"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
       KORMÁNYA



                         T/486. számú

                        törvényjavaslat


              a találmányok szabadalmi oltalmáról






                             Előadó: Dr. Vastagh Pál
                             Budapest, 1995. február 1.



                   1995. évi ... törvény

            a találmányok szabadalmi oltalmáról

         A magyar  nemzetgazdaság  műszaki  fejlődésének,  a
korszerű technika meghonosításának,  valamint  a  feltalálók
erkölcsi és  anyagi  elismerésének  előmozdítása  érdekében,
összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon  vé-
delme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel,  az  Or-
szággyűlés a találmányok szabadalmi oltalmáról  a  következő
törvényt alkotja:

                         ELSŐ RÉSZ

                A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM

                          I. fejezet

                A szabadalmi oltalom tárgya


                A szabadalmazható találmány

                            1. §


         (1) Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékeny-
ségen alapuló, iparilag alkalmazható találmány.

         (2) Nem minősül  az (1)  bekezdés  szerinti  talál-
mánynak különösen


             a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a  ma-
tematikai módszer;

             b) az esztétikai alkotás;

             c) a szellemi tevékenységre, játékra,  üzletvi-
telre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a  szá-
mítógépi program;

             d) az információk megjelenítése.

         (3) A (2) bekezdésben felsoroltak  szabadalmazható-
sága csak annyiban kizárt, amennyiben  a  szabadalmat  rájuk
kizárólag e minőségükben igénylik.

                          Újdonság

                            2. §

         (1) Új a találmány, ha nem tartozik a technika  ál-
lásához.

         (2) A technika állásához tartozik  mindaz,  ami  az
elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli  ismerte-
tés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más  módon  bárki
számára hozzáférhetővé vált.

         (3) A technika állásához tartozónak kell  tekinteni
az olyan korábbi elsőbbségű - belföldi vagy azzal azonos ha-
tályú - szabadalmi vagy használati  mintaoltalmi  bejelentés
tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsőbbségi


időpontot követően közzétettek, illetve meghirdettek. A nem-
zetközi szerződés  alapján  közzétett ilyen bejelentés  tar-
talmát  csak  akkor  kell  a  technika állásához  tartozónak
tekinteni, ha a bejelentés magyar fordítását  külön  jogsza-
bály rendelkezéseinek megfelelően benyújtották. E  rendelke-
zések alkalmazásában a kivonat  nem  tartozik  a  bejelentés
tartalmához.

         (4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt  rendelkezések
nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag  (vegyület)
vagy keverék szabadalmazását emberi vagy  állati  test keze-
lésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban,   il-
letve emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai  el-
járásban történő alkalmazásra, ha az ilyen  eljárásban  való
alkalmazás nem tartozik a technika állásához.

                            3. §

         A 2. § alkalmazásában a technika  állásának  része-
ként nem vehető figyelembe a találmánynak az elsőbbség  nap-
ját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra  jutása,
ha az

         a) a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elköve-
tett jogsértés következménye, vagy

         b) annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje
a találmányt a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a  Magyar
Közlönyben közzétett közleményében megjelölt kiállításon be-
mutatta.


                   Feltalálói tevékenység

                            4. §

         (1) Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha
a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánva-
ló.

         (2) A feltalálói tevékenység vizsgálata szempontjá-
ból a technika állásának a 2. § (3) bekezdése  szerinti  ré-
szét figyelmen kívül kell hagyni.

                   Ipari alkalmazhatóság

                            5. §

         (1) Iparilag alkalmazható a találmány, ha  az  ipar
vagy a mezőgazdaság valamely  ágában  előállítható,  illetve
használható.

         (2) Nem tekinthetők iparilag alkalmazhatónak  külö-
nösen az emberi vagy állati test  kezelésére  szolgáló  gyó-
gyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az  emberi  vagy
állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. E rendelke-
zés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különö-
sen anyagra (vegyületre) és keverékre - azonban nem vonatko-
zik.

                  A szabadalomhoz való jog

                            6. §

         (1) A  találmányra szabadalmat kell adni, ha a  ta-
lálmány

             a) kielégíti a törvény 1-5. §-aiban  meghatáro-
zott követelményeket, és a (2) bekezdés szerint nincs kizár-
va a szabadalmi oltalomból; és

             b) bejelentése megfelel az e törvényben megsza-
bott feltételeknek.

         (2) A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalom-
ban, ha közzététele vagy hasznosítása  a  közrendbe  vagy  a
közerkölcsbe ütközne; a hasznosítás nem  tekinthető  a  köz-
rendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely  jogszabállyal
ellentétben áll.

         (3) A növény- és állatfajták a XIII. és a XIV.  fe-
jezetben foglalt rendelkezések szerint részesülhetnek szaba-
dalmi oltalomban.

                        II. fejezet

         A találmányból és a szabadalmi oltalomból
               eredő jogok és kötelezettségek


        A feltaláló személyhez fűződő és a találmány
        nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogai

                            7. §

         (1) Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta.

         (2) Amíg jogerős bírósági ítélet mást  nem  állapít
meg, azt a személyt  kell  feltalálónak  tekinteni,  aki  az
elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben feltalá-
lóként szerepel.

         (3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a fel-
találók szerzőségi részarányát - ellenkező  megjelölés  hiá-
nyában - egyenlőnek kell tekinteni.

         (4) Amíg jogerős bírósági ítélet mást  nem  állapít
meg, az elismert bejelentési napon benyújtott  bejelentésben
megjelölt, illetve a (3) bekezdés szerinti szerzőségi arányt
kell irányadónak tekinteni.

         (5) A feltalálót megilleti az a jog, hogy  a szaba-
dalmi iratok őt e minőségében feltüntessék. Mellőzni kell  a
feltaláló nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülő sza-
badalmi iratokon, ha azt a feltaláló írásban kéri.

         (6) A feltaláló a Polgári Törvénykönyv szerint lép-
het fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja,  vagy
a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként
megsérti.

         (7) A szabadalmi bejelentés közzététele előtt a ta-
lálmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásá-
val szabad nyilvánosságra hozni.

                    A szabadalmi igény

                            8. §

         (1) A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját ille-
ti meg.

         (2) Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági  ha-
tározat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogo-
sultnak tekinteni, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel je-
lentette be.

         (3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a sza-
badalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti
meg. Több igényjogosult esetén - ellenkező  megjelölés  hiá-
nyában - a szabadalmi igény részarányát egyenlőnek kell  te-
kinteni.

         (4) Ha többen egymástól függetlenül alkották a  ta-
lálmányt, a szabadalom azt a feltalálót vagy jogutódját  il-
leti meg, aki a találmányt korábbi  elsőbbséggel  jelentette
be.

            Szolgálati és alkalmazotti találmány


                            9. §


         (1) Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek
munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykö-
rébe eső megoldásokat dolgozzon ki.

         (2) Alkalmazotti  találmány  annak  a   találmánya,
aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége len-
ne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek  hasznosítása  mun-
káltatója tevékenységi körébe tartozik.


                           10. §

         (1) A szolgálati találmányra a szabadalom a  felta-
láló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.


         (2) Az alkalmazotti  találmányra  a  szabadalom   a
feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult  a  ta-
lálmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási  joga  nem
kizárólagos; a munkáltató hasznosítási engedélyt nem  adhat.
A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése  vagy  szervezeti
egységének kiválása esetén a jogutódra száll  át;  egyébként
másra nem szállhat, illetve nem ruházható át.

                           11. §

         (1) A feltaláló köteles a szolgálati és az alkalma-
zotti  találmányt megalkotását követően haladéktalanul   is-
mertetni a munkáltatóval.

         (2) A munkáltató az ismertetés  átvételétől  számí-
tott kilencven napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a
szolgálati találmányra igényt tart-e, illetve az alkalmazot-
ti találmányt hasznosítani kívánja-e.

         (3) A munkáltató az alkalmazotti találmányt csak  a
feltalálónak a találmány nyilvánosságra hozatalához való jo-
gával (7. § (7) bek.) összhangban hasznosíthatja.

         (4) A szolgálati találmánnyal a  feltaláló  rendel-
kezhet, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a  munkál-
tató a (2) bekezdés szerinti  nyilatkozat  megtételét  elmu-
lasztja.

         (5) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a fel-
találót a munkáltató hasznosítási jogának terhe nélkül ille-
ti meg, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a  munkál-
tató a (2) bekezdés szerinti  nyilatkozat  megtételét  elmu-
lasztja.

                           12. §

         (1) A munkáltató a szolgálati találmány  ismerteté-
sének átvételét követő ésszerű időn belül köteles szabadalmi
bejelentést tenni; köteles továbbá  az  általában  elvárható
gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében.

         (2) A munkáltató eltekinthet a szabadalmi  bejelen-
tés megtételétől, vagy a bejelentést  visszavonhatja,  ha  a
találmányt - annak elismerése mellett, hogy az az ismertetés
átvételének időpontjában egyébként szabadalmazható  lenne  -
titokban tartja és üzleti titkot képező megoldásként haszno-
sítja. A munkáltató e döntéséről köteles tájékoztatni a fel-
találót.

         (3) Vita esetén a munkáltatót terheli  annak  bizo-
nyítása, hogy a  megoldás az ismertetés átvételének időpont-
jában nem volt szabadalmazható.

         (4) Szolgálati találmány esetén a  munkáltató  -  a
(2) bekezdésben szabályozott eset kivételével - a szabadalom
megadását kizáró eljárási cselekmény vagy szándékos  mulasz-
tás előtt köteles felajánlani a  feltalálónak  a  szabadalmi
igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány tekin-
tetében érvényesülő hasznosítási jog kikötésével vagy  anél-
kül.

         (5) A (4) bekezdésben foglalt  rendelkezéseket  nem
kell alkalmazni, ha a feltaláló -  e törvény rendelkezéseire
figyelemmel - már méltányos összegű díjazásban részesült.


                       Találmányi díj

                           13. §

         (1) A szolgálati találmány  értékesítése  esetén  a
feltalálót találmányi díj illeti meg, ha

             a) a találmányt szabadalom védi, az értékesítés
megkezdésétől a végleges szabadalmi oltalom megszűnéséig;

             b) a találmány végleges  szabadalmi  oltalma  a
munkáltató lemondása vagy a fenntartási  díj  megfizetésének
elmulasztása miatt szűnt meg, az  értékesítés  megkezdésétől
addig az időpontig, amikor a szabadalom lejárat miatt  szűnt
volna meg;

             c) a találmányt titokban tartják, az  értékesí-
tés megkezdésétől a találmány nyilvánosságra jutásáig,  vagy
- ha ez a későbbi - a találmánynak a  munkáltatóval  történő
ismertetésétől számított húsz év elteltéig.

         (2) A szolgálati találmány értékesítésének kell te-
kinteni

             a) a találmány hasznosítását (19. §),  ideértve
a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése vagy  fenn-
tartása érdekében történő mellőzését is;

             b) a hasznosítás más részére történő engedélye-
zését;


             c) a szabadalmi igény vagy a  szabadalom teljes
vagy részleges átruházását.

         (3) A feltalálót a hasznosítás, az egyes  hasznosí-
tási engedélyek és az átruházás esetén külön-külön, valamint
a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése és az  ingye-
nes átruházás esetén is megilleti a találmányi díj. A talál-
mányi díj iránti igényt nem  érinti, ha a termékben vagy  az
eljárásban egy vagy több igényponti  jellemzőt  a  feltaláló
által rendelkezésre bocsátott javított jellemzővel helyette-
sítettek.

         (4) Találmányi  díjat a munkáltató, közös  szabada-
lom esetén - a szabadalmastársak eltérő  megállapodása  hiá-
nyában - a hasznosító  szabadalmastárs  köteles  fizetni.  A
hasznosítás engedélyezése és átruházás esetén a jogszerző  a
díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja.

         (5) Találmányi díj jár a külföldi  szabadalom,  il-
letve az annak megfelelő más jogi  oltalom  alapján  történő
értékesítés esetén is; a hasznosítás után azonban  csak  ak-
kor, ha azért a feltaláló  belföldi szabadalom  alapján  nem
tarthat igényt találmányi díjra.

         (6) A feltaláló díjazására a munkáltatóval, a hasz-
nosító szabadalmastárssal,  illetve  a  jogszerzővel  kötött
szerződése - a találmányi díjszerződés - az irányadó.

         (7) A hasznosítás ellenében járó találmányi  díjnak
arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet -  a  találmány
tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi

viszonyokra figyelemmel - szabadalmi licenciaszerződés alap-
ján a találmány hasznosítására adott engedély fejében a mun-
káltatónak, illetve a hasznosító szabadalmastársnak fizetnie
kellene.

         (8) A hasznosítás engedélyezése, illetve a szabada-
lom átruházása esetén a találmányi díjnak a hasznosítási en-
gedély, illetve az átruházás ellenértékével, vagy a  haszno-
sítás ellenérték nélküli engedélyezéséből, illetve az ingye-
nes átruházásból származó gazdasági előnnyel  kell  arányban
állnia.

         (9) A találmányi díj mértékének megállapítása során
a (7) és a (8) bekezdés szerinti arányt  a  munkáltatónak  a
találmány megalkotásához nyújtott hozzájárulására és a  fel-
találó munkaviszonyból eredő kötelességeire figyelemmel kell
meghatározni. Titokban tartott találmány  esetén  számításba
kell venni a feltalálót az oltalomszerzés elmulasztása foly-
tán érő hátrányokat is.

       Az alkalmazotti találmány hasznosításáért járó díj

                           14. §

         (1) Az alkalmazotti találmány  hasznosítására  való
jog ellenében járó díjat a  munkáltató, több munkáltató ese-
tén - eltérő megállapodásuk hiányában - a hasznosító munkál-
tató köteles megfizetni.

         (2) A feltaláló díjazására a  munkáltatóval  kötött
szerződése az irányadó.


         (3) Az alkalmazotti  találmány hasznosítására  való
jog ellenében olyan mértékű díj jár, amilyet a munkáltatónak
- a találmány tárgya szerinti  műszaki  területen  kialakult
licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel - szabadalmi licen-
ciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott  enge-
dély fejében fizetnie kellene.

        A szolgálati és az alkalmazotti találmányra
                 vonatkozó közös szabályok

                           15. §

         (1) A találmányi díjszerződést, az alkalmazotti ta-
lálmány hasznosítása esetén járó díjazásra irányadó  szerző-
dést, valamint a szolgálati és az alkalmazotti  találmánnyal
kapcsolatos, e törvényben előírt ismertetést, nyilatkozatot,
értesítést és tájékoztatást írásba kell foglalni.

         (2) A szolgálati és az  alkalmazotti   találmánnyal
kapcsolatos jogok és kötelességek tekintetében  szerződéssel
nem lehet eltérni a törvény olyan szabályától, amely a  fel-
találó érdekének védelmét szolgálja.

                           16. §

         (1) A találmány szolgálati vagy alkalmazotti jelle-
gével, a titokban tartott találmány  szabadalmazhatóságával,
valamint a szolgálati vagy az alkalmazotti találmány  felta-
lálóját megillető díjazással kapcsolatos viták bírósági útra
tartoznak.


         (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő  ta-
lálmányi  szakértői testület megbízás alapján vagy a bíróság
megkeresésére  szakértői véleményt ad  a  titokban   tartott
találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy
alkalmazotti találmány  feltalálóját  megillető   díjazással
kapcsolatos ügyben.

         (3) A szakértői testület tagjait a Magyar Szabadal-
mi Hivatal elnöke nevezi ki öt éves időtartamra az  országos
munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek, a
Szabadalmi Ügyvivői Kamara, továbbá  az  országos  gazdasági
kamarák által javasolt, megfelelő szakértelemmel  rendelkező
személyek, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal  köztisztvi-
selői közül. A szakértői testületre vonatkozó részletes sza-
bályokat külön jogszabály állapítja meg.

                           17. §

         A 9-16. §-okban foglalt rendelkezéseket megfelelően
alkalmazni kell, ha  a találmányt közszolgálati vagy  közal-
kalmazotti jogviszonyban álló személy, a fegyveres erők és a
rendvédelmi szervek hivatásos állományához tartozó - szolgá-
lati viszonyban álló - személy,  vagy  munkaviszony  jellegű
jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkot-
ta meg.

              A szabadalmi oltalom keletkezése

                           18. §

         (1) A szabadalmi oltalom a bejelentés  közzétételé-
vel keletkezik, az oltalom  hatálya visszahat  a  bejelentés
napjára.


         (2) A közzététellel  keletkező  oltalom ideiglenes.
Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra  szaba-
dalmat kap.

               A szabadalmi oltalom tartalma

                           19. §

         (1) A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogo-
sultjának - a szabadalmasnak -  kizárólagos joga van  a  ta-
lálmány hasznosítására.

         (2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szaba-
dalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül

            a) előállítja, használja, forgalomba hozza,  il-
letve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képe-
ző terméket, vagy e terméket ilyen  célból  raktáron  tartja
vagy az országba behozza;

            b) használja a találmány  tárgyát  képező  eljá-
rást, vagy - ha tud arról,  illetve  a  körülmények  alapján
nyilvánvaló, hogy az eljárás nem használható  a  szabadalmas
engedélye nélkül - másnak az eljárást használatra ajánlja;

            c) előállítja, használja, forgalomba hozza,  il-
letve forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktá-
ron tartja vagy az országba behozza a találmány tárgyát  ké-
pező eljárással közvetlenül előállított terméket.

         (3) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szaba-
dalmas felléphet továbbá azzal  szemben  is,  aki  engedélye


nélkül a találmány hasznosítására nem  jogosult személynek a
találmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, be-
rendezést) ad át vagy ajánl fel átadásra a találmány  megva-
lósítása céljából, feltéve, hogy tudja, vagy  a  körülmények
alapján nyilvánvaló, hogy a dolog a találmány megvalósításá-
ra alkalmas, illetve arra szolgál.

         (4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés  nem  al-
kalmazható, ha az átadott vagy felajánlott dolog a  kereske-
delmi forgalomban kapható szokásos áru, kivéve, ha az  ilyen
áru átadója, illetve felajánlója szándékosan  a  (2)  bekez-
désben meghatározott cselekmények végzésére indítja az átve-
vőt.

         (5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem minősül a ta-
lálmány hasznosítására jogosultnak, aki  -  a  (6)  bekezdés
alapján - a kizárólagos hasznosítási  jog  hatálya  alá  nem
tartozó cselekményeket végez.

         (6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki

             a) a magánhasználat céljából  végzett,  illetve
a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre;

            b) a találmány tárgyával  kapcsolatos  kísérleti
célú cselekményekre, ideértve a gyógyszer forgalomba hozata-
lának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálato-
kat;

            c) orvos által rendelt  gyógyszernek  gyógyszer-
tárban vény alapján történő alkalmi elkészítésére és az  így
elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további cselekményekre.


         (7) A terméket - az ellenkező bizonyításáig   -   a
szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni,  ha
a termék új, vagy nagy mértékben  valószínűsíthető,  hogy  a
terméket a szabadalmazott eljárással állították  elő,  és  a
szabadalmas az adott helyzetben általában elvárható intézke-
dések megtétele után sem tudta  meghatározni  a  ténylegesen
alkalmazott eljárást. Különösen akkor valószínűsíthető  nagy
mértékben, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állí-
tották elő, ha a szabadalmazott eljárás az egyetlen  ismere-
tessé vált eljárás.

         A  szabadalmi  oltalomból  eredő  kizárólagos
                hasznosítási jog kimerülése

                           20. §

         A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosí-
tási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifeje-
zett hozzájárulásával belföldön forgalomba hozott  termékkel
kapcsolatos további cselekményekre.

               A szabadalmi oltalom korlátai

                           21. §

         (1) Előhasználati jog illeti meg azt,  aki  az  el-
sőbbség napja előtt  kezdte meg a találmány  tárgyának  bel-
földön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében törté-
nő előállítását vagy használatát, vagy annak  érdekében  ko-
moly előkészületet tett.

         (2) Az előhasználót mindaddig jóhiszeműnek kell te-
kinteni, amíg nem bizonyítják, hogy az előhasználat a szaba-
dalommal védett találmányt létrehozó feltalálói  tevékenysé-
gen alapul.

         (3) Az előhasználóval szemben a szabadalmi  oltalom
- az előállításnak, a használatnak, illetőleg  az  előkészü-
letnek az elsőbbség napján meglévő mértékéig -  hatálytalan.
Az előhasználati jogot csak a jogosult gazdálkodó szervezet-
tel (Ptk. 685. § c) pont) vagy annak  -  az  előállítást,  a
használatot, illetve az előkészületet  folytató - szervezeti
egységével együtt lehet átruházni.

         (4) Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki a sza-
badalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe
helyezése közötti időben kezdte meg  a  találmány  tárgyának
belföldön, gazdasági tevékenysége körében történő előállítá-
sát vagy használatát, vagy annak érdekében komoly  előkészü-
letet tett. A továbbhasználati jogra megfelelően  alkalmazni
kell a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

         (5) A szabadalmi oltalom hatálya - viszonosság ese-
tén - nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási esz-
közök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az  ország
területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekinteté-
ben, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. A  viszonos-
ság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének  állás-
foglalása az irányadó.

              A szabadalmi oltalom időtartama

                           22. §

         A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától
számított húsz évig tart.



                A szabadalmi oltalom fenntartása

                           23. §

         (1) A szabadalmi oltalom tartamára évenként,  külön
jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell  fizetni.
A díj az első évre a bejelentés napján, a további  évekre  a
bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes.

         (2) A szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően
esedékessé vált fenntartási díjat a közzétételtől, az állam-
titokként kezelt szabadalom megadását megelőzően  esedékessé
vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedé-
sétől, a többi fenntartási  díjat  pedig  az  esedékességtől
számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet  fizet-
ni.

              A szabadalmi oltalom terjedelme

                           24. §

         (1) A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok
határozzák meg. Az igénypontokat a leírás és a rajzok  alap-
ján kell értelmezni.

         (2) A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy el-
járásra terjed ki, amelyben az igénypont  összes  jellemzője
megvalósul.


         (3) Az igénypontok tartalmát  nem  lehet  kizárólag
szó szerinti értelmükre korlátozni; az igénypontoknak  azon-
ban olyan jelentést sem  lehet  tulajdonítani,  mintha  azok
csupán iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni
kívánt találmány meghatározásához.

                         Jogutódlás

                           25. §

         A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jo-
gok - a feltaláló személyhez fűződő jogai  kivételével - át-
szállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők.

         Közös szabadalmi igény és közös szabadalom

                           26. §

         (1) Ha a szabadalomnak több szabadalmasa van, saját
hányadával bármelyik szabadalmastárs rendelkezhet. A  szaba-
dalmastárs részesedési  hányadára a többi  szabadalmastársat
harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg.

         (2) A találmányt bármelyik  szabadalmastárs egyedül
is hasznosíthatja,  köteles  azonban  társainak  részesedési
hányaduk arányában megfelelő díjat fizetni.

         (3) A szabadalmastársak a találmány  hasznosítására
harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt.  A
hozzájárulást a polgári jog általános  szabályai  szerint  a
bíróság ítélete pótolhatja.


         (4) Kétség esetén a  szabadalmastársak  részesedési
hányada egyenlő. Ha az egyik  szabadalmastárs  a  szabadalmi
oltalomról lemond, hányadára a  többi  szabadalmastárs  joga
részesedésük arányában kiterjed.

         (5) A szabadalom fenntartása és  védelme  érdekében
bármelyik szabadalmastárs önállóan  is  felléphet.  Eljárási
cselekményei - az egyezséget, az elismerést és a jogról való
lemondást kivéve - arra a szabadalmastársra is kihatnak, aki
valamely határidőt, határnapot  vagy  cselekményt  elmulasz-
tott, feltéve, hogy a mulasztását utóbb nem pótolta.

         (6) Ha a  szabadalmastársak  eljárási  cselekményei
egymástól eltérnek,  azokat az eljárás egyéb adatait is  fi-
gyelembe véve kell elbírálni.

         (7) A szabadalommal kapcsolatos költségek  a szaba-
dalmastársakat  egymás  közötti   viszonyukban   részesedési
hányaduk arányában terhelik. Ha a szabadalmastársak egyike a
rá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költ-
ségeket viselő szabadalmastárs a mulasztó hányadának átruhá-
zását igényelheti.

         (8) A közös szabadalomra vonatkozó szabályokat meg-
felelően alkalmazni kell a közös szabadalmi igényre is.


                        III. fejezet

                   Hasznosítási szerződés

                  A hasznosítási szerződés

                           27. §

         (1) Hasznosítási  szerződés  (szabadalmi  licencia-
szerződés) alapján a szabadalmas engedélyt  ad  a  találmány
hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében dí-
jat fizetni.

         (2) A hasznosítási szerződés tartalmát a felek sza-
badon állapítják meg. Semmis azonban az a kikötés,  amely  a
gazdasági versenyt korlátozó megállapodás  tilalmába ütközik
vagy egyébként  a szabadalmi oltalomból eredő  jogok  társa-
dalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul.

         (3) A hasznosítási szerződés megkötésétől való  el-
zárkózás önmagában nem minősül gazdasági  erőfölénnyel  való
visszaélésnek.

              A felek jogai és kötelezettségei

                           28. §

         (1) A szabadalmas a  hasznosítási  szerződés  egész
tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs
a szabadalomra vonatkozó olyan joga,  amely  a  hasznosítást
akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az  eladó-
nak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó
szabályokat kell alkalmazni  azzal  az  eltéréssel,  hogy  a
hasznosító elállás helyett a szerződést  azonnali  hatállyal
felmondhatja.


         (2) A szabadalmas szavatol azért is, hogy a  talál-
mány műszakilag  megvalósítható. Erre a szavatosságra a  hi-
bás teljesítés jogkövetkezményeire irányadó szabályokat kell
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy  a  hasznosító  elállás
helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

         (3) A hasznosítási szerződés minden időbeli és  te-
rületi korlátozás nélkül minden igénypontra,  a  hasznosítás
minden módjára és mértékére kiterjed.

         (4) A hasznosítási szerződés csak kifejezett  kikö-
tés esetén ad kizárólagos  jogot.  Kizárólagos  hasznosítási
engedély esetén a jogszerző hasznosítón kívül a  szabadalmas
is hasznosíthatja a találmányt, kivéve, ha azt a  szerződés-
ben kifejezetten kizárták. A  szabadalmas  -  a  licenciadíj
arányos csökkentése mellett - megszüntetheti a  hasznosítási
engedély kizárólagosságát, ha a hasznosító az adott helyzet-
ben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosí-
tást.

         (5) A szabadalmas köteles a hasznosítót a  szabada-
lomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos  körülményekről
tájékoztatni, a találmány megvalósításával kapcsolatos  gaz-
dasági, műszaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat
azonban csak akkor köteles  átadni,  ha  ebben  kifejezetten
megállapodtak.

         (6) A hasznosító az  engedélyt  harmadik  személyre
csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat  harmadik
személynek további engedélyt a találmány hasznosítására,  ha
ezt a szabadalmas kifejezetten megengedte.

         (7) A szabadalom fenntartásáról a szabadalmas  gon-
doskodik.


            A hasznosítási szerződés megszűnése

                           29. §

         A hasznosítási szerződés a jövőre nézve megszűnik a
szerződésben megállapított idő elteltével vagy a  szerződés-
ben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint  ak-
kor, ha a szabadalmi oltalom megszűnt.

            A hasznosítási szerződésre vonatkozó
                   rendelkezések hatálya

                           30. §

         (1) A felek a  hasznosítási  szerződésre  vonatkozó
rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály
az eltérést nem tiltja.

        (2) A hasznosítási szerződésre az e  törvényben  nem
szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv  rendelkezé-
sei az irányadók.

                        IV. fejezet

                Szabadalmi kényszerengedély

     Kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt

                           31. §

         Ha a szabadalmas a szabadalmi  bejelentés  napjától
számított négy év, illetve - ha ez a hosszabb - a szabadalom
megadásától számított három év alatt a találmányt az  ország
területén a belföldi kereslet kielégítése   érdekében    nem

hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett, és másnak
sem adott hasznosítási engedélyt, belföldi székhelyű gazdál-
kodó szervezetnek (Ptk. 685. § c) pont) -  kérelmére - kény-
szerengedélyt kell adni, kivéve, ha a szabadalmas  mulasztá-
sát igazolja.

       Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt

                           32. §

         (1) Ha a szabadalmazott találmány  másik szabadalom
(a továbbiakban: gátló  szabadalom)  megsértése  nélkül  nem
hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának -  kérelmére
- a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges  terjedelem-
ben kényszerengedélyt  kell  adni,  feltéve,  hogy  a  gátló
szabadalom szerinti találmányhoz viszonyítva a függő  szaba-
dalom szerinti találmány  számottevő  gazdasági  jelentőségű
műszaki előrelépést jelent.

         (2) A gátló szabadalom jogosultja - ha a  szabadal-
mára az (1) bekezdés alapján  kényszerengedélyt  adnak  -  a
kényszerengedélyre vonatkozó közös szabályok szerint  igényt
tarthat arra, hogy méltányos feltételekkel engedélyt adjanak
számára a függő szabadalom szerinti találmány  hasznosításá-
ra.

            Közös szabályok a kényszerengedélyre

                           33. §

         (1) Aki kényszerengedélyt kér, igazolnia kell, hogy
a kényszerengedély adásának feltétele fennáll, és hogy


             a) a szabadalmas megfelelő feltételek  mellett,
ésszerű időn belül sem volt hajlandó önként engedélyt adni a
találmány hasznosítására, továbbá, hogy

             b) a találmányt kellő terjedelemben hasznosíta-
ni tudja.

         (2) A kényszerengedély terjedelmét és időtartamát -
a kényszerengedéllyel lehetővé tett hasznosítás  célját  fi-
gyelembe véve - a bíróság állapítja meg; a  kényszerengedély
korlátozással vagy anélkül adható. A  kényszerengedély - le-
mondás vagy visszavonás esetét  kivéve  -  a  bíróság  által
megszabott időtartam lejártáig, illetőleg a szabadalmi olta-
lom megszűnéséig áll fenn. A kényszerengedélyt be  kell  je-
gyezni a szabadalmi lajstromba.

         (3) A kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfele-
lő díj jár. A díjat megegyezés hiányában a bíróság állapítja
meg. A díjnak ki kell fejeznie a kényszerengedély  gazdasági
értékét, így különösen arányban kell állnia azzal a  díjjal,
amelyet a kényszerengedélyesnek - a találmány tárgya szerin-
ti műszaki területen kialakult  licenciaforgalmi viszonyokra
figyelemmel - a szabadalmassal kötött hasznosítási szerződés
alapján fizetnie kellett volna.

         (4)  A  kényszerengedélyest  a  szabadalmi  oltalom
fenntartása és az oltalomból eredő jogok  érvényesítése  te-
kintetében a szabadalmassal egyenlő jogok illetik meg.

         (5) A kényszerengedélyes gazdálkodó szervezet  meg-
szűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén  a  kény-
szerengedély a jogutódra  száll  át.  A  gátló  szabadalomra
adott kényszerengedély csak a függő szabadalommal együtt ru-

házható át. A kényszerengedély egyébként másra nem szállhat,
illetve nem ruházható át. A kényszerengedélyes  hasznosítási
engedélyt nem adhat.

         (6)  A  kényszerengedélyes  bármikor  lemondhat   a
kényszerengedélyről. Ha  a  kényszerengedélyes  az  engedély
jogerős megadásától számított egy  éven  belül  a  találmány
hasznosítását nem kezdi meg, a szabadalmas  a  kényszerenge-
dély módosítását vagy visszavonását kérheti.

         (7) A szabadalmas  a  kényszerengedély  módosítását
vagy visszavonását akkor  is  kérheti,  ha  az  engedélyezés
alapjául szolgáló körülmények megszűntek  és  várhatóan  nem
következnek be újból. A módosításról vagy  a  visszavonásról
úgy kell rendelkezni, hogy az a kényszerengedélyes jogos ér-
dekeit ne sértse.

                         V. fejezet

              Találmány- és szabadalombitorlás

                    Találmánybitorlás

                           34. §

         Ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a  szabadalomnak
a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a
sértett vagy jogutódja   követelheti  annak  megállapítását,
hogy a szabadalom egészben vagy részben őt illeti meg, vala-
mint kártérítést követelhet a polgári jogi  felelősség  sza-
bályai szerint.


                     Szabadalombitorlás

                           35. §

         (1) Szabadalombitorlást követ el, aki a  szabadalmi
oltalom alatt álló  találmányt  jogosulatlanul  hasznosítja.

         (2) A szabadalmas a bitorlóval szemben  -  az  eset
körülményeihez képest - a következő polgári  jogi  igényeket
támaszthatja:

             a) követelheti a szabadalombitorlás  megtörtén-
tének bírósági megállapítását;

             b) követelheti a szabadalombitorlás  abbahagyá-
sát és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;

             c) követelheti, hogy a  bitorló  nyilatkozattal
vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és  hogy  szükség
esetén a bitorló részéről  vagy  költségén  az  elégtételnek
megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;

             d) követelheti  a  szabadalombitorlással  elért
gazdagodás visszatérítését;

             e) követelheti a szabadalombitorlásra  használt
eszközök és a szabadalombitorlással érintett termékek lefog-
lalását.

         (3) A bíróság az eset körülményeihez képest a  sza-
badalmas kérésére elrendelheti, hogy a lefoglalt  eszközöket
és termékeket fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az
nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság a  megsemmisítés

helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és  termékeknek
a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesíté-
sét is; ebben az esetben a befolyó  összeg  felől  ítéletben
határoz.

         (4) Szabadalombitorlás esetén a szabadalmas a  pol-
gári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is  köve-
telhet.

             A bejelentő és a hasznosító jogai
                 szabadalombitorlás esetén

                           36. §

         (1) Szabadalombitorlás miatt az a bejelentő is fel-
léphet, akinek a találmánya ideiglenes oltalomban  részesül,
de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a szaba-
dalom megadásáról jogerősen nem döntöttek.

         (2) Szabadalombitorlás esetén  a  licenciaszerződés
alapján hasznosító felhívhatja a szabadalmast, hogy  a  jog-
sértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges  intézkedése-
ket. Ha a szabadalmas a felhívástól számított harminc  napon
belül nem intézkedik,  a  szabadalmi  lajstromba  bejegyzett
hasznosító saját nevében felléphet a szabadalombitorlás  mi-
att.

                   Nemleges megállapítás

                           37. §

         (1) Aki attól tart, hogy ellene  szabadalombitorlás
miatt eljárást indítanak, az eljárás  megindításáig  kérheti
annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasz-
nosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamely ál-
tala megjelölt szabadalomba.

         (2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős  hatá-
rozat kizárja, hogy a megjelölt szabadalom alapján ugyanarra
a termékre vagy eljárásra vonatkozóan szabadalombitorlás mi-
att eljárást indítsanak.

                        VI. fejezet

              A szabadalmi oltalom megszűnése

        Az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnése

                           38. §

         Az  ideiglenes  szabadalmi  oltalom   keletkezésére
visszaható hatállyal megszűnik, ha

            a) a szabadalmi bejelentést jogerősen  elutasít-
ják;

            b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül  sem
fizették meg;

            c) a bejelentő az oltalomról lemondott.

          A végleges szabadalmi oltalom megszűnése

                           39. §

         A végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha

            a) az oltalmi idő lejár, az oltalmi idő lejártát
követő napon;

            b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül  sem
fizették meg, az esedékességet követő napon;

            c) a szabadalmas az oltalomról lemondott, a  le-
mondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által meg-
jelölt korábbi időpontban;

            d) a szabadalmat megsemmisítették, a  bejelentés
napjára visszaható hatállyal.

        A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése

                           40. §

         (1) Ha a szabadalmi oltalom a fenntartási díj  meg-
fizetésének elmulasztása miatt megszűnt, az oltalmat a beje-
lentő vagy a szabadalmas kérésére újra érvénybe kell helyez-
ni.

         (2) A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését a
a türelmi idő leteltét követő három hónapon belül lehet kér-
ni. E határidőn belül meg kell fizetni a külön jogszabályban
meghatározott díjat.

              Lemondás a szabadalmi oltalomról

                           41. §

         (1)  A  szabadalmi  bejelentések  nyilvántartásában
feltüntetett bejelentő,  illetve  a  szabadalmi  lajstromban
feltüntetett szabadalmas a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz  in-
tézett írásbeli nyilatkozattal a szabadalmi  oltalomról  le-
mondhat.

         (2) Ha a lemondás más személynek jogszabályon,  ha-
tósági határozaton, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasz-
nosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát  érinti,  vagy
ha a szabadalmi lajstromba per van  bejegyezve,  a  lemondás
csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.

         (3) Lemondani egyes igénypontokról is lehet.

         (4)  A  szabadalmi  oltalomról   történő   lemondás
visszavonásának nincs jogi hatálya.


         A szabadalom megsemmisítése és korlátozása

                           42. §

         (1) A szabadalmat -  keletkezésére  visszaható  ha-
tállyal - meg kell semmisíteni, ha

             a) a szabadalom tárgya nem felelt meg  a  6.  §
(1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek;

             b) a leírás nem tárja fel a  törvényben  előírt
módon és részletességgel (60. § (1) bek.) a találmányt;

             c) a szabadalom tárgya bővebb annál, mint  amit
az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve -  megosz-
tás esetén - a megosztott bejelentésben feltártak.

         (2) Ha a megsemmisítés feltételei csak részben áll-
nak fenn, a szabadalmat megfelelően korlátozni kell.

         (3) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős ha-
tározat kizárja, hogy azonos ténybeli  alapon  ugyanannak  a
szabadalomnak a megsemmisítése iránt  bárki  újabb  eljárást
indítson.



                  A díjak visszakövetelése

                           43. §


         Ha  a  végleges  szabadalmi  oltalom  keletkezésére
visszaható hatállyal szűnik meg, a szabadalmas és a feltalá-
ló által felvett díjnak csak azt a részét lehet  visszaköve-
telni, amelyet a találmány hasznosításából származó gazdasá-
gi előnyök nem fedeztek.


                        MÁSODIK RÉSZ

            A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ELJÁRÁSA
                    SZABADALMI ÜGYEKBEN

                        VII. fejezet

         A szabadalmi eljárások általános szabályai

                A Magyar Szabadalmi Hivatal
                         hatásköre

                           44. §

         A Magyar Szabadalmi Hivatal az  iparjogvédelem  or-
szágos hatáskörű államigazgatási szerve; hatáskörébe  a  kö-
vetkező szabadalmi ügyek tartoznak:

         a) a szabadalom megadása,
         b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása
és újra érvénybe helyezése,
         c) a szabadalom megsemmisítése,
         d) a nemleges megállapítás,
         e) a szabadalmi leírás értelmezése,
         f) a szabadalmi bejelentések és a szabadalmak nyil-
vántartása, fenntartásukkal kapcsolatban és egyéb  kérdések-
ben,
         g) a szabadalmi hatósági tájékoztatás.

            Az államigazgatási eljárás általános
                  szabályainak alkalmazása

                           45. §

         A Magyar Szabadalmi  Hivatal  a  hatáskörébe  tar-
tozó  szabadalmi  ügyekben  - az e törvényben meghatározott

eltérésekkel - az államigazgatási eljárás  általános  szabá-
lyainak alkalmazásával jár el.

                A Magyar Szabadalmi Hivatal
                        határozatai

                           46. §

         (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban
jár el a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási
eljárásban és a szabadalmi leírás értelmezése során;  a  ta-
nács szótöbbséggel határoz.

         (2) Érdemi határozatok  a  szabadalom  megadása,  a
szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és  újra  ér-
vénybe helyezése, a szabadalom  megsemmisítése,  valamint  a
nemleges megállapítás kérdésében hozott  ügydöntő  határoza-
tok.

         (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal határozata a kézbe-
sítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltozta-
tását.

         (4) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi ügyek-
ben hozott érdemi határozatát csak  megváltoztatási  kérelem
alapján és csak  annak a  bírósághoz  történő  továbbításáig
vonhatja vissza és  módosíthatja.  Határozatait  felügyeleti
jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet,  el-
lenük fellebbezésnek sincs helye.

         (5) A Magyar  Szabadalmi  Hivatalnak  a  szabadalmi
ügyekben hozott határozatait a bíróság a XI. fejezetben fog-
lalt rendelkezések szerint megváltoztathatja.


                 A tényállás megállapítása

                           47. §

         (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal az előtte folyó el-
járásban a tényeket  hivatalból  vizsgálja,  vizsgálata  nem
korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira vagy  kérelmei-
re. Határozatát azonban csak olyan tényekre és bizonyítékok-
ra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek  módjá-
ban állt nyilatkozatot tenni.

         (2) A szabadalmi  ügyekben  előterjesztett  beadvá-
nyokkal kapcsolatos hiányok pótlására az ügyfelet  fel  kell
hívni, illetve figyelmeztetni kell.

                         Határidők

                           48. §

         (1) Az e törvény által meghatározott határidők  nem
hosszabbíthatók meg. E határidők  elmulasztásának  jogkövet-
kezményei külön figyelmeztetés nélkül is bekövetkeznek.

         (2) Ahol a törvény nem állapít meg határidőt a  hi-
ánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére
legalább harminc napos határidőt kell kitűzni, amely a lejá-
rat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható.  Három
hónapot  meghaladó,  illetve  háromnál  többszöri  határidő-
hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható.

         (3) A szabadalmi eljárásokban nem érvényesülnek  az
államigazgatási eljárás befejezésére általánosan előírt  ha-
táridők.

                          Igazolás

                           49. §

         (1) A szabadalmi ügyekben - ha az (5) bekezdés  nem
zárja ki - az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasz-
tott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon  belül
igazolási kérelmet lehet előterjeszteni. Az igazolási  kére-
lemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlen-
ségét valószínűsítő körülményeket.

         (2) Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudo-
mására vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a  tudo-
másra jutástól vagy az akadály elhárulásától számít. Az  el-
mulasztott határnaptól,  illetve  az  elmulasztott  határidő
utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet
nem lehet előterjeszteni.

         (3) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kére-
lem  előterjesztésével együtt pótolni kell  az  elmulasztott
cselekményt is, vagy - ha ennek helye van -  kérni  lehet  a
határidő meghosszabbítását.

         (4) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal az igazolási ké-
relemnek helyt ad, a mulasztó által  pótolt  cselekményt  az
elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell  tekinteni,
az elmulasztott határnapon  megtartott  tárgyalást  pedig  a
szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás ered-
ményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott ha-
tározat hatályban tartása, illetve teljes vagy részben  tör-
ténő visszavonása kérdésében is határozni kell.


         (5) Az igazolás ki van zárva

             a) az elsőbbségi  nyilatkozat  előterjesztésére
előírt határidő (61. § (2) bek.), illetve az uniós elsőbbsé-
gi igény érvényesítésére megszabott tizenkét hónapos határi-
dő elmulasztása esetén,

             b) a származtatásra megszabott határidők  elmu-
lasztása esetén (62. §),

             c) a  kiállítási  nyilatkozat  előterjesztésére
megszabott határidő (64. § (1) bek. a) pont) és a kiállítási
kedvezmény érvényesítésére megszabott hat  hónapos  határidő
(3. § b) pont) elmulasztása esetén,

            d) a fenntartási díjak joghatályos  megfizetésé-
nek elmulasztása esetén (23. §).

         Az eljárás félbeszakadása és felfüggesztése

                         50. §

         (1) A fél halála, illetve jogi  személy  megszűnése
esetén a szabadalmi eljárás félbeszakad  mindaddig,  amíg  a
jogutód személyét bejelentik és igazolják.

         (2) Ha a szabadalmi bejelentésre, illetve a  szaba-
dalomra jogosultság tárgyában per indul, annak jogerős befe-
jezéséig a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni.

                         Képviselet

                           51. §

         (1) Külföldi személy a  Magyar  Szabadalmi  Hivatal
hatáskörébe tartozó valamennyi  szabadalmi  ügyben   köteles

belföldi lakóhellyel  rendelkező  szabadalmi  ügyvivőt  vagy
ügyvédet képviseletével megbízni.

         (2) A képviseletet igazoló  meghatalmazást  közoki-
ratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglal-
ni. A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalma-
zás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.

         (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi ügyvi-
vők és az ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki

             a) az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen  he-
lyen tartózkodó fél részére az ellenérdekű fél kérelmére,

             b) a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező
külföldi ügyfél részére.

                       Nyelvhasználat

                           52. §

         (1) A szabadalmi eljárások magyar nyelven  folynak,
a szabadalmi leírást az igényponttal, a rajz feliratát és a
kivonatot magyar nyelven kell elkészíteni.

         (2) Szabadalmi ügyekben idegen nyelvű  beadványokat
is be lehet nyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatal azonban  -
indokolt esetben hitelesített - magyar nyelvű  fordítás  be-
nyújtását írhatja elő.


                        Nyilvánosság

                           53. §

         (1) A szabadalmi bejelentés  közzétételéig  csak  a
bejelentő, a képviselő, a szakértő, illetve  a  szakvélemény
adására felkért szerv tekintheti meg az iratokat. A feltalá-
ló az iratokat megtekintheti akkor is, ha nem ő az  igényjo-
gosult.

         (2) A közzétételt követően sem tekinthetők meg

             a) a határozatok tervezetei, továbbá az  azokat
és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel  nem  kö-
zölt iratok,

             b) a feltaláló megnevezését tartalmazó  iratok,
ha a feltaláló nevének nyilvánosságra jutását mellőzni  kér-
te,

             c) az államtitkot képező iratok.

         (3) A megtekinthető iratokról a  Magyar  Szabadalmi
Hivatal térítés ellenében másolatot ad.

         (4) Szabadalmi ügyekben az eljárás csak akkor nyil-
vános, ha abban ellenérdekű fél is részt vesz.

         (5) A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke az illetékes
miniszter megkeresésére honvédelmi vagy nemzetbiztonsági ér-
dekből elrendelheti, hogy a szabadalmi bejelentést  államti-
tokként kezeljék. Ebben az esetben a közzététel és a  leírás

kinyomtatása elmarad és a  szabadalommal  kapcsolatos  egyéb
eljárások is államtitoknak minősülnek.

                       VIII. fejezet

      Szabadalmi nyilvántartások, hatósági tájékoztatás

       Bejelentési nyilvántartás, szabadalmi lajstrom

                           54. §

         (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi  beje-
lentésekről nyilvántartást, a szabadalmakról lajstromot  ve-
zet, amelyekbe be kell jegyezni a szabadalmi  jogokkal  kap-
csolatos minden tényt és körülményt.

         (2) A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni  kü-
lönösen

             a) a szabadalom lajstromszámát,
             b) az ügyszámot,
             c) a szabadalom címét,
             d) a szabadalom jogosultjának nevét  (elnevezé-
sét) és lakcímét (székhelyét),
             e) a képviselő nevét és székhelyét,
             f) a feltaláló nevét és lakcímét,
             g) a bejelentés napját,
             h) az elsőbbséget,
             i) a szabadalmat megadó határozat keltét,

             j) a fizetett fenntartási díj összegét és a fi-
zetés időpontját,
             k) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jog-
címét és időpontját, valamint a szabadalom korlátozását,
             l) a hasznosítási engedélyeket.

         (3) Jóhiszemű és ellenérték  fejében  jogot  szerző
harmadik személlyel  szemben   a  szabadalommal  kapcsolatos
bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt  a  szaba-
dalmi lajstromba bejegyezték.

         (4) A szabadalmi lajstromot bárki megtekintheti  és
az abban foglalt adatokról térítés ellenében másolatot  kér-
het.

         (5) A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit - a  beje-
lentések közzétételét követően - megfelelően alkalmazni kell
a szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásra is.

             Bejegyzés a szabadalmi lajstromba

                           55. §

         (1) A szabadalmi bejelentésekről vezetett  nyilván-
tartásba és a szabadalmi lajstromba csak a Magyar Szabadalmi
Hivatal vagy a bíróság határozata alapján  lehet  bejegyzést
tenni. A 85. § (1) bekezdésében felsorolt határozatok  alap-
ján bejegyzés csak akkor tehető, ha azokkal szemben az  elő-
írt határidőben nem nyújtottak be megváltoztatási  kérelmet,
vagy a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság  határozata
jogerőre emelkedett.


         (2) A szabadalmi  oltalommal  összefüggő  jogok  és
tények tudomásulvétele ügyében a Magyar  Szabadalmi  Hivatal
írásban előterjesztett kérelem alapján határoz. A kérelemhez
csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy  megfelelő
bizonyító erejű magánokiratot.

         (3) Nem teljesíthető a kérelem olyan  okirat  alap-
ján, amely alaki hiány miatt  érvénytelen  vagy  amelynél  a
jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik,  továbbá,
ha az okirat tartalmából kitűnően az abban  foglalt  jognyi-
latkozat érvénytelen.

         (4) Ha a kérelemnek vagy  mellékleteinek  pótolható
hiányosságai vannak, az ügyfelet hiánypótlásra, illetve nyi-
latkozattételre kell felhívni.

                   Hatósági tájékoztatás

                           56. §

         A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapja a  Sza-
badalmi Közlöny és Védjegyértesítő,  amelyben  közölni  kell
különösen a szabadalmi bejelentésekkel, valamint a szabadal-
makkal kapcsolatos következő adatokat és tényeket:

         a) az adatközlésben a bejelentő és a képviselő  ne-
vét és címét, a bejelentés ügyszámát, a  bejelentés  napját,
illetőleg az ettől eltérő elsőbbség napját, nemzetközi beje-
lentés esetén a nemzetközi közzététel számát, valamint a ta-
lálmány címét;

         b) a szabadalmi  bejelentés  közzétételekor  az  a)
pontban meghatározott adatokon felül a  feltaláló  nevét,  a
találmány nemzetközi osztályjelzetét, a kivonatot a jellemző

ábrával, valamint utalást arra, hogy a közzétételre  az  új-
donságkutatási jelentés elkészültét követően kerül-e sor;

         c) a szabadalom megadását követően  a  lajstromszá-
mot, a szabadalom jogosultjának nevét (elnevezését),  lakcí-
mét (székhelyét), a képviselő nevét és székhelyét,  az  ügy-
számot, a bejelentés napját, a szabadalom elsőbbségének nap-
ját, a szabadalom címét, a szabadalom nemzetközi osztályjel-
zetét, a feltaláló nevét és lakcímét, valamint a szabadalmat
megadó határozat keltét;

         d) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét
és időpontját, a szabadalom korlátozását, valamint a  szaba-
dalmi oltalom újra érvénybe helyezését.

                        IX. fejezet

          A szabadalom megadására irányuló eljárás

             A szabadalmi bejelentés benyújtása
                        és kellékei


                           57. §

         (1) A szabadalom megadására irányuló eljárás a  Ma-
gyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott  bejelentéssel   indul
meg.

         (2) A szabadalmi bejelentésnek  bejelentési  kérel-
met, szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot, továbbá - a
szükséghez képest -  rajzot és egyéb mellékletet  kell  tar-
talmaznia.


         (3) A szabadalmi bejelentést a külön  jogszabályban
meghatározott részletes alaki  követelményeknek  megfelelően
kell elkészíteni.

         (4) A szabadalmi bejelentésért külön  jogszabályban
meghatározott bejelentési és kutatási díjat kell fizetni;  a
díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell  le-
róni.
         (5) Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven  ké-
szültek, a magyar nyelvű szabadalmi leírást igényponttal,  a
kivonatot és a rajzot a bejelentés napjától  számított  négy
hónapon belül kell benyújtani.

         (6) A bejelentő a közzétételig - a 41. §  rendelke-
zéseinek megfelelő alkalmazásával - visszavonhatja a  szaba-
dalmi bejelentést. A Magyar Szabadalmi Hivatal  a  visszavo-
nást határozattal veszi tudomásul.

                     A bejelentés napja

                           58. §

         (1) A szabadalmi bejelentés napja az a nap, amelyen
a Magyar Szabadalmi  Hivatalhoz  beérkezett  bejelentés leg-
alább a következőket tartalmazza:

             a) utalást a szabadalom iránti igényre,
             b) a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat,
             c) leírást és az abban hivatkozott rajzot, füg-
getlenül attól, hogy megfelelnek-e az  egyéb  követelmények-
nek.
         (2) A bejelentési nap elismeréséhez a leírás  és  a
rajz benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő  utal-
ni.

                    A találmány egysége

                           59. §

         A szabadalmi  bejelentésben  csak  egy  találmányra
igényelhető szabadalom, vagy pedig a találmányok olyan  cso-
portjára, amelyet egyetlen közös találmányi gondolat kapcsol
össze.

            A találmány feltárása, az igénypont
                        és a kivonat

                           60. §

         (1) A szabadalmi bejelentésben olyan módon és rész-
letességgel kell feltárni a találmányt, hogy azt szakember a
leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani.

         (2) Az igénypontban egyértelműen, a leírással össz-
hangban kell meghatározni  az  igényelt  szabadalmi  oltalom
terjedelmét.

         (3) A kivonat kizárólag a műszaki tájékoztatás cél-
jára szolgál, így azt mind az igényelt oltalom terjedelmének
értelmezésénél, mind pedig a technika állásának a 2.  §  (3)
bekezdése szerint történő meghatározásánál  figyelmen  kívül
kell hagyni.

                        Az elsőbbség

                           61. §

         (1) Az elsőbbséget megalapozó nap


             a) általában a szabadalmi bejelentés napja (be-
jelentési elsőbbség),

             b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi
Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi beje-
lentés napja (uniós elsőbbség),

             c) a bejelentő azonos tárgykörű korábbi, folya-
matban lévő szabadalmi bejelentésének tizenkét hónapnál  nem
korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbb-
séget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).

         (2) Az uniós, illetve a belső elsőbbséget a  szaba-
dalmi bejelentés benyújtásától számított két  hónapon  belül
kell igényelni. Az uniós elsőbbséget megalapozó  okiratot  a
bejelentés napjától számított négy hónapon  belül  kell  be-
nyújtani.

         (3) Belső elsőbbség érvényesítése esetén a  korábbi
szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

         (4) A szabadalmi bejelentésben egy  igénypontra  is
igényelhető több elsőbbség.

         (5) Az egyes igényelt elsőbbségek a szabadalmi  be-
jelentésnek csak azokra a részeire terjednek  ki,  amelyeket
az adott elsőbbséget megalapozó bejelentés a  60. § (1)  be-
kezdésének megfelelően feltár.


            Származtatás használati mintaoltalmi
                       bejelentésből

                           62. §

         (1) Ha a bejelentő korábban használati mintaoltalmi
bejelentést tett, akkor az azonos tárgyú szabadalmi bejelen-
tés napjától számított két hónapon belül benyújtott  nyilat-
kozatában igényt tarthat a használati mintaoltalmi  bejelen-
tés napjára és elsőbbségére (származtatás).

         (2) Származtatott szabadalmi bejelentés benyújtásá-
nak a használati mintaoltalom megadása kérdésében hozott ha-
tározat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon, leg-
később a mintaoltalmi  bejelentés  napjától  számított  húsz
éven belül van helye.

              A mikroorganizmus törzs letétbe
               helyezése és hozzáférhetősége

                           63. §

         (1) Ha a köz számára nem hozzáférhető mikroorganiz-
mus törzs felhasználásán alapuló találmány a szabadalmi  be-
jelentésben nem tárható fel a 60. § (1)  bekezdése  szerint,
akkor elismervényt kell benyújtani  arról,  hogy  a  törzset
letétbe helyezték  a  mikroorganizmusok  szabadalmi  eljárás
céljából történő letétbe helyezése nemzetközi  elismeréséről
szóló Budapesti Szerződésnek megfelelően.

         (2) Ha a mikroorganizmus törzset a szabadalmi beje-
lentés benyújtását követően helyezik letétbe,  a  bejelentés
napjának a letét napját kell tekinteni.


         (3) A letétbe helyezésről szóló elismervényt a  be-
jelentés napjától számított négy hónap elteltéig  lehet  be-
nyújtani.

         (4) A letétbe helyezett mikroorganizmus  törzset  a
letétbehelyezési szerv a szabadalmi bejelentés  közzétételé-
től bárki számára, ezt megelőzően pedig  csak  azok  részére
teheti hozzáférhetővé a mikroorganizmus-minta kiadása révén,
akiket az 53. § (1) bekezdése feljogosít a szabadalmi  beje-
lentés iratainak megtekintésére.

         (5) Az, akinek a mintát kiadták, a tenyészetet vagy
az abból általa származtatott mikroorganizmus törzset a sza-
badalom megadására irányuló eljárás befejezéséig, illetve  a
szabadalmi oltalom megszűnéséig harmadik személy számára nem
teheti hozzáférhetővé, továbbá - a kényszerengedélyes  kivé-
telével - csak kísérleti célra használhatja fel.  Származta-
tott a tenyészet, ha a találmány megvalósítása szempontjából
még a letétbe helyezett tenyészet lényeges jellemzőivel ren-
delkezik.

             Kiállítási nyilatkozat és igazolás

                           64. §

         (1) A bejelentő a 3.  §  b)  pontja  alapján  akkor
tarthat igényt arra, hogy találmányának kiállításon  történő
bemutatását a technika  állásának  meghatározásakor  hagyják
figyelmen kívül, ha

             a) erre irányuló nyilatkozatát a szabadalmi be-
jelentés benyújtásától számított két hónapon belül megteszi,
és


             b) a bejelentés napjától számított négy hónapon
belül benyújtja a kiállítás igazgatóságának igazolását a ki-
állítás tényéről és napjáról.

         (2) A kiállítási igazoláshoz csatolni kell  a  leí-
rást és szükség esetén a rajzot, amelyen  az  igazgatóság  a
bemutatott találmánnyal való azonosságot igazolja.

         (3) A kiállítási igazolást a  kiállítás  időtartama
alatt és csak addig lehet kiadni, amíg a találmány vagy  an-
nak ismertetése a kiállításon megtekinthető.

           A bejelentés benyújtását követő vizsgálat

                             65. §

         A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi bejelentés
benyújtását követően megvizsgálja, hogy

         a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap  elis-
meréséhez előírt feltételeknek (58. §),

         b) megfizették-e a bejelentési  és  kutatási  díjat
(57. § (4) bek.),

         c) benyújtották-e a magyar nyelvű  szabadalmi  leí-
rást, kivonatot és rajzot (57. § (5) bek.).

                             66. §

         (1) Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a  beje-
lentőt fel kell hívni a hiányok harminc napon belül  történő
pótlására.


         (2) A hiányok határidőben történő pótlása esetén  a
bejelentés napjának a  hiánypótlás  beérkezési  napját  kell
elismerni.  Ellenkező  esetben  a   szabadalmi   bejelentést
visszavontnak kell tekinteni.

         (3) Az elismert bejelentési napról a bejelentőt ér-
tesíteni kell.

         (4) Ha a bejelentési és kutatási díjat nem fizették
meg,  illetve a magyar nyelvű szabadalmi leírást,  kivonatot
és rajzot nem nyújtották be,  a  Magyar  Szabadalmi  Hivatal
figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott ha-
táridőben (57. § (4) és (5) bek.)  történő    hiánypótlásra.
Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell te-
kinteni.

                           Adatközlés

                             67. §

         A szabadalmi bejelentésről, ha az - a  benyújtáskor
vagy a  hiánypótlás eredményeként - kielégíti a  bejelentési
nap elismeréséhez előírt feltételeket, a  Magyar  Szabadalmi
Hivatal közli hivatalos lapjában az 56. § a) pontjában  meg-
határozott hatósági tájékoztatást (adatközlés).

                        Alaki vizsgálat

                             68. §

         (1) Ha a szabadalmi bejelentés  megfelel  a  65.  §
alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi  Hivatal
megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kie-
légíti-e az 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott ala-
ki követelményeket.


         (2) Ha a bejelentés nem felel meg az  (1)  bekezdés
alapján vizsgált követelményeknek,  a  bejelentőt  fel  kell
hívni a hiányok pótlására.

         (3) A szabadalmi bejelentést el kell utasítani,  ha
a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki
a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban
pontosan és határozottan megjelölt ok alapján lehet elutasí-
tani.

         (4) Ha a bejelentő a hiánypótlási felhívásra a  ki-
tűzött határidőben nem  válaszol,  a szabadalmi  bejelentést
visszavontnak kell tekinteni.

                        Újdonságkutatás

                             69. §

         (1) Ha a szabadalmi bejelentés  megfelel  a  65.  §
alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi  Hivatal
elvégzi az újdonságkutatást, és  az  igénypontok  alapján  -
figyelemmel a szabadalmi leírásra és a rajzra -  újdonságku-
tatási jelentést készít.

         (2) Az újdonságkutatási jelentésben meg kell jelöl-
ni azokat az iratokat, illetve adatokat, amelyek  figyelembe
vehetők  a  szabadalmi  bejelentésben  foglalt  találmánnyal
kapcsolatban az újdonság és a feltalálói tevékenység elbírá-
lása során.

         (3) Az  újdonságkutatási  jelentést  a  hivatkozott
iratok másolataival együtt meg kell küldeni a bejelentőnek.


         (4) Az újdonságkutatás elvégzéséről a közzététellel
együtt - vagy, ha a kutatási jelentés később készül el,  kü-
lön alkalommal - hatósági tájékoztatást kell közölni  a  Ma-
gyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.

                           Közzététel

                             70. §

         (1) A szabadalmi bejelentést a legkorábbi  elsőbb-
ség napjától számított  tizennyolc  hónap  elteltével  közzé
kell tenni.

         (2) A bejelentő  kérelmére  korábbi  időpontban  is
közzétehető a szabadalmi bejelentés, ha  megfelel  a  65.  §
alapján vizsgált feltételeknek.

         (3) A közzétételre az 56. § b) pontjában meghatáro-
zott hatósági tájékoztatásnak a  Magyar  Szabadalmi  Hivatal
hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor.

         (4) A közzétételről a bejelentőt értesíteni kell.

                           Észrevétel

                             71. §

         (1) A szabadalom megadására irányuló  eljárásban  a
közzétételt követően bárki észrevételt nyújthat be a  Magyar
Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan,  hogy  a  találmány,
illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meg-
határozott valamely szabadalmazhatósági feltételnek.



         (2) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterje-
dő vizsgálat során figyelembe kell venni.

         (3) Az észrevételt benyújtó  személy  a  szabadalom
megadására irányuló eljárásban nem  ügyfél.  E  személyt  az
észrevétel eredményéről értesíteni kell.


                    Módosítás és megosztás


                             72. §

         (1) A szabadalmi bejelentés új tartalom bevitelével
nem változtatható meg úgy, hogy tárgya bővebb legyen  annál,
amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak.

         (2) A bejelentő - az (1) bekezdésben megszabott ke-
retek között - a szabadalom megadása kérdésében hozott hatá-
rozat jogerőre emelkedéséig módosíthatja a  szabadalmi  leí-
rást, az igénypontot és a rajzot.


                            73. §

         (1) Aki több találmányra igényelt szabadalmi oltal-
mat egy bejelentésben, a szabadalmat  megadó határozat  jog-
erőre emelkedéséig megoszthatja bejelentését, a  bejelentési
nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával.


         (2) A megosztásért külön  jogszabályban  meghatáro-
zott díjat kell fizetni a  kérelem  benyújtásától  számított
két hónapon belül.

         (3) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették  meg  a
megosztási díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal  figyelmezteti
a bejelentőt a  (2)  bekezdésben  meghatározott  határidőben
történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a  megosztási
kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

                       Érdemi vizsgálat

                             74.§

         (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a  bejelentő  külön
kérelmére végzi el a közzétett szabadalmi bejelentés  érdemi
vizsgálatát.

         (2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a  ta-
lálmány

             a) kielégíti-e az  1-5.  §-okban  meghatározott
követelményeket, és a 6. § (2) bekezdése szerint nincs-e ki-
zárva a szabadalmi oltalomból,

             b) bejelentése megfelel-e az e törvényben  meg-
szabott feltételeknek.

                            75. §

         (1) Az érdemi vizsgálatot a  szabadalmi  bejelentés
benyújtásával egyidejűleg, illetve azt követően legkésőbb az
újdonságkutatás elvégzéséről  közölt  hatósági  tájékoztatás

(69. § (4) bek.) napjától számított hat hónap  elteltéig le-
het kérni. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a  be-
jelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

         (2) Az érdemi vizsgálatra irányuló kérelem  vissza-
vonásának nincs jogi hatálya.

         (3) A kérelem benyújtásától számított két hónap el-
teltéig meg kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott
vizsgálati díjat.

         (4) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették  meg  a
vizsgálati díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal  figyelmezteti
a bejelentőt a  (3)  bekezdésben  meghatározott  határidőben
történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni,
hogy a bejelentő visszavonta a szabadalmi  bejelentést,  il-
letve lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

         (5) A vizsgálati díjat - kérelemre  -  vissza  kell
fizetni, ha a bejelentő az újdonságkutatás elvégzéséről  kö-
zölt hatósági tájékoztatás napját megelőzően  visszavonja  a
szabadalmi bejelentést vagy lemond az ideiglenes  szabadalmi
oltalomról.

                            76. §

         (1) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a  74.
§ (2) bekezdése alapján vizsgált követelményeknek,  a  beje-
lentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra,  nyi-
latkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell fel-
hívni.


         (2) A szabadalmi bejelentést egészében vagy részben
el kell utasítani, ha a hiánypótlás,  illetve  a nyilatkozat
ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.

         (3) A bejelentést csak a felhívásban pontosan,  ha-
tározottan megjelölt és kellően kifejtett okok alapján lehet
elutasítani. A szükséghez képest újabb felhívást kell  kiad-
ni.

         (4) Ha a bejelentő a felhívásra nem  válaszol,  il-
letve a bejelentést nem osztja meg, azt úgy kell  tekinteni,
hogy lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

                    A szabadalom megadása

                            77. §

         (1) Ha a találmány és a szabadalmi bejelentés  meg-
felel a vizsgálat körébe tartozó  valamennyi  követelménynek
(74. § (2) bek.), a Magyar Szabadalmi Hivatal  a  bejelentés
tárgyára szabadalmat ad.

         (2) A szabadalom megadása előtt a  szabadalmi  leí-
rásnak, az igénypontnak és  a  rajznak  a  megadás  alapjául
szolgáló változatát meg kell küldeni a bejelentőnek, aki há-
rom hónapon belül nyilatkozhat  arról,  hogy  e  változattal
egyetért-e.

         (3) Ha a bejelentő egyetért vagy nem nyilatkozik, a
szabadalom megadására a megküldött leírás, igénypont és rajz
alapján kerül sor. Ha  a  bejelentő  változtatást    kezdemé-
nyez, vagy újabb leírást, igénypontot és rajzot nyújt be, an-
nak a végleges változat megállapítása során történő figyelem-
bevételéről a Magyar Szabadalmi Hivatal dönt.

         (4) A szabadalom megadása előtt külön jogszabályban
meghatározott megadási és kinyomtatási díjat kell fizetni  a
(2)  bekezdés szerinti nyilatkozatra megszabott három  hóna-
pos határidőn belül. Ennek elmaradását úgy  kell  tekinteni,
hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalom-
ról.

                            78. §

         (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalom  mega-
dását követően szabadalmi okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi  a
kinyomtatott szabadalmi leírást az igényponttal és a rajzot.

         (2) A szabadalom megadását be kell jegyezni a  sza-
badalmi lajstromba (54. §), és arról hatósági  tájékoztatást
kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos  lapjában
(56. §).

                          X. fejezet

                  Egyéb szabadalmi eljárások

       A megszűnés megállapítására és az újra érvénybe
                 helyezésre irányuló eljárás

                            79. §

         (1) A Magyar  Szabadalmi  Hivatal  megállapítja  az
ideiglenes szabadalmi oltalomnak a 38. § b) és  c)  pontjai,
valamint a végleges szabadalmi oltalomnak a 39. § b)  és  c)
pontjai alapján történt megszűnését;  továbbá  a  szabadalmi
oltalmat a 40. § alapján újra érvénybe helyezi.


         (2) A szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítá-
sát és újra érvénybe helyezését be kell jegyezni a  bejelen-
tési nyilvántartásba, illetve a szabadalmi  lajstromba  (54.
§), és arról hatósági tájékoztatást kell  közölni  a  Magyar
Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (56. §).

                   Megsemmisítési eljárás

                            80. §

         (1) A szabadalom megsemmisítését a  42.  §  alapján
bárki kérheti a szabadalmassal szemben.

         (2) A megsemmisítési kérelmet eggyel több  példány-
ban kell benyújtani a  Magyar  Szabadalmi  Hivatalhoz,  mint
ahány szabadalmas van. A kérelemben meg kell jelölni a  meg-
semmisítés alapjául szolgáló okokat és  mellékelni  kell  az
okirati bizonyítékokat.

         (3) A  megsemmisítési kérelemre külön jogszabályban
meghatározott díjat kell  fizetni  a  kérelem  benyújtásától
számított két hónapon belül.

         (4) Ha a megsemmisítési kérelem  nem  felel  meg  a
törvényben előírt feltételeknek, a megsemmisítést kérőt  hi-
ánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem  fi-
zette meg, figyelmeztetni kell  a  törvényben  meghatározott
határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a  meg-
semmisítési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

                            81. §

         (1) A Magyar Szabadalmi  Hivatal  a  megsemmisítési
kérelemmel   kapcsolatban  nyilatkozattételre  hívja  fel  a

szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgya-
lás alapján határoz a szabadalom megsemmisítéséről, korláto-
zásáról vagy a kérelem elutasításáról.

         (2) Az egy szabadalom ellen irányuló több megsemmi-
sítési kérelmet egy eljárásban kell elintézni.

         (3) A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az
eljárást hivatalból folytatni lehet.

         (4) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésé-
re a vesztes felet kell kötelezni.

         (5) A szabadalom megsemmisítését vagy  korlátozását
be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba (54. §),  és  arról
hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi  Hi-
vatal hivatalos lapjában (56. §).

                Nemleges megállapítási eljárás

                            82. §

         (1)  A nemleges megállapításra (37. §) irányuló ké-
relmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar  Sza-
badalmi Hivatalhoz, mint ahány szabadalmas van. A kérelemhez
mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt ter-
mék vagy eljárás, valamint a megjelölt szabadalom   leírását
és rajzát.

         (2) A  nemleges  megállapításra  irányuló  kérelmet
csak egy szabadalom tekintetében lehet benyújtani.


         (3) A nemleges megállapítási kérelemre  külön  jog-
szabályban meghatározott díjat kell fizetni  a  kérelem  be-
nyújtásától számított két hónapon belül.

         (4) Ha a nemleges megállapítási  kérelem nem  felel
meg a törvényben előírt feltételeknek, a nemleges megállapí-
tást kérőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig  a  kérelem
díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meg-
határozott  határidőben  történő  pótlásra. Ezek  elmaradása
esetén a nemleges megállapítási kérelmet  visszavontnak kell
tekinteni.

                            83. §

         (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a nemleges megálla-
pítási kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja  fel
a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után szóbeli  tár-
gyalás alapján határoz arról, hogy a nemleges  megállapítási
kérelemnek helyt ad-e vagy a kérelmet elutasítja-e.

         (2) A nemleges megállapítási eljárás  költségeit  a
kérelmező viseli.

               A szabadalmi leírás értelmezése

                            84. §

         Ha a szabadalmi leírás értelmezése kérdésében  vita
támad, az eljáró bíróság vagy egyéb hatóság megkeresésére  a
Magyar Szabadalmi Hivatal szakvéleményt ad.



                       HARMADIK RÉSZ

                      BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS
                    SZABADALMI ÜGYEKBEN

                        XI. fejezet

         A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának
                      megváltoztatása

                  Megváltoztatási kérelem

                           85. §

         (1)  A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar
Szabadalmi Hivatal érdemi határozatát (46. § (2) bek.),  va-
lamint az eljárás félbeszakadását megállapító,  az  eljárást
felfüggesztő és a bejelentési  nyilvántartásba vagy a szaba-
dalmi lajstromba való bejegyzés alapjául szolgáló  határoza-
tát.
         (2) A határozat  megváltoztatását  kérheti,  aki  a
Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként  vett
részt.

         (3) A szabadalom  megsemmisítése  tárgyában  hozott
határozat megváltoztatását a szolgálati találmány feltaláló-
ja is kérheti. A szabadalom megadása és megsemmisítése  kér-
désében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 6. §
(2) bekezdése alapján kérheti.

         (4) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének ha-
tárideje a határozatnak a féllel, illetve a  szolgálati  ta-
lálmány feltalálójával  való  közlésétől  számított  harminc
nap.



         (5) A kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújt-
ható be, amely azt a szabadalmi ügy irataival együtt tizenöt
napon belül továbbítja a bírósághoz.

         (6) A megváltoztatási kérelem kellékeire a kereset-
levélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

         (7) Ha a fél a kérelmet elkésetten nyújtotta be, az
igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.


                   Hatáskör és illetékesség

                            86. §

         (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának  meg-
változtatására irányuló eljárás a Fővárosi Bíróság  hatáskö-
rébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.

         (2) A Fővárosi Bíróság végzése  elleni  fellebbezés
elbírálása a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik.

                    A bíróság összetétele

                            87. §

         A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló ta-
nácsban jár el, akik közül két tag  felsőfokú  műszaki  vagy
ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik.


           A megváltoztatási kérelemmel kapcsolatos
                 eljárásra irányadó szabályok

                            88. §

         A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának
megváltoztatására irányuló kérelmet a nemperes eljárás  sza-
bályai szerint - az e törvényben foglalt eltérő  rendelkezé-
sek alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvényből, illetve az
eljárás nemperes jellegéből más nem következik, az eljárásra
a polgári perrendtartás  (a  továbbiakban:  Pp.)  szabályait
megfelelően alkalmazni kell.

                         Nyilvánosság

                            89. §

         A bíróság a tárgyalásról, illetve a  határozat  ki-
hirdetéséről a nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp.  általá-
nos rendelkezéseiben meghatározott feltételek  hiányában  is
kizárhatja.

                           Kizárás

                            90. §

         (1) A Pp. általános rendelkezéseiben  meghatározott
eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva,  és  abban
mint bíró nem vehet részt, aki

             a) a Magyar  Szabadalmi  Hivatal  határozatának
meghozatalában részt vett;


             b) az a) pontban említett személynek a Pp.  ál-
talános - a bírák kizárására  vonatkozó  -  rendelkezéseiben
megjelölt hozzátartozója.

         (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvve-
zetők és a szakértők kizárására is alkalmazni kell.

                    A felek és az eljárás
                        más résztvevői

                            91. §

         (1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként  vesz
részt. Az eljárást indító ügyészt megilletik mindazok a  jo-
gok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köt-
het, jogról nem mondhat le, illetőleg jogokat  nem  ismerhet
el.

         (2) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti  eljárás-
ban ellenérdekű ügyfél is részt vett,  a  bírósági  eljárást
ellene kell megindítani.

                           92. §

         Ha a szabadalmastárs a  szabadalom  fenntartása  és
védelme érdekében önállóan lép fel, illetve az eljárást csak
egy szabadalmastárs ellen indították meg, a bíróság értesíti
a többi szabadalmastársat, hogy az eljárásba a  szabadalmas-
társ mellett beléphetnek.

                           93. §

         (1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a Magyar
Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására  irányuló


eljárás miként dőljön el, az eljárásba - annak  jogerős  el-
döntéséig - az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat.

         (2) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést  és
a jogról való lemondást kivéve - minden  cselekményre  jogo-
sult, amelyet az általa támogatott fél  megtehet,  cselekmé-
nyeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a bea-
vatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellen-
tétben.

         (3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljá-
rás során nem lehet elbírálni.

                         Képviselet

                           94. §

         (1) Az eljárás során meghatalmazottként  szabadalmi
ügyvivő is eljárhat.

         (2) A szabadalmi ügyvivőnek  vagy  ügyvédnek  adott
meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalma-
zó aláírta.

                      Eljárási költség

                           95.  §

         (1) Ha a bírósági  eljárásban  ellenérdekű  fél  is
részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetve vi-
selésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell  meg-
felelően alkalmazni.


         (2) Ellenérdekű fél hiányában a költségeket  a  ké-
relmező előlegezi, illetve viseli.

         (3) Az eljárási költséghez hozzá kell  számítani  a
felet képviselő szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadí-
ját is.

                         Mulasztás

                           96. §

         Ha a kérelmező, illetve egyik fél sem jelenik meg a
tárgyaláson vagy a megszabott határidő alatt a bíróság  fel-
hívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a  kérel-
met a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.

                          Igazolás

                           97. §

         Az igazolási  kérelem  előterjesztésére  a  bíróság
előtti nemperes eljárásban a 49. § rendelkezéseit kell  meg-
felelően alkalmazni.

                  Tárgyalás és bizonyítás

                           98. §

         (1) Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bi-
zonyítást folytat le és tárgyalást tart.


         (2) Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vesz részt
és az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyalá-
son kívül is hozhat határozatot, azonban a felet -  kívánsá-
gára - meg kell hallgatnia.

         (3) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja
el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás  meg-
tartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti.  Ha  viszont  a
bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el, illetve  tárgyalást
tűzött ki, ezt követően nem térhet vissza az ügy tárgyaláson
kívüli elbírálására.

         (4) A bírósági eljárásban nincs helye  egyezségnek,
ha a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt  folyó  eljárásban  sem
lehetett egyezséget kötni.

                        Határozatok

                           99. §

         A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetek-
ben végzéssel határoz.

                           100. §

         (1) Ha a bíróság a szabadalmi ügyben hozott határo-
zatot megváltoztatja, végzése a  Magyar  Szabadalmi  Hivatal
határozatának helyébe lép.

         (2) A bíróság a határozatot hatályon kívül  helyezi
és a Magyar Szabadalmi Hivatalt új eljárásra utasítja, ha

             a) a  határozat  meghozatalában  olyan  személy
vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn;


             b) a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti  eljárás-
ban olyan lényeges  egyéb  eljárási  szabálysértés  történt,
amely a bírósági eljárásban nem orvosolható;

             c) a szabadalmi bejelentés alaki okból  történt
elutasítása esetén a kérelmező a hiányokat a megváltoztatási
kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy a bíróság felhívására
pótolja.

         (3) Ha a fél olyan kérdésben  kíván  bírósági  dön-
tést, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárás-
nak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi  a  Magyar
Szabadalmi Hivatalhoz. Ebben az esetben a bíróság  a  Magyar
Szabadalmi Hivatal határozatát - szükség szerint -  hatályon
kívül helyezi.

         (4) Ha a  megváltoztatási  kérelem  előterjesztését
követően a Magyar Szabadalmi Hivatal érdeminek nem  minősülő
határozatát visszavonta vagy hatályon kívül helyezte, a  bí-
róság az eljárást megszünteti. Ha a Magyar Szabadalmi  Hiva-
tal a határozatát megváltoztatta, a bírósági eljárás folyta-
tásának csak a még vitás kérdésekben van helye.

                           101. §

         A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesí-
tés útján közli.

                A másodfokú bíróság eljárása

                           102. §

         (1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzése
ellen irányuló fellebbezést a Pp. szabályai szerint  bírálja

el azzal, hogy kisebb terjedelmű bizonyítást - tárgyaláson -
maga is lefolytathat.

         (2) A másodfokú bíróság a fellebbezést  tárgyaláson
bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű fél vesz részt.

            A felülvizsgálati kérelem kizártsága

                           103. §

         Nincs helye  felülvizsgálati  kérelemnek  a  Magyar
Szabadalmi Hivatal  határozatának  megváltoztatása tárgyában
hozott jogerős végzés ellen.
          
                        XII. fejezet

                      Szabadalmi perek

          A szabadalmi perekre irányadó szabályok

                           104. §

         (1) A szabadalmi kényszerengedély megadására, módo-
sítására és visszavonására irányuló perek, az  előhasználati
és a továbbhasználati jog fennállásával  kapcsolatos  perek,
valamint a találmány- vagy szabadalombitorlás miatt indított
perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos  illeté-
kessége alá tartoznak.

         (2) E perekben a Fővárosi Bíróság a 87. §-ban  meg-
határozott összetételű tanácsban jár el.


         (3) Az (1) bekezdésben nem említett,  szabadalommal
kapcsolatos minden más jogvitás ügy a megyei bíróság  (Fővá-
rosi Bíróság) hatáskörébe tartozik.

         (4) Az (1) és a (3) bekezdésben  említett  perekben
egyébként a Pp. általános szabályait kell alkalmazni,  az  e
törvény 89., 90. és 94. §-ában, valamint 95. §-ának (3)  be-
kezdésében foglalt eltérésekkel.


                       NEGYEDIK RÉSZ

        A NÖVÉNY- ÉS ÁLLATFAJTÁK SZABADALMI OLTALMA

                       XIII. fejezet

            A növényfajtákra vonatkozó szabályok

            A növényfajták szabadalmi oltalmának
                         feltételei

                           105. §

         (1) Szabadalmazható  a növényfajta, ha megkülönböz-
tethető, egynemű, állandó és új, valamint, ha lajstromozható
fajtanévvel látták el.

         (2) Megkülönböztethető a növényfajta, ha  egy  vagy
több alaktani vagy egyéb mérhető  tulajdonsága  tekintetében
határozottan eltér az elsőbbség napján közismert fajtáktól.

         (3) Egynemű a növényfajta, ha  egyedeinek  lényeges
fajtajellemzői azonosak.

         (4) Állandó a növényfajta,  ha  az  egymást  követő
szaporítások után vagy a szaporítási ciklusok végén a lénye-
ges fajtajellemzők változatlanok.

         (5) Új a növényfajta, ha a nemesítő vagy  jogutódja
hozzájárulásával eladásra még nem kínálták fel vagy kereske-
delmi forgalomba nem hozták:


             a) belföldön az elsőbbségi napot  megelőző  egy
évnél korábban,

             b) külföldön szőlő és fa esetében az elsőbbségi
napot megelőző hat  évnél, más növény esetén négy évnél  ko-
rábban.

         (6) A fajtanévnek az elsőbbség  napján  alkalmasnak
kell lennie a fajta azonosítására. Fajtanévként nem használ-
ható különösen az olyan megjelölés, amely kizárólag  számje-
gyekből áll - kivéve, ha ez az elterjedt gyakorlat a  fajták
megjelölésére -, megtévesztésre alkalmas, azonos vagy  rokon
növényfajhoz tartozó már meglevő fajta neve,  vagy  amelynek
használata a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne.


         A növényfajták szabadalmi oltalmából eredő
                  jogok és kötelezettségek

                           106. §

         (1) A növényfajtára adott szabadalom alapján a sza-
badalmas kizárólagos hasznosítási joga arra terjed ki, hogy

             a) a növényfajta szaporítóanyagát - ilyenként -
kereskedelmi forgalomba hozatal céljára előállítsa, eladásra
felkínálja  vagy kereskedelmi forgalomba hozza,

             b) a növényfajtát ismételten  felhasználja  egy
másik növényfajta kereskedelmi  forgalomba  hozatal  céljára
való előállításához,

             c) a nem szaporítóanyagként  forgalomba  hozott
dísznövényt kereskedelmi forgalomba hozatal céljára szaporí-
tóanyagként felhasználja.

         (2) Szaporítóanyagnak kell tekinteni a szaporításra
alkalmas egész növényt, magot vagy más növényrészt.

         (3) A szabadalmazott  növényfajta  szaporítóanyagát
csak a szabadalmas engedélyével szabad olyan országba  szál-
lítani, ahol a növényfajta nem áll az e törvénnyel  megálla-
pított oltalomhoz hasonló oltalom alatt.

         (4) A szabadalmi oltalom - a megadástól számítva  -
szőlők és fák esetében tizennyolc évig,  egyéb  növényfajták
esetén tizenöt évig tart.

         (5) A szabadalmas köteles a növényfajtát  a  szaba-
dalmi oltalom fennállásának időtartama alatt fenntartani.

         (6)  Állami  minősítésben  részesített  növényfajta
esetén a feltalálót - a szabadalmas választásától függően  -
találmányi díj vagy a növényfajták állami  minősítésére  vo-
natkozó jogszabályok szerinti díjazás illeti meg.

          A növényfajtákra vonatkozó bejelentések
                     érdemi vizsgálata

                           107. §

         (1) A szabadalmi bejelentésben csak egy  növényfaj-
tára igényelhető szabadalom.

         (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés érdemi
vizsgálatát abból a szempontból végzi, hogy a növényfajta

             a) kielégíti-e a 105. §-ban meghatározott köve-
telményeket, és a 6. § (2) bekezdése szerint nincs-e kizárva
a szabadalmi oltalomból,

             b) bejelentése megfelel-e az e törvényben  meg-
szabott feltételeknek.

         (3) A növényfajta megkülönböztethetőségét, egynemű-
ségét és állandóságát az állami  minősítés során vagy a sza-
badalmi eljárás céljára külön elvégzett kísérleti  vizsgálat
eredménye alapján kell megállapítani. A kísérleti  vizsgála-
tot az ország területén a külön jogszabályban kijelölt szerv
végzi.

         (4) Külföldi szervnél végzett  kísérleti  vizsgálat
eredményét e szerv hozzájárulásával  és  viszonosság  esetén
lehet  figyelembe venni a szabadalmi eljárásban. A viszonos-
ság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének  állás-
foglalása irányadó. A külföldi vizsgálati eredmény átvételé-
ről a Magyar Szabadalmi Hivatal értesíti a (3) bekezdés sze-
rinti szervet.

         (5) A kísérleti  vizsgálat költségeit  a  bejelentő
viseli.

         (6) A kísérleti vizsgálat eredményét a bejelentő az
elsőbbség napját követő négy éven belül nyújthatja be.

              A növényfajtára adott szabadalom
             megsemmisítése, a fajtanév törlése

                           108. §

         (1) A  növényfajtára  adott  szabadalmat  meg  kell
semmisíteni

             a) keletkezésére visszaható hatállyal, ha a nö-
vényfajta nem volt megkülönböztethető vagy új, vagy a  6.  §
(2) bekezdése alapján ki volt zárva a szabadalmi oltalomból,

             b) az erre vonatkozó határozat jogerőre emelke-
désétől kezdődő hatállyal, ha a szabadalmas nem teljesíti  a
106. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettségét.

             (2) Ha a fajtanév nem lett volna  lajstromozha-
tó, azt törölni kell és másik fajtanevet kell megállapítani.

              Az általános szabályok alkalmazása

                           109. §

         (1) A szabadalmazott növényfajta csak állami  minő-
sítéssel vehető köztermesztésbe.

         (2) Egyebekben a növényfajtákra és azok  szabadalmi
oltalmára az I-XII. fejezetek rendelkezéseit kell  alkalmaz-
ni.
                        XIV. fejezet

            Az állatfajtákra vonatkozó szabályok

            Az állatfajták szabadalmi oltalmának
                feltételei; szabadalmi igény

                           110. §

         (1) Szabadalmazható az állatfajta, ha  megkülönböz-
tethető és új, valamint, ha lajstromozható fajtanévvel  lát-
ták el. Az állattenyésztésről szóló törvény hatálya alá  nem
tartozó állatfaj esetén a szabadalmazhatósághoz szükséges az
is, hogy az állatfajta reprodukálható legyen.

         (2) Megkülönböztethető az állatfajta, ha  egy  vagy
több jellemző értékmérő tulajdonsága tekintetében határozot-
tan eltér az elsőbbség napján közismert fajtáktól.

         (3) Reprodukálható az állatfajta, ha  jellemző  ér-
tékmérő tulajdonságait több generáción keresztül megőrzi.

         (4) Új az állatfajta, ha azt  az  elsőbbség  napját
megelőző egy évnél korábban a nemesítő vagy jogutódja hozzá-
járulásával eladásra még nem kínálták fel, vagy kereskedelmi
forgalomba nem hozták.

         (5) A fajtanévnek az elsőbbség  napján  alkalmasnak
kell lennie a fajta azonosítására. Fajtanévként nem használ-
ható olyan megjelölés, amely kizárólag számjegyekből  áll  -
kivéve, ha ez az elterjedt  gyakorlat a fajták megjelölésére
-, megtévesztésre alkalmas, azonos  vagy  rokon  állatfajhoz
tartozó már meglévő  fajta  nevével  azonos,  vagy  amelynek
használata a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne.

         (6) Fajtaelismerésben részesített állatfajta esetén
a szabadalom a fajtát elismerésre  bejelentő  személyt  vagy
jogutódját illeti meg.

         Az állatfajták szabadalmi oltalmából eredő
                  jogok és kötelezettségek

                           111. §

         (1) Az állatfajtára adott szabadalom alapján a sza-
badalmas kizárólagos hasznosítási joga arra terjed ki, hogy

             a) az állatfajta szaporítóanyagát - ilyenként -
kereskedelmi forgalomba hozatal céljára előállítsa, eladásra
felkínálja, vagy kereskedelmi forgalomba hozza,

             b) az állatfajtát ismételten  felhasználja  egy
másik állatfajta kereskedelmi forgalomba hozatal céljára va-
ló előállításához.

         (2) Szaporítóanyagnak kell tekinteni magát az álla-
tot (egyedet), a spermát, a petesejtet, a keltetésre  alkal-
mas tojást, az embriót, vagy a szaporítást befolyásoló,  il-
letve irányító más biológiai egységet és  részegységet  (pl.
géndarabot, sejtet).

         (3) A szabadalmaztatott állatfajta szaporítóanyagát
csak a szabadalmas engedélyével szabad olyan országba  szál-
lítani, ahol az állatfajta nem áll az e törvénnyel  megálla-
pított oltalomhoz hasonló oltalom alatt.

         (4) A szabadalmi oltalom  időtartama  a  bejelentés
napjától számított húsz év.

          Az állatfajtákra vonatkozó bejelentések
                     érdemi vizsgálata

                           112. §

         (1) A szabadalmi bejelentésben csak egy állatfajtá-
ra igényelhető szabadalom.

         (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés érdemi
vizsgálatát abból a szempontból végzi, hogy az állatfajta


             a) kielégíti-e a 110. §  (1)-(5)  bekezdéseiben
meghatározott követelményeket és a 6. § (2)  bekezdése  sze-
rint nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból,

             b) bejelentése megfelel-e az e törvényben  meg-
szabott feltételeknek.

         (3) Az állatfajta megkülönböztethetőségét és repro-
dukálhatóságát a fajtaelismerés során vagy a szabadalmi  el-
járás céljára külön elvégzett kísérleti  teljesítményvizsgá-
lat eredménye alapján kell megállapítani. A kísérleti telje-
sítményvizsgálatot az ország területén a külön jogszabályban
kijelölt szerv végzi.

         (4) Külföldi szervnél végzett  kísérleti  teljesít-
ményvizsgálat eredményét e szerv hozzájárulásával és  viszo-
nosság esetén lehet figyelembe venni a  szabadalmi  eljárás-
ban. A viszonosság kérdésében a  Magyar  Szabadalmi  Hivatal
elnökének állásfoglalása irányadó. A külföldi  teljesítmény-
vizsgálati eredmény átvételéről a Magyar Szabadalmi  Hivatal
értesíti a (3) bekezdés szerinti szervet.

         (5) A kísérleti teljesítményvizsgálat eredményét  a
bejelentő az elsőbbség napját követő négy éven belül  nyújt-
hatja be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz.

         (6) A kísérleti teljesítményvizsgálat költségeit  a
bejelentő viseli.


              Az állatfajtára adott szabadalom
             megsemmisítése, a fajtanév törlése

                           113. §

         (1) Az állatfajtára adott szabadalmat meg kell sem-
misíteni  keletkezésére visszaható hatállyal, ha  az  állat-
fajta nem volt megkülönböztethető vagy új, vagy a 6.  §  (2)
bekezdése alapján ki volt zárva a szabadalmi oltalomból.

         (2) Ha a fajtanév nem  lett  volna  lajstromozható,
azt törölni kell és másik fajtanevet kell megállapítani.

             Az általános szabályok alkalmazása

                           114. §

         (1) Az állattenyésztésről szóló törvény hatálya alá
tartozó, szabadalmazott  állatfajta  csak  fajtaelismeréssel
vehető köztenyésztésbe.

         (2) Egyebekben az állatfajtákra és azok  szabadalmi
oltalmára az I-XII. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelő-
en alkalmazni.


                        ÖTÖDIK RÉSZ

                     ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

                        XV. fejezet

                 A törvény hatálybalépése;
                   átmeneti rendelkezések


             A törvény hatálybalépésére vonatkozó
                és az átmeneti rendelkezéseket
                    megállapító szabályok

                           115. §

         (1) E törvény 1996. január 1-jén lép hatályba;  ren-
delkezéseit  - a (2) és az (5) bekezdésben foglalt kivétellel
- csupán a hatálybalépését követően indult eljárásokban lehet
alkalmazni.

         (2) A 49. §-ban foglalt  szabályokat  értelemszerűen
alkalmazni kell a folyamatban lévő ügyekben is.

         (3) Ha a törvény hatálybalépése előtt  a  találmányi
díjszerződést, illetve  a szabadalmi licenciaszerződést  meg-
kötötték vagy a szolgálati találmányt értékesítették, a szer-
ződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában hatályos ren-
delkezéseket kell alkalmazni.

         (4) A törvény hatálybalépése előtt megkezdett  hasz-
nosításra a szabadalmi oltalom tartalma, korlátai és a szaba-
dalombitorlás tekintetében a korábban hatályos  rendelkezése-
ket kell alkalmazni.

         (5) A törvény hatálybalépésekor hatályos szabadalmak
nyilvántartására, fenntartására, megszűnésére és újra érvény-
be helyezésére a továbbiakban e törvény  rendelkezéseit  kell
alkalmazni azzal, hogy a szabadalom megsemmisítésének  felté-
teleire  az  elsőbbség  időpontjában  hatályos  szabályok  az
irányadók.

         (6) E törvény hatálybalépését követően  az  Országos
Találmányi Hivatal Magyar Szabadalmi Hivatal elnevezéssel mű-
ködik tovább. Ahol jogszabály  Országos  Találmányi  Hivatalt
említ, azon a Magyar Szabadalmi Hivatalt kell érteni.

              Hatályukat vesztő rendelkezések

                           116. §

         E  törvény  hatálybalépésével  egyidejűleg  hatályát
veszti

         a) a találmányok szabadalmi oltalmáról  szóló  1969.
évi II. törvény, az azt módosító 1983.  évi  5.  törvényerejű
rendelet, 1991. évi  XXXVIII. törvény 39. §-a, 1992. évi IV.
törvény 3. §-ának (1) bekezdése, 1992.  évi  LXVIII.  törvény
23. §-a és 1994. évi VII. törvény 1-6. §-a;

         b) a használati minták oltalmáról  szóló  1991.  évi
XXXVIII. törvény 29. §-ának (4) bekezdése és 34. §-ának  (2)
bekezdése;

         c) a szolgálati találmányért járó  díjazásról  és  a
találmányokkal  kapcsolatos   egyéb   intézkedésekről   szóló
77/1989. (VII.10.) MT rendelet;

         d) a találmányok szabadalmi oltalmáról  szóló  1969.
évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 4/1969.  (XII.28.)
OMFB-IM együttes rendelet és az azt módosító 4/1983.  (V.12.)
IM rendelet és 11/1986. (IX.11.) IM rendelet 1. §-a;

         e) a 9/1969. (XII.28.) IM rendelet a bírósági  eljá-
rásról szabadalmi ügyekben.

                    Módosuló rendelkezések

                            117. §

         E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

         a) az államigazgatási eljárás általános szabályairól
szóló 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (6) bekezdése a  \"jöve-
déki ügyekben\" szövegrész után a \",  valamint  iparjogvédelmi
ügyekben\" szövegrésszel egészül ki;

         b) a használati minták oltalmáról  szóló  1991.  évi
XXXVIII. törvény  (a továbbiakban: Hmtv.) 8. §-a  helyébe  a
következő rendelkezés lép:

            \"8. § A munkaviszonyban, közszolgálati vagy köz-
alkalmazotti jogviszonyban álló személy, a  fegyveres  erők
és a rendvédelmi szervek hivatásos  állományához  tartozó  -
szolgálati viszonyban álló - személy, illetve a munkaviszony
jellegű jogviszonyban foglalkoztatott szövetkezeti tag által
alkotott mintára a szolgálati és az alkalmazotti találmányra
irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.\";

         c) a  Hmtv. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a  kö-
vetkező rendelkezés lép:

          \"(2) A határozat megváltoztatását kérheti,  aki  a
Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként  vett
részt. A mintaoltalom megsemmisítése tárgyában hozott  hatá-
rozat megváltoztatását a  szolgálati  minta  feltalálója  is
kérheti.  A mintaoltalom megadása és megsemmisítése kérdésé-
ben hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 5.  §  (2)
bekezdése alapján kérheti.\"

                       Felhatalmazások

                            118. §

         (1) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy
- a Magyar Szabadalmi Hivatal  elnökével  egyetértésben  -  a
szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályait  rendelettel
megállapítsa.

         (2) Felhatalmazást kap a Magyar  Szabadalmi  Hivatal
felett felügyeletet gyakorló  miniszter,  hogy  a  találmányi
szakértői testületre vonatkozó részletes  szabályokat  rende-
lettel megállapítsa.



"
