"Magyar Köztársaság Kormánya

T/251.sz.





T Ö R V É N Y J A V A S L A T

az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló
1992. évi LXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek
módosításáról és kiegészítéséről





Előadó:
Dr.Békesi László
pénzügyminiszter




Budapest, 1994. november






1994. évi .... törvény
Egyes elkülönített állami pénzalapokról
szóló 1992. évi LXXXIII. törvény
módosításáról



                            1.§

(1) Az  egyes elkülönített  állami pénzalapokról szóló 1992. évi
LXXXIII.  törvény   (a   továbbiakban:   Alaptv.)   29.§-a   (1)
bekezdésének a) pontja a következő ah) ponttal egészül ki:

/Az Alap bevételi forrásai:
a) a jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok/
 \"ah) egyéb, jogszabályban meghatározott bírság\"

(2) Az Alaptv. 29.§-a (1) bekezdésének d) pontja a következő db)
ponttal egészül ki:

/Az Alap bevételi forrásai:
d) az átengedett adóbevételek/

\"db) a bányajáradék törvényben meghatározott része,\"

(3) Az Alaptv. 29. §-a következő  (2)-(3) bekezdéssel egészül ki
és a  jelenlegi (2)-(3)  bekezdés számozása  (4)-(5)  bekezdésre
változik:

\"(2) Az  (1) bekezdés  szerinti bevételeket - az (1) bekezdés b)
pontjában  foglalt   források  kivételével  -  100  %-ban  az  e
törvényben  meghatározottak   szerint   kell   felhasználni   (a
továbbiakban:  általános   felhasználású  bevételek).   Az   (1)
bekezdés   b)    pontja   szerinti    bevételek   50   %-ban   a
környezetvédelmi   termékdíjakról    szóló   külön    törvényben
meghatározott,  illetve   a  bevétel  keletkezésével  összefüggő
felhasználású bevételnek  (a továbbiakban:  kötött felhasználású
bevétel),   50    %-ban   általános   felhasználású   bevételnek
minősülnek.

(3) Az  (1) bekezdés  szerinti bevételek  esetén külön  törvény,
nemzetközi szerződés  vagy megállapodás,  valamint  adományozási
szerződés,  illetve   a  közérdekű  kötelezettségvállalást  tevő
nyilatkozata  a   (2)  bekezdésben        foglaltaktól  eltérően
rendelkezhet\".

                            2.§

Az Alaptv. 31. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"31. § (1) Az Alap bármely bevételi forrása felhasználható:

a)  a  környezet  védelmét  közvetlenül  elősegítő  beruházások,
műszaki  intézkedések,   a  környezetbarát  termékek  forgalomba
hozatalával  kapcsolatos  kereskedelmi  megoldások,  valamint  a
környezetvédelmi  szemlélet  erősítését  szolgáló  intézkedések,
akciók (a  továbbiakban együtt:  fejlesztések)  megvalósításához
pályázat útján

aa) vissza nem térítendő támogatás

ab) kamatmentes,  vagy kedvezményes  kamatozású  visszatérítendő
támogatás,

ac) hitelgarancia

(továbbiakban együtt: támogatás)
nyújtására,

b)  az   azonnali  beavatkozást  igénylő  környezeti  károkozás,
illetve  veszélyeztetés   elhárítását   szolgáló   beavatkozások
költségeinek -  ismert károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben
végleges - finanszírozására,

c) a  közcélú környezetvédelmi  feladatok finanszírozásához való
hozzájárulásra.

(2) Az Alap bármely bevételének

a)  legalább   75  %-át  az  (1)  bekezdés  a)  pontja  szerinti
támogatásokra,

b) 5  %-át  az  (1)  bekezdés  b)  pontja  szerinti  feladatokra
tartalékot képezve,

c)  fennmaradó   részét  az  (1)  bekezdés  c)  pontja  szerinti
feladatokra kell fordítani\".


                            3.§

Az Alaptv. 32. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"32.§ A  környezet védelmét  közvetlenül elősegítő  fejlesztések
közé

a) a levegőtisztaság védelmét,
b) a  hulladékok káros  hatásainak csökkentését,  hasznosítását,
ártalmatlanítását   és    a   környezetkímélő,   hulladékszegény
technológiák és termékek bevezetését,
c) a zaj- és rezgésvédelmet,
d) a  védett természeti  értékek megőrzését,  védett  természeti
területek természetvédelmi hasznosítását,
e) a vizek mennyiségi és minőségi védelmét,
f)  a   környezetvédelem  ipari   hátterének   kialakítását   és
fejlesztését, valamint
g)   a   környezet   védelmét   szolgáló   nemzetközi   segély-,
együttműködési és hitelprogramok megvalósítását

szolgáló  fejlesztéseken  belül  a  tárgyévben  azok  tartoznak,
amelyek a  Támogatási Irányelvekben  (38.§)  szereplő  kiemelten
kezelt támogatási célok megvalósítását szolgálják.\"


                            4.§

Az Alaptv.  33. §-ának  (1)  bekezdése    következő  f)  ponttal
egészül  ki  és  a  jelenlegi  f)  pont  megjelölése  g)  pontra
változik:

/(1) A 31.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatok/

\"f) bányavállalkozókra  át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési
feladatok finanszírozása\"


                            5.§

Az Alaptv. 34.§-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) A  31. §  (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhasználást
a miniszter a költségek felmerülésekor esetenként engedélyezi.

(4)  a   31.  §(1)   bekezdés  c)   pontja  szerinti   feladatok
finanszírozásáról a  miniszter dönt,  és  a  rendelkezésre  álló
összeg felhasználási szabályait rendeletben határozza meg.\"

                            6.§

Az Alaptv.  36. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"36.   §    (1)   Vissza    nem   térítendő   támogatás   adható
önkormányzatnak, közszolgáltatást  végző többségi önkormányzati,
illetve  állami   tulajdonban  lévő   gazdasági  társaságnak  az
önkormányzati,  illetve   állami  tulajdonú   hányad  arányában,
továbbá költségvetési szervnek, alapítványnak, közalapítványnak,
közhasznú társaságnak, köztestületnek, valamint egyesületnek.

(2) A  miniszter - a Támogatási Irányelvekben a kiemelten kezelt
támogatási célokhoz  rendelt egyedi  feltételeknek megfelelően -
gazdasági társaságnak,  egyéni vállalkozónak is adhat vissza nem
térítendő támogatást, ha ezzel nemzetközi egyezmény teljesítését
segíti elő,  illetve,  ha  ezzel  az  egész  országra  kiterjedő
kormányzati, ágazati program megvalósulásához járul hozzá.\"


                            7.§

Az Alaptv.  37. §-a  a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a
jelenlegi (2)  - (4)  bekezdés számozása  (3) -  (5)  bekezdésre
változik:

\"(2) A  miniszter  az  (1)  bekezdésben  megállapított  mértéket
meghaladó  támogatást   nyújthat  a   Támogatási   Irányelvekben
meghatározott célokra és módon, ha a támogatás a \"környezetbarát
termék  védjegyhasználattal   rendelkező  termék\"   alkalmazását
szolgálja, valamint  a támogatott  a támogatás teljes összegét a
lakosság részére  környezetvédelmi  fejlesztések  finanszírozása
céljából átadja.\"


                            8.§

(1) Az  Alaptv. 38.§-ának  (1)  bekezdése  helyébe  a  következő
rendelkezés lép:

\"(1) A  31. §  (1) bekezdése  a)  pontja  szerinti  pályázatokra
vonatkozóan  -  az  érintett  tárcák,  továbbá  környezetvédelmi
szervezetek ajánlásainak  ismeretében -  Támogatási Irányelveket
kell közzétenni  a tárgyévet  megelőző év december 31. napjáig a
Minisztérium  hivatalos   lapjában  és   legalább  két  országos
napilapban.\"

(2) Az Alaptv. 38.§-ának (2) bekezdés b) és c) pontjai helyébe a
következő rendelkezések lépnek:

/A Támogatási Irányelveknek tartalmazniuk kell:)

\" b) ezek részarányát a támogatásra fordítható forrásokból,

c) az egyes támogatási célokon belül a kedvezményezettek körére,
a támogatás  formájára és  mértékére vonatkozó,  a  35-37.  §-ok
előírásaihoz  igazodó   egyedi  feltételeket   és  a  pályázatok
értékelési szempontjait:\"


                            9.§

Az  Alaptv.   39.  §-ának  (1)  bekezdése  helyébe  a  következő
rendelkezés lép:

\"(1)  A   támogatásra  vonatkozó   szerződést  (a  továbbiakban:
szerződés) a  minisztérium, vagy az általa megbízott pénzintézet
- a  miniszter által  meghatározott feltételekkel  - köti  meg a
támogatásban részesülővel  (a továbbiakban:  kedvezményezett). A
szerződéskötés  előfeltétele  a  támogatás,  továbbá  a  kamatok
összegének  megfelelő   biztosíték  nyújtása  a  kedvezményezett
részéről.\"


                            10.§

Az Alaptv. 48.§-a a) pontjának a helyébe a következő rendelkezés
lép:

/A   Területfejlesztési    Alap   (továbbiakban:   Alap)   olyan
elkülönített állami pénzalap melynek rendeltetése/

\"a)  elősegíteni   az  ország  társadalmi-gazdasági  szempontból
elmaradott  területein   a  gazdasági  alapok  megerősödését,  a
munkalehetőségek  számának   és   választékának   bővítését   és
megőrzését,  a   kedvezőtlen   termőhelyi   adottságú   térségek
szerkezetváltását;\"


                            11.§

Az Alaptv.  49.§-ának (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal
egészül ki:

\"k) az  Alapból támogatást  igénylők  által  fizetett  pályázati
díjak,

l) az  Alap tulajdoni  részesedésének elidegenítéséből  származó
bevételek.\"

                            12.§

Az Alaptv. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"50. §  Az  Alappal  a  környezetvédelmi  és  területfejlesztési
miniszter  (a  továbbiakban:  miniszter)  rendelkezik,  az  Alap
kezelője a  Környezetvédelmi és  Területfejlesztési Minisztérium
(a továbbiakban: minisztérium). A minisztérium szerződést köthet
az Alap kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására.\"

                            13.§


Az  Alaptv.   51.§-ának  (4)   bekezdése  helyébe   a  következő
rendelkezés lép:

\"(4) A  támogatási irányelvekről,  valamint  az  (1)    bekezdés
szerinti kedvezményezett területi besorolás feltételrendszeréről
a  Kormány   javaslata  alapján  az  Országgyűlés  három  évente
határozatot  hoz.   Erre  az  esedékes  év  december  3l.napjáig
kerüljön  sor.   A   feltételeknek   megfelelő   kedvezményezett
területek jegyzékét  a  Kormány  minden  év  március  31.napjáig
rendeletben állapítja meg.\"


                            14.§


(1) Az  Alaptv. 52.  §-a (1)  bekezdésének d)  pontja helyébe  a
következő rendelkezés lép:

/A területfejlesztési  célok megvalósítását  szolgáló  következő
fejlesztésekhez  adható   az  51.§   (1)  és   (2)  bekezdésében
meghatározott  kedvezményezett  területeken  pályázati  rendszer
keretében/

\"   d)   az   agrárgazdaság   szerkezet-átalakítását   elősegítő
fejlesztésekhez, a  mezőgazdasági művelési ágú földterületek nem
mezőgazdasági célú  földhasznosításához, a falusi idegenforgalom
kiépítéséhez,\"

(2) Az  Alaptv. 52.§-a  (2) bekezdésének  a)  pontja  helyébe  a
következő rendelkezés lép:

\"a) a  Kormány által  elfogadott, az 51. § (4) bekezdés szerinti
rendeletben kedvezményezett  területet érintő területfejlesztési
programok finanszírozásához;\"


                            15.§

Az Alaptv. 53.§-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:

/Az  Alappal   rendelkező  javaslata   alapján   -   a   Kormány
jóváhagyásával - egyes regionális és nemzetgazdasági szempontból
kiemelkedő jelentőségű fejlesztések megvalósítása érdekében/

\"b) a fejlesztést megvalósító társaságban az Alap terhére állami
tőkerészesedés  szerezhető.  Az  Alap  tulajdoni  részesedésével
kapcsolatos tulajdonosi  jogokat  az  Alap  kezelője  gyakorolja
azzal a  feltétellel, hogy  az  Alap  tulajdoni  részesedését  a
beruházás befejezését  követően a  legkedvezőbb feltételekkel  3
éven belül elidegeníti.\"


                            16.§

Az  Alaptv.   54.  §-ának  (4)  bekezdése  helyébe  a  következő
rendelkezés  lép,   valamint  a   §  a   következő  (5)  és  (6)
bekezdésekkel egészül ki:

\"(4)  A  pályázat  elbírálása  során  a  benyújtás  időpontjában
érvényes  támogatási   irányelvek  szerint   kell   eljárni.   A
pályázatok  beadásának  határidejét  a  Kormány  az  51.  §  (4)
bekezdés szerinti rendeletben állapítja meg.

(5)  A  miniszter  az  Alap  forráshiánya  esetén  a  pályázatok
befogadását és elbírálását felfüggesztheti.
(6) A miniszter rendeletben szabályozza a pályázatok kezeléséért
fizetendő egyszeri díjat.\"


                            17.§

Az Alaptv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"55.§ (1)  A Kormány  az Alapból  egyes régiókra, megyékre, vagy
kistérségekre  decentralizált kereteket határozhat meg.

(2) Az 52. § (1) bekezdése szerint igényelt támogatásról

a) a  decentralizált keretek mértékéig - a külön törvény alapján
létrehozandó - egyes megyei területfejlesztési tanácsok,

b) a központi keret mértékéig a miniszter által kijelölt személy
vezetésével  a   területfejlesztési   tárcaközi   bizottság   (a
továbbiakban: bizottság)

javaslata alapján a miniszter dönt.

(3) A  bizottság tagjai:  az  Alappal  rendelkező  miniszter,  a
pénzügyminiszter, a  munkaügyi miniszter,  a belügyminiszter, az
ipari és  kereskedelmi miniszter, a földművelésügyi miniszter, a
közlekedési,  hírközlési   és  vízügyi  miniszter,  a  népjóléti
miniszter megbízott  képviselője. A  bizottság  ügyrendjét  maga
állapítja meg.\"

(4) Az  52. §  (2) bekezdése  szerint  igényelt  támogatásról  a
miniszter dönt.\"

                            18.§

Az  Alaptv.   56.  §-ának  (1)  bekezdése  helyébe  a  következő
rendelkezés lép:

\"(1) az  53. §  (1) bekezdése  szerint megítélt  támogatásról az
Alapot kezelő, vagy az általa megbízott szervezet a támogatásban
részesülővel szerződést köt.\"


                            19.§

Az Alaptv.  64.§-ának d)  pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:

/A  VA   pénzeszközei  a   vízgazdálkodás  közcélú  feladatainak
ellátására, ezen belül különösen a következő célokra használható
fel/

\"d)  a   VA  bevételeinek   legalább  25   %-a  vízügyi   állami
alapfeladatok ellátásához nyújtott támogatásra.\"


                            20.§

Az  Alaptv.  65.§-át  követően  a  következő  VIII.  Fejezettel,
Mezőgazdasági Alap címmel és IX. Fejezettel, Gazdaságfejlesztési
Alap címmel,  továbbá a  66-127.§-okkal egészül  ki, a jelenlegi
II.  Rész.   VIII.  Fejezet   vegyes  és  zárórendelkezések  cím
megjelölése, II.  Rész. X.  Fejezet vegyes  és zárórendelkezések
címre, ,  és a  jelenlegi 66.-69.§-ának  számozása 128-131.§-ra,
69/A-69/B.§-ának   számozása    132-133.§-ra,   a   70-73.§-ának
számozása 134-137.§-ra változik.


                      \"VIII. Fejezet

                     MEZŐGAZDAS+GI ALAP
                             66.§

(1)  Az   Országgyűlés  az  államháztartásról  szóló  1992.  évi
XXXVIII. törvény 54. §-a rendelkezésével összhangban

a) az +llattenyésztési Alap,
b) a Földvédelmi Alap,
c) a Halgazdálkodási Alap,
d) a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap,
e) az Országos Erdészeti Alap és
f) a Vadgazdálkodási Alap
(az   a)-f)    pontban   foglaltak    a   továbbiakban   együtt:
földművelésügyi alapok)

összevonásával,  valamint   a   68.§-ban   meghatározott   egyéb
pénzeszközök átcsoportosításával,  az e törvényben foglalt célok
megvalósításának elősegítésére  elkülönített állami pénzalapként
működő Mezőgazdasági Alapot (a továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2)  A  földművelésügyi  alapokat  e  törvény  hatálybalépésekor
terhelő kötelezettségeket az Alap e törvény alapján elkülönített
részéből kell teljesíteni.

(3) A  földművelésügyi alapokból visszafizetési kötelezettséggel
nyújtott  támogatást,   -  a   megállapodásban  foglaltakra   is
figyelemmel - az Alapba kell visszafizetni.


                            67.§

(1)  Az  Alapból  az  alábbi  általános  célok  megvalósításához
nyújtható támogatás:

a) a  biológiai alapok megőrzése, fejlesztése, valamint az ehhez
kapcsolódó minősítési rendszerek korszerűsítése;
b) az állattenyésztés genetikai hátterének fejlesztése;
c) a termőföld mennyiségi és minőségi védelme;
d) a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termőföld hasznosítása;
e) az  egyes mezőgazdasági,  erdőgazdálkodási,  vadgazdálkodási,
halászati,   valamint    élelmiszer-feldolgozási   tevékenységek
folytatásához     szükséges     beruházások     megvalósításának
elősegítése;
f) az  erdő felújítása, nevelése, mennyiségi, illetőleg minőségi
védelme;
g) a vadgazdálkodási tevékenység fejlesztése;
h) a halgazdálkodási tevékenység fejlesztése;
i)   az    agrárágazatban    a    szaktanácsadási    tevékenység
igénybevételének elősegítése, valamint annak fejlesztése;
j) a  nem biztosítható  természeti  károk  gazdasági  hatásainak
mérséklése.

(2) Az  Alapból támogatás nyújtható az (1) bekezdésben felsorolt
célok megvalósításához kapcsolódó, illetve azt elősegítő

a) kutatás-fejlesztésre;
b)      agrártérség-fejlesztési      program      kidolgozására,
végrehajtására;
c)   kül-    és   belpiaci,   valamint   marketing   tevékenység
elősegítésére,
d) az agrárágazatban dolgozók külföldi tapasztalatszerzésére
is.

(3) Az  Alapból  az  (1)-(2)  bekezdés  szerinti  körbe  tartozó
tevékenységet folytató,

a) csőd-,  felszámolási- vagy  végelszámolási eljárás  alatt nem
álló  jogi   személyek,  jogi   személyiség  nélküli   gazdasági
társaságok, továbbá

b) egyéni vállalkozók és más magánszemélyek
(az   a)-b)    alattiak   a    továbbiakban   együtt:   igénylő)
részesülhetnek támogatásban.

(4) A  földművelésügyi  miniszter  (a  továbbiakban:  miniszter)
kivételesen, egyedi  elbírálás  alapján  -  biztosíték,  illetve
további  adatszolgáltatási   kötelezettség   kikötésével   -   a
csődeljárás alatt álló igénylőnek is engedélyezhet támogatást.


     AZ ALAP INDULÓ PÉNZ+LLOM+NYA, BEVÉTELEI ÉS KÉPZÉSE

                            68.§

(1) Az Alap induló pénzállománya

a)  a   földművelésügyi   alapok   1994.   év   végi   összevont
záróállománya;

b) a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberellátásának támogatásáról
szóló külön jogszabály alapján a Földművelésügyi Minisztérium (a
továbbiakban:  minisztérium)   letéti  számláján  elkülönítetten
kezelt pénzösszeg 1994. év végi záró állománya;

c)  az   Alap  javára  történő  egyéb  befizetés,  ide  értve  a
minisztériumnál alapszerűen  kezelt kutatási-fejlesztési célokat
szolgáló pénzeszközök 1994. év végi záróállományát.

(2) Az Alap induló pénzállományából

a) az  +llattenyésztési Alap 1994. év végi záróállományát a 67.§
(1) bekezdés b) pontja,

b) a  Földvédelmi Alap  1994. év végi záróállományát a 67. § (1)
bekezdés c) pontja,

c) a  Halgazdálkodási Alap  1994. év végi záróállományát a 67. §
(1) bekezdés h) pontja,

d) a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap 1994. év végi záróállományát
a miniszter által meghatározott arányban a 67.§ (1) bekezdés a),
b), e) valamint i) pontjai,

e) az  Országos Erdészeti  Alap 1994.  év végi  záróállományát a
67.§ (1) bekezdés f) pontja,

f) a  Vadgazdálkodási Alap  1994. év végi záróállományát a 67. §
(1) bekezdés g) pontja

szerinti célra kell elkülöníteni.

(3) Az Alap bevételei:

a) az  Alap egyes  céljai  megvalósításához  jogszabály  alapján
történő -  a törvény  egyes fejezeteiben  külön meghatározott  -
befizetés  összege   (a  továbbiakban:   elkülönítetten   kezelt
bevétel);

b) a  központi költségvetésben  az Alap  céljai  megvalósítására
meghatározott költségvetési juttatás;

c) a központi költségvetésben a privatizációs bevételből az Alap
céljai megvalósítására rendelt összeg;

d) az  Alapnak nyújtott segély, adomány, illetőleg külön törvény
alapján juttatott  pénzeszköz, valamint  az Alap  javára történő
egyéb befizetés;

e)  az   Alap  átmenetileg   le   nem   kötött   pénzeszközeinek
pénzintézetnél történő  elhelyezéséből származó  kamat és  egyéb
tőkejövedelem;

f) jogszabály alapján az Alap javára történő befizetés összege.

(4)  Az   Alap  javára   teljesített  önkéntes  befizetés  -  az
adományozás    körülményeire     tekintettel     -     közérdekű
kötelezettségvállalásnak minősül.


                            69.§

Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el.


AZ ALAPBÓL NYÚJTHATÓ T+MOGAT+S FORM+I, A T+MOGAT+S ELSZ+MOL+SA.
                            70.§

(1)  Az   Alapból  az   egyes  célokhoz  adható  támogatások  (a
továbbiakban együtt: támogatás) formái:

a) bevételt  növelő, illetve  a termelési  költségeket csökkentő
közvetlen termelői (működési) támogatás;

b) éven túli lejáratú forgóeszköz-hitel kamattámogatása;

c) beruházási célú juttatás;

d) éven túli lejáratú beruházási hitel kamattámogatása.

(2)  A   támogatás  a   külön  jogszabályban  foglaltak  szerint
kérelemre, normatív  módon vagy  pályázat alapján, illetve előre
meghatározott feltételek (események) bekövetkezése esetén

a) végleges  juttatásként, visszafizetési  kötelezettség nélkül,
vagy

b)  nem   végleges  juttatásként,  visszafizetési  kötelezettség
mellett

nyújtható.

(3) Éven túli lejáratúnak minősül az a hitel, melynek lejárata a
háromszázhatvanöt napot meghaladja.

                            71.§

(1) Ha  az igénylő  jogi személy  vagy jogi  személyiség nélküli
gazdasági társaság,

a) a   70.§  (1) bekezdés a)-b) és d) pontjai szerinti, végleges
juttatásként,   visszafizetési   kötelezettség   nélkül   kapott
támogatást egyéb bevételként köteles elszámolni;

b)  a     70.§   (1)  bekezdés   c)  pontja  szerinti,  végleges
juttatásként,   visszafizetési   kötelezettség   nélkül   kapott
támogatást pedig a tőketartalékba (tartalékba) köteles helyezni.

(2)  Az   Alapból   visszafizetési   kötelezettséggel   nyújtott
támogatást  az   igénylőnek  a   kötelezettségek   között   kell
nyilvántartania és a törlesztést a kölcsöntörlesztésre vonatkozó
szabályok szerint számolhatja el.

(3) Az  igénylőnek a  79. §  (2) bekezdése  szerinti, jogtalanul
igénybevett támogatás  egyéb bevételként  elszámolt összegét  az
egyéb ráfordítások  terhére, a  tőketartalék  (tartalék)  javára
elszámolt összegét  a  tőketartaléka  (tartaléka)  terhére  kell
visszafizetnie.

(4)  A   támogatás  alapjának   meghatározásánál  -   amennyiben
jogszabály másként nem rendelkezik - az általános forgalmi adót,
valamint  az   általános  forgalmi   adó  hatálya   alá  be  nem
jelentkezett termelő  részére fizetendő kompenzációs felárat nem
lehet figyelembe venni.

RENDELKEZÉS AZ ALAP FELHASZN+L+S+RÓL

                            72.§

Az Alap  felhasználásáról a  miniszter jogosult  rendelkezni. Az
Alap kezelője a minisztérium.


                            73.§

(1)  A   miniszter  -   a  (2)-(3)  bekezdésben  foglaltakra  is
figyelemmel -  állapítja meg az Alap bevételeinek az egyes célok
megvalósítására  fordítható   előirányzatát   (a   továbbiakban:
Előirányzat), melyet elkülönítetten kell kezelni.

(2) Az  Alap elkülönítetten kezelt bevételei csak a 80.-113.§-ok
szerinti  célt   (rendeltetést)  szolgáló  közvetlen  támogatási
célokra   használhatók    fel.    Az    elkülönítetten    kezelt
pénzeszközöket -  a  várható  felhasználás  időpontjáig  történő
visszapótlási kötelezettség mellett - a miniszter más, e törvény
alapján támogatható  cél megvalósítására  átcsoportosíthatja. Az
átcsoportosítás olyan  mértékű lehet,  hogy az ne veszélyeztesse
az egyes  támogatási  célok  sajátosságaiból  adódó,  előre  nem
tervezhető események miatti kifizetések folyósítását.
(3) A  (2) bekezdésben  foglalt rendelkezések  nem vonatkoznak a
Honvédelmi Minisztérium  kezelésében  lévő  erdőterületek  utáni
befizetések,  valamint   a  nem  biztosítható  természeti  károk
gazdasági hatásainak  mérséklésére (67.§  (1) bekezdés  j) pont)
elkülönített bevételekre.

(4) Az  Alap vagy az Előirányzat forráshiánya esetén a miniszter
a támogatási  kérelmek  elbírálását  felfüggesztheti,  különösen
indokolt esetben  a támogatás  odaítélését -  az erre  vonatkozó
eljárási rend szerint -további feltételhez kötheti.

(5)  Az   Alap  pénzeszközei   a  működtetéssel,  a  támogatások
folyósításának,  felhasználásnak   szakmai,  illetőleg  pénzügyi
ellenőrzésével együttjáró  kiadások fedezetére, valamint az Alap
rendeltetésének megfelelő célokra is felhasználhatók.


                            74.§

Az  Alap   felhasználásával  összefüggő   részletes   feltételek
kialakításában - a külön törvényben foglaltakra is figyelemmel -
a Magyar  Agrárkamara (a  továbbiakban: Kamara) az e törvényben,
illetőleg   a    miniszter   által    az   Alap   egyes   céljai
megvalósításához     kapcsolódó      részletes      szabályokban
meghatározottak szerint

a) közreműködhet a támogatási feltételek kialakításában,

b) igazolhatja  a támogatás  igénybevételéhez  kapcsolódó  egyes
feltételek meglétét,

c) előzetesen véleményezheti a támogatási kérelmeket.

                            75.§

(1) A  miniszter -  a 73.§  (5) bekezdése  szerinti  kifizetések
kivételével -  az adott  időszakban  támogatásban  részesíthetők
körét, a  támogatás alapjául  szolgáló jogcímeket,  a  támogatás
formáját, mértékét,  igénybevételének eljárási rendjét, valamint
egyéb  részletes   feltételeit  jogszabályban,   valamint  annak
alapján kiadott pályázati felhívásban állapítja meg.

(2) A minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni:

a)  a   pályázati  kérelem   benyújtására  jogosultak  körét,  a
közvetlen támogatási  célokat, a  pályázati felhívást, illetőleg
az egyéb pályázati feltételeket;

b) a  pályázat elbírálását  követően  a  támogatásban  részesült
igénylő nevét  (cégét), lakhelyét  (székhelyét),  valamint  -  a
közvetlen támogatási  cél megjelölésével  - a támogatás összegét
is.

                            76.§

(1) E  törvény, a  támogatások részletes feltételeit meghatározó
jogszabály vagy a pályázati felhívás előírhatja

a)  a  támogatásnak  az    igénylők  meghatározott  körére  való
korlátozását;

b)  a   támogatás  igénybevételének  előfeltételeként  az  adó-,
egészség-,     nyugdíjbiztosítási   járulék-hátralék   mentesség
előzetes igazolását,  illetőleg az  igénylőnek az erre vonatkozó
nyilatkozatát;

c) a  támogatási szerződésben a támogatással beszerzett eszközre
- meghatározott  időre -  az elidegenítési  és terhelési tilalom
kikötését;

d) a  támogatással megszerzett eszköz, létesítmény meghatározott
idő előtti  értékesítése esetén  a  támogatás  arányos  részének
visszafizetését;

e) a  támogatási szerződésben  a visszafizetési kötelezettséggel
nyújtott    támogatás    visszafizetésének    biztosítására    a
támogatással érintett  ingatlanra az  elidegenítési és terhelési
tilalom kikötését,  valamint a Magyar +llam javára a jelzálogjog
bejegyzését;

f)   hogy    kamattámogatás   csak   pénzintézettől,   illetőleg
hitelszövetkezettől felvett hitelek után vehető igénybe;

g) a  támogatás igénybevételét  meghatározott üzemmérethez  vagy
saját erő biztosításához kötheti.

(2) A törvény alkalmazásában beruházásnak minősül a számvitelről
szóló  törvény szerinti beruházás.

(3)  Amennyiben   e  törvény   tevékenység  folytatásához  nyújt
támogatást, a  tevékenység  tartalmának  meghatározásánál  -  ha
jogszabály eltérően  nem rendelkezik  - a  Központi Statisztikai
Hivatal által  alkalmazott, a  gazdasági tevékenységek  egységes
ágazati osztályozási  rendszerének megfelelő  meghatározást kell
irányadónak tekinteni.


AZ ALAPBÓL  NYÚJTOTT T+MOGAT+S  IGÉNYLÉSE, FOLYÓS+T+SA  VALAMINT
FELHASZN+L+S+NAK ELLENŐRZÉSE

                            77.§

(1) Az  Alapból egy  cél megvalósítására  csak egy alcím alapján
igényelhető támogatás.

(2) Az  Alapból támogatásban  részesített cél megvalósításához -
ha e  törvény vagy  jogszabály eltérően  nem  rendelkezik  -  az
igénylő  más   jogszabály  alapján   is  vehet   igénybe  állami
támogatást. Az  igénylőnek a  kérelem benyújtásával  egyidejüleg
nyilatkoznia  kell   arról,  hogy  a  kérelemben  megjelölt  cél
megvalósítására  eddig   milyen  összegű   állami   támogatásban
részesült.

(3) Amennyiben  az igénylő  az Alapból  támogatásban részesített
cél megvalósítása érdekében több jogszabály alapján vesz igénybe
állami támogatást  és ennek  következtében az állami támogatások
együttes értéke  -figyelemmel az előírt saját erőre - meghaladná
a  cél  megvalósításához  szükséges  mértéket,  köteles  az  így
keletkezett többletet - legfeljebb az Alapból nyújtott támogatás
mértékéig - az Alapba visszafizetni.


                            78.§

(1) A  támogatás folyósításáról,  felhasználásának,  valamint  a
támogatásra való  jogosultságnak az  ellenőrzéséről a  miniszter
gondoskodik.

(2) A  miniszter jogszabályban,  az ott  meghatározott  mértékig
felhatalmazhatja  az   erdőfelügyelőséget,  valamint   a  megyei
(fővárosi)  földművelésügyi   hivatalt  a   támogatási  kérelmek
miniszter nevében  történő elbírálására,  valamint  a  támogatás
összegének folyósítására.


                            79.§

(1)  Az  Alapba  kötelezően  elrendelt  be-  és  visszafizetések
végrehajtására -  jogszabály eltérő  rendelkezése hiányában  -az
államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni.

(2) Az  Alapból  nyújtott  támogatást  -  rendeltetéstől  eltérő
felhasználása  esetén   -   jogtalanul   igénybe   vett   állami
támogatásnak kell  tekinteni, és  azt  az  Alapba  a  mindenkori
jegybanki  alapkamat  kétszeres  mértékének  megfelelő  kamattal
növelve vissza  kell fizetni.  A támogatás rendeltetéstől eltérő
felhasználásának minősül  különösen, ha  a jogosult  a támogatás
igénybevétele  feltételeként  jogszabályban  vagy  a  támogatási
szerződésben meghatározottaktól eltér.

A BIOLÓGIAI  ALAPOK MEGŐRZÉSÉT,  FEJLESZTÉSÉT VALAMINT  AZ EHHEZ
KAPCSOLÓDÓ  MINŐS+TÉSI   RENDSZEREK  KORSZERŰS+TÉSÉT   ELŐSEG+TŐ
T+MOGAT+SOK

                            80.§

Az Alapból  a  biológiai  alapok  megőrzésének,  fejlesztésének,
valamint   az    ehhez    kapcsolódó    minősítési    rendszerek
korszerűsítésének  támogatására   elkülönített  rész  /67.§  (1)
bekezdés a)  pontja/ rendeltetése a növénytermelés és kertészet,
az állattenyésztés,  az erdőgazdálkodás,  a vadgazdálkodás  és a
halászat szakágazatokban  a történelmi  hagyományú, valamint más
okból magas  értéket képviselő  és  meglévő  növényi  és  állati
eredetű génvagyon  megőrzése, a  génvagyon felhasználásával jobb
minőségű, piacképes  fajok és  fajták tenyésztése,  előállítása,
valamint a  fejlesztő tevékenység eredményét mérő és visszajelző
minősítési rendszerek bevezetése, korszerűsítése.


                            81.§

(1) Az  Alapból a  növénytermesztés és  a kertészet, valamint az
erdőgazdálkodás szakágazatokban ezen alcímben  foglaltak alapján
az alábbi közvetlen célokra nyújtható támogatás:

a) a  nemzeti génvagyon  részét képező  génrezervek,  a  növényi
eredetű  génállományok   nemzetközi   együttműködésben   vállalt
kötelezettségek  szerint   történő  összegyűjtése,  a  fajta  és
vonalgyűjtemények fenntartása és megőrzése;

b) a  szaporítások  kiinduló  bázisát  jelentő  törzsültetvények
fenntartása, fejlesztése;

c) a tájadottságoknak, valamint a környezetvédelmi szempontoknak
megfelelő faj-  és fajtaszerkezet  kialakítása,  a  növényfajták
fenntartása,   a   továbbszaporításhoz   szükséges   alapanyagok
előállítása,  tesztelése,   a  saját   nemesítésű  növényfajták,
hibridek  hazai  és  nemzetközi  megismertetése,  az  eredmények
bemutatása, valamint azok gyakorlati hasznosítása;

d) a  magas  biológiai  értéket  képviselő  vetőmag-,  illetőleg
szaporítóanyag előállítás-, nemesítés technológiai feltételeinek
javítása;

e)  a   vetőmagvak  és   a  szaporítóanyagok   minőségtanúsítási
rendszerének korszerűsítése;

f) a  szaporítási  célú  növényi  alapanyagok  vírusmentesítése,
valamint e mentességének fenntartása;

g) a  nemzetközi szakmai  szervezetekben  a  nemzeti  képviselet
költségeihez való hozzájárulás;

h)   a   minősítési   tevékenység   feltételeinek   biztosítása,
fejlesztése.

(2)  Az  Alapból  az  állattenyésztés  szakágazatban  az  alábbi
célokra nyújtható támogatás:

a) a  nemzeti génvagyon részét képező, őshonosságuk miatt védett
állatfajták  törzsállományainak,   illetve  a   magas  genetikai
értéket  képviselő,   veszélyeztetett  helyzetbe  került  fajták
állományainak védelme;

b) a gazdasági jelentőséggel bíró, de jelenleg piaci értéket nem
képviselő   állat-,    vonal-,    illetőleg    fajtagyűjtemények
fenntartása, megőrzése, fejlesztése;

c)  törzstenyészetek   és   csúcsgenetikai   értéket   képviselő
génállományok fejlesztése;

d) a  fajtaelismerés célját szolgáló teljesítményvizsgálathoz és
törzskönyvezéshez szükséges eszközök és berendezések beszerzése;
e)  az   a)-c)  pontokhoz  kapcsolódó  tartás-,  takarmányozás-,
illetőleg tenyésztéstechnológia fejlesztése;

f)   a   minősítési   tevékenység   feltételeinek   biztosítása,
fejlesztése.

(3)  Az   Alapból  a  vadgazdálkodás  szakágazatban  a  vadonélő
vadászható   állatfajok    állományainak   védelme,    illetőleg
fenntartása cél megvalósítására nyújtható támogatás.

(4) Az  Alapból a  halászat szakágazatban  a különleges  értéket
képező, vagy  veszélyeztett halfajok  állományának  fenntartása,
valamint az  ezzel összefüggő  génbankok létesítése, fenntartása
cél megvalósítására  nyújtható támogatás.


                            82.§

Az Alapból  ezen  alcímben   foglaltak megvalósítására az alábbi
pénzforrások vehetők igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendő bevételek:

           1. a 68.§ (2) bekezdés d) pontja szerint elkülönített
pénzösszeg;

          2. ezen alcímben   foglaltak megvalósítására juttatott
segély, adomány,  átcsoportosított  pénzösszeg,  valamint  egyéb
befizetés összege;

        3. ezen alcím   alapján nem végleges juttatásként adott,
valamint a  jogtalanul igénybevett  támogatás  visszafizetésének
összege és annak járulékai;
b)  ezen   alcímben      foglalt  cél  megvalósítására  szolgáló
Előirányzat.


AZ +LLATTENYÉSZTÉS  GENETIKAI H+TTERÉNEK  FEJLESZTÉSÉT ELŐSEG+TŐ
T+MOGAT+SOK

                            83.§

Az Alapból  az állattenyésztés  genetikai háttere fejlesztésének
támogatására elkülönített  rész /67.§  (1) bekezdés  b)  pontja/
rendeltetése a gazdasági haszonállatok tenyész- és haszonértékét
növelő genetikai fejlesztő munka támogatása, valamint a minőségi
állati termék előállítást szolgáló genetikai háttér fejlesztése.


                            84.§

(1) A  mezőgazdasági termelő (a továbbiakban: termelő) az Alapba
ezen       alcímben      foglaltak   részbeni   megvalósításának
elősegítésére tenyésztési hozzájárulást köteles fizetni.

(2)  A   tenyésztési   hozzájárulást   az   1.sz.   mellékletben
meghatározott  termékek,   valamint  a   lóverseny   totalizatőr
tevékenység után, az ott megjelölt mértékben kell teljesíteni.

(3) A tenyésztési hozzájárulás alapja:

a) a  termék értékesítéséből  származó -  az általános  forgalmi
adót, valamint  az általános  forgalmi adó  hatálya alá  be  nem
jelentett termelő  részére fizetendő  kompenzációs  felárat  nem
tartalmazó - nettó árbevétel;

b) a lóverseny totalizatőr forgalma.

(4) Aki  a termék  értékesítéséről szóló számlát, egyszerűsített
számlát,  számlát  helyettesítő  okmányt,  felvásárlást  igazoló
bizonylatot  (a   továbbiakban:  számla)  kiállítja,  köteles  a
tenyésztési  hozzájárulás  összegét  kiszámítani  és  az  Alapba
befizetni.


                            85.§

Az Alapból ezen alcímben   foglaltak alapján az alábbi közvetlen
célokra nyújtható támogatás:

a)  a   tenyésztési,  valamint   a   törzskönyvi   nyilvántartás
vezetéséhez való hozzájárulás;
b)  az   állattenyésztési  információs   rendszer   fenntartása,
fejlesztése;
c) a  teljesítmény-vizsgálat elvégzése,  valamint a tenyészérték
megállapítása;
d) az apaállat, illetve a szaporítóanyag ellátás biztosítása;
e) az állattenyésztési és a minősítési adatbank működtetése;
f) a  nemzetközi  és  a  hazai  állattenyésztési  kiállításokon,
rendezvényeken való részvétel elősegítése;
g)  a   tenyésztő  egyesület,   illetve  -szövetség   részére  a
nemzetközi     állattenyésztési     szervezetekben,     valamint
rendezvényeken   a    nemzeti   képviselet   költségeihez   való
hozzájárulás;
h)  különleges   tenyésztési   és   tenyésztésszervezési   célok
megvalósítása;
i)  a   minőségi  árualap   biztosítását  szolgáló  tenyészállat
beszerzése;
j) a  tenyésztő szövetség tenyésztésvezetőjének díjazásához való
hozzájárulás;
k)   az    egyedi   azonosítási   és   nyilvántartási   rendszer
működtetéséhez való hozzájárulás.


                            86.§

Az Alapból  ezen  alcímben   foglaltak megvalósítására az alábbi
pénzforrások vehetők igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendő bevételek:

           1. a 68.§ (2) bekezdés d) pontja szerint elkülönített
pénzösszeg,

        2. a tenyésztési hozzájárulás összege,

        3. a külön jogszabály szerint fizetendő állattenyésztési
bírság összege,

          4. ezen alcímben   foglaltak megvalósítására juttatott
segély, adomány,  átcsoportosított  pénzösszeg,  valamint  egyéb
befizetés összege,

            5. az Alapból  ezen alcímben   foglaltak alapján nem
végleges juttatásként  adott, valamint  a jogtalanul igénybevett
támogatás visszafizetésének összege és annak járulékai;

b)  ezen   alcímben      foglalt  cél  megvalósítására  szolgáló
Előirányzat.

A  TERMŐFÖLD   MENNYISÉGI   ÉS   MINŐSÉGI   VÉDELMÉT   ELŐSEG+TŐ
T+MOGAT+SOK
                            87.§

Az  Alapból   a  termőföld  mennyiségi  és  minőségi  védelmének
támogatására elkülönített  rész /67.§  (1) bekezdés  c)  pontja/
rendeltetése a termelésből kivont termőföld pótlása, minőségének
védelme,  továbbá   a  mezőgazdaságilag  művelhető  termőterület
indokolatlan  csökkenésének  mérséklése,  valamint  a  termőföld
művelési  ág   változással  együttjáró   hasznosítási  formáinak
elősegítése.


                            88.§

(1) Az  Alapból ezen  alcímben    foglaltak  alapján  az  alábbi
közvetlen célokra nyújtható támogatás:

a) a  termőföld rendeltetésszerű  hasznosításra való  alkalmassá
tételével összefüggő feladatok végrehajtásához, így különösen:

        1. a gyepterületek művelési ág változást nem eredményező
hasznosításra való alkalmassá tétele,

            2. a  borvidéken vagy  a  bortermő  helyen  a  szőlő
termőhelyi kataszterben  I.  és  II.  osztályú,  tíz  százalékos
lejtés feletti,  illetve százötven  méter  tengerszint  magasság
feletti területnek  szőlőtelepítés céljára  történő  kialakítása
(pl.: teraszírozás),

        3. az önkéntes földcserék lebonyolításának elősegítése,

            4. a  mezőgazdasági hasznosításra alkalmassá tehető,
művelés alól  kivett - természetvédelem alatt nem álló -terület,
valamint a  jó termőképességű,  de egyébként kihasználatlan gyep
újrahasznosítása;

b)  a  termőföld  minőségének  védelmével  összefüggő  feladatok
végrehajtásához, így különösen:

        1. az erodált vagy erózióra hajlamos területen a víz- és
szélerózió elleni eljárások és létesítmények megvalósítása,

                 2.  a  másodlagosan  elvizenyősödött  területek
vízháztartásának szabályozása,

            3. a  savanyú-, a  szikes-, illetve  a  homoktalajok
javítása,

        4. a talajvédelemmel összefüggő területrendezési munkák,

        5. környezetkímélő talajvédelmi technológia alkalmazása;

c)  az   a),  b)  pontban  foglaltak  előkészítéséhez  szükséges
dokumentációk beszerzéséhez.

(2) Az  (1) bekezdés a), b) pontja szerinti támogatások abban az
esetben vehetők igénybe, ha azok a külön jogszabályban foglaltak
alapján meliorációs támogatásban nem részesülnek.


                            89.§

Az Alapból ezen alcímben   foglalt cél megvalósítására az alábbi
pénzforrások vehetők igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendő bevételek:

           1. a 68.§ (2) bekezdés b) pontja szerint elkülönített
pénzösszeg,

            2. a  külön jogszabály szerint fizetendő földvédelmi
járulék, a  földvédelmi bírság,  valamint a  talajvédelmi bírság
összege,

        3. ezen alcímben   foglalt cél megvalósítására juttatott
segély, adomány,  átcsoportosított  pénzösszeg,  valamint  egyéb
befizetés összege,

            4. a  felszámolási eljárás következtében megszűnő és
államigazgatási  felügyelet   alá  nem  vont  állami  gazdálkodó
szervezet kezelésében  lévő állami  tulajdonú termőföld -ki-véve
az 1991.  évi XXXIII.  törvény hatálya  alá tartozó  belterületi
termőföldek - hasznosításából eredő térítés összege,

            5. az  Alapból ezen alcímben   foglaltak alapján nem
végleges juttatásként  adott, valamint  a jogtalanul igénybevett
támogatás visszafizetésének összege és annak járulékai;

b)  ezen   alcímben       foglalt   cél  megvalósítára  szolgáló
Előirányzat.

A  KEDVEZŐTLEN   TERMŐHELYI  ADOTTS+GÚ  TERMŐFÖLD  HASZNOS+T+S+T
ELŐSEG+TŐ T+MOGAT+SOK


                            90.§

Az  Alapból   a  kedvezőtlen   termőhelyi  adottságú   termőföld
hasznosítására elkülönített  rész /67.§  (1) bekezdés d) pontja/
rendeltetése  az   átlagosnál  gyengébb   minőségű,  kedvezőtlen
termőhelyi      adottságú       termőföldek      környezetkímélő
hasznosításának,  valamint   a  mezőgazdasági   termelésből  élő
lakosság helyben történő foglalkoztatásának elősegítése.


                            91.§

Az Alapból  ezen    alcímben      foglaltak  alapján  az  alábbi
közvetlen célokra nyújtható támogatás:

a)  a   mezőgazdasági  földhasznosítás   elősegítése  azokon   a
gazdasági-társadalmi     szempontból     elmaradott,     illetve
munkanélküliséggel  jelentősen  sújtott  településeken,  ahol  a
településekhez tartozó külterületi szántó művelési ágú termőföld
átlagos aranykorona  értéke  nem  haladja  meg  a  hektáronkénti
tizenhét aranykorona értéket;

b) az a) pontban foglalt feltételeknek megfelelő településeken a
földhasznosítási szerkezet átalakításának elősegítése.


                            92.§

Az Alapból ezen  alcímben  foglalt cél megvalósítására az alábbi
pénzforrások vehetők igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendő bevételek:

          1. ezen alcímben   foglaltak megvalósítására juttatott
segély, adomány,  átcsoportosított  pénzösszeg,  valamint  egyéb
befizetés összege,

            2. az  Alapból ezen alcímben   foglaltak alapján nem
végleges juttatásként  adott, valamint  a jogtalanul igénybevett
támogatás visszafizetésének összege és annak járulékai;

b)  ezen   alcímben      foglalt  cél  megvalósítására  szolgáló
Előirányzat.

A  MEZŐGAZDAS+GI,  AZ  ERDŐGAZD+LKOD+SI,  A  VADGAZD+LKOD+SI,  A
HAL+SZATI,    VALAMINT    AZ    EGYES    ÉLELMISZER-FELDOLGOZ+SI
TEVÉKENYSÉGEK FOLYTAT+S+HOZ  SZÜKSÉGES  BERUH+Z+SOKAT  ELŐSEG+TŐ
T+MOGAT+SOK
                            93.§

Az   Alapból    a   mezőgazdasági,    az   erdőgazdálkodási,   a
vadgazdálkodási, a  halászati,  valamint  az  egyes  élelmiszer-
feldolgozási tevékenységek  folytatásához szükséges  beruházások
elősegítésére elkülönített  rész /67.§  (1) bekezdés  e) pontja/
rendeltetése, hogy kiegészítő fejlesztési forrásokat biztosítson
a hazai és külpiaci igényekhez alkalmazkodni tudó, a hatékony és
a  minőségi   termelés  követelményeinek  megfelelő  gazdálkodás
anyagi-műszaki hátterének megteremtéséhez.

                            94.§

Az Alapból  ezen alcímben  foglaltak alapján az alábbi közvetlen
célok megvalósításához nyújtható támogatás:

a) a  mezőgazdasági- és  a halászati  tevékenység  folytatásához
szükséges beruházások  - a  traktorok és  a mezőgazdasági  gépek
(ITJ 39 főcsoport)  kivételével;

b)  az   erdőgazdálkodási  tevékenység  folytatásához  szükséges
erdőfeltárási létesítmények,  valamint az  erdősítés és - ápolás
gépi berendezéseinek beszerzése;

c)  a   vadgazdálkodási  tevékenység   folytatásához   szükséges
beruházások;

d) az  egyes élelmiszerfeldolgozási  tevékenységek folytatásához
szükséges beruházások keretén belül:

         1. a korszerű csomagolás, az energiatakarékos, valamint
környezetkímélő élelmiszerfeldolgozási  eljárások alkalmazásának
elősegítése,

            2. a  minősítési-,  a  minőségtanúsítási  rendszerek
nemzetközi normáknak  megfelelő  kialakításához,  valamint  azok
alkalmazásához    szükséges     beruházások     megvalósításának
elősegítése;

e)   az   a)   és   d)   pontokban   meghatározott   beruházások
rendeltetésszerű    működését    biztosító    infrastruktúrális,
kiegészítő beruházások;

f) a  mezőgazdasági termelés szempontjából fontos összekötő-vagy
bekötőút beruházások,  feltéve, ha  azok a külön törvény szerint
létrehozott Útalapból is támogatásban részesülnek.


                            95.§

Az Alapból ezen  alcímben  foglalt cél megvalósítására az alábbi
pénzforrások vehetők igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendő bevételek:

           1. a 68.§ (2) bekezdés d) pontja szerint elkülönített
pénzösszeg,

          2. ezen alcímben   foglaltak megvalósítására juttatott
segély, adomány,  átcsoportosított  pénzösszeg,  valamint  egyéb
befizetés összege,

            3. az  Alapból ezenalcímben    foglaltak alapján nem
végleges juttatásként  adott támogatás visszafizetésének összege
és annak járulékai;

b)  ezen   alcímben      foglalt  cél  megvalósítására  szolgáló
Előirányzat.

AZ ERDŐ  FELÚJ+T+S+T, NEVELÉSÉT,  MENNYISÉGI, ILLETŐLEG MINŐSÉGI
VÉDELMÉT ELŐSEG+TŐ T+MOGAT+SOK

                            96.§

(1) Az  Alapból az  erdő felújítására,  nevelésére,  mennyiségi,
illetőleg  minőségi   védelmére  elkülönített   rész  /67.§  (1)
bekezdés f)  pontja/ rendeltetése  az erdők felújítása, valamint
az  erdősítések   pótlása,  a  fiatal  erdő  nevelése,  az  erdő
területének   (mennyiségének),   természeti   egyensúlyának   és
egészségi állapotának (minőségének) megőrzése.

(2) A  Honvédelmi Minisztérium,  illetőleg szervei  kezelésében,
használatában  lévő   erdőterületek   utáni   befizetéseket   és
kiadásokat   elkülönítetten   kell   nyilvántartani   és   ennek
felhasználásáról a  miniszter a  honvédelmi miniszterrel  együtt
kiadott   jogszabályban    foglaltaknak   megfelelően   jogosult
rendelkezni.

                            97.§

Az Alapból ezen  alcímben  foglaltak alapján az alábbi közvetlen
célok megvalósítására nyújtható támogatás:

a) a  2.sz. mellékletben  foglalt normatív  mértékek szerint  az
erdő természetes,  illetőleg mesterséges felújításához, valamint
a fiatal erdők ápolásához és neveléséhez;

b)   az    erdő   időleges    igénybevétele,   művelési   ágának
megváltoztatása és  termelésből való  kivonása miatt szükségessé
váló    erdőfelújítást    pótló    erdőtelepítés    költségeinek
fedezetéhez;
c) az  erdőfelügyelőség  javaslata  alapján  a  miniszter  által
elrendelt közérdekű erdővédelmi munkák költségeinek fedezetéhez,
feltéve, hogy  a munkák  elvégzése nem  a gazdálkodó  mulasztása
miatt vált szükségessé;

d) a  nemzetközi kötelezettségekből  eredő, erdővédelmi  mérő-és
megfigyelő rendszer működtetéséhez;

e) az erdei természeti rendszerek megőrzéséhez;

f) a  nemzetközi erdészeti  szervezetekben a  nemzeti képviselet
ellátásához;

g) az erdészeti kultúra költségeihez.


                            98.§

Az Alapból ezen  alcímben  foglalt cél megvalósítására az alábbi
pénzforrások vehetők igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendő bevételek

           1. a 68.§ (2) bekezdés e) pontja szerint elkülönített
pénzösszeg,

         2. a külön jogszabály szerint fizetendő erdőfenntartási
járulék, erdővédelmi bírság, újraerdősítési költség,

          3. ezen  alcímben  foglaltak megvalósítására juttatott
segély, adomány,  átcsoportosított  pénzösszeg,  valamint  egyéb
befizetés összege,

            4. ezen   alcímben   foglaltak  alapján nem végleges
juttatásként adott,  valamint a jogtalanul igénybevett támogatás
visszafizetésének összege és annak járulékai;

b)  ezen     alcímben    foglalt  cél  megvalósítására  szolgáló
Előirányzat.

A VADGAZD+LKOD+SI TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSÉT ELŐSEG+TŐ T+MOGAT+SOK
                            99.§

Az  Alapból   a   vadgazdálkodási   tevékenység   fejlesztésének
támogatására elkülönített  rész /67.§  (1) bekezdés  g) pont/ az
általános erdészeti  és természetvédelmi célokkal is összhangban
levő  rendeltetése   a  vadon   élő,  vadászható  állatfajok  és
természetes   élőhelyük   védelme,   megőrzésének   elősegítése,
valamint  a   nemzetközi  vadászati   szervezetekben  a  nemzeti
képviselet feladatainak ellátása.

                           100.§

Az Alapból ezen  alcímben  foglaltak alapján az alábbi közvetlen
célok megvalósítására nyújtható támogatás:

a)  a   vadászható  állatfajok  természetes  állománya  és  azok
élőhelye védelme, megőrzéséhez;

b)   az    erdőtervekkel   is    összhangban   levő   regionális
vadgazdálkodási tervezés költségeinek fedezetéhez;

c) a trófeabírálat költségeinek fedezetéhez;

d) a  miniszter által  a külön  jogszabályban foglaltak  szerint
nemzeti értékké nyilvánított trófea után a vadászatra jogosultak
kártalanításához;

e) a  nemzetközi vadászati  szervezetekben a  nemzeti képviselet
ellátásához;

f) a vadászati kultúra elterjesztésének költségeihez;

g) a vadonélő állatfajok élőhelyének védelméhez.

                           101.§

Az Alapból ezen  alcímben  foglalt cél megvalósítására az alábbi
pénzforrások vehetők igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendő bevételek:

           1. a 68.§ (2) bekezdés f) pontja szerint elkülönített
pénzösszeg,
            2. a  külön jogszabály szerint fizetendő vadászjegy,
valamint  vadászati  engedély  díjának,  trófeabírálat  díjának,
továbbá a vadvédelmi bírságnak az összege,
          3. ezen alcímben   foglaltak megvalósítására juttatott
segély  adomány,  átcsoportosított  pénzösszeg,  valamint  egyéb
befizetés összege,
            4. az  Alapból   ezen alcím   alapján  nem  végleges
juttatásként adott,  valamint a jogtalanul igénybevett támogatás
visszafizetésének összege és annak járulékai;

b)  ezen     alcímben    foglalt  cél  megvalósítására  szolgáló
Előirányzat.

A HALGAZD+LKOD+SI TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSÉT ELŐSEG+TŐ T+MOGAT+SOK
                           102.§

Az  Alapból   a   halgazdálkodási   tevékenység   fejlesztésének
támogatására elkülönített  rész /67.§  (1) bekezdés  h)  pontja/
rendeltetése   a   vizek   halállományának   védelme,   valamint
megőrzésének elősegítése,  a halállomány értékeinek fejlesztése,
a  halpusztulások  megelőzése  és  az  esetleges  halpusztulások
következményeinek elhárítása,  továbbá a halászati és horgászati
vízhasznosítással összefüggő egyes feladatok ellátása.

                           103.§

Az Alapból ezen  alcímben  foglaltak alapján az alábbi közvetlen
célok megvalósítására nyújtható támogatás:

a) a természetes vizek halállománya pótlásának költségeihez;

b) a halpusztulással összefüggő kármegelőzés, kárelhárítás, és a
halállomány rehabilitációs költségeihez;

c) a  természetes  vizekkel  összefüggő  tudományos  vizsgálatok
költségeihez;

d)  a   természetes  vizi   élőhelyek   környezeti   állapotának
védelméhez, javításához;

e) a  nemzetközi halászati  szervezetekben a  nemzeti képviselet
ellátásához.

                           104.§

Az Alapból ezen  alcímben  foglalt cél megvalósítására az alábbi
pénzforrások vehetők igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendő bevételek:

           1. a 68.§ (2) bekezdés c) pontja szerint elkülönített
pénzösszeg,

            2.  a  külön  jogszabály  szerint  fizetendő  állami
halászjegy és  horgászjegy díja,  valamint a halászatfejlesztési
hozzájárulás, továbbá a halgazdálkodási bírság összege,

          3. ezen  alcímben  foglaltak megvalósítására juttatott
segély, adomány,  átcsoportosított  pénzösszeg,  valamint  egyéb
befizetés összege,

            4. az  Alapból ezen  alcím    alapján  nem  végleges
juttatásként adott,  valamint a jogtalanul igénybevett támogatás
visszafizetésének összege és annak járulékai;

b)  ezen     alcímben    foglalt  cél  megvalósítására  szolgáló
Előirányzat.

AZ AGR+R+GAZATBAN A SZAKTAN+CSAD+SI TEVÉKENYSÉG IGÉNYBEVÉTELÉNEK
ELŐSEG+TÉSÉHEZ   VALAMINT    ANNAK    FEJLESZTÉSÉHEZ    NYÚJTOTT
T+MOGAT+SOK
                           105.§

Az  Alapból  az  agrárágazatban  a  szaktanácsadási  tevékenység
igénybevételének elősegítéséhez,  valamint  annak  fejlesztésére
elkülönített rész  /67.§ (1)  bekezdés i)  pontja/  rendeltetése
agrárvállalkozók        gazdaságszervezési,         gazdálkodási
tevékenységének,  továbbá   a  mezőgazdasági,  erdőgazdálkodási,
vadgazdálkodási,     halászati,     valamint     élelmiszeripari
szaktanácsadói rendszer működési feltételeinek elősegítése.


                           106.§

Az Alapból ezen alcímben   foglaltak alapján az alábbi közvetlen
célok megvalósításához nyújtható támogatás:

a) a  mezőgazdasági, az  erdőgazdálkodási, a  vadgazdálkodási, a
halászati, az élelmiszer-feldolgozási tevékenységet végző egyéni
vagy  társas   vállalkozás  által  igénybe  vett  szaktanácsadás
díjához való hozzájárulás;

b) a szaktanácsadó által szervezett szakmai képzés, továbbképzés
költségeihez való hozzájárulás;

c)  a  szaktanácsadással,  a  szakmai  ismeretterjesztéssel,  az
iskolarendszeren kívül képzéssel, a továbbképzéssel kapcsolatos,
továbbá egyéb  - a  gazdálkodást segítő -kiadványok költségeihez
való hozzájárulás;
d) a  szaktanácsadást szolgáló  infrastukturális és informatikai
fejlesztésekhez való hozzájárulás;

e)  a   Szaktanácsadói   Névjegyzékbe   felvett   szaktanácsadók
továbbképzésének költségeihez való hozzájárulás;

f) az  agrárgazdasággal  összefüggő  szaktanácsadói  tevékenység
költségeihez való hozzájárulás;

g) a kutatási eredmények gyakorlati megismeréséhez, illetőleg az
ezzel összefüggő ismeretanyag elsajátításához való hozzájárulás.

                           107.§

Az Alapból ezen  alcímben  foglalt cél megvalósítására az alábbi
pénzforrások vehetők igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendő bevételek:

           1. a 68.§ (2) bekezdés d) pontja szerint elkülönített
pénzösszeg,

          2. ezen  alcímben  foglaltak megvalósítására juttatott
segély, adomány,  átcsoportosított  pénzösszeg,  valamint  egyéb
befizetés összege,

            3. az  Alapból ezen   alcím   alapján  nem  végleges
juttatásként adott,  valamint a jogtalanul igénybevett támogatás
visszafizetésének összege és annak járulékai;

b)  ezen     alcímben    foglalt  cél  megvalósítására  szolgáló
Előirányzat.

A  NEM   BIZTOS+THATÓ  TERMÉSZETI   K+ROK  GAZDAS+GI   HAT+S+NAK
MÉRSÉKLÉSÉT ELŐSEG+TŐ T+MOGAT+SOK


                           108.§

Az  Alapból   a  nem  biztosítható  természeti  károk  gazdasági
hatásának mérséklésére  elkülönített rész  /67.§ (1) bekezdés j)
pontja/ rendeltetése a mezőgazdasági termelő tevékenységet sújtó
elemi csapásokból  eredő, a  biztosító társaságok,  valamint  az
önkéntes  biztosítási   egyesületek  működési  körén  kívül  eső
károkból eredő jövedelemkiesés csökkentése.


                           109.§

(1)  Az   a  gazdálkodó   szervezet,   illetőleg   mezőgazdasági
vállalkozó, amely  (aki) a  külön törvényben foglaltak szerint a
Kamara területi  szervének tagja,  továbbá növénytermesztési  és
kertészeti  tevékenységet   végez,  köteles   e  tevékenységéből
származó éves  árbevételének egy ezrelékét - a negyedévet követő
hónap 15. napjáig -jövedelemkockázati hozzájárulásként az Alapba
befizetni.

(2) A jövedelemkockázati hozzájárulást a területi agrárkamarához
kell befizetni, amely azt - a Kamara útján- átutalja az Alapnak.

(3)  A  Kamara  gondoskodik  a  jövedelemkockázati  hozzájárulás
beszedéséről, nyilvántartásáról és elszámol az Alappal, az ezzel
összefüggő költségek az Alapot terhelik.

(4) Az  Alap költségvetésében  ezen   alcímben    foglalt  célok
megvalósításának támogatására  évenként -  a 68.§  (3) bekezdése
b)-e) pontjai  szerinti  források  terhére  -  az  (1)  bekezdés
alapján  történt   előző  évi   befizetések  legalább  százötven
százalékát kell biztosítani.


                           110.§

(1) Ezen  alcímben  foglaltak alapján támogatásban az az igénylő
részesülhet, aki (amely)

a) elemi csapással sújtottnak minősül;

b) tagja  a Kamara területi szervének, és működési hozzájárulási
(tagdíj),  valamint  jövedelemkockázati-hozzájárulási  hátraléka
nincs;

c) mezőgazdasági  biztosító egyesületi  tagsággal vagy általános
mezőgazdasági biztosítással rendelkezik.

(2) Ezen  alcím     alkalmazásában  elemi  csapással  sújtottnak
minősül az az igénylő, aki (amely)

a) a  földadóról szóló  1991. évi  LXXIX. törvény 7. §-a szerint
elemi csapás  miatt földadó  mérséklést  vagy  elengedést  vehet
igénybe, vagy

b) az  a) pont szerinti törvény alapján földadó mentességben nem
részesülhet ugyan,  de a  törvény  7.  §-a  szerint  kiszámított
hozamkiesése az ott szabályozott mértéket eléri és

c) hozamkiesése  gazdálkodási vagy  technológiai  hiányosságokra
nem vezethető vissza.

(3) A  miniszter a  Kamara javaslatára  egyes igénylőknél az (1)
bekezdés b)  pontja  szerinti  egyes  feltételek  alkalmazásától
eltekinthet.


                           111.§

(1) A  miniszter a  Kamarával egyetértésben  határozza meg azt a
meghatározott térségben  jelentkező és  több igénylőt  is érintő
káreseményt,  illetőleg   körülményt,  amely   az  e  fejezetben
foglaltak szerinti  támogatás alapjául  szolgál. Ezt  követően a
miniszter a  Kamara véleményét kérve határozza meg az Alapból az
adott  esetben   felhasználható  támogatás   összegét.  Az   így
megállapított támogatási összeg igénylők közötti felosztásáról a
miniszter a  Kamara javaslata  alapján határoz.  A  miniszter  a
Kamarának   a    támogatási   összeg    felosztására   vonatkozó
javaslatától -  a Kamara  előzetes  véleményét  kikérve  -  csak
különösen indokolt esetben térhet el.

(2)  Az   igénylő  csak  a  gazdálkodási  vagy  agrotechnológiai
hiányosságokra vissza  nem vezethető  kár mértékéig  részesülhet
támogatásban.


                           112.§

Az Alapból ezen  alcímben  foglalt cél megvalósítására az alábbi
pénzforrások vehetők igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendő bevételek:

        1. a jövedelemkockázati-hozzájárulás összege,

          2. ezen  alcímben  foglaltak megvalósítására juttatott
segély, adomány,  átcsoportosított  pénzösszeg,  valamint  egyéb
befizetés összege,

            3. az  Alapból ezenalcímben    foglaltak alapján nem
végleges juttatásként  adott,  valamint  jogtalanul  igénybevett
támogatás visszafizetésének összege és annak járulékai;

b)  ezen     alcímben    foglalt  cél  megvalósítására  szolgáló
Előirányzat.


                          113. §

Az Alapból ezen  alcímben  foglalt cél megvalósítására az alábbi
jogcímek alapján nyújtható támogatás:

a) jövedelemkiesés pótlása;

b) hozamérték vesztés pótlása.

                          114. §

(1)   Felhatalmazást    kap   a    miniszter,   hogy   az   Alap
felhasználásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(2)  Felhatalmazást   kap  a   miniszter,  hogy  a  közlekedési,
hírközlési és  vízügyi miniszterrel  egyetértésben a  94.  §  f)
pontja szerinti  beruházások támogatására  - külön jogszabályban
meghatározott feltételek szerint - közös pályázatot hirdessen.

(3) Felhatalmazást  kap a  miniszter, hogy  környezetvédelmi  és
területfejlesztési   miniszterrel    egyetértésben   rendeletben
állapítsa  meg   a  91.   §  a)  pontja  szerinti  mezőgazdasági
földhasznosítás   támogatása   céljából   kijelölt   települések
jegyzékét.

(4)  Felhatalmazást   kap  a   miniszter,  hogy   a   honvédelmi
miniszterrel együttesen  rendeletben állapítsa  meg az Alapból a
96.  §   (2)  bekezdése   szerint  elkülönítetten   kezelt  rész
felhasználásának,   valamint   a   felhasználás   ellenőrzésének
részletes szabályait,  továbbá hogy  eltérjen  a  külön  törvény
szerint fizetendő erdőfenntartási járulék, valamint az e törvény
2. melléklete alapján nyújtható támogatási mértékektől.

(5) Felhatalmazást  kap a  miniszter, hogy  a jövedelemkockázati
hozzájárulás  Kamara   útján  történő  befizetésének  szabályait
rendeletben állapítsa meg.

                        IX. Fejezet

                  Gazdaságfejlesztési Alap

                           115.§

A Gazdaságfejlesztési  Alap (a  továbbiakban: Alap) elkülönített
állami pénzalap,  amelynek célja  a nemzetgazdasági  szempontból
kiemelt  jelentőségű   gazdaság-és  kereskedelempolitikai  célok
megvalósításának elősegítése,  a  gazdaság  műszaki-technológiai
színvonalának  emelése,  a  műszaki  fejlesztés  elősegítése,  a
befektetés-ösztönzés,    a     szerkezet-átalakítás     és     a
kereskedelemfejlesztés ösztönzése.

                           116.§

(1) Az Alap forrásai:

a)      azállami költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési
törvényben meghatározott összegű támogatás,
b)        az Alap tárgyévet megelőző években képzett maradványa,
ide értve  az Alaptv.-ben  meghatározott Befektetésösztönzési és
Kereskedelemfejlesztési   Alapok       1994.    december    31-i
pénzmaradványait, az  ezen Alapok   korábbi  tőkekihelyezéseiből
származó tőkejövedelmeit és az állami részesedés elidegenítésből
származó  összegeket,   valamint   az   ezen   Alap-ok   részére
teljesítendő visszafizetéseket is,
c)            az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek
járulékai,
d)            az Alap  pénzeszközeiből származó kamatai és egyéb
tőkejövedelmei,
e)          az Alapból támogatást igénylő pályázó által fizetett
eljárási díj,
f)        az Alapból szerzett állami részesedés elidegenítéséből
származó összeg,
g)                 a  privatizációból  származó  bevételekből  a
költségvetési törvényben  megállapított összeg,  h)            a
külföldi  és  belföldi  gazdálkodó  szervezetek  és  természetes
személyek  által,   valamint  külföldi   kormánysegélyekből   és
segélyalapokból az Alap javára teljesített önkéntes befizetések.
Az  önkéntes   befizetések  felhasználási   célját  a  felajánló
meghatározhatja.

(2) Az  Alap bevételi  többlete, illetve  év végi pénzmaradványa
nem vonható el.

                          117. §

(1) Az  Alap  felett  az  ipari  és  kereskedelmi  miniszter  (a
továbbiakban:  miniszter)  rendelkezik,  kezelője  az  Ipari  és
Kereskedelmi Minisztérium.

(2) Az  Alap  felhasználásával  kapcsolatos  döntési  javaslatok
előkészítésére a  Belügy-, a  Földművelődésügyi-,  az  Ipari  és
Kereskedelmi-,  a  Környezetvédelmi  és  Területfejlesztési-,  a
Közlekedési- Hírközlési  és Vízügyi-,  a Külügy-,  a Pénzügy-, a
Munkaügyi-,  a  Népjóléti  Minisztérium,  valamint  az  Országos
Gazdasági Kamarák  és  az  Országos  Gazdasági  Érdekképviseleti
Szervek   képviselőiből    álló   Tárcaközi   Bizottságot   kell
létrehozni. A  Tárcaközi Bizottság  elnöke a  miniszter, vagy az
általa kijelölt vezető.

(3) Jelentősebb  területi célokat  szolgáló támogatások esetén a
Tárcaközi Bizottság  munkájába be  kell vonni  az érintett helyi
önkormányzatokat és az érintett területi kamarákat.

                          118. §

(1) az Alapból támogatás a kezelő által meghirdetett pályázatok,
illetve  -   kereskedelemfejlesztési  támogatás  esetén  -egyéni
kérelmek alapján is nyújtható.

(2) Az  Alapból támogatás  a már  befejezett tevékenységhez  nem
nyújtható.

(3) A  pályázat benyújtásakor  külön jogszabályban meghatározott
mértékű eljárási díjat kell fizetni.

(4) A  támogatás felhasználásának  feltételeiről, teljesítéséről
és ütemezéséről,  a támogatott által vállalt kötelezettségek nem
teljesítése esetén  alkalmazható  szankciókról  a  minisztérium,
illetve az  erre kijelölt szervezet szerződésben állapodik meg a
támogatásban részesülővel.

(5)  A  támogatás  rendeltetésszerű  és  szerződésnek  megfelelő
felhasználásának ellenőrzéséről a szerződés megkötésére kijelölt
szervezet gondoskodik.

(6) A  támogatást,nem rendeltetésszerű  felhasználása esetén,  a
jegybanki alapkamat  kétszeresének  megfelelő  mértékű  kamattal
kell visszafizetni.

                          119. §

(1) Az  Alapból belföldi  székhelyű gazdálkodó  szervezetek, más
költségvetési szervek,  köztestületek (Ptk.  65.  §),  gazdasági
érdekképviseleti  szervek  részesülhetnek  visszatérítendő  vagy
vissza nem térítendő támogatásban.

(2) Az  Alapból kell  fedezni az  Alap  kezelésével  kapcsolatos
költségeket.

(3) Az  Alap pénzeszközeinek  az egyes  támogatási célok közötti
elosztását    -  117.§ (2)  bekezdésében írt Tárcaközi Bizottság
javaslata alapján - a miniszter határozza meg.

                          120. §

Az  Alapból   pénzeszközt  a   miniszter  a   Központi   Műszaki
Fejlesztési Alap részére átadhat.

                          121. §

Az Alapból  az  alábbi  kereskedelemfejlesztési  célokra  adható
támogatás:
a)            az áru,  szolgáltatás,  szellemi  termék  külpiaci
bevezetésének elősegítésére,
b)          a külkereskedelmi tevékenységhez fűződő ismeretek és
információk szervezett formában történő átadására,
c)                  külföldön  létesítendő  magyar  érdekeltségű
vállalkozások alapításának támogatására,
d)        a külföldi és hazai nemzetközi kiállítások, vásárok és
szakember-találkozók megrendezési költségeire,
e)         a bel- és külföldi üzletember-delegációk külgazdasági
célból történő kiküldetésének és meghívásának költségeire,
f)           kereskedelemfejlesztéssel, befektetés-ösztönzéssel,
tanácsadással, információ-szolgáltatással foglalkozó szervezetek
működésére,
g)           országpropagandára., annak kialakításához szükséges
külföldi   marketing,    PR,   reklámtevékenység   szervezésére,
kivitelezésére,
h)                    az  ipari   parkok,  innovációs  centrumok
megvalósíthatósági tanulmányainak előkészítésére.

                          122. §

Az  Alapból  a  következő  befektetés-ösztönzési  és  szerkezet-
átalakítási célokra adható támogatás:

a)         korszerű technika, technológia alkalmazását elősegítő
termelési   célú    beruházásokhoz   kapcsolódó   infrastruktúra
fejlesztésére,
b)        a korszerű techika, technológia alkalmazását elősegítő
közműfejlesztési hozzájárulásra,
c)            a  nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
beruházásokban állami tulajdoni részesedés megszerzésére,
d)            a gazdálkodó  szervezetek világpiaci és az európai
egységes   piac    követelményeinek   megfelelő   termék-   vagy
technológia-fejlesztésére,
e)         az ipari parkok, az innovációs centrumok előkészítési
munkáira és megvalósítására,
f)                  termékek  külpiaci  bevezetéséhez  szükséges
minőségbiztosítás és tanúsítási rendszerek kiépítésére.

                          123. §

(1) A támogatás összege a termelő beruházás és infrastrukturális
beruházás együttes  költségeinek 20  %-áig,  de  legfeljebb  100
millió forintig terjedhet.

(2) Azállami  tulajdonrészt a  megszerzéstől  számított  3  éven
belül el kell idegeníteni.

                          124. §

Az Alap javára teljesített önkéntes befizetések - az adományozás
körülményeire tekintettel  - közérdekű  kötelezettségvállalásnak
minősülnek (Ptk. 593-596. §).

                          125. §

Az Alap működtetése során a gazdasági verseny korlátozását tiltó
jogszabályok   érvényesülését   biztosítva   és   a   nemzetközi
kötelezettségekkel összhangban kell eljárni.

                          126. §

A Kereskedelemfejlesztési  Alap és  a Befektetés-ösztönzési Alap
kezelőivel kötött szerződések tekintetében a Gazdaságfejlesztési
Alapot, illetve  a kezelésére  e törvényben  kijelölt  Ipari  és
Kereskedelmi Minisztériumot kell jogutódnak tekinteni.

                          127. §

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben:

a)            jelölje ki  az Alap  költségvetési gazdálkodásának
pénzforgalmát lebonyolító pénzintézetet,
b)         állapítsa meg a 118. § (1) bekezdésében meghatározott
pályázatok és  egyéni kérelmek benyújtásának feltételrendszerét,
tartalmi és  formai követelményeit, az elbírálás szempontjait és
az eljárás szabályait,
c)         állapítsa meg a 118. § (3) bekezdésében meghatározott
eljárási díj mértékét és megfizetésének módját,
d)            állapítsa meg  a támogatásban részesülővel történő
szerződéskötés részletes  szabályait, és jelölje ki a szerződést
megkötő szervet.


                            21.§

Az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. tör
vény (a továbbiakban: Evt.).


Az Evt. 6.§-a (2) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés
lép:

\"(2) Ha  természetben összefüggő  olyan erdőterület  kerül  több
személy tulajdonába,  ahol az  önálló erdőgazdálkodás feltételei
nem   állnak    fenn,   az    üzemtervnek   megfelelő    társult
erdőgazdálkodást fenn  kell tartani;  a  tulajdonosok  kötelesek
erdőgazdálkodó szervezetet alapítani, vagy közös képviseletükről
más módon  gondoskodni.  Az  önálló  erdőgazdálkodás  meglétének
feltételeit  -   a  6/A.§-ban   foglaltakra  isfigyelemmel   -az
erdőfelügyelőség határozatban állapítja meg.\"

                            22.§

Az Evt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


                            \"9.§

(1) Az  erdő művelési  ágának  megváltoztatásához,  természetben
való megosztásához,  termelésből való  kivonásához, valamint más
célra történő  időleges igénybevételéhez  az  erdészeti  hatóság
engedélye szükséges.
(2) Az erdő művelési ágának megváltoztatása, az erdő termelésből
való kivonása, valamint más célra történő időleges igénybevétele
esetén  az   erdőgazdálkodó  köteles   az  igénybevett   erdőnek
megfelelő értékű  erdőt létesíteni (csereerdősítés) vagy köteles
az erdészeti hatóság határozata alapján a Mezőgazdasági Alapba a
külön törvény szerint az erdőfelújítás és nevelés fafajtól függő
normatív  támogatási  mérték  kétszeresének  megfelelő  összeget
(újraerdősítési költség) befizetni.\"

                            23.§

Az Evt.  34. §-a  az alábbi  (3)-(4) bekezdéssel  egészül ki,  a
jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

\"(3) A  vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot
köteles fizetni

a)  a   vadászatra  jogosult   akkor,   ha   a   trófeás   vadat
szakszerűtlenül ejtik el vagy

b) aki  a vadat  a vadászati  hatóság engedélye nélkül vadászati
idényen kívül ejti el, továbbá

c) az aki a vadat jogosulatlanul ejti el.

(4) A vadvédelmi bírság mértéke:

a) a  (3) bekezdés  a) pontja  szerinti esetben  a trófeabírálat
eredményétől függően

            1.  mínusz  egy  pont  esetén  a  bérvadászat  során
alkalmazott kilövési  díj húsz  százaléka, de  legalább húszezer
forint,

            2. mínusz  kettő pont  esetén  a  bérvadászat  során
alkalmazott kilövési  díj ötven százaléka, de legalább ötvenezer
forint,

            3. mínusz  három pont  esetén  a  bérvadászat  során
alkalmazott kilövési díj száz százaléka, de legalább egyszázezer
forint;

b) a  (3) bekezdés  b) és c) pontja szerinti esetekben a trófeás
vad  esetében  a  trófea  értékétől  függően  legalább  tízezer,
legfeljebb egymillió  forint, míg  nőivarú egyed  esetében a vad
fajától függően  legalább tízezer,  legfeljebb  százezer  forint
lehet.\";

                            24.§

Az Evt. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:

\"(1) A  vadászatra jogosult  köteles megtéríteni a szarvas, dám,
vaddisznó, muflon által a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban,
valamint a  mezei nyúl  és őz  által a  szőlőben, gyümölcsösben,
erdősítésben,  valamint   a  csemetekertben   okozott  kárt   (a
továbbiakban:  vadkár),   továbbá  bármely   hasznos  vad  és  a
vaddisznó által  a mezőgazdaságon  és  az  erdőgazdaságon  kívül
okozott kárt.\"

                            25.§

Az Evt.  XII. fejezetének  címe, valamint  az valamint  42-43.§-
ainak a helyébe a következő rendelkezés lép:



        \"Erdőfenntartási járulék, erdővédelmi bírság

                            42.§

Az erdőgazdálkodó az erdőfelügyelőség által engedélyezett bruttó
fatérfogat  mennyisége   után  a   véghasználatok,  valamint   a
növedékfokozó  gyérítések   esetében  a   törvény  mellékletében
foglalt mértékek  szerint erdőfenntartási  járulékot  köteles  a
Mezőgazdasági Alapba fizetni.

                            43.§

(1) Az  erdőgazdálkodó az  erdészeti hatóság  határozata alapján
erdővédelmi bírságot köteles a Mezőgazdasági Alapba fizetni, ha

a) fát engedély nélkül termel ki,

b)  az   erdőállomány   nevelése   (tisztítás,   törzskiválasztó
gyérítés,  növedékfokozó   gyérítés)   során   a   fakitermelési
engedélyben meghatározott  mértéket  meghaladóan,  illetőleg  az
állomány szerkezetét  károsan befolyásoló  mértékben  termel  ki
fát,

c) túllépi  a kitermelt  erdő felújítására  az erdészeti hatóság
által előírt határidőt,

d) az erdő művelési ágát engedély nélkül változtatja meg,

e) az  erdőt engedély  nélkül vonja  ki a termelésből, illetőleg
veszi időlegesen igénybe.

(2) Az erdővédelmi bírság mértéke:

a) az  (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben élőfa engedély
nélküli, az  engedélyezett mértéket  meghaladó, illetve  az erdő
állomány szerkezetét  károsan befolyásoló  kitermelése esetén az
erdőfenntartási   járulék   tízszerese,   de   legalább   bruttó
köbméterenként ötezer  forint, elhalt  fa  esetén  pedig  bruttó
köbméterenként legalább kettőezer forint;

b)  az  (1)  bekezdés  c)  pontja  szerinti  esetben  évente  és
hektáronként harmincezer forint,

c) az  (1) bekezdés  d-e) pontjai  szerinti  esetekben  a  külön
törvényben  meghatározottak   szerint  az  erdőfelújítás  és  az
erdőnevelés fejlesztési  célú normatív  támogatásánál figyelembe
vett mérték hatszorosa.\"

                            26.§

Az Evt. az e törvény 3.sz.mellékletével egészül ki.

                            27.§

Az  állattenyésztésről   szóló  1993.   évi  CXIV.   törvény  (a
továbbiakban: +tv.). 13.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

                           \"13.§

(1)  A   mezőgazdasági   termelő   -   a   külön   jogszabályban
meghatározott termékek és tevékenység után, az ott meghatározott
mértékben  és   célra  -   a  Mezőgazdasági  Alapba  tenyésztési
hozzájárulást köteles fizetni.\"
                            28.§

Az +tv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

                           \"43.§

(1) Az  állam a  költségvetésből biztosítja  a 17.  § f), g), h)
pontjában, a  18. §-ban  és a  16. §  d),  f)  pontjában  előírt
feladatokhoz szükséges pénzügyi feltételeket, kivéve a 18. § (1)
bekezdésében  és   (3)  bekezdésének  a)  és  b)  pontjában  írt
feladatokat.

(2) A  17. §  d) pontjában,  18. §-ának  (1)  bekezdésében,  (3)
bekezdésének a),  b) pontjában  és a  16. §  a), b),  c)  és  e)
pontjában felsorolt  feladatok ellátásához, valamint a 25. §-ban
meghatározott  tenyésztésvezető   díjazásához  -   az  adott  év
költségvetésében jóváhagyott  mértékig, de legalább a díjazás 30
%-áig - az állam hozzájárul.\"

                            29.§

Az +tv. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:

\"(4) Az  állattenyésztési bírságot  a Mezőgazdasági  Alapba kell
befizetni.\"

                            30.§

A termőföldről  szóló 1994.  évi LV.  törvény  (a  továbbiakban:
Ftv.). 52.§-a  (1) bekezdésének  helyébe a következő rendelkezés
lép:

\"(1)  A   termőföld  más   célú  hasznosítása   esetén  egyszeri
földvédelmi járulékot kell a Mezőgazdasági Alapba fizetni.\"

                            31.§

Az Ftv. 53. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:

\"(5) Ha  a  más  célú  hasznosítás  az  engedélyezettnél  kisebb
területen  valósul  meg,  a  járulék  megfizetésének  esedékessé
válása napjától  számított öt éven belül a járulékkülönbözetet -
kérelemre - a Mezőgazdasági Alap terhére vissza kell fizetni.\"

                            32.§

Az Ftv. 56. §- a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) A  földvédelmi  a  bírságot  a  Mezőgazdasági  Alapba  kell
befizetni.\"

                            33.§

Az Ftv. 78. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:

\"(2)  A   talajvédelmi  bírságot  a  Mezőgazdasági  Alapba  kell
befizetni.\"

                            34.§

A halászatról  szóló 1977.  évi XXX.  törvényerejű  rendelet  (a
továbbiakban: Tvr.). 8.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

                            \"8.§
  Az  állam  által  átengedett  halászati  jogért  a  halászatra
jogosultnak  halászatfejlesztési   hozzájárulást  kell  fizetni,
melynek   alapja    a    vízterület    halászati    értéke.    A
halászatfejlesztési  hozzájárulás   összegét  a  földművelésügyi
miniszter a  halászati  jog  átengedéséről  szóló  határozatában
állapítja meg, hektáronként és évenként száz és háromezer forint
keretösszegen belül.\"

                            35.§

A Tvr. 9. §-a a következő(3) bekezdéssel egészül ki:

\"(3)  A  halászatra  jogosult  a  halászati  hatóság  határozata
alapján halgazdálkodási  bírságot  köteles  fizetni,  amennyiben
halászati joga  a Tvr.  5.  §-ának  (1)  bekezdésében  foglaltak
alapján  korlátozható,  illetve  megvonható.  A  halgazdálkodási
bírság mértéke legalább az éves halászatfejlesztési hozzájárulás
összege és  legfeljebb az  éves halászatfejlesztési hozzájárulás
tízszeres összege.\"


                            36.§


A központi műszaki fejlesztésről szóló 1988. évi XI. törvény 3.§
(1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

/Az Alap forrása/

\"g) az  Alap javára  a Gazdaságfejlesztési  Alapból  teljesített
befizetések,\"

                            37.§

Az Útalapról  szóló 1992.  évi XXX. törvény (továbbiakban: Útv.)
2.§-a a következő h)-i) pontokkal egészül ki:

/Az Útalap forrásai:/

\"h)                  az  országos  közúthálózat  fejlesztésével,
fenntartásával  és   üzemeltetésével  összefüggő   tárgyieszköz-
beszerzéseket, szolgáltatásokat terhelő és a közútkezelő szervek
által -  az általános  forgalmi adóról  szóló 1992.  évi  LXXIV.
törvény  alapján  -  visszaigényelhető  általános  forgalmi  adó
összege;
i)            az állami  adóhatóság  által  feltárt  és  jogerős
adóhatósági   határozattal    megállapított,   Útalapot   érintő
adóhiány, a hozzá kapcsolódó adóbírság és késedelmi pótlék.\"

                          38. §

Az Útv.3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

                           \"3. §

(1) A  2. §  a) pontja  alapján a  belföldi  termelő  az  általa
belföldön értékesített  üzemanyag, valamint  a saját  üzemanyag-
felhasználása után,  továbbá  az  importőr  az  általa  behozott
üzemanyag után

a) motorbenzinek  (KSH ITJ  55-13-1) esetében  - az üzemanyag 15
Celsius fokhoz  tartozó térfogatát alapul véve -literenként 9,50
forintot;
b) gázolaj  (KSH ITJ  55-15-1,2,9), könnyű fűtőolaj (KSH ITJ 55-
16-2) és  egyéb ipari tüzelőolaj (KSH ITJ 55-16-9) esetében - az
üzemanyag 15  Celsius fokhoz  tartozó térfogatát  alapul véve  -
literenként  9,50 forintot:
c) üzemanyag céljára szolgáló propán-bután gáz (KSH ITJ 55-11-4)
esetében kilogrammonként 12,50 forintot;
d) üzemanyag  céljára szolgáló  sűrített földgáz  (KSH ITJ 11-3)
esetében normál köbméterenként 9,50  forintot

köteles az Útalap számára Útalap-hozzájárulás címén megfizetni.

(2) Az  e törvényben  meghatározott mérték  szerint számított és
megállapított  Útalap-hozzájárulás   összegét  az  (1)  bekezdés
alapján befizetésre kötelezettek (a továbbiakban: adózók) közül

a) a  belföldi termelő  a tárgyhavi  értékesítés  árbevételéből,
valamint  a   saját  felhasználás   után  az   Adó-és   Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatal (továbbiakban: adóhatóság) által vezetett és
a  Pénzügyminisztérium   hivatalos  lapjában  közzétett,  Útalap
üzemanyag  befizetési  és  visszatérítési  lebonyolítási  számla
javára  köteles  megállapítani  és  megfizetni,  a  tárgyhónapot
követő hónap 15. napjáig,
b) az  importőr az  üzemanyag belföldi  forgalom számára történő
vámkezelése   alkalmával,   valamint   minden   olyan   hatósági
intézkedésnél,  amelynek  eredményeként  a  vámárút  a  belföldi
forgalom számára  vámkezeltnek kell  tekinteni, a vámtartozással
együtt, a  vámhatóság  által  megjelölt  számla  javára  köteles
megfizetni.  Az   Útalap-hozzájárulás  összegét   a   vámhatóság
határozattal állapítja  meg. A vámhatóság az Útalap-hozzájárulás
címén havonta beszedett összegeket egy összegben, a követő hónap
5. napjáig  átutalja az  Útalap kezelője által a tárca hivatalos
lapjában közzétett Útalap számla javára.

(3)  Ha   az  előző  negyedév  Útalap-befizetési  kötelezettsége
meghaladta a  6 millió  forintot, az adózónak havi előleget kell
fizetnie. Az  előleg mértéke az előző negyedév Útalap-befizetési
kötelezettségének egyhatod  része, amelyet  az adózó állapít meg
és fizet meg a tárgyhó 28. napjáig.

(4) A  2. §  b) és  h)  pontjában  meghatározott  pénzösszegeket
közvetlenül az  Útalap kezelője által a tárca hivatalos lapjában
közzétett Útalap számla javára kell befizetni.

(5) A  2. §  i) pontjában  meghatározott együttes összeget a (2)
bekezdés a) pontjában megjelölt számlára kell megfizetni.

(6) A  3. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából
belföldi értékesítésnek  minősül az  is, ha a terméket a termelő
vagy   a    termeltető   saját    kiskereskedelmi    hálózatába,
üzlethelyiségébe szállítja ki.

(7) E törvény 2. §-ának b) pontja alapján

a) a  belföldi gépjárművek  utáni adóból 1994. évben - és az azt
követő években - az adó 50 %-a,
b) a  külföldön nyilvántartott  gépjárművek utáni  adóból  1994.
évben -  és az  azt követő  években -  az adó  100 %-a az Útalap
bevételét képezi.

(8) Az Útalap bevételei nem vonhatók el.\"

                           39. §

Az Útv.  4. §-ának  (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül
ki:

/Az Útalap  pénzeszközei az  állami  tulajdonban  lévő  országos
közutak -  ideértve azok műtárgyait (hidak, stb.) és tartozékait
-/

\"f) az  országos közúthálózat  fejlesztésével, fenntartásával és
üzemeltetésével      összefüggő      tárgyieszköz-beszerzéseket,
szolgáltatásokat terhelő általános forgalmi adó megfizetésére\"
/használhatók fel/

                           40. §

Az Útv.  4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:

\"(7)  A   miniszter  a  koncesszió  útján  megvalósuló  országos
közúthálózati  fejlesztések  előmozdítása  érdekében  az  Útalap
bevételeinek terhére

a)          annak legfeljebb 20 %-os mértékéig a felvett hitelek
visszafizetésére kezességet vállalhat,
b)             a  koncessziós  szerződések  részeként  megkötött
kölcsönszerződés alapján kamatfizetési kötelezettséggel terhelt,
visszatérítendő kölcsönt nyújthat.\"

                           41. §

(1)  Az  Útv.  5.  §-ának  (7)  bekezdése  helyébe  a  következő
rendelkezés lép:

\"(7) A  visszatérítésre jogosult  vállalkozó a  naptári évre  az
éves összes  kedvezményezett  tevékenysége  nettó  árbevételének
arányában állapítja  meg az őt megillető visszatérítést és arról
a naptári  évet követő  május 31-éig  az adóhatsághoz  bevallást
tesz. A  naptári évben igénybe vett visszatérítést elszámolja és
a különbözetet  eddig az  időpontig megfizeti,  illetve ettől az
időponttól igényelheti vissza.\"

(2)  Az   Útv.  5.§-ának   (9)  bekezdése  helyébe  a  következő
rendelkezés lép:

\"(9) Ha  a visszatérítésre  jogosult vállalkozó olyan üzemanyag-
mennyiség  után   is  visszaigényelte  az  Útalap-hozzájárulást,
amelyre nem vált jogosulttá, az erre eső visszaigényelt összeget
az értékesítést követő hónap 15. napjáig az állami adóhatóságnak
köteles visszafizetni\".

                           42. §

Az Útv.  5. §-ának  (11) bekezdése a következő mondattal egészül
ki:

\" A benyújtott visszaigénylés egyúttal adóbevallásnak minősül.\"


                           43. §

Az Útv.  6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:

\"(2) Az  állami adóhatóság  az Útalap  üzemanyag  befizetési  és
visszatérítési lebonyolítási  számla terhére  teljesítheti az 5.
§-ban  meghatározott   visszatérítéseket.  Az  Útalap  üzemanyag
befizetési és visszatérítési lebonyolítási számla egyenlegét - a
befizetések  és   visszatérítések   különbözetét   az   esedékes
visszatérítési összegek  fedezetének kivételével,- valamint a 2.
§ i)  pontja alapján  az Útalapot  megillető  pénzösszegeket  az
adóhatóság az  Útalap kezelőjével  kötött megállapodás  szerinti
időpontokban  átutalja  az  Útalap  pénzműveleteinek  végzésével
megbízott  pénzintézetnél  vezetett  Útalap  elszámolási  számla
javára.\"


                           44. §

Az Útv. 7.§-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

                            \"7.§

(1) A  Kormány az  Útalap bevételeinek  és kiadásainak tervezett
összegét  a   költségvetési  törvénnyel   összefüggésben,  azzal
egyidejűleg köteles  évente  jóváhagyásra  az  Országgyűlés  elé
terjeszteni.

(2) Az  Útalap források  értékállóságának megőrzése érdekében az
üzemanyag-értékesítést      és       felhasználást       terhelő
útalaphozzájárulás mértékét  évente az  üzemanyagok  fogyasztási
adójának növekedési  üteméhez igazodóan  úgy kell  meghatározni,
hogy az Útalap felvett hitelek nélkül számított (saját) forrásai
összességükben legalább  a  fogyasztási  adóval  azonos  ütemben
növekedjenek.\"

                            45.§

(1)  E   törvény   1995.   január   1-jén,   a   108-113.§-ainak
rendelkezései 1995. július 1-jén lépnek hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
 a)  az Alaptv.  32.§-ának (2) és (3) bekezdése, a 33.§-ának (2)
bekezdése, és 38.§-ának (3) bekezdése,
b)  a   földművelésügyi  alapokról  szóló  1992.  évi  LXXXVIII.
törvény, valamint  az azt  módosító 1993. évi CVI. törvény 1.§-a
és a 1994. évi XVI. törvény 84.§-a (2) bekezdésének f) pontja,
c) a Tvr. 11.§-ának (2) bekezdése,
d)  az  Alaptv.  1-8.§-ai,  17-27.§-ai,  70.§-ának  (1)  és  (3)
bekezdése,
e) a gazdasági kamarákról szóló 1994. XVI. törvény 84.§-ának (2)
bekezdés b) és c) pontjai,
f)  az   Alaptv.  végrehajtásáról   szóló  2/1993.(I.13.)   NGKM
rendelet.


(3) 1994.  január 1-jétől  az Alaptv.  11.§-ának (1) bekezdés f)
pontja.


1.sz. melléklet az 1994. évi ............. törvény VIII. Fe
jezetéhez

/1.sz. melléklet  az  egyes  elkülönített  állami  pénzalapokról
szóló 1992. évi LXXXIII. törvényhez/

A TENYÉSZTÉSI HOZZáJáRULáS MÉRTÉKE

1. Exportra  vagy feldolgozók  részére értékesített vágóállat és
állati termék:

          +llatfaj és a képzés alapja        METJ szám         A
tenyésztési                                         hozzájárulás
a nettó árbevétel %-ában
         Szarvasmarha
             Tej  értékesítés                           93-12-02
0,5
             Vágómarha  értékesítés                     93-12-01
0,5
         Sertés
             Vágósertés                                 93-22-01
0,5
         Juh
             Gyapjú                                     93-32-02
1,0
             Vágójuh                                    93-32-01
1,0
             Juhtej                                     93-32-03
1,0
         Ló
             Export eladás                 93-41-03 (04, 05, 06)
0,6
           Belföldi eladás                 93-41-03 (04, 05, 06)
0,6
             Vágónyúl                                   93-82-02
0,2
             Méz                                        93-84-05
0,2

2. Naposállat:
             Naposcsibe                                 93-51-01
0,5
             Naposliba                                  93-53-01
0,5
             Naposkacsa                                 93-54-01
0,5
             Napospulyka                                93-55-01
0,5

3. Lóverseny totalizatőr forgalmának 0,6%-a.

2.sz.  melléklet   az  1994.   évi................törvény  VIII.
Fejezetéhez

/2.sz. melléklet  az  egyes  elkülönített  állami  pénzalapokról
szóló LXXXIII. törvényhez/



           AZ  ERDŐFELÚJIT+S  ÉS  ERDŐNEVELÉS  FEJLESZTÉSI  CÉLÚ
NORMAT+V T+MOGAT+S+NAK MÉRTÉKE


I. Természetes  mageredetű erdőfelújítás,  a talajelőkészítéssel
együtt:


Készültségi fok        Célállomány típus, ezer Ft./hektár
        Tölgy        Bükk        Egyéb fafaj

1. +llomány alatti újulat        40        30        15
2. Végvágás utáni újulat        100        80        50
3. Befejezett felújítás        200        150        90
4. Befejezett ápolás az 5. éves
     revízióig,esetenként        25        15        10


II.Sarj eredetű felújítások valamennyi engedélyezett fafajra:

                              ezer Ft/hektár

1. Folyamatban lévő felújítás                20
2. Befejezett felújítás                30
3. Befejezett ápolás az 5. éves revízióig, esetenként        10


III. Mesterséges erdőfelújítások, talajelőkészítéssel együtt:


Készültségi fok                        Célállomány  típus,  ezer
Ft./hektár
         Tölgy és Bükk        Cser        Egyéb kem.        Lágy
Fenyők
                        lomb        lomb

a) 10 fokos és ez alatti lejtésű, géppel járható terepen:
1. Egyéves  felújítás           90        50        50        60
60
2. Többéves        110        70        60        70        70
3. Befejezett        150        90        80        80        80
4. Befejezett ápolás az 5. éves
       revízióig,  esetenként            15         10        10
10        10
5.           Tuskózásos           felújítás           támogatása
30        *25

* Az erdőfelügyelőség egyedi elbírálásától függően



b) 10 fok feletti lejtésű  és géppel nem járható terepen:
1. Egyéves  felújítás            90            50             60
60
2. Többéves        110        80        90                80
3. Befejezett            180              100                110
100
4.Befejezett ápolás az 5. éves
    revízióig        20        10        10                10
5. Padkázás  támogatása            15            15           15
15

IV. +llománynevelési ( tisztítás ) támogatás:
1. Természetes mag, sarj eredetű fiatalosokban                12
ezerFt./hektár
2. Mesterséges  felújítású fiatalosokban                       8
ezerFt./hektár

3.sz.  melléklet   az  1994.   évi  ...........   törvény  VIII.
Fejezetéhez

/Melléklet az 1961. évi VII. törvényhez/

             AZ ERDŐFENNTART+SI J+RULÉK MÉRTÉKE


Tájegység            Tölgy és  Bükk            Akác        Többi
Lágy        Fenyők
(erdőfelügyelőség:                        kem.lomb        lomb
a továbbiakban:Ef.)                        fafajcsoport
                        Ft./bruttó m3

I.Északi- középhegység            800            250         300
300        600
-Budapesti Ef.
-Egri Ef.
-Miskolci Ef.

II. Nagyalföld            500          300        300        400
300
-Budapesti Ef.
-Debreceni Ef.
-Kecskeméti Ef.

III. Dél-Dunántúl           900        300        400        400
600
-Kaposvári Ef.
-Pécsi Ef.

IV. Nyugat-Dunántúl         950        350        400        400
700
-Szombathelyi Ef.
-Zalaegerszegi Ef.

V. Kisalföld            700            300        300        400
500
-Szombathelyi Ef.

VI. Közép-Dunántúl          800        300        400        300
500
-Budapesti Ef.
-Veszprémi Ef.\"


                     I N D O K O L + S


+ltalános indoklás:

/A IV. Központi Környezetvédelmi Alap/

            A Központi  Környezetvédelmi  Alap  feladatainak  és
különösen forrásainak  nagy arányú  bővülése indokolja  az  Alap
kezelésének  egységesítését   és   a   társadalmi,   kormányzati
környezetvédelmi  prioritásokat  jobban  szolgáló  felhasználási
rend kialakítását.  Az Alap  hatékonyabb felhasználását segíti a
forráshoz  kötődő   felhasználás  részleges   oldása.    További
módosítások   szükségesek    az   új   feladatok   és   források
befogadásához, illetve  az Alap  felhasználását a  tapasztalatok
alapján indokolt egyszerűsíteni.

/A VI. Területfejlesztési Alap/

Az Alapról  szóló törvény  módosítását részben az eddigi működés
tapasztalatai   alapján   jelentkező   korrekciós   igények,   a
kormányzati munkamegosztás  változásai, az  elkülönített  állami
pénzalapok átfogó  felülvizsgálata, valamint  a  területpolitika
előkészítés alatt  álló koncepcionális  és intézményi változásai
indokolják.
A módosítások  nyomán egyértelműen  rögzítésre kerül  az Alappal
rendelkező miniszter,  illetve  a  kezelést  végző  minisztérium
felelőssége.   Az   elkülönített   állami   pénzalapok   közötti
munkamegosztás  racionalizálása,   az  átfedések   kiküszöbölése
indokolja, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú földhasználók
jövedelempótló  támogatása,   továbbá  a   védett  mezőgazdasági
területekhez a természeti értékek megőrzését elősegítő


támogatások  az  Alap  célrendszeréből  kikerülnek,  előbbit  az
összevont    Mezőgazdasági     Alap,    utóbbit    a    Központi
Környezetvédelmi Alap  finanszírozza. Az  Alap forrásai bővülnek
az Alap  tulajdoni részesedésének  elidegenítéséből, valamint  a
bevezetendő pályázati díjakból származó bevételekkel. Az Alap ez
évi likviditási  problémái indokolják a pályázatok befogadásának
és az elbírálás felfüggesztésének törvényi lehetőségeit.

Igen  lényeges   változás,  hogy   a  módosítás   megteremti   a
lehetőséget  az   Alap  decentralizált  működtetésére,  a  külön
törvény alapján létrejövő megyei fejlesztési tanácsoknak az Alap
támogatási rendszerében  való közreműködésére.  Ezzel  együtt  a
javaslat a  kormányzati programok  megvalósításában az eddiginél
nagyobb felelősséget ad az Alappal rendelkező miniszternek.



















/VII. V+ZÜGYI ALAP/



A  vízgazdálkodás  állami  alapfeladatainak  ellátása  érdekében
szükséges a törvény módosítása.

A vízügyi  ágazattól -  a korábbi években két lépcsőben - elvont
900 MFt  költségvetési támogatást  pótolja a Vízügyi Alap állami
feladatokra  történő  felhasználása.  Mivel  az  Alap  bevételei
egyrészt nem tervezhetők pontosan, másrészt a díjemelés ellenére
-  a   gazdasági  változásokkal   összefüggésben   -folyamatosan
csökkenő  tendenciát   mutatnak,   ezért   a   fix   százalékban
meghatározott  felhasználási  arány  azt  eredményezte,  hogy  a
csökkenő    bevételekből     nem    lehet    ellentételezni    a
támogatáselvonást.  +gy   a   feladatellátás   finanszírozásához
minimumérték meghatározása szükséges.

A javaslat  nem módosítja  a  céltámogatási  rendszer  keretében
törvény szerint felhasználható támogatás mértékét.

/VIII. MEZŐGAZDAS+GI ALAP/

Az  elkülönített  pénzalapként  működő  földművelésügyi  alapok,
úgymint  az   +llattenyésztési  Alap,   a  Földvédelmi  Alap,  a
Halgazdálkodási  Alap,  a  Mezőgazdasági  Fejlesztési  Alap,  az
Országos   Erdészeti    Alap   és    a   Vadgazdálkodási    Alap
összevonásával,     valamint     néhány     egyéb     pénzeszköz
átcsoportosításával a javaslat egységes Mezőgazdasági Alapot hoz
létre.

Az összevonás  célja, hogy  a  rendelkezésre  álló  pénzeszközök
felhasználásának  hatékonyságának   növelése.   A   tervezet   e
követelménynek  egyrészt   a   pénzeszközök   átcsoportosítására
vonatkozó   rendelkezésekkel,   másrészt   az   igényjogosultság
feltételeinek pontosabb meghatározásával tesz eleget.

Figyelemmel   a   kamarai   szerveződésre,   a   törvényjavaslat
meghatározza a  köztestületként létrejövő  Magyar Agrárkamarának
az Alap  kezelésével kapcsolatos  jogosítványait. Első lépcsőben
január 1-jével  a Magyar  Agrárkamara közreműködői jogosítványai
erősödnének, 1995.  július  1-jével  pedig  a  nem  biztosítható
természeti károk  gazdasági hatásainak  mérséklése keretén belül
már olyan  érdemi  jogosítványokkal  rendelkezne,  amely  hosszú
távon megteremti  annak a lehetőségét, hogy a Magyar Agrárkamara
a támogatási  mechanizmus  működtetésében  meghatározó  szerepet
játszon.

Az elkülönítetten  kezelt hat  földművelésügyi alap  gazdálkodói
befizetésekből  származó   pénzeszközöket   is   felhasznált   a
támogatási célok megvalósítására. Az érintett gazdálkodói körnek
változatlanul  az  az  igénye,  hogy  e  bevételek  esetében  is
garanciát kapjanak  arra, hogy  az egységes  alapba  befizetésre
kerülő pénzeszközöket  elsősorban a  befizető gazdálkodói körnek
juttassák vissza.  A javaslat ennek az igénynek úgy tesz eleget,
hogy az  egyes  fejezetekben  részletesen  felsorolja  azokat  a
bevételeket, amelyeket  az Alapot  kezelő csak a földművelésügyi
miniszter arra  a célra  használhat  fel,  amelyre  a  befizetés
történt (ez  az alap összes bevételeinek kb. 25-30 százaléka). A
bevételekkel a  miniszter  a  törvény  keretei  között  önállóan
rendelkezik.  Figyelemmel   azonban  az   Alap   pénzkezelésének
sajátosságaira  szükséges,   hogy  a  földművelésügyi  miniszter
felhatalmazást kapjon az úgynevezett \"védett\" bevételek átmeneti
átcsoportosítására. Ilyen  eset fordulhat  elő pl. akkor, amikor
az Alap  havi ütemezés  szerinti költségvetési  pénzellátmánya a
gazdaságilag indokolt kifizetések teljesítését akadályozza.

A  törvényjavaslat   szakmai  rendelkezései  (támogatási  célok)
alapvetően  a   korábban  elkülönített   hat   állami   pénzalap
célrendszerét  tükrözik.  Új  támogatási  célként  került  be  a
javaslatba  a   nem  biztosítható   természeti  károk  gazdasági
hatásainak mérséklése  és  a  kedvezőtlen  termőhelyi  adottságú
termőföldeken való földhasznosítás támogatásának elősegítése.

A  törvényjavaslat   záró  rendelkezései  azokat  a  szakmai  és
jogtechnikai jellegű  törvénymódosításokat tartalmazzák, amelyek
az alap összevonásával összefüggésben merülnek fel.

A javaslatot a különböző érdekképviseleti és szakmai szervezetek
véleményezték.  Az   Alapok  összevonásával   kapcsolatosan   az
érdekképviseleti álláspontok megosztottak. Az észrevételekben az
ún. \"önjáró\",  azaz  saját  bevételekkel  gazdálkodó  pénzalapok
(+llattenyésztési, Vadászati, Halászati) összevonását vitatták.

Felvetődött  olyan   javaslat  is,   amely   az   Alap   feletti
rendelkezési jogot nem köztestületnek, hanem egyesületi formában
működő szervezetnek  kívánta volna  átadni. Ez  utóbbi véleményt
azért  nem  lehetett  elfogadni,  mivel  állami  feladatot  csak
köztestületi  formában   működő  szervezetnek  lehet  átadni.  E
feltételnek azonban  jelenleg az 1995. január 1. után megalakuló
Magyar Agrárkamara felel meg.

Az 1995.  évi központi költségvetésben az egységes Mezőgazdasági
Alap támogatására  9  milliárd  forintot  irányoztak  elő.  Ezen
túlmenően  1995.évben   a   földművelésügyi   alapok   jogutódja
mentesülne 3  milliárd  forint  tartozásnak  a  Távközlési  Alap
javára történő  visszafizetése alól.  E mentesítés is lényegében
az Alap forrásainak a bővülését eredményezi.


/IX. GAZDAS+GFEJLESZTÉSI ALAP/

A kormány  döntött a  Gazdaságfejlesztési Alap  1995. január  1-
jével történő  létrehozásáról, a  Kereskedelemfejlesztési  és  a
Befektetésösztönzési Alap  egyidejű megszüntetése  mellett.    A
döntéssel, amely  tartalmilag a  \"jogelőd\"  Alapok  összevonását
jelenti,  lehetővé  válik  a  feladatok,  a  rendelkezésre  álló
pénzeszközök  és   az  ágazatpolitikai   célok   összehangolása,
valamint a  források koncentrálása  és integrált  kezelése révén
egységes támogatási  rendszer, hatékony  és átlátható  működési,
döntési mechanizmus kialakítása.

Az Alap  a gazdaság  teljes fejlődési  folyamatának, a projektek
megvalósulásának különböző,  egymást  követő  fázisaiban  vehető
igénybe. Az  összetett célrendszerből adódóan támogatást nyújt a
befektetésöszönzéstől    (infrastruktúra    fejlesztés)        a
szerkezetátalakításon   keresztül   egészen   a   termék   piaci
elhelyezéséig (exportösztönzés, minőségbiztosítás).

Az  Alap   szabályozása  lehetőséget   biztosít  az   ipari   és
kereskedelmi  miniszternek  a  gazdaságpolitikai  prioritásoknak
megfelelően    az     egyes    felhasználási    célok    közötti
forrásátcsoportosításra, és  a kormány  döntése alapján  a KMÜFA
részére történő pénzeszköz átadására is.

Részletes indoklás:

/IV. Központi Környezetvédelmi Alap/

                          1.§-hoz

          A Törvény 29. § (1) bekezdésének kiegészítését az Alap
bevételi forrásainak bővítése indokolja.
        A 29. § új (2) bekezdéssel történő kiegészítését az Alap
bírságbevételekből  képződő,   általános  forrásának  szűkössége
tette szükségessé.  A termékdíjjal kapcsolatos módosítás ennek a
forrásnak  szélesebb   körben   történő   felhasználását   teszi
lehetővé.   A forráshoz  kötődő felhasználás  -  az  üzemanyagok
környezetvédelmi  termékdíja  és  a  még  elfogadás  előtt  álló
termékdíjas törvények esetében is - 50 % lehet.
        A nemzetközi szerződésekben, adományozási szerződésekben
foglalt források  bevonására vonatkozó  módosítás az  eddig több
helyen lévő rendelkezéseket egységesen foglalja össze.

                          2.§-hoz

           A módosítás tovább egységesíti az Alap szabályozását,
részben azzal, hogy a támogatás egyik formájaként - a gyakorlati
tapasztalatoknak megfelelően  -kezeli a  hitelgaranciát; továbbá
általánossá  teszi   a  pályázati   úton  adható   támogatás,  a
környezeti kárelhárítás,  a közcélú  környezetvédelmi  feladatok
megoszlását a bevételekből.


                          3.§-hoz

A  módosítás   lehetőséget  nyújt   a  Támogatási  Irányelvekben
szereplő célok kiemelt kezelésére.

                          4.§-hoz

                A  bányászatról  szóló  1993.  évi  XLVIII.  tv.
végrehajtásáról szóló  115/1993. (VIII.12.)  Kormány rendelet  a
bányavállalkozókra  át  nem  hárítható  (elmaradt)  tájrendezési
feladatok finanszírozását  a közcélú  környezetvédelmi feladatok
közé sorolja.  Ennek értelmében  került kiegészítésre  az új  f)
ponttal a közcélú környezetvédelmi feladatok felsorolása.

                          5.§-hoz

            A törvény rendelkezései közül hiányoztak a 31. § (1)
bekezdésének b)  és c)  pontjára vonatkozó  fontos felhasználási
szabályok.  Az   egységesítés  érdekében   vált  szükségessé   a
rendelkezések törvényben való rögzítése.

                          6.§-hoz

              A  törvény  korábbi  szövege  a  \"nyereségérdekelt
tevékenység\" fogalmához kötötte a vissza nem térítendő támogatás
nyújtását. Ennek a gyakorlatban történő alkalmazása nehézségeket
okozott. Ennek kiküszöbölésére a jelenlegi javaslat a vissza nem
térítendő támogatást  szervezeti formához köti. Nem zárja ki más
gazdálkodó szervezetek  vissza nem  térítendő támogatásban  való
részesítését abban  az esetben,  ha a  támogatási cél nemzetközi
szerződés megvalósítását  segíti elő,  illetve az egész országra
kiterjedő  ágazati program megvalósulásához járul hozzá.

                          7.§-hoz

          A 37. § (2) pontja  lehetőséget nyújt a környezetbarát
termékek, illetve  a lakosság  közvetlen fejlesztésének  a 37. §
(l) pontban meghatározott mértéken túli támogatására.

                          8.§-hoz

               Az  éves  Támogatási  Irányelveket  az  előző  év
tapasztalatainak birtokában lehet megfelelően elkészíteni. Ennek
keretében elemezni  kell, hogy  milyen pályázatok érkeztek be az
egyes kiemelt  célokhoz, azokból milyen több éves kötelezettség-
vállalás  történt.   Erre  csak  az  év  utolsó  harmadában  van
lehetőség.

                          9.§-hoz

          A javasolt kisebb módosítás biztosítja az összhangot a
miniszternek az  Alap kezelésében  való felelőssége  és az  Alap
által vállalt kötelezettségek között.


/VI. Területfejlesztési Alap/

                          10.§-hoz

        Az alapok közötti párhuzamosságok megszüntetése miatt, a
racionális földhasznosítás törlésre kerül, mivel a Mezőgazdasági
Alap célrendszerével átfed:

                          11.§-hoz

            A források kiegészítését az új bevételek megjelenése
indokolja.

                          12.§-hoz

            A módosítás  egyértelműen rögzíti  az  Alappal  való
rendelkezés,   illetve    az   Alap    kezelésével   kapcsolatos
felelősséget.

                          13.§-hoz

          A támogatási irányelvekről, valamint a kedvezményezett
területek feltételrendszeréről  szóló országgyűlési határozatról
a Kormány  nyújtja be  javaslatát  az  Országgyűlés  elé,  ezért
célszerűbb  az   előkészítő  minisztérium   helyett  a   Kormány
szerepeltetése a szövegben.

                          14.§-hoz

           A kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú településeken a
mezőgazdasági célú  földhasznosításhoz az agrárgazdálkodás 1995.
évi szabályozórendszeréről  kidolgozott előterjesztés  szerint a
földalapú támogatás átkerül a Mezőgazdasági Alapba. Ez indokolta
a  törvény  szövegéből  a  kedvezőtlen  mezőgazdasági  adottságú
településeken a mezőgazdasági célú földhasznosítás támogatásának
elhagyását. Az alapok közötti átfedések kiküszöbölését szolgálja
a \"védett  és védelemre tervezett mezőgazdaságilag hasznosítható
területeken   a    természeti   értékek   megőrzését   elősegítő
beruházások\" elhagyása,  mivel a cél a Központi Környezetvédelmi
Alap céljai között is szerepel.

           Az 52. § (2) a) pontja tekintetében a törvény eredeti
szövege  indokolatlanul   beszűkíti  a   Kormány  és   a  megyei
területfejlesztési  tanácsok  mozgásterét  a  területfejlesztési
programok kialakításánál.  A javaslat  nem ad  szabad  kezet  az
alappal rendelkezőknek,  mivel az 51. § (3) pont rögzíti, hogy a
kedvezményezett területeken  kívül eső  települések fejlesztései
csak abban  az esetben  részesíthetők a  támogatásban,  ha  azok
megvalósítása   bizonyíthatóan   a   kedvezményezett   területek
érdekében is szükséges.

           A bekezdések számozásának változtatását az indokolja,
hogy az  1994. évi  XIV. törvény  az 52.  §  (4)  bekezdést  már
korábban hatályon kívül helyezte.

                          15.§-hoz

Az Alap bevételeinek védelme érdekében indokolttá vált rögzíteni
az  elidegenítésre  rendelkezésre  álló  idő  kezdetét  -  mivel
korábban szerződéskötés,  beruházás kezdete  vagy befejezése nem
volt rögzítve  -, illetve  a  legkedvezőbb  feltételek  szerinti
értékesítést.

                          16.§-hoz

              Az  Alap  működése  és  a  felhasználás  részletes
szabályainak  kidolgozása   során  visszatérő  probléma  volt  a
törvény  korábbi   fogalmazása,  amelynek  a  gyakorlatban  csak
nehezen lehet  érvényt szerezni.  Tekintettel az  Alap  pénzügyi
kereteinek korlátozottságára,  valamint a pályázat benyújtásától
a támogatási  szerződés megkötéséig  tartó időre,  a  benyújtási
határidő megállapításának  a jogát célszerűnek tartjuk a Kormány
hatáskörébe telepíteni.  A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy
a három  évente  változó  támogatási  irányelvek  és  besorolási
feltételrendszer  miatt   a  különböző  besorolási  kategóriákba
kerülő  települések  számára  adott  esetben  eltérő  benyújtási
határidő   megállapítása    célszerű.   Az    alap   működésében
előfordulhatnak  likviditási   problémák,   ezért   indokolt   a
pályázatok  befogadásának   és  az  elbírálás  felfüggesztésének
törvénybe iktatása.  Erre a  folyamatos beadási határidő törlése
adott lehetőséget.

                          17.§-hoz

                    A  módosítás   megteremti  a  lehetőséget  a
Területfejlesztési   Alap    decentralizált   működtetésére,   a
módosított önkormányzati  törvény és a később elfogadásra kerülő
Területfejlesztési    törvény    alapján    létrejövő,    megyei
területfejlesztési tanácsoknak  az Alap  támogatási rendszerében
való  közreműködésére.   A  tárcaközi  bizottság  összetételének
módosítását a  kormányzati munkamegosztás változásai indokolják.
A területfejlesztési  kormányzati programok  támogatásában bővül
az  Alappal   rendelkező   miniszter   döntési   lehetősége   és
felelőssége.

                          18.§-hoz

Az Alap  kezelőjének megváltozása tette szükségessé a támogatási
szerződés megkötésére jogosultak meghatározását is.


/VIII. Mezőgazdasági Alap/

A Mezőgazdasági  Alap létrehozásáról szóló rendelkezést követően
kerültek meghatározásra  az alapból támogatandó általános célok.
A  javaslat  rendszerében  az  általános  célok  egyben  egy-egy
fejezetét is  jelentik. E  kodifikációs technikával a támogatási
prioritások  megfogalmazásával   egyidejűleg   az   Alap   egyes
bevételeit e  célok megvalósításához  lehetett rendelni. Az Alap
egyes, a  törvény fejezeteiben  külön is megjelölt bevételei ún.
\"védett\" bevételekké  válnak. Ez a védettség annyit jelent, hogy
a földművelésügyi  miniszter az  így befolyt  és  elkülönítetten
kezelt  bevételeket  kizárólag  az  adott  fejezetben  megjelölt
célokra használhatja.  A javaslat  nem zárja ki azonban, hogy az
egyes fejezetekben  foglalt célok  megvalósítására  a  miniszter
saját hatáskörben  az alap  ún. nem védett bevételei közül (68.§
(3)  bekezdés  b)-f)  pontok)  az  egyes  felhasználási  célokra
forrást biztosítson.

A bevételek  előzőekben említett  védettsége azt jelenti, hogy a
törvényben meghatározott  feltételek szerint  a  miniszter  csak
visszapótlási kötelezettséggel  rendelheti  el  azok  ideiglenes
átcsoportosítását.

A javaslat  tételesen meghatározza  az alap  bevételi forrásait.
Ezek két  részből tevődnek  össze: a  korábban elkülönült állami
pénzalapok 1994.  évi  összevont  záróállományából,  valamint  a
javaslat 68.§  (3) bekezdésében felsorolt egyéb bevételeiből. Az
egyes elkülönített  állami pénzalapok  záróállományában  meglevő
pénzösszegeket a  68.§ (2) bekezdése szerint az egyes támogatási
célokra  kell   elkülöníteni,  így   azok   a   javaslat   egyes
fejezeteiben  külön   meghatározottak  szerint  szintén  az  ún.
\"védett\" bevételek kategóriájába tartoznak.

A  javaslat   általános  jelleggel   határozza  meg  az  alapból
nyújtható támogatások  formáit. Az  egyes célok megvalósításához
kapcsolódó konkrét  támogatási formákról,  valamint a  támogatás
alapjául  szolgáló   jogcímekről,  a  támogatás  mértékéről,  az
igyénybevétel   eljárási    rendjéről,   valamint    az    egyéb
feltételekről a miniszter jogszabályban rendelkezik.

Az  államháztartási   törvény  értelmében   elkülönített  állami
pénzalap esetében  meg kell jelölni az alapot kezelő minisztert.
A Mezőgazdasági  Alappal a  földművelésügyi  miniszter  jogosult
rendelkezni. A  szabályozás  egyértelműen  elválasztja  az  Alap
feletti  döntéselőkészítési   folyamatot  az  Alap  pénzeszközei
feletti  döntés  meghozatalától.  A  különböző  érdekképviseleti
szervezetek  részéről   a  javaslat  egyeztetése  alkalmával  az
egyetértési jogot  is magában foglaló közreműködés lehetőségének
törvényi  szintű  biztosítása  fogalmazódott  meg.  Mivel  ez  a
lehetőség ellentétes  lenne  az  államháztartási  törvényben  is
rendezett döntéshozatali  mechanizmussal, így e javaslatokat nem
lehet  elfogadni.   Az  érdekképviseleti   szervezetek  az  Alap
végrehajtásához kapcsolódó  jogszabályok  előkészítése  során  a
gazdasági kamarákról  szóló 1994.  évi XVI.   törvény 64. §-ában
szabályozott keretek között vehetnek részt.

A javaslat külön szabályozza a Magyar Agrárkamara közreműködését
az alap pénzeszközeinek felhasználása során. A javaslat a Magyar
Agrárkamara   számára   biztosítja   a   támogatási   feltételek
kialakításában való  közreműködést, a támogatás igénybevételéhez
kapcsolódó egyes  feltételek megléte  igazolásának,  valamint  a
támogatási kérelmek előzetes véleményezésének lehetőségét.

A  javaslat   76.  §-a  sorolja  föl  azokat  az  agrárpolitikai
eszközöket, amelyek konkrét megfogalmazására az egyes támogatási
célokhoz   kapcsolódó   jogszabályokban,   illetőleg   pályázati
feltételekben kerül sor.

Az agrártámogatás-politikának  alapvetően két szempontrendszerre
kell  támaszkodnia:   nem  általában   az  agrárgazdaságot  kell
támogatni, hanem  annak csak a kiemelten fontos területeire kell
összpontosítani a  rendelkezésre álló,  és  korlátozott  mértékű
forrásokat.  A   támogatáspolitika  másik  eleme  az  a  konkrét
eszközrendszer,  amelyek  összehangolt  alkalmazásával  a  célok
hatékony megvalósítását elő lehet segíteni.

Ez     utóbbi      szempontrendszerrel     összefüggésben     az
érdekképviseletek egy részéről észrevételként foglamazódott meg,
hogy  e   korlátozások  törvényi  előírása  szükségtelen,  és  a
támogatási mechanizmust  alapvetően normatív  rendszerre kellene
alapozni. Nem  vitatva e  javaslatban levő  kedvező elemeket,  a
támogatáspolitika  kialakításánál   figyelemmel  kell   lenni  a
rendelkezésre álló  korlátozott pénzügyi  keretekre.  Amennyiben
ezt a  megközelítést elfogadjuk,  úgy már indokolt hogy törvényi
szinten szabályozzuk  azokat a  prioritásokat, amelyek alapján a
korlátozottan   rendelkezésre    álló   források   igénybevételi
lehetőségét meghatározott  rendszer  szerint  korlátozzák,  mely
szabályok az  agárpolitika szerves  részét  képezik.  Az  alapot
kezelő miniszter  szakmai és  politikai  felelősséggel  tartozik
azért, hogy  a rendelkezésre  álló  forrásokat  az  egyes  célok
megvalósítása érdekében a lehető leghatékonyabban használja fel.
Ehhez a  javaslat a  megfelelő  törvényi  kereteket  biztosítja,
egyrészt a  támogatási  célok  és  feltételek  meghatározásával,
másrészt  a   kötelező  nyilvánosság  előírásával.  (75.  §  (2)
bekezdés).

A biológiai  alapok megőrzését,  fejlesztését, valamint az ehhez
kapcsolódó  minősítési   rendszerek  korszerűsítését   elősegítő
támogatások


Nemzetgazdasági érdek  a jó  minőségű,  piacképes  (exportképes)
növény-  és  állatfajok-fajták  előállítása  érdekében  a  magas
genetikai értéket képviselő génbankok, növényi és állati eredetű
génvagyon fenntartása.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás szükségessé teszi az újonnan
előállított    növényfajták     és    állatfajok    érték-    és
teljesítménymérő,   minősítő    rendszerének   bevezetését    és
folyamatos korszerűsítését.

A növénytermesztési,  kertészeti és  erdészeti  alágazatokban  a
nemzeti génvagyon  folyamatos gyűjtése, fenntartása és megőrzése
egyrészt  nemzetközi   együttműködésben  vállalt  kötelezettség,
másrészt a  szaporítóanyagok  előállítását  biztosító  alany  és
nemes   szemzőhajtást   termő   törzsültetvények   fenntartását,
fejlesztését jelenti.

Az  ország   területén  a   nagy-  és  kisgazdaságok  számára  a
környezeti  adottságoknak   megfelelő  faj-   és  fajtaszerkezet
kialakításához biztosítani  szükséges a  magas biológiai értéket
képviselő,   minőségtanúsítási    bizonyítvánnyal    rendelkező,
alapvetően vírusmentes vetőmagot és szaporítóanyagot, valamint a
bemutatáshoz szükséges referencia-üzemeket.

Folyamatosan    szükséges     korszerűsíteni    a    vetőmagvak,
szaporítóanyagok minőségtanúsítási rendszerét.

A védett  őshonos fajták,  a magas  genetikai értéket képviselő,
veszélyeztetett helyzetbe  került fajták,  továbbá, a  gazdasági
jelentőséggel bíró,  de jelenleg  piaci  értéket  nem  képviselő
állat,  vonal-,   illetőleg  fajtagyűjtemények  nemzeti  értéket
képviselnek, és  olyan  génbázist  jelentenek,  amelyek  a  piac
változó igényeihez alkalmazkodva újból mobilizálhatók.
A   törzstenyészetek   és   csúcsgenetikai   értéket   képviselő
génállományok a  genetikai fejlesztések kiinduló bázisai szintén
nemzeti értéket  képviselnek, ezért  megkülönböztetett  védelmet
kell számukra biztosítani.

A   genetikai    értékek   fenntartásának,    megőrzésének    és
fejlesztésének  feltétele,   a  tenyésztői   munkához  szükséges
eszközök  biztosítása   (törzskönyvezés,  teljesítményvizsgálat,
minősítés),   illetve    a   szükséges   tartástechnológiai   és
tenyésztéstechnológiai feltételek megteremtése.

A védett  őshonos fajtákról,  továbbá a  magas genetikai értéket
képviselő,    veszélyeztetett     helyzetbe    került     fajták
fenntartásáról és  védelméről az  állattenyésztésről szóló 1993.
évi CXIV. törvény  rendelkezik.

A  Kárpát-medencében   különleges  genetikai  értéket  képviselő
vadállomány megőrzése,  fennmaradásának biztosítása, támogatása,
nemzetközi és export célok miatt feltétlenül szükséges.

A   halászati    génmegőrzés   támogatása    a   különleges   és
veszélyeztetett   halfajok    megfelelő   mennyiségben   történő
megőrzése,  a   génbankok  fenntartása   a  biológiai  egyensúly
visszaállítása és biztosítása érdekében szükséges.


Az állattenyésztés  genetikai hátterének  fejlesztését elősegítő
támogatások


Az Alapból  az állattenyésztés  genetikai háttere fejlesztésének
támogatására  elkülönített   rész   rendeltetése   a   gazdasági
haszonállatok  tenyész-   és  haszonértékét   növelő   genetikai
fejlesztő munka  támogatása, valamint  a minőségi  állati termék
előállítást szolgáló genetikai háttér fejlesztése.

Hazánkban az  1940. évi  XIII. törvénycikkben  már  létrehozták,
illetve elrendelték  az állattenyésztési  alapok javára  történő
befizetést, és  meghatározták  az  így  befizetett  pénzeszközök
felhasználási módját.  Ez a  rendszer néhány  évi  működés  után
megszűnt,  a  tenyésztés  és  tenyésztésszervezés  támogatása  a
későbbiekben költségvetésből történt.
Az  elmúlt   évek  költségvetési   megszorításai   miatt   újból
szükségessé  vált   a  fejlett   állattenyésztéssel   rendelkező
országok tapasztalatainak  felhasználásával a korábbihoz hasonló
rendszer visszaállítása, illetve működtetése.

Az +llattenyésztési  Alap korábban  olyan  önfenntartó  alapként
működött, melynek  alapvető forrása  az állati termék előállítók
által befizetett  hozzájárulás. A  Mezőgazdasági Alap  jelenlegi
rendszerében az  így befolyt  pénzeszközöket  a  földművelésügyi
miniszter elkülönítetten kezeli és elsősorban az állattenyésztés
genetikai  hátterének   fejlesztésére  fordítja.   Az   alap   a
tenyésztés sajátosságából  adódó tenyésztési többletráfordítások
részbeni finanszírozását  teszi lehetővé,  melynek haszonélvezői
közvetlenül  a  tenyésztők,  de  -  a  magas  genetikai  értéket
képviselő tenyészállatok  és szaporítóanyagok használata révén -
közvetve az egész árutermelő ágazat.

A  tenyésztési   hozzájárulás   bevezetésével   biztosítható   a
folyamatos genetikai  fejlesztés, és  az egyre magasabb minőségi
követelményeket támasztó  belföldi  és  külföldi  (export)  piac
kielégítése, a gazdaságos és hatékony állati termékelőállítás.

Az állattenyésztésről szóló 1993 évi CXIV. törvény rendelkezik a
tenyésztési  hozzájárulásról,   amely  szerint  a  mezőgazdasági
termelő   külön    jogszabályban   meghatározott   termékek   és
tevékenység után,  az ott  meghatározott mértékben  és célra  -a
Mezőgazdasági Alapba tenyésztési hozzájárulást köteles fizetni.

Az Alapból  nyújtható támogatás céljai felölelik a tenyésztés és
tenyésztésszervezés legfontosabb területeit és lehetővé teszik a
tenyésztésszervezési  struktúra   módosításához  kapcsolódóan  a
különleges    tenyésztési    és    tenyésztésszervezési    célok
megvalósítását, összhangban az állattenyésztési törvénnyel.

A támogatásokat a tenyésztők normatív és pályázatos úton vehetik
igénybe a tenyésztési céltól függően.


A  termőföld   mennyiségi   és   minőségi   védelmét   elősegítő
támogatások


A  termőföld   mással  nem   pótolható,   folytonosan   megújuló
természeti  erőforrásunk, melynek védelme elsőrendű feladat. Ezt
segíti elő  a javaslat, amikor az Alapból a termőföld mennyiségi
és  minőségi   védelméhez  egyaránt   biztosítja   a   támogatás
lehetőségét.

A javaslat  88. § (1) bekezdés a) pontja a termőföld mennyiségi,
míg b)  pontja a  termőföld minőségi  védelmével  összefüggésben
határozza meg a támogatható célokat.

A mennyiségi  védelem keretében  támogatás nyújtható az évek óta
hasznosítatlan gyep-területek  művelési ág  változtatás  nélküli
felújításához  és   ezen   keresztül   a   termőföldek   okszerű
hasznosításához, így a kialakult állapotok jobb kihasználásához.
Támogatás  adható  továbbá  a  kiváló  termőhelyi  adottságokkal
rendelkező, de telepítésre csak igen magas költséggel alkalmassá
tehető  szőlőtermő  területek  kialakításához.  Ennek  hiányában
ugyanis a  minőségileg gyengébb  termést  produkáló,  de  kisebb
költséget   igénylő    telepítések   kerülnének   túlsúlyba.   A
termőföldek mennyiségi védelme kapcsán ugyancsak támogathatók az
önkéntes földcserék,  melyek  a  jelenleg  rendkívül  széttagolt
birtokszerkezet  -   okszerű  hasznosításhoz  elengedhetetlen  -
koncentrációját segítik elő. A beruházások kapcsán a termelésből
óhatatlanul kieső területek pótlását pedig a művelés alól kivett
területek és  a kihasználatlan  gyepterületek ismételt művelésbe
vonása segíti elő.

A  termőföldek   minőségi  védelme   kapcsán  a  törvényjavaslat
figyelembe veszi,  hogy a  mezőgazdasági terület mintegy 60 %-án
érvényesülnek  az  eredményes  gazdálkodás  szempontjából  káros
természeti hatások  és kedvezőtlen  talajtulajdonságok: szél- és
vízerózió,  másodlagos  elvizenyősödés,  káros  talajsavanyúság,
szikesedés, stb.

Annak  érdekében,   hogy  a  beavatkozások  a  termőtalajban  ne
okozzanak   visszafordíthatatlan    károkat,   a    megelőzéssel
összefüggő tevékenység,  illetőleg a kedvezőtlen talajadottságok
helyreállítása csak szakmailag megalapozott módon történhet.

Ezért úgy a mennyiségi, mint a minőségi védelem kapcsán lehetővé
teszi   a    törvényjavaslat   a    beavatkozásokhoz   szükséges
dokumentációk   beszerzésének   támogatását   is,   mivel   ezek
költségvonzata szakmailag  helyes beavatkozások  esetén jelentős
mértékű.

A 88. § (2) bekezdése  a kettős támogatások elkerülése érdekében
előírja,  hogy   a  felsorolt   célok  az   Alapból  csak  akkor
támogathatók, ha azok meliorációs támogatásban nem részesülnek.

Mivel  a   IV.  fejezetben   meghatározott  célok  egy  részének
támogatására korábban  a Földvédelmi  Alapból volt  lehetőség, a
felhasználható  pénzeszközök   között  rendelkezni  szükséges  a
Földvédelmi     Alap     meglévő     pénzeszközeinek     további
felhasználásról.

Ugyancsak  az   e  fejezetben  megjelölt  célok  megvalósítására
fordítandók  a  termőföldről  szóló  1994.  évi  LV.  törvényben
meghatározott  földvédelmi   járulékok  és   bírságok,  valamint
talajvédelmi bírságok összegei.

Szintén  e   célok  megvalósítására   kell  fordítani  azokat  a
pénzeszközöket, melyeket  kifejezetten ilyen  célra juttatnak az
Alap  számára,  illetőleg  az  Alapból  korábban  visszafizetési
kötelezettséggel kiutalt, de oda visszafizetendő összegeket.

A  kedvezőtlen   termőhelyi  adottságú  termőföld  hasznosítását
elősegítő támogatások


A tervezet  a  társadalmi-gazdasági  szempontból  elmaradott  és
munkanélküliséggel jelentősen  sújtott 1320  település közül 869
településen  nyújt  jövedelem  kiegészítést  az  1,2  millió  ha
termőföldet használók számára.

A  támogatás   emellett  elősegíti   a   kedvezőtlen   adottságú
térségekben  -   ahol  a   megélhetés   forrása   alapvetően   a
mezőgazdaságból  származik   -  a   földhasznosítási   szerkezet
természeti és gazdasági adottságokhoz igazodó átalakítását is.

A törvényben  foglalt cél  összhangban  van  az  EU  országokban
kiterjedten  alkalmazott   agrár-támogatási   rendszerekkel   és
megfelel a társulási szerződésből adódó kötelezettségeknek.


A  mezőgazdasági,  az  erdőgazdálkodási,  a  vadgazdálkodási,  a
halászati,    valamint    az    egyes    élelmiszer-feldolgozási
tevékenységek folytatásához  szükséges  beruházásokat  elősegítő
támogatások


Az egységes  Mezőgazdasági  Alap  egyik  legfontosabb  része  az
ágazat  beruházásainak  támogatását  biztosító  fejezet.  Az  új
törvény főként  a Mezőgazdasági  Fejlesztési Alap célkitűzéseit,
támogatási konstrukcióit  vette át  bizonyos  módosításokkal  és
bővítésekkel. A támogatás célja az átalakult, illetve az újonnan
létrejövő,       életképes       méretű       agrárvállalkozások
termelőeszközökhöz    jutásának    elősegítése,    a    korszerű
eszközháttér megteremtése.

Fentiekből következően elsőrendű cél a mezőgazdasági-beleértve a
halászatot  is   -  alaptevékenységek   folytatásához  szükséges
építési jellegű  beruházásokhoz,  valamint  az  erdőgazdálkodási
alaptevékenységekhez tartozó  beruházások közül  az erdőfeltárás
létesítményeihez,    az    erdőtelepítés    és    ápolás    gépi
berendezéseihez támogatás  biztosítása.  A  mezőgazdasági  gépek
beszerzését az Alap nem támogatja, azokat más jogszabály alapján
automatikus kamattámogatás igénybevételével lehet megvásárolni.

Az Alap  1995. évtől  a vadgazdálkodás  folytatásához  szükséges
beruházások megvalósításához is támogatást kíván nyújtani.

Új célként  az Alap  támogatást nyújt  egyes  -  a  későbbiekben
meghatározásra kerülő  -  élelmiszer-feldolgozási  tevékenységek
folytatásához szükséges  beruházásokhoz is.  Ezen belül főként a
piacra  jutás  elősegítése  érdekében  indokolt  a  magasabb  és
egyenletes minőséget  biztosító, a környezetvédelmi elvárásoknak
megfelelő,   energiatakarékos   technológiák   megvalósításához,
valamint a  csomagolás korszerűsítéséhez  szükséges  beruházások
támogatása. További  fontos cél az Európai Unióhoz való társulás
előkészítése és  ennek során  a minősítési,  minőség biztosítási
rendszerek bevezetésének támogatása.

A    felsorolt     termelő    beruházások    funkcióképességének
biztosításához szükséges  kiegészítő  infrastrukturális  jellegű
fejlesztések szintén támogatásban részesíthetők az Alapból.

A beruházások  megvalósításához, valamint  működtetéséhez kötődő
éven túli  lejáratú beruházási,  illetve forgóeszköz  szükséglet
feltöltéséhez  felvett   pénzintézeti   hitelek   kamatterheinek
csökkentéséhez is  támogatást biztosít  az Alap kamatpreferencia
formájában.

A  mezőgazdasági   termelés  szempontjából   fontosnak  minősülő
összekötő vagy  bekötőút beruházások  megvalósításához abban  az
esetben  nyújt  támogatást  az  Alap,  ha  ezen  beruházások  az
Útalapból is támogatásban részesülnek.


Az erdő  felújítását, nevelését,  mennyiségi, illetőleg minőségi
védelmét elősegítő támogatások


Az  erdő,  mint  természeti  környezetünk  meghatározó  elemének
fenntartása, az  egész emberiség  közös  érdeke.  A  nagymértékű
környezeti   veszélyeztetettség,    a   természetes    biológiai
erőforrások  jelentőségének   növekedése  az  erdők  védelmi  és
szociális  funkciói   iránti  igény  erősödése  az  erdő  szabad
tulajdonlása mellett  használatának közérdekű  korlátozását,  az
erdők fenntartásának  pénzügyi  szabályozását  és  költségvetési
támogatását indokolja.

A szabályozás  fontos elemeként  a   pénzügyi szabályozás már az
1800-as évek  végétől végig kíséri az erdészeti törvényalkotást,
melynek ma is érvényes  alapvető indokai:

-            a fahasználathoz  képest időben  később  jelentkező
közérdekű    erdőfelújítás     pénzügyi    garancia-rendszerének
megteremtése, vagyis  az  erdőfelújítás  megvalósuláshoz  kötött
támogatása,

-            a különbözeti  földjáradék elvén /eltérő termőhelyi
adottságokon  alapuló   fatermőképesség/   működő      elvonások
erdőfelújítást  és   erdőfenntartást   közvetlenül      szolgáló
átcsoportosításának biztosítása,

-         az erdő közszolgáltatásához, erdővédelemhez /biotikus,
abiotikus    károsítások/     erdőfenntartási     tevékenységhez
/gazdaságtalan erdők/   szükséges  és indokolt  állami támogatás
működtetése.

A ráfordítással  járó  erdőfelújítási  munkák  a  fahasználatból
eredő árbevételhez  képest  időben eltolódva jelentkeznek. Ezt a
jövedelmet mindaddig  és addig a mértékig vissza kell forgatni a
kitermelt erdő felújítására, amig nem biztosított legalább olyan
minőségű és  mennyiségű  erdő  létrejötte,  melyet  a  jelenlegi
tulajdonos kitermelt. (Törvényjavaslat 97. §)

A  támogatás   a  létrehozott   erdő  mennyisége,   minősége  és
összetétele,  illetve   a  szükséges   munkavégzés  körülményeit
kifejező normák alapján kell számítani. /2.sz. melléklet/,

Alapvető  erdészetpolitikai   célkitűzés  hogy   a  hazai   erdő
mennyiségében és minőségében ne csökkenjen, így a megszünő erdők
pótlási  céllal   történő  telepítésének  felújítási  támogatása
indokolt.

A nagy  térségre kiterjedő  közérdekeket veszélyeztető  karantén
károsítók és   veszélyes  károsítók elleni  károk mérséklése  és
felszámolása érdekében  esetenként elengedhetetlenül  indokolt a
közérdekű védekezés elrendelése és költségeinek viselése.

A nemzetközi  egyezmények alapján  Magyarország  vállalta,  hogy
részt vesz  az erdei  ökoszisztémák megfigyelését célzó \"állandó
próbaterek    európai     hálózatának\"     kialakításában     és
működtetésében, amelynek támogatása indokolt.

Az erdei  ökoszisztéma védelmét  szolgáló  erdővédelmi  megelőző
tevékenységek,  biotikus  és  abiotikus  károk  felszámolása,  a
tartamos  erdőgazdálkodás  érvényesítését  biztosító  hosszútávú
állomány-szabályozási, feladatának  ellátása és ennek támogatása
szintén indokolt.

Fentiek alapján  az erdőgazdálkodás ágazatából a felsorolt célok
garantált  finanszírozásához   forrás   biztosítása   szükséges,
valamint    a    célzatosan    nyújtott    állami    támogatások
erdőgazdálkodási  ágazatba  való  visszajuttatása.  Ezt  a  célt
szolgálja  az  erdőgazdálkodásból  eredő  bevételek  védettsége.
(Törvényjavaslat 98. §)


A vadgazdálkodási tevékenység fejlesztését elősegítő támogatások

A   vadgazdálkodási   tevékenység   fejlesztésének   támogatását
indokolja,  hogy  a  vadon  élő  vadászható  állatfajok  a  Föld
természeti erőforrásainak  pótolhatatlan részét  képezik,  olyan
esztétikai  tudományos,   kultúrális,  rekreációs  és  gazdasági
értékek hordozói,  amelyek megőrzésére  a társadalomnak  különös
figyelmet kell fordítania.

A vadon élő vadászható állatfajok és élőhelyük védelme kiemelten
fontos   a    természet   egyensúlyi    állapotának   megtartása
szempontjából. Ez  emberi beavatkozást  és anyagi ráfordításokat
igényel. A  támogatások körét a javaslat úgy határozza meg, hogy
az  összhangban   legyen  a  törvény  céljaival.  A  vadállomány
megfelelő kezeléséhez tájegységi terveket kell készíteni, melyek
meghatározzák egy-egy  térség  vadgazdálkodási  tendenciáit,  az
élőhely kezelési programot. Ugyancsak fontos a vadászati kultúra
ápolásának,  elterjesztésének  költségeihez  való  hozzájárulás,
mely többek között a vadász etika betartását segíti.

A vadgazdálkodás  fejlesztését  szolgáló  célok  megvalósítására
elsősorban  a   vadászok  által  fizetett  díjak  biztosítják  a
fedezetet, hiszen  a vadállomány fenntartásához nekik is érdekük
fűződik.  Az  Alap  keretein  belül  történik  a  trófeabírálati
tevékenység finanszírozása úgy, hogy a trófeabírálatért fizetett
díjak  fedezik   a  bírálattal  járó  adminisztratív  és  anyagi
költségeket    is.    A    trófeabírálat    a    vadgazdálkodási
szakszerűségének egyik  kontrolja, melyen  keresztül közvetetten
biztosítható a vadvédelem.


A halgazdálkodási tevékenység fejlesztését elősegítő támogatások

A  hatályos   vízügyi  jogszabályok   a  nagy  folyók  és  tavak
tulajdonjogát  állami   kezelésben  tartják.  Ehhez  igazodik  a
halászati jog,  mely  szintén  az  államé.  A  halászati  jogért
fizetett összegek  elsőrendű célja, hogy az állam a tulajdonában
lévő vizekben  olyan állapotokat teremtsen, ami megakadályozza a
halak pusztulását, javítsa életterüket és életfeltételeiket.

Az  állam   célja  továbbá   az  állami   értékek  megőrzése  az
orvhalászat és  orvhorgászat megakadályozása  révén.  Az  őrzési
feladatok műszaki  feltételeinek biztosítása  állami segítséggel
kell hogy történjék.

Ahhoz, hogy  az  állam  tulajdonában  lévő  vizekben  élőhal  ne
károsodjon,   élőhely    rehabilitációra    van    szükség.    A
halállománynak fennmaradásához  szükség  van  a  nemes  halfajok
pótlására. A beavatkozások indokoltságát a törvényjavaslat 103.§
c) pontjában foglalt támogatás célozza.

Az e  fejezetben taglalt  célokra elkülönített  Alap  bevételeit
alapvetően az  állam halászati  jogának átengedéséért  beszedett
hozzájárulás  és  az  állami  halász-és  horgászjegyek  (illeték
jellegű) díja képezi.

A   mezőgazdasági    alapok   összevonása   lehetővé   teszi   a
Halgazdálkodási Alap bevételeinek növelését más forrásokból.


Az agrárágazatban a szaktanácsadási tevékenység igénybevételének
elősegítéséhez,   valamint    annak   fejlesztéséhez    nyújtott
támogatások

A támogatás  általános célja,  hogy az  agrárágazatban  dolgozók
gazdálkodással  összefüggő   ismereteinek  bővítéséhez  nyújtson
pénzügyi támogatást  annak érdekében,  hogy ezáltal növekedjék a
termelés  biztonsága,   gazdaságossága,  valamint  javuljanak  a
piacrajutás esélyei.

Ezt a  fentiekben általánosan  megfogalmazott  célt  a  javaslat
egyrészt úgy  kívánja  elérni,  hogy  a  gazdálkodási  problémák
megoldásában magasan  képzett szakemberek  szaktanácsadók állnak
rendelkezésre,  akiknek   szolgáltatása  kedvezményes   pénzügyi
feltételek mellett vehető igénybe.

A  gazdálkodók   ismeretbővítését,   a   \"gazdaképzést\"   és   a
megváltozott körülményekhez  való jobb  alkalmazkodást  hivatott
segíteni az  iskolarendszeren kívüli képzés, továbbképzés. Ennek
leghatékonyabb  módja   a  szaktanácsadó  igénybevétele,  aki  a
gazdálkodókkal  közvetlen   kapcsolatban  van,   így  ismeri  az
ismétlődő     problémáikat,     ismeretbeli     hiányosságaikat,
továbbképzési programokat szervez számukra - szükség szerint -az
ágazatban elismert  oktató, kutató szakemberek bevonásával. Ez a
képzés kedvezményes pénzügyi feltételek mellett valósul meg.

A gazdálkodási  ismeretek bővítésének  ugyancsak hatékony  módja
lehet, ha  az igen  nagy kört  érintő kérdésekre  a  gazdálkodók
különböző szakanyagokból,  kiadványokból kaphatnak  feleletet és
ezek az  anyagok kedvezményes pénzügyi feltételek mellett válnak
hozzáférhetővé.

A problémamegoldás elengedhetetlen feltétele, hogy rendelkezésre
álljanak a  szükséges -  lehetőleg naprakész -információk. Ennek
biztosítása céljából folyik a szaktanácsadást segítő információs
rendszer  kialakítása,   amelynek  adatbázisai   tartalmazzák  a
szükséges technológiai,  üzemgazdasági, szabályozási, piaci stb.
információkat. A  javaslatban megfogalmazott  támogatási  cél  a
rendszer bővítését, karbantartását és a hozzáférés lehetőségének
elősegítését,   valamint    a    szaktanácsadási    szolgáltatás
színvonalának emelését szolgálja.

A szaktanácsadói  szolgáltatás színvonalának növelése csak akkor
biztosítható, ha  támogatjuk  a  szaktanácsadók  továbbképzését,
melynek során  elősegítjük,  hogy  megismerjék  a  legkorszerűbb
üzemgazdasági, módszertani,  megközelítési módokat,  \"naprakész\"
ismeretekkel rendelkezzenek a biológiai alapokról.

A szaktanácsadói  rendszer feladatának tekintjük, az adatgyűjtés
és a kétoldalú információ áramlás támogatását.

A kutatási  eredmények (pl. új növény- és állatfajták, hibridek,
korszerű   termeléstechnológiák, stb.)  hosszú idő után kerülnek
gyakorlati alkalmazásra, melynek egyik oka, hogy ismertetéséhez,
elterjesztéséhez hiányzik  a    pénzügyi  fedezet.  A  kutatásra
fordított pénzek  gyorsabb megtérülése csak akkor várható, ha az
eredmények megismerhetők, ezáltal hamarabb alkalmazzák azokat.


A  nem   biztosítható  természeti   károk  gazdasági   hatásának
mérséklését elősegítő támogatások


Az ún.  katasztrófa méretű mezőgazdasági kockázatokra biztosítás
nem   köthető.    Ugyanakkor   a    bekövetkező   károk    olyan
nagyságrendűek, amelyek a mezőgazdasági termelők egzisztenciáján
túl egyes  esetekben az exportot, illetve az országos élelmezést
is veszélyeztetik  és mérséklésük  központi, állami beavatkozást
igényel.

Ilyen  jellegű   események  esetén   a  kormány  az  eddigiekben
különböző   címeken    nyújtott   támogatást,    melynek    éves
nagyságrendje 1-3 milliárd forint között mozgott.

Nemzetközi tapasztalatok  is azt  mutatják, hogy az állam működő
piacgazdaságokban is  szerepet vállal a mezőgazdasági kockázatok
mérséklésében.  Különösen  indokolt  ez  a  magyar  mezőgazdaság
esetében az átalakulás időszakában.

A javaslat a Mezőgazdasági Alapból nyújtható támogatásokon belül
kívánja megteremteni  e katasztrófa  jellegű mezőgazdasági károk
mérséklésének lehetőségét,  kizárólag azokon  a területeken ahol
biztosítás -  a károk  mértéke, bekövetkeztének  bizonytalansága
stb. miatt     - nem  köthető,  nevezetesen  aszály,  árvíz,  és
tavaszi fagykárok esetében.

A megoldás  a károk  hatásainak enyhítését  megosztani javasolja
oly módon,  hogy az  állam  évente  a  költségvetési  törvényben
meghatározott módon  és mértékben  biztosítja a forrás nagyobbik
részét, míg  a kisebbik  részét elsősorban maguk a mezőgazdasági
termelők vállalják. Természetesen e célra elfogadhatók különböző
adományok, segélyek, támogatások is.

A számítások  szerint a növénytermesztési és kertészeti termékek
árbevételének egy  ezreléke kerülne a vállalkozások által évente
befizetésre, amely nem jelent elviselhetetlen költségemelkedést,
illetve terheket. A mezőgazdasági termelőktől az Alapból történő
kifizetések   igénybe    vehetősége   érdekében    a    javaslat
megkövetelné,  hogy   elviselhető   mértékű   általános   (alap)
biztosítással   rendelkezzenek,    vagy   önkéntes   biztosítási
egyesület tagjai legyenek.

A  támogatási   feltételek  kidolgozásában,  illetve  az  évente
meghozandó döntésekben szükségesnek tartjuk a Magyar Agrárkamara
részvételét  és  ehhez  kapcsolódóan  a  mezőgazdasági  termelők
részéről a kamarai tagságot.

A cél  rendelkezésére álló  források 1995-ben  várhatóan mintegy
300 millió  forintot érnek  el.  Ebből  200  millió  forintot  a
költségvetés biztosít,  amely nem  képezi részét a Mezőgazdasági
Alap céljaira rendelkezésre álló 9 milliárd forint támogatásnak.
1995-ben ez  az összeg  a számítások  szerint mintegy 100 millió
forint  termelői   befizetéssel  egészülne  ki,  tehát  1995-ben
katasztrófa  méretű   kár  esetén   annak   mérséklésében   csak
korlátozott   szerepet   vállalhatnak.   Az   Alap   forrásainak
feltöltése közép  távon jelölhető ki célként a költségvetés és a
termelők terhelésének  figyelembevételével. Ez természetesen azt
is jelenti,  hogy nagyobb mértékű károsodás bekövetkezése esetén
közép távon továbbra is szükséges - a károk mérséklése érdekében
-  központi   intézkedés,  melynek   forrását   a   költségvetés
tartalékainak kialakításánál kell meghatározni.


Záró rendelkezések


A javaslat  záró rendelkezései  egyrészt tartalmazzák  azokat  a
szükséges felhatalmazásokat,  amelyek alapján  a földművelésügyi
miniszter az  Alap működtetését  meg tudja  szervezni.  A  záró-
rendelkezésekben ezen túlmenően  számos olyan szakmai jogszabály
kerül módosításra,  amely az  Alap hatékony  működését, valamint
rendelkezéseinek az  agrár-szakmai joganyaggal  való összhangját
biztosítják.

Az erdőtörvény  módosítása egyértelművé  teszi, hogy  az  önálló
erdőgazdálkodás  meglétének   feltételeit  az   erdőfelügyelőség
jogosult   megállapítani.    E    módosítást    alapvetően    az
erdőbirtokossági társulatok szerveződésének eddigi tapasztalatai
indokolták. Miután az erdőfelügyelőség határozaban állapítja meg
a feltételek meglétét,  e határozat ellen az általános szabályok
szerinti jogorvoslatot lehet igénybe venni.

Az Alap  vadgazdálkodási célra  fordítható bevételeit  bővíti  a
vadvédelmi  bírság   összege.  A  vadvédelmi  bírság  tényállása
alapvetően a  szakszerűtlen,  illetőleg  jogosulatlan  vadászati
tevékenységhez igazodik.  A bírság mértéke pedig többek között a
trófea értékétől is függ.

Az állattenyésztésről  szóló törvény  módosításával  rendelkezni
kell  arról,   hogy  a   korábban  az   +llattenyésztési  Alapba
befizetett    tenyésztési     hozzájárulást,    illetőleg     az
állattenyésztési   bírságot    a   Mezőgazdasági   Alapba   kell
teljesíteni.

Az állattenyésztési  törvény szerint  -  többek  között  -állami
feladatként,  költségvetési   forrásból  gondoskodni   kell   az
országos adatbank  létrehozásáról és  fenntartásáról, továbbá az
állatok  egységes  azonosítási  és  nyilvántartási  rendszerének
kialakításáról és működtetéséről.

Az  állami   költségvetési  keret  szűkössége  miatt  ezeknek  a
tevékenységeknek a finanszírozása nem fedezhető teljes mértékben
a költségvetésből,  ezért az  Alapból  adható  támogatási  célok
között is  szerepelnek. Ezzel  összhangban  módosítani  kell  az
állattenyésztési  törvénynek   az  állami   feladatok   pénzügyi
fedezetére  vonatkozó   43.  §-át,   amely  az  állattenyésztési
adatbank,  valamint   az   állatok   egységes   azonosítási   és
nyilvántartási  rendszerének  kialakítását  és  működtetését  az
állam által támogatott feladatok közé sorolja.

Új  elemként   került  be   a  halászati  jogi  szabályozásba  a
halgazdálkodási bírság  intézménye, amely  azokat  a  halászatra
jogosultakat kívánja  szankcióval sújtani, akik nem tartják be a
halászati jog előírásait.


/IX. Gazdaságfejlesztési Alap/

                       115.-117.§-hoz

A  törvény   115.§-a  részletezi   az   Alap   által   ellátandó
gazdaságfejlesztési célokat,  illetve feladatokat, így különösen
a kereskedelemfejlesztés,  befektetésösztönzés támogatását  és a
külön alapból  támogatott műszaki  fejlesztés  finanszírozásának
elősegítését.

A 116.§  rendelkezik az  Alap  forrásairól,  ennek  részeként  a
költségvetési támogatásról  és  többek  között  a  privatizációs
bevételekből származó,  a  mindenkori  költségvetési  törvényben
megállapított összegekről.

A  117.§   az  Alap   kezelőjéről,  az   Alap   felhasználásával
kapcsolatos  döntés   előkészítésében  résztvevők   köréről,  és
magáról a döntési mechanizmusról rendelkezik.


                       118.-120.§-hoz


A  118.§   a  felhasználás  általános  szabályait,  beleértve  a
pályáztatás  rendjét,   a   támogatás   felhasználásának   egyéb
feltételeinek, illetve  a szerződésben  vállalt  kötelezettségek
nem teljesítése  esetén alkalmazható  szankciók körét  határozza
meg.

A  119.§   a  támogatásban   részesíthető  gazdálkodó  és  egyéb
szervezetek körét,  valamint  az  Alap  pénzeszközeinek  a  főbb
felhasználási területek  közötti előzetes  felosztásának rendjét
szabályozza.
A 120.§ a Kormány döntésének megfelelően lehetővé teszi az ipari
és kereskedelmi  miniszter számára,  hogy az  Alapból a Központi
Műszaki  Fejlesztési  Alap  részére  műszaki  fejlesztési  célra
forrást átadjon.


                       121.-122.§-hoz

A  121.   §  döntően   a  korábbi  Kereskedelemfejlesztési  Alap
felhasználási jogcímei  szerinti tagolásban  rögzíti az  Alapból
támogatandó kereskedelemfejlesztési célokat.

A 122.§  a  szerkezetátalakítási,  technológiafejlesztési  és  a
korábbi     Befektetésösztönzési      Alapból           \"átvett\"
infrastrukturafejlesztési  célokat   határozza  meg  az  Alapból
támogatható felhasználási jogcímekként.


                         123.§-hoz


A  123.§   a  termelő   beruházáshoz  és   a  hozzá   kapcsolódó
infrastrukturafejlesztéshez  együttesen   igényelhető  támogatás
maximális összegére  kettős korlátot  állapít meg.  A (2) és (3)
bekezdés  szabályozza,   összeghatárhoz  kötötten   az   Alapból
átmeneti időre  történő  állami  tulajdoni  részesedés  vásárlás
feltételeit."
