"T/370. számú

Törvényjavaslat


a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról


1. §

	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 16/A §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1) A munkaadó részére a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség 70 százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható személyenként, folyamatosan legfeljebb egy évi időtartamra, ha

	a) a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat ellátása érdekében,

	b) a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását vállalja munkaviszony keretében úgy, hogy

	c) ezzel a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak számát a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bővíti, és

	d) a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül.\"

	(2) Az Flt. 16/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre változik:

	\"(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámba nem számít be az a munkavállaló, akinek foglalkoztatása az (1) bekezdésben meghatározott támogatással történt.\"


2. §

	 (1) Az Flt. 20. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) A 14-19. §-ban meghatározott támogatások nyújtásának további feltételeit, a támogatások odaítélésének és visszakövetelésének, valamint a Foglalkoztatási Alap kezelésének és a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére elkülönített pénzügyi keret (44/A. §) felhasználásának részletes szabályait, továbbá a képző intézmények kiválasztására vonatkozó szempontokat - a Munkaerőpiaci Bizottság véleményének meghallgatásával - a munkaügyi miniszter állapítja meg.\"


3. §

	(1) Az Flt. 27. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

	\"Az előbbiekben meghatározott négy éves időtartam meghosszabbodik:

	a) a sor- valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,

	b) a keresőképtelenséggel járó betegség,

	c) a beteg gyermek ápolására táppénzes állomány,

	d) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozásra kapott egyéb fizetés nélküli szabadság,

	e) a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása,

	f) az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, a javító-nevelő munka, a szigorított javító-nevelő munka, és az elzárás büntetés,

	g) a közeli hozzátartozó (1992. évi XXII. törvény 139. § (2) bek.) ápolása, valamint a családi ház építése céljából kapott fizetés nélküli szabadság, 

	h) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása időtartamával, valamint

	i) az (5) bekezdésben meghatározott időtartammal, ha a munkanélküli állapot ezen időtartam alatt is fennállt.\"


 4. §

	(1) Az Flt. 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[28. §. (1) Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli]

	\"a) a munkaügyi központ által felajánlott megfelelő munkahelyet vagy térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget nem vállalja el, illetve a munkaviszony létrejötte neki felróható okból meghiúsul,\"

	(2) Az Flt. 28. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[28. § (1) Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli]

	\"c) kereső tevékenységet folytat, kivéve a (4) bekezdésben, valamint a 29. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat.\"

	(3) Az Flt. 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

	\"(4) Nem szüntethető meg a munkanélküli járadék folyósítása, ha a munkanélküli 

	a) a kereső tevékenységet megbízási jogviszony keretében folytatja, és 

	b) az abból származó jövedelme havonta nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér 50 %-át, továbbá

	c) bejelentési kötelezettségének eleget tett (8. § (7) bek.), valamint 

	d) együttműködési kötelezettségét (25. § (3) bek.)változatlanul teljesíti.\"


5. §

	Az Flt. 29. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

	[(1) Szüneteltetni kell a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli]

	\"f) rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének (8. § (7) bek.) eleget tett.\"

6. §

	Az Flt. 39. § helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"39. § (1) A 43. § (3) bekezdésben meghatározott kifizetések fedezetére a munkaadó és a munkavállaló a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja (továbbiakban Szolidaritási Alap) javára járulékot fizet.

	(2) A Szolidaritási Alapot terhelő kiadások közül az állam kötelezettséget vállal a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj, a 31. §-ban meghatározott költségtérítés, a képzési támogatásként fizetett keresetpótló juttatás, valamint a 27. §(5) bekezdésében meghatározott időtartamra, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 103/C. § (5) bekezdése alapján fizetendő társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék kifizetésére.\"


7. §

	Az Flt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"40. § (1) A munkaaadó a munkavállaló részére adott munkaviszonyból származó bruttó kereset 4,2 %-át köteles munkaadói járulékként fizetni.

	(2) A költségvetési szervek munkavállalóinak keresete után fizetendő munkaadói járulékot - az éves költségvetési törvényben foglaltaknak megfelelően - a központi költségvetés átalányösszegben folyósítja.\"


8. §

	Az Flt. 58. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(3) A hatálybalépést követően munkanélkülivé vált munkavállaló munkanélküli járadékra való jogosultságánál 1996. december 31-ig járulékfizetési időként a munkanélkülivé válást megelőző négy éven belüli munkaviszony időtartamát kell figyelembe venni. Ebben az esetben a munkanélkülivé válást megelőző négy éves időtartam a 27. § (1) bekezdésének második mondatában meghatározott időtartamok közül azokkal az időtartamokkal hosszabbodik meg, amelyek alatt a munkaviszony nem állt fenn.\"


9. §

	(1) Ez a törvény a - 4-5. §-a kivételével - kihírdetésének napján lép hatályba. A 3. §-ban foglalt rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

	(2) A törvény 4-5. §-a a kihírdetését követő 91. napon lép hatályba. 


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS


	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 1991. márciusában történt hatálybalépése óta eltelt időszak alatt a munakerőpiaci helyzet megváltozott.

	A nyilvántartott munkanélküliek számának 1991-től történő emelkedése az 1993. februári 705 ezer fős csúcspontot követően fokozatosam mérséklődött, az elhelyezkedési esélyek romlása miatt azonban a munkanélküliek között egyre nagyobb a már hosszabb ideje munka nélkül lévők, a tartós munkanélküliek aránya.

	Jogi szabályozás útján is meg kell teremteni a lehetőséget a munkaerőpiacra történő visszavezetésükre, elő kell segíteni a mielőbbi - akár rövid időre is szóló - munkavállalásukat.

	A munkanélküli ellátásokat finanszírozó Szolidaritási Alap pénzügyi helyzete leheőséget nyújt arra, hogy - az ellátások folyamatos kifizetésének szavatolása mellett - az alap bevételét képező munkaadói járulék mértéke az Érdekegyeztető Tanácsban történt megállapodás alapján csökkenjen.

	A foglalkoztatási törvény jelenlegi módosítása csak azokat a legfontosabb szabályokat tartalmazza, melyek 1995. január 1-étől történő bevezetését egyrészt az Érdekegyeztető Tanács megállapodásában foglaltak, másrészt a törvény egyes rendelkezéseinek 1995. évi alkalmazhatósága teszi különösen idokolttá.


RÉSZLETES INDOKOLÁS


1. §-hoz

	A Javaslat áttekinthetőbbé és gyértelműbbé teszi a közhasznú munkavégzés támogatásának szabályait. 
A hatályos szabályozás szerint a közhasznú munkavégzés támogatásának egyik feltétele, hogy a munkaadó a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak számát a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához képest bővítse. A támogatás e feltételeinek teljesítése a munkaadók számára nehézséget okozott abban a tekintetben, hogy az előző havi átlagos statisztikai állományi létszámba az a munkavállaló is beszámított, akinek foglalkoztatásáért a munkaadó e § alapján támogatásban részesült. Ezért a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az ilyen munkavállalót az előző havi átlagos statisztikai állományi létszámba nem kell beszámítani.


2. §-hoz

	A hatályos szabályozás szerint a munkaügyi miniszter a törvény 14-19. §-ában meghatározott támogatásokkal kapcsolatos eljárási szabályokat állapíthatja meg. A munkaügyi központok gyakorlati tapasztalatai alapján szükséges, hogy a törvény a munkaügyi miniszter számára a jelenleginél szélesebb körben adjon lehetőséget a támogatásokkal kapcsolatos szabályok megállapítására. Ezért a Javaslat felhatalmazást tartalmaz a munkaügyi miniszter számára, hogy meghatározza a támogatások nyújtásánal további feltételeit, a támogatások odaitélésének és visszakövetelésének, valamint a Foglalkoztatási Alap kezelésének és a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére elkülönített pénzügyi keret felhasználásának részletes szabályait, továbbá a képző intézmények kiválasztására vonatkozó szempontokat.


3. §-hoz

	A hatályos szabályozás szerint a munkanélküli járadékra való jogosultság egyik feltétele, hogy a munkanélküli a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább egy év munkaviszonnyal rendelkezzen. A foglalkoztatási törvény 27. §-ának (1) bekezdése szerint az előbbiekben említett négy évbe bizonyos időtartamok (pl. sorkatonai szolgálat, polgári szolgálat, gyermekgondozási szabadság, stb.) nem számítanak be, azaz ezekketl az időtartamokkatl a négy évet meg kell hosszabítani. A Javaslat ezen időtartamok körét kibővíti a közeli hozzátartozó ápolása, a családi ház építése céljából kapott fizetés nélküli szabadság, továbbá a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának idejével.


4-5. §-hoz

	A hatályos szabályozás szerit meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását - többek között - ha a munkanélküli a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget nem vállalja el. A munkaügyi központ a munkanélküli részére térítési kötelezettséggel járó, illetőleg térítésmentes képzési lehetőséget ajánlhat fel. A Javaslat a hatályos szabályozás által tartalmazott igazságtalanságot szünteti meg azzal, hog ya munkanélküli járadék megszüntetését csak a térítésmentes képzési lehetőség visszautasítása esetén írja elő.
A munkanélküli, a munaknélküli járadék folyósítása mellett, a munkaügyi központ által felajánlott munkahelyen kereső tevékenységet folytathat, ha az ebből származó jövedelem havonta nem éri el a mindenkori minimális bér összegét. A Javaslat a munkanélküli járadék folyósítása mellett folytatott kereső tevékenységből származó jövedelem mértékét csökkenti, és azt a kötelező legkisebb munkabér 50 %-ában határozza meg. Ugyanakkor előírja, hogy a munkanélküli járadék folyósítása esetén kereső tevékenység csak megbízási jogviszony keretében folytatható.

	A Javaslat a munkanélküliek elhelyezkedési szándékát kívánja erősíteni azzal a szabállyal, hogy rövid időtartamú legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenység folytatása esetén a munkanélküli járadék folyósításának nem a megszüntetését, hanem szüneteltatését, hanem szüneteltetését írja elő.


6-7. §-hoz

	A Javaslat a szociális partnerekkel történt érdekegyeztetés eredményeként módosítja a foglalkoztatási törvénynek a Szolidaritási Alapot terhelő kiadásokra vonatkozó állami kötelezettségvállalást tartalmaző rendelkezését. Eszerint az állam a munkanélküli ellátások, a 31. §-ban szabályozott költségtérítés, valamint a képzési támogatásként kifizetett keresetpótló juttatás és a törvény 27. §-a (5) bekezdésében meghatározott időtartamra fizetendő társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék kifizetésére vállal kötelezettséget. Ugyancsak a szociális partnerekkel történt egyeztetésnek megfelelően a törvényjavaslat a munkaadói járulék mértékét 5 %-ról 4,2 %-ra csökkenti.

	A Javaslat speciális szabályt állapít meg a költségvetési szerveket terhelő munkaadói járulék befizetésének módjára vonatkozóan. A költségvetési szervek működése anyagi fedezetének biztosítása végső soron ugyanabból a forrásból, az állami költségvetésből történik. Ebből következően a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a költségvetési szerveket terhelő munkaadói járulékot a központi költségvetés - a költségvetési törvényben foglaltaknak megfelelően - átalányösszegben folyósítja.


8. §-hoz

	A foglalkozatási törvény szerint a hatálybalépését követően munkanélkülivé vált személy munkanélküli járadékra való jogosultságánál a hatálybalépést követő négy évig (azaz 1995. március 1-éig) járulékfizetési időként a munkanélkülivé válást megelőző négy éven belüli munkaviszony időtartamát kell figyelembe venni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a járulékfizetési idő megállapítása nehézségekbe ütközik, ezért a Javaslat a törvényben meghatározott időtartamot 1996. december 31-ig meghosszabbítja.


9. §-hoz

	A Javaslat annak érdekében, hogy az általa javasolt módosítások gyakorlati alkalmazásának előkészítésére megfelelő idő álljon rendelkezésre, egyes rendelkezéseinek hatálybelépését későbbi időpontban állapítja meg."
