"ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány




T/670. számú


Törvényjavaslat



a Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény hatályon kívül helyezéséről, a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról





Budapest, 1995. március 7.






Kiss Péter 	Csizmár Gábor
MSZP 	MSZP

1995. évi ..... törvény
a Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény hatályon kívül helyezéséről, a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról



	Az Országgyűlés a gyermek- és ifjúsági korosztályok öntevékenységének támogatása, valamint az erre a célra rendelkezésre álló állami költségvetési és egyéb pénzeszközök kiegészítése érdekében az alábbi törvényt alkotja:


I. rész

A Gyermek- és Ifjúsági Alap


1. §

	A Gyermek- és Ifjúsági Alap (a továbbiakban: Alap) a gyermekek és a fiatalok országos jelentőségű programjait, szervezeteit, kezdeményezéseit és az ezeket segítő szolgáltatásokat támogató elkülönített állami pénzalap.


2. §

	Az Alap bevételi forrásai:
a) az állami költségvetésből nyújtott, a fejezet költségvetésében meghatározott támogatás;
b) a szerencsejáték-szervező által teljesített, az 5. §-ban meghatározott nagyságrendű befizetés;
c) az Alap javára teljesített önkéntes befizetések;
d) az Alap által elszámolt betéti kamat, valamint az időlegesen szabad pénzeszközökből vásárolt államilag garantált értékpapírok hozadéka;
e) egyéb bevételi források.


3. §

	(1) Az Alappal a Kormánynak a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács elnöki tisztét ellátó tagja rendelkezik.

	(2) Az Alapot a Miniszterelnöki Hivatal kezeli.

	(3) Az Alap éves felhasználásának irányairól és arányairól, a pályázatok elbírálásáról, a támogatás odaítéléséről az Alap Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) dönt. A Tanács tagja a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal egy-egy képviselője, valamint az országos gyermek- és ifjúsági, illetve e korosztályokat segítő szervezetek által delegált 8 képviselő.

	(4) A Tanács elnöke a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács által a Tanács tagjai közül megbízott személy.

	(5) A Tanács hatáskörét ülésein gyakorolja. A Tanács tagjai személyesen vesznek részt az ülésen, amelyet legalább negyedévente össze kell hívni. Az ülés akkor határozatképes, ha azon legalább öt kormányzati és öt nem-kormányzati képviselő jelen van. A Tanács szervezeti és működési szabályzatát, valamint ügyrendjét maga határozza meg.

	(6) A Tanács egyszerű szótöbbséggel hozza meg döntéseit. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, kivéve azt az esetet, amikor azonos számú kormányzati és nem-kormányzati delegált ellenétes szavazatából alakult ki a szavazategyenlőség. Ekkor a szavazás eredményét nyilvánosságra kell hozni és a Tanács következő ülésén az előterjesztést újra kell tárgyalni. Ugyanilyen jellegű ismételt szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata véglegesen dönt.


4. §

	(1) Az Alap bevételi forrásaiból a következő célokat lehet támogatni:
a) a gyermekek és a fiatalok egészséges testi, lelki, szellemi fejlődését segítő programok;
b) a demokrácia tanulását és gyakorlását segítő programok;
c) az országos gyermek és ifjúsági szervezetek, valamint az e korosztályok érdekében szerepet vállaló szervezetek működése és tevékenysége;
d) a települési, megyei és fővárosi önkormányzatok jogszabályban meghatározott gyermek és ifjúsági feladatai;
e) a gyermekek és a fiatalok helyzetéről és jogairól szóló tudományos kutatás és információ-szolgáltatás, ismeretterjesztés;
f) a gyermek-, diák- és ifjúsági csoportok, szervezetek nemzetközi cserekapcsolatai és a külföldi tanulmányok;
g) a gyermekek és a fiatalok körében, illetve érdekében tartósan kiemelkedő teljesítményt nyújtó természetes és jogi személyek elismerése.

	(2) Az Alapból nyújtható támogatások és a kedvezményezettek körét, a Tanács által meghirdetett pályázatokat, valamint a támogatásban részesültek névsorát és támogatásuk mértékét két országos napilapban közzé kell tenni.

	(3) Az Alap működését, így különösen a Tanácsba való delegálás rendjét, a támogatás módját és az ehhez kapcsolódó pályázati feltételeket a Kormánynak az Alap felett rendelkező tagja a Tanács egyetértésével rendeletben állapítja meg.


5. §

	A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és a totalizatőri fogadások szervezői a sorsolást (fogadást) követő nyolc napon belül, a folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és a totalizatőri fogadások szervezői - kivéve a totó- és lóversenyfogadások szervezőit - a sorsolást (fogadást) követő hó 15. napjáig kötelesek befizetni az 1991. évi XXXIV. törvény 30. § (3) bekezdése alapján megállapított nyereményekre fordítható összeg 3%-át az Alapba.


II. rész

A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány


6. §

	(1) A Magyar Köztársaságban élő gyermekek és fiatalok egyéni és közösségi aktivitásának támogatása, az érdekükben és értük cselekvők együttműködésének szolgálata, a cselekvési lehetőségek feltételeinek bővítése, a felnőtt felelős állampolgárokhoz méltó készségek elsajátítása céljából közalapítványt kell létesíteni.

	(2) Az (1) bekezdésnek megfelelő Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány) a Magyar Köztársaság Kormánya létesíti oly módon, hogy módosítja a többször módosított 81/1990. (IV.27) MT rendelettel alapított Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány alapító okiratát.


7. §

	A Közalapítvány vagyona a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány jelenlegi vagyonából, a mindenkori éves költségvetési törvényben megállapított pénzügyi támogatásból és egyéb adományokból áll.
8. §

	(1) A közalapítvány legfőbb döntéshozó szerve a Kuratórium, amely 15 főből áll. Tagjai:
a) az országos gyermek és ifjúsági társadalmi szervezetek képviselői által választott 5 személy;
b) a gyermek és ifjúsági korosztályokat segítő társadalmi szervezetek képviselői által választott 5 személy;
c) az alapítót képviselő Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács által megbízott 5 személy.

	(2) A Kuratórium elnökét a kuratórium tagjai közül az alapító nevezi ki.

	(3) A közalapítvány ellenőrzésre jogosult szervének (Felügyelő Bizottságának) tagjai a következők:
a) a művelődési és közoktatási miniszter által megbízott személy;
b) a népjóléti miniszter által megbízott személy;
c) a pénzügyminiszter által megbízott személy;
d) az Országos Testnevelési és Sporthivatal vezetője által megbízott személy.

	(4) A Felügyelő Bizottság elnöke a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács elnöke által megbízott személy.

	(5) A Kuratóriumot és a Felügyelő Bizottságot az (1)-(4) bekezdésben meghatározott személyekből az alapító jelöli ki. 

	(6) A közalapítvány szervezetét és működésének szabályait a Kuratórium állapítja meg.

	(7) A közalapítvány köteles évente egyszer jelentésben nyilvánosságra hozni és bárki számára hozzáférhetővé tenni tevékenységének, gazdálkodásának legfontosabb adatait, vagyonának alakulását.


III. rész 

Vegyes rendelkezések


9. §

	E törvény alkalmazásában:
gyermek: a 0-18 éves korosztályhoz tartozó személy;
fiatal: a 19-26 éves korosztályhoz tartozó személy;
diák: a közoktatási, szakoktatási, felsőoktatási intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló személy.


10. §

	(1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény.

	(2) Ahol jogszabályban \"Központi Ifjúsági Alap\" szerepel, azon a továbbiakban \"Gyermek- és Ifjúsági Alap\"-ot kell érteni.

	(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 30. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és a totalizatőri fogadások szervezői a sorsolást (fogadást) követő nyolc napon belül, a folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és a totalizatőri fogadások szervezői - kivétel a totó- és lóversenyfogadások szervezőit - havonta kötelesek befizetni a (3) bekezdés alapján megállapított nyereményekre fordítható összeg 
- 4 %-át a külön törvénnyel létrehozott Országos Játék Alapba,
- 3 %-át a külön törvénnyel létrehozott Nemzeti Sport Alapba.
- 3 %-át a külön törvénnyel létrehozott Gyermek- és Ifjúsági Alapba.\"

	(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Sztv. 30. § (5) bekezdésének első mondatában a \"vagy ifjúsági\" szövegrész.

	(5) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Országos Játék Alapról szóló 1993. évi XXVIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében az \"ifjúsági célú\", 2. §-ának (2) bekezdésében, továbbá 3. §-ának (5) bekezdésében a \"valamint a Kormány ifjúságpolitikájáért felelős miniszterrel\" szövegrész.


11. §

	A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványra vonatkozó törvényi rendelkezések végrehajtása érdekében a Kormány a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül:
- intézkedjen annak érdekében, hogy elkészüljön a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány rendelkezésére bocsájtott vagyonról szóló elszámolás, illetve az alapítvány vagyoni helyzetéről szóló jelentés;
- gondoskodjon a közalapítvány alapító okiratának módosításáról, a közalapítvány Kuratóriuma és Felügyelő Bizottsága kijelöléséről.



Indokolás


Általános indoklás


	A kormányprogram szerint a Kormány \"...szükségesnek tartja ... a Központi Ifjúsági Alap eddigi felhasználásának áttekintését, a tapasztalatok nyilvánosságra hozatalát, az alap működési rendjének átalakítását\", illetve \"... a gyermek és ifjúsági célú vagyonnak és pénzeszközöknek az érintettek javára történő felhasználása érdekében javasolja a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány (NGYIA) vezetőinek beszámoltatását, az alapítvány közalapítvánnyá történő átalakítását, ennek megfelelően új kuratórium kinevezését.\"

	A Központi Számvevőségi Hivatal egy évvel ezelőtt vizsgálatot végzett a Központi Ifjúsági Alap 1992-93. évi tevékenységéről. A vizsgálat rámutatott, hogy az 1993. évi XXV. törvény szövege ellentétes a hatályos pénzügyi szabályozásokkal és belső ellentmondásokat is tartalmaz (kamatmentes visszatérítendő támogatás nyújtásának lehetősége, a pályázati céloktól és felhasználási módoktól való eltérés lehetősége). A vizsgálat megállapította, hogy a Központi Ifjúsági Alapnak nem volt működési szabályzata. Az 1993. évi XXV. törvény az Alap támogatási előirányzatának legfeljebb 10 %-áig engedett meg kivételeket a pályázati célok teljesítése és a testületi döntés alól. Ezt az előírást folyamatosan figyelmen kívűl hagyták, amely így az Alap törvénysértő működéséhez vezetett. Nem született döntés a pályázatok irányairól és arányairól, ennek következtében 1992-ben 40,2 %, 1993-ban 28,2 % volt a nyilvános pályázaton kívül elosztott pénzek aránya. 41 millió forint támogatás elosztásának pályázati dokumentációja hiányzik.

	Az eddigi szabályozás szerint két elkülönített állami alap - Központi Ifjúsági Alap, Országos Játék Alap - egymással párhuzamosan támogathatott ifjúsági feladatokat. A két Alap egymáshoz viszonyított szerepe az ifjúsági célok megvalósításában nem meghatározott, munkamegosztás nem alakult ki, a két Alap egyazon célokat támogat.

	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXIII. törvény a megyei önkormányzatok feladataként határozza meg a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos teendőket, a helyi önkormányzatoknak pedig gondoskodniuk kell a gyermek- és ifjúsági feladatok ellátásáról. Indokolt az önkormányzatok, valamint az országos és helyi korosztályi szervezetek, az önkéntes felelősségvállaláson nyugvó felnőtt segítő egyesületek számára olyan forrást teremteni, ami lehetővé teszi az intézményrendszeren kívüli eredményes nevelés, az önálló ifjúsági tevékenység és az európai ifjúsági együttműködés érdemi támogatását.

	A Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján szükségessé vált az alap által vállalt célok, az Alapból történő támogatások és e támogatások kedvezményezetti körének pontosítása, az Alap bevételi forrásainak növelése, a demokratikus és nyilvános működés garanciáinak megteremtése, a döntéshozatali folyamatban a korosztályi képviseletek törvényi biztosítása.

	A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány lassan öt éves működése során bebizonyosodott, hogy az Alapítvány a jelenlegi szabályok keretei között, a jelenlegi struktúrával és gazdálkodással vagyonának felélése felé tart, éves működési költségei meghaladják az általa meghirdetett pályázatokra fordított összegeket. Az alapítvány eddigi működését szinte folyamatosan politikai, szakmai, gazdálkodási viták kísérték. Elmaradt az alapító okirat közalapítványi követelményeknek megfelelő átalakítása. Szükségessé vált a közvagyonnal gazdálkodás átlátható, ellenőrizhető törvényi garanciáinak megtermtése.


Részletes indoklás


Az 1.  - hoz

	A javaslat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénnyel összhangban rögzíti az Alap rendeltetését, meghatározza a kedvezményezettek körét.


A 2  - hoz

	A Központi Ifjúsági Alap fő bevételi forrását az állami költségvetésből nyújtott támogatás képezte. A támogatás összege a költségvetésben 1993-ban 100, 1994-ben 36, 1995-ben 36 millió forint, amely az Alap rendeltetésszerű müködéséhez nem volt elegendő. Az önkéntes befizetések és egyéb bevételek jelentéktelen nagyságrendet jelentettek az Alap forrásai között. Jelenleg a Központi Ifjúsági Alap és az Országos Játék Alap célkitűzései között egyaránt szerepel az ifjúsági feladatok támogatása. A javaslat a párhuzamosság megszüntetésére a két elkülönített állami alap közötti munkamegosztás tisztázására irányul, oly módon, hogy a gyermek és ifjúsági célokhoz kapcsolódó szerencsejáték-befizetéseket a Gyermek- és Ifjúsági Alap egyik bevételi forrásaként jelöli meg. E megoldás számos európai ország gyakorlatában fellelhető.


A 3.  - hoz

	A javaslat az Alap feletti rendelkezés, a működtetés feladatát ahhoz a kormányzati szervhez telepíti, amely képes megjeleníteni az össszkormányzati felelősséget a gyermek- és ifjúsági feladatokban. A korábbi tárcaközi bizottság helyett az Alap felhasználásáról és a támogatások odaítéléséről való döntést olyan Tanács hatáskörébe utalja, amelyben a gyermek és ifjúsági ügyekben legilletékesebb minisztériumok képviselete mellett azok közvetlen részvétele is biztosított, akik e korosztályok érdekeit képviselik. A döntéshozatal testületi jellege miatt indokolt a törvény szövegében rögzíteni a határozatképességről, illetve a döntéshozatal módjáról szóló alapvető előírásokat is.


A 4.  - hoz

	A javaslat a források nagyságrendjének megfelelően határozza meg a felhasználást, és nem tartalmaz olyan célokat (mint pl. a szórakozási feltételek fejlesztése, foglalkoztatási problémák megoldása), amelyek meghaladják az Alap finanszírozási lehetőségeit vagy más elkülönített állami alap feladatkörébe tartoznak.
A javaslat figyelembe veszi a társadalmi változásokat, így lehetőséget biztosít a létrejött országos korosztályi szervezetek mellett a korosztály érdekében önként szerepet vállaló szervezetek működésének és tevékenységének, a demokrácia tanulásának és gyakorlásának, valamint az önkormányzatok jogszabályban meghatározott gyermek- és ifjúsági feladatainak támogatására.
A javaslat megteremti a nyilvános működés alapvető szabályait egyrészt azzal, hogy felsorolja a nyilvánosság számára hozzáférhető, illetve kötelezően nyilvánosságra hozandó információk körét, másrészt azzal, hogy az Alap működésének szabályairól az illetékes kormánytag számára rendeletalkotási kötelezettséget ír elő.


Az 5.  - hoz

	A javaslat figyelembe veszi a megnövekedett gyermek és ifjúsági feladatokat, illetve az Országos Játék Alapból és a Központi Ifjúsági Alapból eddig ifjúsági célokra fordított összegek együttes nagyságrendjét és ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy a nyereményekre fordítható összeg 3%-a közvetlenül a Gyermek- és Ifjúsági Alapba kerüljön befizetésre. Ez az arány megegyezik a hasonló forrásautomatizmussal rendelkező Nemzeti Sport Alapba történő befizetéssel.


A 6.  - hoz

	A Polgári Törvénykönyv 74/G. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerint törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti. Ezért a javaslat a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1993. évi XCII. törvény 40.  (6) bekezdése második mondatának megfelelően arra kötelezi a kormányt, hogy mint alapító a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány - mint a Polgári Törvénykönyv 74/G. §-ában meghatározott kritériumoknak megfelelő alapítvány - alapító okiratának megfelelő módosításával létesítsen közalapítványt. Ez a megoldás hasonló a nemzeti és etnikai kisebbségi közalapítvány létrehozásakor alkalmazott országgyűlési gyakorlathoz. A Kormány törvényi felhatalmazása ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az Országgyűlésnek megfelelő rálátása, betekintése lehessen a közalapítvány működéséről, gazdálkodásáról.


A 7.  - hoz

	A javaslat a közalapítvány vagyonát a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány jelenleg meglévő vagyonához és a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározandó állami támogatáshoz, egyéb adományokhoz köti.


A 8  - hoz

	A javaslat meghatározza a közalapítvány kuratóriuma összetételének törvényi kritériumait, melynek során követi a nemzeti és etnikai kisebbségi közalapítvány során alkalmazott megoldásokat. A javaslat figyelembe veszi a korosztályi szervezetek öt éve hangoztatott álláspontját, amely szerint a kezelő szerv (Kuratórium) összetételében a gyermek- és ifjúsági korosztályok képviselőinek többségbe kell kerülniük, oly módon, hogy képviselőiket maguk választhassák meg. Az állami (alapítói) felelősség érvényesítése az ellenőrzésre jogosult szerv (Felügyelő Bizottság) összetételében egyértelműen érvényesíthető. A javaslat törvényi garanciát kíván teremteni a közalapítvány nyilvános, ellenőrizhető működésére.


A 9. § - hoz

	A javaslat a törvény egyértelmű alkalmazhatósága érdekében a hatályos törvényekkel összhangban értelmezi a legfontosabb általánosan használt fogalmakat.


A 10.  - hoz

	Tekintettel arra, hogy a javaslat érinti a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényt, valamint az Országos Játék Alapról szóló 1993. évi XXVIII. törvényt, szükség van a megfelelő módosítások átvezetésére is e törvények hatályos szövegén.


A 11. § - hoz

	A javaslat a törvény végrehajtásához szükséges teendőkről szól.




Budapest, 1995. március 7.



Kiss Péter 	Csizmár Gábor
MSZP 	MSZP"
