"1ż


1995. évi ...... törvény
a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenôrzô szervezetek
akkreditálásáról



Az Országgyľlés annak érdekében, hogy elôsegítse

az európai és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelô hazai akkreditálási rendszer kialakítását,

a nemzetközi megállapodások megfelelôség tanúsításra vonatkozó cikkeinek végrehajtását,

a nemzeti akkreditálás rendszerérôl a következô törvényt alkotja:

Az akkreditálás célja

1. 

(1)	Az akkreditálás annak hivatalos elismerése, hogy valamely szervezet vagy intézmény felkészült bizonyos tevékenységek (vizsgálat, tanúsítás, ellenôrzés) meghatározott feltételek szerinti végzésére.

(2)	Az akkreditálás a magyar nemzetgazdaság korszerľ piacgazdasággá való átalakulása, a nemzetgazdaság szereplôi piacképességének növelése, a kereskedelem indokolatlan mľszaki akadályainak elhárítása érdekében elô kell segítse a termékek és a szolgáltatások többszöri vizsgálatának kiküszöbölését. A tanúsítványok kölcsönös elfogadása érdekében lehetôvé kell tenni a tanúsítást végzô szervek felkészültségének igazolását, elismerését.

2



A törvény hatálya

2. 

(1)	A törvény hatálya jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezetek azon vizsgáló és kalibráló laboratóriumaira, tanúsító és ellenôrzô szervezeteire terjed ki, amelyek az elôírt feltételeknek megfelelnek.

(2)	Az akkreditálás csak abban az esetben elôfeltétele a hatósági vizsgálatra, tanúsításra vagy ellenôrzésre való kijelölésnek, ha azt jogszabály elrendeli.

(3)	A nemzeti akkreditálás rendszerének keretében, a törvény mellékletében feltüntetett szabványokban, valamint a mérésügyrôl szóló 1991. évi XLV. törvényben foglaltak figyelembevételével, a következô szervezetek akkreditálhatók:

a) vizsgálólaboratóriumok,
b) kalibrálólaboratóriumok,
c) terméktanúsító szervezetek,
d) minôségügyi rendszert tanúsító szervezetek,
e) személyzettanúsító szervezetek,
f) ellenôrzô szervezetek

Fogalommeghatározások

3. 

E törvény alkalmazásában a fogalmakat a mellékletben feltüntetett szabványok szerint kell értelmezni.



3



Alapelvek

4. 

Az akkreditálás során érvényesíteni kell a következô alapelveket:

a) az áttekinthetôséget és a nyilvánosságot,
b) a közérdek képviseletét,
c) az igénybevétel önkéntességét,
d) a függetlenséget a különbözô érdekcsoportok túlsúlyától,
e) a közigazgatási szervek részvételi lehetôségének biztosítását,
f) az akkreditáló szervekre vonatkozó, a mellékletben meghatározott szabványok
    alkalmazását,
g) harmonizálást az akkreditálás nemzetközi és európai eljárási rendjével.

A Nemzeti Akkreditáló Testület

5. 

(1)	A Magyar Köztársaság nemzeti akkreditáló szervezete e törvény felhatalmazása alapján a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: NAT).

(2)	A NAT köztestület (Ptk. 65. ), amely az alapszabályának megfelelôen mľködik. Köztestületként a nemzeti akkreditálás rendszerét irányító, mľködtetô, ellenôrzô és akkreditálást végzô tevékenységet lát el.

(3)	A NAT jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.





4

A NAT feladatai

6. 

(1)	A NAT fô feladatai:

a)	a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok, a tanúsító és az ellenôrzô szervezetek akkreditálásának odaítélésére, felülvizsgálatára, felfüggesztésére és jogosultságuk visszavonására vonatkozó eljárási szabályok kidolgozása, felülvizsgálata és módosítása a nemzetközi és európai eljárások figyelembevételével,

b)	a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok, a tanúsító és az ellenôrzô szervezetek akkreditálása, felülvizsgálata, felfüggesztése vagy visszavonása,

c)	az akkreditálási eljárásokba bevonandó minôsítôkkel szemben támasztott követelmények kidolgozása, az alkalmazott minôsítôk kijelölése és értékelése,

d)	a képviselet a nemzetközi és az európai akkreditálási szervezetekben,

e)	a két- és többoldalú együtmľködési és kölcsönös elismerési megállapodások kezdeményezése és megkötése az akkreditálás területén,

f)	közremľködés az akkreditálással összefüggô nemzeti, európai és nemzetközi szabványosítási tevékenységben,

g)	részvétel az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszeren kívüli képzés szervezésében,

h)	szaktanácsadás akkreditálási kérdésekben,


5


i)	az akkreditálással kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentáció gyľjtése és tárolása.

(2)	Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt feladatokat a NAT a szakmai akkreditáló bizottságokon keresztül látja el.

(3)	A NAT ellátja mindazokat a további feladatokat, amelyeket más jogszabály, a NAT feladatkörébe utal és azt a NAT az alapszabályában rögzíti.

7. 

(1)	A NAT a törvényben rögzített feladatai ellátásához szükséges adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló, saját adatgyľjtés és más szervektôl adatátvétel útján szerzi be.

(2)	A NAT közhiteles nyilvántartást vezet:
a)	az akkreditálást kérelmezô és az akkreditált vizsgáló, kalibráló, tanúsító és ellenôrzô szervezetekrôl,

b)	a NAT tagjairól,

c)	az akkreditálási tevékenységet folytató bizottságokról és azok tagjairól,

d)	az akkreditálási eljárásokban alkalmazott minôsítôkrôl,

e)	az akkreditálással összefüggô szabványokról, útmutatókról és egyéb dokumentumokról.

(3)	A nyilvántartásba bárki díjtalanul betekinthet. A NAT - kérésre általában díjazás ellenében - a nyilvántartásból kivonatot (másolatot) szolgáltat.



6


A NAT tagjai

8. 

(1)	A NAT tagjai:

a)	a hivatalból a minisztériumok, a Magyar Szabványügyi Testület, az Országos Mérésügyi Hivatal és az érintett kamarák.

b)	az akkreditált státusz fennálásának idôtartamára az akkreditált szervezetek,

c)	az Akkreditálási Tanács jóváhagyásával az érdekképviseleti szervezetek, a tudományos és mľszaki egyesületek és a felsôoktatási intézmények,

ha az alapszabályt magukra nézve kötelezônek elfogadják.

(2)	A tagok jogait és kötelezettségeit a NAT alapszabálya állapítja meg.

A NAT szervei

9. 

A NAT szervei:

a)	a közgyľlés,
b)	az Akkreditálási Tanács,
c)	a pénzügyi ellenôrzô bizottság,
d)	a fellebbviteli bizottság,
e)	a szakmai akkreditáló bizottságok,
f)	az ügyintézô szervezet.


7


Közgyľlés és tisztségviselôk

10. 

(1)	A NAT legfôbb szerve a közgyľlés, amelyet az alapszabályban meghatározott idôközönként, de évente legalább egyszer össze kell hívni.

(2)	A közgyľlést - a napirend megjelölésével - a NAT elnöke hívja össze.

(3)	Rendkívüli közgyľlést kell tartani, amennyiben ezt - a napirend megjelölésével - a közgyľlés szavazásra jogosult tagjainak egyharmada írásban kéri.

11. 

(1)	A közgyľlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van. Amennyiben határozatképtelen a közgyľlés, újra össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyľlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(2)	A NAT alapszabálya elfogadásához és módosításához a közgyľlésen szavazásra jogosultak kétharmadának szavazata szükséges.

12. 

(1)	A közgyľlés hatáskörébe tartozik:

a)	az alapszabály jóváhagyása és módosítása,
b)	döntés az éves beszámoló elfogadásáról,
c)	az Akkreditálási Tanács választható tagjainak megválasztása és felmentése,
d)	a NAT elnökének és elnökhelyettesének megválasztása és felmentése,
e)	a pénzügyi ellenôrzô bizottság, továbbá a fellebbviteli bizottság tagjainak megválasztása és felmentése,

8

f)	az Akkreditálási Tanács, a pénzügyi ellenôrzô bizottság és a fellebbviteli bizottság beszámoltatása,
g)	mindaz, amit e törvény és az alapszabály a közgyľlés hatáskörébe utal,
h)	a NAT szervezetét és mľködését érintô kérdésekben való döntés.

(2)	A közgyľlés elnöki, illetve elnökhelyettesi tisztjét a NAT elnöke, illetve elnökhelyettese látja el.

13. 

A közgyľlés lefolytatásának, a határozathozatalnak és a választásoknak a rendjét a NAT alapszabálya állapítja meg.

14. 

(1)	Az alapszabályban meghatározott idôre a NAT elnökét és elnökhelyettesét - aki egyben az Akkreditálási Tanács elnöke és elnökhelyettese - a közgyülés választja.

(2)	Az elnök tevékenységéért a közgyľlésnek felel.

15. 

(1)	Az elnök képviseli a NAT-ot. Az Akkreditálási Tanács jóváhagyásával megbízza, illetôleg felmenti az ügyvezetô igazgatót. Ellátja az alapszabályban számára megállapított feladatokat.

(2)	Az elnök képviseleti jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve az ügyvezetô igazgatóra átruházhatja.

(3)	Az elnököt akadályoztatása esetén távollétében az elnökhelyettes helyettesíti.



9


Az alapszabály

16. 

(1)	A NAT az alapszabályában biztosítja:

a)	az akkreditálásban érdekelt központi közigazgatási szervek, a gyártók, a forgalmazók és a fogyasztók  érdekképviseleti szervezetei, a szakmai érdekképviseleti szervezetek, a minôségüggyel foglalkozó társadalmi szervezetek, az akkreditált szervezetek és egyéb, az akkreditálásban érdekelt szervezetek megfelelô részvételét a NAT szervezetei munkájában, gondoskodva arról, hogy egyetlen érdek se váljon meghatározóvá;

b)	a NAT szerveinek mľködésére és az akkreditálásra vonatkozó eljárási szabályok megalkotását az akkreditálás alapelvei,valamint az akkreditáló szervezetekre vonatkozó szabványok, továbbá az egyéb európai és nemzetközi elôírások figyelembevételével.


(2)	Az alapszabály állapítja meg:

a)	a NAT szervei létrehozásának, megbízásának, valamint mľködésének szabályait,

b)	a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok, a tanúsító és az ellenôrzô szervek akkreditálására és annak felülvizsgálatára, felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó eljárások rendjét,




10

c)	a NAT és az akkreditált szervek tevékenységével kapcsolatban benyújtott panaszok elbírálásának eljárási rendje részletes szabályait,

d)	az akkreditálási eljárás során alkalmazott díjszabás megállapításának módját és mértékét, kivéve az Országos Mérésügyi Hivatal feladatkörével összefüggésben, a mérésügyi igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendô díjak megállapításáról szóló külön jogszabályban foglaltakat,

e)	a nemzeti akkreditálási jel alkalmazásának és az akkreditált státuszra való hivatkozás feltételeit,

f)	a NAT gazdálkodásának szabályait.

g)	az akkreditálásba bevonandó minôsítôkkel szemben támasztott követelményeket,

h)	a fellebbviteli bizottság tagjai szakképesítésére vonatkozó szabályokat.

(3)	Az alapszabály a közgyľlés által meghatározott egyéb rendelkezéseket is tertalmazhat.

Akkreditálási Tanács

17. 

(1)	Az Akkreditálási Tanács mindenkori összetételében a szavazati joggal rendelkezô tagok körében

a)	40 %-os arányt képviselnek a hivatalból tagok (a NAT elnöke és elnökhelyettese, a minisztériumok, a Magyar Szabványügyi Testület, az Országos Mérésügyi Hivatal és a gazdasági kamarák),


11

b)	30 %-os arányt képviselnek az akkreditált szervezetek,

c)	30 %-os arányt képviselnek a a NAT tagsággal bíró érdekképviseleti szervezetek, a tudományos és mľszaki egyesületek és a felsôoktatási intézmények képviselôi.

(2)	A NAT elnöke, illetve elnökhelyettese tölti be az Akkreditálási Tanács elnöki, illetve elnökhelyettesi tisztéségét is, a Tanácsban mindkettô szavazati joggal rendelkezik.

(3)	A szakmai akkreditáló bizottságok elnökei az Akkreditálási Tanács tanácskozási jogú, de szavazati joggal nem rendelkezô tagjai.

(4)	A NAT ügyvezetô igazgatója hivatalból titkára az Akkreditálási Tanácsnak és ilyen minôségben vesz részt az ülésein.

(5)	Az Akkreditálási Tanács hatáskörébe tartozik:

a)	az alapszabály, illetve szükség szerinti módosítása, közgyľlés elé terjesztése és az egyéb belsô szabályzatok jóváhagyása,

b)	a NAT mľködésének elvi irányítása két közgyľlés közötti idôszakban, a közgyľlés határozatainak megfelelôen,

c)	a NAT ügyvezetô igazgatója felmentésének és kinevezésének jóváhagyása,

d)	az éves költségvetés jóváhagyása és végrehajtásának ellenôrzése, illetve az ezekrôl készült beszámoló jóváhagyása,

e)	a NAT szolgáltatásaiért fizetendô díj megállapítása,

f)	a NAT ügyvezetô igazgatójának beszámoltatása,

12

g)	a szakmai akkreditáló bizottságok létrehozása és megszüntetése, elnökeiknek megbízása és felmentése, továbbá mľködésük szabályainak a jóváhagyása, mľködésük felügyelete, valamint a mľködésükkel kapcsolatos vitás kérdésekben állásfoglalás és döntés,

h)	döntéshozatal külföldi akkreditáló szervek által kiadott akkreditálási okiratok elismerésérôl,

i)	az akkreditálással kapcsolatos oktatási tevékenység koncepciójának véleményezése,

j)	a Kormány részére szóló beszámoló jóváhagyása,

k)	a NAT és szervei belsô szabályzatainak, valamint ezek módosításának jóváhagyása.

Pénzügyi ellenôrzô bizottság

18. 

(1)	A közgyľlés legalább háromtagú pénzügyi ellenôrzô bizottságot választ. A pénzügyi ellenôrzô bizottság tagjának csak olyan személy választható, aki nem tagja az Akkreditálási Tanácsnak, a fellebbviteli bizottságnak, a szakmai akkreditáló bizottságoknak és az ügyintézô szervezetnek.

(2)	A pénzügyi ellenôrzô bizottság hatáskörébe tartozik a NAT gazdálkodásának ellenôrzése. Ennek keretében a pénzügyi ellenôrzô bizottság a NAT bármely szervétôl minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, ill. iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.

(3)	A közgyľlés a NAT éves költségvetésérôl és az éves költségvetési beszámolóról a pénzügyi ellenôrzô bizottság véleményének ismeretében dönt.


13

Fellebbviteli bizottság

19. 

(1)	A közgyľlés 3 éves idôtartamra 3 tagból álló fellebbviteli bizottságot választ. A fellebbviteli bizottság tagjának csak olyan személy választható, aki nem tagja az Akkreditálási Tanácsnak, az ellenôrzô bizottságnak, a szakmai akkreditáló bizottságoknak és az ügyintézô szervezetnek.
	A fellebbviteli bizottság 1 jogi és 2 mľszaki végzettségľ, legalább 10 éves gyakorlattal rendelkezô szakemberbôl áll.

(2)	A fellebbviteli bizottság hatáskörébe tartozik a NAT akkreditálásra (odaítélés, felfüggesztés, visszavonás) vonatkozó döntései, valamint az akkreditált szervek tevékenysége ellen benyújtott panaszok kivizsgálása.

(3)	A fellebbviteli bizottság minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve iratot megtekinthet, amely feladatai ellátásához szükséges. A fellebbviteli bizottság feladatai ellátása során birtokába jutott üzleti titkot köteles megôrizni.

20. 

(1)	A fellebbviteli bizottság a panasz benyújtásától számított 30 napon belül az érdekelt feleket meghallgatja, és az ügyben határozatot hoz.

(2)	A fellebbviteli bizottság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat kézbesítésétôl számított 30 napon belül az érdekelt fél keresettel kérheti a bíróságtól a határozat felülvizsgálatát.

(3)	A fellebbviteli bizottság az általa hozott határozat felülvizsgálata iránti keresetet - az ügy irataival együtt - a beérkezéstôl számított 8 napon belül az illetékes bíróságnak küldi meg.



14

21. 

A fellebbviteli bizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a közgyľlésnek tartoznak felelôsséggel.

Szakmai akkreditáló bizottságok

22. 

(1)	A szakmai akkreditáló bizottság összetételét az alapszabályban meghatározott feltételekkel a bizottság elnöke és a NAT ügyvezetô igazgatója javasolja és jóváhagyásra elôterjeszti az Akkreditálási Tanácsnak.

(2)	A szakmai akkreditáló bizottságok feladata szakterületükön az akkreditálás speciális követelményeinek meghatározása, az akkreditálási eljárás és a felülvizsgálat lefolytatása - minôsítôk bevonásával.

(3)	A szakmai akkreditáló bizottság jelöli ki az akkreditálásban résztvevô minôsítôket.

Ügyintézô szervezet

23. 

(1)	Az ügyintézô szervezet a NAT alkalmazottaiból áll, akik felett a munkáltatói jogokat a NAT ügyvezetô igazgatója gyakorolja.

(2)	Az ügyintézô szervezet ellátja a NAT ügyviteli teendôit, biztosítja a feltételeket annak folyamatos mľködéséhez, és ellenôrzi az akkreditálás formai követelményeinek betartását.

(3)	Az akkreditálás odaítélésérôl, felfüggesztésérôl és visszavonásáról a szakmai akkreditáló bizottságok javaslata alapján a NAT ügyvezetô igazgatója dönt.

15


(4)	Az ügyintézô szervezet szervezi az akkreditálással kapcsolatos ismeretek oktatását, részt vesz az iskolarendszeren kívüli képzésben.

Eljárási szabályok

24. 

A NAT szerveinek eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Törvényességi felügyelet

25. 

(1)	A NAT felett a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol.

(2)	A kijelölt miniszter ellenôrzi, hogy az alapszabály és a többi belsô szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá hogy a NAT szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy a többi belsô szabályzatot.

(3)	Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(4)	Ha a NAT mľködésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, a kijelölt miniszter a bírósághoz fordul. A bíróság

a)	megsemmisíti a NAT testületi szervének jogsértô határozatát és új határozat hozatalát rendeli el,


16


b)	felfüggeszti a NAT testületi szerveinek és tisztségviselôinek mľködését és irányítására - a felfüggesztés tartamára - felügyelô biztost rendelhet ki.

(5)	A felügyelô biztos köteles a mľködés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a NAT közgyľlését. Ha a közgyľlés a mľködés törvényességét helyreállítja, a NAT más testületi szerveinek és tisztségviselôinek mľködése sem függeszthetô fel tovább.

(6)	Nem rendelhetô ki felügyelô biztosként, aki a NAT-ban tisztséget nem viselhet.

(7)	A felügyelô biztos tevékenységérôl és annak eredményérôl tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját.

26. 

A NAT azokat a határozatait, amelyekre a törvényességi felügyelet kiterjed, továbbá alapszabályát és egyéb önkörmányzati szabályzatát - az elfogadástól számított 15 napon belül - köteles megküldeni a törvényességi felügyeletet ellátó miniszternek.

A NAT kapcsolatai

27. 

(1)	A NAT a Kormánnyal a kapcsolatot a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter útján tartja.

(2)	A NAT a munkájáról készült éves beszámolót a Kormánynak is megküldi.

(3)	Az akkreditálással összefüggô jogszabályok, egyéb elôírások, koncepciók elôkészítésekor a központi közigazgatási szervek kikérik a NAT véleményét, és a NAT észrevételeire érdemi választ adnak.

17


(4)	A hatósági vizsgálati és tanúsítási területen - a kijelölés feltételeinek kidolgozása, a kijelölési eljárás lefolytatása, a kijelölésrôl való döntéshozatal, valamint a kijelölt szervezetek felülvizsgálata tekintetében - a jogszabályt kibocsátó miniszter megkéri a NAT véleményét.

(5)	A NAT együttmľködik a gazdasági és szakmai képviseleti szervezetekkel. Az együttmľködés során a NAT az érdekképviseleti szervezeteket tájékoztatja az akkreditálási tevékenységet érintô kérdésekben

Pénzügyi források

28. 

(1)	A törvény 2. mellékletében felsorolt vagyontárgyak tulajdonjogát a törvény hatálybalépésével egyidejľleg a NAT szerzi meg, e vagyon a NAT mľködését szolgálja.

(2)	A NAT mľködésének pénzügyi forrásai:

	a)	a nemzetközi együttmľködés finanszírozását biztosító, központi
		költségvetésbôl kapott támogatás,
	b)	a NAT szolgáltatásaiért fizetendô díj,
	c)	az akkreditálást támogató adományok és egyéb juttatások.

(3)	(3)	A kormányzati szervek által igényelt, a közérdekľ, különösen az élet-, az egészség-, a testi épség, a vagyonbiztonság, az emberi környezet, továbbá a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló jogszabályokhoz kapcsolódó akkreditálás feltételeinek kidolgozását, valamint a kormányzati szervek által kijelölt szervezetek akkreditálását a NAT a kormányzati szervekkel kötött szerzôdés alapján végzi. A kormányzati igények koordinálásáért a kijelölt miniszter felel.



18

Ćtmeneti rendelkezések

A NAT megalakítása

29. 

(1)	A NAT megalakításának elôkészítésére elôkészítô bizottságot kell alakítani a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2)	A törvény 8. -ában meghatározott szervezetek a törvény hatálybalépésétôl számított 30 napon belül a NAT felett törvényességi felügyeletet gyakorló miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) közölhetik, hogy részt kívánnak-e venni az elôkészítô bizottság megalakításában.

(3)	A miniszter a törvény hatálybalépésétôl számított 45 napon belül összehívja a (2) bekezdésben meghatározott szervezetek képviselôit, akik megválasztják az elôkészítô bizottság tagjait és elnökét. Az elôkészítô bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

30. 

(1)	A NAT alakuló közgyľlését az elôkészítô bizottság elnöke hívja össze, a törvény hatálybalépésétôl számított 4 hónapon belül.

(2)	Az elôkészítô bizottság az alakuló közgyľlésnek javaslatot tesz

a)	a közgyľlés levezetô elnökének és más tisztségviselôinek személyére,
b)	az elôkészítô bizottság tevékenységérôl szóló beszámoló jóváhagyására,
c)	az alapszabályra,
d)	a NAT költségvetése vitelének ideiglenes szabályaira,
e)	az elnök (az elnökhelyettes), az Akkreditálási Tanács választható tagjainak, a pénzügyi ellenôrzô bizottság és a fellebbviteli bizottság tagjainak személyére.

19

(3)	Ha az elôkészítô bizottság által javasolt alapszabály jelentôs átdolgozása válik szükségessé, a résztvevôk közül három tagú szerkesztôbizottságot kell választani. A szerkesztôbizottság feladata az alapszabály átdolgozása. Az átdolgozott alapszabály elkészültéig a (2) bekezdés c)-e) pontjaiban foglaltakról nem lehet határozni, és szükség esetén az alakuló közgyľlést fel kell függeszteni.

31. 

(1)	Az alakuló közgyľlést követô 30 napon belül létre kell hozni az Akkreditálási Tanácsot, a szakmai akkreditáló bizottságokat és az ügyintézô szervezetet. A NAT elnöke az Akkreditálási Tanács jóváhagyásával megbízza az ügyvezetô igazgatót.

(2)	A NAT elnöke intézkedik az alapszabály, az Akkreditálási Tanács, a fellebbviteli bizottság, az ügyintézô szervezet és a szakmai akkreditáló bizottságok ügyrendjének közzétételérôl.

(3)	A NAT a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal.

Hatálybalépés

32. 

(1)	E törvény a kihirdetését követô 30. napon lép hatályba

(2)	E törvény 28-29. -ában elôírt, a NAT létrehozására irányuló szervezési teendôk elôkészítése a Magyar Szabványügyi Hivatal feladata.


A laboratóriumok, a tanúsító 
és az ellenőrző szervezetek
akkreditálásáról szóló
199... évi ..... törvény
1. melléklete

Az akkreditálási eljárásban alkalmazott szabványok

MSZ EN 45001 Vizsgálólaboratóriumok működésének általános feltételei

MSZ EN 45002 Vizsgálólaboratóriumok minősítésének általános feltételei

MSZ EN 45003 Laboratóriumakkreditáló szervekre vonatkozó általános feltételek

MSZ EN 45011 Terméktanúsítást irányító tanúsítási szervekre vonatkozó általános feltételek

MSZ EN 45012 Minőségbiztosítási rendszerek tanúsítását irányító tanúsítási szervekre vonatkozó általános feltételek

MSZ EN 45013 Személyzettanúsítását irányító tanúsítási szervekre vonatkozó általános feltételek



A laboratóriumok, a tanúsító
és az ellenőrző szervezetek
akkreditálásáról szóló
199... évi .... törvény
2. melléklete

A NAT tulajdonába kerülő vagyon

A NAT tulajdonába kerülnek, az MSZH tulajdonában lévő vagyontárgyak közül az alább felsorolt ingatlanrész, és ingóságok;

1. A Budapest, IX., ker. 132. sz. tulajdoni lapon 36838 hrsz. alatt felvett \"lakóház, udvar\" megjelölésű Budapest, IX., ker. Üllői út 25. sz. alatti belterületi ingatlannak a Magyar Állam tulajdonában, és a Magyar Szabványügyi Hivatal (Budapest, IX., ker. Üllői út 25.) kezelésében álló 11/19-ed részéből 1/38-ad rész. 
Nyilvántartási értéke: 1.804.000,- Ft.

2. A NAT által használt helyiségek berendezési és felszerelési tárgyai nyilvántartási értékben az MSZH készletéből a NAT tulajdonába kerülnek.
Összesen: 479.000,-Ft.

3. Az adminisztrációs, nyilvántartási feladatok ellátásához szükséges irodagépek és eszközök az MSZH vagyonából ugyancsak a NAT tulajdonába kerülnek bruttó értékben.
Összesen: 680.000,-Ft.



INDOKOLÁS 
a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról  szóló 
törvényjavaslathoz



ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A nemzetgazdaság átalakításának, a korszerű piacgazdaság kiépítésének lényegi eleme és előfeltétele a gazdasági fejlődést megalapozó jogszabályok és egyéb eszközök, így különösen a nemzeti szabványosítás, a tanúsítás és az akkreditálás új rendjének, szervezetének létrehozása és működési feltételeinek kidolgozása. E feladatok mielőbbi végrehajtását hazánk nemzetközi szerződésekben is vállalta.

A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek közötti társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás, közelebbről annak 73. cikke kimondja, hogy együttműködés útján csökkenteni kell a szabványosítás és a minőségtanúsítás (megfelelőségtanúsítás) területén Magyarország és az EK között meglévő különbségeket. Az együttműködés többek között arra irányul, hogy előmozdítsa a közösségi műszaki szabályok, az európai szabványok és megfelelőségtanúsítási eljárások használatát, ezeken a területeken a kölcsönös elismerésről szóló megállapodások megkötését és Magyarország részvételét az európai  tanúsítási, akkreditálási szervezetek munkájában. 

A Kormány már 1990-ben határozatot hozott a nemzeti szabvány- és minőségtanúsítási rendszer továbbfejlesztésének feladatairól. A határozat az akkreditálás területén előirányozta a nemzeti akkreditálásról szóló jogszabály kidolgozását. A határozatban foglaltak alapján egy előterjesztés keretében, tárgyuknál fogva szorosan összetartozó két törvényjavaslat készült el, egy a nemzeti szabványosításról, egy a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról. A javaslat a laboratóriumok akkreditálása mellett, - amely jelenleg általánosságban a Magyar Szabványügyi Hivatal, a kalibrálólaboratóriumok esetében pedig az Országos Mérésügyi Hivatal feladata - azokkal közös rendszert alkotva gondoskodik a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról is, az európai országok akkreditálási rendszereinek megfelelően. Ehhez figyelembe veszi a nemzetközi és az EK szervezetek akkreditálással összefüggő ajánlásait, valamint az európai országok akkreditáló szerveinek gyakorlatát illetve dokumentumait. Ez teremt lehetőséget az európai országok akkreditáló szerveit tömörítő szervezetekhez társult tagként való csatlakozásra, és ennek eredményeként a magyar akkreditált szervek tanúsításának (termékek, szolgáltatások, vállalatok, oktatóhelyek) európai szintű elfogadtatására.

Az új szervezeti és irányítási rendre való áttérést, a nonprofit szervezetek új típusainak a hazai jogrendszerünkben való megjelenése nyitotta meg. A Ptk. módosított 65. §-a teszi lehetővé a nyilvántartott tagsággal és önkormányzattal rendelkező köztestületek létrehozását, amelyek törvényben meghatározott közfeladatokat látnak el az ehhez szükséges jogosítványokkal, és ezeket önigazgatás útján érvényesítik. A különböző  érdekszférák befolyásától mentes össztársadalmi igényeket kielégítő működés szempontjából ez a szervezeti forma a legmegfelelőbb mind a nemzeti szabványosítás, mind az akkreditálás új rendjének  kialakításához. Az európai gyakorlat is azt mutatja, hogy az egyes országokban működő társintézmények jogállása is hasonló.

Az új rendszer figyelembe veszi a nemzetközi és az európai akkreditálási szervezetek dokumentumait, az EK akkreditálással összefüggő határozatait, ajánlásait, az egyes európai országok szabályozásbeli és működési tapasztalatait. 

Az európai országokban az  akkreditálással összefüggésben jogi szabályozás csak a nemzeti akkreditálás szintjén jelenik meg, általában rendezve az állam és a nemzeti akkreditáló szervezet kapcsolatát. Az akkreditálási eljárások lefolytatása a nemzeti akkreditáló szervezet belső eljárási szabályai szerint történik.

A törvénytervezet felépítésében és tartalmában megfelel az európai mintáknak, azaz csak a legfontosabb elveket, feladatokat, szervezeti kérdéseket, a kormányzattal való kapcsolatot és együttműködést rögzíti, ugyanakkor lehetőséget ad az önkormányzati működés keretében az eljárási kérdések más eszközzel (pl. alapszabályban) történő rendezésére, meghatározva azokat az alapkövetelményeket, amelyeket a belső normák megalkotása során be kell tartani.

A hazai szabályozás szintjének megválasztásakor a Ptk. 65. §-át kellett figyelembe venni, amely szerint a köztestület létrehozását csak törvény rendelheti el és a köztestület által ellátandó közfeladatokat továbbá az ehhez szükséges jogosítványokat is csak törvény állapíthatja meg. A nemzeti akkreditáló szervezet a javaslat szerint közfeladatot ellátó köztestület. Ez teszi szükségessé az e területre vonatkozó szabályozás törvényi szintű megalkotását.
RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A javaslat az európai gyakorlathoz igazodva fogalmazza meg, a hazai akkreditálási tevékenység céljait.

Az akkreditálás célja a termékek és szolgáltatások hazai és nemzetközi versenyképességének támogatása a vizsgálatukat, a tanúsításukat és az ellenőrzésüket, valamint a személyzet tanúsítását végző szervezetek felkészültségének akkreditálással való igazolása által. Az akkreditálásban főbb alapelvként érvényesül a nemzetközi és az európai akkreditálási követelmények alapulvétele, a közérdek képviselete és az önkéntesség.

Európában az egyes országokban létrehozott akkreditálási rendszerek teremtik meg a vizsgálati eredmények és tanúsítványok kölcsönös elfogadásának, ezáltal  a termékek és szolgáltatások szabad áramlásának, az ismételt vizsgálatok kiküszöbölésének és az ezzel összefüggő költségek csökkentésének lehetőségét. Az akkreditálás ugyanis annak hivatalos elismerése, hogy egy intézmény, szervezet felkészült bizonyos tevékenységek (vizsgálat, tanúsítás, kalibrálás, ellenőrzés) meghatározott feltételek  szerinti végzésére. Az akkreditálás keretében bármely szervezet kérheti, hogy egy független, a nemzetközi normák szerint minősítő intézmény - a nemzeti akkreditáló szerv - igazolja felkészültségét.


A 2. §-hoz


Az előkészítés időszakában sokáig vitatott kérdés volt az akkreditálás alkalmazási területe.

Az európai tapasztalatok szerint, akkreditálás alkalmazható a piac által szabályozott - azaz a jogilag nem szabályozott - területeken, valamint a kötelező vizsgálati, tanúsítási és engedélyezési rendszerek - azaz a jogilag szabályozott - területen. Ez utóbbi területen az egyes minisztériumok döntenek arról, hogy az akkreditálás alapfeltétele-e a hatósági vizsgálatra, tanúsításra vagy engedélyezésre való kijelölésnek. Az EK ajánlása az, hogy a kijelölés akkreditáláson alapuljon, tekintettel arra, hogy az európai normák szerint akkreditált szervek megfelelnek az egységes európai követelményeknek. Európában az a tendencia figyelhető meg, hogy az egyes országok létrehozzák nemzeti akkreditálási rendszerüket, és arra a hatósági engedélyezési munkában is támaszkodnak.

A javaslat szerint az akkreditálási rendszer alkalmazható a jogilag nem szabályozott és a jogilag szabályozott területeken egyaránt. Igénybevétele önkéntes, bármely vizsgáló- és kalibrálólaboratórium, tanúsító és ellenőrző szervezet kérheti felkészültségének elismerését. Az akkreditálás csak abban az esetben előfeltétele a hatósági vizsgálatra és/vagy tanúsításra való kijelölésnek, ha adott területen a jogszabály kibocsájtásáért felelős miniszter azt elrendeli.

A vonatkozó nemzetközi és az európai szabványok alapján kiadott magyar nemzeti szabványok határozzák azt meg, hogy mely szervezetek akkreditálhatók a nemzeti akkreditálás rendszerében. Ennek megfelelően a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvényben foglaltakkal összhangban a javaslat megjelelöli az akkreditálható szervezetek fajtáit, megadva ezzel a nemzeti akkreditálási rendszer alkalmazási területét. 

Ezek a szervezetek lehetnek:

- vizsgálólaboratóriumok,
- kalibrálólaboratóriumok,
- terméktanúsító szervezetek,
- minőségügyi rendszert tanúsító szervezetek,
- személyzettanúsító szervezetek,
- ellenőrző szervezetek. 

A 4. §-hoz


A javaslat az akkreditálási rendszerek működésének az európai elveit átvéve tartalmazza azokat a legfontosabb alapelveket, amelyek a nemzeti akkreditálás rendszerének  működését áthatják.

Az akkreditálási rendszerek a következő alapelvekre épülnek:

- áttekinthetőség és nyilvánosság,
- az igénybevétel önkéntessége,
- függetlenség a különböző érdekcsoportok túlsúlyától,
- az akkreditáló szerv nem nyereségérdekelt jellege,
- a közigazgatási szervek részvételi lehetőségének biztosítása,
- harmonizálás a nemzetközi és az európai akkreditálási eljárásokkal.
Ezen alapelvek betartása, minden közreműködő számára elengedhetetlenül szükséges.

A 5. - 7. §-hoz


A nemzeti akkreditálás szerve a Magyar Köztársaságban, az erre kizárólagos jogkörrel felhatalmazott köztestületként működő Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT).

A NAT, ismérveiben megfelel az európai társintézmények jellemzőinek.

Európában a nemzeti akkreditálás szintjén tagországonként az arra kijelölt szervezet rendelkezik kormányzati felhatalmazással (szerződéssel, megbízással) akkreditálási okiratok kiadására, a nemzetközi és az európai akkreditálási szervezetekben az adott ország képviseletére és az európai műszaki integrációval kapcsolatos kormányzati feladatoknak az akkreditálás oldaláról történő megalapozására. Ennek a szervezetnek a feladata, hogy független félként minősítse a vizsgáló, kalibráló, tanúsító és ellenőrző szervek felkészültségét, teremtsen alapot a nemzeti vizsgálati eredmények és tanúsítványok nemzetközi és európai elfogadásához. E szervezet arra is alkalmas, hogy a nemzetközi és az európai akkreditálási szervezetekben biztosítsa az adott tagország szakmai érdekeinek képviseletét, és érvényesítse a nemzeti igényeket az akkreditálás általános feltételeinek kidolgozásában. Az akkreditálási tevékenységet szakterületenként,  szakmák szerint elkülönült bizottságok végzik az adott területen elismert szakértők bevonásával.

A javaslat szerint nemzeti akkreditáló szerv önálló jogi személyiséggel és olyan szervezettel rendelkezik, amely az európai gyakorlatnak megfelelő követelményeket kielégíti. Erre a köztestületi forma mutatkozik a legmegfelelőbbnek, amely ötvözi az önkormányzati jellegű működést a közfeladatok ellátásához szükséges jogosítványokkal.

A NAT-nak a javaslatban felsorolt feladatai a nemzeti akkreditálási szervezettel szemben támasztható követelményekhez igazodnak. Ide tartozik a törvény alkalmazási területén az akkreditálások odaítélésére felülvizsgálatára, felfüggesztésére, visszavonására vonatkozó eljárási szabályok kidolgozása a nemzetközi és az európai normák figyelembevételével. A jogszabályban meghatározott szervezetek akkreditálása, felülvizsgálata, az akkreditálás felfüggesztése vagy visszavonása. A minősítőkkel szemben támasztott követelmények meghatározása. Képviselet a nemzetközi akkreditálási szervezetekben. A két és többoldalú együttműködés és kölcsönös elismerési megállapodások megkötése. Részvétel az akkreditálás alapját képező szabványok kidolgozásában. Részvétel az akkreditálással kapcsolatos oktatásban.
A NAT vezeti a feladatai ellátásához szükséges nyílvántartásokat, ezek körét a javaslat meghatározza.


A 8. §-hoz


A NAT tagságát a közigazgatási intézmények, szakmai érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek és az akkreditált szervezetek képviselői alkotják, egyéni tagság nincs.  Az akkreditálási  eljárásokba bevont  egyéni minősítők személyes jogon nem tagjai a nemzeti akkreditáló szervnek. 


A 9. - 15. §-hoz


A szervezeti felépítés megfelel az európai gyakorlatnak, tartalmazza a működés szempontjából meghatározó szerveket, úgymint a közgyűlést, az Akkreditálási Tanácsot, a pénzügyi  ellenőrző bizottságot, a fellebbviteli bizottságot, a szakmai akkreditáló bizottságokat és az adminisztratív, ügyviteli tevékenységeket ellátó ügyintéző szervezetet. 

A javaslat felsorolja a NAT, mint önkormányzattal rendelkező köztestület szervezeteit, leírja a legfontosabb hatásköri jogosítványokat valamint működésük lényegi szabályait, továbbá a különböző szervek egymáshoz való kapcsolatát.

A NAT legfőbb vezető testülete a közgyűlés, amely dönt az alapszabály jóváhagyásáról, az éves beszámoló elfogadásáról, az Akkreditálási Tanács  megválasztja az Akkreditálási Tanács választható tagjait, valamint a NAT vezető tisztségviselőit. 

A javaslat rendelkezik az elnök és az elnökhelyettes jogállásáról és képviseleti jogköréről is.

A 16. §-hoz


Az akkreditálás eljárási rendjét a harmonizált európai szabványokat honosító nemzeti szabványok, a nemzeti akkreditáló szerv alapszabálya és eljárási szabályai rögzítik. Az ezekkel kapcsolatos főbb követelményeket a törvény meghatározza.

Mivel a NAT, mint köztestület, közfeladatokat lát el, a törvény garanciális okból deklarálja azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyre a belső szabályozásnak ki kell térnie. Ezek adódnak egyrészről a NAT feladataiból, másrészt a nemzeti akkreditálás alapelveiből. Itt külön ki kell emelni az akkreditálásban érdekelt szervezetek részvételi lehetőségének a biztosítását, a részletes eljárási szabályok megalkotását, beleértve a NAT és az akkreditált szervezetek tevékenységével kapcsolatban benyújtott panaszok elbírálásának a rendjét, az akkreditálási eljárás során alkalmazott díjakat, az eljárásba bevont minősítőkkel szemben támasztott követelményeket és a nemzeti akkreditálási jel alkalmazásának feltételeit. 
Az alapszabály és az eljárási rend megalkotása során is támaszkodni lehet az európai társszervezetek gyakorlatára.


A 17. §-hoz


Az Akkreditálási Tanács összetételének a meghatározása kifejezi azt az igényt, hogy abban valamennyi érdekelt megfelelő képviselethez jusson és  az állam a nemzeti akkreditálás irányításában kellő súllyal és befolyással rendelkezzen.

Az Akkreditálási Tanácsban 40 %-os arányt képviselnek a hivatalból tagok, azaz zömében a közigazgatási szervek megbízottjai, 30 %-os arányban képviseltetik magukat az akkreditált szervezetek, ugyancsak 30 %-ot tesznek ki a NAT tagságot nyert érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek tudományos és műszaki egyesületek, egyetemek közgyűlés által választott képviselői.

Az Akkreditálási Tanács gondoskodik a NAT folyamatos működésének irányításáról. Többek között jóváhagyja és ellenőrzi az éves költségvetést, megállapítja a NAT szolgáltatásaiért fizetendő díjakat, létrehozza a szakmai akkreditáló bizottságokat, felügyeletet gyakorol azok működése felett, dönt a külföldi akkreditáló szervek által kiadott okiratok elismeréséről, véleményezi az akkreditálással kapcsolatos oktatási tevékenység koncepcióját. 

A 18. - 24. §-hoz


A pénzügyi ellenőrző bizottság a NAT gazdálkodásának ellenőrzésére hivatott.

Az akkreditálás nemzetközi és európai eljárási szabályai előírják egy olyan fellebbviteli bizottság alakítását, amely elbírálja a NAT akkreditálással kapcsolatos döntéseit, valamint kivizsgálja az akkreditált szervezetek tevékenysége ellen benyújott panaszokat.
A javaslat előírja, hogy a háromtagú bizottság egy jogi és két műszaki végzettségű tagja megfelelő legalább 10 éves gyakorlattal rendelkezzen.
A fellebbviteli bizottság eljárására az államigazgatási eljárás szabályai vonatkoznak, döntésével szemben lehetőség van a bírói út igénybevételére.

A szakmai akkreditáló bizottságok a NAT szakmai alapegységei, feladatuk szakterületükön az akkreditálás speciális követelményeinek a meghatározása, az akkreditálási eljárás és a felülvizsgálat lefolytatása. A szakmai akkreditáló bizottság jelöli ki az eljárás során közreműködő minősítő szakembereket is.

Az ügyintéző szervezet a NAT működéséhez szükséges adminisztratív tevékenységet látja el.


A 25. - 26. §-hoz


A javaslat meghatározza, hogy a NAT felett a törvényességi felügyeletet, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter gyakorolja. Ez megfelel a köztestületi forma, és a NAT által ellátott közfeladatok jellegének. A javaslat tételesen állapítja meg, hogy a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter milyen jogosítványokkal rendelkezik.


A 27. §-hoz


A javaslat felvázolja a NAT kapcsolatrendszerét, kitérve arra, hogy a közfeladatok ellátása során milyen szervezetekkel kell szorosan együttműködnie. 
Azon túlmenően, hogy a NAT munkájáról beszámol a Kormánynak, szoros kapcsolatban van a jogszabályalkotásra hivatott kormányzati szervekkel, kölcsönösen egyeztetnek az akkreditálással összefüggő jogszabályok, egyéb előírások, koncepciók előkészítésekor.
Az akkreditálási tevékenységet érintő kérdésekben a NAT együttműködik 
a gazdasági és szakmai érdekképviseleti szervezetekkel is.

A 28. §-hoz

A javaslat rendelkezik a NAT működéséhez szükséges anyagi eszközökről.

A NAT működtetése alapvetően két forrásból finanszírozható, egyrészről a költségvetési támogatásból, másrészről az akkreditálási tevékenységből befolyó díjazásokból.
Az éves központi költségvetésben kell előirányozni a Magyar Köztársaságnak, a nemzetközi és az európai akkreditálási szervezetekben való képviseletének az anyagi fedezetét.

A költségvetésből kell fedezni az európai jogharmonizációhoz kapcsolódó, így különösen az élet-, az egészség, a testi épség, a vagyonbiztonság, az emberi környezet, továbbá a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló jogszabályokhoz kapcsolódó akkreditálás feltételeinek a kidolgozását. Továbbá a kormányzati szervek által kijelölt szervezetek akkreditálását.
Ezt a tevékenységet a NAT a kormányzati szervekkel kötött szerződés alapján látja el.

A 29. - 31. §-hoz

A javaslat tartalmazza a NAT megalakulásának előkészítésével összefüggő feladatokat, gondoskodva arról, hogy az új szervezet létrehozása demokratikus keretek között, az érdekeltekből létrehozott előkészítő bizottság irányításával történjen, megfelelő ütemtervet vázol fel a NAT különböző szervezetei megalakítására.

Mivel jelen törvényjavaslat elfogadására minden valószínűség szerint a nemzeti szabványosításról szóló törvényjavaslattal egyidejűleg kerül sor, az MSZH jogutód nélküli megszünésével annak feladatai megoszlanak a létrejövő két új szervezet, a NAT és a Magyar Szabványügyi Testület között. A törvény hatálybalépésével hatályát veszti az MSZH ideiglenes feladat- és hatásköréről 1994 tavaszán megalkotott kormányrendelet. A NAT létrehozására irányuló szervezési teendők előkészítése a Magyar Szabványügyi Hivatal feladata, amely szervezet a kormányrendeletben foglaltak alapján a nemzeti akkreditálással kapcsolatos teendőket átmenetileg, a javaslat elfogadásáig és a jelen törvény hatálybalépéséig ellátja.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------Ç
°





v








~
ł"
