"1ż


T/230. sz.


TÖRVÉNYJAVASLAT


a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról


Előadó: Dr. Békesi László pénzügyminiszter 


Budapest, 1994. október 28.


1994. évi .......... törvény


a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról


1.§

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.)5.§-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól:)

\"f) bejelentésre a mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy gépjármű,\"

2.§

A Gjt. 6.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"6.§ (1) Az adó alapja - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a gépjárműnek a forgalmi engedélyben feltüntetett saját tömege (önsúlya).

(2) Tehergépjármű esetében az adó alapja a forgalmi engedélyben feltüntetett megengedett legnagyobb össztömeg (össz-súly).\"

3.§

A Gjt. 7.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Az évi adótétel - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a 6.§-ban meghatározott adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 200 Ft.\"

4.§

A Gjt. 8.§-ának jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik, és a § egyidejűleg a következő (2)-(4) bekezdésekkel egészül ki:

\"(2) Ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével - fuvar-okmánnyal igazoltan - olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél a Magyar Köztársaság területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 kilométernél hosszabb volt, a (3) bekezdésben meghatározott adókedvezményre jogosult.

(3) Az adókedvezmény mértéke 20-40 járat teljesítése esetén az ugyanazon tehergépjármű adóévre járó adójának 20 %-a, 41-60 járat esetén a 35 %-a, 60 járat felett az 50 %-a.

(4) Az adóalany a kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti, fuvarokmánnyal igazolt igényét az adóév július 1. napjától nyújthatja be a 9. §-ban meghatározott adóhatósághoz. Az adóhatóság az adókedvezményt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül írja jóvá.\"

5.§

A Gjt. 13.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § egyidejűleg a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) Mentes az adó alóla kombinált áruszállításra nemzetközi viszonylatban alkalmazott, külföldön nyilvántartott tehergépjármű, amely az árut a Magyar Köztársaság területén

a) a határátlépés helyétől vagy az áru feladási helyétől az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő - vasúti állomásra vagy belvízi kikötőbe közúton fuvarozza (előfuvarozás), illetőleg

b) a vasútállomásról vagy belvízi kikötőből az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő -határátlépés helyére vagy az áru rendeltetési helyére közúton elfuvarozza (utánfuvarozás).

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adómentesség nem illeti meg a tehergépjárművet

a) előfuvarozás esetén akkor, ha a vasúti állomásról vagy belvízi kikötőből vasúton, illetve vízi úton abba az államba lép ki, amelyből közúton belépett,

b) utánfuvarozás esetén akkor, ha a vasúti állomásról, vagy belvízi kikötőből közúton abba az államba lép ki, amelyből vasúton vagy vízi úton belépett,

c) ha a (3) bekezdésben meghatározot távolságot túllépte.
(5) Mentes az adó alól a katasztrófa következményeinek enyhítését szolgáló, azonnali támogatást nyújtó és nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) nemzetközi segélyszállítmányt fuvarozó gépjármű.

(6) Részben, vagy egészben mentes az adó alól az a gépjármű, amelynek adómentességét, vagy kedvezményét - ideértve az adó mértékét is - nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.\"

6.§

A Gjt. 14.§-a a következő (3)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

\"(3) Belföldi természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet által bérelt, haszonbérelt, haszonkölcsönbe vett, lizingelt külföldön nyilvántartott tehergépjármű adóalapjának megállapításánál - a (4)-(5) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetek-
ben -vélelmezni kell, hogy a 15.§ (3) bekezdése szerint számított út 50%-át rakott állapotban, másik 50%-át rakomány nélkül tette meg.

(4) Az adót a (3) bekezdésben felsorolt tehergépjárművek után nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a belföldi rendszámú tehergépjárművekre irányadó szabályok szerint kell megállapítani. Ilyen esetben az évi adónak az egy napra eső hányadát annyiszor kell számításba venni, ahány megkezdett napot a gépjármű a Magyar Köztársaság területén eltöltött. 

(5) Nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a belföldi fuvarozó a határon átvett, külföldön nyilvántartott vontatmányt a belföldi úticéljához belföldi rendszámú gépjárműjével elvontatja.

(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott tehergépjármű adókötelezettsége előre láthatóan meghaladja a 30 napot, az adóhatóság az üzembentartó nyilatkozata szerinti időtartamra figyelemmel állapítja meg az adót, amelyet az adókötelezettség változása esetén hivatalból vagy az adóalany kérelmére
helyesbít. Az így megállapított adónak egy hónapra eső része
a tárgyhónapot követő hónap 15. napján,ha ezt az időpontot a gépjármű kilépésének ideje megelőzi, akkor a Magyar Köztársaság területéről való kilépéskor esedékes.\"

7.§

A Gjt. 18.§-ának 12. és 13. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a §egyidejűleg kiegészül az alábbi 20-23. ponttal:

(E törvény alkalmazásában:)

\"12. mozgáskorlátozott az a személy, aki a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásainak rendszeréről szóló külön jogszabályban meghatározott betegsége miatt mozgáskorlátozottnak vagy súlyos mozgáskorlátozottnak minősül és ezt az állapotát az ott meghatározott orvosi szakvélemény igazolja,

13. mozgáskorlátozott személy szállítására szolgál az a gépjármű, amely a mozgáskorlátozott adóalanynak, vagy a mozgáskorlátozott személyt - írásbeli nyilatkozata szerint - rendszeresen szállító, vele legalább egy éve közös háztartásban élő - a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti - közeli hozzátartozójának, élettársának, vagy szerződés alapján tartásra kötelezett személynek, mint adóalanynak a tulajdonában áll,\"

\"20. megengedett legnagyobb össztömeg (a korábbi típusú forgalmi engedélyekben megengedett együttes tömeg, összsúly): a jármű saját tömege és a raksúly (terhelhetőség) együttesen számított tömege,

21. kombinált áruszállítás az olyan szállítási forma, amelynek során az üres vagy rakott közúti tehergépjármű (vontató és/vagy vontatott gépjármű) az útvonal egy részét vasúton vagy belvízen teszi meg, amelynek során a tehergépjármű a közutat csak a feladási vagy rendeltetési hely és a legközelebbi - fel- és lerakodás céljára alkalmas - vasútállomás vagy belvízi (ro-ro) kikötő között veszi igénybe,

22. katasztrófa: elemi csapás, ipari szerencsétlenség vagy háborús esemény,amelynek során és következtében jelentős számú emberi élet kerül közvetlen veszélybe,

23. segélyszállítmány: az a szállítmány, amely a 13. § (5) bekezdésében meghatározott célra szolgál és ezt a körülményt az alábbi szervek valamelyike igazolja: Magyar Vöröskereszt, Népjóléti Minisztérium, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve ezek külföldi megfelelője, a szállítmányt küldő vagy fogadó államában működő magyar külképviselet, a segélyszállítmányt küldővagy azt szervező egyház regionális előljáró


ja vagy annak hivatala, a segélyszállítmányt küldő természetes vagy jogi személy lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes külföldi önkormányzat.\"

Záró és átmeneti rendelkezések

8.§

(1) Ez a törvény 1995. év január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a nemzetközi kombinált áruszállítást elősegítő kedvezményekről szóló 94/1992. (VI.10.) Korm. rendelet és az azt módosító 175/1993. (XII. 17.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(2) 1995. január 31. napjáig minden belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott tehergépjárműről az 1995. január 1-jén fennálló állapotnak megfelelően adóbevallást kell adni, kivéve a Gjt. 5. §-ának a), e) és h)-j) pontja szerint adómentes gépjárművet.

(3) Azoknak az adóalanyoknak, akik az e törvény hatálybalépése előtt mozgáskorlátozottságra tekintettel részesültek adómentességben, újabb orvosi igazolást nem kell beszerezni.



I N D O K O L Á S

a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt módosító törvényjavaslathoz


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) hatálybalépése óta jelentős változások történtek a nemzetközi környezetben, a külkereskedelmi kapcsolatokban, a nemzetközi szállítások irányában és volumenében, a gépjárműüzemeltetés pénzügyi feltételeiben, valamint olyan új szállítási módozatok jelentek meg (pl. kombinált fuvarozás) amelyek - a költségvetési megfontolásokon túl - indokolják a törvény kisebb korrekcióját.

A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat)ugyanakkor célul tűzi a belföldi és a külföldi gépjárművek adóztatása - jelenleg eltérő - feltétel- és követelményrendszerének közelítését.

Az 1. §-hoz

A Javaslat - figyelemmel az időközben megjelent, a mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásainak rendszeréről szóló 179/1993. (XII. 29.) Korm. rendeletre és az érdekképviseleti szervek álláspontjára - alanyi jogon biztosítja a mozgáskorlátozottaknak az adómentességet, mivel a mentességhez nem kívánja meg a munkába-, iskolába-, vagy az orvosi kezelésre járás igazolását.

A 2-3.§-hoz

A belföldi és a külföldi tehergépjárművek jelenleg eltérő adóalapjának közelítését egyrészről a nemzetközi gyakorlathoz való igazodás, másrészről az Útalap és az önkormányzatok bevételeinek a növelése indokolja. A tehergépjárművek célszerűen rakottan közlekednek, és ennek alapján a közutakat általában saját tömegük kétszeres mértékével veszik igénybe.

Tekintve, hogy aGjt. a közutak terhelésével arányos adózást céloz meg, ezért indokolt a tehergépjármű adóalapjánál nem a saját tömeget, hanem a megengedett legnagyobb össztömeget (az ennek megfelelő megengedett együttes tömeget, összsúlyt) alapul venni. A többféle megnevezést a hatályos,illetve a
korábban hatályos KRESZ alapján kiadott forgalmi engedélyek eltérő szóhasználata indokolja. A tehergépjárművek adóalapjának módosítása szükségessé teszi az adó mértékét meghatározó rendelkezés korrekcióját is.

A 4. §-hoz

A kombinált fuvarozás célja a közúti forgalom terheinek csökkentése. Ennek érdekében a közúti forgalom egy részének vasútra, illetve folyami hajózásra átterelését célszerű adókedvezményekkel ösztönözni. Magyarországon a kombinált áruszállítás feltételeinek kialakítására a Gjt. hatálybalépését követő időben került sor, ezért az ilyen szállítást végző magyar és külföldi gépjárművek adókedvezményi feltételeinek törvényi szabályozását a Gjt. nem tartalmazhatta. A kombinált áruszállítást végző magyar és külföldi gépjárművek adóztatásának kedvezményi feltételeit a Javaslat a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően határozza meg.

A Javaslat - a nemzetközi gyakorlattal összhangban - biztosítja a belföldi fuvarozó számára, hogy ha gépjárművével vasúton, vagy vízi úton meghatározott számú járatot bonyolít le, jogosult adókedvezmény igénybevételére. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy járatonként 100 km-nél hosszabbnak kell lennie a belvízen, vasúton megtett útnak. A kedvezmény mértéke járatszámtól függően változik, azonban nem haladhatja meg a gépjármű után járó adó 50 %-át.

A Javaslat az adókedvezmény iránti igény benyújtásának kezdő napját - gyakorlati szempontok figyelembevételével - határozza meg. Így lehetőség lesz arra, amennyiben a kombinált fuvarozást igénybevevő adóalany az adókedvezményhez szükséges járatszámot a második félévi adó esedékessége előtt eléri, akkor szeptember 15-ig már nem, vagy csökkentett összegben kell adót fizetnie.

Az5. §-hoz

A Javaslat szabályozza a kombinált áruszállításban résztvevő külföldi rendszámú tehergépjárművek adómentességét. Abban az esetben, ha a tehergépjármű Magyarországon 70 km-t meg nem haladó távolságot tesz meg közúton, akkor a kombinált fuvarozás igénybevételének elősegítése érdekében indokolt a tehergépjárműveket az egyébként járó adó alól mentesíteni. 


Az adómentességet kizárja egyrészről a 70 km-es távolság túllépése, másrészt, ha a külföldi tehergépjármű a vasútállomásról vagy belvízi kikötőből vasúton, illetve vízi úton abba az államba lép ki, amelyből vasúton vagy vízi úton be
lépett. Ez utóbbi korlátozás azt célozza, hogy a magyar adómentesség ne külföldi közutat tehermentesítsen.

A Javaslat humanitárius szempontokra tekintettel adómentességet biztosít a katasztrófa következményeit enyhítő nemzetközi segélyszállítmányt fuvarozó gépjármű részére.

A 6. §-hoz

A Javaslat szabályozza a belföldi természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet által bérelt, haszonbérelt, haszonkölcsönbe vett, lizingelt külföldi rendszámú tehergépjármű és az ún. \"vegyes
honosságú\" szerelvények adóztatását. Amennyiben nem kerül sor magyar forgalmi engedély kiállítására, a külföldiekre vonatkozó általános szabályt indokolt érvényesíteni. Ez alól kivétel csak nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján lehetséges. Ilyen esetben a külföldi rendszámú gépjárműnek a belföldi szabályok szerint kell adóznia.

Az adó alapjának megállapítására a Javaslat törvényi vélelmet alapít. A tehergépjármű tömegénél vélelmezni kell, hogy az út 50 %-át rakott állapotban, másik 50 %-át rakomány nélkül tette meg, ugyanis nehéz annak megállapítása, hogy a tehergépjármű belföldön üresen vagy rakottan közlekedik.

Az eljárás egyszerűsítése érdekében a Javaslat lehetővé teszi, hogy az adóalany (üzembentartó) a saját nyilatkozata szerint az adót ne csak az egyes kilépések alkalmával, hanem havonként egy összegben fizethesse meg.

A 7. §-hoz

A törvény módosítása szükségessé teszi az ehhez kapcsolódó értelmező rendelkezések kiegészítését és pontosítását.

A 8. §-hoz

A Javaslat a törvényi szabályozás hatálybalépésével egyidejűleg - a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében - helyezi hatályon kívül a nemzetközi kombinált áruszállítást elősegítő kedvezményekről szóló 94/1992. (VI.10.) Korm. rendeletet és az azt módosító 175/1993. (XII.17.) Korm. rendeletet. A törvényi szintű szabályozást nem igénylő kérdések (pl.: a nemzetközi közúti árufuvarozási engedélyek) szabályozása új kormányrendelettel oldható meg.


------------Ç"
