"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA




                       T/548. számú

              t ö r v é n y j a v a s l a t


  a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
                      módosításáról






                               Előadó: Dr. Vastagh Pál

                               Budapest, 1995. február






                  1995. évi .... törvény

  a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
                      módosításáról


                           1.§

     A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.  tör-
  vény (Btk.) 155.§-ának (1) bekezdése helyébe a  követ-
  kező rendelkezés lép:

     \"(1) Aki valamely nemzeti, népi, faji vagy  vallási
  csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából
      a) a csoport tagjait megöli,
      b) a csoport tagjainak, a csoporthoz tartozása mi-
         att súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
      c) a csoportot olyan életfeltételek közé  kénysze-
         ríti, amelyek  azt  vagy  annak  egyes  tagjait
         pusztulással fenyegetik,
      d) olyan intézkedést tesz, amelynek célja  a  cso-
         porton belül a születések meggátolása,
      e) a csoporthoz tartozó gyermekeket más  csoportba
         elhurcolja,

      bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig ter-
  jedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel bünte-
  tendő.\"

                           2.§

       A Btk. 157.§-a helyébe  a  következő  rendelkezés
  lép:


                        \"Apartheid

        157.§ (1) Aki az emberek valamely faji csoportja
  által az emberek egy másik faji csoportja feletti ura-
  lom megszerzése és fenntartása, illetőleg a másik faji
  csoport rendszeres elnyomása céljából
       a) valamely faji csoport vagy  csoportok  tagjait
  megöli,
       b) valamely faji csoportot vagy csoportokat olyan
  életkörülmények közé kényszerít, amelyekkel a csoport,
  illetőleg a csoportok  teljes  vagy  részbeni  fizikai
  megsemmisítését kívánja elérni

  bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő,
  vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

        (2) Aki egyéb apartheid bűncselekményt követ el,
  bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesz-
  téssel büntetendő.

        (3) A büntetés tíz évtől tizenöt  évig  terjedő,
  vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a (2)  be-
  kezdésben írt apartheid bűncselekmény súlyos következ-
  ményekre vezetett.

        (4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában  apart-
  heid bűncselekményen az  1976.  évi  27.  törvényerejű
  rendelettel kihirdetett, az apartheid  bűncselekmények
  leküzdéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az
  Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén, 1973. novem-
  ber 30-án elfogadott nemzetközi egyezmény II. cikkének
  a/ii, a/iii, c), d), e) és f) pontjában  meghatározott
  apartheid bűncselekményeket kell érteni.\"



                           3.§

  A Btk. a következő 174/B. §-szal egészül ki:

     \"Nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport tagja
                      elleni erőszak

     174/B.§ (1) Aki mást valamely nemzeti,  népi,  faji
  vagy vallási csoporthoz tartozása, vagy vélt tartozása
  miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetés-
  sel arra kényszerít, hogy valamit  tegyen,  ne  tegyen
  vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig  terjedő
  szabadságvesztéssel büntetendő.

     (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabad-
  ságvesztés, ha a bűncselekményt
     a) fegyveresen,
     b) felfegyverkezve,
     c) jelentős érdeksérelmet okozva,
     d) a sértett sanyargatásával,
     e) csoportosan,
     f) bűnszövetségben

     követik el.\"


                           4.§

  A Btk. 212.§-a helyébe a következő rendelkezés lép, és
  a Btk. a következő  212/A.§-szal egészül ki:

              \"Egyesülési joggal visszaélés

     212.§ (1) Aki olyan társadalmi szervezetet  alapít,
  szervez vagy vezet, amelynek célja bűncselekmény elkö-


  vetésére vagy bűncselekmény elkövetésére  való  felhí-
  vásra irányul, illetve amelynek  tevékenysége  bűncse-
  lekményt vagy bűncselekmény elkövetésére  való  felhí-
  vást valósít meg, bűntettet követ el, és öt évig  ter-
  jedő szabadságvesztéssel büntetendő.

     (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az  is,  aki
  az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anya-
  gi eszközöket szolgáltat.


     212/A.§ Aki a bíróság által feloszlatott társadalmi
  szervezet vezetésében vesz részt, ha súlyosabb bűncse-
  lekmény nem valósul meg, vétséget  követ  el,  és  egy
  évig terjedő szabadságvesztéssel,  közérdekű  munkával
  vagy pénzbüntetéssel büntetendő.\"


                           5.§

  A Btk. a következő 212/B.§-szal egészül ki:


                  \"Értelmező rendelkezés

     212/B.§ A 212.§ alkalmazásában társadalmi szerveze-
  ten olyan társadalmi szervezetet kell érteni, amelynek
  nyilvántartásba vételét megtagadták, amelyet a bíróság
  feloszlatott, illetve amelynek a nyilvántartásba véte-
  le megtagadására, illetve feloszlatására került  volna
  sor, ha a  nyilvántartásba  vételt  kérik,  illetve  a
  nyilvántartásba vétele megtörténik.\"



                           6.§

  A Btk. 269.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

     \"269.§ (1) Aki nagy nyilvánosság előtt

     a) a magyar nemzet,
     b) valamely nemzeti, népi, faji, vallási vagy egyéb
  csoport ellen

     gyűlöletre uszít, illetve  gyűlölet  vagy  riadalom
  keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el, bűntett
  miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteten-
  dő.

     (2) Aki olyan rendezvényt (összejövetelt,  felvonu-
  lást vagy tüntetést) szervez, amely valamely  nemzeti,
  népi, faji, vallási vagy egyéb csoport ellen gyűlölet-
  re uszít, vagy a csoport elleni gyűlölet, illetve ria-
  dalom keltésére alkalmas, valamint aki az  ilyen  ren-
  dezvényhez anyagi eszközöket szolgáltat, öt évig  ter-
  jedő szabadságvesztéssel büntetendő.

     (3) Aki a (2)  bekezdésben  meghatározott  közösség
  elleni izgatásra irányuló előkészületet követ el, bűn-
  tett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel bün-
  tetendő.\"

                           7.§

  A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény  69.§-á-
  nak (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

     \"(4) A nemzeti, népi,  faji  vagy  vallási  csoport
  tagja elleni erőszak (Btk. 174/B. §) és  a  terrorcse-
  lekmény (Btk. 261.§) felderítése a Rendőrség  hatáskö-

  rébe tartozik, ha a feljelentés a  Rendőrséghez  érke-
  zett, illetőleg arról a Rendőrség szerzett tudomást.\"


                           8.§

     E törvény a kihirdetését követő második  hónap  15.
  napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Btk.  156.§-a
  hatályát veszti.


                    I N D O K O L Á S

                   Általános indokolás

       A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség-
  okmányának (továbbiakban Egyezségokmány) 2.  cikke  és
  az emberi jogok  és  alapvető  szabadságok  védelméről
  szóló európai egyezmény (a továbbiakban Európai Emberi
  Jogi Egyezmény) 14. cikke egyaránt  kimondja,  hogy  e
  nemzetközi szerződésekben meghatározott jogokat minden
  megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.

       Magyarország ezeken túlmenően több olyan  nemzet-
  közi egyezményhez is csatlakozott, amely  kifejezetten
  a nemzeti, népi, faji, vallási csoportok  elleni  erő-
  szakos cselekményeket, az ilyen csoportok elleni izga-
  tást, gyűlöletkeltést és a csoportok tagjainak minden-
  nemű  megkülönböztetését  tiltja.  Ezek  a  nemzetközi
  egyezmények a büntetőjog igénybevételét is  kötelezővé
  teszik az államok részére a nemzeti, népi, faji,  val-
  lási csoportok elleni cselekmények elkövetésekor.

       Ilyen a népirtás bűntettének megelőzése  és  meg-
  büntetése tárgyában 1948. december 9. napján kelt nem-
  zetközi egyezmény (továbbiakban Genocídium Egyezmény),
  a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszö-
  böléséről New Yorkban, 1965. december 21-én elfogadott
  Nemzetközi  Egyezmény  (továbbiakban  Antidiszkriminá-
  ciós Egyezmény), valamint az apartheid bűncselekmények
  leküzdéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az
  Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén, 1973. novem-
  ber 30-án elfogadott Nemzetközi Egyezmény  (továbbiak-
  ban Apartheid-elleni Egyezmény).

       A Btk. rendelkezései  alapvetően  megfelelnek  az
  egyezményekben foglalt követelményeknek. Vannak ugyan-

  akkor  olyan területek, ahol az egyezményeknek  megfe-
  lelő joggyakorlat csak törvényhozás útján, a  hatályos
  jogszabályok  módosításával,  illetve  kiegészítésével
  alakítható ki.

       Az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfői-
  nek 1993. október 7-i bécsi csúcstalálkozóján  elfoga-
  dott Nyilatkozat többek között előirányozza  a  tagor-
  szágok belső jogrendjének haladéktalan  felülvizsgála-
  tát a fajgyűlölet, az idegengyűlölet, az antiszemitiz-
  mus és az intolerancia elleni harc érdekében.

       Emellett az utóbbi időben hazánkban  is  többször
  előfordultak olyan erőszakos, a testi épséget, az  em-
  beri méltóságot, valamint a közrendet sértő bűncselek-
  mények, amelyeknek indítéka a sértettek  más  nemzeti,
  faji vagy vallási csoporthoz tartozása volt. A gyakor-
  latban több problémát vetett fel az ilyen tárgyú  jog-
  szabályok alkalmazása, így különösen a Btk. 156.§-ában
  szabályozott nemzeti, népi, faji vagy vallási  csoport
  elleni bűncselekmény megállapíthatósága.

       E körülmények arra késztették a köztársasági  el-
  nököt, hogy  a törvényelőkészítő munka  gyorsítása  és
  segítése érdekében kezdeményezze az ilyen tárgyú  bűn-
  cselekmények felülvizsgálatát,  kiegészítését  a  Btk-
  ban.

       A törvényjavaslat - a köztársasági elnök úr hiva-
  tala által készített tervezet alapulvételével - a nem-
  zeti, népi, faji, vallási  csoporthoz  tartozás  miatt
  elkövetett bűncselekmények elleni hatékony fellépés és
  az egyezményekkel való összhang megteremtése érdekében
  meghozandó módosításokat és kiegészítéseket tartalmaz-
  za.



                   Részletes indokolás


                        Az 1.§-hoz

       A Btk. hatályos 155.§-a Magyarországnak a Genocí-
  dium  Egyezményben  vállalt  kötelezettségének  kívánt
  eleget tenni, amikor a népirtás bűntettét büntetőjogi-
  lag üldözendővé nyilvánította. A hatályos  szabályozás
  azonban nem tartalmaz minden, a  Genocídium  Egyezmény
  II. cikkében foglalt  elkövetési  magatartást.  A  II.
  cikk b) pontjában írt, a csoport tagjainak súlyos tes-
  ti vagy lelki sérelem okozása a Btk. 156.§-ában szere-
  pel, a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport teljes
  vagy részleges kiirtásának célzata nélkül.

       A javaslat 1.§-a a fenti elkövetési  magatartáso-
  kat is a 155.§ (1) bekezdésében szabályozott  népirtás
  bűntettének tényállásában helyezi  el,  megkívánva  az
  Egyezményben írt célzatot. Egyben a 155.§ (1) bekezdé-
  se a) és b) pontjában - szintén az Egyezmény II. cikke
  a) és b) pontjának megfelelően - a  csoport  tagjainak
  megölését, illetve súlyos  testi  vagy  lelki  sérelem
  okozását kívánja  meg.  A  törvényjavaslat  módosítása
  alapján a csoport egy tagjának megölésével, illetve  a
  csoport egy tagjának súlyos testi vagy  lelki  sérelem
  okozásával  a  népirtás  bűncselekményének  befejezett
  alakzata nem valósítható meg. Ha a 155.§ (1)  bekezdé-
  sében írt célzat fennáll és bizonyítható, hogy az  el-
  követőnek szándékában volt ezeket a  cselekményeket  a
  csoport több (legalább két) tagjával szemben  elkövet-
  ni, a népirtás bűntettének kisérletét kell  megállapí-
  tani. Ha az elkövetési magatartás a csoport egy  tagja
  ellen irányul, úgy a Btk-ban szabályozott más  bűncse-
  lekmény, pl. aljas indokból elkövetett emberölés való-
  sul meg.

                        A 2.§-hoz

       A Btk. hatályos 157.§-a szerint a faji  megkülön-
  böztetés bűncselekményét az követi el, aki azért, hogy
  valamely faji csoport egy másik faji csoport felett az
  uralmat megszerezze vagy fenntartsa, illetőleg a másik
  faji csoportot rendszeresen elnyomja, a nemzetközi jog
  által tiltott cselekményt követ  el.  A  bűncselekmény
  megállapításának feltétele, hogy súlyosabb  bűncselek-
  mény nem valósul meg.

       E tényállás a nemzetközi jog által  tiltott  cse-
  lekmény meghatározásának hiánya miatt  nehezen  alkal-
  mazható. Csak a miniszteri indokolásból tűnik ki, hogy
  az Apartheid-elleni Egyezményben  meghatározott  maga-
  tartások büntetőjogi üldözhetőségét teremti meg, mint-
  egy  kisegítő tényállásként a Btk. jelenlegi  155.  és
  156.§-ai mellett. Ugyanakkor az eltérő célzat miatt  a
  Btk. 155.§-a nem alkalmas az  Apartheid-elleni  Egyez-
  mény II. cikkében meghatározott bűncselekmények  üldö-
  zésére.

       A javaslat az Apartheid-elleni Egyezmény II. cik-
  kében meghatározott valamennyi apartheid bűncselekmény
  üldözhetőségét a 157.§ keretein belül kívánja megolda-
  ni. A büntetéseket súlyosítja és azokat  differenciál-
  tan állapítja meg. Ennek oka, hogy egyes  cselekmények
  kiemelkedő veszélyt jelentenek,  ugyanakkor  az  egyes
  cselekmények között számottevő a súlybeli eltérés.

       A javaslat csak a legsúlyosabb  elkövetési  maga-
  tartásokat nevesíti a Btk-ban, a további cselekmények-
  nél utal az Apartheid-elleni  Egyezmény  II.  cikkének
  a/ii, a/iii, c), d), e) és f) pontjaira.



                        A 3.§-hoz

       A javaslat 3.§-a új bűncselekményként vezeti be a
  Btk-ba a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport tag-
  ja elleni erőszak bűntettét. A Btk. új 174/B.§-a a ha-
  tályos 156.§-nál szélesebb körben vonja meg  a  bünte-
  tendő magatartások körét: nemcsak a csoporthoz  tarto-
  zás, hanem a csoporthoz való vélt tartozás miatt  tör-
  ténő elkövetést is bünteti, elkövetési  magatartásként
  pedig a bántalmazást, illetve az erőszakkal  vagy  fe-
  nyegetéssel történő kényszerítést határozza meg.

       Súlyosabb büntetést helyez kilátásba, ha  a  bűn-
  cselekményt fegyveresen, felfegyverkezve, jelentős ér-
  deksérelmet okozva, a sértett sanyargatásával, csopor-
  tosan vagy bűnszövetségben követik el.

       E bűncselekmény elsősorban a személy testi  épsé-
  ge, szabadsága ellen irányul, ezért a javaslat a  Btk.
  XII. fejezetének I. Címében helyezi el.


                        A 4.§-hoz

       A javaslat 4.§-a a  Btk.  212.§-ában szabályozott
  egyesülési joggal visszaélés bűntettét módosítja.

       1. Az (1) bekezdésben  új  tényállást  vezet  be,
  amikor büntetni rendeli az olyan társadalmi  szervezet
  alapítóját, szervezőjét vagy vezetőjét, amelynek célja
  bűncselekmény elkövetésére vagy bűncselekmény  elköve-
  tésére való felhívásra irányul, illetve amelynek tevé-
  kenysége bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésé-
  re való felhívást valósít meg.


       2. A (2) bekezdés sui generis bűncselekmény miatt
  rendeli büntetni azt az elkövetőt, aki az  (1)  bekez-
  désben meghatározott bűncselekményhez anyagi  eszközö-
  ket szolgáltat.

       Az egyesülési jogot az Alkotmány  biztosítja.  Az
  egyesülési jog részletes szabályait az egyesülési jog-
  ról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a pártok mű-
  ködéséről és gazdálkodásáról szóló 1989.  évi  XXXIII.
  törvény határozza meg. Az egyesülési jogról szóló tör-
  vény 2.§-ának (2) bekezdése kimondja, hogy az  egyesü-
  lési jog gyakorlása nem valósíthat meg  bűncselekményt
  és bűncselekmény elkövetésére való felhívást. Az ilyen
  társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét meg  kell
  tagadni, ha pedig a működése ütközik a törvény  2.§-á-
  nak (2) bekezdésébe, a bíróság feloszlatja a szerveze-
  tet. Előfordulhat azonban, hogy mivel  nyilvántartásba
  vételét nem kérik, formálisan nem jön létre a  szerve-
  zet, a gyakorlatban azonban mégis  működik  és  célja,
  tevékenysége  bűncselekmény  megvalósítására,  illetve
  bűncselekmény elkövetésére  való  felhívásra  irányul.
  Ezekben az esetekben indokolt az alapítót, a szervezőt
  és a vezetőt büntetőjogi szankcióval fenyegetni,  füg-
  getlenül attól,  hogy  a  szervezetet  nyilvántartásba
  vették-e, illetve feloszlatták-e

       3. Előfordulhat, hogy a bíróság nem  az  alkotmá-
  nyos rend erőszakos megváltoztatása (Btk. 139.§) , il-
  letve a Btk. új 212.§ (1) bekezdésben  meghatározottak
  miatt oszlatja fel a  szervezetet,  hanem  pl.  azért,
  mert mások  jogait  sérti  a  működése.  A  vezetésben
  résztvevő személyek magatartását ebben az  esetben  is
  indokolt - ha enyhébb szankcióval fenyegetve is - bün-
  tetőjogilag  üldözni.  Erről  rendelkezik  a  Btk.  új
  212/A.§-a.




                        Az 5.§-hoz

       A javaslat 5.§-a értelmező rendelkezést tartalmaz
  a Btk. 212.§-ában írt társadalmi szervezet fogalmához.


                        A 6.§-hoz

       A javaslat a Btk. 269.§-ában írt közösség  elleni
  izgatás bűntettét módosítja. A  hatályos  szabályokhoz
  képest büntetni rendeli a gyűlölet vagy riadalom  kel-
  tésére alkalmas egyéb  cselekmény  elkövetését  is.  A
  nemzetiség kifejezést az (1) bekezdés a)  pontjából  a
  javaslat kiiktatja, és a nemzeti és etnikai  kisebbsé-
  gek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvénnyel  össz-
  hangban a b) pontban a nemzeti   csoport    kifejezést
  használja.

       A javaslat a 269.§ (2) bekezdéseként  új  tényál-
  lást vezet be a Btk-ba, amikor a  magyar nemzet, vala-
  mely nemzeti, népi, faji, vallási vagy  egyéb  csoport
  elleni gyűlöletre uszító vagy a csoport elleni  gyűlö-
  let, illetve riadalom  keltésére  alkalmas  rendezvény
  szervezését büntetni rendeli.

       A javaslat a (3) bekezdésben büntetendővé nyilvá-
  nítja a rendezvény szervezésével  elkövetett  közösség
  elleni izgatás előkészületét is.

       A javaslat a rendezvény  fogalmát  a  gyülekezési
  jogról szóló 1989. évi III. törvény 2.§ (1) bekezdésé-
  vel egyezően használja.



                        A 7.§-hoz

       A javaslat 7.§-a  a  Rendőrségről  szóló  törvény
  69.§-ának (4) bekezdését a javaslat egyéb  rendelkezé-
  seivel összhangban módosítja.


                        A 8.§-hoz

       A javaslat 1.§-ában írt, a Btk.  155.§-át  érintő
  módosítás, valamint  a  javaslat  egyéb  rendelkezései
  szükségtelenné teszik a Btk. 156.§-ának hatályban tar-
  tását, ezért a javaslat szerint a Btk. 156.§-a a  tör-
  vény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti."
