a feladat ágazati irányítása szerint illetékes minisztériumhoz (a továbbiakban: szakminisztérium) benyújtott támogatás-igényléshez csatolják,
b)	az egyházi jogi személy a támogatás igénylését a szakminisztériumhoz benyújtsa.
(3) A normatív állami hozzájárulás igényelhető a tervezett feladatmutatók alapján. A nem állami intézmény a következő év január 31. napjáig a tényleges feladatmutatók alapján a szakminisztériumnak elszámol az igénybe vett hozzájárulással. 
(4) Az 1994. január 1-jét követően létrehozott nem állami egyetem, illetőleg főiskola 1995. december 31. napjáig nem részesül normatív állami hozzájárulásban.
(5) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény harmadik része IV-V. fejezetében megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítja.
33. §
(1) A pártok támogatására fordítható keretből (II. Országgyűlés fejezet 6. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint részesülnek. A támogatást havonta kell folyósítani.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzatai, szervezetei, a társadalmi szervezetek és az értelmi fogyatékosokat segítő szervezetek támogatására szolgáló keretek (II. Országgyűlés fejezet 5. cím és 8. cím 1. és 4. előirányzat-csoport) felhasználásáról az Országgyűlés - az általa kijelölt bizottság javaslata alapján - dönt. A kisebbségi önkormányzatok és szervezetek működésének támogatásából 100 millió forint kizárólag az országos önkormányzatok támogatására fordítható.
(3) A II. Országgyűlés fejezet 5.,6. és 8. címében megjelölt támogatásokat a Pénzügyminisztérium folyósítja.
(4) Az egyházak közvetlen támogatására szolgáló keret (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím 6. alcím) felosztásáról az Országgyűlés dönt.
34. §
A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más társadalmi szervezetek - a 32-33. §-okban foglalt támogatásokon felül - az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.
ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

35. §
(1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére egyedi állami kezességet vállaljon olyan esetekben, amikor azt nemzeti érdek - különösen a külső és belső gazdasági-pénzügyi egyensúlyviszonyok - szükségessé teszi. 
(2) Az 1995-ben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az 1. § a) pontban megállapított kiadási főösszeg 2,5%-át.
(3) A (2) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre. 
(4) A (2) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező automatikus emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával léphető túl. 
(5) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó köztartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium közösen szólítja fel az önkormányzatokat. 
36. §
(1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határa 1995. december 31-én 30 000 millió forint lehet. 
(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek állományának felső határa 1995. december 31-én 10 000 millió forint lehet. 
(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalható politikai kockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felső határa 1995. december 31-én 80 000 millió forint lehet.
(4) Az (1) - (3) bekezdésekben megállapított állományok forintértékeinek az árfolyamváltozások következtében jelentkező növekményével a keretek automatikusan megemelkednek.
37. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötendő hitelszerződéseknél - az ezen intézmények által megkívánt formában -, valamint a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. részére - az állami feladatok ellátásával összefüggésben - a központi költségvetés terhére, összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon.
38. §
Amennyiben az állam által vállalt kezességek központi költségvetéssel szembeni érvényesítésének összege meghaladja az e célra előirányzott összeget, a különbözet az általános tartalékot terheli. 
HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
39. §
(1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a)	a pártok támogatása (II. Országgyűlés fejezet 6. cím);
b)	a kisebbségi önkormányzatok és szervezetek működésének, valamint a társadalmi szervezetek támogatása (II. Országgyűlés fejezet 5. és 8. cím);
c)	Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa (VII. Miniszterelnökség fejezet 25. cím 2. alcím 1. előirányzat-csoport);
d)	a kormányzati rendkívüli kiadások (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím és XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 18. cím);
e)	az egyházak támogatása (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím 6. alcím);
f)	az elkülönített állami pénzalapoknak - kivéve a Szolidaritási Alapot (XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 14. cím 2. alcím) - nyújtott támogatás az e törvény 1. számú mellékletében megállapított mértékben. 
(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az agrárgazdasági támogatások (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím 1. alcím 2. kiemelt előirányzat, valamint 2. alcím 2., 3., 5. kiemelt előirányzat) előirányzatai együttes összegének túllépési lehetősége tekintetében.
(3) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:
a)	az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának, valamint az egyetemi doktori képzésben nappali tagozaton résztvevők normatívája «\symbol 91 \f \"Times New Roman CE\"»15. § (1) és (2) bekezdés «\symbol 93 \f \"Times New Roman CE\"»;
b)	a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei (3. számú melléklet);
c)	a humánszolgáltatást ellátó intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei (8. számú melléklet);
d)	a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e törvény 20-24. §-aiban meghatározott arányai;
(4) Nem szükséges az Országgyűlés jóváhagyását kérni az előirányzat rendeltetését nem módosító fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az:
a)	a központi költségvetési szervek átszervezésével, felügyeletének megváltoztatásával, költségvetési feladatok, kötelezettségek - fejezetek közötti megállapodáson alapuló - átadásával-átvételével függ össze;
b)	a fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezetnél vagy az államháztartás más alrendszereiben (helyi önkormányzatoknál, társadalombiztosítási alapoknál) történő felhasználását jelenti. 
(5) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt - fejezetek között átcsoportosítható - előirányzatok a következők: 
a)	XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 2-3. alcím;
b)	XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím 2. és 4. alcím;
c)	XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím 2. alcím;
d)	XXI. Magyar Tudományos Akadémia fejezet 1. cím 3. alcím, valamint 10. cím 2. alcím.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség
nélkül teljesülő kiadásai és bevételei
40. §
(1) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül
a)	a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 1. alcíme);
b)	a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül 
ba)	a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 1. pontja);
bb) a körjegyzők bérének és társadalombiztosítási járulékának támogatásánál (5. számú melléklet 6. pontja);
bc)	a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 7. pontja);
bd)	a hamvasztásos temetés és hatósági halottszállítás támogatásánál (5. számú melléklet 8. pontja);
be)	 a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 14. pontja);
bf)	a közalkalmazott 1992. július 1. előtti munkaviszonyának teljes beszámításával összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 17. pontja);
bg)	a közalkalmazotti törvény végrehajtásával összefüggő kamattámogatásnál (5.számú melléklet 18. pontja);
bh)	a kényszer lakásbérletek felszámolásának támogatásánál (5. számú melléklet 20. pontja),
amennyiben a Kormány a 41. § (2) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőséget már kimerítette;
c)	a humánszolgáltatások normatív állami támogatásainál, valamint a hitoktatók díjazásának előirányzatánál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 8. alcím és XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím, 3. alcím 2. és 3. előirányzat-csoport);
d)	a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 11. cím 1. alcím);
e)	a polgári szolgálatnál teljesítőknél (XVI. fejezet Munkaügyi Minisztérium 13. cím 3. alcím 4. kiemelt előirányzat);
f)	a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím, 1. alcím);
g)	a fogyasztói árkiegészítésnél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 19. cím);
h)	a magánerős lakásépítés támogatásánál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 21. cím);
i)	a felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásainál (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím 3. alcím 1. előirányzat-csoport);
j)	a nemzetközi elszámolásoknál (XXX. fejezet);
k)	a belföldi államadósságnál (XXXI. fejezet 2-5. címe)
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
(2) A 3. § (2) bekezdésben jóváhagyott bevételek közül
a)	a vállalkozások költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 25. cím);
b)	a fogyasztáshoz kapcsolt adóknál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím);
c)	a lakosság költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 27. cím);
d)	a központi költségvetési szervektől származó befizetéseknél, figyelembe véve a központi költségvetés visszatérítési kötelezettségét is (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 1. alcím);
e)	a helyi önkormányzatok 1994. évi normatív állami hozzájárulása elszámolásának a központi költségvetésbe történő befizetése egyenlegénél, figyelembe véve a központi költségvetés visszatérítési kötelezettségét is (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 2. alcím)
a teljesülés az előirányzatoktól azok módosítása nélkül is eltérhet.
A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezetért felelős szervek
vezetőinek különleges jogosítványai
41. §
(1) A Kormány a 6. § (1) bekezdés a) - c) pontjaiban megjelölt költségvetési előirányzatok közül a kormányzati rendkívüli kiadásokat az ágazati irányítás szempontjából teljesítő fejezet költségvetésébe csoportosíthatja át.
(2) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 4. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok (VIII. Belügyminisztérium fejezet 25.cím 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. A VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 5. alcím előirányzatának felhasználásáról a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel együttesen dönt.
(3) A VII. Miniszterelnökség fejezet 25. cím, 2. alcím 31. előirányzat-csoport Kisebbségi Kompenzációs keret felhasználásáról - az illetékes bizottság javaslatára - a Kormány dönt.
(4) Az 5. Fejezeti kezelésű speciális támogatások előirányzat-csoporton jóváhagyott előirányzatok tekintetében a címen belüli előirányzat-módosítási hatáskört - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezetért felelős szerv gyakorolja.
42. §
A központi költségvetési szerv a 13. § (2) bekezdésében meghatározott bevételeinek és ezzel összefüggésben kiadásainak előirányzatát év közben kizárólag a fejezetért felelős szerv módosíthatja, a személyi juttatások tekintetében a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 137/1993. (X.12.) Korm. rendelet 16. §-ában az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv hatáskörében történő előirányzat-módosítás szabályai szerint. A fejezet 13. § (2) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.
43. §
(1) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának, a VIII. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek - mint fejezetért felelős szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, pénzellátási és -felhasználási, beszámolási, információ-szolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a 11. Biztonsági Szolgálatok cím; a 14. Kormányzati Ellenőrzési Iroda cím; valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra (29-30. cím); illetve a 24. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím költségvetési előirányzataira.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a 11. Biztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 14. Kormányzati Ellenőrzési Iroda és a VIII. Belügyminisztérium fejezeten belül a 24. Országos Testnevelési és Sporthivatal esetében a szervezetek elnökei látják el.
(3) A XVII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az
a)	1-9. és 12-17. címekre, 
b)	a 18. cím 1. alcím 2. kiemelt előirányzatára és a 2. alcím 3., 5. kiemelt előirányzatára terjed ki.
(4) A XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezeten belül a művelődési és közoktatási miniszter a 15. cím 1. alcím 4. előirányzat - csoportról az 1-2. címekre történő átcsoportosításra kap jogot.
HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
44. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a központi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.
45. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1996. évi költségvetési gazdálkodás zavartalan megkezdéséhez - az állami forgóalap átmeneti megterhelésével - a helyi önkormányzatok számára az általuk az 1996. évi költségvetési törvényjavaslathoz megadott mutatószámok alapján számított normatív állami hozzájárulások egyhavi összegének megfelelő előleget utaljon ki. Az előleg legkorábban 1995. december 27-én folyósítható, s azt az 1996. évi központi költségvetés terhére kell kiadásként elszámolni.
46. §
Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.
47. §
Az állami forgóalap egyenlegének kiszámításánál a finanszírozás szempontjából be kell számítani - a számlatulajdonosok rendelkezési jogának korlátozása nélkül - a Magyar Nemzeti Banknál vezetett következő számlákat: költségvetési fejezetek, központi költségvetési szervek, lekötött betétek, egyéb nemzetgazdasági elszámolások.
48. §
Az Országgyűlés hozzájárul, hogy 
(1) a MÁV Rt. működőképessége megőrzésének érdekében az állammal szemben fennálló 16,2 milliárd forint összegű tartozás elengedésre kerüljön;
(2) a MÁV Rt. részére az 1989-1990. években adott állami alapjuttatás - járadékokkal együtt - 3293 millió forint összegéből még fennálló 2738 millió forint járadékfizetési kötelezettség, valamint az elengedés időpontjáig felszámított kamat megfizetésének kötelezettsége alól a MÁV Rt. mentesüljön.
49. §
A Kisvállalkozói Garancia Alap 1000 millió forintot kitevő költségvetési támogatásából (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 22. cím 2. alcím) 500 millió forintot a felszámolási eljárás alatt álló vállalkozások vagyonának értékesítését támogató pénzügyi konstrukció, 500 millió forintot a hitelgarancia-rendszer céljára kell fordítani.
50. §
(1) A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 39. §-ában foglalt rendelkezés alapján az 1993-94. években kibocsátott 6 milliárd forint értékű kötvény visszafizetésével kapcsolatos, a törvény 39. § b) pontja szerinti rendelkezést 1995-ben is alkalmazni kell. 
(2) A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 40. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 64-68. §-ainak hatálya alá tartozó lakáshitelek futamidejének teljes időtartama alatt alkalmazni kell.
51. §
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap az 1995. évben 18 000 forint. 
52. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. § (1) bekezdése alapján az Országgyűlés az \"A\" fizetési osztály első fizetési fokozatának megfelelő illetmény összegét 1995. január 1-jétől 8000 Ft/fő/hó összegben állapítja meg. 
53. §
A Rehabilitációs Alapról szóló 1993. évi XVIII. törvény 4. § (3) bekezdése alapján 1995-ben a hozzájárulás kiszámításának alapjául szolgáló összeg 6000 forint.
54. §
A Világkiállítási Alap esetleges megszüntetése után az Alapnál maradó összeget a Pénzügyminisztérium központi letéti számláján kell elkülöníteni. A lemondással összefüggő, költségvetést terhelő kötelezettségeket részben a központi letéti számláról kell finanszírozni.
55. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az orosz adósságállomány haditechnikai eszközökkel, alkatrészekkel történő törlesztési része forintellenértékével, valamint azok vám- és általános forgalmiadó-vonzataival - a központi költségvetés egyenlegét nem érintő módon - a törvényben rögzített, s e szállításokkal érintett előirányzatokat módosítsa.
56. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az agrárgazdasági támogatások egyes 1995. évi szabályait külön rendeletben állapítsa meg.
MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló
1992. évi XVIII. törvény módosítása
57. §
Az 1992. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) a termékdíj mértéke:
a)	 motorbenzin után	1,20 Ft/liter
b)	 gázolaj után	1,20 Ft/liter
amelyet kompenzált, 15«\symbol 176 \f \"Symbol\"» C hőfokra átszámított térfogatban kell meghatározni.\"
58. §
A Tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"7. §
A termékdíj az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban Eat.) 29. § (2) b) pontjában meghatározott, kötött felhasználású bevételnek minősülő részéből a következő célok, feladatok támogathatók:
(1) Pályázati úton az «\symbol 91 \f \"Times New Roman CE\"»Eat. 31. § (3) a) pontja szerint elsődlegesen«\symbol 93 \f \"Times New Roman CE\"»
a)	a gépjárművek környezetszennyezését csökkentő műszaki intézkedések ösztönzését,
b)	a közlekedési infrastruktúra környezetvédelemi célokat szolgáló fejlesztését,
c)	a gépjárművekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodást,
d)	a környezetbarát közlekedési megoldások és termékek elterjedését,
e)	a társadalom környezetvédelmi szemléletének javítását,
f)	a súlyosan veszélyeztetett vagy szennyezett térségek levegőminőségének javítását.
az Eat. 31. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hányadban;
(2) Az Eat. 31. § (1) c) pontja szerinti közcélú környezetvédelmi feladatok keretében:
a)	a motorizációval összefüggő környezeti károk mérséklését szolgáló alapítványok és társadalmi szervezetek támogatására,
b)	a felhasználás hatékonyságát elősegítő központi intézkedések szakmai és tárgyi feltételeinek fejlesztésére,
c)	a termékdíj beszedési és felhasználási költségeinek fedezésére,
d)	a társadalom környezetvédelmi szemléletének alakítására,
e)	természetvédelmi fejlesztésre, kutatásra és beruházásra,
f)	súlyosan szennyezett vagy veszélyeztetett térségek levegőtisztaság-védelmét szolgáló kormányzati programok végrehajtása.
az Eat. 31. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hányadban.
(3) Az Eat. 31. § (1) bekezdés b) pontja szerinti környezeti károkozás, illetőleg veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások finanszírozása az Eat. 31. § (2) bekezdése b) pontja szerinti hányadban.\"
A kárpótlási jegyek életjáradékra változtatásánál az életjáradék összege
59. §
(1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv) 7. § (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1995. március 1-jétől az 1994. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelkedés százalékos mértékével arányosan emelkedik.
(2) Az Étv alapján 1995. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni. 
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
60. §
(1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv) 20. §-ának (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
\"A bányajáradék összegéből az alap javára elkülönített rész 1995. január 1-jétől 1995. december 31-éig : 5%.\"
(2) A Btv. 50. § (9) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a bányajáradék mértéke 1995-ben 28,8%.
Az agrárpiaci rendtartásról szóló
1993. évi VI. törvény módosítása
61. §
(1) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény (a továbbiakban: Apt) 2. §-ának h) pontja az alábbiakkal egészül ki:
\"... garantált áras felvásárlásnak tekintendő az is, amikor a felvásárló szervezettel, szervezetekkel kötött külön megállapodás alapján a miniszter gondoskodik a garantált áron történő felvásárlásról.\"
(2) Az Apt 10. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
\"c) garantált áron történő felvásárláshoz - állami kezességvállalás mellett - a felvásárló szervezet, szervezetek, vállalkozók által felvett hitel.\"
A földadóról szóló
1991. évi LXXIX. törvény módosítása
62. §
A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés a lép:
\"(4) Az adóalany a fizetendő földadót adókedvezményként visszatarthatja.\"
A felsőoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény módosítása
63. § 
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: törvény) 10. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
\"(1) a felsőoktatás állami támogatását a Kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés az éves központi költségvetés Művelődési és Közoktatási Minisztérium, illetve a katonai felsőoktatás vonatkozásában a Honvédelmi Minisztérium, a rendészeti felsőoktatás vonatkozásában a Belügyminisztérium fejezetében határozza meg. Az egyes címek előirányzatának megállapítása a képzési, valamint a létesítmény-fenntartási és programfinanszírozási előirányzatok tervezésén alapul.
(2) A hallgatói támogatások, a kutatási és a felsőoktatás-fejlesztési előirányzatok tervezése és a felhasználásról való beszámolás is az (1) bekezdésben megjelölt fejezetek keretében történik.\"
64. §
A törvény 115. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
\"(3) A honvédelmi, illetőleg a belügyminiszter az általa felügyelt felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében
a) benyújtja a Kormányhoz a Felsőoktatási és Tudományos Tanács állásfoglalása alapján a katonai, illetve a rendészeti felsőoktatás éves költségvetési beszámolóját és támogatásának tervét;
b) ellenőrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználásának hatékonyságát és jogszerűségét.\"
65.§
(1) A törvény 125. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
\"(2) A törvény 4. Fejezete a következők szerint lép hatályba:
a) a 9. és 10. § - a következő b) és c) pontban foglaltak kivételével - 1995. január 1-jén;
b) a 9. § (6) és (7) bekezdésében megjelölt előirányzatok elkülönített megállapítása, valamint 10 § (1) bekezdésében az egyes címek előirányzatának megállapítására vonatkozó előírás 1996. január 1-jén;
c) a 9. § (6) bekezdésében az előirányzatok összegszerű megállapításának módjára vonatkozó előírások alkalmazására 1999. január 1-jéig kell áttérni.\"
(3) A törvény 125. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4) A Kormány a felsőoktatás fejlesztési tervére vonatkozó törvényjavaslatot 1995.április 30-áig az Országgyűlés elé terjeszti.\"
A közoktatásról szóló
1993. évi LXXIX. törvény módosítása
66. §
(1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: tv) 123. §-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(6) Az 1. sz. mellékletben foglaltak alkalmazása 1996. szeptember 1-jétől kötelező.\"
(2) A tv. 123. §-a (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(8) A költségvetési hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések [118. § (3) bekezdés] alkalmazása 1996. január 1-jétől, a tankönyvtámogatásra vonatkozó rendelkezések [118. § (5) bekezdés] alkalmazása 1994. január 1-jétől kötelező.\"
A hadigondozásról szóló
1994. évi XLV. törvény módosítása
67. §
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV törvény 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) E törvény - a kihirdetés napját követő negyedik hónap első napján lép hatályba. A volt hadiárvák részére a 10. § alapján megállapítható egyösszegű térítés folyósítása 1996. január 1-jétől esedékes. A törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.\"
A gazdasági kamarákról szóló
1994. évi XVI. törvény módosítása
A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
68. §
\"(1) A gazdasági kamarák a megalakulásukkal összefüggő költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatásban részesülnek. A megalakulással összefüggő költségvetési juttatást az ideiglenes kamarai szervezőbizottság, illetve az országos bizottság által kijelölt szervezet számlájára kell átutalni, amely köteles azt elkülönítetten kezelni.\"
69. §
A Gktv. 77. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
\"(3) A gazdasági kamarák számára - működésük megkezdése és elhelyezésük átmeneti biztosítása érdekében - a Magyar Állam tulajdonában lévő vagyonból a Kormány által megállapított, de legalább 3 éves időtartamra kedvezményes használat díj ellenében - ingatlanokat kell felajánlani. A gazdasági kamarák elhelyezési igényeinek felmérését követően a felajánlásra kerülő ingatlanok jegyzékét, a használati díj mértékét, valamint az ezzel összefüggő részletes szabályokat a Kormány rendelete határozza meg.\"
70. §
A Gktv. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A törvény 16. §-ának a) pontja és 54. §-ának (4) bekezdése 1995. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az ezen időpontot követően esedékessé váló tagdíjakra lehet alkalmazni.\"
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 
1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
71. §
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdésének 2. mondata hatályát veszti.
A államháztartásról szóló
1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
72. §
Az ÁHT 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
\"(4) A bérelőirányzaton a személyi juttatások előirányzatát kell érteni.\"
73. §
Az ÁHT a következő 108/A. §-sal egészül ki:
\"108/A. §
(1) A központi költségvetés külföldi követeléseivel (a továbbiakban: külföldi követelés) való gazdálkodásért a költségvetési törvény keretein belül a Kormány felelős. 
(2) A külföldi követelésekkel való gazdálkodás feladatát a pénzügyminiszter látja el.
(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter a 100 millió USA dollárnál kisebb összegű külföldi követelések értékesítésére, átütemezésére. A hosszú távú költségvetési szempontok figyelembevételével a külföldi követelésekből engedményt adhat, ha azok lejártak vagy bármilyen okból kétessé váltak. 
(4) 100 millió USA dollárnál nagyobb összegű külföldi követelések értékesítéséhez, átütemezéséhez a Kormány adhat felhatalmazást.
(5) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásból eredő esetleges veszteségek közvetlenül az állami vagyont terhelik.
(6) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásról az Országgyűlést a zárszámadás keretében évente kell tájékoztatni. Ennek során be kell mutatni a külföldi követelések alakulását országonként, követeléstípusonként, lejárat szerint, ezeken belül külön a lejárt és a kétessé vált állományt. 
(7) A Magyar Nemzeti Bank - hazai és nemzetközi információi alapján - közreműködik a pénzügyminiszter külföldi követelések kezelésével, értékesítésével kapcsolatos munkájában. A külföldi követelések dokumentációjával, a számlavezetéssel, a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a Magyar Nemzeti Bank végzi. A külföldi követelések alakulásáról a (6) bekezdésben meghatározott részletezettségben szükség szerint, de legalább negyedévente a Magyar Nemzeti Bank részletes kimutatást készít.
(8) A pénzügyminiszter meghatározott értékhatár alatt más kormányzati és pénzügyi szervezeteket is megbízhat a külföldi követelések behajtásával kapcsolatos feladatokkal.\"
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
74. § 
(1) A törvény 1995. január 1-jén lép hatályba. 
75. §
A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
(1) Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1992. évi XVIII. törvény 6. és 8. §-a, valamint 9. §-ának (2) bekezdése;
(2) A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1993. évi XCVIII. törvény 14. §-a.
76. §
Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy tekintse át az állami kezességvállalások helyzetét, és szükség esetén - a kezesség-érvényesítés eljárásrendjét is beleértve - tegyen javaslatot a szabályozásuk módosítására.


3. számú melléklet az 1994. évi ... törvényhez

 A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei

1.	Községek általános támogatása
Összege: 2 000 000  Ft/község
Az állami hozzájárulást az 1994. évi általános önkormányzati választás napján   önálló közigazgatási státusszal rendelkező községek, nagyközségek vehetik igénybe.
2.	Település-üzemeltetés
Összege: 3820  Ft/fő
Az 1994. január 1-jei állandó népesség száma alapján a települések - igazgatási, kommunális, út-hídfenntartási, valamint a település-üzemeltetés során jelentkező egyéb - kiadásaihoz vehető igénybe.
3.	Gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott települések kiegészítő támogatása
Összege: a)  gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott 
települések 2300  Ft/fő
	b) gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott
 körzetek  a)   pontba nem tartozó települései 1200 Ft/fő 

Az 1994. január 1-jei állandó népesség száma alapján a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott területekhez tartozó - a kedvezményezett területek körét meghatározó 84/1993. (XI.11.) Országgyűlési határozat végrehajtásáról szóló 52/1994. (IV. 8.) kormányrendelet mellékletének, 2. és 3. oszlopában szereplő - településeket illeti meg. E támogatás az alapvető lakossági ellátást nyújtó intézmények működtetésének segítését szolgálja.
4.	Lakásgazdálkodási tevékenység
Összege: 4680  Ft/20-30 éves korúak
A települési önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatások kiadásaihoz történő hozzájárulás. Igénybe vehető a települések 20-30 éves korcsoportjába (11 éves időszak) tartozó állandó népessége után, az 1994. január 1-jei állapot szerint.  
5.	Üdülőhelyi feladatok
	Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó
Az állami hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 Ft. (Üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.)

6.	Szociálpolitikai feladatok  
Összege: 2200-2900 Ft/állandó népesség
A települési önkormányzatok által külön törvény alapján nyújtandó pénzbeli és dologi szociális ellátásokhoz, valamint a szociális alapellátás körébe tartozó szolgáltatások működési költségeihez kapcsolódik e hozzájárulás.
Az érintett feladatok különösen: rendszeres szociális és nevelési segélyezés,  lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti (krízis) segélyezés, temetési segély,  köztemetés, közgyógyellátás, szociális étkeztetés, valamint bölcsődés, óvodás, iskolás gyermekek és tanulók étkeztetésének támogatása, gyermekek napközbeni ellátása, beleértve a bölcsődei, óvodai és iskolai napközis ellátást, házi segítségnyújtást.
Igénybe vehető az 1994. január 1-jei állandó népesség száma alapján. 1700 Ft/fő egységesen illet meg minden települési önkormányzatot. További 983 Ft/fő a település szociális jellemzői szerinti szorzó függvényében jár. A két tényező együttes összegének el kell érnie a 2200 Ft/fő mértéket és nem haladhatja meg a 2900 Ft/fő mértéket. Az egyes települési önkormányzatokat megillető differenciált normatív hozzájárulás meghatározásánál használt szorzó az alábbi - a lakosság szociális helyzetét jellemző - tényezőket veszi figyelembe:
-	inaktív korúak, az 1994. január 1-jei állapot szerinti,
-	regisztrált munkanélküliek, az 1994. július havi állapot szerinti,
-	személyi jövedelemadót fizetők, az 1993. évi bevallások összesítése szerinti 
részaránya az összes, illetve aktív népességen belül.
7.	Gyermek- és ifjúságvédelem
Összege: 245 000 Ft/ellátott
A hozzájárulás a gyermek- és ifjúságvédő intézetet (továbbiakban: GYIVI) fenntartó önkormányzatot illeti meg az alábbiak szerint:
A.	Az állami gondoskodás keretében jogerős gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett, valamint intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-18 éves korúak után, akik:
-	nevelőotthonban,
-	kollégiumban,
-	szakmunkástanuló otthonban,
-	csecsemőotthonban,
-	kórházi és egyéb egészségügyi intézményben,
-	munkásszálláson,
-	nevelőszülőknél,
-	albérletben és egyéb helyeken
elhelyezettek, kivéve a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben, (nevelőintézetben, különleges gyermekotthonokban, büntetés-végrehajtási intézetekben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottakat. 
B.	Az előzőeken túlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás: 
-	a csecsemőotthonba kerülő gyermek után akkor, ha állami gondozásba veszik, visszamenően  a csecsemőotthonba kerülés időpontjától ,
-	legfeljebb 24 éves korig, ha a  18. életévét betöltött fiatal továbbra is folyamatosan a fentiekben felsorolt  helyeken él és 
=	önálló életvitelre nem képes, vagy csökkent munkaképességű , vagy munkaviszonyban áll ugyan, de keresete a mindenkori legmagasabb összegű  saját  jogú nyugdíjminimumot nem éri el, 
=	a gyermek nappali tagozaton  tanulmányokat folytat, annak befejezéséig ,
=	a  szociális  gondozást igénylő után, a szociális intézetbe történő felvétel időpontjáig.
Amennyiben a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújt az ellátottak részére általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatást, a gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozó normatív hozzájáruláson túl külön igénybe veheti az ebben érintett ellátotti körre:
-	az általános iskolai oktatáshoz (16.),
-	az alapfokú művészetoktatáshoz (17.),
-	a fogyatékos gyermekek  oktatásához (18.),
-	a középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatáshoz (19, 20, 21, 22.), valamint
-	a nemzetiségi, etnikai óvodai ellátáshoz és oktatáshoz,  vagy 
-	kéttannyelvű oktatáshoz (15, 23.)
	kapcsolódó normatív  állami hozzájárulásokat is.
Ha az eddigiekben felsorolt intézményi ellátásokat nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújtja, a feladatot ellátó önkormányzat jogosult a normatív állami hozzájárulásra. 
Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után az óvodai és kollégiumi ellátásra e jogcímen külön normatív állami hozzájárulás nem igényelhető. Ha az óvodai és kollégiumi ellátásokat nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújtja, akkor a GYIVI-t fenntartó önkormányzat  a feladatot ellátó önkormányzat számára azt megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulásnak megfelelő szintig. 
Ha az állami gondoskodásban lévő  gyermek más önkormányzat által fenntartott napközi otthoni ellátásban részesül, a GYIVI a mindenkori térítési díj alapulvételével étkezési hozzájárulást fizet.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál az állami gondoskodásban részesülők éves gondozási napjainak a száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezés-típusonként - a GYIVI köteles vezetni.
8.	Ápoló-, gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátás
Összege: 186 400 Ft/ellátott
A hozzájárulás - a fogyatékosok ápoló-, gondozó otthonának kivételével - az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, valamint a rehabilitációs intézményekben ellátottak után illeti meg a fenntartó önkormányzatokat.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek \"A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról\" szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott időskorúak, pszichiátriai betegek,  szenvedélybetegek, vagy egyéb betegségben szenvedők ápoló-, gondozó otthonát, illetve rehabilitációs intézményt tartanak fenn és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyben) szerepel.
Ha a rehabilitációs intézmény közoktatási feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat igénybe veheti az adott közoktatási feladatokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást, a bennlakó és a bejáró, intézményen belül oktatott tanulók után.
A fogyatékosok ápoló-, gondozó otthonaiban ellátottak után a 12. vagy 13. pont alatti, az átmeneti elhelyezést biztosító intézményekben gondozottak után pedig a 10. vagy 11. pont alatti hozzájárulás vehető igénybe.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerinti összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
9.	Nappali szociális intézményi ellátás
Összege: 30 850 Ft/ellátott
A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek időskorúak, fogyatékosok, vagy szenvedélybetegek nappali intézményét tartanak fent.
Nappali intézménynek minősülnek: az idősek klubjai, a fogyatékosok, valamint a szenvedélybetegek nappali ellátását biztosító szociális intézmények.
A taglétszámban nem vehető figyelembe a csak étkezésben részesülők száma, és a 30 napnál hosszabb ideig távolmaradó ellátottakat törölni kell a tagnyilvántartásból.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (eseménynapló) alapján naponta összesített tagok számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 312-vel.
10.	Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás
 Összege: 87 000 Ft/ellátott
A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek gyermekek, időskorúak, vagy fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint korlátozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények. Ilyen intézménynek számítanak a szállást biztosító idősek klubja, gondozóház, idősek panziója, fogyatékosok szállást biztosító napközi otthona, valamint a gyermekek panziója.
A gyermekek átmeneti otthonaként csak olyan intézmények vehetők figyelembe, melyek a családban élő, állami gondoskodásban nem részesülő kiskorúak átmeneti elhelyezését biztosítják. Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után a 7. pont alatt részletezett normatív állami hozzájárulás igényelhető. A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézmények esetén a 11. pont alatti hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
11.	Hajléktalanok átmeneti szállásai
Összege: 78 000 Ft/férőhely
A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek hajléktalanok részére átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet  nyújtó bennlakásos intézményt tartanak fenn és működtetnek a 2/1994. (I. 30.) NM rendeletben leírtaknak megfelelően.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel. 
12.	Fogyatékos gyermekek ápoló-, gondozó otthoni és gyógypedagógiai
intézeti ellátása
Összege: 275 000 Ft/ellátott
A hozzájárulás az önkormányzatok által fenntartott fogyatékos gyermekek ápoló-, gondozó otthonában - \"A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról\" szóló 1993. évi III. törvény megjelenése előtti elnevezés szerinti egészségügyi gyermekotthonban -, valamint gyógypedagógiai intézetben ellátottak után vehető igénybe. A fogyatékos gyermekeket ápoló-, gondozó otthonban ellátottak után életkortól függetlenül vehető igénybe a hozzájárulás. Ha az ide tartozó intézmények közoktatási feladatot is ellátnak, a fenntartó önkormányzat igénybe veheti az adott közoktatási feladathoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást, a bennlakó és bejáró, intézményen belül oktatott tanulók után.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel.
13.	Felnőtt korú fogyatékosok ápoló-, gondozó otthoni ellátása
Összege: 234 000 Ft/ellátott
A hozzájárulás az önkormányzat által fenntartott felnőtt korú fogyatékosok ápoló-, gondozó otthonában - \"A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról\" szóló 1993. évi III. törvény megjelenése előtti elnevezés szerinti fogyatékosok szakosított szociális otthonában - ellátottak után vehető igénybe.
Ha az 1993. évi III. törvény hatálybalépését követően az intézménybe történő felvétel alsó korhatárát eltörölték, és ebből adódóan az ellátottak között kiskorúak is vannak, akkor a 18. év alatti gondozottakra is csak ezen normatív hozzájárulás vehető igénybe. 
Ha a felnőtt korú fogyatékosokat gondozó-, ápoló otthon közoktatási feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat igénybe veheti az adott közoktatási feladathoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást, a bennlakó és a bejáró, intézményen belül oktatottak után.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerinti összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
14.	Óvodai ellátás
Összege: 27 500 Ft/ellátott
Az állami hozzájárulás az önkormányzati intézményben óvodai ellátásban részesülők után vehető igénybe, kivéve a fogyatékos, illetve az állami gondoskodásban részesülő óvodai ellátottakat. Az iskola-előkészítő csoportban foglalkoztatottak után az óvodai hozzájárulás igényelhető. A fogyatékosság típusa szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékosok nevelésére kijelölt, csoportban ellátott gyermekek után a fogyatékos gyermekek oktatásához kapcsolódó 18. pont szerinti normatív hozzájárulás igényelhető. 
Az állami gondoskodásban részesülő gyermek ellátásához a GYIVI-t fenntartó önkormányzat legalább az ezen pont szerinti normatív hozzájárulás összegével járul hozzá.  
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsült létszám, elszámolásnál az 1994. X. 15-ei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1995. X. 15-ei létszám 4/12 része alapján. A statisztikai létszámba nem számíthatók be az előfelvételi igérvény alapján nyilvántartásba vett, de a felmérés időpontjában a tényleges óvodai ellátást még nem igénylő gyermekek. (A statisztika  tanügy-igazgatási alapokmánya az óvodai felvételi és mulasztási napló.)
15.	Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai óvodai ellátáshoz
Összege: 5500 Ft/ellátott
E kiegészítő hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a gyermek önkormányzati, nemzetiségi óvodában, (óvodai csoportban), a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által jóváhagyott nemzetiségi óvodai programban foglaltakat anyanyelven, illetve két nyelven sajátítja el, továbbá ha az óvodai intézményben differenciált nevelési program alapján, legalább heti 10 órában biztosított a cigánygyermekek differenciált (egyéni vagy csoportos) foglalkoztatása.  (Az igénybevételhez az előzőeket a foglalkozási naplóban kell dokumentálni.)
E kiegészítő hozzájárulás egy ellátott gyermek után csak egy címen igényelhető. 
Az állami gondoskodásban részesülők után ezt a támogatást az intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti. 
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az 1994. X. 15-ei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1995. X. 15-ei létszám 4/12 része alapján. (A statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya az óvodai felvételi és mulasztási napló, foglalkozási napló.)
16.	Általános iskolai oktatás
Összege: 41 000 Ft/oktatott
Az önkormányzat a hozzájárulás teljes összegének igénybevételére jogosult az általános iskola első 10 évfolyamán nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók után.
A normatív hozzájárulás 1/3-ad része vehető igénybe a nappali tagozaton nem fogyatékossága miatt magántanulóként tanuló, az esti, levelező, dolgozó és a nyolc általános iskolát végzett 14-16 éves korúak, az évfolyamtársaikhoz képest túlkoros (14-18 éves) általános iskolát  nem végzettek önkormányzati oktatási intézményhez szervezett - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által a tankötelezettség teljesítéséhez meghatározott (engedélyezett) - oktatási terv szerinti képzésben résztvevők után.
Nyolcosztályos gimnáziumi képzés esetén általános iskolai ellátottnak minősül az állami hozzájárulás szempontjából a gimnázium 1-4. évfolyamában oktatott tanuló, hatosztályos gimnáziumi oktatás esetén az 1-2. évfolyamban oktatott tanuló.
Az állami gondoskodásban részesülők után ezt a támogatást az intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti. 
Az oktatottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az 1994. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1995. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján, kivéve  a 18. pont szerinti fogyatékos oktatásban részesülőket. (A statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya a törzslap, tanuló-nyilvántartó könyv.)
17.	Alapfokú művészet-oktatás
Összege: 25 100 Ft/oktatott
A normatív hozzájárulás igénybe vehető az önkormányzati önálló zeneiskolákban és azok kihelyezett tagozataiban oktatott tanulók után, valamint a zeneiskolai működési elvek, nevelési-oktatási tervek szerint működő oktatási intézményben, az alapfokú művészeti oktatásban résztvevő tanulók után.
Nem igényelhető a normatív hozzájárulás a zene- és művészeti tagozatos általános iskolai tanulók után.
A hozzájárulás az anyaintézményt fenntartó önkormányzatot illeti meg. A más önkormányzathoz kihelyezett tagozat működtetési feltételeihez - a kihelyezett tanulók száma szerint, az állami hozzájárulás átadásával - az anyaintézményt fenntartó önkormányzat járul hozzá. Az állami hozzájárulással év végén az anyaintézményt fenntartó önkormányzat számol el. 
Az állami gondoskodásban részesülők után ezt a támogatást az intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti. 
Az oktatottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az 1994. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1995. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján. (A statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya a zeneiskolai törzslap, tanulói nyilvántartó oktatási lap.)
18.	Fogyatékos gyermekek oktatása
Összege: 70 700  Ft/oktatott
A hozzájárulás igénybe vehető a szakértői bizottság szakvéleménye alapján fogyatékos gyermekek, tanulók neveléséhez, oktatásához, ha az speciális nevelési-oktatási feltételekkel rendelkező kijelölt intézményekben, tagozatokban, csoportokban történik. Szakértői bizottság szakvéleménye és a kijelölt intézményekben szerzett alapfokú végzettség bizonyítása alapján, a fogyatékos tanulók középiskolai oktatásához, valamint a fogyatékos magántanulók után is e normatív hozzájárulásra jogosultak az önkormányzatok.
Az állami gondoskodásban részesülők után ezt a támogatást az intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti. 
Az oktatottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az 1994. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1995. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján. A gimnáziumi, szakiskolai és szakközépiskolai fogyatékos tanulóknál a IX. 15-ei létszámadatok veendők figyelembe. (A statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya a törzskönyv, törzslap.)
19.	Gimnáziumi és szakiskolai oktatás
	Összege: 62 500 Ft/oktatott
A hozzájárulás teljes összege vehető igénybe az önkormányzat által fenntartott négy évfolyamos gimnáziumban, a kéttannyelvű négynél több évfolyamos gimnáziumban, a hatévfolyamos gimnázium 3-6 évfolyamában, a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8 évfolyamában, a négy évfolyamos (heti 5 napos) nappali képzési rendszerű ifjúsági osztályokban, valamint a szakiskolai osztályokban oktatott tanulók után. Ezen túlmenően igényelhető a hozzájárulás a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által engedélyezett, gimnáziumhoz szervezett, nappali rendszerű humán-szakmai képzésben résztvevők után, valamint a 8. általános iskolai osztályt végzettek után, akik az oktatási intézményhez szervezett szakiskolai képzésben vagy előkészítő képzésben vesznek részt. A hozzájárulás csak az első humán-szakmai, illetve szakiskolai  képesítés megszerzéséhez jár. A hozzájárulás 1/3-ad része vehető igénybe abban az esetben, ha a nappali oktatásban résztvevő tanuló  tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget. 
A szakmunkások 2-3 évfolyamos nappali rendszerű  (5 napos) érettségire felkészítő oktatásához szintén e  hozzájárulás vehető igénybe.
A fogyatékos gimnáziumi és szakiskolai tanuló után a 18. pont szerinti hozzájárulás igényelhető. Ez esetben a szakértői bizottsági szakvélemény és a kijelölt intézményben szerzett alapfokú végzettség bizonyítása a jogosultság alapja. 
Az esti és a levelező képzésben részesülők után a hozzájárulás 1/3-a jár.
Az állami gondoskodásban részesülők után ezt a támogatást az intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti. 
Az oktatottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az 1994. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1995. IX. 15-ei létszám 4/12 része alapján, kivéve a fogyatékos, 18. pont szerinti oktatásban részesülőket. (A statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya a törzslap, törzskönyv, beírási napló.)
20.	Szakközépiskolai oktatás
Összege: 66 000 Ft/oktatott
A hozzájárulás teljes összege vehető igénybe az önkormányzati szakközépiskolai tanulók, az érettségizett és nappali technikusképzésben résztvevők (5. évfolyam) után. A 8. általános iskolai osztályt végzettek szakközépiskolai oktatási intézményhez szervezett első  nappali rendszerű szakiskolai képzésében, vagy nappali rendszerű  szakmai előkészítő képzésében résztvevők után a 19. pont szerinti hozzájárulás igényelhető. A hozzájárulás 1/3-ad része vehető igénybe, ha nappali oktatásban részt vevő tanuló tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget. 
A fogyatékos szakközépiskolai tanuló után a 18. pont szerinti hozzájárulás igényelhető. Ez esetben a szakértői bizottsági szakvélemény és a kijelölt intézményben szerzett alapfokú végzettség bizonyítása a jogosultság alapja. 
Az állami hozzájárulás szempontjából esti, levelező oktatásnak az első szakma megszerzéséhez nyújtott képzés minősül, amelyhez a hozzájárulás 1/3-a jár.
Az állami gondoskodásban részesülők után ezt a támogatást az intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti. 
Az oktatottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az 1994. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1995. IX. 15-ei létszám 4/12 része alapján, kivéve a  fogyatékos,  18. pont szerinti oktatásban részesülőket. (A statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya a beírási napló, törzslap). 
21.	Szakmunkásképzés (elméleti oktatás)
Összege: 42 100 Ft/oktatott
A hozzájárulást igényelheti a feladatot ellátó és intézményt fenntartó önkormányzat a saját intézményében oktatott, valamint kihelyezett tanulói után is. A szakmunkásképző intézethez tartozó, de más önkormányzat által működtetett tagiskolák, kihelyezett tagozatok fenntartásához legalább a kihelyezett tanulók száma szerinti állami hozzájárulás átadásával az anyaintézményt fenntartó önkormányzat hozzájárul. A hozzájárulás 1/3-ad része vehető igénybe abban az esetben, ha a nappali oktatásban részt vevő tanuló tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget. 
Az e jogcímen igénybe vehető összeg hozzájárulást tartalmaz a nem önkormányzati tanműhelyben történő gyakorlati oktatás bér- és közterheihez is.
Az állami hozzájárulás csak az első szakma megszerzését biztosító szakmunkás-iskolai képzéshez vehető igénybe.
Az állami gondoskodásban részesülők után ezt a támogatást az intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti. 
Az oktatottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az 1994. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1995. IX. 15-ei létszám 4/12 része alapján.  (A statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya a beírási napló, törzslap, gyakorlati oktatói csoportnapló.)
22.	Szakmunkásképző iskolai tanműhelyi oktatás
Összege: 40 600 Ft/oktatott
A hozzájárulás az önkormányzat által fenntartott szakmunkás-iskolai tanműhelyben oktatottak után vehető igénybe. Ha az önkormányzat vállalati, vagy társasági keretek között biztosítja a tanműhelyi képzést, állami hozzájárulást erre nem igényelhet.
Az állami gondoskodásban részesülők után ezt a támogatást az intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti. 
Az oktatottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az 1994. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1995. IX. 15-ei létszám 4/12 része alapján.  (A statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya a törzslap, gyakorlati oktatói csoportnapló, tanműhelyi napló.)
23.	Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai vagy  kéttannyelvű 	oktatáshoz  
Összege: 16 500 Ft/oktatott
E kiegészítő hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a gyermek az önkormányzat által fenntartott intézményben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által jóváhagyott
-	kislétszámmal működő oktatási intézményekben nulladik vagy csatlakozó órában legalább heti 6 órában nemzetiségi tanterv és tankönyv  alapján  tanulja  az anyanyelvet,
-	kéttannyelvű oktatásban részesül, továbbá, ha 
-	az önkormányzat az oktató - nevelő intézmények keretei  között legalább heti 10 órában biztosítja a cigány tanulók differenciált egyéni, vagy csoportos felzárkóztatását, a korcsoportok, illetve évfolyamok követelményeinek megfelelő eredményes továbbhaladását
-	tanórai foglalkozásokon.

A kiegészítő hozzájárulás feltétele az itt megfogalmazott feladatok foglalkozási naplóval is dokumentált teljesítése. Nemzetiségi nyelvet idegen nyelvként oktató iskolában oktatottak után kiegészítő támogatás nem igényelhető.
E kiegészítő hozzájárulás egy oktatott gyermek után csak egy címen igényelhető.
Az esti és levelező képzésben részesülők után a kiegészítő állami hozzájárulás 1/3-ad része igényelhető.
Az állami gondoskodásban részesülők után ezt a támogatást az intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti. 
Az oktatottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az 1994. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1995. IX. 15-ei létszám 4/12 része alapján a középfokú intézményekben, illetve az 1994. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1995. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján az alsó fokú intézményekben. (A statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya a beírási napló, törzslap, törzskönyv, tanuló-nyilvántartó könyv, foglalkozási napló.)
24.	Kollégiumi ellátás
Összege: 66 000 Ft/ellátott
A hozzájárulás igénybe vehető az önkormányzati általános iskolai, középfokú iskolai, nemzetiségi iskolai kollégiumban, externátusban ellátottak  után, kivéve az állami gondoskodásban részesülőket. 
Az állami gondoskodásban részesülő tanulók kollégiumi ellátásához a GYIVI-t fenntartó önkormányzat legalább az ezen pont szerinti normatív hozzájárulás összegével járul hozzá.
A hozzájárulás szempontjából externátusi ellátásnak minősül, ha a tanuló napközben a kollégiumi ellátást veszi igénybe, az éjszakát - nem családi környezetben - olyan szálláshelyen tölti, amelynek költségeit az intézményfenntartó viseli.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az 1994. X. 15-ei kollégiumi statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1995. X. 15-ei létszám 4/12 része alapján a középfokú intézményekben, illetve az 1994. X. 1-jei kollégiumi statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1995. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján az alsó fokú intézményekben. (A statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya a foglalkoztatási napló, ügyeleti napló.)
25.	Sportfeladatok
Összege: 50 Ft/fő
A települési önkormányzatot 1994. január 1-jei állandó népessége után illeti meg a hozzájárulás.
26.	Helyi közművelődési feladatok
	Összege: 250 Ft/fő
A hozzájárulást az 1994. január 1-jei állandó népesség alapján veheti igénybe az önkormányzat a települési kulturális, közművelődési feladatokhoz.
27.	Megyei, fővárosi önkormányzatok igazgatási és közművelődési  	feladatai
	Összege: 490 Ft/fő
A hozzájárulást igénybe veheti minden megyei önkormányzat a megye (a megyei jogú város népességével együtt 	számított), valamint a fővárosi önkormányzat a főváros 1994. január 1-jei állandó népessége alapján.


Kiegészítő szabályok


1.	Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozó otthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézménybe történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenesen távollévők - kórházi ápolás, szabadság - is beszámítanak a gondozási napokba.
2.	Közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények: minden olyan intézménynél, amelynek feladatához normatív állami hozzájárulás kapcsolódik és az érintett önkormányzatok közösen tartják fenn, a normatív állami hozzájárulást az ellátotti kör után az állandó lakhely szerinti önkormányzat igényelheti és az igénylő is számol el a hozzájárulással. A közös fenntartásban résztvevő önkormányzatok  az intézmény helye szerinti önkormányzat számára a közös megállapodás alapján kialakított intézményi kiadási előirányzat önkormányzatonkénti ellátottakra jutó részét  átadják. Az  e körbe nem tartozó ellátottak után az intézmény székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe a hozzájárulást.
3.	Amennyiben a helyi önkormányzat év közben feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak ad át, a törvény 3. számú melléklet 14-24. pontjáig  felsorolt jogcímekhez kapcsolódó mutatószám változásnál az alábbi eljárást kell alkalmazni:
-	az átadás hónapjáig a statisztikai alapokmány szerinti létszámmal, 
-	az átadás hónapját követő hónaptól augusztusig a feladatváltozást rögzítő megállapodással  korrigált létszámmal, 
-	szeptembertől a tárgyévi statisztikai létszámmal kell elszámolni.
4.	Az állandó népességre vonatkozó adatok az Országos Személyiadat és Lakcímnyilvántartó  Hivatal (OSZH) adatai.



4. számú melléklet az 1994. évi ......... törvényhez

Helyi  önkormányzatok színházi támogatása

Millió forint
Önkormányzatok	Központi támogatás
Békés Megyei Önkormányzat 	64,7
Heves Megyei Önkormányzat	84,0
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat	61,6
Tolna Megyei Önkormányzat	32,2
Veszprém Megyei Önkormányzat	90,1
Zala Megyei Önkormányzat	73,8
Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat	106,3
Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat	6,7
Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat	147,3
Kaposvár Megyei Jogú Városi  Önkormányzat	100,7
Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat	86,3
Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat	119,2
Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat	154,5
Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat	61,8
Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat	183,6
Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat	33,0
Szolnok  Megyei Jogú Városi Önkormányzat	92,0
Szombathely  Megyei Jogú Városi Önkormányzat	6,6
Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat	34,8
Gyula Városi Önkormányzat	13,4
Kisvárda Városi Önkormányzat	13,8
Kőszeg Városi Önkormányzat	1,9
Siófok Városi Önkormányzat	18,0
Sümeg Városi Önkormányzat	2,2
Szentendre Városi  Önkormányzat	5,1
Pomáz Községi Önkormányzat	11,0
Zsámbék Községi Önkormányzat	3,2
Budapest Fővárosi Önkormányzat	953,4
Budapest XXI.  (Csepel ) Önkormányzat	13,0
Ö s s z e s e n :	2574,5


5. számú melléklet az 1994. évi .... törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható
központosított előirányzatok
millió forint
Kiemelt előirányzat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási keret 

1.
Lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatás

A közműfejlesztések támogatásáról szóló 89/1991. (VII.12.) Korm. rendelet alapján igényelhető.
4 000
2.
Határátkelőhelyek fenntartásának, valamint  határnyiladék tisztításának támogatása  
Igényelhet támogatást:
a)	minden határátkelőhelyet (kivéve a vasúti átkelőt) fenntartó települési önkormányzat az 1994. évi forgalom (ki- és beléptetési adatok) alapján;

b)	határnyíladék tisztítására minden szárazföldi határsávval rendelkező települési önkormányzat a Belügyminisztérium Határőrség Határrendészeti Igazgatóságai által települési önkormányzatonként visszaigazolt határhossz alapján  65 ezer Ft/km/év összeggel;

c)	a vízi határszakasszal rendelkező települési önkormányzatok a határjelek láthatóságának biztosítására 100 Ft/határjel összeggel.
Az igényeket a Belügyminisztériumhoz kell benyújtani 1995. március l5-éig a megyei TÁKISZ-on keresztül.

150 

3.
Szociális követelményeknek meg nem fe-lelő telepek felszámolásának támogatása 
A támogatás alapja a szociális követelményeknek meg nem felelő telepi ,vagy ahhoz hasonló körülmények között élő családok (lakosok) részére 1995. évben átadott (bér- és személyi tulajdonú) lakások száma. Az igény az 1994. év végén átadott azon lakások száma után is benyújtható, amelyekre az elmúlt évben támogatást nem igényeltek.
A támogatás összege az építési terület előkészítése során ténylegesen felmerült terület-előkészítési, telekkialakítási és villany-, víz-, közmű-beruházási költség, amely azonban lakásonként az 50 ezer Ft-ot nem haladhatja meg. A támogatást az érintett önkormányzatok 1995. október 1-jéig igényelhetik a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-on keresztül.

20
 4.
Vállalati szakmunkásképző tanműhelyek átvételéhez egyszeri támogatás
A Belügyminisztériumtól - átvételi megállapodás alapján, a költséget megjelölve,  minden negyedév végéig, illetve a negyedik negyedévben október 30-áig - igényelhetik azok az önkormányzatok, amelyek a feladatellátás feltételeit tartósan csak intézmény-átvétellel tudják biztosítani. A többletköltségnél nem vehető figyelembe a normatív állami hozzájárulásként (utólag) igényelhető összeg.
A támogatásról tárcaközi bizottság dönt.

200
 5.
Színházi tevékenység támogatása
A támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázati felhívása alapján kiemelt szakmai jelentőségű tevékenységre, bemutatókra, rendezvényekre, nemzetközi kapcsolatokra, a határainkon túli magyar színházakkal történő együttműködésre, színházszakmai felszerelés beszerzésére lehet igényelni. Az elosztásról kuratórium dönt. Az összegből 100 millió Ft a fővárosi, 100 millió Ft a vidéki színházi élet támogatását szolgálja. Az egyéni színházi vállalkozások és alternatív műhelyek támogatására szolgál - külön pályázati feltételek szerint -további 40 millió Ft.  
Pályázhatnak az önkormányzati színházak, valamint az önkormányzatok által támogatott színházak, színházi vállalkozások. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.

240
6.
A körjegyzők bérének és társadalombiztosítási járulékának támogatása

A körjegyzőség (a közös képviselőtestület) székhelye szerinti önkormányzat polgármestere nyújthatja be az igényt a Belügyminisztériumhoz a megyei TÁKISZ-on keresztül egy évben kétszer, június 20-áig és november 20-áig utólag.
Új körjegyzőségnél a megalakulást követő hónap 1-jétől jár a támogatás. Az 1995-ben igényelhető támogatás mértéke havi 35.000 Ft.
210
7.
Települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása

Igényelheti minden helyi önkormányzat, amely lakossági folyékony települési hulladékgyűjtést ártalmatlanítás céljából saját önkormányzati szervezetével végez ,vagy külső vállalkozóval végeztet. A támogatás mértéke az összegyűjtött és a szabályozott lerakóhelyek által igazolt ártalmatlanított lakossági folyékony hulladék után köbméterenként 95 Ft. Igényelhető utólag, az önkormányzathoz beérkezett, előzőek szerint igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján, minden negyedévet megelőző hónap 20-áig a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-on keresztül.

200
8.
Hamvasztásos temetés és hatósági halottszállítás támogatása

Állampolgár vagy jogi személy, aki hamvasztás útján gondoskodott az elhunyt eltemettetéséről
a)	azokon a településeken, ahol    hamvasztóüzem működik, az elhunytnak helyben történő elhamvasztása esetében 3.000 Ft;
b)	hamvasztóba helyközi szállítással szállított elhunyt esetében 6.300 Ft
egyszeri hozzájárulásra jogosult az eltemettető állandó lakhelye szerinti önkormányzatnál.
A hatósági halottszállításhoz támo-gatást igényelhet minden települési önkormányzat, amely a közigazgatási területén bekövetkezett rendkívüli halálesetben - hatósági intézkedésre - halottszállításról gondoskodik. A támogatás mértéke esetenként 3.000 Ft.
A támogatást az érintett települési önkormányzatok utólag, minden negyedévet megelőző hónap 20-áig igényelhetik a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-on keresztül.
160

9.
Pincerendszerek veszély-elhárítási munkálatainak támogatása
Igényelheti a veszélyeztetett település önkormányzata a pincék és más mesterséges üregek elemi csapásként jelentkező  kárai elhárításához, amennyiben igényét a tárcaközi bizottság  megalapozottnak találta és elfogadta. Az összeg elosztásáról  a tárcaközi bizottság  1995. január folyamán dönt.

500
10.
Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás díjának  támogatása 
A támogatás a lakossági ivóvíz- és csatornahasználati  díjak meghatározott díjhatáron felüli részének részbeni, vagy teljes ellentételezésére, a szolgáltatók által kiszámlázandó lakossági díjak ennek megfelelő csökkentésére és  szűk körben az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai költségeinek fedezetére szolgál.
Az egyes érintett szolgáltatókat megillető támogatást és a lakossági díjhatárt tárcaközi bizottság állapítja meg. A támogatás és a díjhatár megállapításakor a tárcaközi bizottság egyrészt a támogatásra rendelkezésre álló összeget, másrészt a KHVM  által jóváhagyott, vagy a szolgáltatásban résztvevő települési önkormányzatok által elfogadott, a támogatási igénybejelentés idején hatályos - a tárcaközi bizottság által közzétett fel-tételeknek megfelelő tartalmú - díjakat, valamint a várható 1995. évi lakossági fogyasztást veszi figyelembe. A tárcaközi bizottság  intézkedik arról is, hogy az  önkormányzatokhoz a jóváhagyott támogatás éves összege átutalásra kerüljön.
A támogatás az igénylés szerinti lakossági díj és fogyasztás esetén jár. Évközi díj- vagy fogyasztáscsökkenés esetén az arányos támogatási összeg visszautalandó.
A támogatás átutalását követő szolgáltató szervezeti változások pénzügyi következményeit az érintett önkormányzatok, illetve a szolgáltatók egymás között rendezik.
2 000

11.
Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása
Az előirányzat a meglévő közforgalmú,  közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények felújításának fedezetére szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat - kivételes esetben  új eszköz be-szerzését - a műszaki előírások, vagy a műszaki állapot szükségessé teszik.
Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igénybejelentés  feltételeiről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az érintett társminisztériumokkal egyeztetett tájékoztatót jelentet meg.

100
12.
A fővárosi tömegközlekedés támogatása 

Igényelheti a Fővárosi Önkormányzat a főváros tömegközlekedésének üzemeltetése és állóeszköz-fenntartási, -fejlesztési céljaira, négy részletben, január 20-áig, március 20-áig, június 20-áig, szeptember 20-áig, figyelembe véve, hogy az összegből 20 millió forint - elkülönítve - a tömegközlekedési vállalat műszaki emlékértékű járművei fenntartására szolgál és egyösszegben január 20-ig igényelhető.

2 300

13.
Nevelési segély kiegészítés 
A rendszeres nevelési támogatás önkormányzati forrásának kiegészítését célozza. Felhasználható a gyermekek közélelmezéssel kapcsolatos térítési díjainak mérséklésére vagy átvállalására, illetve egyéb neveléssel összefüggő kiadások támogatására.
A Népjóléti Minisztérium által 1995. február 28-áig meghirdetett pályázat alapján illeti meg a települési önkormányzatokat. Az elosztás (a pályázati feltételrendszer) figyelembe veszi a település szociális paramétereit, illetve a nevelési segélyezésre tervezett saját forrásait.

1 850
14.
Gyermeknevelési támogatás
Három vagy több kiskorú  gyermek családon belüli nevelési feltételeinek javítására szolgál. A jogosultsági kört, a támogatás mértékét \"A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról\" szóló törvény határozza meg. Igénybe vehető az önkormányzatok által már kifizetett támogatások alapján. Az igénylés rendjét a 30/1993. (II.17) Korm. rendelet szabályozza.

4 360

15.
Egyes  közoktatási  feladatok támogatása  
Igényelhetik az 500 fő alatti lakosú  községi önkormányzatok a  fogyatékos gyermekek oktatása,  az általános iskolai oktatás terén intézmény-fenntartói társulás kialakításához, valamint  iskolabusz vásárlásának támogatásához, a fővárosi és a megyei önkormányzatok a közoktatási-képzési kötelezettséggel kap-csolatos  kiadásaikhoz, továbbá az Ötv. alapján a körzeti közoktatási ellátásokat nyújtó intézmények átvételével összefüggő pénzügyi feszültségek  áthidalására 1995. év-ben egyszeri jelleggel. A támogatás önkormányzati körben történő igénybevétele feltételeiről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - a Pénzügyminisz-tériummal és a Belügyminisz-tériummal egyetértésben 1995. február 28-áig  pályázatot jelentet meg.
Az elosztásról tárcaközi bizottság dönt.

1 200
16.
Helyi önkormányzati  hivatásos zenekarok és énekkarok támogatása 

A támogatás önkormányzati körben történő igénybevétele feltételeiről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1995. február 15-éig ad tájékoztatást. A pályázatok elbírálásáról kuratórium dönt.

150


17.
A közalkalmazottak szolgálati idő beszámításával összefüggő támogatás
A helyi önkormányzatokat a támogatás a közalkalmazotti törvény szerinti, 1992. július 1. előtti nem közalkalmazotti szolgálati idő beszámításával összefüggő - az egészségbiztosítási körön túli - többletköltségekhez, a Belügy-minisztérium-Munkaügyi Minisztérium-Pénzügyminisztérium által együttesen kiadott Útmutató alapján 1995. január 31-éig elvégzett felmérés adatainak megfelelően  illeti meg. A felmérés az 1994. december 31-én és 1995. január 1-én  közalkalmazotti jogviszonyban álló betöltött létszámra vonatkozik.

6 500
18
A közalkalmazotti törvény végrehajtásával összefüggő kamattámogatás

Igénybe vehető az 1993. évi CXI. törvény 72. § (4) bekezdésének c.)1. pontjában foglaltak szerint.

100
19.
A köztisztviselői illetményalap bevezetéséhez támogatás
A központi költségvetés  a köz-tisztviselők előmeneteléhez és illetményrendszerének teljes körű bevezetéséhez  támogatást nyújt  a helyi önkormányzatoknak az 1994. szeptember 1-jei betöltött létszám alapulvételével.  A támogatás mértékéről és elveiről  a Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum véleménye alapján - a Belügyminisztérium előterjesztésére - a Kormány 1995. január 31-éig dönt.
1 500

20.
Kényszer lakásbérletek felszámolásának támogatása
A lakások bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 85. §-ában meghatározott feladat ellátásához a 90. § alapján támogatás illeti meg  a települési önkormányzatot. Az 1994. évben teljesített elhelyezések után járó támogatást az önkormányzatok 1995. január 15-étől igényelhetik a Pénzügyminisztérium Lakáspolitikai Főosztályától.

100
21.
Területi honvédelmi igazgatás támogatása
Azonos összegű támogatásra jogosultak a területi honvédelmi igazgatási feladatot ellátó megyei önkormányzatok és a Fővárosi Önkormányzat. 
A támogatás évi két egyenlő részletben illeti meg a jogosultakat, január 31-éig és július 31-ig.
5





Központosított előirányzat összesen

25 845 



6. számú melléklet az 1994. évi ........... . számú törvényhez


Működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása


1. Vis maior esetében támogatás

A helyi önkormányzatok támogatást igényelhetnek a rendkívüli, váratlan események következtében felmerülő, az önkormányzati tulajdont sújtó természeti, vagy más károk mérséklésére, figyelembe véve a biztosításból, vagy egyéb módon megtérülő károkat. Nem tartoznak e támogatási körbe az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő - korábban megelőzhető - károk helyreállítását, illetve a felújítási előirányzatok pótlását célzó támogatási igények.

A támogatási kérelmekhez mellékelni kell:

-	az önkormányzat 1995. évi költségvetéséről szóló képviselő-testületi előterjesztést és rendeletet,

-	 a káresemények bekövetkeztét, a többletkiadások kötelezettségét tanúsító bizonylatot (pl. kárbecslés, szakértői vélemény, költségvetés, számla, egyéb okirat),

-	a képviselő testület előterjesztését és határozatát (nyilatkozatát) arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat saját erejéből -részben, vagy egészében - a vis maior helyzetét nem tudja feloldani.

A kérelmet - a mellékletekkel - helyi önkormányzatok 2 példányban a Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztályának küldik meg.

A támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról - annak megtörténtét követő 30 napon belül  - a helyi önkormányzat az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával  a Pénzügyminisztériumnak köteles elszámolni.

2. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzatok  támogatása.

 A forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés  esetén az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzatok kiegészítő támogatást igényelhetnek.

E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására (helyi adóztatás, vagyonhasznosításból származó jövedelmek, stb.) és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések ( pl. intézmények társulásos működtetése, körjegyzőség,  hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 1995. évben esedékes kamatai teljesítésére.

Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat amely: 

a)	a kötelező önkormányzati feladatok 1994. évi tényleges működési kiadásait az 1995. évre központi támogatással elismert előirányzattal, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatával megnövelten  túl, azt meghaladóan tervezi,

b)	a béralap 1994.  évi tényleges teljesítését az a) pontban foglaltokon  túl megnöveli,

c)	helyi adó bevezetéséről nem döntött,

d)	felhalmozási célú kiadást tervez, ideértve  az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és  kamatait, kivéve ha ennek a teljes forrása kifejezetten erre a célra kapott támogatás, lakossági befizetés, egyéb felhalmozási bevétel  vagy átvett pénzeszköz, 

e)	az 1995. évben indítani szándékozott beruházásához központi céltámogatást kapott és a saját forrás rendelkezésre állásáról nyilatkozott  kivéve, ha :

-	a támogatott cél  az ivóvíz ellátás (közkifolyós ivóvízellátás, vízbázis fejlesztés, vízhálózat építés, vízkezelési eljárás), valamint  az életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása ,

-	a működő egészségügyi intézmények gép-, műszer beszerzés céltámogatásának összege nem haladja meg az 500  ezer forintot,

-	 a beruházás pénzügyi forrásai között tervezett saját pénzeszköz teljes egészében a lakosságtól, vagy más szervtől  (az önkormányzat finanszírozási körén kívüli gazdálkodó szervtől) átvett pénzeszközből származik, 

-	 a helyi önkormányzat lemondott a központi céltámogatásról,

f)	intézményeit is ideértve, 3 hónapra, vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel, vagy legalább ilyen időtartamra szóló, bank által kibocsátott értékpapírral, állampapírral rendelkezik,

g)	az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények intézményenkénti kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve azt a települési önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel,

h)	az alacsony kihasználtsággal működő intézményeinek társulás útján történő közös fenntartását nem kezdeményezte, illetve a térségi ellátást nyújtó intézményeknek az Ötv. 70. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a megyei önkormányzat részére történő átadásáról nem intézkedett. 

A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés időpontja: 

- 1995. április 30. 
- 1995. szeptember 30.

Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (az 1995. első félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek)
 
	az 1994. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1995. évi költségvetésről és az 
	1995. első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés és rendeletet, illetőleg határozat,
	az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai 1995. évet érintő kötelezettségének  igazolásáról szóló banki bizonylat,
	működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabér -hitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat, 
 	a képviselő- testület nyilatkozata az e) - h) pontokban foglaltak igazolására.

A TÁKISZ-ok az előzőekben jelzett határidőket követő 30 napon belül a  rendelkezésre álló dokumentumok és helyi ismereteik alapján rövid elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit 2 példányban a Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztály részére megküldik. 

Az 1-2. pont szerinti kérelmek döntés-előkészítése során - indokolt esetben - a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól, vagy az illetékes TÁKISZ-tól. A támogatások odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt.

3. Saját hibából tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása

A saját gazdálkodási hibából - önként vállalt feladataik, erejüket meghaladó beruházások miatt - tartósan fizetésképtelen (csődhelyzet) helyzetbe került önkormányzatok, a kötelező önkormányzati, hatósági feladatok folyamatos ellátása érdekében a kiegészítő támogatás igénybevételét - külön törvény szerint - kérhetik.



																							7. számú melléklet az 1994. évi ... törvényhez
AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 1995. ÉVI KIADÁSI ELŐIRÁNYZATAI																							
																							Millió forintban
				FOLYÓ  KIADÁSOK								TŐKE  KIADÁSOK						 HITELKAPCS.					KIADÁS +
M E G N E V E Z É S	Rövidítés	Áruk, szol-	Pénz-beni juttatás	Kamat-fizetés	   Támogatások				Más alap-nak	Egyéb	Tárgyi eszköz	Érték-papír	Tőketranszfer				                  Egyéb	Hitel törl. pénzint.	Hitel törl. alapnak	Függő kiadás	ÖSSZES KIADÁS	ZÁRÓ ÁLLO-MÁNY	ZÁRÓ-ÁLLO-MÁNY
		gált.			vállalk.	lakos.	kvszerv.	önkorm.	átadás		beszerz.	vásárlás	vállalk.	lakos.	kvszerv.	önkorm.							
 Mezőgazdasági Fejl. Alap	MFA				13 560,0	250,0	545,0	80,0		400,0											14 835,0 	160,0 	14 995,0 
 Idegenforgalmi Alap 	IA	400,0			150,0	50,0	150,0	50,0		 			50,0	50,0	200,0	50,0					1 150,0 	0,0 	1 150,0 
 Gazdaságfejlesztési Alap*/	KFA				6 332,4	100,0	1 030,0	15,0		150,0							40,0				7 667,4 	0,0 	7 667,4 
 Ált. Piaci Intervenciós Alap 	VÜA									759,3											759,3 	20,0 	779,3 
 Felzárk.az európai felsőo. Alap	FEFA						900,0			30,0					1 170,0						2 100,0 	3 851,4 	5 951,4 
 Központi Ifjúsági Alap	SZA																				0,0 	45,3 	45,3 
 Nemzeti Kulturális Alap	KIA	25,0			67,0	431,0	247,0	8,0		49,0											827,0 	169,7 	996,7 
 OTKA	NKA				54,0	20,0	1 534,0	4,0		110,0											1 722,0 	0,0 	1 722,0 
 Rehabilitációs Alap	OTKA				600,0	250,0				5,0					0,0						855,0 	407,2 	1 262,2 
 Környezetvédelmi Alap	KA	61,3			189,5	72,0	356,3	20,0		1,2			3 156,0	302,0	848,0	1 857,7					6 864,0 	145,3 	7 009,3 
 Területfejlesztési Alap 	ÁPIA			150,0						100,0			4 575,0		35,0	1 290,0	300,0		100,0		6 550,0 	0,0 	6 550,0 
 Foglalkoztatási Alap 	FoA									11 750,0			250,0								12 000,0 	729,0 	12 729,0 
 Szolidarítási Alap	TEFA					79 000,0	6 600,0														85 600,0 	531,0 	86 131,0 
 Szakképzési Alap	SzoA				1 220,0					1 415,0											2 635,0 	926,1 	3 561,1 
 Munkavédelmi Alap	OJA				13,0	2,0	1,0														16,0 	0,0 	16,0 
 Bérgarancia Alap	RA				2 545,0		45,0														2 590,0 	500,0 	3 090,0 
 Menekülteket Támogató Alap	MTA				39,5		697,6	233,7		6,6							51,6				1 029,0 	0,0 	1 029,0 
 Útalap	ÚA									19 660,0					7 800,0			11 000,0			38 460,0 	0,0 	38 460,0 
 Vízügyi Alap	ViA	70,0		312,0	40,0		900,0	10,0		191,0			140,0		97,0	1 340,0		60,0	300,0		3 460,0 	0,0 	3 460,0 
 Hírközlési Alap	OJA									6 395,0											6 395,0 	15 616,2 	22 011,2 
 Országos Játék Alap	KGA				651,6					58,4		290,0									1 000,0 	98,4 	1 098,4 
 Kisvállalkozói Garancia Alap	KGA				300,0					2 041,0		14 959,0									17 300,0 	22,5 	17 322,5 
 Gépjármű Fel.b.Kárrend. Alap	GFKA		1 720,0							352,0		5 400,0									7 472,0 	217,9 	7 689,9 
 Nemzeti Sport Alap	NSA				1,0	429,9	2,0	7,0		24,0		1,5		16,0	6,0	18,0					505,4 	85,0 	590,4 
     Ö S S Z E S E N		556,3	1 720,0	462,0	25 763,0	80 604,9	13 007,9	427,7	0,0	43 497,5	0,0	20 650,5	8 171,0	368,0	10 156,0	4 555,7	391,6	11 060,0	400,0	0,0	221 792,1 	23 525,0 	245 317,1 
*/ A műszaki fejlesztési célú kiadásokkal együtt



																			7. számú melléklet az 1994. évi .... törvényhez
AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 1995 ÉVI BEVÉTELI  ELŐIRÁNYZATAI																			
																			millió forintban
		NYITÓ			FOLYÓ  BEVÉTELEK							TŐKE BEVÉTELEK			 HITELKAP-CSOLATOK		Függő	ÖSSZES	NYITÓ-
M E G N E V E Z É S	Rövidítés	ÁLLO-MÁNY	Adó-jellegű	Nem adó jellegű				Kv. támo-gatás	Más alap-tól	Privati-záció-ból	Egyéb	Tárgyi eszköz	Értékpa-pírból	Egyéb	Hitel-felvétel	Hitel-felvétel,   törl.    	bevétel	BEVÉTEL	ÁLLOMÁNY + BEVÉTEL
				vállalk.	lakosság	kv. szerv	ön-korm.		átvett			érték.			pénzint.	alaptól			
 Mezőgazdasági Fejl. Alap	MFA	842,0 		4 753,0 	200,0 	200,0 		9 000,0 										14 153,0 	14 995,0 
 Idegenforgalmi Alap 	IA			800,0 			 	200,0 			150,0 							1 150,0 	1 150,0 
 Gazdaságfejlesztési Alap	KFA	1 500,4 		660,0 				5 300,0 			15,0 		150,0 	42,0 				6 167,0 	7 667,4 
 Ált. Piaci Intervenciós Alap 	IA	8,8 				4,5 	 				766,0 							770,5 	779,3 
 Felzárk.az európai felsőo. Alap	FEFA	3 951,4 						1 500,0 						500,0 				2 000,0 	5 951,4 
 Központi Ifjúsági Alap	SZA	9,3 						36,0 										36,0 	45,3 
 Nemzeti Kulturális Alap	KIA	196,7 	650,0 					133,0 			17,0 							800,0 	996,7 
 OTKA	NKA	0,0 						1 700,0 			22,0 							1 722,0 	1 722,0 
 Rehabilitációs Alap	OTKA	412,2 	600,0 					100,0 			80,0 			70,0 				850,0 	1 262,2 
 Környezetvédelmi Alap	KA	2 228,3 		3 710,0 		936,0 								135,0 				4 781,0 	7 009,3 
 Területfejlesztési Alap 	ÁPIA	0,0 						5 000,0 			550,0 				1 000,0 			6 550,0 	6 550,0 								
 Foglalkoztatási Alap 	FoA	429,0 						12 000,0 			300,0 							12 300,0 	12 729,0 								
 Szolidaritási Alap	TEFA	13 131,0 		43 000,0 	18 000,0 			12 000,0 										73 000,0 	86 131,0 								
 Szakképzési Alap	SzoA	1 061,1 	2 300,0 								200,0 							2 500,0 	3 561,1 								
 Munkavédelmi Alap						16,0 												16,0 	16,0 								
 Bérgarancia Alap	RA	1 190,0 		1 900,0 														1 900,0 	3 090,0 								
 Menekülteket Támogató Alap	MTA	20,0 			9,0 			1 000,0 										1 009,0 	1 029,0 								
 Útalap	ÚA	0,0 	29 450,0 								2 690,0 			520,0 	5 800,0 			38 460,0 	38 460,0 								
 Vízügyi Alap	OJA	0,0 	3 240,0 								60,0 					160,0 		3 460,0 	3 460,0 								
 Hírközlési Alap		15 316,2 	258,7 										1 600,0 			4 836,3 		6 695,0 	22 011,2 								
 Országos Játék Alap	KGA	98,4 		700,0 									10,0 	290,0 				1 000,0 	1 098,4 								
 Kisvállalkozói Garancia Alap	GFKA	22,5 						1 000,0 			300,0 		16 000,0 					17 300,0 	17 322,5 								
 Gépjármű Fel.b. Kárrend. Alap	NSA	239,9 						1 000,0 			50,0 		6 400,0 					7 450,0 	7 689,9 								
 Nemzeti Sport Alap	NSA	80,4 	490,0 	20,0 														510,0 	590,4 								
   ÖSSZESEN	OJA	40 737,6 	36 988,7 	55 543,0 	18 209,0 	1 156,5 	0,0 	49 969,0 	0,0 	0,0 	5 200,0 	0,0 	24 160,0 	1 557,0 	6 800,0 	4 996,3 	0,0 	204 579,5 	245 317,1 



Normatív állami hozzájárulások jogcímei
mértéke (Ft/fő)
Normatív hozzájárulás jogosultságának alapja

8. számú melléklet az 1994. évi  ...... törvényhez


 Humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei


Normatív állami hozzájárulások jogcímei

Mértéke (Ft/fő)
Normatív hozzájárulás jogosultságának alapja

Szociális, egészségügyi intézmények



Ápoló-, gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátás
186 400
 Ápoló-, gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátásban részesülők száma

Nappali szociális intézményi ellátás
  30 850
Nappali szociális intézményben nyilvántartott tagok száma

Fogyatékos gyermekek ápoló-, gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézményi ellátása

275 000
Fogyatékos gyermekeket ápoló-, gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézményben ellátottak száma

Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti neveltek ellátása
245 000
Gyermek- és ifjuságvédelemben részesülő gondozottak száma

35 évesnél fiatalabb kábítószeresekkel foglalkozó terápiás intézeti ellátás

1 000 Ft/nap
Ápolási nap
Hajléktalanok átmeneti szállásai

78 000 Ft/férőhely

Férőhely
Felnőttkorú fogyatékosok ápoló- gondozó otthoni ellátása

234 000 Ft/ellátott
A felnőtt korú fogyatékosok otthonában ellátottak száma
Oktatási-nevelési intézmények



Óvodai ellátás
27 500
Óvodai ellátásban részesülők száma

Nemzetiségi, etnikai óvodai ellátás
5 500
Kiegészítő hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai óvodai ellátásban részesülők alapján

Általános iskolai oktatás
41 000
Általános iskolai  tanulók, valamint esti, levelező dolgozók és 14-16 éves iskolarendszeren kívüli oktatásban résztvevők 1/3 része

Alapfokú művészeti oktatás
25 100

Alapfokú zenei és más művészeti oktatásban részesülők (ide értve a zeneiskolák kihelyezett tagozatát is)

Fogyatékos gyermekek oktatása
70 700
Önálló intézményben vagy tanulócsoportban oktatott fogyatékos gyermekek száma

Gimnáziumi és szakiskolai oktatás
62 500
Gimnáziumban és szakiskolában  oktatott tanuló és az esti, levelező létszám 1/3 része

Szakközépiskolai oktatás
66 000
Szakközépiskolai tanuló- és az esti, levelező létszám  1/3 része

Szakmunkás-iskolai elméleti oktatás
42 100
Szakmunkásiskolában oktatott létszám

Szakmunkás-iskolai tanműhelyi oktatás
40 600
Intézményi szak-munkásiskolai tanműhelyben oktatott tanulók száma

Nemzetiségi, etnikai vagy kéttannyelvű oktatás
16 500
Kiegészítő  hozzájárulás az alsó- és középfokú nemzetiségi, etnikai vagy kéttannyelvű oktatásban részesülőknek

Kollégiumi ellátás 
66 000
Általános iskolai, közép- és felsőfokú kollégiumban, externátusi ellátásban részesülők

Felsőoktatási nappali hallgatók oktatása
80 000
Hittudományi és nem állami egyetemek, főiskolák hallgatóinak száma


							9. számú melléklet az 1994. évi .... törvényhez	
		 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1995. ÉVI MÉRLEGE						
							Millió forintban	
			1995. évi				1995. évi	
		B E V É T E L E K	javasolt			K I A D Á S O K	javasolt	
			előirányzat				előirányzat	
	GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI				GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA			
		Társasági adó (pénzintézetek nélkül)	55 000,0 			Termelési árkiegészítés és dotáció	24 300,0 	
		Különleges helyzetek miatti befizetés	16 000,0 			Reorganizációs program	6 500,0 	
		Vám és importbefizetések	132 700,0 			Egyéb támogatás	1 600,0 	
		Állami vagyon utáni részesedés	0,0 			Együtt:   	32 400,0 	
		Játékadó	4 500,0 			Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás	35 000,0 	
		Egyéb befizetések	11 000,0 		 	Agrárpiaci támogatás	7 500,0 	
		Összesen:   	219 200,0 			Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás	14 000,0 	
	FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK				 	Együtt:   	56 500,0 	
		Általános forgalmi adó	422 000,0 			Összesen:   	88 900,0 	
		Fogyasztási adó	195 500,0 		FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS		32 000,0 
		Összesen:   	617 500,0 		FELHALMOZÁSI KIADÁSOK		
	LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI					Központi beruházások költségvetési fedezete	51 000,0 
		Személyi jövedelemadó	283 500,0 		 	Jamburgi Gázvezeték Építési Alap	0,0 
		Adóbefizetések	4 800,0 		 	Magánerőből való lakásépítés támogatása	40 000,0 
		Illeték befizetések	22 500,0 		 	Összesen:   	91 000,0 
		Összesen:   	310 800,0 				
					GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSHOZ		10 000,0 
	KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKTŐL				TB. KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK		
		SZÁRMAZÓ BEFIZETÉSEK	6 000,0 			Családi pótlék, várandóssági támogatás	106 500,0 
	HELYI ÖNKORMÁNYZATOK					Egyéb juttatások és térítések	91 730,0 
		BEFIZETÉSE	200,0 		 	Összesen:   	198 230,0 
	ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOKTÓL		0,0 		KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK TÁMOGATÁSA		
	NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOKBÓL					Minisztériumok, országos szervek	202 382,4 
		EREDŐ BEVÉTELEK	44 540,0 			Védelem és egyéb fegyveres testületek	160 609,4 
	PÉNZINTÉZETEK TÁRSASÁGI ADÓJA ÉS					Társadalmi önszerveződések támogatása	2 704,0 
		OSZTALÉKA	28 000,0 			Bérpolitikai keret	0,0 	
	EGYÉB BEVÉTELEK		3 000,0 			Összesen:   	365 695,8 	
	ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS				HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA		303 644,0 	
		BEVÉTELEK	190 500,0 		ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK TÁMOGATÁSA		49 969,0 	
					NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI		50 650,1 	
		BEVÉTELEK FŐÖSSZEGE   	1 419 740,0 		ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS		454 043,0 	
					EGYÉB KIADÁSOK		5 808,1 	
		BEVÉTELEK FŐÖSSZEGE	1 419 740,0 		ÁLTALÁNOS TARTALÉK		19 100,0 	
		KIADÁSOK  FŐÖSSZEGE	1 702 440,0 		RENDKÍVÜLI KIADÁSOK		13 400,0 	
		EGYENLEG    	-282 700,0 		ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE		20 000,0 	
	Központi költségvetési szervek saját bevételei		207 057,5 			KIADÁSOK  FŐÖSSZEGE    	1 702 440,0 	
	A törvény 2. számú melléklete szerinti bevételek		1 626 797,5 		Központi költségvetési szervek saját bevétellel fedezett kiadásai		207 057,5 	
	A törvény 1. számú melléklete szerinti kiadások		1 909 497,5 		A törvény 1. számú melléklete szerinti kiadások		1 909 497,5 	
		A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYENLEGE      	-282 700,0 					
					A KÖLTSÉGVETÉS TÖRLESZTÉSEI		164 307,4 	


10. számú melléklet az 1994  évi ..... törvényhez

Helyi önkormányzati tűzoltóságok támogatása


ezer Ft
Helyi önkormányzat
Központi támogatás

Helyi önkormányzat
Központi támogatás

Ajka	11 707
Badacsonytomaj	9 785
Baja	17 279
Balassagyarmat	16 407
Barcs	12 368
Békéscsaba	12 304
Berettyóújfalu	15 684
Bicske	1 778
Bonyhád	1 321
Budapest Főváros	537 365
Cegléd	20 055
Celldömölk	857
Csongrád	8 160
Csorna	9 698
Dabas	12 191
Debrecen	36 213
Dombóvár	17 277
Dunaújváros	19 389
Eger	23 485
Encs	11 769
Érd	54 402
Esztergom	21 668
Fehérgyarmat	930
Füzesabony	1 067
Fűzfő	12 832
Gödöllő	19 196
Gyöngyös	16 638
Győr	33 706
Gyula	12 020
Hajdúböszörmény	996
Hajdúnánás	13 752
Hajdúszoboszló	975
Hatvan	15 244
Heves	8 858
Hódmezővásárhely	16 018
Jászberény	17 680
Kalocsa	15 435
Kaposvár	25 872
Kapuvár	14 121
Karcag	15 214
Kazincbarcika	18 900
Kecskemét	29 207
Keszthely	16 375
Kiskőrös	9 733
Kiskunfélegyháza	16 164
Kiskunhalas	16 441
Kisvárda	15 255
Komárom	26 502
Komló	14 584
Körmend	19 159
Kőszeg	916
Kunszentmárton	1 251
Lenti	15 025
Letenye	424
Makó	15 294
Marcali	14 787
Mátészalka	16 975
Mezőkovácsháza	16 134
Mezőkövesd	14 843
Mezőtúr	14 925
Helyi önkormányzat
Központi támogatás

Helyi önkormányzat
Központi támogatás

Miskolc	37 889
Mohács	14 815
Monor	10 858
Mór	1 306
Mosonmagyaróvár	17 246
Nagyatád	14 741
Nagykanizsa	17 383
Nagykáta	11 180
Nagykőrös	1 179
Nyergesújfalu	17 145
Nyírbátor	10 591
Nyíregyháza	28 096
Orosháza	24 324
Ózd	15 528
Paks	20 998
Pápa	16 295
Pásztó	811
Pécs	31 936
Püspökladány	15 870
Ráckeve	1 164
Rétság	957
Salgótarján	24 421
Sárbogárd	12 776
Sárvár	14 823
Sátoraljaújhely	15 918
Siklós	12 962
Siófok	20 558
Sopron	19 033
Szarvas	13 374
Szeged	44 338
Szeghalom	14 918
Székesfehérvár	29 750
Szekszárd	17 522
Szendrő	9 515
Szentendre	11 859
Szentes	16 156
Szerencs	14 536
Szigetszentmiklós	12 307
Szigetvár	15 060
Szolnok	30 310
Szombathely	28 191
Tamási	1 296
Tatabánya	30 970
Tiszafüred	11 876
Tiszaújváros	29 950
Vác	20 214
Várpalota	13 386
Vásárosnamény	810
Veszprém	26 996
Záhony	13 115
Zalaegerszeg	26 128
Zalaszentgrót	877
	
Ö s s z e s e n :	2 268 867


Indokolás

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA
I. A GAZDASÁGPOLITIKA 1995. ÉVI FŐBB CÉLJAI, FELADATAI,
A KÖLTSÉGVETÉS MAKROGAZDASÁGI FELTÉTELEI 

A már hosszú ideje alkalmazkodási válságban, majd a 80-as évek legvégétől ezzel párhuzamosan a piacgazdaságra való áttérés nehézségeinek szorításában működő magyar gazdaság az 1993-94. folyamán kritikus helyzetbe került. Ez közvetlen módon a külső és belső egyensúlyi helyzet egyszerre történő, nagymértékű romlásában ölt testet, amely mögött azonban a gazdaság súlyos - a termelés mellett a jövedelem- és pénzügyi folyamatokra is kiterjedő - strukturális feszültségei rejlenek.
A piacgazdaság intézményrendszerének kiépítésében jelentős lépések történtek, a liberalizáció hatására erőteljesen növekedett a vállalkozások száma, a vártnál lassabban és kisebb hatásfokkal, de erősödött a magántulajdonon alapuló gazdálkodás. 1992 közepéig kiegyensúlyozott volt a fizetési mérleg pozíciója, devizatartalékaink növekedtek, megállni látszott az export volumenének csökkenése, emelkedtek a lakossági megtakarítások. E kedvező momentumok azonban nem maradtak fenn, mivel nem a gazdaság minőségileg megújult szerkezetére épültek, hanem egy összehúzódó, vagyonát részben felélő és a beruházásokat, a fejlesztést mellőző gazdaságban alakultak ki.
1992. második felétől kedvezőtlen változások jelentkeztek: az export csökkenni és az import növekedni kezdett, az infláció lassulása megtorpant, a veszteséges vállalatok száma és a veszteségek mértéke nőtt, a lakosság megtakarítási hajlandósága gyengült, a mezőgazdaság egyre súlyosabb helyzetbe került.
1993-ban még csak az ipari termelés nőtt 4%-kal, az élelmiszergazdaságé ugyanannyival csökkent, 1994-ben viszont mindkét fő ágazatban 4-6%-os termelésnövekedés várható, így a GDP az 1993-as 2%-os csökkenés után idén előreláthatólag kb. 2%-kal növekszik.
A GDP belföldi felhasználása a fogyasztás és a készletek növekedésének hatására 1993-ban 7%-kal emelkedett, ami az egyensúlyi helyzet jelentős romlását okozta. A GDP belföldi felhasználása várhatóan 1994-ben is növekszik 1-3%-kal. Az import már a múlt évben is 12%-kal növekedett, miközben az export drasztikusan, 13%-kal csökkent. 1994-ben a tovább növekvő importot (10-14%) már az export kb. hasonló növekedése kíséri, de ezzel a kereskedelmi mérlegben keletkezett elnyílást 1994-ben sem sikerül visszakorrigálni.
A folyó fizetési mérlegben 1993-ban 3,5 milliárd dolláros passzívum keletkezett, 1994-ben várhatóan ennek hasonló mértékű megismétlődésével kell számolni, amit a működőtőke beáramlás (1993-ban 2,3 milliárd dollár, 1994-ben kb. 1,5 milliárd dollár) csak részben tud pótolni.
1990-93 között a GDP 20-21%-os csökkenésénél lényegesen kisebb mértékben mérséklődött a fogyasztás volumene (9-10%). A fogyasztás aránya a belföldi felhasználáson belül - a beruházás rovására - növekedett. A belföldi felhasználás volumene összességében 8-10%-kal meghaladta a GDP nagyságát. Mivel 1994-ben a GDP, a belföldi felhasználás, illetve a fogyasztás kb. hasonló, 1-3% közötti mértékben növekszik, a kialakult kedvezőtlen arányok ez évben is fennmaradnak.
Ugyancsak 1990-93 között a beruházások volumene egynegyedével csökkent, a műszaki fejlesztés háttérbe szorult és ezáltal csökkent gazdaságunk versenyképessége. Az elmúlt év közepétől a beruházások növekednek, de ennek ellenére a beruházási ráta ez évben még így is alacsony színvonalú lesz (nem éri el a 20%-ot).
A külső egyensúly megbomlásával párhuzamosan, azzal oksági összefüggésben jelentős mértékben megromlott a belső pénzügyi egyensúly.
Összehasonlítva az előző éviekkel, 1994-ben kétségkívül jelentkeztek olyan pozitív folyamatok, mint például az export növekedése, a mezőgazdasági termelés élénkülése, a beruházás/fogyasztás aránynak a beruházások javára történő eltolódása, ám az 1993-ban bekövetkezett jelentős egyensúlyromlás e folyamatok ellenére idén is megismétlődik. 
Összességében gazdasági helyzetünket a következő problémák jellemzik:
-	A megtermelt GDP-nél tartósan nagyobb a belföldi felhasználás, ezért rendkívül magas a fizetési mérleg hiánya, és erőteljesen nő a külső adósságállomány.
-	Az államháztartási hiány magas, és a belső államadósság növekedése nagymértékű, s ez a folyamat egyre inkább öngerjesztővé válik.
-	Széles gazdálkodói kör jövedelmi helyzete megrendült, a piacképes vállalkozások is alig jutnak fejlesztési forrásokhoz, a gazdasági szerkezetváltozás lassú, a versenyképesség és a kínálati aktivitás gyenge. Hiány van versenyképes exportkínálatban és megfelelő kapacitásokban. A pénzügyi szféra még ma sem elég tőkeerős, és magas költségszinten dolgozik.
-	Lassan és nem kellő hatékonysággal halad a privatizáció; az állami vagyonnal való gazdálkodás - elsősorban a tulajdonosi motiváció híján, valamint a vezetés bizonytalan helyzete, perspektívátlansága miatt - sok esetben veszteséges.
Mindezek ismeretében a kormány 1995-re vonatkozóan a gazdaságpolitika alapvető feladatának azt tekinti, hogy a gazdaságot új, helyes irányú pályára vezérelje az alábbi középtávú stratégiai célok jegyében:
-	A kormányprogramban megfogalmazottaknak megfelelően kiigazítást és gyorsítást kell elérni a piacgazdasági rendszer fejlesztésében.
-	Az erőforrásokat a bizonytalan alapú növekedés helyett a tartós, tehát az egyensúlyi követelményeknek megfelelő növekedési pálya megalapozására kell koncentrálni.
E stratégiai céloknak megfelelően az 1995. évi gazdaságpolitika sajátossága abban van, hogy egymással párhuzamosan kell a stabilizáció és a gazdaság strukturális alkalmazkodóképessége érdekében a kormányzati intézkedéseket megtenni, úgy azonban, hogy a fő hangsúly a stabilizációra helyeződik.
Ez azt követeli meg, hogy lefékezzük a külső és belső adósságállomány növekedését, segítsük az export emelkedését, fékezzük az importnövekedést, és minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítsuk a gazdaság fejlődéséhez szükséges, hatékonyan működő külföldi tőke beáramlását. Szigorú, szelektív kontroll szükséges az állami költekezésben, ez ma már az államháztartás átfogó reformja, azaz elsősorban az államháztartás kiadásaiból finanszírozott intézményrendszer és ellátások alapvető felülvizsgálata, jelentős szűkítése nélkül megoldhatatlan. Emellett jelentős önmérséklet is szükséges a bérek és a fogyasztás alakításában.
A gazdaság stabilizálásának megteremtésével egyidőben olyan intézkedéseket, szabályokat szükséges bevezetni, amelyek a reálszférában a strukturális átalakulás és a modernizáció felgyorsulásához, végső soron az alkalmazkodóképesség kellő javulásához vezetnek. Ennek érdekében szükséges: a privatizáció gyorsítása és a hatékonyság-javulás szolgálatába állítása; az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon hatékonyabb kezelése; a bankrendszer tartós stabilitásának megteremtése; a beruházásoknak és a befektetéseknek az adórendszeren keresztül történő preferálása; az adóskonszolidációban strukturális szelekció érvényesítése; a kis- és közepes vállalkozások hitelhez jutási garanciákkal való biztosítása; a vállalkozások versenyképességének javítása, a szükséges dereguláció megvalósítása.
A gazdasági diplomácia valamennyi lehetséges eszközét szükséges felhasználni annak érdekében, hogy több külföldi működőtőke áramoljon be az országba. Ez utóbbi megvalósulása a gazdaságpolitika mozgásterét is kedvező irányban szélesítheti.
A gazdaság hosszabb távú finanszírozhatóságának fenntartása (a pénzügyi válság elkerülése) és a tartós stabilizáció elérése a jövő évre szigorú külső és belső egyensúlyi feltételeket diktál. 1995-ben e követelmények mellett valószínűleg nem lesz lehetőség gazdasági növekedésre. Abban az esetben azonban, ha az előbbieknek megfelelő gazdaságpolitikai elvek megvalósulnak (a pénzügyi helyzet stabilizálódik és a gazdaság strukturális alkalmazkodóképessége javul), megteremtődik annak a feltétele, hogy 1996-ban a gazdaságpolitika korlátozó jellege enyhüljön.
II. A KÖLTSÉGVETÉS-POLITIKA CÉLJAI ÉS KERETEI

A központi költségvetés és az államháztartás egészének mozgásterét alapvetően meghatározzák a gazdaság teljesítményei, a korábban felhalmozódott államadósság finanszírozásának terhei, és nem utolsó sorban a költségvetés egyes területein megjelenő elkötelezettségek, amelyek egyaránt érintik az intézményi struktúra működtetését és a jórészt alanyi jogon járó juttatási rendszereket. 
A költségvetés-politika célja a gazdaságpolitika megvalósításának elősegítése a költségvetés sajátos eszközeivel. 
Az egyensúly javítása, az inflációs várakozások mérséklése, a vállalkozások hitelhez jutási feltételeinek javítása feltételezi a költségvetési hiány szigorú keretek között tartását. Az alapvető cél, hogy a meglévő kiadási determinációk mellett is az államháztartás GFS*-rendszerű hiányának GDP-hez viszonyított aránya 5-5,5% körüli érték legyen. A mintegy 280 milliárd forint összegű hiány van összhangban a belső jövedelmi folyamatokkal és a külföldi forrás bevonási lehetőségekkel.
* A GFS-rendszerű hiány a költségvetés nemzetközi elszámolási gyakorlatban alkalmazott, ún. finanszírozási tételektől megtisztított egyenlege, azaz a belföldi és külföldi hiteltörlesztési és értékpapír visszavásárlási kiadások nélküli hiány. 
A központi költségvetés kiadási oldalát és egyensúlyi helyzetét is alapvetően az adósságszolgálati kiadások határozzák meg. A belföldi és a külföldi államadóssággal kapcsolatos folyó kiadások összege mintegy a 505 milliárd forint. Ez a kiadás az elmúlt évek legdinamikusabban növekvő kiadási tétele, egyrészt amiatt, hogy a folyó költségvetési hiányok halmozódó összege mellett az elmúlt években több esetben vállalt át az állam olyan adósságot, amely eredendően máshol keletkezett (pl. ÁFI Rt., lakáskölcsön, bank és adóskonszolidáció stb.), másrészt a belső megtakarítások egyre nagyobb hányadának megszerzése csak igen erőteljesen növekvő kamatok fizetése mellett volt lehetséges. Az államadósság egy részének külső forrásból történő finanszírozása is növekvő terheket ró a költségvetésre. 
Az adósságszolgálati terhek egyensúlyi pozíciót meghatározó szerepe különösen azért is jelentős, mert a gazdaság jövedelemtermelő-képessége alig javul, s a jövedelmeken való osztozkodásban a költségvetés aránya sem változik érdemben, sőt a privatizációs bevételektől eltekintve a decentralizációs folyamat folytatódik.
A bevételek GDP-hez viszonyított aránya az 1994. évi várható 33%-ról 31,7%-ra változik. Meg kell jegyezni, hogy a bevételek, az egyensúly javítási célkitűzésnek megfelelően, 150 milliárd forint privatizációs bevételt tartalmaznak, így a költségvetés jövedelem-centralizációjának megítélésénél ezt figyelmen kívül kell hagyni. Az 1995. évi konszolidált bevételi előirányzat GDP-hez viszonyított aránya 28,7%, vagyis a központi költségvetésben centralizált folyó jövedelmek aránya mérséklődik. A kiadások GDP-hez viszonyított aránya az 1994. évi várható 40,6%-ról 39%-ra csökken.
A költségvetés-politika fő problémáját alapvetően ez jelenti, ugyanis az alig növekvő jövedelmekből a központi költségvetés részesedése csökken és ebből kell fedezni a - elsősorban az adósságszolgálati kötelezettségek miatt - jelentősen növekvő kiadásokat. Ezt az ellentmondást mégis érdemes vállalni annak érdekében, hogy a nagyobb centralizáció ne tegye lehetetlenné a vállalkozók fejlődését és ne okozzon nagyarányú lakossági fogyasztás-csökkenést.
A költségvetés bevételi oldala belső szerkezetének változása az utóbbi néhány évben azonos tendenciát mutat. A fogyasztáshoz kapcsolt adók és a lakossági befizetések aránya növekvő, míg a gazdálkodó szervezetek befizetéseinek aránya csökkenő. 1995-ben a gazdálkodó szervezetek befizetései összegszerűen is mérséklődnek az 1994. évi várható befizetésekhez képest, ami a terhek valóságos csökkenésére utal. Ezért is van különös jelentősége a költségvetési és monetáris politika határozott és összehangolt, a kamatszint mérséklésére irányuló lépéseinek. 
A kiadási oldalon a költségvetési mozgástér rendkívül korlátozott. Az előirányzatok növelésére általában nincs mód. Csak néhány terület előirányzatai nőhetnek. Ezek a következők:
	a gazdálkodó szervezetek támogatásával az érintett területeken fenntartható, illetve bővíthető a foglalkoztatás. Fontos feladat a vasút működőképességének javítása, továbbá az agrárágazat stabilizálása és növekedésének megalapozása;
	a kormányzati beruházások ráfordításainak növelésével lehetőség nyílik az 1994-ben megkezdett - a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen megnövekedett - infrastrukturális beruházások folytatására. A beruházások, rekonstrukciók elindításával, egyes programok előkészítésével megkezdődik a millecentenáriumi ünnepségek előkészítése;
	a szociálpolitikában a hosszú távú cél a piacgazdaság jövedelem-egyenlőtlenségeit rászorultság alapján kezelő rendszer kialakítása. A gazdasági lehetőségeket figyelembe véve az első lépés a méltányosabb tehermegosztás kialakítása, valamint az egyes ellátások célzottabbá, differenciáltabbá tétele, az ésszerű szelekció fokozása a leghátrányosabb helyzetű rétegek érdekében;
	az elkülönített állami pénzalapok jelentős szerepet játszanak a nemzetgazdaság fejlesztésében, az innováció elősegítésében, a foglalkoztatás bővítésében, az új munkahelyek létrehozásában, stb. Az alapok strukturális átalakításával és a közvetlenül nyújtott költségvetési támogatással el kell érni, hogy a decentralizált alapok hatékonyabban, áttekinthetőbben vegyenek részt az állami feladatok ellátásában;
	a központi költségvetési szerveknél a többletkiadás nagy részét a korábban hozott törvényekből és az új döntésekből adódó bértöbbletek jelentik. Megkezdődik az intézményi rendszer korszerűsítése, elsősorban egyes nagyobb, döntően, vagy kizárólag saját bevételből gazdálkodó intézmények átalakítása révén. Ezzel egyidejűleg sor kerül a közbeszerzések visszafogására és a felújítások keretének lényeges csökkentésével e tevékenyég korlátozására, felújítások halasztására. Az adott lehetőségekből jelentős támogatásban részesül a felsőoktatás, a közoktatás. Az agrárterületen korábbi törvények végrehajtása jár többletigénnyel. A rendvédelem körében csak egyes súlyponti feladatok korlátozott támogatására van mód. A védelem területén a működőképesség megőrzése a cél, amelyet strukturális átalakítással megalapozott haderő-reform követhet. Szigorodik a bevételek tervezése, s azok egy részét befizetés is terheli majd. 

III. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAI 

III.	1.	Bevételi előirányzatok
	1.1.	Gazdálkodó szervezetek befizetései
Társasági adó
A társasági adótörvény 1995. évi módosításának legfőbb jellemzője - a Kormány programjával összhangban - a fejlesztés, beruházás, befektetés ösztönzése. Ez az adókulcs csökkentésében, az osztalékként kivett és (a fejlesztésre) a vállalkozásban hagyott jövedelemre érvényesített eltérő adókulcsban (18%-os általános adókulcs és 22%-os kiegészítő adókulcs) és a minimumadó eltörlésében nyilvánul meg. E mellett a munkanélküliség mérséklésének segítése érdekében a foglalkoztatott munkanélküliek bére után fizetett társadalombiztosítási járulék teljes összegével csökkenthető az adóalap egy éven át.
Az intézkedések a vállalkozók terheit mintegy 20 milliárd forinttal mérséklik.
Az adókulcs jelentős mértékű csökkentése ellentételéül szolgál a különböző adókedvezmények megszüntetése, beleértve a külföldi részvételű társaságok 40 százalékos adókedvezményének eltörlését is.
Az 1995. évi eredményszemléletű bevétel 60 milliárd forint körülire tehető, a pénzforgalmi bevétel azonban ennél várhatóan alacsonyabb, mintegy 55 milliárd forint lesz. 
Különleges helyzetek miatti befizetések
A bevételi cím 1994-ben a termelő infrastruktúra területéről származó koncessziós díj és bányajáradék befizetéseket tartalmazza. Az 1995. évi előirányzat koncessziós díjat nem irányoz elő, a bányajáradék befizetések is csökkennek - a szénhidrogén-bányászatban csökkenő járadékkulcsok miatt - így a bevételek alacsonyabbak lesznek. 
Vám és import befizetések
A számítások szerint a jövő esztendőben az import forgalom kb. 10%-kal növekszik. A vámbevételek ezt a növekedési ütemet nem követik. Ezt elsődlegesen az okozza, hogy a behozatal mintegy kétharmada azon országokból származik, amelyekkel a Magyar Köztársaság szabad kereskedelmi megállapodást kötött. E megállapodások az áruk szabad áramlásának megkönnyítése érdekében a terméket terhelő adminisztratív és pénzügyi korlátok mérséklését, illetőleg hosszabb távon a teljes eltörlést tűzték ki célul.
Az ipari termékek egy részénél gyorsabb, míg másik részénél a hazai iparvédelem szempontjai alapján lassúbb a vámcsökkentés üteme. A vámcsökkentések már 1992-től, az EU-val kötött megállapodást követően életbe léptek, azonban az érdemleges mérséklések 1995-től esedékesek; a vám terhek mellett az importhoz kapcsolódó egyéb elvonások is mérséklődnek. A vámterhek tehát fokozatosan csökkennek azon országokból származó termékek esetében, amelyek kötelezettséget vállaltak a magyar export saját piacaikra történő bejutásának könnyítésére.
Ettől némileg eltérő a mezőgazdasági termékek helyzete. Itt ugyanis a GATT-megállapodás lehetőséget ad az import korlátok (engedélyezési rendszer) megszüntetésének ellensúlyozásaként a vámszint emelésére. Így az agrárpiac védelme erőteljesebben érvényesíthető. Születő iparágak esetében - átmeneti jelleggel - hasonló intézkedés alkalmazható és ezzel a lehetőséggel indokolt élni.
Ezekkel az intézkedésekkel egyidejűleg a jövő esztendőben a magyar vámjogi előírások a nemzetközi előírásokhoz is közelednek. Ennek keretében olyan jogszabályi módosítások várhatók, amelyek a befizetések következetesebb ellenőrzését, az importérték meghatározásánál a visszaélések kiszűrését eredményezik, egyszerűsítik az árumozgást az EU által is egységesen alkalmazott áruokmány bevezetésével. A nemzetközi szervezetek felé vállalt kötelezettségeknek megfelelően az statisztikai illeték 1 százalékpontos mérséklése is bekövetkezik.
A vámbevételek 1995-ben az 1994. évi várható szinthez képest a vámpolitikai intézkedések következtében csak mérsékelten emelkednek. E bevétel 132,7 milliárd forintban prognosztizálható. 
Játékadó
Az eddigi évek tendenciáit és a hatályos szabályokat figyelembe véve került kialakításra a 4,5 milliárd forintos előirányzat.
Játékadó bevételek alakulása:
Millió forint
Évek
1991.
1992.
1993.
1994.
1995.
Befolyt összeg
472
2.398
3 021
4.500
4.500

A játékadó-köteles tevékenységek a piaci viszonyokhoz igazodóan nagyjából stagnálnak, ezért további adónövekedés nem valószínűsíthető.

III.	1.2.	Fogyasztáshoz kapcsolt adók
A fogyasztáshoz kapcsolt adók 1995. évre előirányzott együttes összege az 1994. évi várható bevételhez mérve 125,7 milliárd forinttal emelkedik. Ezen belül a terv az általános forgalmi adóból 97 milliárd forint, a fogyasztási adóból pedig 28,7 milliárd forint bevételi többletet irányoz elő.
A törvényjavaslat 1995. évre a fogyasztáshoz kapcsolt adók fajlagos mértékének stabilitását érvényesíti. Az adótörvényeket érintő változtatások elsősorban az adóelkerülés lehetőségeit szűkítik és az adózással kapcsolatos adminisztrációt csökkentik. 
Általános forgalmi adó
Az általános forgalmi adó mértéke úgy változik, (az 1994. évi pótköltségvetéssel már elfogadott módosítás szerint) hogy 1995. január 1-jétől a kedvezményes áfa-kulcs 10%-ról 12%-ra emelkedik, s a távközlési szolgáltatások a kedvezményes kulcsból a 25%-os kulcs alá kerülnek átsorolásra. A lakásépítésre-, vásárlásra- és bővítésre 1995. január 1-jével az ÁFA visszatérítés megszűnik, a folyamatban lévő építkezéseknél azonban a visszaigénylési lehetőség fennmarad. Az egyéb, az áfa-konstrukcióját érintő változtatások egyrészt az adófizetési kötelezettség, az adólevonás- és visszaigénylés szabályainak szigorításában megnyilvánuló intézkedések. Ezek elsősorban a visszaélések kiküszöbölését, a verseny semlegesség elvének következetesebb érvényesülését szolgálják. A korrekciók másrészt az adózásbeli kedvezményeket, adminisztratív egyszerűsítéseket jelentenek a kisvállalkozások számára, s egyben csökkentik az adóigazgatás költségeit.
1995. január 1-től az alanyi adómentesség értékhatára egységesen 1 millió forint. Ezzel a vállalkozások nagy részénél az értékhatár megduplázódik.
Az adózók ezen körében csökkennek az adózással kapcsolatos adminisztrációs terhek, ezzel együtt az adóigazgatásban az erőforrások a súlyponti kérdésekre csoportosíthatók át.
A kereskedelmi szálláshely adóknál az átalányadózás értékhatára a jelenlegi 1,5 millió forintról 2 millió forintra változik.
Egységessé válik a külföldi és belföldi befektetések áfa fizetési kötelezettsége azon keresztül, hogy megszűnik a külföldről származó apportként, induló vállalkozáshoz adott eszközök áfa-mentes behozatala. 
Fogyasztási adó
A fogyasztási adó mértékeket illetően az előirányzatok szerint 1995. évben - az 1994. évi pótköltségvetésben elfogadott, az átlagosan 15%-os adótétel valorizáció áthúzódó hatásán kívül - további adóemelésre nem kerül sor.
A fogyasztási adót érintő 1995. évi módosítások kizárólagos célja, hogy a rendelkezések a jogalkalmazók részére világosabbá, egyértelműbbé váljanak, s ezzel egyidejűleg - a kormányprogramban foglaltakkal összhangban - javuljanak az adózás ellenőrizhetőségének, a biztonságosabb adóbeszedésnek a feltételei.

III.	1.3.	A lakosság befizetései
Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadó rendszer korrekciójánál olyan változtatások kerülnek végrehajtásra, amelyek az átlagosan kismértékben növekvő adóterhelést elsősorban a magasabb jövedelműekre irányuló eloszlásban, a rászoruló rétegek helyzetének enyhítésével oldják meg. Ennek érdekében, változatlan adótábla mellett az összjövedelem-csökkentő kedvezményeket az adópolitikai célokhoz igazodó, differenciált mértékű adókedvezmények váltják fel, kiegészítve az átlagos (évi 480 000 Ft), vagy annál kisebb összjövedelmű magánszemély esetében évi 7.200 forint adójóváírással, ami az átlagosnál magasabb jövedelműeket nem érinti. Mindezek hatásaként az átlagos adóterhelés kis mértékben, de differenciáltan nő a kis jövedelműeknél csökken, a középrétegnél alig változik, s a nagy jövedelműeknél nő.
Megszűnnek a jelenlegi úgynevezett befektetési kedvezmények, ugyanakkor a magánszemély tőkefelhalmozásának ösztönzése a hozamok adóterheinek mérséklésével, a hosszú távú megtakarításokat eredményező, a befektetések állományának növelésére ösztönző eszközökkel valósul meg.
Az adóztatás egyszerűsítésére, az egyéni vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében bevezetésre kerül az átalányadó.
A hivatali gépjármű magán célú használatának következetes, az adóelkerülést lényegében kizáró megadóztatása szintén kis mértékű adónövekedést eredményez.
A leírtak alapján a tervezett reálbér csökkenés figyelembe vételével a teljes személyi jövedelemadó összege 377 milliárd forint. Az adóbevételnek a központi költségvetés és az önkormányzatok közötti 65-35%-os arányú felosztására, valamint az önkormányzatok további SzJA kiegészítése forrásainak biztosítására való tekintettel a központi költségvetést illető 1995. évi személyi jövedelem-adóbevétel előirányzata 283,5 milliárd forint.
Az adóigazgatási feladatok között az adótartozások behajtása az utóbbi években kapott különös jelentőséget, ugyanis a lezajlott jelentős társadalmi és gazdasági változások, és a folyamatosan változó jogszabályi háttér felszínre hozta a gazdaság gyenge teljesítőképességét. A romló fizetési készségen túl hozzájárult a kintlevőségek növekedéséhez az is, hogy számos vállalkozás került a fizetőképtelenség határára, tömegesen indultak a csőd- és felszámolási eljárások. 
A kialakult kintlevőség állományának összetétele - a behajthatóság szempontjából - rendkívül kedvezőtlen. Jelentős arányt képviselnek ugyanis a többéves, nem mobilizálható tartozások, amelyek jelentős része, 47 milliárd forint a felszámolási eljárás alatt álló vállalkozásoknál képződött.
Az adóbehajtás gyakorlatának felülvizsgálatára, a kintlévőségek csökkentésére és a nagyösszegű tartozások kialakulásának megakadályozására konkrét munkaprogram készült. Ennek végrehajtása révén sor kerülhet az adótartozások további növekedésének megállítására a már korábban kialakult adótartozások behajtásának gyorsítására.
Lakossági illetékek
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt - hatályba lépése óta - 1993-ban átfogóan módosították. Az inflációs folyamatok miatt azonban az egyes államigazgatási eljárások tételes illetékei elértéktelenedtek, időszerű a valorizálásuk, emellett a központi költségvetés helyzete is szükségessé teszi az illetéktörvény felülvizsgálatát.
1995. január 1-től az illetékek rendszere új illetéknemmel, az okirati illetékkel egészül ki, melynek tárgykörébe kizárólag a polgári jogviszonyban keletkező okiratok tartoznak. 
A vagyonarányos teherviselés elvének erőteljesebb érvényesítése érdekében a vagyonszerzési illetékek körében a lineáris elvonást sávosan progresszív elvonás váltja fel. A szerzés jogcímének tartalmi különbsége miatt az ajándékozási illeték mértéke jobban növekszik, mint az öröklés utáni illeték. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános kulcsa - bizonyos értékhatár felett - szintén emelkedik.
Szűkül a túlhaladottá vált államigazgatás eljárási illetékmentesség köre is, továbbá emelkedik az általános tételű eljárási illeték összege, az útlevél illetéke. Emelkednek az építéshatósági eljárás, valamint a vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetékei is.
Az 1995. évi illeték-bevételi előirányzat a tervezett intézkedések eredményeként 22,5 milliárd forint. A bevétel-növekedés tényezői: az 1994. január 1-től hatályos kulcsnövekedések kihatása 2,5 milliárd forint, az 1995. január 1-től tervezett változások hatására a vagyonszerzési illetékből 1,5 milliárd forint, az okirati illetékből és egyes államigazgatási eljárási illetékekből pedig 2 milliárd forint többletbevétel várható. Az 1994. évi várható bevételhez képest tehát mintegy 6,0 milliárd forint illeték-bevételi többletre lehet számítani.

III.	1.4.	A központi költségvetési szervektől származó befizetések
A központi költségvetési szervek terhére előírt 6,0 milliárd forintos befizetésből kisebb hányadot tesznek ki a szokásos jogcímek, vagyis a kincstári vagyonkezeléssel, hasznosítással kapcsolatos bevételek (2,0 milliárd forint), valamint a zárszámadáskor sorra kerülő pénzmaradvány felülvizsgálat révén visszafizetésre kerülő (pl. feladatelmaradással összefüggő) támogatási összegek (0,4 milliárd forint). 
Az 1995. évi költségvetés egyensúlyi helyzete szükségessé teszi, hogy a központi költségvetési szervek meghatározott bevételeik után 13%-os mértékű befizetést teljesítsenek. Ezáltal a támogatás nélkül gazdálkodó intézmények mintegy térítenek a költségvetési forrásból is létrejött kapacitásaik igénybevételéért, s hasonlóan a költségvetési támogatásban részesülő intézmények is a kapacitásaik hasznosításával saját bevételt hozó tevékenységeik után. 
A befizetési kötelezettség a törvényben konkrétan meghatározott bevételi fajtákra terjed ki. A kötelezettség nem terheli az alapvető funkciók ellátásáért fizetett térítési díjakat, illetékeket. A bevételi előirányzat 3,6 milliárd forint. 

III.	1.5.	A helyi önkormányzatok befizetései
A helyi önkormányzatok normatív állami támogatásainak elszámolása során a tervezettől eltérően alakuló mutatószámokhoz kötődő normatív állami támogatások összegének elszámolási különbözeteiből - amely részben állami támogatás-többlet igénybevételét, részben az önkormányzatot megilletőnél alacsonyabb összegű támogatás igénybevételét jelenti - az elmúlt évek tapasztalati adatai alapján 0,2 milliárd forint költségvetési befizetés várható.

III.	1.6.	Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő bevételek
A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból 1995-ben a tervek szerint 44,5 milliárd forint bevétele származik a költségvetésnek.
A korábbi esztendőkben Magyarország által a fejlődő, illetve a volt szocialista országoknak nyújtott kormányhitelek egy része 1995-ben törlesztésre kerül. Az adós országok többségének labilis gazdasági és pénzügyi helyzete nehezíti a hitelek behajtását. Több esetben csak átütemezések és a tartozások egy részének elengedése árán juthat Magyarország a kintlévőségeihez. A legnagyobb adóssal, Oroszországgal többirányú tárgyalások is folynak az adósság rendezéséről. Ezen tárgyalások 1995-ben várhatóan még csak korlátozott mértékű eredményre vezetnek.
A nemzetközi pénzügyi szervezetek az ország fejlődésének elősegítése érdekében várhatóan 20,4 milliárd forint értékű hitelt nyújtanak, amelyek konkrét programok megvalósítására, a hazai bankrendszeren keresztül jutnak a belföldi felhasználókhoz. A Világbanktól, az EIB-től és az EBRD-től felvett hiteleket az állam haladéktalanul továbbkölcsönzi a belföldi kedvezményezetteknek. A korábbi években felvett és továbbkölcsönzött hitelek után a felhasználók törlesztést és kamatot fizetnek az államnak. Ezen törlesztések és kamatok részbeni forrását képezik a Világbanknak, EIB-nek és EBRD-nek átutalandó törlesztéseknek és kamatoknak.
A külföldi hitelkínálatot bővítette a német KfW, amely a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítéséhez biztosít hitelt, melynek 1995-ös részlete meghaladja a 7 milliárd forintot.
Magyarország a hitelek mellett külföldi segélyekben is részesül. Ezek közül legjelentősebb a PHARE segély, mely főként szaktanácsadást és továbbképzéseket finanszíroz, de kisebb részben beruházások megvalósításához is hozzájárul.

III.	1.7.	Pénzintézetek társasági adója és osztaléka
Az 1995. évi előirányzat 28,0 milliárd forint. Az összegben az MNB befizetésein kívül a kereskedelmi bankok befizetése is szerepel, melyek gazdálkodásánál feltételeztük, hogy a bankkonszolidáció következtében 1995-ben működésük az előző éveknél eredményesebb lesz.
1995-ben azzal lehet számolni, hogy marad az 1994. év végére némileg beszűkült kamatrés, amely abból adódik, hogy a betétek kamatai relatíve magasabbak, mint a hiteleké. A betétekkel kapcsolatos kamatköltségek gyorsabban nőnek, mint a hitelekkel kapcsolatos kamatbevételek, a bankok piaci aktivitása várhatóan mérsékeltebb lesz, a kissé növekvő céltartalék-állomány következtében az adóalap csak mérsékelten emelkedik. Ennek következtében 1995-ben - eredményszemléletben - a költségvetést megillető adó is kismértékben nő. A pénzforgalmi befizetés azonban az évek közötti kiegyenlítettebb korrekció miatt jelentősen emelkedik. Osztalék befizetésre 1995-ben nem lehet számítani.

III.	1.8.	Egyéb bevételek
A költségvetés egyéb költségvetési bevételek címen - a korábbi évek tervezési és teljesítési adatait is figyelembe véve - 1995. évre 3 milliárd forint előirányzattal számol. A bevételeknek majdnem fele az előző évek költségvetési kiadásainak visszatérüléséből (felszámolások, kártérítések, garanciák, stb.) származik. Ezen a jogcímen kerülnek elszámolásra még az évközben keletkező - előre nem tervezhető - költségvetést megillető bevételek is.

III.	1.9.	A költségvetés belföldi adósságával kapcsolatos bevételek
A belföldi államadóssággal kapcsolatos bevételek alapvetően a központi költségvetés követeléseiből származó törlesztési és kamatbevételeket, továbbá az állami vagyonnal kapcsolatos tőkebefizetéseket és osztalékot foglalja magában. A fejezet 1995. évi előirányzata 190,5 milliárd forint. Ez mintegy 94 milliárd forinttal több az 1994. évi várható bevételek összegénél. 
Az előirányzott bevételek közel 80%-a a privatizációs bevételek költségvetést megillető részéből származik. A 150 milliárd forint összegű privatizációs bevétel mellett az állami vagyont terhelő osztalék befizetési kötelezettség még további 10 milliárd forint, amely az állami tulajdonban lévő társaságoktól származó osztalék befizetésből ered. 
A belföldi adósságból származó bevételek további jelentős tételét az állami követelésekből származó bevételek alkotják, amelyek együttes összege 29 milliárd forint. Ezek nagyobbik részét az államadósságot csökkentő bevételek teszik ki, amelyeknek a meghatározó eleme a jamburgi gázszállításból származó árbevétel 15 milliárd forintos előirányzata. Az állam által nyújtott hitelek kamata 4,5 milliárd forint, amely alapvetően a bankkonszolidáció keretében nyújtott alárendelt kölcsöntőke után fizetett kamatból származik. 

III.	2.	Kiadási előirányzatok
III.	2.1.	Gazdálkodó szervezetek támogatása
1995-ben mintegy 13%-kal több támogatásban részesülnek a gazdálkodó szervezetek, mint 1994-ben. A támogatások három fő területre koncentrálódnak: az élelmiszergazdasági, a bányászati, és a közlekedési szférára. Jelentős pénzügyi forrással támogatja még az állam a gazdaság különböző szektoraiban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozókat alkalmazó gazdálkodó szervezeteket is.
A költségvetés-politika az agrárgazdaság adottságainak, nemzetgazdasági szerepének megfelelően kiemelt figyelmet fordít az ágazat helyzetének stabilizálására, a növekedés megalapozására. Az ágazatban megindult kedvező folyamatok fenntartása érdekében ezért az agrárágazatok számára az ez évit meghaladó összegű költségvetési támogatás kerül előirányzatra. A támogatások szerkezetének és konstrukciójának a változtatása pedig a rendszer hatásfokát javítja. 
A költségvetési törvény lehetőséget ad arra, hogy a piaci, a termelési és reorganizációs támogatás között a pénzügyminiszter az ágazati miniszterrel egyetértésben a folyamatok alakulásának függvényében átcsoportosíthasson azzal a céllal, hogy a törvényben e célokra jóváhagyott 63 milliárd forint előirányzat ne kerüljön túllépésre.
Az agrárgazdaság támogatását szolgáló források a következő jogcímenként állnak rendelkezésre: 

Milliárd forint
Támogatás megnevezése
1994
1995
Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás
34,6
35,0
Agrárpiaci támogatás, állami felvásárlás
7,0
7,5
Piacra jutást segítő támogatás
41,6
42,0
Reorganizációs támogatás
5,0
6,5
Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás
11,0
14,0
Erdőkárosodás megszüntetése
0,2
0,2
Mezőgazdasági katasztrófa elhárítás
0,2
0,2
Ö s s z e s e n
58,0
63,4

A vállalkozások folyó támogatása keretében a vasúti közlekedés egyedi termelési árkiegészítés és dotáció címen történő támogatási összegének az 1994. évhez viszonyított mintegy 50%-os megemelését a vasúti pálya működtetéséhez szükséges állami hozzájárulás, valamint a MÁV Rt. utóbbi időszakban kialakult egyre súlyosbodó likviditási helyzete teszi indokolttá. 

III.	2.2.	A fogyasztói árkiegészítés
A fogyasztói árkiegészítés 1995. évi 5 milliárd forintos növekedését alapvetően a személyszállítási tarifáknak a prognózisok szerinti 20%-os emelése indokolja. Az előirányzat ezen kívül sem a kedvezmények fajlagos mértékének növekedésével, sem a kedvezményezettek körének bővülésével nem számol.
Változatlanok maradnak a fogyasztói árkiegészítésben részesülő személyszállítási szolgáltatások. A kedvezményes utazások fajlagos támogatása 1995. évben is az 1994. évi szinten alakul. 

III.	2.3.	Felhalmozási kiadások
Központi beruházások költségvetési fedezete
A felhalmozási kiadások 1995. évi előirányzata 15-16%-kal haladja meg az 1994. évit. Ez a növekedési ütem sokkal szerényebb az előző évi növekedésnél. Éppen ezért zömmel csak a megkezdett kormányzati beruházások folytatására van lehetőség.
A kormányzati beruházások 1995. évi előirányzata 51 milliárd forint lehet, ebből a következő főbb fejlesztések valósulnak meg:
	A termelő infrastrukturális beruházások között kiemelt feladatként szerepel a Lágymányosi Duna-híd építése, a Budapest - Győr-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítése, a dunai tájrehabilitációs munkák folytatása, a légi közlekedés, a kombinált fuvarozás, a postahivatali hálózat, a vízminőség védelem, a vízkár elhárítás, a kiemelt városok szennyvíz kezelése és a regionális vízközmű hálózat beruházásai.
		A VOLÁN vállalatok autóbusz állományának rekonstrukcióját a költségvetés 1995-ben is 1 milliárd forinttal támogatja. 
	Az oktatás területén elsősorban a közoktatási és a felsőoktatási törvényekkel összefüggésben az intézményhálózat rekonstrukciójára, illetve bővítésére lesz lehetőség. 
	Az egészségügy területén az 1994. évi előirányzat szintjén kerülhet sor a kórház-rekonstrukciók folytatására, valamint a szívsebészeti, pszichiátriai, művese programok továbbvitelére és a klinikai rekonstrukciók folytatására, illetve a mentőszolgálat járműparkjának és állomásainak további megújítására.
	A védelem és közbiztonság területén a kecskeméti katonai repülőtér fejlesztésére, az informatikai rendszerek bővítésére, telepítésére, valamint a határátkelőhelyek bővítésére és rekonstrukciójára nyílik lehetőség, főként a keleti határrészeken.

Az állam lakáskiadásai
A szociális piacgazdaság körülményei között jól működő lakásfinanszírozási rendszert csak fokozatosan lehet kialakítani. Az ehhez szükséges lépések egy része az elmúlt években már megtörtént, most folytatása, illetőleg belátható időn belüli befejezése van soron. Az állam feladata elsősorban azoknak a kereteknek a létrehozása, amelyek lehetővé teszik, hogy a családok a lakhatással kapcsolatos igényeiket kielégítsék, továbbá segítséget kell nyújtson azoknak, akik - szociális körülményeik következtében - még a társadalom által elfogadott minimális szinten sem képesek lakhatásukat önerőből megoldani.
Az évente épített lakások száma mélypontra esett. Az életkörülmények javulása, valamint a gazdaság élénkülése szempontjából egyaránt fontos, hogy a lakásépítési kedv növelése.
Ennek megfelelően - az előző évekhez képest - növekedik az önkormányzatok lakásépítési támogatásához adott összeg, valamint jelentős mértékben emelkedik a szociálpolitikai támogatás.
Az állam a következő főbb jogcímeken támogatja a fenti célokat:
Milliárd forintban
Megnevezés
1993. évi
tény
1994. évi 
várható
1995. évi
előirányzat
Magánerős lakásépítés támogatása
 32,7
27,5
40,0
Önkormányzatok számára a lakásépítések támogatásához

7,0

7,0

9,0
Önkormányzatok részére a lakásfenntartás támogatásához

3,0

3,0

3,0
Fegyveres testületek lakásépítése
1,3
1,6
1,7
Belföldi államadósságok között teljesített kiadások

25,7

36,7

38,7
Összesen:
69,7
75,8
92,4

A magánerős lakásépítés támogatása önmagában is sok összetevőből álló jogcím. Rendszere lényegében két csoportra osztható. Az első csoport különféle szociálpolitikai kedvezmények együttese, a második pedig a törlesztési- és kamat-támogatások csoportja. A szociálpolitikai kedvezmény helyét - 1994 végén - elfoglaló lakásépítési kedvezmény esetenkénti átlagos összege közel négyszerese lesz az előző évinek.
Az elmúlt év egyik fontos változása az volt, hogy 1994. január 1-jével megszűnt a törlesztési támogatások rendszere, helyébe az állami kamattámogatás rendszere lépett (az addig felvett hitelek természetesen az addigi szabályok szerint futnak le). 
Az 1995. évi előirányzat összességében azon alapul, hogy az 1994-ben enyhén növekedik a lakásépítések száma.
Az önkormányzatok számára a lakásépítések támogatásához nyújtott összeg a településen élő 20 és 30 év közötti korosztály arányában illeti meg az önkormányzatokat és arra szolgál, hogy az első lakáshoz jutó fiatal házasokat vagy szociálisan rászorulókat segítse - akár a lakásépítésben, akár a vásárlásban. 
Az önkormányzatok részére a lakásfenntartás támogatásához adott összeg a kamatemelések terheit viselni nem képes, rászoruló családok támogatására szolgál. Ennek kereteit a szociális ellátásokról szóló törvény lakásfenntartási támogatása teremti meg.
Mind a lakásépítési, mind a lakásfenntartási támogatás az önkormányzatok normatív támogatási rendszerébe épül bele.
A fegyveres testületek lakásépítése címén előirányzott összeg kétféleképpen használható fel. Egyrészt maguk a testületek finanszírozhatják ebből szolgálati lakások építését, másrészt e testületek tagjainak lakásépítéséhez vagy vásárlásához adhatnak támogatást.
A belföldi államadósságok között teljesített kiadások szintén többféle jogcímből tevődnek össze. Ezek közül a legjelentősebb az ún. régi - az 1988. december 31-ét megelőzően nyújtott - lakáshitelekhez kapcsolódó államkötvények tőketörlesztése és kamata, valamint a törvényi kamatozású lakáshitelek kamat-kiegészítése.
Az új lakások építését szolgálja az a kamat-támogatás, amelyet az eladás céljára épülő lakások forgóeszközhiteleinek kamatához nyújt az állam.

III.	2.4.	Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosításhoz
1995-ben a központi költségvetés és a társadalombiztosítási alapok kapcsolata átalakul. Ezt az un. profiltisztítás befejezése eredményezi. A mezőgazdasági járadékoknak a központi költségvetés finanszírozásába történő átkerülésével minden - korábbi országgyűlési határozat alapján a társadalombiztosítás által átmenetileg finanszírozottnak minősített - szociális ellátás a központi költségvetést terheli. Az ellátások folyósítása továbbra is a társadalombiztosítási szerveknél valósul meg, megállapodásos rendszerben. 
A társadalombiztosítási alapok 1995. évre tervezett költségvetésének együttes egyenlegét olyan intézkedésekkel kell egyensúlyba hozni, amelyek a kiadások növekedésének dinamikáját tartósan mérséklik, és a bevételek bővítését eredményezik, egyben megkezdik az ellátási rendszerek átalakítását. Ez a helyzet lehetőséget ad az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számlának a társadalombiztosítási alapok részéről történő szinte korlátlan igénybevételi lehetőségének megszüntetésére. 
A társadalombiztosítási alapok számláit 1995-től a kereskedelmi bank vezeti, amelyet a Pénzügyminisztérium és társadalombiztosítási önkormányzatok együttesen választanak ki. Az Alapok likviditási problémáit tehát a számlavezető bank kezeli.

III.	2.5.	A TB közreműködésével folyósított ellátások
Az államháztartási reform egyik legkényesebb pontja a szociális ellátórendszerek hatékonysága emelésének és egyben szűkítésének követelménye. S miközben ez egy fő feladat, a központi költségvetésben továbbra is jelentős kiadást tesznek ki (a társadalombiztosítás közreműködésével folyósított ellátások együttes összege megközelíti a 200 milliárd forintot) a szociális kiadások. Ennek alapvetően három oka van: egyik az, hogy a központi költségvetés a társadalombiztosítás reformjának gyorsítása céljából profiltisztításként számos ellátást vállalt magára; a másik, hogy a munkanélküliség kezelése az államháztartásban új feladatként jelentkezett; s végül a \"szerzett jogok\" determinációja csak fokozatos átállítást tesz lehetővé. 
Stratégiai alapelv, hogy hosszú távon is fenntartható, a piacgazdaság jövedelem-egyenlőtlenségeit méltányosan kezelő szociális ellátó rendszer jöjjön létre. Ezirányú eredmény az 1993. márciusában hatályba lépett szociális törvény, amely a szelektív szociálpolitikai eszközrendszerét bővítette. Ennek ellenére a mai helyzet az, hogy a szociális ellátásokra fordított kiadások évről-évre bővülő ellátási formák mellett erőn felül növekednek és a tényleges rászorulókhoz mégsem jut el a kellő segítség.
Az eddigi gyakorlat - a kialakult gazdasági helyzetben - tovább nem folytatható, s már 1995-től konkrét lépéseket kell tenni a jelenlegi szociális ellátások felülvizsgálatában, a jogosultsági feltételeknek szelektív, célzott irányú átalakításában. Ennek keretében a szükséges plusz forrásokat döntően belső átcsoportosítással kell megteremteni. 
A köz-gyógyellátásnak egyre nagyobb szerepet kell adni a gyógyszerárak reális, illetve racionális fogyasztást kikényszerítő szintre emelése miatt. A jövő évi gyógyszertámogatás számottevő csökkentése mellett a köz-gyógyellátás ráfordításai az idei 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra növekedhetnek.

III.	2.6.	A központi költségvetési szervek támogatása
Központi költségvetési szervek
A központi költségvetési szervek 1995. évi támogatásának kialakítását azok a gazdaságpolitikai feltételek határolják be, amelyek a GDP felhasználásán belül a fogyasztás arányának csökkentésére, a vásárlóerő kiáramlásának visszafogására, az államadósság törlesztésére fordítható összeg növelésére irányulnak. A központi költségvetés hiányának lehetséges mértéke azt a követelményt támasztja a központi költségvetési szervek támogatásának alakulásával szemben, hogy az összességében ne, vagy csak a legszükségesebb mértékben haladja meg az 1994. évi pótköltségvetésben elfogadott előirányzatokat. Ilyen többletet jelentenek mindenekelőtt a bérpolitikai intézkedések. Emellett gondoskodni kell azoknak a feladatoknak a folyamatos támogatásáról is, amelyek normatív alapon automatizmusszerű finanszírozást igényelnek (a nem állami intézmények, a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása, továbbá a felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatása). A tárca költségvetésében lévő egyes előirányzatokat ki kellett emelni, bizonyos feladatok egyszeri jellegére, elhagyhatóságára tekintettel. 
A pótköltségvetésen alapuló tervezés kemény kiindulási szintet jelent, hiszen az ott előírt megtakarítási kötelezettség összességében mintegy 8 milliárd forinttal csökkentette a központi költségvetési szervek működési célú támogatását. Ennek felét kitevő összeg azonban csak egyszeri jelleggel volt törölhető a pótköltségvetésben. Erre, továbbá az említett determinizmusokra; az új feladatvállalások, kötelezettségek miatti kényszerű kiadásnövekedésre figyelemmel a támogatások szintentartására csak úgy lehetett törekedni, hogy a meglévő előirányzatok is felülvizsgálatra és csökkentésre kerültek,
Külön is figyelmet érdemel, hogy a fejezetek közel teljes körében erőteljesen, 40%-kal mérséklődtek a felújítási előirányzatok, korrigálva a pótköltségvetés felújítást terhelő elvonásaival. Az ily módon elért megtakarítás összege mintegy 4 milliárd forint. A támogatásnövekedést részben ellensúlyozó intézkedésként - további mintegy 4 milliárd forint hatással - meghatározott intézményi bevételek után befizetést volt szükséges előírni. 
Összességében a központi költségvetési szervek támogatása 363 milliárd forint, amely az 1994. évi pótköltségvetés előirányzataihoz képest 30,0 milliárd forinttal nő. A többletből a bérpolitikai intézkedések kereken 14,0 milliárd forintot kötnek le. A további 16,0 milliárd forint többlettámogatás, valamint az előirányzatok felülvizsgálatával és csökkentésével képzett 6,6 milliárd forintos forrástöbblet a szakmai ágazatpolitikai célokban csak szerény mértékű előrelépést alapozhat meg. Néhány esetben egyedi működési, üzemeltetési gondokat, kisebb kihatású aktuális feladatokat lehet megoldani. A költségvetés jelentős bérpolitikai terhe, az automatikus kiadásnövekedések miatt az intézményüzemeltetés, működtetés feltételeinek javítására központi eszközökből azonban általánosan nincs mód. 
A forrásbővülés egynegyede a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál kerül felhasználásra. A többlettámogatásból 3 milliárd forint a felsőoktatásra jut, azonban a költségvetés összeállításánál még nincs mód a tervezett - strukturális átalakításokat is célzó - fejlesztési programra támaszkodni. Ezért az előirányzatokban jórészt a korábban kialakult elhatározások, folyamatok hatása tükröződik. Az I. éves felvételek elmúlt években történt gyorsütemű növekedése következtében - az 1995. évi felvételektől függetlenül is - a hallgatók összlétszáma tovább nő, ezzel összefüggésben a hallgatók pénzbeli juttatásaira és képzési többletére 1,5 milliárd forint szolgál. Új létesítmények és műszerek üzemeltetési kiadásait 0,4 milliárd forint növeli. 
A közoktatás részére tervezett 1,3 milliárd forintból a közoktatás fejlesztésének képzési, kutatási programjaira 400 millió forint többlet jut. A közoktatási tankönyv-program folytatására, a tankönyvpiac áremelkedéseinek részbeni kompenzálására 600 millió forint szolgál. Az egyházi, alapítványi iskolák támogatásának normatívái nem emelkednek. 
A kultúrában a 450 millió forint többlet a film, a könyv, a színházi és a zenei területen használható fel, különféle egyedi, aktuális igények kielégítésére. A honfoglalás 1100 éves évfordulója ünnepségeinek előkészítését - a nagy múzeumok rekonstrukcióján kívül - 0,5 milliárd forinttal nagyobb összeg szolgálja, a központi rendezvények, kiállítások előkészítésére. Ugyancsak 0,5 milliárd forinttal nő az egyházak támogatása, elsősorban az oktatásban vállalt többletfeladataikra tekintettel. 
A Magyar Televízió támogatási többlete 3 milliárd forintot tesz ki, elsősorban a díjfizetés alól mentesítettek helyetti teljesítésre és állami szponzorálásra. Ez az összeg szolgál a szükséges jelentős szervezeti- és működési átalakításra, az ezzel járó létszámcsökkentés egyszeri többletterhének ellensúlyozására. Ez a feltétele annak, hogy a televízió a központi költségvetésből, a díjfizető lakósságtól és más megrendelőktől származó reálisan számításba vehető bevételeinek keretei között működhessék. A Magyar Televízió állami forrásjuttatása ezen a szinten a jövőben nem tartható, ezért a működés gazdaságosságát fokozó intézkedések sürgetőek. 
A Hungária Televízió Alapítvány támogatása 2,5 milliárd forint, hasonló az elmúlt évi várhatóhoz. Ennek döntő része az önálló működéstől függetlenül jelentkező jogdíj és sugárzási költség; a saját gyártás keretei és egyéb költségek terén azonban visszafogásra van szükség.
Az Országos Testnevelési és Sporthivatal 150 millió forintos többlettámogatása az Universiade megrendezésére, az olimpiai játékokon való részvétel előkészületeire, az európai sportkonferencia megrendezésére, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 100 éves jubileumának megünneplésére szolgál. 
A nemzeti és etnikai kisebbségi feladatokra fordítható támogatás összege mindent egybevéve közel 3,7 milliárd forintot tesz ki. Ebből az óvodai és iskolai kisebbségi oktatás többletköltségeinek előirányzata mintegy 1,9 milliárd forint, lényegében változatlan. Az egyéb - a központi fejezeteknél megjelenő előirányzatok viszont több mint két és félszeresükre emelkednek az 1994. évben ténylegesen felhasználható összeghez képest. Ebben elsősorban a kisebbségi törvény hatása mutatkozik meg (Kisebbségi Közalapítvány, kisebbségi kompenzációs keret, országos kisebbségi önkormányzatok támogatása).
 A Népjóléti Minisztériumnál több, mint 1 milliárd forint-többlettámogatás áll rendelkezésre egészségügyi szakmai programokra, Világbanki megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítésére.
A Pénzügyminisztérium intézményei és feladatai körében az államháztartási reformot szolgálja a Kincstár kialakítása, ami mintegy 360,0 millió forinttal növeli az előirányzatot. A köztartozások hatékonyabb beszedése céljából a Vám- és Pénzügyőrséget terhelő többletfeladatokra 700 millió forint, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal növekvő feladataira, valamint világbanki hiteltörlesztésre csaknem 740 millió forint áll rendelkezésre.
A Földművelésügyi Minisztériumnál 1 milliárd forint többlettámogatás áll rendelkezésre a az állategészségügyi és növény-egészségügyi feladatokra, az állattenyésztési törvény végrehajtására, a kárpótlással és a részarány-földtulajdon rendezéssel összefüggő feladatokra és a szakoktatásra, valamint az erdészeti közfeladatok fejlesztésére. 
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnál az árvízi és belvízi védekezések egész évben folyamatosan jelentkező feladatainak finanszírozására 600 millió forint elkülönített keret áll rendelkezésre. Az összeg lehetőséget biztosít a védművek legszükségesebb fenntartási munkálataira, csökkenti az esetleges kár bekövetkezésének kockázatát. 
A Külügyminisztériumnál a forintleértékelések miatti többletkiadásokra, a Bős-Nagymarossal kapcsolatos nemzetközi per költségeire, a székház-rekonstrukcióval összefüggő működési többletkiadásokra 0,6 milliárd forinttal nő a támogatás. A külkereskedelmi hálózatnál ugyancsak biztosítható az eddigi forintleértékelés kompenzálása, szükséges a korábbi eseti forrásjuttatásokat részben beépíteni a költségvetésbe, de a - külügyi hálózattal együttes - szervezetracionalizálás a forrásbővítés ellenére sem kerülhető el. A nemzetközi tagdíjakat a jövőben - a hozzájuk áttelepített előirányzatokból - az érintett tárcák fizetik. 
A védelem és rendvédelem 1995. évi keretszámaiban egyes részelemeiben már fellelhetők azok a változások, amelyek a Kormány cselekvési programjában az állami feladatvállalás tekintetében megfogalmazódtak.
A megkezdődő haderőreform lényeges eleme a létszámcsökkentés, a hatékonyabb, rugalmasabb szervezeti struktúra kialakítása. A felszabadítható kapacitásokat, forrásokat a legégetőbb gondokkal küzdő területekre kell átcsoportosítani. A kellően nem hasznosítható ingatlanokat és eszközöket értékesíteni kell. A működési feladatok megoldásához 2 milliárd forint többlettámogatást nyújt a központi költségvetés, ezáltal is mintegy kikényszerítve, ösztönözve a gyorsabb átszervezést, a reális védelmi szükségleten alapuló vagyonhasználatban a racionalizálást. A korlátozott forrásokra tekintettel lassított ütemben folytatódhat a \"békepartnerség\" keretén belüli együttműködés. 
A közbiztonság, rendvédelem területén kisebb belső arányeltolódásokat alapoznak meg a költségvetési keretek. Lehetőleg fokozni, de legalább szinten kell tartani a közrendvédelemben elért eredményeket. E szempontok alapján áll 2,1 milliárd forint többletforrás a gazdasági bűncselekményeket felderítők, a megelőzést elősegítő titkos információgyűjtés, a migráció veszélyeit visszaszorító testületek rendelkezésére, s lehetőség nyílik szűk körben az elhasználódott eszközpark cseréjére, pótlására is. Az előbbieken túl az állami tűzoltóságnál fecskendők beszerzésére, valamint a rendőrségnél az országház védelmének megerősítésére és 5 határvadász század felállítására tartalmaz többlet-előirányzatot a központi költségvetés. 
Az intézményi kör működése és gazdálkodása számára az előzőekben meghatározott követelmények, a támogatás-elvonások - a többletforrások mellett is - összességében szigorító feltételt jelentenek. Jórészt a további belső megtakarításokból, bizonyos körben pedig saját bevételekkel kell előteremteni az ÁFA kulcs növelés, energia- és egyéb áremelkedések, elkötelezettségek és többletfeladatok fedezetét. Ez erősíthető azzal, hogy forrásokat a feladatok rangsorolásához igazodóan adott fejezeten belül felszabadítanak, átcsoportosítanak.
A továbbra is időszerű követelmények teljesítése és az új feladatok fedezetének előteremtése céljából fel kell gyorsítani az intézményrendszer működésében rejlő tartalékok mozgósítását eredményező munkálatokat, ezen belül folytatni kell az intézmények szervezet- és feladatstruktúrájának, a bérrel, a létszámmal és az ingatlanokkal való gazdálkodásának felülvizsgálatát, a közbeszerzéseknél, a bevételek tervezésénél, a különféle díjtételek emelésénél a szükséges változások megalapozását. A hagyományos takarékossági intézkedésekkel kellő eredmény már nem érhető el.
Az intézményi körben a korábbi években megkezdett intézmény-felülvizsgálati program keretében 1995. évben már időszerű egyes nagyobb, zömében saját bevételből működő intézmények átalakítása, pl. a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Magyar Távirati Iroda, Tartalékgazdálkodási Igazgatóság, a Magyar Szabványügyi Hivatal gazdasági társasággá (részvénytársasággá, közhasznú társasággá), vagy közalapítvánnyá alakítása, továbbá egyes intézmények megszüntetése, az intézményhálózat racionalizálása, belső átszervezések megvalósítása. Ezek alátámasztják az állami finanszírozású létszám és más kapacitások körének szűkítését, a működőképesség megőrzését, a tevékenység jellegének megfelelő működési és gazdálkodási forma érvényesítését.
 A központi igazgatás korszerűsítése körében a már meghozott alapvető, az előirányzatokban részben már tükröződő strukturális döntések mellett, további vizsgálatokkal és intézkedésekkel ki kell szűrni és meg kell szüntetni az indokolatlanul párhuzamos tevékenységeket, kapacitásokat.
Az átszervezések körébe tartozik a felsőoktatás támogatási rendjének módosítása azzal, hogy a felsőoktatási törvénynek megfelelően az intézményhálózat - a Honvédelmi, illetve a Belügyminisztériumhoz tartozó intézmények kivételével - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetébe kerül. A szakmai és pénzügyi igazgatási funkciók ugyanazon tárcánál való gyakorlása lehetővé teszi a felsőoktatás összehangolt fejlesztését, a támogatások meghatározásakor azonos követelmények érvényesítését, a következő években a pénzügyi rendszer korszerűsítése egységes szempontok szerinti megvalósulását. 
A pénzügyi eszközrendszer mellett nélkülözhetetlen az állami kötelezettségvállalás szűkítése meghatározásakor a feladatok szakmai szempontú áttekintése, rangsorolása, elhagyása, továbbá a tevékenység személyi és más feltételeinek, szabályainak szigorítása. 
A központi költségvetési szervek feladatainak módosulása, a létszám várható csökkenése eredményeként azzal lehet számolni, hogy erősödni fog az ingatlanok bérbeadási, elidegenítési tendenciája, de emellett megjelennek új igények is. Törekedni kell az ingatlanok fenntartásához tartozó kiadások minél nagyobb hányadának a külső bérlőkre történő áthárítására. A tervezés során indokolt volt figyelembe venni a bérbeadások \"hasznából\" az állam, a kincstár részesedését. A törvényszövegben emellett pontosításra kerültek az elidegenítéshez kapcsolódó normatív előírások, a fejezeteknek pedig intézkedniük kell a tényleges ingatlanhasználati igények fölött szükségtelen kapacitások eredményes hasznosításáról, és indokolt esetben a valós ingatlangazdálkodást akadályozó jogszabály módosításra is javaslatot kell tenni. 
Az 1995. évi tervezés során az intézményi költségvetések - az új részletezettségű dokumentáció révén - megfelelő mélységű betekintést engednek a dologi kiadások struktúrájába is. Ez olyan megalapozó munkálatokat is lehetővé tesz, amely az e szférában megvalósuló beszerzések célszerűbb, hatékonyabb megvalósítását és finanszírozását szolgálja. A különböző területek beszerzési struktúrája azonban igen széles sávot fog át, ezért 1995-ben alapvetően azzal lehet számolni, hogy csak a jellegzetesen sok intézmény által használt áruk körében lehetséges az ésszerűsítés. E folyamatban lényeges ezen áruk körének és lehetőség szerint minőségi paramétereinek meghatározása is. Összhangban a dologi kiadások túllépésének elkerülésére irányuló egyéb intézkedésekkel, a fejezetek felügyeletét ellátó szerveknek kell gondoskodniuk az intézményeik által használt eszközök körének lehetséges szűkítéséről és különböző területeken beszerzési korlátozások bevezetéséről. Így fontos a gépkocsi-, irodabútor-, iroda-felszerelési cikkek beszerzésének naturáliákban történő korlátozása. 
A felújítási források jelentős mérséklése e tevékenységet eleve korlátozza. Az ésszerűség azt kívánja, hogy mindenekelőtt a már megkezdett felújításokat folytassák, javítsák a munkák előkészítését, ezen belül előnyben részesítsék az adott évben megvalósíthatóakat, a következő évben determinációt nem jelentőeket. Természetesen a nagyobb volumenű - élet- és vagyonbiztonság miatt szükséges - felújításokat a fejezetek felülvizsgálati felelőssége mellett ez nem akadályozhatja. 
A költségvetés előkészítése során intézkedés történt a bevételek megalapozottabb tervezésére. Ez az előirányzati kör a korábbi években a költségvetési viták fontos eleme volt az alátervezés miatt. A bérpolitikai intézkedésből az intézményekre háruló kötelezettséggel, az áremelésekkel összefüggően növekvő kiadásokkal, a kialakult teljesítési szinttel összhangban emelni szükséges az előirányzatokat, esetenként az állami feladatok díjtételeinek, térítési díjainak összegét, de az egyéb bevételeket is. 
A bevételek növelését indokolja az is, hogy a központi költségvetés terheinek mérséklésére a központi költségvetési szerveknek egyes bevételek után befizetési kötelezettséget kell teljesíteniük. 
A központi költségvetési szervek feladataik 1995. évi ellátásához, működőképességük fenntartásához több, mint 185 milliárd forint bevételt terveztek, közel 47 milliárd forinttal, az 1994. évi eredeti előirányzatuk egyharmadával emelték bevételi tervüket. 
Az 1995. évi előirányzatok kidolgozásában előrehaladást jelent, hogy a bevételek és kiadások tervezése lényegesen közelebb került a valós ráfordításokhoz és igénybe vehető saját forrásokhoz, mint az előző években. Ezt támasztja alá az is, hogy az 1995. évi tervezett bevétel mintegy 11, illetve 12 milliárd forinttal marad el csak az - idő közben történt szervezeti átalakítások (pl. Tartalékgazdálkodási Igazgatóság, vízügyi intézmények) és az Útalaptól átvett pénzeszközök hatásával korrigált - 1994. évi várható, illetve az 1993. évi tényleges bevételtől. Ez az eltérés kisebb, mint az 1993. évben ténylegesen és az 1994. évben várhatóan igénybe vett pénzmaradvány és vállalkozási tartalék összege. A tervezett bevétel a tárcák egy részénél nem éri az 1993. évi tényleges bevételük szintjét, jellemzően a pénzmaradvány igénybevétel és a nehezen tervezhető átvett pénzeszközök (állami pénzalapoktól, önkormányzatoktól, fejezetektől, államháztartáson kívülről) csökkenése miatt. 
A fejezetek összes 1995. évi bevételi előirányzata megfelel az 1993. évi tényleges teljesítésnek, figyelembe véve az említett átalakuló intézmények miatti 31,6 milliárd forint bevétel \"csökkenést\", valamint a közút felújításra, beruházásra az Útalaptól átvett pénzeszközök 7,2 milliárd forint összeggel alacsonyabb 1995. évi tervét. Az 1993. évi tényleges bevételek szintjét a tárcák egy része nem érte el, jellemzően a nehezen tervezhető - elkülönített állami pénzalapoktól, önkormányzatoktól, államháztartáson kívülről - átvett pénzeszközök, valamint a pótköltségvetésben érvényesített támogatás-elvonás pénzmaradvány csökkentő hatása miatt. 
Az 1995. évi tervezett bevétel - döntően a pénzmaradvány és vállalkozási tartalék tervezett igénybevételének csökkenése, és az átvett pénzeszközök mérséklődése miatt - mintegy 13 milliárd forinttal marad el az 1994. évi várható, korrigált, mintegy 200 milliárd forint bevételtől. Korrekcióként az előbbiekben említett szervezeti átalakulások, az Útalaptól nagyrészt hitelből történt többletpénz átvétel, valamint a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság egyszeri kötvény és értékpapír értékesítése kihatását figyelembe vettük.
Az 1995. évi költségvetésben az intézményeknél foglalkoztatottak illetményemelésére összességében 22,0 milliárd forint az előirányzat. Ebből a központi költségvetési szervekre 14,0 milliárd forint jut, az önkormányzati terület 8 milliárd forintot kap.
A közalkalmazottak esetében az illetmény-előmeneteli táblázat első fizetési osztály első fizetési fokozatának (A1) mértéke 1995. évben is 8 000 forint. Ennek emelésére forrás hiányában - a több tízmilliárd forintos kihatására tekintettel - 1995. évben nincs lehetőség. A nem közalkalmazotti munkaviszony beszámítását azonban a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1995. január 1-jétől lehetővé teszi. Ennek hatására a közalkalmazottak egy részének besorolása módosul. E változás többletkihatását mind a központi, mind pedig az önkormányzati intézményeknél - együttesen 7,4 milliárd forint - a költségvetés megfinanszírozza. Ezen túlmenően illetményemelésre többlet központi forrás nem áll rendelkezésre, az intézményeknek azonban módjuk van létszámcsökkentésből és egyéb személyi megtakarításból a béreket emelni.
Az 1995. I. félévi béralakulás, illetve a gazdasági folyamatok függvényében lesz mód visszatérni arra, hogy a közalkalmazottak illetmény-előmeneteli rendszerében az \"A\" fizetési osztály első fizetési fokozata 9 000 forintra emelhető-e 1995. szeptember 1-jével. Ez az illetményrendszer változtatásával járna együtt oly módon, hogy az illetménytábla szorzói - az osztályonkénti első fokozat kivételével - egyidejűleg fix összegre módosulnának. 
A köztisztviselőkre vonatkozó illetmény-előmeneteli rendszer 1995. január 1-jétől kötelezővé válik. Az alapilletmény mértéke azonban itt sem nőhet 1995. évben. Az előirányzatok 18 000 forinttal számolva kerültek kialakításra. A törvényben előirt mértékű illetmények eléréséhez az illetménybeállási szint 90 százalékos mértékéig a többletet - a központi intézményeknél 6,3 milliárd forintot, az önkormányzati területen forrás-arányosan 1,5 milliárd forintot - a központi költségvetés, az e fölötti 10 százalékos hányadot pedig az adott intézmény finanszírozza. Ez utóbbi forrása létszámcsökkentéssel, illetve dologi előirányzatból való átcsoportosítással biztosítható. 
A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló törvény hatálya alá tartozók illetményére az előző évi előirányzat áll rendelkezésre. A törvény a mindenkori köztisztviselői alapilletményhez köti díjazásukat, így annak ismételten 18 000 forintban történő meghatározása miatt a rendszeres személyi juttatások összességében nem növekednek. Többletet jelent (150 millió forint) ugyanakkor az ügyészségekről szóló szolgálati törvény által megállapítandó juttatási rendszer, amely egyező a bíróságokról szóló törvény által korábban megállapított juttatásokkal.
A fegyveres erőknél és rendvédelmi szerveknél (Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, IM Büntetésvégrehajtás, PM Vám- és Pénzügyőrség, polgári biztonsági szolgálatok) szolgálatot teljesítő hivatásos állománynál 10 százalékos illetményemelés központi forrásból valósul meg, melynek költségkihatása 6,7 milliárd forint. Tekintettel arra, hogy a közszolgálat e területén a jogalkotás lemaradásban van, nem az egyes besorolási osztályok beállási szintjéhez kell forrást rendelkezésre bocsátani, hanem továbbra is a \"bázis-szemléletű\" százalékos keretnövelést lehet támogatással ellentételezni.
Mód nyílik továbbá arra, hogy az Akadémia rendes és levelező tagjai részére - az Akadémiáról szóló törvény szerint, az eddigi egyösszegű juttatás megbontásával egyidejűleg, a jelenlegit összességében meghaladó díjazást lehetővé téve - tiszteletdíj megállapítására kerüljön sor.
Az ésszerű foglalkoztatásnak, az illetményalapok emelésének, sőt számos intézménynél a működés-fenntartás feltételei megteremtésének nincs reális esélye, ha a felügyeleti szervek, az intézmények saját hatáskörben nem intézkednek a foglalkoztatottak létszámának mérsékléséről, a feladatok ellátásának veszélyét elkerülve, akár év közben is. Ehhez a kormány jogszabályi hátteret biztosítja. 

III.	2.7.	Helyi önkormányzatok támogatása
A helyi önkormányzatok 1995. évi költségvetési kapcsolataiban az állami támogatás és az átengedett személyi jövedelemadó szoros összefüggésben alakul.
Az 1995. évi állami hozzájárulás és támogatás a következőképpen alakul ki (milliárd forintban): 

Az 1994. évi bázis előirányzat: tartalmazza az 1994. évben a Kjt. végrehajtása miatt az önkormányzatok által - a Kormány garanciája és visszafizetési kötelezettsége mellett - felvett hitel állami támogatással történő kiváltását is.



307,1 

Növelő tényezők:
	a közalkalmazottaknak az 1992. év előtti nem közalkalmazotti munkaviszony beszámításához
	a köztisztviselők illetményalapjának bevezetéséhez támogatás 
	az áfa visszaigénylés megszűnése miatt a lakásgazdálkodási normatíva emelésére 
 	a gyermeknevelési támogatás emelésére
	önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok helyzetének enyhítésére,
	címzett és céltámogatásokra,
	új színházakkal, színházi rekonstrukciókkal kapcsolatos működési kiadásokra, 
	kényszerlakás bérletek felszámolásával kapcsolatos önkormányzati kiadások megtérítésére,
	hivatásos tűzoltóságok működtetésének átadása a városok részére
	egyéb kiadásokra


6,5

1,5

2,0
1,8

2,4
0,6

0,2

0,1

2,3
0,2

Csökkentő tényezők:
	az eddig állami támogatásból finanszírozott SzJA kiegészítés átcsoportosítása az SzJA előirányzatba,
	munkanélküliek jövedelempótló támogatása folyósításának átcsoportosítása: 50%-a az SzJA előirányzatba, 50%-a a Szolidaritási Alapba


- 6,5


- 14,5
Együttesen:
303,7

Az önkormányzati szabályozás változtatása már indokolt lenne annak érdekében, hogy a jelenlegi - túlzottan decentralizált és rendkívül gazdaságtalanul működtethető - feladatstruktúra átalakuljon. Ez utóbbi a közigazgatási, illetve az államháztartási reform függvénye, ezért 1995-re a szabályozás rendszere alapvetően még nem változhat. Így tovább funkcionálnak a normatívák is, amelyek fajlagos mértéke 1995-re sem változik a lakásgazdálkodási, valamint a szociális normatíva kivételével, összhangban az előzőekben említett állami támogatás emeléssel, illetve a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának átcsoportosításával.
Változtatni szükséges az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatási konstrukcióján. A forráshiány miatt működésképtelenné váló önkormányzatok támogatási feltételei szigorodnak, az igénylésre jogosult önkormányzatok köre szűkül. E szabályozás is ösztönözni kíván a társulásra, a körzeti feladatok megyei önkormányzatokhoz történő koncentrálására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sürgető feladat a tartósan fizetésképtelenné váló önkormányzatok helyzetének feloldását szolgáló jogi szabályozás kialakítása. Ez elsősorban nem pénzügyi kérdés, mivel a képviselőtestületek, a közigazgatási hivatalok, a Kormány, az Állami Számvevőszék, a bíróságok stb. ezzel kapcsolatos feladat- és hatáskörét is meg kell határozni. Az ilyen helyzetbe kerülő önkormányzatok \"szanálására\" 1 milliárd forint irányozható elő.
A címzett és céltámogatások forrása 33,6 milliárd forint. A folyamatban lévő beruházások ebből lekötnek 27 milliárd forintot, így 1995-re a szabad keret 6,6 milliárd forint. Ebből 1 milliárd forint az új induló címzett támogatásokra fordítható. A céltámogatásokra rendelkezésre álló 5,6 milliárd forint keretre 32 milliárd forint támogatási igényt nyújtottak be az önkormányzatok új induló beruházásokhoz. (Ez utóbbi jelzi a változatlanul nagy beruházás éhséget. Sajnos az esetek jelentős részénél később derül ki, hogy az önkormányzatok a saját erőt tekintve vagy túlvállalnak, vagy azzal nem is rendelkeznek, s az államtól várják a segítséget.) 1995-ben is elkerülhetetlenné válik a címzett és céltámogatási törvényben támogatásra megjelölt célok erőteljes szűkítése és rangsorolása a következők szerint:
	községek egészséges ivóvíz ellátása,
	az életveszélyessé vált általános iskolai tantermek kiváltása,
	a sérülékeny vízbázisú területeken szennyvíztisztító telep építése, de csak a 2000 fő lakost meghaladó településeken,
	a működő egészségügyi intézmények gép-műszer beszerzése.

A személyi jövedelemadó önkormányzatokat megillető hányada 30%-ról 35%-ra nő. (Az átengedés a korábbi években kialakultaknak megfelelően az 1993. évre településre bevallott adóra épül. ) Ezért az előző évihez képest 25,8 milliárd forinttal több forrás képződik az önkormányzatoknál. (A növekménynek több mint a fele származik az 5%-pontos emelésből.) Ebből 11 milliárd forint a munkanélküliek jövedelempótló támogatása 50%-ának a fedezetét szolgálja, ezért az ilyen összegű SzJA allokációját a 6 hónapnál régebbi munkanélküli járadékosok, valamint a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők együttes száma alapján kell kialakítani. 
Annak ellenére, hogy egyébként nem részesülnek az SzJA-ból, a növekményből indokolt minimális többletforrást juttatni a megyei önkormányzatoknak is. Ennek mértéke lakosonként 80 Ft/fő. Ez segít megoldani azokat a többletfeladatokat, amelyek főként a települések által a megyék részére átadott, illetve 1995-ben várhatóan - az önkormányzati törvény legutóbbi módosítása alapján - jelentős számban átadandó térségi egészségügyi és közoktatási intézmények fenntartásából adódnak.
Az állami támogatásból SzJA-ba átcsoportosuló 6,5 milliárd forinton felül, 1,3 milliárd forint SzJA-t kell fordítani a jövedelemhiányos önkormányzatok felzárkóztatására. Ez azt jelenti, hogy minden község hozzájut legalább lakosonként 4 828 forinthoz, (ez a vidéki átlag 3/4-e) és minden város lakosonként 6 623 forinthoz, az utóbbiaknál a következő megszorításokkal.
A kisvárosok nagyságához, feladatához igazodóan állapítja meg a törvény a maximálisan elérhető kiegészítést, így a 10 ezer fő alatti lakosú városok legfeljebb 25 millió forint, a 10 és 35 ezer fő közötti lakosú városok legfeljebb 40 millió forint kiegészítést kapnak. A 35 ezer fő lakost meghaladói lakosú városoknál a korlátozás nem érvényesül. (Így az utóbbi körben a 47 ezer lakosú Ózd 118,1 millió forint SzJA kiegészítést kaphat, oldva ezzel forráshiányos helyzetét. Más városok esetében is hasonló hatás várható az új korlátok alkalmazásával.)
Az önkormányzatok a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának a másik 50%-át 1995-ben már a Szolidaritási Alap fedezi. Az együttesen erre a célra rendelkezésre álló összeg (22 milliárd forint) 7,5 milliárd forinttal több, mint a 1994. évi, mely az ellátottak számának várható növekedéséből, valamint a támogatás összegének emelkedéséből adódik.
A közoktatással kapcsolatos egyes feladatokra (fogyatékos gyermekek oktatása, az általános iskolai oktatás terén intézményfenntartó társulás kialakítása, iskolabusz vásárlása, közoktatási képzési kötelezettség teljesítése, intézményátvétellel járó pénzügyi feszültségek kezelése) 1,2 milliárd forint előirányzat szolgál. 
Az önkormányzatok összes forrásai 751 milliárd forint tesznek ki (ez az 1994. évi várható teljesítésnél 8,3%-kal magasabb), amelyből 
	a saját (folyó és felhalmozási) bevételek	25%
	az átengedett bevételek	13%
	az állami támogatások és hozzájárulások 	40%
	az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök 	13%
	a hitel 	4%
	az egyéb bevételek (átvett pénzeszközök, visszatérülések)	5%
A forrásstruktúra kissé megváltozik, az állami támogatások aránya csökken, míg a saját és az átengedett források részesedése megnő. 
A nemzetgazdaság helyzetéből fakadóan a központi költségvetési források relatív szűkössége megköveteli valamennyi önkormányzattól a helyi források maximális feltárását. Várhatóan tovább növekszik a helyi adók súlya. Az illetékbevétel emelkedése központi intézkedés következtében is várható, az előlegrendszer bevezetése, valamint az illetékkulcsok (további) növelése révén.
A forrásszabályozás alapján a már újjáválasztott önkormányzatok döntenek az 1995. évi kiadási előirányzataikról. 
Előreláthatóan az összes felhasználás megoszlása:
	folyó (működési kiadások):	73%
	felhalmozási és tőke jellegű kiadások:	16%
	lakossági juttatások:	6%
	hitel visszafizetés:	2%
	egyéb kiadások ,támogatások :	3%
Az önkormányzati területen a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján az 1992. július 1-je előtti, nem közalkalmazotti munkaviszony beszámításához biztosított központi költségvetési támogatás révén javítható a közalkalmazotti bérszínvonal. A köztisztviselői előmenetelhez és az illetményrendszer bevezetéséhez a Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum véleménye alapján Kormány döntéssel elosztható - 1,5 milliárd forint - támogatás áll rendelkezésre a központosított előirányzatok között. Ebből a felzárkózáshoz szükséges összeg egy részét lehet állami támogatással fedezni. Ezen túlmenően a munkavállalók béremelésére csak akkor nyilat mód, ha az ahhoz szükséges forrásokat létszám- megtakarításból teremtik meg.

III.	2.8.	Elkülönített állami pénzalapok támogatása
Az elmúlt esztendők tapasztalataiból kiindulva a Kormány az elkülönített állami pénzalapok törvényi szabályozásának felülvizsgálatáról döntött. Ezen felülvizsgálat első lépéseként, az államháztartás reformjához kapcsolódóan, az 1995. évi költségvetési törvényjavaslat több elkülönített állami pénzalap szabályozásában változtatásokat tartalmaz. 
A reform munkálatok első fázisában a gazdaságfejlesztés, az agrárszféra rendelkezésére álló pénzeszközök hatékonyabb felhasználása érdekében egyes alapok összevonásával új alapok jönnek létre. Itt nem egyszerű összevonásról van szó, hanem a feladatok, a rendelkezésre álló pénzeszközök és az ágazatpolitikai célok ismételt átgondolásáról. A Kereskedelemfejlesztési és a Befektetés-ösztönzési Alapok összevonásaként létrejövő Gazdaságfejlesztési Alap 1995. évben a Központi Műszaki Fejlesztési Alap részére - amely 1995-ben központi költségvetési támogatásban nem részesül - pénzeszközöket a rendelkezésre álló 5,3 milliárd forintból átadhat. Az új alap a gazdaság teljes fejlődési folyamatának, a projektek megvalósulásának különböző, egymást követő fázisában vehető igénybe. Az összetett célrendszerből adódóan támogatást nyújt a befektetés-ösztönzéstől (infrastruktúra fejlesztéstől) a szerkezet-átalakításon keresztül egészen a termékek bel- és külpiaci elhelyezéséig. 
Az agrárszféra elkülönített pénzalapjai 1995-től egy egységes Mezőgazdasági Alapba integrálódnak. Ez azt jelenti, hogy a korábbi hat földművelésügyi alap (az Állattenyésztési-, Földvédelmi-, Halgazdálkodási-, Mezőgazdasági Fejlesztési-, Országos Erdészeti-, és a Vadgazdálkodási Alap) feladatait az új Alap veszi át. Az egységes alapról szóló szabályozás alapelvének megfelelően a korábbi támogatási célok felülvizsgálatra, ésszerűsítésre kerültek.
A foglalkoztatás-politika egységes kezelése, a rendelkezésre álló pénzeszközök hatékonyabb felhasználása érdekében a jövő esztendőtől a Foglalkoztatási és a Szolidaritási Alap közötti pénzügyi átjárhatóságot meg kell teremteni.
Azok az alapok amelyek a költségvetési forrásokon kívül jelentős saját bevétellel is rendelkeznek, továbbra is önállóan gazdálkodnak. Ez az önállóság azonban nem ad mentességet a szabályozás felülvizsgálata alól. Az 1994. évben még meglevő többcsatornás támogatási gyakorlatot egy olyan profiltisztításnak kell felváltania, amelynek eredményeként el kell érni, hogy egy célt csak egy alapból lehessen finanszírozni.
1995-ben az elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatása összességében 50 milliárd forint, ebből 24 milliárd forint a foglalkoztatás-politika céljait hivatott elősegíteni, az agrárszféra az előirányzat szerint 9 milliárd forint felett rendelkezhet, a gazdaságfejlesztésére 5,3 milliárd forint, a területfejlesztésre 5 milliárd forint fog rendelkezésre állni. 
A törvényi előírásoknak megfelelően - ha eltérő mértékben is - valamennyi alap saját bevétellel is rendelkezik. A legjelentősebb saját bevétellel rendelkező a Szolidaritási Alap, de jelentős bevételt mondhat magáénak az Útalap, a Szakképzési Alap, a Vízügyi Alap, s a Környezetvédelmi Alap is. E bevételek jellegük szerint eltérnek egymástól. Dominánsak a bérekhez, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adójellegű befizetési kötelezettségek (szolidaritási járulék, szakképzési hozzájárulás), de emellett a tulajdonra kivetett adók (gépjárműadó), a belföldi áruk és szolgáltatások adói (idegenforgalmi adó), a különböző járulékok, s nem utolsó sorban a termékadók (üzemanyagok árába beépített díjak).
A kiadási struktúrát tekintve az alapok a vállalkozások ösztönzésére 26 milliárd forintot, a lakosság támogatására 81 milliárd forintot kívánnak fordítani. Alaponként vizsgálva a Gazdaságfejlesztési-, a Mezőgazdasági-, a Kisvállalkozói Garancia Alap vállalkozásélénkítésben betöltendő szerepe kiemelendő. A vállalkozásoknál és a szakképző intézményeknél folyó képzéshez nyújt segítséget a szakképzési hozzájárulásból működő Szakképzési Alap, míg a felsőoktatás képzési programjainak, infrastruktúrájának kialakításához nyújt támogatást a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap. A tőke kiadásokon belül kiemelendő a vállalkozások, a lakosság beruházásaihoz nyújtandó támogatásokból a területfejlesztést, környezetvédelmet, az infrastruktúra fejlesztését elősegítők (pl.: gázvezeték építés, csatornahálózati fejlesztés).
Az országos úthálózat fejlesztése a jövő esztendőben is folytatódik, ez az Útalap kiadásainak kb.: 20%-át teszi ki.
Az egyes alapok bevételeit, kiadásait részleteiben a fejezeti indoklások tartalmazzák.

III.	2.9.	A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások
A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból 50,7 milliárd forint kiadás származik.
Korábbi államközi szerződés alapján új kormányhitel nyújtásra kerül sor Indiának. A magyar cégek indiai exportját elősegítő hitel 1995-ben esedékes részlete várhatóan 6,9 milliárd forint.
A Világbanktól, az EIB-től, az EBRD-től és a KfW-től felvett hitelekből összesen 28,7 milliárd forint kerül belföldi kihelyezésre. A korábban felvett hitelek után fizetendő kamat és rendelkezésre-tartási jutalék összege 8,1 milliárd forint.
A Magyar Állam nemzetközi szerepvállalásából következően különböző tagdíjfizetési kötelezettségek terhelik az országot. A tagdíjakon kívül a vegyes kiadásokat terheli a kapott segélyek továbbadása is, így e cím kiadásai összességükben meghaladják a 6,9 milliárd forintot. 
III.	2.10.	A költségvetés belföldi adósságával kapcsolatos folyó kiadások
Az elnevezés a belföldi államadósságból származó kamatfizetési és egyéb kiadásokat tartalmazza, amelyek együttes összege 1995-ben 454,0 milliárd forint, amely, mintegy 161 milliárd forinttal haladja meg az 1994. évi várható összeget (292,7 milliárd forint). A kiugró mértékű növekedés alapvetően három okra vezethető vissza. 
Egyfelől az adósság jelentős mértékű bővülésére, amely 1994-ben várhatóan mintegy 280 milliárd forinttal haladja meg az előző évit. E növekedés csak részben vezethető vissza a központi költségvetés hiányára, részben azon kívüli tényezők miatt következik be. Ilyen tényező volt 1994-ben a bankkonszolidáció újabb lépése, amelynek keretében 50 milliárd forint összegű, 20 éves lejáratú, változó kamatozású államkötvény kibocsátására került sor, a világkiállításhoz kapcsolódó beruházások finanszírozása, amely miatt 3 milliárd forint összegben került sor egy 3 éves, fix 25%-os kamatozású államkötvény értékesítésére, továbbá a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása, amely alapján az MNB-vel szemben fennálló kamatmentes, lejárat nélküli adósságállomány 1993. évi összegének 5%-át, azaz 59,1 milliárd forintot piaci kamatozású államkötvénnyé kellett átalakítani. 
A kiugró mértékű növekedés másik fontos oka az adósság szerkezetének átalakulása, amelynek során a kedvezményes, illetve alacsony kamatozású tartozások lejáró részét a jelenlegi helyzetben lényegesen magasabb kamatozású állami értékpapírokkal kell helyettesíteni. Így például az MNB-vel szemben fennálló kamatozó tartozásból 15 milliárd forintot vissza kell törleszteni, és így a 8,7%-os kamatozású hitelt 25-30% közötti kamatozású értékpapírral kell pótolni. Ez a folyamat az adósság növekedésnél nagyobb mértékben emeli a kamatterheket. 
A harmadik ok az új kibocsátások azon sajátosságával kapcsolatos, hogy 1994. évtől kezdve az államkötvényeknél a korábban általános éves kamatfizetés helyett át kellett térni a féléves kamatfizetésre. Ez annyit jelent, hogy az 1995. év I. félévében kibocsátandó kötvények után a II. félévben már kamatot kell fizetni, amelynek összege 190 milliárd forintra becsülhető.
A fejezet összes kiadásának túlnyomó részét a kamat kiadások teszik ki, amelyek együttes összege 436 milliárd forint. Ennek legnagyobb tétele az államkötvényekre fordított kamat, amely 1995-ben 274 milliárd forintra becsülhető.
Az államkötvény kamatkiadások a kibocsátási célok szerinti csoportosításban kerültek az 1995. évi költségvetésben felsorolásra. Ennek alapján a legjelentősebb elem a hiányt finanszírozó kötvények kamata, amelyre 123,1 milliárd forintot fordít a költségvetés. További kiugró tétel a konszolidációval kapcsolatos kötvények kamata, amely közel 90 milliárd forintos kifizetési kötelezettséget teremt a következő évre. Ugyancsak jelentős kiadási igényt támasztanak a lakással kapcsolatos, továbbá a lejárat nélküli, kamatmentes adósságállomány átalakításával keletkezett államkötvények, amelyekre 24-24 milliárd forint körüli összeget kell fordítani 1995-ben. 
Az államkötvényekre fordított kamatkiadásokhoz hasonlóan, önmagához képest szintén jelentős mértékben bővülnek a kincstárjegyek kamatai. A közel 44,5 milliárd forintos növekedés részben az 1994-ben bekövetkezett jelentős mértékű állomány gyarapodás, részben a kincstárjegyek magas kamatszintje miatt következik be. 
Az 1994. évi várhatóhoz képest kis mértékben csökken az MNB-vel szembeni hiteltartozásokra fordított kamatkiadások összege. A 73,9 milliárd forintos előirányzat a jegybanki alapkamat 1994. év folyamán bekövetkezett emelkedése ellenére azért marad el az előző évitől, mert az állomány részben a költségvetés hiteltörlesztése, részben az egzisztencia-hitelek nyújtása miatti tartozás leírás következtében jelentősen csökken. 
Az egyéb kamat-, költség- és jutalékfizetések közül az egyéb jutalékokra fordított kiadások bővülnek a legnagyobb mértékben. Ez a növekedés részben az új állampapír kibocsátások jelentős összegéből fakad, részben azonban abból az elszámolási változtatásból, hogy az egyéb címeken, ill. alcímeken elszámolt jutalékokat a jövőben ezen egyetlen alcímen kívánjuk megjeleníteni. 

III.	2.11.	Egyéb kiadások
A költségvetés 1995. évre egyéb költségvetési kiadások címén 5,8 milliárd forint előirányzatot tartalmaz, amely 2 milliárd forinttal magasabb az 1994. évi előirányzatnál. 
A növekmény alapvetően a felszámolásokkal kapcsolatos nagy összegű (2,5 milliárd forint) kifizetésekkel függ össze. 
Jelentősebb tétel még (1,5 milliárd forint) az állatkárokkal kapcsolatos közületi kártérítés, valamint a külföldön létesítendő intézetek és képviseletek részére biztosított 300 millió forint, és az ehhez kapcsolódó 600 millió forint, a forintleértékelések kompenzálására, s az előre nem tervezhető kiadásokra tartalékolt forrás. 
III.	2.12.	Az általános tartalék előirányzata
A központi költségvetés általános tartalékának 19,1 milliárd forintos előirányzata az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 26. §-ában meghatározott százalékos mérték minimumát éri el. Ez az év során előre nem látható (és így nem tervezhető) váratlanul felmerülő kiadásokra és az esetleg elmaradó bevételek pótlására használható fel. 
III.	2.13.	Kormányzati rendkívüli kiadások
A kormányzati rendkívüli kiadások előirányzata 13,4 milliárd forint. Ebből az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos kárpótlásokra 4 milliárd forint fordítható. Ez nem biztosítja az igények teljes kielégítését, ezért az idevonatkozó törvényi szabályozás módosítása indokolt. 
Az ez évben alakult Export-Import Bank Rt-től és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt-től a Kormány elsődlegesen azt várja, hogy tevékenységével segítse elő és ösztönözze a magyar termékek exportját. Az Export-Import Bank Rt. tevékenységében 1995-ben az exportügyletekhez kötődő hitel és garancianyújtás fog dominálni. Ezen kívül, a szükséges feltételek megteremtését követően az Export-Import Bank Rt. átveszi a költségvetéstől az energiaimporthoz kapcsolódó garanciavállalást.
Az Exporthitel Biztosító Rt. elsődleges feladata, hogy az exportőröket a politikai kockázatok ellen biztosítsa. E mellett, saját kockázatra tevékenységét kiterjeszti a kereskedelmi kockázatok elleni biztosításra is.
Az 1995. évi gazdaságpolitikai program alapján az export 10,5 milliárd USD körüli alakulása várható. A két intézmény tevékenységével együttesen az éves export 12-13%-ának teljesülését segítheti elő. Ehhez azonban az Export-Import Bank Rt. alaptőkéjét 5 milliárd forintra, az Exporthitel Biztosító Rt. alaptőkéjét pedig 2 milliárd forintra szükséges feltölteni. (Jelenleg 1-1 milliárd forint az alaptőkéjük.)
A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításokra az 1994. évivel azonos összegű (100 millió forint) az előirányzat. 
A Honfoglalás 1100 éves évfordulója 1996-ban esedékes megünneplésének előkészítésével kapcsolatban egyes központi múzeumok rekonstrukciójára - kormányhatározatok alapján - 1,8 milliárd forint az előirányzat.
A kárpótlási jegyek életjáradékra történő átváltása fedezetét 1995-ben a korábbi évek társadalombiztosítási alapokhoz kihelyezett összegének maradványán (várhatóan 2-2,5 milliárd forint) túl 2,5 milliárd forintos előirányzat biztosítja. 

III.	2.14.	Állami kezességvállalás, állami kezesség érvényesítése
Az éves költségvetési törvényekben kapott felhatalmazások alapján a Kormány által elvállalt egyedi kezességek közül még érvényben van 47 darab, amelyek együttes összege közel 185 milliárd forint. Ezek egy része azonban még szerződéssel alá nem támasztott, csupán kormányhatározat okán jelent elkötelezettséget. Más részük viszont már kezességi szerződésben is testet öltött, közel 152 milliárd forint összegben. Ebből 9 milliárd forintot már 1994. előtt törleszteni kellett, 16,4 milliárd forint az idén, 12,8 milliárd forint pedig 1995-ben válik esedékessé. A fennmaradó mintegy 104,5 milliárd forint 1996. és 2016. között jelenik majd meg fizetési kötelezettségként. További 9 milliárd forint kezességvállalás pedig nem ütemezhető. 
Az 1995-ben esedékes kötelezettség a következő tételekből adódik: a MÁV egyes hiteleinek törlesztése, valamint az 1994. évi búzafelvásárlásnak hitelből történő finanszírozása; a kereskedelmi bankok ún. \"örökölt\" kétes kintlevőségeinek még meglévő állományához kapcsolódó kezesség; egyes elkülönített állami alapok Távközlési Alapból felvett hiteleinek törlesztése; a beregszászi kórház befejezése. Az egyes vállalatok által különféle célokra felvett - állami kezességgel biztosított - hitelek közül is többnek (Magyar Suzuki Rt., Diósgyőri Nemesacélművek, Vetőmag Kereskedőház, Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó V., IKARUS Rt., Gördülőcsapágy Művek, Békéscsabai Hűtőipari Vállalat) a törlesztése aktuális 1995-ben.
A nehéz gazdasági körülmények miatt több érintett szervezet várhatóan nem fogja tudni hitelét törleszteni, illetve annak kamatát megfizetni, ezért az állami kezesség érvényesítése iránti igények növekedésével kell számolni. Az állam fizetési kötelezettsége azonban - az esetek többségében - nemcsak a hitel összegének visszafizetésére, hanem a járulékos költségek megtérítésére is kiterjed, a devizában nyújtott hiteléknél pedig az árfolyamváltozás is növeli a kötelezettség forint összegét. Mindezt figyelembe véve a nyilvántartott kezességeknek - átlagos feltételekkel - mintegy 29,5 milliárd forint az 1995. évi \"bruttósított\" üteme. Az ebből adódó esetleges költségvetési kiadásokra - az állami kezesség érvényesítése jogcímen belül - 15,5 milliárd forint került elkülönítésre. Ezt az előirányzatot terhelik továbbá a jogszabályi kezességek ( takarékbetét, kötvény) miatt szükséges kifizetések is. 
Az 1995-ben újonnan elvállalható egyedi kezességek értékhatárának megállapítása új módon kerül szabályozásra, ami egyfelől azzal indokolható, hogy ez a szabályozási mód egyszerűbb és ellenőrizhetőbb a korábbinál. Másfelől - a már bemutatott nagyösszegű elkötelezettségre és a növekvő érvényesítési igényre is tekintettel - célszerűnek látszik az egyedi kezességvállalások mérséklése. Ezt elősegíti az export-finanszírozás és exporthitel-biztosítás új intézményi rendszerének kialakulása, amely egyben új költségvetési tehervállalást is jelent. 
A Kormány megbízásából és készfizető kezessége mellett vállalható garanciaügyletek kerete 1995-ben 10 milliárd forint. Kezdetben az Export-Import Bank Rt. elsősorban tender- előleg- és jóteljesítési garanciát fog vállalni. A garanciabeváltásból keletkező költségvetési fizetési kötelezettség várhatóan 1 milliárd forintot tesz ki.
Az EB Rt által vállalható politikai kockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felső határa 1995. december 31-ig (az áthúzódó állományokat is beleértve) 80 milliárd forint. Az állomány lejárati struktúráját úgy kell kialakítani, hogy az ne tartalmazzon túlzott aránytalanságokat a költségvetés jövőbeni elkötelezettségei szempontjából. Az 1995. évi kárfizetésekre 3,5 milliárd forint irányozható elő.
IV. A HIÁNY FINANSZÍROZÁSA

A központi költségvetés 1995. évi hiánya 282,7 milliárd forint, amelyet állami értékpapír kibocsátással finanszíroz a Pénzügyminisztérium. Azt, hogy ebből az összegből mekkora lesz a kötvényekkel és mekkora a kincstárjegyekkel biztosított rész, a tőkepiac jövőbeni alakulása fogja majd meghatározni.
Az új kibocsátásoknál természetesen két alapvető célt szükséges megvalósítani, egyfelől a lejárati szerkezet optimalizálását, másfelől a kamatszint lehetőségekhez képesti csökkentését. E célok érdekében elsődleges cél az államkötvény értékesítés növelése, és a legrövidebb lejáratú diszkont kincstárjegyek állományának lefaragása. Ez az intézkedés nemcsak a lejárati szerkezeten javít, hanem egyúttal mérsékli is az 1995. évi kamatkiadásokat. 
A folyó költségvetési hiány finanszírozása mellett a 141,0 milliárd forintos lejáró belföldi költségvetési adósságot is meg kell újítani. Az 1995. évi törlesztési, visszafizetési szükséglet túlnyomó többségét az államkötvények lejárata jelenti, amelynek összege 125,9 milliárd forint. A hosszú lejáratú MNB által nyújtott hitelekre 1995-ben 14,7 milliárd forintot törleszt a költségvetés. A jelentős összegű kötvénylejárat megújítása nehéz feladatot jelent.
A folyó költségvetési hiány finanszírozása és a hosszabb lejáratú tartozások esedékes visszafizetését fedező új kibocsátások egységes stratégia alapján kerülnek értékesítésre, amelyben az előbb vázolt optimális lejárati és kamat célokat kell megvalósítani. Az összesített bruttó finanszírozási igény az 1995. évben mindezek alapján 423,7 milliárd forint, amelyből a nettó szükségletet a már említett 282,7 milliárd forintos költségvetési hiányt jelenti.

V. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ADÓSSÁGTÖRLESZTÉSE

Ez a fejezet a központi költségvetés adósságának törlesztési kiadásait foglalja magában. A fejezet alapvetően két részre tagolódik, egyfelől a belfölddel szembeni tartozások, másfelől a külfölddel szembeni tartozások megfelelő részének visszafizetésével kapcsolatos kifizetéseket tartalmazza. 
A belföldi költségvetési adósság törlesztésére 141,0 milliárd forintot fordít a költségvetés 1995-ben. Ennek meghatározó része, 125,9 milliárd forint az államkötvény adósság lejárata, amelyből 118,9 milliárd forintot a hiányt finanszírozó, 6,1 milliárd forintot a lakással kapcsolatos és 0,9 milliárd forintot a pénzintézeti alapjuttatást fedező államkötvények törlesztésére kell fordítani.
A Magyar Nemzeti Bankkal szembeni, hosszú lejáratú hitelek törlesztése 15,1 milliárd forint, amelynek több, mint a felét a költségvetési hiányt finanszírozó hitelek részbeni visszafizetése teszi ki. További jelentős tétel az Állami Fejlesztési Intézettől 1991-ben átvett refinanszírozási hitelállomány 4,1 milliárd forintos, valamint a vállalati adósságrendezési hitel 2,1 milliárd forintos törlesztési szükséglete.
A költségvetés külföldi adósságainak törlesztésére 23,4 milliárd forintot fordít. A kormányhitelek közül már csak az egykori NDK-val szembeni adósságot kell törleszteni. A Németországgal kötött államközi megállapodás értelmében az adósság rendezése az 1995-ben esedékes 14,3 milliárd forintnak megfelelő DM összeg kifizetésével befejeződik. 
A Világbanknak, az EIB-nek és az EBRD-nek összesen több mint 9 milliárd forinttal egyenértékű devizaösszeget kell 1995-ben törlesztésként átutalni. Ennek döntő hányada a Világbankot illeti. A korábban felvett és jövő évben törlesztendő hiteleket, többek között az ipari szerkezetkiigazítás, az energiaracionalizálás, a közlekedés feltételeinek javítása és az M0-ás autópálya építése során használták fel. 
A német KfW által a Budapest - Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítésére nyújtott kölcsönt 1995-ben még nem kell törleszteni.

* * *





A TÖRVÉNYJAVASLAT RÉSZLETES INDOKLÁSA

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1995. ÉVI KÖZPONTI
KÖLTSÉGVETÉSE 
ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE,
A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
1-3. §-hoz
A törvény és mellékletei tartalmazzák a főösszegeket, a hiányt, a kiadások és a bevételek fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti bontását, továbbá a hiány finanszírozási forrásait. 
A GFS rendszerű elszámolásra való áttérés miatt az 1. § szerinti kiadások és a hiány nem tartalmazzák a központi költségvetés bel- és külföldi adósságállományának szerződés szerinti esedékes törlesztését, illetőleg az államkötvények visszavásárlási összegét. Ezeket a 2. § szabályozza és külön költségvetési fejezet tartalmazza.
A hiány finanszírozási forrásaként - keretjelleggel - értékpapír-kibocsátás és hitelfelvételi lehetőség szerepel, az értékpapírok fajtái és azok mennyisége a pénz- és tőkepiaci helyzettől függ. Az ehhez való rugalmas alkalmazkodást szolgálja, hogy - a 2. §-ban, illetőleg a XXXII. A költségvetés törlesztései fejezetben foglaltakon kívül - a pénzügyminiszter részére biztosítva van a további értékpapír-visszavásárlási és hiteltörlesztési lehetőség, valamint ezek esetleges pótlólagos finanszírozásának lehetősége.
A hiány finanszírozása mellett, a költségvetés folyamatos likviditásának fenntartásához, elengedhetetlen az ún. likviditási kincstárjegyek kibocsátása is.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló, módosított 1991. évi LX. törvény 19. § (3) bekezdésének előírásával összhangban, szabályozni kell a jegybankra háruló finanszírozási teher maximumát.
4. §-hoz
A törvényjavaslat 4. §-a a pénzügyminiszter felhatalmazására tesz javaslatot az Országgyűlésnek, hogy az 1995. évi költségvetési hiány, a költségvetési adósság, valamint a költségvetés likviditásának finanszírozását értékpapír kibocsátásával vagy hitel felvételével biztosítsa. Emellett összegszerűen meghatározza, hogy - az MNB-ről szóló törvényben foglalt arány alapján - mekkora összeggel növekedjen az MNB által vásárolt, hiányt finanszírozó hitel- és értékpapír-állomány. Erre az előírásra a finanszírozás zavartalanságának biztosítása és a megfelelő kamatszint megvalósítása miatt van szükség.
A kibocsátási felhatalmazás csak általában szól a kibocsátandó értékpapírokról, illetve felveendő hitelekről, és nem határoz meg konkrét arányokat arra vonatkozóan, hogy mennyi államkötvény, kincstárjegy és hitel legyen a forrás. E változtatást az indokolta, hogy a korábbi években egyszer sem sikerült az eredeti kötvény-kibocsátási keretet kihasználni, hanem annál csak lényegesen kisebb összeget lehetett értékesíteni az adott költségvetési évben. Ezt a gyakorlatot minden esetben kiegészítő rendelkezés legalizálta az éves költségvetési törvényekben, amely éppen a tőkepiaci viszonyokra hivatkozva lehetővé tette azt, hogy a ki nem bocsátott államkötvények helyett kincstárjegyek finanszírozzák a deficitet.
A gyakorlatban tehát végül is mindig a tőkepiaci viszonyok döntik el, hogy milyen megosztás érhető el az államkötvények és a kincstárjegyek között. Az itt javasolt rendelkezés végső soron csak ezt a gyakorlatot kodifikálja, de ugyanakkor természetesen a szükséges törvényi rendezést is biztosítja az adott időpontban.
Az MNB külföldi pénznemben fennálló követeléseinek és tartozásainak a - forint hivatalos árfolyamának változásából eredő - különbözete az államadósságot növeli, illetve csökkenti. Erre a tartozásra a Magyar Nemzeti Bank nulla kamatozású, lejárat nélküli hitelt nyújt. A Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 1991. évi LX. törvény 22. §-a alapján az állam ezt a hitelt, 5%-os hányadban, folyamatosan kötvénnyé váltja át, akkor is, ha a nettó adósságállomány nem csökken. 
A javaslat az államadósság terheinek csökkentése érdekében 1995-re ezt az automatikus átváltást felfüggeszti. Az MNB 1995. évi monetáris politikáját a felfüggesztés nem érinti.
A gazdasági kamarák működésének beindításához célszerűnek látszik az első félévi tagdíjuknak az állami forgóalap terhére történő megelőlegezése, december 10-i visszafizetési kötelezettség mellett.
MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS
MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi költségvetés tartalék-előirányzatai
Általános tartalék
5. §-hoz
Az ÁHT 25. § (2) bekezdése alapján általános tartalék címén olyan előirányzatot kell tervezni, amely az előre nem tervezhető kiadások és az elmaradt bevételek fedezetéül szolgál. Ennek mértéke az ÁHT 26. §-a alapján el kell, hogy érje a központi költségvetés kiadási főösszegének 1%-át, s nem haladhatja meg annak 3%-át. E követelménynek megfelelően a tervezett általános tartalék az 1995. évi központi költségvetési törvényjavaslat 1. § a) pontjában szereplő kiadási főösszeg 1%-a.
Rendkívüli kiadások és bevételek
6. §-hoz
Az ÁHT 16. §-a értelmében a tervezés és beszámolás során meg kell különböztetni a nem állandó jellegű, meghatározott rendeltetéssel bíró ún. rendkívüli kiadásokat és bevételeket. A törvényjavaslat ezen szakasza számbaveszi az egyszeri, illetve az esetleges néhány éven keresztül felmerülő olyan kiadásokat és bevételeket, amelyek az államháztartás rendes, hosszú távú vitelének nem képezik részét.
Az állam vagyonával és a kormányzati 
beruházásokkal kapcsolatos rendelkezések
7. §-hoz
Az állam, mint tulajdonos, elvonja a tulajdonosi jogosítvánnyal felruházott szervezet kezelésében lévő kereskedelmi bankokban és más pénzintézetekben, valamint vállalkozásokban lévő állami részesedést, illetve az állami vagyont megtestesítő részvények után az 1995. évben kifizetésre kerülő osztalékot és az állami vagyon más hozadékát. 
A privatizáció során keletkezett készpénzes bevételekből 150 000 millió forint a belföldi államadósság csökkentésére szolgál, amit a tulajdonosi jogosítvánnyal felruházott szervezet a központi költségvetésbe fizet be.
8. §-hoz
A központi költségvetést illeti meg mindazon bevétel, amely a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet által kezelt állami vagyon értékesítéséből, átmeneti vagy tartós hasznosításából származik, ha törvény másként nem rendelkezik.
9-10. §-hoz
Az államháztartásról szóló törvény 108. és 109. §-ai értelmében a költségvetési törvényben értékhatárokat kell megállapítani az elfogadási jogosultságra az állam javára lemondott vagyon esetében, a versenytárgyalási kötelezettségre a vagyon elidegenítésénél, továbbá a használati, illetve hasznosítási jog átengedésénél.
A törvényhely nemcsak az ÁHT által támasztott követelményt elégíti ki, hanem - a kincstári vagyon törvényi szabályozása híján - a központi költségvetési szervek működésükhöz nem szükséges vagyonának hasznosításával kapcsolatos jogosítványokat is értékhatárhoz köti.
A központi költségvetési szervek gazdasági pozíciójának változása, az állami feladatok ellátása, az azzal kapcsolatos módosuló feltételek szabad ingatlan kapacitásokat hoznak létre. Ezek értékesítése csökkenti a működési kiadásokat, és egyúttal lehetőséget ad a szorító gondok, az esetlegesen meg nem fizetett köztartozások teljesítésére is. Általános szabályozás mellett módot kell adni az íly módon keletkezett többletbevételek szükségletnek megfelelő struktúrájú felhasználására a Kormány egyedi mérlegelési körében /(1)-(7) bekezdés/.
A (8) bekezdést illetően Kormányrendelet kiadását az indokolja, hogy a központi költségvetési szervek a jelenlegi jogszabályokban meghatározott értékhatár alatti, ugyanazon árura, szolgáltatásra irányuló beszerzései csak megfelelő, külön - az együttes lebonyolítást is biztosító - eljárással emelhetők a versenyeztetés körébe. Csak így érhető el a költségvetés számára olcsóbb árszínvonalú vásárlás, a piaci résztvevők és a nyilvánosság számára is áttekinthető beszerzési folyamat. A szabályozás alkalmazásának viszonylag gyors anyagi előnyök elérését, s az intézmények és áruk meghatározott körében egységes ellátás célszerű kialakítását is szolgálnia kell.
11. §-hoz
Az államháztartási törvény előírásainak megfelelően az országgyűlés dönt a kiemelt jelentőségű kormányzati beruházásokról. Az első bekezdésben felsorolásra kerülnek azok a projectek, amelyek - az ÁHT-ban jóváhagyott értékhatárnak megfelelően - kiemelt jelentőségű kormányzati beruházásnak minősülnek. 
A kormányzati beruházási célprogramok azon állami feladatok ellátását tartalmazzák, amelyek nem köthetők alapvetően egy-egy régióhoz, illetve felhasználásukat, hasznosításukat nemcsak az adott település lakossága veszi, illetve veheti igénybe.
A javaslatban szereplő értékhatárok - amelyek az általános forgalmi adót is tartalmazzák - megegyeznek az 1994. évivel /(3) bekezdés/. A versenyeztetés azt szolgálja, hogy a költségvetési intézmények egy-egy project megvalósításánál a költségek minimalizálását érjék el. ezáltal lehetővé válik a költségvetési pénzeszközök hatékony felhasználása.
A védelmi illetve közbiztonságot szolgáló szerveknél illetve szervezeteknél a versenytárgyalási kötelezettség a beruházások nemzetbiztonsági szempontok figyelembe vétele miatt nem kötelezők /(4) bekezdés/.
A központi költségvetési szervek befizetési kötelezettsége
12. §-hoz
A központi költségvetési szervek vállalkozási tevékenységének eredményét terhelő befizetési kötelezettség szabályai és mértéke - igazodóan a társasági adó 1995. évre javasolt mértékéhez - 18%-ban kerül megállapításra. E befizetési kötelezettséget nem kell a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után teljesíteni, amely az alaptevékenység ellátását segíti.
13. §-hoz
E paragrafus kijelöli azokat a tételeket, amelyek a költségvetési pénzmaradvány-elszámolás keretében, jogszabályban meghatározott módon önrevíziós eljárással megállapítandó, a központi költségvetést megillető pénzmaradványt képezik, s egyúttal rögzíti a pénzmaradvány-jóváhagyás jogosultjait, tekintettel arra, hogy azokról az ÁHT nem rendelkezett.
14. §-hoz
E paragrafus befizetési kötelezettséget ír elő a központi költségvetési szervek meghatározott bevételei után. Ily módon a támogatás nélkül gazdálkodó költségvetési szervek is hozzájárulnak a központi költségvetés egyensúlyának javításához. Indokolt az is, hogy a költségvetési támogatás igénybevételével működő, költségvetési forrásból létrejött kapacitásokat hasznosító intézmények ezután a használat utáni bevételükből térítsenek a költségvetés javára. A befizetési kötelezettség alapjának meghatározása a bevételek struktúrájának, illetve a kiadások finanszírozásában betöltött szerepének figyelembe vételével történt. Befizetési kötelezettség így az alaptevékenységgel összefüggő áru- és készletértékesítéssel és szolgáltatásokkal, a bérbeadással, a vállalkozási tevékenységgel, a pénzügyi befektetésekkel, letétbe helyezéssel kapcsolatos kamatokra és árfolyamnyereségre terjed ki. A kötelezettség nem vonatkozik az alapvető funkciók (oktatás, kollégiumi ellátás, egészségügy stb.) ellátásáért fizetett térítésekre, illetékjellegű bevételekre, az állami hatósági feladatok díjaira, az átvett pénzeszközökre (állami megbízások és feladat-megrendelések, társadalombiztosítással összefüggő pénzeszköz-átvétel, adományok stb). 
A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság költségvetési támogatás nélkül saját bevételből finanszírozza a repülésirányítással, a repülőtér fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos állami feladatokat. A fejlesztési előirányzat mintegy 5,5 milliárd forint, melyből 2 milliárd forint EIB-hitelből és 3,5 milliárd forint az LRI saját bevételéből kerül finanszírozásra. Ez utóbbi magába foglalja a korábbi 1 milliárd forintos költségvetési kötelezettségvállalás összegét is. Mindezek figyelembevételével szükséges a befizetési kötelezettség mértékének korlátozása.
A média intézményeinek mentesítését várható átszervezésük, korszerűsítési feladataik, valamint döntő részben önfinanszírozóvá alakításuk indokolja. 
Egyes pénzbeli juttatások folyósítása
15. §-hoz
A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája az 1994. évihez képest nem változik. Törvényi rögzítése azért szükséges, hogy a hallgatólétszám tervezettől eltérő alakulása esetén az előirányzat külön törvényi módosítás nélkül változhasson meg.
A felsőoktatásról szóló törvény alapján folyó egyetemi doktori képzésben résztvevők támogatási normatívája - ösztöndíj - ugyancsak a hallgatói előirányzat része. E normatíva összege - 1995. évre első ízben - 18 000 Ft/fő/hó (216 000 Ft/fő/év) mértékkel kerül meghatározásra (e képzési forma egyéb költségei külön kerülnek előirányzásra.).
HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA
A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere
16-27. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szakaszai a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény előírásainak megfelelően rögzítik a helyi önkormányzatokat felhasználási kötöttség nélkül megillető állami hozzájárulásokat (16. § és 3. számú melléklet) és kiegészítő támogatásokat (18. § és 6. számú melléklet), továbbá a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokat (17. § és 4-5. számú mellékletek). Ezek azt tükrözik, hogy az önkormányzati szabályozás alapjaiban az 1995. évben nem változik.
A helyi önkormányzatonként, azon belül támogatási jogcímenként részletezett adatokat - az önkormányzatok e törvény jóváhagyása előtti, központilag szervezett adatszolgáltatásának felhasználásával - a 3. számú mellékletben meghatározott fajlagos összegek alapján a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendelettel teszi közzé. 
Az önkormányzati fenntartású színházak 1995. évi támogatásának összegét helyi önkormányzatonként a 4. számú melléklet részletezi.
A címzett és céltámogatások jogcímeit, igénybevételének szabályait a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény és végrehajtási rendeletei állapítják meg. A hivatkozott törvény 8. § (2) bekezdése értelmében a költségvetés helyzetétől függően az új induló céltámogatási igényekre vonatkozóan az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben szűkítheti, rangsorolhatja a célokat. Az 1995. évben céltámogatásban részesíthető új induló beruházások körének szűkítését és rangsorolását a 17. § szabályozza. Rendelkezik a törvény az 1993-95. évben céltámogatott olyan műszakilag összetartozó, szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló beruházások felmérésére, amelyek a céltámogatási kör szűkítése miatt csak részben valósulhattak meg, és meghatározza az ezek befejezését szolgáló beruházási igények 1996. évi prioritását. 
Az ÁHT 64. § (3) bekezdése alapján a normatív állami hozzájárulások, a címzett és céltámogatások, a felhasználási kötöttséggel járó egyéb támogatások jogosulatlan igénybevételét, a visszafizetések, illetve azok határidejének elmulasztását, s hasonlóképp a központi költségvetés mulasztását, kamatfizetés terheli. A kamat 1995. évi javasolt mértéke továbbra is a jegybanki alapkamat kétszerese, azonban - főként a kistelepülések esetleges indokolatlan szankcionálását elkerülendő - a jegybanki alapkamattal azonos mérték érvényesül 500 ezer forint túllépés alatt. Viszonossági alapon ez érvényesül a központi költségvetés kötelezettségére is.
A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköréről szóló törvény alapján sor kerül a városi tűzoltóságok előirányzatának központosítására a központi költségvetésből az érintett önkormányzatok költségvetésébe 1994. július 1-jei hatállyal. Ezt a rendelkezést a törvény 17. § (1) bekezdés d) pontja és a (6) bekezdése, az előirányzatot önkormányzatonként a 10. számú melléklet tartalmazza. 
A helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény alapján törvényben kell rendelkezni az önkormányzatok költségvetése és a központi költségvetés között megosztandó adó- és más bevételekről, illetve egyéb átengedett bevételekről. 
A személyi jövedelemadóból a központi költségvetés az előző évinél nagyobb hányadot enged át a helyi önkormányzatoknak, egyrészt a részesedés kulcsának növelésével, másrészt a korábban személyi jövedelemadó-kiegészítést célzó állami hozzájárulás kiváltására is adóátengedés történik. A megnövelt átengedett személyi jövedelemadó egy része a fedezet az érintett önkormányzatok által a munkanélküliek jövedelempótló támogatására teljesített kifizetés 50%-ára. Ezen kiadások másik 50%-át a Szolidaritási Alap téríti meg a önkormányzatoknak.
A feladat és a forráseloszlás összhangját javítja az előző évinél nagyobb mértékű személyi jövedelemadó kiegészítés a községek és a városok esetében, a meghatározott felső korlátok alkalmazásával. A megnövekvő feladatokra tekintettel a lakosságszám arányában - kis mértékben - a megyei önkormányzatok is részesednek a személyi jövedelemadóból.
A javasolt megosztási mértékek az illetékek esetében megegyeznek az 1994. évivel. Az önkormányzatok által beszedett illetékek fele-fele arányban az önkormányzatok, illetve a központi költségvetés bevételét képezik. Az önkormányzatokat megillető hányad belső elosztása és az illetékhivatalok működtetésének költségviselési rendje 1995-ben nem módosul.
A törvényjavaslat 26. §-a költségvetési befizetési kötelezettséget állapít meg a helyi önkormányzatok és intézményeik vállalkozási tevékenységének eredménye után. A társasági adóról szóló törvény hatálya nem terjed ki a költségvetési szervekre, amelyek vállalkozási tevékenységének és ezzel összefüggő befizetési kötelezettségének szabályozását kormányrendeletek tartalmazzák.
B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata
Az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számláról igénybevett összeg rendezése és a központi költségvetés hozzájárulása a társadalombiztosítási alapokhoz
28-29. §-hoz
A Társadalombiztosítási Alapok 1995. évi egyensúlyi helyzete és a profiltisztítás befejezése megteremti a lehetőségét az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számla hitel-jellegű igénybevétele megszüntetésének. Az Alapok 1995-től kezdődően nem járhatnak be a központi forgóalapba, hanem e helyett - a korábbi hiányok finanszírozását rendező jövőbeni megállapodást követően - önállóan kell megoldaniuk a finanszírozásukat. Likviditási gondjaikat kereskedelmi banki hitel útján kell rendezniük. Ennek érdekében az Alapok számláinak vezetése 1995-től az MNB-től átkerül a kiválasztásra kerülő kereskedelmi bankba.
A \"nem biztosítottak\" egészségügyi ellátásának biztosítására az állami átalányszerű hozzájárulást fizet. A hozzájárulás az előző évihez képest 40%-kal emelkedik. 
C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata
30. §-hoz
Az ÁHT rendelkezései szerint az elkülönített állami pénzalapok bevételeit és kiadásait tartalmazó mérleget az Országgyűlés részére tájékoztatásul kell bemutatni.
31. §-hoz
A költségvetési szervek, valamint a normatív állami támogatásban részesülő nem állami szociális és oktatási-nevelési intézményeknél foglalkoztatottak bérét terhelő munkaadói járulék mértékét 12 000 millió forint átalányösszegben indokolt meghatározni.
NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA
Társadalmi önszerveződések támogatása
32-34. §-hoz
A társadalmi önszerveződések és egyes magánvállalkozások szociális és oktatás-nevelési közfeladatainak ellátásához a központi költségvetés normatív állami hozzájárulást nyújt. A 8. számú melléklet tartalmazza a normatívák mértékét, amelyek - a felsőoktatás kivételével - az 1994. évihez képest nem változnak, és megegyeznek az önkormányzati normatívákkal. A felsőoktatási nappali hallgatók normatívája 80 000 forint/főre csökken, mert a felsőoktatási törvény szerint 1995-től ezen hallgatók után is folyósítják a pénzbeli juttatási normatívát.
A Javaslat ismerteti azokat a címzett támogatásokat, amelyek elosztását jogszabály (a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló többször módosított 1989. évi XXXIII. törvény), illetve maga az Országgyűlés (kisebbségi önkormányzatok és szervezetek, társadalmi szervezetek, egyházak tekintetében) határozza meg.
A Javaslat - az előző évekhez hasonlóan - biztosítja, hogy a fejezetek költségvetésében címzetten megjelenő támogatásokon felül az egyházak, az alapítványok, a társadalmi szervezetek - a közfeladatok ellátásában való közreműködésüket honorálva - a költségvetés általános tartalékából, az ágazati és szakmai célfeladatokra tervezett előirányzatokból, továbbá az elkülönített állami pénzalapokból is támogatásban részesülhessenek.
ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS
35-38. §-hoz
A javaslat az ÁHT-ban és az 1994. évi XLII. törvényben foglaltak alapján meghatározza egyfelől a Kormány által vállalható kezesség mértékét, másfelől a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által a központi költségvetés terhére vállalható kötelezettségek felső határát. Rendelkezik továbbá a keretek esetleges túllépéséről, a kereten kívül vállalható kezességekről, valamint a kezesség érvényesítéseként kifizetett összeg elszámolásáról és behajtásáról.
HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
39. §-hoz
Az Országgyűlés hatáskörében megváltoztatható előirányzatok, normatív támogatási jogcímek és fajlagos összegek, továbbá adók és más bevételek megosztási arányainak megállapítása, valamint a fejezetek között átcsoportosítható előirányzatok köre e §-ban kerül rögzítésre.
A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség
nélkül teljesülő kiadásai és bevételei
40. §-hoz
Az ÁHT 40. §-ában foglaltak alapján a törvényjavaslat nevesíti azon kiadási és bevételi előirányzatokat, amelyeknél a teljesülés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül szükségszerűen eltér. Az előirányzat sem bevételi minimumot, sem kiadási korlátot nem jelent, mivel a bevétel beérkezése, kiadás teljesülése jogszabályon alapul és számos egyéb körülménytől függ. A felsorolt előirányzatoknál az eltérés - a 41. § (2) bekezdésében meghatározott kiegészítő szabály figyelembevételével - nem jár együtt előirányzat-módosítási kötelezettséggel.
A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezetért felelős szervek
vezetőinek különleges jogosítványai
41. §-hoz
A törvényjavaslat a költségvetés végrehajtásához hatásköri rendelkezéseket is tartalmaz. Ennek részeként a 6. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott kormányzati rendkívüli kiadások előirányzataira, továbbá a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatokra, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok támogatási előirányzataira vonatkozóan az átcsoportosítás jogát a Kormány, illetve a pénzügyminiszter és a belügyminiszter hatáskörébe utalja /(1) (2) bekezdés/.
A kisebbségi törvény 62. § (2) bekezdése értelmében a kisebbségek országos önkormányzatai részére épületvagyont kell juttatni, azok székháza kialakítása céljából. Az országos és - amennyiben erre szükség mutatkozik - a helyi kisebbségi önkormányzatok elhelyezésével kapcsolatban az adott települési önkormányzatot ért igazolható veszteségek szerinti kártalanítást szolgálja az előirányzott keret. A kompenzációs igények elbírálására a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökének vezetésével bizottság alakul. Tekintettel arra, hogy a forrás a központi költségvetésben kerül előirányzásra szükséges, hogy az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos eljáráshoz hasonlóan az egyes támogatások konkrét összegeit és a kedvezményezetteket a Kormány állapítsa meg /(3) bekezdés/.
42. §-hoz
Az alaptevékenység ellátásához közvetlenül kapcsolódó, a 13. § (2) bekezdésében felsorolt bevételek és az azzal összefüggő kiadások előirányzatának módosítási joga a fejezetért felelős szervet illeti meg. A módosítási jog felügyeleti szervhez rendelését az indokolja, hogy e bevételek módosított előirányzatot meghaladó többletét a központi költségvetésbe be kell fizetni. A többletbevétel utáni előirányzat-módosítás így csak a felügyeleti szerv által elfogadott indokolt mértékben történhet. Az alaptevékenységgel összefüggő bevételnek minősülő tételek előirányzatának csökkentését a pénzügyminiszter hatáskörébe utalja, mivel e bevételek közvetlenül összefüggenek a támogatásigénnyel, illetve a feladatok ellátásával, vagy megszűnésével.
43. §-hoz
A Biztonsági Szolgálatok, valamint a Központi Ellenőrzési Iroda a VII. Miniszterelnökség, az Országos Testnevelési és Sporthivatal pedig a VIII. Belügyminisztérium fejezetben jelennek meg. Sajátos jogállásukra tekintettel a felügyeleti szerv vezetőjének feladatait a Biztonsági szolgálatnál a tárca nélküli miniszter, az Országos Testnevelési és Sporthivatalnál és a Központi Ellenőrzési Irodánál pedig e szervezetek vezetője látja el..
A (3) bekezdés b) pontja a pénzügyminiszter részére jogot ad, hogy az agrárgazdasági támogatások egyes céljai között az adott szükségleteknek megfelelően csoportosíthassa át az előirányzatokat.
HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
44-45 §-hoz
E §-okban az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert egyrészt a központi költségvetés bevételeinek beszedésére és kiadásainak teljesítésére, másrészt a helyi önkormányzatok részére, a következő költségvetési év gazdálkodásának megkezdéséhez, előleg folyósítására.
47. §-hoz
A központi költségvetés - kiadásait és bevételeit összegező - mérleg-mellékletének jóváhagyását tartalmazza.
47. §-hoz
Az 1995. évi költségvetés megvalósításának biztonsága érdekében át kell alakítani az államháztartás pénzügyi, finanszírozási rendszerét. A jelenlegi pénzellátási rendszerben az állami forgóalapból a központi költségvetési fejezetek és központi költségvetési szervek havi támogatásukat előre megkapják, még akkor is, ha a tényleges kiadás jelentős késéssel valósul is meg. Ez a finanszírozási rend többletkamat-kiadást okoz, miközben az előre átutalt , még fel nem használt támogatások a Magyar Nemzeti Banknál vezetett nem kamatozó számlákon vannak. Ezt a felesleges kamatkiadást csökkenti a Magyar Nemzeti Bank egyetértésével az államháztartás bankszámla-vezetési rendjéről szóló 140/1993. számú Korm. rendeletnek a 121/1994. számú Korm. rendelettel történt módosítása. Szükséges az állami forgóalap eddig kormányrendelet szintű szabályozásának törvényi szintre emelése, mivel a vonatkozó számlákat vezető jegybankra kormányrendelet nem állapíthat meg kötelező rendelkezést.
48. §-hoz
(1) A MÁV Rt. nehéz gazdasági helyzete, működésének stabilizálása szükségessé tette, hogy a társaság bankokkal szembeni tartozásait az állam kiegyenlítse 1993. évben. A konszolidálás értéke 16,2 milliárd forint volt. 
Ezt az állammal szembeni tartozást a MÁV Rt. drasztikusan megromlott gazdasági helyzete miatt nem tudja kifizetni. Ezért szükségessé válik az állammal szembeni tartozás elengedése annak érdekében, hogy a MÁV Rt. hatékony gazdálkodási feltételei kialakíthatók legyenek.
(2) A MÁV Rt. 1989. és 1990. években állami alapjuttatásban részesült a szűkös fejlesztési forrásainak kiegészítése céljából. 
A MÁV Rt. gazdálkodásának stabilizálásához szükségesé vált az állammal szemben még fennálló 2738 millió forint tartozás elengedése valamint az elengedés időpontjáig felszámított kamatfizetési kötelezettség törlése. Ez az intézkedés is része a MÁV Rt. középtávon elérhető gazdálkodási stabilizációjának.
49. §-hoz
A Kisvállalkozói Garancia Alap 1000 millió forintnyi költségvetési támogatásának 500-500 millió forintban történő megosztása az Alap feladatainak 1994. évi változásait, a feladatok bővülését veszi figyelembe. Az 1994. évi XXII. törvényben foglaltak szerint az Alapból kamattámogatás nyújtható olyan belföldi pénzintézet által nyújtott hitelekhez, amelyeknél felszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetek vagyonának megvásárlását kezdeményezi kis- vagy középvállalkozás. Ez a pénzügyi konstrukció a felszámolási eljárás során a hasznosítható eszközök értékesítését segíti elő. A kamattámogatások eredményeként a kis- és középvállalkozások fejlesztési hitelhez jutása könnyebbé válik.
50. §-hoz
(1) Az 1993-94. években kibocsátott 6 000 millió forint értékű, a budapesti felsőoktatás fejlesztés céljaira kibocsátott kötvény első kamatfizetései 1994. évben voltak, amelyek - változatlan feltételekkel - 1995-ben is lesznek.
(2) A javaslat a hivatkozott törvényhely pontosítása.
51. §-hoz
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény előírja, hogy az illetményalap mértékét a költségvetési törvényben kell meghatározni. A rendelkezés ennek a követelménynek tesz eleget.
52. §-hoz
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény előírja, hogy a költségvetési törvényben kell meghatározni az illetmény-előmeneteli rendszer \"A\" fizetési osztály első fizetési fokozatának összegét. A rendelkezés ennek a követelménynek tesz eleget.
53. §-hoz
Rehabilitációs hozzájárulást azok a gazdálkodó szervezetek kötelesek fizetni, amelyeknél a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya nem éri el a tárgyévi statisztikai állományi létszám 5%-át. A hozzájárulás összege - a létszám-különbségre vetítetten - 5000 Ft/év. A törvényjavaslat ezt az összeget kívánja 1000 forinttal megemelni. Az emelés a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottságának biztonságát szolgálja.
54. §-hoz
A Világkiállítás lemondásával összefüggő költségvetést terhelő kötelezettségek egy részét kell az elkülönített számláról finanszírozni, zömmel az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó tételeket - így pl. a kártalanítást; a terület-előkészítés, a felvonulás a közművezetékek és tartozékaik; egyes utak, térburkolatok, zöldfelületek, közlekedési műtárgyak; telekommunikáció, informatika.
55. §-hoz
A Kormány 1090/1994. (IX.29.), valamint 3274/94. sz. határozataiban rendelkezett a volt Szovjetunióval szemben transzferábilis rubelben keletkezett, Oroszország által átvállalt követelések érvényesítésének feltételeiről és eljárási rendjéről. Meghatározta - egyebek mellett - azt is, hogy a fegyveres erők és testületek részére történő szállítások értéke - a magyar álláspont szerint - maximum 150 millió USD lehet. Tekintettel arra hogy az adósság rendezéséről konkrét megállapodás nem történt, az esetleges szállítások mértékét, tartalmát, időpontját, egyéb feltételrendszereit a most megalakult tárcaközi bizottság, valamint a kormány-meghatalmazott(ak) fogják a tárgyalásokon rögzíteni, így az e témakört érintő költségvetési előirányzatok jelenleg nem alakíthatók ki. A korábbi haditechnikaitermék-szállítások elszámolása alapján a Kormány hatáskörében történő pénzforgalmi elszámolás, megjelenítés az Országgyűlés hatáskörét nem sérti, s a Kormány az 1995. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatban számol be a végleges elszámolásokról.
MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló
1992. évi XVIII. törvény módosítása
57-58. §-hoz
A termékdíj mértékét korábban Ft/tonnában kellett meghatározni. Az 1994. évi pótköltségvetési törvényjavaslat zárójelben megadta a Ft/tonna értékhez tartozó Ft/literben kifejezett termékdíj mértékét is, ezzel feloldotta a korábbi átszámítási problémát. A csak Ft/literre történő áttérés továbbra is átszámítási nehézségeket okozna, ezért szükséges a Ft/literben történő meghatározás mellett a jövedéki szabályozásról szóló 1993. évi LVIII. törvény 43. § (1) bekezdésében meghatározott átszámítási mód megadása is. Ezáltal lehetővé válik az üzemanyag termékdíj számításának összehangolása a fogyasztási adó számításával, így az állam számára hatékonyabb ellenőrzés, az adózó számára pedig költségtakarékosabb nyilvántartás valósítható meg. A Központi Környezetvédelmi Alap (a továbbiakban: Alap) szabályozásának egységesítése következtében az Alap egyik fő bevételi forrásának, az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjának módosítása is szükségessé vált. Az összehangolás elsősorban a kötött és általános felhasználású bevételek megkülönböztetését jelenti a termékdíjból történő felhasználás tekintetében is. Az egységesítést szolgálja az Alapban már szabályozott rendelkezések hatályon kívül helyezése is.
Az kárpótlási jegyek életjáradékra változtatásánál az életjáradék összege
59. §-hoz
A törvényjavaslat az életjáradék összegének növelését 1995. március elsejével az 1994. évivel azonos módon indítványozza megemelni.
A bányajáradék és a bányajáradék környezetvédelmi 
részének mértéke
60. §-hoz
A bányatörvény előírásai szerinti elkülönített alapra hárított feladatok finanszírozásához a központi költségvetés is támogatást nyújt a szénbányászat és az uránbányászat területén (bányabezárás, tájrendezés, meddőhányó-rekultiváció) a gazdálkodó szervezetek támogatási címén belül, ezért célszerű a források átmeneti megosztása. Indokolja továbbá az elkülönített alapba utalt rész csökkentését az is, hogy az 1994-ben átutalt összeg meghaladja a 2 milliárd forintot - 1995. végéig a 3 milliárd forintot -, és annak felhasználására csak 1995 első negyedévétől lehet számítani.
Az agrárpiaci rendtartásról szóló
1993. évi VI. törvény módosítása
61. §-hoz
A javasolt módosítások a garantált áron történő felvásárlás feltételeit pontosítják, illetve forrásait az állami garancia melletti hitelfelvételi lehetőséggel bővítik. Ezzel lehetővé válik, hogy az előre meg nem határozható időszakra vonatkozóan (a felvásárlástól az értékesítésig) a más célokra is felhasználható költségvetési előirányzat ne terhelődjön.
A felsőoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény módosítása
63-65. §-hoz-hoz
A felsőoktatásról szóló törvény 1995. január 1-jétől a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetbe rendeli a felsőoktatás állami támogatási előirányzatát, amely 1994-ben még 5 fejezetben található. Ezek közül a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium felügyelete alatt működő felsőoktatási intézmények átrendezésére vonatkozó előírás felülvizsgálatra került, ezért ezen intézmények előirányzatai az eddigi gyakorlat szerint, a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium fejezetben jelennek meg. E miniszterek felsőoktatással kapcsolatos feladatai kiegészítendők továbbá a művelődési és közoktatási miniszter költségvetéssel összefüggő teendőinek megfelelően.
A felsőoktatás pénzügyi rendszerével és támogatásával foglalkozó 9.§ (6)-(7) bekezdése a képzési előirányzat megállapításához új tartalmi követelményeket ír elő, és a létesítmény-fenntartás feltételeitől való elkülönítéssel számol. Ezek kidolgozásához a törvény megjelenése óta kellő idő nem állt rendelkezésre, továbbá a módszertan kialakítását követően - az előzetes értékelések szerint - az intézmények közötti forrásátrendezésre több év szükséges.
A felsőoktatási fejlesztési tervre vonatkozó törvényjavaslat a Kormány, illetve a Parlament jogalkotási tervébe nem volt beilleszthető. Ezért átütemezés vált szükségessé olyan időponttal, amely még lehetővé teszi az 1996. évi költségvetéssel való kellő összhang biztosítását.
A közoktatásról szóló
1993. évi LXXIX. törvény módosítása
66. §-hoz
A törvénynek azon előírása, hogy a költségvetési hozzájárulás biztosítsa a pedagógusok és egyéb közalkalmazottak részére a közalkalmazotti törvény szerinti illetményt, pótlékot és ezek járulékait, a technikai előkészítés elhúzódása miatt csak 1996. január 1-jétől alkalmazható.
A hadigondozásról szóló
1994. évi XLV. törvény módosítása
67. §-hoz
A költségvetés helyzetére tekintettel elkerülhetetlenek olyan lépések is, amelyek bizonyos korábbi, törvényben biztosított juttatások folyósításának határidejét későbbi időpontra halasztják. Ez a hadigondozásról szóló törvény esetében a volt hadiárvák egyösszegű térítése eredetileg 1995. január 1-jétől tervezett folyósításának 1996. január 1-jére való halasztását jelenti.
A gazdasági kamarákról szóló
1994. évi XVI. törvény módosítása
68 -70. §-hoz
A gazdasági kamarákról szóló 1994. XVI. törvény 77. § (1) bekezdése értelmében a kamarák a megalakulásukkal és az 1995. évi működésükkel összefüggő költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatásban részesülnek. A kormány döntése értelmében a kamarák csak a megalakulásukkal összefüggő költségek finanszírozásához kaphatnak támogatást a költségvetésből, ezért a törvény hivatkozott rendelkezését módosítani szükséges (154. §).
A kamarák 1995. I. félévi működésében a kötelező tagdíjfizetés időpontjának a 156. §-ban javasolt módosítása (1996. január 1-jéről 1995. január 1-jére történő előrehozása) miatt várható finanszírozási feszültségek enyhítésére pedig a törvényjavaslat 4. § (6) bekezdése az 1995. I. félévre esedékes tagdíjnak az állami forgóalap terhére történő megelőlegezésére ad felhatalmazást a kormánynak.
A kamarai törvény 77. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a gazdasági kamarákat a kincstári vagyonból el kell látni a működésük megkezdéséhez szükséges ingatlanokkal, a tulajdonjog 1995. január 1-jével történő ingyenes átruházásával. A kormány ezzel kapcsolatos döntése szerint a gazdasági kamarák részére a Magyar Állam tulajdonában lévő vagyonból kell használati díj ellenében átmeneti időtartamra ingatlanokat felajánlani, mely ingatlanok jegyzékét és a használatba adás feltételeit kormányrendeletben kell meghatározni.
A törvényjavaslat 155. §-a a kamarai törvény 77. § (3) bekezdését a kormány döntésének megfelelően módosítja.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok
1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV.. törvény módosítása
71. §-hoz
E törvény 1993. évi CXV. törvény 19. §-ával módosított 7.§ (1) bekezdésének a 2. mondata arról rendelkezik, hogy a Társadalombiztosítási Alapok likviditási tartalékának meghatározott szintre történő feltöltéséig az Alapok kiadásaik folyamatos teljesítésének biztosítására a központi költségvetés forgóalapjához kapcsolt megelőlegezési számlát a központi költségvetés adott évi törvényében szabályozott módon igénybe vehetik. Mivel a Társadalombiztosítási Alapok finanszírozási rendje megváltozik 1995-től, indokolt e törvényben is megszüntetni az igénybevételi lehetőséget.
A államháztartásról szóló
1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
72. §-hoz
Az elmúlt évtizedek során többszáz millió USD értékű, illetve klíringvalutában keletkezett kormányzati kintlévőségünk alakult ki, ezek részben áruszállítási többletből, részben kormányhitelnyújtásból keletkeztek. Egyes viszonylatokban kintlévőségeink már jelentős részben lejártak, azok mobilizálására gyakran csak jelentős mértékű diszázsió mellett van lehetőség.
A kintlévőségek egy részének elengedése, illetve diszázsió melletti értékesítése teszi szükségessé az ÁHT. jelzett paragrafus szerinti módosítását.
A kormányzati kintlévőségek állományáról, mobilizálásuk módjairól, feltételeiről kormány-előterjesztés is készül.
73. §-hoz 
A költségvetési intézmények költségvetésének új szerkezeti rendje külön béralap előirányzatot nem tartalmaz, ezért bővebb tartalmú személyi kiadások körében kell a tervezést és a gazdálkodást - ugyancsak kiemelt jelleggel - szabályozni. 
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
75. §-hoz
Az 1994. évi költségvetésről szóló CXI. számú törvény 65. § (2) bekezdése értelmében 1994. január 1-jétől az idegenforgalmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre kiterjesztésre került a valutabeváltási tevékenység árrésére. Annak definícióját pontosan meghatározni nem lehet (a pénzintézetek a valuta beváltásából származó marge-t nem tudják elkülöníteni), ezért indokolt a befizetési kötelezettség előírásának - visszamenőleges hatályú - megszűntetése.

* * *

.....A kötet 155. oldalától a 281. oldalig (végéig) hiányoznak a táblázatok, mellékletek!.....




Ebből 31.000 Ft/fő összeget az illetékes gyermek- és ifjuságvédelmi intézetet fenntartó önkormányzat részére a gyámi feladatokra kell átadni.

A felsőoktatási nappali hallgatók  oktatásánál  a  mutatószámok meghatározása a II. 15-ei  és  X.  15-ei  állapotnak  megfelelő hallgatói létszám alapján  számított éves  átlaglétszám  alapulvételével történik. Amennyiben az  intézmény  ezen  időpontokat  követően kezdi meg működését, az  átlaglétszám  számításánál  a  belépés tényleges időpontját kell figyelembe venni. A normatíva nem tartalmazza ezen intézményekben tanulókkal kapcsolatos hallgatói előirányzatot (juttatások normatív összegét).
*  Goverment Finance Statistics, Kormányzati Pénzügyi Statisztika"
