"1ż
1995. évi ........törvény

a Munka Törvénykönyvéről szóló 
1992. évi XXII. törvény 
módosításáról


1. 

	A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 19. -ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"19.  (1) A munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül is szakszervezet létrehozására, a szakszervezet joga, hogy a munkaszervezeten belül szerveket müködtessen, ezek müködésébe tagjait bevonja.

	(2) A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat anyagi, szociális és kultúrális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben tagjait a munkáltatóval szemben, illetőleg az állami szervek előtt képviselje.\"

2. 

Az Mt. a következő 19/A. -sal egészül ki:

	\"19/A  (1) A szakszervezet érdekében eljáró, a munkáltatóval munkaviszonyban nem álló személynek a munkáltató területére történő belépését a munkáltató nem tagadhatja meg, ha a szakszervezet a munkáltatóval munkaviszonyban álló taggal rendelkezik. A szakszervezetnek minderről a munkáltatót előzetesen értesítenie kell. A munkáltató és a szakszervezet eltérő megállapodásának hiányában a belépő személy kizárólag a 24.  (2) bekezdése alapján meghatározott helyiségben, ha ilyen helyiség megállapítva nincs, a munkáltató által kijelölt megfelelő helyen  tartózkodhat.

	(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy eljárása során köteles a munkáltató müködési rendjére vonatkozó szabályokat megtartani.\"

3. 

	Az Mt. 22.  (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását.\"

4. 

	Az Mt. 23. -ának (4) - (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(4) Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. A kifogással kapcsolatos egyeztető tárgyalást a kifogás benyújtásától számított három munkanapon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés hét napon belül nem vezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított öt napon belül a szakszervezet bírósághoz fordulhat. A bíróság nem peres eljárásban, tizenöt napon belül dönt.

	(5) A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezet közötti egyeztető tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni.\"

5. 

	Az Mt. 45. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"45.  (1) Az üzemi tanács tagjainak száma, ha a munkavállalók száma a választás időpontjában

	a) a száz főt nem haladja meg, három,

	b) a háromszáz főt nem haladja meg, öt,

	c) az ötszáz főt nem haladja meg, hét,

	d) az ezer főt nem haladja meg, kilenc,

	e) a kétezer főt nem haladja meg, tizenegy,

	f) a kétezer főt meghaladja, tizenhárom.\"

6. 

	Az Mt. 48. -ának (1) bekezdése a következő c) és d) pontokkal egészül ki:

	48.  (1) [A választási bizottság:] 

	\"c) megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait, továbbá

	d) meghatározza a választásnak a munkáltatónál érvényesülő különös szabályait.\"

7.  

	Az Mt. a következő 48/A -sal egészül ki:

	\"48/A  Nem lehet a választási bizottság tagja, aki a bizottság megalakításának időpontjában az üzemi tanács tagja, elnöke.\"

8. 

	Az Mt. 49.  (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(6) A jelöltlista akkor tehető közzé, ha a jelöltállítás érvényes volt.\"

9. 

	Az Mt. 50.  (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"50.  (1) A választási bizottság - a jelöltlistának megfelelően - elkészítteti a szavazólapokat.\"



10. 

	Az Mt. 51.   (5) - (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(5) Eredménytelen a választás, ha a jelöltek a   45.  (1) bekezdése által meghatározott számban nem érték el a (4) bekezdésben előírt mértéket. Eredménytelen választás esetén a (4) bekezdés szerinti mértéket elért jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni, a fennmaradó helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelőző tizenöt  napig új jelöltek is állíthatók. 

	(6) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte. E szabályt nem lehet alkalmazni, ha a munkáltatónál (a munkáltató telephelyén) üzemi megbízottat választanak.

	(7) Ha az 51/A.  (2) - (3) bekezdése szerint megismételt választást, továbbá, ha az eredménytelen választás miatt új választást tartanak, akkor a (6) bekezdéstől eltérően a póttagsághoz szükséges, az érvényes szavazatok legalább húsz százalékát e választáson kell a jelöltnek megszereznie.\"

11. 

	Az Mt. a következő 51/A -sal egészül ki:

	\"51/A.  (1) A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele résztvett. Ebből a szempontból nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában 

	a) keresőképtelen beteg,

	b) szülési, vagy a 138-140. -ban meghatározott okból fizetésnélküli szabadságon van,

	c) sor- vagy tartalékos katonai, illetve polgári szolgálatát tölti, továbbá

	d) egy hetet meghaladó időtartamú tartós kiküldetésben van,

feltéve, hogy a választáson nem vett részt.

	(2) Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet.

	(3) A megismételt választást - az általános szabályoktól eltérően - akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada résztvett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Ebben az esetben az üzemi tanács megválasztása két évre szól. A megismételt választásra az 51.  (5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást egy év múlva kell tartani.\"

12. 

	Az Mt. 53.  (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"53.  (1) A választásról a választási bizottság jegyzőkönyvet készít. Ennek tartalmaznia kell különösen:

	a) a szavazó urnák felbontásának körülményeit,

	b) a választás helyét és időpontját,

	c) az 51/A.  (1) bekezdése szerinti szavazásra jogosultak számát,

	d) a szavazáson résztvevők számát,

	e) az összes leadott szavazatok számát,

	f) az érvényes és érvénytelen szavazólapok számát,

	g) az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát,

	h) a megválasztott üzemi tanácstagok és póttagok nevét,

	i) a választással összefüggő esetleges vitás ügyet, illetve az ezzel kapcsolatos döntést.

	(2) A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság tagjainak alá kell írnia és a munkáltatónál szokásos módon közzé kell tenni. A jegyzőkönyvet megbizatásának megszünéséig az üzemi tanács őrzi. Érvénytelen választás esetén e kötelezettség a munkáltatót terheli és annak tartama a következő üzemi tanács megválasztásáig tart.\"

13. 

	Az Mt. 54. -a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"54.  Ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek  öt napon belül közösen határoznak. A határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén e  szerint az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak öt napon belül bírósághoz fordulhatnak. A bíróság tizenöt napon belül, nem peres eljárásban határoz.\"


14. 

	Az Mt. 55. -a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"55.  (1) Az üzemi tanács megszünik, ha

	a) a munkáltató jogutód nélkül megszünik,

	b) megbizatási ideje lejárt,

	c) visszahívják,

	d) tagjainak száma bármely okból több mint egyharmaddal csökken,

	e) a munkavállalók létszáma ötven fő alá, illetve legalább kétharmaddal csökkent, 

	f) több munkáltató vagy telephely egyesülése (összevonása) következtében a munkáltatónál több üzemi tanács müködne, továbbá

	g) a munkáltató vagy telephely szétválása esetén.

	(2) Az üzemi megbízott megbizatása az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetekben szünik meg. Az üzemi megbízott megbizatása ezen túlmenően akkor is megszünik, ha három hónapot meghaladóan feladatát akadályoztatása miatt nem tudja ellátni.

	(3) Az üzemi tanács, illetve az üzemi megbízott visszahívása tekintetében szavazást kell tartani, ha azt a választásra jogosult munkavállalók legalább harminc százaléka indítványozza. A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges. A szavazás érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele résztvett. 

	(4) Visszahívásra irányuló indítvány egy éven belül ismételten nem tehető.

	(5) Az üzemi tanács visszahívására a megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.\"

15. 

	Az Mt. a következő 55/A -sal egészül ki:

	\"55/A  (1) Ha az üzemi tanács tagjának a megbízatása megszünik, a kieső tag helyére az üzemi tanácsba a megválasztott póttagok közül megfelelő számban üzemi tanácstagot kell behívni.

	(2) Az (1) bekezdés szerinti kieső tag helyére annak a szakszervezetnek a legtöbb szavazatot megszerzett póttagját kell behívni, amelynek a kieső üzemi tanácstag tagja volt. Ha a kieső üzemi  tanácstag nem szakszervezeti tag, a szakszervezethez nem tartozó, legtöbb szavazattal rendelkező póttagok közül (független póttag) kell az üzemi tanácsba tagot behívni.

	(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a szakszervezet póttaggal nem rendelkezik, illetve független póttag nincs, a delegálás sorrendjét a póttagok között megszerzett nagyobb számú érvényes szavazat határozza meg.\"

16. 

	(1) Az Mt. 56. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"56.  (1) Ha az üzemi tanács az 55.  (1) bekezdés c)-g) pontjában meghatározott ok miatt szünik meg, a megszünéstől számított három hónapon belül üzemi megbízottat, illetőleg üzemi tanácsot kell választani.\"

	(2) Az Mt. 56. -a  a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

	\"(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az üzemi megbízott megbizatásának megszünése esetére is.\"

17. 

	Az Mt. 62. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) Az üzemi tanács tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökét havi munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Az üzemi tanács tagjai és elnöke részére járó összesített munkaidő-kedvezmény felhasználását az üzemi megállapodás e törvénytől eltérően is meghatározhatja. A kedvezmény mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a tag, illetve az elnök teljes munkaidejének felét. A munkaidő-kedvezmény időtartamára távolléti díj jár.\"

18. 

	Az Mt. a következő 62/A -sal egészül ki:

	\"62/A. (1)  A 62.  (3) bekezdésben megállapított munkajogi védelmet az üzemi megbízott tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 28.  szerint a szakszervezeti szervet megillető jogosultságot - ha az üzemi megbízott nem szakszervezeti tisztségviselő - a munkavállalók közössége gyakorolja. 

	(2) Az egyetértésről a munkáltató tájékoztatását követő tizenöt napon belül a munkavállalók szavazással döntenek; a szavazás akkor érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. A szavazásra egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a szavazás elmaradását vagy érvénytelenségét az egyetértés megadásának kell tekinteni.

	(3) A munkavállalók előzetes értesítéséről a munkáltatónak megfelelően gondoskodnia kell.\"

19. 

	Az Mt. a következő 64/A. -sal egészül ki: 

	\"64/A.  Az üzemi tanács egyes jogosítványai gyakorlását és a munkáltatóval való kapcsolatrendszerét érintő kérdések az üzemi megállapodásban határozhatók meg.\"

20. 

	Az Mt. 67. -a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"67.  A 65.  (1)-(3) bekezdésében foglaltakat sértő munkáltatói intézkedés érvénytelen. Ennek megállapítása iránt az üzemi tanács bírósághoz fordulhat. A bíróság nem peres eljárásban tizenöt napon belül határoz.\"

21. 


	Az Mt. 76. -a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:


	\"(4) A munkaszerződést - a két napot meg nem haladó időtartamú munkaviszonyt kivéve - írásba kell foglalni.\"



22. 

	Az Mt. 84. -ának helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"84.  A munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [138.  (4) bekezdés a) pont], továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság [139. ] megszünését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.\"

23. 

	Az Mt. a következő  86/A. -sal egészül ki:

	\"86/A.  Ha a munkaviszony a 86.  b) pontjában foglaltak alapján szünik meg, a munkavállaló részére a munkáltató rendes felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli mentesítési idejére járó átlagkeresetnek megfelelő összeget ki kell fizetni, kivéve, ha rendes felmondás esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult.\" 

24. 


	Az Mt. 87. -ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:


	87.  (1) [A munkaviszony megszüntethető:]


	\"e) A 88.  (2) bekezdésében meghatározottak szerint.\"







25. 

	Az Mt. 88. -a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) Az (1) bekezdéstől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban egy évi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb,   a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti.\" 

26. 

	Az Mt. 96. -a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejüleg a jelenlegi (2)-(6) bekezdés számozása (3)-(7) bekezdésre változik:

	\"(2) A rendkívüli felmondás indoka tekintetében a 89.  (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.\"

27. 

	Az Mt. 96. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(3) A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított három munkanapon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapon, kollektív szerződés rendelkezése esetén legfeljebb egy éven belül, büncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.\"


28. 

	Az Mt. 105. -ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(5) Nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig.\"


29. 

	Az Mt. 106. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben meg kell jelölni a munkáltatói jogkör gyakorlóját is. Eltérő megállapodás hiányában a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót kirendelték. A munkaviszony megszüntetésének jogát csak a munkavállalót kirendelő munkáltató gyakorolhatja.\"

30. 

	Az Mt. 107. -ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő e) ponttal egészül ki, egyidejüleg a jelenlegi e) és f) pontok megjelölése f) és g) pontra változik:

	[Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól]

	\"d) a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára,

	e) a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára,\"

31. 

	Az Mt. 117. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(4) Hajókon és úszó munkagépeken szolgálatot teljesítő, a polgári repülésben a hajózó, légiutas-kisérő, repülőgépes müszaki, továbbá a légi jármüveket kiszolgáló berendezéseket kezelő és vezető, valamint a belföldi és nemzetközi menetrendszerü távolsági közúti személyszállítás  forgalmi utazó munkaköreiben foglalkoztatott munkavállalók munka-, illetve pihenőidejét a kollektív szerződés e törvényben foglaltaktól eltérően szabályozhatja.\"



32. 

	Az Mt. 118.  (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(3) A napi munkaidő az (1) bekezdés esetében nem haladhatja meg a 12 órát. 


33. 


	Az Mt. 120. -ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: 

	\"(1) A munkaidő - munkaidőkeret alkalmazása esetén - munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában a munkaidőkeret előírt munkanapjára egyenlően oszlik meg. 


	(2) Munkaidő-keret alkalmazása esetén a munkaidő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő négy óránál rövidebb és - a részben vagy egészben készenléti jellegü munkakört kivéve - tizenkét óránál hosszabb nem lehet és annak két hónap, kollektív szerződés eltérő rendelkezése alapján legfeljebb öt hónap átlagában - az idénymunkát kivéve - a teljes munkaidőnek meg kell felelnie. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.\" 


34. 


	Az Mt. 129. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"129.  (1) Az elrendelhető túlmunka felső határa négy egymást követő napon összesen nyolc óra; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Az elrendelhető túlmunka felső határa naptári évenként száznegyvennégy, kollektív szerződés eltérő rendelkezése esetén legfeljebb kétszáz óra.\"


35. 

	Az Mt. 130.  (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:]

	\"f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.\"

36. 

	Az Mt. 134. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő január 31-ig, a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszünésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Ettől a rendelkezéstől eltérni nem lehet. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.\"

37. 

	Az Mt. 137. -ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) A munkavállaló keresőképtelenségét - a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezésnek megfelelően - a kezelőorvos igazolja.

	(3) A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére a távolléti díjának nyolcvan százaléka jár.\"

38. 


	(1) Az Mt. 151. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"151.  (1) Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, a munkavállaló munkabérét távolléti díjára ki kell egészíteni, illetve munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni. Távolléti díjat kell fizetni akkor is, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, annak mértéke meghatározása nélkül.\"

	(2)  Az Mt. 151.  (2) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) A munkavállaló részére távolléti díj jár: \"

39. 

	Az Mt. a következő 151/A. -sal egészül ki:

	\"151/A.  (1) Ha a munkavállalónak  távolléti díjat kell fizetni, részére  a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a (4) bekezdés szerinti, túlmunka miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.

	(2) A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótlék alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és a munkaszerződésben rögzített azon bérpótlékok értendők, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan megilletik.
 
	(3) A távolléti díj számításánál müszakpótlékként a munkavállaló 
  
   a)  többmüszakos munkaidőbeosztásban  történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 15 %-át, illetőleg

	b) folytonos munkarendben történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 20 %-át

kell figyelembe venni.

	(4) Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint ötven óra túlmunkát teljesített, távolléti díja megállapításánál túlmunka miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembevenni. A kiegészítő pótlék mértéke, ha az irányadó időszakban a túlmunka száz óránál kevesebb volt, a személyi alapbér három százaléka; ha száz óránál több volt, a személyi alapbér öt százaléka. Ha a munkavállalót a tárgyévet megelőző időszakban törtévben foglalkoztatták, az óraszám határokat arányosan kell figyelembevenni.

	(5) Havi időbér esetén

	a) az egy napra jutó távolléti díj: az egy hónapra megállapított távolléti díjnak a 22-ed része, 

	b) az egy órára járó távolléti díj: az egy napra kiszámított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a hányadosa.

	(6) Nem kell alkalmazni a  (5) bekezdésben foglaltakat, ha a távolléti díj megegyezik azzal az összeggel, amelyben a munkavállaló munkavégzése esetén részesülne.

	(7) Ľrabér esetén az egy napra fizetendő távolléti díj: az egy órára megállapított távolléti díj és a munkavállaló  napi teljes  munkaidejének a szorzata.

	(8) Teljesítménybér alkalmazásánál a távolléti díj számításakor a munkavállaló távolléte idején (időszakában) érvényes személyi alapbéreként az  ekkor érvényes személyi alapbérének a  munkavállaló tárgyévi   teljesítmény-tényezőjével szorzott  összegét kell figyelembe venni.  

	(9)  A (8) bekezdésben foglalt rendelkezést  nem kell alkalmazni, ha a teljesítmény-tényező  egy, vagy annál kisebb.

	(10) A tárgyévi teljesítmény-tényező a munkavállaló megelőző évben elért egy órára jutó teljesítménybérének - ideértve a bérforma garantált bérrészét is -  és a tárgyév január l-jén érvényes egy órára jutó személyi alapbérének a hányadosa.

	(11) Annak a munkavállalónak a tárgyévi teljesítmény-tényezője, akinek a  munkaviszonya a munkáltatónál a tárgyévben kezdődött,  a  - 152.  (5) bekezdése szerinti - tárgyévi irányadó időszak egy órára jutó teljesítménybérének és az első távolléti díj fizetés esedékességekor érvényes egy órára jutó személyi alapbérének a hányadosa.

	(12) A munkavállaló tárgyévi teljesítmény-tényezőjét a  tárgyév január 1-jével, - a (11) bekezdés szerinti esetben az első távollétidíj-számítás  alkalmával - rögzíteni kell.\"
40. 

	Az Mt. 152. -a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"152.  (1) Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak)   kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár.

	(2) Az (1) bekezdés szerinti  átlagszámításnál a  munkabér esedékességétől eltérő időben kifizetett munkabért az esedékes bérfizetési napon  teljesített kifizetésnek kell tekinteni. 

	(3) Az átlagkereset számításánál időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni.

	(4) Az átlagkereset-számítás alapjául  az  utolsó négy naptári negyedévre kifizetett  munkabérek  szolgálnak. 

	(5) Ha a munkavállaló munkaviszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete számításakor  a nála számításba vehető  naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett  munkabért  kell figyelembe venni. 

	(6) Az irányadó időszakban  kifizetett, de az irányadó időszakot  meghaladó,  meghatározott időtartamra járó munkabérnek, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti munkavégzés alapján járó munkabérnek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső, - a (8) bekezdés szerinti osztószám figyelembevételével számított - (időarányos) részét kell az átlagszámításnál a kifizetett munkabér összegébe beszámítani.

	(7) Ha a munkavállalónak a munkáltatónál fennálló munkaviszonya egy naptári hónapnál rövidebb,  átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeg tekintendő.
	
     (8) Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállaló  irányadó időszaki munkabérének együttes  összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint a  munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (együtt: osztószám). 

	(9) Az a naptári negyedév - az (5) bekezdés szerinti naptári negyedév(ek) hiányában az a naptári hónap -, amelyben a munkavállalónak kifizetett munkabéréhez osztószám nem tartozik, az irányadó időszak meghatározásánál  nem vehető figyelembe.

	(10) Ha  munkaviszonyra vonatkozó szabály fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagkereset alkalmazását írja elő,  akkor egy havi átlagkereseten a munkavállaló  egy napi átlagkeresetének a 22-szerese értendő. Ľrabér esetén az egy napi átlagkereset az egy órára megállapított átlagkereset és a munkavállaló  napi teljes munkaidejének a szorzata.\"

41. 

	Az Mt. 188.  (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(3) A 190.  (3) bekezdése, a 191. ., továbbá a 192.  (2) bekezdése alkalmazásában vezetőnek minősül a vezető helyettese, valamint az akit a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet ilyennek minősít.\"

42. 

	A 190.  a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

 	\"(3) Ha a munkáltató - fizetésképtelensége esetén - a határozott időre alkalmazott vezető munkaviszonyát 88.  (2) bekezdése szerint megszünteti, a vezetőnek a határozott időből még hátralévő időre, de legfeljebb hat hónapra - járó átlagkesetét köteles előre megfizetni. A vezetőt az ezt meghaladó hátralévő idő után megillető rész a felszámolási eljárás megszünésekor vagy a felszámolási zárómérleg, illetve záró egyszerüsített mérleg jóváhagyása után válik esedékessé.\"


43. 

	Az Mt. 199. -ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

	\"Az egyeztetésen - a munkáltató vezetője kivételével - a munkáltatót  nem képviselheti az,  aki a sérelmezett döntést hozta.\"

44. 

	Az Mt. a következő 199/A. -sal egészül ki:

	\"199/A.  Kollektív szerződésben, illetve a felek megállapodásában munkaügyi jogvita esetére békéltető személyét köthetik ki, aki a 199.  (5) bekezdése szerinti egyeztetés során a vitában egyezség létrehozását kisérli meg. Az egyeztetést a békéltetőnél kell e törvény szabályai szerint kezdeményezni. A békéltető az egyezséget köteles írásba foglalni.\"

45. 

	Az Mt. 201. -ának helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"201.  Ha az egyeztetés a kezdeményezésétől számított nyolc napon belül nem vezetett eredményre, - a 202. -ban foglalt kivételekkel - az elévülési időn belül bírósághoz lehet fordulni. A keresetnek az intézkedés végrehajtására - a 23. , a 67. , illetve a 202.  (1) bekezdésének d), e) pontját kivéve - halasztó hatálya nincs.\"


46. 


	(1) Az Mt. 202.  (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép: 


	\"202.  (1) A keresetet az egyeztetés, illetve a békéltető eljárása eredménytelenségének megállapításától, illetőleg a 201. -ban meghatározott határidő lejártától számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni:\"


	(2) Az Mt. 202.  (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi c)-d) pont lép, egyidejüleg a jelenlegi d) pont megjelölése e) pontra változik.

	\"c) a rendkívüli felmondással, 

	d) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel (109. ),\"
[kapcsolatban]

47. 

	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) a következő 54/A. -sal egészül ki.

	\"54/A.  (1) A napi munkaidő munkaidőkeret alkalmazása esetén nem haladhatja meg a 12 órát és annak nyolc hét átlagában - az idénymunkát kivéve - a teljes munkaidőnek meg kell felelnie; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

	(2) A munkaidő - munkaidőkeret alkalmazása esetén - a munkaidőkeret előírt munkanapjaira egyenlően oszlik meg.

	(3) A munkaidő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő 4 óránál rövidebb és - a részben vagy egészben készenléti jellegü munkakört kivéve - 12 óránál hosszabb nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet.\"

48. 

	A Kjt. az következő 55/A. -sal egészül ki:

	\"55/A.  Az elrendelhető túlmunka felső határa két egymást követő napon összesen 4 óra; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Az elrendelhető túlmunka felső határa naptári évenként 144, kollektív szerződés eltérő rendelkezése esetén 200 óra.\"



49. 

	(1) A törvény 1995. szeptember 1-jén lép hatályba.

	(2) A törvény hatálybalépésével egyidejüleg 

	a) az Mt. 25.  (3) bekezdésében, a 104.  (5) bekezdésében, a 116. -ban, 148.  (2) bekezdésében, továbbá

	b) a Kjt. 48.  (3) bekezdésében
az \"átlagkereset\" szövegrész helyébe a \"távolléti díj\" szövegrész lép;

	c) a Kjt. 59. -ának (1) bekezdése a \"117.  (2) bekezdésének a) pontja és (4) bekezdése\" szövegrészt követően a \"120.  (1)-(2) bekezdése, 129.  (1) bekezdése\", szövegrésszel egészül ki;

	d) az Mt. 96.  (4) bekezdése hatályát veszti.

	(3) A 88.  (2) bekezdésének e törvény 24. -ával megállapított rendelkezését az e törvény hatályba lépését követően megkötött határozott időre szóló munkaviszonyok tekintetében kell alkalmazni.




í


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS


Az 1992. július 1-jén hatályba lépett 1992.  évi XXII. törvény alkalmazásának több mint két éves tapasztalata alapján indokolt áttekinteni, hogy az egyes jogintézmények mennyiben felelnek meg a jogalkotó eredeti célkitüzéseinek, illetve felmerültek-e olyan ellentmondások, amelyek megszüntetése feltétlenül szükséges.  

A Javaslat kiterjed az egyes szakszervezeti jogok gyakorlásának pontosítására annak érdekében, hogy a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek - a munkáltatókkal eredményesebben együttmüködve - hatékonyabban láthassák el feladataikat.

A Javaslat kiemelt jelentőséget tulajdonít az üzemi tanács intézményének. Az üzemi tanácsok müködésének eddigi tapasztalatai indokolják az üzemi tanácsi választással kapcsolatos szabályozás pontosítását. A Javaslat rendelkezései egyrészről az üzemi tanács eredményes megválasztását, másrészről a munkavállalói részvételi jogok folyamatos gyakorlását és ezáltal az üzemi tanács hatékony müködését szolgálják. 

Az eddigi tapasztalatok szerint szükséges elemezni a munkaviszony létesítése és megszüntetése körében felmerült jogalkalmazási problémákat. A nagyobb jogbiztonság érdekében indokolt a munkaszerződés írásbafoglalásával kapcsolatos rendelkezés módosítása. Abból a megfontolásból kiindulva, hogy a munkaviszony egyoldalú megszüntetése során a törvény ne tartalmazzon olyan rendelkezéseket, amelyek ellentétesek a jogalkotó szándékával, a Javaslat módosítja a határozott időre szóló munkaviszony  munkáltató általi megszüntetésének, valamint a rendkívüli felmondásnak egyes szabályait.

Az Mt. hatályba lépését követően hamarosan bebizonyosodott, hogy a gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében indokolt a munkaidő-keret rugalmasabb szabályozása. Ennek megfelelően a Javaslat a munkaidő-keret felhasználását a jelenlegi piaci követelményekhez igazodva változtatja meg, tágabb lehetőséget biztosítva a felek megállapodásának. Hasonló okok miatt, valamint munkabiztonsági és foglalkoztatáspolitikai szempontok figyelembevételével módosítja a Javaslat a rendkívüli munkavégzés időtartamát. Az Érdekegyeztető Tanácsban lefolytatott egyeztetés alapján a Javaslat szerint a munkaidő-keretre, illetve a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó Munka Törvénykönyvi szabályok módosítása a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatókra, illetve munkavállalókra nem terjed ki.

Az Mt. bizonyos szabályainak alkalmazása az elmúlt időszakban a munka díjazása egyes területein ellentmondásos volt. Abból kiindulva, hogy  a munka díjazása a munkavégzés ellenértékéül szolgál, a Javaslat új szabályokat állapít meg az átlagkereset számítására. Mivel az Mt. szabályai szerint a munkavállaló több ok miatt mentesülhet  a munkavégzési kötelezettség alól, és átlagkeresete ilyenkor is megilleti, a Javaslat a munkabér rendeltetésének megfelelően ezeknek az eseteknek egy részére az átlagkereset helyett az ún. távolléti díj intézményét vezeti be. 

A hatályos szabályok alapján az egyes gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselőinek feladatai munkaviszony keretében is elláthatóak, e személyek az Mt. fogalomrendszerében vezető állású munkavállalónak minősülnek. Az eddigi tapasztalatok szerint az ebbe a kategóriába tartozó munkavállalókkal határozott időre létesített munkaviszonynak a határozott idő előtti megszüntetése a munkáltató fizetésképtelensége esetén, több esetben bizonytalanná tette a beosztott munkavállalók járandóságainak kifizetését. Erre tekintettel a Javaslat - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény koncepciójának megfelelően -  korlátozza a vezető állású munkavállalók részére történő kifizetéseket.

Alapvető érdek füződik a munkaügyi viták megnyugtató elintézéséhez, illetve lehetőség szerinti megelőzéséhez. Ennek érdekében a Javaslat pontosítja az egyeztető eljárás rendjét, valamint bővíti a felek által igénybe vehető eszközök körét. 

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. -hoz

A Javaslat e rendelkezése a korábbi szabályozáshoz képest egyértelmübbé teszi a szakszervezetek számára az egyes munkaszervezeteken belüli müködés szabadságát. A munkavállalói érdekvédelmi szervezetek tevékenységének fontosságát támasztja alá továbbá az a rendelkezés, amely szerint a szakszervezeteknek joguk van valamennyi munkavállalót tájékoztatni az anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről.

A 2. -hoz

Annak érdekében, hogy a szakszervezetek a munkaszervezeteken belül eredményesen müködhessenek, a Javaslat lehetővé teszi, hogy a szakszervezet érdekében eljáró, de a munkáltatóval munkaviszonyban nem álló személy a munkáltató területére beléphessen, ha a szakszervezet a munkáltatóval munkaviszonyban álló taggal rendelkezik. A munkáltató a szakszervezet érdekében eljáró személy kérését nem tagadhatja meg. 

A 3. -hoz

A Javaslat erősíteni kívánja a munkáltató és a szakszervezet együttmüködését és ezért a szakszervezet a későbbiekben felmerülhető esetleges konfliktushelyzetek megelőzése érdekében az illetékes szakhatóság tájékoztatása nélkül is jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok betartását. 

A 4. -hoz

A Javaslat nem változtat a kifogás joga gyakorlásának jogalapján és tárgyán, azonban meggyorsítja a kifogással kapcsolatos eljárás menetét. Ennek megfelelően a kifogással kapcsolatos egyeztető eljárást a kifogás benyújtásától számított három munkanapon belül meg kell kezdeni, továbbá a kifogás alaposságáról a bíróság nem peres eljárásban tizenöt napon belül dönt.


A 5. -hoz

Az üzemi tanács tagjai számának meghatározásánál a Javaslat tekintettel van a gazdálkodó szervezetek foglalkoztatotti létszámában bekövetkezett időközbeni változásokra. Ennek megfelelően a hatályos szabályozáshoz képest differenciáltabban szabályozza az üzemi tanács létszámát azzal, hogy a 13 tagú üzemi tanácsot a kétezer főt meghaladó munkavállalói létszámhoz rendeli. 

A 6-9. -hoz

Az üzemi tanácsi választás lebonyolításával kapcsolatban jelentős feladatai vannak a választási bizottságnak. A Javaslat részletesen határozza meg a választási bizottság konkrét feladatait, továbbá az összeférhetetlenségi szabályokra való tekintettel szabályozza annak összetételét. 

A 10. -hoz

Alapvető jelentőségü, hogy a törvény választási szabályai elősegítsék az üzemi tanács eredményes megválasztását. A Javaslat ezért meghatározza az eredménytelen választás fogalmát, továbbá olyan megoldást tesz lehetővé, amely szerint nem az egész tanácsot kell újraválasztani, hanem a választást csak azokra a helyekre kell lefolytatni, amelyeknél a jelölt nem érte el legalább az érvényes szavazatok harminc százalékát.  Az új választást azonban nem kilencven, hanem harminc napon belül kell megtartani és e választást megelőző tizenöt napig új jelöltek is állíthatók. 

Annak érdekében, hogy az üzemi tanács müködését folyamatosan lássa el, a Javaslat bevezeti az üzemi tanács póttagja intézményét. Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte. 

A 11. -hoz

A Javaslat a hatályos szabályozás tartalmával alapvetően egyezően, azonban több tekintetben pontosítva határozza meg az üzemi tanácsi választás érvényességét. Az üzemi tanács müködésének folyamatosságával összefüggő módosítás, hogy a megismételt választás esetében az üzemi tanács megválasztása két évre szól.

A 12-13. -hoz

A Javaslat a választási jegyzőkönyvnek garanciális jelentőséget tulajdonít, ezért a hatályos szabályozáshoz képest részletesebben szabályozza annak tartalmát, valamint előírja a jegyzőkönyv megőrzésének kötelességét és annak időtartamát. Alapvető érdek füződik a jelöléssel, a választás lebonyolításával és eredményével kapcsolatos viták pontosabb törvényi rendezéséhez, különös tekintettel az eljárás gyors befejezésére.  Mindennek nem mond ellent, hogy a vitában eljáró szerveknek kellő idő álljon rendelkezésre alapos döntésük meghozatalára. Ennek megfelelően a Javaslat szerint a jelöléssel, a választás lebonyolításával, annak eredményével kapcsolatos  munkaügyi vitában a bíróság tizenöt napon belül nem peres eljárásban határoz.

A 14-16. -hoz

Az üzemi tanács megszünésének szabályozásánál a Javaslat tekintettel van a munkáltató személyében bekövetkezett olyan változásokra, amelyek az adott munkaszervezet addigi struktúrájának módosulásával járnak. Ennek megfelelően megszünik az üzemi tanács, ha több munkáltató vagy telephely egyesülése (összevonása) következtében a munkáltatónál több üzemi tanács müködne, továbbá a munkáltató vagy telephely szétválása esetén.

Az üzemi tanács müködésének folyamatossága, illetve a munkavállalói jogok eredményesebb gyakorlása érdekében a Javaslat részletesen meghatározza az üzemi tanács megszünését követő választási eljárási rendet.

A 17-20. -hoz

Az üzemi tanács eredményes müködése érdekében elengedhetetlen az üzemi tanács tisztségviselőit megillető kedvezmények és munkajogi védelem pontos szabályozása. A kedvezmények tekintetében - elősegítendő a munkáltató és az üzemi tanács hatékonyabb együttmüködését - a Javaslat lehetőséget biztosít üzemi megállapodás megkötésére, amelyben a felek a helyi sajátosságokra való tekintettel a törvénytől eltérően is meghatározhatják a munkaidő-kedvezmény felhasználását, valamint megállapodhatnak kapcsolatrendszerüket érintő egyéb kérdésekben is.

A Javaslat - a szakszervezetekre vonatkozó hasonló tartalmú szabályozással összhangban - határozza meg az üzemi tanács tisztviselőinek, az üzemi megbízott munkajogi védelmére, valamint az üzemi tanács jogai gyakorlásával összefüggő viták elintézésére vonatkozó rendelkezéseket.

A 21. -hoz

	A törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatai alapján - a nagyobb jogbiztonság érdekében - indokolt a munkaszerződés írásbafoglalásával összefüggő szabályt oly módon  megváltoztatni, hogy már a két napot meghaladó időtartamú munkaviszony létesítése esetén is írásba kelljen foglalni a munkaszerződést. 

A 22. -hoz

	Az Mt. hatályos szabályai alapvetően szociális megfontolásból bizonyos munkában nem töltött időtartamok (sorkatonai vagy polgári szolgálat, gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság) elteltét követően a munkáltató kötelességévé tesz, hogy az érintettek személyi alapbérét a munkahelyre történő visszatérésükkor a munkáltatónál megvalósult bérfejlesztés mértékének megfelelően emelje. Ezt a szabályt indokolt kiterjeszteni a közeli hozzátartozó ápolására, gondozására biztosított fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetére is. 

A 23-27. -hoz

A hatályos szabályozás szerint a munkáltató jogutód nélküli megszünése esetén a munkavállalót végkielégítés illeti meg. Abban az esetben, ha e megszünési módot megelőzően a munkáltató rendes felmondással szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát, a végkielégítésen kívül megilleti a felmondási időre járó átlagkereset is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy éppen azok a munkavállalók, akik a munkáltató érdekében, annak megszünéséig munkát végeznek, számos esetben méltánytalan helyzetbe kerülnek, hiszen ők nem jogosultak a végkielégítésen kívüli egyéb járandóságra. A Javaslat szerint ezért a munkáltató jogutód nélküli megszünése esetében az érintett munkavállalókat a munkáltató rendes felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli mentesítési időre járó átlagkeresetük is megilleti.

Az Mt. a határozott idejü munkajogviszony egyoldalú megszüntetését csak meghatározott esetekben teszi lehetővé. A hatályos szabályozás értelmében, ha a munkáltató a munkavállaló jogviszonyát a határozott idő letelte előtt kívánja megszüntetni, a határozott időből még hátralévő időre jutó átlagkeresetét a munkavállaló részére köteles előre megfizetni. Tekintettel arra, hogy a tapasztalatok szerint e rendelkezés alkalmazása több esetben ellentétes volt a jogalkotó eredeti szándékával -  nevezetesen a munkavállaló ílymódon történő kártalanításával - a Javaslat szerint a munkavállalót a hátralévő időre, de legfeljebb egy évre jutó átlagkeresete illeti meg.

Összhangban a rendes felmondással - a gyakorlatban előforduló értelmezési nehézségek elkerülése érdekében - törvényben szükséges rögzíteni, hogy a rendkívüli felmondás indokolásának is világosnak, valósnak és okszerünek kell lennie. Ezen túlmenően a rendkívüli felmondás megtételére nyitvaálló ún. szubjektív jogvesztő határidőt reálisabb joggyakorlás lehetősége miatt a Javaslat három napról három munkanapra emeli. A munkavállaló munkanélküli ellátásra való jogosultságának biztosítása, a munkáltató rendkívüli felmondásával kapcsolatos - sok esetben hosszú ideig tartó - jogbizonytalanság kiküszöbölése érdekében a Javaslat a rendkívüli felmondás elleni munkavállalói jogorvoslathoz kapcsolódó halasztó hatályt megszünteti (ld. 45-46. ). 

A 28. -hoz

A más helységben történő munkavégzés elrendelése a munkavállalóra többlet terheket ró. Egészségügyi és szociális szempontok figyelembevételével a Javaslat a hatályos szabályozástól eltérően rögzíti, hogy nem kötelezhető beleegyezése nélkül ilyen munkavégzésre a nő, terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig.

A 29. -hoz

  A Javaslat a kirendelésre vonatkozó szabályokat azzal egészíti ki, hogy eltérő megállapodás hiányában a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót kirendelték. A munkaviszony megszüntetésének jogát azonban csak a munkavállalót kirendelő munkáltató gyakorolhatja.


A 30. -hoz

Az Mt. szabályai alapján a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára. Ez a szabály egészül ki a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálat időtartamával. Különösen fontos érdek füződik a véradáshoz, és ennek megfelelően a Javaslat lehetővé teszi, hogy a munkavállaló a véradás miatt távoltöltött teljes időtartamra, illetve a munkahelyén kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól.

A 31. -hoz

A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt a belföldi és a nemzetközi menetrendszerü távolsági közúti személyszállítás forgalmi utazó munkaköreiben foglalkoztatott munkavállalók munka-, illetve pihenőidejét az általános törvényi szabályozástól eltérően rögzíteni. Ennek legmegfelelőbb módja, ha a felek az érintett foglalkoztatottak munka-, és pihenőidejét megállapodás alapján rendezik. Ezért a Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a jelzett munkakörökben alkalmazott munkavállalók munka-, illetve pihenőidejére vonatkozó szabályokat e törvénytől eltérően kollektív szerződés állapítsa meg.

A 32-34. -hoz

A munkaidő-keretre és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó hatályos rendelkezések betartása a gazdálkodó szervezetek többségénél számos problémát okoz. A munkaidővel való rugalmasabb gazdálkodást megnehezíti, hogy az Mt. 118.  (3) bekezdése alapján a napi munkaidőnek nyolc hét átlagában a teljes munkaidőnek meg kell felelnie. Ezzel részben összefüggésben a túlmunka időtartamára vonatkozó törvényi korlátozás - amely önmagában feltétlenül szükséges - szintén megnehezíti a munkáltatók munkaidővel való gazdálkodását. 

A Javaslat a munkaidő-keret felhasználásának megváltoztatása és a rendkívüli munkavégzés tartamának megnövelése során a törvényi mértéket nem érinti, azonban lehetővé teszi, hogy kollektív szerződésben a napi munkaidő öt hónap átlagában feleljen meg a teljes munkaidőnek. A munkaidő hatékonyabb felhasználásával áll összefüggésben az a szabály is, amelynek értelmében a Javaslat a napi túlmunka lehetséges mértékét négy egymást követő napon nyolc órára emeli. 

A 36. -hoz

	A munkavállalólat megillető tárgyévre járó szabadság kiadása a hatályos szabályozás alapján számos problémát okoz, sok esetben a szabadságok nem kerülnek teljes mértékben kiadásra. A szabadság kiadásának elmaradása sokszor a munkáltató gazdálkodási problémáira vezethető vissza és az eddigi tapasztalatok szerint indokolt olyan törvényi szabályozás megalkotása, amely kivételesen fontos gazdasági érdek esetén biztosítja a munkáltatónak azt a jogot, hogy a szabadságot a tárgyhót követő január 31-ig adja ki.  Ezen túlmenően a szabadság kiadását akadályozhatja a munkavállaló betegsége, vagy személyét érintő más elháríthatatlan körülmény. Erre tekintettel a Javaslat lehetővé teszi, hogy ilyen esetben a betegség vagy az akadályoztatás megszünésétől számított harminc napon belül adja ki a munkáltató a szabadságot, ha egyébként a tárgyév már letelt.

A 37. -hoz

A hatályos szabályozás szerint nem kell keresőképtelenséget igazolni évente egy alkalommal legfeljebb három munkanapig terjedő betegszabadság esetén. Ez a jogintézmény a gyakorlati alkalmazás során kudarcot vallott, mivel a jogosultak jelentős része a három munkanapot rendes szabadságuk meghosszabbításaként kezelte. Ezért a Javaslat szerint a keresőképtelenséget minden esetben igazolni kell. 

A 38-40. -hoz

Az átlagkereset-számítás hatályos szabályai nem felelnek meg a munka díjazására vonatkozó jogalkotói célnak, mivel a munkavállaló adott esetben magasabb díjazást kap a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára, mint a ténylegesen munkában töltött időre. A Javaslat ezért módosítja az átlagkereset számításának módszerét, valamint bevezeti az ún. távolléti díj fogalmát. 

Az átlagkereset-számítás szabályozása körében a felmerült gyakorlati problémák kezelésére a módosítás egyértelmüvé teszi az átlagszámítás alapjául szolgáló (ún. irányadó) időszak fogalmát, rögzíti az irányadó időszakon túlmutató kifizetések számbavételét, ésszerüsíti a négy negyedévnél rövidebb munkaviszonnyal rendelkezők esetében követendő eljárást és általános szabályt alkot a havi átlagkereset számítására.

A távolléti díj szerint a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára megközelítőleg olyan mértékü díjazásban részesül a munkavállaló, mintha ténylegesen dolgozna. A távolléti díj összetevői a munkavállaló távollétének időszakában érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótlékai, valamint a túlmunka miatti ún. kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga. A javasolt szabályozásnak megfelelően, a     hatályos Mt. 151.  (2) bekezdésének bevezető mondatában az \"átlagkereset\" szó helyébe a \"távolléti díj\" kifejezés kerül.

A 41-42. -hoz

A határozott időre létesített munkaviszonynak a határozott idő lejárta előtti megszüntetése a munkáltató fizetésképtelensége esetén, a vezető állású munkavállalók tekintetében az eddigi tapasztalatok alapján nem egy esetben okozott financiális problémákat, amelyek indokolatlan feszültségek forrásává váltak.  Erre tekintettel a Javaslat a vezető állású munkavállalót megillető járandóságok kifizetését olyképpen osztja meg, hogy a határozott időre alkalmazott vezetőt munkaviszonyának az Mt. 88.  (2) bekezdés szerint történő megszüntetése esetén a határozott időből még hátralévő időre, de legfeljebb hat hónapra jutó átlagkeresete illeti meg. Az ezt meghaladó hátralévő időre járó rész kifizetése a felszámolási eljárás megszünésekor vagy a felszámolási zárómérleg, illetve záró egyszerüsített mérleg jóváhagyása után válik esedékessé.

A 43-44. -hoz

A bíróság előtt folyó perek elbírálásának felgyorsítása mellett fontos szempont, hogy a jogi szabályozás törekedjen a jogvitáknak még a bírósági szak előtti megoldására. Ennek egyik eszköze a bírósági eljárást megelőző egyeztetés, amelynek hatékonyságához járul hozzá az a szabály, amely szerint az egyeztetésen a munkáltatót nem képviselheti az, aki a sérelmes döntést hozta, kivéve, ha a munkáltató vezetője.

A jogviták elbírálásának elhúzódását kívánja meggátolni a Javaslatnak az a rendelkezése is, amelynek értelmében kollektív szerződésben, illetve a felek megállapodásában munkaügyi jogvita esetére békéltető személyét köthetik ki, aki a vitában állók közötti egyezség létrehozását kísérli meg.

A 47-48.-hoz

A Javaslatnak a munkaidő-keretre, illetve a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályai a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatókra, illetve munkavállalókra nem terjed ki.
-----Ç


"
