"1ż


T/438 számú
törvényjavaslat

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. 
törvény módosításáról


 Előadó: Dr. Kovács Pál
 Budapest, 1994. december 28.



Törvényjavaslat

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi 
II. törvény módosításáról




A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény ( a továbbiakban: T. ) a következők szerint módosul:

1. §

 (1) A T. 10. §-a (1) bekezdésének e/ pontja, helyébe a következő rendelkezés lép:

/ E törvény alapján biztosított: /

\"e/ a szakmunkástanuló, ha ösztöndíjban (munkabérben) részesül;\"

(2) A T. 10. §-a (2) bekezdésének c/ - d/ pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/ (2) Az (1) bekezdésben említett személyeken túl a biztosítás kiterjed /

\" c/ a betéti társaság természetes személy beltagjára, illetőleg kültagjára, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik;

 d/ a korlátolt felelősségű társaság tagjára, a közhasznú társaság tagjára, ha a társaság tevékenységében nem munkaviszony, nem megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, munkát végez;\"




(3) A T. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) A (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően nem terjed ki a biztosítás az egyéni vállalkozóra, továbbá a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagjára, az ügyvédi iroda tagjaként működő ügyvédre és a szabadalmi ügyvivői munkaközösség tagjára, ha a 118/A. § szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.\"


2. §

A T. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás tartama alatt, vagy annak megszünését követő első, második, harmadik napon keresőképtelenné válik.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek fennállása esetén sem jár táppénz annak, aki a négy százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.\"

3. §

A T. 19. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

\"(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem hosszabbítható meg a táppénzfolyósítás időtartama annak a biztosítottnak, akinek munkaképessége tartósan vagy véglegesen megváltozott, továbbá annak, aki rehabilitációs ellátásként járadékban részesül.\"



4. §

A T. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Az öregségi nyugdíj összege az ennek alapját képező havi átlag-keresetnél több nem lehet.\"



5. §

A T. 50. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: 
\"(3) A rokkantsági nyugdíj összege az ennek alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.\"


6. § 

A T. 54. § (1) bekezdés c/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szolgálati idő ...)

\"c) a T. 10. § (1) bekezdés e/ pontja szerinti szakmunkástanuló- viszonyban, ...\"

(töltött idő.)


7. §

(1) A T. 103./A §-a (3) bekezdésének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem képez társadalombiztosítási járulékalapot]

\"2. a munkáltató által természetben nyújtott étkeztetés értékéből, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány értékéből a személyi jövedelemadó mentes kedvezmény,\"


(2) A T. 103/A § a következő (12)-(14) bekezdésekkel egészül ki:

 \"(12) Az egyéni vállalkozó és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagja kérelmére az (5) bekezdésben említett segítő családtag után - legfeljebb azonban havi 75.000 ( napi 2.500 ) forint alapján - engedélyezni kell a magasabb összegű társadalombiztosítási járulék megfizetését, ha a kérelem benyújtásakor a segítő családtag nő a 45., férfi az 50. életévét még nem töltötte be.

(13) E törvény alkalmazásában természetbeni juttatás: a munkáltató (foglalkoztató) által a 10. § (1) bekezdésének a/ - b/ pontjában, valamint a (3) bekezdésében említett biztosítottnak részben vagy egészben ellenérték nélkül adott termék, nyújtott szolgáltatás.

(14) A természetbeni juttatás esetében járulékalapként azt az értéket kell figyelembe venni, amelyet a biztosított a termék, a szolgáltatás piaci értékéből a munkáltatónak nem térít meg. Piaci érték a beszerzési ár, ennek hiányában az azonos minőségű és rendeltetésű termék, az azonos mértékű (színvonalú) szolgáltatás értékesítési ára.\"

8. §


(1) A T. 103/B §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 


\"(3) Az (1) - (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően nem kell egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni a természetbeni juttatás, a munkáltató által természetben nyújtott étkeztetés, valamint a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány értéke, illetve ezek pénzbeli megváltása, a tárgyjutalom, az üdüléshez adott munkáltatói támogatás, illetve annak a munkáltató által átvállalt összege, költsége, valamint a 103/A. § (10) bekezdésében meghatározott befizetések, továbbá a munkáltató által viselt, a biztosított (kedvezményezett) javára kötött biztosítás díja után.\"

(2) A T. 103/B §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(7) Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjas, továbbá a növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő biztosítottnak a 103. § (2) bekezdése szerinti négy százalékos mértékű egészségbiztosítási- és hat százalékos mértékű nyugdíjjárulékot nem kell fizetni.\"
9. §

 A T. 103/C. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

\"(6) Az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idő nyugdíjköltségeinek fedezetére a központi költségvetés a nyugdíjbiztosítási járulékot az érintett személyek havi átlagos létszáma alapján a tárgyév első napján érvényes minimális bér 30,5 %-ának megfelelő összegben fizeti. A részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.\"



10. §

(1) A T. 103/D. § (1) bekezdésének d/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 /(1) E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó:/

\"d/ a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó.\"


(2) A T. 103/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó - a kiegészítő tevékenységet folytató (118/A. §) kivételével - a járulékfizetési kötelezettség kezdete napjától az év december 31. napjáig havonta a (2) - (3) bekezdésben meghatározott mértékű társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot köteles fizetni a naptári év első napján érvényes minimális bér összege után.\"

(3) A T. 103/D. § (5) bekezdésének a/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 / (5) Az egyéni vállalkozó nem köteles járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt: /

\"a/ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül, kivéve ha a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.\"

(4) A T. 103/D. § (7) bekezdésének c/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 / (7) Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási, illetőleg az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot/


\"c/ az (1) bekezdés d/ pontjában említett közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó, a közjegyzői, illetve az önálló bírósági végrehajtói szolgálat keletkezésének időpontjától, annak megszűnéséig\"
/köteles fizetni/

(5) A T. 103/D. § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

 \"(9) A (2) - (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak nem kell társadalom-biztosítási, illetőleg egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni a vállalkozás adózás utáni eredményéből származó jövedelme után.\"


11. §

 A T. 103/E. § (1) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:


\" (1) E törvény alkalmazásában társas vállalkozás: a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői munkaközösség, a gépjárművezető-képző munkaközösség és az oktatói munkaközösség.\"



12. §

A T. 105/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

\"(1) A társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget először a megtérítendő ellátásra, a rendbírságra, a késedelmi pótlékra, a végrehajtási költségre ( az eljárás költségére ), ezt követően - jogszabályban meghatározott részarányban - a biztosítottat terhelő (a biztosítottól levont ) egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, majd a munkáltatót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási (társadalombiztosítási) járulékra kell elszámolni. Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget - az említett kiegyenlítési sorrend alkalmazásával - előbb a foglalkoztatott biztosítottak utáni járulékokra, majd az egyéni vállalkozót vagy a társas vállalkozás tagját terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt követően az egyéni vállalkozót, illetőleg a társas vállalkozást terhelő társadalombiztosítási járulékra, baleseti járulékra kell elszámolni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató esetében a kifizetett ellátások összegét először a munkáltatót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékra, majd a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt követően a baleseti járulékra kell elszámolni. 

(3) Az illetékes egészségbiztosítási pénztár a járulékfizetésre kötelezettet folyószámlájának szeptember 30-ai egyenlegéről, továbbá a tartozásai után fennálló késedelmi pótlékról évente, november 15-éig köteles értesíteni. Az egészségbiztosítási pénztár - a kötelezett (adós) kérelmére - az adatok egyeztetését a vonatkozó nyilvántartások, elszámolások és a befizetések bizonylatai alapján köteles elvégezni.\"

13. §

A T. 110. § (2) - (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(2) A késedelmi pótlék mértéke naptári naponként 0,13 százalék.

 (3) A késedelmi pótlékot a 104. § megfelelő alkalmazásával a befizetésre (átutalásra) előírt eredeti határnapot követő naptól kell számítani.\"


14. §

A T. 118. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"118. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult az a személy, aki

a/ az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el és rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, baleseti járadékban, baleseti özvegyi nyugdíjban, baleseti árvaellátásban, rokkantság miatt megállapított állandó özvegyi nyugdíjban 

b/ öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjat és az előnyugdíjat is), az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban

c/ hozzátartozói nyugellátásban és hozzátartozói baleseti nyugellátásban (kivéve az a/ pontban említett hozzátartozói ellátásban részesülő)


d/ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi gyermekágyi segély-
 ben,

e/ gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, 

f/ öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, rokkantsági járadékban,

g/ nemzeti gondozási díjban ( pótlékban ),

h/ bányászati kereset-kiegészítésben,

i/ rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban,

j/ Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyug-díjban,

k/ munkanélküliek jövedelempótló támogatásában,

l/ hadigondozotti ellátásban 

részesül

m/ nevelési- oktatási intézmény és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár - ideértve a Magyarországon állami szervtől, nyilvántartásba vett egyháztól, továbbá tartós közérdekű céllal létrehozott alapítványtól ösztöndíjban részesülő nappali tagozaton tanulmányokat folytató külföldi állampolgárt is -,

n/ sorkatonai, (polgári) szolgálatot teljesít,

o/ a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja,

p/ Magyarországon nyilvántartásba vett egyháznál, felekezetnél egy-házi személy,
r/ az a/ - p/ pontokban felsorolt személyek eltartott hozzátartozója,

s/ a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgár,

t/ a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy ( ide nem értve a külföldi állampolgárt ),

u/ a szociális ellátásról és igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény 54.-55. §-ai rendelkezései szerint szociális szempontból rászorulónak minősülő személy,

v/ fogva tartott ( őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő személy ).

(2) Az (1) bekezdés d/ - r/ és a t/ - v/ pontjában felsorolt személyek egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát az (1) bekezdés alapján csak abban az esetben lehet megállapítani, ha arra a 10. §, vagy a 15. § szerint nem jogosultak.

(3) Baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult az a személy, aki
a/ egyéni vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként kiegészítő tevékenységet folytat,

b/ nevelési- oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban, gyakorlati képzésben ré-szesülő tanulója ( hallgatója ), ide nem értve a külföldi állampolgárt,

c/ szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg szenvedélybeteg,

d/ fogva tartott ( őrizetbe vett, az előzetesen letartóztatott, az elzárásra utalt, a szabadságvesztés büntetést töltő személy ),

e/ társadalmi munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset-, illetőleg katasztrófa elhárítás, vagy véradás során szenved balesetet, vagy egészségkárosodást,

f/ közérdekű, közösségi munkát végez.\"


 
15. §

A T. 119. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"119. § (1) A 118. § (1) bekezdésének b/- c/ pontjaiban említett személyek utáni járulékfizetési kötelezettség a Nyugdíjbiztosítási Alapot, az e/ - r/ és t/ - v/ pontjaiban említett személyek utáni járulékfizetési kötelezettség a központi költségvetést terheli.

(2) A központi költségvetés az (1) bekezdés szerinti járulékot a Magyar Köztársaság éves költségvetésében meghatározott átalányösszegben téríti.

(3) A 118. § (3) bekezdésében említett személyek ellátásának fedezetére baleseti járulékot kell fizetni azzal, hogy a b/-f./ pontokban említett személyek után a járulékfizetési kötelezettség a központi költségvetést terheli.\"

16. §

A T. 119/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A 103/D. § (5) - (6) bekezdésének rendelkezéseit a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra is alkalmazni kell azzal, hogy a 118/A. § (1) bekezdése b/ és d/ pontjában említett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az igazolt keresőképtelenség vagy kórházi ápolás időtartamára nem köteles járulékot fizetni.\"


17.§

A T. 119/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:

\" 119/B. § A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagjának a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem, de havonként legalább a tárgyév január 1-jén érvényes minimum bér összege után - ide nem értve a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás tagja részére juttatott jövedelmet - tíz százalékos mértékű baleseti járulékot köteles fizetni. A baleseti járulékot a tagsági jogviszony megszűnését követően kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni.\"

18. §

(1) A T. 119/D § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Az (1) bekezdésben nem említett és a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő külföldi, vagy külföldinek minősülő magyar állampolgárral (javára), továbbá Magyarországon oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató külföldi állampolgárral - kivéve a 118. § (1) bekezdés m/ pontjában felsoroltakat-, illetőleg ösztöndíjban részesülő külföldi állampolgárral, valamint ezen személyeknek és a 11. § (1) bekezdés b/ - c/ pontjában felsorolt személyeknek a Magyarországon tartózkodó, és velük együtt élő külföldi állampolgárságú házastársával és gyermekével ( javára ) kizárólag egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodás.\"
(2) A T. 119/D. § (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"Az a személy, aki nem folytat kereső tevékenységet, vagy járulékalapként figyelembe vehető keresete nincs, a (4) bekezdés b/ pontjától eltérően magasabb összeg, legfeljebb azonban havi 75.000.- forint (napi 2500.- forint) után is vállalhatja a járulékfizetést, ha a megállapodás megkötésekor nő a 45., férfi az 50. életévét még nem töltötte be.\"

(3) A T. 119/D. § -a (6) bekezdésének e/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/ (6) A fizetendő járulék mértéke ( összege): /
\"e/ egészségügyi szolgáltatásra havi 2500 forint.\"

(4) A T. 119/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(7) A (3) bekezdésben említett megállapodás keretében fizetendő járulék összege

a/ az oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló hallgatónál és az ösztöndíjban részesülő személynél havi 4000 forint,

b/ az a/ pontban nem említett személynél havi 8000 forint.\"


19. §

(1) A T. 119/E. § (1) bekezdés a/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/ (1) A társadalombiztosítási szervek - ideértve a társadalom-biztosítási feladatokat külön jogszabály alapján ellátó munkáltatókat, illetve egyéb szerveket - természetes személyről 
	adatokat személyi azonosító jel, illetve a társadalombiztosítási törzsszám (\"szakazonosító jel\") alkalmazásával /

\"a/ a társadalombiztosítási ellátások, illetőleg a társadalombiz-tosítás szerveinek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, továbbá\"

(2) A T. 119/E. § (2) bekezdés e/ pontja helyébe a következő bekezdés lép:

/ (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve törvényben meghatározott /

\"e/ az egészségi állapotra vonatkozó adatok, amennyiben jog-szabály szerint a társadalombiztosítási ellátás megállapítása az egészségi állapot alapján történik,\"
/tarthatók nyilván/

(3) A T. 119/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (3) - (9) bekezdések számozása (4) - (10) bekezdésre változik:

\"(3) A társadalombiztosítási igazgatási szervek a jogszabályban előírt járulék-elszámolással kapcsolatos bizonylatot, nyilvántartást - ide értve a mágneses adathordozón rögzített adatokat is - úgy kötelesek kiállítani, illetve vezetni, hogy az a járulékok alapjának, a járulékok, a késedelmi pótlék és a rendbírság összegének, továbbá ezek megfizetésének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.\"


20.§

A T. 120. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A munkáltatók - ideértve az egyéni vállalkozókat és a társas vállalkozásokat is - és egyéb szervek a társadalombiztosítás céljait szolgáló nyilvántartások vezetésére, valamint adatok, így különösen az adószám, a KSH jelzőszám és a bankszámla szám bejelentésére kötelezhetők. A nyilvántartások vezetése, illetve az adatszolgáltatás a társadalombiztosítási igazgatási szervek által meghatározott esetben és módon mágneses adathordozón (mágneslemez, mágnesszalag, stb.) is teljesíthető.\"





21. §

A T. a következő 120/A. §-sal egészül ki:

\"120/A. § A munkáltatók és egyéb szervek a nyugellátás, baleseti nyugellátás megállapítása érdekében kötelesek a külön jogszabályban rendszeresített - a biztosítottak 1988. január 1-je és 1992. február 29-e közötti kereseti (jövedelmi) adatait tartalmazó - munkabér-jövedelemigazolást a székhelyük, telephelyük szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnak (kirendeltségnek) a vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságának 1996. július 1-je és december 31-e közötti időszakban megküldeni. A részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.\"


Vegyes rendelkezések

22. §

(1) Az egyéni vállalkozásról szóló - többször módosított - 1990. évi V. törvény 5. §-a (1) bekezdésének f/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 /(1) Nem kaphat vállalkozói igazolványt:/

 \" f/ akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát a 14. § (1) bekezdés c/ - d/ pontjában foglaltak miatt visszavonták, a tartozás kiegyenlítéséig.\"

(2) Az 1990. évi V. törvény 14. § (1) bekezdésének d/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 /(1) Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha:/

\"d/ tizenkét havi járulékfizetési kötelezettségét meghaladó járuléktartozása megfizetésének, illetőleg a bejelentési, járulék-bevallási kötelezettségeinek a társadalom-biztosítási igazgatási szervek felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidőig sem tett eleget.\" 


Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések


23. §

(1) E törvény 1995. március 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény hatályba lépésével egyidejűleg a T. 103/A. § (3) bekezdésének 23., 24., 25., pontja, valamint a (4) bekezdés, a T.103/D. § (2) bekezdésében és a T. 119/A. § (2) bekezdésében a \"hatvan százaléknak megfelelő összeg\" szövegrész, a T. 118/A. § (2) bekezdése, a T. 119/D. § (2) bekezdésének d/ pontja, (6) bekezdésének d/ pontja, valamint a T. 119/D § (4), (6), (9) bekezdéseiben a T. 103/D § (5) bekezdésének d/ pontjában, a T. 103/E § (6) bekezdésének d/ pontjában a T. 119/D § (6) bekezdés d/ pontjára hivatkozás hatályát veszti.
 
(3) A T. 92. § (2) bekezdésében. \" 44. § (2)-(3) bekezdésében\" szövegrész \"44. § (2)-(3) és (5) bekezdésében\" szövegrészre változik, a T. 103/A § (10) bekezdésben a \"25 %-áig\" szövegrész \"havi 25 százalékáig\" szövegre változik, a (11) bekezdés az \"egyesület\" szövegrész után \" a köztestület, a közhasznú társaság\" szövegrésszel egészül ki, a T. 103/B. § (8) bekezdésében az \"1995. december 31-ig\" szövegrész \"1996. február 29-ig\" szövegrészre változik. A T. 118/A. §. (1) bekezdés b.) pontja \"rokkantsági járadékos\" szövegrésszel egészül ki.



24. §

(1) A T. 17. § rendelkezéseit az 1995. február 28-át követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

(2) A T. 103/D § (4) bekezdés rendelkezéseit első alkalommal az 1995. évben kezdőnek minősülő egyéni vállalkozóra kell alkalmazni azzal, hogy a január, február hónapra fizetett járulék előleget véglegesnek kell tekintetni. 

(3) A T. 105/C. § (1), (2) bekezdésének rendelkezését első alkalommal az 1995. február hónapra vonatkozó elszámolásokra (bevallásokra) kell alkalmazni.

(4) A T. 110. § (2), (3) bekezdésének rendelkezéseit első alkalommal az 1995. február 28. napját követően fennálló járuléktartozásra kell alkalmazni.

 (5) A T. 119/E § (3) bekezdésének rendelkezéseit 1996. január 1-jét követően kell alkalmazni. 

 (6) A T. 39. § (5) bekezdésében említett külön törvény hatályba lépéséig az emelt összegű végkielégítésre való jogosultság, valamint a felmondási (felmentési) korlátozás szempontjából, ahol jogszabály nyugdíjjogosultságot, öregségi nyugdíjkorhatárt említ, női öregségi nyugdíjkorhatárnak a T.39. §-a (1) bekezdésében meghatározott 55. életévet kell tekinteni.




INDOKOLÁS


a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (T.)
módosítására vontakozó törvényhavaslathoz


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS


A javasolt módosítások

- a társadalombiztosítási alapok 1995. évi költségvetésének pénzügyi megalapozásához nélkülözhetetlen szigorító intézkedéseket, valamint a járulékfizetési fegyelem javítása érdekében célszerű, a nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségre is kiterjedő változtatásokat javasolják,
- az egyéb jogterületeket történ módosítások értelemszerű követését, valamint a gyakorlatban tapasztalt ellentmondások értelmezési problémák kiküszöbölését tartalmazzák.

A nyugdíj szakterületen javasolt módosítások érdemi pénzügyi kihatása nincs, évente néhány ezer főt érintenek.

A táppénzszabályok módosítása összességében 6-7 Mrd Ft-tal csökkenti az Alapok terheit.

A járulékfizetéssel kapcsolatban javasolt módosítások összességében az Alapok bevételeit 8-9 Mrd Ft-tal növelik.


RÉSZLETES INDOKOLÁS


Az 1. §-hoz

A gazdasági társaságokról szóló törvény módosításával hatályát vesztette a betéti társaságok beltagjaira vontakozó azon rendelkezés, mely szerint a társaság tevékenységében személyes közreműködési kötelezettséggel tartoznak. Ezért szükségessé vált a társadalombiztosítási törvényben is rögzíteni, hogy a biztosítás a kültaghoz hasonlóan csak akkor terjed ki a beltagra, a ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik.

A Ptk. módosítása tartalmazza az ún. közhasznú társaságnak a jogrendszerbe illesztését, ezzel összhangban rendezni kellett a közhasznú társaság tagjainak társadalombiztosítási jogállását.

A szakképzésről szóló jogszabályokkal összhangban pontosítani kell a szakmunkástanuló társadalombiztosítási jogállását is. A Javaslat ezt változatlan jogosultsági kör figyelembevételével tartalmazza.


A 2. §-hoz

Az Alapok pénzügyi egyensúlyának biztosítása érdekében eltörlésre kerül a biztosítást követő 3. napon túl a táppénzre jogosultság. A biztosítási elv erősítése érdekében rögzíteni szükséges, hogy egyéb előírt feltételek megléte esetén is csak az egészségbiztosítási járulék fizetésre kötelezett személy lehet táppénzre jogosult.


A 3. §-hoz

A táppénzfolyósítás időtartamának hosszabbítási lehetőségét korlátozni szükséges, nem indokolt olyan esetekben, amikor tartós ellátás biztosítható a táppénz helyett.


A 4. §-hoz

A hatályos jogszabályok szerint az öregségi nyugdíj összege nem lehet kisebb a rendszeres szociális járadék összegénél. Az öregségi nyugdíj összegének a rendszeres szociális járadék összegével való összekapcsolása, miután időközben a társadalombiztosítás finanszírozási köréből is kikerült ez az ellátás, teljességgel indokolatlan. A nyugdíjak egymás közötti, belső arányosságának érdekében \"vissza kell állítani\" azt a nyugdíj-megállapítási alapelvet rögzítő főszabályt, hogy a nyudíj összege nem lehet magasabb az alapjául szolgáló keresetnél.


A 5. §-hoz

A 4. §-ban javasolt - az öregségi nyugdíjakra vonatkozó szabályozást kívánjuk alkalmazni a rokkantsági ellátásoknál is.


A 6. §-hoz

A szakképzésről szóló törvény előírása alapján a T. 10 §-ban javasolt pontosításnak megfelelően módosítani kell a szolgálati idő meghatározást is.


A 7. §-hoz

A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával összhangban rendezni kell a munkáltató által nyújtott étkezési hozzájárulás utáni járulékfizetési kötelezettséget.
Az egyéni és társas vállalkoztások számának jövekedésével, figyelemmel a gazdálkodásuk, működésük sajátosságaira is, egyre több egyéni vállalkozó és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személyi tagja él segítő családtagok foglalkoztatásának lehetőségével. esetükben a jogszabály jelenleg csak a tárgyév első napján érvényes minimális bér alapulvételével teszi lehetővé a járulékok megfizetését, amely minimális bér egyben a társadalombiztosítási ellátások alapja is. Indokolt a járulékfizetést magasabb összeg alapján lehetővé tenni, ami az ellátási alapokban is megjelenik, azaz azonban, hogy a magasabb összegű járulékfizetési vállalásának lehetőségét - az alapok védelme érdekében - feltételekhez szükséges kötni. Ez azt jelenti, hogy a magasabb összegben történő járulékfizetést a Javaslat csak akkor teszi lehetővé, ha az arra irányuló kérelem benyújtásakor a segítő családtag még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző tíz évvel alacsonyabb életkort.

A társadalombiztosítási törvényben is szükséges meghatározni, hogy e törvény alkalmazása szempontjából fogalmilag milyen juttatások minősülnek természetbeni juttatásnak.

A szakképzésről szóló törvény előírásainak megfelelően pontosításra kerül a járulékfizetési kötelezettség.


A 8. §-hoz

A hatálybaléptető rendelkezésekben foglaltak alapján megszűnik a munkáltatók járulékfizetési mentessége a tárgyjutalom, az üdüléshez adott munkáltatói támogatás, valamint a biztosított javára kötött biztosítás díja után. Ezt azonban a Javaslat nem kívánja érvényesíteni az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék esetében.

A törvényjavaslat szerint a továbbiakban nem indokolt fenntartani azt, hogy az öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjas, továbbá a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékos biztosítottnak is fizetni kelljen a 4 %-os mértékű egészségbiztosítási járulékot. Ez azonban egyben azt is jelenti, hogy az említett személyek keresőképtelenségük esetén nem lesznek jogosultak táppénzre. (A nyugdíjjárulék fizetés jelenleg sem kötelező.)


A 9. §-hoz

Az Alapok védelme érdekében csökkenteni kell a járulékfizetés nélkül szolgálati időként beszámítható időket, illetőleg fokozatosan meg kell teremteni a nyugdíjbiztosítás (szolgálati idő) járulékfedezetét. Ennek érdekében szükséges az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idő nyugdíjbiztosítási költségei fedezetének a biztosítása.

A Javaslat szerint a járulékfizetési kötelezettség az érintett személyi kör havi átlagos létszámára, a tárgyév első napján érvényes minimális bérre és a T. 103. §-ában meghatározott 30,5 százalékos járulékmértékre figyelemmel a központi költségvetést terheli.
(A javaslat kihatása, év 260-300 Mó Ft.)


A 10. §-hoz

A Javaslat rendezi az önálló bírósági végrehajtó társadalombiztosítási jogállását. E szerint az önálló bírósági végrehajtó a társadalombiztosításról szóló törvény alkalmazásában - a közjegyzővel azonos módon - egyéni vállalkozónak tekintendő.

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az egyéni vállalkozó - a kiegészítő tevékenységet folytatő és a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével - a tevékenysége kezdete évében járulékelőleget köteles fizetni a tárgyév első napján érvényes minimális bér hatvan százaléka alapján. a járulékelőleg és a tényleges járulék közötti különbözet elszámolása az érintett kör, de a társadalombiztosítási igazgatási szervek számára is sok gondot és jelentős többletmunkát jelent, ezért további fenntartása nem célszerű.
Az egyéni vállalkozók járulékalapjának első határát egységesen a tárgyév első napján érvényes minimálisbér összegében javasoljuk meghatározni.

A törvényjavaslat szerint az egyéni vállalkozó nem köteles járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.

A törvényjavaslat szerint társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknak- a társas vállalkozásokhoz hasonlóan - nem kell járulékot fizetni az adózás utáni eredményből származó jövedelem után.


A 11. §-hoz

A közhasznú társaságok társadalombiztosítási jogállását - a tagokéhoz hasonlóan - rendezni kell, ezért szükséges a T. 103/E. § (1) bekezdésének a kiegészítése.


A 12. §-hoz

A T. 105/C. §-ának rendelkezései nem tartalmazzák kielégítő módon a társadaombiztosítási tartozásra befizetett összeg elszámolásának részletes szabályait. A Javaslat pontosan meghatározza, hogy tartozás esetén az arra befizetett összeget hogyan és milyen sorrendben kell elszámolni. Ezt szinkronban van a társadalombiztosítási nyilvántartások korszerűsítésére, illetőleg a nyilvántartások vezetésére vonatkozó jogos köveleményekkel.

A járulékfizetésre kötelezettek az eddigiekben nem mindig értesültek kellő időben a társadalombiztosítási folyószámlájuk egyenlegéről, tartozás esetén a tartozás jogcímeiről és a felszámított késedelmi pótlék összegéről. Ezért szükséges a törvényi előírása annak, hogy a társadalombiztosítási igazgatási szerv naptári évenként egy alkalomra köteles a járulékfizetőt a folyószámlája - meghatározott időpont szerinti - egyenlegéről értesíteni.

A 13. §-hoz

A társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási, a nyugdíjjárulék, valamint a baleseti járulékfizetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése jogkövetkezményeként előírt késedelmi pótlék mértéke havi négy százalék. Ezt nem \"ösztönzi\" kellően a munkáltatókat arra, hogy a járulékfizetési kötelezettségüknek \"mielőbb\" eleget tegyenek és igazságtalan az 1-2 napi késedelemmel fizetők számára.
Indokolt ezért a napi késedelmi pótlék számítás bevezetése. Pontosítani szükséges azt is, hogy a késedelmi pótlékot milyen időponttól kell számítani.


A 14. §-hoz

 A biztosítottakon és eltartott hozzátartozóikon kívül egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körébe tartozó személyek felsorolását pontosítani kell, mivel - a gyakorlati alkalmazás során - értelmezési problémák merültek fel, ugyanakkor egységesíteni és egyszerűsíteni célszerű a kiskorú magyar állampolgárok egészségügyi szolgáltatására vonatkozó szabályokat.

A rendelkezés lehetővé teszi a gyermek részére a születési anyakönyvi kivonattal együtt a betegbiztosítási igazolványhoz jutást, amely gyakorlatilag érvényes a gyermek nagykorúságáig.

a baleseti ellátásra jogosultak körében nem szerepelnek az iskolai szövetkezet tanuló tagjai, ennek megfelelően a baleseti járulékfizetési kötelezettségük is eltörlésre kerül (15. §, 17. §)


A 15. §-hoz

A T. 118. §-ának változásai szerint pontosítani kell a hivatkozásokat.


A 16. §-hoz

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjasként, nappali tagozatos egyetemi, főiskolai hallgatóként kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók arra az időre is kötelesek baleseti járulékot fizetni, ha igazoltan keresőképtelen állományban vannak, vagy kórházi ápolás alatt állnak. Esetükben indokolt - élethelyzetükből is adódóan -, hogy erre az időtartamra mentesüljenek a baleseti járulékfizetési kötelezettség alól.


A 17. §-hoz

A kiegészítő tevékenységet folytatók járulékfizetésének jelenleg nincs alsó határa. A visszaélések elkerülése, az Alapok védelme érdekében indokolt e tevékenységeknél is a járuléfizetés alsó határát a minimum bérhez igazodóan meghatározni.

ezzel egyidejűleg a 14. §-ban foglaltakhoz igazodóan eltörlésre kerül az iskolaszövetkezeti tagok baleseti járulékfizetési kötelezettsége.


A 18. §-hoz

Korábban a törvény csak a Magyarországon munkát végző és ösztöndíjasként tanulmányokat folytató külföldi állampolgárok részére biztosította, hogy a megállapodás megkötésével Magyarországon egészségügyi szolgáltatásre szerezzenek jogosultságot.

Indokolt e lehetőséget a Magyarországon velük együtt élő házastársra és gyermekekre is kiterjeszteni.

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére megállapodás alapján jogosultak havi járulékfizetésének összege módosul a biztosításra nem kötelezett devizabelföldi magyar állampolgárok, és Magyarországon munkát végző külföldi állampolgárok esetén havi 1.500 Ft-ról 2.500 Ft-ra, az oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló hallgatók és ösztöndíjban részesülő külföldi állampolgárok esetén havi 2.000 Ft-rjól 4.000 Ft-ra, továbbá devizakülföldi magyar állampolgár és a devizabelföldi külföldi állampolgár esetén havi 5.000 Ft-ról 8.000 Ft-ra.


A 19. §-hoz

A társadalombiztosítási törvénynek a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó szabályai nem tartalmaznak egyértelmű rendelkezsét a társadalombiztosítási igazgatási szervek ilyen irányú feladataira a járulékkal, a késedelmi pótlékkal, a rendbírsággal, továbbá ezek ellenőrzésével összefüggésben. A Javaslat ezt a hiányosságot pótolja.



A 20. §-hoz

A munkáltatók és egyéb szervek a társadalombiztosítás céljait szolgáló nyilvántartások vezetésére, valamint adatok bejelentésére kötelezteők. az említettek konkretizálása érdekében szükséges a hatályos törvényi rendelkezséek pontosítása és kiegészítése.


A 21. §-hoz

Az adatvesztés megelőzése érdekében szükséges, hogy a munkáltatók és egyéb szervek a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásohoz közöljék a biztosítottak 1988. január 1-ja és 1992. feburár 29-e közötti kereseti (jövedelmi) adatait. Erre jelenleg csak a jogutód nélkül megszűnt munkáltatók kötelezettek. Az adatszolgáltatás megszervezése és feltételeinek megteremtése érddekében az a célszerű, hogy az említett adatszolgáltatásra - kellő időt biztosítva a felkészülésre - 1996. július 1-ja és december 31-e közötti időszakban kerüljön sor, ennek jogi alapját azonban mielőbb meg kell teremteni.


A 22. §-hoz

Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény rendelkezései az adó, illetőleg ilyen jellegű tartozások mellett az egyéni vállalkozói engedély visszavonása tekintetében nem kellő súllyal kezelik a társadalombiztosítási tartozásokat, továbbá nincsenek figyelemmel azokra a társadalombiztosítási bejelentési és járulék-bevallási, jérulékfizetési kötelezettségekre, amelyek teljesítéséenk elmulasztása egyrészt lehetetlenné teszi a járulék előírások rendezését, másrészt a társadalombiztosítási ellátások alapjául szolgáló jövedelmek megállapítását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hiányok pótlása többszöri intézkedésre sem vezetett eredményre, a bírságolás céltalanná vált, továbbá jelentős többletköltségek merültek fel. Mindezek indokolják az egyéni vállalkozásról szóló törvény szabályainak a Javaslat szerinti módosítását.


A 23. §-hoz

A törvényjavaslat 1995. március 1-jén lép hatályba.

A járulékfizetési kötelezettség - változással összefüggésben hatályon kívül kell helyezni a T. 103/a. (10), (11) bekezdése és a 103/B. (8) bekezdése szövegének változtatása.

Szintén pontosítást jelent a magánszemély munkáltatója által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára történő befizetés járulékalapnak nem minősülő havonkénti mértékének meghatározása. A Ptk. módosítására is figyelemmel szabályozni szükséges a köztestület és a közhasznú társaság választott tisztségviselői utáni járulékfizetést.


A 24. §-hoz

A kezdőnek minősülő egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségére, valamint a napi késedelmi pótlék számítására e törvény rendelkezéseit első alkalommal az 1995. február 28-át követően kezdőnek minősülő egyéni vállalkozóra, illetőleg a napi késedelmi pótlék számítást az 1995. február 28. napját követően fennálló járuléktartozásokra, a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatók esetében a kiegyenlítési sorrendre vonatkozó módosított szabályokat pedig először 1995. február hónapra vonatkozó elszámolásokra (bevallásokra) kell alkalmazni.

A T. 119/E § (2) bekezdésében szerepló nyilvántartások technikai feltételeinek megteremtéséhez közel 1 év szükséges, ezért ezeket a rendelkezéseket 1996. január 1-jét követően kell alkalmazni.

Az Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodásnak megfelelően - a munkavállalók érdekében - a javaslat egyértelművé teszi a munkajogi szabályokat oly módon, hogy az emelt összegű végkielégítést, a felmondási (felmentési) korlátozást, a nyugdíjkorhatárról szóló külön törvény elfogadásáig - az 55. éves nyugdíjkorhatárhoz viszonyítva kell meghatározni.


------------------------------Ç
[
Ç


<
<
<
<
<
<
<
<
<
<


<



<
<
<


<













<








<
+








<
<
<
ô






<
<
<
<
<
<
<
<
<
<
<
<
<"
