"Magyar Köztársaság Kormánya


T/446. számú

T ö r v é n y j a v a s l a t

a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosításáról


1. §

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek.tv.) 55. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következô rendelkezések lépnek:

\"(3) A hazai kisebbségek önazonosságának megőrzését, hagyományai gondozását, átörökítését, az anyanyelv ápolását, fejlesztését, szellemi és tárgyi emlékeik fennmaradását, a kisebbségi létből fakadó kulturális és politikai hátrányok mérséklését szolgáló tevékenységek támogatása céljából közalapítványt kell létrehozni. 

(4) A közalapítvány támogatási tevékenysége a kisebbségi célú állami finanszírozás rendszerének része.\"


2. §

A Nek.tv. a következő 55/A. §-sal egészül ki:

\"55/A. § (1) Az 55. § (3)-(4) bekezdésében említett közalapítványt Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) elnevezéssel és budapesti székhellyel a Magyar Köztársaság Kormánya alapítja. 

(2) A Közalapítvány vagyona a részére átadott vagyontárgyakból, valamint a mindenkori éves költségvetési törvényben megállapított pénzügyi támogatásból áll.

(3) A Közalapítvány legfőbb döntéshozó szerve a Kuratórium. Ennek tagjai a következők: 

a) a kisebbségek országos önkormányzatainak - azok közgyűlése által megválasztott - egy-egy képviselője, országos önkormányzat hiányában az adott kisebbség szervezetei által választott személy,

b) az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok által kijelölt egy-egy személy,

c) a belügyminiszter, a külügyminiszter, a művelődési és közoktatási miniszter, a Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt egy-egy személy.

(4) A Kuratórium elnöke a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal mindenkori vezetője. 

(5) A Közalapítvány ellenőrzésre jogosult szervének (Felügyelő Bizottság) tagjai a következők:

a) az Országgyűlés elnöke által kijelölt két személy, akik közül legalább az egyik ellenzéki pártot képvisel,

b) a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára által kijelölt személy,

c) a pénzügyminiszter által kijelölt személy. 

(6) A Felügyelő Bizottság elnöke a Kormány nemzeti és etnikai kisebbségi ügyek felügyeletével megbízott tisztségviselője által kijelölt személy.

(7) A Kuratóriumot és a Felügyelő Bizottságot - a (3)-(6) bekezdésben meghatározott személyekből - az alapító jelöli ki.\"


3. §

A Nek.tv. 36. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Az országos önkormányzat megszűnése esetén annak vagyona az 55. § (3) bekezdése szerint létrehozott közalapítványhoz kerül, amely azt vagyonkezelésbe veszi és gondoskodik annak megőrzéséről. Abban az esetben, ha a megszűnt országos önkormányzat ismét megalakul, a közalapítvány köteles gondoskodni a vagyon visszaadásáról.\"


4. §

(1) Ez a törvény a kihirdetésétől számított 8. napon lép hatályba. 

(2) Az e törvénnyel érintett - folyamatos ellátást igénylő - kisebbségi célú tevékenységek pénzügyi támogatását a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételéig a Közalapítvány javára elkülönített költségvetési forrásból kell biztosítani.

(3) Ha e törvény hatálybalépését követően a Nek.tv. hatálya alá tartozó kisebbségek országos önkormányzatai még nem alakultak meg, a kisebbségek a Közalapítvány Kuratóriumába az 55/A. § (3) bekezdés a) pontjának második fordulatában foglaltak szerint delegálhatnak tagot.



I n d o k o l á s

a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítására irányuló törvényjavaslathoz


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek.tv.) 55. §-ának (3) bekezdése a kisebbségek, illetőleg az érdekükben kifejtett tevékenység támogatására - a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül - Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alap létrehozását rendelte el. A Nek.tv. szerint az Alap forrása a központi költségvetés és az Alapból kell fedezni annak működési költségeit. A törvény szabályozta még az Alap döntéshozó szervét, annak összetételét és - igen szűkszavúan - a döntéshozatal módját.

A Nek.tv. megalkotása időpontjában a közalapítvány jogintézménye még nem létezett, így a kisebbségi célú állami finanszírozás egyik legfontosabb alrendszerének kialakítására az elkülönített állami pénzalap létrehozásán kívül - a törvényhozó által választható - más lehetőség nem állt rendelkezésre. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló - az érintett körben 1994. január 1-jén hatályba lépett - 1993. évi XCII. törvény azonban megteremtette annak lehetőségét, hogy az Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzatok képviselőtestületei közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítására közalapítványt hozzanak létre.

A kisebbségi célú tevékenységek finanszírozására irányuló törvényben meghatározott állami feladat minden tekintetben legelőnyösebb módon közalapítványi formában látható el. Az alaphoz képest ugyanis a közalapítvány a következő előnyökkel rendelkezik:

1) Az alap nem jogi személy, jogok és kötelezettségek kizárólag abban a körben illetik, illetőleg terhelik, amelyet számára a törvény biztosít. Ezzel szemben a közalapítvány jogi személy, jogalanyisága tehát - a jogi személyiségéből következően - általános és feltétlen. Önálló jogalanyként aktívabban és hatékonyabban vehet részt a társadalmi kapcsolatokban, nem utolsó sorban a vagyoni forgalomban. A közalapítvány a számára meghatározott közcélok megvalósítását az alapra jellemző pusztán passzív, elosztó funkció helyett aktív, szervező módon szolgálhatja.

2) Az alap létrehozásához, működési feltételeinek megváltoztatásához törvény szükséges, amely nemcsak az alap rendeltetését, de a bevételi forrásait és az általa teljesíthető kiadások körét is tételesen - jogcímek szerint - meghatározza. Az alap kizárólag a központi költségvetésből nem finanszírozható, ugyanakkor az alappal végső soron az arra feljogosított miniszter rendelkezik. Az alapok e korlátozott mozgásteréhez képest a Kormány által létrehozott közalapítvány nemcsak önállóbb, de rugalmasabb szervezeti forma, amelynél ugyanakkor biztosított a nyilvánosság garanciája, továbbá - meghatározott körben és módon - az alapítói kontroll lehetősége is.

3) Az alapból vállalkozási tevékenység nem folytatható, az alap - ha törvény eltérően nem rendelkezik - gazdasági társaságot nem alapíthat és abban részesedést sem szerezhet. Közalapítvány esetén ilyen jellegű korlátozások nincsenek. Az alapító a számára szükséges garanciális feltételeket az alapító okiratban határozhatja meg, és ezeket szükség esetén - a törvény által megengedett körben - módosíthatja is.

4) A közalapítványi forma mind a leginkább érintett kisebbségi önkormányzatok, mind pedig a civil szerveződések számára az alap által nyújthatónál szélesebb, közvetlenebb és egyszerűbb lehetőséget biztosít akár a döntéshozatalban való részvételre, akár pedig a vagyoni közreműködésre.

A közalapítvány intézményének az előbbiekben részletezett előnyös vonásai egyértelművé teszik, hogy a közalapítvány az alapnál  jóval alkalmasabb a magyarországi kisebbségek igényeinek kielégítésére és a kisebbségi érdekek hatékonyabb szolgálatára. Ezért a törvényjavaslat (a továbbiakban: javaslat) a kisebbségi célú tevékenységek támogatására - az alap helyett - közalapítvány létesítését rendeli el. E rendelkezés egyébként összhangban áll azzal a kormányzati törekvéssel, amely a központi költségvetés igényeinek megfelelően az alapok felülvizsgálatára, számuk és szerepük szükség szerinti csökkentésére irányul.


RÉSZLETES  INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A javaslat az alap létesítéséről szóló rendelkezések helyébe lépteti azt a rendelkezést, amely röviden és tömören - mintegy összefoglaló jelleggel - meghatározza azokat a tevékenységeket, illetőleg tevékenységcsoportokat, amelyek támogatására közalapítványt kell létrehozni. E rendelkezés kapcsán hangsúlyozni kell, hogy a létrehozandó közalapítvány célja alapvetően a kisebbségi célú tevékenységek támogatása (sajátos feladat-finanszírozás). Ebből következik például, hogy a közalapítvány nem vállalja át sem a nevelési, oktatási intézmények kisebbségi célú kiegészítő normatív támogatását, sem pedig a kisebbségi önkormányzatok és a kisebbségi szervezetek működéséhez szükséges támogatások (működési támogatások) nyújtását, ezek a Nek.tv. 55. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint változatlanul az érintett állami szervek, köztük az Országgyűlés kompetenciájában maradnak. Nem kétséges azonban, hogy a közalapítvány támogatási tevékenysége szervesen illeszkedik a kisebbségi célú állami finanszírozás összetett rendszerébe. Ezt az összefüggést, ugyanakkor a közalapítvány sajátos - e finanszírozási rendszer egyéb elemeitől elkülönülő - támogatási tevékenységét fejezi ki az a rendelkezés is, amely szerint a közalapítvány az említett célzatú állami finanszírozás rendszerének részeként tevékenykedik.

A 2. §-hoz

A javaslat szerint a közalapítványt - az annak alapítására egyébként jogosult - Kormánynak kell létrehoznia. A javaslat meghatározza a kötelezően létrehozandó közalapítvány elnevezését, székhelyét, vagyonának és kezelő szervezetének - ide értve a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervet is - összetételét. A közalapítvány tevékenységének különös jelentőségére és sajátos feladataira tekintettel a javaslat az ügydöntő és ellenőrző szerv (Kuratórium és Felügyelő Bizottság) tagjainak, tisztségviselőinek meghatározása során a delegálási elvet követi.  Eszerint az említett testületek tagjait és tisztségviselőit - a közalapítványra vonatkozó szabályozással összhangban - az alapító jelöli ki ugyan, a kijelölendő személyek azonban nem lehetnek mások, mint akiket erre a javaslatban tételesen felsorolt és feljogosított szervezetek, illetőleg személyek megjelölnek (delegálnak).

A kuratóriumi tagok jelentős része természetesen elsősorban a kisebbségek országos önkormányzatai által választott személyek közül kerül ki. Részt vesznek a kuratóriumban a kormány azon tagjainak képviselői is, akik a kisebbségi politika (ide értve a kisebbségi célú kulturális politikát is) kialakításában, a kisebbségi célú tevékenységek finanszírozásában a leginkább érintettek és érdekeltek. A javaslat biztosítja azt is, hogy a kuratóriumban a tudományos élet és az ifjúságpolitika kérdéseivel legmagasabb szinten foglalkozó testületek képviselői is jelen legyenek. Nem feledkezik meg továbbá arról sem, hogy a többpárti plurális demokrácia szabályainak megfelelően az országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok - delegált tagjaik útján - közvetlenül vehessenek részt a Kuratórium munkájában. 

A javaslat gondoskodik arról is, hogy a közalapítvány kuratóriumában minden kisebbség feltétlenül képviselve legyen. Abban az esetben ugyanis, ha valamely kisebbség önkormányzata bármely okból nem jönne létre, úgy az érintett kisebbség szervezeteinek adja meg azt a jogot, illetőleg lehetőséget, hogy a kuratóriumba tagot delegáljanak.

A 3. §-hoz

A Nek.tv. 36. §-ának (3) bekezdése a kisebbség megszűnt országos önkormányzata vagyonának megőrzéséről és - az új önkormányzat megalakulásáig terjedő időszakban - annak átmeneti kezeléséről szól. A javaslat a törvényben meghatározott - korábban az alapra bízott - e feladatnak az ellátását is értelemszerűen az alap helyett létrehozandó közalapítvány feladatává teszi.

A 4. §-hoz

A kisebbségi célú tevékenységek sorában vannak olyanok (pl. a kisebbségi lapkiadás), amelyek folyamatos támogatást igényelnek. Nyilvánvaló, hogy e tevékenységek finanszírozásáról a közalapítvány létrejöttéig is - az eddigieknek megfelelően - gondoskodni kell. Ezért a javaslat a záró, illetőleg átmeneti  rendelkezései között felhatalmazást ad arra, hogy az ilyen folyamatos ellátást igénylő feladatok finanszírozása abból a költségkeretből történhessen, amelyet a költségvetési törvényben a közalapítvány javára különítettek el.

Előfordulhat, hogy a törvény hatálybalépését követően a Nek.tv. hatálya alá tartozó kisebbségek országos önkormányzatai még nem alakultak meg. Természetesen a kisebbségek kuratóriumi képviseletét ebben az esetben is biztosítani kell. Ezért a javaslat - átmeneti rendelkezésként - e vonatkozásban is annak a szabálynak az alkalmazását rendeli, amely a létre nem jött országos önkormányzatok esetére rendezi a kisebbségek megfelelő kuratóriumi képviseletét."
