"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/234.


TÖRVÉNYJAVASLAT



az általános forgalmi adóról szóló
1992. évi LXXIV. törvény
módosításáról










Előadó: dr. Békesi László
        pénzügyminiszter






Budapest, 1994. október

1994. évi ... törvény

az általános forgalmi adóról szóló
1992. évi LXXIV. törvény
módosításáról




Az általános  forgalmi adóról  szóló, többször  módosított 1992.
évi LXXIV.  törvény  (a  továbbiakban:  áfa  tv.)  a  következők
szerint módosul:

                            1. §

Az  áfa   tv.  4.  §-ának  (2)  bekezdése  helyébe  a  következő
rendelkezés lép:

\"(2) A  közös tulajdonban  és közös  használatban levő  ingó  és
ingatlan dolog tekintetében a tulajdonostársak közössége minősül
adóalanynak.  Az  adóalanyisághoz  fűződő  kötelezettségeket  és
jogokat  a   tulajdonostársak  közössége   az  általa   kijelölt
képviselő útján gyakorolja.\"

                            2. §

(1) Az  áfa tv.  7. §-ának  (2) bekezdése  helyébe  a  következő
rendelkezés lép:

\"(2) A termékértékesítéssel egy tekintet alá esik:

a)  a   saját  vállalkozásban  megvalósított  beruházás,  ha  az
adóalany  a   megvalósításhoz  olyan   terméket   használ   fel,
hasznosít,   amelynek    beszerzéséhez,   kitermeléséhez    vagy
előállításához kapcsolódó  előzetesen felszámított  adó egészben
vagy részben levonható;

b) a  megszűnés,  ha  az  adóalany  adóalanyisága  megszűnésének
időpontjában olyan  terméket birtokol,  amelynek  beszerzéséhez,
kitermeléséhez, előállításához,  feldolgozásához, átalakításához
vagy  felújításához   kapcsolódó  előzetesen   felszámított  adó
egészben vagy részben levonható.\"

(2) Az  áfa tv.7.  §-a (3)  bekezdésének  a)  pontja  helyébe  a
következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d)
ponttal egészül ki:

/Nem minősül termékértékesítésnek:/

\"a)   az    alapítvány   részére    és    a    közérdekű    célú
kötelezettségvállalás    teljesítése     érdekében     juttatott
természetbeni  adomány,   amennyiben  a   természetbeni  adomány
pénzben kifejezett  összege - a magánszemélyek jövedelemadójáról
szóló 1991.  évi XC.  törvény, illetve  a társasági adóról szóló
1991. évi  LXXXVI. törvény rendelkezései alapján - adót, illetve
adóalapot csökkentő kedvezményként igénybe vehető lenne;\"

      \"d) a sajtótermék kötelespéldányként történő rendelkezésre
bocsátása, ha az jogszabályi kötelezettségen alapul.\"

                            3. §

(1) Az  áfa tv.  16. §-ának  (1) bekezdése  helyébe a  következő
rendelkezés lép:

\"16. §  (1) Az adófizetési kötelezettség termékértékesítésnél és
szolgáltatásnyújtásnál  -  a  17.  és  18.  §-ban  meghatározott
eltérésekkel  -   a  teljesítés,  illetve  a  részteljesítés  (a
továbbiakban együtt: teljesítés) időpontjában keletkezik.\"

(2) Az  áfa tv.  16. §-ának  (4) bekezdése  helyébe a  következő
rendelkezés lép:

\"(4)  A   6.  §  (2)  bekezdésének  a)  pontjában  meghatározott
termékértékesítésnél a  teljesítés időpontja a termék átadásának
napja.\"

(3) Az  áfa tv.  16. §-ának  (5) bekezdése  helyébe a  következő
rendelkezés lép:

\"(5)   Folyamatosan    teljesített    termékértékesítésnél    és
szolgáltatásnyújtásnál  a   teljesítés   időpontja   a   fizetés
esedékességének napja.\"

(4) Az  áfa tv.  16. §-ának  (7) bekezdése  helyébe a  következő
rendelkezés lép:

\"(7)   Ha    a   bizományi    szerződés   alapján    teljesített
termékértékesítés egyúttal termékimportot is megvalósít, akkor

a) eladási  megbízásnál a bizományos és a vele szerződő harmadik
személy, illetve

b) vételi megbízásnál a bizományos és a megbízója

közötti termékértékesítés  teljesítési  időpontja  megegyezik  a
termékimport  utáni   adófizetési  kötelezettség  keletkezésének
napjával, feltéve, hogy importálónak a bizományos minősül.\"

                            4. §

(1) Az áfa tv. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"17.  §   (1)  Ha  a  termékértékesítés  és  szolgáltatásnyújtás
teljesítését megelőzően  ellenértékbe beszámítható  pénzösszeget
fizetnek (a  továbbiakban:  előleg),  a  pénzösszeg  átvételének
(jóváírásának)  időpontjában   a  teljesítésre   kötelezettséget
vállaló adóalanynál adófizetési kötelezettség keletkezik.

(2) Az  (1) bekezdés  szerint átvett  (jóváírt) pénzösszeget úgy
kell tekinteni, mint amely az adó összegét is tartalmazza.\"

(2) Az áfa tv. 18. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"18.   §   (1)   A   7.   §   (1)   bekezdésében   meghatározott
termékértékesítésnél    és     a    9.    §-ban    meghatározott
szolgáltatásnyújtásnál   az    adófizetési    kötelezettség    a
tevékenység tényleges megvalósításának időpontjában keletkezik.

(2)  A   7.  §   (2)  bekezdésének  a)  pontjában  meghatározott
termékértékesítésnél  az   adófizetési  kötelezettség  a  tárgyi
eszköz   rendeltetésszerű    használatbavételének   időpontjában
keletkezik.

(3)  A   7.  §   (2)  bekezdésének  b)  pontjában  meghatározott
termékértékesítésnél az adófizetési kötelezettség a megszűnéshez
kapcsolódó   adóbevallás    benyújtására    előírt    időpontban
keletkezik.\"

(3) Az áfa tv. 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"19.  §   (1)  Az   adófizetési   kötelezettség   teljesítésének
halasztására  jogosult  az  az  adóalany,  aki  (amely)  az  adó
fizetésére    mint  a  szolgáltatást  saját  nevében  megrendelő
adóalany kötelezett (40. § (2) bekezdése).

(2) Az  (1)  bekezdés  szerinti  halasztás  legkésőbb  addig  az
időpontig  tart,   ameddig  az   adóalany   az   adó   alapjának
megállapításához szükséges  okiratot kézhez  kapja, illetve - ha
az korábban történik - az ellenértéket megfizeti.\"

(4) Az áfa tv. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"20. §  (1) A  pénzben kifejezett ellenérték fejében teljesített
termékértékesítésnél és  szolgáltatásnyújtásnál  az  adófizetési
kötelezettség  teljesítésének   halasztására  jogosult   az   az
adóalany, aki  (amely) nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés
szabályai szerint  vezeti,  vagy  csak  a  bevételeiről  köteles
nyilvántartást vezetni.

(2)  Az   (1)  bekezdés  szerinti  halasztás  -  a  (3)  és  (4)
bekezdésekben meghatározott  eltérésekkel -  legkésőbb addig  az
időpontig  tart,   ameddig  az   ellenértéket   megfizetik.   Az
ellenérték részletekben  történő megfizetésekor  a  halasztás  a
ténylegesen fizetett összegben foglalt adó erejéig lejár.

(3) Annak  az (1)  bekezdés szerinti  adóalanynak, aki (amely) a
kettős  könyvvezetés   szabályaira   tér   át,   a   nyitómérleg
fordulónapján jár  le a  halasztása  azon  termékértékesítés  és
szolgáltatásnyújtás után,  melyet  a  nyitómérleg  fordulónapját
megelőzően teljesített,  de amelynél  az  ellenértéket  egészben
vagy részben addig az időpontig nem fizették meg.

(4) Ahalasztás haladéktalanul lejár, ha

    a) az adóalany követelését engedményezi;

    b) az adóalany adóalanyiságamegszűnik;

c)  az   ellenértéket  egészben   vagy  részben  az  adófizetési
kötelezettség keletkezésének  időpontjától  számított  90  napon
belül nem fizették meg.

(5) Annak  az adóalanynak,  aki (amely)  a  kettős  könyvvezetés
szabályairól az  (1) bekezdésben  említett nyilvántartási  módok
valamelyikére  tér   át,  nem   keletkezik  újólag   adófizetési
kötelezettsége  azon  termékértékesítés  és  szolgáltatásnyújtás
után, melyet  a mérleg  fordulónapját megelőzően teljesített, de
amelynél  az   ellenértéket  egészben   vagy  részben  addig  az
időpontig nem fizették meg.

(6)  Az  a  kettős  könyvvitelt  vezető  adóalany,  aki  (amely)
nyilvántartási  kötelezettségének   -   jogszabály   szerint   -
pénzforgalmi szemléletben  tesz eleget,  e §  alkalmazásában  az
egyszeres könyvvitelt vezető adóalannyal esik egy tekintet alá.\"
                            5. §

Az  áfa  tv.  25.  §-ának  (1)  bekezdése  helyébe  a  következő
rendelkezés lép:

\"25. §  (1) A 7. §-ban meghatározott termékértékesítésnél az adó
alapja  -   a  (2)  bekezdésben  meghatározott  eltéréssel  -  a
termék adó  nélküli forgalmi  értéke, ilyen  érték  hiányában  a
terméknek az  adófizetési kötelezettség keletkezése időpontjában
meghatározott előállítási költsége.\"

                            6. §

Az áfa  tv. 26.  §-ának  (1)  bekezdése  helyébe    a  következő
rendelkezés lép:

\"26. §  (1)  Ha  az  adó  alapjának  megállapításához  szükséges
értéket külföldi  fizetőeszközben  fejezték  ki,  akkor  az  adó
alapjának   megállapításakor    az   adófizetési   kötelezettség
keletkezésének, illetve  - a  19. §-ban meghatározott esetben -a
halasztás  lejáratának   időpontjában   érvényes,   a   külföldi
fizetőeszköz vételére  és eladására  felhatalmazott  pénzintézet
vagy  gazdálkodó   szervezet  által   jegyzett  árfolyamot  kell
alkalmazni.\"

                            7. §

Az áfa  tv.  31.  §-a  (1)  bekezdésének  d)  pontja  helyébe  a
következő rendelkezés lép:

/Mentes az adó alól a vámmentes termékimport, kivéve azt a
termékimportot, mely/

\"d) a  gazdasági társaságnál nem pénzbeni betétet, hozzájárulást
képez;\"

                            8. §

Az áfa  tv.  33.  §-a  (1)  bekezdésének  a)  pontja  helyébe  a
következő rendelkezés lép:

/Nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a
terméket és a szolgáltatást/

\"a) egészben  vagy részben  nem  az  adóalanyiságot  eredményező
gazdasági tevékenységéhez  használja fel, hasznosítja, kivéve ha
a terméket  és a  szolgáltatást részben  a 7. § (3) bekezdésében
meghatározott   célok    elérése   érdekében    használja   fel,
hasznosítja;\"

                            9. §

Az  áfa  tv.  34.  §-ának  (2)  bekezdése  helyébe  a  következő
rendelkezés lép:

\"(2) Az  adóalany nem  gyakorolhatja adólevonási  jogát  arra  a
termékbeszerzésre és  szolgáltatás-igénybevételre, melyre  nem a
tételes költségelszámolás szabályait alkalmazza.\"

                           10. §

Az áfa  tv.  36.  §-a  (1)  bekezdésének  c)  pontja  helyébe  a
következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d)
ponttal egészül ki:

/Az adólevonási jog keletkezésének időpontja:/

\"c) az  adófizetési kötelezettséget tartalmazó, a 19. § szerinti
halasztás lejáratát  követő első adóbevallásbenyúj-tására előírt
időpontot követő nap [32. § (1) bekezdésének c) pontja];

d) az adófizetési kötelezettséget tartalmazó, annak keletkezését
követő első adóbevallás benyújtására előírt időpontot követő nap
[32. § (1) bekezdésének d) pontja].\"

                           11. §

Az áfa tv. 38. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"38. §  (1) Az  adóalany köteles a levonható és a le nem vonható
előzetesen felszámított adó összegét nyilvántartásában egymástól
elkülönítetten kimutatni (tételes elkülönítés).

(2) Ha  az adóalany  adólevonásra jogosító  és adólevonásra  nem
jogosító  termékértékesítést  és  szolgáltatásnyújtást  egyaránt
végez és  az (1)  bekezdés  szerinti  szabály  alkalmazásával  a
termékértékesítéshez   és    szolgáltatásnyújtáshoz   kapcsolódó
előzetesen   felszámított   adó   összege   maradéktalanul   nem
különíthető el, az el nem különített adó összegét az arányosítás
szabályai szerint  kell megosztani  levonható és  le nem vonható
részre. Az  arányosítás szabályait a 3. számú melléklet I. része
tartalmazza.\"

                           12. §

(1) Az  áfa tv.  39. §-ának  (1) bekezdése  helyébe a  következő
rendelkezés lép:

\"39.  §   (1)  A   tárgyi  eszköz  tekintetében  az  adóalany  a
rendeltetésszerű használatbavétel évét követő 4 évben, illetve -
ha a  tárgyi eszköz  ingatlan - 9 évben köteles a levonható és a
le nem  vonható  előzetesen  felszámított  adó  összegét  utólag
módosítani, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére
vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz
adólevonásra   jogosító    és    adólevonásra    nem    jogosító
termékértékesítéshez    és     szolgáltatásnyújtáshoz    történő
felhasználásának   aránya   a   tárgyévben   10   százalékpontot
meghaladóan változik.\"

(2) Az  áfa tv.  39. §-ának  (3)  és  (4)  bekezdése  helyébe  a
következő rendelkezések lépnek:

\"(3) Ha a rendeltetésszerű használatbavétel hónapjától számított
60 hónapon,  illetve -  ha a tárgyi eszköz ingatlan -120 hónapon
belül a  tárgyi eszközt  -  ideértve  a  személygépkocsit  is  -
értékesítik, az  adóalany az  értékesítés hónapjára,  valamint a
jelzett időszak hátralevő hónapjaira időarányosan eső előzetesen
felszámított adó összegét

a)   véglegesen   levonhatja,   amennyiben   a   tárgyi   eszköz
értékesítése  miatt   az  adóalanyt   adófizetés  terheli,  vagy
terhelné akkor, ha azt belföldön teljesítené;

b) véglegesen  nem  vonhatja  le,  amennyiben  a  tárgyi  eszköz
értékesítése miatt az adóalanyt adófizetés nem terheli, vagy nem
terhelné akkor sem, ha azt belföldön teljesítené.

(4) Ha  a tárgyi  eszköz beszerzése  a 6.  § (2) bekezdésének a)
pontjában meghatározott  termékértékesítés útján történik, akkor
a tárgyi  eszköz rendeltetésszerű használatbavétele időpontjának
a tárgyi eszköz átadásának napja minősül.\"

                           13. §

Az  áfa  tv.  45.  §-ának  (1)  bekezdése  helyébe  a  következő
rendelkezés lép:

\"45. §  (1) Ha  a számla,  az egyszerűsített számla és a számlát
helyettesítő okmány kibocsátását követően az adóalany

a) az  adó alapját,  a felszámított  adó mértékét, az áthárított
adó  összegét,   illetve  a   44.  §   (2)  bekezdése   szerinti
százalékértéket módosítja, vagy

    b) az adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani,

erről helyesbítő  számlát,  egyszerűsített  számlát  és  számlát
helyettesítő okmányt  bocsáthat ki akkor, ha a vevő (megrendelő)
írásban nyilatkozik arról, hogy a helyesbítést elfogadja.\"

                           14. §

Az  áfa  tv.  47.  §-ának  (1)  bekezdése  helyébe  a  következő
rendelkezés lép:

\"47. §  (1) Az  adót a  havi adóbevallásra kötelezett adóalany a
tárgyhónap  első   napjától  a   tárgyhónap  utolsó  napjáig,  a
negyedéves   adóbevallásra    kötelezett   adóalany    pedig   a
tárgynegyedév  első  napjától  a  tárgynegyedév  utolsó  napjáig
terjedő időszakra állapítja meg (adómegállapítási időszak).\"

                           15. §

(1) Az  áfa tv.  48. §-a  (1) bekezdésének  helyébe a  következő
rendelkezés lép:

\"48. §  (1)  A  fizetendő  adó  az  adómegállapítási  időszakban
keletkezett adófizetési kötelezettség összesített összege. A 19.
és  20.   §  szerint   halasztott  adófizetési  kötelezettség  a
fizetendő adó  összegét  abban  az  adómegállapítási  időszakban
növeli, melyben  a halasztás lejár. Az adóalany a fizetendő adót
csökkentheti  az   adómegállapítási  időszakban  keletkezett  és
levonható előzetesen felszámított adó összesített összegével. Az
így meghatározott különbözet jelenti az elszámolandó adót.\"

(2) Az  áfa tv.  48. §-ának  (3) és  (4) bekezdése  helyébe a kö
vetkező rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (5) és
(6) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) Ha  az elszámolandó  adó előjele  az (1)  bekezdés szerinti
számítás eredményeként negatív, az elszámolandó adót az adóalany

a) az  elévülési  időn  belülgöngyölítetten  a  soron  következő
adómegállapítási időszakban  beszámíthatja úgy, mint a fizetendő
adót csökkentő tétel, illetve

b)  a   (4)  és   (5)  bekezdésben  meghatározott  esetekben  az
adóbevallás benyújtásával  egyidejűleg kérheti  az adóhatóságtól
az adó visszatérítését.

(4)  Az   adóhatóság  az   adó-visszaigénylési  kérelmet   akkor
teljesíti, ha

a) a  28. és  a 29.  §-ban meghatározott  adómérték alá  tartozó
termékértékesítés és  szolgáltatásnyújtás összesített adóalapja,
valamint a  17. §  szerinti előleg  -  adó  nélkül  számított  -
összesített összege  az adóév elejétől, illetve - ha az adóalany
év közben jelentkezik be - az adóalanyként történő bejelentkezés
időpontjától kezdődően  az adóéven  belül  göngyölítetten  eléri
vagy meghaladja  az alanyi  adómentesség  választására  jogosító
összeghatárt (49. § (2) bekezdése); vagy

b)  a   tárgyi  eszköz   beszerzésére   -   ideértve   a   saját
vállalkozásban megvalósított  beruházást  is  -  jutó  levonható
előzetesen  felszámított   adó  göngyölített   összege  legalább
200.000 forinttal  meghaladja az  ugyanezen időszakban fizetendő
adó göngyölített összegét;

    c) megszűnéshez kapcsolódó adóbevallást nyújtanak be.
 (5)  A külföldi  utas részére adható adó-visszatérítésről szóló
jogszabályx/ szerint  meghatározott előzetesen  felszámított adó
erejéig az  adóhatóság az  adó-visszaigénylési kérelmet  szintén
teljesíti.

(6)  A   (4)  bekezdés   a)  pontjában   jelzett   összeghatárba
beszámíthatók a  22. §  (2) bekezdésének  b) pontjában felsorolt
adóalapot  csökkentő   tételek  is,  amennyiben  azok  tényleges
összegét az adóalany hitelt érdemlő módon igazolja.\"

                           16. §

Az áfa tv. a következő  48/A. §-sal egészül ki:

\"48/A. §  Az az  adóalany, aki (amely) az adott adómegállapítási
időszakban

a) kizárólag  tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítést
és szolgáltatásnyújtást végez, valamint

b) a  40. §  (2) bekezdése  szerinti esetben  adó fizetésére nem
kötelezett,

mentesül az  adott  adómegállapítási  időszakra  vonatkozóan  az
adóbevallási és -elszámolási kötelezettség alól.\"



x/  A   külföldi  utas  részére  adható  általános  forgalmiadó-
visszatérítésről szóló 4/1993. (I. 13.) Korm. rendelet.

                           17. §

Az  áfa  tv.  49.  §-ának  (2)  bekezdése  helyébe  a  következő
rendelkezés lép:

\"(2) Az  alanyi adómentesség  választására jogosító  összeghatár
1.000.000 forint.\"


                           18. §

Az áfa tv. 50. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"50. §  (1) Az  alanyi adómentességet választó adóalany - a 7. §
(1)  és   (2)  bekezdésében   meghatározott   termékértékesítés,
valamint  a   termékimport  kivételével  -  adó  fizetésére  nem
kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja.

(2)  Az   alanyi  adómentességet  választó  adóalanyt  -  a  (3)
bekezdésben   meghatározott    kivételekkel   -    nem   terheli
adónyilvántartási, -megállapítási,  -bevallási  és  -elszámolási
kötelezettség.

(3) Az alanyi adómentességet választó adóalanyt

a)   a    7.   §   (1)   és   (2)   bekezdésében   meghatározott
termékértékesítés     tekintetében      adónyilvántartási,     -
megállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettség,

b) a termékimport tekintetében adónyilvántartási kötelezettség

terheli.\"

                           19. §

Az  áfa  tv.  51.  §-ának  (2)  bekezdése  helyébe  a  következő
rendelkezés lép:

\"(2) Az  alanyi  adómentesség  megszűnik,  ha  az  (1)  bekezdés
szerinti időszakon belül az adóalany gazdasági tevékenységéből -
ide   nem    értve   a    tárgyi   adómentesség    alá   tartozó
termékértékesítést   és    szolgáltatásnyújtást,   valamint    a
mezőgazdasági  tevékenységet   -  származó   tényleges  bevétele
meghaladja  az   alanyi   adómentesség   választására   jogosító
összeghatárt. Az  alanyi adómentesség arra a termékértékesítésre
és  szolgáltatásnyújtásra   nem  vonatkozik   először,   melynek
ellenértékével az adóalany túllépi a jelzett összeghatárt.\"

                           20. §

Az  áfa  tv.  52.  §-ának  (1)  bekezdése  helyébe  a  következő
rendelkezés lép:

\"52. §  (1)  Az  az  adóalany,  akinek  (amelynek)  a  gazdasági
tevékenységének székhelye  vagy az  állandó lakóhelye  belföldön
van, továbbá az üzletek működéséről szóló jogszabály alapján

a)   a   bejelentést   megelőző   adóévben      a   kereskedelmi
szálláshelyadási és  fizetővendéglátási (a  továbbiakban együtt:
kereskedelmi szálláshelyadás) tevékenységéből származó tényleges
bevétele, valamint

b)  a   bejelentés  adóévében  a  kereskedelmi  szálláshelyadási
tevékenysége után ésszerűen várható bevétele

időarányosan nem  haladja meg  a   2.000.000 forintot,  jogosult
arra, hogy  a kereskedelmi  szálláshelyadási  tevékenysége  után
az elszámolandó  adót az  53.  §-ban  foglaltak  szerint  tartsa
nyilván, állapítsa meg, vallja be és számolja el.\"

                           21. §

Az áfa  tv.  62.  §-a  (1)  bekezdésének  b)  pontja  helyébe  a
következő rendelkezés lép:

/A használt  termék felvásárlásakor  az átvevő adóalany jogosult
arra, hogy  a felvásárolt  termék  árának  meghatározott  részét
előzetesen felszámított adóként vegye figyelembe, ha/

     \"b) az átadó e törvény rendelkezései alapján adó fizetésére
nem  kötelezett,   kivéve  a   (4)   bekezdésben   meghatározott
eseteket.\"

                           22. §

(1) Az  áfa tv. 66. §-a a következő  (1) bekezdéssel egészül ki,
egyidejűleg a  § jelenlegi (1) és (2) bekezdésének számozása (2)
és (3) bekezdésre változik:

\"66.  §   (1)  Előleg   fizetése  esetén  a  17.  §-ban  foglalt
szabályokat  azzal   az   eltéréssel   kell   alkalmazni,   hogy
adófizetési kötelezettség  legfeljebb a  kalkulált árrés erejéig
keletkezik.\"

(2) Az  áfa tv.  66. §-ának  (3) bekezdése  helyébe a  következő
rendelkezés lép:

\"(3) Az  adóalany a  (2) bekezdés  szerinti esetben  adólevonási
jogát nem gyakorolhatja.\"

                           23. §

Az áfa tv. 71. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

\"(5)  Az   Adó-   és   Pénzügyi   Ellenőrzési   Hivatal   elnöke
felhatalmazást kap  arra, hogy  a Magyar  Vöröskeresztről  szóló
1993. évi  XL. törvény  2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott
feladatok  ellátására   fordított  kiadásokra  jutó,  e  törvény
rendelkezései alapján le nem vonható előzetesen felszámított adó
visszatérítését  indokolt   kérelemre  -   saját  hatáskörben  -
méltányosságból  engedélyezze   az  olyan  társadalmi  szervezet
részére, amelyet a kérelem benyújtásának évétmegelőzően legalább
két évvel korábban ilyen szervezetként belföldön nyilvántartásba
vettek, s  amely gazdasági  tevékenységet (5.  §) sem  a kérelem
benyújtását megelőzően  nem végzett,  sem  attól  kezdődően  nem
végez.\"

                           24. §

Az áfa tv. 72. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"72. §  (1) A vámhatóság az importáló indokolt kérelmére - saját
hatáskörben -  adófizetés alóli  mentességet engedélyezhet abban
az esetben, ha

a) az  ellenérték nélküli  termékimport az  állampolgárok széles
körét  érintő   közösségi  -  így  különösen:  a  szociális,  az
egészségügyi, a nevelési, az oktatási, a kulturális, a hitéleti,
a  környezetvédelmi,   a  terület-   és  településfejlesztési  -
feladatok ellátását szolgálja, és

b)  az  importáló  e  tekintetben  nem  rendelkezik  adólevonási
jogosultsággal.

(2) Az  adóhatóság a  kedvezményezett indokolt  kérelmére -saját
hatáskörben -engedélyezi  az e  törvény rendelkezései alapján le
nem vonható  előzetesen  felszámított  adó  visszatérítését,  ha
jogszabályba  foglalt,   vagy  a   Magyar  Közlönyben  közzétett
nemzetközi  szerződés  a  külföldről  származó  pénzbeni  segély
felhasználását  ahhoz   a  feltételhez    köti,  hogy  az  abból
finanszírozott kiadások  árában  foglalt  adó  viselése  alól  a
segély kedvezményezettjét mentesíteni kell.

(3) Az  adóhatóság a  kedvezményezettindokolt kérelmére  - saját
hatáskörben   -visszatérítést   engedélyezhet   az   e   törvény
rendelkezései alapján  le nem  vonható  előzetesen  felszámított
adóra,  ha   a  külföldi  illetőségű  adománytevő  a  külföldről
származó pénzbeni  adomány felhasználását  ahhoz  a  feltételhez
köti, hogy  az abból  finanszírozott,  az  állampolgárok  széles
körét  érintő   közösségi  -  így  különösen:  a  szociális,  az
egészségügyi, a  nevelési, az oktatási, a kulturális, ahitéleti,
a  környezetvédelmi,   a  terület-   és  településfejlesztési  -
feladatok  ellátását  szolgáló    kiadások  árában  foglalt  adó
viselése alól az adomány kedvezményezettjét mentesíteni kell.

(4) A  (3) bekezdés  szerinti esetben a kérelemhez csatolni kell
az adománytételről szóló hiteles okiratot, valamint az illetékes
külföldi  állam   hatósága  által   kiállított  okiratot,  amely
igazolja, hogy  az adománytevő  az adomány  összegét a vonatkozó
adózási szabályokkal összhangban számolta el.

(5) A  (2) és (3) bekezdés szerinti adó-visszatérítés legfeljebb
olyan hányadban  engedélyezhető, amilyen hányadban a kiadásokból
a pénzbeni segély, adomány részesedik.\"

                           25. §

Az  áfa  tv.  75.  §-a  (4)  bekezdésének  helyébe  a  következő
rendelkezés lép,  egyidejűleg a  § a  következő  (5) bekezdéssel
egészül ki,  a jelenlegi  (5)-(9) bekezdések jelölése pedig (6)-
(10) bekezdésekre módosul:

\"(4) Az  Áfa tv. 5. §-a (1) bekezdésének b), d) és e) pontjaiban
foglalt esetekben  az Áfa tv. 49-51. §-ait, 53. §-át, 54. §-ának
(3) bekezdését  és 56-57. §-ait, valamint a R. rendelkezéseit az
e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő adó-visszaigénylési
ügyekben  még  alkalmazni  kell,  legfeljebb  azonban  1994.  év
december hónap 31. napjáig.

(5) Az  Áfa tv.  5. §-a  (1) bekezdésének  c) pontjában  foglalt
esetekben az  Áfa tv.  55. §-át  az e  törvény hatálybalépésekor
folyamatban levő  adó-visszaigénylési  ügyekben  még  alkalmazni
kell, legfeljebb azonban 1996. év december hónap 31. napjáig.\"

                           26. §

(1) Az  áfa tv.  2. számú  melléklete  az  e  törvény  1.  számú
melléklete szerint módosul.

(2) Az áfa tv. 3. számú melléklete helyébe az e törvény 2. számú
melléklete lép.

(3) Az  áfa tv.  5. számú  melléklete  az  e  törvény  3.  számú
melléklete szerint módosul.

                           27. §

(1) Ez  a törvény  1995. év  január hónap  1. napján  lép hatály
ba,  rendelkezéseit  -  a  (2)-(6)  bekezdésekben  meghatározott
eltérésekkel - ettől az időponttól kezdődően kell alkalmazni.

(2)  Az   áfa  tv.   6.  §-a   (2)  bekezdésének   a)  pontjában
meghatározott  termékértékesítés   tekintetében  a   3.  §   (2)
bekezdésében  foglalt   rendelkezést  abban   az  esetben   kell
alkalmazni először,  melyben a termék átadásának időpontja 1994.
év december hónap 31. napját követi.

(3) A   4.  §  (4)  bekezdésében  foglalt  rendelkezést  arra  a
termékértékesítésre  és  szolgáltatásnyújtásra  kell  alkalmazni
először, melynél  a teljesítés időpontja 1994. év december hónap
31. napját követi.

(4) A  7. §-ban  foglalt rendelkezést arra a termékimportra kell
alkalmazni először,  melynél a  termék behozatalának, vagy egyéb
módon történő  bejuttatásának időpontja  1994. év december hónap
31. napját követi.

(5) A  21. §-ban  foglalt rendelkezést  abban  az  esetben  kell
alkalmazni először,  melynél a  használt termék  felvásárlásának
időpontja 1994. év december hónap 31. napját követi.

(6) A  23. és  24. §-ban  foglalt rendelkezéseket  az  1994.  év
december hónap 31. napját követően teljesített termékbeszerzésre
és szolgáltatás-igénybevételre lehet alkalmazni először.

                           28. §

(1) E  törvény hatálybalépésével  egyidejűleg az áfa tv. 13. §-a
(1)  bekezdésének   3.  és  5.  pontja,  23.  §-ának  (2)  bekez
dése, 37.  §-a, valamint  1.  számú  mellékletének  21.  pontja,
továbbá 2.  számú mellékletének  14. pontja  - a (4) bekezdésben
meghatározott eltéréssel - a hatályát veszti.

(2)  Az   áfa  tv.   6.  §-a   (2)  bekezdésének   a)  pontjában
meghatározott  termékértékesítés   tekintetében,  ha   a  termék
átadásának  időpontja   e   törvény   hatálybalépésének   napját
megelőzően történt, az áfa tv. e módosítás előtti 16. §-ának (5)
bekezdését kell alkalmazni.

(3) Az  az adóalany,  aki (amely)  1994. év  december hónap  31.
napján az  áfa tv.  19. §-ának  hatálya alá  tartozott,  arra  a
termékértékesítésére és szolgáltatásnyújtására, melyet e törvény
hatálybalépésének napját  megelőzően teljesített, de amelynél az
ellenérték  megfizetése   azt  követően  történik,  jogosult  az
ellenérték megfizetéséig,  de legfeljebb  1995. év március hónap
31. napjáig az áfa tv. e módosítás előtti 19. §-át alkalmazni.

(4) Az  az adóalany,  aki (amely)  1994. év  december hónap  31.
napján az  áfa tv.  37. §-ának  hatálya alá  tartozott,  arra  a
termékbeszerzésére   és   szolgáltatás-igénybevételére,   melyet
részére   e    törvény   hatálybalépésének   napját   megelőzően
teljesítettek,  de   amelynél  az   ellenérték  megfizetése  azt
követően történik,  köteles az  ellenérték megfizetéséig  az áfa
tv. e módosítás előtti 37. §-át alkalmazni.

(5)   Ha    a   használt    termék   felvásárlása    e   törvény
hatálybalépésének napját megelőzően történt, de értékesítése azt
követően történik,  az áfa  tv. e módosítás előtti 62. §-át kell
alkalmazni.

(6) Az a jogosult, akinek (amelynek) 1994. év december hónap 31.
napján az  adó visszaigénylése  az áfa  tv. 78.  §-a szerint még
folyamatban volt,  jogosult arra, hogy adó-visszaigénylési jogát
az áfa  tv. e  módosítás előtti  78. §-a  szerint érvényesítse e
törvény hatálybalépésének napját követően is.



1. számú melléklet az 1994. évi ... törvényhez


Az áfa  tv. 2.  számú  mellékletének  30.  pontja  a  következők
szerint módosul, egyidejűleg a következő 31. ponttal egészül ki:

/A 30.  § (1)  bekezdésében meghatározott termékértékesítések és
szolgáltatásnyújtások a következők:/

\"30.  az   1-29.  pontokban   felsorolt  termékértékesítések  és
szolgáltatásnyújtások közvetítése,  ha az  más nevében és javára
történik;

31.  az   előzőekben   statisztikai   besorolási   számra   való
hivatkozással meghatározott  tevékenységek,  függetlenül  attól,
hogy a statisztikai besorolás a tevékenység folytatását személyi
vagy egyéb előfeltételhez köti.\"

2. számú melléklet az 1994. évi ... törvényhez

Az  áfa   tv.  3.   számú  mellékletének   helyébe  a  következő
rendelkezés lép:

     \"3. számúmelléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez

  I.   rész:   Az   előzetesen   felszámított   adó   megosztása
arányosítással

1. Az  arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegét
az alábbi  számítási módszerrel  kell megosztani levonható és le
nem vonható részre:

                   L = A x LH, valamint

                   N = A - L, ahol
  A:   az  arányosításba   bevont  előzetesen  felszámított  adó
öszszege;

L:  az   arányosításba  bevont   előzetesen   felszámított   adó
öszszegéből a levonható rész;

N:  az   arányosításba  bevont   előzetesen   felszámított   adó
öszszegéből a le nem vonható rész;

LH: a  levonási hányad,   mely annak a hányadosnak az eredménye,
amelynek

- számlálójában  az adólevonásra  jogosító termékértékesítés  és
szolgáltatásnyújtás adó nélkül számított összesített ellenértéke
szerepel,

-  nevezőjében   pedig  a   számlálóban  szereplő,  valamint  az
adólevonásra     nem      jogosító     termékértékesítés      és
szolgáltatásnyújtás összesített  ellenértékének együttes összege
szerepel. Alevonási  hányadot 2  tizedesjegy  pontossággal  kell
kiszámítani.

2. A levonási hányad 1. pont szerinti kiszámításakor:

a) a  számláló és/vagy nevező értékét növeli a termékértékesítés
és szolgáltatásnyújtás  végzéséhez  közvetlenül  és  közvetetten
kapcsolódó költségvetési vagy egyéb támogatás;

b) a  számláló és/vagy  a nevező értékébe nem kell beszámítani a
tárgyi eszköz  értékesítésének, illetve a 2. számú melléklet 6.,
7.   és   13.   pontjaiban   meghatározott   szolgáltatásnyújtás
ellenértékét, ha  azt az  adóalany  eseti  jelleggel  végzi.  Az
előzőek szerint  kell eljárni  akkor is, ha a 2. számú melléklet
6., 7.,  és 13.  pontjai csak a 2. számú melléklet 31. pontjának
figyelembevételével minősülnek szolgáltatásnyújtásnak.

3. Az  adóalany -  választása szerint  - az arányosításba bevont
előzetesen felszámított adó összegét

a) a  tárgyévi adatok  alapján göngyölítve  kiszámított levonási
hányad alkalmazásával, vagy

b) az  évközi adóbevallási  időszak(ok)ban  a  tárgyévetmegelőző
évre vonatkozó levonási hányad alkalmazásával köteles megosztani
(ideiglenes megosztás). A tárgyév végén az adóalany köteles:

- a  tárgyévi adatok  alapján  a  tárgyévre  vonatkozó  levonási
hányadot  meghatározni,    s  ha  a  kapott  eredmény  eltér  az
ideiglenes megosztáskor alkalmazott levonási hányadtól, akkor

- az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegét a
tárgyévre vonatkozó  adatok  felhasználásával  újból  megosztani
(végleges megosztás),  és az  ideiglenes és a végleges megosztás
közötti különbözetet pótlólag bevallani.

4. Az  adóalany a   3.  pont szerinti választásától a tárgyévben
nem  térhet   el.  Az   az  adóalany,  aki  a  tárgyévben  válik
adóalannyá, illetve  nem rendelkezik  a tárgyévet  megelőző évre
vonatkozó levonási hányaddal, csak a  3/a. pontban meghatározott
számítási mód  szerint oszthatja  meg  az  arányosításba  bevont
előzetesen felszámított adó összegét.

 II.  rész:A tárgyi  eszközrejutó  előzetesen  felszámított  adó
megosztására vonatkozó különleges szabályok

1. A  rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges
felhasználási aránynak  megfelelő megosztást az alábbi számítási
módszerrel kell meghatározni:

            P1 = ÁE x (FB/I - FB/V), ahol

   P1:a pótlólag bevallandó adó összege,  mely \"Á\" előjel esetén
a pótlólag  le nem vonható, illetve \"-\" előjel esetén a pótlólag
levonható adót jelenti;

     ÁE:  a  tárgyieszközre  jutó  előzetesen  felszámított  adó
összege;

       FB/I:a  rendeltetésszerű  használatbavételévére  érvényes
ideiglenes felhasználási arány, mely

- tételes elkülönítés esetén \"1\", ha a tárgyi eszköz közvetlenül
adólevonásra       jogosító        termékértékesítéshez       és
szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik,  illetve \"0\",  ha  a  tárgyi
eszköz      közvetlenül      adólevonásra      nem      jogosító
termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik;

- arányosítás  esetén az I. részben meghatározott, az ideiglenes
megosztáskor alkalmazott levonási hányad;

      FB/V: a  rendeltetésszerű  használatbavételévére  érvényes
végleges felhasználási arány, mely

- tételes elkülönítés esetén \"1\", ha a tárgyi eszköz közvetlenül
adólevonásra       jogosító        termékértékesítéshez       és
szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik,  illetve \"0\",  ha  a  tárgyi
eszköz      közvetlenül      adólevonásra      nem      jogosító
termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik;

- arányosítás  esetén az  I. részben  meghatározott, a  végleges
megosztáskor alkalmazott levonási   hányad.

2. A 39. §  (1) bekezdése szerinti utólagos módosítást az alábbi
számítási módszerrel kell meghatározni:

          P2 = ÁE x (FB/V - FT/V), ahol
             i

    P2:  a pótlólag  bevallandó adó  összege,   mely \"Á\"  előjel
esetén apótlólag  le nem  vonható, illetve     \"-\" előjel esetén
apótlólag levonható adót jelenti;

   ÁE: a II. rész 1. pontjában ekként meghatározott érték;
     FB/V:  a  II.  rész  1.pontjában  ekként  meghatározott  ér
ték;

   FT/V: a tárgyévreérvényes végleges felhasználásiarány,  mely

  -   tételes  elkülönítés   esetén  \"1\",  ha  a  tárgyi  eszköz
közvetlenül  adólevonásra   jogosító   termékértékesítéshez   és
szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik,  illetve    \"0\", ha a tárgyi
eszköz      közvetlenül      adólevonásra      nem      jogosító
termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik;

- arányosítás  esetén az  I. részben  meghatározott, a  végleges
megosztáskor alkalmazott levonási hányad;

      i: ingatlan esetén \"10\" , egyéb tárgyi eszköz esetén pedig
\"5\".\"


3. számú melléklet az 1994. évi ... törvényhez

1. Az  áfa tv.  5. számú mellékletének 1. pontjában szereplő \"É\"
jelölés tartalmi  meghatározása helyébe  a következő rendelkezés
lép:

\"É:  a   bolti  kiskereskedelmi   tevékenységből  származó,   az
adóbevallási  időszakban   ténylegesen  elért   bevétel,  melyet
csökkent az  ugyanezen időszakban kapott (jóváírt) költségvetési
és  társadalombiztosítási  támogatás  összege,  ha  az  a  bolti
kiskereskedelmi tevékenység  keretében értékesített  termék árát
közvetlenül befolyásolja;\"

2. Az  áfa tv.  5.  számú  mellékletének  3.  pontja  helyébe  a
következő rendelkezés lép:

\"3. A  nyitó és  a záró  bolti  kiskereskedelmi  készleten  levő
termékeket egyaránt  leltározással kell felmérni. Ha az adóalany
a  bolti   kiskeresedelmi  tevékenységre   vonatkozó  különleges
adózási  módot   a  61.  §  (1)  bekezdése  szerint  üzletenként
alkalmazza, a leltározást üzletenként kell elvégezni.

A  leltár  felvételére  a  számviteli  törvény  42.  §-ának  (3)
bekezdésében foglaltakat  kell megfelelően  alkalmazni. A  bolti
kiskeresedelmi   tevékenység   évközi   megkezdésekor,   illetve
megszüntetésekor  a   nyitó  és  a  záró  bolti  kiskereskedelmi
készletet a  megkezdés, illetve a megszüntetés időpontjában kell
felmérni.

A   készleten    levő   termékek   értékét   -   adókulcsonkénti
részletezésben  és   összesen  is   -  adóval  együtt  számított
beszerzési áron,  ilyen ár hiányában pedig az adót is tartalmazó
forgalmi értéken kell meghatározni.

Készleten levőnek  kell tekinteni  azt a  terméket  is,  melynek
ellenértékét a  leltár fordulónapjáig  egészben vagy részben nem
fizették meg.  Az ellenérték  megfizetésének időpontjában az így
nyilvántartott terméket  az 1.  pont szerinti számítás során már
nem kell figyelembe venni.

Ha a  bolt önálló  ármegállapítási  joggal  nem  rendelkezik,  a
készleten levő termékek értékét - adókulcsonkénti részletezésben
és összesen  is -  nyilvántartás szerinti fogyasztói áron is meg
lehet határozni.\"

                    Általános indokolás

Az általános  forgalmi adó  1992. évi újrakodifikálásával a jogi
szabályozás  immár   nemcsak  az   adózási   alapelvek,   de   a
részletszabályok  szintjén   is   igazodik   az   Európai   Unió
tagállamaiban alkalmazott  \"hozzáadottérték-adó\" típusú forgalmi
adóhoz.

Az 1992.  évi LXXIV. törvény hatálybalépése óta eltelt közel két
esztendő tapasztalatai igazolják, hogy a megújított áfa-rendszer
beváltotta  a   hozzáfűzött  reményeket;  úgy  vált  a  központi
költségvetés legjelentősebb  bevételi forrásává,  hogy eközben -
sem időlegesen,  sem tartósan - nem idézett elő komoly zavarokat
a gazdasági és pénzügyi folyamatokban.

Természetesen a  gyakorlati működés során időről időre felszínre
kerülnek   olyan,   előre   nem   látható   anomáliák,   amelyek
megszüntetése sürgető  feladat. A  törvénymódosítás egyik  célja
ennek végrehajtása.

A   törvénymódosítás    másik    alapvető    célja    azzal    a
kormányprogramban is  deklarált elgondolással  függ össze, amely
szerint a  költségvetés bevételeiben  növekedni kell a közvetett
adók  súlyának.   A  javasolt   változtatások  azonban   nem  az
adómértékek  további  emelésére  irányulnak,  hanem  az  adózási
előírások   bizonyos    pontokon   történő    szigorítására.   A
szigorítások  az   áfa-rendszer  \"fő  szabályainak\"  fokozottabb
érvényre  juttatásában   öltenek  testet,  az  adózási  kiskapuk
kiiktatását, a  feketegazdaságból származó  bevételek  láthatóvá
tételét, ezzel  együtt a  normativitás és  a  versenysemlegesség
erősítését hivatottak elősegíteni.

A törvénymódosítás  adminisztrációs könnyítéseket  is tartalmaz.
Ennek haszonélvezői elsősorban a kisadózók lehetnek.

                    Részletes indokolás

                        az 1. §-hoz

A módosító  javaslat az  adóhatósággal  történő  kapcsolattartás
tisztázását  szolgálja.  Eljárásjogi  oldalról  kijelöli  azt  a
személyt, aki    a  tulajdonostársak  közössége  nevében,  annak
képviseletében az  adóalanyisághoz fűződő  kötelezettségeket  és
jogokat ténylegesen gyakorolja.

                         a2. §-hoz

Az adóhalmozódás elkerülése okán a Javaslat egyértelműsíti, hogy
a saját  vállalkozásban megvalósított beruházás is csak azzal az
előfeltétellel  adóztatható,   ha  a  beruházáshoz  felhasznált,
hasznosított    termék    beszerzésére,    kitermelésére    vagy
előállítására jutó  előzetesen felszámított  adó  egészben  vagy
részben levonható.

A természetbeni  adományt tevő  adóalany továbbra is mentesülhet
az adófizetés  alól.  A  módosítás  egyrészt  ennek  feltételeit
pontosítja, másrészt  követi a  magánszemélyek jövedelemadójáról
szóló  törvényben  javasolt  változtatást,  amely  az  adóalapot
csökkentő kedvezményt adót csökkentő kedvezménnyé alakítja át.

A vonatkozó  jogszabályok értelmében  a sajtóterméket  előállító
(forgalmazó)  adóalany   a  kötelespéldányt  ingyenesen  köteles
szolgáltatni.   Annak   érdekében,   hogy   ez   a   jogszabályi
kötelezettség  járulékos  adókonzekvenciával  méltánytalanul  ne
sújtsa az  adóalanyt, a Javaslat a kötelespéldány szolgáltatását
kivonja az adóztatható tényállások köréből.

                         a 3. §-hoz

Az  adófizetési   kötelezettséget  -   fő  szabály   szerint   -
változatlanul   a   termékértékesítés   és   szolgáltatásnyújtás
teljesítése (részteljesítése)  keletkezteti. Ennek  időpontját -
ha e  törvény másként  nem rendelkezik  -  továbbra  is  a  Ptk.
szabályai szerint kell megállapítani. Ebben a tekintetben csupán
formai változtatást  jelent, hogy  a  számlában,  egyszerűsített
számlában, stb.  feltüntetett  teljesítési  napra  nem  történik
kifejezett utalás  a normaszövegben,  mivel az  - a  bizonylatok
kötelező adattartalmáról  rendelkező részben  (13. §) - amúgy is
szerepel.

A  részletvételnél,   valamint   a   tulajdonjog   átruházásával
egybekötött  bérletnél  a  Javaslat  a  termék  átadásakor  -  a
tőkeérték erejéig  - egyösszegű  adófizetési kötelezettséget  ír
elő,  biztosítandó   a  versenyegyenlőséget  az  olyan  egyszerű
adásvételi ügyletekkel,  ahol az  ellenérték megfizetése  időben
késleltetetten történik.  Ez azonban  nem érinti  a  tulajdonjog
átruházásával egybekötött  bérlet tekintetében  a hitelnyújtást,
amely a kamatösszeg erejéig változatlanul szolgáltatásnyújtásnak
minősül. (Az  ilyen ügyletek  számviteli megítélése  is hasonló,
hiszen a \"lízingdíj\" elszámolása technikailag két részből áll: a
törlesztésből és  a finanszírozási  díjból, vagyis  a  kamatból,
miközben az adásvétel szabályai szerint követelésként azonnal el
kell számolni a lízingbe adott eszköz nettó beszerzési árát.)

                         a 4. §-hoz

A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőző
pénzmozgáshoz kapcsolódó  adófizetési kötelezettséget a Javaslat
a   korábbiaktól    eltérően   már   nem   egy   jogcímhez,   az
előlegfizetéshez  köti,   hanem  azt  kiterjeszti  minden  olyan
esetre,   amelynél    ellenértékbe   beszámítható   pénzösszeget
fizetnek. Ágy adott esetben a foglaló is keletkeztet adófizetési
kötelezettséget.  Az   \"előleg\"  kifejezést   a  Javaslat  ugyan
változatlanul használja,  de az a továbbiakban gyűjtőfogalomként
értendő.

A  Javaslat   új  jogintézményként   vezeti  be  az  adófizetési
kötelezettség  teljesítésének   halasztását.  A   halasztás   az
adófizetési kötelezettség  keletkezését nem  befolyásolja,  arra
ugyanis az  általános szabályok  vonatkoznak, de a fizetendő adó
elszámolását és  bevallását arra  az adómegállapítási  időszakra
tolja el, amelyben a halasztás lejár.

Az  adófizetési   kötelezettség  teljesítésének  halasztása  két
adóalanyi körben  érvényesül: az  egyik  a  szolgáltatást  saját
nevében megrendelő  adóalanyok,  a  másik  a  nyilvántartásaikat
pénzforgalmi szemléletben vezető adóalanyok köre.

Ez a  jogintézmény olyan  áthidaló megoldást  takar, amely  -  a
halasztás  méltányosan   kialakított   feltételeinek   révén   -
tekintettel  van  az  érintett  adóalanyok  sajátos  helyzetére,
ugyanakkor azonban  figyelembe veszi  azt is,  hogy  korábban  a
pénzbefolyáshoz   időkorlát    nélkül    kapcsolt    adófizetési
kötelezettség  ösztönzőleg   hatott  a  költségvetési  érdekeket
hátrányosan befolyásoló fiktív ügyletek elszaporodására.

                        az 5. §-hoz

A  Javaslat   egyértelműsíti,   hogy   az   ellenérték   nélküli
termékértékesítésnél az  adó alapját  miként kell  meghatározni,
ezzel egy  jogbizonytalanságot old fel, amely a nem egyértelműen
rangsorolt alternatív előírásokból származott.

                         a 6. §-hoz

A  szolgáltatást   saját  nevében  megrendelő  adóalany  -  mint
adófizetésre kötelezett  - az  általa fizetendő  adó összegét  a
törvény 19.  §-a  szerinti  halasztás  lejáratának  időpontjában
állapítja   meg.    Annak   érdekében,    hogy   az    esetleges
árfolyamváltozásból származó különbözet a fizetendő adó összegét
ne befolyásolja,  indokolt, hogy  az adóalap  forintban  történő
kifejezéséhez szükséges  árfolyam mértéke is ebben az időpontban
rögzüljön.

                         a 7. §-hoz

A  Javaslat   értelmében  megszűnik   az   alapításkori   apport
adómentessége.   A    versenyfeltételek   egyenlősége    ugyanis
megkívánja, hogy  a belföldi  és a  külföldi befektetések azonos
elbírálás alá essenek.

Az  alapításkori  apport  adómentessége  legális  adómegkerülési
lehetőséget jelentett  minden olyan  esetben, ahol  a beszerzést
terhelő adó  levonását (visszaigénylését)  a törvény tiltja (pl.
személygépkocsi). Ezt az egyoldalú versenyelőnyt - többek között
fiktív cégek  alapításával -  egyre növekvő mértékben használták
ki ezidáig.

Az  adómentesség   megszüntetése  -   eltérően   a   vámtól   -a
vállalkozások döntő többsége számára nem hoz tényleges adóteher-
növekedést,  mivel   az   import   után   megfizetett   adó   az
adóhatósággal   szemben    követelésként   érvényesíthető    -az
adólevonásra (-visszaigénylésre) vonatkozó előírások szerint.

                         a 8.§-hoz

A Javaslat  célja annak  egyértelmű kifejezése,  hogy  a  beszer
zést   terhelő,    előzetesen   felszámított    adó   levonására
(\"visszaigénylésére\") az  adóalany csak  akkor  jogosult,  ha  a
szóban  forgó   beszerzést  teljes   egészében   vállalkozásának
folytatásához  használja.  Ezzel  a  jogszabályi  hellyel  lehet
biztosítani azt, hogy a költségvetés szempontjából a vállalkozás
nevében  beszerzett,   de   pl.   ingyenes   átadás   révén   az
alkalmazottnak  juttatott,   vagy   ténylegesen   a   vállalkozó
háztartásában   használt    termék   után    az   adó   ugyanúgy
realizálódjon,  mintha   ahhoz  a   vállalkozó  vagy  a  dolgozó
közvetlenül lakossági  vásárlóként jutott volna hozzá. Ily módon
tehát megteremtődik  az adóügyi  összhang a vásárlásra fordított
pénzbeni juttatások, illetve a természetbeni juttatások között.

A Javaslat az ingyenes átadások közül kiemeli az alapítványoknak
juttatott adományokat,  a kisértékű ajándékokat, az árumintát és
a sajtótermékek  köteles  példányait.  Ezeknél  tehát  megvan  a
lehetőségaz előzetesen felszámított adó levonására.

                         a 9.§-hoz

Mivel az  adóelszámolás (fizetés és visszaigénylés) bizonylata a
számla, az  adóalanynak mindig  rendelkeznie kell  a  beszerzést
dokumentáló   bizonylatokkal.    Ez   azt   is   jelenti,   hogy
költségelszámolásának    tételesnek    kell    lennie,    hiszen
beszerzéseit okmányokkal tételenként igazolni tudja.

A Javaslat  ezért egyértelműsíti, hogy az az adóalany, aki nem a
tételes    (számlákkal     alátámasztott)     költségelszámolást
alkalmazza,  ezen   beszerzései  tekintetében   adólevonási   (-
visszaigénylési) jogával egyáltalán nem élhet.

                        a 10.§-hoz

A  javasolt  jogszabályi  rész  technikai  jellegű  módosítás  a
külföldről  igénybe   vett  szolgáltatásokra  megfogalmazott,  a
tényleges adófizetésre  adott halasztás  miatt. A változás tehát
érintetlenül hagyja  azt a jelenleg is fennálló szabályt, hogy a
külföldről igénybevett  szolgáltatás után a levonási jog csak az
adó tényleges,  pénzügyi megfizetését  követően  nyílik  meg  az
adóalanyok számára.

                        a 11.§-hoz

A  Javaslat   érdemi  változtatást   nem  jelent,   csak   annak
nyomatékosítására törekszik,  hogy az adóalanyoknak - amennyiben
adólevonásra   jogosító,    és   adólevonásra    nem    jogosító
tevékenységet  egyaránt  folytatnak  -  elsődlegesen  arra  kell
törekedniük, hogy  beszerzéseiket tételes  elkülönítéssel tudják
az egyes  tevékenységeikhez hozzárendelni.  A beszerzést terhelő
adó levonható  és le  nem vonható  részre való  megosztására (az
arányosításra) előírt  közelítő számítási  mód  csak  kiegészítő
szabály lehet.

A módosítással  egyértelművé válik  az is,  hogy az  arányosítás
alkalmazására az  adóalanynak csak  az értékesítési tevékenysége
körében van joga.

A törvény  3.sz.  mellékletének  I.része  két  ponton  tartalmaz
változást. Az  egyik annak  beépítése, hogy  az arányszámításban
minden költségvetési és bármely egyéb támogatást figyelembe kell
venni, akár közvetlenül, akár közvetve kapcsolódik az adóköteles
vagy adómentes  értékesítéshez. (Közvetett a kapcsolat akkor, ha
a támogatott  tevékenységet nem  a támogató  felé kell nyújtani,
vagy nem  az árat csökkentő, hanem az adóalanyok finanszírozását
segítő forrás.)

A másik  változás az  az új  rendelkezés, amely szerint nem kell
arányosítani azokban  az esetekben,  amikor  az  adóalany  eseti
jelleggel    ad-vesz     értékpapírokat,    vagy    engedményezi
követeléseit, vállalja  át mások  tartozásait. Az új rendelkezés
azon a  megfontoláson alapul, hogy mentesítse az adóalanyokat az
arányosítás adminisztrációs  terhei alól  azokban az  esetekben,
amelyek a  gazdálkodás szokásos  keretei között  egyszer-egyszer
előfordulnak,   és    az   ügyletekkel   kapcsolatos   költségek
minimálisak.

                        a 12.§-hoz

A Javaslat  első  része  apróbb,  technikai  jellegű  módosítás.
Azzal,  hogy  a  tárgyi  eszköz-beszerzések  utáni  adó-fizetési
kötelezettség       a   módosítás   révén   a   rendeltetésszerű
használatbavételhez igazodik,  és  adólevonási  jog  nem  mindig
keletkezik, a módosítással célszerűbb a tárgyi eszközök utólagos
funkcióváltását  (a   beszerzés  időpontjához   képesti   eltérő
hasznosítást) a használatbavétel időpontjától kezdve figyelni.

A módosítás  másik része azt a szabályozást kívánja pontosítani,
melyet a  törvény arra  az esetre ír elő korrekciós szabályként,
ha a  tárgyi eszközt a megfigyelési időszakon belül értékesítik.
A Javaslat  a korrekciós  szabály alkalmazásának időtartamát nem
változtatja meg,  de az évek helyett a hónapokban való számítást
írja elő.

Ezzel   megszüntethető    az   a   jól   ismert,   különösen   a
személygépkocsik   beszerzésekor    alkalmazott    adóelkerülési
lehetőség, hogy  a saját  használatra  vásárolt  autókat  az  év
elején szerzik be, és az év végén továbbadják.

Rendelkezik a  szóban forgó  jogszabályi  hely  arról  is,  hogy
részletvételnél, illetve a tulajdonjog átruházásával egybekötött
bérletnél az  időintervallum kezdő  időpontjának a tárgyi eszköz
átadása minősül.

Az ezen jogszabályi helyhez kapcsolódó 3.sz. melléklet II. része
szintén tükrözi  azt a  technikai jellegű  változtatást, hogy  a
levonási jog  keletkezésének időpontja  helyett a  tárgyi eszköz
rendeltetésszerű használatbavétele mérvadó a korrekciós számítás
során.

                        a 13.§-hoz

Kiindulva abból,  hogy a  vevő felé  áthárított adó a vevő által
fizetendő ár  része, amennyiben  az eladó  utólag kívánja az adó
alapját, összegét, mértékét változtatni, vagy csak utólag akarja
az adót  felszámítani,  a  javasolt  törvénymódosítás  az  ennek
eszközéül szolgáló  helyesbítő számla  kiállítását csak  a  vevő
írásos jóváhagyása mellett engedi meg.

                        a 14.§-hoz

Az adminisztrációs  terhek könnyítése  érdekében jövőre lehetővé
válik a negyedéves bevallás is. Ezért a Javaslat előírja, hogy a
negyedéves  bevallást   készítők  számára   az  adómegállapítási
időszaknak az adott negyedév minősül.

                        a 15.§-hoz

A   törvénymódosítás   egyik   fő   célja   a   visszaigénylések
szigorítása. Ezért is kulcsfontosságú  annak körülírása, hogy az
adóalany  mely  esetekben  kerülhet  ténylegesen  visszaigénylői
pozícióba.

A  Javaslat   első  része  technikai  jellegű  pontosítás  abból
eredően,   hogy    az   adófizetési    kötelezettség   tényleges
teljesítésére  az   adóalanyok  bizonyos   esetekben  -   így  a
külföldről igénybevett  szolgáltatásoknál, illetve apénzforgalmi
adózásban -  halasztást kapnak.  Itt rögzíti  a jogszabály  azt,
hogy  a  halasztás  lejáratakor  kell  a  bevallásban  fizetendő
adóként szerepeltetni a \"halasztott\" adót.

A  Javaslat  második  része  a  beszerzést  terhelő,  előzetesen
felszámított  adó   alóli  mentesülési  módokat  határozza  meg.
Egyértelműsíti,  hogy   a  fő   mentesülési  mód  az  előzetesen
felszámított  adó   levonása,  összefüggésben   azzal,  hogy   a
\"hozzáadottérték-adó\"    típusú    forgalmiadó-rendszerben    az
értékesítést terhelő  adó  -  a  hozzáadott  érték  arányában  -
jellemzően meghaladja  a beszerzést  terhelő adót.  Ha az  adott
adómegállapítási időszakban  a fizetendő  adó összege  mégsem ad
elégséges  fedezetet   a  levonásra,   az  adóalany   a  negatív
különbözetet -  az elévülési  időn belül  -  továbbgörgetheti  a
soron következő adómegállapítási időszakra.

Az  adó   visszaigénylését  a   Javaslat  kiegészítő  jelleggel,
tételesen körülírt  tényállásokban  engedi  meg.  Az  előzetesen
felszámított adó  alóli mentesülésnek  ez a módja év közben csak
az alanyi  adómentességre jogosító  összeghatár elérésével teszi
lehetővé, hogy  az adóalany  - elégséges  fedezet hiányában  - a
negatív   különbözetet    ne   görgesse    tovább,   hanem   azt
visszaigényelje. Ez  alól a  szabály alól  kivételt képeznek:  a
jelentős   befektetéssel    járó   tárgyieszköz-beszerzések    -
figyelemmel az  induló vállalkozásokra  is -,  ha az  előzetesen
felszámított adó  összege legalább 200 ezer forinttal meghaladja
az ugyanezen  időszakban fizetendő  adó göngyölített összegét; a
megszűnéssel  összefüggő   végelszámolás;  s  végül  a  külföldi
utasnak \"előlegzett\" adó-visszatérítés.

                        a 16.§-hoz

Az  adminisztrációs  terhek  könnyítéséhez  tartozó  jogszabályi
rendelkezés szerint  azok az  adóalanyok, akik  kizárólag tárgyi
adómentes tevékenységet  folytatnak, és külföldről szolgáltatást
sem vesznek  igénybe, mivel  ekkor fizetendő,  illetve levonható
adójuk  nincs,   mentesülnek  az  adott  havi  (vagy  negyedévi)
bevallás elkészítése alól.

                    a 17-18-19.§-okhoz

A   Javaslat    az    alanyi    adómentesség    választhatósága,
nyilvántartása,  esetleges   adófizetése  terén  több  változást
tartalmaz.

Az alanyi adómentesség választásának értékhatára a jelenlegi 500
ezer és 1 millió Ft-ról egységesen 1 millió Ft-ra változik. Ez a
bolti   kiskereskedelmi    és   vendéglátóipari    tevékenységet
folytatóknál az  értékhatár korábbi  szinten maradását, az egyéb
értékesítést végzőknél  az értékhatár megduplázódását jelenti. A
tervezett    változtatás    mind    mértékében,    mind    pedig
egységesítésében megfelel az Európai Unió ajánlásainak.

Ha az  adóalany ezt  az értékhatárt  év közben  túllépi,  alanyi
adómentessége megszűnik.
Változás  következik   be  egyes   esetekben  az  adófizetés  és
nyilvántartás terén  is azáltal,  hogy  a  Javaslat  kiterjeszti
rájuk is  az  apportálás  és  más  ingyenes  átadások,  a  saját
vállalkozásban megvalósított  beruházások, és  a megszűnés során
felmerülő adófizetési  kötelezettséget is.  Ezzel kerülhető el a
mai   adókijátszási    lehetőségek   azon   típusa   is,   amely
arra alapít,  hogy a leginkább háztartási, magánfogyasztási célú
beszerzések  idején   mint  induló   vállalkozás,  az   adóalany
bejelentkezik, az  adót visszaigényli,  majd kis  forgalma miatt
alanyi adómentességet választva megszűnik.

                        a 20.§-hoz

A  Javaslat   a  kereskedelmi   szálláshelyadási   tevékenységet
folytató   adóalanyok    esetében   a   választható   átalányadó
értékhatárát 1,5 millió Ft-ról 2 millió Ft-ra emeli meg. Ezáltal
a fizetővendéglátás  szélesebb  köre  számára  nyílik  lehetőség
arra, hogy a tételes adózás helyett az elszámolandó adó összegét
-  az   adóbevallási  időszakban   ténylegesen  elért  bevételre
vetített átalányadó-kulcs alkalmazásával - lényegesen egyszerűbb
módon állapítsa meg.

                        a 21.§-hoz

A  Javaslat   a  használt   termék  felvásárlása  terén  feltárt
visszaélések megszüntetésére olyan változtatást tartalmaz, amely
szerint csak  a  lakosságtól  történő,  továbbértékesítési  célú
felvásárlás   után    lehet   előzetesen    felszámított    adót
megállapítani és levonni.

                        a 22.§-hoz

A  Javaslat   a  teljesítést   megelőzően  kapott,  ellenértékbe
beszámítható pénzösszeggel  (előleggel) kapcsolatos  adófizetési
kötelezettségre   vonatkozóan   iktat   be   különös   szabályt,
összhangban azzal,  hogy az  idegenforgalmi tevékenység  kapcsán
lényegileg  az   árrés  után   kell  adózni.   Az  előleg  utáni
adófizetési kötelezettség  így szintén  csak a  kalkulált  árrés
erejéig keletkezik.

                      a 23-24.§-okhoz

A  Javaslat   e   paragrafusainak   rendelkezése   egyrészt   új
felhatalmazásokat    tartalmaz,     másrészt     már     meglévő
felhatalmazáshoz pontosító jellegű kiegészítést tesz.

A Javaslat  szerint  felhatalmazást  kap  az  Adó-  és  Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatal  elnöke az adó-visszatérítés méltányosságból
történő engedélyezésére  olyan társadalmi  szervezetek esetében,
amelyek a  Magyar Vöröskeresztről szóló törvényben meghatározott
feladatokat látnak  el, s  az azzal  kapcsolatos kiadásokra jutó
adó   viselése    alólegyébként   nem   mentesülhetnek.   Fontos
követelmény, hogy  ezek a  társadalmi szervezetek  már a kérelem
benyújtását megelőző  két évben ilyen feladatokat lássanak el, s
gazdasági tevékenységet egyáltalán ne végezzenek.

A Javaslatban  szereplő  rendelkezés  felhatalmazza  továbbá  az
adóhatóságot  arra   is,  hogy   a  segélyezett  kérelmére  adó-
visszatérítést engedélyezzen  abban az  esetben, ha jogszabályba
foglalt, vagy Magyar Közlönyben közzétett nemzetközi szerződés a
külföldről származó  pénzbeni segély  felhasználását ahhoz köti,
hogy a kedvezményezettet az adó viselése alól mentesíteni kell.

Az adóhatóság - megfelelő igazolások esetén - adó-visszatérítést
engedélyezhet  az   adományozott  indokolt   kérelmére  külföldi
magánadományokból finanszírozott  ügyletek esetében  is,  ha  az
adománytevő  kiköti,  hogy  az  adó  viselése  alól  az  adomány
kedvezményezettjét  mentesíteni   kell.  Az  adománynak  azonban
minden esetben  az állampolgárok  széles körét  érintő közösségi
(szociális,      egészségügyi,       nevelési,      oktatási,hit
életi, környezetvédelmi,  településfejlesztési  stb.)  feladatok
ellátását szolgáló kiadásokat kell finanszíroznia.

                        a 25.§-hoz

A   Javaslat    1996.   december    31-éig   meghosszabítja   az
önkormányzatok és  víziközmű-társulatok 1992.  december 31-éig -
adó-visszaigénylés szempontjából  - folyamatba  tett, de  még be
nem fejezett  közmű-, út- és járdaépítési beruházásainál az adó-
visszatérítés lehetőségét.

                    a26-27-28. §-okhoz

A Javaslat  e paragrafusaiban foglalt rendelkezések tartalmazzák
a hatálybalépéssel és az átmenettel kapcsolatos szabályokat.

A Javaslat  szerint a  módosító törvény  1995. január  1-jén lép
hatályba, rendelkezéseit  ettől  az  időponttól  kezdődően  kell
alkalmazni.

A  törvény   6.  §   (2)  bekezdés  a)  pontjában  meghatározott
termékértékesítés  esetében   a  termék   átadása  napján  akkor
keletkezik  -  az  új  rendelkezésnek  megfelelően  -adófizetési
kötelezettség,  ha  az  átadás  1994.  december  31-ét  követően
valósul meg.  Az 1995. január 1-jén folyamatban levő ügyleteknél
az   adófizetési    kötelezettség    keletkezését    meghatározó
teljesítési  időpont   változatlanul  az  egyes  részkifizetések
esedékességének napja.

A pénzforgalmi  szemléletben adózók  adófizetési  kötelezettsége
keletkezésének  időpontjára,   valamint  a   halasztó   hatályra
vonatkozó  rendelkezéseket   arra   a   termékértékesítésre   és
szolgáltatásnyújtásra  kell   alkalmazni  először,   amelynél  a
teljesítés  időpontja   1994.  december   31-ét  követi.   Ha  a
teljesítés 1995.  január 1-jét  megelőzően történt, de az ellen-
érték megfizetésére  csak 1995-ben  kerül sor,  az  adóalany  az
ellenérték megfizetéséig,  legkésőbb azonban  1995. március  31.
napjáig jogosult  az  adófizetési  kötelezettség  teljesítésének
halasztására.

A pénzforgalmi  szemléletű  adóalany  adólevonási  joga  arra  a
termékértékesítésre  és   szolgáltásnyújtásra,  amelyet  részére
1995. január  1-je előtt teljesítettek, de amelynek ellenértékét
azt  követően   fizette  meg,   az   ellenérték   megfizetésének
időpontjában keletkezik.

A használt  termék felvásárlásánál  akkor kell  alkalmazni az új
szabályt, ha a felvásárlás 1995. január 1-jét követően történt.

Azok a társadalmi szervezetek, amelyek a  Magyar Vöröskeresztről
szóló törvényben  meghatározott feladatok  ellátására  fordított
kiadásaikra jutó  előzetesen felszámított  adó visszaigénylésére
jogosultak,  e  jogukkal  csak  az  1994.  december  31.  napját
követően  teljesített   termékbeszerzéseikre  és   szolgáltatás-
igénybevételeikre vonatkozóan  élhetnek. Az  1995. január  1-jét
megelőzően  teljesített  termékbeszerzéseknél  és  szolgáltatás-
igénybevételeknél utólagosan adó-visszatérítésre nincs mód.

Az előzőekkel azonos módon kell eljárni a jogszabályba  foglalt,
vagy Magyar  Közlönyben közzétett nemzetközi szerződések alapján
kapott pénzbeni  segélyekből, valamint  egyéb külföldi  pénzbeni
adományokból   finanszírozott    ügyletek   engedélyezett   adó-
visszatérítésénél is.

Mindazon  lakásépítők,   -vásárlók,  -bővítők  és  -közművesítők
számára,  akiknek  az  adó-visszaigénylése  a  törvény  78.  §-a
szerint 1994.  december 31-én  még folyamatban  volt, a Javaslat
biztosítja a hatályát vesztő rendelkezés átmeneti fenntartásával
az adó  visszaigénylésének lehetőségét e törvény hatálybalépését
követően is."
