"T/275. törvényjavaslat


1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Köztársaság és a Kínai
Népköztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről
Budapesten, 1991. május 29. napján aláírt Megállapodást e törvénnyel
kihirdeti. [A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1993. március
18. napján megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1993. április 1-jén
hatályba lépett.]
2. § A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:
:

                                     „MEGÁLLAPODÁS

a Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között a beruházások

                       elősegítéséről és kölcsönös védelméről

  A Magyar Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya

  Attól az óhajtól vezetve, hogy az egyik Szerződő Állam beruházóinak a másik

Szerződő Állam területén megvalósuló beruházásait elősegítsék és védjék, és

kedvező feltételeket teremtsenek azok számára mindkét Állam kölcsönös

előnyére és gazdasági együttműködésének fejlesztése céljából,

  Az alábbiakban állapodtak meg:

                                              1. Cikk

  A Megállapodás szempontjából:

  1. A „beruházás” kifejezés gazdasági tevékenységgel kapcsolatos

mindenfajta vagyoni értéket jelent, a beruházást a területén fogadó Szerződő

Állam jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban, és magában foglalja

különösen:

  a) az ingó és ingatlan tulajdont és az egyéb tulajdonjogokat;

  b) a társasági részvényeket vagy az ilyen társaságokban való érdekeltség

egyéb formáit;

  c) a pénzre szóló követelést vagy a gazdasági értékkel bíró bármilyen

szolgáltatásra vonatkozó igényt;

  d) a szerzői jogokat, ipari tulajdonjogot, know-how-t és technológiai eljárást;

  e) a törvény alapján nyújtott koncessziókat, ideértve a természeti

erőforrások kutatására vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat.

  2. A „beruházó” kifejezés mindegyik Szerződő Állam tekintetében jelenti:

  a) azokat a természetes személyeket, akik az egyik Szerződő Állam

jogszabályai szerint annak állampolgárai;

  b) azokat a gazdasági társaságokat, amelyeket az egyik Szerződő Állam

jogszabályaival összhangban létesítettek, és amelyeknek székhelye ennek a

Szerződő Államnak a területén van.

  


  3. A „jövedelem” kifejezés beruházásból származó összegeket jelent, mint a

nyereség, az osztalék, a kamat, a jogdíj vagy más törvényes bevétel.

                                          2. Cikk

  1. Mindegyik Szerződő Állam elősegíti, hogy területén a másik Szerződő

Állam beruházói beruházásokat létesítsenek és jogszabályaival és

rendelkezéseivel összhangban engedélyezi az ilyen beruházásokat.

  2. Mindegyik Szerződő Állam támogatást nyújt és könnyítéseket biztosít

ahhoz, hogy a másik Szerződő Állam állampolgárai területére szóló vízumot és

munkavállalási engedélyt kaphassanak beruházásokkal vagy az ilyen

beruházásokkal kapcsolatos tevékenységgel kapcsolatban.

                                          3. Cikk

  1. Az egyik Szerződő Állam beruházóinak beruházásai és a beruházásokkal

kapcsolatos tevékenységek a másik Szerződő Állam területén méltányos

elbánásban részesülnek és védelmet élveznek.

  2. Az e Cikk 1. bekezdésében említett elbánás és védelem nem lehet

kedvezőtlenebb valamely harmadik Állam beruházóinak beruházásaihoz és az

ilyen beruházásokkal kapcsolatos tevékenységhez nyújtott elbánásnál és

védelemnél.

  3. Az e Cikk 1. és 2. bekezdésében említett elbánás és védelem nem

tartalmaz olyan kedvezményes elbánást, amit a másik Szerződő Állam egy

harmadik Állam beruházóinak beruházásaival kapcsolatban nyújt, vámunió,

szabadkereskedelmi övezet, gazdasági unió, kettős adóztatás elkerüléséről

szóló megállapodás alapján vagy a határkereskedelem megkönnyítése céljából.

                                          4. Cikk

  1. Egyik Szerződő Állam sem sajátítja ki, államosítja vagy veti hasonló

intézkedések alá (a továbbiakban: tulajdonkorlátozás) a másik Szerződő Állam

beruházói által területén létesített beruházásokat, kivéve, ha a következő

feltételek teljesülnek:

  a tulajdonkorlátozás

  a) közérdekből;

  b) belső törvényes eljárás keretében;

  c) nem megkülönböztető jelleggel;

  d) kártalanítás ellenében

történik.

  2. Az e Cikk 1. bekezdésének d) pontjában említett kártalanításnak el kell

érnie azt az értéket, amit a tulajdonkorlátozás alá vetett beruházások a

tulajdonkorlátozás bejelentésének idején képviseltek, átválthatónak és

szabadon átutalhatónak kell lennie. A kártalanítás indokolatlan késedelem

nélkül fizetendő.

  3. Az egyik Szerződő Állam beruházóit, akik beruházásaik tekintetében kárt

szenvednek a másik Szerződő Állam területén háború, nemzeti szükségállapot,

felkelés, zendülés vagy más hasonló esemény következtében, az utóbbi

Szerződő Állam, ha vonatkozó intézkedéseket tesz, nem részesítheti

kedvezőtlenebb elbánásban, mint amilyenben egy harmadik Állam beruházóit

részesíti.


                                          5. Cikk

  Mindegyik Szerződő Állam biztosítja, jogszabályainak és rendelkezéseinek

fenntartásával, a másik Szerződő Állam beruházói számára az egyik Szerződő

Állam területén lévő beruházásaiknak és jövedelmeiknek az átutalását,

ideértve a következőket:

  a) nyereség, osztalék, kamatok és más törvényes jövedelem;

  b) a beruházások teljes vagy részleges felszámolásából származó összegek;

  c) beruházással kapcsolatos kölcsönmegállapodás alapján teljesített

fizetések;

  d) az 1. Cikk 1. bekezdésének d) pontja szerinti jogdíjak;

  e) műszaki segítségnyújtásért járó térítések vagy műszaki szolgáltatások

díja, igazgatási díj;

  f) a másik Szerződő Állam olyan állampolgárainak keresete, akik az egyik

Szerződő Állam területén megvalósuló beruházáson dolgoznak.

                                          6. Cikk

  1. A Megállapodás 4. és 5. Cikkében említett átutalást a beruházást fogadó

Szerződő Államnak az átutalás napján érvényben levő hivatalos árfolyamán

teljesítik.

  2. Ha hivatalos árfolyam nincs érvényben, piaci árfolyamot kell alkalmazni.

                                          7. Cikk

  Ha az egyik Szerződő Állam vagy annak ügynöksége kifizetést teljesít egy

beruházónak olyan garancia alapján, amelyet ennek a beruházónak a másik

Szerződő Állam területén létesített beruházásához nyújtott, ez a másik

Szerződő Állam elismeri az ilyen beruházó bármely jogának vagy

követelésének átruházását az előbbi Szerződő Államra vagy annak

ügynökségére és elismeri az előbbi Szerződő Államnak és ügynökségének

jogutódlását az ilyen jogra vagy követelésre. Az átruházott jog vagy követelés

nem lehet nagyobb, mint az említett beruházó eredeti joga vagy követelése.

                                          8. Cikk

  A Megállapodást azokra az 1973. január 1. után létesített beruházásokra kell

alkalmazni, amelyeket bármelyik Szerződő Állam beruházói a másik Szerződő

Állam területén hoztak létre annak jogszabályaival és rendelkezéseivel

összhangban.

                                          9. Cikk

  1. A Szerződő Államok között a Megállapodás értelmezésével és

alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákat lehetőség szerint diplomáciai

úton folytatott tanácskozás keretében rendezik.

  2. Amennyiben a vitát hat hónapon belül nem sikerül ilyen módon rendezni,

azt, bármelyik Szerződő Állam kérelmére, ad hoc választottbíróság elé

terjesztik.


  3. Az ilyen választottbíróság három választottbíróból áll. Attól az időponttól

számított két hónapon belül, amikor az egyik Szerződő Állam kézhez veszi a

másik Szerződő Állam választottbírósági eljárás iránti írásbeli kérelmét,

mindegyik Szerződő Állam kijelöl egy választottbírót. Ez a két választottbíró

további két hónapon belül együttesen megválaszt egy harmadik

választottbírót, aki egy olyan harmadik Állam állampolgára, amelynek mindkét

Szerződő Állammal vannak diplomáciai kapcsolatai. A harmadik választottbírót

a két Szerződő Állam a választottbíróság elnökévé jelöli ki.

  4. Ha a választottbíróság a választottbírósági eljárás iránti írásbeli kérelem

kézhezvételétől számított négy hónapon belül nem alakul meg, bármelyik

Szerződő Állam felkérheti, egyéb megállapodás hiányában, a Nemzetközi

Bíróság Elnökét, hogy jelölje ki azt a választottbírót vagy azokat a

választottbírókat, akit vagy akiket még nem jelöltek ki. Ha az Elnök a

Szerződő Államok egyikének állampolgára, vagy említett feladatának

ellátásában egyébként van akadályoztatva, a Nemzetközi Bíróságnak azt a

soron következő rangidős tagját kérik fel a szükséges kijelölés(ek)

megtételére, aki egyik Szerződő Államnak sem állampolgára.

  5. A választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait. A bíróság a

jelen Megállapodás rendelkezéseivel, a beruházást fogadó Szerződő Állam

jogszabályaival és a nemzetközi jog mindkét Szerződő Állam által elismert

elveivel összhangban hozza meg ítéletét.

  6. A bíróság szavazattöbbséggel hozza meg ítéletét. Az ilyen ítélet mindkét

Szerződő Államra nézve végleges és kötelező. A választottbíróság bármelyik

Szerződő Állam kérésére köteles ítéletét megindokolni.

  7. Mindegyik Szerződő Állam viseli kijelölt választottbírójának és

választottbírósági képviseletének költségeit. Az Elnök és a választottbíróság

költségeit a Szerződő Államok egyenlő részben viselik.

                                         10. Cikk

  1. Bármelyik Szerződő Állam és a másik Szerződő Állam beruházója között a

tulajdonkorlátozás kártalanítási összegével kapcsolatos vitát választottbíróság

elé lehet terjeszteni.

  2. Az ilyen választottbíróságot, minden egyes egyedi esetben, a következő

módon alakítják meg: mindegyik vitában álló fél kijelöl egy választottbírót, és

ezek ketten megválasztják az Elnököt egy olyan harmadik Állam állampolgára

személyében, amely államnak mindkét Szerződő Állammal diplomáciai

kapcsolatai vannak. Az első két választottbírót attól számított két hónapon

belül kell kijelölni, hogy a vitában álló egyik fél a választottbíróság tárgyában

írásbeli jegyzéket intézett a másik félhez, és az Elnököt négy hónapon belül

kell megválasztani. Ha a fent megjelölt határidőn belül a választottbíróság

nem alakul meg, a vitában álló bármelyik fél felkérheti a Beruházási Viták

Rendezésének Nemzetközi Központja főtitkárát a szükséges kijelölések

megtételére.

  3. A bíróság maga határozza meg eljárási szabályait. Mindazonáltal a

bíróság, eljárási szabályainak meghatározásánál, útmutatásként figyelembe

veheti      a    Beruházási        Viták  Rendezésének         Nemzetközi       Központja

Választottbírósági Szabályzatát.

  4. A bíróság szavazattöbbséggel hozza meg döntését. Az ilyen döntés a

vitában álló mindkét félre nézve végleges és kötelező. Mindkét Szerződő Állam

kötelezettséget vállal arra, hogy a döntést vonatkozó belső jogszabályaival

összhangban végrehajtja.


  5. A vitában álló mindegyik fél viseli kijelölt választottbírósági tagjának és a

bírósági eljárásokban való képviseletének költségeit. A kijelölt Elnök költségeit

és a fennmaradó költségeket a vitában álló felek egyenlő részben viselik.

                                         11. Cikk

  Ha az az elbánás, amelyben az egyik Szerződő Állam, jogszabályaival és

rendelkezéseivel összhangban, a másik Szerződő Állam beruházóinak

beruházásait vagy az ilyen beruházásokkal kapcsolatos tevékenységét

részesíti, kedvezőbb mint a jelen Megállapodásban előirányzott elbánás, a

kedvezőbb elbánást kell alkalmazni.

                                         12. Cikk

  1. A két Szerződő Állam képviselői időről időre ülésezni fognak abból a

célból, hogy

  a) áttekintsék a Megállapodás teljesítését;

  b) információt cseréljenek a jogszabályokról;

  c) beruházásokkal kapcsolatos egyéb kérdéseket tanulmányozzanak.

  2. Ha bármelyik Szerződő Állam tanácskozni kíván az e Cikk 1.

bekezdésében megjelölt ügyekben, a másik Szerződő Állam azonnali választ ad

és a tanácskozást váltakozva Beijingben és Budapesten tartják.

                                         13. Cikk

  1. A Megállapodás azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amikor

mindkét Szerződő Állam kézhez vette a belső törvényes eljárásaik

teljesítéséről szóló írásbeli értesítést. A Megállapodás tízéves időszakra marad

hatályban.

  2. A Megállapodás továbbra is hatályban marad, ha egyik Szerződő Állam

sem értesíti a másik Szerződő Államot arról, hogy a Megállapodást felmondja

az e Cikk 1. bekezdésében megjelölt hatályossági időszak lejárta előtt egy

évvel.

  3. Az első tízéves időszak lejárta után bármelyik Szerződő Állam bármikor

felmondhatja a Megállapodást oly módon, hogy erről legalább egy évvel előbb

írásban értesíti a másik Szerződő Államot.

  4. Azokra a beruházásokra, amelyeket a Megállapodás hatályvesztésének

időpontja előtt létesítettek, az 1-12. Cikkek rendelkezései a hatályvesztés

időpontjától számított további tízéves időszakra érvényben maradnak.

  Ennek hiteléül a Kormányok kellő felhatalmazással rendelkező képviselői a

Megállapodást aláírták.

  Készült két eredeti példányban Budapesten, 1991. május 29-én, magyar,

kínai és angol nyelven, mindhárom nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A

Megállapodás eltérő értelmezése esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.

          A Magyar            A Kínai

        Köztársaság      Népköztársaság

         Kormánya           Kormánya

          nevében            nevében

                                      JEGYZŐKÖNYV


  A Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között a beruházások

elősegítéséről és kölcsönös védelméről létrejött Megállapodás aláírásával

egyidejűleg alulírottak megállapodtak a következő rendelkezésben, amely az

említett Megállapodás szerves részének tekintendő.

  Abban az esetben, ha a Kínai Népköztársaság tagja lesz az Államok és más

Államok állampolgárai közötti beruházási viták rendezéséről szóló,

Washingtonban, 1965. március 18-án kelt Egyezménynek (a továbbiakban: az

Egyezmény), a két Kormány kiegészítő megállapodást köt az egyik Szerződő

Állam és a másik Szerződő Állam beruházója közötti olyan viták körére

vonatkozólag, amelyek a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi

Központja elé terjesztendők az Egyezmény keretében békéltető vagy

választottbírósági eljárás útján való rendezés céljából.

  Készült két eredeti példányban Budapesten, 1991. május 29-én, magyar,

kínai és angol nyelven, mindhárom nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A

Jegyzőkönyv eltérő értelmezése esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.

          A Magyar            A Kínai

        Köztársaság      Népköztársaság

         Kormánya           Kormánya

          nevében            nevében”


3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban
1993. április 1-jétől kell alkalmazni."
