"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
      KORMÁNYA







                         T/645. számú

                        TÖRVÉNYJAVASLAT

                      a közbeszerzésekről
















                                     Előadó: dr.Vastagh Pál
                                     Budapest, 1995. március 2.



                     1995. évi ... törvény

                      a közbeszerzésekről


         Az Országgyűlés az államháztartás kiadásainak ésszerű-
sítése, a közpénzek felhasználása átláthatóságának és széleskö-
rű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a  köz-
beszerzések során a verseny tisztaságának  biztosítása  érdeké-
ben, a belföldi áru-előállítás és munkaerő-foglalkoztatás  elő-
segítésének szempontjára is tekintettel - nemzetközi  szerződé-
seinkkel összhangban - a következő törvényt alkotja:

                          Első rész

                     ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

                           I. fejezet

                       A törvény hatálya

          A törvény hatálya alá tartozó szervezetek

                             1. §

         E törvény hatálya alá tartoznak a következő  szerveze-
teknek a 2. § (1) bekezdése szerinti beszerzései:


         a) az állam, a helyi önkormányzat,  a kisebbségi tele-
pülési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a telepü-
lési önkormányzatok társulása, a központi költségvetési  szerv,
a helyi önkormányzati költségvetési szerv, az elkülönített  ál-
lami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási és  az  Egészségbiztosítási
Önkormányzat;

         b) a köztestület és a közalapítvány;

         c) az a)-b) pontban meghatározott szervezet által vagy
részvételével létrehozott  alapítvány,   társadalmi  szervezet,
illetőleg az a)-b) pontban meghatározott szervezet  meghatározó
befolyása alatt álló közhasznú társaság,  biztosító  egyesület,
vízgazdálkodási társulat,  ideértve  ezek  jogi  személyiséggel
rendelkező szervezeti egységét is;

         d) a támogatásban részesített - az a)-c) pont  hatálya
alá nem tartozó - szervezet, illetőleg a kezességvállalás érté-
kétől függetlenül az a szervezet, melynek fizetési  kötelezett-
ségéért a Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény (a továbbiakban: Áht.) alapján kezességet  vállalt,  és
az erről szóló határozatban az így szerzett pénzforrásból  tör-
ténő beszerzésekre e törvény szabályait rendelte alkalmazni;

         e) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló
1959. évi IV. törvény  (a továbbiakban:  Ptk.)  685. §-ának  c)
pontja szerinti gazdálkodó szervezet vagy a helyi  önkormányza-
tokról szóló 1990. évi LXV. törvény  9.  §-ának  (4)  bekezdése
szerinti önkormányzati intézmény, ha országos, regionális  vagy
helyi közszolgáltató tevékenység  gyakorlására  a  beszerzéssel
érintett piac egészén jogszabály alapján  kizárólagos  jogosít-
vánnyal rendelkezik (az a)-e) pontokban foglalt  szervezetek  a
továbbiakban együtt: ajánlatkérők).


          A törvény hatálya alá tartozó beszerzések

                             2. §

         (1) Az 1. § szerinti szervezetek  az  árubeszerzéseik,
valamint építési beruházásaik és a szolgáltatások  megrendelése
(a továbbiakban együtt: közbeszerzés) során - ha azok 4. §  (1)
bekezdés szerinti értéke a közbeszerzés   megkezdésekor   külön
meghatározott összeget eléri vagy meghaladja - kötelesek e tör-
vény szabályai szerint eljárni.

         (2) Az 1. § e) pontjában szereplő  szervezetek  közbe-
szerzésén  kizárólag a közszolgáltató tevékenységükkel  közvet-
lenül összefüggő beszerzéseket kell érteni.

         (3) A közbeszerzések (1) bekezdés szerinti  értékhatá-
rát az 1997. évre és azt követően az éves költségvetési törvény
állapítja meg.

         (4) Az 1. §-ban meghatározott szervezetek a (3) bekez-
dés szerinti értékhatárt el nem érő értékű  beszerzéseik  során
jogosultak e törvény szabályai szerint eljárni.

                              3. §

         (1) A Kormány a központi költségvetési  szervek vonat-
kozásában a  közbeszerzések  központosított  eljárás  keretében
történő lefolytatását rendelheti el, meghatározva annak  szemé-
lyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre jogosultat.

         (2) A Kormány a központosított  közbeszerzési  eljárás
lefolytatását elrendelő határozatát nyilvánosságra hozza,  mely
- szükség esetén - tartalmazza az eljáráshoz  való  csatlakozás
lehetőségére vonatkozó tájékoztatást is.


         (3) A központosított közbeszerzési eljárás során az  e
törvényben foglalt rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha
a Kormány az ajánlatkérésre az 1. §-ban nem említett  szerveze-
tet vagy személyt jogosít fel. A  központosított  közbeszerzési
eljárásra irányadó részletes szabályokat külön jogszabály álla-
pítja meg.

                             4. §

         (1) A közbeszerzés értékén a  beszerzés  megkezdésének
időpontjában  annak tárgyáért általában  kért, illetve kínált -
általános forgalmi adó nélkül számított -  legmagasabb  összegű
ellenszolgáltatást kell érteni.

         (2) A közbeszerzés megkezdésén az előminősítési  eljá-
rásban való részvételre történő felhívást, az  ajánlati  felhí-
vást vagy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzété-
telének időpontját kell érteni.

         (3) Határozatlan időre  kötött  dologbérleti,  illetve
haszonbérleti szerződés esetén a közbeszerzés értéke a négy év-
re számított szerződéses bér összege.

         (4) A tizenkét  hónapnál  hosszabb  időre  kötött  lí-
zingszerződéssel történő közbeszerzés értéke a  szerződés  idő-
tartama alatti teljes szerződéses díj  és a dolog  maradványér-
tékének összege.

         (5)  E  törvényt  alkalmazni  kell  az   időszakonként
visszatérő, határozatlan vagy egy évnél hosszabb  időre  kötött
szerződés útján megvalósuló közbeszerzés esetén, ha az egy évre
számított ellenszolgáltatás összege eléri az értékhatárt.


                             5. §

         (1) Tilos e törvény megkerülésének céljából  a  közbe-
szerzést részekre bontani.

         (2) Ha azonos tárgyú közbeszerzésre - az (1) bekezdés-
ben foglaltak megsértésével - egyidejűleg vagy egy költségveté-
si éven belül külön részekre bontva  kerül  sor,  és  a  részek
együttes értéke eléri  az  értékhatárt,  akkor  e  törvényt  az
ilyen, részekre bontott  közbeszerzésre is alkalmazni kell.

                             6. §

         E törvény hatálya nem terjed ki

             a) az állam- vagy szolgálati titkot érintő vagy az
Országgyűlés illetékes bizottsága szerint honvédelmi vagy  nem-
zetbiztonsági érdekkel összefüggő beszerzésre;
             b) a nemzetközi szerződésben  meghatározott  külön
eljárás keretében történő beszerzésre;
             c) a nemzetközi szervezet által meghatározott  kü-
lön eljárás alapján történő beszerzésre;
             d) a Gazdaságbiztonsági Tartalék rendkívüli takti-
kai és ideiglenes készletrevételt biztosító beszerzésére;
             e)  a  Piaci  Intervenciós  Alapból  megvalósított
jogszabály szerinti beszerzésre;
             f) az agrárpiaci rendtartás eszközrendszere körébe
tartozó beszerzésre;
             g) a víz és az energiahordozó beszerzésére;
             h) védekezési készültség idején a vízkár, illetve
vízminőségi kár elhárítása érdekében történő beszerzésre.


                          II. fejezet

                   Értelmező rendelkezések

                             7. §

         (1) E törvény alkalmazásában árubeszerzés az a  vissz-
terhes szerződés útján megvalósuló tevékenység, mely  a  forga-
lomképes és birtokba vehető dolog tulajdonjogának vagy a  hasz-
nálatára, hasznosítására vonatkozó jognak  határozott vagy  ha-
tározatlan időre történő megszerzésére irányul.

         (2)  Árubeszerzésnek  minősül  a  dologgal  együttjáró
szolgáltatás igénybevétele is, ha a szolgáltatás értéke nem ha-
ladja meg a dolog értékét.

                             8. §

         (1) E törvény alkalmazásában építési beruházás:

             a) az építmények,  továbbá  vonalas  létesítmények
építése, átépítése, lebontása;

             b) a jóváhagyott hatósági engedélyezési terv alap-
ján készített - az a) pontban foglaltak közvetlen  megvalósulá-
sát szolgáló - építészeti-műszaki kiviteli terv készítése.

         (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti építési beruhá-
zásra - ha az  építészeti-műszaki  kiviteli  terv  készítésének
megrendelésére külön eljárás keretében kerül sor -  törvény  az
építési beruházásra egyébként irányadó értékhatártól eltérő ér-
tékhatárt állapíthat meg.


                             9. §

         (1) E törvény alkalmazásában  szolgáltatás  az  árube-
szerzésnek és az építési beruházásnak nem minősülő, visszterhes
szerződés alapján végzett tevékenység.

         (2) E törvény hatálya nem terjed ki a következő  szol-
gáltatásokra:

             a) ha a szolgáltatás  végzésére  kizárólag  -  más
jogszabályban -  meghatározott személy vagy szervezet jogosult;

             b) ha a szolgáltatás  végzésére  kizárólag  -  más
jogszabályban - meghatározott feltételek mellett köthető  szer-
ződés;

             c) jegybanki és pénzintézeti tevékenység;

             d) értékpapír-forgalmazás;

             e) műsorszolgáltatók részéről programanyag véte-
le, fejlesztése, gyártása, közös gyártása;

             f) műsorsugárzási időre kötött szerződés;

             g) kutatási-fejlesztési  tevékenység,  kivéve   ha
azt teljes egészében az  ajánlatkérő  finanszírozza,  és  annak
eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja;

             h) egyedi  művészeti  alkotás  készítése;

             i) építési hatósági  engedélyezési  terv,  illetve
külön jogszabályban előírt pályázat alapján készített  terület-
rendezési és építési terv.


                            10. §

         E törvény alkalmazásában

             a) központi költségvetési szerv: a minisztérium, a
központi költségvetésben fejezettel rendelkező államhatalmi  és
országos hatáskörű szerv,  valamint  más,  külön  jogszabályban
meghatározott, az  ott  megjelölt  jogosítványokkal  rendelkező
szerv, továbbá a fentiek, valamint a Kormány  vagy annak  kije-
lölt tagjának felügyelete alatt működő költségvetési szerv;

             b)  helyi  önkormányzati  költségvetési  szerv:  a
(fő)polgármesteri hivatal, a  megyei,  fővárosi  önkormányzati,
illetve közigazgatási hivatal, a körjegyzőség, a közös képvise-
lőtestület hivatala és a helyi önkormányzat képviselőtestületé-
nek felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek;

              c) meghatározó befolyás  alatt áll  a  szervezet,
ha annak működésére valamely természetes vagy jogi személy, il-
letve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a tisztesség-
telen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI.  tör-
vény 26. §-ának (2) bekezdése  szerinti  meghatározó  befolyást
képes gyakorolni;

              d) támogatás: adókedvezmény (ár-, díj-, vám-, il-
letékkedvezmény), illetőleg az 1. § a) pontjában  meghatározott
szervezet által pénzforrás juttatása útján  biztosított  anyagi
előny, melyet a 2. § (1) bekezdésében meghatározott  közbeszer-
zésre kell fordítani, feltéve, hogy annak  összege  eléri  vagy
meghaladja a közbeszerzés értékének ötven százalékát, vagy a 2.
§ (3) bekezdése szerinti értékhatárt;

              e) közszolgáltató tevékenység: az olyan tevékeny-
ség, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati  rende-
let közszolgáltatásnak, közüzemi  tevékenységnek,  közmű-  vagy


kommunális szolgáltatásnak minősít;

              f) kizárólagos  jogosítvány:  jogszabály  alapján
korlátozott számú szervezet  jogosultsága  meghatározott  tevé-
kenység végzésére a közbeszerzéssel érintett piacon;
              g) lízing: a dolog átadása olyan szerződés  alap-
ján,  mely a dolog bérletéről azzal a  kikötéssel  rendelkezik,
hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó lízingdíj  ki-
egyenlítésével, illetőleg  a  szerződés  lejártával  megszerzi,
vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít;

              h) nemzetközi szervezet:  nemzetközi szerződéssel
létrejött olyan nemzetközi jogalany, mely meghatározott cél ér-
dekében állandó szervezettel rendelkezik, és tevékenysége  több
állam területére terjed ki;

              i) hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b)  pontjában
meghatározott személy.

                          Második rész

                   A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA

                       A Tanács jogállása

                             11. §

         (1) Az e törvényben meghatározott célok érvényesülésé-
nek biztosítása érdekében Közbeszerzések Tanácsa (a  továbbiak-
ban: Tanács) jön létre, amely csak az Országgyűlésnek van  alá-
rendelve.


         (2) A Tanács az Országgyűlés felügyelete  alatt  álló,
önállóan gazdálkodó központi költségvetési  szerv,  mely  az  e
törvényben meghatározott feladatkörében  általános  hatáskörrel
rendelkezik. Székhelye Budapest.

         (3) A Tanács költségvetését az éves központi  költség-
vetésben elkülönítetten kell előirányozni. Előirányzatának ter-
hére az Országgyűlés jóváhagyása nélkül év közben nem  hajtható
végre átcsoportosítás.

         (4) A Tanács huszonegy tagból áll,  melyben  az  egyes
közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket  azo-
nos számú tag képviseli.

                A Tanács tagjai, tisztségviselői

                            12. §

         (1) A Tanácsban e törvény alapelvei és egyes közérdekű
célok érvényesítése a feladata a következő szervezetek  és sze-
mélyek által kijelölt személynek:

             a) a Legfőbb Ügyész;
             b) a Gazdasági Versenyhivatal Elnöke;
             c) a munkavállalók országos érdekképviseleti szer-
                vei;
             d) a pénzügyminiszter;
             e) az ipari és kereskedelmi miniszter;
             f) a környezetvédelmi  és  területfejlesztési  mi-
                niszter.

         (2) A Tanácsban a közbeszerzési  eljárás  ajánlatkérői
általános érdekeit képviselik a következő szervezetek által ki-
jelölt személyek:


             a) a Kormány által - a belügyminiszter, a   honvé-
                delmi miniszter, a közlekedési,  hírközlési  és
                vízügyi miniszter és a népjóléti miniszter elő-
                terjesztése alapján - kijelölt négy személy;
             b) a Nyugdíjbiztosítási  és az Egészségbiztosítási
                Önkormányzat által együttesen kijelölt személy;
             c) a  helyi  önkormányzatok  országos  szövetségei
                által együttesen kijelölt személy;
             d) az  országos  gazdasági  kamarák,  az  országos
                szakmai kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia
                által együttesen kijelölt személy.

         (3) A Tanácsban a közbeszerzések során ajánlattevőként
fellépő személyek (szervezetek)  képviseletében  a  munkáltatók
országos érdekképviseletei által kijelölt hét személy rendelke-
zik tagsággal.

         (4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szerve-
zetek együttesen két tag jelölésére jogosultak.

                             13. §

         (1) Nem lehet a Tanács tagja, aki
             a) országgyűlési képviselő;
             b) olyan szervezet vezetője, illetve vezető tiszt-
                ségviselője, vagy felügyelő bizottsági tagja (a
                továbbiakban  együtt:  vezető  tisztségviselő),
                mely szervezet a Közbeszerzési  Döntőbizottság,
                illetve bíróság öt évnél nem régebben kelt jog-
                erős határozata szerint  e  törvény  szabályait
                megszegte;
             c) bűntetett előéletű;
             d) tisztségére méltatlanná  vagy  tartósan  alkal-
                matlanná vált.


         (2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a  meg-
bízatás megszűnését a Tanács a jelen levő tagok   kétharmadának
szavazatával - az érintett személyt kijelölő szervezetek  véle-
ményének figyelembevételével - állapítja meg.

         (3) A tagok megbízatása legalább  két évre szól.

         (4) A tagok kijelölésének és visszahívásának  az  (1)-
(3) bekezdés esetén kívüli szabályait a kijelölő szervek  álla-
pítják meg úgy, hogy a Tanács működőképessége állandóan  bizto-
sítható legyen.

         (5) A tagok megbízatásukat személyesen  kötelesek  el-
látni.

         (6) A tagok megbízatásuk ellátásáért a Tanács költség-
vetéséből tiszteletdíjban nem részesülnek.


                             14. §


         (1) A Tanács tagjai közül   -  a jelen levő tagok két-
harmadának szavazatával - két évre  elnököt  és  alelnököt  vá-
laszt.

         (2) Az elnököt -  kérésére  -  indokolt  távolmaradása
esetén az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.

         (3) Az elnök
             a) képviseli a Tanácsot;
             b) meghívása esetén  részt  vesz  az  Országgyűlés
                és bizottságainak ülésein, és ismerteti  a  Ta-
                nács éves beszámolóját;


             c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közbeszerzé-
                sek Tanácsának Titkársága vezetőjének  vonatko-
                zásában.

         (4) A Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak  meg-
bizatása megszűnik

             a) a megbízatás időtartamának lejártával;
             b) visszahívással;
             c) lemondással;
             d) a 13. § (1)  bekezdésében  foglalt  körülmények
                bekövetkezése esetén;
             e) a Tanácsban való tagsága megszűnésével;
             f) halálával.

                 A Tanács hatásköre és működése

                             15. §

         (1) A Tanács

             a) figyelemmel kíséri e törvény  szabályainak  ér-
                vényesülését, kezdeményezi az arra  jogosultnál
                a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok
                megalkotását, módosítását;
             b) véleményezi a közbeszerzésekkel  és a  Tanács
                működésével  kapcsolatos jogszabálytervezete-
                ket;
             c) a  közbeszerzésekkel  kapcsolatos  jogszabályok
                keretei  között, azok  végrehajtását  elősegítő
                ajánlásokat készít;

             d) figyelemmel  kíséri  a  közbeszerzési  eljárás
                alapján  megkötött  szerződések  teljesítését,
                meghatározza azokat a minősítési szempontokat,

                mely alapján évente hivatalos lapjában, a  Köz-
                beszerzési Értesítőben közzéteszi a 65.  §  (1)
                bekezdésének b) pontja szerinti meghívásos  el-
                járásban való részvételre felkérhető gazdálkodó
                szervezetek (a továbiakban: minősített ajánlat-
                tevők) jegyzékét;
             e) tagjai útján ellátja az 51. § (2)  bekezdésében
                meghatározott feladatot;
             f) megállapítja  a  Közbeszerzési   Döntőbizottság
                létszámát;
             g) kinevezi, illetve felmenti a Közbeszerzési Dön-
                tőbizottság elnökét és a közbeszerzési biztoso-
                kat;
             h) elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsola-
                tos összeférhetetlenségi ügyeket;
             i) gondoskodik  a Közbeszerzési Értesítőnek az ál-
                tala meghatározott rendszerességgel történő ki-
                adásáról,  közzéteszi a közbeszerzési  eljárás-
                sal kapcsolatban készült hirdetményeket, a Köz-
                beszerzési Döntőbizottság  határozatait,  a  c)
                pont szerinti ajánlásokat, továbbá egyéb,  köz-
                beszerzéssel kapcsolatos közleményeket;
             j) elősegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevők
                oktatását és továbbképzését;
             k) kapcsolatot   tart  más  államok  közbeszerzési
                szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel;
             l) elfogadja saját szervezeti és  működési,  vala-
                mint más, működését érintő  belső  szabályzatát
                és költségvetési javaslatát, továbbá éves költ-
                ségvetési beszámolóját.

         (2) A Tanács évente beszámolót készít az Országgyűlés-
nek a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával  kapcso-
latos tapasztalatairól, valamint tevékenységéről.


         (3) A beszámolónak megállapításokat kell  tartalmaznia
arra nézve, hogy e törvény szabályai mennyiben felelnek  meg  a
gazdasági élet és az államháztartási  szabályok  követelményei-
nek, illetőleg milyen módon lehet biztosítani az  ezekkel  való
összhangot.

                             16. §

         (1) A Tanács testületi  üléseit  szükség  szerint,  de
évente legalább négy alkalommal tartja.

         (2) A Tanács határozatképes, ha a tagok kétharmada je-
len van.

         (3) A Tanács határozatait a  13. §  (2)  bekezdése,  a
14. § (1) bekezdése és a 19. § (3) bekezdése szerinti  kivétel-
től eltekintve egyszerű többséggel hozza.

         (4) A Tanácsnak a 15. § (1) bekezdésének  g), h) pont-
jai tárgyában hozott határozata előkészítésében és eldöntésében
nem vehet részt a Tanács azon tagja,  aki  az  üggyel  érintett
személy hozzátartozója.

         (5) A Tanács tagja az elnöknek köteles bejelenteni, ha
személyére nézve  a (4) bekezdés szerinti  összeférhetetlenségi
ok áll fenn, vagy az keletkezett, és köteles a folyamatban levő
eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni.

                             17. §

         A Tanács a Közbeszerzési Értesítő kiadásán kívül egyéb
üzletszerű gazdasági tevékenységet nem  folytathat,  támogatást
semmilyen szervezettől vagy személytől nem fogadhat el, részük-
re támogatást nem nyújthat.


                      A Tanács szervezete

                             18. §

         (1) A Tanács tevékenységének koordinálását és az annak
végzéséhez szükséges adminisztratív  tevékenységet,  továbbá  a
Közbeszerzési Döntőbizottság  tevékenységéhez  szükséges  admi-
nisztrációt a Közbeszerzések Tanácsának Titkársága (a  további-
akban: Titkárság) végzi.

         (2) A Titkárság  vezetője és alkalmazottai a Tanáccsal
állnak közszolgálati jogviszonyban. A Titkárság vezetője gyako-
rolja a munkáltatói jogokat a Titkárság alkalmazottai és a köz-
beszerzési biztosok vonatkozásában.

                             19. §

         (1) A Tanács mellett Közbeszerzési  Döntőbizottság  (a
továbbiakban: Bizottság) működik, melynek feladata a közbeszer-
zésekkel kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvos-
lat intézése.

         (2) A Bizottság hatékony működését a Tanács költségve-
téséből kell biztosítani.

         (3) A Bizottság a 15. §  (1)  bekezdésének  f)  pontja
szerint meghatározott számú - a Tanáccsal közszolgálati  jogvi-
szonyban álló - közbeszerzési biztosból áll,  akiket  a  Tanács
nevez ki, ezek közül a Bizottság elnökét a Tanács a jelen  levő
tagok kétharmadának szavazatával választja meg öt évre.

                             20. §

         (1) A Tanács elnöke, alelnöke és tagjai,  a  Titkárság
vezetője, alkalmazottai és a közbeszerzési biztosok  vagy  azon

személyek, akik ilyen tevékenységet végeztek, tisztséget visel-
tek, a feladatuk ellátásával  kapcsolatban  tudomásukra  jutott
szolgálati és üzleti titkot kötelesek megőrizni.

         (2) A Tanács elnöke, illetve  a  közbeszerzési  biztos
megkeresésére a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyben minden szerv
köteles tizenöt napon belül tájékoztatást adni.

      A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonya

                             21. §

         A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonyára a
köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a
továbbiakban: Ktv.) az e törvényben foglalt  eltérésekkel  kell
alkalmazni.

                             22. §

         (1) Közbeszerzési biztos az lehet, aki legalább  három
éves szakmai gyakorlattal és felsőfokú  iskolai  végzettséggel,
valamint közigazgatási, illetve jogi szakvizsgával rendelkezik.

         (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvizsga  előí-
rásra a Ktv.-ben meghatározott határidőket  megfelelően  alkal-
mazni kell.

         (3) A közbeszerzési biztos tudományos, oktatói,  művé-
szeti, lektori, szerkesztői,  valamint  jogi  oltalom  alá  eső
szellemi tevékenység kivételével kereső foglalkozást nem  foly-
tathat, nem lehet gazdasági társaságban   személyes  közreműkö-
désre kötelezett tag, illetve vezető tisztségviselő.


         (4) Nem lehet közbeszerzési biztos, aki

             a) gazdasági társaságban 25 %-nál nagyobb tulajdo-
                ni részesedéssel rendelkezik;
             b) országgyűlési,  helyi  önkormányzati képviselő,
                polgármester, a Nyugdíjbiztosítási  vagy Egész-
                ségbiztosítási Önkormányzat képviselője, illet-
                ve kamarai tisztségviselő.

                             23. §

         (1) A közbeszerzési biztost a Ktv. előmeneteli  szabá-
lyainak megfelelően kell besorolni azzal az eltéréssel, hogy  a
besorolási fokozatánál eggyel  magasabb  besorolási  fokozathoz
tartozó illetményre jogosult.

         (2) A főtanácsosi besorolású közbeszerzési biztos osz-
tályvezetői illetményre jogosult.

         (3) A Bizottság  elnöke és a Titkárság vezetője főosz-
tályvezetői illetményre jogosult.

         (4) A közbeszerzési biztos  közszolgálati  jogviszonya
felmentéssel szűnhet meg a Ktv.-ben szabályozottakon  túlmenően
akkor is, ha a Tanács a Bizottság létszámát csökkentette.

         (5) Ha a közbeszerzési biztos  megbízatása  megszűnik,
akkor őt a Ktv. szabályai szerint újra be kell sorolni.

         (6) A közbeszerzési biztost a Ktv. 38. §-ának (1)  be-
kezdése alapján nem lehet utasítani a közbeszerzésekkel kapcso-
latos jogorvoslati eljárás, illetve határozat vonatkozásában.



                         Harmadik rész

                    A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

                          III. fejezet

                Az eljárás általános szabályai

                     Az eljárás alapelvei

                             24. §

         (1) A közbeszerzési eljárásban  -  az  egyes  eljárási
cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és  a
szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles  biz-
tosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani  a  verseny
tisztaságát, illetőleg a nyilvánosságot.

         (2) Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyen-
lőséget az ajánlattevők számára.

         (3) A külföldi székhelyű (lakóhelyű) ajánlattevők szá-
mára a részvétel, illetve az eljárás során a szerződés elnyeré-
sének esélye szempontjából a nemzeti elbánást - a  Magyar  Köz-
társaságra  irányadó  nemzetközi  szerződésekben   foglaltakkal
összhangban - kell biztosítani.

                     A szabályozás jellege

                            25. §

         A közbeszerzési  eljárás  e  törvényben  meghatározott
szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e tör-
vény kifejezetten megengedi.


                       Az eljárás fajtái

                             26. §

         (1) A közbeszerzési  eljárás nyílt, meghívásos,  ille-
tőleg tárgyalásos eljárás lehet.  Meghívásos  vagy  tárgyalásos
eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.

         (2) A nyílt és a meghívásos eljárásban az  ajánlatkérő
az ajánlati felhívásban meghatározza az  ajánlattételi  határi-
dőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját.  Az
ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes  szer-
ződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban:
dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig
az ajánlatához kötve van.

         (3) Nyílt eljárás során valamennyi érdekelt  ajánlatot
tehet, az ajánlatkérő azonban az ajánlati felhívásban előírhat-
ja, hogy az  eljárásban  csak  belföldi  székhelyű  (lakóhelyű)
ajánlattevők vehetnek részt, feltéve, ha  azoknak  a  szerződés
teljesítésére való alkalmassága - az  59.  §  (2)-(3)  bekezdé-
sében foglaltakra is figyelemmel - valószínűsíthető.  Ebben  az
esetben az előminősítési eljárás lefolytatása kötelező. Az elő-
minősítési eljárás eredménytelensége esetén, ha az  ajánlatkérő
új eljárás kiírásáról határoz,  köteles  a  külföldi  székhelyű
(lakóhelyű) ajánlattevők részvételi lehetőségét biztosítani.

         (4) A meghívásos eljárásban az ajánlatkérő által  meg-
hívottak tehetnek ajánlatot.

         (5) Tárgyalásos eljárásban az  ajánlatkérő  az  általa
kiválasztottakkal szabadon tárgyal a  szerződés  feltételeiről.
Ennek során a felek nincsenek kötve az  e  törvény  50.  §-ában

meghatározott módon a szerződés tartalmára vonatkozó  ajánlata-
ikhoz.

         (6) A meghívásos és a tárgyalásos  eljárásra egyébként
- ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt  eljárás  sza-
bályait kell megfelelően alkalmazni.

               Más eljárási fajtára való áttérés

                            27. §

         (1) A közbeszerzési eljárás során  nem  lehet  áttérni
egyik eljárási fajtáról a másikra.

         (2) Ha a nyílt vagy a meghívásos  eljárás  eredményte-
len, az ajánlatkérő - az egyes  eljárási  fajták  alkalmazására
vonatkozó szabályok szerint - új  eljárás  kiírásáról  határoz,
kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani.

                          IV. fejezet

                     Előzetes tájékoztatás

                             28. §

         (1) Az ajánlatkérő a gazdasági  forgalomban  résztvevő
szervezetek és személyek tájékoztatása céljából az e törvényben
meghatározott értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű, az adott
évre tervezett közbeszerzéseiről - minden év március hó  31.-ig
- előzetes összesített tájékoztatót készíthet.


         (2) Az ajánlatkérőnek az éves  árubeszerzést,  építési
beruházást és a szolgáltatás  megrendelését  külön-külön   kell
meghatároznia.

         (3) Az előzetes  összesített  tájékoztatót  tartalmazó
hirdetmény  az  1. mellékletben meghatározott minta szerint te-
hető közzé.

         (4) Az előzetes  összesített  tájékoztató  közzététele
nem vonja maga után az abban meghatározott közbeszerzési  eljá-
rások lefolytatásának kötelezettségét, az ajánlatkérő  jogosult
továbbá az előzetes összesített tájékoztatóban közzé  nem  tett
közbeszerzési eljárások lefolytatására is.

         (5) Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztató
közzététele előtt is jogosult a közbeszerzési eljárás lefolyta-
tására.
          
                           V. fejezet

                   A hirdetmények közzététele

                             29. §

         (1) E törvény alkalmazásában hirdetmény közzétételén a
Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételt kell érteni.

         (2) Hirdetmény lehet előzetes összesített tájékoztató,
ajánlati felhívás, előminősítési  eljárásban  való  részvételre
történő felhívás, részvételi felhívás, tájékoztató  az  eljárás
eredményéről, illetve e törvényben meghatározott  egyéb  közle-
mény.


         (3) A Közbeszerzési Értesítőben kizárólag  az  e  tör-
vényben  meghatározott  hirdetmények,  közlemények,  ajánlások,
döntések tehetők közzé.

         (4) A hirdetmény a Közbeszerzési Értesítő részére  le-
vél, távirat, telex, telefax útján  juttatható  el.  Az  utóbbi
három esetben a hirdetményt levél formájában is meg kell külde-
ni.

         (5) A Tanács a kézhez vett hirdetményt  közzéteszi.  A
hirdetmény feladásának és kézhezvételének időpontját a közzété-
telre kerülő hirdetmény végén fel kell tüntetni.

         (6) A hirdetményben megjelölt határidők a Közbeszerzé-
si Értesítő megjelenését követő napon kezdődnek.

         (7) A közzététel költségét az viseli, akit  a  hirdet-
mény közzétételére e törvény kötelez.

                             30. §

         (1) Ha külföldi székhelyű (lakóhelyű)  ajánlattevő  az
eljárásban részt vehet, a hirdetményt külföldi lapokban is köz-
zé lehet tenni. Ebben az esetben a hirdetmény tartalmának  ide-
gen nyelvű összegezése is közzétehető a Közbeszerzési Értesítő-
ben.

         (2) Ha a hirdetmény külföldi  lapban  is  közzétételre
kerül, a hirdetmény a  Közbeszerzési  Értesítőben  a  külföldre
történő feladás előtt nem tehető közzé. A  külföldi  megjelenés
helyét és a feladás időpontját a Közbeszerzési Értesítő részére
megküldött hirdetményben fel kell  tüntetni.  Ugyanazon  közbe-
szerzés tekintetében a külföldön és a Közbeszerzési Értesítőben

közzétett hirdetmények egymásnak ellentmondó vagy egymástól el-
térő adatokat, tényeket nem tartalmazhatnak. Eltérés  esetén  a
magyar nyelvű hirdetmény az irányadó.

                         VI. fejezet

           Az ajánlatkérő nevében eljáró személyekkel
                     kapcsolatos szabályok

                            31. §

          (1) A közbeszerzési eljárásban az ajánlati  felhívás,
részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése,  vala-
mint az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérő nevében eljá-
ró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek  megfelelő  sza-
kértelemmel kell rendelkezniük.

          (2) Az ajánlati felhívás, a részvételi felhívás,  il-
letve a dokumentáció elkészítése során az  ajánlatkérő  nevében
eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek nem lehetnek  a
közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet vég-
ző gazdálkodó szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban, mun-
kaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló  egyéb  jogviszonyban,
vagy annak vezető tisztségviselői, illetve abban tulajdoni  ré-
szesedéssel rendelkezők, továbbá ezen személyek hozzátartozói.

          (3) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább
három tagú bizottságot hoz létre, amely szakvélemény készítésé-
vel segíti az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást  le-
záró határozatot meghozó személy döntését.


         (4) Az ajánlatok  elbírálására  létrehozott  bizottság
tagja, az elbírálásba bevont szakértő, valamint az  ajánlatkérő
nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot  hozó  sze-
mély  nem lehet az, akire a (2) bekezdésben meghatározott   ki-
záró okok az ajánlattevővel, illetve hozzátartozójával  kapcso-
latban állnak fenn.


                          VII. fejezet

                        A nyílt eljárás

                     Az eljárás megindítása

                             32. §

         (1) A nyílt eljárás ajánlati felhívással vagy előminő-
sítési eljárással indul, melyet az ajánlatkérő köteles  hirdet-
mény útján közzétenni.

         (2) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az
előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt  - a  szerződés
megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén - akkor teheti
közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi
fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a telje-
sítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.

                      Az ajánlati felhívás

                             33. §

         (1) Az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. mellékletben
meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak

alapján az ajánlattevők egyenlő  eséllyel  megfelelő  ajánlatot
tehessenek.

         (2) Az ajánlatkérő az ajánlati  felhívásban  kizárólag
az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az  ajánlattevő
pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.

                             34. §

         (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve  a
dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlato-
kat

             a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy

             b)  az összességében legelőnyösebb ajánlat

 szempontja alapján bírálja el.

         (2) Az ajánlatkérő  az  ajánlati  felhívásban  köteles
meghatározni a (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az álta-
la választott elbírálási szempontot.

         (3) Ha az ajánlatkérő  az összességében  legelőnyösebb
ajánlatot kívánja kiválasztani, az ennek megítélésére  szolgáló
- a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az  ellen-
szolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire  vo-
natkozó  - szempontok fontossági sorrendjét is meg  kell  hatá-
roznia.

                             35. §

         (1) Az ajánlatkérő a 34. § (3) bekezdésében meghatáro-
zott feltételek mellett a foglalkoztatáspolitikai  célkitűzések
érvényesítése - beleértve a munkahelyteremtés  ösztönzését   -,

az elmaradott térségek fejlesztése, a környezet  védelme  és  a
kis-és középvállalkozások részvételi esélye növelése  érdekében
az ajánlati felhívásban az e szempontok érvényesülését elősegí-
tő feltételeket határozhat meg akkor is, ha azt e  törvény  nem
teszi kötelezővé (59. §). A feltételeket teljesítő  ajánlatokat
az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál vagy  az
egyébként egyenértékű ajánlatok  közötti választásnál az  aján-
latkérő az ajánlati felhívásban foglaltak szerint előnyben  ré-
szesíti.

         (2) Az 59. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak az ajánla-
ti felhívásnak részét képezik. Erre a körülményre  az  ajánlati
felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.

                             36. §

         (1) Az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy  az
ajánlattevő tehet-e több változatú ajánlatot.

         (2) Több ajánlattevő közösen is  tehet  ajánlatot.  Az
ajánlatkérő az ajánlat megtételét nem kötheti gazdasági  társa-
ság létrehozásához, a közös ajánlatot tevő nyertesektől azonban
ezt megkövetelheti, ha az a szerződés teljesítése érdekében in-
dokolt. Erre az  ajánlati felhívásban fel kell hívni  az  aján-
lattevők figyelmét.

                 A dokumentáció és tájékoztatás

                             37. §

         (1) Ha  az  ajánlatkérő  a  megfelelő  ajánlattételhez
szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltéte-
leket a dokumentáció tartalmazza. Az  ajánlati  felhívásban  az


ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsá-
tásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és  pénzü-
gyi feltételeit is.

         (2) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról,  hogy az
ajánlati felhívás közzétételének  időpontjától  a  dokumentáció
rendelkezésre álljon.

                             38. §

         (1) Az ajánlattevő - a dokumentáción kívül  -  további
tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez.

         (2) A dokumentációval kapcsolatos kiegészítő  tájékoz-
tatást az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidő lejárta
előtt legkésőbb hat nappal megadni.

         (3) Az ajánlatkérőnek a tájékoztatást úgy kell  megad-
nia, hogy azzal egyes ajánlattevőket ne kedvezményezzen, illet-
ve ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét.

         (4) Ha a  dokumentáció  nagy  terjedelmű,  illetve  az
ajánlattételre csak a dokumentáció helyszíni ellenőrzését  vagy
a teljesítés helyének megtekintését követően kerülhet  sor,  az
ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az  ajánlattételi
határidőt meghatároznia, illetve módosítania.

                             39. §

         Az ajánlatkérő a dokumentációban vagy az ajánlati fel-
hívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő határozza meg a  szer-
ződés azon részét, mellyel összefüggésben  harmadik  személlyel
szerződést kíván kötni.


                        A műszaki leírás

                             40. §

         (1) Az ajánlatkérő  köteles  az  ajánlati  felhívásban
vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó  rész-
letes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követel-
mények, a megfelelőség tanúsítása  és ellenőrzése,  a  minőség-
biztosítási rendszer tanúsítása) adni.

         (2) Az ajánlatkérő a műszaki  leírást csak jogszabály-
ba foglalt vagy jogszabály alapján kiadott  műszaki  előírásra,
illetve nemzeti szabványra hivatkozással határozhatja meg.

         (3) Az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglaltaktól csak
akkor térhet el, ha műszaki előírások, nemzeti szabványok

             a) nem állnak rendelkezésre;

             b) nem tartalmaznak olyan leírást, ami biztosítaná
a közbeszerzés tárgyának megfelelőségét;

             c) alkalmazása a korábbi  beszerzésekhez  nem  il-
leszkedő beszerzést eredményezne, illetve  műszaki nehézségeket
vagy aránytalan többletköltségeket okozna az ajánlatkérőnek;

             d) alkalmazása nem teszi lehetővé  a  kifejezetten
fejlesztésre irányuló közbeszerzést.

         (4) Ha az ajánlatkérő a műszaki leírást nem a (2)  be-
kezdés szerint adja meg, az ajánlati felhívásban vagy  a  doku-
mentációban meg kell jelölnie a (3) bekezdés alkalmazásának in-
dokát.


         (5) Az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határoz-
hatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az  ajánlattétel
lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan  és  hátrányos
megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyér-
telmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, tí-
pusú dologra,   eljárásra,  tevékenységre,  személyre,  illetve
szabadalomra  vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tar-
talmaznia kell, hogy  a  megnevezés  csak  a  tárgy  jellegének
egyértelmű meghatározása érdekében történt.

                     Az ajánlati biztosíték

                             41. §

         (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt aján-
lati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához  kötheti,
amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg  vagy
az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott idő-
pontig, az ott megjelölt módon és mértékben kell az ajánlatkérő
rendelkezésére bocsátania. Az  ajánlattevőnek  igazolnia  kell,
hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.

         (2) Az ajánlatkérő a biztosíték mértékét nem  állapít-
hatja meg oly módon, hogy ezáltal egyes ajánlattevőket az aján-
lattétel lehetőségéből kizár  vagy  indokolatlan  és  hátrányos
megkülönböztetésüket okozza.

                    Az előminősítési eljárás

                            42. §

         (1) Az ajánlatkérő előminősítési eljárás lefolytatásá-
ra jogosult annak érdekében, hogy a közbeszerzési  eljárás  to-
vábbi szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére  pénzü-
gyi, gazdasági és  műszaki  szempontból  alkalmas  ajánlattevők

vegyenek részt. Az alkalmasságot a 44. §-ban meghatározott  mó-
don lehet igazolni.

         (2) Az előminősítési eljárásban nem vehet részt, aki a
46. § hatálya alá tartozik.

         (3) Az éves költségvetési törvényben meghatározott ér-
tékhatárt elérő vagy meghaladó értékű építési beruházás  esetén
az előminősítési eljárás lefolytatása kötelező.

         (4) Az ajánlatkérő az  előminősítési  eljárásban  való
részvételre történő felhívását a 3. mellékletben  meghatározott
minta szerinti hirdetményben teszi közzé.

         (5) Az előminősítési eljárásban az ajánlatkérő a rész-
vételre történő jelentkezés határidejét nem határozhatja meg  a
hirdetmény közzétételétől számított  huszonöt  napnál  rövidebb
időtartamban.

         (6) Az  előminősítési eljárás során az ajánlatkérő nem
kérhet, illetve az ajánlattevő nem tehet ajánlatot.

         (7) Az ajánlatkérő az előminősítési eljárás eredményét
a 4. mellékletben meghatározott  minta  szerinti  hirdetményben
köteles közzétenni.

         (8) Az előminősítési eljárás lefolytatása során  kivá-
lasztott ajánlattevőket az ajánlatkérő  egyidejűleg,  közvetle-
nül, írásban hívja fel  ajánlattételre.  Az  ajánlati  felhívás
tartalmára a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat kell  alkalmaz-
ni.


                           Az ajánlat

                             43. §

         (1) Az ajánlattevőnek  az ajánlati felhívásban, illet-
ve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai  követel-
ményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az  ajánlat-
nak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a
felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért  el-
lenszolgáltatás összegére.

         (2) Az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés telje-
sítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.  Az
erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell.

                              44. §

         (1) A szerződés teljesítéséhez szükséges  pénzügyi  és
gazdasági alkalmasság igazolható pénzintézettől  származó  nyi-
latkozattal vagy az éves beszámoló (egyszerűsített éves  beszá-
moló, egyszerűsített mérleg) hitelesített másolatának benyújtá-
sával, valamint az ajánlattevő fizetőképességének  megállapítá-
sára alkalmas -  az ajánlatkérő által előírt tartalmú - nyilat-
kozattal.

         (2) Az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez  szükséges
műszaki alkalmasságának igazolása történhet

             a) az előző három év  legjelentősebb  szállításai-
nak, építési beruházásainak, szolgáltatásainak ismertetésével;

             b) az ajánlattevő  műszaki-technikai  jellemzőinek
leírásával;


             c) azoknak a műszaki szakembereknek  vagy  műszaki
egységeknek a megnevezésével, akiket az  ajánlattevő  be  kíván
vonni a teljesítésbe, különösen azok  bemutatásával, akik a mi-
nőségellenőrzésért felelősek;

             d) a termékről, a tervezett  beruházásról   minta-
példány  vagy fénykép bemutatásával,  melynek  eredetiségét  az
ajánlatkérő felhívására igazolni kell;

             e) a megkövetelt és egyértelműen megadott  műszaki
leírások tekintetében az elismert -  bármely  nemzeti rendszer-
ben akkreditált - minőségtanúsító intézménytől  származó  tanú-
sítvánnyal;

             f) az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett
vizsgálattal, ha a termék összetett vagy  ha  különleges  célra
szolgál;

             g) a saját és  a  teljesítésbe  bevonandó  műszaki
vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási  rendszerének - bár-
mely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi  tanúsí-
tásával.

         (3) Az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak
közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.

         (4) Az ajánlatkérőnek az  (1) és (2) bekezdésben  meg-
határozott adatok és tények kérését - tekintettel az ajánlatte-
vő üzleti titokhoz fűződő érdekére -  a  közbeszerzés  tárgyára
kell korlátoznia.


                             45. §

         (1) Az ajánlattevő az ajánlatában közölt üzleti  titok
nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő  nevének,
székhelyének (lakóhelyének), az általa kért  ellenszolgáltatás-
nak és a teljesítési  határidőnek  a  nyilvánosságra  hozatalát
azonban nem tilthatja meg.

         (2) Az (1) bekezdés értelmében üzleti titok az  aján-
lattal összefüggő gazdasági tevékenységhez  kapcsolódó  minden
olyan tény, megoldás vagy adat, amelynek titokban  maradásához
az ajánlattevőnek méltányolható érdeke fűződik.

                              46. §

         (1) A közbeszerzési eljárásban  nem lehet ajánlattevő,
aki

              a) végelszámolás alatt áll, vagy az ellene  indí-
tott csőd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van;

              b) egy évnél régebben lejárt adó-, illeték-, vagy
társadalombiztosítási  járulék,  valamint  elkülönített  állami
pénzalappal szemben  fennálló  fizetési  kötelezettségének  nem
tett eleget, kivéve, ha az ajánlattevő  hitelezője  az  adósság
későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult;

              c) üzletvitele körében - öt  évnél  nem  régebben
meghozott - jogerős bírósági ítéletben, illetőleg  jogerős ver-
senyfelügyeleti  határozatban  megállapított  jogszabálysértést
követett el;
              d) korábbi - öt évnél nem  régebben  lefolytatott
közbeszerzési  eljárásban  -  ajánlattételekor  hamis  adatokat
szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták;


              e) korábbi - öt évnél nem régebben lefolytatott -
közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettsé-
gének megszegését jogerős államigazgatási, illetve bírósági ha-
tározat megállapította.

         (2) Az ajánlattevőnek az  ajánlatához  csatolnia  kell
írásbeli nyilatkozatát arról, hogy nem esik az (1) bekezdés ha-
tálya alá.

                   Az ajánlattételi határidő

                             47. §

         (1) Az ajánlatkérő az ajánlat  benyújtására  vonatkozó
határidőt (ajánlattételi  határidő)  nem  határozhatja  meg  az
ajánlati felhívás közzétételétől számított negyven  napnál  rö-
videbb időtartamban.

         (2) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt -  indo-
kolt esetben  - egy alkalommal meghosszabbíthatja.  A  határidő
meghosszabbítását  az ajánlatkérő az eredeti határidő  lejárata
előtt hirdetményben teszi közzé, melyben a határidő meghosszab-
bításának indokát is meg kell jelölnie.

         (3) Az ajánlattételi határidőt nem lehet rövidíteni.

                             48. §

         (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig
módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban
meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről új  hir-
detményt kell közzétenni, amelyben új  ajánlattételi  határidőt
kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 47.
§ (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb.

         (2) Az ajánlatkérő a felhívását az  ajánlattételi  ha-
táridő lejártáig visszavonhatja, amit hirdetményben kell közzé-
tennie.

         (3) Az ajánlati felhívás visszavonása esetén  -  ha  a
dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt
- az ajánlatkérő köteles az ellenértéket, az ajánlattevő  pedig
a dokumentációt visszaadni.

                             49. §

         (1) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig
módosíthatja, illetőleg visszavonhatja  ajánlatát.

         (2) Az ajánlattételi határidő lejártát követően a  be-
nyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosít-
hatók.

                     Az ajánlati kötöttség

                            50. §

         (1) Az ajánlati kötöttség  az  ajánlattételi  határidő
lejártától kezdődik.

         (2) Az ajánlattevő az ajánlati felhívásban  meghatáro-
zott elbírálási időpontot követően legalább harminc  -  építési
beruházás esetén hatvan - napig kötve van ajánlatához,  kivéve,
ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy  egyik  ajánlattevővel
sem kíván szerződést kötni.

         (3) Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének  ideje
alatt ajánlatát visszavonja, vagy a  szerződés megkötése érdek-
körében felmerült  okból hiúsult meg, a  biztosítékot  elveszti
és  az  az  ajánlatkérőt  illeti meg. Egyébként a biztosíték az


ajánlati felhívás visszavonása, az ajánlattevő kizárása, az el-
járás eredménytelenségének megállapítása,  valamint  elbírálása
után visszajár, kivéve  ha ez utóbbi esetben az a felhívás sze-
rint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé vá-
lik.

                    Az ajánlatok felbontása

                            51. §

         (1) Az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az   aján-
lattételi határidő lejárta napján fel kell bontani.

         (2) Az  ajánlatok  felbontásánál  az  ajánlatkérő,  az
ajánlattevők és az általuk meghívott  személyek,  a Tanács tag-
jai vagy az általuk megbízott személyek, továbbá - a közbeszer-
zéshez központi költségvetési támogatásban részesülő ajánlatké-
rő esetén - a külön jogszabályban meghatározott  szervek,  sze-
mélyek lehetnek jelen.

         (3) Az  ajánlatok  felbontásakor  ismertetni  kell  az
ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért el-
lenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt.

                            52.  §

         (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illető-
leg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok  érvénytele-
nek.

         (2) Érvénytelen az ajánlat, ha

             a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott aján-
lattételi határidő lejárta után nyújtották be;


             b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jo-
gosult az eljárásban részt venni;

             c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem  az
előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;

             d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, ille-
tőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.

                            53. §

         (1) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt
az ajánlattevőt, aki

             a) a 46. §-ban  foglaltak  ellenére  nyújtotta  be
ajánlatát;
             b) részéről a kizáró ok az eljárás alatt  követke-
zett be;
             c) hamis adatot szolgáltatott.

         (2) Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az,
aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból ki-
zártak.

                             54. §

         Az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvény-
telen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az  ajánlatkérő-
nek jegyzőkönyvet kell készítenie.


                    Az ajánlatok elbírálása

                             55. §

         (1) Az  ajánlatokat a lehető legrövidebb  időn  belül,
de legkésőbb a felbontástól számított harminc  - építési  beru-
házás esetén hatvan - napon belül el kell bírálni.

         (2) Az ajánlatkérő az elbírálási határidőt -  indokolt
esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszab-
bíthatja. A határidő meghosszabbítását az ajánlatkérő az erede-
ti határidő lejárta előtt hirdetményben teszi közzé, melyben  a
határidő meghosszabbításának indokát is meg kell jelölnie.

         (3) A (2) bekezdés szerinti esetben az  ajánlatkérő  a
hirdetményben felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a meg-
hosszabbított elbírálási határidőig történő  fenntartására.  Az
ajánlattevő ajánlati kötöttsége - eltérő nyilatkozat  hiányában
- a meghosszabbított elbírálási határidő lejártát  követő  har-
minc - építési beruházás esetén hatvan - napig tart.

         (4) Az (1), illetve a  (2)  bekezdésben  meghatározott
határidő elmulasztása esetén az eljárás eredménytelen.

                             56. §

         Az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati  felhívásban
meghatározott értékelési  szempontok  alapján  bírálja  el.  Az
ajánlatkérő köteles megvizsgálni az ajánlattevőnek a  szerződés
teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és  műszaki  alkalmassá-
gát. Ennek során az igazolások eredetiségét is megvizsgálhatja.


                             57. §

         (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő  fel-
világosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos
nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.

         (2) Ha az ajánlat ésszerűtlenül alacsony ellenszolgál-
tatást tartalmaz, az ajánlatkérőnek írásban  kell  magyarázatot
kérnie.
                             58. §

         Az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálá-
sára használhatja fel, az ettől eltérő célú felhasználásról  az
ajánlattevővel külön meg kell állapodnia.

                             59. §

         (1) Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére
az ajánlati felhívásban (és  a  dokumentációban)  meghatározott
feltételek alapján a 34. § (2) bekezdésében meghatározott elbí-
rálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot  tet-
te. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével  kötheti  meg  a
szerződést.

         (2) Az ajánlatok elbírálása során legfeljebb tíz  szá-
zalékos mértékű eltérés esetén azt az árra vonatkozó  ajánlatot
is egyenértékűnek  kell tekinteni, amely  alapján  a  belföldön
foglalkoztatottak által előállított érték az árubeszerzés  tár-
gya értékének ötven százalékát meghaladja.

         (3) Építési beruházásra vonatkozó ajánlatok elbírálása
során legfeljebb tíz százalékos mértékű eltérés esetén egyenér-
tékűnek kell tekinteni azt  az  árra  vonatkozó  ajánlatot  is,
amelyben az építési beruházás részét képező árubeszerzés  érté-
kének ötven százalékát meghaladja a belföldön foglalkoztatottak
által előállított  érték,  illetve  amelyben  az  alvállalkozói

szerződések értékének ötven százalékát meghaladó mértékben  ke-
rül sor belföldi székhelyű (lakóhelyű) alvállalkozók igénybevé-
telére.

         (4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott tartalmú aján-
latok közül azt az ajánlatot kell előnyben  részesíteni,  amely
alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték a
legmagasabb.

         (5) Abban az esetben, ha a (2)-(4) bekezdésben foglal-
tak alapján a nyertes ajánlat nem állapítható meg,  egyenértékű
ajánlatok esetén előnyben kell részesíteni - ebben a sorrendben
- azt az ajánlatot:

             a) mely környezetbarát védjegyhasználattal rendel-
kező terméket tartalmaz;

             b) amikor az ajánlattevőnek  a  minőségbiztosítási
rendszerét - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító
tanúsította.

         (6) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott - az árura vo-
natkozó - tényt a gazdasági kamarák által kiállított származási
bizonyítvánnyal kell igazolni.

                             60. §

         (1) Eredménytelen az eljárás, ha

             a) nem érkezett ajánlat;

             b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek;


             c) az összes ajánlattevőt ki kellett zárni az  el-
járásból;

             d) egyik ajánlattevő sem tett az  ajánlati  felhí-
vásban foglaltaknak - az ajánlatkérő részére -  megfelelő aján-
latot;

             e) az ajánlatkérő az 55.  §  (1)-(2)  bekezdésében
előírt határidőn belül az ajánlatokat nem bírálja el;

             f) az ajánlatkérőnek vagy valamelyik  ajánlattevő-
nek az eljárás tisztaságát vagy a  többi  ajánlattevő  érdekeit
súlyosan sértő cselekménye miatt az eljárás érvénytelenítéséről
kellett dönteni.

         (2) Ha az ajánlatkérő egyik ajánlattevő ajánlatát  sem
fogadja el, vagy az ajánlatokat az e törvényben előírt  határi-
dőn belül nem bírálja el, és a dokumentációt ellenérték fejében
bocsátotta rendelkezésre, az ajánlati  felhívás  visszavonására
vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni.

         (3) Ha az ajánlatkérő az  eljárásban  való  részvételt
biztosíték adásához kötötte és az előírt határidőre az  ajánla-
tokat nem bírálja el, a biztosítékkal azonos összeg  megfizeté-
sére köteles.

       Az eljárás eredményének kihirdetése és közzététele

                            61. §

         (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására vonatkozó
döntést nyilvánosan hirdeti ki.


         (2) A kihirdetésre az ajánlattevőket, továbbá - a köz-
beszerzéshez  központi  költségvetési  támogatásban   részesülő
ajánlatkérő esetén - a külön jogszabályban meghatározott  szer-
veket, személyeket meg kell hívni. A kihirdetésen jelen nem lé-
vő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul, írásban értesíte-
ni kell.

         (3) A döntés kihirdetésekor és azt követően  a  45.  §
(2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók azon  tény, megol-
dás vagy adat tekintetében, melyet az ajánlat elbírálása  során
- döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figye-
lembe vett.

                            62. §

         (1) Ha az ajánlatkérő valamelyik ajánlattevő ajánlatát
elfogadja, a szerződés létrejöttének időpontja:

             a) jelenlévő ajánlattevő esetén az írásba  foglalt
döntés kihirdetése és egyidejű átadása;

             b) jelen nem lévő  ajánlattevő  esetén  az  írásba
foglalt döntés igazolt kézhezvételének napja.

         (2) Az ajánlatkérő -   az  ajánlati  felhívásban  -  a
szerződés létrejöttének időpontját az (1)  bekezdésben  foglal-
taktól eltérően is megállapíthatja. Ebben az esetben a  szerző-
dést a nyertes ajánlattevővel legkésőbb a döntés kihirdetésétől
számított harminc napon - építési beruházás vonatkozásában hat-
van napon - belül kell az  ajánlati  felhívás,  a  dokumentáció
feltételei és az ajánlat tartalma alapján írásban megkötni.


                            63. §

         (1) Az ajánlatkérőnek az  eljárás  eredményéről  szóló
tájékoztatót legkésőbb annak kihirdetésétől  számított  tizenöt
napon belül a 5. mellékletben meghatározott minta szerint  hir-
detményben közzé kell tennie.

         (2) Az ajánlattevőt kérelmére, a kérelem kézhezvételé-
től számított tizenöt napon belül tájékoztatni  kell  kizárásá-
nak, illetve ajánlata elutasításának a 64. §  (1)  bekezdésében
megállapított írásbeli összegezés szerinti, illetőleg az előmi-
nősítési eljárásban alkalmatlanná minősítésének indokairól és a
nyertes ajánlattevő személyéről.

                             64. §

         (1) Az ajánlatkérőnek az eljárás befejezésekor az  el-
bírált ajánlatokról írásbeli összegezést kell készíteni  az  6.
mellékletben meghatározott minta szerint. Ezt az összegezést az
ajánlatkérő öt évig köteles megőrizni, és azt - felhívására - a
Tanács rendelkezésére bocsátani.

         (2) Az ajánlatkérő a  költségvetési év végén  az  éves
közbeszerzésekről a 7. mellékletben meghatározott minta szerint
éves összegezést készít, amelyet megküld a Tanácsnak.

                         VIII. fejezet

                      A meghívásos eljárás

                            65. §

         (1) Az ajánlatkérő meghívásos eljárást alkalmazhat, ha
             a) csak korlátozott számú ajánlattevő  alkalmas  a
szerződés teljesítésére a közbeszerzés tárgyának  sajátos  ter-
mészete miatt, vagy

             b) a közbeszerzés tárgyára figyelemmel, a minősí-
tett ajánlattevők jegyzéke alapján legalább öt, ajánlattételre
alkalmas minősített ajánlattevő van.

         (2) A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul,
melyet az ajánlatkérő köteles a 8.  mellékletben  meghatározott
minta szerinti hirdetmény útján közzétenni.

                             66. §

         (1) A  65. § a) pontja esetén az ajánlatkérőnek a hir-
detményben meg kell jelölnie azokat, akiket  az  ajánlattételre
fel kíván hívni.

         (2) A hirdetményben megjelölteken kívül az  eljárásban
való részvételre mindazok jelentkezhetnek a hirdetmény alapján,
akik alkalmasak a szerződés teljesítésére.

         (3) A részvételre  történő  jelentkezés  határidejének
(részvételi  határidő)  lejártát  követően  az  ajánlatkérő  az
összes alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőt   köteles
egyidejűleg, közvetlenül, írásban az ajánlattételre felhívni.

                            67. §

         (1) A  65. § b) pontja esetén a hirdetmény közzététele
alapján a minősített ajánlattevők az eljárásban való részvétel-
re a hirdetményben meghatározott részvételi határidőn belül je-
lentkezhetnek.

         (2) Az ajánlatkérő  a  hirdetményben  meghatározza  az
ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételre  jelentkezők

között legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú  je-
lentkezőnek küld majd ajánlati felhívást.

         (3) A keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magá-
ban foglalnia. A keretszámnak a közbeszerzés   tárgyához   kell
igazodnia, és minden körülmények között biztosítania kell a va-
lódi versenyt.

         (4) Az ajánlatkérő a hirdetményben meghatározott aján-
lattevői keretszámnak megfelelően - a  pénzügyi,  gazdasági  és
műszaki alkalmasság alapján - kiválasztott jelentkezőket  egyi-
dejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre.

                            68. §

         (1) Az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határoz-
hatja meg a hirdetmény közzétételétől számított huszonöt napnál
rövidebb időtartamban.

         (2) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt nem  ha-
tározhatja meg az ajánlati felhívás feladásától számított negy-
ven napnál rövidebb időtartamban.

                            69. §

         (1) A részvételi felhívásra a 32. §  (2)  bekezdésében
és a 40. §-ban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

         (2) Az ajánlati felhívásnak legalább a következő  ada-
tokat kell tartalmaznia:

             a) az ajánlattételi határidőt, a címet, amelyre az
ajánlatot be kell nyújtani;


             b) a hivatkozást a közzétett részvételi  felhívás-
ra;

             c) szükség esetén a  dokumentáció  beszerzési  he-
lyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;

             d) az ajánlatkérő  pénzügyi  ellenszolgáltatásának
feltételeit;

             e) az ajánlatok felbontásának  időpontját  és  he-
lyét, az ajánlatkérő által a felbontásra meghívottakat;

             f) az ajánlati kötöttség időtartamát;

             g) a csatolandó igazolások megjelölését;

             h) a szerződés elbírálásának részletes szempontja-
it, ha azokat a részvételi felhívás nem tartalmazta.

                          IX. fejezet

                     A tárgyalásos eljárás

                            70. §

         Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha

             a) a nyílt vagy a meghívásos eljárás - a 60. § (1)
bekezdésének e) és  f) pontjában foglaltak kivételével -  ered-
ménytelen volt, feltéve, hogy az ajánlati  felhívás  feltételei
időközben nem változtak meg;


             b) a  szerződést  műszaki-technikai  sajátosságok,
művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizá-
rólag egy meghatározott személy képes teljesíteni;

             c) az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérle-
ti, tanulmányozási vagy fejlesztési célból állítják elő; ez  az
eset nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, ami megalapozza a
piacképességet, illetve a kutatás-fejlesztés költségeit fedezi;

             d) az ajánlatkérő által előre  nem  látható  okból
előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt  vagy  a  meghívásos
eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkí-
vüli sürgősséget indokló körülmények nem eredhetnek az ajánlat-
kérő  mulasztásából;

             e) a szolgáltatás tárgyának meghatározása  nem le-
hetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely le-
hetővé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a  legkedvezőbb
ajánlat kiválasztását;

             f) a korábban beszerzett dolog  részbeni  kicseré-
lése vagy bővítése esetén a korábbi nyertes ajánlattevőnek  má-
sikkal történő helyettesítése azzal  a  következménnyel  járna,
hogy eltérő és nem  illeszkedő  technikai  jellemzőjű  dolgokat
kellene beszerezni, illetve a beszerzés aránytalanul nagy műkö-
dési vagy karbantartási költséget eredményezne; az  ilyen  -  a
korábbi nyertes ajánlattevővel kötött  -  szerződés  időtartama
azonban nem haladhatja meg a három évet;

             g) előre nem látható körülmények folytán  a  szol-
gáltatás vagy az építési beruházás  teljesítéséhez  az  eredeti
szerződésben nem szereplő kiegészítő szolgáltatás, illetve épí-
tési beruházási munka vált szükségessé, feltéve, hogy a  kiegé-
szítő szolgáltatást, illetve az építési beruházási  munkát  nem

lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban  kö-
tött szerződéstől;  a kiegészítő szolgáltatás, illetve az  épí-
tési beruházási munka értéke azonban egyik esetben  sem  halad-
hatja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát;

             h) a beszerzés kedvező feltételei csak rövid ideig
állnak fenn, és a kedvező feltételek igénybevétele  más  típusú
eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;

             i)  ingatlan  tulajdonjogának  vagy  használatára,
hasznosítására vonatkozó jognak megszerzésére irányul a beszer-
zés.

                            71. §

         (1) Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás megindítá-
sáról csak a 70. § a), e) pontja szerinti esetekben kell - a 9.
mellékletben meghatározott minta szerinti - hirdetményt  közzé-
tennie. Ebben az esetben a tárgyalásos eljárás részvételi  fel-
hívással indul.

         (2) Az ajánlatkérő már  a  hirdetményben  megjelölheti
azokat, akiket az eljárásban való  részvételre meg kíván hívni.
A hirdetményben megjelölteken kívül az eljárásban való  részvé-
telre mindazok jelentkezhetnek a hirdetmény alapján,  akik  al-
kalmasak a szerződés teljesítésére.

         (3) Az ajánlatkérőnek  a  hirdetményben  meghatározott
keretszámnak megfelelően - a pénzügyi, gazdasági és műszaki al-
kalmasság alapján - kiválasztott, de legalább három jelentkezőt
kell a tárgyalásra közvetlenül meghívni, feltéve, ha az  alkal-
masnak minősített jelentkezők száma ezt lehetővé teszi.


         (4) A meghirdetett tárgyalásos eljárás esetén a 32.  §
(2) bekezdésében, a 40. §-ban és a 68. § (1) bekezdésében  fog-
lalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

         (5) A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljá-
rás során az ajánlatkérő az általa kiválasztottakat közvetlenül
hívja meg tárgyalásra.

         (6) A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljá-
rás eredményének közzétételére a 63. § (1) bekezdésében foglal-
takat megfelelően alkalmazni kell.

                           X. fejezet

                      A gyorsított eljárás

                            72. §

        (1) Az ajánlatkérő a meghívásos vagy a tárgyalásos  el-
járás során gyorsított eljárást alkalmazhat, ha azt  rendkívüli
sürgősség indokolja. A rendkívüli sürgősséget indokló  körülmé-
nyek nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

         (2) A gyorsított eljárásban  a  részvételre  vonatkozó
kérelem  benyújtásának határideje a részvételi felhívás  közzé-
tételétől számított tíz napnál, az ajánlattételi határidő pedig
az ajánlati felhívástól számított tizenöt  napnál rövidebb  nem
lehet.

         (3) A gyorsított eljárásban a dokumentációra vonatkozó
kiegészítő információt  az  ajánlattevő  részére  legkésőbb  az
ajánlattételi határidő lejárta előtt négy nappal meg kell adni.


         (4) A gyorsított eljárásban a hirdetményt távirat, te-
lex, telefax útján kell eljuttatni, amit utólag levélben is meg
kell küldeni.

         (5) Gyorsított eljárás az építési beruházás során  nem
alkalmazható.


                         Negyedik rész

      A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ALAPJÁN MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉS
                   TELJESÍTÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE


                             73. §

         Az ajánlatkérőként - az 1. § e)  pontjában  meghatáro-
zott szervezetek kivételével - szerződést kötő fél a szerződést
felmondhatja, ha a szerződéskötést követően beállott  körülmény
folytán a szerződés teljesítésére nem képes. Ebben  az  esetben
köteles a kár egyidejű megtérítésére.

                            74. §

          (1) Az  ajánlatkérőként meghatározott szerződést kötő
fél, ha a nyertes ajánlattevő részére gazdasági társaság létre-
hozását írja elő, és az ajánlattevő a társasági szerződés  meg-
kötését, illetve az alapszabály elfogadását a szerződés aláírá-
sától számított hatvan napon belül a cégbírósághoz nem  jelenti
be, a szerződést felmondhatja.

         (2) Az építési beruházás céljából, e  törvényben  sza-
bályozott eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése során
az ajánlatkérőként szerződést kötő fél  -  külön  jogszabályban

meghatározott feltételek szerint - köteles a  munkát  megbízott
helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni.

                             75. §

         (1) A 73-74. §-ban meghatározott feltételek a  szerző-
désnek akkor is részei, ha a felek erről nem vagy eltérően ren-
delkeztek.

         (2) A közbeszerzési eljárás során megkötött  szerződé-
sekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

                          Ötödik rész

          A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLAT

                          XI. fejezet

                     A Bizottság eljárása

                     A Bizottság hatásköre

                             76. §

         (1) A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat  köré-
ben a Bizottság hatáskörébe tartozik

             a) a közbeszerzési eljárás  jogtalan  mellőzése
                miatt indult  eljárás lefolytatása;
             b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerési
                eljárás alapelvei, illetőleg  szabályai  meg-
                sértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;

             c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érde-
                kelt által benyújtott kérelem elbírálása.

         (2) Nem a Bizottság, hanem bíróság hatáskörébe  tarto-
zik a közbeszerésekkel kapcsolatos - az (1) bekezdésben nem em-
lített - egyéb jogvita elbírálása.

               Az eljáró közbeszerzési biztosokra
                      vonatkozó szabályok

                             77. §

         (1) A 76. § (1) bekezdésében meghatározott ügyekben (a
továbbiakban: közbeszerzési ügy) három közbeszerzési biztos jár
el, akiket a Bizottság elnöke jelöl ki.

         (2) A közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési bizto-
sokat úgy kell kiválasztani, hogy közülük legalább az egyik jo-
gi szakvizsgával, egy pedig az ügy tárgyával  leginkább  össze-
függő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezzen.

                             78. §

         (1) A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbe-
szerzési biztos, aki

             a) az ajánlatkérő, a közbeszerzési eljárást jogta-
lanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő  vagy az eljárást  kez-
deményező egyéb érdekelt szervezetben (a  továbbiakban  együtt:
ügyfél-szervezet) tulajdoni részesedéssel rendelkezik;


             b) olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni része-
sedéssel, mely az ügyfél-szervezettel rendszeres üzleti kapcso-
latban áll.

         (2) A közbeszerzési ügyben nem járhat el az  a  közbe-
szerzési biztos, akinek hozzátartozója:

             a) az  ügyfél-szervezettel munkaviszonyban, munka-
végzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy  tagsági  viszonyban
áll, illetve annak vezető tisztségviselője;
             b) az ügyfél-szervezetben tulajdoni  részesedéssel
rendelkezik;
             c) olyan szervezettel áll munkaviszonyban, munka-
végzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy  tagsági  viszony-
ban, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy abban tulaj-
doni részesedéssel  rendelkezik,  mely  az  ügyfél-szervezettel
rendszeres üzleti kapcsolatban áll;
             d)  olyan szervezettel  áll  közszolgálati  jogvi-
szonyban, mely az  ügyfél-szervezet felügyelő  vagy  alárendelt
szervezete, illetve, amely az ügyfél-szervezet részére valamely
támogatást, illetőleg kizárólagos jogosítványt biztosított.

         (3) A közbeszerzési biztos a Bizottság elnökének köte-
les bejelenteni, ha a közbeszerzési ügy  vonatkozásában  szemé-
lyére nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy az  keletke-
zett, és köteles a folyamatban  levő  ügyben  való  részvételét
azonnal megszüntetni.

                A jogorvoslati eljárás szabályai

                             79. §

         (1) A Bizottság eljárására - ha e törvény másként  nem
rendelkezik - az  államigazgatási  eljárás  általános szabálya-
iról szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell  alkalmaz-
ni.

         (2) A Bizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból in-
dul.
         (3) A kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az
olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be,
akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékeny-
ség vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.

         (4) A hivatalból történő eljárás megindítását a Tanács
tagja kezdeményezi, ha e törvény  szabályait  sértő  eseményről
szerez tudomást.

         (5) Az eljárás megindítása  az  e  törvény  szabályait
sértő esemény tudomásra  jutásától számított tizenöt napon  be-
lül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított  hatvan
napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidők elmu-
lasztása jogvesztéssel jár.

         (6) A Bizottság kérelemre indult eljárásáért - az  el-
járás megindításakor - harmincezer forint igazgatási szolgálta-
tási díjat kell fizetni.

                             80. §

         (1) A kérelemben meg kell jelölni:

             a) a kérelmező nevét, székhelyét (lakhelyét);

             b) azt, hogy mely  ajánlatkérő   milyen   tárgyban
folytatott közbeszerzési eljárásával, illetőleg mely  beszerző-
nek a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő  beszerzésével
kapcsolatban kezdeményezik  a jogorvoslatot;


             c) azt, hogy mikor történt a jogsértő esemény, il-
letőleg az mikor jutott a kérelmező tudomására;

             d) hogy a kérelmező a Bizottság milyen  intézkedé-
sét kéri, ennek indokait;

             e) hogy a kérelmező kéri-e a Bizottság  ideiglenes
intézkedését, ennek indokait;

             f) a közbeszerzési  ügy  lehetséges érdekeltjeinek
a kérelmező által ismert nevét és székhelyét (lakhelyét).

         (2) Ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti adatokat nem
tartalmazza, a Bizottság felhívja  a kérelmezőt  a  hiányok  öt
napon belül történő pótlására.

         (3) Ha a Bizottság megállapítja, hogy a kérelmező  nem
tartozik a 79. § (3) bekezdésének hatálya alá, vagy a 79. § (6)
bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjat  nem  fizette
meg, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítja.

                             81. §

         (1) A Bizottság a jogorvoslati eljárást a  80.  §  (1)
bekezdésében foglaltakat hiánytalanul teljesítő  kérelem  alap-
ján, annak érkezése napján indítja meg.

         (2) A Bizottság  az eljárás indulásáról a feleket és a
közbeszerzési ügyben érdekelteket a kérelem, illetőleg  a  kez-
deményező irat megküldése mellett azonnal értesíti  és  felhív-
ja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket és  jelent-
sék be, hogy igényt  tartanak-e  tárgyalás  tartására,  továbbá
felhívja a közbeszerzési eljárás  ajánlatkérőjét,  illetőleg  a

közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőző beszerzőt  a  beszer-
zéssel kapcsolatban rendelkezésre  álló  összes  irat  azonnali
megküldésére.

         (3) Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendel-
kezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni.


                             82. §

         (1) A Bizottság a 80. § (1) bekezdésének megfelelő ké-
relem érkezésétől, illetőleg az eljárás kezdeményezésétől  szá-
mított három  napon belül  kérelemre vagy hivatalból ideiglenes
intézkedéseket tehet, ha az iratokból  megállapítható,  hogy  e
törvény szabályainak megszegése miatt a közbeszerzések  tiszta-
sága sérült, vagy ennek veszélye fennáll.

         (2) A Bizottság ideiglenes intézkedésként

             a) a közbeszerzési eljárás felfüggesztését  rende-
li el;
             b) a még meg  nem  kötött  szerződés  megkötésének
felfüggesztését rendeli el;

             c) ha a közbeszerzés tisztasága így is biztosítha-
tó, felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az
eljárásba a kérelmezőt vonja be.

                              83. §

         (1) Ha bármely érdekelt kéri, a  Bizottság  tárgyalást
tart, melyen a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy  kép-
viselőik útján jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, a  tárgya-
lás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik.

         (2) A tárgyalás nem nyilvános.

                             84. §

         A közbeszerzési ügy kérelmezőjén és az ellenérdekű fé-
len, továbbá ezek képviselőjén és a Tanács tagjain kívüli  sze-
mélyek csak  a Bizottság engedélye alapján tekinthetnek  be  az
eljárás irataiba, illetve készíthetnek azokról másolatot,  fel-
jegyzést. Ilyen engedélyt a Bizottság akkor adhat, ha az iratok
ismeretéhez - az erre irányuló kérelem benyújtójának   -  jogos
érdeke fűződik, és az iratbetekintés nem sérti az  üzleti,  il-
letve szolgálati titok védelmét.

                             85. §

         A Bizottság ötvenezer  forinttól  ötszázezer  forintig
terjedő pénzbírsággal sújthatja a közbeszerzési  ügy  részvevő-
jét, ha

             a) téves vagy hamis adatot közöl,  illetve az ügy
                elbírálása szempontjából  lényeges  adatot  el-
                hallgat;
             b) felvilágosítást nem, vagy nem  határidőn  belül
                ad meg;
             c) a gazdasági, illetve közbeszerzési tevékenysé-
                gével kapcsolatos  iratokba  való  betekintést
                megakadályozza.

                             86. §

         (1) A Bizottság a 80. § (1) bekezdésének megfelelő ké-
relem érkezésétől, illetőleg az eljárás kezdeményezésétől  szá-
mított tizenöt  napon belül köteles határozatot  hozni,  ha  az
ügyben tárgyalás tartására nem került sor.

         (2) Ha a Bizottság az ügyben tárgyalást tartott, a 80.
§ (1) bekezdésének megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg  az
eljárás kezdeményezésétől számított harminc  napon belül  köte-
les határozatot hozni.

         (3) A határidő  indokolt esetben egy alkalommal,  leg-
feljebb tíz nappal meghosszabbítható, erről az eredeti határidő
lejárta előtt a feleket értesíteni kell.

         (4) A Bizottság a határozatát többségi szavazással,  a
beszerzett iratok alapján, illetőleg tárgyalás megtartása  ese-
tén arra tekintettel hozza meg a Tanács nevében.

                             87. §

         A határozatot a feleknek és egyéb érdekelteknek kézbe-
síteni kell, és a Közbeszerzési Értesítőben közzé kell tenni.

                       Jogkövetkezmények

                             88. §

         (1) A Bizottság határozatában

             a) az alaptalan kérelmet elutasítja;

             b) a közbeszerzési eljárás befejezése  előtt  fel-
                hívhatja a jogsértés okozóját az e törvény sza-
                bályainak  megfelelő  eljárásra,  illetőleg  az
                ajánlatkérő  döntésének meghozatalát  feltétel-
                hez kötheti;


             c) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a  közbeszer-
                zési eljárás folyamán hozott  vagy  azt  lezáró
                döntését, kivéve, ha e döntés alapján a szerző-
                dés már létrejött;

             d) e törvény megsértett rendelkezésének megjelölé-
                se mellett megállapíthatja a jogsértés  megtör-
                téntét;

             e) az ajánlattevőt legfeljebb öt évre  eltilthatja
                közbeszerzési eljárásban való részvételtől;

             f) bírságot szabhat ki  az  e  törvény  szabályait
                megszegő szervezet  vagy a szervezettel  jogvi-
                szonyban  álló,  a  jogsértésért  felelős  sze-
                méllyel szemben;

             g) a jogsértőt kötelezi az eljárási díj és költsé-
                gek viselésére.

         (2) Ha a kérelem a  62. § (2) bekezdése szerint létre-
jövő szerződést megelőző közbeszerzési eljárás  jogszabálysértő
voltának megállapítására irányult, a Bizottság az alaptalan ké-
relmet elutasító határozatában megállapítja, hogy a  közbeszer-
zési eljárás nem volt jogsértő.

         (3) Ha a Bizottság az  eljárás  során  más  jogszabály
megsértésére utaló körülményt észlel, köteles  azt  jelezni  az
illetékes hatóságnak, így különösen a nyomozóhatóságnak, az Ál-
lami Számvevőszéknek vagy a Kormányzati Ellenőrzési Irodának.


         (4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti bírság kiszabá-
sára csak abban az esetben kerülhet sor, ha a Bizottság a  köz-
beszerzési eljárást lezáró döntés, vagy a közbeszerzési szerző-
dés megkötését követően az eljárás jogellenességét  állapította
meg, továbbá, ha az (1) bekezdés e) pontja szerint az  ajánlat-
tevőt eltiltotta a közbeszerzési eljárásban való  részvételtől.
A bírság mértéke ötszázezer forinttól tízmillió  forintig  ter-
jed.
         (5) A Bizottság az (1) bekezdésben szereplő intézkedé-
seket - ha ennek feltételei fennállnak - együttesen  is  alkal-
mazhatja.

                          XII. fejezet

                       A bíróság eljárása

            Jogorvoslat a Bizottság határozata ellen

                             89. §

         (1) A Bizottság határozata ellen nincs helye fellebbe-
zésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Bizottságnak  az  ügy
érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti  a  bíró-
ságtól annak felülvizsgálatát.

         (2) A Bizottság  az ügy érdemében  hozott  határozatát
akkor is közzéteheti, ha a határozat bírósági  felülvizsgálatát
kérték, de ezt a körülményt a közleménynek tartalmaznia kell.

         (3) A bíróságnak a közbeszerzési ügyben hozott határo-
zat felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására  a
Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továb-
biakban: Pp.) XX. fejezetét az e törvény  90-93.  §-a  szerinti
eltérésekkel kell alkalmazni.

                             90. §

         (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számí-
tott tizenöt napon belül kell benyújtani a Bizottsághoz. A  ke-
resetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e
tárgyalás tartását.

         (2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehaj-
tására nincs halasztó hatálya.

         (3) A Bizottság  a keresetlevelet - az  ügy  irataival
és a Pp. 331. §-a szerinti nyilatkozatával együtt - a  kereset-
levél beérkezésétől számított öt napon belül továbbítja a bíró-
ságnak. A Bizottságnak a nyilatkozatban közölnie  kell,  kéri-e
tárgyalás tartását.

                             91. §

         (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva  és  abban  mint
bíró nem vehet részt az a személy, aki a 78.  §-ban  meghatáro-
zott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.

         (2) A bíróság a keresetlevelet nyolc napon belül  kéz-
besíti és egyidejűleg

             a) írásban közli a Bizottság  nyilatkozatát a fel-
                peressel;
             b) határidő  tűzésével  felhívja  a  közbeszerzési
                ügyben szerepelt azon érdekelteket, akikre néz-
                ve a Bizottság határozata rendelkezést  tartal-
                maz a nyilatkozattételre és tájékoztatja  a be-
                avatkozás lehetőségéről.


         (3) Ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a  bí-
róság a pert tárgyaláson kívül bírálja el.

         (4) A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.

         (5) A bíróság a Bizottság határozatát megváltoztathat-
ja és megteheti a 88. § (1) bekezdésének b)-f) pontja  szerinti
intézkedéseket.

                             92. §

         A 89. § (3) bekezdése szerinti ügyben elsőfokon eljáró
bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számított nyolc
napon belül lehet fellebbezni.

                             93. §

         A 89. § (3) bekezdése szerinti ügyben  eljáró  bíróság
másodfokú határozata ellen nincs helye a Pp. XIV. fejezete sze-
rinti felülvizsgálatnak.

                          Hatodik rész

                       ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

             Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések

                             94. §

        (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak  kivéte-
lével - 1996. január 1. napján lép hatályba,  rendelkezéseit  a
hatálybalépés után megkezdett beszerzésre kell alkalmazni.


        (2) A törvény 11-23. §-aiban foglalt  rendelkezések - a
11. § (3) bekezdése kivételével - a kihirdetést követő 15.  na-
pon lépnek hatályba.

         (3) E törvény 26. §-ának (3) bekezdését, 35. §-át, 59.
§-ának (2)-(4) bekezdését és 73. §-át nem kell alkalmazni abban
az esetben, ha az e törvény hatálybalépése előtt megkötött kon-
cessziós  vagy az állam vállalkozói vagyonának értékesítéséről,
illetve hasznosításáról szóló szerződés az  e  törvény  hatálya
alá tartozó közbeszerzések vonatkozásában  eltérő  rendelkezést
állapított meg.

         (4) A Kormány a (2) bekezdésben meghatározott  rendel-
kezések hatálybalépésétől számított 30 napon belül  kijelöli  a
Tanácsnak a 12. § (1) bekezdésének  d)-f)  pontjában,  valamint
(2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagjait.  A  Tanács
kijelölt tagjai felkérik  a Tanács többi tagjának  kijelölésére
jogosult szervezeteket a tagok kijelölésére és segítséget nyúj-
tanak a szervezetek közötti kapcsolatfelvételhez. A (2)  bekez-
désben meghatározott rendelkezések hatálybalépésétől  számított
90 napon belüli időpontra összehívják a Tanács alakuló ülését.

         (5) A közbeszerzési biztosok száma 1996. december  31-
ig hat személy.

                             95. §

         (1) A törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekinte-
tében - a (2) bekezdésben szereplő kivétellel -  a közbeszerzés
értékhatára 1996. december 31-ig:

          a) árubeszerzés esetén: tízmillió forint;
          b) építési beruházás esetén: húszmillió forint;

          c) építészeti-műszaki kiviteli terv készítése
             esetén: ötmillió forint;
          d) szolgáltatás megrendelése  esetén:  ötmillió  fo-
             rint;
          e) építési beruházás esetén a 42. § (3) bekezdés sze-
             rinti  előminősítési  kötelezettség  tekintetében:
             kétszáz millió forint.

         (2) A helyi önkormányzat, a kisebbségi települési  ön-
kormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi  ön-
kormányzati költségvetési szerv  tekintetében  -  amennyiben  a
közbeszerzéshez címzett vagy céltámogatással központi  költség-
vetési támogatásban részesül - a közbeszerzés értékhatára 1996.
december 31-ig:

         a) árubeszerzés esetén: kétmillió forint;

         b) építési beruházás esetén: ötmillió forint;

         c) építészeti-műszaki kiviteli terv készítése
            esetén: kétmillió forint;

         d) szolgáltatás megrendelése esetén: kétmillió forint.

                         Felhatalmazás

                             96. §

         Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben  szabá-
lyozza

               a) a központi költségvetési szervek vonatkozásá-
ban a közbeszerzési eljárás kiírásával és elbírálásával kapcso-
latos tevékenység részletes szabályait, az abban eljáró  szemé-
lyekre vonatkozó rendelkezéseket;


               b) a  közbeszerzések  központosítására  irányadó
részletes szabályokat, a  központosított közbeszerzésre   jogo-
sult szervezetet, illetve szervezeteket.

                     Módosuló jogszabályok

                             97. §

         (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tör-
vény 42. §-a (2) bekezdésének számozása (3)  bekezdésre  válto-
zik, és a § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:

         \"(2) A Kormány a kezességvállalásról szóló határozatá-
ban a kezesség körülményeinek figyelembevételével, beváltásának
valószínűségére tekintettel rendelkezik arról, hogy a  kezesség
útján szerzett  pénzeszközökből  végrehajtott  beszerzésekre  a
közbeszerzésekről szóló törvény szabályait kell-e alkalmazni.\"

         (2) A Magyar Köztársaság  1995.  évi  költségvetéséről
szóló 1994. évi CIV. törvény 12. §-ának  (8) bekezdése  helyébe
a következő rendelkezés lép:

           \"(8) Felhatalmazást kap a Kormány arra,  hogy  1995.
december 31-ig tartó hatállyal rendeletben szabályozza  a  köz-
ponti költségvetési szervek beszerzései - áruk, árukhoz kapcso-
lódó szolgáltatások vásárlása - általa meghatározott  megrende-
léseinek versenyeztetését, az erre vonatkozó  eljárást,  állami
beszerzési (technikai, gazdasági) normatíva-alkotást, az együt-
tes lebonyolítást\".


         (3) A köztisztviselők  jogállásáról  szóló  1992.  évi
XXIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint  mó-
dosul:

         \"(1) E törvény hatálya a  Miniszterelnöki  Hivatal,  a
minisztériumok és országos hatáskörű szervek, a  Közbeszerzések
Tanácsa (a továbbiakban együtt: központi  közigazgatási  szerv)
és  területi, helyi szerve, a  fővárosi,  megyei  közigazgatási
hivatal, valamint a helyi  önkormányzat  képviselő-testületének
hivatala, hatósági igazgatási társulása, a körjegyzőség (a  to-
vábbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) köztisztviselő-
inek, ügykezelőinek és fizikai  alkalmazottainak  közszolgálati
jogviszonyára terjed ki.\"

                Hatályukat vesztő rendelkezések

                             98. §

         E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesz-
ti

               a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény 95. §-a;

               b) a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésé-
ről szóló 1994. évi CIV. törvény 13. §-ának  (3)-(4)  bekezdése
és 19. §-ának (7) bekezdése;

               c) a versenytárgyalásról  szóló  1987.  évi  19.
törvényerejű rendelet 21-22. §-a;


               d) a kormányzati beruházások költségvetési elői-
rányzatainak megtervezéséről és az ezek felhasználásával megva-
lósuló beruházások finanszírozásának rendjéről szóló  138/1993.
(X.12.) Korm. rendelet 7. §-a, 10. §-ának (3) bekezdése, továb-
bá 8. és 9. számú melléklete;

               e) a  versenytárgyalás-kiírási  kötelezettségről
szóló 36/1988. (VIII. 16.) PM rendelet.





                          1. melléklet
                  az 1995. évi .... törvényhez


               ELŐZETES ÖSSZESÍTETT TÁJÉKOZTATÓ

1. Az  ajánlatkérő és - ha személyük különböző - a  kiegészítő
   tájékoztatást adó neve, címe, távirati címe,  telefon-,  te-
   lex-és telefonszámai:

2. A beszerzés tárgya, mennyisége vagy értéke (külön részletez-
   ve az árubeszerzést, az építési beruházást és a szolgáltatás
   megrendelését):

3. * Az eljárások megindításának várható időpontja:

4. Egyéb információ:

5. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:



   * A 3. pontban szereplő adatot csak akkor kell beírni,
     ha az ismert.




                          2. melléklet
                  az 1995. évi ... törvényhez

                   NYÍLT ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
                      (AJÁNLATI FELHÍVÁS)


 1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon-,  telex-
    és telefaxszámai:

 2. a) A választott eljárás:
    b) A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

 3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:
    b) A teljesítés helye:
    c) Annak meghatározása, hogy  az  ajánlattevő  a  beszerzés
       tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

 4.  * A teljesítés határideje:

 5. a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve  és
       címe:
    b) A dokumentáció megkérésének határideje:
    c) * A dokumentáció megvásárlásának feltételei:

 6. a) Az ajánlattételi határidő:
    b) Az ajánlat benyújtásának címe:
    c) * Az ajánlattétel nyelve:


 7. a) Annak meghatározása, hogy az ajánlatok  felbontására  az
       ajánlatkérő kit hív meg:
    b) Az ajánlatok felbontásának időpontja és helye:

 8. * A biztosíték nyújtásának feltételei:

 9. A pénzügyi ellenszolgáltatás feltételei és/vagy annak  meg-
    határozása, ahol ezek részletesen megtalálhatók:

10. * A nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létre-
      hozásának megkövetelése:

11. Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki  alkalmassá-
    ga igazolására kért adatok és tények:

12. Az ajánlati kötöttség időtartama:

13. Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

14. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú  ajánlatot
    tenni:

15. Egyéb információk:

16. * Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatásra:

17. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:


* A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a
  beszerzés vonatkozásában szükséges.



                          3. melléklet

                  az 1995. évi .... törvényhez

                     ELŐMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁS
                     (RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS)


 1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon-,  telex-
    és telefaxszámai:

 2. a) A választott eljárás:
    b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:
    c) * A gyorsított eljárás alkalmazása feltételének indoklá-
sa:
    d) A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

 3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:
    b) A teljesítés helye:
    c) Annak meghatározása, hogy  az  ajánlattevő  a  beszerzés
       tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

 4. * A teljesítés határideje:

 5. * A nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létre-
      hozásának megkövetelése:

 6. a) A részvételi jelentkezés határideje:
    b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe:
    c) * A részvételi jelentkezés nyelve:


 7. Az ajánlati felhívás elküldésének határideje:

 8. * A  biztosíték nyújtásának feltételei:

 9. A résztvevők pénzügyi, gazdasági  és  műszaki  alkalmassága
    igazolására kért adatok és tények:

10. Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

11. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú  ajánlatot
    tenni:

12. Egyéb információk:

13. * Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra:

14. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:


* A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a
  beszerzés vonatkozásában szükséges.



                          4. melléklet
                  az 1995. évi ... törvényhez

       TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL


 1. Az ajánlatkérő neve és címe:

 2. A választott eljárás:

 3. Az elbírálás időpontja:

 4. Az eljárásra jelentkezők száma:

 5. Az alkalmasnak minősített jelentkezők nevei és címei:

 6. Az alkalmatlannak minősített jelentkezők nevei és címei:

 7. Egyéb információk:

 8.  A részvételi felhívás közzétételének napja:

 9. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:



                          5. melléklet
                  az 1995. évi ... törvényhez

              TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL

 1. Az ajánlatkérő neve és címe:

 2. a) A választott eljárás:
    b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás  ese-
       tén az eljárás alkalmazásának indokolása:

 3. Az elbírálás időpontja:

 4. Az elbírálás szempontja:

 5. A nyertes ajánlattevő neve és címe:

 6. A beérkezett ajánlatok száma:

 7. Az ajánlattevő(k) neve(i) és címe(i):

 8. A beszerzés tárgya és mennyisége:

 9. Az ellenszolgáltatás összege:

10. * A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire  nézve
    az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni:

11. Egyéb információ:

12. Az ajánlati felhívás közzétételének napja:

13. * Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra:

14. A hirdetmény feladásának és  kézhezvételének napja:

* A 10. és a 13. pontot csak akkor kell kitölteni, ha az  abban
  foglalt eset fennáll.

                          6. melléklet

                    az 1995. évi ... törvényhez


                    ÖSSZEGEZÉS AZ ELJÁRÁSRÓL

 1. Az ajánlatkérő neve, címe és a beszerzés tárgya, értéke:

 2. A kiválasztott ajánlattevők neve és kiválasztásuk indokai:

 3. Az elutasított, illetve kizárt ajánlattevők neve és  eluta-
    sításuk, kizárásuk indokai:

 4. A nyertes ajánlattevő neve és ajánlata kiválasztásának  in-
    dokai:

 5. * A beszerzés azon része, melyre a nyertes ajánlattevő har-
    madik személlyel szerződést köthet:

 6. Tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazása  feltéte-
    lének indokolása:

 7. Az ajánlattevők árajánlatai:

 8. * Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra:

 9. A tájékoztató elkészítésének időpontja:



    * Az 5. és a 8. pontot csak akkor kell kitölteni, ha az ab-
      ban foglalt eset fennáll.


                          7. melléklet
                  az  1995. évi ... törvényhez

                        ÉVES ÖSSZEGEZÉS


 1. Az ajánlatkérő éves, értékhatár feletti beszerzéseinek szá-
    ma és értéke:

 2. Az  ajánlatkérő  éves,  értékhatár  feletti  beszerzéseinek
    részletezése az alábbiak szerint:

    a) a beszerzés tárgyai:
    b) az eljárás típusai:
    c) a nyertes hazai és külföldi ajánlattevők száma:

 3. Tárgyalásos eljárások részletezése alkalmazásuk esetei sze-
    rint, megadva az éves beszerzések számát, értékét:

 4. * Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra:

 * A 4. pontot csak akkor kell kitölteni, ha az  abban  foglalt
   eset fennáll.



                          8. melléklet
                  az 1995. évi .... törvényhez

                       MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS
                     (RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS)


 1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon-,  telex-
    és telefaxszámai:

 2. a) A választott eljárás:
    b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:
    c) * Az ajánlattételre felhívni kívánt személyek megjelölé-
         se:
    d) * A gyorsított eljárás alkalmazása feltételének  indoko-
lása:
    e) A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

 3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:
    b) A teljesítés helye:
    c) Annak meghatározása, hogy  az  ajánlattevő  a  beszerzés
       tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

 4. * A teljesítés határideje:

 5. * A nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létre-
      hozásának megkövetelése:


 6. a) A részvételi jelentkezés határideje:
    b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe:
    c) * A részvételi jelentkezés nyelve:

 7. Az ajánlati felhívás elküldésének határideje:

 8. * A biztosíték nyújtásának feltételei:

 9. A résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki  alkalmassága
    igazolására kért adatok és tények:

10. Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

11. * Az ajánlatkérő által meghívni kívánt ajánlattevők  terve-
    zett száma, keretszáma:

12. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú  ajánlatot
    tenni:

13. Egyéb információk:

14. * Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra:

15. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:



A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a
beszerzés vonatkozásában szükséges.




                          9. melléklet

                 az  1995. évi .... törvényhez

                      TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

                     (RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS)

 1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon-,  telex-
    és telefaxszámai:

 2. a) A választott eljárás:
    b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:
    c) * A gyorsított eljárás alkalmazása feltételeinek  indok-
         lása:
    d) * A szerződés meghatározása, aminek megkötése  érdekében
         tárgyalni kívánnak:

 3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:
    b) A teljesítés helye:
    c) Annak meghatározása, hogy  az  ajánlattevő  a  beszerzés
       tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

 4. * A teljesítés határideje:

 5. * A nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létre-
      hozásának megkövetelése:

 6. a) A részvételi jelentkezés határideje:
    b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe:
    c) * A részvételi jelentkezés nyelve:



 7. * A biztosíték nyújtásának feltételei:

 8. A résztvevők pénzügyi és gazdasági  alkalmassága,  valamint
    műszaki képessége igazolására kért adatok:

 9. Az ajánlatkérő által meghívni kívánt ajánlattevők tervezett
    száma, keretszáma:

10. * Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú  ajánla-
      tot tenni:

11. * Az ajánlatkérő által már kiválasztottak nevei és címei:

12. Egyéb információk:

14. * Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra:

15. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

* A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a
  beszerzés vonatkozásában szükséges.


                       I N D O K O L Á S

          a közbeszerzésekről szóló törvényjavaslathoz

                      ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

         1. A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat (a továb-
biakban: javaslat)  megalkotását  mindenekelőtt  az  indokolja,
hogy biztosítani kell az államháztartás alrendszerei vagyongaz-
dálkodásának hatékonyságát és átláthatóságát, különös tekintet-
tel arra, hogy jelenleg is több tízmilliárd forintra becsülhető
a közbeszerzéseknek az  államháztartás  kiadásain  belüli  éves
részaránya. A hatályos szabályozás e céloknak nem tesz  eleget,
a hiányos és elnagyolt jogszabályok módosítása helyett új  tör-
vény megalkotására van szükség. Az új  törvény  szabályozásának
elveit, koncepcióját  az 1100/1994. (XI.2.) Korm. határozat ál-
lapította meg.

         2. A szabályozás fő célja, hogy rögzítse a  közbeszer-
zések racionális költségkihatását elősegítő eljárás  szabályait
és a közpénzből beszerzett javak optimális minőségét, biztosít-
sa az államháztartási forrásokból lebonyolított beszerzések át-
láthatóságát, a verseny megvalósulását és - a nemzetközi  szer-
ződésekben vállalt kötelezettségeink teljesítése  mellett,  il-
letve a fennálló viszonosság keretei között - a magyar gazdaság
érdekeinek érvényesítését.

         3. A közbeszerzések piaca megnyitásának,  illetve  vé-
delmének kérdése, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó  szabá-
lyok fontos területei a kereskedelmi,  gazdasági  kapcsolatokat
rendező nemzetközi szerződéseknek. Magyarország integrációs tö-
rekvései megvalósítását elősegítő  legátfogóbb nemzetközi szer-
ződése, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek  és  azok
tagállamai között társulás  létesítéséről  szóló,  Brüsszelben,

1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás (a  továbbiak-
ban: Európai Megállapodás) is tartalmaz 66. Cikkében  szabályo-
kat a közbeszerzésekről, \"A verseny és más gazdasági  rendelke-
zések\" fejezet-cím  alatt.

          A 66. cikk alapján Magyarország közbeszerzési  piacá-
nak védelmére mód van, ami a közösségi vállalatok magyarországi
szerződés-odaítélési eljárásokban  való  részvételének  nemcsak
korlátozását, hanem teljes kizárását is  jelentheti.  A  közbe-
szerzési piac védelme magában foglalja azt  a  lehetőséget  is,
hogy a belföldi  áru-előállítás és munkaerő-foglalkoztatás elő-
segítésének szempontjai nemzetközi szerződéseinkkel összhangban
érvényesüljenek. A beszerzéssel  összefüggésben  az  áru  hazai
származása, illetve a belföldön foglalkoztatottak által  előál-
lított érték alapján történő előnyben részesítés nem ütközik az
Európai Megállapodásban foglaltakkal a 10 éves átmeneti időszak
alatt. Az áruk szabad mozgásának szabályait nem sérti ez a pre-
ferencia, továbbá az Európai Megállapodás 26.  cikkében  kimon-
dottan a belső pénzügyi természetű  intézkedés  vagy  gyakorlat
tekintetében rendelkezik az egyik fél termékei és a  másik  fél
területéről származó hasonló termékek között a  közvetlen  vagy
közvetett módon történő megkülönböztetés tilalmáról.

         Magyarország az átmeneti időszak  végére  a  közösségi
vállalatok irányában a nemzeti  elbánás  biztosítására  vállalt
kötelezettséget, s nem - expressis verbis - arra, hogy  a  köz-
beszerzésekre vonatkozó  jogszabályait  a  közösségi  normákhoz
harmonizálja. Sőt a közösségi beszerzési  szabályok  helyett  a
közbeszerzés \"GATT összefüggéseit\"  emeli  ki  a  Megállapodás.
Mindazonáltal a javaslat nagymértékben a vonatkozó európai  kö-
zösségi irányelvek szabályaira épül, mivel az Európai  Megálla-
podás 67. Cikke alapján fennálló általános jogharmonizációs kö-
telezettségünk e területre is értelmezendő.  Másrészt  célszerű

is átvenni a közösségi normákat, hiszen piacgazdasági  körülmé-
nyek között már a 70-es évek elejétől csiszolódó,  s  mára  jól
bevált szabályozási rendszerről van szó, melynek kellően  rész-
letező versenyeztetési szabályai biztosítják a verseny  tiszta-
ságát és a közpénzek felhasználásának  átláthatóságát,  ellenő-
rizhetőségét.

           Az EFTA-államokkal és  a  közép-európai  országokkal
kötött szabadkereskedelmi megállapodásaink  is  rendelkeznek  a
közbeszerzésről. A  megállapodások közbeszerzésről szóló cikkei
alapján az összegezhető, hogy egyrészt  a  piacnyitás  köre  és
mértéke tekintetében biztosított előnyeink fenntartására  lehe-
tőségünk van, illetve a közép-európai államokkal szemben  érde-
mes a viszonosság elvén állni. Másrészt a deklarált  törekvése-
inkre tekintettel a GATT Kormányzati  beszerzésekről  szóló Kó-
dexéhez való csatlakozás kérdését a későbbiekben meg kell vizs-
gálni.

      A GATT Kormányzati beszerzésekről  szóló  Kódexéhez  való
csatlakozás tekintetében  Magyarország  távlatilag kötelezte el
magát, mikor az  említett szabadkereskedelmi  megállapodásokban
rögzítette csatlakozásra való törekvését. Közeljövőbeni csatla-
kozásunk annyiban nem javasolható, hogy a Kódexben  részes  or-
szágok irányába  meg kellene nyitnunk kormányzati árubeszerzési
piacunkat - az új GATT-Kódex 1996-ban történő  hatályba  lépése
esetén pedig az annak hatálya alá tartozó, szélesebb  körű  be-
szerzési piacunkat -, s így az Európai és az  EFTA-Megállapodá-
son alapuló aszimmetria biztosította előnyöktől is  eleshetünk.
A jövőbeni csatlakozás kérdésétől függetlenül célszerű  a Kódex
legfontosabb normáit is beépíteni a javaslatba.


         4. A javaslat alapvetően a közbeszerzésekről szóló hat
európai közösségi irányelv szabályaira  épül,  mindazonáltal  a
GATT Kormányzati Beszerzésekről szóló Kódexe és a  közbeszerzé-
sek tárgyában született  UNIDROIT-mintatörvény,  valamint  -  a
magyar jogi hagyományoknak megfelelően - az 1934-es  Közszállí-
tási Szabályzat egyes normái is beépültek a javaslatba.

         5. Nemzetközi szerződéseinkből következik, hogy a sza-
bályozást átmeneti időszakra kell kidolgozni két  szempontrend-
szer összeegyeztetésével:

         - egyrészt a közbeszerzések általános,  normatív  sza-
bályozásánál - a jogharmonizáció követelményét  érvényesítve  -
figyelembe kell venni az EK irányelveit;

         - másrészt a külföldi székhelyű vállalkozások  számára
a teljes piacnyitást csak 2004 után  kell  megvalósítanunk.  Ez
lehetőséget ad a hazai ipar és foglalkoztatáspolitika  elősegí-
tésére irányuló szabályok kialakítására.

         A javaslat kidolgozásánál fontos  követelménynek  kel-
lett tekinteni e szempontok közötti  összhang  kialakítását,  a
nemzetközi szerződéseknek megfelelő módon a hazai gazdasági ér-
dekek optimális érvényesülését. Az  államháztartás  kiadásainak
hatékony felhasználása és a hazai termelés, foglalkoztatáspoli-
tika elősegítésének érdekei ugyanakkor egymással esetenként el-
lentétesek is lehetnek. Ennek megfelelően - a nemzetközi megál-
lapodásainkkal is összhangban - a helyes arányok kialakítása, a
belső szabályozás egyensúlyának, az eltérő, esetenként  egymás-
sal ellentétes érdekeknek az  egyeztetése  kifinomult,  árnyalt
szabályozást és gyakorlatot igényel.


        A közbeszerzési gazdaság- és kereskedelempolitikai kon-
cepciónak tehát arra kellett választ adnia, hogy  milyen  módon
lehetséges átlátható szabályokkal átmenetileg a hazai vállalko-
zásokat kedvezményekben részesíteni úgy, hogy eközben a  közbe-
szerzési szabályozás másik fontos  gazdaságpolitikai  célja,  a
közpénzek hatékony felhasználása se sérüljön. A hazai ipar-  és
piacvédelem, a foglalkoztatáspolitika érdekeit szolgáló  felté-
telek kialakításához, a Magyarországon működő  vállalkozásoknak
a gazdasági és termelési szerkezet átalakításához, a stabilizá-
ciójához, a közpénzekből történő vásárláskor a nemzetközi  gya-
korlattal összhangban álló kedvezményeket lehet nyújtani.

         A javaslat a közbeszerzési gazdaság- és  kereskedelem-
politikai koncepció  részeként lehetővé teszi, hogy az ajánlat-
kérő az ajánlati felhívásban  előírhassa,  hogy  az  eljárásban
csak  belföldi  székhelyű  (lakóhelyű)  ajánlattevők   vehetnek
részt, feltéve, hogy az eljárással elérni kívánt cél teljesíté-
se így is valószínűsíthető. Erre a lehetőségre  akkor  kerülhet
sor, ha az ajánlati felhívásnak megfelelő minőségű  hazai  áru,
szolgáltatás vagy építőipari kapacitás rendelkezésre áll.  Fel-
tehető, hogy ezzel a lehetőséggel elsősorban az építési beruhá-
zás, valamint a szolgáltatási tevékenység esetében  élnek  majd
az ajánlatkérők. E szabály egyrészt biztosítja a közpénzek  ha-
tékony felhasználását, mivel kizárólag belföldi székhelyű aján-
lattevők részére csak akkor lehet ajánlati felhívást  közzéten-
ni, ha az előminősítési eljárás alapján megállapítható, hogy  a
közbeszerzési célt kielégítő, megfelelő  mennyiségű  hazai  áru
stb. ténylegesen rendelkezésre áll. Ilyen esetben a hazai aján-
lattevő előnyben részesítése elősegítheti a hazai ipar és  fog-
lalkoztatáspolitika érdekeit, az elmaradott térségek fejleszté-
sét,  és a belföldi székhelyű (lakóhelyű) vállalkozó  tevékeny-
sége után a magyar költségvetés részére teljesít különböző  kö-
telező pénzbeli befizetéseket.


         Az előbbiekhez képest sajátos  megítélést  igényel  az
átmeneti piacvédelmi jellegű intézkedések fenntartása. Az  épí-
tési beruházási munkáknál, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgál-
tatási tevékenységeknél -  az  átmeneti  időszakra  -  célszerű
fenntartani az importengedélyezést és a foglalkoztatáspolitikai
szempontokat érvényesítő szakmai engedélyezési rendszert. Ennek
a működtetése ugyan független a közbeszerzéstől, viszont a  két
egymástól eltérő elven alapuló rendszer  működtetése  összekap-
csolható,  és átmenetileg a hazai érdekek érvényesítése  céljá-
ból együtt is fenntartható.

         A javaslatban a  hazai  termelést  és  foglalkoztatást
elősegítő néhány normatív rendelkezést lehet - részben  prezen-
tációs szempontból is mérlegelve - megfogalmazni. A hazai  ter-
melés- és foglalkoztatáspolitika érvényesítését szolgálja, hogy
az ajánlatkérő a javaslatban kötelezően előírt eseteken  túlme-
nően is meghatározhat olyan szempontokat, amelyeket az ajánlati
felhívásban foglaltak szerint  az  összességében  legelőnyösebb
ajánlat kiválasztásánál, vagy az egyébként egyenértékű  ajánla-
tok közötti választásnál kíván érvényesíteni. Ezek a szempontok
a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítése - beleért-
ve a munkahelyteremtés ösztönzését -,  az  elmaradott  térségek
fejlesztése, a környezetvédelmi érdekek és a kis- és  középvál-
lalkozások részvételi esélye növelésének előnyben  részesítését
jelentik.

         Az ajánlatok értékelése során alapvetően a hazai  ipar
szempontjából a közbeszerzés tárgyát képező termék  származása,
illetve a beszerzés teljesítéséhez igénybevett munkaerő -  épí-
tési beruházás esetén a hazai alvállalkozók  foglalkoztatása  -
képezheti a preferencia alapját. A nemzeti gyakorlatban  ismert
a hazai vállalkozások, illetve a hazai eredetű termékek számára
árpreferencia biztosítása is. Ennek  mértékét  befolyásolja  az

adott ország gazdasági helyzete,  a  nemzetközi  megállapodások
keretei, valamint a hazai gazdaság és foglalkoztatás védelméhez
fűződő megkülönböztetett érdek (pl. a Buy American Act meghatá-
rozott körben igen jelentős hazai árelőnyt ír elő,  a  legutóbb
alkotott cseh közbeszerzési törvény tíz százalék árpreferenciát
tesz lehetővé. Hasonló preferenciális lehetőségek érvényesíthe-
tőek a világbanki hitelek terhére történő beszerzések esetén).

         A fentiekkel összhangban úgy rendelkezik  a  javaslat,
hogy az ajánlatok elbírálása során  legfeljebb  tíz  százalékos
mértékű eltérés esetén azt az árra vonatkozó ajánlatot is egye-
nértékűnek kell tekinteni, amely alapján a belföldön foglalkoz-
tatottak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értéké-
nek ötven százalékát meghaladja. A preferencia mind  az  árube-
szerzés területén, mind az építési beruházásra vonatkozó  aján-
latok esetében fennáll, ez  utóbbiaknál  az  építési  beruházás
részét képező árubeszerzés értékét, illetve a hazai alvállalko-
zók közreműködésének arányát kell alapul venni.

         A javaslat tehát a termék hazai származásához kapcsol-
ja a preferenciát, mivel az egyébként azonos feltételek  esetén
kedvező, ha a közbeszerzési célt kielégítő hazai  termék  ilyen
mértékű előnyben részesül. Ugyanakkor a közbeszerzések másik fő
célja: a közpénzek hatékony felhasználása sem sérül, mivel egy-
részt a preferencia mértéke mérsékelt, másrészt a hazai  előál-
lításhoz kapcsolódó, állam részére történő befizetések a  költ-
ségvetés számára bevételt biztosítanak.

         A javaslat hatálya alá csak  meghatározott  értékhatár
feletti közbeszerzések tartoznak, az  ez  alatti  beszerzésekre
nem célszerű a költséges és bonyolult közbeszerzési eljárás le-
folytatása. A javaslat  kidolgozásánál figyelembe kellett  ven-
ni, hogy az értékhatár olyan mértékű legyen, amely elősegíti  a

közbeszerzésekről szóló szabályozás céljának a  megvalósulását,
a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, az  államháztartás
kiadásainak hatékony felhasználását.

         6. A javaslatban foglaltak végrehajtásának  költségki-
hatásairól és várható államháztartási hatásairól  a  Pénzügymi-
nisztérium vizsgálatot végzett.  A  hatásvizsgálat  összesítése
szerint az államháztartás alrendszerei  és a szolgáltató ágaza-
tok ráfordításai tekintetében a javaslat által érintett beszer-
zések összege 273 Mrd forintra tehető, amelyből kb. 110-120 Mrd
Ft összegű lehet a versenyeztetési eljárás alá  eső  hányad.  A
javaslat kb. 5000 szervezetet fog érinteni. Az eljárás  költsé-
geinek feltárása érdekében végzett vizsgálat alapján  a  verse-
nyeztetési eljárás költsége a teljes beszerzés költségének 0,1-
0,2 %-ára tehető. Néhány összehasonlító adat szerint  a  verse-
nyeztetéssel történő beszerzés  megvalósulása  5-20  %  közötti
megtakarítást eredményezhet. Mivel a versenytárgyalás  intézmé-
nye hazánkban a törvény hatálybalépése előtt is létezett, ezért
a megtakarítás összege az új szabályok következtében a megvaló-
suló versenytárgyalások értékének (110-120 Mrd  Ft-nak)  néhány
%-ára tehető.

         A javaslat létrehozza a Közbeszerzések Tanácsát, mely-
nek létrehozatala kb. 60 M Ft  költséggel fog járni. A  vizsgá-
lat szerint évente kb. 600-800 közbeszerzési eljárás indul,  és
a Tanács szervezetének lényegében ezzel arányosan kell  kiépül-
nie. Nem becsülhető a jogsértésből következő  eljárások  száma,
ezért olyan méretű szervezetet  kell  figyelembe  venni,  amely
létrehozásakor már 60-80 eljárás lebonyolítására alkalmas és  a
későbbiek során rugalmasan bővíthető.


         7. A javaslat több jogalanyi kör érdekét  is  érinteni
fogja. Igy az államháztartás alrendszereihez tartozó  szerveze-
tekét - ideértve a helyi önkormányzatokat is - és az ezek támo-
gatásában részesülő szervezetekét, melyek az ajánlatkérő  pozí-
ciójában  szerepelhetnek.  Emellett a javaslat a  magyarországi
székhelyű gazdálkodó  szervezetek  szempontjából  is  jelentős,
melyek mind az ajánlatkérő, mind  az  ajánlattevő  pozíciójában
megjelennek. Végül áttételesen a munkavállalók érdekeit is  be-
folyásolja a javaslat szabályozása.  Mindezekre  figyelemmel  a
a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 27. §-ának c) pont-
ja szerint az említett jogalanyok, nevezetesen az érintett gaz-
dasági, munkaadói és munkavállalói, valamint a helyi önkormány-
zatok érdekképviseleteinek országos szintű szervezetei, az  or-
szágos gazdasági kamarák és a társadalombiztosítási  önkormány-
zatok véleményét megismerve - az észrevételek  többségét  elfo-
gadva - született döntés a javaslatnak az Országgyűlés elé tör-
ténő beterjesztéséről.



                      RÉSZLETES INDOKOLÁS

                          Az 1. §-hoz

         A javaslat személyi hatálya alá különböző szervezetek,
szervezettípusok tartoznak. A személyi hatály  meghatározásának
egyik szempontja az, hogy a közpénzekből, illetve a  közpénzek-
ből történő támogatás segítségével gazdálkodók a javaslat  tár-
gyi hatálya alá tartozó beszerzéseik során kötelesek legyenek a
javaslat versenyeztetési eljárási szabályai szerint eljárni.

         Így a javaslat hatálya kiterjed az államra -  ha  köz-
vetlenül vesz részt a beszerzésben (a Magyar  Köztársaság  Pol-
gári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 28.  §-a)  -,
továbbá az államháztartás mind a négy  alrendszerére  (központi
kormányzat, elkülönített állami pénzalapok, helyi  önkormányza-
tok, társadalombiztosítás költségvetései).

         A javaslat személyi hatálya alá tartozik a köztestület
(a Ptk. 65. §-a) és a közalapítvány (a Ptk. 76/G. §-a). A  köz-
testület közfeladatot lát el, a működésével járó költségekhez a
köztestület tagjai is hozzájárulnak - a gazdasági kamarák  ese-
tében pl. a tagdíj adók módjára hajtható be  -,  így  indokolt,
hogy pénzügyi forrásaik felhasználására ugyanazon szabályok ér-
vényesüljenek, mint az államháztartás  alrendszereire.  Közala-
pítványt az Országgyűlés, a Kormány, valamint  a  helyi  önkor-
mányzatok képviselőtestülete hozhat létre közfeladat  ellátásá-
nak folyamatos  biztosítása  céljából.  A  közfeladat  ellátása
alapvetően közpénzekből történik.


         A javaslat személyi hatályának körébe tartozik az elő-
zőek által, illetve részvételével létrehozott vagy  meghatározó
befolyása alatt álló - elsődlegesen nem  nyereség-  és  vagyon-
szerzési céllal működő -  szervezetek  (alapítvány,  társadalmi
szervezet, közhasznú társaság, biztosító egyesület,  vízgazdál-
kodási társulat).

         A javaslat hatálya továbbá kiterjed - a fentieken  kí-
vüli - bármilyen típusú szervezetre, mely  támogatásban  része-
sül, illetve melynek fizetési kötelezettségéért a  Kormány  ke-
zességet vállalt (az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény alapján), feltéve, ha az  erről  szóló  határozatban  a
Kormány a javaslat szabályait rendelte  alkalmazni.  A  Kormány
kezességvállalása esetén - függetlenül a kezességvállalás érté-
kétől - eldöntheti, hogy a kezességvállalással  szerzett  pénz-
forrásból történő beszerzésre a javaslat szabályainak  alkalma-
zását elrendeli-e. A támogatás meghatározása az értelmező  ren-
delkezések között szerepel [10. § d) pont].

         A személyi hatály  megállapításának  másik  szempontja
az, hogy ha a beszerzéssel érintett  piac  egészén  kizárólagos
jogosítvánnyal gazdálkodó a köz érdekében  végzi  tevékenységét
(közszolgáltató tevékenységet végző gazdálkodó  szervezet  vagy
önkormányzati intézmény), indokolt a jogszabály  alapján  -  az
állam, illetve az önkormányzat által - biztosított  kizárólagos
helyzet közösségi kontrollja annyiban, hogy a  javaslat  szabá-
lyait - a verseny, a nyilvánosság biztosítása  érdekében  - al-
kalmazni kell  az ilyen szervezetek közszolgáltató  tevékenysé-
gükkel közvetlenül összefüggő beszerzéseire [2. § (2) bek.]. Az
állam vagy az önkormányzat, illetve az  önkormányzati  társulás
többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetre, valamint
a magántulajdonban levő gazdasági társaságra (pl. a koncessziós

társaságra), illetőleg a helyi  önkormányzatokról  szóló  1990.
évi LXV. törvény szerinti önkormányzati intézményre  tehát  ak-
kor terjed ki e szempont  alapján  a  javaslat  hatálya,  ha  a
közszolgáltató tevékenység - jogszabály alapján  -  kizárólagos
joggal való végzésének hármas konjuktív  feltétele  fennáll.  A
közszolgáltató tevékenység, illetve a  kizárólagos  jogosítvány
definícióját az értelmező rendelkezések tartalmazzák [10. § e),
f) pont].

         A javaslat hatálybalépése előtt megkötött  koncessziós
vagy az állam vállalkozói vagyonának értékesítéséről, illetőleg
hasznosításáról szóló szerződésre vonatkozó átmeneti szabályt a
záró rendelkezések tartalmazzák [94. § (3)  bek.].  A  javaslat
hatálybalépése után - a lex posteriori derogat legi priori és a
lex specialis derogat legi generali elve szerint - a koncesszi-
óról szóló 1991. évi XVI. törvény pályázati kiírásra  vonatkozó
szabálya alapján [8. § (3) bek. b) pont] a pályázat kiírója már
nem határozhat meg - ha a  tevékenység  gyakorlója  a  javaslat
személyi hatálya alá tartozik, annak beszerzései tekintetében -
a javaslatban foglaltaktól [26. § (3) bek., 35. §, 59. §] elté-
rő előnybenrészesítési szempontokat.

         A javaslat nem érinti egyebekben a koncesszióról szóló
törvénynek a  koncessziós  pályázatra,  illetve  a  koncessziós
szerződésre vonatkozó hatályos rendelkezéseit. A  közbeszerzési
szabályok alkalmazására nem  a  koncesszió-köteles  tevékenység
gyakorlása időleges jogának elnyerése kapcsán kerül sor,  hanem
a kizárólagos jog alapján  közszolgáltató  tevékenységet  végző
szervezet meghatározott jellegű beszerzései során.


                           A 2. §-hoz

         A javaslat tárgyi hatálya alá a javaslat személyi  ha-
tálya szerinti szervezetek árubeszerzései,  építési beruházásai
és részükről  szolgáltatások megrendelése tartoznak,   feltéve,
ha a beszerzés értéke eléri  vagy meghaladja a külön meghatáro-
zott értékhatárt.

         A beszerzés tárgya, illetve a beszerzést végző szerve-
zetek szerinti eltérő értékhatárokat 1996.  december  31-i  ha-
tállyal a javaslat átmeneti rendelkezései tartalmazzák  [95.  §
(1)-(2) bek.]. Az 1997. évre és azt követően az éves költségve-
tési törvény állapítja meg a közbeszerzési értékhatárokat.  Mi-
vel az értékhatárok az éves költségvetési törvények rendelkezé-
sei szerint változhatnak, mindig a beszerzés megkezdésekor  ha-
tályos értékhatárok irányadók a javaslat tárgyi hatálya alá ke-
rülés szempontjából.

         A mindenkori értékhatár meghatározásakor kettős  szem-
pontnak kell érvényesülnie: egyfelől a  beszerzések  minél  na-
gyobb hányadára ki kell terjednie a versenyeztetést, nyilvános-
ságot, preferenciákat biztosító javaslatnak;  másfelől - tekin-
tettel a közbeszerzési eljárás időigényes, költséges  jellegére
- a kevésbé jelentős, kisebb összegű beszerzésekre nem célszerű
kiterjeszteni a javaslat hatályát, mivel az  eljárás  költségei
nem lennének arányban a  felhasználáshoz  fűződő  ésszerűsítési
szempontokkal.

         A közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések
tekintetében a javaslat személyi hatálya alá tartozó  szerveze-
tek versenyeztetés  nélkül,  \"szabadon\"  köthetnek  szerződést,


vagy eljárhatnak a javaslat szabályai szerint, ez utóbbi  eset-
ben egyben vállalva a javaslatból eredő kötelezettségeket is.

                           A 3. §-hoz

         A közbeszerzés központosított eljárás keretében törté-
nő lebonyolítása jelentős  költségmegtakarításokkal  járhat.  A
javaslat lehetőséget ad a  Kormány  számára,  hogy  a  központi
költségvetési szervek tekintetében központosított közbeszerzési
eljárást rendeljen el. A Kormánynak a központosított közbeszer-
zést elrendelő határozatában meg  kell  határoznia,  hogy  mely
szervezetek, milyen tárgyú közbeszerzéseit kívánja egy  eljárás
keretében lefolytatni, s mely  szervezet,  személy  jogosult  -
akár a javaslat személyi hatálya alá tartozókon kívül  -  aján-
latkérőként eljárni. A Kormánynak a határozatot  nyilvánosságra
kell hoznia, melyben a nem központi költségvetési szervek  köz-
pontosított közbeszerzési eljáráshoz való csatlakozásának lehe-
tőségéről is tájékoztatást adhat.

         Ha a Kormány ajánlatkérésre nem  a  javaslat  személyi
hatálya alá tartozó szervezetet jogosít fel, a javaslat rendel-
kezéseit akkor is alkalmazni kell. A Kormány külön  jogszabály-
ban  meghatározhatja  a  központosított  közbeszerzési  eljárás
részletes szabályait, összhangban a javaslat közbeszerzési  el-
járási szabályrendszerével.

                           A 4. §-hoz

         A javaslat meghatározza a közbeszerzés értékének  szá-
mítására vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy a  beszer-
zésnek a javaslat tárgyi hatálya alá tartozása kérdését rendez-
ze.

         A közbeszerzés értékét a beszerzés tárgyának  forgalmi
adó nélkül számított, a  beszerzés  megkezdésének  időpontjában
legmagasabb összegű ellenszolgáltatásban kell  meghatározni.  A
javaslat meghatározza a közbeszerzés megkezdésének  időpontját,
mely egybeesik a közbeszerzési eljárást  ténylegesen  megindító
egyes  hirdetmények közzétételének időpontjával. Ezen  időpont-
nak a 4. § (1) bekezdése szempontjából van jelentősége.

         Tekintettel arra, hogy árubeszerzés  alatt  nemcsak  a
dolog tulajdonjogának,  hanem  a  használatára,  hasznosítására
vonatkozó jognak  határozott vagy  határozatlan  időre  történő
megszerzését is érteni kell,  szükséges  az  ilyen  szerződések
esetén a közbeszerzés értékének egységes  számítására  irányadó
szabályok rögzítése.

         A határozatlan  időre  kötött  bérleti,  haszonbérleti
szerződés esetén a négy évre számított szerződéses bér  összege
jelenti a közbeszerzés értékét, összhangban a vonatkozó európai
közösségi irányelv rendelkezésével. Lízingszerződés esetén - ha
a szerződést tizenkét hónapnál  hosszabb  időre  kötötték  -  a
szerződés időtartama alatti  teljes  szerződéses  díjhoz  hozzá
kell számítani a dolog maradványértékét is. A határozott  időre
kötött bérleti, haszonbérleti szerződés, illetve a tizenkét hó-
napnál rövidebb időre  kötött  lízingszerződés  tekintetében  a
közbeszerzés értéke - értelemszerűen - a  szerződés  időtartama
alatti teljes szerződéses bér, illetve lízingdíj összege.

         Ha az időszakonként visszatérő, határozatlan  vagy egy
évnél hosszabb időre kötött szerződés egy  évre  számított  el-
lenszolgáltatásának összege  eléri  az  értékhatárt,  indokolt,
hogy a javaslat tárgyi hatálya az  ilyen  szerződéssel  történő
beszerzésre is kiterjedjen.


                          Az 5. §-hoz

         A javaslat tiltja a közbeszerzések olyan céllal törté-
nő részekre bontását, ami a javaslat megkerülésére,  alkalmazá-
sának mellőzésére irányul.

         A javaslat maga is szankcionálja e magatartást,  mikor
a javaslat megkerülésének  céljával  részekre  bontott,  azonos
tárgyú közbeszerzésre alkalmazni rendeli  a  javaslatot,  ha  a
részek együttes értéke eléri az értékhatárt, feltéve,  hogy  az
eljárás még nem zárult le a szerződés megkötésével.

         E tilalomba ütköző magatartás, illetve eljárás  esetén
jogorvoslati eljárás kezdeményezhető a Bizottságnál [76. §  (1)
bek. b) pont].

         A jogszabályi tilalomba ütköző módon - a törvény  meg-
kerülésével - kötött szerződés a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése
értelmében semmis.

                           A 6. §-hoz

         A javaslat  taxatíve  felsorolja  azon  beszerzéseket,
melyek nem tartoznak a javaslat hatálya alá. A javaslat hatálya
alóli kivételek indoka különböző.

         A közbeszerzési eljárás egyik alapelve a nyilvánosság,
amit a javaslat több rendelkezése tételesen is  biztosít,  ezen
szabályok révén valósítható meg a  közbeszerzések  ellenőrzése.
Ha a beszerzés tekintetében a nyilvánosság  kizárása  indokolt,
nem célszerű a javaslat kivételekkel való alkalmazását előírni,
minek révén a javaslat egyik meghatározó alapelve sérülne.  Így
a titkos jellegű beszerzésre a javaslat nem alkalmazandó. A ja-
vaslat szerint titkos beszerzés egyrészt a  jogszabály  alapján

állam- vagy szolgálati titkot  érintő  beszerzés,  másrészt  az
Országgyűlés illetékes bizottsága szerint minősített, honvédel-
mi vagy nemzetbiztonsági érdekkel összefüggő beszerzés.

         A közbeszerzések - tekintettel  a  közbeszerzési  piac
nemzeti piacon belüli meghatározó szerepére, a  nemzeti  piacok
kizárólag kölcsönösségi alapon való megnyitására,  a  megnyitás
érzékenységére - egyes  kétoldalú  vagy  többoldalú  nemzetközi
szerződéseknek is tárgyai.  Ha  nemzetközi szerződés meghatáro-
zott eljárást ír elő a szerződő felek, illetve a szerződés  ha-
tálya alá tartozók  beszerzéseire,  a  nemzetközi  szerződésben
meghatározott külön eljárást kell  alkalmazni,  figyelemmel  az
Alkotmánynak a belső jog nemzetközi jogi kötelezettségekkel va-
ló összhangba hozatalának követelményére. Jelenleg  ilyen  nem-
zetközi szerződésnek Magyarország nem részese.

         Nemzetközi szervezet az  általa  meghatározott  közbe-
szerzési eljárási szabályokhoz kötheti a  részéről  biztosított
pénzforrásokkal megvalósuló beszerzés lebonyolítását (pl. a Vi-
lágbank, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet). A nemzetközi  szer-
vezetek meghatározása [10. § h) pont]  értelmében csak  a  nem-
zetközi közjogi jogalanynak minősülő szervezetek külön eljárási
szabályai alapján történő beszerzések kerülnek  ki  a  javaslat
hatálya alól.

         A  Gazdaságbiztonsági   Tartalékról   szóló   84/1994.
(V.27.) Korm. rendelet szerint a GT biztosítja a lakosság alap-
vető ellátását, bármely okból keletkező  átmeneti  vagy  tartós
piaci zavar vagy az Alkotmányban meghatározott minősített  idő-
szak esetén  és a mozgósított  fegyveres  erők  és  rendvédelmi
szervek ellátását a minősített időszakban. A GT-nek a fenti za-
varok elhárítása érdekében \"előre történő\" készletezése,  kész-
letcseréje lebonyolítható  a  közbeszerzési  eljárás  szabályai


szerint. Kivételt képeznek  a - csak rendkívüli -  taktikai  és
az ideiglenes készletrevételt biztosító beszerzései  a  GT-nek.
Az előbbi esetében a rendkívüli helyzet még a tárgyalásos eljá-
rás alkalmazását is lehetetlenné teszi, az utóbbi esetben pedig
meghatározott gazdálkodó szervezet támogatására kerül sor saját
termékeinek a GT részéről történő ideiglenes megvétele révén.

         Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992.
évi LXXXIII. törvényben szereplő Piaci Intervenciós Alap a pia-
ci folyamatok fejlődését tartósan vagy időszakosan gátló körül-
mények elhárítását, a piaci folyamatokban  jelentkező  átmeneti
zavarok mérséklését, a lakossági áruelőállítás  zavartalanságát
segíti elő. Az Alapból támogatás nyújtható jogi személyek, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságok  részére  is  átmeneti
vagy tartós  készletek,  tartalékok  képzésére.  Az  agrárpiaci
rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 23. §-a  termékfeles-
leg esetén az állam által történő taktikai felvásárlás, készle-
tezés lehetőségéről rendelkezik. A Piaci  Intervenciós  Alapból
megvalósított beszerzés, illetve az agrárpiaci rendtartás köré-
ben az állam taktikai felvásárlásának, készletezésének célja  a
piaci viszonyokba  való gyors - támogatással járó  -  beavatko-
zás, ami alkalmazhatatlanná teszi a javaslatot, hiszen az alap-
vetően a stabil piaci viszonyokat tételező versenyeztetési  el-
járásra épülő beszerzésekre vonatkozik.

         Az árubeszerzés fogalomkörébe tartozik  minden  forga-
lomképes és birtokba vehető dolog beszerzése. Kivétel ez alól a
víz és az energiahordozó, mint dolog  megvétele,  tehát  nem  a
vízszolgáltatás és az energiahordozókkal biztosított szolgálta-
tás megrendelése jelenti a kivételt. A víz beszerzésének  kivé-
telét a vízforrásoknak a helyhez kötöttsége  indokolja,  ami  a
beszerzésben a versenyt kizárttá teszi. Az energiahordozók ter-
mészetben  korlátozottan  állnak  rendelkezésre,  termelésüket,
forgalmazásukat nemzetközi szerződések is rendezik.


         A javaslatot nem kell (nem lehet) alkalmazni  szükség-
helyzetben, mikor azonnali beavatkozásra, beszerzésre van szük-
ség. Ilyen esetnek minősül védekezési készültség idején a  víz-
kár, illetve a vízminőségi  kár  elhárítása  érdekében  történő
beszerzés.
                           A 7. §-hoz

         A javaslat az értelmező rendelkezések körében meghatá-
rozza a tárgyi hatálya alá tartozó háromféle  beszerzési  típus
fogalmát. A fogalmak  meghatározásakor  a  javaslat  nem  egyes
szerződéstípusokra utal, így mód van arra,  hogy  a  különböző,
nem nevesített szerződéstípusokra kiterjedjen a javaslat  hatá-
lya. További közös vonása a különböző  közbeszerzésekre irányu-
ló  szerződéseknek,  hogy  azokat  visszterhes  módon,  írásban
[62.§] kell megkötni.

         Árubeszerzés alatt minden  forgalomképes  és  birtokba
vehető dolog beszerzését kell érteni, kivéve a víz és az  ener-
giahordozók beszerzését, mely a javaslat hatálya alól kikerült.
Az árubeszerzés nemcsak a dolog tulajdonjogának, hanem a  hasz-
nálatára, hasznai szedésére vonatkozó jognak  határozott   vagy
határozatlan időre történő megszerzésére is irányulhat.

         Az árubeszerzéssel  gyakran  jár  együtt  szolgáltatás
igénybevétele is, például mikor a dolgot üzembe is kell helyez-
ni. A dologgal együttjáró szolgáltatás akkor minősül árubeszer-
zésnek, ha a szolgáltatás értéke nem haladja meg a dolog  érté-
két.
                           A 8. §-hoz

         Az építési beruházás fogalomkörébe nemcsak az  építmé-
nyek és a vonalas létesítmények építése,  átépítése,  lebontása
tartozik, hanem az építészeti-műszaki kiviteli  terv  készítése


is. Az építészeti-műszaki  kiviteli  terv  készítése  és  annak
alapján az építmény, vonalas létesítmény építése, átépítése te-
kintetében a megrendelés történhet egy eljárás - azaz egy szer-
ződés - keretén belül. Ebben az esetben a terv készítése és  az
építés, illetve átépítés értékét egybe kell számítani. Ha azon-
ban az építészeti-műszaki kiviteli terv készítése megrendelésé-
re külön eljárás keretében kerül sor, törvény az építési  beru-
házásra egyébként irányadó értékhatártól eltérő értékhatárt ál-
lapíthat meg [95. § (1) bek. c) pont  és  (2)  bek.  c)  pont].
Egyebekben az  építészeti-műszaki  kiviteli  terv  készítésének
megrendelésére az  építési  beruházásra  vonatkozó  szabályokat
kell alkalmazni [50. § (2) bek., 55. §  (1)  bek.,  62.  §  (2)
bek.].

         Az építmények, vonalas létesítmények építése, átépíté-
se, lebontása körén kívül eső munkák, így pl. a felújítás szol-
gáltatásnak minősül.

                           A 9. §-hoz

         A szolgáltatás meghatározása - ellentétben  az  árube-
szerzés és az építési beruházás definíciójával -  negatív  meg-
közelítésű, mivel minden tevékenység  szolgáltatásnak  minősül,
ami nem tartozik az árubeszerzés és az építési beruházás  köré-
be. A javaslat taxatív felsorolásban egyes szolgáltatásokat ki-
vesz a javaslat hatálya alól.

         Ha szolgáltatás  végzésére  kizárólag  más  jogszabály
alapján meghatározott személy vagy szervezet jogosult,  illetve
csak meghatározott  feltételek  mellett  köthető  szerződés,  a
javaslat nem alkalmazható. (Példaként: a postáról  szóló  1992.
évi XLV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése alapján  postabélyeget
és postaértékcikket kibocsátani, azt forgalomból kivonni, vala-
mint az alapszolgáltatás körébe  tartozó  postai  küldeményeket

nemzetközi forgalomba átadni, átvenni  és  közvetíteni  csak  a
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által  létrehozott
kizárólagos állami  tulajdonú  gazdálkodó  szervezet  jogosult;
vagy pl. az államháztartásról szóló törvény alapján és a Magyar
Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 18. §-a szerint  az
MNB vezeti az állam, a központi költségvetésben önálló  fejeze-
tet alkotó központi szervek, valamint az Állami Fejlesztési In-
tézet Részvénytársaság, az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság
és a Pénzintézeti Központ Részvénytársaság pénzforgalmi számlá-
ját. Más jogszabályban meghatározott feltételekkel pl. a  Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény munkaszerződésre
vonatkozó szabályai szerint létesíthető munkaviszony.)

         A javaslat hatálya nem terjed  ki  a  jegybanki  és  a
pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről  szóló  1991.
évi LXIX. törvény 4. §-ának (1) bekezdése szerinti pénzintézeti
tevékenységre, valamint az értékpapír-forgalmazásra.

         A műsorszolgáltatók megrendelése és az egyedi művésze-
ti alkotások elkészítése esetén elsősorban művészeti,  kulturá-
lis értékek szerint történik a választás, így nem indokolt  al-
kalmazni az alapvetően pénzügyi, gazdasági, műszaki  szempontok
alapján történő versenyeztetés szabályait.

         A kutatás-fejlesztés mind szélesebb körű előmozdítása,
támogatása érdekében a K+F tevékenységek versenyeztetés  nélkül
is támogathatók, támogatandók. Ha azonban a kutatási-fejleszté-
si tevékenységet teljes egészében az ajánlatkérő finanszírozza,
és annak eredményét kizárólagosan hasznosítja,  az  ajánlatkérő
köteles a javaslat eljárási szabályai szerint  kiválasztani  az
ilyen tevékenységet végzőt.


         Végül a javaslat hatálya nem terjed ki az építési  ha-
tósági engedélyezési terv megrendelésére, továbbá a területren-
dezési és az építési tervek elkészítésére  sem,  mivel  arra  a
8/1980. (II.1.) ÉVM rendeletben szabályozott tervpályázat útján
kerülhet sor.

                          A 10. §-hoz

         E § olyan fogalmakat szabályoz, melyeket  más  jogsza-
bály nem, vagy a javaslat szempontjaitól eltérő  módon  határoz
meg.

         A központi költségvetési szerv, illetve a helyi önkor-
mányzati költségvetési szerv fogalmát a  költségvetési  szervek
tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szó-
ló 137/1993. (X. 12.) Korm. r. tartalmazza.  Ezzel  a  javaslat
szerinti meghatározások tartalmukban megegyeznek, azonban  -  a
jogbiztonság szempontjára figyelemmel -  nem  tűnt  célszerűnek
olyan helyzet teremtése, hogy a javaslat  hatálya  alá  tartozó
szervezetek köre egy kormányrendelet módosítása  útján  megvál-
toztatható legyen.

         A meghatározó befolyás a személyi  hatály,  továbbá  a
közbeszerzési eljárásban,  illetve  a  jogorvoslati  eljárásban
résztvevő személyek összeférhetetlensége kapcsán szerepel a ja-
vaslatban. E fogalmat a tisztességtelen piaci magatartás tilal-
máról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 26.
§-ára hivatkozva határozza meg a javaslat, de az  ottani  foga-
lomnál szűkebben, elhagyva a Vt.  26.  §-ának  (3)  bekezdését,
mely a javaslat szempontjából nem releváns, nehezen megítélhető
ismérvet tartalmaz és ezáltal az  alanyi  hatály  bizonytalanná
válásához, az eljárások késedelméhez vezetne.


         A támogatás fogalmának  meghatározása  szerves  részét
képezi a javaslat személyi hatályának, mely kiterjed a  támoga-
tásban részesített szervezetekre. Támogatásnak minősül  az  adó
és egyéb kötelezettségekkel kapcsolatos kedvezmény,  továbbá  a
pénzforrás juttatása az államháztartás  alrendszerei  részéről,
ha az így biztosított anyagi előnyt közbeszerzésre kell  fordí-
tani. A részben vagy egészben támogatásból  finanszírozott  be-
szerzés akkor tartozik a törvény hatálya alá,  ha  a  beszerzés
értéke eléri a közbeszerzési értékhatárt [2. § (3) bek.]  és  a
beszerzésen belül a támogatás aránya legalább 50 %, továbbá, ha
ennél alacsonyabb, de a támogatás értéke eléri a  közbeszerzési
értékhatárt.

         A közszolgáltató tevékenység  fogalmát  több  hatályos
jogszabály eltérő módon határozza  meg,  illetőleg  arra  egyéb
szakkifejezést használ, ezért szükséges e fogalomnak a javaslat
szerinti egyértelmű meghatározása.

         A kizárólagos jogosítvány meghatározása a  közszolgál-
tató tevékenységgel együtt az 1. § e) pontjával - tehát a  sze-
mélyi hatállyal - függ össze. A  tervezet  a  jogszabály  által
csak korlátozott számú szervezet részére biztosított  lehetősé-
get minősíti kizárólagos jogosítványnak, mely a közbeszerzéssel
érintett piacon áll fenn. Az érintett piacot vagy földrajzi is-
mérv alapján lehet meghatározni, vagy a beszerzés tárgyát képe-
ző áru (szolgáltatás) figyelembevételével.

         A lízing fogalmát a javaslat a társasági adóról  szóló
1991. évi LXXXVI. törvényben (a továbbiakban: TA.) szereplő lí-
zing-fogalom alapján határozta  meg, az  ott  használt  adójogi
szakkifejezéseket a polgári jogban  használatos  kifejezésekkel
helyettesítve. Érdemi eltérés azonban, hogy  a  TA.  -  adójogi
megfontolásokból - csak a 365 napot meghaladó lejáratú ügyletet


minősíti lízingnek. Ezen ismérv a közbeszerzések  szempontjából
nem releváns, így azt a javaslat nem tartalmazza.

         A nemzetközi szervezetet a hatályos  jogszabályok  nem
határozzák meg. A javaslat szerinti meghatározás az  ún.  \"nem-
zetközi közjogi szervezetekre\" terjed ki, melynek tagjai az ál-
lamok (kormányok). E fogalomnak a törvény hatálya alóli kivéte-
lek [6. §] szempontjából van jelentősége.

         A hozzátartozó fogalma a  közbeszerzés  szervezetrend-
szeréhez tartozó, illetve a közbeszerzési vagy jogorvoslati el-
járásban eljáró személyek összeférhetetlensége kapcsán szerepel
a javaslatban. A meghatározás szerint hozzátartozó a Ptk.  685.
§-ának b) pontjában felsorolt személyek teljes  köre,  mivel  a
közbeszerzések tisztasága érdekében szükséges, hogy a távolabbi
hozzátartozók is összeférhetetlennek minősüljenek.

                          A 11. §-hoz

         A közbeszerzés jogintézményének megteremtése új  fela-
datok ellátását teszi szükségessé, ezek különösen a  közbeszer-
zési eljárások lebonyolítása egyes technikai feltételeinek biz-
tosítása, a közbeszerzések szabályozása és felügyelete terén az
abban résztvevők érdekképviselete és a  közbeszerzésekkel  kap-
csolatban felmerült vitás ügyek eldöntése.  E  sokirányú  tevé-
kenységet új szervezetnek: a Közbeszerzések Tanácsának  (a  to-
vábbiakban: Tanács) kell ellátnia, mely feladatkörét  az  egész
ország vonatkozásában gyakorolja.

         Tekintve, hogy a közbeszerzések ajánlattevőinek jelen-
tős része a Kormány irányítása alatt álló szervezetek közül ke-
rül ki, szükséges, hogy a Tanács a Kormánytól minden  tekintet-
ben független lehessen, ezért a Tanács csak az  Országgyűlésnek

van alárendelve, továbbá költségvetési szerv ugyan, de költség-
vetését a központi költségvetésben elkülönítetten kell  előirá-
nyozni és előirányzatának terhére az  Országgyűlés  jóváhagyása
nélkül év közben nem hajtható végre átcsoportosítás.

         A Tanácsban három fő érdekkör képviseletét kell bizto-
sítani: a  közbeszerzési  eljárásban  ajánlatkérőként,  illetve
ajánlattevőként szereplő személyekét, továbbá a javaslat  által
védeni kívánt olyan alapvető érdekekét, mint pl. az ország jog-
politikai céljai, vagy a környezet védelme. Ezért a Tanács  hu-
szonegy tagból áll, melyben az egyes érdekköröket hét-hét  sze-
mély képviseli.

                          A 12. §-hoz

         E §-ban találhatók a Tanács  összetételének  részletes
szabályai. Az (1) bekezdés a törvény alapelveit és egyes közér-
dekű célokat képviselő hét személyt sorolja fel. A törvényesség
érdekében a legfőbb ügyész, a verseny tisztaságának  ellenőrzé-
sére a Gazdasági Versenyhivatal elnöke delegálhat egy-egy tagot
a Tanácsba. A munkavállalók országos érdekképviseletei  a  fog-
lalkoztatáspolitikai szempontok érvényesítése érdekében két ta-
got delegálhatnak, a környezetvédelmi és területfejlesztési mi-
niszter képviselője környezetvédelmi, a pénzügyminiszter képvi-
selője gazdaságpolitikai, az ipari  és  kereskedelmi  miniszter
képviselője általános ipar- és kereskedelempolitikai szemponto-
kat érvényesíthet a Tanácsban.

         Az ajánlatkérők érdekképviseletét  a  személyi  hatály
különböző alanyi köreibe  tartozó  szervezetek  által  kijelölt
személyek látják el. A Kormány négy személyt jelölhet  ki  azon
miniszterek javaslatára, melyek felügyelete alá tartozó szerve-

zetek a közbeszerzések \"piacán\" jelentős szerepet játszanak.  A
köztestületek (országos gazdasági kamarák, országos szakmai ka-
marák, Magyar Tudományos Akadémia) és a  helyi  önkormányzatok,
továbbá a Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási  Önkormány-
zat is képviseleti joggal rendelkeznek. Az  ajánlattevők  szem-
pontjait a munkáltatók országos érdekképviseletei  által  kije-
lölt hét személy érvényesíti.

                          A 13. §-hoz

         A Tanácsban való tagságot  kizáró  szabályok biztosít-
ják egyfelől a tagok  politikai  semlegességét,  másfelől  azt,
hogy az akár személyükben, akár az általuk  vezetett  szervezet
eljárása miatt méltatlan vagy alkalmatlan személyek ne vehesse-
nek részt a Tanács munkájában. Az olyan esetben, mikor a  taná-
csi tagságra való alkalmatlanságot mérlegelés alapján kell meg-
állapítani, erről a Tanács a  jelen  levő  tagok  kétharmadának
szavazatával dönt és figyelembe kell venni az érintett személyt
kijelölő szervezet véleményét is.

         A javaslat nem kívánja szabályozni a tagoknak a külön-
böző szervezeteknél történő kijelölése módját és a  visszahívás
esetleges egyéb eseteit, erre vonatkozólag szabad  kezet  ad  a
kijelölő szervezeteknek azzal, hogy a  Tanács  működőképességét
állandóan biztosítani kell. (Erre vonatkozóan esetleg a  Tanács
ajánlást adhat ki [15. § (1) c)] vagy  szervezeti  és  működési
szabályzatában írhat elő szabályokat.) A javaslat egyetlen ren-
delkezést tartalmaz a kijelöléssel kapcsolatban: hogy  a  tagok
megbízatása legalább két évre szól. Ez a működőképesség  bizto-
sítására szolgál, továbbá szükséges azért is, mert a tagok  kö-
zül kerül ki a Tanács elnöke és alelnöke is, akiknek megbízatá-
sa szintén két évre szól.


         Az érdekek felelős és magas szintű képviseletét bizto-
sítja az a szabály, hogy a tagok megbízatásukat személyesen kö-
telesek ellátni. Tekintve, hogy a Tanács nem folyamatosan műkö-
dő szervezet, a tagok a Tanács költségvetéséből tiszteletdíjban
nem részesülnek, de ez nem zárja ki, hogy a delegáló  szervezet
díjazásban részesítse őket.

                          A 14. §-hoz

         A Tanács irányítását a jelen levő tagok  kétharmadának
szavazatával két évre választott elnök és alelnök látja el.  Az
alelnök az elnököt - kérésére - teljes jogkörrel helyettesíthe-
ti annak indokolt távolmaradása esetén.

         Az elnök részben a szokásos vezetői feladatokat  látja
el (pl. a  szervezet  képviselete),  másrészt  az  Országgyűlés
előtt  ismerteti  a Tanács éves beszámolóját és egyéb esetekben
is részt vehet annak ülésein.

         A Tanács elnöke, alelnöke és tagjai  megbízatása  meg-
szűnik a megbízatás időtartamának  lejártával,  visszahívással,
lemondással, halálával, továbbá ha utóbb bekövetkeznek  azok  a
körülmények, melyek a Tanácsban való tagságot kizárják  [13.  §
(1)], illetve az elnök és alelnök  esetében  a  Tanácsban  való
tagság megszűnésével is.

                          A 15. §-hoz

         A Tanács feladatai összetettek. Annak révén, hogy ezen
intézmény számos - a közbeszerzésekkel kapcsolatban álló - egy-
mástól teljesen eltérő szervezetet tömörít, alkalmas arra, hogy
jelentős   szerepet  játsszon a  közbeszerzésekkel  kapcsolatos

jogalkotásban, ezért a javaslat jogszabálykezdeményezési és vé-
leményezési joggal ruházza fel. A Tanácsnak ez a hatásköre elő-
segíti majd, hogy -  a  nemzetközi  egyezményekben  biztosított
időszakon belül - az eltérő érdekek megjelenítésével,  ütközte-
tésével, a legoptimálisabb gazdaságpolitikai  preferenciák  ke-
rüljenek kimunkálásra. A fenti funkció  ellátását  segíti  elő,
hogy a Tanács figyelemmel kíséri  a  közbeszerzések  gyakorlati
megvalósulását és e törvény szabályainak érvényesülését.

         A Tanács a jogszabályok keretei között a  közbeszerzé-
sekkel kapcsolatos ajánlásokat  készít  pl.  a  javaslat  egyes
olyan rendelkezései tekintetében, ahol  törvényi szinten  nincs
mód a teljeskörű szabályozásra. A Tanács által elfogadott aján-
lások természetesen nem minősülnek  jogszabálynak, érvényesülé-
sük az azt elfogadó tagok elhatározásán alapul.

         A  Tanács  kidolgozza  az  ajánlattevők  minősítésének
rendszerét és jegyzéket készít a meghívásos eljárásban  [65.  §
(1) b)] való részvételre felkérhető gazdálkodó  szervezetekről.
A javaslat felhatalmazza a Tanács tagjait,  hogy  közbeszerzési
eljárásban az ajánlatok felbontásánál jelen lehessenek  [51.  §
(2)]. E feladat is a Tanács hatáskörébe tartozik.

         A Tanács nem minden - a közbeszerzésekkel összefüggő -
feladatot lát el saját  testülete  útján.  A  közbeszerzésekkel
kapcsolatos vitás ügyekben a jogorvoslatot a Tanácshoz tartozó,
közbeszerzési biztosokból álló  Közbeszerzések  Döntőbizottsága
(a továbbiakban: Bizottság) látja el. A Tanács - a  folyamatban
levő, illetve várható közbeszerzési ügyek mennyiségét figyelem-
bevéve - megállapítja  a  Bizottság  létszámát,  ezt  az  ügyek

számának jelentős változása esetén  módosíthatja  is,  kinevezi
továbbá a Bizottság elnökét és a  közbeszerzési  biztosokat  és
elbírálja összeférhetetlenségi ügyeiket.

         A közbeszerzési eljárások  átláthatóságát  biztosítja,
hogy az eljárás  fontosabb  mozzanatairól  hirdetményeket  kell
nyilvánosságra hozni [29. §]. Ezeket, továbbá a Bizottság  dön-
téseit és a Tanács ajánlásait a Közbeszerzési  Értesítőben  te-
szik közzé, melyet a Tanács ad ki. A Tanács elősegíti a  közbe-
szerzési eljárásban résztvevők oktatását és továbbképzését, va-
lamint nemzetközi kapcsolatokat tart fenn.

         A fentieken kívül a Tanács saját működésével kapcsola-
tos döntéseket is hoz: elfogadja szervezeti  és  működési  sza-
bályzatát, más belső  szabályzatait,  továbbá  a  költségvetési
szervekre vonatkozó szabályoknak megfelelően éves költségvetési
javaslatát és költségvetési beszámolóját.

         Tekintve, hogy egyfelől a  Tanács  az  Országgyűlésnek
van alárendelve, másfelől a Tanácsnak a  közbeszerzések  figye-
lemmel kísérése során szerzett ismeretei közérdekűek, a  javas-
lat előírja, hogy a Tanács évente beszámol  az  Országgyűlésnek
tevékenységéről, továbbá a  közbeszerzésekkel  kapcsolatos  ta-
pasztalatairól. E beszámoló intézményével a javaslat elő kíván-
ja segíteni, hogy a közbeszerzésekről szóló szabályozás  állan-
dóan kövesse a gazdasági élet és az államháztartás  szervezeté-
nek követelményeit, így a beszámolónak e  körülményekre  is  ki
kell térnie.

                         A 16-17. §-hoz

         A Tanács hatáskörébe tartozó feladatok sokasága és je-
lentősége szükségessé teszi, hogy a Tanács legalább évente négy


alkalommal üljön össze. A Tanács a tagok kétharmadának jelenlé-
te esetén határozatképes. Ez a szabály is azt kívánja  elősegí-
teni, hogy a Tanács döntéseiben minél szélesebb szervezeti  kör
érdekei és álláspontja jusson kifejezésre. A Tanács határozata-
it általában egyszerű többséggel hozza, a jelenlevő tagok  két-
harmadának szavazata szükséges a Tanács és a  Bizottság  tiszt-
ségviselői megválasztásához, továbbá a tag megbízatásának  mél-
tatlanság (alkalmatlanság) miatti megszűnéséről való döntéshez.
A közbeszerzési biztosokkal  kapcsolatos  döntésben  nem  vehet
részt a Tanács azon tagja, aki az érintett személy  hozzátarto-
zója.

         A Tanács pártatlan működését szolgálja az a  rendelke-
zés, hogy a Tanács a Közbeszerzési  Értesítő   kiadásán   kívül
egyéb üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat,  támo-
gatást nem fogadhat el, illetve nem nyújthat.

                         A 18-20. §-hoz

         A Tanács  tevékenységét  adminisztratív  szervezet:  a
Titkárság segíti elő, mely egyben a  Bizottság  tevékenységéhez
szükséges adminisztrációt is ellátja. Vezetője és alkalmazottai
a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban. A Titkárság ve-
zetője gyakorolja a munkáltatói jogokat a Titkárság alkalmazot-
tai és a közbeszerzési biztosok vonatkozásában, mivel e  folya-
matosan végzendő feladatot a Tanács elnöke nem tudná ellátni.

         A Tanács mellett működő másik szervezet a már említett
Bizottság, melynek működését  a  Tanács  költségvetéséből  kell
biztosítani oly módon, hogy  az  feladatait  maradéktalanul  és
megfelelő színvonalon tudja ellátni. A Bizottság ugyanis a köz-
beszerzésekkel  kapcsolatos  egyik  legfontosabb  tevékenységet
végzi: a jogorvoslati ügyeket intézi.


         A Bizottságot elnök irányítja,  akit  a  közbeszerzési
biztosok közül választ a Tanács a jelen levő tagok  kétharmadá-
nak szavazatával. A közbeszerzési biztosok a Tanáccsal közszol-
gálati jogviszonyban álló köztisztviselők.

         A Tanács tagjai, a Titkárság vezetője és alkalmazottai
kötelesek a tevékenységük során tudomásukra  jutott  szolgálati
és üzleti titkot  megőrizni. A Tanács elnöke és a közbeszerzési
biztos megkeresésére bármely szerv tizenöt napon belül  köteles
tájékoztatást adni a közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyekben.  E
rendelkezés elősegíti a Tanácsnak a közbeszerzések  figyelemmel
kísérésére vonatkozó tevékenységét.

                         A 21-23. §-hoz

         A biztosok közszolgálati jogviszonyára a köztisztvise-
lők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a  továbbiak-
ban: Ktv.) kell alkalmazni a javaslatban foglalt  eltérésekkel.
Ezen eltérések szükségszerűen a szakképzettség, az  összeférhe-
tetlenség, a közszolgálati jogviszony megszűnése, az  illetmény
és az utasítási jog terén állnak fenn.

         A javaslat felsőfokú végzettséget, továbbá  jogi  vagy
közigazgatási szakvizsgát ír elő a közbeszerzési  biztosok  ré-
szére és a megbízás feltételévé teszi a három éves szakmai gya-
korlatot. A közbeszerzési biztosok által hozott döntések jelen-
tősége megköveteli a különleges szakértelmet.

         A közbeszerzési biztosok tudományos,  művészi,  oktató
és más ilyen jellegű munka kivételével nem folytathatnak kereső
foglalkozást és egyéb munkavégzéssel járó tevékenységet. Gazda-
sági társaságban 25 %-nál nagyobb tulajdoni  részesedéssel  nem

rendelkezhetnek. Nem tölthetnek  be  országgyűlési  képviselői,
helyi önkormányzati képviselői, polgármesteri,  kamarai  tiszt-
ségviselői tisztséget, továbbá nem lehetnek  Nyugdíjbiztosítási
és Egészségbiztosítási Önkormányzati  képviselők.  E  szabályok
azt kívánják biztosítani, hogy a közbeszerzési biztosok  minden
tekintetben függetlenek legyenek  bármely  szervezettől,  amely
közbeszerzési jogorvoslati eljárás alanya lehet.

         A közbeszerzési biztost a Ktv. szabályai szerint  kell
besorolni, de besorolási fokozatánál eggyel magasabb fokozathoz
tartozó illetményre jogosult, illetve a legmagasabb  -  főtaná-
csosi - besorolású közbeszerzési biztos  osztályvezetői  illet-
ményre jogosult. A Bizottság elnöke és a Titkárság vezetője fő-
osztályvezetői illetményre jogosult. Az illetménnyel  kapcsola-
tos különleges besorolás megszűnik a közbeszerzési biztos  meg-
bízatásának megszűnésével.  E szabályok elősegítik, hogy a köz-
beszerzési biztosok az általuk ellátott feladathoz méltó  jöve-
delmet kapjanak és a lehetőségekhez képest ellentételezi a  rá-
juk vonatkozó - a köztisztviselőkre általánosan  irányadó  sza-
bályoknál szigorúbb - összeférhetetlenségi szabályokat.

         A javaslat a közszolgálati jogviszony megszűnésének  a
Ktv.-ben szereplő eseteit a közbeszerzési biztosok vonatkozásá-
ban kibővíti a Bizottság létszámának a Tanács  döntése  alapján
történő csökkenésének esetére is.

         A Ktv. 38.§-ának (1) bekezdése előírja,  hogy  a  köz-
tisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani. A javas-
lat felmenti e kötelezettség alól  a  közbeszerzési  biztost  a
közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati  eljárásra,  illetve
határozatra vonatkozó utasítás  tekintetében  annak  érdekében,
hogy döntéshozó tevékenységük teljesen független lehessen.


                        A 24. §-hoz

         A javaslat a közbeszerzési eljárás általános szabályai
között mindenekelőtt az eljárás alapelveit  határozza  meg.  Az
eljárási alapelvek már magukban hordozzák azt  az -  egész  el-
járási szabályrendszeren végigható - megközelítést,   miszerint
három érdekcsoport, így az ajánlatkérők, az ajánlattevők  és  a
köz érdekeinek összhangját kell megteremteni.  A  közbeszerzési
eljárásban a következő alapelveknek kell érvényesülniük: a ver-
seny tisztasága, a nyilvánosság, az ajánlattevők  esélyegyenlő-
sége, valamint a külföldi  székhelyű  (lakóhelyű)  ajánlattevők
számára a nemzeti elbánásnak nemzetközi szerződéseinkkel  össz-
hangban történő biztosítása.

         Az eljárási alapelvek szerepe  kettős.  Egyrészt  azok
áthatják a közbeszerzési eljárás egész  menetét,  és  az  egyes
részletszabályokban tételesen is  megfogalmazódnak,  illetve  a
konkrét normákat elvi háttérrel övezik. Ennek révén jogalkalma-
zási szerepük is van,  segítséget  nyújthatnak  a  jogalkalmazó
számára egyes konkrét normák értelmezésénél. Másrészt  generál-
klauzulaként is működnek, ezen elvekbe bármilyen formában ütkö-
ző eljárási cselekmények esetén - külön tiltó rendelkezések hi-
ányában is - jogorvoslati eljárást lehet  kezdeményezni  a  Bi-
zottságnál [76. § (1) bek. b) pont].

         A javaslat egyes rendelkezései a Magyar  Köztársaságra
irányadó nemzetközi szerződésekben foglaltakkal összhangban ha-
tározzák meg a külföldi ajánlattevők  közbeszerzési  eljárásban
való részvételi lehetőségét, illetőleg az eljárásban való rész-
vételük során a szerződés elnyerésének esélyét. Tekintettel ar-
ra, hogy vonatkozó nemzetközi szerződéseink alapján a  külföldi
székhelyű (lakóhelyű) ajánlattevők irányában a nemzeti  elbánás

feltétlen biztosítására jelenleg - és egy meghatározott átmene-
ti időszak alatt - még nem  vagyunk  kötelezettek,  a  javaslat
szerződéseinknek és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően  sza-
bályozza a külföldi ajánlattevők  eljárásból  való  kizárásának
lehetőségét [26. § (3) bek.], illetve az  ajánlatok  értékelése
során a belföldi ajánlattevők tekintetében is érvényesülő köte-
lező [59. § (2)-(5) bek.] és lehetséges [35. § (1) bek.] előny-
benrészesítési szempontokat.

                        A 25. §-hoz

         A közbeszerzési eljárás szabályozásának jellege tekin-
tetében a javaslat kimondja, hogy az  eljárási  szabályok  (is)
kogensek, azaz az eljárásra vonatkozó, a javaslatban meghatáro-
zott szabályoktól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e
javaslat kifejezetten megengedi.

         A javaslat eljárási szabályai az  ajánlatkérő  szerző-
déskötési szabadságát korlátozzák: a szerződés megkötésre - né-
hány kivételtől eltekintve - az  ajánlattevők  előzetes  verse-
nyeztetésén, egyes kötelező elbírálási szabályok [59. § (2)-(5)
bek.] érvényesítésén keresztül kerülhet sor. A szerződés megkö-
tését megelőző folyamat szabályainak kogens jellegét -  szemben
a Ptk. diszpozitív rendelkezéseivel -  az  indokolja,  hogy  az
\"állam\" közpénzekből történő, illetve az állam piaci  beavatko-
zása révén kizárólagos helyzetben gazdálkodók szerződéses köte-
lezettségvállalásai - a köz érdekében - előnyösek,  kiszámítha-
tók, átláthatók legyenek. Másrészt a kogens szabályok biztosít-
hatják az ajánlattevők esélyegyenlőségét a közbeszerzésre  irá-
nyuló szerződések elnyerése tekintetében.


                      A 26-27. §-okhoz

         A közbeszerzési eljárás három fajtájának, valamint  az
eljárások közötti kapcsolat  alapvető  szabályai,  jellemzői  a
javaslat általános eljárási normái között szerepelnek. Az egyes
eljárások alkalmazásának részletes szabályait, illetve  menetét
a VII-X. fejezet tartalmazza.

         A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgya-
lásos eljárás lehet. Az ajánlatkérőnek  főszabályként  a  nyílt
eljárás szabályai szerint kell eljárnia, kivéve ha  a  meghívá-
sos, illetve a tárgyalásos  eljárás  javaslatban  meghatározott
alkalmazási feltételei fennállnak, és az ajánlatkérő  is  asze-
rint kíván eljárni.

         A különböző eljárási fajták eltérő alkalmazási  felté-
telei indokolják, hogy az adott eljárás lefolytatása során  nem
lehet áttérni egy más fajta eljárásra. Az  eljárás  eredményte-
lensége esetén - ha az ajánlatkérő új eljárás indításáról hatá-
roz - ismét az egyes eljárási  fajták  alkalmazására  vonatkozó
szabályok szerint kell eljárni [27. §].

         A nyílt és a meghívásos eljárás közös jellemzője, hogy
az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentáció-
ban előre meghatározott szerződési feltételekhez, az ajánlatte-
vő pedig az ajánlatához a javaslatban meghatározott módon kötve
van, és az ajánlatkérő a legkedvezőbb ajánlatot tevővel kötheti
meg a szerződést az ajánlati felhívás, illetve  a  dokumentáció
feltételei és az ajánlat tartalma alapján.

         A nyílt eljárás során  valamennyi  érdekelt  ajánlatot
tehet, a meghívásos eljárásban viszont a verseny korlátozottabb
- de biztosított -, mivel csak az ajánlatkérő által meghívottak


(illetve a javaslat szerint  kötelezően  meghívandók)  tehetnek
ajánlatot. A nyílt és a meghívásos  eljárás  közötti  különbség
nem az eljárás nyilvánosságában, illetőleg a nyilvánosság kizá-
rásában (az ún. zártkörű eljárásban) jelentkezik, hanem a  ver-
senyben résztvevők számában. Mindhárom eljárás nyilvános  abban
az értelemben, hogy az ajánlati felhívást, a részvételi  felhí-
vást (a tárgyalásos eljárás bizonyos kivételeitől  eltekintve),
továbbá az eljárás eredményét hirdetmény útján közzé kell  ten-
ni. A nyilvánosság  kizárását  indokló  körülmények  fennállása
esetén [6. § a) pont] a beszerzések nem  tartoznak  a  javaslat
hatálya alá.

         A nyílt eljárás sajátos esete az, amikor csak belföldi
székhelyű (lakóhelyű) ajánlattevők vehetnek részt  az  eljárás-
ban. Az ajánlatkérő a külföldieket akkor zárhatja  ki  a  nyílt
eljárásból, ha a belföldi ajánlattevőknek a szerződés  teljesí-
tésére vonatkozó alkalmassága valószínűsíthető, figyelembe véve
a kötelezően érvényesítendő gazdaság-  és kereskedelempolitikai
szempontokat [59. § (2)-(5)]. A belföldi székhelyű  (lakóhelyű)
ajánlattevők kizárása akkor megalapozott és lehetséges, ha - az
ebben az esetben kötelező - előminősítési  eljárás  eredményes.
Ha azonban a belföldiek szerződés teljesítésére való  alkalmas-
ságának felmérésére szolgáló előminősítés eredménytelen, és  az
ajánlatkérő új eljárást indít, köteles a külföldiek  részvételi
lehetőségét biztosítani.  Nemzetközi  szerződéseink  alapján  a
külföldi ajánlattevők közbeszerzési eljárásból való  kizárására
- meghatározott átmeneti időszak alatt - lehetőségünk van. Jól-
lehet az ajánlatkérőnek a javaslat által meghatározottan  beha-
tárolt döntésén múlik a versenynek a belföldiekre való korláto-
zása, ugyanakkor a kötelező előminősítési eljárás  lefolytatása
garantálja az ajánlatkérő döntése megalapozottságának  ellenőr-
zését.


         A tárgyalásos eljárás jellemzője, hogy a felek  szaba-
don tárgyalnak a szerződés feltételeiről, és  ennek  során  nem
érvényesülnek a javaslat ajánlati kötöttségre vonatkozó  szabá-
lyai. A tárgyalás során a Ptk.-nak  a szerződés létrejötte  kö-
rében rendezett ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályai irány-
adók, kivéve ha a felek másként rendelkeznek. A tárgyalásos el-
járásban - bizonyos esetek kivételével - szintén versenyhelyze-
tet kell teremtenie az ajánlatkérőnek.

         Tekintettel arra, hogy mindhárom eljárási fajta esetén
vannak azonos szabályok, a nyílt eljárás  keretében  meghatáro-
zott részletes eljárási normákat a meghívásos és a  tárgyalásos
eljárás során is megfelelően alkalmazni  kell,  figyelemmel  az
egyes eljárási fajták  általános  [26.  §],  illetve  részletes
(VIII-X. fejezet) szabályainak a nyílt eljárás rendelkezéseitől
való eltérésére.

                        A 28. §-hoz

         A közbeszerzések fontos piacot jelentenek a gazdálkodó
szervezetek számára. A közbeszerzési nyílt  eljárások  ajánlati
felhívással is indulhatnak, amikor az érintett  ajánlattevőknek
az ajánlati  felhívás  megjelenésétől  számított  meghatározott
időtartamon belül kell ajánlataikat elkészíteniük.  Fontos  te-
hát, hogy a közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként érdekel-
tek idejében (minden év március hó végéig) megfelelő tájékozta-
tást kapjanak az adott évre tervezett közbeszerzésekről. Az ér-
tékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű éves  tervezett  köz-
beszerzésekről az ajánlatkérő - hirdetmény közzététele útján  -
tájékoztathatja az érintetteket. Az előzetes  összesítés  elké-
szítése nem kötelező, annak csak tájékoztató szerepe van, így a


közzétett tervezett beszerzés nem vonja maga után az  eljárások
kötelező lefolytatását, továbbá az előzetesen  közzé  nem  tett
beszerzések is lebonyolíthatók.

                         A 29-30. §-okhoz

         A közbeszerzési eljárás  nyilvánossá,  ellenőrizhetővé
tételét segíti elő az eljárás menetének, elsősorban  megindítá-
sának, eredményének, az egyes eljárási cselekményeknek, illetve
a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati  eljárás  során  a
Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseinek közzététele.   A  köz-
beszerzésekkel kapcsolatos információkat célszerű egy új -  kü-
lön erre a célra létrehozott - lapban közzétenni. Az új lap,  a
Közbeszerzési Értesítő kiadása a  Közbeszerzések  Tanácsának  a
feladata [15. § (1) bek. i) pont]. A Közbeszerzési  Értesítőben
történő közzétételhez, illetve az előírt közzététel elmaradásá-
hoz fűződnek egyedül a közzététel jogkövetkezményei.

         A javaslat különböző tartalmú hirdetményekről  rendel-
kezik, így a hirdetmény lehet: előzetes összesített  tájékozta-
tó, ajánlati felhívás, részvételi felhívás, tájékoztató az  el-
járás eredményéről, illetve más,  a  javaslatban  előírt  egyéb
közlemény. Kizárólag a javaslatban meghatározott  hirdetmények,
valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai és a Tanács
ajánlásai és a minősített ajánlattevők jegyzéke tehetők   közzé
az Értesítőben [15. § (1) bek. d), i) pont].

         A Tanács az általa meghatározott rendszerességgel adja
ki az Értesítőt [15. § (1) bek. i) pont], a kézhezvett  hirdet-
ményeket lehetőleg a legrövidebb időn belül  kell  közzétennie,
mivel a hirdetményben megjelölt határidők az Értesítő  megjele-
nését követő napon kezdődnek. A közzététel költségét annak kell
viselnie, akit a hirdetmény közzétételére a javaslat kötelez.


         Tekintettel arra, hogy külföldi székhelyű  (lakóhelyű)
ajánlattevők részvételével is folyhat közbeszerzési eljárás,  a
javaslat a külföldi lapokban történő közzététel  esetére  -  az
ajánlattevők  esélyegyenlőségének  biztosítása  érdekében - két
tiltó rendelkezést is tartalmaz. Egyrészt, ha a hirdetmény kül-
földi lapban is közzétételre kerül, a hirdetmény a Közbeszerzé-
si Értesítőben a külföldre történő  feladás  előtt  nem  tehető
közzé. Másrészt a külföldön és az Értesítőben közzétett hirdet-
mények egymásnak ellentmondó vagy  egymástól  eltérő  adatokat,
tényeket nem tartalmazhatnak [30. §].

                          A 31. §-hoz

         Az ajánlatkérő nevében eljáró személyekkel kapcsolato-
san különböző természetű szabályokat tartalmaz a javaslat. Egy-
részt a közbeszerzési eljárás megalapozottságát, szakszerűségét
az ajánlatkérő részéről úgy kívánja  előmozdítani  a  javaslat,
hogy a kiírás és az értékelés során nevében eljáró, illetve  az
eljárásba bevont személyektől  megfelelő  szakértelmet  követel
meg. Ezen követelményekre tekintettel kell az ajánlatkérőnek  -
többek között a közbeszerzés tárgyának jellegére,  bonyolultsá-
gára is figyelemmel - meghatároznia, hogy az ajánlati felhívás,
a részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése,  va-
lamint az elbírálás során nevében ki járjon el (akár  szerveze-
tén belül, akár pl. megbízás alapján \"külső\" szakértő,  szerve-
zet bevonásával).

         A javaslat az ajánlatkérő számára  csak  az  ajánlatok
elbírálása tekintetében írja elő, hogy legalább három tagú  bi-
zottságot kell létrehozni. A bizottság szakvéleménye elkészíté-
sével segíti, de nem kötelezi az ajánlatkérő nevében a  nyertes
ajánlattevőt kiválasztó, illetve az eljárást lezáró határozatot
hozó személyt.


         A javaslat nem rendelkezik arról, hogy az  ajánlatkérő
nevében ki  jogosult a közbeszerzési eljárást lezáró  határoza-
tot meghozni, mivel azt az ajánlatkérő szervezetekre  vonatkozó
jogszabályok, illetve a  szervezeti  és  működési  szabályzatok
rendezik.

         Másrészt - a közbeszerzési eljárás tisztasága, a  kor-
rupció kizárásának érdekében - a javaslat meghatározza az aján-
latkérő nevében eljáró, illetőleg az  eljárásba  bevont  szemé-
lyekkel kapcsolatos  szigorú  összeférhetetlenségi  szabályokat
is. Az összeférhetetlenségi szabályokat a kiírás, az  elbírálás
és a döntés során is érvényesíteni kell. Míg azonban az ajánla-
ti felhívás, a részvételi felhívás, illetve a dokumentáció  el-
készítése során a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos  gazdasági
tevékenységet végző összes gazdálkodó szervezettel  jogviszony-
ban, illetőleg a javaslatban meghatározott kapcsolatban állókat
indokolt az eljárásból kizárni, addig az elbíráláskor, valamint
a döntés során elegendő az ajánlattevőkkel és hozzátartozóikkal
összefüggésben az azonos kizáró okok meghatározása.

                          A 32. §-hoz

         A VII. fejezet a nyílt eljárás menetét szabályozza.  A
nyílt eljárás megindítása ajánlati felhívás közzétételével tör-
ténik, vagy előminősítési eljárás meghirdetésével. Az  ajánlat-
kérő akkor indíthatja meg a közbeszerzésre  irányuló  eljárást,
ha rendelkezik a szerződés megkötésének  feltételeivel,  így  a
szükséges engedélyekkel és a szerződés  teljesítését  biztosító
anyagi fedezettel. Ha az ajánlatkérőnek az eljárás megindítása-
kor az anyagi fedezet  nem  áll  rendelkezésére,  biztosítékkal
kell bírnia arra vonatkozóan, hogy a teljesítés időpontjában az
anyagi fedezet rendelkezésre áll.


                        A 33-35. §-okhoz

         Az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívás tartalmát a ja-
vaslat rendelkezései és a  javaslat  mellékletét  képező  minta
alapján kell meghatároznia. A felhívás tartalmának kialakítása-
kor kettős alapkövetelménynek kell eleget tennie az  ajánlatké-
rőnek: egyrészt a felhívás alapján  az  ajánlattevők  megfelelő
ajánlatot tudjanak tenni, másrészt egyenlő  esélyük  legyen  az
ajánlattételben. Az esélyegyenlőségi alapelv megsértésének  ti-
lalmát további két rendelkezés is tartalmazza az ajánlati  fel-
hívással összefüggésben [40. § (5) bek., 41. § (2) bek.].

         Az ajánlati felhívás egyes kötelező és lehetséges tar-
talmi elemeiről a javaslat külön is rendelkezik. Az  ajánlatké-
rőnek a felhívásban meg kell határoznia az  ajánlattevő  pénzü-
gyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolási módját, to-
vábbá az általa választott elbírálási szempontot.  Az  igazolás
módját az ajánlatkérő kizárólag a javaslatban felsorolt  eszkö-
zök alapján határozhatja meg [44. §].

         A javaslat szerint az ajánlati felhívásban, illetve  a
dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatok
elbírálása kétféle szempont szerint történhet: vagy  a  legala-
csonyabb összegű  ellenszolgáltatással  járó  ajánlat  vagy  az
összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet  a  cél.
Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot  kí-
vánja kiválasztani, az ennek megítélésére szolgáló szempontokat
és azok fontossági sorrendjét is meg kell határoznia az ajánla-
ti felhívásban.

         Az összességében  legelőnyösebb  ajánlat  megítélésére
szolgáló szempontok alapvetően kétfélék lehetnek. Egyfelől  vo-
natkozhatnak a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre,


az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés  egyéb  körülmé-
nyeire [34. § (3) bek.]. Másrészt az ajánlatkérő  olyan  makro-
gazdasági szempontok érvényesülését elősegítő  feltételeket  is
meghatározhat, melyeket teljesítő ajánlatot - az ajánlati  fel-
hívásban meghatározott módon -  előnyben  részesít  nemcsak  az
összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál,  hanem  az
egyébként egyenértékű ajánlatok közötti  választásnál  is  [35.
§].

         A makrogazdasági szempontok  tekintetében  a  javaslat
taxatív felsorolást ad, ezek a szempontok a  következők  lehet-
nek: a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítése  (be-
leértve a munkahelyteremtés ösztönzését), az elmaradott  térsé-
gek fejlesztése, a környezet védelme és a kis- és  középvállal-
kozások részvételi esélyének növelése. Ezen szempontok érvénye-
sítése nemzetközi szerződéseinkkel,  a nemzetközi  gyakorlattal
összhangban van.  A  javaslat  ezen  szempontok  érvényesítését
azért nem teszi kötelezővé (s  így  sorrendiséget  sem  határoz
meg), mert e szempontok egy része - a  közbeszerzési  gazdaság-
és kereskedelempolitikai koncepció alapján - a javaslat  erejé-
nél fogva kötelező  előnybenrészesítési szempontokként - az 59.
§ (2)-(5) bekezdése szerint - az ajánlati felhívás részét képe-
zik [35. § (2) bek.]. Ezen szempontok tehát akkor  is  érvénye-
síthetők, ha a javaslat nem teszi alkalmazásukat az 59. §  sze-
rint kötelezővé.

                          A 36. §-hoz

         A javaslat szerint több ajánlattevő közösen  is  tehet
ajánlatot. Az ajánlatkérő - az ajánlati felhívásban meghatároz-
va - a közös ajánlattevő nyertesektől megkövetelheti  gazdasági
társaság létrehozását, ha az a szerződés teljesítése  érdekében


indokolt. A közös ajánlat megtételének feltételeként  gazdasági
társaság létrehozása azonban nem határozható meg, hiszen a meg-
felelő teljesítés érdekében csak a nyertes együttes  ajánlatte-
vőkkel szemben indokolt ezen követelmény  érvényesítése.  Ez  a
szabály ugyanakkor nem zárja ki azt,  hogy  az  ajánlatkérő  az
ajánlati felhívásban  előírja  az  együttes  ajánlattevőknek  a
szerződés teljesítése érdekében történő együttműködésükre,  an-
nak formájára vonatkozó  megállapodás  vagy  szándéknyilatkozat
csatolását.

         A gazdasági társaság  létrehozásával  kapcsolatos  mu-
lasztás lehetséges jogkövetkezményét, a  szerződés  ajánlatkérő
részéről történő felmondását a 74. § (1) bekezdése tartalmazza.

                        A 37-38. §-okhoz

         Az ajánlati felhívás keretében nem mindig lehetséges a
szükséges részletes szerződési feltételeket meghatározni. Ilyen
esetben  az  ajánlatkérő részletes szerződési feltételeket tar-
talmazó dokumentációt készít, és az ajánlati  felhívásban  kell
meghatároznia a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját,
határidejét, annak beszerzési helyét és  pénzügyi  feltételeit.
Az ajánlatkérő dönthet arról, hogy a  dokumentációt  ellenérték
fejében vagy ingyenesen adja,  illetve,  hogy  a  dokumentációt
csak a megadott helyen lehet átvenni vagy azt postán is megkül-
di az ajánlattevőknek.

         Dokumentáció készítése esetén  az  ajánlati   felhívás
akkor tehető közzé, ha a közzététel időpontjában és azután is a
dokumentáció rendelkezésre áll [37. §].


         Az ajánlattevő megfelelő, megalapozott ajánlata  elké-
szítéséhez - elsősorban az ajánlati felhívás és a  dokumentáció
értelmezésére szorítkozó - tájékoztatást kérhet az ajánlatkérő-
től. A kiegészítő tájékoztatás kérése, illetve  megadása  során
is az ajánlattevők esélyegyenlősége  elvével  összhangban  kell
eljárni. Ennek az elvnek kell érvényesülnie, mikor az  ajánlat-
kérő meghatározza a tájékoztatás nyújtásának módját.

         A dokumentáció terjedelmét és a  helyszíni  ellenőrzés
szükségességét figyelembe  kell  vennie  az  ajánlatkérőnek  az
ajánlattételi határidő meghatározásakor, illetve módosításakor.
Ez a szabály elősegíti az ajánlattételi határidőnek  - a javas-
latban előírt minimum tartamán túli - a közbeszerzés  tárgyára,
az ajánlattétel  összetettségére  figyelemmel,  differenciáltan
történő meghatározását [38. §].

                          A 39. §-hoz

         Az ajánlattevő szerződésszerű  teljesítésének  gyakori
feltétele a harmadik személyekkel kötött szerződéseinek a másik
fél részéről történő megfelelő teljesítése. Ezért az ajánlatké-
rő a dokumentációban vagy az ajánlati  felhívásban  előírhatja,
hogy az ajánlattevő határozza  meg  a  szerződés  azon  részét,
mellyel összefüggésben  harmadik  személlyel  szerződést  kíván
kötni.

                          A 40. §-hoz

         Az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattétel érdekében  kö-
teles - a közbeszerzés tárgyának jellegétől  is  függően  -  az
ajánlati felhívásban  vagy  a  dokumentációban  a  közbeszerzés
tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást  adni.  A  műszaki

leírás tartalmazza az ajánlatkérő elvárásait, pl. a  közbeszer-
zés tárgyával kapcsolatos műszaki és minőségi követelmények,  a
megfelelőség tanúsítása és  ellenőrzése,  a  minőségbiztosítási
rendszer tanúsítása tekintetében.

         A műszaki leírás főszabályként csak jogszabályba  fog-
lalt vagy jogszabály alapján kiadott műszaki előírásra, illetve
nemzeti szabványra hivatkozással határozható meg. Ettől a  sza-
bálytól az ajánlatkérő csak a  javaslatban  taxatíve  felsorolt
tények, körülmények fennállása esetén térhet el, aminek az  in-
dokát az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban  meg  kell
adnia.

         A közbeszerzés tárgyának meghatározásakor is  érvénye-
sülnie kell az ajánlattevők esélyegyenlőségének.

                          A 41. §-hoz
                     
         A javaslat nem teszi kötelezővé az ajánlati biztosíték
kikötését. Ha az ajánlatkérő  ajánlati  biztosítékhoz  köti  az
ajánlattételt, erről az ajánlati felhívásban kell rendelkeznie.
Az ajánlati felhívásban emellett meg kell  határozni a biztosí-
ték rendelkezésre bocsátásának legkésőbbi időpontját, módját és
mértékét. Az ajánlattevőnek  kell  -  ajánlata  érvényességének
egyik feltételeként [52. § (2) bek. c) pont] - igazolnia,  hogy
a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.

         Az ajánlattétel biztosítékhoz való kötése azt  a  célt
szolgálhatja, hogy csak komoly szándékú  ajánlattevők  vegyenek
részt az eljárásban. Az ajánlatkérő számára szolgáló biztosíté-
kot ugyanis az ajánlattevő elveszíti, ha ajánlati kötöttségének
ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a  szerződés  megkötése
érdekkörében felmerült más  okból hiúsult meg [50. § (3) bek.].

Ugyanakkor az ajánlati biztosíték mértéke nem  állapítható  meg
oly módon, hogy az ajánlattevők indokolatlan és hátrányos  meg-
különböztetését okozza. A Ptk. 320. §-ának (2) bekezdése  alap-
ján a túlzott mértékű ajánlati biztosíték (bánatpénz)  összegét
a bíróság mérsékelheti.

         Az ajánlati biztosítékkal kapcsolatos jogok és kötele-
zettségek további szabályait az 50. § (3) bekezdése és a 60.  §
(3) bekezdése tartalmazza.

                          A 42. §-hoz

         Az előminősítési eljárás alkalmazásának vannak kötele-
ző és lehetséges esetei. Az ajánlatkérő a nyílt eljárást előmi-
nősítési eljárással is indíthatja. Két esetben azonban kötelező
előminősítést tartani: egyrészt, ha az ajánlatkérő a nyílt  el-
járásban való részvételből a külföldi  ajánlattevőket  kizárja,
másrészt a külön meghatározott értékhatárt [95. § (1)  bek.  e)
pont]  elérő vagy meghaladó értékű építési beruházás esetén.

         Az előminősítési eljárás célja, hogy a  nyílt  eljárás
későbbi szakaszában csak a teljesítésre pénzügyi, gazdasági  és
műszaki szempontból alkalmas jelentkezők tegyenek ajánlatot. Az
előminősítési eljárásban tehát az ajánlatkérő  nem  kérhet,  az
ajánlattevő pedig nem tehet ajánlatot.

         Meghívásos és tárgyalásos eljárás során külön előminő-
sítési eljárás alkalmazási lehetőségéről azért nem  rendelkezik
a javaslat, mert  ezen  eljárásra  jelentkezők  kiválasztásának
alapja ugyanaz, mint az előminősítés esetén  [67. §  (4)  bek.,
és 71. § (3) bek.].


         Az előminősítési eljárás eredményét közzé kell  tenni,
a kiválasztott jelentkezőket pedig az ajánlatkérő  egyidejűleg,
közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre.

                        A 43-44. §-okhoz

         Az ajánlattevő érvényes ajánlatának egyik legfontosabb
feltétele, hogy - az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentá-
cióban meghatározott - tartalmi és formai követelményeknek meg-
feleljen, illetve csatolja a javaslat  alapján  az  ajánlatkérő
által meghatározott igazolásokat [41. § (1)  bek.,  43.  §  (2)
bek., 46. § (2) bek., 52. § (2) bek. d) pont].

         Az ajánlat tartalmának lényeges része  az  ajánlattevő
kifejezett nyilatkozata az ajánlati  felhívás  feltételeire,  a
szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás  összegére.
Ennek hiányában ugyanis a szerződés nem jöhet létre [62. §, il-
letve a Ptk. 205. § (1)-(2) bek.].

         A javaslat taxatív módon felsorolja a szerződés telje-
sítéséhez az ajánlatkérő részéről szükséges pénzügyi és  gazda-
sági, valamint a  műszaki  alkalmasság  igazolásának  különböző
módjait. Az ajánlatkérő kizárólag ezek közül írhat elő egy vagy
több igazolási módot az ajánlati felhívásban [44. §].

                          A 45. §-hoz

         Az ajánlattevőnek joga van az ajánlatában közölt üzle-
ti titok nyilvánosságra hozatalának megtiltására. A javaslat  -
tágan, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló tör-
vényben foglaltakkal  egyezően  -  értelmezi  az  üzleti  titok

fogalmát: üzleti titok az ajánlattal összefüggő gazdasági tevé-
kenységhez kapcsolódó minden olyan tény,  megoldás  vagy  adat,
amelynek titokban maradásához az  ajánlattevőnek  méltányolható
érdeke fűződik. Tekintettel azonban az eljárás nyilvános jelle-
gére, az ajánlatok felbontásakor azok legfontosabb  adatai  is-
mertetésének szükségességére [51. § (3) bek.],  az  ajánlattevő
nem tilthatja meg nevének, székhelyének (lakóhelyének), az  ál-
tala kért ellenszolgáltatásnak és a teljesítési  határidőnek  a
nyilvánosságra hozatalát. Az ajánlatok ezen adatokon túli, fel-
bontáskori ismertetését ugyanakkor - az üzleti titok tág értel-
mű fogalma alapján - megtilthatja, figyelemmel pl. a felbontás-
kor jelenlévő személyek  (konkurrens  ajánlattevők)  lehetséges
körére. Az üzleti titokkör további -  az  eljárásban  született
döntés kihirdetéskori és az utáni - szűkítését a 61. § (3)  be-
kezdése tartalmazza.

                          A 46. §-hoz

         A javaslat meghatározza azokat a tényeket, körülménye-
ket, melyek fennállása esetén az ajánlattevő nem vehet részt az
eljárásban, tehát a javaslatnál fogva ki van zárva az  ajánlat-
tételből. A kizárás alapja a szerződésszegés veszélye -  egyfe-
lől az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági alkalmatlansága, illető-
leg a megfelelő anyagi fedezet hiánya okán [46. § (1) bek.  a),
b) pont], másfelől üzletvitele körében vagy korábbi  közbeszer-
zési eljárás során elkövetett és jogerős határozatban  megálla-
pított jogszabálysértő  magatartása,  illetve  szerződésszegése
alapján [46. § (1) bek. c), d), e) pont].

         Az ajánlattevőnek kell -  az  ajánlatához csatoltan  -
írásbeli nyilatkozatot tennie arról, hogy  nem  esik  a  kizáró
okok hatálya alá.


                        A 47-49. §-okhoz

         Az ajánlattételi határidő nemcsak az ajánlatok  időben
történő benyújtása révén meghatározó pontja a közbeszerzési el-
járásnak, hanem e határidő lejárta előtti és utáni, mindkét fél
oldalán meglévő különböző jogok és kötelezettségek miatt is.

         A javaslat az ajánlattételi határidő minimum  tartamát
határozza meg. Nyílt eljárásban az  ajánlattételi  határidő  az
ajánlati felhívás közzétételétől számított 40  napnál  rövidebb
időtartamú nem lehet. E szabály alapján az ajánlatkérő határoz-
za meg az ajánlati felhívásban az ajánlattételi  határidőt.  Az
ajánlattételi határidőt meghosszabbítani lehet,  de  rövidíteni
nem. Az ajánlattételi határidő  meghosszabbításának  feltétele,
hogy az indokolt legyen, első alkalommal kerüljön rá sor, és az
eredeti határidő lejárta előtt az ajánlatkérő a   meghosszabbí-
tást hirdetményben tegye közzé.

         Az ajánlattételi határidőnek alkalmasnak  kell  lennie
arra, hogy a megadott időtartam alatt megfelelő ajánlatokat le-
hessen tenni, másfelől - meghosszabbítása korlátozásával  -\"ki-
számíthatónak\" kell lennie, mivel ez a kezdő napja az elbírálá-
si, valamint a szerződéskötési  határidő  lejárta  számításának
[47. §].

         Az ajánlattételi határidő lejárta előtt az ajánlatkérő
módosíthatja a  szerződés feltételeit,  illetve  visszavonhatja
ajánlati felhívását. Ennek feltétele,  hogy  szándékát  hirdet-
ményben hozza nyilvánosságra. Módosítás esetén - az  ajánlatté-
teli határidő tartamára vonatkozó szabály szerint - új  határi-
dőt kell megállapítani. A javaslat arra az esetre, ha  a  felek
az ajánlattételi határidő lejárta előtt vonják vissza  ajánlati
felhívásukat, illetve ajánlatukat, egyetlen kötelezettséget  ír


elő: az ajánlatkérőnek a dokumentáció ellenértékét, az ajánlat-
tevőnek pedig a dokumentációt kell visszaadnia, ha a dokumentá-
ció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt [48.§].

         Az ajánlattételi határidő lejárta előtt az ajánlattevő
is módosíthatja, illetve visszavonhatja ajánlatát anélkül, hogy
annak bármilyen jogkövetkezménye lenne. Az  ajánlati  kötöttség
az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik [49. §].

                          Az 50. §-hoz

         A Ptk. 211. §-ának (2) bekezdése alapján jogszabály az
ajánlati kötöttség idejét a Ptk.-ban foglaltaktól  eltérően  is
szabályozhatja. A javaslat szerint  az  ajánlati  kötöttség  az
ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban  előre  meghatározott
elbírálási időpontot követően legalább 30 napig  tart,  kivéve,
ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy  egyik  ajánlattevővel
sem kíván szerződést kötni. Építési beruházás esetén  az  aján-
lattevő az elbírálási időpontot követően legalább 60 napig  van
kötve ajánlatához. Az ajánlati kötöttség elbírálás, döntés utá-
ni 30, illetve 60 napig tartó idejének meghatározását az  indo-
kolja, hogy a 62. § (2) bekezdés szerint - ha a döntést követő-
en külön szerződés megkötésére kerül sor -  a  szerződést  ezen
határidőkön belül kell megkötni. A szerződés megkötése  határi-
dejének lejártáig - a fent említett kivétellel - az ajánlattevő
kötve van ajánlatához.

         Az  ajánlattevő  ajánlati  kötöttségének  ideje  alatt
ajánlatát nem módosíthatja, még az ajánlatkérő hozzájárulásával
sem [49. § (2) bek.]. Ha az  ajánlattevő  ajánlatát  kötöttsége
alatt visszavonja, vagy a szerződés megkötése  az  érdekkörében


felmerült okból hiúsult meg, a javaslat szankcióként a biztosí-
ték elvesztését írja elő, ami az  ajánlatkérőt  illeti  meg.  A
szerződés megkötésének meghiúsulása esetén az ajánlattevő  nem-
csak felróható magatartása esetén veszíti  el  a  biztosítékot,
hanem ha érdekkörében felmerült bármely okból maradt el  részé-
ről a szerződéskötés. A biztosíték egyébként visszajár, kivéve,
ha az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosí-
tó mellékkötelezettséggé válik.

                       Az 51-54. §-okhoz

         Az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az  ajánlatté-
teli határidő lejárta napján kell felbontani. A felbontás  idő-
pontját és helyét az  ajánlatkérőnek  az  ajánlati  felhívásban
pontosan meg kell határoznia. Az ajánlattételi határidő lejárta
napján történő felbontás célja, hogy a határidő  eltelte  utáni
visszaélések veszélyét kiküszöbölje.

         A javaslat - a nyilvánosság elvére figyelemmel -  meg-
határozza azon személyek körét, kiknek jelenléte a felbontásnál
megengedett. Nemcsak az ajánlatkérő, az általa meghívott szemé-
lyek és az ajánlattevők lehetnek jelen a  felbontás  aktusánál,
hanem az ajánlattevők által meghívott személyek, valamint -  az
eljárás tisztasága elvének követése érdekében - a Tanács tagjai
vagy az általuk meghívott személyek is. Közbeszerzéshez közpon-
ti  költségvetési  támogatásban  részesülő  ajánlatkérő  esetén
jogszabály kötelezővé teszi meghatározott személyek  jelenlétét
a felbontásnál. A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről
szóló 1994. évi CIV. törvény 19. §-ának (7) bekezdése  értelmé-
ben az új címzett és céltámogatással megvalósuló  helyi  önkor-
mányzati beruházások körében a 2 millió Ft értékhatárt meghala-
dó beszerzések esetén a versenytárgyalási ajánlatok felbontásá-
ra meg kell hívni a beruházás finanszírozását lebonyolító  pén-
zintézetet.


         Az ajánlatok  felbontásakor  egyrészt  az  ajánlattevő
nevét, székhelyét (lakóhelyét),  az általa kért ellenszolgálta-
tást és az általa vállalt teljesítési határidőt kell  ismertet-
ni. A felbontás nyilvános jellege ugyanakkor szükségessé  teszi
az ismertetés meghatározott ajánlati részekre történő  korláto-
zását az eljárás ezen szakaszában. Másrészt  az  ajánlatkérő  -
amennyiben a felbontáskor egyértelműen megállapítható -  megne-
vezi azon ajánlatokat, melyek érvénytelenek.  Már  felbontáskor
meg lehet állapítani az érvénytelenséget, ha  az  ajánlattételi
határidő lejárta után nyújtották be az ajánlatot, vagy ha - pl.
a külföldiek eljárásból való kizárásával  meghirdetett  eljárás
esetén - ajánlattételre nem jogosult külföldi nyújtott be aján-
latot, továbbá, ha az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot  nem
bocsátotta rendelkezésre, vagy az ajánlat - pl. a  kért  ellen-
szolgáltatás meghatározásának hiányában  -  nem  felel  meg  az
ajánlati felhívásban, illetve a  dokumentációban  meghatározott
feltételeknek [52. §].

         Az ajánlatkérő a felbontás utáni értékelési szakaszban
is észlelheti az ajánlat érvénytelenségét, különösen  az  aján-
lattevő személye, illetve  az  ajánlatkérő  feltételeinek  való
megfelelés kérdése tekintetében. Az ajánlatkérőnek  az  eljárás
bármely szakaszában ki kell zárnia az eljárásból azt  az  aján-
lattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be aján-
latát, vagy ezen kizáró okok az eljárás alatt  következtek  be,
vagy ha hamis adatot szolgáltatott [53. §].

         Az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvény-
telen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az  ajánlatkérő-
nek jegyzőkönyvet kell készítenie. A  jegyzőkönyv  közjegyzővel
történő hitelesítését a javaslat nem teszi  kötelezővé,  figye-
lemmel a Tanács tagjai  vagy  az  általuk  meghívott  személyek

felbontásnál való részvételi lehetőségére is. A jegyzőkönyv  az
eljárás eredményéről való tájékoztató elkészítésének alapját is
képezi [54. §].

                       Az 55-58. §-okhoz

         Az ajánlatok elbírálásának határidejét a javaslat meg-
határozza, tekintettel arra, hogy az ajánlattevő  ajánlati  kö-
töttségének idejét az ajánlatkérő egyoldalúan  ne  határozhassa
meg. Az ajánlatokat a felbontástól számított  legrövidebb  időn
belül, de legkésőbb 30 napon belül kell elbírálnia az  ajánlat-
kérőnek. Építési beruházások esetén - tekintettel a  beruházás,
az ajánlatok összetettségére  - a határidő 60 nap. Az  ajánlat-
kérő indokolt esetben egy alkalommal 30  nappal  meghosszabbít-
hatja az elbírálási határidőt. Ennek feltétele - a  meghosszab-
bítás indokának megjelölésével - hirdetmény közzététele az ere-
deti határidő lejárta előtt. Ebben az esetben az ajánlatoknak a
meghosszabbított elbírálási határidő lejártát követő 30 (építé-
si beruházás esetén 60) napig tartó kötöttséggel való  fenntar-
tására kérheti fel az ajánlattevőket - hirdetményben - az aján-
latkérő. Ha az ajánlattevő eltérő nyilatkozatot nem tesz, aján-
lati kötöttségének ideje a javaslat szerint meghosszabbodik.

         Az ajánlatkérő részéről az elbírálási  határidő  elmu-
lasztása az eljárást eredménytelenné teszi, aminek jogkövetkez-
ményét a javaslat 60. §-ának (2)-(3) bekezdése tartalmazza [55.
§].

         Az ajánlatok értékelése, elbírálása a  34.  §  (1)-(2)
bekezdés  szerint  meghatározott  szempont  alapján  történhet.


Eközben az ajánlatkérőnek mindig meg kell vizsgálnia  az  aján-
lattevők szerződés teljesítésére való - 44. § szerint igazolt -
pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, aminek  során  az
igazolások eredetiségét is ellenőrizheti [56. §].

         Az ajánlat tartalma nem egyértelmű  részeinek  tisztá-
zása érdekében az ajánlatkérő felvilágosítást kérhet  az  aján-
lattevőktől. Az ajánlatkérő részéről - az ajánlati felhívás,  a
dokumentáció tartalmáról - történő kiegészítő tájékoztatás sza-
bályaihoz hasonlóan (38. §), az ajánlattevő értelmező, pontosí-
tó válasza sem sértheti az ajánlattevők esélyegyenlőségének el-
vét.

         Ha az ajánlat ésszerűtlenül  alacsony  ellenszolgálta-
tást tartalmaz, az ajánlatkérő ezen az alapon az ajánlatot  nem
vetheti el, hanem  írásban kell kérnie az alacsony ár  magyará-
zatát [57. §].

         Az ajánlatkérőnek kizárólag az ajánlatok  elbírálására
és az azok közül kiválasztott ajánlat alapján  történő  szerző-
déskötésre van joga. Az ajánlatok ettől eltérő célú  felhaszná-
lásáról az ajánlattevővel külön meg kell állapodnia [58. §].

                          Az 59. §-hoz
                 
         Az ajánlatkérő csak azzal  az  ajánlattevővel  kötheti
meg a szerződést, aki az általa - a  34.  §  (1)-(2)  bekezdése
alapján - választott elbírálási szempont szerint  legkedvezőbb,
az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott fel-
tételeknek eleget tevő ajánlatot tette. A szerződési  szabadság
korlátozását jelenti - a  kötelező  előzetes  versenyeztetéssel


összefüggésben - az a szerződés tartalmára kiható szabály,  mi-
szerint  a  köz érdekében  csak  a legkedvezőbb ajánlatot tevő-
vel - ajánlata szerint - lehet szerződést kötni, illetve,  hogy
nemzetgazdasági érdekekre tekintettel  az  értékelés  során  az
ajánlatkérőnek kötelező  előnybenrészesítési  szabályokat  kell
érvényesítenie.

         A közbeszerzésekkel kapcsolatos gazdaság- és  kereske-
delempolitikai koncepció ún. piacvédelmi részét, a nemzetgazda-
sági érdekek mentén meghatározott kötelező  előnybenrészesítési
szabályokat a javaslat 59. §-ának (2)-(5) bekezdése - a  26.  §
(3) bekezdésében és a 35.§ (1) bekezdésében foglaltakon  túl  -
tartalmazza. A koncepció lényege, hogy a hazai ipar  erősítése,
a hazai foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítése  ér-
dekében a preferencia alapját  a  közbeszerzés  tárgyát  képező
termék származása, illetve a közbeszerzés teljesítéséhez igény-
bevett belföldi munkaerő - építési beruházás esetén -  a  hazai
alvállalkozók foglalkoztatása képezi. Ennek értelmében a  hazai
termékek, illetőleg a hazai munkaerő számára a  versenyben  ár-
preferenciát kell biztosítani: ha az ajánlat szerint a  belföl-
dön foglalkoztatottak által előállított érték  az  árubeszerzés
tárgya értékének 50 %-át meghaladja, az árra vonatkozó  ajánla-
tot -legfeljebb 10 %-os mértékű eltérés esetén - egyenértékűnek
kell tekinteni. Ez a preferencia mind az árubeszerzés, mind  az
építési beruházás esetén fennáll, ez utóbbiaknál az építési be-
ruházás részét képező árubeszerzés, illetve alvállalkozói szer-
ződések értékét kell az 50 %-os \"hazai tartalom\" számítása  te-
kintetében alapul venni. A  belföldön  foglalkoztatottak  által
előállított értéket 50 % feletti mértékben tartalmazó ajánlatok
közül pedig előnyben kell részesíteni azt az  ajánlatot,  amely
alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték a
legmagasabb.


         Az áru származására vonatkozó tényt a gazdasági  kama-
rák által kiállított származási bizonyítvánnyal kell  az  aján-
latkérőnek igazolnia. A gazdasági kamarákról  szóló  1994.  évi
XVI. törvény 27. §-ának c) pontja szerint ugyanis  a  gazdasági
kamarák feladata többek között az, hogy az árukra     vonatkozó
származási igazolásokat,  bizonyítványokat  és  a  kereskedelmi
forgalomban szükséges más okmányokat állítanak ki, illetve  hi-
telesítenek.

         A javaslat további - az egyenértékű ajánlatok esetében
- kötelező  előnybenrészesítési  szabályt  határoz  meg,  ha  a
nyertes ajánlat az előző preferenciák alapján nem lenne  megál-
lapítható. A környezet védelme érdekében elő kell  mozdítani  a
környezetbarát védjegyhasználattal rendelkező termékek  gyártá-
sát. Ha e szempont alapján sem állapítható meg a nyertes  aján-
lat, a  javaslatnál fogva azt az ajánlatot kell előnyben része-
síteni, melynek  ajánlattevője  minőségbiztosítási  rendszerrel
rendelkezik, és ezt a  rendszert  bármely  nemzeti  rendszerben
akkreditált személy tanúsította. A tanúsított minőségbiztosítá-
si rendszer bevezetése az ajánlattevő részéről elősegíti a biz-
tonságos, megfelelő minőségű termékek előállítását.

         Az 59. § (2)-(5) bekezdésének az elbíráláskor alkalma-
zandó szabályait - tekintettel azok kötelező érvényesítésére  -
az ajánlati felhívás részévé kell tenni [35. § (2) bek.].

                          A 60. §-hoz

         Ha a közbeszerzési  eljárás  befejezéseként  szerződés
megkötésére nem kerül sor, az eljárás eredménytelen. Az eljárás
eredménytelenségének különböző okai lehetnek: az eljárás  során


nem érkezett ajánlat, kizárólag érvénytelen  ajánlatokat  nyúj-
tottak be, az összes ajánlattevőt ki kellett zárni  az eljárás-
ból, vagy az eljárás során történt jogsértés miatt  az  eljárás
érvénytelenítéséről született döntés.

         Eredménytelen az eljárás akkor is, ha egyik ajánlatte-
vő sem tett az ajánlati felhívásban  (dokumentációban)  foglal-
taknak - az ajánlatkérő részére - megfelelő ajánlatot.  E  sza-
bály értelmében egyfelől nem megfelelő az  ajánlat,  ha  az  az
ajánlati felhívásban (dokumentációban) meghatározott követelmé-
nyeknek nem tesz eleget. Másfelől ezen követelményeknek  megfe-
lelő ajánlatok kevésbé előnyösek  is  lehetnek  az  ajánlatkérő
számára. Ha az ajánlatkérőt szerződéskötési  kötelezettség  nem
terheli, nem köteles a nyertes ajánlattevővel [59. § (1) bekez-
dése] számára nem kedvező szerződést kötni.

         Eredménytelennek minősül az eljárás továbbá  abban  az
esetben is, ha az ajánlatkérő a meghatározott  határidőn  belül
(55. § (1)-(2) bek.) az ajánlatokat nem bírálja el. Az ajánlat-
kérő mulasztásának - felróhatóságától független -  jogkövetkez-
ménye, hogy az ajánlati biztosítékkal azonos összeg  megfizeté-
sére köteles, ha az  ajánlattevő  számára  az  eljárásban  való
részvételt  biztosíték adásához kötötte. Továbbá a dokumentáció
ellenérték fejében történő rendelkezésre bocsátása  esetén,  az
ajánlatkérő köteles az ellenértéket az ajánlattevőnek visszaad-
ni. Ez utóbbi  szabály akkor is alkalmazandó, ha az ajánlatkérő
egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el. Ugyanakkor az aján-
latkérő ajánlata elkészítése költségeinek megtérítését nem  kö-
vetelheti.


                         A 61. §-hoz

         A közbeszerzési eljárásban az  ajánlatok  elbírálására
vonatkozó döntést,  az eljárás eredményét nyilvánosan kell  ki-
hirdetnie  az ajánlatkérőnek. Míg a javaslat  felbontás  esetén
azon személyek körét határozza meg, akik a  felbontáskor  jelen
lehetnek, addig a döntés kihirdetése esetén az arra  kötelezően
meghívandó személyekről rendelkezik. A kihirdetésre az ajánlat-
tevőket és a külön jogszabályban meghatározott személyeket kell
az ajánlatkérőnek meghívnia,  a  kihirdetésen  jelen  nem  lévő
ajánlattevőket pedig a döntésről  haladéktalanul  írásban  kell
értesítenie.

         A döntés nyilvános kihirdetése alkalmával és azt köve-
tően az üzleti titok fogalma szűkül,  s  így  a  nyilvánosságra
hozható információk köre bővül. A közbeszerzési  eljárás  során
ugyanis az eljárás átláthatósága és  az  üzleti  titok  védelme
szabályainak összhangban  kell  állniuk.  Míg  felbontáskor  az
ajánlattevők üzleti érdekei védelme érdekében a  nyilvánosságra
hozható információk nagymértékben korlátozhatók, addig a  nyer-
tes ajánlattevő kiválasztását indokló, megalapozó tényeket, me-
goldásokat és adatokat már nem lehet titokként kezelni,  azokat
meg kell nevezni és nyilvánosságra kell hozni.

                          A 62. §-hoz

         A közbeszerzési eljárás eredményeként a közbeszerzésre
irányuló szerződés megkötésére kétféle módon  kerülhet  sor.  A
Ptk. 213. §-ának (1) bekezdésével összhangban - főszabályként -
a szerződés létrejön a jelenlevők között abban  az  időpontban,
amikor az ajánlatkérő az írásba foglalt döntését  kihirdeti  és


azt egyidejűleg az ajánlatkérőnek átadja; távollevők között pe-
dig akkor, mikor az ajánlatkérő írásba foglalt döntése az aján-
lattevőhöz megérkezik és azt igazoltan kézhez veszi.

         A szerződés létrejöttének időpontját azonban az  aján-
latkérő - az ajánlati felhívásban - eltérően is  megállapíthat-
ja.  Erre akkor kerülhet sor, ha a döntés alapján külön szerző-
dés megkötése szükséges, tekintettel a  közbeszerzés  tárgyának
összetettségére. Ebben az esetben is a szerződés  tartalmát  az
ajánlati felhívás, illetőleg a dokumentáció és az ajánlat  tar-
talmának megfelelően, írásban kell megállapítani. A  szerződés-
kötés határideje - az ajánlati kötöttség idejére is tekintettel
- a döntés kihirdetésétől számított 30, építési beruházás  ese-
tén 60 nap. Amennyiben erről az ajánlatkérő az ajánlati  felhí-
vásban külön nem rendelkezik, a főszabály érvényesül.

                        A 63-64. §-okhoz

         A közbeszerzési eljárás végén nemcsak az ajánlatok el-
bírálására vonatkozó döntést kell nyilvánosan kihirdetni, hanem
az eljárás eredményéről részletezőbb,  a  javaslat  mellékletét
képező minta szerinti hirdetményt is közzé kell tenni az  érde-
keltek és a köz tájékoztatása érdekében. Az eljárás  eredményé-
ről szóló tájékoztatót legkésőbb annak kihirdetésétől számított
15 napon belül kell az Értesítőben közzétenni.

         Az eljárás eredményének nyilvánosságra  hozatala  mel-
lőzhetővé teszi az eljárásban résztvevő ajánlattevők egyenkénti
írásbeli értesítését. Ugyanakkor az ajánlattevő kifejezett  ké-
relmére, a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül  az
ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt külön tájékoztatni  kizárá-
sának, vagy  ajánlata elutasításának, illetve az  előminősítési


eljárásban alkalmatlanná minősítésének indokairól és a  nyertes
ajánlattevő személyéről. Az ajánlatkérő ezen döntése indokát  a
jegyzőkönyv és az eljárás befejezésekor  a megadott minta  sze-
rint készített írásbeli összegezés adatai, megállapításai alap-
ján adja meg [63. §].

         Az egyes eljárások összegezését nem  kell  közzétenni,
azt az ajánlatkérő öt évig köteles őrizni, és a  Közbeszerzések
Tanácsa felhívására, annak rendelkezésére bocsátani. Az  össze-
gezés adatai, megállapításai az  érintettek  kérelmére  történő
tájékoztatáson túl bizonyítékul szolgálhat a jogorvoslati eljá-
rásban [64. § (1) bek.].

         Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési  értékhatár  feletti
éves  közbeszerzései  tekintetében  az  előírt  minta  szerinti
összegezést kell készítenie, amit a Tanácsnak kell  megküldeni.
Az éves összegezések segítséget nyújthatnak a Tanácsnak  a  ja-
vaslat szabályai érvényesülését figyelő, illetőleg a közbeszer-
zésekkel  kapcsolatos  jogszabályok  megalkotását,  módosítását
kezdeményező tevékenységében. Az éves összegezések feldolgozása
továbbá elősegítheti a mindenkori megfelelő \"éves\" közbeszerzé-
si értékhatárok megvonását, azok indokolt  módosítását  [64.  §
(2) bek.].

                          A 65. §-hoz

         A meghívásos közbeszerzési eljárásnak a másik két  el-
járási fajtától eltérő alapvető jellemzőit a javaslat általános
eljárási szabályai tartalmazzák  [26.  §  (1),  (2),  (4),  (6)
bek.]. A meghívásos eljárás  alkalmazásának  feltételeit  és  a
nyílt eljárástól eltérő menetét a VIII. fejezet szabályozza.


         A meghívásos eljárásban a verseny a  nyílt  eljárásnál
szűkebb ajánlattevői körben érvényesül:  az  ajánlatkérő  által
meghívottak vehetnek csak részt az eljárásban. A verseny szűkí-
tése azonban nem múlhat kizárólag az ajánlatkérő  diszkrecioná-
lis döntésén, ezért a javaslat meghatározza azt  a  két  felté-
telt, amelyek  fennállása esetén az ajánlatkérő meghívásos  el-
járást alkalmazhat. A javaslat szerint a korlátozottabb  körben
történő versenyeztetés olyan esetekben indokolt, amikor  -  ob-
jektív körülmények alapján előreláthatóan - a valódi verseny és
a szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevők részvétele  így
is biztosítható. A meghívásos eljárás bizonyos esetekben  költ-
ségkímélőbb megoldást jelenthet.

         A javaslat ezen szempontokra tekintettel  két  esetben
ad lehetőséget a meghívásos eljárás alkalmazására. Egyrészt, ha
- a közbeszerzés tárgyának sajátos  természete  miatt  -  eleve
csak korlátozott számú ajánlattevő alkalmas a szerződés  telje-
sítésére. Másrészt, ha a minősített ajánlattevők jegyzéke alap-
ján - a közbeszerzés tárgyára figyelemmel - legalább öt,  aján-
lattételre alkalmas minősített ajánlattevő van.

         A minősített ajánlattevők jegyzékét  a  Közbeszerzések
Tanácsa évente közzéteszi. A Tanács figyelemmel kíséri  a  köz-
beszerzési eljárás alapján megkötött  szerződések teljesítését,
és meghatározza a minősítési szempontokat [15. §  (1)  bek.  d)
pont].

         A meghívásos eljárás mindkét esetben - a meghívás biz-
tosítása miatt - a javaslat mellékletében meghatározott részvé-
teli felhívás közzétételével indul, az  eljárás  egyes  további
szabályai azonban - a két eset különbözőségéből adódóan - elté-
rőek.


                          A 66. §-hoz

         Abban az esetben, ha a közbeszerzés tárgyának  sajátos
természete miatt a  szerződés  teljesítésére  csak  korlátozott
számú ajánlattevő alkalmas, az ajánlatkérőnek a részvételi fel-
hívásban meg kell jelölnie  azokat, akiket a  teljesítésre  al-
kalmasnak tart és az ajánlattételre fel kíván hívni.  Az  aján-
latkérő által meghívásra kerülő  ajánlattevők  feltüntetését  a
hirdetményben az indokolja, hogy az eljárásban való részvételre
mindazok jelentkezhessenek, akik a szerződés teljesítésére - az
ajánlatkérő tudomása ellenére - szintén képesek. A javaslat 65.
§-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak esetén  ugyanis  az
ajánlatkérő értékítélete   helyességének  ellenőrizhetőségét  -
az eljárás tisztasága érdekében - garantálni kell.

         Az ajánlatkérő által megjelölteknek  és a  megjelölte-
ken kívül az eljárásban való részvételre jelentkezőknek a szer-
ződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági  és  műszaki
alkalmasságát egyaránt meg kell vizsgálnia  az  ajánlatkérőnek,
és az összes alkalmasnak minősítettet egyidejűleg, közvetlenül,
írásban fel kell hívnia ajánlattételre.  E  szabály  biztosítja
azt, hogy ha a 65. § (1) bekezdésének a)  pontjában  meghatáro-
zott feltétel nem áll fenn, mivel a szerződés teljesítésére al-
kalmas ajánlattevők nagy számban jelentkeztek, a meghívásos el-
járás - az ajánlattételre történő  kötelező  felhívás  révén  -
kvázi nyílt eljárássá \"alakul át\".

                          A 67. §-hoz

        Abban az esetben, ha a minősített ajánlattevők jegyzéke
alapján legalább öt, ajánlattételre alkalmas  minősített  aján-
lattevő van, a verseny  leszűkíthető  a  teljesítésre  alkalmas

minősített ajánlattevők körére, feltéve, hogy legalább öt aján-
lattevő részvétele biztosított.  A javaslat kimondja,  hogy  az
eljárásban való részvételre csak  minősített  ajánlattevők  je-
lentkezhetnek, valamint, hogy az ajánlatkérőnek   a  meghívásra
kerülők ajánlati felhívásban jelzett keretszámát úgy kell  meg-
határoznia, hogy az eljárásban legalább öt  ajánlattevő  verse-
nyeztetésére kerüljön sor.  A  javaslat  külön  kihangsúlyozza,
hogy a keretszámnak a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia  és
minden körülmények között biztosítania kell a valódi versenyt.

         Az ajánlatkérőnek a minősített ajánlattevők   esetében
is - a közbeszerzés tárgyára figyelemmel - meg kell  vizsgálnia
azok pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, és  e  szem-
pont alapján legfeljebb a megadott  keretszám  felső  határának
megfelelően kiválasztott ajánlattevőket hívja fel ajánlattétel-
re az ajánlatkérő.

         A keretszám javaslatnál fogva megállapított alsó hatá-
ra a szükséges versenyt biztosítja, míg a keretszám ajánlatkérő
által meghatározott felső határa a jelentkezők számára jelzi  a
versenyben való részvétel esélyét.

                        A 68-69. §-okhoz

         A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul. En-
nek alapján a részvételre történő jelentkezést határidőhöz kell
kötni. A részvételi határidőt az  ajánlatkérő határozza  meg  a
részvételi felhívásban a javaslat azon rendelkezésére tekintet-
tel, hogy az a felhívás közzétételétől számított 25 napnál  rö-
videbb időtartamú nem lehet. Az ajánlattételi határidő a meghí-
vásos eljárásban is 40 nap, e határidőt a nyílt eljárás  szabá-
lyától eltérően azonban az ajánlati felhívás  feladásától  kell
számítani [68. §].

         A meghívásos eljárásban már a részvételi felhívásra is
alkalmazni kell a nyílt eljárásban az ajánlati felhívás  tekin-
tetében előírtakat, nevezetesen: az  ajánlatkérő  a  részvételi
felhívást akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés megkö-
téséhez szükséges engedélyekkel  és  a  szerződés  teljesítését
biztosító anyagi fedezettel  vagy az arra vonatkozó biztosíték-
kal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelke-
zésre áll. Továbbá, mivel a részvételi felhívásnak része a  be-
szerzés tárgyának, mennyiségének megjelölése, a műszaki leírás-
ra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

         A meghívásos eljárásban az ajánlati felhívás egyidejű,
közvetlen,  írásban történő elküldésével meghívott ajánlattevők
tehetnek ajánlatot. Az ajánlati felhívás minimum tartalmát    a
javaslat - a részvételi felhívásban foglaltakat figyelembe véve
-a nyílt eljárás ajánlati felhívásának tartalmával egyezően ál-
lapítja meg [69. §].

                          A 70. §-hoz
          
         A tárgyalásos közbeszerzési eljárásnak a másik két el-
járási fajtától eltérő alapvető jellemzőit a javaslat általános
eljárási szabályai tartalmazzák [26. § (1), (5), (6)  bek.].  A
meghívásos eljárás alkalmazásának feltételeit és a nyílt  eljá-
rástól eltérő menetét a IX. fejezet szabályozza.

         A tárgyalásos eljárás a másik  két  eljárási  fajtától
nagymértékben eltér, mivel a szerződés  feltételeiről  a  felek
szabadon tárgyalnak,  minek során nincsenek  kötve  a  javaslat
ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályaihoz.


         A javaslat taxatív módon sorolja fel azokat a feltéte-
leket, melyek fennállása esetén tárgyalásos eljárást  alkalmaz-
hat az ajánlatkérő. A tárgyalásos  eljárás alkalmazása feltéte-
leinek indoka különböző.

         A nyílt vagy a  meghívásos  eljárás  eredménytelensége
esetén az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat,  ha  az
ajánlati felhívás feltételei változatlanok. Az eredménytelenség
azonban nem eredhet az elbírálás ajánlatkérő  részéről  történő
elmulasztásából vagy az eljárás alatti jogsértés miatt az eljá-
rás érvénytelenítéséből [60. § (1) bek. e), f) pont]. Az azonos
feltételekkel meghirdetett újabb nyílt vagy meghívásos  eljárás
esetleg ismételt eredménytelenségének elkerülése végett a  tár-
gyalásos eljárás alkalmazása megengedett, aminek során az aján-
latkérőnek lehetősége van  szűkebb  körben, az  ajánlattevőkkel
szabadon tárgyalva, az eredeti feltételeinek megfelelően megál-
lapodni.

         Tárgyalásos eljárást lehet tartani  akkor  is,  ha  az
ajánlatkérő egy előre meghatározott személlyel köt  szerződést.
A verseny mellőzésével történő szerződéskötésre három különböző
esetben kerülhet sor. Egyrészt, ha  a  szerződés  teljesítésére
kizárólag egy meghatározott személy képes, és ennek oka a  köz-
beszerzés műszaki-technikai sajátosságai, művészeti szempontjai
vagy a kizárólagos jogok védelme. Másrészt árubeszerzés  esetén
a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy  bővítése
érdekében a korábbi nyertes ajánlattevővel köthet az ajánlatké-
rő szerződést. A verseny kizárását a javaslat azonban  feltéte-
lekhez köti (más nyertes ajánlattevő esetén  műszakilag  eltérő
dolgokat kellene beszerezni, illetve a  beszerzés  aránytalanul

nagy működési vagy karbantartási költséget eredményezne), vala-
mint a tárgyalás útján megkötött szerződés időtartama  nem  ha-
ladhatja meg a három évet.  Harmadrészt  építési beruházás vagy
szolgáltatás megrendelése esetén, ha a korábbi közbeszerzés ki-
egészítése szükséges, a korábbi nyertes  ajánlattevővel  köthet
szerződést az ajánlatkérő. A javaslat ebben az esetben is  fel-
tételekhez köti a verseny  kizárását:  a  szükséges  kiegészítő
építési beruházás vagy szolgáltatás előre nem volt látható, to-
vábbá az műszakilag és gazdaságilag nem elválasztható a  koráb-
ban kötött szerződéstől, végül a kiegészítő  építési  beruházás
vagy szolgáltatás értéke nem haladhatja meg  a  korábbi  közbe-
szerzés értékének 50 %-át.  A  korábbi  közbeszerzéshez  utólag
szükséges, kapcsolódó beszerzés esetén tehát a verseny bizonyos
ideig, illetőleg értékig - egyéb feltételek  megléte  esetén  -
kizárható.

         Tárgyalásos eljárás  alkalmazható,  ha  a  beszerzendő
dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányozási vagy  fej-
lesztési célból állítják elő.

         Tárgyalásos eljárás alkalmazását  rendkívüli sürgősség
is indokolhatja. A javaslat negatív  megközelítésben  határozza
meg a rendkívüli sürgősség miatt alkalmazott tárgyalásos  eljá-
rás feltételeit: az ajánlatkérő nem láthatja előre a sürgős el-
járást indokló helyzet  bekövetkeztét, sőt a helyzet nem állhat
elő az ajánlatkérő mulasztásából, továbbá a gyors eljárás szük-
ségessége miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásban előírt ha-
táridők nem betarthatók. Rendkívüli sürgősség esetén  a  közbe-
szerzésre irányuló szerződés gyors megkötésének és teljesítésé-
nek elmaradása a közbeszerzéssel érintettek  helyzetében  nagy-
mértékű, súlyos hátrányt, kárt okozna.


         A tárgyalásos eljárás tartásának további esete az,  ha
a szolgáltatás tárgyát nem lehet olyan  pontosan,  egyértelműen
meghatározni, amely lehetővé teszi a nyílt vagy  a  tárgyalásos
eljárás szabályainak megfelelő ajánlati felhívás (műszaki  leí-
rás, 40. §), illetve ajánlat elkészítését, és ezáltal a legked-
vezőbb ajánlat kiválasztását.

         A tárgyalásos eljárás sajátos esete az,  mikor  a  be-
szerzés kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn és  más
fajtájú eljárás alkalmazása során a kedvező feltételekkel  tör-
ténő közbeszerzés  lehetősége  meghiúsulna.  Ebben  az  esetben
előnyösebb, kedvezőbb  feltételekkel  lehet  szerződést  kötni,
mint nyílt vagy meghívásos  eljárásban  történő  versenyeztetés
útján.

         Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárás eredményeként  sze-
rezheti meg az ingatlan tulajdonjogát vagy használatára,  hasz-
nosítására vonatkozó jogot. Ennek indoka, hogy  az  ajánlatkérő
sok esetben egy meghatározott ingatlan tulajdonjogát vagy hasz-
nálatára, hasznosítására vonatkozó  jogot  akarja  megszerezni,
másrészt a versenyt eleve korlátozza az a körülmény, hogy  meg-
felelő földingatlanok csak korlátozottan állnak a  természetben
rendelkezésre.

                          A 71. §-hoz

         A tárgyalásos eljárás menete különböző lehet aszerint,
hogy megindítását hirdetményben közzé kell-e  tenni  vagy  sem.
Az eljárás megindítását akkor nem kell közzétenni, ha az  aján-
latkérő egy meghatározott személy  tárgyalásra  való  közvetlen
meghívására jogosult [70. § b), f), g) pont],  illetve,  ha  az
eljárás alkalmazásának alapja a sürgős  szerződéskötés  [70.  §
d), h) pont].   A 70. § c) és i)  pontjában  foglaltak  alapján

mind több, mind pedig egy személy kiválasztására   mód  van.  A
hirdetmény közzététele nélküli  tárgyalásos  eljárás  során  az
ajánlatkérő az általa kiválasztottakat  közvetlenül  hívja  meg
tárgyalásra.

         Kötelező az eljárás megindításáról a javaslatban  meg-
határozott hirdetményt - az eljárásra való jelentkezés, a  ver-
seny biztosítása érdekében - közzétenni a nyílt vagy a meghívá-
sos eljárás eredménytelensége esetén, illetve, ha a  szolgálta-
tás tárgyát nem lehet pontosan meghatározni.  A  hirdetmény  az
eljárás megindításával kapcsolatban részvételi  felhívást  tar-
talmaz. Ebben az ajánlatkérő megjelölheti azokat, akiket a tár-
gyalásos eljárásba való részvételre meg kíván hívni.  A  megje-
lölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok  jelent-
kezhetnek a hirdetmény alapján, akik  alkalmasak  a   szerződés
teljesítésére. Az ajánlatkérőnek a hirdetményben megjelölt  ke-
retszámnak megfelelő számú, de - amennyiben lehetséges -  lega-
lább három jelentkezőt kell kiválasztania és  tárgyalásra  köz-
vetlenül meghívnia. A kiválasztás  alapja  a  jelentkezőknek  a
szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági  és  mű-
szaki alkalmassága lehet.

         A tárgyalásos eljárás eredményéről -  akár  hirdetmény
közzétételével, akár anélkül indult - a 63. § (1)  bekezdésének
megfelelően tájékoztatót kell közzétenni.

                          A 72. §-hoz

         A közbeszerzési eljárások sajátos esete  a  gyorsított
eljárás. Gyorsított eljárás rendkívüli sürgősség esetén  alkal-
mazható. A rendkívüli sürgősséget indokló  körülmények  azonban
nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. Rendkívüli sürgős-
ség esetén tehát a javaslat szerint tárgyalásos eljárás és/vagy
gyorsított eljárás tartására van lehetősége az ajánlatkérőnek.

         Gyorsított eljárás csak  meghívásos  vagy  tárgyalásos
eljárás esetén alkalmazható.  A  nyílt  eljárásban  biztosított
széleskörű verseny szűk időbeli korlátok közé szorítása a  ver-
seny teljességét, biztonságát veszélyeztetheti. Ugyanezen okok-
nál fogva építési beruházás során sem lehet gyorsított eljárást
lefolytatni.

         A gyorsított  meghívásos és  meghirdetett  tárgyalásos
eljárásban a részvételre történő jelentkezés határideje lerövi-
díthető a részvételi felhívás közzétételétől számított 15  nap-
ra. A meghívásos és a tárgyalásos eljárásban  az  ajánlattételi
határidő pedig az ajánlati felhívástól számított legfeljebb  15
napra csökkenthető.

         A gyorsított és a tárgyalásos  eljárás  alkalmazásának
lehetősége biztosítja a közbeszerzések során a rugalmas, diffe-
renciált eljárásokat.

                        A 73-75. §-okhoz

         A javaslat  negyedik  része  a  közbeszerzési  eljárás
alapján megkötött szerződés teljesítése és megszűnése  tekinte-
tében tartalmaz néhány speciális szabályt. Ezek a 73-74.  §-ban
meghatározott feltételek a szerződésnek kötelező tartalmi  ele-
mei, így akkor is részei a szerződésnek, ha a felek  arról  nem
vagy eltérően rendelkeztek [75. § (1) bek.].

         Az ajánlatkérőként  szerződést  kötő  fél  a  javaslat
alapján felmondásra jogosult, ha a szerződéskötést követően be-
állott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes. E
szerződést megszüntető egyoldalú  jognyilatkozat  megtételét  a
szerződéskötéskor  előre  nem  látható körülmény beállta (pl. a

költségvetéshez kötött anyagi források elvonása vagy a  nemzet-
gazdasági helyzet) indokolja, minek következtében az ajánlatké-
rőként szerződést kötő fél a szerződés teljesítésére nem képes.
Tekintettel ezen körülményekre, a javaslat 1. §-ának e) pontjá-
ban meghatározott szervezetek kivételt képeznek  a  javaslatnál
fogva felmondásra jogosultak  körében.  A  javaslat  szerint  a
szerződés jogszerű, egyoldalú  megszüntetésével  egyidejűleg  a
fél - a kártérítés szabályai szerint -  kártalanításra  köteles
[73. §].

         Az ajánlatkérő  az  ajánlati  felhívásban  előírhatja,
hogy a nyertes ajánlattevő gazdasági társaság létrehozására kö-
teles. A szerződésszerű teljesítés érdekében megkövetelt társa-
ságalapítás elmaradása a megfelelő teljesítést  veszélyeztethe-
ti. Így, ha a nyertes a közbeszerzésre irányuló szerződés aláí-
rásától számított 60 napon belül a társasági szerződés megköté-
sét (illetve az alapszabály elfogadását)  a  cégbírósághoz  nem
jelenti be, az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja. A szerző-
dés aláírásától számított 60 napos határidő tehát nem a  gazda-
sági társaság cégjegyzékbe való bejegyzésére, hanem a gazdasági
társaságot alapító társasági  szerződés  cégbírósághoz  történő
bejelentésére vonatkozik. Az  ajánlatkérő  jogszerű,  egyoldalú
szerződés megszüntetése nem jár kártalanítási  kötelezettséggel
[74. § (1) bek.].

         Építési beruházás céljából kötött szerződés esetén  az
ajánlatkérőként szerződést kötő fél köteles a munkát - a  másik
fél szerződésszerű teljesítése érdekében, azt elősegítve - meg-
bízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőriz-
ni. A Ptk. építési szerződésre vonatkozó 404. §-ának (2) bekez-
dése szerint \"a megrendelő köteles a munkát időközönként  elle-
nőrizni\". A Ptk.-t módosító 1993. évi  XCII.  törvény  helyezte
hatályon kívül ezen jogszabályhely azon szövegrészét, miszerint

\"megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján\" köte-
les a megrendelő a munkát ellenőrizni. A  Ptk.  hatályon  kívül
helyezett, korábbi diszpozitív szabályát teszi kötelezővé a ja-
vaslat a  közpénzekkel megvalósuló  építési  beruházás  esetén,
figyelemmel a külön jogszabályokban  meghatározott  részletsza-
bályokra is [74. § (2) bek.].

         A javaslat szerint a szerződéskötésre és  a  szerződés
teljesítésére vonatkozó, a javaslatban nem szabályozott  kérdé-
sekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni [75. § (2) bek.].

                        A 76. §-hoz

         E §-szal kezdődik a közbeszerzésekkel kapcsolatos  jo-
gorvoslatról szóló rész. A jogorvoslati  eljárást  elsőfokon  a
15. §-ban és a 19. §-ban már említett Bizottság folytatja le. A
Bizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás jogtalan
mellőzése, valamint a  közbeszerzési  eljárás  alapelveinek  és
szabályainak megsértése miatt indított eljárás lefolytatása  és
az ajánlatkérő döntésével szemben benyújtott kérelem  elbírálá-
sa. Eljár továbbá a Bizottság abban az esetben is, ha az 5.  §-
ban foglalt azon szabályt sértették meg, hogy tilos  e  törvény
megkerülésének céljából a közbeszerzést részekre bontani.

         A közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb jogvita  elbírá-
lása bíróság hatáskörébe tartozik, így különösen a közbeszerzé-
si eljárás eredményeként létrejött szerződés érvénytelenségével
kapcsolatos  eljárás,  illetve  a   \"közbeszerzési   szerződés-
sel\" kapcsolatos szerződésszegés és az ezzel, valamint a közbe-
szerzési  eljárással  összefüggésben  keletkezett   kártérítési
ügyek. E hatáskör megosztás indoka az, hogy a bíróságokról szó-
ló 1972. évi IV. törvény 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja sze-
rint polgári jogi ügyekben a bíróság dönt.

                       A 77-78. §-hoz

         A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati  eljárás-
ban (a továbbiakban:  közbeszerzési  ügy)  három  közbeszerzési
biztos jár el, akiket a Bizottság elnöke  jelöl  ki.  Az  adott
ügyben eljáró közbeszerzési biztosok közül legalább egynek jogi
szakvizsgával, egy másiknak pedig az  ügy  tárgyával  leginkább
összefüggő felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. Az eljáró
biztosok számának ily módon való meghatározását  az  indokolja,
hogy a határozatot a közbeszerzési biztosok többségi  szavazás-
sal hozzák [86. § (4) bek.].

         Az eljáró közbeszerzési  biztosokra  szigorú  kizárási
szabályok vonatkoznak. Nem lehetnek hozzátartozói, anyagi,  il-
letve más  függőségi  viszonyban  egyetlen  olyan  szervezettel
(személlyel) sem, amely  a  közbeszerzési  ügyben  ajánlatkérő,
ajánlattevő, a közbeszerzési eljárást jogtalanul  mellőzve  be-
szerző, vagy az eljárást kezdeményező egyéb érdekelt (a  továb-
biakban együtt: ügyfélszervezet).

         A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzé-
si biztos, aki  tulajdoni részesedéssel rendelkezik az  ügyfél-
szervezetben, vagy olyan szervezetben,  mely  azzal  rendszeres
üzleti kapcsolatban áll. A  fentieken  kívüli  jogviszonyban  a
közbeszerzési biztosok ügyfélszervezettel azért nem  állhatnak,
mert ezt a rájuk vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok  [22.
§ (3)-(4) bek.] kizárják.

         A javaslat a fentieken kívül  azokat  a  közbeszerzési
biztosokat is kizárja a közbeszerzési ügy intézéséből,  akiknek
hozzátartozója áll az ügyfélszervezettel  munkaviszonyban,  il-
letve egyéb érdekeltségi, alá-fölé rendeltségi  viszonyban.  (E
szabályok alkalmazása során nem hagyható figyelmen kívül,  hogy

a vezető tisztségviselő fogalmába a 13.  §  (1) bekezdésének b)
pontja alapján a szervezet  vezetője  és  felügyelő  bizottsági
tagja is beletartozik.)

         Ha a közbeszerzési biztos személyére  nézve  a  közbe-
szerzési ügy indulásakor, vagy később  összeférhetetlenségi  ok
áll fenn, vagy keletkezik, ezt köteles bejelenteni a  Bizottság
elnökének és a már folyamatban levő ügyben való részvételét meg
kell szüntetnie. Amennyiben ilyen ügyben vita merül fel,  ennek
elbírálása a 15. § h) pontja szerint a Tanács hatáskörébe  tar-
tozik.
                        A 79. §-hoz

         A Bizottság a közbeszerzési ügyek során az  államigaz-
gatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV.  tör-
vény szabályai alapján jár el a javaslatban meghatározott elté-
résekkel, melyek elsősorban a hivatalból történő  eljárásra  és
az eljárást gyorsító szabályokra vonatkoznak.

         A javaslat a jogalanyok széles köre részére teszi  le-
hetővé az eljárás kérelemmel történő megindítását: a közbeszer-
zési eljárás felein (ajánlatkérő,  ajánlattevő)  kívül  bármely
egyéb érdekelt kérelmet nyújthat be, akinek  jogát  vagy  jogos
érdekét a javaslatba ütköző tevékenység sérti vagy veszélyezte-
ti. E szabály ad lehetőséget pl. a közbeszerzési eljárás jogta-
lan mellőzésével  történő  beszerzésekkel  kapcsolatos  eljárás
megindítására.

         A hivatalból történő  eljárás  megindítását  a  Tanács
tagjai kezdeményezhetik, akik a közbeszerzések figyelemmel  kí-
sérése során, illetőleg a Közbeszerzési Értesítő  szerkesztését
ellátó Titkárság útján, vagy más módon szereznek tudomást a ja-
vaslat szabályaiba ütköző eseményekről.


         Az eljárás megindításának mindkét módja esetén szigorú
jogvesztő határidők állnak fenn: az eljárást a javaslat  szabá-
lyait sértő eseménynek az eljárást indító tudomására  jutásától
számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény  bekövetkezé-
sétől számított 60 napon belül lehet megindítani.  E  határidők
megállapításánál egyfelől a jogorvoslat szükségességének,  más-
felől a közbeszerzési szerződések  zavartalan  megvalósulásának
szempontjait kellett összehangolni.

         A 15 napos határidő ezen kívül elő  kívánja  segíteni,
hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabálysértések még  az
eljárás befejezése előtt a Bizottság elé kerüljenek és így  meg
lehessen előzni a jogellenes döntéseket.

         A közbeszerzésekkel kapcsolatos,  kérelemre  indult
jogorvoslati eljárásért 30.000,-Ft igazgatási  szolgáltatási
díjat kell fizetni az eljárás megindításakor.

                          A 80. §-hoz

         E § részletesen felsorolja az eljárást megindító kére-
lem tartalmi kellékeit. Tekintettel arra, hogy a  közbeszerzési
ügy elintézési határideje nagyon rövid, fontos, hogy a  kérelem
minden szükséges adatot tartalmazzon. Ezen adatok egy  része  a
felekre és az ügyben érdekelt más személyekre,  továbbá  a  Bi-
zottságtól kért intézkedésekre vonatkozik.  Fel  kell  tüntetni
továbbá a jogsértő esemény, vagy annak tudomásra jutásának idő-
pontját azért, hogy a késve indított eljárásokat könnyen ki le-
hessen szűrni.


         A hiányos kérelem kiegészítésére 5 napos határidő  áll
rendelkezésre, ez is az eljárást gyorsító szabályok közé tarto-
zik. A jogosulatlan személy (szervezet) által indított kérelme-
ket, továbbá azokat, melyekkel kapcsolatban az igazgatási szol-
gáltatási díjat nem fizették meg, a Bizottság elutasítja.

                         A 81-85. §-hoz

         Az eljárás megindításának napja a 80. § (1) bekezdésé-
nek megfelelő, hiánytalan kérelem megérkezésének, illetőleg  az
eljárás hivatalból történő kezdeményezésének a napja. Az  eljá-
rással kapcsolatos határidőket e naptól kell számítani.

         Az eljárás megindulásáról a Bizottság a kérelem illet-
ve kezdeményező irat megküldése útján tájékoztatja a feleket és
a közbeszerzési ügyben érdekelt egyéb személyeket  (szervezete-
ket). Egyéb érdekeltnek nemcsak azokat kell tekinteni, akiket a
kérelmező a kérelemben a 80. § (1)  bekezdésének f) pontja sze-
rint megnevezett, hanem mindazokat, akikről a Bizottság a  ren-
delkezésére álló iratok alapján megállapítja,  hogy  érdekeltek
lehetnek. A felek és egyéb érdekeltek 5  napon  belül  tehetnek
észrevételt és közölniük kell, igényt tartanak-e tárgyalás tar-
tására.

         A Bizottság az ajánlatkérőt, illetőleg a közbeszerzési
eljárást jogtalanul mellőző beszerzőt felhívja  a  beszerzéssel
kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat azonnali  megküldé-
sére.  Az eljárás további gyorsítását szolgálja az a  rendelke-
zés, hogy ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a  rendelke-
zésre álló iratokat már a kérelemmel együtt köteles megküldeni.

         A Bizottság az eljárás megindulásától számított 3  na-
pon belül ideiglenes intézkedéseket tehet. E rövid határidőt az


indokolja, hogy az ideiglenes intézkedések általában  preventív
jellegűek. Az ideiglenes intézkedéseket a  Bizottság  kérelemre
(a kérelmező indokait is mérlegelve) vagy hivatalból  teszi  az
iratok alapján, ha megállapítható, hogy a közbeszerzések  tisz-
tasága sérült, vagy ennek veszélye fenn áll.

         Ideiglenes intézkedés lehet  a  közbeszerzési  eljárás
felfüggesztése és a még meg nem kötött  szerződés  megkötésének
felfüggesztése. Az ideiglenes intézkedés harmadik  fajtája:  az
ajánlatkérő felszólítása, hogy a közbeszerzési eljárásba a  ké-
relmezőt vonja be, nem jár a közbeszerzési eljárás  elhúzódásá-
val. Az ilyen ideiglenes intézkedés akkor biztosítja  a  közbe-
szerzés tisztaságát, ha az iratok alapján feltehető, hogy a ké-
relmezőn kívül nincs egyéb olyan érdekelt, akit a javaslat sza-
bályai szerint be kellett volna vonni a közbeszerzési  eljárás-
ba.

         A közbeszerzési ügyben a határozatot a Bizottság  tár-
gyalás tartása nélkül is meghozhatja, de  ha  bármely  érdekelt
kéri, tárgyalást kell tartani, mely az ügyfél szervezetek  [78.
§ (1) bek.  a) pont] üzleti titokhoz fűződő érdekeire tekintet-
tel nem nyilvános.

         Ugyanezen érdeket szolgálja a javaslat azon  rendelke-
zése, mely szerint a kérelmezőn és az ellenérdekű félen, továb-
bá ezek képviselőjén és a Tanács tagjain kívüli személyek  csak
indokolt esetben, a Bizottság engedélye alapján tekinthetnek be
az eljárás irataiba. Az eljárás gyorsítását szolgálja, hogy  az
azt késleltető magatartások miatt pénzbírságot lehet kiszabni.


                         A 86-87. §-hoz

         A közbeszerzési ügyet lezáró  határozat  meghozatalára
a tervezet rövid, 15 napos határidőt ír elő, mely a  fentiekhez
hasonlóan azt kívánja elősegíteni, hogy  a  jogorvoslati  tevé-
kenység érdemben tudja befolyásolni a folyamatban  levő  közbe-
szerzési eljárások törvényességét. A 15 napos határidőt nem le-
hetne betartani azokban az esetekben, mikor a Bizottság tárgya-
lást tart, ezért  ilyen  esetekben  a  határozatot  az  eljárás
megindításától számított 30 napon belül kell meghozni. A  fenti
határidőket indokolt esetben egy alkalommal a Bizottság 10 nap-
pal meghosszabíthatja, erről a feleket az eredeti határidő  le-
járta előtt kell értesíteni.

         A három tagú Bizottság határozatát többségi  szavazás-
sal hozza meg, így annak kialakítása során mind a jogi, mind az
egyéb szakmai szempontok szerepet  játszanak.  A  közbeszerzési
biztosok határozatukat a Tanács nevében hozzák meg, mivel ez  a
közbeszerzések  törvényességét  legmagasabb  szinten  felügyelő
szervezet. A határozatot kézbesíteni  kell  a  feleknek  és  az
egyéb érdekelteknek, továbbá  a  Közbeszerzési  Értesítőben  is
közzé kell tenni.

                          A 88. §-hoz

         E § a Bizottság lehetséges döntéséről és az általa al-
kalmazható jogkövetkezményekről rendelkezik.  E  jogkövetkezmé-
nyek szabályozása során figyelembe kellett venni, hogy a 76.  §
alapján meddig terjed a Bizottság  hatásköre  a  közbeszerzések
vonatkozásában, melyek azok a kérdések, amelyekben a  döntés  a
bíróság hatáskörébe tartozik.


         A Bizottság döntései a következők lehetnek:

         a) Az alaptalan kérelmet elutasítja.

         b) A közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhat-
ja a jogsértés okozóját a javaslat szabályainak megfelelő eljá-
rásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát  felté-
telhez kötheti. Ezen intézkedések alkalmasak arra, hogy  a  fo-
lyamatban levő közbeszerzési eljárások késleltetése nélkül azok
jogszerűségét biztosítsák.

         c) Megsemmisítheti az ajánlatkérőnek  a  közbeszerzési
eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, kivéve, ha  e
döntés alapján a szerződés már létrejött. E pont alapján  tehát
a Bizottság döntési jogköre nem terjed ki  a  létrejött  közbe-
szerzési szerződés megsemmisítésére. A javaslat nem adja meg  a
jogot a Bizottságnak  arra,  hogy  a  döntés  megsemmisítésével
egyidejűleg új eljárás lefolytatására kötelezze  az  ajánlatké-
rőt. Ennek oka az, hogy az ajánlatkérő nem  köteles  beszerzési
szándékát fenntartani.

         d) A javaslat megsértett  rendelkezésének  megjelölése
mellett megállapíthatja a jogsértés megtörténtét. Ezen intézke-
désre sor kerülhet a közbeszerzési eljárás folyamán,  illetőleg
az azt lezáró döntés meghozatala után is. Az utóbbi esetben, ha
a közbeszerzési szerződés már létrejött, e jogsértést  megálla-
pító döntés megalapozza a szerződés  semmiségét,  de  az  ezzel
kapcsolatos jogvita elbírálása már a bíróság hatáskörébe tarto-
zik.

         e) Az ajánlattevőt legfeljebb  5  évre  eltilthatja  a
közbeszerzési eljárásban való részvételtől. A javaslat nem  ne-
vesíti azokat az eseteket, mikor erre a súlyos intézkedésre sor

kerülhet. A Bizottság mérlegelési jogkörébe tartozik annak meg-
ítélése, hogy szükség van-e ennek alkalmazására.

         f) Bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megsze-
gő szervezet, vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsér-
tésért felelős személlyel szemben. A bírság mértékét és  kisza-
básának eseteit a (4) bekezdés szabályozza, mely szerint bírság
kiszabására két esetben kerülhet sor: egyrészt,  ha a jogsértés
olyan súlyos volt, hogy az megalapozta az ajánlattevőnek a köz-
beszerzési eljárásból történő kizárását. A bírság  alkalmazásá-
nak másik esete akkor áll fenn, ha a közbeszerzési eljárást le-
záró döntés, vagy a közbeszerzési szerződés már létrejött,  te-
hát a megállapított jogsértés megtorlására a  Bizottságnak  más
eszköz már nem áll rendelkezésére.

         g) A jogsértőt kötelezi az eljárási díj és a költségek
viselésére.

         Az (5) bekezdés szerint ezen intézkedéseket együttesen
is lehet alkalmazni, ha ennek feltételei fennállnak. A javaslat
csak a bírság kiszabásával kapcsolatban jelöli  meg,  hogy  azt
mely intézkedésekkel lehet együttesen alkalmazni (tehát melyek-
kel nem), így a többi intézkedés együttes alkalmazásának  nincs
a javaslatból következő akadálya.

         A javaslat előírja, hogy ha a kérelem olyan közbeszer-
zési eljárás jogszabálysértő voltának megállapítására irányult,
melynek következtében a közbeszerzési szerződés nem az eljárást
lezáró döntéssel, hanem az után jön létre [62. §  (2) bek.],  a
Bizottságnak az alaptalan kérelmet elutasító határozatában  meg
kell állapítania, hogy a közbeszerzési eljárás nem volt jogsér-
tő, tehát a kérelemhez képest többlet kérdésben is dönt.  Ezzel
a javaslat kizárja annak a lehetőségét, hogy  jogszerű  eljárás

alapján kötendő  közbeszerzési  szerződés  megkötését  harmadik
személy rosszhiszeműen késleltesse. Annak következtében, hogy a
Bizottság pozitívan kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás  nem
volt jogsértő, a szerződés megköthetővé válik és a  90.  §  (2)
bekezdése szerint e határozat még bírósági felülvizsgálat  kez-
deményezése esetén is végrehajtható.

         A Bizottságnak szignalizációs kötelezettsége  van  más
hatóságok felé.

                         A 89-93. §-hoz

         E §-ok a Bizottság határozata elleni jogorvoslati  el-
járás sajátosságait tartalmazzák.

         A Bizottság határozata ellen - az  eljárás  gyorsítása
érdekében - államigazgatási úton  nincs  helye  jogorvoslatnak,
hanem az, akinek jogát vagy jogos érdekét a Bizottságnak az ügy
érdemében hozott határozata sérti, a bíróságtól keresettel kér-
heti a határozat felülvizsgálatát.  A  bírósági  felülvizsgálat
nem zárja ki, hogy a Bizottság döntését a 87. § szerint  közzé-
tegye a Közbeszerzési Értesítőben, de a közleményben a bírósági
eljárás megindításának tényére utalni kell.

         A bíróság a közbeszerzési ügy  miatti  felülvizsgálati
eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 1959. III.  törvény
(továbbiakban: Pp.) XX. fejezete szerint jár el a következőkben
ismertetett - elsősorban az eljárás gyorsítását szolgáló -  el-
térésekkel.

         A keresetlevelet a szokásosnál rövidebb: 15 napos  ha-
táridőn belül kell benyújtani. Az eljárást rövidíti az is, hogy
a keresetlevelet csak a Bizottsághoz lehet benyújtani, így  mód

van arra, hogy a Bizottság  ezzel  kapcsolatos  észrevételeiről
azonnal nyilatkozatot készítsen, melynek  azt  is  tartalmaznia
kell, hogy kéri-e tárgyalás tartását. Ugyanerről a  felperesnek
a keresetlevélben kell nyilatkoznia. A keresetlevélnek a  bíró-
sághoz történő továbbítására a Bizottságnak 5 nap áll rendelke-
zésére. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására
nincs halasztó hatálya.

         A Bizottság határozatának bírósági  felülvizsgálatából
ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt az  a  személy,
aki a javaslat 78. §-ában meghatározott okok miatt közbeszerzé-
si biztosként sem járhatna el.

         A bíróság a keresetlevéllel kapcsolatos intézkedéseket
rövid, 8 napos határidőn belül teszi meg, ennek keretében  kéz-
besíti a keresetlevelet, közli a Bizottság nyilatkozatát a fel-
peressel, a közbeszerzési ügy egyéb érdekeltjeit  is  nyilatko-
zattételre hívja fel és tájékoztatja a beavatkozás  lehetőségé-
ről.

         Ha a felek tárgyalás tartását nem  kérték, a bíróság a
pert tárgyaláson kívül bírálja el. Ez  az  eljárás  gyorsítását
szolgálja, melyre a 26/1990. (II.8.) AB  határozat  lehetőséget
ad. A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.

         Szintén az eljárás gyorsítását  szolgálja  a  javaslat
azon intézkedése, hogy jogot ad a bíróságnak a Bizottság  hatá-
rozatának megváltoztatására és a 88. § (1)  bekezdésének  b)-f)
pontja szerinti jogkövetkezmények alkalmazására.


         Az elsőfokon eljáró bíróság határozata elleni  felleb-
bezési idő a szokásosnál rövidebb: 8 nap, és a bíróság másodfo-
kú határozata ellen nincs helye a Pp.  XIV.  fejezete  szerinti
felülvizsgálatnak.

                        A 94-96. §-okhoz

         E §-okkal kezdődnek a javaslat záró rendelkezései.

         A javaslat rendelkezéseinek jelentős része 1996. janu-
ár 1-jén lép hatályba, mivel a javaslat gyakorlati alkalmazásá-
hoz időigényes előzetes intézkedésekre van szükség, pl. a  köz-
beszerzést végző személyek  képzése,  illetve  a  közbeszerzési
szervezetrendszer létrehozása. Ez  utóbbi  körülmény  indokolja
azt is, hogy a javaslat 11-23. §-aiban foglalt rendelkezések  -
a 11. § (3) bekezdése kivételével - már  a  kihirdetést  követő
15. napon hatályba lépnek. A szervezetek megalapítását tehát  a
javaslat kihirdetését követő 15. nap után meg  kell  kezdeni  a
későbbiekben ismertetett módon. A Tanács költségvetési jogállá-
sa azonban csak az általános hatálybalépés  időpontjától  rele-
váns, így az arra vonatkozó rendelkezés [11.  §  (3)  bek.]  is
csak ekkor lép hatályba.

         A javaslat hatálya az 1. § e) pontja szerint  kiterjed
egyes koncessziós tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekre,
illetve más - közszolgáltató tevékenységet  kizárólagos  joggal
végző - gazdálkodó szervezetekre. Felmerül annak a  lehetősége,
hogy e szervezeteknek a javaslat hatálya alá tartozó közbeszer-
zéseire az általuk - a javaslat hatályba  lépése előtt - kötött
koncessziós, vagy az állam vállalkozói vagyonának értékesítésé-
ről (hasznosításáról) szóló szerződés más szabályokat ír elő. A

javaslat abban az esetben, ha a 26. § (3) bekezdésének,  a  35.
§-nak és az 59. § (2)-(4) bekezdésének  szabályai  eltérnek  az
említett szerződések szabályaitól, e §-ok alkalmazásának mellő-
zését írja elő.

         A javaslat rögzíti a Tanács létrehozásának koordinálá-
sával kapcsolatos szabályokat: ezt  a  tevékenységet  a  Tanács
azon tagjai végzik, akiket a Kormány jelöl ki [12. §  (1)  bek.
d)-f), 12. § (2) bek. a) pont]. A Tanács alakuló ülését  a  11-
23. §-ok hatályba lépésétől számított 90 napon belüli időpontra
kell összehívni.

         A javaslat a hatásvizsgálat alapján 6 főben  állapítja
meg a közbeszerzési biztosok számát, melyet a Tanács a  gyakor-
lati tapasztalatok figyelembevételével a  15.  §  f)  pontjának
megfelelően idővel korrigálhat.

         A javaslat 1996. december 31-ig a gazdaság- és  keres-
kedelempolitikai koncepció alapján meghatározza  az  egyes  be-
szerzési típusok értékhatárát, külön értékhatárt állapítva  meg
a helyi önkormányzatok és a kisebbségi települési  önkormányza-
tok részére abban az esetben, ha a beszerzéshez  címzett-  vagy
céltámogatásban részesülnek.

         A közbeszerzések tárgykörében olyan rendelkezések  al-
kotására is szükség van, melyek a jogalkotásról szóló 1987. évi
XI. törvény elveinek megfelelően nem igényelnek törvényi szintű
szabályozást. Ezért a javaslat a Kormány részére ad felhatalma-
zást a központi költségvetési szervek vonatkozásában  a  közbe-
szerzési eljárás kiírásáról és elbírálásáról, valamint az abban
eljáró személyekről szóló, továbbá a  központosított közbeszer-
zésről szóló rendeletek megalkotására.


                        A 97-98. §-okhoz

         A javaslatban foglaltak szükségessé teszik  egyes  ha-
tályos jogszabályok módosítását, illetve hatályon  kívül helye-
zését.

         Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény-
nek (a továbbiakban: Áht.) a Kormány kezességvállalását  szabá-
lyozó §-át a javaslat az 1. § d) pontjára tekintettel új bekez-
déssel egészíti ki, mely előírja, hogy a Kormány a kezességvál-
lalásról szóló határozatában rendelkezik arról, hogy a kezesség
útján szerzett pénzeszközökből végrehajtott beszerzésekre a ja-
vaslat szabályait kell-e alkalmazni. Ennek elbírálása során te-
kintettel kell lenni a kezesség körülményeire és a beváltás va-
lószínűségére.

         A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről  szóló
1994. évi CIV. törvény (a továbbiakban:  KT.)  felhatalmazza  a
Kormányt, hogy rendeletben  szabályozzon  egyes  -  a  javaslat
tárgykörébe tartozó - kérdéseket. A javaslat  e  felhatalmazást
úgy módosítja, hogy a Kormány e rendeletet 1995. december 31-ig
tartó hatállyal alkossa meg.

         A javaslat a köztisztviselők jogállásáról szóló  1992.
évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervezettípusok  felso-
rolását kiegészíti a Közbeszerzések Tanácsával, mivel az egyet-
len szervezettípusba sem sorolható be.

         A javaslat hatályon kívül helyezi az Áht. 95. §-át,  a
KT. 13. §-ának (3)-(4) bekezdését és 19. §-ának (7) bekezdését,
a 138/1993. (X.12.) Korm. r. 7. §-át, 10. §-ának (3) bekezdését
és 8., 9. számú mellékletét, továbbá a 36/1988.  (VIII.16.)  PM

rendeletet, melyek a költségvetési szervek beruházásainak, fel-
újításainak és beszerzéseinek lebonyolítását a javaslattól  el-
térő módon szabályozzák. Hasonló okból szükséges a  versenytár-
gyalásról szóló 1987. évi 19. tvr. (a továbbiakban: Vtvr.)  22.
§-ának hatályon kívül helyezése is. A Vtvr. 21. §-a a  verseny-
tárgyalásra vonatkozó rendelkezések megszegésének  jogkövetkez-
ményeiről rendelkezik, azonban ez a szabály a gazdaság  libera-
lizálásának következtében valódi joghátrányt már nem tartalmaz,
ezért a javaslat ezt is hatályon kívül  helyezi,  így  erre  az
esetre a továbbiakban a tisztességtelen piaci magatartás tilal-
máról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény általános szabályai  fog-
nak vonatkozni.


"
