"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA










                       T/466. számú

              t ö r v é n y j a v a s l a t

           a büntető jogszabályok módosításáról












                               Előadó: Dr. Vastagh Pál

                               Budapest, 1995. január




                 1995. évi ..... törvény

            a büntető jogszabályok módosításáról


                            1.§

     A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi  IV.  törvény
(Btk.) 108. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

     \"(3) Szabadságelvonással  járó  intézkedést  alkalmazni
vagy büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha  az  intézkedés
vagy a büntetés célja más módon nem érhető el.\"


                           2.§

     A Btk. 109. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

     \"(3) Fiatalkorúval szemben pártfogó felügyelet  vádeme-
lés elhalasztása mellett is alkalmazható.\"

                               
                           3.§

     A Btk. 117.§-ának (2)  bekezdése  helyébe  a  következő
rendelkezés lép:

       \"(2) A próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet;
a tartamot években és hónapokban kell meghatározni.\"




                           4.§

     A Btk. 118.§-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép, és a következő (5), (6) bekezdéssel egészül
ki:

       \"(2) A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől három
évig terjedhet.


        (3) A bíróság azt, aki a  javítóintézetben  legalább
egy évet eltöltött, ideiglenesen elbocsátja  az  intézetből,
ha a kiszabott javítóintézeti nevelés felét  már  letöltötte
és alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további  ja-
vítóintézeti nevelés nélkül is elérhető. Az  ideiglenes  el-
bocsátás tartama azonos a javítóintézeti  nevelés  hátralevő
részével, de legalább egy év.

        (4) A bíróság az ideiglenes elbocsátást megszünteti,
ha a javítóintézetből ideiglenesen  elbocsátott  fiatalkorút
az ideiglenes elbocsátás alatt elkövetett bűncselekmény  mi-
att szabadságvesztésre ítélik. Ha a fiatalkorúval szemben  a
bíróság más büntetést szab ki vagy intézkedést alkalmaz, il-
letve a fiatalkorú a pártfogó felügyelet szabályait  megsze-
gi, a bíróság az ideiglenes elbocsátást megszüntetheti.

        (5) Az  ideiglenes elbocsátás  megszüntetése  esetén
az ideiglenes elbocsátáson töltött idő a javítóintézeti  ne-
velésbe nem számítható be.

        (6) Azt, aki a tizenkilencedik életévét  betöltötte,
a javítóintézetből el kell bocsátani.\"




                           5.§

       A Btk. 119.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

       \"119.§ A felfüggesztett szabadságvesztésre  ítélt,  a
próbára bocsátott, a feltételes szabadságra bocsátott, a ja-
vítóintézetből ideiglenesen elbocsátott és az a  fiatalkorú,
akivel szemben a vádemelést elhalasztották,  pártfogó  felü-
gyelet alatt áll.\"


                           6.§

       A Btk. 120.§-ának (2) bekezdése helyébe  a  következő
rendelkezés lép:

       \"(2) Javítóintézeti nevelés és  szabadságvesztés  ta-
lálkozása esetén összbüntetésként a  szabadságvesztést  kell
végrehajtani. Ennek tartamát a bíróság legfeljebb egy  évvel
meghosszabbíthatja, ha erre a 108. §-ban  meghatározott  cél
elérése érdekében szükség  van.  A  meghosszabbítás  tartama
azonban a javítóintézeti nevelés hátralevő részét nem érheti
el.\"


                           7.§

       A Btk. a következő 120/A. §-szal egészül ki:

                   \"Egységes intézkedés

       120/A.§ (1) Ha a bíróság a fiatalkorúval szemben több
olyan javítóintézeti nevelést rendelt el, amelyeket  az egy-
séges intézkedés elrendelésekor  még  nem  hajtottak  végre,

vagy amelyeket  folyamatosan hajtanak végre, a bíróság a fi-
atalkorúval szemben egységes  intézkedésként  javítóintézeti
nevelést rendel el.

               (2) Az egységes intézkedésként elrendelt  ja-
vítóintézeti nevelés tartamát úgy kell  megállapítani,  hogy
az ne legyen rövidebb a legsúlyosabb javítóintézeti nevelés-
nél, de ne érje el az egységes intézkedésként elrendelt  ja-
vítóintézeti nevelések együttes tartamát.  A  javítóintézeti
nevelés tartama ilyenkor sem haladhatja meg a három évet.\"


                            8.§

       A Btk. a következő 120/B.§-szal egészül ki:

           \"Az előzetes fogvatartás beszámítása

       120/B.§ (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe  az
előzetes fogvatartás teljes idejét be kell számítani.

               (2) A beszámításnál egy napi előzetes  fogva-
tartás egy napi javítóintézeti nevelésnek felel meg.\"


                            9.§

       A Btk. 193.§-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a  követ-
kező rendelkezés lép  és  a  következő  (4)-(5)  bekezdéssel
egészül ki:

       \"(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés,  ha
a családi állás megváltoztatását a  tizennyolcadik  életévét
be nem töltött személy eladásával vagy megvásárlásával köve-
tik el.


        (3) A büntetés öt évig, a (2)  bekezdés  esetén  két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi  ál-
lás megváltoztatását

         a) gyógy- vagy nevelőintézet alkalmazottja  foglal-
            kozása körében,

         b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
           nevelésére, felügyeletére vagy gondozására  köte-
           les személy követi el.

        (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő  szabadság-
vesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

         a) üzletszerűen,

         b) emberkereskedelemmel foglalkozó szervezet  kere-
            tében követik el.

        (5) Ha a  gyógy-  vagy  nevelőintézet  alkalmazottja
foglalkozása körében az (1) bekezdésben  meghatározott  bűn-
cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig
terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával  vagy  pénz-
büntetéssel büntetendő.\"


                          10.§

       A Btk. 195.§-a a következő  (3)  bekezdéssel  egészül
ki:

       \"(3) Bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő  sza-
badságvesztéssel büntetendő az a nagykorú személy, aki adás-
vétel útján hozzá került kiskorú  személyt  kényszermunkára,

üzletszerű kéjelgésre vagy züllött életmód folytatására  bír
rá, vagy rábírni törekszik.\"


                           11.§

       (1) A büntetőeljárásról szóló 1973.  évi  I.  törvény
(Be.) 296.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelke-
zés lép:

       \"(1) Első fokon bűntetti eljárásban és másodfokon - a
Legfelsőbb Bíróság kivételével - a bíróság kijelölt tanácsa,
vétségi eljárásban első fokon a kijelölt bíró (mint  a  fia-
talkorúak bírósága) jár el.\"

       (2) A Be. 296.§-ának (3) bekezdése helyébe a követke-
ző rendelkezés lép:

       \"(3) Az első fokú bíróságon a fiatalkorúak tanácsának
egyik ülnöke pedagógus.\"


                           12.§

       A Be. 297.§-ának (2) bekezdése  helyébe  a  következő
rendelkezés lép:

       \"(2)  A  fiatalkorúak  bírósága  felnőttkorú  terhelt
ügyét is elbírálja, ha az a fiatalkorú ügyével összefügg.\"


                           13.§

       A Be. 298.§-ának a jelölése (1)  bekezdésre  változik
és a következő (2) bekezdéssel egészül ki:


       \"(2) A hatóság az alapos gyanú közlésével egyidejűleg
védőt rendel ki,  ha a fiatalkorú terheltnek nincs meghatal-
mazott védője.\"


                           14.§

       \"A\" változat:

       A Be. 302.§-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül
ki, és a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (6) bekezdésre vál-
tozik:

        \"(2) A fiatalkorú előzetes letartóztatását
              a) javítóintézetben,
              b) büntetésvégrehajtási intézetben
                 vagy rendőrségi fogdában

kell végrehajtani.

        (3) A bíróság - a fiatalkorú személyiségére  vagy  a
terhére rótt bűncselekmény jellegére tekintettel - dönt  ar-
ról, hogy az előzetes letartóztatást hol kell végrehajtani.

        (4) Az előzetes letartóztatás tartama alatt a  bíró-
ság az előzetes letartóztatás helyét az  ügyész,  a  terhelt
vagy a védő indítványára megváltoztathatja. Erről -  a  tár-
gyalás előkészítése során hozott határozatig -  az  előzetes
letartóztatást elrendelő bíróság, azt követően az a  bíróság
határoz, amelyik előtt a büntetőeljárás folyik.

        (5) Ha a fiatalkorú előzetes letartóztatását javító-
intézetben hajtják végre és a fiatalkorú  büntetés-végrehaj-
tási intézetben vagy rendőrségi fogdában történő  ideiglenes

elhelyezéséről a bíróság határoz, a bíróság  hatáskörére  és
illetékességére a (4) bekezdést kell alkalmazni.\"


       \"B\" változat:

     A Be. 302.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő ren-
delkezés lép, a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, és
a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (6) bekezdésre változik:

       \"(1) Fiatalkorú előzetes letartóztatásának a 92.§ (1)
bekezdésében megállapított okok esetében is csak  akkor  van
helye, ha ez a bűncselekmény különös  tárgyi  súlya  folytán
szükséges.

        (2) A fiatalkorú előzetes letartóztatását
             a) javítóintézetben,
             b) büntetésvégrehajtási intézetben
                vagy rendőrségi fogdában

kell végrehajtani.

        (3) A bíróság - a fiatalkorú személyiségére  vagy  a
terhére rótt bűncselekmény jellegére tekintettel - dönt  ar-
ról, hogy az előzetes letartóztatást hol kell végrehajtani.

        (4) Az előzetes letartóztatás tartama alatt a  bíró-
ság az  előzetes  letartóztatás  végrehajtásának  helyét  az
ügyész, a terhelt vagy a védő indítványára  megváltoztathat-
ja. Erről - a tárgyalás előkészítése során hozott  határoza-
tig - az előzetes letartóztatást elrendelő bíróság, azt  kö-
vetően az a bíróság határoz, amelyik előtt a  büntetőeljárás
folyik.


        (5) Ha a fiatalkorú előzetes letartóztatását javító-
intézetben hajtják végre és a fiatalkorú  büntetés-végrehaj-
tási intézetben vagy rendőrségi fogdában történő  ideiglenes
elhelyezéséről a bíróság határoz, a bíróság  hatáskörére  és
illetékességére a (4) bekezdést kell alkalmazni.\"


                           15.§

       A Be. a következő 302/A. §-szal egészül ki:

       \"302/A.§ (1) A vádirat benyújtása előtt a kényszerin-
tézkedésekkel kapcsolatos eljárásban (379/A-379/B.§) a  meg-
hallgatás védő távollétében nem tartható meg.

                (2) A meghallgatásról a törvényes képviselőt
és a gondozót is értesíteni kell.\"


                           16.§

       A Be. a következő 302/B.§-szal egészül ki:

       \"302/B.§ A meghallgatáson a törvényes képviselő  és a
gondozó felszólalhat.\"


                           17.§

       A Be. 303.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

       \"303.§ A határozatot  a  törvényes  képviselővel,  az
ügydöntő határozatot és  a  személyi  szabadságot  korlátozó
kényszerintézkedésről szóló határozatot a gondozóval is  kö-
zölni kell.\"




                           18.§

       A Be. a következő 303/A.§-szal egészül ki:

                 \"A vádemelés elhalasztása

       303/A.§ (1) Az ügyész a vádemelés feltételeinek fenn-
állása esetén öt évi  szabadságvesztésnél nem súlyosabb bün-
tetéssel büntetendő bűncselekmény miatt - a  fiatalkorú  he-
lyes irányú fejlődése érdekében - a  vádemelést,  egy  évtől
két évig terjedő időre elhalaszthatja.

               (2) Az ügyész a vádemelés elhalasztása esetén
megállapítja, hogy a fiatalkorú  pártfogó  felügyelet  alatt
áll.

               (3) A vádemelést  elhalasztó  határozatot   a
sértettel, a  feljelentővel és a magánindítványt előterjesz-
tővel is közölni kell.

               (4) Ha a határozat  ellen  a  fiatalkorú  pa-
nasszal él, az ügyész - amennyiben a nyomozás megszüntetésé-
nek feltételei nem állnak fenn - vádat emel.

               (5) Ha a fiatalkorút a vádemelés  elhalasztá-
sának tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt  elítélik
vagy vele szemben a bíróság   javítóintézeti  nevelést  vagy
próbára bocsátást alkalmaz, illetve a fiatalkorú a  pártfogó
felügyelet  magatartási  szabályait  súlyosan  megszegi,  az
ügyész vádat emel.\"



                            19.§

     A Be. a következő 303/B. §-szal egészül ki:

     \"303/B.§ (1) Ha  a  vádemelés  elhalasztásának  tartama
eredményesen eltelt, az ügyész a nyomozást megszünteti.

              (2) Az (1) bekezdés esetén a hatóság  ugyanab-
ban az ügyben az eljárást  nem  folytathatja,  kivéve  ha  a
303/A. § (5) bekezdése alapján vádemelésnek van helye.\"


                            20.§

       A Be. 308.§-a  helyébe a következő rendelkezés lép:

           \"A javítóintézetből való ideiglenes
                 elbocsátás megszüntetése

       308.§ (1) Ha a javítóintézetből való  ideiglenes  el-
bocsátás megszüntetéséről a fiatalkorú  ellen  indult  újabb
büntetőeljárásban  alkalmazott büntetés vagy intézkedés  mi-
att kell határozni, erre az újabb ügyben eljáró bíróság  jo-
gosult.

             (2) A bűnügyi költséget az állam viseli,  ha  a
bíróság az ideiglenes elbocsátást nem szünteti meg.\"


                           21.§

       A Be. a következő 309.§-szal egészül ki:

             \"Egységes intézkedés elrendelése


        309.§ Több javítóintézeti nevelés  helyett  egységes
intézkedés kiszabására a Be. 378. és 378/A §-át  kell  érte-
lemszerűen alkalmazni.\"


                            22.§

       A büntetések és  intézkedések  végrehajtásáról  szóló
1979. évi 11.törvényerejű rendelet  (Bv.tvr.)  1.§-ának  (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

       \"(2) A megrovás a bírósági határozat jogerőre emelke-
désének bevárása nélkül, a pártfogó felügyelet és a megrovás
az ügyész határozata alapján is végrehajtható.\"


                            23.§

       A Bv.tvr. 3.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

       \"3.§ A büntetések és az intézkedések végrehajtását  a
bíróság rendeli el. Az ügyész által  megállapított  pártfogó
felügyelet végrehajtásáról az ügyész rendelkezik.  A  végre-
hajtás a bíróság, a büntetés-végrehajtási szervezet, a  ren-
dőrség, valamint az e törvényben meghatározott  más  szervek
feladata, a végrehajtásban más  szervek  és  szervezetek  is
közreműködnek.\"


                            24.§

       (1) A Bv.tvr. 15.§-ának címe, valamint (1)  bekezdése
helyébe a következő cím, illetve rendelkezés lép:


            \"Elbocsátás a javítóintézetből és
          az ideiglenes elbocsátás megszüntetése\"

       \"(1) A javítóintézetből ideiglenes elbocsátásra /Btk.
118.§ (3) bekezdés/ a 8.§, a javítóintézetből ideiglenes el-
bocsátás megszüntetésének a magatartási szabályok megszegése
miatt történő elrendelésére a 9.§ rendelkezéseit  kell  -  a
(2)-(4) bekezdésekben szabályozott eltérésekkel -értelemsze-
rűen alkalmazni.\"

       (2) A Bv.tvr. 15.§-ának (4) bekezdése helyébe  a  kö-
vetkező rendelkezés lép:

       \"(4) A javítóintézetből  való  ideiglenes  elbocsátás
megszüntetése iránti eljárásban felmerült bűnügyi  költséget
az állam viseli, ha a büntetés-végrehajtási bíró a javítóin-
tézetből ideiglenes elbocsátást nem szünteti meg.\"


                            25.§

       (1) A Bv.tvr. 103.§-a (4) bekezdésének a) pontja  he-
lyébe a következő rendelkezés lép:

       (A pártfogolt jelentkezni köteles)

       \"a) a vádemelés elhalasztása,  próbára bocsátás,  il-
letőleg felfüggesztett szabadságvesztés esetén a gyámhatóság
felhívására a gyámhatóságnál, illetve a hivatásos  pártfogó-
nál;\"

       (2) A Bv.tvr. 103.§-ának (5) bekezdése helyébe a  kö-
vetkező rendelkezés lép:

       \"(5) A pártfogó felügyelet és az ezzel az intézkedés-
sel kapcsolatos rendelkezések nem jegyezhetők be a fiatalko-

rú személyi igazolványába. A fiatalkorú a pártfogó  felügye-
let tartama alatt köteles a ügyész, a bíróság,  illetőleg  a
gyámhatóság határozatát magánál tartani, és ha  a  rendőrség
igazoltatja, a határozatot a személyi igazolvánnyal bemutat-
ni.\"

       (3) A Bv.tvr. 103.§-a  a  következő  (8)  bekezdéssel
egészül ki:

        \"(8) Ha a fiatalkorú pártfogó felügyeletét az ügyész
állapította meg, a külön magatartási  szabályok  előírására,
és a magatartási szabályok módosítására az ügyész jogosult.\"


                            26.§

       A Bv.tvr. 110.§-ának (1) bekezdése helyébe a   követ-
kező rendelkezés lép:

       \"(1) Az intézet igazgatója az intézeti tanács  javas-
latára zárt jellegű intézeti részlegbe helyezheti a  fiatal-
korút, ha a javítóintézet  rendjét  ismételten  és  súlyosan
megsértette, vagy újabb bűncselekményt követett el,  illetve
az ideiglenes elbocsátását megszüntették.\"


                            27.§

       A Bv.tvr. 112.§-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a  kö-
vetkező rendelkezés lép:

       \"(2) Az ideiglenes elbocsátás véglegessé válik, ha  a
fiatalkorú annak tartama  alatt  betölti  a  tizenkilencedik
életévét.


        (3) Ha a fiatalkorú a tizenkilencedik  életévét  be-
töltötte, az intézet igazgatója a javítóintézetből elbocsát-
ja.\"


                            28.§

       A Bv.tvr. 116.§-ának (1) bekezdése helyébe a követke-
ző rendelkezés lép, a következő (2) bekezdéssel egészül  ki,
és a jelenlegi (2)-(5) bekezdés jelölése (3)-(6)  bekezdésre
változik:

       \"(1) Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási
intézetben a tárgyalás előkészítése során hozott határozatig
az ügyész, ezt követően a bíróság rendelkezése   alapján  és
annak megfelelően kell végrehajtani. Ha a bíróság  úgy  ren-
delkezik, a fiatalkorú előzetes letartóztatását  javítóinté-
zetben kell végrehajtani.

        (2) A  fogvatartó  intézmény  vezetője  értesíti  az
ügyészt, ha az előzetes letartóztatás végrehajtási  helyének
megváltoztatása indokolt.\"


                            29.§

       A Bv.tvr. a következő 121/A.§-szal egészül ki:

       \"121/A.§ (1) Az előzetes letartóztatás javítóintézet-
ben történő végrehajtására a  VIII.  Fejezet  VIII.  Címének
rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, a  106.§  (2)
bekezdése, a 108.§ (4) bekezdése, a 111. és a 112.§  azonban
nem alkalmazható.


                (2) Az előzetes letartóztatásban  levő  fia-
talkorú - kivételesen - legfeljebb  öt  napra,  ideiglenesen
akkor is elhelyezhető büntetés-végrehajtási intézetben  vagy
rendőrségi fogdában, ha az előzetes letartóztatást javítóin-
tézetben hajtják végre.

                (3) Az előzetes letartóztatásban  levő  fia-
talkorú  büntetés-végrehajtási  intézetben  vagy  rendőrségi
fogdában történő ideiglenes elhelyezéséről, annak tartamáról
a (2) bekezdés keretei között a bíróság határoz. A  bíróság-
nak az előzetes letartóztatásról  a  tárgyalás  előkészítése
során hozott határozatáig  a fiatalkorú  -  huszonnégy  órát
meg nem haladó tartamban - az ügyész rendelkezése alapján is
elhelyezhető büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrsé-
gi fogdában. Erről az ügyész a bíróságot értesíti.\"


                            30.§

       (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételé-
vel - a kihirdetését követő harmadik hónap  15.  napján  lép
hatályba. Ezzel egyidejűleg a Be. 152. és 293.§-a,  297.§-á-
nak (3) és (4) bekezdése, 306.§-ának (1)-(2) bekezdése,  va-
lamint a Bv.tvr. 15.§-ának (3) bekezdése és  106.§-ának  (1)
bekezdése hatályát veszti.

       (2) A törvény 14.§-ának a Be. 302.§ (2)-(5)  bekezdé-
sére vonatkozó rendelkezései, továbbá a 28.§-a és  a  29.§-a
1996. január hó 1. napján lépnek hatályba.

       (3) Ha  az  előzetes  letartóztatás  javítóintézetben
történő végrehajtására vonatkozó rendelkezések hatálybalépé-
sekor a fiatalkorú előzetes letartóztatásban van, a  bíróság
a hatályba lépést követő 30 napon belül rendelkezik az  elő-
zetes letartóztatás végrehajtásának helyéről.



Általános indokolás



       Az Országgyűlés a  Gyermek  jogairól  szóló,  New
  Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményt  (a  to-
  vábbiakban: Egyezmény) az 1991. évi  LXIV.  törvénnyel
  kihirdette. Az Egyezmény a Magyar Köztársaságra  nézve
  1991. október 7-én lépett hatályba.

       Az Országgyűlés az Egyezmény  és  a  magyar  jog-
  rendszer összhangjának megteremtésére több határozatá-
  ban kötelezte a Kormányt.  /47/1991.  (IX.  15.)  Ogy.
  hat. 55/1992. (X. 1.) Ogy. hat./

       A büntető jogszabályok gyermek- és fiatalkorúakra
  vonatkozó  rendelkezései  alapvetően  megfelelnek   az
  Egyezmény követelményeinek, mivel e szabályok  módosí-
  tása a korábban elfogadott nemzetközi dokumentumok ha-
  zai jogrendbe illesztése kapcsán már  megtörtént.  Így
  pl. a büntető jogszabályoknak az 1993. évi XVII.  tör-
  vénnyel elvégzett módosítása számos bűncselekmény bün-
  tetési tételét megemelte, illetve több  bűncselekmény-
  nél minősítő körülményként szabályozta azt az  esetet,
  amikor a sértett gyermek- vagy fiatalkorú.

       Léteznek azonban olyan jogszabályi rendelkezések,
  illetve vannak olyan - a jogalkalmazásban megnyilvánu-
  ló - hiányosságok, amelyek gátolják az Egyezmény köve-
  telményeinek  gyakorlati  megvalósulását.  A  Javaslat
  alapvetően azokat a módosításokat  és  kiegészítéseket
  tartalmazza, amelyek elősegítik az Egyezmény előírása-
  inak érvényesülését.


                   Részletes indokolás

                        Az 1.§-hoz

       Az Egyezmény 37. Cikkének b) pontja értelmében  a
  gyermekkel szemben szabadságvesztés büntetés kiszabása
  csak végső eszközként és a lehető legrövidebb  időtar-
  tammal alkalmazható.

       A Javaslat ezen követelmény érvényesülése érdeké-
  ben új rendelkezést vezet be a Büntető Törvénykönyvről
  szóló 1978. évi  IV.  törvénybe  (Btk.):  érintetlenül
  hagyva azt a rendelkezést, hogy a fiatalkorúval  szem-
  ben büntetést akkor kell kiszabni, ha  intézkedés  al-
  kalmazása nem célravezető, továbblép és  kimondja:  az
  intézkedések, illetve a büntetések közül előnyben kell
  részesíteni azokat, amelyek nem eredményeznek  szabad-
  ságelvonást. Tehát a javítóintézeti nevelést meg kell,
  hogy előzze a megrovás és a próbára bocsátás, a végre-
  hajtandó szabadságvesztést pedig  a  pénzbüntetés,  az
  önálló mellékbüntetés és a szabadságvesztés próbaidőre
  történő felfüggesztése.

       A Btk. 108.§ (3) bekezdése azt hivatott  biztosí-
  tani, hogy a fiatalkorú környezetéből történő kiemelé-
  sére - különösen szabadságvesztés végrehajtása  céljá-
  ból - csak kivételesen, végső esetben kerüljön sor.


                        A 2.§-hoz

       A Javaslat 18. §-a új jogintézményként vezeti  be
  az ügyész által alkalmazható vádemelés  elhalasztását,
  melynek ideje alatt a fiatalkorú  pártfogó  felügyelet
  alatt áll.


       A vádemelés elhalasztása a büntetőeljárásról szó-
  ló 1973. évi I. törvényben (Be.)  szabályozott  jogin-
  tézmény, amelyet nem bíróság alkalmaz. A vádemelés el-
  halasztásához kapcsolódó pártfogó felügyelet  alkalma-
  zásáról azonban a Btk-nak a  fiatalkorúakra  vonatkozó
  szabályai között is kell rendelkezni.

       Ezt tartalmazza a Javaslat 2.§-a, a Btk. 109.  §-
  ának kiegészítésével.

                        A 3.§-hoz

       A Btk. a fiatalkorúval szemben  próbára  bocsátás
  alkalmazását az általános szabályoknál szélesebb  kör-
  ben - bármely bűncselekmény elkövetése esetén -  lehe-
  tővé teszi. Ugyanakkor a hatályos  rendelkezések  sze-
  rint a próbaidő tartama minden esetben egy év.  A  Ja-
  vaslat az intézkedés alkalmazásának bővítését, a  dif-
  ferenciáltabb elbírálás lehetőségét kívánja biztosíta-
  ni, amikor a próbára bocsátás tartamát egy  évtől  két
  évig terjedően határozza meg, és azzal, hogy módot  ad
  a próbaidő tartamának hónapokban történő  meghatározá-
  sára.

                        A 4.§-hoz

       A Javaslat az Egyezmény 37. Cikkének b) pontjában
  foglaltakra is figyelemmel módosítja a Btk. 118.§-ában
  meghatározott javítóintézeti nevelés szabályait.

       A javítóintézeti nevelés a hatályos rendelkezések
  szerint határozatlan idejű intézkedés, amely  végsőso-
  ron addig tarthat, amíg a  fiatalkorú  tizenkilencedik
  életévét be nem tölti. Az intézkedés határozatlan tar-

  tama miatt az előzetes fogvatartásban töltött idő  be-
  számítására sincs lehetőség.

       Ezért a fiatalkorú számára - különösen akkor,  ha
  előzetes letartóztatást töltött - sokszor  előnyösebb,
  ha vele szemben rövid tartamú szabadságvesztést  szab-
  nak ki, mintha a bíróság javítóintézeti  nevelést  al-
  kalmazna, , amelynek tartamába az előzetes letartózta-
  tásban töltött idő nem számítható be.

       A fiatalkorúval szemben a büntetési célok  -  így
  különösen a nevelési célok - eléréséhez a  javítóinté-
  zeti nevelés rendszerint alkalmasabb, mint  a  szabad-
  ságvesztés.

       Javítóintézeti nevelés alkalmazásakor a fiatalko-
  rú kikerül ugyan eddigi környezetéből, de olyan  inté-
  zetben helyezik el, ahol életkori sajátosságainak meg-
  felelő oktatása-nevelése jobban  biztosított,  mint  a
  szabadságvesztés végrehajtása során.

       1. A Javaslat a javítóintézeti  nevelést  határo-
  zott idejű intézkedéssé alakítja át: tartamát - az in-
  tézkedés nevelő jellegére tekintettel - egy évtől  há-
  rom évig terjedően határozza meg.

       2. A Javaslat új rendelkezéseket tartalmaz a  ja-
  vítóintézetből való ideiglenes elbocsátásról Általános
  szabályként rögzíti, hogy az  ideiglenes  elbocsátásra
  csak az intézetben eltöltött egy év után kerülhet sor.
  Az közömbös, hogy  ezt  javítóintézetben  végrehajtott
  előzetes letartóztatásban, vagy  javítóintézeti  neve-
  lésként tölti a fiatalkorú. A módosítás  lehetővé  te-
  szi, hogy az ideiglenes elbocsátást megelőzően is ele-
  gendő idő álljon rendelkezésre a javítóintézeti  neve-
  lés céljainak megvalósulásához.


       3. A Javaslat mellőzi a Btk. 118.§-ából az  inté-
  zeti tanács javaslatára történő utalást. E tekintetben
  nem kíván változtatni a jelenlegi  gyakorlaton,  amely
  szerint az ideiglenes elbocsátásról a  büntetés-végre-
  hajtási bíró dönt, az előterjesztést pedig az intézeti
  tanács teszi. Az intézeti tanácsra vonatkozó rendelke-
  zés azonban nem illeszkedik  a  Btk.  szabályai  közé,
  egyébként pedig a megfelelő szabályokat tartalmazza  a
  büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979.
  évi 11. törvényerejű rendelet (Bv.tvr.) 15.§-ának  (2)
  bekezdése.

       4. A Javaslat a Btk. 118.§ (4) bekezdésében  meg-
  határozza, hogy mikor kötelező a javítóintézetből tör-
  tént  ideiglenes  elbocsátás  megszüntetése,  és  mely
  esetben mérlegelheti a bíróság a megszüntetést.


                        A 5.§-hoz

       A Javaslat 5.§-a  a  18.§  által  bevezetendő  új
  ügyészi intézkedés - a vádemelés elhalasztása - nevelő
  hatását kívánja erősíteni, amikor a Btk. 119.§-át kie-
  gészítve kimondja, hogy az a fiatalkorú, akivel  szem-
  ben a vádemelést elhalasztották,  pártfogó  felügyelet
  alatt áll.

                        A 6.§-hoz

       A javítóintézeti nevelés  átalakítása  határozott
  tartamú intézkedéssé, valamint a fiatalkorúakkal szem-
  ben alkalmazott büntetés vagy  intézkedés  Btk.  108.§
  (1) bekezdése szerinti célja megkívánja a  Btk.  120.§
  (2) bekezdésében meghatározott összbüntetési rendelke-
  zések kiegészítését.


       A Javaslat ezért - meghagyva azt a szabályt, hogy
  javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés találkozása
  esetén összbüntetésként a szabadságvesztést kell  vég-
  rehajtani, melynek tartamát a bíróság  legfeljebb  egy
  évvel meghosszabbíthatja  -  kimondja,  hogy  a   meg-
  hosszabbítás tartama a javítóintézeti nevelés hátrale-
  vő részét nem érheti el.


                        A 7.§-hoz

       A javítóintézeti nevelés  átalakítása  határozott
  idejű intézkedéssé szükségessé teszi a több  javítóin-
  tézeti nevelés  elrendelésével  kapcsolatos  szabályok
  kialakítását.

       Az összbüntetési rendelkezések között  nem  lehet
  az új szabályokat elhelyezni, mivel  a  javítóintézeti
  nevelés nem büntetés.

       A Javaslat ezért  a  halmazati  és  összbüntetési
  szabályok után a Btk. új 120/A. §-aként írja elő, hogy
  több - még végre nem hajtott, vagy folyamatosan végre-
  hajtandó - javítóintézeti nevelés elrendelésekor a fi-
  atalkorúval szemben egységes intézkedésként  javítóin-
  tézeti nevelést kell elrendelni.

       A Javaslat az egységes  intézkedésként  elrendelt
  javítóintézeti nevelés alsó és felső határát az  össz-
  büntetés elveinek figyelembe vételével állapítja  meg.
  A Javaslat egységes intézkedésként alkalmazott javító-
  intézeti nevelésnél sem tartja megengedhetőnek, hogy a
  javítóintézeti nevelés tartama  három  évnél  hosszabb
  legyen.


                        A 8.§-hoz

       A határozott idejű  javítóintézeti  nevelésbe  be
  kell  számítani  az  előzetes  fogvatartásban  töltött
  időt.

       Figyelemmel arra, hogy  a javítóintézeti  nevelés
  - az előzetes letartóztatáshoz hasonlóan - súlyos sza-
  badságkorlátozással jár, a Javaslat  akként  rendelke-
  zik, hogy az előzetes letartóztatás beszámításánál egy
  napi fogvatartás egy  napi  javítóintézeti  nevelésnek
  felel meg.


                        A 9.§-hoz

       Az Egyezmény 35. Cikke tiltja a gyermekek  elrab-
  lását, eladását, illetve a gyermek-kereskedelmet.

       E magatartások elkövetői a Btk.  hatályos  szabá-
  lyai szerint  is  büntethetők  kényszerítés,  személyi
  szabadság megsértése, bizonyos feltételek mellett  em-
  berrablás, zsarolás, kiskorú veszélyeztetése,  családi
  állás megváltoztatása,  valamint  nemi erkölcs  elleni
  bűncselekmények miatt.

       A hathatósabb büntetőjogi védelem érdekében azon-
  ban a Javaslat a Btk. 193. §-a szerinti családi  állás
  megváltoztatása  bűncselekményét  súlyosabban  rendeli
  büntetni, ha azt tizennyolcadik életévét be  nem  töl-
  tött személy adásvételével követik el.

       A gyermek eladásával vagy megvásárlásával elköve-
  tett családi állás megváltoztatásánál  további  súlyo-
  sabb büntethetőséget eredményez, ha gyógy- vagy  neve-

  lőintézet alkalmazottja foglalkozása körében,  vagy  a
  tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelé-
  sére, felügyeletére vagy gondozására  köteles  személy
  követi el a bűncselekményt, illetve , ha a cselekményt
  üzletszerűen,  vagy  emberkereskedelemmel   foglalkozó
  szervezet keretében valósítják meg.


                        A 10.§-hoz

       A Javaslat az emberkereskedelem  áldozatává  vált
  kiskorú fokozott kiszolgáltatottságára  tekintettel  a
  Btk. 195. §-ában meghatározott kiskorú veszélyeztetése
  bűncselekményénél új, súlyosabban  büntetendő  tényál-
  lást vezet be.

       A Javaslat két évtől nyolc évig  terjedő  szabad-
  ságvesztéssel rendeli büntetni  azt  a  nagykorú  sze-
  mélyt,  aki  adásvétel  útján  hozzá  került  kiskorút
  kényszermunkára, üzletszerű  kéjelgésre  vagy  züllött
  életmód folytatására bír rá, vagy rábírni törekszik.


                        A 11.§-hoz

       A Javaslat  30. §-a a vétségi eljárás  szabályai-
  nak a bírósági eljárásban való alkalmazása  kizárását,
  valamint a  tárgyalás mellőzésével történő  elbírálást
  tiltó büntetőeljárási rendelkezéseket  hatályon  kívül
  helyezi. Ezzel lehetőséget teremt arra, hogy a vétségi
  eljárás szabályai a fiatalkorúval szemben  a  bírósági
  eljárásban is alkalmazhatóak legyenek.

       A hatályon kívül helyezett szabályok   tartalmaz-
  nak garanciális elemet, de esetenként  ellentétbe  ke-
  rülhetnek a fiatalkorú érdekeivel: a fiatalkorú a vét-

  ségek esetén is szembesülni kényszerül a külsőleg min-
  denképpen szigorúbb bűntetti eljárással, illetve magá-
  val a bírósági tárgyalással. Számos esetben pedig  bo-
  nyolultabbá és hosszadalmasabbá  teszik  az  eljárást,
  ami ugyancsak nem szolgálja a fiatalkorú érdekét.

       1. A Javaslat 11.§-a kiegészíti   a Be.  296.§-á-
  nak (1) bekezdését  és úgy rendelkezik,  hogy  vétségi
  eljárásban is az igazságügy-miniszter  által  kijelölt
  bíró jár el.

       2. A fiatalkorúak ügyeiben a bíróság  összetétele
  sajátos. Az igazságügy-miniszter által  kijelölt  bíró
  jár el, tehát olyan személy, aki rendszeresen  foglal-
  kozik fiatalkorúakkal. Az egyik ülnök pedagógus  szak-
  képesítésű. E szabályok biztosítják a szakszerű  elbí-
  rálást, ezért a Javaslat mellőzi azt a  hatályos  ren-
  delkezést, amely előírja, hogy a tanács egyik tagja nő
  legyen.

                        A 12.§-hoz

       A Javaslat a Be. 297.§-ának (2) bekezdését a  Ja-
  vaslat 11.§-ával módosuló 296.§ (1) bekezdéséhez  iga-
  zítja, amikor a \"fiatalkorúak tanácsa\" helyett a \"fia-
  talkorúak bírósága\" kifejezést használja.


                        A 13.§-hoz

       Az Egyezmény 37. Cikkének d) pontja értelmében  a
  szabadságától megfosztott gyermeknek joga van igen rö-
  vid idő alatt \"jogsegély\"-t igénybe venni.  Az  Egyez-
  mény 40. Cikkének 2/b/II. pontja pedig már  a  bűncse-
  lekmény elkövetésével gyanúsított gyermek alapvető jo-
  gaként említi, hogy védelme előkészítéséhez a legrövi-

  debb határidőn belül \"jogsegély\"-ben vagy más alkalmas
  segítségben részesüljön.

       A gyakorlatban védő kirendelésére vagy  meghatal-
  mazására sokszor a büntetőeljárás későbbi szakaszaiban
  kerül sor, annak ellenére, hogy a Be. szabályaiból  az
  következik, hogy a fiatalkorú ellen folyó büntetőeljá-
  rásban kezdettől fogva kötelező a védelem.

       A Javaslat 13.§-ának rendelkezése, amely  kimond-
  ja, hogy az alapos gyanú közlésével egyidejűleg  köte-
  les a hatóság védőt kirendelni a  fiatalkorú  részére,
  ha nincs meghatalmazott védője, hivatott  biztosítani,
  hogy a védő attól az időponttól vegyen részt az  eljá-
  rásban, amikor azt a fiatalkorúval szemben megindítot-
  ták.

                        A 14.§-hoz

       Az Egyezmény 37. Cikkének b) pontja  azt  is  ki-
  mondja, hogy a gyermek letartóztatása csak végső  esz-
  közként, a lehető legrövidebb időtartammal alkalmazha-
  tó.

       Magyarországon az elmúlt években sem csökkent  az
  előzetes  letartóztatásban  levő  fiatalkorúak  száma,
  hosszabbodott a letartóztatásban töltött idő  tartama,
  ugyanakkor a fogvatartás körülményei sok  esetben  nem
  felelnek meg a törvényi kívánalmaknak és a  nemzetközi
  elvárásoknak. Bár  a büntetőeljárásról  szóló  törvény
  és a büntetések és intézkedések végrehajtásáról  szóló
  törvényerejű rendelet is szigorú  elkülönítési  szabá-
  lyokat határoznak meg a fiatalkorú előzetes  letartóz-
  tatottakra, a tárgyi és a személyi  feltételek  hiánya
  miatt mégis gyakran megsértik e rendelkezéseket.


       Az előzetes letartóztatás közismerten  rossz  ha-
  tással van a fiatalkorúakra:  tanulmányaik  megszakad-
  nak, addig megszokott környezetükből hirtelen egy tel-
  jesen zárt, bűnöző közegbe kerülnek.

       1. A Javaslat 14.§-a  a  fiatalkorúakkal  szemben
  alkalmazandó előzetes letartóztatás speciális feltéte-
  lét egyértelműbbé teszi, amikor a bűncselekmény  külö-
  nös súlya helyett a bűncselekmény különös  tárgyi  sú-
  lyát kívánja meg.

       A fiatalkorúak ügyeiben kialakult bírói gyakorlat
  nem egyértelmű a tekintetben,hogy a cselekmény különös
  súlya alatt mit kell érteni.  A  különös  tárgyi  súly
  megjelölés egyértelművé teszi, hogy az  általános  le-
  tartóztatási okok meglétén  túl  a  cselekmény  tárgyi
  súlyát kell vizsgálni.

       A különös tárgyi  súly  megállapítható  abban  az
  esetben is, ha a fiatalkorú egyenként alacsonyabb bün-
  tetési tétellel fenyegetett bűncselekményeket követ el
  sorozatosan.

       2. A Javaslat lehetővé teszi, hogy a fiatalkorúak
  előzetes letartóztatását javítóintézetben hajtsák vég-
  re.

       Az előzetes letartóztatás végrehajtásának  helyé-
  ről a bíróság határoz.

       3. A fiatalkorú körülményeinek, valamint a gyanú-
  sítás, illetve a vád tárgyának lehetséges  változására
  tekintettel a Javaslat módot  ad  a  bíróságnak  arra,
  hogy  az  előzetes  letartóztatás  tartama  alatt - az

  ügyész, a terhelt vagy a védő indítványára  -  megvál-
  toztassa a végrehajtás helyét.


                        A 15.§-hoz

       Az Egyezmény 40. Cikkének 2/b/III. pontja szerint
  a bűncselekmény elkövetésével  gyanúsított  gyermeknek
  joga van ahhoz, hogy ügyét ügyvédjének, valamint  szü-
  leinek vagy törvényes képviselőinek  jelenlétében  bí-
  rálják el.

       1. A Javaslat az Egyezmény e követelményére,  to-
  vábbá a  37. Cikk d) pontjára és a  40.  Cikk  2/b/II.
  pontjára tekintettel - amelyek a védelemhez való jogot
  fogalmazzák meg -  a Be. új 302/A.§-ának (1)  bekezdé-
  sében kimondja, hogy  a  vádirat  benyújtása  előtt  a
  kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárásban  (379/A
  - 379/B.§) a meghallgatás védő távollétében nem  tart-
  ható meg. A védői jelenlét nemcsak a gyanúsított  meg-
  hatalmazott védőjével biztosítható, amint arra  a  Ja-
  vaslat 15.§-ának megfogalmazása is utal.

       A Javaslat ezen rendelkezése hozzájárulhat ahhoz,
  hogy az a fiatalkorú, akinek letartóztatását  indítvá-
  nyozták, ténylegesen gyakorolhassa a  védelemhez  való
  jogát. A védő is  nyilván megalapozottabban tud érvel-
  ni, amikor jogorvoslati jogával él,  ha  jelen  van  a
  meghallgatáson.

       2. A törvényes képviselőnek a jogai a  büntetőel-
  járásban általában megegyeznek a védő jogaival.

       A  törvényes  képviselő  jelenléte  a  fiatalkorú
  helyzetét jelentősen érintő  eljárási  cselekményeknél
  kívánatos, ezért a  Javaslat  kifejezetten  előírja  a

  törvényes képviselő értestését a meghallgatásról.

       A törvényes képviselő és a fiatalkorút  ténylege-
  sen ellátó nem minden esetben azonos, ezért a Javaslat
  a gondozó értesítését is előírja.


                        A 16.§-hoz

       A Javaslat nemcsak  a meghallgatáson való  jelen-
  lét lehetőségét kívánja biztosítani  a törvényes  kép-
  viselőnek és a gondozónak, hanem a  felszólalás  jogát
  is. Erről rendelkezik a Be. új 302/B. §-a.


                        A 17.§-hoz

       Mivel a Be. új 302/A.§-a szerint (Javaslat  15.§)
  a vádirat  benyújtása  előtt a kényszerintézkedésekkel
  kapcsolatos meghallgatásról a törvényes képviselőt  és
  a gondozót csak értesíteni  kell,  előfordulhat,  hogy
  nem jelennek meg a meghallgatáson.  Ilyen  esetben  is
  fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a fiatalkorúval szem-
  ben alkalmazott, személyi szabadságot korlátozó  kény-
  szerintézkedésről a törvényes képviselő és  a  gondozó
  is értesüljön.

       Ezért a Javaslat a Be. 303.§-át kiegészítve  elő-
  írja, hogy a személyi szabadságot korlátozó  kényszer-
  intézkedésről szóló határozatot közölni kell a  gondo-
  zóval is.

                        A 18.§-hoz

       Az Egyezmény 40. Cikkének 3/b) pontja   kimondja,
  hogy az Egyezményben részes államok \"minden lehetséges

  és kívánatos esetben tegyenek intézkedéseket e gyerme-
  kek ügyének bírói eljárás mellőzésével való  kezelésé-
  re, annak fenntartásával, hogy az emberi jogokat és  a
  törvényes biztosítékokat teljes mértékben be kell tar-
  tani.\"

       Tekintettel arra, hogy a megrovás szűk körben al-
  kalmazható, a Javaslat a  bírósági eljárás  mellőzésé-
  nek újabb módját vezeti be: a vádemelés elhalasztását.

       A fiatalkorú helyes irányú fejlődése érdekében  a
  vádemelés egy évtől két évig terjedő időre  elhalaszt-
  ható az öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb  bün-
  tetéssel büntetendő bűncselekmények  miatt  folytatott
  eljárásban, ha a vádemelés feltételei  egyébként fenn-
  állnak. A vádemelés elhalasztása - a feltételek meglé-
  te  esetén is - lehetőség az ügyész számára, e  tekin-
  tetben tehát diszkrecionális jog illeti meg.

       Figyelemmel arra, hogy a fiatalkorú  a  vádemelés
  elhalasztásának tartama alatt a törvény erejénél fogva
  pártfogó felügyelet alatt áll, ezt az ügyész a vádeme-
  lés elhalasztását kimondó határozatában megállapítja.

       A Javaslat szerint a  vádemelés  elhalasztását  a
  sértettel, a feljelentővel és a magánindítvány előter-
  jesztőjével is közölni kell. Így e személyek  értesül-
  nek a fiatalkorú ellen indult  büntetőeljárás  állásá-
  ról, és a  bűncselekménnyel  okozott  kár  megtérítése
  iránt az általuk szükségesnek  tartott  intézkedéseket
  megtehetik.

       A Javaslat a megrovás  mellett  alkalmazott  meg-
  szüntetés mintájára kötelezővé teszi a vádemelést,  ha
  a nyomozás megszüntetésének egyéb okból  nincs  helye,
  amennyiben a vádemelést elhalasztása ellen a fiatalko-

  rú panasszal élt. A Javaslat ezzel az emberi jogok  és
  alapvető szabadságok védelméről szóló  Európai  Egyez-
  mény 6. cikkében foglalt bírói  döntéshez  való  jogot
  biztosítja.

       Kötelező a vádemelés, ha a fiatalkorút a  vádeme-
  lés elhalasztásának tartama alatt  elkövetett  bűncse-
  lekmény miatt elítélik, vagyis ha a bíróság bűnösségét
  megállapítja és büntetést szab ki vele szemben. Az in-
  tézkedések közül csak a javítóintézeti  nevelés  és  a
  próbára bocsátás váltja ki az ügyész vádemelési  köte-
  lezettségét,  mivel  ezek  olyan  súlyú  intézkedések,
  amelyek megkívánják a büntetőeljárás lefolytatását.


                        A 19.§-hoz

       Amennyiben a  vádemelés  elhalasztásának  tartama
  eredményesen eltelt, rendelkezni kell a nyomozás  \"le-
  zárásáról\". Ezért a Javaslat a Be. új 303/B. § (1) be-
  kezdésében előírja az ügyésznek a nyomozás  megszünte-
  tését.

       Szemben  a  Be.  141.§-ában  írt  általános  sza-
  bállyal, ilyenkor az eljárás csak  akkor  folytatható,
  ha a fiatalkorút a vádemelés  elhalasztásának  tartama
  alatt elkövetett bűncselekmény  miatt  elítélik,  vagy
  vele szemben a bíróság  javítóintézeti  nevelést  vagy
  próbára bocsátást alkalmaz, illetve ha a fiatalkorú  a
  pártfogó felügyelet magatartási szabályait a vádemelés
  elhalasztása idején súlyosan megszegi.


                        A 20.§-hoz

       A Javaslat 20.§-a rendelkezik arról, hogy  melyik
  bíróság illetékes a javítóintézetből  való  ideiglenes

  elbocsátás megszüntetésére abban az esetben, ha  erről
  az újabb büntetőeljárásban alkalmazott  büntetés  vagy
  intézkedés miatt kell határozni.


                        A 21.§-hoz

       A Javaslat 7.§-a rendelkezik több  javítóintézeti
  nevelés találkozása esetén az egységes intézkedés  al-
  kalmazásáról. A Javaslat 21.§-a az  egységes  intézke-
  déssel kapcsolatos eljárásra az összbüntetésbe  fogla-
  lásnak, illetve az utólagos összbüntetésbe foglalásnak
  a Be. 378. és  378/A.§-ában  meghatározott  szabályait
  rendeli értelemszerűen alkalmazni.


                        A 22.§-hoz

       A Javaslat 30.§-a a Be-nek a javítóintézeti neve-
  lés előzetes végrehajthatóságáról rendelkező 306.§ (2)
  bekezdését és a Bv.tvr. 106.§-ának (1) bekezdését  ha-
  tályon kívül helyezi.

       Ezzel összhangban módosítja a Javaslat  22.§-a  a
  Bv.tvr. 1.§-a (2) bekezdését.

       Mivel a vádemelés elhalasztása esetén  az  ügyész
  állapítja meg, hogy a fiatalkorú  pártfogó  felügyelet
  alatt áll, ezért a Javaslat a Bv.tvr. 1.§-ának (2) be-
  kezdésében kimondja, hogy  a  pártfogó  felügyelet  az
  ügyész határozata alapján is végrehajtható.


                        A 23.§-hoz

       A Javaslat szerint a vádemelés elhalasztása  ese-
  tén az ügyész állapítja meg, hogy a fiatalkorú pártfo-

  gó felügyelet alatt áll. Célszerű, hogy ilyen  esetben
  a pártfogó felügyelet  végrehajtásáról  is  az  ügyész
  rendelkezzen.

       Ezt mondja ki a Javaslat, kiegészítve  a  Bv.tvr.
  3.§-át.


                        A 24.§-hoz

       A Javaslat a Bv.tvr. 15. §-ának   alcímét,  vala-
  mint (1) és (2) bekezdését a Javaslat 4.§-ához igazít-
  ja, amikor a javítóintézeti nevelés folytatása helyett
  az ideiglenes elbocsátás megszüntetéséről rendelkezik.


                        A 25.§-hoz

       A fiatalkorúak pártfogó felügyeletét a  gyámható-
  ság látja el a mellette működő hivatásos pártfogó köz-
  reműködésével, ezért a  Bv.tvr.  103.§  (4)  bekezdése
  szerint a pártfogolt jelentkezni köteles  a  gyámható-
  ságnál, illetve a hivatásos pártfogónál.  E  rendelke-
  zést egészíti ki a Javaslat 25.§-ának  (1)  bekezdése,
  amikor vádemelés elhalasztása esetén - tekintettel ar-
  ra,hogy a fiatalkorú ebben az esetben is pártfogó fel-
  ügyelet  alatt áll - előírja  a  jelentkezési  kötele-
  zettséget.

       A Javaslat a  vádemelés  elhalasztása  esetén  az
  ügyészt jogosítja fel a  külön  magatartási  szabályok
  előírására és ezek módosítására.

                        A 26.§-hoz

       A Javaslat a Bv.tvr. 110. §-ának  (1)  bekezdését
  akként módosítja, hogy az a fiatalkorú, aki a  javító-

  intézet rendjét ismételten és súlyosan megsérti,  vagy
  újabb bűncselekményt követ el, illetve akinek az  ide-
  iglenes elbocsátását megszüntették, zárt jellegű inté-
  zeti részlegben helyezhető el.

       A hatályos rendelkezések  zárt  jellegű  intézeti
  elhelyezést tesznek lehetővé. Ilyen intézetek  azonban
  nem működnek, a szigorúbb szabályok csak az  intézeten
  belül kialakított részlegben alkalmazhatók.


                        A 27.§-hoz

       A Javaslat 4.§-ában meghatározott új szabály sze-
  rint az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javító-
  intézeti nevelés hátralevő részével, de  legalább  egy
  év. Ebben az esetben az ideiglenes elbocsátás tartamá-
  nak lejártával válik  véglegessé,  ezért  erről  külön
  rendelkezni nem kell.

       Szükséges viszont kimondani, hogy  az  ideiglenes
  elbocsátás véglegessé válik, ha a fiatalkorú  tizenki-
  lencedik életévét betölti. Erről rendelkezik a  Javas-
  latnak a Bv.tvr. 112. §-ának (2)  bekezdését  módosító
  27.§-a.

       A Javaslat a fiatalkorúak életkori sajátosságaira
  tekintettel nem engedi, hogy  a  tizenkilencedik  évét
  betöltött személy tovább a javítóintézetben tartózkod-
  jék. Ezért megszünteti azt a lehetőséget, hogy a bíró-
  ság ilyenkor az oktatási év végéig elrendelje a  javí-
  tóintézeti nevelés folytatását.

       A Javaslat 27.§-a a fenti szabályozásnak megfele-
  lően módosítja a Bv.tvr. 112.§-ának (3) bekezdését.



                        A 28.§-hoz

       A Javaslat 14.§-a szerint a  fiatalkorú  előzetes
  letartóztatását - a bíróság döntése alapján -  javító-
  intézetben kell végrehajtani.

       E módosításhoz kapcsolódva egészíti ki a Javaslat
  a Bv.tvr. 116.§-ának (1) bekezdését.

       Az előzetes letartóztatás helyének megváltoztatá-
  sát a gyanúsított és a védő mellett az ügyész  is  in-
  dítványozhatja.

       A Javaslat  a  fogvatartó  intézmény  vezetőjének
  előírja, hogy értesítse az ügyészt, ha a  végrehajtási
  hely megváltoztatását indokoltnak tartja.


                        A 29.§-hoz

       A Javaslat az előzetes letartóztatás  javítóinté-
  zetben történő végrehajtására általában a Bv.tvr-nek a
  javítóintézeti nevelés végrehajtására  vonatkozó  sza-
  bályait (VIII. Fejezet VIII. Cím) rendeli  értelemsze-
  rűen alkalmazni. Kivételt képeznek azok az  előírások,
  amelyek az előzetes  letartóztatás  kényszerintézkedés
  jellegéből adódóan nem alkalmazhatóak. Ilyenek: a  ja-
  vítóintézeti nevelés végrehajtásának felfüggesztésére,
  elhalasztására és félbeszakítására; a kimenőre,  eltá-
  vozásra és szabadságra, valamint a tanulmányok folyta-
  tásához szükséges idő intézeten kívüli  töltésére  vo-
  natkozó rendelkezések.

       A Javaslat megengedi, hogy az előzetes  letartóz-
  tatást javítóintézetben töltő fiatalkorút -  kivétele-

  sen, a bíróság döntése alapján - legfeljebb öt  napra,
  ideiglenesen  büntetés-végrehajtási  intézetben   vagy
  rendőrségi fogdában helyezzék el.

       Erre általában az egymást szorosan követő rendőr-
  ségi vagy ügyészségi kihallgatások esetén, illetve ak-
  kor kerülhet sor, ha a bíróság az  ügyben  több  napos
  tárgyalást tűzött ki, ha a fiatalkorú szállítása a ja-
  vítóintézet és a kihallgatás, illetve tárgyalás  helye
  között a rövid időközök és a nagy távolság  miatt  nem
  oldható meg.

       A Javaslat szerint a bíróságnak a tárgyalás  elő-
  készítése során az előzetes letartóztatásról szóló ha-
  tározatáig az ügyész is jogosult dönteni a  huszonnégy
  órát meg nem haladó tartamú ideiglenes  elhelyezésről.
  Az ügyész ilyenkor köteles értesíteni a  bíróságot  az
  ideiglenes elhelyezésről.


                        A 30.§-hoz

       A Javaslat 30. §-a rendelkezik a törvény hatályba
  lépéséről. Az előzetes letartóztatás  javítóintézetben
  történő   végrehajtása    feltételeinek    biztosítása
  hosszabb időt igényel, ezért az erre vonatkozó rendel-
  kezések később lépnek hatályba.

       A Javaslat 30.§-a a  büntető  jogszabályok  egyes
  rendelkezéseit hatályon kívül helyezi.

       A fiatalkorú érdekeivel ellentétes  a  Be.  297.§
  (3) bekezdésének azon rendelkezése, melynek alapján az
  általános szabályok szerint illetékes bíróság jár  el,
  ha a fiatalkorú és a felnőtt korú terhelt helyi  bíró-
  sági hatáskörbe tartozó ügyének összefüggése miatt  az

  ügyész - kivételesen - előtte  emel  vádat.  Ebben  az
  esetben nem a fiatalkorúak ügyésze, illetve a  fiatal-
  korúak bírósága jár el.

       A Javaslat ezért a Btk. 297.§-ának (3) és (4) be-
  kezdését - és ebből adódóan a Btk. 306.§-ának (1)  be-
  kezdését is - hatályon kívül helyezi. Így a  fiatalko-
  rúak ügyeiben -  a  katonai  büntetőeljárásra  tartozó
  ügyek kivételével -  minden esetben a fiatalkorúak bí-
  rósága jár el.

       A Javaslat arra tekintettel, hogy a Btk. módosuló
  118.§-ának (4) bekezdése  minden,  a  javítóintézetből
  való ideiglenes elbocsátást megszüntető okot tételesen
  felsorol, a Bv.tvr. 15.§-ának (3) bekezdését  hatályon
  kívül helyezi.

       A Javaslat a 30.§ (3) bekezdésben,  a  fiatalkorú
  jogainak és érdekeinek védelmében előírja  a  bíróság-
  nak, hogy az előzetes letartóztatás  végrehajtási  he-
  lyéről - amennyiben a fiatalkorú az előzetes letartóz-
  tatás javítóintézetben történő végrehajtására vonatko-
  zó rendelkezések hatályba lépésekor előzetes letartóz-
  tatásban van - a hatálybalépést követő  harminc  napon
  belül rendelkezzék.


             A törvényjavaslat költség-kihatásai



       1. A Be-t érintő az a módosítás,  hogy  a  fiatalkorú
  ügyében akkor is minden esetben  a  fiatalkorúak  bírósága
  jár el, ha ügye felnőtt korú elkövető ügyével összefügg, a
  megyei (fővárosi) bíróságokon működő  székhelyi  bíróságok
  munkaterhét megnöveli.

       Ezért - az egyébként is leterhelt - székhelyi,  helyi
  bíróságokon új  bírói  és  ügykezelői  állások  létesítése
  szükséges. Ez megyénként általában egy új tanács  létreho-
  zását jelenti. Vannak  azonban  olyan  területek  (Balaton
  környéke, Főváros, stb.), ahol a speciális  körülményekből
  adódóan magasabb a bűnelkövetők száma, így két  - a  Fővá-
  rosban három - tanács kialakítása indokolt.

       Az új  állások  létesítésének  éves  költség-kihatása
  várhatóan a következő:

  26 helyi bírói állás   89.980,- Ft/fő/hó    30,1 millió Ft
  26 ügykezelői állás    36.720,- Ft/fő/hó    12,4 millió Ft
  Tb. járulék (44 %)                          18,7 millió Ft

  Első felszerelés
  költsége:             300.000,- Ft/fő/hó    15,6 millió Ft

  Dologi és működési
  kiadások:             360.000,- Ft/fő/hó    18,7 millió Ft


       2. A Be-t érintő az a módosítás, hogy a fiatalkorúval
  szemben elrendelt előzetes letartóztatás  javítóintézetben
  is végrehajtható, a Népjóléti Minisztérium kezelésében le-


  vő javítóintézetek átalakítását,  illetve  új  intézmények
  létesítését követeli meg.

       A Népjóléti Minisztérium közlése szerint a  javítóin-
  tézetek jelenleg kb. 200 fő (160 fiú és 40 lány)  előzetes
  letartóztatásban levő fiatalkorú elhelyezését tudnák  vál-
  lalni. Tekintettel arra, hogy az előzetes letartóztatotta-
  kat bizonyos mértékben elkülönítve célszerű tartani a  ja-
  vítóintézetben, a meglevő intézményeket át kell alakítani.
  Ez éves szinten az alábbi költségeket jelenti:

  Egyszeri dologi költség
  (épület átalakítása, berendezés)         143,5 millió Ft
  Az új dolgozók éves bére (Tb.járulékkal)  55,3 millió Ft
  A működtetés dologi többletköltsége       25,0 millió Ft

       Az adatok 1994. elejiek, további pontosításukat  -  a
  kialakuló inflációs rátára  figyelemmel  -  az  1996.  évi
  költségvetés tervezésénél el kell végezni.

       A meglevő férőhelyek 1996. január  1-én  az  előzetes
  letartóztatására vonatkozó rendelkezések hatálybalépésekor
  elegendőek lesznek, de fokozatosan el kell kezdeni  az  új
  intézmények létesítését, illetve a  jelenlegi  intézmények
  bővítését. (Előreláthatólag három 60 férőhelyes új  intéz-
  ményre lesz szükség, vagy a meglevő intézményeket kell 3 x
  60 férőhellyel bővíteni.)

       3. Az előzetes letartóztatás javítóintézetben történő
  végrehajtása a Belügyminisztériumnak többletköltséget  je-
  lent, mivel a fiatalkorúak szállítását a  rendőrség  fogja
  végezni.


       A Belügyminisztérium költség-kihatásai - egy fő  fia-
  talkorúra vetítve, átlagos 30 napos fogvatartást  feltéte-
  lezve - a következők:

  Szállítási költség:
  - átlagosan megtett út: 150 km
  - átlagos igénybevétel: 4 nap (2 alkalommal oda-vissza út)
  - üzemeltetési költség: 40,-Ft/km

                  150 x 4 x 40 = 24.000,-Ft

  Rendőri kísérés költsége:
  - 1 fő rendőr költsége: 4.750,-Ft/nap (a kísérést minimum
    2 fő végzi 4 napon át, 2 alkalommal oda-vissza)

                  4.750 x 2 x 4 = 38.000,-Ft

  - járulékos költségek:
    étkezési költségtérítés: 380,-Ft/fő/nap
    szállásköltség: 1.500/fő/nap

                    380 x 2 x 4 = 3.040,-Ft
                  1.500 x 2 x 2 = 6.000,-Ft

  Esetleges nyomozati költség:
  (nyomozó kiszállása az intézetbe)
  - 30 nap alatt 1 alkalommal (2 nap)
    gépjármű használat: 40,-Ft/km
    átlagosan megtett út: 150 km

                  40 x 150 x 2 = 12.000,-Ft

    nyomozó költsége: 4.750,-Ft/fő/nap

                     4.750 x 2 = 9.500,-Ft


    nyomozó járulékos költségei: 1.880,-Ft

  Összesen: 94.420,-Ft/fő/30 nap

  1 fő 1 napra jutó összes költsége: 3.147,-Ft,  900  fő  90
  napra jutó összes költsége: 254.907.000,-Ft, ami  megköze-
  lítően 255 millió Ft.

       4. A költségek vizsgálatánál figyelembe  vettük  azt,
  hogy évente 8-900 fiatalkorú van  előzetes  letartóztatás-
  ban. E szám a törvény rendelkezései alapján várhatóan  nem
  fog növekedni és a letartóztatásoknak csak egy részét fog-
  ják végrehajtani javítóintézetben.

       Jelenleg egy  fiatalkorú  előzetes  letartóztatásának
  napi költsége a büntetés-végrehajtási  intézetben  1.789,-
  forint. (Az összeg a bérjellegű kiadásokat,  a  készletbe-
  szerzési, a szolgáltatási költségeket,  továbbá a nagy ér-
  tékű tárgyi eszközök, berendezések és  szükséges felújítá-
  sok költségét tartalmazza.)

       Az előzetes letartóztatásban levő  fiatalkorúak  nem-
  zetközi kötelezettségeinknek és  törvényeinknek  megfelelő
  elhelyezése a tárgyi és személyi feltételek  hiánya  miatt
  jelenleg nem biztosított a  büntetés-végrehajtási  intéze-
  tekben, még kevésbé a rendőrségi fogdákban.

       Ha a Javaslat rendelkezéseinek bevezetésére nem kerül
  sor,  elengedhetetlen  új,  a  fiatalkorúak  elhelyezésére
  szolgáló büntetés-végrehajtási férőhelyek létrehozása, il-
  letve a meglevő intézmények korszerűsítése, valamint  meg-
  felelő és elegendő rendőrségi  fogda  kialakítása,  aminek
  szintén jelentős költség-kihatása lenne."
