"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/233. számú


Törvényjavaslat 

a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításáról 






Előadó: dr. Békési László
pénzügyminiszter


Budapest 1994. november 




1994. évi ..... törvény
a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló  1991. évi XC. törvény módosításáról


1. §

(1) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló többször módosított 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: Tv.) 3. §-ának 18., 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/

\"18. Társas vállalkozásnak minősül a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, valamint a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó.

19. Árfolyamnyereségnek kell tekinteni az értékpapír, illetve a korlátolt felelősségű társaságban lévő üzletrész elidegenítéséért kapott ellenértéknek az értékpapír, illetve üzletrész megszerzésére fordított összeget (értéket) meghaladó részét. Megszerzésre fordított összegnek a kibocsátó (ideértve a kft-t is saját üzletrészére vonatkozóan), illetőleg az értékpapír forgalmazási tevékenység végzésére jogosult társaság által igazolt összeget, ennek hiányában a névértéket kell tekinteni. Az ingyenesen megszerzett értékpapír elidegenítésekor az árfolyamnyereség számításánál a megszerzésre fordított összegnek a névértéket kell tekinteni. A 29. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a 6. § (1) bekezdés e) pontjában említett dolgozói részvény juttatáskori névértékének a dolgozó által megfizetett térítéssel csökkentett névérték szerinti összeget kell tekinteni.\"

(2) A Tv. 3. §-ának 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"29. A 7. § (1) bekezdésének 30. pontjában említett ösztöndíjon az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, külföldi tanulmányútra, illetve a kutatásra folyósított összeget kell érteni. A 38. § (1) bekezdés alkalmazásában ösztöndíjnak azt az összeget kell tekinteni, amelyet a közoktatási-, illetve felsőoktatási intézmény folyósít a tanulója részére.\"

(3) A Tv. 3. §-ának 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"44. A fegyveres erők, testületek és a rendvédelmi szervek tagja fogalmába értendő a Magyar Honvédség, a Határőrség, a Rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Tűzoltóság, a Polgári védelem, a Vám- és Pénzügyőrség és a büntetés-végrehajtás tagja.\"

(4) A Tv. 3. §-ának 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"47. Egyháznak minősül az a vallási közösség, amelyet a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény* ilyenként meghatároz.\"

(5) A Tv. 3. §-a a következő 49., 50. és 51. ponttal egészül ki:

\"49. A 37. § (8) bekezdésében említett kamatjövedelemnek minősül a magánszemély által nyújtott (hitel) kölcsön évi 20 százalékos mértéket meg nem haladó kamata is. Abban az esetben, ha társas vállalkozás magánszemély(ek)től kölcsön vett összeg(ek) után fizet évi 20 százalékos mértéket meg nem haladó kamatot, akkor az év során általa ily módon kifizetett együttes összegnek csak azon része minősül az előbbi hivatkozás szerinti kamatjövedelemnek, amely nem haladja meg a jegyzett tőkéjének a 10 százalékát, de legfeljebb a 200 ezer forintot. Jegyzett tőke alatt a vállalkozónak az adóévet megelőző évi éves beszámolójában, egyszerűsített éves beszámolójában, egyszerűsített mérlegében, illetve - kezdő vállalkozás esetén - a nyitó mérlegben kimutatott jegyzett tőkét kell érteni. Az ily módon kifizetett összeget több magánszemély esetén megállapodás szerint kell figyelembe venni. Az előzőekben meghatározott korlátokat meghaladó összeg a magánszemély 29. § szerinti jövedelme. 

50. A magánszemélyek a termőföldről szóló törvényben* meghatározott birtok-összevonási célú önkéntes földcseréje e törvény 22-25. §-ai alkalmazásában nem minősül átruházásnak (értékesítésnek). Amennyiben a cseréhez kapcsolódóan értékkiegyenlítés is történik, az e címen kapott pénzösszeg, vagy más vagyoni érték az azt szerző magánszemély 29. § szerinti jövedelmének számít.

51. A lakás bővítése, illetőleg korszerűsítése alatt az Országos Építésügyi Szabályzat közzétételéről szóló rendeletben** foglalt fogalommeghatározást kell érteni.\"

 2. §

A Tv. 6. §-ának (1) bekezdése a következő j) és k) pontokkal egészül ki:
/Nem bevétel, ha törvény másként nem rendelkezik:/

\"j)	az az összeg, amelyet a kárpótlásról szóló törvények* alapján eredeti jogosult (a kárpótlási jegyet kárpótoltként megszerző) magánszemély vételi jogának gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld - ide értve a mezőgazdasági vállalkozási támogatás címén kapott utalvány felhasználásával vásárolt földet is - átruházásából származó jövedelméből az átruházás évének utolsó napjától számított egy éven belül mezőgazdasági művelésű külterületi termőföld tulajdonának megszerzésére fordított; a jövedelem kiszámítására - az 1991. évi XXV. törvény vonatkozó rendelkezésétől eltérően - a 22-25. §-okban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a szerzéskori forgalmi értéknek a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget kell tekinteni; az említett határidőt az adóhatóság - kérelemre - egy évvel meghosszabbíthatja; a termőföld vásárlását a földhivatalhoz benyújtott szerződéssel vagy annak másolatával a határidő lejáratát követő 15 napon belül kell igazolni; amennyiben az újabb termőföld-vásárlást a magánszemély az adóhatóságnak nem igazolja, az átruházott termőföld szerzésének időpontjától függően, vagy az említett törvény 23. § (3) bekezdését vagy e törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni;

k)	a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összege, ideértve az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható kamarai tagdíj címén befizetett összeget is.\"

3. §

(1) A Tv. 7. § (1) bekezdése 4. pontjának g), p) és r) alpontja a következők szerint módosul, ugyanakkor a 4. pont az alábbi t) alponttal egészül ki:

/Mentes az adó alól, ha törvény másként nem rendelkezik/

\"4. g) az, amelyet a sportszervezet a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés és verseny résztvevőjének nem munkaviszony keretében történő ellátása során az edzési és versenyfeladathoz tartozó utazás-, szállás- és étkezési szolgáltatás címén juttat; nem tartozik e körbe a sportolónak 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolása (szállodai elhelyezés, bérlet, albérlet stb. formában) akkor sem, ha az elszállásolás helye időközben megváltozik, kivéve, ha az elszállásolás az olimpiai és világ-, illetőleg európabajnoki versenyre való közvetlen felkészülést szolgálja; 

4. p) a 3. § 44. pontjában megjelölt, tartósan fokozott igénybevételnek kitett, illetőleg harckészültségi gyakorlaton részt vevő magánszemélynek a szolgálati feladattal összefüggésben nyújtott természetbeni étkeztetése, továbbá a sorkatona, a katonai tanintézet felsőfokú végzettséggel nem rendelkező hallgatója kizárólag e jogviszonyával összefüggésben kapott természetbeni juttatása;

4. r) a munkáltató által pénzben vagy természetben nyújtott étkezési hozzájárulás értékéből legfeljebb havi 1200 forint, e rendelkezés alkalmazásában a természetben nyújtott étkeztetéshez kapcsolódó előzőek szerinti adómentesség megilleti azt a magánszemélyt is, aki nyugdíjas és a nyugdíjbavonuláskori munkáltatója /41. § (4) bekezdés/, illetve annak jogutódja nyújtja részére ezt a természetbeni juttatást;

4. t) a kormányrendeletben meghatározott közlekedési és postai kedvezmény, amely után a kifizető fogyasztói árkiegészítésben nem részesül;\"

(2) A Tv. 7. § (1) bekezdésének 9., 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"9. a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály* alapján a lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez, a lakásbérleti jog megszerzéséhez nyújtott vissza nem térítendő helyi önkormányzati támogatás, lakásépítési kedvezmény, valamint e célokhoz nyújtott hiteltámogatás jogszabály alapján elengedett része, továbbá a külön jogszabályban ilyenként meghatározott hiteltörlesztési támogatás, valamint a lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez az alkalmazottnak pénzintézet útján, annak igazolása alapján adott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás, a vételár, vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalékáig, de legfeljebb 5 évenként egy alkalommal 500 ezer forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét. A pénzintézet évi egy alkalommal, január hó 31-éig az előző évi ilyen támogatásról az adóhatóságnak adatot szolgáltat; 

10. az önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakás bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés (ide értve a bérlakásból távozó bérlőtárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeget is), továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény** szerinti kényszerbérlet megszüntetése esetén a más lakás biztosítása helyett az önkormányzat által a bérlőnek fizetett térítés;\"

(3) A Tv. 7. § (1) bekezdésének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"14. a fegyveres erők, testületek és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja helyett viselt (átvállalt) albérleti (szállás) díj teljes összege, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai részére a szolgálati érdekből más helyőrségbe történő áthelyezés miatt jogszabály* alapján folyósított lakhatási költségtérítés;\"

(4) A Tv. 7. § (1) bekezdésének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"21. a biztosító szolgáltatása - kivéve a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés összegét -, továbbá az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, egészségpénztár szolgáltatása, valamint az önkéntes kölcsönös kiegészítő önsegélyező pénztár által a szociálisan rászoruló (3. § 24. pont) magánszemélynek nyújtott szociális segély;\"

(5) A Tv. 7. § (1) bekezdése 30. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"30. c) nem mentes azonban e bekezdés bevezetőjében, valamint az a) és b) pontokban foglaltak ellenére az az összeg, és az ösztöndíj sem, amelyet bármilyen jogcímen az alapítványból az alapítvány alapítója vagy a csatlakozó kap - kivéve a gyógyításával közvetlenül összefüggő egészségügyi célú kifizetést -, továbbá az alapítvánnyal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk szerinti szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, továbbá amelyet nem közvetlenül az alapítványi célra fizettek ki;\"

(6) A Tv. 7. § (1) bekezdésének 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"42. a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelemnek /12. § (5)-(7) bekezdés/ az a része, amely évi 1 millió forintot meg nem haladó bevételéből származik, feltéve, hogy a magánszemély ezt a tevékenységét a 20. §-ban foglaltak szerint végzi és nem választja a 38/A. §-ban e tevékenységével összefüggő adókedvezményt, valamint a bevételről nyilvántartással rendelkezik;\"


4. §

A Tv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A 8. §-ban foglaltakat kell alkalmazni minden olyan adóköteles vagyoni érték esetén, amelyet a magánszemély a nem önálló tevékenysége során - e jogviszonyára tekintettel - pénzbeli vagy természetbeni munkabér /3. § 27. a) pontja/ formájában rendszeresen vagy esetenként kap, ideértve a magánszemély munkáltatója /41. § (4) bekezdés/ által, a magánszemély javára kötött biztosítás adóköteles díját, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő munkáltatói befizetést is.\"


5. §

A Tv. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) A mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély (20. §), feltéve, hogy nem választja a 38/A. § szerinti e tevékenységével összefüggő adókedvezményt, az e tevékenységből (21. §) származó évi 2 millió forintot meg nem haladó bevételének élő állatok tenyésztése és állati termékek előállítása esetén 10 százaléka, minden egyéb esetben 30 százaléka tekintendő jövedelemnek.\"



6. §

A Tv. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Ha az egyéni vállalkozó olyan munkanélküli magánszemélyt foglalkoztat alkalmazottként, aki

a)	legalább 6 hónapig regisztrált munkanélküli volt, 

b)	vagy munkanélküli járadékban, illetve pályakezdők munkanélküli segélyében részesült, 

c)	vagy a munkanélküli járadékra, pályakezdők munkanélküli segélyére való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal továbbra is együttműködött,

akkor az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét csökkentheti a korábban munkanélküli munkavállaló után a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulékkal, feltéve, hogy az érintett munkavállaló alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott munkaválalló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg.\"

7. §

A Tv. a 15. § után a következő 15/A. §-sal egészül ki:

\"15/A. § Az egyéni vállalkozó a 6. számú mellékletben meghatározottak szerint az e tevékenységéből származó jövedelme után választhatja az átalányadó fizetését. Az átalányadó alapjául szolgáló jövedelem nem része az összjövedelemnek, kiszámítására, továbbá az e törvényben meghatározott egyéb, ezzel kapcsolatos kötelezettségekre a 6. számú mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.\"


8. §

A Tv. 23. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az ingó dolog szerzéskori forgalmi értéke a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, számla, nyugta, elismervény stb.) szerinti érték. Külföldről behozott ingó dolog esetén forgalmi értéknek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, illetve olyan ingó dolog esetében, amikor vámkiszabásra nem került sor, a számla szerinti, az 1. számú melléklet B/I. 4. pontjában említett módon forintra átszámított értéket kell szerzéskori forgalmi értékként figyelembe venni.

(3) Ha az ingó dolognak, az ingatlannak, illetve a vagyoni értékű jognak a szerzés idején képviselt forgalmi értéke nem állapítható meg, akkor az átruházáskori forgalmi érték 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni.\"


9. §

A Tv. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) Ha az ingatlan, továbbá az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog átruházásáról szóló szerződést az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem nyújtották be, a szerzést 1982. január 1. napja utáni szerzésnek kell tekinteni.\"



10. §

A Tv. 29. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Az (1) bekezdés szerinti jövedelemnek minősül különösen:/

\"c) a jövedelmet pótló kártérítés, illetőleg a felelősségbiztosítás alapján kapott jövedelmet helyettesítő kártérítés - figyelemmel a 7. § (2) bekezdésére is -, továbbá az önkéntes kölcsönös kiegészítő önsegélyező pénztár által nem a 7. § (1) bekezdésének a 21. pontjában megjelölt magánszemélynek kifizetett összeg, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a tag által a rá jutó vagyonrész címén felvett összeg;\"

11. §

A Tv. 29/A. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (7)-(11) bekezdéssel egészül ki:

\"(5) Nem bevétel a kifizető által állami és egyházi ünnephez, továbbá a családi eseményhez kapcsolódóan a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék értékéből alkalmanként az 500 Ft-ot meg nem haladó összeg, valamint annak a terméknek és szolgáltatásnak az értéke, amelyet a magánszemély a tevékenységének végzésével szoros összefüggésben üzleti, hivatali, diplomáciai esemény alkalmával reprezentáció címén kap.

(6) Az (1) bekezdésben említett jövedelem után az adó 44 százalék, amelyet a kifizető a juttatás időpontját követően az adózás rendjéről szóló törvénynek* a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint fizet meg. 

(7) Természetbeni juttatásnak minősül a kifizető - kivéve az e törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót - tulajdonában álló személygépkocsi (ideértve az 1,5 tonnát meg nem haladó önsúlyú, egynél több személy szállítására alkalmas tehergépjárművet is) e törvény által vélelmezett magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem. 

(8) A (7) bekezdésben említett jövedelem után az éves adó mértékét a 7. számú melléklet a) táblázatában foglaltak szerint kell meghatározni, amely adótételt a kifizető a forgalomban tartott személygépkocsi után havonta egytizenketted részben a tárgyhónapot követően az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint fizet meg. Minden megkezdett hónap az adókötelezettség szempontjából egész hónapnak számít.

(9) A kifizető írásban megállapodhat a magánszeméllyel, hogy a (8) bekezdésben említett adót a 7. számú melléklet b) táblázatában foglalt csökkentett tételben a magánszemély fizeti meg. Ez csak egész hónapra történhet, olymódon, hogy a magánszemély a vele megállapodást kötő kifizetőnek az adott hónap utolsó napjáig befizeti a vonatkozó adótétel egytizenketted részét, amelyet a kifizető a (8) bekezdés szerint továbbít az adóhatóságnak. Amennyiben a magánszemély e kötelezettségének az említett időpontig nem tesz eleget - az ebből eredő jogvitáktól függetlenül -, a kifizetőnek a (8) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárnia.

(10) Ha a kifizető az (7) bekezdésben említett személygépkocsit más kifizetőnek lízingbe-, illetőleg legalább 1 hónap időtartamra bérbe adta, készfizető kezesség vállalása mellett megállapodhat a lízingbe, illetőleg bérbe vevő kifizetővel a (8)-(9) bekezdés szerinti adókötelezettség átvállalásáról.

(11)	Nem kell a (8)-(9) szerinti adót megfizetni azon személygépkocsi után, 

a)	amely a költségvetési szervek tevékenységének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló kormányrendelet* hatálya alá tartozó költségvetési szervezet tulajdonában van, illetőleg amelyet a költségvetési szervezet a (10) bekezdés szerint lízingel vagy bérel, feltéve, hogy a személygépkocsit csak jogszabályban előírt esetekben használják magáncélra;

b)	amelyet a kifizető magánszemélynek (kivéve a társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót) adott lízingbe vagy bérbe, feltéve, hogy az éves lízing (bérleti) díj nem kevesebb a 7. számú melléklet a) táblázatában foglalt adótételnél, és a személygépkocsi üzemeltetésének összes költségét és közterheit teljes egészében a magánszemély viseli;

c)	amelyet a kifizető súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására igazoltan használ.

(12) A 7. számú melléklet alkalmazásában új beszerzési ár az az összeg, amelyért a magánszemély a kiskereskedelmi forgalomban az adott típusú és évjáratú személygépkocsit új állapotban adásvételi szerződéssel megvásárolhatta volna, illetőleg megvásárolhatná. Az új beszerzési árat a kifizető állapítja meg, szükség esetén az adott személygépkocsi-típus forgalmazását végző vállalkozás és az adóhatóság véleményének alapulvételével.\"

12. §

(1) A Tv. 29/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A kifizető által kamatmentesen vagy évi 20 százaléknál alacsonyabb kamat mellett nyújtott - a (3)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek bármely okból meg nem felelő - hitel (kölcsön, munkabérelőleg, pénzintézeti belső hitel) kamatának a 20 százalékos mértékhez viszonyított - a teljes futamidőre számított - különbözete a magánszemélynek a 29. § szerinti jövedelme. A kamatkülönbözet kiszámítása során a szerződés szerinti törlesztési ütemet figyelembe véve, annak megfelelően csökkenő tőkére kalkulált kamatot kell alapul venni.\"

(2) A Tv. 29/B. §-ának (3) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

/Nem kell az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni a munkáltató által adott/

\"c) a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján* folyósított családalapítási előleg esetén.\"

13. §

(1) A Tv. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A 37. § (1) bekezdése szerinti adót az összjövedelemnek a (3)-(5) bekezdésben és a 33. §-ban foglaltak figyelembevételével kiszámított összege (adóalap) után kell megállapítani.\"

(2) A Tv. 32. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem kell összevonni az adómentes, a bevételnek nem számító jogcímeken, valamint a takarékbetétből és az értékpapírból (26. §), a kis összegű és egyes más kifizetésekből (27. §) származó, a 29/A. §- és 29/B. §-ban említett jogcímek szerint megszerzett jövedelmet, továbbá a vállalkozásból kivont adózatlan vagyoni értéket /6. § (1) bekezdés c) 2-5. pont/, az ingyenes értékpapírra vonatkozó rendelkezések szerint adóköteles vagyoni értéket /6. § (1) bekezdés e) pont/, valamint a 15/A. §-ban említett, átalányadó alapjául szolgáló jövedelmet.\" 

14. § 

(1) A Tv. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A kifizető által viselt, a magánszemély javára kötött biztosítás adóköteles díja után - ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő munkáltatói befizetést is - a magánszemély adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizető (munkáltató) a díjat befizette.\"

(2) A Tv. 33. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) A (4) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni, ha a magánszemély ingyenes értékpapírja fejében a kibocsátó gazdálkodó szervezet jogutódjánál vagyoni részesedést (üzletrészt, részvényt stb.) kap mindaddig, amíg a magánszemély a jogutód szervezetből e vagyoni részesedést ki nem vonja, vagy a (4) bekezdésben felsorolt feltételek bármelyike be nem következik. A (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel kivételt képez továbbá az, amikor az ügyvédi kamara, illetőleg az ügyvédi iroda vagyonának az egyéni ügyvéd vagyonává történő átalakulása esetén az ügyvéd, valamint, amikor a szövetkezetből kilépő tagnak, vagy a jogutód nélkül megszűnő szövetkezet tagjának az ingyenes értékpapírja fejében természetben kiadott vagyoni értéket a tag változatlan formában egyéni vállalkozóként saját vállalkozásába befekteti, vagy az egyéni ügyvéd az egyéni ügyvéddé való átalakulással megszerzett vagyonát változatlan formában az ügyvédi irodájába fekteti be. Mindennek végrehajtása érdekében a magánszemély az ily módon vállalkozásban lévő vagyoni értékét elkülönítetten nyilvántartja.

(6) Az adózatlan vagyoni érték vállalkozásból történő kivonásakor /(4) bekezdés/, ideértve az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén az (5) bekezdésben említett vagyoni értéket is, az adót a 37. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell megfizetni.\"

15. §

(1) A Tv. 37. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"(3) A földjáradékból, a társasház közös tulajdonának hasznosításából, a totó-lottó szelvény árusításból - ide nem értve az egyéni vállalkozás keretében végzett értékesítést -, az adóköteles nyereményből származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék.\"

(2) A Tv. 37. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki: 

\"(8) A takarékbetétből (ideértve a devizabetétet is) és az értékpapírból származó adóköteles kamatjövedelem - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír árfolyamnyereségét és a befektetési jegy hozamát is -, valamint a magánszemély tőkeszámláján nyilvántartott igazolt befektetés árfolyamnyeresége után az adó mértéke 0 százalék.

(9) Az értékpapírból, a kft üzletrészből származó, a 29. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott jövedelem, továbbá a 33. § (6) bekezdése szerint adóköteles vagyoni érték után - a (8) bekezdésben említettek kivételével - az adó mértéke 10 százalék.\"

16. §

A Tv. 38. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Nem kell az adót megfizetni a nyugdíj - ideértve a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjat, az előnyugdíjat és az 1991. évi XII. törvény 2. § (2) és (3) bekezdésének alapján folyósított pótlékot is, valamint a 117/1992. (VII. 29.) Korm.rendelet 1. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott nyugellátásokat -, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka, a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegyének özvegyi járadéka, a szakszövetkezeti tag részére járó növelt összegű öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, a gyermekgondozási segély, továbbá a szakmunkástanuló, a közép-és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának ösztöndíja, pénzbeli szociális támogatása, jövedelem-kiegészítő pótléka és jutalma, valamint a nyugdíjas bányász részére jogszabály alapján folyósított pénzben megváltott szénjárandóság (a továbbiakban együtt: nyugdíj), a nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka után.\"



17. §

A Tv. a 38. § után a következő 38/A. §-sal egészül ki:

\"38/A. § (1) A 37. § (1) bekezdése szerint megállapított adóból levonhatók a következő tételek:

a)	a magánszemélytől a társadalombiztosításról szóló törvény* alapján az adóévben levont (általa befizetett), a nyugdíjjárulék-alap 6 százalékát meg nem haladó összegnek és az egészségbiztosítási járulék-alap 4 százalékát meg nem haladó összegnek a 25 százaléka;

b)	a magánszemélytől az adóévben levont (általa befizetett) munkavállalói járulék összegének a 25 százaléka;

c)	a súlyosan fogyatékos magánszemélynél havonta 600 forint, ha a fogyatékos állapot az adott hónapban legalább egy napig fennáll;

d)	az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba a magánszemély tag, illetőleg a magánszemély tag javára a munkáltató által az adóévben befizetett összegnek kiegészítő nyugdíjpénztár esetében a 40 százaléka, a kiegészítő önsegélyező pénztár és egészségpénztár esetében a 25 százaléka, de együttesen legfeljebb 100 ezer forint;

e)	a szellemi tevékenységet folytató magánszemély /3. § 30. és 30.1-30.6 pont/ e tevékenységéből származó jövedelmének 25 százaléka, de legfeljebb 25 ezer forint;

f)	a lakás építésére, illetőleg értékesítés céljára épített (új) lakás vásárlására, továbbá a saját tulajdonú lakás bővítésére 1993. december 31-e után pénzintézettel megkötött lakáscélú hitel-szerződésben adósként szereplő magánszemély(ek) által az adóévben a tőke és a kamat törlesztésére fordított, a pénzintézet által igazolt összegnek a 20 százaléka, de legfeljebb a vonatkozó szerződésben adósként szereplő magánszemélyek által együttvéve 35 ezer forint;

g)	a felsőoktatásról szóló törvényben* felsorolt felsőoktatási intézményben első alapképzésben részt vevő hallgató tandíja címén - de legfeljebb a felsőoktatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet által az állami felsőoktatási intézmény tandíjaként - egy tanévre megállapított összegnek a 20 százaléka, a befizetésről a felsőoktatási intézmény által a hallgató nevére kiállított igazolás, valamint a befizető nevére kiállított befizetési bizonylat alapján;

h)	a mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély (20. §) választása szerint a 7. § (1) bekezdésének 42. pontjában, valamint a 12. § (5)-(7) bekezdésében meghatározott rendelkezések alkalmazása helyett az e tevékenységből származó jövedelmének 25 százaléka, de legfeljebb 35 ezer forint;

i)	a belföldi székhelyű alapítvány (közalapítvány), továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba a nem tag magánszemély támogató pénzbeli adományát is) az adóévben befizetett összeg - kivéve az egyéni vállalkozó által az 1. számú melléklet alapján költségként elszámolt összeget - 30 százaléka, az alapítvány (közalapítvány), illetve a közérdekű kötelezettségvállalást szervező, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár igazolása alapján, amennyiben az alapítvány, a közérdekű kötelezettségvállalás betegségmegelőző és gyógyító, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, kulturális, oktatási, sport, vallási célt, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregek és a hátrányos helyzetűek, illetőleg a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos előbbi célok megvalósítását, menekültek megsegítését, a törvényhozói munka elősegítését szolgálja és ha egyidejűleg az alapítvány működési szabályzata, valamint az alapítványi, illetőleg a közérdekű kötelezettség-vállalási pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt kizárható, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják;

j)	a magánszemélyt terhelő és az adóévben befizetett helyi adó összegének 20 százaléka, kivéve azt a helyi adót, amelyet a magánszemély az 1. számú melléklet alapján költségei között számolhat el;

k)	a szövetkezet tagja által 1995. december 31-éig a saját szövetkezete üzletrészének megvásárlására fordított összeg 30 százaléka, feltéve, hogy a tag az adóévben a saját szövetkezete üzletrészét részben vagy egészben nem idegenítette el;

l)	a magánszemély által, illetőleg a magánszemély nevére szólóan a munkáltató által kötött életbiztosítás /kivéve a 7. § (1) bekezdés 41. pontjában említett biztosítást/, nyugdíjbiztosítás adóévben befizetett díjának 20 százaléka, de többféle szerződés esetén is legfeljebb együttesen 50 ezer forint;

m)	befektetési adóhitel címén legfeljebb azon összeg 30 százaléka, amely nem több a magánszemély adóévben fennálló befektetés-állományának - az előző évben fennálló befektetési adóhitel-állomány alapját meghaladó - növekményénél (az 1995. évi növekmény megállapítása szempontjából az előző évi befektetési adóhitel-állomány alapját nullának kell tekinteni);

n)	7200 forint adójóváírás annál a magánszemélynél, akinek az adóalapja /37. § (1) bekezdés/ nem haladja meg a 480 ezer forintot.

(2)	A 37. § (9) bekezdése szerint megállapított adóból levonható ezen adó összege, de legfeljebb 10 ezer forint.

(3)	 A 37. § (1) bekezdése szerint megállapított adót növelik a következő tételek:

a)	az (1) bekezdés k) pontjában említett jogcímen levont összeg abban az adóévben, amelyben a magánszemély az említett adókedvezmény alapjául szolgáló szövetkezeti üzletrészt részben vagy egészében elidegeníti; nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni abban az esetben, ha a magánszemély a szerzés évének utolsó napját követő három éven túl idegeníti el az adókedvezménye alapjául szolgáló szövetkezeti üzletrészét; nem minősül elidegenítésnek az az eset, ha a tag szövetkezete a szövetkezetekről szóló törvény* által lehetővé tett szervezeti változást hajt végre; a szövetkezet - ideértve az említett szervezeti változás során létrejött új szövetkezetet vagy gazdasági társaságot is - a tagja üzletrészének elidegenítéséről az adóhatóságnak adatot szolgáltat;
 
b)	az (1) bekezdés l) pontjában említett jogcímen levont összeg 20 százalékkal növelten abban az adóévben, amelyben a magánszemély a (7) bekezdés 1-2. pontjában feltételként említett 10 éves időtartamon belül a rendelkezési jogát gyakorolja; a rendelkezési jog gyakorlásának minősül a szerződés megszüntetése, visszavásárlása, értékesítése, valamint az egy évnél hosszabb lejáratú kötvény-kölcsön felvétele vagy egy évnél rövidebb lejáratú kötvény-kölcsön egynél többszöri felvétele, továbbá a járadékszolgáltatást nyújtó nyugdíjbiztosítás esetében a szerződéskötéstől számított 10 éven belül esedékes szolgáltatás csökkenő összegben történő igénybevétele;

c)	a befektetési adóhitel visszafizetése címén legalább azon összeg 30 százaléka, amely megfelel a magánszemély adóévben fennálló befektetés-állománya - az előző évben fennálló befektetési adóhitel-állomány alapjához képest bekövetkezett - csökkenésének. 

(4)	Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott levonás az adóévben befizetett díjnak - legfeljebb azonban az 1994. évben fizetett díj kétszeresének - 20 százaléka, de legfeljebb 50 ezer forint lehet a (7) bekezdés 1. pontjában említett azon életbiztosítás esetében, amelynek időtartamából 1995. január 1-jén kevesebb, mint 6 év van hátra.

(5)	Az (1) bekezdés e) pontja szerint kell eljárni akkor is, ha a magánszemély ott említett jövedelme munkaviszonyon kívüli szerződés alapján a munkáltatójától származik; munkaviszonyon kívüli szerződésből származik az a jövedelem, amelyet magánszemély a munkáltatójától munkaköri kötelezettségének körébe nem tartozó feladat ellátásáért, vagy szolgálati találmány feltalálóját megillető díjként kap; e pont szerint kell eljárni a társas vállalkozás tagja esetében is, ha a jövedelem nem a személyes közreműködési kötelezettsége körébe tartozó feladat ellátásából, hanem külön szerződés alapján attól a társas vállalkozástól származik, amelynek tagja, feltéve, hogy a társas vállalkozás, a tagnak a bevétel elérése érdekében felmerült költségeit nem számolja el.

(6)	Az (1) bekezdés g) pontjában említett levonási lehetőség a befizetés évében a hallgató vagy annak szülője (ideértve az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülőt is) vagy nagyszülője vagy házastársa vagy testvére közül azt illeti meg, aki a tandíjat befizette; a felsőoktatási intézmény az igazolást - a másolat megőrzésével - a befizetés évét követő év január 31-éig adja ki a hallgatónak az átvétel igazolása ellenében.

(7)	Az (1) bekezdés l) pontjában említett

1.	életbiztosítás: az a 10 éves vagy annál hosszabb időtartamú egyszeri díjú vagy folyamatos egyenletes díjfizetésű, vagy előre meghatározott indexálási eljárással növelhető díjú biztosítási szerződés, amelyben a kikötött biztosítási szolgáltatás egy meghatározott időpont, vagy életkor elérésekor, vagy a biztosított halálának bekövetkeztekor válik esedékessé;

2.	nyugdíjbiztosítás: az olyan biztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító szolgáltatását a nyugdíjbavonulás, illetőleg a szerződéskötés időpontjában érvényes jogszabályok szerint a szerződésben rögzített nyugdíjkorhatár elérése váltja ki, azzal, hogy ha a biztosító szolgáltatása a szerződéskötéstől számított 10 éven belül esedékes, akkor a szerződést olyan tartalmú záradékkal kell ellátni, hogy a nyugdíjbiztosított kizárólag nyugdíj-kiegészítő járadék szolgáltatásban részesül, illetőleg az a biztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító szolgáltatását a nyugdíj-biztosított halála váltja ki.

(8)	Az (1) bekezdés m) pontjában említett 

1.	adóévben fennálló befektetés-állomány: a magánszemély tőkeszámláján vagy tőkeszámláin nyilvántartott igazolt befektetésnek az adóév (365 nap) egy napjára jutó összege és a befektetés időtartama (a nyilvántartásba vétel kezdete és vége közötti időszak) szorzataként meghatározott összeg vagy összegek együttesen;

2.	befektetési adóhitel: a befektetés címén az adóból levont összeg;

3.	befektetési adóhitel-állomány alapja: az 1. pont szerint számított azon összeg, amelynek alapján a magánszemélynek befektetési adóhitele van.

(9)	A (8) bekezdés 1. pontjában említett

1.	tőkeszámla: az a nyilvántartás, amelyet - az adóhatóság betekintési jogához való hozzájárulás mellett - a magánszemély kérésére az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapír tőzsdéről szóló törvény* szerint értékpapír forgalmazási tevékenység végzésére jogosult társaság vagy a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvény** alapján értékpapír letétkezelésre jogosult pénzintézet (e § alkalmazásában együtt: a tőkeszámla vezetője) vezet a magánszemély befektetéséről azonosításra alkalmas módon, az egyes befektetések időtartamának és értékének feltüntetésével;

2.	igazolt befektetés: az az összeg, amelyet a magánszemély a tőkeszámla vezetésére jogosult, értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság közreműködésével történő vásárlással, ilyen társaságnál történő jegyzéssel, a belföldön bejegyzett részvénytársaság részvénye, befektetési alap befektetési jegye (a továbbiakban együtt: a befektetés tárgya) vételáraként annak megvásárlására nyilvános forgalomba hozatal során, illetőleg tőzsdei ügylet során 1994. december 31-ét követően készpénzben fordított és erről a tőkeszámla vezetője a magánszemély kérésére (legkésőbb az adóévet követő év január 31-éig) a magánszemély adó-azonosító száma, valamint a befektetés tárgyának azonosító adatai feltüntetésével - a másolatnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülési idő végéig tartó megőrzési kötelezettsége mellett - igazolást ad ki oly módon, hogy abból a befektetés időtartama, valamint a befektetés tárgyának egységére fordított összeg mindenkor megállapítható legyen;

3.	a befektetés időtartama azon napok számával egyezik meg, amelyek a nyilvántartásba vétel kezdő napjának beszámításával a nyilvántartás záró napjának figyelembevétele nélkül az adóévben elteltek;

4.	a nyilvántartásba vétel kezdete: az a nap, amikor a magánszemély a befektetés tárgyát a megszerzésre fordított összegnek a 2. pontban előírt módon történő igazolása mellett a tőkeszámla vezetőjénél letétbe helyezi és a tőkeszámla nyilvántartásba felveteti, illetőleg 1995. december 31-ét követően az előző adóévben már nyilvántartott befektetés esetén az adóév első napja;

5.	a nyilvántartás vége: az a nap, amikor a befektetés tárgya a tőkeszámla vezetőjének letéti őrzéséből, illetőleg a nyilvántartásból bármely ok miatt kikerül, illetőleg az adóévet követően is a nyilvántartásban hagyott befektetés esetén az adóév utolsó napja.

(10)	A (9) bekezdés 2-5. pontjának rendelkezései szempontjából:

1.	a befektetés tárgyának vételáraként kizárólag annak jegyzési, illetőleg tőzsdei árának megfelelő ellenérték vehető figyelembe, a vásárlással összefüggő járulékos költségek (pl. megbízási díj, kezelési költség) nélkül;

2.	ha a magánszemély a tőkeszámla vezetőjének közreműködésével, nála történő jegyzéssel szerzi meg a befektetés tárgyát, a nyilvántartásba vétel kezdete az a nap, amikor a tőzsdei ügylet során a tényleges vásárlás megtörtént, illetőleg jegyzés esetén a letétbe helyezés napja;
 
3.	ha a magánszemély a tőkeszámla vezetőjének megbízást ad arra, hogy a befektetés tárgyát másik tőkeszámla vezetőjének adja át, a nyilvántartás vége a megbízás napja, a másik tőkeszámla vezetőjénél pedig a nyilvántartás kezdete e megbízás napját követő nap;

4.	ha a magánszemély a befektetés tárgyát a tőkeszámla vezetőjétől kikéri, a nyilvántartás vége az a nap, amikor a kiadás ténylegesen megtörténik;

5.	ha a magánszemély a tőkeszámla vezetőjének megbízást ad a befektetés tárgyának eladására, akkor a nyilvántartás vége az a nap, amikor az eladás ténylegesen megtörténik;

6.	ha a befektetés tárgyának kibocsátója jogutód nélkül megszűnik, a nyilvántartás vége az a nap, amikor a megszűnés ténye hivatalosan közzétételre kerül.\"

18. §

A Tv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"40. § (1) A 38. §, a 38/A. § (1) bekezdése, valamint a 39. § szerinti levonások együttes összege legfeljebb az összjövedelem után megállapított adó /37. § (1) bekezdés/ mértékéig terjedhet.

(2) A 38/A. § (1) bekezdésének i)-m) pontjában említett levonások együttes összege legfeljebb az összjövedelem után a 37. § (1) bekezdése szerint megállapított adó 50 százalékának, valamint a 37. § (9) bekezdése szerint a 38/A. § (2) bekezdésének figyelembevételével megállapított adónak az együttes összegéig terjedhet.\"

 19. §

(1) A Tv. 41. §-ának (1), (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A magánszemély - ha törvény másként nem rendelkezik - az összjövedelmét, az adóelőlegét és az adóját megállapítja, bevallja, az adóelőleget, illetve az adót befizeti, továbbá a 38/A. § (1) bekezdésének m) pontja szerint az adóévben igénybe vett befektetési adóhitelt, a korábban igénybe vett befektetési adóhitel visszafizetését, a fennálló befektetési adóhitele alapjának állományát az adóbevallásában feltünteti (önadózás).

(2) Nem kell bevallani az adómentes, továbbá - a 28. §-ban szabályozott eset kivételével - a kisösszegű és egyes más kifizetésekből (27. §), valamint a takarékbetétből, a kötvényből, a kincstárjegyből, a letéti jegyből származó jövedelmet.\"

(2) A Tv. 41. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Ha a magánszemélynek kizárólag egy munkaviszonyból, gazdasági társaságban, polgári jogi társaságban fennálló tagsági viszonyból származó - adómentességet nem élvező - jövedelme van, és erről a munkáltató, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a polgári jogi társaság (a továbbiakban az adóbevallás szempontjából együtt: munkáltató) részére nyilatkozatot ad, akkor az adóalapot és az adót - a 6. § (1) bekezdésének e) pontjában, továbbá a 38., 38/A., és a 39. §-ban foglaltakat is figyelembe véve - a munkáltató állapítja meg, vonja le és fizeti be, illetve túlfizetés esetén az adókülönbözetet visszatéríti. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a magánszemélynek az adóév utolsó napján nincs munkáltatója.\"


(3) A Tv. 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

\"(6)	Az a magánszemély, aki a 38/A. § (1) bekezdésének m) pontjában említett befektetési adóhitelt bármikor igénybe vette, mindaddig adóbevallás adására kötelezett, ameddig azt vissza nem fizeti, akkor is, ha egyébként nem kellene adóbevallást adnia. A magánszemély elhalálozása esetén az adóhatóság a fennálló befektetési adóhitelt törli.\"


20. §

A Tv. 42. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Nem teheti meg a 41. § (4) bekezdésében említett nyilatkozatot az a magánszemély, aki a 32. § (3) bekezdésében említett jövedelemmel rendelkezik, a 33. § (4)-(9) bekezdése szerint van adófizetési kötelezettsége, továbbá, aki a 38/A. § (1) bekezdés m) pontja szerinti adókedvezményt vesz igénybe, valamint akinek a 38/A. § (3) bekezdése alapján keletkezik adófizetési kötelezettsége. A 41. § (4) bekezdésének alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha - a vonatkozó egyéb feltételek fennállása esetén - a magánszemélynek az adóévben kizárólag a munkáltatójától van értékpapírból /6. § (1) bekezdése e) pont és 26. §/ származó adóköteles jövedelme.\"


21. §

A Tv. 43. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az értékpapírból (26. §), a kft üzletrészből, valamint a 6. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott adóköteles vagyoni érték elidegenítéséből - ideértve a 33. §-ban foglalt egyéb feltételek bekövetkezését is - származó jövedelem után az adót a kifizető a kifizetés (elidegenítés), illetőleg a jóváírás napján állapítja meg és vonja le. Ha az adó levonása nem lehetséges, valamint a 6. § (1) bekezdésének c) pontjában említett esetekben az adót a jövedelmet szerző magánszemély állapítja meg az adóbevallásában és fizeti be.

(3) Abban az esetben, ha a magánszemély által ellenérték fejében szerzett értékpapír, illetőleg üzletrész névértéke felemelésre kerül, a 11. § alapján ily módon keletkező adófizetési kötelezettséget úgy kell teljesíteni, hogy a kifizető a megemelést közvetlenül követően a 37. § (9) bekezdése szerint adóköteles jövedelem kifizetése alkalmával vonja le az emelés utáni adót. Ha ez nem lehetséges (mert pl. az adott évben nem történik ilyen kifizetés), akkor a magánszemély az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg, a 42. § (4) bekezdésében említett esetben a nyilatkozata alapján történő elszámolás keretében fizeti meg ezt az adót. Az előzőeket nem kell alkalmazni akkor, ha törvényben szabályozott adómentes eljárás keretében történik a névérték felemelése (pl. a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 338. §-ának (2) bekezdése szerinti adó- és illetékmentes átalakulás esetén).\"
 

22. §

A Tv. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Adóelőlegként a munkáltatónak (3. § 5. pont) az általa kifizetett, munkaviszonyból származó rendszeres jövedelemből az adott havi jövedelem tizenkétszerese után számított adó egy-tizenketted részét kell a 38/A. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti havi adókedvezmények beszámításával levonnia. Abban az esetben, ha a munkáltató e § rendelkezései valamelyikét alkalmazza az adóelőleg levonása során, akkor az előzőekben említett adókedvezményeket figyelembe veheti, ha ezáltal az év végén ezen jövedelmek után elszámolandó adókülönbözet mérsékelhető. Egy adott hónapra igénybe vehető adókedvezmény azonban csak egy ízben érvényesíthető. \"
 
23. §

A Tv. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) A jogszabályban* meghatározott munkanélküli járadék, képzési támogatás, átmeneti munkanélküli segély, ápolási díj és gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén a kifizető a 46. § (1) bekezdésében említett adókedvezményeket az adóelőleg megállapítása során figyelembe veszi.\"


24. §

A Tv. 56. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza:)
\"e) a közlekedési és postai kedvezmények azon körét, amely adómentes természetbeni juttatásnak minősül.\"

25. §

(1) Ez a törvény 1995. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) bekezdés kivételével - az ettől az időponttól megszerzett jövedelmekre és keletkező adókötelezettségekre kell alkalmazni. Egyidejűleg hatályát veszti a 19/A. §, a 29. § (3)-(6) bekezdése, a 29/A. § (3) bekezdésének b) pontja, a 32. § (4) bekezdése, a 34., 35. és 36. §, a 37. § (5) bekezdése, a 39. § (8)-(9) és (11) bekezdése, a 43. § (1) bekezdése, a 45. § (3) bekezdése, az 56/A. § (1) bekezdése, az 1. számú melléklet B/IV./15. pontja, az 5. számú melléklet, továbbá az 1993. évi XCVI. törvény 74. §-a. 

(2)	A Tv. 3. §-a 50. pontjának a 6. § (1) bekezdése j) pontjának és a 7. § (1) bekezdése 10. pontjának rendelkezését 1994. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) A Tv. 1-4. számú melléklete a törvény 1-4. számú melléklete szerint módosul, illetőleg a Tv. az e törvény 5. és 6. számú melléklete szerinti 6. és 7. számú mellékletekkel egészül ki.



1. számú melléklet az 1994. évi ...... törvényhez

1.	A Tv. 1. számú mellékletének A/I./5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 \"5. az értékesített befektetett eszközökért és forgóeszközökért (az immateriális javakért, a tárgyi eszközökért - ideértve a selejtezett tárgyi eszközöket is - a készletekért stb.) kapott ellenérték, ha annak beszerzési költségét a magánszemély bármelyik évben költségei között elszámolta; ha az önálló tevékenységet folytató magánszemély (ide értve az egyéni vállalkozót is) olyan ingó dolgot, ingatlant vagy vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében a 22-25. §-okban foglaltakat kell alkalmazni;\"

2.	A Tv. 1. számú mellékletének B/I./4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"4. Ha a magánszemély a költséget külföldi pénznemben fizeti ki, ezt az adott külföldi pénzösszeg vételekor a pénzintézet által alkalmazott árfolyamon kell forintban elszámolni. Más esetben a 4. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.\"

3.	A Tv. 1. számú mellékletének B/II./3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"3. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírására a társasági adóról szóló törvényben meghatározott - az 1992. január 1-jétől aktivált immateriális javakra és tárgyi eszközökre érvényes - értékcsökkenési leírási rendelkezéseket kell az e törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni. Az az egyéni vállalkozó és a nem a 12. § (5)-(7) bekezdése szerinti jövedelemszámítási szabályokat alkalmazó azon mezőgazdasági kistermelő, aki 1991. évben értékcsökkenési leírást számolt el, az adott tárgyi eszköz értékcsökkenésének teljes leírásáig az 1990. és 1991. években hatályos vonatkozó rendelkezéseket alkalmazhatja. Az az 1994. év előtt önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki tárgyi eszköze után 1994. év előtt értékcsökkenési leírást számolt el és 1994. évben tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja, a már korábban megkezdett értékcsökkenési leírás elszámolását folytathatja. Az előző rendelkezések alkalmazásánál azonban a személygépkocsi után értékcsökkenési leírást csak az 1994. január 1-jétől hatályos szabályok szerint lehet elszámolni, a 4. pontban meghatározottak szerinti bérbeadás esetén pedig kizárólag 2 százalékos értékcsökkenési leírási kulcs alkalmazható.\"

4.	A Tv. 1. számú mellékletének B/III. része a következő 6. és 7. ponttal egészül ki:

\"6. A 4. pontban foglaltaktól eltérően, az egyéni vállalkozó az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométer utat számolhat el személygépkocsi üzleti célú használata után a költségek 2. pont szerinti figyelembevételével, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától. Ezt az elszámolási módszert is csak a teljes adóévre - illetőleg az adóéven belül az egyéni vállalkozói tevékenység teljes időtartamára - lehet alkalmazni.

7. Az 1-6. pontokban foglalt rendelkezések alkalmazásának feltételeként a magánszemély a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja.\"

5.	A Tv. 1. számú mellékletének B/IV./7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\" 7. a jövedelemszerző tevékenység folytatásával összefüggésben a bevétel megszerzése érdekében fizetett adók - ide nem értve a magánszemélyek jövedelemadóját és a földadót, továbbá figyelemmel az általános forgalmi adó elszámolásáról szóló V. pontban foglaltakra is - az illeték, vám, valamint a termeléssel összefüggő perköltség, kifizetett kötbér, a jogszabályi kötelezettség alapján munkaadói járulék címén és az útalap javára befizetett összeg;\" 

6.	A Tv. 1. számú mellékletének B/IV./16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"16. A magánszemély önálló tevékenységével kapcsolatos érdekképviseleti szervek fenntartásához nyújtott tagdíj, hozzájárulás, ideértve a területi gazdasági kamarai tagdíjat is, továbbá az egyéni vállalkozó által a kulturális, az oktatási, a szociális, az egészségügyi, a környezetvédelmi, és a sport célra létrehozott közalapítványnak befizetett hozzájárulás a 38/A. § (1) bekezdésének i) pontjában említett igazolás alapján és feltételek teljesülése esetén.\"

7.	A Tv. 1. számú mellékletének B/IV./17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"17. az egyéni vállalkozó által az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett összeg, valamint a munkavállaló javára kötött biztosítás díja;\"

8.	A Tv. 1. számú mellékletének B/IV./18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"18. a természetbeni juttatás (3. § 27. pont) költsége, ideértve azt is, amelyet reprezentáció címén számolnak el, azzal, hogy a társasági adóról szóló törvényben meghatározott reprezentációs költségként legfeljebb az éves bevétel 0,5 százalékának megfelelő igazolt kiadás, de az évi 100 ezer forintot meg nem haladó összeg számolható el akkor is, ha azt magánszemély kapja; a természetbeni juttatás utáni járulék és személyi jövedelemadó, kivéve a 29/A. § (9) bekezdésében említett természetbeni juttatás utáni - magánszemély által fizetett - adót; a 29/B. § alapján fizetett személyi jövedelemadó;\" 

9.	A Tv. 1. számú mellékletének B/IV./21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"21. a magánszemély számlák alapján, önálló tevékenységével arányosan számolhatja el azokat a kiadásait, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységével kapcsolatban merültek fel. Ilyen költségek elszámolásánál az adott költségnemre jellemző felhasználási mértéket (pl. nap, m2, m3, üzemóra kapacitás) kell alapul venni; \"
 
10.	 Az 1. számú melléklet B/V. 3. pontja a következő 3. a) alponttal egészül ki:

\"3. a) Az Áfa tv. 65. §-a alapján általános forgalmi adót fizetőnek az idegenforgalmi értékesítéséből származó bevétele az általános forgalmi adót nem tartalmazhatja. Az e tevékenységhez kapcsolódó beszerzéseket terhelő, az Áfa tv. 66. §-ában említett le nem vonható általános forgalmi adó a költségek között elszámolható.\"

11.	A Tv. 1. számú mellékletének B/VI. 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"5. A magánszemélyek jövedelemadója - kivéve a B/IV. 18. pontban említett jövedelemadót - és a földadó, továbbá azok a befizetési kötelezettségek, amelyekkel összefüggésben a magánszemély 38/A. § rendelkezései szerint adókedvezményt vett igénybe.\"


2. számú melléklet
az 1994. évi ....... törvényhez

1.	A 2. számú melléklet B.1. b) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"b) Bevételi és költségnyilvántartást vezet az az önálló tevékenységet végző magánszemély, aki nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére, alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat.\"

2.	A 2. számú melléklet B.1. c) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"c) Pénztárkönyvet vezet az az önálló tevékenységet végző magánszemély, aki általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, aki - ettől függetlenül - alkalmazottat, segítő családtagot foglalkoztat, továbbá az egyéni vállalkozó akkor is, ha a 36 ezer forintot meghaladóan számol el - e törvény szerint - költséget.\"

3.	A 2. számú melléklet B.1. c) harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A bevételeket és kiadásokat naponkénti bontásban, legalább havonként, a tárgyhónapot követő hó 5-éig kell a pénztárkönyvbe bejegyezni.\"

4.	A 2. számú melléklet B.2. pontja a következő r) alponttal egészül ki:

\"r) Befektetési adóhitel nyilvántartás

Annak a magánszemélynek, aki a 38/A. § (1) bekezdésének m) pontja alapján az adóját csökkenti - a pénzügyminiszter által hivatalosan közzétett tartalommal -, nyilvántartást kell vezetnie az igénybe vett befektetési adóhitel állományáról, valamint a befektetési adóhitel alapjának változásáról.\" 


 3. számú melléklet
az 1994. évi ...... törvényhez

A Tv. 3. számú melléklete a következő III. résszel egészül ki:

\"III. Annak a magánszemélynek, aki 1995. január 1-jét megelőzően szerzett összjövedelmét az 1994. december 31-éig hatályos 1991. évi XC. törvény vagy a 1989. évi XLV. törvény 35. §-a alapján csökkentette, az ezzel kapcsolatos utóbb keletkező adókötelezettségére az említett §-ban foglalt 1994. december 31. napjáig hatályos szabályok, valamint e melléklet II./4. pontjában foglaltak és a 2. sz. melléklet B/2. e) pontja szerinti nyilvántartási kötelezettség az irányadók.\"


4. számú melléklet

az 1994. évi ..... törvényhez

A Tv. 4. számú melléklete helyébe a következő (4. számú) melléklet lép:

\"4. számú melléklet 
a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló
az 1991. évi XC. törvényhez

A 7. § (1) bekezdésének 4. h) pontjában adómentesként meghatározott ruházati termékek a következők:

1.	Egyenruha

ITJ 77-17		Egyenruházati felsőruházat szövött technológiával 				készült anyagból
ITJ 77-27		Egyenruházati felsőruházat kötött-hurkolt 					technológiával készült anyagból
ITJ 77-37		Egyenruházati felsőruházat bőrből és 						szőrmésbőrből
ITJ 77-47		Egyenruházati felsőruházat egyéb technológiával 				készült anyagból
ITJ 78-46		Egyenruházati kesztyű
ITJ 78-69		Egyenruházati kalap és sapka


Az előzőekben fel nem sorolt - de a 3. § 10. pontja szerinti fogalom meghatározásnak megfelelő - egyenruha, illetőleg egyenruha-tartozék (pl. járőrtáska, derékszíj, vállszíj, málhazsák) szintén adómentes természetbeni juttatásnak minősül.

2.	Munka- és védőruha

ITJ 67-76 		Munkásvédelmi bőrcikk
ITJ 68-11-2 		Férfibakancs
ITJ 68-11-7 		Férfi munkavédelmi lábbeli bőr- és bőr helyettesítő 				anyagból
ITJ 68-11-8 		Férfi azbeszt lábbeli
ITJ 68-12-2 		Női bakancs
ITJ 68-12-34-24	Női száras cipő gumitalpú, textil felsőrészű
ITJ 68-12-7 		Női munkavédelmi lábbeli bőr- és bőr helyettesítő 				anyagból
ITJ 68-12-8 		Női azbeszt lábbeli (különleges ipari cipők)
ITJ 68-14-2 		Fiúbakancs
ITJ 68-15-2 		Leánybakancs
ITJ 68-31-11		Férfi munkavédelmi gumi csizma 
ITJ 68-31-19		Egyéb férfi gumicsizma
ITJ 68-31-4 		Férfi munkavédelmi gumibakancs és cipő
ITJ 68-31-5 		Cipőre húzható férfi munkavédelmi gumilábbeli
ITJ 68-32 11		Női munkavédelmi gumi csizma
ITJ 68-32-19		Egyéb női gumicsizma
ITJ 68-32-4 		Női munkavédelmi gumibakancs és cipő
ITJ 68-32-5 		Cipőre húzható női munkavédelmi gumilábbeli
ITJ 68-41-12		Férfi munkavédelmi műanyag csizma
ITJ 68-41-2 		Férfi műanyag bakancs
ITJ 68-42-12		Női munkavédelmi műanyag csizma
ITJ 68-42-2		Női műanyag bakancs
ITJ 68-42-31		Női műanyag száras cipő
ITJ 75-54		Azbeszt ruházat
ITJ 76-11		Férfi alsóruházat szövött technológiával készült 				anyagból
ITJ 76-12		Női alsóruházat szövött technológiával készült 				anyagból
ITJ 76-17		Alsóruházati védőruha kötött technológiával készült 			anyagból
ITJ 76-27		Alsóruházati védőruha kötött-hurkolt 						technológiával készült anyagból
ITJ 76-37		Alsóruházati védőruha egyéb technológiával készült 			anyagból
ITJ 77-16		Munka- és védőruházat szövött technológiával 				készült anyagból
ITJ 77-26		Munkaruha- és védőruházat kötött-hurkolt 					technológiával készült anyagból
ITJ 77-36		Munkaruha- és védőruházat bőrből
ITJ 77-46		Munka- és védőruházat egyéb technológiával 				készült anyagból
ITJ 78-45		Munkaruházati és védőkesztyű
ITJ 78-68		Munkaruha- és védőruházati kalap és sapka
ITJ 69-99-26-1	Védősisak

3. Formaruha a közlekedési és postai szolgáltató munkakörökben

ITJ 67-62-3 		Közületi táska
ITJ 68-11-34		Férfi száras cipő 
ITJ 68-11-35		Férfi félcipő 
ITJ 68-11-36		Férfi szandál
ITJ 68-12-34		Női száras cipő
ITJ 68-12-35		Női félcipő
ITJ 68-12-36		Női szandál
ITJ 76-11-11		Férfi rövid ujjú ing
ITJ 76-11-12		Férfi hosszú ujjú ing
ITJ 76-11-13		Férfi ingkabát
ITJ 76-21-14		Férfi póló
ITJ 76-21-43		Férfi ujjas ing
ITJ 76-22-14		Női póló
ITJ 76-22-43		Női ujjas ing
ITJ 77-11-11		Férfi téli kabát (szövött)
ITJ 77-11-13		Férfi átmeneti kabát (szövött)
ITJ 77-11-42		Férfi mellény (szövött)
ITJ 77-11-52		Férfi hosszú nadrág (szövött)
ITJ 77-11-75		Férfi dzseki (szövött)
ITJ 77-12-11		Női téli kabát (szövött)
ITJ 77-12-13		Női átmeneti kabát (szövött)
ITJ 77-12-42		Női mellény (szövött)
ITJ 77-12-45		Női blúz (szövött)
ITJ 77-12-52		Női pantalló (szövött)
ITJ 77-12-55		Női szoknya (szövött)
ITJ 77-12-59-ből 	Női nadrágszoknya (szövött)
ITJ 77-12-75		Női dzseki (szövött)
ITJ 77-16-3		Munkaköpeny (szövött)
ITJ 77-17-3		Egyenruházati zubbony (szövött)
ITJ 77-21-42		Férfi mellény (kötött-hurkolt)
ITJ 77-21-44		Férfi pulóver (kötött-hurkolt)
ITJ 77-22-42		Női mellény (kötött-hurkolt)
ITJ 77-22-44		Női pulóver (kötött-hurkolt)
ITJ 77-22-45		Női rövid és hosszú ujjú blúz (kötött-hurkolt)
ITJ 77-31-12		Férfi bunda szőrmésbőrből
ITJ 77-31-91		Férfi kabát szőrmésbőr bélése
ITJ 77-32-12		Női bunda szőrmésbőrből
ITJ 77-32-91		Női kabát szőrmésbőr bélése
ITJ 77-41-14		Férfi esőkabát és viharkabát egyéb technológiával 				készült anyagból
ITJ 77-41-19		Férfi pelerin hóvédő
ITJ 77-41-2-ből 	Férfi esővédő kétrészes ruha
ITJ 77-42-14		Női esőkabát és viharkabát egyéb technológiával 				készült anyagból
ITJ 77-42-19		Női pelerin hóvédő
ITJ 77-42-2-ből 	Női esővédő kétrészes ruha
ITJ 78-63		Férfi sapka
ITJ 78-65-ből	Női sapka
ITJ 78-69		Egyenruházati kalap és sapka 

Az előzőekben felsorolt termékcsoportokba tartozó munka- és védőruházat rendeltetésszerű használatához nem nélkülözhető tartozékok, valamint baleseti és egészségvédelmi eszközök (ITJ 69-99-26) akkor is adómentes természetbeni juttatásnak minősülnek, ha a felsorolásban nem szerepelnek.

A munkáltató által biztosított tárgyi feltétele a munkavégzésnek - és nem minősül adóköteles természetbeni juttatásnak - az a kifejezetten jelmezszerű öltözet (pl. kosztümös színielőadások jelmezei, szállodai portás, pincér, sport játékvezető közvetlenül e tevékenységhez kapcsolódó öltözete), amely jellegénél fogva köznapi viseletre nem alkalmas.

E melléklet alkalmazásában a statisztikai besorolási számmal meghatározott termékek vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal ipari termékek Jegyzékének (ITJ) az 1994. szeptember 15. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változtatása az adókötelezettséget nem változtatja meg.\"



5. számú melléklet
az 1994. évi........ törvényhez

A Tv. a következő 6. számú melléklettel egészül ki:

\"6.számú melléklet
a magánszemélyek jövedelemadójáról 
szóló 1991. évi XC. törvényhez


Az átalányadó

1.	Az átalányadózás választására az az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező - nem a társasági adó hatálya alá tartozó - magánszemély (a továbbiakban: egyéni vállalkozó) jogosult, aki a következő feltételeknek megfelel.

1.1	Az általányadózás évét megelőző évben az egyéni vállalkozói bevétele a 3 millió forintot, abban az esetben pedig, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét kizárólag az e melléklet 2.3 és 2.4 pontjában meghatározott kiskereskedőként gyakorolja, a 15 millió forintot nem haladta meg. A tevékenységet az előző évben évközben kezdő egyéni vállalkozónál a működés egy napjára jutó bevételt kell évesíteni és ennek alapján lehet megállapítani, hogy az átalányadózás bevételhatárban meghatározott feltételei fennállnak-e. A tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó is választhatja a tevékenységének megkezdése évében az átalányadót, ha az e mellékletben foglalt feltételeknek egyébként megfelel. Az átalányadó kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. 

1.2	Nem választható az átalányadózás az olyan egyéni vállalkozói tevékenységre, amelyből származó jövedelem után - ha nem egyéni vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolná e tevékenységét a magánszemély - a szellemi tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adókedvezményt lehetne igénybe venni.

1.3	Nem választható az átalányadózás az olyan egyéni vállalkozói tevékenységre, amelyet 1995. év előtt a magánszemély már bármely formában gyakorolt és az abból származó jövedelmének megállapítására a 90 százalékos vélelmezett jövedelemhányad szerinti elszámolási szabályt /12. § (4) bekezdése/ alkalmazta.

1.4	Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik azon a napon, amikor az egyéni vállalkozó e tevékenységből származó a 2.1 pont szerint számított bevétele az 1.1 pontban foglaltak szerint a tevékenységére vonatkozó határt túllépte. Az év közben megkezdett vállalkozói tevékenység esetén az 1.1 pontban megjelölt bevételhatárokat időarányosan kell figyelembe venni.

1.5	Az 1.1 pontban megjelölt bevételhatár túllépése esetén sem szűnik meg az átalányadózásra való jogosultság, ha a túllépést eredményező bevételhez az év utolsó hónapjában jut az egyéni vállalkozó és a túllépés összege nem haladja meg az egyéni vállalkozóra vonatkozó bevételhatár 10 százalékát. Ilyen esetben a következő évre is választható az átalányadózás.

2.	Az átalányadó alapját (vélelmezett adóköteles jövedelmet) az átalányadózás évében ténylegesen elért egyéni vállalkozói bevétel alapulvételével a következők szerint kell kiszámítani:

2.1	A bevételek számbavételére az 1. számú mellékletben foglaltakat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha az átalányt választó egyéni vállalkozó az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, akkor bevételét általános forgalmi adó nélkül kell figyelembe vennie. Az egyéni vállalkozói bevétel a 15. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott kedvezménnyel nem csökkenthető. A 12/A. §-ban meghatározott támogatás összege nem minősül bevételnek, feltéve, hogy a támogatás folyósítását követő harmadik év végéig a támogatás annak célja szerint teljes egészében felhasználásra került. A folyósítást követő harmadik év végéig fel nem használt támogatás összege /12/A. § (2) bekezdése/ abban az évben a bevételhez hozzászámítandó. A 12/A. § (5) bekezdése szerinti elkülönített nyilvántartást az átalányadó alkalmazásának időszakában is vezetni kell.

2.2	Az átalányadót választó egyéni vállalkozó (kivéve az 2.3 és 2.4 pontban megjelölt egyéni vállalkozót) átalányadó alapja az adóévben elért 2.1 pont szerinti bevételének 20 százaléka.

2.3	A kizárólag az üzletek működéséről szóló jogszabály* alapján a közvetlen fogyasztók részére kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó átalányadó alapja az adóévben elért 2.1 pont szerinti bevételének 13 százaléka. E melléklet alkalmazásában nem tartozik e körbe az említett jogszabály szerinti vendéglátó-ipari, idegenforgalmi, szolgáltatói, kereskedelmi szálláshelyadási tevékenység, továbbá a pénznyerő automata üzemeltetése.

Amennyiben az egyéni vállalkozó az adott évi egyéni vállalkozói tevékenysége során a kiskereskedelem körébe nem tartozó tevékenységet is folytat, csak a 2.2 pont szerinti 20 százalékos átalányadó-alap alkalmazására jogosult azzal, hogy az átalányadózásra jogosító bevételhatára ennek megfelelően évi 3 millió forint.

2.4	A 2.3 pontban megjelölt egyéni vállakozó átalányadó alapja az adóévben elért 2.1 pont szerinti bevételének 7 százaléka, amennyiben kiskereskedelmi tevékenysége (külön-külön vagy együttesen) az üzletek működéséről szóló jogszabályban* foglaltak közül kizárólag a következők működtetésére terjed ki:

									üzletköri jelzőszám
-	élelmiszer áruház							I. 10.
-	élelmiszer szaküzlet							I. 11.
-	élelmiszer jellegű vegyesüzlet					I. 12.
-	vegyi áruk üzlete							I. 31.
-	drogéria és gyógynövény szaküzlet				I. 32.
-	egyéb szakboltok (I. 6.) közül a termény és takarmánybolt.

Amennyiben az egyéni vállalkozó, az adott évi egyéni vállalkozói tevékenysége során az előzőekben felsoroltakon túlmenően más - de csak a 2.3 pont szerinti - kiskereskedelmi tevékenységet is folytat, akkor a 2.3 pont szerinti 13 százalékos átalányadó-alap alkalmazására jogosult.

2.5	Abban az esetben, ha az átalányadót választó egyéni vállalkozó tevékenysége évközben olymódon változik, hogy az eredetileg figyelembe vett átalányadó-alap alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában köteles áttérni - az év első napjára (illetőleg a tevékenységének kezdési időpontjára) visszamenőlegesen - a megfelelő átalányadó-alap alkalmazására. Az ily módon keletkező átalányadó-előleg különbözetet a változást követően először esedékes átalányadó-előleg fizetésnél kell megfizetni. 

3.	Az átalányadó alapja után az adó mértéke 25 százalék. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó átalányadó alapja az évi 200 ezer Ft-ot nem haladja meg, az előzőek szerinti kiszámított adónak csak az 50 százalékát kell megfizetnie, ha az átalányadó alkalmazásának évében a 37. § (1) bekezdése szerint adó fizetésére nem kötelezett. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó átalányadójának az alapja meghaladja az évi 600 ezer forintot, de nem több évi 800 ezer forintnál, az átalányadó alapja után az adó mértéke 30 százalék, ha pedig az átalányadó alapja ennél magasabb összegű, akkor az adó mértéke az átalányadó alapja után 35 százalék. 

4.	Az átalányadó alapja nem része az átalányadót választó magánszemély összjövedelmének, az adó alapja és az adó összege - az 3. pontban említett esetet kivéve - semmilyen kedvezményi vagy más jogcímen nem csökkenthető.

5.	A negyedévenként fizetendő átalányadó-előleg összegét az év elejétől (vagy a tevékenység megkezdésétől) számított 2.1 pont szerinti bevételnek a tevékenységre vonatkozó átalányadó-alap és ennek megfelelő átalányadó mérték figyelembevételével kell megállapítani. Az így megállapított átalányadó-előleg összege és az év során már befizetett átalányadó-előleg különbözetének megfelelő összeget kell e címen befizetni. Az adó mértékének évközi változása esetén az ily módon keletkező átalányadó-előleg különbözetet a változást követően először esedékes átalányadó-előleg fizetésnél kell megfizetni. 

6.	Az átalányadó alkalmazásának az évében a korábbi év(évek) elhatárolt veszteségének 20 százalékát elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányadó alkalmazásának időszakára eső összes felmerült költséget elszámoltnak kell tekinteni, ezen belül az erre az időszakra esedékes - az 1. számú melléklet B/II. 3. pontja szerinti legmagasabb mértékű - értékcsökkenési leírás címén elszámolható költséget is.

7.	Az átalányadó alkalmazása során szükségessé váló évközi bejelentések, továbbá az átalányadó-előleg fizetés, adóbevallás és az adófizetés szabályait az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.

8.	Az átalányadót választó egyéni vállalkozó az adóhatósága által hitelesített bevételi nyilvántartást vezet, továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait havi elkülönítéssel az e törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni. Az átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót a kifizetői minőségében, illetőleg más törvények (jogszabályok) előírásai szerint reá vonatkozó kötelezettségek, így különösen nyilvántartási, bizonylat-kiállítási, valamint adatszolgáltatási, továbbá a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettség alól. A bevételi nyilvántartást az átalányadó választását tartalmazó nyilatkozatot követő 30 napon belül kell hitelesíttetni.

9.	Ha az átalányadózást választó egyéni vállalkozó erre való jogosultsága az 1.4 pontban megjelöltek szerint megszűnik, az év egészére nézve az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabályok szerint kell adóznia. Ennek érdekében haladéktalanul köteles a 8. pont szerinti bevételi nyilvántartás vezetéséről áttérni a pénztárkönyv és az egyébként szükséges részletező nyilvántartások vezetésére, azzal, hogy a bevételhatár túllépését megelőző időszakra vonatkozó bevételi és költség adatokat elégséges a pénztárkönyvben, az abban foglalt részletezettség szerint, de tételenként egyösszegben feltüntetni, majd ezt követően a 2. számú melléklet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően eljárni. Az előzőek szerinti áttérés esetén a 2.1 pont szerinti módon számított bevétel összeget az áttérés előtti időszakra nem kell módosítani.

10.	Amennyiben az átalányadózást választó egyéni vállalkozó az átalányadó-alap és átalányadó számítására vonatkozó rendelkezéseket nem az e melléklet előírásai szerint alkalmazta, illetőleg nem a tényleges bevételét vette számításba, de az átalányadózás alkalmazására jogosító - 1.5 pont nélkül számított - bevételhatárt nem lépte túl, a fizetendő adót e melléklet rendelkezései szerint kell megállapítani. Ha az egyéni vállalkozó nem volt jogosult az átalányadózás választására, vagy az átalányadózás alkalmazására jogosító bevételhatár túllépésének utólagos megállapítása esetén az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabályok szerint kell a fizetendő adót megállapítani.\"

6. számú melléklet
az 1994. évi ...... törvényhez
A Tv. a következő 7. számú melléklettel egészül ki:
\"7. számú melléklet
a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló
1991. évi XC. törvényhez

A 29/A. § (7)-(11) bekezdése szerinti adókötelezettséghez kapcsolódó éves adótételek:
a) Ha az adót kifizető fizeti




A gépkocsi új beszerzési ára
A gépkocsi első üzembehelye-zésének évében
A gépkocsi első üzembehelyezése évének utolsó napjától számított 3 naptári éven keresztül
A gépkocsi első üzembehelyezése évének utolsó napjától számított ötödik naptári év első napjától
f o r i n t



0-1 000 000
 84 000
 60 000
 36 000
1-2 000 000
180 000
120 000
 72 000
2-3 000 000
264 000
180 000
108 000
3-4 000 000
348 000
240 000
144 000
4 000 000 felett
432 000
300 000
180 000




b) Ha az adót a magánszemély fizeti




A gépkocsi új beszerzési ára
A gépkocsi első üzembehelye-zésének évében
A gépkocsi első üzembehelyezése évének utolsó napjától számított 3 naptári éven keresztül
A gépkocsi első üzembehelyezése évének utolsó napjától számított ötödik
naptári év első napjától
f o r i n t



0-1 000 000
60 000
 48 000
 24 000
1-2 000 000
120 000
 84 000
 48 000
2-3 000 000
180 000
120 000
 72 000
3-4 000 000
240 000
168 000
 96 000
4 000 000 felett
300 000
216 000
120 000
Az adótétel számítása szempontjából minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.\"



 Általános indokolás


A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1995. évi módosítása elsősorban a gazdaságpolitika módosult vonalvezetését alátámasztó korrekciókat tartalmaz.

A gazdaságpolitika fő törekvése a beruházások, a befektetések, a megtakarítások ösztönzése annak érdekében, hogy az eddiginél több forrást lehessen a gazdaság modernizálásának és az egyensúly megteremtésének szolgálatába állítani. Ezt a célt a személyi jövedelemadóban olyan új rendszerű adókedvezmények segítik, amelyek a korábbinál jobban ösztönöznek a tartós megtakarításokra, befektetésekre, elsősorban azáltal, hogy a korábbiaknak megfelelő értékű kedvezmény eléréséhez több megtakarítást, nagyobb befektetést igényelnek a magánszemélytől.

Az egyensúly javítása 1995-ben megköveteli a fogyasztás közvetlen korlátozását is. Ebben a személyi jövedelemadó azáltal vállal szerepet, hogy összességében növekszik az adóterhelés, olymódon azonban, hogy ez a növekvő terhelés elsősorban az átlagosnál magasabb jövedelműeknél jelentkezik, a közepes jövedelműek helyzetét nem változtatja lényegesen, míg a kis jövedelműek helyzete  valamelyest javul. E törekvés jegyében szűkülnek  az adóelkerülési lehetőségek.

A szigorúbb és következetesebb adóztatás mellett fontos az adózói közérzet javítása, aminek érdekében több egyszerűsítő és ésszerűsítő módosítást tartalmaz a javaslat.

Több módosító rendelkezés a folyamatosan változó jogszabályi környezethez való igazodást szolgálja. Ezek sorában különösen kiemelendő az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak kedvezményének korszerűsítése, ami érdemben egy hatékonyabb és az adózók többsége számára érzékelhetőbb mértéket jelent, valamint összhangot teremt  az üzleti biztosításokra vonatkozó rendelkezésekkel,  technikailag pedig átvezeti a törvényben önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben használt fogalmakat.


Részletes indokolás 

 1. §-hoz

A Javaslat a  Tv. értelmező rendelkezését több ponton módosítja és új rendelkezésekkel egészíti ki.

A  Tv. 3. § 18. pontja a társas vállalkozás fogalmát határozza meg. A Javaslat a művészeti alkotóközösség, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, valamint a mezőgazdasági szakcsoport fogalmát kiveszi a társas vállalkozás fogalmából, mivel ez már  nem létező szervezeti forma. A felsorolás kiegészül a közhasznú társasággal.

A Tv. 3. § 19. pontja szerinti árfolyamnyereség fogalmi meghatározásánál a Javaslat a szerzésre fordított összegre vonatkozóan tartalmaz pontosítást. E szerint megszerzésre fordított összegnek a kibocsátó, vagy az értékpapír forgalmazási tevékenységre jogosult társaság által igazolt összeg, ennek hiányában a névérték tekintendő.

A Javaslat a Tv. 3. §-ának 29. pontjában meghatározott ösztöndíj fogalmat kiegészíti oly módon, hogy csak az oktatási intézmény által folyósított ösztöndíjra vonatkozóan lehet az adókedvezményt igénybe venni. A szűkítés célja annak megakadályozása, hogy a vállalkozásban a gyermek nevén ösztöndíj címén köztehermentesen vegyék ki a jövedelmet.

A  Tv. 3. §-a 44. pontjának módosítása a fegyveres erők, testületek és a rendvédelmi szervek tagja fogalmi meghatározását összhangba hozza a hatályos intézményi struktúrával.

A Tv. 3. §-a 47. pontjának módosításával a Javaslat az egyház fogalmát pontosítja oly módon, hogy kimondja, hogy a személyi jövedelemadó törvény egyházakra (egyházi személyekre) vonatkozó rendelkezései azokat a közösségeket érintik, amelyeket a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény egyházként meghatároz.

Az új 49. pont a kamat fogalmát kiterjeszti arra a kamatjövedelemre is, amelyet a magánszemély az általa nyújtott hitel fejében más magánszemélytől, illetőleg vállalkozástól - a törvényben meghatározott mértékig és feltételekkel - kap. A szabályozás célja, hogy a kisebb vállalkozások számára lehetővé tegye az átmeneti pénzhiány áthidalását a tulajdonos magánszemélyek kölcsönnyújtása révén.

Az új 50. pont alapján a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere esetén nem kell az ingatlanértékesítés szabályait alkalmazni, viszont ha a földcsere során a földek értékét pénzzel vagy más vagyoni értékkel egyenlítik ki, akkor ez az érték teljes egészében a magánszemély összevonandó jövedelme.

Az 51. pont hézagpótló meghatározás, a törvény különböző rendelkezéseiben fellelhető fogalmak egyértelműsítését célozza.

 2. §-hoz

A Javaslat a Tv. 6. §-ának (1) bekezdését egészíti  ki új j) és k) ponttal. A kárpótlással szerzett termőföldet a tulajdonosaik  sok esetben csak kisebb és több helyre eső parcellák megvásárlásával (licitjével) tudták megszerezni. A j) pont módosító rendelkezése lehetővé teszi, hogy a földterület egységesítése (meglévő egyes területek eladása és a megmaradt területekhez közelebb eső vásárlása) esetén ezt a törekvést az adó ne terhelje, illetőleg ne korlátozza.

A k) pont a munkavállaló által fizetett érdekképviseleti tagdíj összegét kiveszi a bevételek közül. E rendelkezés célja,  hogy a  szakszervezeti tagdíjra fordított jövedelem ne viseljen adót.

3. §-hoz

A Tv. adómentességeket megállapító 7. §-a több ponton változik. Ezek a következők:

-	A Javaslat a természetbeni juttatások adómentességére vonatkozó rendelkezések egy részét átalakítja, illetőleg kiegészíti. Így nem tartozik az adómentes természetbeni juttatás körébe a sportolók 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolása, amennyiben az nem az olimpiai-, a világ-, illetőleg az európabajnoki versenyre való közvetlen felkészülést szolgálja.

-	A Javaslat a tartósan fokozott igénybevételnek kitett, illetőleg harckészültségen résztvevő magánszemélyek részére értékhatár-korlátozás nélkül adómentesen természetben adható étkeztetést az egységes kezelés érdekében kiterjeszti a fegyveres erőkre, testületekre és rendvédelmi szervekre egyaránt. Ugyanitt található az a  rendelkezés is miszerint a sorkatona, valamint a katonai tanintézetben tanulmányokat folytató személy az előzőekben említett jogviszonyára tekintettel kapott természetbeni juttatása is egészében adómentes.
 
-	A munkáltató által természetben biztosított étkeztetés (havi 1200 forint) mentességet a Javaslat egyszerűsítési célzattal kiterjeszti a pénzbeli étkezési hozzájárulásra, valamint a nyugdíjasnak a nyugdíjbavonuláskori munkáltatója által természetben nyújtott étkeztetésre is.
 
-	A Javaslat a közlekedési és postai dolgozók utazási kedvezményeinek adózási szabályozására a gyakorlathoz jobban igazítható kormányrendelet megalkotását tartja indokoltnak. Ezért kimondja, hogy a kormány rendeletében meghatározott módon nyújtott természetbeni juttatás mentes az adó alól és a záró rendelkezések között szerepel a Kormány felhatalmazása, valamint a szóban forgó  közlekedési és postai kedvezmények felsorolását tartalmazó 5. sz. melléklet hatályon kívül helyezése.

-	Az adómentesen adható munkáltatói lakástámogatás gyakoriságát és mértékét korlátozza a Javaslat a Tv. 7. § (1) bekezdése 9. pontjának módosításával.

-	A Javaslat az önkormányzat tulajdonában  lévő lakás bérleti jogáról történő lemondásért adómentesen kapott térítést kiegészíti az állam tulajdonában lévő lakás bérleti jogáról történő lemondásért, valamint a törvényben meghatározott kényszerbérlet megszüntetése esetén az önkormányzat által a bérlőnek másik lakás biztosítása helyett fizetett térítés adómentességével.

-	A Javaslat adómentességet biztosít a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai részére a szolgálati érdekből más helyőrségbe  történő áthelyezésre tekintettel jogszabály alapján folyósított lakhatási költségtérítésre.
 
-	A Javaslat - igazodva a biztosítási szolgáltatásokra vonatkozó szabályhoz - kiterjeszti az adómentességet az önkéntes kölcsönös biztosítási pénztárak szolgáltatásaira is azzal, hogy az önsegélyező pénztár által nyújtott szolgáltatás csak akkor adómentes, ha azt szociálisan rászoruló részére nyújtják.

-	Az alapítványból adómentesen kifizethető jogcímeket korlátozó szabály kiegészül oly módon, hogy az ösztöndíj sem adómentes  akkor, ha azt az alapítvány rendelője vagy csatlakozója kapja.

-	A Javaslat a mezőgazdasági kistermelésből származó, a tételes költségelszámolás választása esetén kiszámított jövedelemre vonatkozó rendelkezést azzal összefüggésben pontosítja, hogy az összjövedelem-csökkentő kedvezmény helyett, lényegében annak megfelelő adócsökkentő kedvezményt vezet be (38/A. §).

4. §-hoz

A Tv. 9. § (1) bekezdését érintő technikai jellegű korrekció csupán egy szervezeti elnevezés megváltoztatását tartalmazza, nevezetesen  az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kifejezést használja a korábbi \"munkavállalói nyugdíjalap\" kifejezés helyett.

5. §-hoz

Az összjövedelem-csökkentő tételek adókedvezménnyé való átalakítása miatt, az ennek megfelelő hivatkozás (38/A. §) céljából módosítja a Javaslat a Tv. 12. §-ának (5) bekezdését. 

6. §-hoz

A Javaslat a Tv. 15. § (4) bekezdésének módosításával a társasági adóban meghatározott új feltételekkel összhangban szabályozza - a jelenlegi kedvezményt bővíti és a kedvezmény feltételrendszerét pontosítja - az egyéni vállalkozónak a munkanélküli magánszemély foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezményét.

7. §-hoz

A Javaslat szerint az átalányadót az egyéni vállalkozó a külön erről szóló  (6. számú) mellékletben foglaltak szerint választhatja. Az átalányadó alapja (ami egy bevételre vetített vélelmezett jövedelemhányad) nem része a magánszemély összevonás alá eső jövedelmének, ebből következően a progresszív adóterhelés sem érinti. A rendelkezést a Tv. új 15/A. §-a tartalmazza.

8. §-hoz

A Javaslat a Tv. 23. §-ának (2)-(3)  bekezdésében hiánypótló rendelkezéseket tartalmaz. Egyrészt az ingó dolog szerzéskori forgalmi értékére ad  teljes körű meghatározást, másrészt egységesen rendelkezik arról, hogy ha az ingó dolog, az ingatlan, illetőleg a vagyoni értékű jog szerzéskori forgalmi értéke nem határozható meg, akkor - valamennyi esetben - az elidegenítéskori forgalmi érték 25 %-át kell jövedelemnek tekinteni. (Ingatlan esetén 1994. év végéig ezt a szabályt csak akkor lehetett alkalmazni, ha a szerzés 1992. év előtti volt.)

9. §-hoz

A Javaslat a Tv. 24. §-át új (4) bekezdéssel egészíti ki és ebben arról rendelkezik, hogy ha az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog és az ingatlan vásárlásáról szóló szerződést nem  nyújtották be az illetékhivatalhoz, akkor ezeket 1982. január 1-je után megszerzettnek kell tekinteni, azaz a jellemzően zsebszerződésekkel szerzett ingatlanok esetén nincs hivatkozási alap arra, hogy a szerzés ideje a jelezett időpont előtti (amihez egyébként adómentesség kapcsolódna).

10. §-hoz

A Tv. 29. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés módosítása az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra vonatkozó szabályozások sorába illeszkedik. Összhangban azzal, hogy e pénztárak szolgáltatásaira a törvény fő szabályként adómentességet mond ki, azonban a Javaslat az adómentes körből kiveszi az önsegélyző pénztár szolgáltatásait (ha azokat nem szociálisan rászorult kapja), továbbá a jogutód nélkül megszűnt pénztár vagyonából a tagra jutó összeget.

11. §-hoz

A Javaslat a Tv. 29/A. § (5) és (6) bekezdését módosítja, továbbá új bekezdésekkel egészíti ki. 

-	Az (5) bekezdés  módosításában rendelkezik arról, hogy nem számít a magánszemély bevételének a reprezentáció címén kapott terméknek vagy szolgáltatásnak az értéke akkor, ha azt a magánszemély hivatali, üzleti vagy diplomáciai feladataival összefüggésben kapja.
 
-	Az 5. számú melléklet (a közlekedési és postai dolgozók kedvezményéről) hatályon kívül helyezése miatt kerül pontosításra a (6) bekezdés.

-	Az új (7)-(12) bekezdés a nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi vélelmezett magáncélú használata miatt  a kifizető adókötelezettségéről rendelkezik. Amennyiben a magánszemély megfizeti az adót a kifizetőnek, úgy a mérték alacsonyabb, de az adókötelezettség teljesítéséért ez esetben is a kifizető felel. A rendelkezések egy része az indokolt kivételeket sorolja fel, valamint rendezi a lízinggel, bérbeadással kapcsolatos kérdéseket. 

12. §-hoz

A Javaslat a Tv. 29/B §-ának (1) és (3) bekezdését módosítja. Az (1) bekezdés szerint a kifizető által nyújtott hitel kamata után akkor keletkezik adókötelezettség, ha a kamat 20 százaléknál alacsonyabb. A Javaslat arról is rendelkezik, hogy milyen módon számított kamatot kell figyelembe venni az adókötelezettség megállapítása során. A (3) bekezdés új c) pontjában a Magyar Honvédség által folyósított ún. családalapítási előleget is azon kifizetések közé sorolja, amelyekre a kamatkedvezmény után a kifizetőnek nem kell adót fizetnie.

13. §-hoz

A Javaslat a kedvezmények átalakításával és az átalányadó bevezetésével összhangban módosítja a Tv. 32. §-ának (2) és (5) bekezdését.

14. §-hoz

A Javaslat - alapvetően a kedvezmények átalakításával összhangban - módosítja a Tv. 33. §-ának (3), (5) és (6) bekezdéseit. Kiemelendő az (5) bekezdés azon új rendelkezése, miszerint nem kell adózatlan befektetés vállalkozásból való kivonása címén adózni akkor, ha az egyéni ügyvéd az egyéni ügyvéddé való átalakulásakor megszerzett vagyonát ügyvédi irodájába fekteti be.


15. §-hoz

A Javaslat a Tv. 37. §-ának (3) és (8) bekezdését módosítja és egyben új (9) bekezdéssel egészíti ki. A rendelkezések lényege, hogy az osztalék adója igazodva a kamat adójának 0 kulcsához, mérséklődik, egységesen 10 százalékra változik, amelyből a 100 ezer forintnál kevesebb osztalék adóját a magánszemély visszakapja /38/A. § (2) bekezdés/. A szabályok elrendezik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamnyereségét (pl. diszkont kincstárjegy), a befektetési jegy hozamát érintő vitás kérdéseket, azzal, hogy ezekre is a kamat 0 kulcsát terjeszti ki.



16. §-hoz

A Javaslat a Tv. 38. §-ának (1) bekezdését úgy módosítja, hogy a 117/1992. (VII.29.) számú Kormányrendelettel létrehozott Magyar Alkotóművészeti Alapítvány által kifizetett nyugellátásokat is a nyugdíj fogalmába sorolja.

17. §-hoz

A Javaslat a 34-36. §-ok hatályon kívül helyezésével új 38/A §-sal egészíti ki a törvényt azzal összefüggésben, hogy az adóalap-csökkentő kedvezmények helyett az adópolitikai szándékot jobban kifejező adókedvezményeket vezet be.

Az összjövedelem adójából levonható javasolt mértékek a következők:

-	a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék 25 %-a;

-	a munkaválallói járulék 25 %-a;

-	7200 forint adójóváírás annál a magánszemélynél, akinek az évi összes jövedelme nem több 480 ezer forintnál;

-	a súlyosan fogyatékos magánszemélynél havonta 600 Ft;

-	az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő befizetés címén kiegészítő nyugdíjpénztár esetében 40 százalék, kiegészítő segélypénztár és egészségpénztár esetében 25-25 százalék, de legfeljebb együttesen évi 100 ezer forint;

-	a szellemi tevékenység jövedelmének 25 százaléka, de legfeljebb 25 ezer forint;

-	a lakáscélú hitelek törlesztésére fordított összeg 20 százaléka, de legfeljebb 35 ezer forint;

-	a felsőoktatási tandíj 20 százaléka;

-	a mezőgazdasági kistermelői jövedelem 25 százaléka, de legfeljebb 35 ezer forint;

-	változatlanul marad a lakáscélú megtakarítás jelenlegi kedvezménye (a megtakarítás 20 százaléka, de legfeljebb évi 12 ezer forint).

Az előző kedvezmények az összjövedelem adójának összegéig, míg a következő kedvezmények az összjövedelem adójának 50 százalékáig vehetők igénybe:

-	az alapítványi célra befizetett összeg 30 százaléka, azzal, hogy az egyéni vállalkozó a közalapítványoknak felajánlott pénzadományokat korlátlanul elszámolhatja a költségei között;

-	a helyi adó címén befizetett összeg 20 százaléka, (kivéve a költségként elszámolható helyi adókat);

-	a szövetkezet tagja által 1995. december 31-éig a saját szövetkezete üzletrészének  megvásárlására fordított összeg 30 százaléka;

-	a kedvezményre jogosító biztosítás díjának 20 százaléka, de többféle ilyen biztosítási szerződés esetén is együttesen  legfeljebb évi 50 ezer forint;

-	a magánszemély értékpapír befektetési állománya növekményének 30 százaléka;

A 38/A. § további rendelkezései értelmezéseket és garanciális szabályokat tartalmaznak az egyértelmű végrehajtás, az adóelkerülés korlátozása és az ellenőrizhetőség érdekében. Ezek közül kiemelkedők az új befektetési kedvezménnyel összefüggésben bevezetett befektetési adóhitel, illetőleg a tőkeszámla fogalmak, valamint az ezekhez kapcsolódó adózói és kifizetői kötelezettségek és jogosítványok. E szabályozással összefüggésben egészül ki a törvény 2. sz. mellékletének B. 2. pontja új r) alponttal, amely a magánszemély befektetési adóhitel nyilvántartási kötelezettségét írja elő. 

18. §-hoz

A Javaslat szerint a magánszemély által igénybe vehető összes adókedvezmény nem lehet több mint az adóévben elért összjövedelme után megállapított adója. Ezen belül egyes kedvezmények  csak az összjövedelem adójának feléig meghatározott esetben a 10 %-os forrásadóval növelt összegig érvényesíthetők. A rendelkezéseket a Tv. 40. §-a tartalmazza.

 19. §-hoz

A Javaslat a Tv. 41. § több bekezdésének módosításával az önadózással kapcsolatos fogalomra, a bevallás alá eső jövedelmekre - kiemelten a befektetési adóhitel bevallására - és a munkáltatói adómegállapítás lehetőségeire ad pontosító rendelkezést.

20. §-hoz

A Javaslat a Tv. 42. § (4) bekezdésében az adóbevallás adására kötelezettek körét sorolja fel, kiegészítve a befektetési adóhitelt igénybe vevők bevallási kötelezettségével.


21. §-hoz

A Javaslat a Tv. 43. §-ának (2) és (3) bekezdését a korábbi ún. forrásadókra vonatkozó adózási szabályok változása miatt módosítja.

22- 23. §-hoz

A Javaslat az adóelőleg levonás szabályait igazítja a kedvezmények átalakításához, illetőleg egyes adóköteles ellátások adóelőleglevonásának hiányzó szabályait fogalmazza meg.

24. §-hoz

A Kormányt érintő felhatalmazások körét (a Tv. 56. §-át) bővíti a Javaslat amiatt, hogy a természetben nyújtott közlekedési és postai kedvezmények adómentességét a Javaslat szerint kormányrendelet határozza meg.

25. §-hoz

A Javaslat szerinti új rendelkezéseket főszabály szerint 1995. január 1-jétől kell alkalmazni, továbbá egyes rendelkezések ezzel egyidejűleg hatályukat vesztik.
Egyes könnyítő rendelkezések visszamenőlegesen, 1994. január 1-jével lépnek hatályba.

1. sz. melléklethez

A Tv. 1. számú melléklete az önálló tevékenységet végző magánszemély bevétel- és költségelszámolásának részletező szabályait tartalmazza. A Javaslat szerinti korrekciók két alapvető célt szolgálnak. Az egyik az összjövedelem csökkentő tételek adókedvezménnyé való átalakításával (a Tv. új 38/A §-ával) függnek össze, a másik pedig a lehetőségek szerinti egyszerűsítés. Ennek alapján a következő főbb (nem csak szövegpontosító jellegű) változásokat tartalmazza a Javaslat:

-	amennyiben nem kizárólag üzleti célra használt ingó dolog, ingatlan és vagyoni értékű jog  értékesítése történik, akkor ezt nem kell arányosítással az üzleti tevékenység bevételének tekinteni, hanem a Tv. erre vonatkozó általános szabályai (Tv. 22-25. §-ok) szerinti (az arányosításnál jóval egyszerűbb) szabályokat kell alkalmazni;

-	az épület, építmény  bérbeadása esetén 1995. évtől félreérthetetlenül és kizárólag a 2 %-os amortizációs kulcsot lehet alkalmazni;

-	lehetőség nyílik arra, hogy az egyéni vállalkozó útnyilvántartás vezetése nélkül havi 500 km futásteljesítménynek megfelelő személygépkocsi használati költséget számolhasson el, ezzel összefüggésben a saját vagy házastárs tulajdonában lévő gépjármű meglétére vonatkozó dokumentációs kötelezettséget is előír a rendelkezés;

-	a területi gazdasági kamarai tagdíj, valamint az egyéni vállalkozók esetében meghatározott célra létrehozott közalapítványoknak nyújtott adomány is részét képezi az elszámolható költségeknek;

-	kimaradnak azok a rendelkezések, amelyek bármilyen formában a minimumadóra (annak alapjára) hivatkoznak, mivel a minimumadó az 1995. évben keletkezett jövedelmeket már nem terheli;

-	kimaradnak az 1994. évben bevezetett egyes \"0.5 százalékos\" költségelszámolási korlátok;

-	a befizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék költségkénti elszámolhatósága megszűnik azzal, hogy az említett befizetésekre egységesen a Javaslat szerinti adókedvezmény /a Tv. új 38/A. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint/ vehető igénybe.

2. számú melléklethez

A Tv. 2. számú melléklete a bevételi és költségnyilvántartás, illetőleg a pénztárkönyv vezetésére kötelezettek körét pontosítja, az alapnyilvántartások vezetésére könnyítő rendelkezéseket tartalmaz. Bevezeti továbbá a befektetési és adóhitel nyilvántartást, amelynek részletes adattartalmát a pénzügyminiszter állapítja meg.

3. számú melléklethez

Az átmeneti rendelkezések köre bővül az 1995. év előtt igénybe vett ún. befektetési  kedvezmények jövőbeni adójogi alakulására vonatkozó szabállyal. Ennek lényege az, hogy az említett időpont előtti befektetésekre változatlanul az 1995. év előtt hatályos rendelkezéseket kell figyelembe venni, azaz 3 évi benntartás esetén az igénybe vett összjövedelem csökkentés véglegessé válik, más esetben a kedvezményt vissza kell fizetni.

4. számú melléklethez

A Javaslat 4. számú melléklete a Tv. 4. számú mellékletének pontosítását tartalmazza, az időközbeni KSH besorolások változásának megfelelően.

5. számú melléklethez

A Javaslat a Tv-t egy új 6. számú melléklettel egészíti ki, mely az átalányadózás részletes szabályait tartalmazza.

Átalányadó választására azon egyéni vállalkozóknak van lehetősége, akiknek  az átalányadózást megelőző évben az egyéni vállalkozói bevételük a 3 millió forintot,  meghatározott kiskereskedelmi tevékenység esetén pedig a 15 millió forintot nem haladta meg.

Az átalányadó alapja az adóévben elért tényleges bevételnek tevékenységek szerint differenciált százaléka, amely után az átalányadó mértéke 25  százalék. Ha az átalányadó alapja nem haladja meg a 200 ezer forintot - és  az egyéni vállalkozónak nincs az összjövedelme utáni adófizetési kötelezettsége -, akkor az egyébként fizetendő átalányadónak csak a felét kell megfizetnie. Abban az esetben pedig, ha az átalányadó alapja 600 ezer forintnál több, de nem haladja meg  a 800 ezer forintot, akkor az adó mértéke egységesen 30 %, ha pedig az átalányadó alapja 800 ezer forintnál magasabb, az adó mértéke egységesen 35 %.

Az átalányadóval kapcsolatos eljárási rendelkezéseket az adózás rendjéről szóló törvény  módosításáról szóló javaslat tartalmazza.

6. számú melléklethez

A Javaslat a Tv-t egy új 7. számú melléklettel egészíti ki, amely a hivatali személygépkocsik vélelmezett magáncélú használatára a személygépkocsi értékéhez és \"életkorához\" igazodó adóösszegeket tartalmazza az \"A\" táblázatban a kifizetőre, a \"B\" táblázatban a magánszemélyre vonatkozóan. 



* 1991. évi XXV. törvény
1992. évi XXIV. törvény
1992. évi XXXII. törvény
* 1990. évi IV. tv.
* 1994. évi LV. törvény
** 2/1986. (II.27.) ÉVM rendelet
*1991. évi XXV. törvény
1992. évi XXIV. törvény
1992. évi XXXII. törvény
* 106/1988.(XII.26.) MT rendelet
**1993. évi LXXVIII. törvény
 
* 6/1994. (IV.30.) HM rendelet
* Az 1990. XCI. törvény
* 137/1993. (X.12.) Korm.rendelet
* 20/1992.(IX.26.) HM rendelet
* 1975. évi II. törvény
* 1993. évi LXXX. törvény
* 1992. évi I. törvény
* 1990. évi VI. törvény
** 1991. évi LXIX. törvény 
* az 1991. évi IV. törvény és az 1993. évi III.törvény
 
* 6/1990.(IV.5.) KeM rendelet"
