"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA










                       T/673. számú


              t ö r v é n y j a v a s l a t


      a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény
                      módosításáról












                             Előadó: Dr. Vastagh Pál

                             Budapest, 1995. március 7.




                  1995. évi .... törvény

     a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény
                      módosításáról


                           1.§

  Az 1973. évi I. törvény (Be.) 90.§-ának (2)  bekezdése
  helyébe a következő rendelkezés lép:

       \"(2) A vétségi eljárás szabályait kell alkalmazni
  az olyan bűntett [Btk. 11.§ (2) bek.] miatt folytatott
  eljárásban, amelyre a törvény három évi szabadságvesz-
  tésnél nem súlyosabb büntetést rendel.\"


                           2.§

  A Be. 176.§-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a követ-
  kező rendelkezés lép:

       \"(1) A bíróság  a  tárgyalás  előkészítése  során
  vizsgált  kérdésekben  az  ügy  érkezésétől  számított
  tizenöt napon belül tanácsülésen határoz.

       (2) Ha az ügyész vagy a vádlott  meghallgatása  a
  határozat meghozatala előtt  szükségesnek  látszik,  a
  bíróság harminc napon belül előkészítő ülést tart.\"


                           3.§

  A Be. 196.§-ának (2)  bekezdése  helyébe  a  következő
  rendelkezés lép:


       \"(2) Az (1) bekezdés esetében a tárgyalás folyta-
  tásának napját ki kell tűzni, kivéve, ha - az  elnapo-
  lás okára tekintettel - kétséges,  hogy  a  tárgyalást
  hat hónapon belül folytatni lehet.\"


                           4.§

  A Be. 197.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

       \"197.§ (1) A tárgyalást hat hónapon belül  ismét-
  lés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében
  nem történt változás; egyébként elölről kell kezdeni.

       (2) A tárgyalás hat hónapon belül a korábbi  tár-
  gyalás anyagának ismertetésével is megismételhető,  ha
  a hivatásos bíró személyében nem történt változás.

       (3) A tárgyalás anyagának  ismertetése  után  fi-
  gyelmeztetni kell a vádlottat arra, hogy  az  ismerte-
  tésre észrevételt tehet. A figyelmeztetést és  a  vád-
  lott nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni.

       (4) Az elnapolt tárgyalást  a  tárgyalás  korábbi
  részéről készült jegyzőkönyv ismertetésével kell foly-
  tatni, ha megszakítása óta nyolc napnál  hosszabb  idő
  telt el.\"

                           5.§

  A Be. 350.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

       \"350.§  Tárgyalás  mellőzésével   végrehajtásában
  felfüggesztett szabadságvesztés, pénzbüntetés kiszabá-
  sa, illetőleg mellékbüntetés önálló  büntetésként való

  alkalmazása vagy próbára bocsátás esetén a bíróság -az
  e fejezetben foglalt eltérésekkel - a vétségi  eljárás
  szabályai szerint jár el.\"


                           6.§

  A Be. 351.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

       \"351.§ (1) A bíróság az ügyész indítványára - ma-
  gánvádas ügyben hivatalból - a szabadon levő vádlottal
  szemben tárgyalás mellőzésével végzésben végrehajtásá-
  ban felfüggesztett  szabadságvesztést,  pénzbüntetést,
  illetőleg önálló  büntetésként  foglalkozástól  eltil-
  tást, járművezetéstől eltiltást vagy kiutasítást,  to-
  vábbá intézkedésként próbára bocsátást alkalmaz a vét-
  ségi eljárásra tartozó bűncselekmény esetén, ha a tör-
  vény a szabadságvesztés végrehajtásának  felfüggeszté-
  sét, a pénzbüntetés kiszabását, az önálló mellékbünte-
  tés, illetve a próbára bocsátás alkalmazását  lehetővé
  teszi, a tényállás egyszerű, a vádlott a bűncselekmény
  elkövetését beismerte, és a büntetés  célja  tárgyalás
  nélkül is elérhető.

       (2) Tárgyalás  mellőzésével  egy  évet  meghaladó
  szabadságvesztés kiszabásának nincs helye.


                           7.§

  A Be. a következő 351/A.§-szal egészül ki:

       \"351/A.§ (1) A 351.§ (1) bekezdésében  meghatáro-
  zott végzés meghozatalának az ügy  érkezésétől  számí-
  tott harminc napon belül van helye.



       (2) Magánvádas ügyben, vagy ha a  bíróság  előké-
  szítő ülést tart, az (1) bekezdésben meghatározott ha-
  táridőt a személyes meghallgatás,  illetve  az  előké-
  szítő ülés napjától kell számítani.\"


                           8.§

  A Be. a következő 351/B.§-szal egészül ki:

       \"351/B.§ Ha a tárgyalás mellőzésének helye lehet,
  de az ügyész a vádindítványban azt nem  indítványozta,
  a bíróság előkészítő ülést tart, amelyen  felhívja  az
  ügyész figyelmét a tárgyalás mellőzésével történő  el-
  bírálás lehetőségére.\"


                           9.§

  (1) A Be. 352.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő
  rendelkezés lép:

       \"(1) A bíróság

       a) végrehajtásában felfüggesztett  szabadságvesz-
  tés vagy pénzbüntetés kiszabása esetén mellékbüntetés-
  ként foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől  eltil-
  tást vagy kiutasítást, végrehajtásában  felfüggesztett
  szabadságvesztés kiszabása esetén  pénzmellékbüntetést
  alkalmazhat,

       b) végrehajtásában felfüggesztett  szabadságvesz-
  tés kiszabása vagy próbára  bocsátás  esetén  pártfogó
  felügyeletet is alkalmazhat,


       c) a végzésben elkobzást is  kimondhat,  elkobzás
  alá eső érték megfizetésére  kötelezhet,  illetőleg  a
  polgári jogi igénynek helyt adhat, vagy a polgári jogi
  igény érvényesítését egyéb törvényes  útra  utasíthat-
  ja.\"


  (2) A Be. 352.§ (3) bekezdésének b) pontja  helyébe  a
  következő rendelkezés lép:

       (A tárgyalás mellőzésével hozott végzés rendelke-
  ző részének tartalmaznia kell:)

       \"b) a kiszabott szabadságvesztést, pénzbüntetést,
  illetőleg az önálló büntetésként  alkalmazott  mellék-
  büntetést vagy próbára bocsátást,\"


                          10.§

       (1) E törvény a kihirdetését követő második hónap
  15. napján lép hatályba.

       (2) A folyamatban levő ügyekben a 7.§-ban  megál-
  lapított határidőket e törvény hatálybalépésétől  kell
  számítani.



                    I N D O K O L Á S


                   Általános indokolás


       Az 1980-as évekig úgy látszott, hogy a ma is  ha-
  tályos büntetőeljárási törvény lehetővé teszi az ügyek
  viszonylag gyors elbírálását. Kétségtelen, hogy  ezek-
  ben az években Magyarországon rövidebb idő alatt befe-
  jeződtek a büntetőeljárások, mint a kontinens  nyugati
  felében. Mára kiderült, hogy a büntetőeljárási  törvé-
  nyünk néhány, az egyszerűsítés szándékával  bevezetett
  rendelkezése ténylegesen nem járul hozzá az  eljárások
  tartamának csökkentéséhez, ugyanakkor számos olyan ga-
  ranciálisnak hitt szabályt ír  elő,  amelyeknek  ilyen
  tartalmi funkciója nincs és értelmetlenül elhúzzák  az
  eljárást. Mindezek  következtében  a  büntetőeljárások
  tartama az elmúlt néhány évben ijesztően megnőtt, és a
  bűnözés struktúrájának változása következtében további
  romlás várható, ha a megfelelő ésszerűsítési  intézke-
  dések elmaradnak.

       A  büntetőeljárás  egyszerűsítését,   gyorsítását
  nemcsak jogpolitikai indokok teszik szükségessé, hanem
  nemzetközi kötelezettségeink is. A Polgári és  Politi-
  kai Jogok  Nemzetközi  Egyezségokmánya  14.  cikke  3.
  pontjának c) alpontja, valamint az Európai Emberi Jogi
  Egyezmény 6. cikkének 1. pontja előírja, hogy  e  nem-
  zetközi jogi instrumentumokat elfogadó államok kötele-
  sek az igazságszolgáltatásukat oly módon megszervezni,
  hogy a büntető ügyek tárgyalása méltánytalan késedelem
  nélkül, ésszerű időn belül megtörténjék.

       A új büntetőeljárási kódex szövegtervezetének el-
  készítése folyamatban van. A koncepció szerint alapve-
  tően megváltozna a büntetőeljárási törvény, amely szá-


  mos, az egyszerűsítést és gyorsítást szolgáló  rendel-
  kezést is tartalmazna.

       Mivel a koncepció egyes tételei egymásra épülnek,
  az egyszerűsítésre, gyorsításra irányuló  elképzelések
  kiemelése és a mai büntetőeljáráson belüli  megvalósí-
  tása nem lehetséges. A büntetőeljárás folyamatban  le-
  vő, átfogó kodifikációjára tekintettel a törvényjavas-
  lat olyan kisebb  terjedelmű  módosításokat  tartalmaz
  csupán, amelyek a büntetőeljárás mai rendszerét, alap-
  vető rendelkezéseit nem érintik.


                   Részletes indokolás


                        Az 1.§-hoz

       A Be. 90.§ (2) bekezdése bűntett miatt csak  nyo-
  mozási szakban ad lehetőséget a vétségi eljárás alkal-
  mazására. A Javaslat 1.§-a a három évi  szabadságvesz-
  tésnél nem súlyosabb büntetéssel  fenyegetett  bűntet-
  teknél az eljárás egészére kiterjeszti a vétségi eljá-
  rást.

                        A 2.§-hoz

       A  tárgyalás  megfelelő  előkészítése  segíti  az
  ügyek gyorsabb befejezését,  csökkenti  a  tárgyalások
  elnapolásának számát. A Be. hatályos  szabályaiban  az
  előkészítésre előírt nyolc, illetve az előkészítő ülés
  megtartására megállapított tizenöt napos határidő -kü-
  lönösen a nagyobb terjedelmű, bonyolultabb  megítélésű
  ügyekben - nem elegendő az  iratok  áttanulmányozására
  és a  szükséges  intézkedések megtételére. Ezért a Ja-

  vaslat az időtartamokat tizenöt, illetve harminc  nap-
  ban határozza meg.


                       A 3-4.§-hoz

       1. A Be.197.§ (1) bekezdése szerint  a  tárgyalás
  ismétlés nélkül három hónapon belül folytatható. A Ja-
  vaslat annak érdekében, hogy a tanúk és az eljárás más
  szereplői ne  legyenek  kénytelenek  a  bíróság  előtt
  többször megjelenni, a tárgyalás megismétlését a  tár-
  gyalás részei között eltelt hat hónap után írja elő.

       2. A tárgyalás folytathatóságának további  felté-
  tele, hogy a tanács összetétele ne változzon. A Javas-
  lat fenntartja azt a szabályt, amely szerint a  tanács
  összetételében történt változás  esetén  a  tárgyalást
  elölről kell kezdeni, a tárgyalás megismétlésének mód-
  jában azonban különböztet a szerint, hogy a változás a
  népi ülnökök vagy a hivatásos  bíró  személyében  tör-
  tént.

       Amennyiben a hivatásos bíró személye  nem  válto-
  zik, a tárgyalás az addig keletkezett  bírósági  anyag
  ismertetésével is megismételhető.

       3. A Be. 44.§ (5) bekezdéséből következik, hogy a
  terhelt az eljárás minden szakaszában indítványokat és
  észrevételeket tehet. A tanács összetételében  történt
  változásra tekintettel különös jelentősége van  annak,
  hogy az előző tárgyalás anyagának ismertetésére a vád-
  lott észrevételt tehessen. Ezért a  Javaslat  előírja,
  hogy erre a jogára minden esetben figyelmeztetni kell.
  A figyelmeztetés megtörténtét, valamint a vádlott  vá-
  laszát jegyzőkönyvbe kell foglalni.



                       Az 5-6.§-hoz

       1. A Javaslat bővíteni kívánja  a tárgyalás  mel-
  lőzésének alkalmazását. Azzal, hogy az 1.§ kiterjeszti
  a vétségi eljárásra tartozó ügyek körét,  a  tárgyalás
  mellőzésére sor kerülhet a három évig terjedő  szabad-
  ságvesztésnél nem  súlyosabb  büntetéssel  fenyegetett
  bűntetteknél is. A Javaslat 5.§-a bővíti a külön eljá-
  rásban alkalmazható szankciók körét is azzal, hogy en-
  gedélyezi  végrehajtásában  felfüggesztett  szabadság-
  vesztés és próbára bocsátás alkalmazását is.

       2. A Javaslat a  tárgyalás  mellőzésével  történő
  elbírálás feltételeként közvádas  ügyben  továbbra  is
  megköveteli az ügyészi indítványt.  További  feltétel,
  hogy a  vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerje,
  a tényállás egyszerű, valamint, hogy a büntetés  célja
  tárgyalás nélkül is elérhető legyen. Mellőzi a  Javas-
  lat a hatályos  rendelkezések  közül  a  bűncselekmény
  csekély jelentőségére történő utalást.

       3. A Javaslat a tárgyalás mellőzésével kiszabható
  szabadságvesztés leghosszabb tartamát egy évben  hatá-
  rozza meg.

                       A 7-8.§-hoz

       1. A tárgyalás mellőzésének feltételeiből  követ-
  kezik, hogy a bíróság rövid időn belül döntést hozhat.
  Ezért a Javaslat  a tárgyalás mellőzésének  alkalmazá-
  sára csak az ügy érkezésétől számított  harminc  napon
  belül ad lehetőséget.

       2. Magánvádas  ügyben  a  tárgyalás  mellőzésével
  történő elbírálásnak csak  a  személyes  meghallgatást

  követően van helye, ezért a  harminc  napos  határidőt
  ebben az esetben a személyes meghallgatás időpontjától
  kell számítani.

       3. Előfordulhat, hogy a bíróság a tárgyalás  mel-
  lőzésével hozandó határozata  előtt  előkészítő  ülést
  tart. Erre sor kerülhet a Be. 176.§-a alapján,  azért,
  mert a vádlott vagy az ügyész meghallgatása valamilyen
  okból a határozat meghozatala előtt szükségesnek  lát-
  szik, valamint a Javaslat  8.§-a  alapján  is,  ha  az
  ügyész nem indítványozta olyan ügyben a tárgyalás mel-
  lőzésével történő elbírálást, ahol egyébként a bíróság
  megítélése szerint ennek feltételei fennállnak.  Ezek-
  ben az esetekben az elbírálásra  nyitva  álló  harminc
  napos határidőt az előkészítő ülés napjától kell  szá-
  mítani.

                        A 9.§-hoz

       A Javaslat a Be.352.§ (1) és (3) bekezdését össz-
  hangba hozza az 5.§ rendelkezéseivel, amikor a  végre-
  hajtásában felfüggesztett  szabadságvesztés  kiszabása
  mellett is lehetővé teszi a foglalkozástól eltiltás, a
  járművezetéstől eltiltás és a kiutasítás alkalmazását.
  Rendelkezik továbbá arról, hogy a végrehajtásában fel-
  függesztett szabadságvesztés kiszabása esetén pénzmel-
  lékbüntetés, próbára bocsátás és végrehajtásában  fel-
  függesztett szabadságvesztés  mellett  pedig  pártfogó
  felügyelet is alkalmazható."
