"Magyar Köztársaság Kormánya


T/368.számú törvényjavaslat

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatályba lépéséig szükséges egyes rendelkezésekről


Az Országgyűlés - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak (a továbbiakban: Alapok) 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatályba lépéséig - az Alapokból finanszírozott ellátások átmeneti pénzellátásáról és a társadalombiztosítási ellátások, szolgáltatások jogszerű feltételeiről a következő törvényt alkotja. 

1.§

Az Alapok kezelői a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatályba lépéséig hatályos szabályok szerint gondoskodnak az Alapokból finanszírozott ellátások, szolgáltatások, valamint a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás folyósításáról.

2.§

(1) A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozását változatlan rendben a többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény előírásainak megfelelően, az 1995. június 30-ig meghosszabítandó finanszírozási szerződések alapján kell végezni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) a szolgáltatások finanszírozására havonta az 1994. évi szintrehozott előirányzatok 1/12 részét használja fel, ide nem értve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény illetmény előmeneteli táblázata első fizetési osztály első fizetési fokozata (A1) mértéke 1995. január 1-jei emelésének hatását.

(2) Az OEP az egészségügyi szolgálatok dolgozói 13. havi illetményének kifizetéséhez - kérelemre -  január hónapban előleget folyósíthat. Az előleget az OEP - külön szabályozás szerint - hat havi egyenlő részletben vonja le. 

(3) Az OEP - a gyógyszerek fogyasztói ára új társadalombiztosítási támogatási rendszerének bevezetéséig, a várható termelői-beszerzői árnövekedések hatásának ellensúlyozására, az 1995. évi gyógyszertámogatási előirányzat terhére - a forgalmazókkal és a gyártókkal kötött szerződések alapján - havonta  1 milliárd Ft-ot használhat fel árbevétel kiegészítésre. 

3.§

(1) Az Alapok igazgatási szerveinek működési kiadásaival kapcsolatban a folyamatos működéssel összefüggő célra felmerülő kiadások havonta nem léphetik túl az1994. évi azonos célú, szintrehozott kiadások 1/12 részét, ide nem értve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben,  vagy egyéb jogszabályban előírt kötelező juttatásokat. 

(2) A folyamatban lévő világbanki programok és beruházások esedékes költsége kifizethető. 

4.§

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 44.§-ának (3), (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: 

\"(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az 1988-ban elért keresetet 154,7 százalékkal, az 1989-ben elért keresetet 117,9 százalékkal, az 1990-ben elért keresetet 79,2 százalékkal, az 1991-ben elért keresetet 42,8 százalékkal kell növelni, ha az ellátást 1994. december 31-ét követő és 1996. január 1-jét megelőző időponttól kell megállapítani. 

(4) Ha az igénylőnek az (1) bekezdésben meghatározott időszak alatt legalább 1.260,  illetőleg az 1995. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő nyugellátás esetén naptári évenként további 180-180 nappal növelt időszakra van keresete, a havi átlagkeresetet a tényleges keresetek alapján kell megállapítani.\"

A T. 44.§ az alábbi (5)-(6) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (5), (6) bekezdések számozása (7)-(8) bekezdésre változik:

\"(5) Ha az igénylőnek a (4) bekezdésben meghatározott napoknál rövidebb időre volt keresete, vagy 1987. december 31-ét követően a nyugdíj megállapításának időpontjáig keresete nem volt, az 1988. január 1-je előtti időben elért kereseteket kell visszamenőleg folyamatosan figyelembe venni. Az 1988. január 1-je előtti időben elért keresetből annyi napra eső keresetet kell beszámítani, ahány napi kereset a (4) bekezdésben meghatározott napok számából hiányzik. Az 1988. január 1-je előtt elért kereseteket a havi átlagkereset számításánál kormányrendeletben meghatározott százalékokkal növelt összegben kell figyelembe venni. 

(6) Ha az (1)-(5) bekezdés szerint az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem állapítható meg, illetve kereseteit az igénylő nem tudja igazolni, azoknak a napoknak a számát, amelyekre az igénylőnek keresete volt -  a külön jogszabályban általánosan meghatározott - annak a minimális bérnek az alapul vételével kell 1.260 napra kiegészíteni, amely azt a napot megelőző naptári hónapban érvényes, amelytől a nyugdíjat megállapítják. A kiegészítés során a minimális bér változtatás nélküli összegét el kell osztani harminccal és a hányadost annyival kell megszorozni, ahány nap az előírt napokból hiányzik. Ha az igénylőnek egy napra sincs keresete, a havi átlagkeresetnek a nyugdíjazást megelőző hónapban érvényes minimális bér összegét kell tekinteni.\"

5.§

A T. 51.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az (1) bekezdés b/ pontjának alkalmazásánál az 1988. január 1-jét megelőző időszakban elért keresetet a 44.§ (5) bekezdésében meghatározottak szerint kell növelni.\"

6.§

A T. 84.§-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(6) Ha az 1988. január 1-jét megelőző időszakban elért keresetet is figyelembe kell venni, a növelés mértékére a 44.§ (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.\"

7.§

A T. 98.§-ának a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"(2) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot Társadalombiztosítási Igazolvánnyal kell igazolni, amely a következő adatokat tartalmazza:

a) a jogosult nevét és születésének időpontját,
b) a társadalombiztosítási azonosító jelet,
c) az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdő időpontját, 
d) a kiállító szerv bélyegzőlenyomatát és a kiállító személy aláírását, 
e) az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszűnésének időpontját.\"


A T. 98.§-a a következő (3)- (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a kiskorú magyar állampolgár, továbbá az öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően hozzátartozói nyugellátásban részesülők Társadalombiztosítási Igazolványa a következő adatokat tartalmazza:

a) a jogosult nevét és születésének időpontját,
b) a társadalombiztosítási azonosító jelet,
c) a kiállító szerv bélyegzőlenyomatát és a kiállító személy aláírását.

(4) A (2)-(3) bekezdés szerint adatokat tartalmazó Társadalombiztosítási Igazolvány közokirat.\" 

8.§

(1) E törvény a kihírdetése napján lép hatályba, a 4-8.§-ait pedig 1995.  január 1-től kell alkalmazni.

(2) A T. 44. §-ának az e törvénnyel megállapított (5)-(6) bekezdését 1993. február 28.-át követő és 1995. január 1-jét megelőző időponttól megállapított (megállapításra kerülő) ellátás tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az öregségi nyugdíj összegét legalább 900 nap alatt elért keresetből kell megállapítani. 

(3) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot az 1995. január 1-jét megelőzően kiadott érvényes igazolvánnyal is igazolni lehet.  




Indokolás

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatályba lépéséig szükséges egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslathoz 

Általános indokolás

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat elfogadására 1994. december 31-ig nincs már lehetőség.

Elfogadott költségvetés hiányában biztosítani kell a társadalombiztosítási juttatások zavartalan, jogszerű folyósítását, a gyógyító-megelőző ellátáshoz, a gyógyszerhez és a gyógyászati segédeszközhöz nyújtandó társadalombiztosítási támogatások finanszírozását. E törvényjavaslat az ehhez szükséges átmeneti intézkedéseket tartalmazza és rendelkezik  a folyamatos nyugdíjmegállapításhoz  szükséges módosításokról, valamint a betegbiztosítási igazolvány jogszerű használatáról. 

Részletes indokolás

1.§-hoz

Az alapokból finanszírozott ellátásokat, szolgáltatásokat, valamint a gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz támogatást az 1994. december 31-én hatályos jogszabályok szerint lehet biztosítani e törvény alapján. 

2.§-hoz 

A gyógyító-megelőző ellátások változatlan rendben történő finanszírozását az 1994. évi szintrehozott előirányzatok egy havi arányos részével kell biztosítani. Ezen felül az egészségügyi szolgálatok dolgozói 13. havi  illetményének január havi kifizetését is biztosítják e rendelkezések. 

A lakosság év eleji gyógyszer térítési díjai jelentős növekedésének elkerülése érdekében e rendelkezés biztosítja - a forgalmazókkal és gyártókkal kötött szerződés alapján -  az ehhez szükséges árbevétel kiegészítést, az új gyógyszertámogatási rendszer bevezetéséig.

3.§-hoz

E rendelkezések biztosítják az igazgatási szervek zavartalan működéséhez szükséges pénzügyi feltételeket.

4.§-hoz 

A törvényi előírások szerint a nyugdíjazást megelőző harmadik év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző második év kereseti szintjére kell emelni. Ehhez évenként kell a bekövetkezett nettó átlagkereset-növekedésnek megfelelő szorzószámokat meghatározni. A javaslat ezt tartalmazza. 

Az Alkotmánybíróság 63/1993. (XII.2.) AB határozata szerint alkotmányellenes a havi átlagkereset kiszámításánál a minimális bér alkalmazása abban az esetben, ha az igénylőnek az átlagszámítási időszakot megelőző időben, tehát 1988. január 1-je előtt van tényleges keresete. A javaslat ezért a minimális bér alkalmazását csak akkor teszi lehetővé, ha az 1988. január 1-je előtti időszakra vonatkozóan sincs tényleges kereset. Ha van tényleges kereset, akkor azt a kormányrendeletben meghatározott százalékokkal növelten kell figyelembe venni. 

A T. meghatározza, hogy az 1988. január 1-jével kezdődő átlagszámítási időszakban mennyi napi keresetnek kell lennie ahhoz, hogy a számítások - és így a nyugdíj alapja az  igénylő tényleges keresete legyen. E napok száma jelenleg 900. Az átlagszámítási időszak automatikus növekedése miatt ez a szám sem maradhat változatlan. Ezért a javaslat kimondja, hogy azoknak a napoknak a száma, amelyeken elért tényleges keresetből a nyugdíj még kiszámítható, legalább 1.260, és ez az 1995. december 31.-e utáni időponttól járó nyugdíjak tekintetében naptári évenként 180 nappal növekszik. 

5-6.§-hoz

A javaslat a rokkantsági nyugdíjak és a baleseti rokkantsági nyugdíjak megállapításánál is az öregségi nyugdíj alapját képező keresetre vonatkozó szorzószámok alkalmazását tartalmazza. 

7.§-hoz

A javaslat - az Alkotmánybíróság 29/1994. (V.20.) AB határozata 2. pontjával összefüggésben -  az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultságot biztosító igazolvány adattartalmának a jogszerűségéhez szükséges rendelkezéseket tartalmazza. 

8.§-hoz

A törvényjavaslat kihírdetése napján lép hatályba, a nyugdíjmegállapításra és a Társadalombiztosítási Igazolványra vonatkozó szabályokat 1995. január 1-jétől kell alkalmazni. Az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően azonban az 1993. február 28-át követő és 1995. január 1-jét megelőző időponttól megállapított azon ellátásokat, amelyeknél a minimális bért alkalmazták, külön kérelem nélkül, hivatalból az új szabályok szerint át kell számítani. A javaslat ezt oly módon rendeli el, hogy ezekben az esetekben a nyugdíj összegét az érintett időszakban érvényes legalább 900 nap alatt elért keresetből kell kiszámítani.

A javaslat arról is rendelkezik, hogy azok a biztosítottak, akik nem kérik az 1995. január 1-jét megelőzően kiadott betegbiztosítási igazolványuk kicserélését, egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultságukat ezzel a közokirattal is igazolhatják."
