"1ż
¬
KORMÁNYA

T/452. számú

törvényjavaslat

a nemzeti szabványosításról

Előadó: Pál László
ipari és kereskedelmi miniszter

Budapest, 1995. január 18.


1995. évi .................... törvény
a nemzeti szabványosításról

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a nemzetgazdaság szereplőinek a piacképességhez szükséges korszerű műszaki ismeretekkel való ellátását és a Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi megállapodásokban vállalt, szabványosításra vonatkozó kötezettségek végrehajtását, a nemzeti szabványosításról a következő törvényt alkotja:

 A nemzeti szabványosítás célja

 1. §

A nemzeti szabványosítással elő kell segíteni:
a) az általános és ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások közrebocsátásával a termelés korszerűsítését, a szolgáltatások színvonalának javítását;
b) a nemzetgazdasági igények érvényesítését a nemzetközi és az európai szabványosítási tevékenységben;
c) a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását;
d) a műszaki fejlesztés eredményeinek széleskörű bevezetését;
e) az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek védelmét és a biztonságot;
f) a megfelelőségtanúsítás követelményrendszerének kialakítását;
 	g) a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetését;
	h) a minőség védelmét.

A törvény célja

2. §

A törvény meghatározza a nemzeti szabványosítás szervezeti kereteit, működésének főbb elveit, követelményeit, kapcsolatrendszerét és gazdálkodásának főbb eszközeit.

Alapelvek

 3. §

A nemzeti szabványosításban érvényesíteni kell a következő alapelveket:

a) az áttekinthetőséget és a nyilvánosságot;
b) a közérdek képviseletét;
c) az önkéntességet egyrészről a nemzeti szabványosításban való 	részvétel, másrészről a nemzeti szabványok alkalmazása 	szempontjából;
d) a tárgyszerűséget;
e) a függetlenséget a különböző érdekcsoportok túlsúlyától;
f) az egységességet és ellentmondásmentességet;
g) az alkalmazkodást a tudomány, a műszaki gyakorlat és a 	tapasztalat általános eredményeihez, figyelembe véve a gazdasági 	adottságokat;
h) az alkalmazkodást a nemzetközi és az európai szabványosítás 	rendjéhez;
i) a nemzeti szabványügyi szervezet nem nyereségérdekelt jellegét.

 A szabvány

4. §

(1) E törvény alkalmazásában a szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.

(2) A szabványosítás során leggyakrabban használt fogalmakat az 1. melléklet tartalmazza.

A nemzeti szabvány

5. §

(1) A nemzeti szabvány olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet alkotott meg vagy fogadott el és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.
(2) A nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni a Magyar Köztársaságban csak nemzeti szabványként lehet.
(3) A nemzeti szabvány nem lehet jogszabállyal ellentétes.
(4) A nemzeti szabványt nemzeti szabványjellel kell ellátni. A nemzeti szabvány jele: MSZ (Magyar Szabvány). 
(5) A nemzeti szabvány csak a nemzeti szabványügyi szerv felhatalmazása alapján forgalmazható és terjeszthető.

A nemzeti szabvány és a nemzeti szabványjel alkalmazása

6. §

(1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja.
(2) A szabványok közül jogszabály kizárólag nemzeti szabványt nyílváníthat egészben vagy részben kötelezően alkalmazandónak.
(3) A nemzeti szabványjel más szabványon nem használható.
(4) A nemzeti szabványjelet a szabványnak való megfelelőség jelölésére, a jelhasználat rendjének betartása esetén, bárki alkalmazhatja.

A Magyar Szabványügyi Testület

7. §

(1) A Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete a Magyar Szabványügyi Testület (a továbbiakban: MSZT).
(2) Az MSZT köztestület (Ptk. 65. §), amely az alapszabályának megfelelően működik. Köztestületként a nemzeti szabványosítással összefüggő közfeladatokat látja el e törvény felhatalmazása alapján.
(3) Az MSZT jogosult a Magyar Köztársaság címerének a használatára.

Az MSZT feladatai

8. §
	

	 (1) Az MSZT feladatai:

a) a nemzeti szabványok kidolgozása, illetve kidolgoztatása, jóváhagyása és közzététele, módosítása és visszavonása;
b) a nemzetközi és az európai szabványok nemzeti szabványként való közzététele;
c) a nemzeti szabványosítás módszertanának kidolgozása és egyeztetése a szabványosításban érdekeltekkel;
d) részvétel és képviselet a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek munkájában, illetőleg más érintett szervek részvételének összehangolása;
e) szaktanácsadás és szakvélemény készítése nemzeti szabványügyi kérdésekben;
f) a nemzeti szabványosítással összefüggő kiadványok összeállítása és kiadása;
g) a nemzeti szabványjel használati rendjének kidolgozása és kiadása;
h) a nemzeti szabványosítással összefüggő nemzetközi és európai jelek használati rendjének honosítása és kiadása;
i) a termékek, szolgáltatások nemzeti szabványnak való megfelelőség tanúsítási rendszerének létrehozása és működtetése;
j) közreműködés a jogszabálynak vagy egyéb előírásnak való megfelelőség tanúsításában;
k) tanúsítási rendszer létrehozása a minőségbiztosítási rendszerek tanúsítására a vonatkozó szabványok szerint;
l) mindazon további feladatok ellátása, amelyeket külön törvény vagy törvény alapján az alapszabály a feladatkörébe utal.

(2) Az (1) a), b) és c) pontjaiban foglalt feladatokat az MSZT a nemzeti szabványosító műszaki bizottságokon keresztül látja el.

9. §

(1) Az MSZT a jogalkotó szerv felkérése alapján gondoskodik a közérdekű, különösen az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon és az emberi környezet védelmét, továbbá a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló jogszabályokhoz kapcsolódó nemzeti szabványok kidolgozásáról, illetve kiadásáról.

(2) Az MSZT közreműködik a nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással összefüggő jogalkotói munkában.

10. §

 Az MSZT közreműködik a nemzeti szabványosítással összefüggő ismeretek oktatásában, a tananyagok tematikájának kidolgozásában, a képzési anyagok előállításában, valamint iskolarendszeren kívüli szakképzést végez.

 11. §

(1) Az MSZT gyűjti és rendszerezi a nemzeti szabványtervezeteket és szabványokat, a magyar gazdaság számára jelentős külföldi szabványtervezeteket és szabványokat, valamint egyéb szabványjellegű dokumentumokat.

(2) Az MSZT az (1) bekezdésben meghatározott információkat az általa, illetve a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek által meghatározott díjazás ellenében rendelkezésre bocsátja.

(3) Az MSZT gondoskodik a nemzeti szabványok és a nemzeti szabványosítással kapcsolatos kiadványok díjazás ellenében történő forgalmazásáról, illetve terjesztéséről.

12. §

(1) Az MSZT nyilvántartást vezet:

a) a nemzeti szabványtervezetekről és szabványokról; 
b) az európai szabványtervezetekről és szabványokról;
c) a jogszabályok által kötelezően alkalmazandónak nyilvánított szabványokról;
d) a nemzeti szabványügyi szakértőkről.

(2) A nyilvántartásba bárki térítésmentesen betekinthet, kérésére az MSZT a nyilvántartásból kivonatot (másolatot) ad, térítés ellenében.

13. §

 Az MSZT az alapszabályában biztosítja:

a) a nemzeti szabványosításban érdekelt körök, így különösen a központi közigazgatási szervek, gyártók, forgalmazók és a fogyasztók, illetve azok érdekképviseleti szervezetei kiegyensúlyozott részvételét az MSZT szerveiben;

 b) a jogalkotás szempontjainak, valamint a gazdálkodó szervezetek igényeinek figyelembevételét a nemzeti szabványosítási programok összeállításakor;

c) a jogalkotáshoz kapcsolódó nemzeti szabványosítási igények kielégítését; 

d) a jogszabály kiadására feljogosított szervezet bevonását a jogszabály által kötelezővé nyilvánítandó nemzeti szabványok kidolgozásában;

e) a nemzeti szabványosítás területén a nemzetgazdasági érdekek képviseletének rendjét;

f) a nemzetközi, az európai szabványügyi szervezetekkel és az egyes tagországok nemzeti szabványügyi szervezeteivel való együttműködés rendjét;

g) a nemzeti szabványok megalkotására, valamint jóváhagyására vonatkozó eljárási rend kiadását;
	
h) ellentmondásmentes szabványrendszer kialakítását;

	i) tanúsítási tevékenységében a nemzetközi és az európai tanúsítási szervezetek előírásainak érvényesülését.

Eljárási rend

14. §

(1) Az MSZT-nek a nemzeti szabványok megalkotására, valamint jóváhagyására vonatkozó eljárási rendben különösen az alábbiakat kell szabályoznia:

a) a nemzeti szabványosításban való részvétel módját és feltételeit;
b) a nemzeti szabványosítási programok összeállítását és nyilvánosságra hozatalát, az új szabványosítási témák felvételének szabályait;
c) a nemzeti szabványtervezetek nyilvánosságra hozatalát, és a velük kapcsolatos felszólalások elintézésének rendjét;
d) a nemzeti szabványok jóváhagyásának rendjét;
e) a nemzeti szabványalkotással kapcsolatos panaszok kivizsgálásának rendjét;
f) a nemzeti szabványok közzétételének módját;
g) a nemzeti szabványok nyilvántartását;
h) az európai és a nemzetközi szabványosításban a nemzeti képviselet módját.
 (2) Az eljárás nyilvánosságának elve alapján meg kell hirdetni a nemzeti szabványosítás programját, a nemzeti szabványtervezetek jegyzékét, a nemzeti szabvány kiadásának és közzétételének időpontját, a nemzeti szabványok visszavonását, módosítását, a nemzeti szabványállományban bekövetkezett változásokat, a nemzeti szabványosítással összefüggő közleményeket.

Az MSZT tagjai

15. §

(1) Az MSZT tagja lehet bármely jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, aki az alapszabályt magára nézve kötelezőnek elfogadja és a nemzeti szabványosítás célkitűzéseit, intézkedéseit támogatni kívánja.

(2) A tagok jogait és kötelezettségeit az alapszabály állapítja meg.

Az MSZT szervei 

16. §

Az MSZT szervei:

a) a közgyűlés,

b) a Szabványügyi Tanács,

c) a nemzeti szabványosító műszaki biztottságok,

d) a pénzügyi ellenőrző bizottság,

e) az ügyintéző szervezet.

A közgyűlés

17. §

(1) Az MSZT közgyűlését a nemzeti szabványosítás általános kérdései, valamint az MSZT saját belső szervezetét és működését érintő legfontosabb kérdések megtárgyalására az alapszabályban meghatározott időközönként, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. 
 (2) A közgyűlést, a napirend megjelölésével, az MSZT elnöke hívja össze. 
(3) Rendkívüli közgyűlést kell tartani, amennyiben ezt - a napirend megjelölésével - a közgyűlésen szavazásra jogosultak egyharmada írásban kéri.

18. §

 A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály jóváhagyása és módosítása;
b) döntés az éves beszámoló elfogadásáról;
c) az MSZT elnökének és elnökhelyetteseinek megválasztása és felmentése;
d) a Szabványügyi Tanács alapszabályban meghatározott választható tagjainak, valamint a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjainak a megválasztása és a felmentése;
e) mindaz, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

19. §

A közgyűlés lefolytatásának, a határozathozatalnak és a választásoknak a rendjét az alapszabály állapítja meg.

20. §

(1) Az MSZT elnökét, aki egyben a Szabványügyi Tanács elnöke is, az alapszabályban meghatározott időre a közgyűlés választja. 

(2) Az elnök tevékenységéért a közgyűlésnek felel.

(3) Az elnök látja el az alapszabály által a számára megállapított feladatokat.

(4) Az elnököt akadályoztatása esetén az ezzel megbízott elnökhelyettes helyettesíti. Az elnökhelyettesek közötti feladatmegosztásról az alapszabály rendelkezik.

A Szabványügyi Tanács

21. §

(1) A Szabványügyi Tanács az alapszabályban meghatározott létszámú tagból áll. Tagjainak legalább kétharmadát az MSZT közgyűlése választja. A választott tagok nem lehetnek köztisztviselők. A tagok fennmaradó egyharmadát az MSZT felkérésére a szabványosításban érdekelt központi közigazgatási szervek delegálhatják.
(2) A Szabványügyi Tanács hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály tervezetének, illetve a szükség szerinti módosítás tervezetének előterjesztése a közgyűlés részére;
b) a pénzügyi ellenőrző bizottság javaslata alapján a tagdíj megállapítása;
c) az MSZT működésének elvi irányítása a közgyűlés határozatainak megfelelően két közgyűlés közötti időszakban;
d) a pénzügyi ellenőrző bizottság véleménye alapján az éves költségvetés jóváhagyása és betartásának ellenőrzése, illetve az ezekről készült beszámoló jóváhagyása;
e) a nemzeti szabványosítás távlati és éves programjainak a jóváhagyása;
f) a nemzeti szabványok jóváhagyása;
g) döntés a nemzeti szabványosítással összefüggő vitás kérdésekben;
h) a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok létrehozásának és megszüntetésének, továbbá működésük szabályainak a jóváhagyása, valamint a működésükkel kapcsolatos vitás kérdésekben állásfoglalás és döntés;
i) a pénzügyi ellenőrző bizottság működési irányelveinek jóváhagyása;
j) a nemzetközi és az európai szabványosítási munkában való részvétel programjának jóváhagyása;
k) az ügyintéző szervezet felépítésének és működési szabályainak, és ezen belül az ügyvezető igazgató feladataira, felelősségére és jogaira vonatkozó szabályok jóváhagyása.
l) az ügyvezető igazgató beszámoltatása.

(3) A Szabványügyi Tanácsot az alapszabályban meghatározott időközönként, illetőleg szükség szerint az MSZT elnöke hívja össze és vezeti annak üléseit.

(4) A Szabványügyi Tanács működésének részletes szabályait az alapszabály, illetőleg az alapszabály keretei között más belső szabályzatok állapítják meg.

A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok

22. § 

(1) A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok az MSZT önkéntes alapon szerveződő szakmai alapegységei, amelyek egy-egy szakterület nemzeti szabványosítási feladatait operatívan és felelősséggel látják el.

(2) A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok létrehozását, illetve megszüntetését bárki kezdeményezheti, de csak a Szabványügyi Tanács hagyhatja jóvá, és dönt az ezzel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben is.

(3) A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok működésük részletes szabályait az alapszabály és a Szabványügyi Tanács által kiadott követelmények alapján maguk állapítják meg, és azokat az ügyvezető igazgató hagyja jóvá.

	(4) Több egymáshoz kapcsolódó szakterületen működő nemzeti szabványosító műszaki bizottság a bizottságok elnökeiből álló programbizottságot hozhat létre. A programbizottság elnökét a bizottság saját tagjai közül választja. A programbizottságok feladata a műszaki bizottságok tevékenységének összehangolása és a prioritások meghatározása.

A pénzügyi ellenőrző bizottság

23. §

(1) A közgyűlés legalább háromtagú pénzügyi ellenőrző bizottságot választ. A bizottság tagjának csak olyan személy választható, aki nem tagja a Szabványügyi Tanácsnak, illetőleg az MSZT ügyintéző szervezetének.
(2) A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.
(3) A pénzügyi ellenőrző bizottság feladata az MSZT gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek érdekében az MSZT tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.
(4) A pénzügyi ellenőrző bizottság véleményezi a tagdíj megállapítására, illetőleg módosítására vonatkozó javaslatot.
(5) A pénzügyi ellenőrző bizottság az MSZT éves költségvetését és az éves költségvetési beszámolót véleményezi.
(6) A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai tevékenységükért ellenszolgáltatásban nem részesülnek, kizárólag a közgyűlésnek tartoznak felelősséggel, és feladataik ellátása körében részükre az MSZT tisztségviselői, illetve vezetői utasítást nem adhatnak.

 Ügyintéző szervezet

24. §

	(1) Az ügyintéző szervezet feladata az alapszabály keretei között az MSZT működéséhez szükséges igazgatási és szervezési tevékenység ellátása.

(2) Az MSZT ügyintéző szervezetének vezetője az ügyvezető igazgató, aki az MSZT-vel munkaviszonyban áll. Az ügyvezető igazgatót a Szabványügyi Tanács jóváhagyásával az MSZT elnöke bízza meg és menti fel megbízatása alól.
 Az ügyvezető igazgató feladatait az MSZT elnökének irányításával, a közgyűlés határozatai és a Szabványügyi Tanács iránymutatásai szerint végzi, tevékenységéről időszakonként a Tanácsnak beszámol.

(3) Az ügyintéző szervezet felépítését és működését, valamint az ügyvezető igazgató feladatait az alapszabály keretei között a Szabványügyi Tanács határozza meg.

Az MSZT képviselete

25. §

(1) Az MSZT-t az elnök képviseli, aki ezt a jogát az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az ügyvezető igazgatóra, az ügyvezető igazgató pedig az általa megbízottakra átruházhatja.
(2) Az MSZT nevében aláírásra az elnök, valamint az alapszabályban meghatározott esetekben az ügyvezető igazgató jogosult, továbbá azok, akikre az ügyvezető igazgató az aláírási jogát átruházta. Az elnök távollétében, annak felhatalmazása alapján, az elnökhelyettesek is jogosultak aláírásra.

Törvényességi felügyelet

26. §

(1) Az MSZT feletti törvényességi felügyeletet a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter gyakorolja.

(2) A kijelölt miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály és a többi belső szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy az MSZT szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy a többi belső szabályzatot.

(3) Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.
	
	(4) Ha az MSZT működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, a kijelölt miniszter a bírósághoz fordul. 
A bíróság

a) megsemmisíti az MSZT testületi szervének jogsértő határozatát és új határozat hozatalát rendeli el,

b) felfüggesztheti az MSZT testületi szervének jogsérő határozatát és új határozat hozatalát rendeli el,

	(5) A felügyelő biztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni az MSZT közgyűlését. Ha a közgyűlés a működés törvényességét helyreállítja, az MSZT más testületi szerveinek és tisztségviselőinek működése sem függeszthető fel tovább.

	(6) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként, aki az MSZT-ben tisztséget nem viselhet.

	(7) A felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját.

27. §

Az MSZT azokat a határozatait, amelyekre a törvényességi felügyelet kiterjed, továbbá alapszabályát és egyéb önkormányzati szabályzatát - az elfogadástól számított 15 napon belül - köteles megküldeni a törvényességi felügyeletet ellátó miniszternek.

Az MSZT kapcsolatai

28. §

Az MSZT a Kormánnyal a kapcsolatot a kijelölt miniszter útján tartja.
Az MSZT a munkájáról szóló éves beszámolóját a Kormánynak is megküldi.

 29. §

(1) A nemzeti szabványosítást érintő nemzetközi kötelezettségeken alapuló jogszabályok kidolgozása során az MSZT együttműködik az érintett közigazgatási szervekkel.

(2) A közérdekű, különösen az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon, az emberi környezet, továbbá a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló jogszabályokat és az ezekhez kapcsolódó nemzeti szabványokat, az MSZT az érintett közigazgatási szervek véleményét kötelezően figyelembe véve dolgozza ki.

 30. §

Az MSZT együttműködik a gazdasági és szakmai érdekképviseleti szervezetekkel. Az együttműködés során az MSZT köteles az érdekképviseleti szervezeteket és a kamarákat tájékoztatni a nemzeti szabványosítási tevékenységet érintő kérdésekben.

31. §

Az MSZT a törvényben rögzített feladatai ellátásához szükséges adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló saját adatgyűjtés és más szervektől történő adatátvétel útján szerzi be. 

 Az MSZT vagyona és gazdálkodása

32. §

A törvény 2. mellékletében felsorolt vagyontárgyak tulajdonjogát a törvény hatálybalépésével egyidejűleg az MSZT szerzi meg, e vagyon az MSZT működését szolgálja.

33. §

(1) Az MSZT működésének forrásai:

a) tagdíj;
b) a nemzeti szabványok értékesítéséből befolyt bevétel;
c) az MSZT tanúsító rendszer (8. § (3) bekezdés) szerinti tanúsítási tevékenységből származó bevétel;
d) a nemzetközi együttműködés finanszírozását biztosító, központi költségvetésből kapott támogatás;
e) a nemzeti szabványok kidolgozásáért kapott díj;
f) az MSZT szolgáltatásaiért fizetett díj;
g) adományok, egyéb juttatások.

(2) Az MSZT működési hozzájárulásként tagdíjat állapít meg.

(3) Az éves állami központi költségvetésben kell az MSZT részére biztosítani a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetekben való képviselethez, illetve az ezekből eredő feladatok ellátásához a szükséges költségvetési hozzájárulást. 

	(4) A kormányzati szervek által igényelt nemzeti szabványok kidolgozását az MSZT díjazás ellenében végzi.

Átmeneti rendelkezések

34. §

(1) Az MSZT megalakításának előkészítésére előkészítő bizottságot kell alakítani, a (2) - (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) A szabványosításban érdekelt szervezetek a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül az MSZT felett törvényességi felügyeletet gyakorló miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) közölhetik, hogy részt kívánnak-e venni az előkészítő bizottság megalakításában.
 
(3) A miniszter a törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül összehívja azokat, akik az előkészítő bizottság megalakításában való érdekeltségüket kifejezték a (2) bekezdés szerint.

(4) Az előkészítő ülésen a (3) bekezdés szerint meghívottak megválasztják az előkészítő bizottság tagjait és elnökét. Az előkészítő bizottságnak hivatalból tagja a miniszter képviselője. Az előkészítő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 

35. §

(1) Az MSZT alakuló közgyűlését az előkészítő bizottság elnöke hívja össze, a törvény hatálybalépésétől számított 4 hónapon belül;

(2) Az előkészítő bizottság az alakuló közgyűlésnek javaslatot tesz:

 a) a közgyűlés levezető elnökének és más tisztségviselőinek személyére,
 b) az előkészítő bizottság tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyására, 
 c) az alapszabályra,
 d) az MSZT költségvetése vitelének ideiglenes szabályaira,
 e) az MSZT elnökének és elnökhelyetteseinek, a Szabványügyi Tanács választható tagjainak és a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjainak a személyére.

36. §

 (1) Az MSZT a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal.
 (2) Az MSZT bírósági nyilvántartásba vételével egyidejűleg az MSZH jogutód nélkül megszűnik.

(3) Az MSZT a működését az e törvény hatályba lépését követő 4 hónap elteltével kezdi meg.

(4) Azokat a köztisztviselőket, akiknek a közszolgálati jogviszonya a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XII. tv. (Kt.) 17. § (1) bekezdés a.) pontja alapján felmentéssel megszűnik, és az MSZT-vel munkaviszonyt létesítenek, a Kt. 18. §-ban meghatározott felmentési idő, továbbá a 19. § szerinti végkielégítés nem illeti meg.

(5) A munkaviszonyt létesítő személyek addigi közszolgálati jogviszonyban töltött idejét, az MSZT-nél munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. A munkaszerződés megkötése során gondoskodni kell arról, hogy a munkaviszonyt létesítő személyek a korábbi közszolgálati jogviszonyukhoz képest, hátrányosabb helyzetbe ne kerüljenek.

37. §

(1) Az alakuló közgyűlést követő 30 napon belül az alapszabályban meghatározott összetétellel létre kell hozni a Szabványügyi Tanácsot. Az MSZT elnöke a Szabványügyi Tanács jóváhagyásával megbízza az ügyvezető igazgatót. 

(2) Az MSZT elnöke közzéteszi a közgyűlés által jóváhagyott alapszabályt, valamint az ügyintéző szervezet és a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok Szabványügyi Tanács által jóváhagyott ügyrendjét.

 Záró rendelkezések

38. §

Ez a törvény a kihírdetését követő 30. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 50. §-a.

Hatályát veszti a nemzeti szabványosításról, valamint a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálási rendjének ideiglenes szabályairól szóló 42/1994. (III. 25.) Kormányrendelet a törvény hatálybalépésétől számított 4 hónap elteltével, egyidejűleg az MSZH feladata e törvény 33.-35. §-ban írt, az MSZT létrehozására, megszervezésére vonatkozó teendőkre korlátozódik.

39. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a katonai szabványosításra vonatkozó sajátos szabályokat.


						A nemzeti szabványosításról
						 szóló 1995. évi ..... törvény
							 1. melléklete

A szabványosítással összefüggő fogalmak 

1. Szabványosítás: olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra azzal a céllal, hogy a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb legyen.
2. Szabvány: elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. 
3. Szervezetek:
Szabványügyi szerv: olyan szabványosító szerv, amelyet nemzeti, regionális vagy nemzetközi szinten elismertek, és amelynek fő funkciója - alapszabályzatából adódóan - a közösség számára hozzáférhető szabványok kidolgozása és jóváhagyása vagy elfogadása.
Szabványosító szerv: a szabványosításban elismert tevékenységet végző szerv.
4. Nemzetközi szabványosítás: olyan szabványosítás, amelyben az ISO tagországok illetékes szervei részt vehetnek.
5. Nemzetközi szabvány: olyan szabvány, amelyet nemzetközi szabványosító vagy szabványügyi szervezet fogadott el és tett a közösség számára hozzáférhetővé.
	6. Nemzetközi Szabványügyi Szervezetek:

	ISO: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
	IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság

7. Európai szabványosítás: olyan szabványosítás, amelyben teljes joggal az EK-hoz (Európai Közösséghez) és az EFTA-hoz (Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz) tartozó országok illetékes szervei vehetnek részt.
Az európai szabványosítás az Európai Szabványügyi Szervezetek (CEN, CENELEC, ETSI) keretében folyó szabványosítás.
8. Európai szabvány: olyan szabvány, amelyet európai szabványügyi szervezet fogadott el és tett a közösség számára hozzáférhetővé.
	9. Európai Szabványügyi Szervezetek:

	CEN: Európai Szabványügyi Bizottság
	CENELEC: Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság
	ETSI: Európai Távközlési Szabványügyi Intézet

10. Nemzeti szabványosítás: valamely meghatározott ország szintjén végzett szabványosítás.
11. Nemzeti szabvány: olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet alkotott meg vagy fogadott el, és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.
12. Nemzeti szabványügyi szervezet: olyan önkormányzati elven alapuló testület, amely az alapszabályának megfelelően működik és a nemzeti szabványosítással összefüggő feladatokat látja el kormányzati felhatalmazás alapján.


 						A nemzeti szabványosításról
						 szóló 1995. évi ......törvény
							 2. melléklete

Az MSZT tulajdonába kerülő vagyon

Az MSZT tulajdonába kerülnek, az MSZH tulajdonában lévő vagyontárgyak - a laboratóriumok, a tanúsító és ellenőrző szervezetek akkreditálására rendelt vagyonrészek kivételével -, valamint az alább felsorolt ingatlanok:

1. A Budapest, IX., ker. 132. sz. tulajdoni lapon 36838 hrsz. alatt felvett \"lakóház, udvar\" megjelölésű Budapest IX., ker. Üllői út 25 sz. alatti belterületi ingatlannak a Magyar Állam tulajdonában, és a Magyar Szabványügyi Hivatal (Budapest, IX., ker. Üllői út 25.) kezelésében álló 21/38 része.

2. A Balatonmáriafürdő 1015. sz. tulajdoni lapon 838 hrsz. alatt felvett \"üdülőépület és udvar\" megjelölésű Balatonmáriafürdő Keszeg u. 54 sz. alatti, a Magyar Állam tulajdonában és a Magyar Szabványügyi Hivatal (Budapest, IX., ker. Üllői út 25.) kezelésében álló ingatlan.

3. A Ráckeve 4219 sz. tulajdoni lapon 4655 hrsz. alatt felvett \"üdülőépület és udvar\" megjelölésű Ráckeve Peregi Dunasor 27. sz. alatti, a Magyar Állam tulajdonában és a Magyar Szabványügyi Hivatal (Budapest, IX., ker. Üllői út 25.) kezelésében álló belterületi ingatlan.


INDOKOLÁS 
a nemzeti szabványosításról szóló 
törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A nemzetgazdaság átalakításának, a korszerű piacgazdaság kiépítésének lényegi eleme és előfeltétele a gazdasági fejlődést megalapozó jogszabályok és egyéb eszközök, így különösen a nemzeti szabványosítás, a tanúsítás és az akkreditálás új rendjének, szervezetének létrehozása és működési feltételeinek kidolgozása. E feladatok mielőbbi végrehajtását hazánk nemzetközi szerződésekben is vállalta.

A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek közötti társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás, közelebbről annak 73. cikke kimondja, hogy együttműködés útján csökkenteni kell a szabványosítás és a minőségtanúsítás (megfelelőségtanúsítás) területén Magyarország és az EK között meglévő különbségeket. Az együttműködés többek között arra irányul, hogy előmozdítsa a közösségi műszaki szabályok, az európai szabványok és megfelelőségtanúsítási eljárások használatát, ezeken a területeken a kölcsönös elismerésről szóló megállapodások megkötését és Magyarország részvételét az európai szervezetek () munkájában.

Az európai szabványosítás meghatározó szerepe mellett Magyarország számára változatlanul fontos a nemzetközi szabványosításban () való 
részvétel annál is inkább, mert a nemzetközi és az európai szabványügyi  szervezetek összehangolják tevékenységüket, és így a nemzetközi szervezetekben Magyarország teljes jogú tagsága lehetőséget ad arra, hogy közvetett úton a magyar érdekek az európai szabványügyi szervezetekben is érvényesíthetők legyenek.

A Kormány már 1990-ben határozatot hozott a nemzeti szabvány- és minőségtanúsítási rendszer továbbfejlesztésének feladatairól. A határozat 
előirányozta többek között az európai szabványügyi szervezetekhez való csatlakozást, a szabványosítás nemzetközivel azonos, új szervezeti és 
irányítási rendszerének kialakítását és a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály kidolgozását. A határozat rendelkezett az egyszintű nemzeti szabványkiadásról is.

Az új szervezeti és irányítási rendre való áttérést, a nonprofit szervezetek új típusainak a hazai jogrendszerünkben való megjelenése nyitotta meg. A Ptk. módosított 65. §-a teszi lehetővé a nyilvántartott tagsággal és önkormányzattal rendelkező köztestületek létrehozását, amelyek törvényben meghatározott közfeladatokat látnak el az ehhez szükséges jogosítványokkal, és ezeket önigazgatás útján érvényesítik. A különböző  érdekszférák befolyásától mentes össztársadalmi igényeket kielégítő működés szempontjából ez a szervezeti forma a legmegfelelőbb mind a nemzeti szabványosítás, mind az akkreditálás új rendjének  kialakításához. Az európai gyakorlat is azt mutatja, hogy az egyes országokban működő társintézmények jogállása is hasonló.

Az új rendszer figyelembe veszi a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek dokumentumait, az EK szabványosítással összefüggő határozatait, ajánlásait, az egyes európai országok szabályozásbeli és működési tapasztalatait. 

Az európai országokban a szabványosítással összefüggő szabályozás általában kétszintű. Az állam és a nemzeti szabványügyi szervezet kapcsolatát magas szintű jogszabály rendezi, a nemzeti szabványok kidolgozása és jóváhagyása pedig a nemzeti szabványügyi szervezet belső eljárási szabályai szerint történik.

A törvénytervezet felépítésében és tartalmában megfelel az európai mintáknak, azaz csak a legfontosabb elveket, feladatokat, szervezeti kérdéseket, a kormányzattal való kapcsolatot és együttműködést rögzíti, ugyanakkor lehetőséget ad az önkormányzati működés keretében az eljárási kérdések más eszközzel (pl. alapszabályban) történő rendezésére, meghatározva azokat az alapkövetelményeket, amelyeket a belső normák megalkotása során be kell tartani.

A hazai szabályozás szintjének megválasztásakor a Ptk. 65. §-át kellett figyelembe venni, amely szerint a köztestület létrehozását csak törvény rendelheti el és a köztestület által ellátandó közfeladatokat továbbá az ehhez szükséges jogosítványokat is csak törvény állapíthatja meg. A nemzeti szabványügyi szervezet a javaslat szerint közfeladatot ellátó köztestület. Ez teszi szükségessé az e területre vonatkozó szabályozás törvényi szintű megalkotását.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A javaslat a nemzetközi és az európai gyakorlathoz igazodva fogalmazza meg, a magyar nemzeti szabványosítás által elérendő célokat. 
A piacgazdaságban illetve a nemzetközi gyakorlatban:

-	a szabványosítás alapvetően önkéntes, közhasznú tevékenység;
-	a közmegegyezésen alapuló önkéntes szabványok kidolgozásában, a közigazgatás és a gazdálkodói szféra egyaránt, érdekeltségének arányában résztvesz, azt anyagilag támogatja;
-	a szabványosítással foglalkozó szervezetek nonprofit szervezetek.

A javaslat által felsorolt célkitűzések is mutatják a nemzeti szabványosításnak a jogi szabályozásban illetőleg a gazdaság fejlesztésében betöltött szerepét.

A 3. §-hoz

A vonatkozó nemzetközi és európai joganyag áttanulmányozása során megfigyelhető volt, hogy azok az országok amelyek gazdaságukkal illeszkedni kívánnak az európai normákhoz, nemzeti szabványosításuk eljárási-, működési szabályait jól körülhatárolt alapelvek szerint végzik.

A javaslat ennek megfelelően, alkalmazkodva az európai megoldásokhoz tartalmazza azokat a legfontosabb alapelveket, amelyek a nemzeti szabványosítás rendszerének felépítését és működését áthatják.
Ezen alapelvek betartása, minden közreműködő számára elengedhetetlenül szükséges.

A 4. - 5. §-hoz

A javaslat által adott fogalommeghatározás jellegében és funkciójában gyökeresen eltér, a tervutasításos gazdaságirányítási rendszer által meghonosított szabványdefiníciótól. A szabvány többé nem az állami irányítás eszköze, ahogy azt a jogalkotásról szóló törvény szabályozta, hanem arra felhatalmazott szervezet által jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott, általános és ismételten alkalmazható normákat tartalmazó műszaki dokumentum.

A javaslat jogrendünkben meghonosítja a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet /ISO/ által alkotott fogalommeghatározást, amelyet az európai szabványügyi szervezetek is  átvettek. 
A szabványosítással összefüggő további fogalmakat a közérthetőség kedvéért külön melléklet foglalja össze.
Igen fontos rendelkezés az, hogy nemzeti szabványt csak a nemzeti szabványügyi szervezet alkothat meg, fogadhat el és tehet a nyílvánosság számára hozzáférhetővé. Ezzel végérvényesen megszűnik hazánkban a többszintű nemzeti szabványkiadás. Az államigazgatási szervek, minisztériumok szabványkibocsátása Európában nem gyakorlat, és a nemzeti szabványosítás alapelveivel is ellentétes.

A nemzeti szabványosítás egységes rendszerének kialakítását a nemzetközi és az európai szabványok átvételének megfelelő kézbentartását szolgálja az a szabály, hogy a nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni hazánkban, csak nemzeti szabványként lehet.

A nemzeti szabvány jele: MSZ (Magyar Szabvány)

A 6. §-hoz

A javaslat egyik legfontosabb és a korábbi rendtől teljesen eltérő rendelkezése az, hogy a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes. Ez teljes egészében megfelel az európai normáknak, és összhangban áll a nemzeti szabványosítás alapelveivel.

A nemzeti szabványosításnak a jogi szabályozáshoz kapcsolódó, azt kiszolgáló szerepét jelzi, hogy lehetőség van a nemzeti szabvány kötelezővé tételére. Az állami szabályozás szempontjából kiemelt területeken (biztonságtechnika, egészség, környezet, fogyasztói érdekek védelme) jogszabály a szabvány kötelező alkalmazását elrendelheti. Jogszabály alatt értelemszerűen miniszteri rendelet is értendő.
A javaslat csak a szabványosítás alapelveinek (önkéntesség, nyitottság, közmegegyezés egyéni vagy csoportérdekek kizárása stb.) maradéktalan érvényesülésével a nemzeti szabványügyi szervezet által kidolgozott szabvány, azaz a nemzeti szabvány kötelező alkalmazásának elrendelését teszi lehetővé, egyéb szabványokét nem. Jogszabály azonban továbbra is tartalmazhat kötelező műszaki követelményeket, illetve előírásokat.

A nemzeti szabványjelet a szabványnak való megfelelőség jelölésére bárki használhatja, amennyiben a nemzeti szabványügyi szervezet által kidolgozott jelhasználati szabályokat betartja.

A 7. - 12. §-hoz

A nemzeti szabványosítás szerve a Magyar Köztársaságban, az erre kizárólagos jogkörrel felhatalmazott köztestületként működő Magyar Szabványügyi Testület.

Az MSZT, ismérveiben megfelel az európai társintézmények jellemzőinek.
A nemzeti szabványosítás szintjén, általában az európai országokban egy szervezet rendelkezik kormányzati felhatalmazással a nemzeti szabványok kiadására, a nemzetközi és a regionális szabványügyi szervezetekben az ország képviseletére és az európai műszaki integrációval kapcsolatos kormányzati feladatoknak a szabványosítás oldaláról történő megalapozására. A nemzeti szabványügyi szervezet felépítése és működési rendje, illetve a szabványosítás törvényi szabályozása olyan, hogy a nemzeti szabványügyi testület megfelel a nemzetközi, illetve az európai szervezetekbeli  tagságából adódó követelményeknek.  Ennek megfelelően e szervezetnek a feladata, hogy nemzeti szabványként honosítsa a nemzetközi és az európai szervezetek által kidolgozott szabványokat, felelősséget vállalva azok szöveghűségéért és a korábbi, ezekkel ellentétes előírások visszavonásáért. A szervezet illetékességi területén, a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek szakbizottságaiban biztosítja az ország szakmai érdekeinek a képviseletét, és a szabványok kidolgozásakor érvényesíti a nemzeti igényeket különös tekintettel azokra a szakterületekre, ahol az ország műszaki fejlesztési eredményei erre megfelelő alapot adnak. 
A szervezet alapvető működési elve, hogy a szabványosítás szakmai kérdéseiről a nemzeti szabványügyi szervezet részét képező, szakmák szerint elkülönült, önkéntes alapon szerveződő, állandó műszaki bizottságok döntenek. A szabványtervezeteket a műszaki bizottságok által kijelölt, az adott területen legelismertebb szakértők dolgozzák ki és terjesztik elő műszaki bizottsági egyeztetésre és jóváhagyásra, az erre vonatkozó eljárási rend szerint. A műszaki bizottságoknak tükrözniök kell egyrészt az európai és a nemzetközi szabványügyi szervezetek műszaki bizottsági rendszerét, valamint önkéntességi alapon (a szabványügyi testületbeli tagságuk révén is) magukba kell foglalniuk a nemzetgazdaság érdekelt  intézményeinek (gazdálkodó  szervezetek,  szakmai  érdekképviseleti  szervezetek,  kutató  és fejlesztő intézetek, oktatási intézmények, közszolgálati intézmények stb.) képviselőit. 

Az MSZT-nek a javaslatban felsorolt feladatai is a nemzeti szabványügyi szervezettel szemben támasztható követelményekhez igazodnak. Ide tartozik a nemzeti szabványok kiadása, a nemzetközi és az európai szabványok honosítása, a nemzeti szabványállomány gondozása, a nemzeti és a nemzetközi képviselet, a módszertani kérdések kidolgozása, szaktanácsadás, szakvélemények készítése, kiadványok összeállítása.
Igen fontos feladatkör a nemzeti szabványjel használata, feltételeinek a kidolgozása és ehhez kapcsolódva a nemzeti szabványoknak való megfelelőség tanúsítása. Az MSZT feladata a vonatkozó európai szabványok alapján a tanúsítási tevékenység rendszerbe foglalása, továbbá a minőségbiztosítási rendszerek tanúsítására vonatkozó tanúsítási rendszer létrehozása.

Az MSZT a jogalkotó szerv felkérése alapján, gondoskodik a közérdekű, különösen az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon és az emberi környezet védelmét, továbbá a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló jogszabályokhoz kapcsolódó nemzeti szabványok kidolgozásáról, illetve kiadásáról, továbbá közreműködik a nemzetközi és az európai  kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással összefüggő jogalkotói munkában. Ez a felhatalmazás az európai szabályozás egyenes következménye. A nemzeti szabványrendszerünkbe bevezetett, illetve bevezetendő európai szabványok ugyanis az EK-direktívákat honosító hazai jogszabályokkal már a Közösség szabályozási mechanizmusa szerint eleve kényszerkapcsolatban vannak. Ennek tükröződnie kell a nemzeti szabványosítással összefüggő szabályozásban is, azaz a felhatalmazott testületnek ki kell elégítenie a jogi szabályozással kapcsolatos nemzeti szabványosítási igényeket.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkhoz szükséges szabványok honosítása kormányzati felelősség. Az erre vonatkozó megbízás kiadásához a Kormány illetékes szervének az anyagi fedezetet biztosítania kell. 

Az MSZT feladatköréhez kapcsolódva ellátja, a nemzeti szabványosítással összefüggő oktatási feladatokat.

Az MSZT hasonlóan az európai országok nemzeti szabványügyi szerveihez, információs központjában rendszerbe foglaltan gyűjti a hazai, nemzeti szabványokat, a nemzetközi és az európai továbbá az egyéb külföldi szabványokat, tervezeteket és szabványosítással kapcsolatos dokumentumokat. Ezekről az információkat az érdeklődők rendelkezésére bocsátja.

Az MSZT a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő módon vezeti a javaslatban felsorolt nyilvántartásokat. 

A 13. - 14. §-hoz

A törvény keretjellegéből adódóan, a nemzeti szabványosítás szervezeti rendje és működése szempontjából fontos előírásokat,  az alapszabály és egyéb  belső eljárási szabályok tartalmazzák.

Mivel az MSZT, mint köztestület, közfeladatokat lát el, a törvény garanciális okból deklarálja azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyre a belső szabályozásnak ki kell térnie. Ezek adódnak egyrészről az MSZT feladataiból, másrészt a nemzeti szabványosítás alapelveiből. Itt külön ismét ki kell emelni az önkéntességet, a nyílvánosságot és az érdekelt körök kiegyensúlyozott részvételét a nemzeti szabványok megalkotására és jóváhagyására vonatkozó eljárásban. Az alapszabály és az eljárási rend megalkotása során is támaszkodni lehet az európai társszervezetek gyakorlatára.

A 15. §-hoz

Az MSZT tagja lehet bármely jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, aki az alapszabályt magára nézve kötelezőnek elfogadja és a nemzeti szabványosítás célkitűzéseit, intézkedéseit támogatni kívánja.

A meghatározásból kitűnik, hogy a javaslat nem kíván lehetőséget adni arra, hogy természetes személyek is az MSZT tagjaivá váljanak. A nemzeti szabványosítás általában, a gazdasági szabályozásban és a gazdálkodásban érintett szervezetek tevékenységével függ össze, akik azt anyagilag is támogatják. Természetes személyek részvétele általában nem indokolt, és pl. a Német Szabványügyi Intézetnél  - a DIN-nél - sem teszik ezt lehetővé.

A tagság különböző formáit és feltételeit részleteiben az alapszabály rendezi.

A 16. - 25. §-hoz

A javaslat felsorolja az MSZT, mint önkormányzattal rendelkező köztestület szervezeteit, leírja a legfontosabb hatásköri jogosítványokat valamint működésük lényegi szabályait, továbbá a különböző szervek egymáshoz való kapcsolatát.

Az MSZT legfőbb vezető testülete a közgyűlés, amely dönt az alapszabály jóváhagyásáról, valamint megválasztja az MSZT vezető tisztségviselőit. 

A Szabványügyi Tanács gondoskodik az MSZT folyamatos működésének irányításáról, jóváhagyja és ellenőrzi az éves költségvetést, továbbá a nemzeti szabványosítás távlati és éves programjait. A Szabványügyi Tanács tagjait kétharmad részben a közgyűlés választja, egyharmad részben a szabványosításban érdekelt központi közigazgatási szervek delegálják. A Szabványügyi Tanács összetételének a meghatározása kifejezi azt az igényt, hogy az állam a nemzeti szabványosítás irányításában kellő súllyal és befolyással rendelkezzen.

A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok, az MSZT önkéntes alapon szerveződő szakmai alapegységei, amelyek egy-egy szakterület nemzeti szabványosítási feladatait operatívan és felelőséggel látják el. A bizottságok a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek szakbizottságainak hazai tükörbizottságaiként jönnek létre, és működésük folytán lehetővé teszik a hazai nemzeti szabványosítás integrálódását a nemzetközi és az európai rendszerbe.

A pénzügyi ellenőrző bizottság az MSZT gazdálkodásának ellenőrzésére hivatott.

Az ügyintéző szervezet az MSZT működéséhez szükséges adminisztratív tevékenységet látja el.

A 26. - 27. §-hoz

A javaslat meghatározza, hogy az MSZT felett a törvényességi felügyeletet, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter gyakorolja. Ez megfelel a köztestületi forma, és az MSZT által ellátott közfeladatok jellegének. A javaslat tételesen állapítja meg, hogy a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter milyen jogosítványokkal rendelkezik.

A 28. - 31. §-hoz 

A javaslat felvázolja az MSZT kapcsolatrendszerét, kitérve arra, hogy a közfeladatok ellátása során milyen szervezetekkel kell szorosan együttműködnie. 
Azon túlmenően, hogy az MSZT munkájáról beszámol a Kormánynak, szoros kapcsolatban van a jogszabályalkotásra hivatott kormányzati szervekkel, ez következik a nemzeti szabványosításnak a jogi szabályozást segítő kiegészítő szerepéből. 
A nemzeti szabványosítás gazdaságformáló szerepéből adódik az együttműködési kötelezettség, a gazdasági és szakmai érdekképviseleti szervezetekkel.

A 32. - 33. §-hoz 

A javaslat rendelkezik az MSZT működéséhez szükséges anyagi eszközökről.

Az MSZT tulajdonába kerül a Magyar Szabványügyi Hivatal, mint központi közigazgatási szerv által kezelt állami vagyon. Ez azért is indokolt, mert a tevékenységet a tervutasításos gazdasági irányítási rendszert megelőző időszakban ellátó egyesület, a \"Magyar Szabványügyi Intézet Egyesület\" 1948-ban történő államosításakor, annak vagyonát állami tulajdonba vették.

Az MSZT-nek hosszabb távon olyan feltételekkel kell gazdálkodnia és olyan bevételekkel kell számolnia, ahogy az az európai társintézményeknél tapasztalható. Ennek megfelelően mintegy 30-50 % az állami támogatás részaránya, hozzávetőleg 50 % a nemzeti szabványok és a szolgáltatások értékesítéséből elért bevétel, amit nem meghatározó mértékben tagdíj és egyéb bevételek egészítenek ki.

Hazánkban az átmeneti időszakban az államnak, a költségvetésen keresztül fokozott mértékben kell a nemzeti szabványosítást támogatnia, mivel a gazdálkodók teherviselő képessége korlátozott, és a nemzeti szabványosításban való érdekeltségük is csak fokozatosan válik anyagiakban is kifejezhetően meghatározóvá. 

A költségvetésből kell fedezni az európai jogharmonizációhoz kapcsolódó szabványok kidolgozásának és a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetekben való képviselet ellátásának a költségeit.

A 34. - 37. §-hoz

A javaslat nagy súlyt fektet az MSZT megalakulásának előkészítésével összefüggő feladatok körültekintő meghatározásához. Jelen esetben a magyar jogrendben olyan előzmény nélküli lépésről van szó, amikor egy központi közigazgatási szerv feladatkörét, annak megszűnésével egyidejűleg egy nem állami szervezet, egy köztestület veszi át.

A javaslat gondoskodik arról, hogy az új szervezet létrehozása demokratikus keretek között, az érdekeltekből létrehozott előkészítő bizottság irányításával történjen, megfelelő ütemtervet vázol fel az MSZT különböző szervezetei megalakítására.

A javaslat kitér, a jogutód nélkül megszünő MSZH által foglalkoztatott köztisztviselők munkajogi helyzetének rendezésére is.

A 38. §-hoz

A jogalkotásról szóló  1987. évi XI. törvény folyamatban lévő felülvizsgálata előtt szükséges e törvény 50. §-ának, - amely a szabványra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza - hatályon kívül helyezése. A szabvány mint közmegegyezéssel elfogadott, önkéntesen alkalmazandó, műszaki tartalmú dokumentum, nem tekinthető az állami irányítás jogi eszközének. A hivatkozott törvényszakasz hatályon kívül helyezése azért sem jelent gondot, mert e törvényjavaslat a nemzeti szabvány jellegére és alkalmazására vonatkozóan pontos meghatározást tartalmaz.

A törvény hatálybalépésével egyidejűleg, értelemszerűen hatályát veszti a nemzeti szabványosítás átmeneti rendjéről és az MSZH ideiglenes feladat- és hatásköréről szóló 42/1994. (III. 25.) Korm. rendelet. 


Európai Szabványügyi Szervezetek:
	CEN Európai Szabványügyi Bizottság
	CENELEC Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság
	ETSI Európai Távközlési Szabványügyi Intézet

Nemzetközi Szabványügyi Szervezetek:
	ISO Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
	IEC Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Ç
ü







-


á"
