"
Magyar Köztársaság Kormánya


T/400.számú

törvényjavaslat

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról




Előadó: dr. Békesi László
Budapest, 1994. december 9.





Törvényjavaslat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének a végrehajtásáról


Az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi ¦ a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, az 1993. évi XLIV. törvénnyel módosított 1992. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: KT.) meghatározott ¦ költségvetésének a végrehajtásáról az alábbi törvényt alkotja:


A Nyugdíjbiztosítási Alap
költségvetésének a végrehajtása

1. §

(1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 1993. évi költségvetésének a végrehajtását

326.580.858 ezer (háromszázhuszonhatmilliárd¦ötszáz¦ nyolcvanmillió¦nyolcszázötvennyolcezer) forint bevétellel,
333.982.992 ezer (háromszázharminchárommilliárd¦kilenc¦ száznyolcvankétmillió¦kilencszázkilencvenkettőezer) forint
kiadással és
7.402.134 ezer (hétmilliárd¦négyszázkétmillió¦egyszázharmincnégyezer) forint kiadási többlettel

jóváhagyja.

(2) A Ny. Alap költségvetése végrehajtásának a mérlegét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

A. változat

2. §

(1) A Ny. Alapnak az 1. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási többletéből:

a) 2.052.456 ezer forintot a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 27. §¦a (6) bekezdésében meghatározott garanciális kötelezettség alapján teljesítendő megtérítése fedez, amellyel a központi költségvetés legkésőbb az e törvény hatályba lépését követő 15. napon megtéríti a KT. 3. §¦ának (1) bekezdése alapján átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások Ny. Alapra eső kiadása 1993. évi tényleges és előirányzott összegének különbözetét.

b) 2.824.000 ezer forintot ¦ az állam által a Ny. Alap részére vissztehermentesen átadandó vagyon hozamából származó 1993. évi bevételként a KT. 13. §¦ának (4) bekezdésében előirányzott, de ténylegesen be nem folyt összegnek megfelelő részt ¦ a központi költségvetésnek a legkésőbb az e törvény hatályba lépését követő 15. napon teljesülő megtérítése fedez.

c) 2.525.678 ezer forintot a Ny. Alap kezelője által a KT. 41. §¦ában kapott felhatalmazás alapján 1993. évben 5.000.000 ezer forint értékben kibocsátott hosszú lejáratú értékpapír befolyt ellenértékének részét képező összeg fedez.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti értékpapírállománynak az 1993. évi hiány fedezetébe be nem vont részét, melynek névértéke 2.474.322 ezer forint, a Ny. Alap 1992. évi hiányának fedezetébe bevonja oly módon, hogy az 1993. évi többletkibocsátás összegéig azt visszavásárolja, és ennek vételárát az 1992. évi hiányt finanszírozó értékpapírokkal egyenlíti ki.

(3) A Ny. Alapnak az 1. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási többletéből az (1) bekezdés c) pontjában említett ¦ 1993. évi hiányt fedező ¦ értékpapírkibocsátással nem érintett rész (4.876.456 ezer forint) a Ny. Alap likviditási tartalékát csökkenti. A kiadási többlet fedezetére az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti rendezés során befolyó összegekkel a Ny. Alap likviditási tartaléka visszapótlódik.

(4) A (2) bekezdés rendelkezése szerinti, a Ny. Alap 1992. évi kiadási többletének fedezetét képező összeggel a Ny. Alap likviditási tartalékát a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésének a végrehajtásáról szóló 1993. évi CV. törvény 6. §¦a (3) bekezdése szerint kell visszapótolni.

B. változat

2.§

(1) A Ny. Alapnak az 1.§ (1) bekezdésében meghatározott kiadási többletéből:

a) 2.052.456 ezer forintot a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 27.§-a (6) bekezdésében meghatározott garanciális kötelezettség alapján teljesítendő megtérítése fedez, amellyel a központi költségvetés legkésőbb az e törvény hatályba lépését követő 15. napon megtéríti a KT. 3.§-ának (1) bekezdése alapján átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások Ny. Alapra eső kiadása 1993. évi tényleges és előirányzott összegének különbözetét.

b) 349.678 ezer forintot - az állam által a Ny. Alap részére vissztehermentesen átadandó vagyon hozamából származó 1993. évi bevételként a KT. 13.§-ának (4) bekezdésében előirányzott, de ténylegesen be nem folyt összeg részbeni teljesítéseként a központi költségvetés legkésőbb az e törvény hatályba lépését követő 15. napon történő megtérítése fedez. 

c) 5.000.000 ezer forintot a Ny. Alap kezelője által a KT. 41.§-ában kapott felhatalmazás alapján 1993. évben 5.000.000 ezer forint értékben kibocsátott hosszú lejáratú értékpapír befolyt ellenértéke fedez.

(2) A Ny. Alapnak az 1.§ (1) bekezdésében meghatározott kiadási többletéből az (1) bekezdés c) pontjában említett - 1993. évi hiányt fedező - értékpapírkibocsátással nem érintett összeg (4.876.456 ezer forint) a Ny. Alap likviditási tartalékát csökkenti. A kiadási többlet fedezetére az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti rendezés során befolyó összegekkel a Ny. Alap likviditási tartaléka visszapótlódik.

3. §

( 1) A Ny. Alap járulékbevétele 319.209 millió forint. Ebből a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék bevétele 239.695 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 12.558 millió forint, az egyéni nyugdíjjárulék bevétele 66.652 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett járulék 304 millió forint.

(2) A Ny. Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétele 14.613 millió forint. Ebből a késedelmi pótlék és a rendbírság 13.584 millió forint.

(3) A Ny. Alap járulékbevételének, valamint késedelmi pótlék és rendbírság bevételének együttes összegéből a Ny. Alap likviditási tartalékának visszapótlására a 13. § (1) bekezdésének a) pontja alapján számításba vehető bevétel 1.314 millió forint.

(4) A Ny. Alap kamat¦ és egyéb hozambevétele 3.968 millió forint.

(5) A Ny. Alapnak a foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjkifizetések 13. § (1) bekezdés b) pont szerinti megtérítéséből származó bevétele 89 millió forint.

(6) A Ny. Alap bevételét a KT. 3. §¦ának (5) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás 11.298 millió forinttal csökkenti. Ez az összeg 

a) az átvett 27.017 millió forint (az Egészségbiztosítási Alap 88.581 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulék mérték szerinti százaléka) és

b) az átadott 38.315 millió forint (a Ny. Alap 299.334 millió forint ellátási kiadásának az Egészségbiztosítási Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka)

különbözete.
4. §

(1) A Ny. Alapot terhelő nyugellátások kiadása 299.334 millió forint.

(2) A KT. 3. §¦ának (1) bekezdése alapján átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások Ny. Alapot terhelő kiadásainak összege 25.784 millió forint.

(3) A KT. 3. §¦ának (3) bekezdése szerinti egyéb kiadások (postaköltség és egyéb) Ny. Alapot terhelő összege 843 millió forint.

(4) A működési költségvetéshez való hozzájárulás a Ny. Alap ¦ a 3. § (3) és (5) bekezdése szerinti bevételt nem tartalmazó ¦ bevételi főösszegének 1,5 %¦a, 4.878 millió forint. Ezen felül az egyszeri működési ráfordítások fedezetéhez a Ny. Alap 1.689 millió forinttal járul hozzá. Az egyszeri működési ráfordítások fedezetéhez való hozzájárulás összegéből 101 millió forint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXV. törvény módosításáról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi működési költségvetéseiről rendelkező 1994. évi L. törvény 8. §¦a alapján teljesíthető hozzájárulás Ny. Alapot terhelő összege.

(5) A Ny. Alap kamat¦ és egyéb hozambevételeinek elérése érdekében teljesített ráfordítás 47 millió forint.

(6) A Ny. Alap kiadási többletének fedezetére 1993. évben kibocsátott értékpapír kibocsátásával kapcsolatban felmerült kiadás 5 millió forint.

(7) A 3. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott bevételeknek a Ny. Alap likviditási tartalékába helyezéséből adódó kiadás 1.403 millió forint.

Az Egészségbiztosítási Alap
költségvetésének a végrehajtása

5. §

(1) Az Országgyűlés az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) 1993. évi költségvetésének a végrehajtását 280.307.643 ezer (kettőszáznyolcvanmilliárd¦háromszázhétmillió¦hatszáznegyvenháromezer) forint bevétellel, 306.032.747 ezer (háromszázhatmilliárd¦harminckétmillió¦
hétszáznegyvenhétezer) forint kiadással és 25.725.104 ezer (huszonötmilliárd¦hétszázhuszonötmillió¦egyszáznégyezer) forint kiadási többlettel jóváhagyja.

(2) Az E. Alap költségvetése végrehajtásának a mérlegét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

A. változat

6. §

(1) Az E. Alapnak az 5. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási többletéből

a) 11.500.000 ezer forintnak megfelelő részt az E. Alap kezelője által a KT. 41. §¦ában kapott felhatalmazás alapján 1993. évben kibocsátott 11.000.000 ezer forint és 1994. évben kibocsátott 500.000 ezer forint névértékű, hosszúlejáratú értékpapír ellenében befolyt összeg,

b) 14.225.104 ezer forintnak megfelelő részt a központi költségvetésnek a legkésőbb az e törvény hatályba lépését követő 15. napon teljesülő megtérítése fedez.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti megtérítéssel a központi költségvetés

a) 1.788.382 ezer forint összegben ¦ a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 27. §¦a (6) bekezdésében meghatározott garanciális kötelezettség alapján ¦ megtéríti a KT. 3. §¦ának (1) bekezdése alapján átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások E. Alapra eső kiadása 1993. évi tényleges és előirányzott összegének különbözetét;

b) 2.176.000 ezer forint összegben megtéríti az állam által az E. Alap részére vissztehermentesen átadandó vagyon hozamaként a KT. 16. §¦ának (5) bekezdésében előirányzott, de ténylegesen be nem folyt bevételösszeget.

(3) Az E. Alapnak az 5. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási többletéből az (1) bekezdés a) pontjában említett 1993. évi értékpapír kibocsátással nem érintett rész (14.725.104 ezer forint) az E. Alap likviditási tartalékát csökkenti. A kiadási többlet fedezetére az (1) bekezdés szerinti rendezés során befolyó összegekkel az E. Alap likviditási tartaléka visszapótlódik.

B. változat

6.§

(1) Az E. alapnak az 5.§ (1) bekezdésében meghatározott kiadási többletéből

a) 11.500.000 ezer forintnak megfelelő részt az E. Alap kezelője által a KT. 41.§-ában kapott felhatalmazás alapján 1993. évben kibocsátott 11.000.000 ezer forint és 1994. évben kibocsátott 500.000 ezer forint névértékű, hosszúlejáratú értékpapír ellenében befolyt összeg fedez,

b) a központi költségvetés 1.788.382 ezer forint összegben - a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 27.§-a (6) bekezdésében meghatározott garanciális kötelezettség alapján - megtéríti a KT. 3.§-ának (1) bekezdése alapján átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások E. Alapra eső kiadása 1993. évi tényleges és előirányzott összegének különbözetét,

c) 12.36.722 ezer forint összeget az E. Alap kezelője által a KT. 41.§-ában kapott felhatalmazás alapján kibocsájtandó - legalább egy éves lejáratú - értékpapír fedez. Az értékpapír kamatát a központi költségvetés az E. Alap kezelője részére a kamatköltség felmerülésekor megtéríti és a tőketörlesztésre kezességet vállal.

(2) Az E. Alapnak az 5.§ (1) bekezdésében meghatározott kiadási többletéből az (1) bekezdés a) pontjában említett 1993. évi értékpapír kibocsátással nem érintett rész (14.725.104 ezer forint) az E. Alap likviditási tartalékát csökkenti. A kiadási többlet fedezetére az (1) bekezdés szerinti rendezés során befolyó összegekkel az E. Alap likviditási tartaléka visszapótlódik.

7. §

(1) Az E. Alap járulékbevétele 251.007 millió forint. Ebből a munkáltatói egészségbiztosítási járulék bevétele 190.778 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulék 9.995 millió forint, az egyéni egészségbiztosítási járulék bevétele 44.434 millió forint. A meghatározott személyek egészségbiztosítására a központi költségvetés által fizetett járulék 5.800 millió forint.

(2) Az E. Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétele 12.580 millió forint. Ebből a késedelmi pótlék és a rendbírság 10.467 millió forint, a közgyógyellátási igazolványok kibocsátásával kapcsolatban a települési önkormányzatok által adott megtérítés 347 millió forint, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítése 811 millió forint, a terhességmegszakítás egyéni térítési díja 162 millió forint.

(3) Az E. Alap járulékbevételének, valamint késedelmi pótlék és rendbírság bevételének együttes összegéből az E. Alap likviditási tartalékának visszapótlására a 13. § (1) bekezdésének a) pontja alapján számításba vehető bevétel 1.314 millió forint.

(4) Az 1993¦tól a központi költségvetést terhelő egészségügyi feladatok finanszírozására a központi költségvetéstől átvett összeg 2.500 millió forint. Ebből 1.000 millió forint a közgyógyellátás költségeihez való hozzájárulás, 1.500 millió forint a terhesgondozás költségeihez való hozzájárulás.

(5) Az E. Alap kamat¦ és egyéb hozambevétele 464 millió forint.

(6) Az E. Alapnak a foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjkifizetések 13. § (1) bekezdés b) pont szerinti megtérítéséből származó bevétele 88 millió forint.

(7) Az E. Alapból finanszírozott gyógyító¦megelőző ellátások területén végrehajtott 1993. évi központi bérintézkedés 1993. évi kiadásainak fedezetére biztosított központi költségvetési forrásátadásból származó bevétel 2.371 millió forint.

(8) Az E. Alap bevételét a KT. 3. §¦ának (5) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás 11.298 millió forinttal növeli.
Ez az összeg

a) az átvett 38.315 millió forint (a Ny. Alap 299.334 millió forint ellátási kiadásának az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka) és

b) az átadott 27.017 millió forint (az E. Alap 88.581 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka)

különbözete.

8. §

(1) A gyógyító¦megelőző ellátásokra fordított kiadás 131.571 millió forint. A gyógyító¦megelőző ellátásokra fordított kiadások részletezését a törvény 3. számú melléklete és 4. számú melléklete tartalmazza.

(2) A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás 54.233 millió forint.

(3) Az E. Alapot terhelő nyugellátások kiadása 45.034 millió forint.

(4) A terhességi¦gyermekágyi segély kiadása 7.203 millió forint.

(5) A táppénz kiadása 35.255 millió forint.

(6) Az egyéb betegségi ellátások (utiköltségtérítés, betegséggel kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) kiadása 2.158 millió forint.

(7) A KT. 3. §¦ának (1) bekezdésének 1993. I. 1. és XII. 31. között hatályos szövege alapján átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások E. Alapot terhelő kiadásainak összege 22.467 millió forint.

(8) A KT. 3. §¦ának (3) bekezdése szerinti egyéb kiadások (postaköltség és egyéb) E. Alapot terhelő összege 734 millió forint.

(9) A működési költségvetéshez való hozzájárulás az E. Alap ¦ a 7. § (3) és (6) bekezdése szerinti bevételt nem tartalmazó ¦ bevételi főösszegének 1,5 %¦a, 4.184 millió forint. Ezen felül az egyszeri működési ráfordítások fedezetéhez az E. Alap 1.449 millió forinttal járul hozzá. Az egyszeri működési ráfordítások fedezetéhez való hozzájárulás összegéből 87 millió forint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXV. törvény módosításáról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi működési költségvetéseiről rendelkező 1994. évi L. törvény 8. §¦a alapján teljesíthető hozzájárulás E. Alapot terhelő összege.

(10) A társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés összege 327 millió forint.

(11) Az E. Alap kamat¦ és egyéb hozambevételeinek elérése érdekében teljesített ráfordítás 5 millió forint.

(12) Az E. Alap kiadási többletének fedezetére 1993. évben kibocsátott értékpapír kibocsátásával kapcsolatban felmerült kiadás 11 millió forint.

(13) A 7. § (3) és (6) bekezdésében meghatározott bevételeknek az E. Alap likviditási tartalékába helyezéséből adódó kiadás 1.402 millió forint.

Átmenetileg a társadalombiztosítás által
finanszírozott ellátások

9. §

(1) A KT. 3. §¦ának (1) bekezdése alapján átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások kiadásainak 1993. évi összege 48.251 millió forint.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiadások fedezetéhez a Ny. Alap 25.784 millió forinttal, az E. Alap 22.467 millió forinttal járul hozzá.

(3) Az átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások kiadásainak jogcímek szerinti részletezését a törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

Működési költségvetés

10. §

(1) A működési költségvetés 1993. évi bevétele 14.224 millió forint, a kiadás 12.545 millió forint, a maradvány 1.679 millió forint, amely a következő évre átvihető és felhasználható. A működési költségvetés végrehajtásának mérlegét a törvény 6. számú melléklete tartalmazza.

(2) A bevételekből 12.200 millió forint a Ny. Alapból származó 6.567 millió forint, valamint az E. Alapból származó 5.633 millió forint hozzájárulás együttes összege; 241 millió forint a társadalombiztosítás alaptevékenységén kívül folytatott tevékenységének működési ár¦ és díjbevétele; 600 millió forint a nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátások folyósításával összefüggésben felmerült ráfordítások központi költségvetés által történő megtérítése; 206 millió forint a működési tartalék igénybevétele; 760 millió forint az 1992. évi működési pénzmaradvány igénybevétele; 13 millió forint az ÁFA kompenzáció, 4 millió forint a személyi kárpótlás megtérítése, 47 millió forint központi költségvetési forrásátadás 1993. évi központi bérintézkedésére, 27 millió forint a munkanélküliek közhasznú foglalkoztatásáért a Foglalkoztatási Alapból történt forrásátadás, 126 millió forint a működési költségvetés egyéb bevétele.

(3) A kiadásokból a folyamatos működésre 9.389 millió forint lett felhasználva, melyből a szintrehozás utáni alapelőirányzat 7.770 millió forint, a fejlesztés 1.522 millió forint volt. Az Országgyűlés döntése alapján igénybevett 300 millió forint tartalékból a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Önkormányzat testületeik működési kiadásaira 63 millió forintot fordított. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat a területi igazgatási szervek működési feltételeinek javításához 18 millió forinttal, az év végén végrehajtott nyugdíjemelés működési többletköltségeinek fedezetéhez 11 millió forinttal járult hozzá. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat saját hatáskörű fejlesztésekre, közös feladatok fedezetére 5 millió forintot használt fel. Egyszeri kiadásokra 3.156 millió forint, ezen belül az informatikai fejlesztési projektekre 921 millió forint, épületberuházásra 2.186 millió forint, a világbanki hitelből megvalósuló feladatokra saját hozzájárulásként 49 millió forint lett felhasználva.

(4) A ¦ szintrehozás utáni ¦ alapelőirányzaton belüli felhasználás összege:

a) bérkiadásra 3.230 millió forint,
b) a bér járulékaira 1.746 millió forint,

c) a dologi kiadásokra 2.794 millió forint, ezen belül felújításra 101 millió forint.

(5) A fejlesztési kiadásokon belüli felhasználás összege:

a) bérekre és járulékaikra 181 millió forint,
b) dologi kiadásokra 1.341 millió forint.

A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetése végrehajtásának a mérlege

11. §

(1) A társadalombiztosítási alrendszernek a Ny. Alap és az E. Alap költségvetése, valamint a működési költségvetés összegezéséből ¦ a halmozódások kiküszöbölésével ¦ adódó bevételi főösszege 608.913 millió forint, kiadási főösszege 642.040 millió forint, hiánya 33.127 millió forint.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer költségvetési hiányának rendezése a Ny. Alap kiadási többletének a 2. §¦ban meghatározott és az E. Alap kiadási többletének a 6. §¦ban meghatározott fedezése útján történik.

(3) A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetése végrehajtásának a mérlegét a törvény 7. számú melléklete, a bevételek közül a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételeket a törvény 8. számú melléklete, a kamat¦ és egyéb hozambevételeket a törvény 9. számú melléklete tartalmazza.

Vegyes rendelkezések

12. §

(1) A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 17. §¦ának (2) bekezdése értelmében 1993. január 1¦jével megszűnt anyasági segélyre, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról és kiegészítéséről rendelkező 1993. évi VIII. törvény 39. §¦a értelmében 1993. február 26¦ával megszűnt temetési segélyre ¦ mely ellátások Társadalombiztosítási Alapból történő finanszírozása a KT. 37. §¦ának (1) bekezdése alapján 1993. január 1¦jétől megszűnt ¦ a társadalombiztosítási szervek által 1993. évben még kifizetett összegeket a központi költségvetés az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére legkésőbb e törvény hatályba lépését követő 15. napon megtéríti. Az anyasági segélyre és a temetési segélyre 1993¦ban kifizetett összegeket a törvény 10. számú melléklete tartalmazza.

(2) A társadalombiztosítási szervek által folyósított, társadalombiztosítási alrendszeren kívüli megtérítési forrással rendelkező ¦ a társadalombiztosítási alrendszernek részét nem képező ¦ ellátások kiadásait és a kiadások fedezetére befolyt összegeket a törvény 11. számú melléklete tartalmazza.

13. §

(1) A likviditási tartaléknak a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi kiadási többletével összefüggő visszapótlása során 1993. évben tartalékba helyezett összeg

a) az 1991. december 31¦én fennállt járulék (késedelmi pótlék, rendbírság) tartozások 1993. évi megfizetéséből eredő 2.628 millió forint, amelyből 705 millió forint a Magyar Államvasutak Rt. adósságtörlesztése;

b) az 1992. január 1¦je előtt a Társadalombiztosítási Alapból teljesített foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjkifizetések 1991. december 31¦ig meg nem térített összegének 1993. évi megfizetéséből eredő 177 millió forint.

A visszapótlásra felhasznált összeg ¦ a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének a végrehajtásáról, valamint a tartalékalapok biztosítási ágak közötti megosztásáról szóló 1992. évi LX. törvény (a továbbiakban: ET.) 7. §¦ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján ¦ 50¦50 % arányú megosztással kerül a Ny. Alap, illetve az E. Alap likviditási tartalékába.

(2) Az ET. 4. §¦ának (4) bekezdése értelmében ¦ a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésének a végrehajtásáról szóló 1993. évi CV. törvény (a továbbiakban: ZT.) 15. §¦a (3)¦(4) bekezdéseinek rendelkezéseire is tekintettel ¦ a likviditási tartalék 1993. évi visszapótlása minimális összegeként megállapítható 7.239 millió forintnak és az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti törlesztések 2.805 millió forintos együttes összegének a különbözete, 4.434 millió forint az ET. 4. §¦ának (5) bekezdésében meghatározott állami garancia hatálya alá tartozik. A különbözet összegét ¦ amelyből 2.295 millió forint a Magyar Államvasutak Rt¦t az ET. 4. §¦ának (3) bekezdése alapján terhelő 1993. évi megtérítési kötelezettség és az (1) bekezdés a) pontjában említett tényleges megtérítés különbözete ¦ a központi költségvetésből a Ny. Alap, illetve az E. Alap likviditási tartaléka javára ¦ az összeg 50¦50 %¦os megosztásával ¦ az e törvény hatályba lépését követő 15 napon belül meg kell téríteni.

14. §

(1) A ZT. 14. §¦a (2) bekezdésének rendelkezése alapján 1993¦ban az egészség megőrzését szolgáló célokra fordítható, ott megjelölt keretösszeg ¦ 11 millió forint ¦ terhére történt 1993. évi kifizetés 8 millió forint.

(2) Az ET. 7. §¦a (2) bekezdésének b) pontjában megjelölt, a Ny. Alap és az E. Alap befektetések hozama tartaléka között meg nem osztott keret 1993. év végén fennálló maradványa 3 millió forint. A maradvány összegét ¦ az ET. 7. §¦a (1) bekezdésében meghatározott eszmei hányadnak megfelelően ¦ 90¦ 10 % arányban a Ny. Alap és az E. Alap befektetések hozama tartaléka között meg kell osztani.

15. §

(1) A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról rendelkező 1992. évi X. törvény 21. §¦ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján az 1993. évben az E. Alap javára történt ¦ állam általi ¦ vissztehermentes vagyonátadás összege (az átadott részvények névértéke) 375 millió forint. E vagyon az E. Alapnak a KT. 6. §¦a (2) bekezdésében meghatározott tartalékalapját illeti. A Ny. Alap javára az 1993. évben állam általi vissztehermentes vagyonátadás nem történt.
(2) A tartósan befektetett eszközök között nyilvántartott értékpapírok ¦ a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 39. §¦ának (4) bekezdése alapján megállapított ¦ értékvesztése, valamint a társadalombiztosítási tulajdonban álló bérházak értékcsökkenése év végi elszámolásának tartalékcsökkentő hatása 2.117 millió forint. Ennek alapján ¦ az adott tartaléknemre vonatkozólag az ET. 7. §¦ának (1) bekezdésében meghatározott eszmei hányadnak megfelelően ¦ a Ny. Alap tartósan befektetett eszközei 1.905 millió forinttal, az E. Alap tartósan befektetett eszközei 212 millió forinttal csökkennek.

(3) A befektetések hozama tartalék terhére eszközölt rövidlejáratú befektetések értékvesztése év végi elszámolásának tartalékcsökkentő hatása 668 millió forint. Ennek alapján ¦ az adott tartaléknemre vonatkozólag az ET. 7. §¦a (1) bekezdésében meghatározott eszmei hányadnak megfelelően ¦ a Ny. Alap befektetések hozama tartalékának összege 602 millió forinttal, az E. Alap befektetések hozama tartalékának összege 66 millió forinttal csökken.

(4) A Ny. Alap és az E. Alap tartalékainak, valamint a működési költségvetés tartalékának 1993. évi alakulását a törvény 12. számú melléklete tartalmazza.

Záró rendelkezések

16. §

Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.



Indokolás

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
1993. évi költségvetésének a végrehajtásáról
szóló törvényjavaslathoz

A. változat

Az 1¦2. §¦hoz

A Nyugdíjbiztosítási Alap (Ny. Alap) az 1993. évet az eredetileg előirányzott 23,5 milliárd forint helyett csak 7,4 milliárd forint hiánnyal zárta. Ennek az 1992. őszén vélelmezettnél kedvezőbb pozíciónak a kialakulásában alapvetően az játszotta a meghatározó szerepet, hogy a bevételek döntőhányadát képező járulékbevételek a tervezettnél jobban nőttek, miközben a kiadások csak minimálisan lettek nagyobbak az előirányzottnál. A kialakult helyzet úgy is jellemezhető tehát, hogy a kiadások lényegében tervezett módon történő alakulása mellett a többletbevétel mintegy kétharmad részben lefedte a tervezett hiányt.

A hiány rendezésének módja a következő:

¦ A 7,4 milliárd forint hiányból 2,1 milliárd azért keletkezett, mert a társadalombiztosítás által átmenetileg finanszírozott ellátások Ny. Alapra jutó részének tényleges kiadásai nagyobbak az előirányzottnál. A kérdéses összeget legkésőbb e törvény hatályba lépésétől számított 15 napon belül a központi költségvetés megtéríti.

- Az 1993. évben vissztehermentesen juttatandó, de átadásra nem került vagyon 2,8 milliárd forint hozamának összegét a központi költségvetés készpénzben megtéríti.

- A hiány fennmaradó részére a Ny. Alap által 1993. évben 5,0 milliárd forint értékben kibocsátott értékpapír befolyt ellenértékéből 2,5 milliárd forint nyújt fedezetet.

Az 5,0 milliárd forint értékben kibocsátott értékpapírból az 1993. évi hiány fedezetére be nem vont 2,5 milliárd forintra a központi költségvetés kötelezettséget vállal a Ny. Alap 1992. évi hiányának rendezésére. Az értékpapírok kibocsátási feltételeit úgy kell átalakítani, hogy az azzal kapcsolatos kötelezettségeket a Kormány nevében a pénzügyminiszter az 1993. évi CV. törvény 6. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően átvállalja.

B. változat

Az 1.-2. §-hoz

A Nyugdíjbiztosítási Alap (Ny. Alap) az 1993. évet az eredetileg előirányzott 23,5 milliárd forint helyett csak 7,4 milliárd forint hiánnyal zárta. Ennek az 1992. őszén vélelmezettnél kedvezőbb pozíciónak a kialakulásában alapvetően az játszotta a meghatározó szerepet, hogy a bevételek döntő hányadát képező járulékbevételek a tervezettnél jobban nőttek, miközben a kiadások csak minimálisan lettek nagyobbak az előirányzottnál. A kialakult helyzet úgy is jellemezhető tehát, hogy a kiadások lényegében tervezett módon történő alakulása mellett a többletbevétel mintegy kétharmad részben lefedte a tervezett hiányt.

A hiány rendezésének módja a következő:

- A 7,4 milliárd forint hiányból 2,1 milliárd azért keletkezett, mert a társadalombiztosítás által átmenetileg finanszírozott ellátások Ny. Alapra jutó részének tényleges kiadásai nagyobbak az előirányzottnál. A kérdéses összeget legkésőbb e törvény hatályba lépésétől számított 15 napon belül a központi költségvetés megtéríti.

- Az 1993. évben vissztehermentesen juttatandó, de átadásra nem került vagyon betervezett 2,8 milliárd forint hozamának részbeni teljesítéseként a központi költségvetés 349.678 ezer forintot készpénzben megtérít.

- A hiány fennmaradó részét a Ny. Alap által 1993. évben 5,0 milliárd forint értékben kibocsátott értékpapír fedez.

A 3. §-hoz

A Ny. Alap bevételei, mindenekelőtt a járulékbevételek számottevően meghaladták az előirányzottat, ami a munkáltatói és az egyéni járulékbevételek többletének és a munkanélküliek ellátása után fizetett járulékok, valamint az egyes szociális ellátások (ápolási díj, gyermeknevelési támogatás)után fizetett járulék előirányzotthoz viszonyított elmaradásának az egyenlegeként jött létre. A munkáltatói és egyéni járulékok többlete döntően két tényező eredménye:

¦ az 1993. év járulékbevételeinek bázisa (az 1992. évi tényszám) magasabb, mint ami az 1993. évi előirányzat kialakítása során figyelembe vételre került (az 1993. évi költségvetési törvény 1992. évi várható adata)

¦ a járulékköteles személyi jövedelmek növekedési üteme 1993. évben gyorsabb volt a járulékbevételek előirányzatát meghatározó makrogazdasági prognózisban szereplő értéknél.

A munkanélküliek ellátása után befolyt járulékbevétel előirányzottnál kisebb mértéke döntően annak következménye, hogy a munkanélküli ellátásban részesülők száma jelentősen elmaradt az előrejelzésben feltételezettől.

A Ny. Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételei, mindenekelőtt a késedelmi pótlék és a rendbírság szintén meghaladták az előirányzottat. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszik a kintlevőségek növekedése, másrészt az eredményesebb behajtási ¦ végrehajtási tevékenység is.

Nem teljesült ugyanakkor az államtól vissztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel előirányzata. A Ny. Alap javára 1993¦ban ilyen vagyonátadás nem történt, így e forrásból származóan bevétel sem realizálódhatott.

Javította az ágazat bevételi helyzetét az Alapok közötti átutalások (az ún. keresztfinanszírozás) előirányzattól eltérő egyenlege. Ezt az eltérést az Egészségbiztosítási Alapból fizetett egyes ellátások (táppénz, korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások) tervezettet meghaladó növekedése, s ennek megfelelően az ezek alapján a Ny. Alap által átvett bevételek többlete okozta, miközben a nyugdíjkiadások után átadott járulék az előirányzat szintjén maradt.

A 4. §¦hoz

A Ny. Alap kiadásai csak minimális mértékben haladták meg az előirányzatot. E kiadások meghatározó súlyú (90 százalékot kitevő) elemét a kizárólag ebből az Alapból fedezett nyugdíjkiadások teszik ki, ezek tényleges értéke nagyjából az előirányzat szintjén maradt. Az Országgyűlés 1993 elején hozott határozata értelmében a nyugellátásokat minden évben a nettó átlagkereset várható növekedésének megfelelő ütemben kell emelni. A KSH előzetes adatai szerint 1993¦ban a nettó átlagkeresetek 17,9 százalékkal nőttek. 1993¦ban a nyugdíjak emelésére három alkalommal (márciusban, szeptemberben és novemberben) került sor, s ezek eredményeként az 1993. évi átlagos nyugdíjemelkedés 18,1¦18,2 százalék volt.

A Ny. Alap hozzájárulása az átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásokhoz mintegy 2,1 milliárddal haladja meg az előirányzottat. Az átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások 1993¦ban összesen több mint 3,8 milliárd forinttal \"kerültek többe\" az előirányzatnál. E többletkiadásból az Ny. Alap forrásait az említett 2,1 milliárd forintnyi összeg terhelte. Ezzel egyidejűleg a likviditási tartalék visszapótlására fordított összeg ¦ a bevételekből az erre a célra fordítható összegek elégtelensége miatt ¦ nagyjából ezzel megegyező nagysággal maradt el a tervezettől.

1993¦ban még közös működési költségvetéssel rendelkezett az év középétől szervezetileg, majd fokozatosan pénzügyileg is elkülönülő két ágazat. A Ny. Alap hozzájárulása a működési költségvetéshez csak minimális mértékben haladta meg a tervezett értéket. Ezen belül a tervezettnél magasabb volt a ¦ a likviditási tartalék visszapótlására számításba vehető összegeket nem tartalmazó ¦ bevételi főösszeg 1,5 %¦ában meghatározott hozzájárulás mértéke tekintve, hogy a Ny. Alap bevételei is meghaladták az előirányzatot. A működési költségvetés 1993. évi egyszeri ráfordításai nem érték el a tervezettet, így az azok fedezetéhez történő hozzájárulás is az előirányzat alatt teljesült.

A. változat

Az 5¦6. §¦hoz

Az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) 1993. évi tervezett hiánya 16,5 milliárd forint volt, ezzel szemben a tényleges hiány 25,7 milliárd forint lett. Az egyenlegnek a tervezettől való kedvezőtlen irányú eltérése annak ellenére jött létre, hogy a bevételek jelentősen meghaladták az előirányzatot, mivel a kiadások ¦ a továbbiakban még részletezendő okok miatt ¦ hozzávetőleg 19 milliárd forinttal lettek nagyobbak az előirányzottnál. A hiány rendezésének módja a következő:

A hiány összegének fedezetét a törvényjavaslat szerint két forrás biztosítja: hosszúlejáratú értékpapír kibocsátása és központi költségvetés megtérítés.

¦ Az 1993. évi költségvetésről rendelkező 1992. évi LXXXIV. törvény 41. §¦ában kapott felhatalmazás alapján 1993¦ban 11 milliárd forint, 1994¦ben 0,5 milliárd forint összegben történt a deficit fedezetére hosszúlejáratú értékpapír kibocsátása. (Az értékpapír kamatát a központi költségvetés annak felmerülésekor megtéríti és a tőketörlesztésre kezességet vállal.)

Tekintettel arra, hogy az értékpapírpiac felvevőképességéhez viszonyított túlkínálat miatt a társadalombiztosítás értékpapírkibocsátásai nem valósulhatnak meg a kívánatos ütemben és mértékben, a törvényjavaslat az említett felhatalmazás alapján még kibocsátható 5 milliárd forint összegű értékpapír kibocsátása helyett az adott összegben a hiány fedezését ténylegesen biztosító központi költségvetési megtérítésre tesz javaslatot. (Ez az összeg is részét képezi az alábbiakban részletezett központi költségvetési megtérítésnek.)

¦ A központi költségvetésnek az e törvény hatályba lépésétől számított 15 napon belül teljesülő megtérítése 14,2 milliárd forintot fedez a hiányból. A költségvetés e megtérítéssel az alábbi kötelezettségeknek tesz eleget:

= Megtéríti a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvényben az átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásokkal kapcsolatban vállalt garanciális kötelezettség alapján esedékes 1,8 milliárd forintot. Az E. Alap hiánya ekkora összeggel lett nagyobb azért, mert ezen ¦ a központi költségvetés helyett finanszírozott ¦ ellátási kör tényleges kiadásai meghaladták az előirányzott értéket. A különbözet összegét az említett szabály szerint a központi költségvetésnek készpénzben meg kell térítenie.

= Megtéríti az állam által vissztehermentesen juttatandó vagyonból (annak hozamából) származó bevételként előirányzott, de ténylegesen be nem folyt 2,2 milliárd forint összeget. A szóban forgó bevétel azért nem realizálódhatott, mert az állami vagyonátadás csak minimális mértékű volt (az E. Alap javára átvett OMKER részvények névértéke mindössze 375 millió forint).

A központi költségvetésnek a deficit rendezésében történő szélesebb körű szerepvállalását az is indokolttá teszi, hogy az Egészségbiztosítási Alap egyenlegének romlásában csapódik le egyes, az egészségbiztosítást érintő állami (az egészségbiztosítás kompetenciáján kívüli) intézkedések elmaradása.
(Nem került sor a társadalombiztosítás által javasolt támogatáscsökkentésre, a gyógyszerek rendelhetőségének korlátozására, a gyógyszerfelírási jogosultság szakmai szigorítására, a választékbővítő, nem nélkülözhetetlen készítmények társadalombiztosítási támogatásának a forgalombakerülést követően késleltetett bevezetésére stb.)

B. változat

Az 5.-6. §-hoz

Az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) 1993. évi tervezett hiánya 16,5 milliárd forint volt, ezzel szemben a tényleges hiánya 25,7 milliárd forint lett. Az egyenlegnek a tervezettől való kedvezőtlen irányú eltérése annak ellenére jött létre, hogy a bevételek jelentősen meghaladták az előirányzatot, mivel a kiadások - a továbbiakban még részletezendő okok miatt - hozzávetőleg 19 milliárd forinttal lettek nagyobbak az előirányzottnál. A hiány rendezésének módja a következő:

A hiány összegének fedezetét a törvényjavaslat szerint két forrás biztosítja: értékpapír kibocsátása és központi költségvetés megtérítés.

- Az 1993. évi költségvetésről rendelkező 1992. évi LXXXIV. törvény 41. §-ában kapott felhatalmazás alapján 1993-ban 11 milliárd forint, 1994-ben 0,5 milliárd forint összegben történt a deficit fedezetére hosszúlejáratú értékpapír kibocsátása. (Az értékpapír kamatát a központi költségvetés annak felmerülésekor megtéríti és a tőketörlesztésre kezességet vállal.)

- A központi költségvetés a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvényben az átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásokkal kapcsolatban vállalt garanciális kötelezettség alapján esedékes 1,8 milliárd forintot megtérít. 

- 12.43.722 ezer forint összeget az E. Alap kezelője által a KT. 41.§-ában kapott felhatalmazás alapján kibocsájtandó - legalább egy éves lejáratú - értékpapír fedez. Az értékpapír kamatát a központi költségvetés az E. Alap kezelője részére a kamatköltség felmerülésekor megtéríti és a tőketörlesztésre kezességet vállal.

A KT. 41.§-a szerinti szabályozástól a törvényjavaslat annyiban tér el, hogy a kibocsájtandó értékpapír lejárata nem legalább tíz, hanem legalább egy év. A változtatást az értékpapír jobb értékesíthetősége indokolja. 

A 7. §¦hoz

Az E. Alap bevételei közel 10 milliárd forinttal nagyobbak az előirányzottnál.A bevételek alakulását meghatározó folyamatok nagyrészt megegyeznek a Ny. Alap többletbevételéről már elmondottakkal, ezért e tényezőket itt nem részletezzük.
Értelemszerű, hogy a két alap közötti járulékátcsoportosításnak a tervezettől való mintegy 2 milliárd forintos eltérése, amely a Ny. Alap egyenlegére pozitív irányba hatott, az E. Alapban hasonló mértékű, de ellentétes irányú hatást fejtett ki. A többletbevételnek része az a 2,4 milliárd forint összegű központi költségvetési forrásátadás is, amely
az év során (a gyógyító¦megelőző ellátások területén foglalkoztatottak körében) végrehajtott központi bérintézkedés fedezetéül szolgált.

A 8. §¦hoz

A kiadások 19 milliárd forinttal nagyobbak mint az előirányzott érték. A kiadási oldal legnagyobb súlyú tétele a gyógyító ¦ megelőző ellátásokra fordított összeg, amely esetében a tényleges kiadások 2,0 milliárddal nagyobbak mint az előirányzott. E túllépést az indokolja, hogy év közben 2,4 milliárd forint 1993. évi kihatású bérpolitikai intézkedésre került sor (ezzel a már említett 2,4 milliárd forintos központi költségvetési forrásátadás felhasználásra került);
enélkül a gyógyító¦megelőző ellátásokra előirányzott 129,6 milliárd forintból a tényleges felhasználás csak 129,2 milliárd forint volt.

A kiadási oldal \"elfutását\" alapvetően két tétel okozza, a gyógyszertámogatásra, valamint a táppénzre fordítható kiadások; ezek a kettőre együttesen szánt 67 milliárd forintot közel 18 milliárddal haladják meg.

A gyógyszertámogatásra szánt kiadások esetében a túllépés 11,5 milliárd; ennek, a most már évek óta ismétlődő jelenségnek az okai az alábbiakban jelölhetők meg.

Alapvető tényező, hogy a gyógyszerárszint ¦ különböző okokból bekövetkező ¦ igen gyors növekedésének ellensúlyozására szolgáló előirányzott intézkedések vagy elmaradtak vagy nem bizonyultak eléggé hatásosnak. A kiadásokat fölfelé nyomják a termelői áremelkedések, az import áraknak a forintleértékeléssel is összefüggő növekedései. Hasonló hatással bír a gyógyszerválaszték nagymértékű kiszélesedésével is összefüggésben ¦ a gyógyszerfelírás illetve fogyasztás szerkezetének eltolódása az importból származó, sokszor korszerűbb, drágább termékek irányába. (Az import termékek aránya a teljes áron számolt forgalmon belül hozzávetőleg már 50 százalék.)

A támogatási igény növekedését ellensúlyozó intézkedések erőteljességét érthetően korlátozza a lakosság ¦ különösen egyes, e tekintetben különösen is \"sebezhető\" rétegeinek ¦ terhelhetősége mind gazdasági mind politikai értelemben.

A táppénzkiadások körében a túllépés 6,3 milliárd forint. A több évre visszatekintő adatok arra utalnak, hogy e kiadások esetében a betegszabadság rendszer 1992¦ben történt bevezetése csak a bevezetés évében tudta a növekedést kiiktatni.

1993¦ban a kiadások emelkedése nagyjából az 1990 és 1991 közötti ütemre állt vissza. A növekedésben a táppénz alapját képező személyi jövedelmek emelkedése mellett a táppénzes arányszám növekedése is szerepet játszott. Ez utóbbit részben a lakosság jelentős rétegeinek kedvezőtlen egészségi állapota, részben a társadalmi feszültségek és az egyéni problémák \"medikalizálódása\"okozza, de nem elhanyagolható jelentőségű a táppénzbe vételi gyakorlat helyenkénti indokolatlan liberalizmusa.

Szintén magasabb volt a kiadás a korhatár alatti rokkant és baleseti nyugellátások körében, megtakarítás jelentkezett ugyanakkor a gyógyászati segédeszközök fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyre fordított összegeknél.

Nagyobb összeget igényeltek az előirányzottnál ¦ ahogy erről már szó esett ¦ a társadalombiztosítás által átmenetileg finanszírozott ellátások (az E. Alap ebből származó többletkiadása 1,8 milliárd forint volt). A tervezettnél alacsonyabb volt a likviditási tartalék 1993. évi visszapótlása.

Az E. Alap hozzájárulása a működési költségvetéshez minimális mértékben kisebb az előirányzottnál. Az említettek mögött az E. Alapnak a bevételi főösszeg 1,5 %¦ában meghatározott hozzájárulás tekintetében az előirányzottnál nagyobb, az egyszeri működési ráfordításokat fedező hozzájárulás tekintetében ¦ a Ny. Alaphoz hasonlóan ¦ az előirányzottnál alacsonyabb kiadása áll.

A 9. §¦hoz

Az 1993¦ban átmenetileg a Ny. Alap és az E. Alap által finanszírozott ellátások (különböző nyugdíjszerű ellátások,GYES, GYED) kiadásai 48,3 milliárd forint összegűek voltak, így az előirányzatot együttesen bő 3,8 milliárd forinttal haladták meg. A legjelentősebb előirányzat¦túllépés a megváltozott munkaképességűek járadékai körében jelentkezett (együttesen 3,9 milliárd forint), de például 0,6 milliárd forinttal magasabbak voltak a GYED kiadásai is. A tervezett alatti volt ugyanakkor a kifizetés a nyugellátásokhoz járó házastársi pótléknál és házastárs utáni jövedelempótléknál, valamint a mezőgazdasági járadékoknál.

A 10. §¦hoz

A működési költségvetés bevételei mintegy 1 milliárd forinttal haladták meg az eredeti előirányzatot, a kiadások viszont 600 millió forinttal voltak kisebbek a tervezettnél.
Az előirányzatok és a tényadatok közötti eltéréseket több tényező együttes hatása magyarázza:

¦ mindkét Alap tényleges bevételei jelentősen meghaladták a tervezettet, ami értelemszerűen együttjárt a közös működési költségvetés folyamatos kiadásához való hozzájárulás összegének növekedésével.

¦ a tervezettnél lényegesen nagyobb ár¦ és díjbevétel realizálódott, valamint több olyan bevételhez is hozzájutott a működési költségvetés, amely a tervezés időszakában még nem volt előre látható.

¦ a társadalombiztosítás felügyeleti rendszerében bekövetkező változások (az év közepéig felügyelő bizottságok működtek, majd ettől kezdve az önkormányzatok gyakorolták a felügyeletet), szintén változásokat okoztak egyes előirányzatokban.

¦ jogszabályi felhatalmazások alapján saját hatáskörben is történtek olyan intézkedések, amelyek az előirányzatok módosításával jártak együtt.

Az említett módosító tényezők hatását részletesen az 1993. évi működési költségvetés végrehajtásának csatolt mérlege mutatja be.

A 11. §¦hoz

Az előzőekben vázolt folyamatok eredményeként a társadalombiztosítási alrendszer összes bevételei 27,5, összes kiadásai 20,6 milliárd forinttal nagyobbak az előirányzottnál, s így viszonylag kedvezőnek tekinthető, hogy a Ny. Alap és az E. Alap együttes egyenlege a tervezett 40 milliárdos hiánynál 6,9 milliárd forinttal lett kedvezőbb.

A 12. §¦hoz

1993¦ban is jelentős összeget tettek ki a különböző társadalombiztosítási szervek által folyósított nem társadalombiztosítási, a központi költségvetésből, illetve más külső forrásból finanszírozott ellátások. Összesen megközelítőleg 137 milliárd forint volt a szóbanforgó ellátási körben tavaly felmerült kiadás. A finanszírozó által teljesített megtérítés egyes ellátásoknál fedezte az 1993. évi kiadásokat, míg másoknál hiány mutatkozott. Megemlítendő, hogy a munkáltatóknak még 1993 végén is jelentős volt a tartozása az 1992.évi foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjkifizetések megtérítésének elmaradásából, míg a központi költségvetés az általa finanszírozott körben az 1992. évi egyenlegeket rendezte.

Az 1993. évben a társadalombiztosítási finanszírozási körből kikerült és megszűnt anyasági segély és temetési segély tavaly még fölmerült kiadásai együttesen 0,3 milliárd forintot tettek ki. Ezeket az összegeket 1994¦ben a központi költségvetés megtéríti.

A 13¦16.§¦hoz

A társadalombiztosítási alapok mérlegeinek speciális tételét jelentik a likviditási tartalék visszapótlására szolgáló összegek. Ezek elkülönítését, ezért a mérlegekben külön soron történő megjelenítését az indokolja, hogy itt valójában egy sajátos helyzet következményeit kell kezelni. 1991¦ben a társadalombiztosítás közel 22 milliárdos hiányának rendezése szinte teljes egészében a likviditási tartalék több mint kétharmadának igénybevételével történt, ami azonban ¦ a törvény előírásai szerint ¦ nem jelenthette e tartalék végleges elköltését. Az igénybevételt a Társadalombiztosítási Alapnak 1991. év végén tartozók adósság¦törlesztése megelőlegezésének kell tekinteni, s az ilyen címen érkező bevételekből a likviditási tartalékot legkésőbb 1994. végéig évenkénti egyharmados ütemezésben kell visszapótolni. 1993¦ban az Alapoknak a likviditási tartalék visszapótlására számításba vehető, a befolyt bevételekből a törvényi előírások alapján meghatározodó bevételei együttes összege 2,8 milliárd forint volt, miközben az éves visszapótlási kötelezettség 7,2 milliárd forint. A két összeg közötti különbözetet, 4,4 milliárd forintot, az állami garanciára vonatkozó törvényi előírást alapul véve a központi költségvetésnek kell megtérítenie."
