"MAGYAR KöZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/353. számú

Törvényjavaslat

a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, az 1961. évi árpilis hó 18.
napján kelt szerződésben biztosított kiváltságoknak, mentességeknek 
és könnyítéseknek az Európai Biztonsági és Együttműködési
Értekezlet intézményeire, tisztségviselőire és alkalmazottaira, a
résztvevő álllamok képviselőire és az EBEÉ missziók tagjaira való
kiterjesztésről

§

Az Országgyűlés megerősítve a Magyar Köztársaság elkötelezettségét a béke, a biztonság, az igazságosság, valamint a baráti kapcsolatok és az együttműködés további fejlesztése mellett,
szem előtt tartva azt a növekvő szerepet, melyet az EBEÉ az államok közötti bizalomerősítés és sokoldalú együttműködés, valamint a válságok kezelésében betölt,
figyelemmel az EBEÉ rész vevő államaiban az EBEÉ intézményeinek, személyi állományuknak és az EBEÉ misszióinak szerteágazó tevékenységére és annak fontosságára, hogy minden részt vevő állam megfelelő bánásmódban részesítse ezen intézményeket, személyeket és missziókat,
a következő törvényt hozza:

1. §	Az Országgyűlés e törvénnyel kiterjeszti a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, az 1961. évi április hó 18. napján kelt szerződésben biztosított kiváltásgokat, mentességeket és könnyítéseket az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet intézményeire, tisztségviselőire és alkalmazottaira, a részt vevő államok képviselőire, továbbá az EBEÉ missziók tagjaira és ezek családtagjaira, ha a kedvezményezettek nem magyar állampolgárok, illetve nem állandó magyarországi lakosok.

2. §	Ez a törvény a kihirdetés napján lép hatályba.



INDOKOLÁS
A TöRVÉNYJAVASLATHOZ


A Helsinki Záróokmány elfogadása óta eltelt közel húsz év az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet szerepe jelentősen megnőtt, tevékenysége sokrétűbbé vált nemcsak Európában, de a világ más térségeiben is. Az értekezletet az az akarat hozta létre, hogy megteremetődjék a biztonsági kérdések megvitatására alkalmas nemzetközi jfórum, amely enyhíti a hidegháború okozta feszültségeket. Az Értekezlet napirenjén szereplő témakörök között a figyelem és a munka elsősorban az emberi jogi és katonai kérdésekre összpontosult, ami nagyban meghatározta az EBEÉ tárgyalási kereteinek és dokumentumainak jellegét a nyolcvanas évek második feléig. Az akkor bekövetkeztt gyökeres fordulatok szükségessé tették az Értekezlet addigi szerepvállalásainak és működési mechanizmusának teljes felülvizsgálatát. A helsinki folyamatban részt vevő államok felismerték, hogy a biztonsági kérdések megvitatására berendezkedett fórum csak úgy tud fennmaradni és fejlődni, ha az új politikai rendszer eredményeképpen létrejövő kihívásokra feleletet adó intézménnyé alakítják át.

Az Értekezlet működését sok esetben gátolja, hogy nem formális szervezetként működik, nemzetközi jogalanyisággal nem rendelkezik, és nincs olyan kötelező érvényű nemzetközi okmány, amely jogállását, kiváltságait és mentességeit szabályozná.

Az EBEÉ 1993. decemberében, Rómában megtartott miniszteri tanácsülésén a részt vevő államok képviselői jóváhagyták az EBEÉ intézményeinek és tisztségviselőinek jogállásáról, kiváltságairól és mentességéről szóló dokumentumot. Mivel a szóbanforgó dokumentum nem minősül szerződésnek, az aláírni vagy ahhoz csatlakozni nem lehet, megállapodtak abban, hogy ajánlják: a résztvevő országok az abban foglaltakat hajtsák végre, az adott ország alkotmányos és jogrendi követelményeinek megfelelően. A magyar jogrend nem teszi lehetővé a miniszteri tanácsülés által elfogadott dokumentumnak a hazai jogba való szószerinti inkorporálást. A dokumentum, mely 18 pontban sorolja fel az EBEÉ intézményeit, a különböző tisztviselői kategóriák jogállását, nevesítve tartalmazza, hogy kiváltságaikat és mentességeiket az 1961. évi bécsi szerződés rendelkezései szerint szabályozzák.

Az EBEÉ működésének hatékonyságát segítendő, már több ország megteremtette azokat a jogi kereteket, amelyek lehetővé teszik, hogy az EBEÉ személyzete, valamint a részes államok képviselői a diplomáciai képviselőknek biztosított kiváltságokban, mentességekben és könnyítésekben részesüljenek (például, az EBEÉ Titkárságát, a Konfliktus Megelőző Központot (CPC) és a Demokratikus Intézmények és az Emberi Jogok Hivatalát (ODIHR) befogadó országok.)

Tekintettel arra, hogy Magyarország már kezdettől fogva részt vesz az EBEÉ munkájában, érdekelt annak minél hatákonyabb működésében, valamint, hogy ez év decemberében terjessze ki az EBEÉ intézeményeire, tisztségviselőire és alkalmazottaira, a részt vevő államok képviselőire, az EBEÉ missziók tagjaira, valamint családtagjaikra a diplomáciai kapcsolatok jogáról az 1961. évi április hó 18. napján, Bécsben kelt szerződésben biztosított kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket, ha ezek kedvezményezettjei nem magyar állampoglárok, illetve nem állandó magyarországi lakosok. (Az 1961. évi szerződést az 1965. évi 22. számú tvr. hirdette ki.)

A kiváltságokkal, mentességekkel és könnyítésekkel érintett személyek többségükben egyébként az államaik diplomáciai személyzetének tagjai, diplomata útlevéllel rendelkeznek, számukra az EBEÉ személyazonossági igazolványt állít ki. A kiterjesztésnek költségkihatásai nincsenek.


Budapest, 1994. november 24."
