"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA






T/638.számú
törvényjavaslat




A Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Ottawa-ban, 1991. október 3-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről




Előadó:  Bokros Lajos
pénzügyminiszter



                      Budapest, 1995. március







1995. évi ..................törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Ottawa-ban, 1991. október  3-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről




1. §


Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Ottawa-ban, 1991. október 3-án aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1993. október 21-én megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1993. november 21-én hatályba lépett.) 



2. §


A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:
:

                „Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya

 és Kanada Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös

                                           védelméről

  A Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya, (a továbbiakban:

Szerződő Felek)

  felismerve, hogy az egyik Szerződő Fél beruházói által a másik Szerződő Fél

területén létesített beruházások ösztönzése és kölcsönös védelme hozzájárul

mindkét országban az üzleti kezdeményezések előmozdításához és a két

ország között fennálló gazdasági együttműködés fejlesztéséhez,

  a következőkben állapodtak meg:

                                              I. Cikk

                                        Meghatározások

  A Megállapodás szempontjából:

  a) a „terület” kifejezés jelenti:

  (i) Kanada vonatkozásában Kanada területét, valamint azokat a tengerparti

területeket, ideértve a bármelyik fenti terület parti tengerének külső határánál

levő tengerfeneket és altalajt, amelyeken az említett Állam a területek

természeti erőforrásainak feltárása és kiaknázása céljából, a nemzetközi

joggal összhangban, felségjogokat gyakorol,

  (ii) Magyarország vonatkozásában a Magyar Köztársaság területét;

  b) a „beruházás” kifejezés gazdasági tevékenységgel kapcsolatos

mindenfajta vagyoni értéket jelent, amelyet az egyik Szerződő Fél beruházója

a másik Szerződő Fél területén beruházott, és magában foglalja különösen, de

nem kizárólag:

  (i) az ingó és ingatlan tulajdont és bármely egyéb, ezzel kapcsolatos

tulajdonjogot,

  


  (ii) a részvényeket, értékpapírokat, kötvényeket és adósságleveleket vagy

egy társaságban vagy üzleti vállalkozásban való részvétel bármely más

formáját, ideértve a kisebbségi vagy közvetett részvételt,

  (iii) a pénzre szóló követelést, és a pénzértékkel bíró, szerződés alapján

nyújtott szolgáltatásra vonatkozó igényt,

  (iv) a szellemi tulajdonjogokat, ideértve a szerzői jogokra, szabadalmakra,

védjegyekre, cégnevekre, ipari mintákra, üzleti titokra, good will-re, valamint

know-how-ra vonatkozó jogokat,

  (v) a törvény vagy szerződés alapján nyújtott üzleti koncessziókat, ideértve a

természeti erőforrások felkutatására, művelésére, kitermelésére vagy

kiaknázására vonatkozó koncessziós jogokat,

  (vi) a gazdasági és kereskedelmi tevékenység folytatására törvény vagy

szerződés alapján nyújtott jogokat.

  A beruházás formájának módosítása nem érinti annak beruházási jellegét;

  c) a „jövedelem” kifejezés jelent a beruházásból származó minden összeget,

és különösen, de nem kizárólag jelenti a nyereséget, kamatot, tőkehozadékot,

osztalékot, jogdíjat, egyéb díjakat vagy más folyó jövedelmet;

  d) a „beruházó” kifejezés mindegyik Szerződő Fél tekintetében jelenti:

  (i) azokat a természetes személyeket, akik az egyik Szerződő Fél

jogszabályai szerint annak állampolgárai, vagy

  (ii) azokat a társaságokat, társulásokat, trösztöket, vegyes vállalatokat,

szervezeteket, egyesüléseket, vállalkozásokat, vagy azokat a jogi személyeket,

amelyeket ennek a Szerződő Félnek a vonatkozó jogszabályai szerint jegyeztek

be vagy alapítottak, és amelyek közvetlenül vagy közvetve az egyik Szerződő

Fél állampolgárainak irányítása alatt állnak,

  (iii) ha a beruházást a beruházó egy olyan jogalanyon keresztül hozta létre,

amely nem esik e Cikk d) (ii) pontja alá, és amelyben a beruházónak

részvényérdekeltsége van, ez a beruházó a Megállapodás előnyeit az ilyen

közvetett részvényérdekeltség mértékében élvezi, azzal a feltétellel azonban,

hogy nem élvezheti a Megállapodás előnyeit, ha egy olyan másik

beruházásvédelmi megállapodás alapján kívánja a vitarendezési eljárást

igénybe venni, amelyet az a Szerződő Fél kötött, amelynek a területén a

beruházás létrejött.

  Ha egy beruházónak az állampolgársága tekintetében véleménykülönbség

merül fel, a Szerződő Felek tanácskoznak egymással annak érdekében, hogy

kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak.

                                          II. Cikk

                                 A beruházások ösztönzése

  (1) Mindkét Szerződő Fél elősegíti kedvező feltételek kialakulását ahhoz,

hogy a másik Szerződő Fél beruházói területén beruházásokat létesítsenek.

  (2) Mindkét Szerződő Fél, jogszabályainak, rendelkezéseinek és

nyilvánosságra hozott irányelveinek fenntartásával, engedélyezi a másik

Szerződő Fél beruházóinak beruházásait.


  (3) A Megállapodás nem akadályozza egyik Szerződő Felet sem abban, hogy

jogszabályokat és rendelkezéseket hozzon a területén létesítendő új üzleti

vállalkozással, vagy egy üzleti vállalkozás megvételével, vagy eladásával

kapcsolatban, feltéve, hogy ezeket a jogszabályokat és rendelkezéseket

minden külföldi beruházóra egyformán alkalmazzák. Az ilyen jogszabályokkal

és rendelkezésekkel összhangban hozott határozatok nincsenek alávetve a

Megállapodás IX. vagy XI. Cikkeiben foglalt rendelkezéseknek.

                                          III. Cikk

                                  A beruházások védelme

  (1) Az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait vagy jövedelmeit a

másik Szerződő Fél területén mindenkor igazságos és méltányos elbánásban

részesítik, és ezek teljes védelmet és biztonságot élveznek.

  (2) Egyik Szerződő Fél sem részesíti területén a másik Szerződő Fél

beruházóinak beruházásait vagy jövedelmeit kedvezőtlenebb elbánásban, mint

amiben bármely harmadik állam beruházóinak beruházásait vagy jövedelmeit

részesíti.

  (3) Egyik Szerződő Fél sem részesíti területén a másik Szerződő Fél

beruházóit beruházásainak vagy jövedelmeinek irányítása, használata,

élvezete vagy az azok fölötti rendelkezés tekintetében kedvezőtlenebb

elbánásban, mint amiben bármely harmadik Állam beruházóit részesíti.

  (4) Az e Cikk (2) és (3) bekezdéseinek rendelkezésein túlmenően, egyik

Szerződő Fél sem részesíti, lehetőség szerint és jogszabályaival és

rendelkezéseivel összhangban, a másik Szerződő Fél beruházóinak

beruházásait vagy jövedelmeit kedvezőtlenebb elbánásban, mint amiben saját

beruházóinak beruházásait vagy jövedelmeit részesíti.

                                          IV. Cikk

                                         Kivételek

  A Megállapodás rendelkezései nem értelmezhetők oly módon, mint amelyek

kötelezik az egyik Szerződő Felet arra, hogy a másik Szerződő Fél beruházóira

kiterjessze azt a kedvezményes elbánást, előnyt vagy kiváltságot, amely az

alábbiakban való részvétel alapján áll fenn:

  a) valamely létező vagy a jövőben létrejövő szabadkereskedelmi övezet vagy

vámunió;

  b) olyan kölcsönös gazdasági segítségre, integrációra vagy együttműködésre

vonatkozó multilaterális egyezmény, amelynek bármelyik Szerződő Fél részese

vagy részesévé válhat;

  c) olyan bilaterális egyezmény, ideértve a vámmegállapodásokat, amely a

Megállapodás hatálybalépésének időpontjában érvényben van, és amely a fenti

b) pontban foglaltakhoz hasonló rendelkezéseket tartalmaz; vagy

  d) olyan létező vagy a jövőben létrejövő egyezmény, amely kettős

adóztatásra vagy más adózási ügyekre vonatkozik.

                                           V. Cikk


                              Kártalanítás a veszteségekért

  Az egyik Szerződő Fél beruházói, akiknek a másik Szerződő Fél területén

levő beruházásai vagy jövedelmei ez utóbbi területén háború, egyéb fegyveres

összeütközés, nemzeti szükségállapot vagy más hasonló körülmények

következtében kárt szenvednek, a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy

más rendezés tekintetében nem részesülhetnek kedvezőtlenebb elbánásban,

mint amelyet az utóbbi Szerződő Fél bármely harmadik állam beruházóinak

nyújt. Az e Cikk alapján teljesített minden fizetést késedelem nélkül azonnal,

megfelelő módon, ténylegesen és szabadon átutalják.

                                           VI. Cikk

                                     Tulajdonkorlátozás

  Az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait vagy jövedelmeit nem

lehet államosítani, kisajátítani vagy az államosítással vagy kisajátítással

azonos következményekkel járó intézkedéseknek alávetni (a továbbiakban:

tulajdonkorlátozás) a másik Szerződő Fél területén, kivéve, ha az közérdekből,

megfelelő törvényes eljárás keretében, megkülönböztetés nélkül és azonnali,

megfelelő és tényleges kártalanítás ellenében történik. Az ilyen kártalanítás a

tulajdonkorlátozás alá vetett beruházásnak a tulajdonkorlátozást közvetlenül

megfelelő piaci értékén alapul és a fizetés napjáig a szokásos kereskedelmi

kamatlábbal számított kamatot is tartalmazza, ténylegesen átváltható és

szabadon átutalható. Az érintett beruházónak jogában áll a tulajdonkorlátozást

végrehajtó        Szerződő       Fél    jogszabályai     szerint     a   Szerződő       Fél

igazságszolgáltatási vagy más független hatóságától ügyének és beruházása

értékelésének azonnali felülvizsgálatát kérni az e Cikkben kifejtett elvekkel

összhangban.

                                          VII. Cikk

                                  Pénzösszegek átutalása

  (1) Mindegyik Szerződő Fél garantálja a másik Szerződő Fél beruházói

számára, hogy késedelem nélkül átutalja különösen

  a) a beruházásból keletkezett jövedelmeket;

  b) a beruházás teljes vagy részleges felszámolásából származó bevételeket;

  c) a beruházással kapcsolatos kölcsönök visszafizetésére szolgáló

összegeket;

  d) a másik Szerződő Fél olyan állampolgárainak járó bérek és egyéb

térítések megfelelő részét, akik az először említett Szerződő Fél területén levő

beruházással kapcsolatban engedéllyel dolgoznak ennek a Szerződő Félnek a

jogszabályai és rendelkezései szerint; és

  e) a beruházónak a Megállapodás V. vagy VI. Cikke alapján járó

kártalanítást.

  Az átutalást a beruházó és az érintett Szerződő Fél megegyezése szerinti

konvertibilis valutában kell teljesíteni az átutalás napján érvényes árfolyamon.


  E bekezdés szempontjából a késedelem nélkül történő átutalás hat hónapot

meg nem haladó időszakon belüli átutalást jelent.

  (2) Olyan esetekben, amikor kivételes fizetési mérlegnehézségek állnak fenn,

tizennyolc hónapot meg nem haladó időszakra nézve a Szerződő Fél az e Cikk

(1) bekezdésében említett bármely összeg átutalását pro rata alapon

garantálja azzal, hogy az átutalás teljes időszaka nem haladja meg az öt évet.

  (3) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az e Cikk (1)

bekezdésében         említett      átutalásokat    nem      részesítik   kedvezőtlenebb

elbánásban, mint a bármely harmadik állam beruházói által létesített

beruházásokkal kapcsolatos átutalásokat.

                                          VIII. Cikk

                                         Jogutódlás

  (1) Ha az egyik Szerződő Fél vagy annak ügynöksége fizetést teljesít saját

beruházójának egy olyan garancia vagy biztosítás alapján, amelyet egy

beruházás tekintetében vállalt, a másik Szerződő Fél elismeri ennek a

Szerződő Félnek vagy ügynökségének jogutódlását a beruházó bármely jogára

vagy jogosultságára vonatkozólag.

  (2) Ha az egyik Szerződő Fél vagy annak ügynöksége e Cikk (1) bekezdése

értelmében jogutódlás következtében megszerezte egy beruházó jogait, úgy

jogosult lesz minden körülmények között a beruházót megillető jogok

gyakorlására a kérdéses beruházás és az azzal kapcsolatos jövedelmek

tekintetében. Ezeket a jogokat a Szerződő Fél vagy annak ügynöksége

gyakorolhatja, vagy a beruházó, ha a Szerződő Fél vagy annak ügynöksége

erre felhatalmazást ad.

                                           IX. Cikk

            A beruházó és a fogadó Szerződő Fél közötti viták rendezése

  (1) Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója között a

Megállapodás VI. Cikkében említett tulajdonkorlátozással kapcsolatban

felmerülő minden vitát, lehetőség szerint, békés úton kell rendezni. Ha a vitát

annak kezdeményezésétől számított hat hónapos időszakon belül nem sikerült

békés úton rendezni, azt választottbíróság elé lehet terjeszteni az e Cikk (3)

bekezdése szerinti eljárás lefolytatása céljából.

  (2) Minden olyan vitát, amely a Megállapodás keretében az egyik Szerződő

Fél és a másik Szerződő Fél beruházója között felmerül, de más, mint az e

Cikk (1) bekezdésében említett vita, lehetőség szerint, békés úton kell

rendezni. Ha a vitát annak kezdetétől számított hat hónapos időszakon belül

nem sikerült békés úton rendezni, úgy azt az említett Szerződő Fél és a

beruházó között létrejött megegyezés alapján választottbíróság elé kell

terjeszteni az e Cikk (3) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása céljából.

  (3) Ezekben az esetekben a vitát vagy

  a) az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1976. december 15-én elfogadott

31/98. számú határozatban foglalt, az Egyesült Nemzetek Nemzetközi

Kereskedelmi Joggal Foglalkozó Bizottságának Választottbírósági Eljárási

Szabályzata szerint;


  vagy

  b) ha mindkét Szerződő Fél tagja az Államok és más Államok Természetes és

Jogi Személyei közötti Beruházási Viták Rendezéséről szóló 1965. március 18-i

Egyezménynek, úgy annak a szabályai szerint kell rendezni.

                                          X. Cikk

                          Tanácskozások és tájékoztatáscsere

  Bármelyik Szerződő Fél kérésére a másik Szerződő Fél hozzájárul ahhoz,

hogy a Megállapodás értelmezéséről vagy alkalmazásáról tanácskozzanak.

Bármelyik Szerződő Fél kérésére tájékoztatáscserét kell tartani arról, hogy a

másik Szerződő Fél jogszabályai, rendelkezései, határozatai, adminisztratív

gyakorlata vagy eljárása vagy irányelvei milyen hatással lehetnek a

Megállapodás alá tartozó beruházásokra.

                                          XI. Cikk

                              A Szerződő Felek közötti viták

  (1) A Megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a

Szerződő Felek között felmerült vitákat, ha lehetséges, diplomáciai úton kell

rendezni.

  (2) Amennyiben a vitát diplomáciai úton hat hónapos időszakon belül nem

sikerül rendezni, azt bármelyik Szerződő Fél kérésére döntés céljából

választottbíróság elé terjesztik.

  (3) A választottbíróságot minden egyes vitás esetre megalakítják. A

választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított két hónapon

belül mindkét Szerződő Fél kijelöli a választottbíróság egy tagját. Ez a két tag

azután megválasztja egy harmadik Állam állampolgárát, akit a két Szerződő

Fél jóváhagyásával a választottbíróság Elnökének jelölnek ki. Az Elnököt a

választottbíróság két másik tagjának kijelölésétől számított két hónapon belül

kell kijelölni.

  (4) Amennyiben az e Cikk (3) bekezdésében megjelölt határidőkön belül a

szükséges kijelöléseket nem teszik meg, bármelyik Szerződő Fél, egyéb

megállapodás hiányában, felkérheti a Nemzetközi Bíróság Elnökét a szükséges

kijelölések megtételére. Amennyiben az Elnök a Szerződő Felek egyikének

állampolgára, vagy ha az említett feladat ellátásában egyébként

akadályoztatva van, az Alelnököt kérik fel a szükséges kijelölések megtételére.

Amennyiben az Alelnök a Szerződő Felek egyikének állampolgára, vagy ha az

említett feladat ellátásában akadályoztatva van, a szükséges kijelölések

megtételére a Nemzetközi Bíróságnak azt a tagját kérik fel, aki a szolgálati

rangsorban őt követi, és aki a Szerződő Felek egyikének sem állampolgára.


  (5) A választottbíróság szavazattöbbséggel hozza meg döntéseit. Az ilyen

döntés mindkét Szerződő Félre nézve kötelező. Ellenkező megegyezés

hiányában, a választottbírósági döntést az Elnöknek az e Cikk (3) vagy (4)

bekezdésével összhangban történt kijelölésétől számított hat hónapon belül

meg kell hoznia. A választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait.

Mindegyik Szerződő Fél viseli saját választottbírósági tagjának és a

választottbírósági eljárásban való képviseltetésének költségeit; az Elnökkel

kapcsolatos költségeket és a fennmaradó költségeket a Szerződő Felek

egyenlő arányban viselik. Mindazonáltal a választottbíróság rendelkezhet úgy

a határozatában, hogy a Szerződő Felek egyike a költségeket nagyobb

arányban viselje, és ez a döntés mindkét Szerződő Félre nézve kötelező.

                                          XII. Cikk

                                       Módosítások

  A Megállapodás a Szerződő Felek közös megegyezésével módosítható. Az

ilyen módosítások az e tárgyban történt jegyzékváltás útján közösen

megállapított időpontban lépnek hatályba.

                                         XIII. Cikk

                             Más nemzetközi megállapodások

  Amennyiben egy ügyre a Megállapodás és egyúttal bármely más olyan

nemzetközi megállapodás rendelkezései vonatkoznak, amelynek mindkét

Szerződő Fél részese, a jelen Megállapodás nem akadályozza meg az egyik

Szerződő Félnek a másik Szerződő Fél területén beruházást létesítő

beruházóját abban, hogy a kedvezőbb feltételeket vegye igénybe.

                                         XIV. Cikk

                                    Záró rendelkezések

  (1) A Megállapodás 30 nappal azután lép hatályba, hogy a két ország írásban

értesítette egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges

alkotmányos követelményeknek eleget tettek.

  (2) A Megállapodás azokra a beruházásokra alkalmazandó, amelyeket az

egyik Szerződő Fél beruházója a másik Szerződő Fél területén 1973. január

1-jén vagy azután létesített.

  (3) A Megállapodás tízéves időszakra marad hatályban, és továbbra is

hatályban marad, feltéve, ha egyik Szerződő Fél sem értesíti írásban a másik

Szerződő Felet arról a szándékáról, hogy a Megállapodást fel kívánja mondani.

A Megállapodás felmondása az erről szóló értesítésnek a másik Szerződő Fél

által történt kézhezvételétől számított egy év elteltével lép hatályba. Azokra a

beruházásokra          nézve,       amelyeket       a     Megállapodás        felmondása

hatálybalépésének időpontja előtt létesítettek, a Megállapodás I-XIII.

Cikkeiben foglalt rendelkezések húszéves időszakra hatályban maradnak.


  ENNEK HITELÉÜL, a kellően felhatalmazott alulírottak a Megállapodást

aláírták.

  KÉSZÜLT két eredeti példányban, Ottawában, 1991. október 3. napján,

magyar, angol és francia nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles.

          A Magyar            Kanada

        Köztársaság         Kormánya

         Kormánya            nevében”

          nevében




3. §


Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1993. november 21-től kell alkalmazni.





I N D O K O L Á S




A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.


A Megállapodás megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.

A Megállapodást az Országgyűlés 52/1993. (VI.18.) sz. határozatával megerősítette."
