﻿"
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/232. számú


Törvényjavaslat 

a társasági adóról szóló törvény módosításáról 







Előadó: Dr. Békési László
pénzügyminiszter

Budapest 1994. november 


1994.évi ....törvény
a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról

1. §
(1) A társasági adóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: törvény) 2. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/2. § (1) E törvény alkalmazásában adóalany a belföldi székhelyű/
\"d)	ügyvédi iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége és az erdőbirtokossági társulat,\"
(2) A törvény 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
\"(5) A (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a külföldi vállalkozó a belföldi személytől, vállalkozási tevékenységért telephelynek be nem tudható ellenértéket kap, és e jövedelemszerzés helye a Magyar Köztársaság. \"

2. § 

(1) A törvény 3. §-ának 14., 18., 20/c) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/3. § E törvény alkalmazásában/
\"14. reprezentációs költség: az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel és ital, valamint az ezen felül nyújtott természetbeni ellátás (szállás, utazás) az üzleti ajándékozás, az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és társadalmi eseményekhez (például: nőnap, gyermeknap, nyugdíjas dolgozó búcsúztatása) kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen, taggyűlésen, közgyűlésen felmerült költségek általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül; 
18.	közhasznú tevékenység bevétele: a 9. számú mellékletben meghatározott tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a közhasznú társaságnak a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel  a helyi önkormányzattal, a társadalombiztosítási önkormányzattal, vagy a minisztériummal  folyamatos szolgáltatás teljesítésre megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységéből származik;\"
/20.	a 14/A .§ (4) bekezdése szerinti külföldi befektető:/
\"c)	belföldi államigazgatási és bírósági eljárásaiban kizárólag belföldi ügyvédeket foglalkoztat, valamint a társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottságának és alkalmazottainak többsége külön-külön számítva belföldi természetes személy, továbbá könyvvizsgálati kötelezettségének belföldön bejegyzett könyvvizsgáló tesz eleget és 
e)	sem a társaságnak, sem a tulajdonosainak nincs belföldi gazdasági társaságban, szövetkezetben érdekeltsége, illetve belföldön képviseletet nem tart fenn, valamint sem közvetlen, sem közvetett tulajdonosai között nincs belföldi személy;\"
3. §
(1) A törvény 4. §-a (2) bekezdésének b), g), l) és n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csök-
kenti:/
\"b) a számviteli törvény 45.i§-a (14) bekezdésének előírása szerint az adóévben egyéb bevételként elszámolt előző évi céltartalék  ide nem értve a biztosító intézeteknél a biztosítástechnikai tartalék és a pénzintézeteknél külön jogszabály alapján képzett kockázati céltartalék bevételként elszámolt összegét -, továbbá az adóévben az e törvény 5.i§-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint figyelembe vett összeg,
g) a kulturális, az oktatási, a szociális, az egészségügyi, a környezetvédelmi és a sport célra létrehozott közalapítványnak adott hozzájárulás teljes összege, továbbá a belföldi székhelyű alapítvány és a közérdekű kötelezettségvállalás céljára átadott pénzeszköz az - e címen történt levonás nélküli - adóévi pozitív adóalap 20 százalékának megfelelő összegben, az alapítvány, illetve a közérdekű kötelezettségvállalást szervező igazolása alapján, ha
1. az alapítvány, a közérdekű kötelezettségvállalás betegségmegelőző és gyógyító, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, kulturális, oktatási, sport, vallási célt, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregek és a hátrányos helyzetűek, illetőleg a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos előbbi célok megvalósítását, menekültek megsegítését, a törvényhozói munka elősegítését szolgálja, továbbá
2. az alapítvány működési szabályzata, valamint az alapítványi, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalási pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt kizárható, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják,
l) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál az értékesített, az apportált és a selejtezett tárgyi eszközök és immateriális javak megszerzésével, előállításával, bővítésével, felújításával megegyező érték és az adóalapnál a beruházási időszakban és az üzembehelyezés napjától az értékesítés, apportálás, selejtezés időpontjáig érvényesített értékcsökkenési leírás különbözete,
n) az adóalany által a korábban munkanélküli munkavállaló után a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék , ha 
1. a jogszabályban* meghatározott munkavállaló megelőzően legalább 6 hónapig regisztrált munkanélküli volt, vagy munkanélküli járadékban, illetve pályakezdők munkanélküli segélyében részesült, vagy a munkanélküli járadékra, pályakezdők munkanélküli segélyére való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal továbbra is együttműködött, és
2. az adóalany az érintett munkavállaló alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg,\"
(2) A törvény 4. §-a (3) bekezdésének b), j), p) és t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor növeli:/
\"b) a számviteli törvény 37., 38. §-ai, és a 46. § (3) bekezdése szerint költségként elszámolt értékcsökkenési leírás összege, 
j) lízing esetén a bérbevevőnél a költségként elszámolt, általános forgalmi adó nélküli bérleti díjnak - ide értve az egyéb járulékos szolgáltatás ellenértékét is - a tárgyi eszköz utáni teljes bérleti díj és a lízinggel összefüggő minden egyéb járulékos szolgáltatás ellenértékének az - 5. § (12) bekezdése szerint - adóévre arányosított részét meghaladó összege, import lízing esetén ezenfelül az adóévben költségként elszámolt bérleti díj 20 százalékának megfelelő összeg, 
p) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésekor, apportálásakor, ráfordításként elszámolt nyilvántartási érték, illetve selejtezésekor az értékcsökkenési leírásként érvényesített összegen felül ráfordításként elszámolt értékcsökkenés, 
t) az adóalany jegyzett tőkéjében 25 százalék feletti részesedéssel bíró tulajdonos(ok)tól - kivéve a pénzintézetet - kapott kölcsön kamatának az 5.i§ (8) bekezdése szerinti saját tőke négyszeresét meghaladó kölcsönrészre jutó arányos része,\"

 4. §

A törvény 5. § (1) és (7) bekezdésének, valamint a korábban hatályon kívül helyezett (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és a paragrafus egyidejűleg a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
\"(1)	A 4. § (2) bekezdés b) pontjának alapján figyelembe vehető összeg a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a fizetési határidőn túli követelések, a kétes követelések, valamint az előlegként adott összegek miatt várható veszteségek fedezetére az adóévben és az adóévet megelőző évben ráfordításként elszámolt céltartalék pozitív különbözete, de legfeljebb az előzőekben felsorolt december 31-ei követelések összegének 
a)	90-180 napos késedelem esetén 2 százaléka;
b)	181-360 napos késedelem esetén 5 százaléka;
c)	360 napon túli késedelem esetén 25 százaléka.
(2) A kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a bányászatról és a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvényekben meghatározott környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére az adóévben és az adóévet megelőző évben ráfordításként elszámolt céltartalék pozitív különbözete vehető figyelembe a 4. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor. 
(7) Az MRP szervezet részére átadott összegből a 4. § (2) bekezdés g) és k) pontjának figyelembe vétele nélkül megállapított adóalap legfeljebb 20 százaléka vehető figyelembe. 
 (12) A 4. § (3) bekezdés j) pont alkalmazásában a töredékhónapot egész hónapra kell kerekíteni. Ha a töredékhónap a 15 napot nem éri el akkor figyelmen kívül kell hagyni, ha 15, vagy annál több nap, akkor egy teljes hónapnak kell számítani. Az adóévre arányosított bérleti díj meghatározásánál egy hónapra a teljes bérleti díj 3 százalékával, ingatlan esetén 1,1 százalékával kell számolni. \"

5. §

A törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"9 § (1) Az adó
a) a pozitív adóalap 18 százalékának megfelelő számított adó és 
b) az osztalék, részesedés utáni 25 százalék kiegészítő adó 
együttes összege.
(2) A kiegészítő adót az adóévben - az osztalék kiegészítésre igénybevett eredménytartalék nélküli - jóváhagyott (egyszeres könyvvitelt vezető adóalanyoknál a fizetett) osztalék, részesedés, és a bevételként elszámolt kapott osztalék, részesedés pozitív különbözete, valamint a (3) bekezdés szerint elkülönítetten nyilvántartott, az adóévben felhasznált eredménytartalék (tartalék) összege után kell fizetni. 
(3) Az 1995. év, illetve az azt követő évek eredményéből az eredménytartalékba (tartalékba) átvezetett mérleg szerinti (pénzügyi) eredményt elkülönítetten kell nyilvántartani. Az elkülönített eredménytartalék (tartalék) terhére történő felhasználás az alapja - a (4) bekezdésben fogalt kivétellel - a kiegészítő adónak. 
(4) Nem kell a kiegészítő adót megfizetni az elkülönített eredménytartalék (tartalék) terhére megvalósított jegyzett tőke növelés összege után. Amennyiben a jegyzett tőke emelését követő három naptári éven belül a jegyzett tőke leszállítására kerül sor a tőke leszállítás összege, de legfeljebb korábban az elkülönített eredménytartalék (tartalék) terhére megvalósított tőkeemelés összege után a kiegészítő adót meg kell fizetni. 
(5) Tőkeleszállításnak, illetve az elkülönített eredménytartalék (tartalék) felhasználásának minősül a jogutód nélküli megszűnés, a szétválás és az egyéni vállalkozónál a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá történő átjelentkezés is.\" 

 6. §

A törvény 10. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata, valamint a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"10. § (1) Nem kell a számított adót megfizetnie

a)	a lakásszövetkezetnek, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, az olyan alapítványnak, közalapítványnak, amely az adományozók részére adóalapcsökkentésre jogosító igazolást adhat ki, a víziközmű társulatnak, ha a  gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 9. számú mellékletben foglaltakat figyelembevéve nyilvántartott  vállalkozási tevékenységéből elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot;

d)	az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságnak az adóalap olyan része után, amelyet az általa gyakorolt tulajdonosi jog alapján kapott osztalék és a vagyon értékesítéséből származó bevétel képvisel az összes bevételen belül,\"



7. §


A törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"11. § (1) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel a számított adóból - legfeljebb annak 70 százalékáig - adóvisszatartás formájában adókedvezményt vehet igénybe az adóalany a 12. § (10) bekezdésében a 13. §-ban foglaltak szerint, valamint az az adóalany, amely a 12. §, továbbá a Kormány 1995. január 1-je előtt meghozott döntése alapján az adóévben 100 vagy 60 százalékos adókedvezményre jogosult. 
(2) Ha az adóalany az 1995. január 1-je előtt hatályos törvények alapján az (1) bekezdés szerint az adóévben 60 százalék adókedvezményre jogosult, az e § szerint visszatartható kedvezmény összege nem haladhatja meg a számított adó 20 százalékát. 
(3) A számított adó, illetve annak az engedélyben meghatározott kedvezményes mértékéig veheti igénybe az adókedvezményt az az adóalany, amely a 12. § (1) bekezdésének b) pontja, illetve a Kormány 1995. január 1-je előtt meghozott egyedi engedélye alapján az adóévben 70 százaléknál nagyobb mértékű adókedvezményre jogosult. 
(4) A számított és a kiegészítő adó 85 százalékáig vehet igénybe adókedvezményt az az adóalany, amely a kedvezményre a 14/A .§ (4) bekezdése alapján jogosult.\" 
8. §
A törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"13. § A számított adóból az alább felsorolt hitelcéloknál a hitel- és kölcsönkamatok alábbi arányának megfelelő adókedvezmény vehető igénybe a következők szerint:
Adókedvezmény
az aktivált
a költségként elszámolt


kamat százalékában

a)
Az exportfejlesztő pályázati rendszerben jóváhagyott fejlesztéseket finanszírozó pénzintézeti hitelek, a hitelfeltételek szerint
30
12
b)
Az exportképes árualapok bővítését szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó középlejáratú hitelek
19
6
c)
A víztakarékossági és vízminő- ségvédelmi, környezetvédelmi beruházásokra nyújtott hitel
16
5
d)
Középlejáratú exportfővállalkozási céghitel export árualap bővítéssel összefüggő hitelrésze
19
6
e)
Az export követeléseket finanszírozó rövid lejáratú hitel (a kamat csökkentve a lejárt külföldi követelések miatt fennálló hitel kamatával
19
6
f)
Beruházásokat finanszírozó - előzőekben fel nem sorolt - pénzintézeti hitelek után
19
12\"


9. § 
A törvény 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A fizetendő adó a számított adó és a kiegészítő adó együttes összegéből - legfeljebb annak mértékéig - az adókedvezmények, a befizetett földadó, valamint az érvényesített földadókedvezmények, a 15.i§ (2) bekezdése szerint visszatartott adó levonásával megállapított összeg.\" 

10. §
A törvény 18. §-ának (6) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(6)	Annál az adóalanynál, amelynek az előző évi fizetendő adókötelezettsége a 3 millió forintot nem érte el, a (2) bekezdésben meghatározott összeg 25-25 százaléka az I., II., III. negyedévben, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt adóalany esetében az I. negyedévben 10, a II. negyedévben 20, a III. negyedévben 30 százalék a fizetendő adóelőleg összege.
(10)	Nem kell az (1)-(9) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni a 2. § (1) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt adóalanyoknak.\"

11. §

(1) A törvény 19. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(7) A 18. § (3) bekezdésének alkalmazásakor az adóhatóságnak 1995. évben nem kell a fizetési meghagyásban adóelőleget megállapítania, ha az adóalany 1994. évi adókötelezettsége a törvény 1994. évben hatályos 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján keletkezett. \"


12. § 


(1) A törvény 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul. 
(2) A törvény 2. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul. 
(3) A törvény 6. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerint módosul. 
(4) A törvény 9. számú melléklete e törvény 4. számú melléklete szerint módosul. 

Záró rendelkezések 

13. § 

(1) Ez a törvény 1995. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1995. évi adóalap megállapítására és az 1995. évi adókötelezettségre kell alkalmazni. 
(2) A társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó az 1995. évi adóévre - az 1. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően - 1995. február 15-éig jelentkezhet be a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény hatálya alá. 
(3) A 3. § (2) bekezdésével módosított törvény 4. § (3) bekezdés j) pont rendelkezését a folyamatban lévő szerződéseknél is alkalmazni kell azzal, hogy ezekben az esetekben az egyéb járulékos szolgáltatások ellenértékére az arányosítást nem kell érvényesíteni. 
(4) A 12. § rendelkezéseit az e törvény 7. §-ával módosított törvény 11. §-ában meghatározott módon és esetekben lehet alkalmazni. 
(5) E törvény hatálybalépésével hatályát veszti a törvény 2. § (1) bekezdésének e) pontja, a 3. § 19. pontja, a 4. § (2) bekezdés c) pontjából a \"legfeljebb\", az e) pontjából a \"kivéve a befektetett eszközként nyilvántartott egy éven túli lejáratú pénzkövetelés után kapott az adózás utáni eredményből fizetett kamat,\" kifejezés, a 4. § (2) bekezdés j) pontja, a 4. § (3) bekezdésének w) pontja , a 13/A. §, a 
14/A. § (1), (2), (3), és (5) bekezdése, a 14/B. §, a 16. § (4) bekezdése, a 18 § (2) bekezdésének e) pontja, a 19. § (1), (4), (5), (8), (9), (10) és (13) bekezdése, az 5. számú melléklete, továbbá az 1994. évi XVI. törvény 54. § (5) bekezdése. 


1. számú melléklet az 1994. évi ... törvényhez

(1) A törvény 1. számú mellékletének 1., 7., 8., és 14. pontja valamint a 18. pont bevezető mondata és 18/a pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
\"1. Az adóalapnál (4. § (2) bekezdés c) pontja) érvényesítendő értékcsökkenési leírás összegét (továbbiakban: levonás) a 2. számú mellékletben meghatározott Amortizációs normák jegyzéke alapján, és az e mellékletben meghatározott szabályok szerint kell megállapítani. Ha a melléklet alapján ugyanazon eszközre több szabály is alkalmazható, akkor az adóalanyt a módszerek között választási lehetőség illeti meg. 
7. Az adóalany döntése alapján az adóév végén nyilvántartott beruházás értékének 50 százaléka után is elszámolható levonás a 2. számú melléklet B fejezetében megadott normák szerint. 
8. Nem számolható el értékcsökkenési leírás - az 5. pontban foglaltak és a hulladék tárolásra igénybevett földterület, telek és a melioráció kivételével - a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képzőművészeti alkotás beszerzési ára, előállítási költsége után. 
14.	Terven felüli értékcsökkenési leírást - a számviteli törvény alapján elszámolt összegben - a vagyoni értékű jog esetében akkor lehet elszámolni, ha a szerződés módosulása miatt az csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető, illetőleg kísérleti fejlesztés esetén akkor, ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, vagy megszüntetik.
18. Az egyszeres könyvvitelt vezető adóalany értékcsökkenési leírásként számolja el az immateriális javak, a tárgyi eszközök és a beruházások 
a) értékesítése, selejtezése esetén a nyilvántartási (nettó) értéket,\" 

2. számú melléklet az 1994. évi .....törvényhez 

(1) A törvény 2. számú melléklete A fejezeténék II. és III. része a következők szerint módosul: 

\"II. Építmények

Ipari építmények
2,0
Mezőgazdasági építmények 
3,0
kivéve:

melioráció
10,0
bekötő és üzemi út
5,0
Vasúti építmények

-iközforgalmi vasutak és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is
4,0
-iegyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak, közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.)
7,0
Vízi építmények
2,0
Hidak
4,0
Vezetékek

-ielektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is
4,0
-ikőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek
6,0
-igőz-, forróvíz- és termálvízvezetékek, földgáz távvezetékek
4,0
-iközúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek
25,0
-iegyéb, minden más vezeték
3,0
Alagutak és földalatti építmények (a bányászati építmények kivételével)
1,0
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás
6,0
Hulladéktároló
20,0
Minden egyéb építmény
2,0
kivéve: szemétégető 
15,0

Hulladéktároló az a földdel szilárd kapcsolatban álló építmény, amely a fogyasztás, vagy a termelési, szolgáltatási és más tevékenységek során keletkező olyan elhasználódott termékek tárolására alkalmas, amely termékeket sem a hulladék tulajdonosa, sem a hulladék tároló tulajdonosa nem viszi vissza a keletkezéséhez vezető tevékenységbe és primer anyagként sem értékesíti. 

A hulladéktároló létesítése miatt igénybevett földterület a hulladéktárolással azonos leírási kulccsal amortizálódik. 

III. Ültetvények


1.csoport: Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, 
szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró 			6,0

2. csoport: Őszibarack, kajszibarack, pöszméte, ribiszke
komló, gyümölcsanyatelep						10,0

3. csoport: Spárga, málna, szeder					15,0

4. csoport: dió, gesztenye 						4,0

Az ültetvények támrendszere nem önálló tárgyi eszköz, hanem tartozék, s ezért az ültetvénnyel azonos leírási kulccsal amortizálódik. Az ültetvény kerítése viszont önálló tárgyi eszköznek - építménynek - minősül.\" 

(2) A törvény 2. számú melléklete B fejezetének 1. pontja a következőkre módosul.

/Az 1992. január 1. után aktivált befektetett eszközök normái százalékban/



\"1.Gépek, berendezések, felszerelések 				14,5
kivéve: az irányítástechnikai (automatikai)
és általános rendeltetésű számítástechikai
termékek és berendezések (ITJ 48), 
a szemétgyűjtő tartály (ITJ 28-42),
a zajártalmak elleni védőeszköz (ITJ 69-99-2),
az ügyviteltechnikai eszközök, valamint 
a környezet védelmét szolgáló gépek, 
berendezések és felszerelések (a törvény 
4. számú mellékletének 15. pontjában 
felsorolt ITJ szám szerint) 						33

Járművek								20
Hosszú élettartamú szerkezetű épületek 				 2\"


3.számú melléklet az 1994. évi..... törvényhez

(1) A törvény 6. számú melléklete B fejezetének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"1.	A vállalkozási tevékenység bevétele a tevékenységgel (termékelőállítással, áru- és szolgáltatás értékesítéssel, szellemi alkotásokhoz fűződő, valamely jog átruházásával, használatának átengedésével, előadói, művészeti tevékenységgel stb.) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás, és bármilyen vagyoni érték.\"
(2) A törvény 6. számú mellékletének C fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
\"A külföldi vállalkozó nyilvántartási kötelezettsége\"

(3) A törvény 6. számú melléklete D fejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A külföldi szervezet jövedelmének meghatározása
\"2. Nem kell jövedelemnek tekinteni a Magyar Állam, a Magyar Nemzeti Bank és a belföldön bejegyzett pénzintézet által - a 3. pontban foglalt kivétellel - fizetett kamatot.\"

(4) A törvény 6. számú melléklete E fejezete a következő 4/i ponttal egészül ki: 

/4.A jövedelemszerzés helye/ 
\"i) kötvénynél a kibocsátó székhelye.\" 
(5) A törvény 6. számú melléklete E fejezetének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
\"8. Belföldi személy: a törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott adóalany és a 2. § (2) bekezdésében meghatározott adóalany telephelye, valamint a belföldi illetőségű magánszemély.\"


4. számú melléklet 1994. évi..... törvényhez

(1) A törvény 9. számú melléklete A fejezetének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép: 
\"Az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem - és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységből e törvény alkalmazásában nem minősülnek vállalkozási tevékenységnek .\" 

(2) A törvény 9. számú melléklete A fejezete 3. pontjának bevezető mondata és az itt az SZJ 19161 Színművészeti szolgáltatástól az SZJ 194120 Szabadidősportig felsorolt tevékenységek helyébe a következő rendelkezés lép:

\"3. Az alábbi tevékenységekből elért bevétel


\"SZJ 19
Szórakoztató kulturális és sport szolgáltatás kivéve:

SZJ 191500 Hangfelvétel készítés

SZJ 191623 Könnyűzenei hangverseny 

SZJ 191629 Egyéb máshová nem sorolt zenei, táncművészeti és vegyes előadás

SZJ 192000 Hírügynökségi szolgáltatás

SZJ 195 Egyéb pihenő - szórakoztató szolgáltatás\"
(3) A törvény 9. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
\"5. Az alapítvány, a társadalmi szervezet cél szerinti tevékenysége függetlenül attól, hogy a tevékenységet a 3. és 4. pont tartalmazza vagy nem.\"

(4) A törvény 9. számú melléklete B fejezetében az SZJ 1932 Múzeumi szolgáltatás, kiállítás és az SZJ 1933 Levéltári szolgáltatás helyébe a következő tevékenységek lépnek:
/Közhasznú társaság által végzett kedvezményezett tevékenységek/

SZJ 01112-ből 
Állattenyésztési szolgáltatásból, őshonos állatfajták tartása, génmegőrzése
\"SZJ 011134
Védett természeti területek gondozása 
SZJ 012200
Különleges rendeltetésű erdők és területek gondozása
SZJ 0442
Nyersanyag visszanyerése hulladékból
SZJ 054200
Megújuló energiahozdozók (nap, szél, vegyi stb. energiákat hasznosító) járulékos szolgáltatásai
SZJ 111-ből
Saját vagy bérelt ingatlan hasznosításából saját vagy bérelt műemléki ingatlan hasznosítása
SZJ 142120
Település és tájtervezés
SZJ 142160
Területfejlesztés- és rendezési tervezés
SZJ 142275
Környezetvédelmi szakmai tervezés, szakértés
SZJ 142312
Környezeti elemek, (föld, levegő, víz, zaj, rezgés stb. környezet-és egészségkárosító tényezők mérése, vizsgálata, elemzése
SZJ 16 
Oktatás, kivéve:

SZJ 1633 Felsőfokú továbbképzés

SZJ 164126 Szakmai nyelvvizsgáztatás 

SZJ 16423 Nem szakmai (egyéb) tanfolyami oktatás, vizsgáztatás

SZJ 165220 Pszichológiai tanácsadás

SZJ 165900 Oktatást kiegészítő egyéb szolgáltatás
SZJ 19 
Szórakoztató, kulturális és sport 

szolgáltatás, kivéve: 

SZJ 191500 Hangfelvétel készítés

SZJ 191623 Könnyűzenei hangverseny

SZJ 191629 Egyéb máshová nem sorolt zenei, táncművészeti és vegyes előadás

SZJ 192000 Hírügynökségi szolgáltatás

SZJ 195 Egyéb pihenő - szórakoztató szolgáltatás\"



Általános indokolás

A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 1995. évi módosításának legfőbb jellemzője a fejlesztés, beruházás, befektetés-ösztönzés. Ez az adókulcs csökkentésében, az osztalékként kivett (és a fejlesztésre) a vállalkozásban hagyott jövedelemre érvényesített eltérő adókulcsban, és a minimumadó eltörlésében nyilvánul meg. E mellett a munkanélküliség mérséklésének segítése érdekében a foglalkoztatott munkanélküliek bére után fizetett társadalombiztosítási járulék teljes összegével csökkenthető az adóalap egy éven át. 
A gazdasági recesszióból való kilábalás indokolja, hogy a vállalkozási körben a beruházási és fejlesztési tevékenység élénküljön.
A javaslat ezt a célt a beruházás ösztönzés általános módszereként ismert adókulcs csökkentéssel kívánja elérni. 

Ez a megoldás a jövedelmezően gazdálkodó vállalkozások számára bővíti a fejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat. A radikális adókulcs-csökkentés adósemleges, minden befektető számára azonosan vonzó lehetőséget nyújt. Ugyanakkor a felvett osztalékra kivetett magasabb adó miatt a jövedelemnek a vállalkozásban hagyására ösztönöz. Az alacsony adókulcs gyorsítja a beruházások megtérülését, ami erőteljes beruházási magatartást válthat ki. A javaslatnak beruházás ösztönző hatása mellett jelentős szerepe lehet a feketegazdaság visszaszorításában is. Ezzel párhuzamosan az adóztatás stabilitását is erősíti a szabályozó alkut kiváltó különböző célirányos preferenciákat tartalmazó adótörvénnyel szemben,  így lehetővé teszi a biztonságos tervezést. 

Az adókulcs jelentős mértékű csökkentésének ellentételéül szolgál a különböző adókedvezmények megszüntetése, beleértve a külföldi részvételű társaságok 40 százalékos adókedvezményének eltörlését is. Ennél az alternatívánál számolni kell azonban azzal, hogy a nemzetközi szerződések (kettős adózási egyezmények) az osztaléknak a forrásnál való adózását általában korlátozzák (5-15 százalékos mérték  körül), így a külföldi cégeket megillető osztalékrész legfeljebb ilyen mértékű adót viselhet.

A beruházás, fejlesztés elősegítése és a munkanélküliség mérséklése érdekében az intézkedések az adóbevételt közel a harmadával csökkentik. 
A nagyobb jelentőségű változások mellett sor került a törvény néhány  előírásának  egyszerűsítésére, pontosítására is.   

Részletes indokolás
A törvényjavaslat 1. §-ához

A művészeti alkotóközösség mint szervezeti forma már nem létezik, ezért nem  indokolt az adóalanyok - (2. § (1) bekezdés d) pont) -  között felsorolni. 
A törvény jelenleg hatályos szövege nem rendezi azt az esetet, ha a külföldinek Magyarországon van telephelye, de ettől függetlenül telephelynek be nem tudható  jövedelme is keletkezik. E hiányosságot pótolja a 2. § (5) bekezdése.

A törvényjavaslat 2. §-ához

A módosítás a törvény alkalmazásához szükséges fogalmi pontosításokat és egy   új fogalmat tartalmaz.
-	A reprezentációs költség fogalom (14. pont) 1994. évtől része a törvénynek. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a reprezentációs költségnek az áfa, és személyi jövedelemadó  nem része. Tartalmi változás, hogy a vissza nem igényelhető áfát sem kell a reprezentáció részének tekinteni.
-	A közhasznú tevékenység bevételének (18. pont) javaslat szerinti megfogalmazása egyértelművé teszi, hogy a törvényben meghatározott szervekkel kötendő szerződés alatt nem egyszeri, illetve alkalmi megállapodást kell érteni. A közhasznúság egyik feltétele a tevékenység tartós jellege, s ennek szerződéses alátámasztása. Ezzel a módosítással szükségtelenné válik - s egyben egyszerűsödik a rendelkezés  - a Pénzügyminisztérium egyetértésének kötelező előírása.
-	A 20. pontban az off-shore cégekre vonatkozó feltételrendszerek közül a gyakorlatban sok társaság úgy értelmezte a c) pontban foglaltakat, hogy a kötelező többségi előírás a három felsorolt jogviszonyban együttesen értendő. A pontosítás megerősíti, hogy a társaság vezető tisztségviselőinek, a felügyelőbizottságának és az alkalmazottainak többsége külön-külön kell, hogy belföldi személy legyen. Ezen kívül az érdekeltséget a gazdasági társaság mellett a szövetkezetre is értelmezni szükséges, hiszen a mai törvények szerint a külföldi ott is tulajdonos lehet. 

A törvényjavaslat 3. §-ához

A törvényjavaslat az adóalap meghatározásához pontosító, egyszerűsítő és új rendelkezéseket tartalmaz. 
 
-	A 4. § (2) bekezdés b) pontjában a számviteli törvény 45. § (5) bekezdése helyett a hivatkozás 45. § (14) bekezdésre való változtatását az tette szükségessé, hogy a számviteli törvény módosítását követően az eredetileg (5) bekezdés szövege a (14) bekezdésbe került.   

-	A 4. § (2) bekezdés g) pontból - adminisztráció egyszerűsítési célból - kimarad az adóhatóság előzetes hozzájárulására előírt feltétel arra vonatkozóan, hogy az alapítvány, illetve a közérdekű kötelezettségvállalást szervező a befizetésről levonásra jogosító igazolást adjon. Az egyszerűsítés azért is indokolt, mivel a gyakorlat szerint, ha az alapítvány, illetve a közérdekű kötelezettségvállalás kielégítette az előírt követelményeket, úgy az adóhatóságnak nem volt indoka megtagadni  az igazolás kiadását.  Ezen kívüli változás, hogy az oktatási, szociális, egészségügyi, környezetvédelmi, sport és kulturális közfeladat ellátására létesített közalapítványhoz adott hozzájárulás korlátlanul, egyéb alapítványi hozzájárulás, közérdekű kötelezettségvállalás az adóalap 20 százalékáig vonható le  az adóalapból. 

-	A 4. § (2) bekezdés l) pontjában megfogalmazottaknak az apportálással való kiegészítése megerősítése annak az eddigi értelmezésnek, hogy az apportálást az adótörvény az értékesítéssel azonosan  kezeli.

-	A 4. § (2) bekezdés n) pontjában a munkanélküliek foglalkoztatását jelenleg is ösztönző preferencia további bővítésének célja a munkanélküliség mérséklése, a foglalkoztatás növelésének elősegítése. Az adóalap csökkentő kedvezményt a veszteséges vállalkozások is érvényesíthetik, ugyanis a munkanélküliek után fizetett társadalombiztosítási járulék adóalapból történő levonása az elhatárolt veszteség részét képezi.
A rendelkezés utolsó bekezdésében megfogalmazott adóvisszatartásra vonatkozó előírás törlését a minimumadót előíró rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolja.
-	A 4. § (3) bekezdés b) pontja pontosítás, hivatkozás a számviteli törvény minden olyan rendelkezésére amely az értékcsökkenési leírás elszámolására vonatkozik. 
-	A 4. § (3) bekezdés j) pont (és a hozzá tartozó 5. § (12) 
bekezdés)  rendelkezésével  az adóelkerülési lehetőségek szűkítése érdekében az eddig alkalmazott elszámolás változik oly módon, hogy a  bérbevevőnél az áfa-nélküli bérleti díj adott évre jutó részének a tárgyi eszköz utáni teljes bérleti díj 36 százalékát meghaladó része helyett havi 3 százalékát meghaladó része,  ingatlan esetén a 13 százalékát meghaladó része helyett havi 1,1 százalékát meghaladó része elismert költség, ami azt jelenti,  hogy a használattal (bérleti idővel) arányosan ismeri el a lízingdíjat költségként az adótörvény is.  
-	A számviteli törvény módosításával a selejtezés miatti terven felüli értékcsökkenést  nem értékcsökkenési leírásként kell elszámolni, hanem rendkívüli ráfordításként. Miután így a selejtezés és az értékesítés nyilvántartási értékének a számviteli törvény szerinti elszámolása azonos  módon történik, ezért indokolt, hogy a társasági adótörvény előírásai (4. § (3) bekezdés p) pont) összhangban legyenek a számviteli törvény rendelkezéseivel. 
-	A 4. § (3) bekezdés t) pontja módosításának elsődleges célja, hogy az adóskonszolidáció folyamatát  ne gátolja a társasági adótörvény ezen rendelkezése.  A pénzintézet e megkülönböztetett módon való kezelését indokolja továbbá, hogy esetleges tulajdonosként is a pénzintézet fő feladatának a hitelezés tekintendő.Végül a pénzintézeti törvény előírásai megfelelő garanciát nyújtanak  arra vonatkozóan, hogy nem történhet meg a jövedelmeknek kamatként való kivonása.

A törvényjavaslat 4. §-ához

-	Az 5. § (1) bekezdésének a fogalmazásbeli változtatása csak megerősítése annak, hogy  a várható veszteségekre, a december 31-én határidőn túli követelésekre, a kétes követelésekre és az előlegként adott összegre vonatkozó, adóalapból levonható tartaléknál a korlátot valamennyi - nemcsak  a minősített - kintlévőségre számítva kell meghatározni. 
-	Az 5. § (2) bekezdése lehetőséget ad - a bányászatról valamint a villamosenergiáról szóló törvényben meghatározott - környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalék adóalapnál történő figyelembevételére. 
A számviteli törvény a garanciális kötelezettségek keretén belül - a 27. § (2) bekezdése és az 55 § (8) bekezdése alapján - lehetővé teszi céltartalék képzését a jogszabályban meghatározott környezetvédelmi garanciális kötelezettségek fedezetére is. 
A környezetvédelmi garanciális kötelezettségekről a villamosenergiáról szóló törvény 17. § (2) bekezdés h) pontja, valamint a bányászatról szóló törvény 27. § (2) bekezdése és 36. §-a rendelkezik. 
A tartalékképzés adóalapnál történő elszámolhatósága megkönnyíti a környezetvédelmi kötelezettségekkel pl. rekultiválási, tájrendezési, veszélyes hulladék kezelési feladatokkal összefüggő költségek finanszírozását. 
-	Az 5. § (7) bekezdésében a hivatkozás pontosítását jelenti a módosított szöveg.
-	Az 5. § (12) bekezdése a lízingdíj adóalapnál való számbavételére előírtak alkalmazását segíti.  


A törvényjavaslat 5. §-ához
A nemzetközi szakirodalomból ismert beruházás ösztönzők közül az általános adókulcs csökkentést fogalmazza  meg a törvényjavaslatnak ez a rendelkezése.  Ez a változás  egyben azzal is jár, hogy a társasági adóból ezt követően csak a 100 és 60 százalékos adókedvezményre jogosultak és az un. off-shore cégek vehetnek igénybe adókedvezményt, illetve a beruházási és exportot elősegítő hitel kamatának egy része tartható az adóból vissza. Végül a törvényjavaslat a fejlesztések ösztönzése végett a kivett osztalékra kiegészítő adót ír elő, ami azt jelenti, hogy osztalékot 34,4 százalék adó megfizetése mellett lehet fizetni. A módosítással megszűnik    az úgynevezett minimumadó kötelezettség is. 
A kiegészítő adót az 1995. év és  az azt követő évek eredménye terhére fizetett, a kapott osztalékkal csökkentett osztalékra  kell alkalmazni.  Nincs ilyen adókötelezettség, ha az eredménnyel az eredménytartalékot növeli a vállalkozás. 1995.évtől azonban a kedvezményes kulccsal  adózott eredménytartalékot elkülönítve nyilván kell tartani, s felhasználáskor meg kell a kiegészítő adót fizetni. 
Ezzel a megoldással a társaságok közötti osztalék halmozódásra nem jelenik meg többszörös adó. A fejlesztési források, megtakarítások alacsonyabb adót viselnek. Pénzeszközátadással azonban nem lehet az osztalékadót kikerülni. 
A tőkeemelés kiegészítő adó alóli mentességének feltétele, hogy az legalább 3 évig a vállalkozásban maradjon. Ennél korábbi tőkeleszállítás, jogutód nélküli megszűnés vagy szétválás esetén megszűnik az adómentesség. 
A törvényjavaslat 6. §-ához

Az adómentességet szabályozó rendelkezések változása a törvény  egyéb előírásával és más törvények  módosításával függ össze. 
-	Az osztalékként kivett (kivenni szándékozott) és a vállalkozásban hagyott jövedelem eltérő adóztatása miatt egyértelművé teszi a törvényjavaslat, hogy  a kivett, jóváhagyott osztalékra az adómentesség nem vonatkozik. 
-	A törvényjavaslat az alapítványi hozzájárulások és a közérdekű kötelezettség-vállalások adóalapból történő levonhatóságához nem írja elő az adóhatóság előzetes hozzájárulását. Ezzel összhangban marad ki az a) pontból az adóhatóságra utaló kitétel, ami nem érinti a törvénynek azt a   rendelkezését, hogy adómentességet csak az az alapítvány élvezhet, amely jogosult a feltételei alapján adómentes adomány gyűjtésére.
-	A privatizációt szabályozó törvény tervezett változtatása miatt célszerű a  d) pontban az adómentességre utaló megfogalmazás módosítása. A törvényjavaslat szerinti rendelkezés tartalmában  nem jelent változást az eddigi előíráshoz képest. Fontos hangsúlyozni, hogy az adómentesség az osztalékra előírt kiegészítő adóra nem vonatkozik.  

A törvényjavaslat 7. §-ához

Az adókedvezmények a belföldi és a nemzetközi tapasztalat szerint nem mindig a szándék szerint fejtik ki hatásukat. A legtöbb vizsgálat azt mutatja, hogy a kedvezmények miatti adóbevétel kiesés meghaladta a befektetési növekedést. 
A preferenciát legtöbbször olyan beruházásra is lehet érvényesíteni, amely beruházást mindenképpen megvalósítottak volna. Ugyanakkor ha az egyéb körülmények nem kedvezőek - pl. az infrastruktúra - akkor a beruházás az ösztönzés ellenére sem valósul meg. A preferencia alkalmazása az adórendszer bonyolultságát növeli, amely többletköltséget jelent az adózónak, az adóhatóságnak, és lehetőséget ad arra, hogy a meg nem célzott vállalkozások is élvezzék előnyét.
A javaslat ezért a beruházás ösztönzés módszereként az általános adókulcs-csökkentést tartalmazza, az adókedvezmények egyidejű megszüntetése mellett. 
Az adókedvezmények közül a jogbiztonság miatt csak azok  maradnak (a 100 és 60 százalékos adókedvezményre való jog) meg, amelyet a kulcs radikális csökkentése nem ellentételez, illetve a hitelkamat-kedvezmény, ami a kamatteher csökkentésével piaci eszközként hat a beruházások megvalósítására.   

A törvényjavaslat 8. §-ához

Az adókulcs radikális csökkentése  miatt - ami önmagában fejlesztési forrás növelő -  az export - és a beruházási hitelkamatkedvezmény mértéke az 1994. évinek a felére csökken. A törvény azonban a kamatteher ilyen módon való mérséklésével a beruházások hitelből történő megvalósíthatóságát továbbra is segíti.  

A törvényjavaslat 9. §-ához

A fizetendő adó újrafogalmazását a minimumadó megszüntetése és a  számított és a kiegészítő adó megkülönböztetése tette szükségessé. A javaslat szerint a fizetendő adó a számított adó és kiegészítő adó összege, csökkentve az adókedvezményekkel, továbbá a földadóval és a külföldön megfizetett  adóval. 

A törvényjavaslat 10. §-ához

A javaslat rendelkezése szerint az újonnan alakuló adóalanyoknál a várható jövedelem alapján nem kell adóelőleget fizetni. Nincs adóelőlegfizetési kötelezettsége a közhasznú társaságnak, és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak sem. 



A törvényjavaslat 11. §-ához

Az átmeneti rendelkezések között rendezi a törvényjavaslat, hogy az 1994. évtől bevezetett  minimumadó az 1995. május 31-i adóbevallás alapján kiadott fizetési meghagyásnál nem képezi az adóelőleg alapját.
A törvényjavaslat 13. §-ához
A személyi jövedelemadózásban az egyéni vállalkozók számára javasolt átalányadózás miatt a törvény az egyéni vállalkozók számára 1995. február 15-éig biztosít átjelentkezési lehetőséget. 
A költségként elismert lízingdíj alkalmazásánál úgy rendelkezik a törvényjavaslat, hogy az új előírást a folyamatban lévő ügyeknél is kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ha 1994. december 31-ét követően pl. már csak három hónapig áll fenn a szerződés, akkor gép esetében a teljes díj  9 százaléka fölött kell adóalapot növelni. A lízinghez kapcsolódó valamennyi szolgáltatás (pl. egyszeri szerződéskötési díj) 1995. évtől része a lízingdíjnak. A zárórendelkezésekben megfogalmazottak szerint ezt csak az 1994. év után kötött szerződéseknél kell alkalmazni.  
A módosítások következtében feleslegessé váló törvényi rendelkezéseket a törvény záró rendelkezései hatályon kívül helyezik. 
-	Az  ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport és a mezőgazdasági szakcsoport mint szervezeti forma már nem létezik, ezért a törvény 2. §-ából a javaslat törli a rájuk vonatkozó rendelkezést. 
-	Az elemi kár definíciója (3. § 19. pont) szoros összefüggésben a minimumadóval került be az 1994. évi módosításkor a törvénybe.  Mivel magára a minimumadóra vonatkozó rendelkezések is hatályon kívül helyeződnek, ezért ezzel összhangban e definíció is szükségtelen. 
-	A 4. § (2) bekezdéséből a \"legfeljebb\" szó  érdemi változást jelent az adóalap megállapításánál. Összefüggésben a törvény 1. számú mellékletének módosulásával is, 1995. évtől korlátozódik az adóalany eddig teljesen szabad lehetősége, hogy milyen összeget von le amortizáció címen az adóalapból. Míg 1995. évig csak annyi kikötést tartalmazott a törvény, hogy több levonás nem érvényesíthető, annál amit a törvény előír, a javaslat elfogadása esetén kevesebb sem lehet a törvényben előírtnál az e címen megvalósított adóalap csökkentés. 
A változtatás az adókedvezményes időszak amortizációjának lejárat utáni időszakra való átvitelét akadályozza meg.  A vállalkozó döntési lehetősége megmarad viszont akkor, ha a törvény (az 1. és 2. számú melléklet) egy adott eszköznél az amortizáció elszámolására  több változatot enged meg. 
-	A 4. § (2) bekezdés e) pontja rendelkezésének részbeni és a j) pontjának a törlését a számviteli törvény rendelkezésének módosítása indokolja, amely szerint a kölcsön kamatát minden esetben költségként kell elszámolni, annak nem lehet az adózás utáni eredmény a forrása. Így a törvénynek  ez a  rendelkezése szükségtelenné válik. 
-	A javaslat a személygépkocsi üzemanyagköltségre előírt adóalapkorrekciót törli. 
-	A javaslat az adókedvezményre vonatkozó rendelkezések közül hatálytalanítja a kamarai tagdíj, az osztalék újrabefektetése, a Kormány hatáskörébe utalt egyedi engedély alapján, a kárpótláshoz kapcsolódó földvásárlási utalványok leadása ellenében, illetve a korábban megszerzett jog alapján igénybevehető kedvezményeket.
-	A  16. § (4) bekezdésében található rendelkezés hatályon kívül helyezését  a 4.§ (2). bekezdés n) pontjának  tartalmi változása, továbbá az indokolja, hogy a minimumadóra vonatkozó rendelkezéseket csak 1994-re kell alkalmazni.
-	A 18. § (2) bekezdés e) pontjának hatályon kívül helyezésével 1995. évtől az újonnan (jogelőd nélkül) alakulóknak és a személyi jövedelemadó hatálya alól átjelentkező egyéni vállalkozóknak nem kell előleget fizetni a várható adóbevétel alapján.  
-	A 19. §-ban olyan rendelkezések kerülnek hatályon kívül, melyeknek  vagy tartalmuk, vagy a bennük foglalt határidők miatt a törvényben való további szerepeltetésük szükségtelen. 
-	A minimumadó megszüntetése miatt a törvény 5. számú mellékletének fenntartása értelmetlenné válik. 
-	Az 1994. évi XVI. törvény 54. § (5) bekezdését a javaslat a kamarai tagdíj adóból való levonhatóságának megszüntetésére tett rendelkezés miatt helyezi hatályon kívül, a törvények közötti összhang biztosítása végett.  

A törvényjavaslat 1. számú mellékletéhez

A melléklet az értékcsökkenési leírás egyes rendelkezéseit módosítja a gyakorlati tapasztalat alapján, a beruházás ösztönzés érdekében, és a más törvényekkel való összhang bizosítása végett. 
-	Az 1. pont - összhangban a 4. § (2) bekezdés c) pontjának módosításával - arról  rendelkezik, hogy az adóalany a törvény 1. és 2. számú melléklete alapján megállapított amortizáció összegével köteles csökkenteni az adóalapot. Megmarad az az előírás is, hogy a levonás nem lehet több, mint ami e mellékletek alapján maximumként számítható.
-	A 7. pont módosítására az 1. pont rendelkezésével összefüggésben kerül sor. Lényege, hogy a beruházás után megengedett adóalap csökkentési lehetőséggel nem kötelező élni.
-	A 8. pont a számviteli törvénnyel való összhangot teremti meg, azzal, hogy a hulladék tárolásra igénybevett földterület után nem tiltja az értékcsökkenés elszámolását. 
-	 A 14. pontból kikerült a selejtezés miatti rendkívüli értékcsökkenési leírás levonhatósága, tekintettel arra, hogy a 4. § rendelkezik ilyen esetben a nyilvántartási érték elszámolásáról. 
-	A 18. pont az egyszeres könyvvitelt vezetők esetében is előírja (és nemcsak megengedi) az értékcsökkenési leírás kötelező elszámolását. 



A törvényjavaslat 2. számú mellékletéhez

A törvényjavaslat a meliorációnál, a bekötő és üzemi útnál, a hulladéktárolónál, a szemétégetőnél a megtérülésnek megfelelő - a korábbinál magasabb - leírási kulcsot állapít meg, és meghatározza  hulladéktároló fogalmát is.  Az ültetvények 1. csoportjának leírását, - a dió és a gesztenye kivételével - 6 százalékra módosítja.  

A törvényjavaslat 3. számú mellékletéhez

A javaslat a külföldi vállalkozók és külföldi szervezetek adóztatásáról szóló 6. számú  mellékletre pontosító jellegű változtatásokat tartalmaz. 
-	A B. fejezetben a külföldi vállalkozó bevételének meghatározásánál kikerült a felsorolásból a természetbeni juttatás fogalma, mivel a \"kapott vagyoni érték\" fogalmába az is beletartozik. 
-	A javaslat pontosítja a C fejezet címét, összhangban a fejezet tartalmával, amely kizárólag a külföldi vállalkozók nyilvántartási kötelezettségéről rendelkezik.
-	A D. fejezet 2. és 3. pontja a külföldi szervezetek kamatbevételének adókötelezettségéről szól. A javaslat a 2. pontban - a szórend felcserélésével - egyértelműsíti, hogy a külföldi szervezeteknél a kamatbevétel kizárólag akkor adóköteles, ha kötvény utáni kamatról van szó, melyet olyan belföldön bejegyzett pénzintézet fizet ki, amely a kötvény kibocsátó megbízásából csak lebonyolító tevékenységet végez.
-	A javaslat az  E fejezet 4/i pontjában  rendelkezik a kötvény  árfolyamnyereségének meghatározásához a jövedelemszerzés helyéről. 
-	Az E fejezet 8. pontjában pontosítja a javaslat a belföldi személy fogalmát.  Korrektebb megfogalmazással egyértelműsíti azt az eddig is fennálló rendelkezést, hogy a külföldi vállalkozó kizárólag a telephelye vonatkozásában minősül belföldi személynek. 

A törvényjavaslat 4. számú mellékletéhez


A módosítás egyértelművé teszi, megerősíti, hogy az alapítványnál és tásadalmi szervezetnél az alapfeladat végzése nem keletkeztet adókötelezettséget. Ez következik a 2. § rendelkezéséből is, hiszen kizárólag alapfeladatból elért bevétel esetén nem is lesz adóalany az alapítvány vagy a társadalmi szervezet. 
Egyidejűleg megerősíti a törvény azt is, hogy a mellékletben felsorolt tevékenység jövedelme nem adóköteles.

A 3. pontban a vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységek között bővíti a kulturális tevékenységek körét, és valamennyi sport és szabadidő szolgáltatást nevesít. 

A közhasznú társaságok által végezhető kedvezményezett tevékenységek listája több kulturális, oktatási és környezetvédelmet szolgáló tevékenységgel bővül, melyek ténylegesen közhasznú és a társadalmi közös szükségletet kielégítő tevékenységek közé tartoznak."
