"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

                        T/674. számú

                        Törvényjavaslat

     a Polgári perrendtartásról szóló, többször módosított
              1952. évi III. törvény módosításáról



                              1. §

         A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi  III.  tör-
vény (a továbbiakban: Pp) 2. §-a előtti cím helyébe \"A per meg-
indítása és a bíróság feladata\" cím lép, egyben a 2. §  a  kö-
vetkező (2)-(5) bekezdéssel egészül ki:

         \"(2) Az ügyész keresetet indíthat, ha a jogosult joga-
inak védelmére bármely okból nem képes. Nem indíthat az  ügyész
keresetet olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban  meghatá-
rozott személy vagy szervezet érvényesíthet.

         (3) Ha az ügyészt a (2) bekezdésben meghatározott  ke-
resetindítási jog illeti meg, de a perbeli részvételét  megala-
pozó körülmények a per folyamán állnak be, az ügyész  a  perben
felléphet.

         (4) Az ügyészt az általa indított perben, illetve fel-
lépése esetén megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet meg-
illetik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat  le,
illetve jogokat nem ismerhet el. Ha a  perben  fellépő  ügyész,
illetve a fél cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a
bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe  véve  bírálja
el.
         (5) Abban a perben, amelynek megindítására külön  jog-
szabály jogosítja fel az ügyészt, vagy amelyet külön jogszabály
értelmében ellene lehet indítani, az ügyész a fél jogait gyako-
rolja.
         (6) A pert az az ügyész indíthatja meg, illetve a per-
ben az az ügyész léphet fel, aki a perre illetékes bíróság  te-
rületén működik.\"

                              2. §

       (1) A Pp 3. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyé-
be a következő rendelkezés lép:

         \"A bíróság köteles a felet, ha nincs jogi képviselője,
- perbeli jogairól és kötelezettségeiről - a szükséges tájékoz-
tatással ellátni.\"

         (2) A Pp. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:

         \"(4) Ha a 2. § (3) bekezdésében foglalt fellépés fel-
tételei fennállnak, a bíróság erről értesíti az ügyészt.\"

                              3. §

         A Pp 4. § helyébe a következő rendelkezés lép:

         \"4. § A bíróság - ha törvény ettől eltérően nem ren-
delkezik - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyi-
latkozatokhoz kötve van.\"

                              4. §

         (1) A Pp 61. §-a (1) bekezdésének második mondata he-
lyébe a következő rendelkezés lép:

         \"A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha
a jogutódlás a felperes halála, illetve  jogutódlással  történő
megszűnése miatt következett be.\"


         (2) A Pp 61. §-a (2) bekezdésének második mondata  he-
lyébe a következő rendelkezés lép:

         \"Hozzájárulásra nincs szükség, ha a  perbelépés  azért
történik, mert a jogelőd meghalt vagy jogutódlással megszűnt, a
jogutódlást azonban valószínűsíteni kell.\"


                              5. §

         (1) A Pp 64. §-a a következő (3)  bekezdéssel  egészül
ki:
         \"(3)  Az,  akinek  igénye  érvényesítése  céljából  az
ügyész, illetve a külön jogszabállyal erre feljogosított  szer-
vezet pert indított, a perben félként vesz részt. A  más  által
indított perbe az, aki a  per  megindítására  külön  jogszabály
alapján, illetve az 51. § a), b) pontjai alapján maga is  jogo-
sult lett volna, a felperes  pertársaként  az  elsőfokú  ítélet
meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig perbe léphet. Ha
a pertársak perbeli cselekményei vagy előadásai  egymástól  el-
térnek - az 51. § a) és b) pontjára tekintettel történő  perbe-
lépés esetét kivéve - a bíróság azokat a per egyéb  adatait  is
figyelembe véve bírálja el.\"

         (2) A Pp 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

         \"65. § A 61-63. § és a 64.  §  (1)-(2)  bekezdése  alá
tartozó esetekben a perbelépés, valamint a perből való elbocsá-
tás tárgyában hozott határozat ellen külön  fellebbezésnek  van
helye.\"


                              6. §

          A Pp 67. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a kö-
vetkező rendelkezés lép:

         (A perben meghatalmazottként eljárhat:)

         \"e)  a helyi önkormányzat, illetve a helyi  kisebbségi
önkormányzat tagja, a jegyző, a főjegyző,  a  képviselőtestület
hivatalának ügyintézője, a kerületi hivatal elöljárója,  ügyin-
tézője  a helyi önkormányzatot, kisebbségi önkormányzatot,  to-
vábbá azok szerveit érintő perekben; a  megyei (fővárosi)  köz-
igazgatási hivatal ügyintézője a hivatalt érintő perekben;\"

                              7. §

         A Pp a következő új 73/A. §-sal, és azt  megelőzően  a
következő címmel egészül ki:

                   \"Kötelező jogi képviselet

         73/A. § A jogi képviselet kötelező:
         a) a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a  fellebbe-
zést (felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára,
         b) törvényben meghatározott egyéb esetben.\"

                              8. §

         A Pp 76. §-ának  (1)  bekezdése  az  alábbi  mondattal
egészül ki:
         \"Szakértő kirendelése esetében a bíróság  a  szakértői
díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeg letétbe  helye-
zését köteles elrendelni.\"

                              9. §

         A Pp 99. §-a az alábbi  (2)  bekezdéssel  egészül  ki,
egyben a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdés-
re változik:

         \"(2) A bírósági iratokat a kézbesítés  második  megkí-
sérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek  kell
tekinteni, ha a kézbesítés azért  volt  eredménytelen,  mert  a
címzett az iratot nem vette át, illetve az átvételt megtagadta.
Keresetlevél (fizetési meghagyás) kézbesítése esetén a  vélelem
beálltáról a bíróság az alperest  (kötelezettet)  értesíti,  és
egyúttal tájékoztatja a (3) bekezdésben, illetve a  128.  §-ban
foglaltakról.\"

                             10. §

         (1) A Pp 111. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő
rendelkezés lép:

         \"(1) Ha valamelyik fél meghal, vagy megszűnik, az  el-
járás a jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig (61-62. §)
félbeszakad.\"

         (2) A Pp 112. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő
rendelkezés lép:

         \"(2) A félbeszakadás tartama alatt tett minden - a per
érdemére vonatkozó - bírói rendelkezés, úgyszintén a felek  ál-
tal teljesített minden perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve a
félbeszakadással, illetve az annak megszüntetésével kapcsolatos
bírói rendelkezéseket és perbeli cselekményeket.\"

                             11. §

         A Pp 121. §-a (2)  bekezdésének  helyébe  a  következő
rendelkezés lép, egyben a Pp 121. §-a a következő (3) bekezdés-
sel egészül ki:

         \"(2) A keresetlevélhez csatolni kell azt az  okiratot,
illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fel-
peres bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság  hatáskö-
rének és illetékességének megállapításához,  valamint  amely  a
hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásá-
hoz szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is
lehet igazolni; erre a keresetlevélben utalni kell.

         (3) Kötelező jogi képviselet esetében a  keresetlevél-
hez csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását,  illetve  a
képviseleti jogot igazolni kell.\"

                             12. §

         A Pp 125. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe az
alábbi rendelkezés lép:
         \"A tanács elnöke a per tárgyalására megidézi azt, aki-
nek igénye érvényesítése iránt az ügyész, illetve külön jogsza-
bállyal erre feljogosított szervezet pert indított.\"

                             13. §

         A Pp 129. §-ának (1) bekezdése utolsó mondatát megelő-
zően a következő, harmadik mondattal egészül ki:
         \"A bíróság az áttételt elrendelő végzését maga is meg-
változtathatja.\"

                             14. §

         A Pp 130. §-ának (1) bekezdésének g) pontja helyébe  a
következő rendelkezés lép:

         (A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása  nélkül
[125. § (1) bek.] elutasítja, ha megállapítható, hogy)

         \"g) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított sze-
mély indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott  sze-
mély ellen indítható, illetve  meghatározott  személyek  perben
állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket)  -  fel-
hívás ellenére - nem vonta perbe.\"

                             15. §

         A Pp a következő 136/C §-al egészül ki:

         \"136/C. §  Ha a perben  a  jogi  képviselet  kötelező,
[73/A. §] és a jogi képviselő a tárgyalást elmulasztja,  ez  is
ugyanazzal a jogkövetkezménnyel jár, mintha a tárgyalást -  kö-
telező jogi képviselet hiányában - a fél mulasztotta volna el.\"

                             16. §

         (1) A Pp 141. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:

         \"(2) A bíróság - ha ez  a  tényállás  megállapításához
szükséges -, a feleket felhívja nyilatkozataik  megtételére  és
lefolytatja a bizonyítási eljárást. A fél köteles a tényállítá-
sait, nyilatkozatait, bizonyítékait - a per állása szerint -  a
gondos és az eljárást elősegítő  pervitelnek  megfelelő  időben

előadni, illetve előterjeszteni. Ha a  bizonyítás  lefolytatása
az első tárgyaláson ennek ellenére nem  lehetséges,  vagy  csak
részben lehetséges, a bíróság a tárgyalás elhalasztása  mellett
elrendelheti a per további előkészítését.\"

         (2) A Pp 141. §-a a következő (6) bekezdéssel  egészül
ki:

        \"(6) Ha a felek valamelyike tényállításának,  nyilatko-
zatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével - a  (2)
bekezdésben előírt kötelezettsége ellenére - alapos  ok  nélkül
késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére
sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesztésének
bevárása nélkül határoz.\"

                             17. §

         A Pp 156. §-a helyébe a következő rendelkezés lép,
egyben a 156. §-t megelőző cím a következőképpen módosul:

                    \"Ideiglenes intézkedések

         156. § (1) A bíróság kérelemre ideiglenes  intézkedés-
sel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), il-
letve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak tel-
jesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár  elhárítása  vagy  a
jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása,  illetve  a
kérelmező  különös  méltánylást  érdemlő  jogvédelme  érdekében
szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja  meg
az intézkedéssel elérhető előnyöket. A  bíróság  az  ideiglenes
intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.  A  kérelmet
megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.

         (2) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a kereset-
levél benyújtása előtt nem terjeszthető elő. Az ideiglenes  in-
tézkedésről a bíróság  az első tárgyalás  kitűzését  megelőzően
is dönthet.

         (3) Az ideiglenes intézkedés tárgyában a bíróság soron
kívül határoz.

         (4) A bíróság döntése előtt a feleket személyesen meg-
hallgatja, illetve lehetővé teszi,  hogy  a  kérelemre  írásban
nyilatkozzanak. A felek  meghallgatása  csak  rendkívül  sürgős
szükség esetében, valamint akkor mellőzhető, ha a  fél  a  meg-
hallgatásra kitűzött határnapot, illetve határidőt elmulasztja.

         (5) Az  ideiglenes  intézkedésre  vonatkozó  döntéssel
kapcsolatban bizonyítás lefolytatásának csak akkor  van  helye,
ha a kérelem enélkül érdemben nem bírálható el.

         (6) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a bíró-
ság végzésben határoz, amely  ellen  külön  fellebbezésnek  van
helye. A bíróság kérelemre - ha a felperes a keresetét  leszál-
lítja, hivatalból - a végzést maga is megváltoztathatja.

         (7) A teljesítési határidő - ha a bíróság másként  nem
rendelkezik - a végzés írásbeli közlését  követő  napon  kezdő-
dik.
          (8) A végzés előzetesen végrehajtható (231-232. §). A
végzés mindaddig hatályban marad, amíg azt a  bíróság  a  felek
bármelyikének kérelmére - a másik fél  meghallgatása  (113.  §)
után - hozott végzésével vagy  ítéletében  hatályon  kívül  nem
helyezi. Ha az elsőfokú  bíróság  az  ideiglenes  intézkedésről

szóló határozatát ítéletében  (permegszüntető  végzésében)  nem
helyezte hatályon kívül,  az  elsőfokú  ítélet  (permegszüntető
végzés) jogerőre emelkedésével az ideiglenes intézkedés  a  ha-
tályát veszti.\"
                             18. §

         A Pp  164. §-ának  (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:

         \"(2) A bíróság az általa szükségesnek talált  bizonyí-
tást hivatalból akkor rendelheti el, ha azt törvény megengedi.\"

                             19. §

         A Pp 185. §-a (1) bekezdése helyébe a  következő  ren-
delkezés lép:

         \"(1) Az eljáró bíróság

          a) azt a tanút, illetve szakértőt,  aki  szabályszerű
idézés (kirendelés) ellenére nem  jelent  meg,  és  elmaradását
alapos okkal előzetesen ki nem mentette, vagy  engedély  nélkül
eltávozott,

         b) azt a tanút, aki a vallomástételt, illetve a közre-
működést, továbbá azt a szakértőt, aki  a  véleménynyilvánítást
az ok előadása nélkül vagy a bíróság jogerős határozata ellené-
re, a következményekre történt figyelmeztetés után megtagadja,

         c) azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítással  ala-
pos ok nélkül  késlekedik,  illetve  a  véleménynyilvánításának
várható késedelméről a részére nyitva  álló  határidő  lejártát
megelőzően a bíróságot nem értesíti,

az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben  pénzbír-
sággal sújthatja. A bíróság egyúttal elrendelheti a meg nem je-
lent (eltávozott) tanú, vagy szakértő elővezetését is.\"

                             20. §

         A Pp 220. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe
a következő rendelkezés lép:

         \"A feleket tájékoztatni kell arról, hogy  a  fellebbe-
zésben (csatlakozó fellebbezésben,  fellebbezési  ellenkérelem-
ben) tárgyalás tartását kérhetik, ennek hiányában  a  másodfokú
bíróság a fellebbezést - ha annak feltételei egyébként  fennál-
lanak - tárgyaláson kívül fogja elbírálni (256/A. §).\"


                             21. §

         A Pp 235. §-a (1)  bekezdésének  második  és  harmadik
mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

         \"A fellebbezésben új tényt is lehet állítani,  továbbá
új bizonyítékra is lehet hivatkozni, és  olyan  bizonyítást  is
lehet kérni, amelyet az elsőfokú bíróság mellőzött, kivéve,  ha
az elsőfokú bíróság az adott tényállítást, illetve bizonyítékot
a 141. § (6) bekezdésében  foglaltakra  tekintettel  nem  vette
figyelembe. A másodfokú bíróság az új tény, illetve  bizonyíték
figyelembe vételét akkor is mellőzi, ha azt a fél  az  elsőfokú
eljárásban meg sem  kísérelte  előterjeszteni,  kivéve,  ha  az
érintett fél a mulasztását egyidejűleg kimenti.\"


                             22. §

         A Pp  243. §-a előtti cím helyébe a következő cím,
a Pp 243. §-a helyébe pedig a következő rendelkezés lép:

         \"Fellebbezési ellenkérelem, csatlakozó fellebbezés

         243. § (1)  Ha a fellebbező fél ellenfele az ítéletnek
a fellebbezési kérelemben foglaltak  szerinti  megváltoztatását
ellenzi, fellebbezési ellenkérelmet, ha pedig a  fellebbezéssel
megtámadott ítélet  megváltoztatását  is  kívánja  -  annyiban,
amennyiben az ítélet ellen fellebbezésnek helye van -,  csatla-
kozó fellebbezést nyújthat be. Ha a fellebbezés a per főtárgyát
nem érinti, a per főtárgyára vonatkozóan  csatlakozó  fellebbe-
zésnek nincs helye. A 235. § (1) bekezdése a  fellebbezési  el-
lenkérelemre, valamint a csatlakozó fellebbezésre is irányadó.

         (2) A kizárt vagy elkésett csatlakozó  fellebbezést  a
másodfokú bíróság elutasítja.  A  fellebbezés  hivatalból  való
elutasítása esetén  illetve  a 241. §  (2)  bekezdésében  és  a
242. § (2) bekezdésében foglalt esetben a fellebbezéssel  szem-
ben előterjesztett fellebbezési  ellenkérelem  vagy  csatlakozó
fellebbezés hatálytalanná válik.\"

                             23. §

          A Pp 244. §-át megelőző cím helyébe a következő  cím,
a Pp 244. §-a helyébe pedig a következő rendelkezés lép:

        \"A fellebbezési tárgyalás kitűzése, illetve a fellebbe-
zés tárgyaláson kívüli elbírálásának előkészítése.\"


         244. § (1) A tanács elnöke a fellebbezést kézbesíti a
fellebbező fél ellenfelének,  s  egyúttal  figyelmezteti  arra,
hogy a fellebbezésre vonatkozóan ellenkérelmet,  illetve  nyolc
napon belül csatlakozó fellebbezést terjeszthet elő.

         (2) Ha a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte  a
tárgyalás megtartását, a tanács elnöke az (1) bekezdésben  fog-
lalt figyelmeztetéssel egyidejűleg arról is tájékoztatja a  fe-
let, hogy nyolc napon belül tárgyalás tartását  kérheti.  Ha  a
fél az előírt határidőt elmulasztja, a bíróság  a  fellebbezést
tárgyaláson kívül bírálhatja el.

         (3) A csatlakozó fellebbezést a másodfokú bíróság  ha-
ladéktalanul közli az ellenféllel. Ha a felek egyike sem  kérte
a tárgyalás megtartását, a bíróság  a  csatlakozó  fellebbezést
benyújtó fél ellenfelét egyúttal  figyelmezteti  arra,  hogy  a
csatlakozó fellebbezés kézhezvételétől  számított  nyolc  napon
belül tárgyalás tartását kérheti.

         (4) Ha a 240-242. §-ok alkalmazására nincs ok, és bár-
melyik fél nyilatkozata, illetve a 256/A. § (3) bekezdése alap-
ján tárgyalást kell tartani, az elnök a fellebbezés tárgyalásá-
ra határnapot tűz ki, s arra a feleket, valamint a  beavatkozó-
kat, továbbá azokat, akik az ítélet ellen fellebbezéssel éltek,
megidézi. Ha az elsőfokú eljárásban az  ügyész  részt  vett,  a
tárgyalás időpontjáról az ügyészt is értesíteni kell.

         (5) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a fellebbezés-
nek  az  ellenfél  részére  való kézbesítése a tárgyalás napját
legalább tizenöt nappal megelőzze.

         (6) Az idézésben figyelmeztetni kell a  feleket,  hogy
távolmaradásuk a fellebbezés elintézését nem gátolja (245.  §),
továbbá, hogy a tárgyaláson - ha nem személyesen jelennek  meg,
illetve ha a jogi képviselet nem kötelező - csak  a  67.  §-ban
megjelölt meghatalmazottal képviseltethetik magukat.\"


                             24. §

         (1) A Pp  250. §-t megelőző cím helyébe a következő
cím lép:

         \"A fellebbezés elbírálása során hozott határozatok\"

        (2) A Pp  255. §-a  (1) bekezdésének  helyébe a  követ-
kező rendelkezés lép:

         \"(1) Az eljárás szünetelésének a fellebbezési eljárás-
ban a 137. § (1) bekezdésének  b) pontja alatti  esetben  nincs
helye.\"

                             25. §

         A Pp  256/A. §-a  (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:

         \"(1) A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fel-
lebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, kivéve, ha bármelyik
fellebbezésre jogosult (233. § (1) bek.) a tárgyalás  megtartá-
sát kéri a 244. §-ban foglaltak szerint.\"



                             26. §

         A Pp 257. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

         \"(2) A felet, illetve a jogi képviselőt  pénzbírsággal
sújtó végzés ellen benyújtott fellebbezést az elsőfokú  bíróság
az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezéssel együtt,
ilyen fellebbezés hiányában pedig a határozat jogerőre  emelke-
désekor, illetve a pernek a 137. § (3) bekezdése alapján  bekö-
vetkező megszűnésekor terjeszti fel a másodfokú bírósághoz.\"


                             27. §

         (1) A Pp 260. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:

         \"(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a felek  bárme-
lyike csak akkor élhet perújítással, ha az ott említett  tényt,
bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás  során  hibáján
kívül nem érvényesíthette.\"

         (2) A Pp 274. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:

         \"(3) A felülvizsgálati tárgyalásra, illetve a tárgya-
láson kívüli elbírálásra - a 247. §-ban foglalt rendelkezések
kivételével - a XII. fejezet szabályai megfelelően irányadóak.\"


                              28. §

         (1) A Pp 285. §-a (1) bekezdésének első mondata helyé-
be a következő rendelkezés lép:

         \"A bontóperben tartott első tárgyaláson  a  bíróság  a
személyesen megjelent feleket meghallgatja.\"

         (2) A Pp 285. §-a a következő (4) és  (5)  bekezdéssel
egészül ki:

         \"(4) Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek
nem békülnek ki, az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel  a
bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben  felhívja  a  feleket,
hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás  folytatá-
sát, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság  a  tárgyalás
folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30  nap  eltelte
után tűzhet határnapot.

         (5) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben, illet-
ve, ha a felek a házasság felbontását a házasságról, a  család-
ról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 18. §-a
(2) bekezdésének b) pontja alapján kérték vagy a feleknek  nin-
csen közös kiskorú gyermeke, a pert már az első tárgyaláson ér-
demben kell tárgyalni.\"

                             29. §

         (1) A Pp 286. §-a (1) bekezdése  helyébe  a  következő
rendelkezés lép:


         \"(1) A bíróság az általa szükségesnek talált  bizonyí-
tást hivatalból is elrendelheti.\"

         (2) A Pp 287. § -a  helyébe  a  következő  rendelkezés
lép:

         \"287. § A bíróság a házassági perben a tárgyalás elha-
lasztása esetében a szükséghez képest hivatalból is  határozhat
ideiglenesen a kiskorú gyermek elhelyezése és tartása, a szülői
felügyeleti jogok bővítése vagy korlátozása, illetve a szülő és
gyermek közötti kapcsolattartás kérdésében.\"


                             30. §

         (1) A Pp 290. §-a (2) bekezdésének első mondata helyé-
be a következő rendelkezés lép:

         \"A bíróság a házasság felbontása felől - ha a felek  a
házasság felbontását a Csjt. 18. §-a (2) bekezdésének a) pontja
alapján kérték egyező akaratnyilvánítással - addig nem dönthet,
míg az ott meghatározott valamennyi kérdésben egyezség nem jött
létre és azt a bíróság jogerős végzésével jóvá nem hagyta.\"

         (2) A Pp 290. §-a a következő (3) bekezdéssel  egészül
ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdés számozása  (4)-(7)
bekezdésre változik:

         \"(3) A házassági bontóperben a bíróságnak az  egyezség
jóváhagyása során, illetve ítéletében  a  felek  közös  kiskorú
gyermekének érdekére figyelemmel kell lennie. \"



                             31. §

         A Pp 313. §-ának (2)  bekezdése  helyébe  a  következő
rendelkezés lép:

         \"(2) Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető
a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege  a
százezer forintot nem haladja meg, feltéve, ha van olyan  bíró-
ság, amely a fizetési meghagyás kibocsátására illetékes.\"


                             32. §

         (1) A Pp  332. §-a  az alábbi (4) bekezdéssel  egészül
ki:

             \"(4) Ha a közigazgatási eljárásban ellenérdekű fél
is szerepelt, a bíróság értesíti őt  a beavatkozás  lehetőségé-
ről.\"

         (2) A Pp 336. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

             \"336. § A perben viszontkeresetnek nincs helye.\"

         (3) A Pp  340. §-a (1) bekezdésének helyébe a követke-
ző rendelkezés lép:

         \"(1) A 337. § (2) bekezdését a fellebbezési eljárásban
is megfelelően alkalmazni kell.\"


          
                             33. §

         (1) A Pp a következő 350. §-sal egészül ki:

          \"350. § A fél a pénzkövetelés iránti igényét fizetési
meghagyás útján is érvényesítheti, kivéve, ha a  per  tárgya  a
jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése, illetve a  mun-
kaviszonyból származó kötelezettségeknek a  munkavállaló  által
történt vétkes  megszegése  miatt  alkalmazott  jogkövetkezmény
(Mt. 109. § (1) bek.), közalkalmazott,  illetve  köztisztviselő
esetében fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.\"

         (2) A Pp a következő 354. §-sal, és azt megelőzően  az
alábbi címmel egészül ki:

                  \"Az elnök előtti egyeztetés

         354. §  (1) Ha a tárgyaláson a felek személyesen  vagy
képviselőik útján megjelentek, a tárgyalás - a  Munka  Törvény-
könyvének 109. §-a alapján alkalmazott jogkövetkezmény tekinte-
tében vagy a fegyelmi felelősség alapján indult per kivételével
- a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel  kezdődik.  Evé-
gett az elnök a jogvita egészét a felekkel az összes  körülmény
szabad mérlegelésével megvitatja. Ha az egyeztetés  eredményte-
lenül végződött, a bíróság a tárgyalást nyomban megtartja.

         (2) Az egyeztetés eredményét jegyzőkönyvbe  kell  fog-
lalni.\"

                             34. §

         (1) A Pp 13. §-ának (2) bekezdésében az \"és a  jegyes\"
szövegrész helyébe az \"és az élettárs\" szövegrész lép.

         (2) A Pp 76. §-ának (4) bekezdésében, a 78. §-ának (3)
bekezdésében,  a  219.  §-a  (1)  bekezdésének  e)   pontjában,
valamint a 229. §-ának (2) bekezdésében a \"2.  §-ban  megjelölt
állami szerv\" szövegrész helyébe a  \"külön  jogszabállyal  erre
feljogosított szervezet\" szövegrész lép.

         (3) A Pp 125. §-ának (5) bekezdésében, a  134.  §-ának
(3)  és  (6)  bekezdésében,  valamint   a   185.   §-ának   (4)
bekezdésében a \"fegyveres testületek\"  szövegrész  \"rendvédelmi
szervek\" szövegrészre változik.

         (4) A Pp 169. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 192.
§-ának (2) bekezdésében az  \"üzemi  titok\"  szövegrész  \"üzleti
titok\" szövegrészre változik.

         (5) A Pp 240. §-a előtti cím helyébe  \"Intézkedések  a
fellebbezési tárgyalás kitűzése előtt,  illetve  a  fellebbezés
tárgyaláson kívüli elbírálása előtt\" cím lép.

         (6) A Pp a 288. § (2) bekezdésének utolsó mondatában a
\"280. § (6) bekezdésében\" szövegrész helyébe a  \"  285.  §  (4)
bekezdésében\" szövegrész lép.

                             35. §

         (1) E törvény a kihirdetését követő 60. napon lép  ha-
tályba, rendelkezéseit a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivételek-
kel a hatályba lépés után indult ügyekben kell alkalmazni.

         (2) A  törvény  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő
ügyekben is alkalmazni kell a 4. §, 6. §, 9. §, 10. §, 13.  §,
26. §, 34. § (2)-(3), valamint (4) és (6) bekezdésének  rendel-
kezéseit.

         (3) A 20. §, 22. §, 23. §, 24. §, 32. §, 34. § (5) be-
kezdésének  rendelkezéseit a folyamatban  lévő  ügyekben  akkor
kell alkalmazni, ha a bíróság a  törvény  hatálybalépésekor  az
elsőfokú határozatot még nem hozta meg.

         (4) A 27. § (2) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben
akkor kell alkalmazni, ha a bíróság a törvény hatálybalépésekor
a másodfokú határozatot még nem hozta meg.

         (5) A 27. § (1) bekezdését azokban a perújítási  eljá-
rásokban kell alkalmazni, amelyekben az alapügy e  törvény  ha-
tálybalépését követően indult.

         (6) A 38. § (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben
akkor kell alkalmazni, ha a törvény hatálybalépésekor az ügyben
a perindítás hatályai még nem álltak be.


                             36. §

         (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

         a 3. § (3) bekezdése, a 47. §-ból  \"a  legfőbb  ügyész
meghallgatása után\" szövegrész, a 49. § (4) bekezdése, a 54.  §
(2) bekezdése, a 74. § utolsó mondata, a 75. § (1) bekezdéséből
a \"meghatalmazási és egyéb\" szövegrész, a 121. § (1) bekezdésé-

nek b) pontjából a \"foglalkozását\" szövegrész, a 127. § (2) be-
kezdésének második mondata, a 180. § (1)  bekezdéséből  a  \"nem
állandó\" szövegrész, a 220. § (1) bekezdésének b)  pontjából  a
\"foglalkozása\" szövegrész, a 222. § (1) bekezdéséből a \"foglal-
kozását\" szövegrész, a 317. § b)  pontjából  a  \"foglalkozását\"
szövegrész, a 336. §-t megelőző címből a \"szünetelés, egyezség\"
szövegrész, a 339. § (4) bekezdése, a 341.  §  d)  pontjából  a
\"munkaügyi\" szövegrész, a 341. § f) és  g)  pontja  a  hatályát
veszti.

      (2) A törvény hatálybalépésével a \"Az ügyész jogai a per-
ben\" cím s az  azt követő 2/A. §, a 3. §-t megelőző \"Az igazság
érvényesülésének biztosítása\" cím, a 3. § (1) bekezdésének  má-
sodik mondatából az \"evégett hivatalból\" szövegrész, a  75.   §
(4) bekezdése, a 132. § (3) bekezdése, a 135. § (2)  bekezdésé-
ből a \"- hivatalos kiküldetés esetét kivéve  -\"  szövegrész,  a
136. § (1) bekezdéséből az \"és megelőzőleg nem  kérte,  hogy  a
bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg\" szövegrész,  a
136. § (2) bekezdéséből a \"továbbá, ha a keresetlevelet a  130.
§ (1) bekezdésének i) pontja alapján el kellett volna  utasíta-
ni\" szövegrész, a 136/B. § (1) bekezdéséből az \"illetőleg a tá-
vollevő felperes megelőzőleg\" szövegrész, a 136/B. § (2) bekez-
désének utolsó mondata, a 136/B. § (3) bekezdésének első és má-
sodik mondata, harmadik mondatából  pedig  az  \"ilyen  esetben\"
szövegrész, a 137. § (1) bekezdés b) pontjából az \"és a  távol-
levő felperes megelőzőleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíró-
ság a tárgyalást távollétében is tartsa meg\" szövegrész, a 141.
§ (1) bekezdéséből a \"foglalkozás\" szövegrész, a 143. § (2) be-
kezdése, a 146. § (3) bekezdése, a 152. § (3) bekezdése, a 159.
§ (1) bekezdésének második és harmadik mondata, a 167. §  máso-
dik mondata, a 220. § (2) bekezdése, a 234. § (1)  bekezdésének
második mondata, a 249. § (2) bekezdéséből az \"akár hivatalból\"

szövegrész, a 265. § utolsó mondata, a 272. § (3)  bekezdésének
első mondata, a 279. § (1) bekezdése, a \"Bontóper  előtti  meg-
hallgatás\" cím, valamint a 280. §, a 283. § (4) bekezdése, 285.
§ (1) bekezdésének utolsó mondata, a 293. § (1) bekezdéséből, a
302. § (1) bekezdéséből, valamint a 304. § (2) bekezdéséből  \"a
280. §\" szövegrész, a 305. §, a 344. § (2) bekezdéséből a \"vagy
az nem a jogosulttól származik\" szövegrész, a 355.  §  hatályát
veszti, de a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket a törvény
hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben továbbra is  alkal-
mazni kell.

         (3) A 148. § (2) bekezdéséből az \"és a felek méltányos
érdekeinek\" szövegrész hatályát veszti, de   a  hatályon  kívül
helyezett rendelkezést a törvény hatálybalépésekor  folyamatban
lévő ügyekben továbbra is alkalmazni kell, ha a törvény hatály-
balépésekor a  bíróság a felek egyezségének jóváhagyása  kérdé-
sében már döntést hozott.

         (4) A törvény hatálybalépésével a 217. § (3)  bekezdé-
séből a \"különösen, ha a kötelezett fél kereseti viszonyai  azt
indokolttá teszik\" szövegrész, a 233. § (3) bekezdésének a)  és
c) pontja, a 251. § (1) bekezdéséből az \"a  tárgyalás  alapján\"
szövegrész, a 253. § (1) bekezdéséből az \"a  fellebbezési  tár-
gyalás alapján\" szövegrész, a  256. § (1) bekezdéséből \"A  fel-
lebbezési tárgyalás elhalasztása esetében\" szövegrész, a 256/A.
§ (2) bekezdése és (4)  bekezdésének  utolsó  mondata  hatályát
veszti, azonban a hatályon kívül  helyezett  rendelkezéseket  a
törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben továbbra is
alkalmazni kell, ha a bíróság a  törvény  hatálybalépésekor  az
elsőfokú határozatot már meghozta.


         (5) A törvény hatálybalépésével a 274. § (4)-(5)  be-
kezdése, a 275. § (2) bekezdéséből a \"a tárgyalás alapján\" szö-
vegrész hatályát veszti, de a hatályon kívül helyezett  rendel-
kezéseket a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben
továbbra is alkalmazni kell, ha a bíróság a törvény hatálybalé-
pésekor a másodfokú határozatát már meghozta.


                             37. §

         E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

         - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tör-
vény módosításáról rendelkező 1954. évi VI.  törvény  31.  §-a,
40. §-ának (1) bekezdése, 47. §-ának a Pp 217. § (3) bekezdésé-
nek első mondatát megállapító részéből a \"különösen ha a  köte-
lezett fél kereseti viszonyai azt indokolttá teszik\" szövegrész
és 54. §-a;

         - a Polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módo-
sításáról szóló 1957. évi VIII. törvény 2. §-a, 36. §-ának a Pp
125. § (2) bekezdésének első mondatát megállapító része, 50. §-
ának a Pp 159. § (1) bekezdésének második és harmadik  mondatát
megállapító  része, 55. §-a, 65. §-ának a Pp 235. § (1)  bekez-
désének második és harmadik mondatát megállapító része, 68.  §-
a, 69. §-a, 84. §-a;

         - a Polgári Törvénykönyv által érintett egyes  jogsza-
bályok módosításáról, illetőleg kiegészítéséről szóló 1960. évi
12. törvényerejű rendelet 3. §-a;


         - a Polgári perrendtartás  módosításáról  szóló  1972.
évi 26. törvényerejű rendelet 1. §-a, 12. §-ának a Pp 54. § (2)
bekezdését megállapító része, 22. §-ának a Pp 130. § (1) bekez-
désének g) pontját megállapító része,  25. §-a, 35. §-ának  (1)
bekezdése, 48. §-a és 60. §-ának a Pp 336. §-t, a  340.  §  (1)
bekezdését, illetve a 355. §-át megállapító része;

         - a házasságról, a családról  és  a  gyámságról  szóló
1952. évi IV. törvény módosításáról rendelkező  1986.  évi  IV.
törvény 40. §-a, 42. §-ának a Pp 285. §-a (1) bekezdésének első
mondatát megállapító rendelkezése, 43. §-a,  44.  §-ának  a  Pp
288. §-ának (2) bekezdését kiegészítő rendelkezéséből a \"280. §
(6) bekezdésében\" szövegrész, továbbá 45. §-ának a Pp 290. §-á-
nak (2) bekezdését megállapító rendelkezése;

         - a helyi önkormányzatok és szerveik,  a  köztársasági
megbízottak, valamint egyes  centrális  alárendeltségű  szervek
feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 44.  §-á-
nak (1) bekezdése;

         - a közigazgatási határozatok bírósági  felülvizsgála-
tának kiterjesztéséről szóló  1991. évi XXVI. törvény 13.  §-a,
14. §-ának a Pp 341. § d) pontjának a \"munkaügyi\" szövegrészét,
illetve f) és g) pontját megállapító része;

         - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tör-
vényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgála-
ti eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény  10.
§-a, 13. §-a, 14. §-ának a Pp 256/A. § (1)-(2) bekezdését és  a
Pp 256/A. § (4) bekezdésének utolsó mondatát megállapító része,
15. §-ának a Pp 272. § (3) bekezdésének első mondatát és 274. §
(3)-(5) bekezdését megállapító része, valamint a 16. § (1)  be-
kezdése;

         - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tör-
vény 212. §-ának (4) bekezdése;

         - 105/1952. (XII. 28.) MT rend. \"Ideiglenes intézkedé-
sek\" alcíme és az 1-6. §-a;

         - 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 9.  §-ának  (1)  és
(2) bekezdése

a hatályát veszti.
                             38. §

         (1) A Polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek mó-
dosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény hatálybalépéséről  és
végrehajtásáról szóló 1958. évi 5. törvényerejű rendelet 17. §-
ának (2) bekezdése az alábbiakkal egészül ki:

         \"(2) Az ügyészt a nemperes eljárásban hozott határoza-
tok közül azokkal szemben, amelyeket vele törvény  alapján bár-
mely módon  közölni kell, a féllel  azonos  jogorvoslati  jogo-
sultság illeti meg. Ha az ügyész az eljárásban nem vett  részt,
illetve ha az ügyésszel a határozatot közölni nem kell,  de  az
ügyészt külön jogszabály alapján fellebbezési jog  illeti  meg,
az ügyész  a határozat ellen az alatt az időtartam alatt  élhet
fellebbezéssel, amely a felek részére fellebbezés céljára  ren-
delkezésre áll.\"

         (2) A postáról szóló 1992. évi XLV. tv. 17. § (2) be-
kezdése a következő mondattal egészül ki:

          (Az államhatalom, a közigazgatás és  az  igazságszol-
gáltatás szerveinek levélpostai küldeményei hivatalos  iratként
az e célra rendszeresített tértivevénnyel, könyvelt  küldemény-
ként adhatók fel)

          \", ha jogszabály alapján az irat átvétele olyan hatá-
ridő számításának alapjául szolgál,  amelynek  megkezdődéséhez,
vagy lejártához a jogszabály jogkövetkezményt fűz.\"

         (3) Az illetékekről szóló - többször módosított  1990.
évi XCIII. törvény (It.) 43. §-a (1) bekezdésének helyébe a kö-
vetkező rendelkezés lép:

         \"(1) A házassági bontóper illetéke 7.000 forint.\"

         (4) Az It. 61. §-a (4) bekezdésének a) pontja  helyébe
a következő rendelkezés lép:

         (Nem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni:)

         \"a) a házasság felbontására irányuló kereset esetén;\"

         (5) Az életüktől  és  szabadságuktól  politikai  okból
jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992.  évi  XXXII.
törvény 14. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

         (E  törvény alapján benyújtott kárpótlási kérelmek el-
bírálására az 1991. évi XXV. törvény 10-12. §-ában foglaltak az
irányadók a következő eltérésekkel:)

         \"d) az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal el-
sőfokú határozatának felülvizsgálata iránti perre a kárpótlásra
jogosult lakóhelye szerinti megyei bíróság az illetékes. Ha a
kárpótlásra jogosultnak belföldi lakóhelye nincs, a Fővárosi
Bíróság jár el. \"



         (6)  A  Polgári  Törvénykönyv   hatálybalépéséről   és
végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. számú törvényerejű rendelet
a következő, 36/A. §-sal egészül ki:

         \"36/A.  §  Az  ügyész  keresetet  indíthat  a   semmis
szerződéssel  a  közérdekben  okozott   sérelem   megszüntetése
érdekében a szerződés semmisségének megállapítása iránt.\"



ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

         A 80-as évek vége óta felgyorsult  társadalmi-gazdasági 
változások által létrehozott környezetben, amely elsődlegesen az
anyagi jogok terén eredményezett gyökeres változásokat, az eljá-
rásjogok korábbi alakjukban egyre korlátozottabban tudják betöl-
teni funkciójukat. Ennek gyakorlati következménye az, hogy a pe-
rek futamideje (az eljárás időtartama) jelentősen  meghosszabbo-
dott, és ez már az igazságszolgáltatás működőképességét kérdője-
lezte meg, ugyanis a jogszolgáltatás végtelen elhúzódása kétség-
be vonja azt, hogy beszélhetünk-e egyáltalán a jog  szolgáltatá-
sáról.

         Az  említett változások a Polgári perrendtartás célirá-
nyos módosításának szükségszerűsége képében vetültek az eljárás-
jog síkjára. A szabályozási igény a legszélesebb  általánosítás-
sal a gyorsítás alapgondolatába sűríthető.

        A fentebb vázolt állami feladat teljesítése jegyében  az
eljárás gyorsítása mint vezérmotívum az alábbi részcélokat egye-
síti: A gyorsaság egyik vetülete az, hogy az eljárásjognak olyan
eljárási rendet kell teremtenie, amely képes a perek gyors,  di-
namikus lefolytatására. A gyorsaság másik vetülete - a  korábbi-
akban kifejtettek alapján - a megváltozott anyagi  jogi  környe-
zettel (s az ezt meghatározó társadalmi-gazdasági  környezettel)
való összhang megteremtése az eljárásjog adekvát korrekciója út-
ján. Így megszüntethetők azok az akadályok, amelyeket egy koráb-
bi szemléletben fogant eljárásjog létesít a megváltozott  anyagi
jog érvényesítésével szemben.

         A gyorsítás vázolt vetületei által megkívánt  módosítá-
sok a perjogi alapelvek magasabb síkján is értelmezést  igényel-
nek. Egyes, a gyorsítás követelményét szolgáló jogszabálymódosí-
tások  objektív határa az alapelvek sértetlenül hagyásának kívá-
nalma. Így pl. a felek egyenjogúságát, a szóbeliség,  közvetlen-
ség alapelveit nem sérthetik az új rendelkezések.

         A módosítások másik csoportjára az jellemző,  hogy  az
eddig is deklarált alapelv érvényesülését kiteljesítik,  felerő-
sítik. Így pl. a tárgyalási elv (a  per  eldöntéséhez  szükséges
adatok szolgáltatása a felek kötelezettsége) és  a  rendelkezési
elv kiteljesedik. Ez azonban csak az egyéni felelősség növelésé-
vel fogalmi egységben képzelhető el. Ennek alapján nincs  akadá-
lya annak, hogy pl. a mulasztás jogkövetkezményeit is  szigorúb-
ban szankcionálja a törvény, ami ismét a gyorsabb eljárást  ala-
pozhatja meg.

         A fentiek tükrében a törvény 1. §-ában a  Polgári  per-
rendtartás céljaként meghatározott,  a  jogvitáknak  az  igazság
alapján való eldöntésének kívánalma, s  ezzel  összefüggésben  a
bíróságoknak az igazság kiderítésére  való törekvési kötelezett-
sége is új megvilágításba kerül. Általában leszögezhető, hogy  a
bíróság feladata nem a felek saját  érdekeinek  érvényesítése  a
felek helyett és esetlegesen akaratuk, de legalábbis nemtörődöm-
ségük ellenében, hanem a felek egyéni érdekérvényesítési lehető-
ségének biztosítása egy hatékony, semleges perrendben.

         A Javaslat így látens módosításokat is  magában  hordoz
annyiban, amennyiben egyes keretnormák tartalmát  kitöltő  rész-
letszabályokat megváltoztat.


         A szabályozás technikáját illetően határozott az  a tö-
rekvés, hogy a bíró kezébe a törvény megfelelő eszközt  adjon  a
hatékonyság és gyorsaság növelésére, de mindezt a  konkrét  eset
követelményeihez igazodó, alkalmazkodásra lehetőséget adó rugal-
massággal tegye.

         A javaslat egyes rendelkezései a gyorsítást közvetlenül
nem szolgálják, azonban az  egyéb  jogszabályváltozások,  alkot-
mánybírósági határozatok perjogi  vonatkozásait  rendezik.  Ezek
közül kiemelendő az ügyész perbeli részvételének szabályozása.





                      RÉSZLETES  INDOKOLÁS

                          az 1. §-hoz

         Az Alkotmánybíróság 1/1994. (I.7.)  határozata  követ-
keztében megszűnt az ügyész azon joga, hogy \"fontos állami vagy
társadalmi érdekből\" pert indíthasson. Az Alkotmánybíróság  ha-
tározata megsemmisítette az ügyész  általános  fellépési  jogát
is. Jelenleg az ügyészi perindítás két esete különíthető el: az
első az, mikor a perindítási jog a Pp.-hez képest külön jogsza-
bályon alapszik: ezt az egyes, a konkrét  jogterületet  rendező
anyagi jogszabályok tartalmazzák. A második eset a 2/A.  §  (1)
bekezdésében foglalt lehetőség: az ügyész  keresetet  indíthat,
ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes.

         Mivel nemcsak a perindítás előtt, hanem a per folyama-
ta alatt is bekövetkezhet, hogy a jogosult  jogainak  védelmére
képtelenné válik, meg kell teremteni a lehetőségét annak,  hogy
ha a perbeli részvételt megalapozó körülmények a  per  folyamán
állnak be, az ügyész részt vehessen az eljárásban. A Javaslat a
Pp 2. § (3) bekezdésében eleget tesz e kívánalomnak, s  ezáltal
a \"fellépés\" fogalmának az eddig használatostól eltérő értelmet
ad. Az ügyész perbeli fellépése ugyanis nem tekinthető a Javas-
lat alapján önálló jogosítványnak, hanem az pusztán a  perindí-
tási jog \"dinamikus mozzanata\", azaz egy már  megindult  perben
való részvétel ugyanazon megfontolás alapján, amely  a  konkrét
esetben a keresetindítási jogot is megalapozta volna.  A  2.  §
(4) bekezdése rendezi azt a kérdést, hogy ha a  fellépő  ügyész
és a fél nyilatkozatai eltérnek, azt a bíróságnak a  per  egyéb
adatait figyelembe véve kell elbírálnia.

         A Javaslat szerint, ha  az  ügyész  külön   jogszabály
alapján indítja a pert, a perben a fél jogait gyakorolja [Pp 2.
§ (5) bek.], míg ha a 2. § (2) bekezdése  alapján,  a  jogainak
védelmére képtelen személy helyett indítja a pert (illetve fel-
lép), a rendelkező cselekmények gyakorlására nem  jogosult  [Pp
2. § (4) bek.].

         A Javaslat az ügyészre vonatkozó rendelkezések  módosí-
tásával egyidejűleg hatályon kívül helyezi a \"Az ügyész jogai  a
perben\" címet, s az ezt követő 2/A. §-t. Az  ügyészre  vonatkozó
szabályok így a 2. §-ba kerülnek (önálló cím nélkül, \"A per meg-
indítása és a bíróság feladata\" cím alá), ezáltal is hangsúlyoz-
va azt, hogy a polgári perben az ügyész szerepe nem kiemelt  je-
lentőségü.

         A Javaslat 2. §-ának (2) bekezdése a Pp 3.  §-ának  (4)
bekezdését igazítja az új rendelkezésekhez:  a  bíróság  számára
értesítési kötelezettséget csak arra az esetre ír elő a törvény,
ha a 2. § (3)  bekezdésében  meghatározott  fellépés  lehetősége
adott, s az indokoltnak is látszik.

         A Javaslat az  ügyész  új  polgári  perbeli  szerepével
összhangban megszünteti - hatályon kívül helyezés útján - a Leg-
felsőbb Bíróságnak a Pp 47. §-ában foglalt azon kötelezettségét,
hogy ha az egyébként illetékes bíróság helyett azonos  hatáskörű
más bíróságot jelöl ki az eljárásra,  döntése  előtt  a  legfőbb
ügyészt meg kell hallgatnia.

         Szintén az említett  alkotmánybírósági  határozat  fo-
lyománya az, hogy egyes szervezetek -  alapítványok,  egyesüle-
tek, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program  keretében  létre-
jött ún. MRP szervezetek  - nyilvántartásba vételéről rendelke-

ző végzést a bíróságnak az ügyésszel közölnie kell,  ugyanakkor
e határozatok ellen az ügyész jogorvoslati jogosultsággal a  je-
lenleg hatályos törvényi szabályozás alapján nem rendelkezik. E
szervezetek felett az ügyész törvényességi  felügyeletet  gyako-
rolhat, törvénysértő működés esetén keresetet  indíthat,  ugyan-
akkor a törvénysértés megelőzését elősegítően a  nyilvántartásba
vétel iránti eljárásban az ügyész nem működhet közre. E nemperes
eljárások körében meg kell teremteni a törvényességi  felügyele-
tet ellátó ügyész számára a bírósági határozat elleni  fellebbe-
zési lehetőséget.Ezt szolgálja a Javaslat 38. §-ának (1)  bekez-
dése az 1958. évi 5. törvényerejű rendelet 17. §-ának  kiegészí-
tésével. Ennek alapján azokban a nemperes eljárásokban,  melyek-
ben a határozatot jogszabály előírása szerint az ügyésszel  bár-
mely módon közölni kell (pl. a bíróság  a  határozatot  \"megkül-
di\"), az ügyésznek önálló fellebbezési joga van, melynek határi-
deje az ügyész részére való közléssel nyílik meg. Ha az  ügyészt
külön jogszabály alapján fellebbezési jog illeti meg, de a hatá-
rozatot vele közölni nem kell, fellebbezési joga a felek felleb-
bezési jogához igazodik, azaz a felek számára nyitvaálló határi-
dő alatt fellebbezheti meg a határozatot.

         Az Alkotmánybíróság az ügyész külön jogszabályon  ala-
puló keresetindítási jogát az Alkotmány rendelkezéseivel  össz-
hangban állónak ismeri el, ha arra a közérdek védelmében  kerül
sor. A Javaslat 38. § (6) bekezdése a Polgári Törvénykönyv  ha-
tálybalépéséről szóló 1960. évi 11. számú törvényerejű rendele-
tet (Ptké.) új 36/A §-sal kiegészítve úgy rendelkezik, hogy \"Az
ügyész keresetet indíthat a semmis szerződéssel  a  közérdekben
okozott sérelem megszüntetése érdekében a szerződés semmisségé-
nek megállapítása iránt.\"


         Az ügyész ezen keresetindítási joga  nem  függ  attól,
hogy a támadott szerződést a felek a megállapodás szerinti  mó-
don teljesítették-e. Az ügyész által indított peres eljárás ui.
nem valamelyik szerződő félnek  a  jogellenes  megállapodásából
fakadó esetleges érdeksérelmét kívánja orvosolni, hanem  azt  a
célt szolgálja, hogy a jogszabályba ütköző és ezáltal a  közér-
dek számára sérelmes ügyletek ne  mehessenek  teljesedésbe.  Az
államnak a jog kógens szabályai által védett értékek érvényesü-
lése érdekében a semmis szerződést  kötő  felek  önrendelkezési
jogát - az ügyészi keresetindítás eszközének biztosításával  is
- korlátoznia kell.

         A Ptké-ben szabályozásra kerülő ügyészi jogosítvány az
ügyész polgári jogi szerepének jelenlegi alkotmányos  megítélé-
séhez képest nem jelent változást, az csupán  az  Alkotmányban,
illetve az 1972. évi V. törvényben megállapított ügyészi  fela-
datok teljesítésének jogi eszközrendszerét egészíti ki.


                           a 2. §-hoz

         A Javaslat megszünteti a bíróság  általános  kitanítási
kötelezettségét, s azt csak a perbeli jogok  és  kötelezettségek
vonatkozásában tartja fenn. Így a bíróság a felet kioktatja arra
- ha nincs jogi képviselője -, hogy pl. bírósági  meghagyás  ki-
bocsátását kérheti (ha annak jogszabályi feltételei fennállnak),
de pl. nem oktatja ki arról,  hogy  szerződés  nemteljesítéséből
eredően az anyagi jog alapján milyen  igényt  lehet  támasztani,
illetve arról, hogy a kereseti kérelem kimeríti-e a felet megil-
lető jogokat.


         Hosszabb ideje világossá vált a bírósági  gyakorlatban,
hogy a széleskörű kitanítási kötelezettség túlzott officialitást
visz az eljárásba, és az is, hogy nem várható el  a  bíróságtól,
hogy a jogvita eldöntésén túlmenően a fél helyett  járjon  el a
fél érdekében. Ez ugyanis egyrészt a bíróság munkaterhét rendkí-
vüli mértékben megnöveli, másrészt a felek egyenjogúságát  sért-
heti. A rendelkezési jog alapján a felek joga  annak  eldöntése,
hogy milyen igényeket kívánnak érvényesíteni, s azt milyen  mér-
tékig teszik meg. A  kitanítási  kötelezettség  megszüntetésével
összefüggésben a Javaslat hatályon kívül helyezi a Pp 146.§-ának
sokat vitatott (3) bekezdését is.

         A javaslat hatályon kívül helyezi \"Az igazság érvénye-
sülésének biztosítása\" címet. Ennek oka, hogy a Javaslat számos
rendelkezésének célja az  officialitás  kiszorítása  a  polgári
perből. Ezen elv jegyében a \"nyomozó\" bíróság modellje  helyébe
a vitát eldöntő bíróságé lép. A Javaslat  egyértelművé  kívánja
tenni, hogy a bíróságnak a Pp 3. § (1) bekezdésében  meghatáro-
zott azon feladata, hogy az  igazság  kiderítésére  törekedjék,
csak a felek rendelkezési jogának, illetve a tárgyalási  elvnek
a tiszteletben tartásával érvényesülhet. Ezért a  Javaslat  ha-
tályon kívül helyezi a 3. § (1) bekezdéséből a hivatalbóliságot
hangsúlyozó szövegrészt is.

         Az officialitás csökkentése jegyében kerül hatályon kí-
vül helyezésre a Pp 3. § (3) bekezdésében foglalt ún.  szignali-
zációs kötelezettség. A rendelkezés mára kiürült, ugyanis a  kü-
lönböző jogszabályok konkrétan előírják a bíróságok közötti  in-
formáció áramoltatási kötelezettség eseteit  (pl.  felszámolási
eljárás kapcsán). Hasonló indokból kerül hatályon  kívül  helye-
zésre a Pp 54. § (2) bekezdése, amely azt írja elő, hogy a  per-
ben részt nem vevő, de a jogvitában érintett gazdálkodó  szerve-
zetet tájékoztatni kell a beavatkozás lehetőségéről.


                           a 3. §-hoz

         A felek rendelkezési jogosítványainak szabad  érvénye-
sülése útjából hárítja el az akadályt a Javaslat a Pp 4. §-ának
módosításával. A bíróságnak így nem lesz kötelezettsége, hogy a
fél rendelkező cselekményének érvényességét a fél érdekeire  hi-
vatkozással felülvizsgálja, vagy akár csak annak újbóli  megfon-
tolására késztesse a felet. Egyúttal a Javaslat  hatályon  kívül
helyezi azt a rendelkezést is (Pp 148. § (2) bek.), amely a  fe-
lek által kötött egyezség bírói jóváhagyásának feltételéül tűzte
azt, hogy a bíróság az egyezség jogszabályoknak való  megfelelé-
sén túl vizsgálja meg, hogy az egyezség megfelel-e a felek  mél-
tányos érdekeinek. Ugyanezen okból helyezi hatályon kívül a  Ja-
vaslat a  Pp 74. § utolsó mondatát is.


                           a 4. §-hoz

         A Javaslat normaszöveggé teszi a  joggyakorlatban  ki-
kristályosodott azon szabályt, hogy ahol a Pp. a  fél  haláláról
beszél, azon valamely szervezet jogutódlással történő  megszűné-
sét is érteni kell. Ugyanez az indoka a Javaslat 10. §-ának  (1)
bekezdésében foglalt rendelkezésnek.  Míg a  természetes  szemé-
lyek halála esetén mindig van jogutód (az örökös végső  soron  a
Magyar Állam), addig a szervezetek esetében ez  nem  feltétlenül
van így: pl. a  felszámolással,  vagy  végelszámolással  történő
megszűnés esetében jogutódlásról nem beszélhetünk. Ilyen esetben
a megszűnő szervezet  kötelezettségeiért  felelősséggel  tartozó
személyekre, illetve szervezetekre e szabályok nem alkalmazható-
ak.

                           a 5. §-hoz

         A Javaslat kimondja, hogy az, akinek igénye  érvényesí-
tése céljából az ügyész vagy a külön jogszabállyal erre feljogo-
sított szervezet pert indított, a perben félként vesz részt.  Ez
a helyzet pl. akkor, ha az ügyész pert indít a  jogai  védelmére
képtelen fél helyett a Pp 2. § (2) bekezdése alapján. Ezt a ren-
delkezést jelenleg a  Pp 49. §-ának  (4) bekezdése  tartalmazza,
de - figyelemmel a Pp 64. §-ának új,  (3)  bekezdésében  foglalt
rendelkezésre - indokolt  annak  áthelyezése  a  hozzá  szorosan
kapcsolódó másik új szabályhoz.

         A Pp 64. §-ának (3) bekezdése második mondatának  első
fordulata e szabály \"fordítottját\" mondja  ki.  Ennek  alapján,
aki külön jogszabály alapján a per megindítására maga is  jogo-
sult lett volna, a felperes pertársaként a perbe beléphet. Ezen
új rendelkezés lehetővé teszi, hogy az ügyész vagy a  gyámható-
ság a fél által indított perbe pertársként  beléphessen,  ha  a
pert külön jogszabály alapján maga is megindíthatta volna.

         Ez a szabály ismert a hatályos Pp-ben is a  különleges
eljárások körében (Pp 279. § (1) bek.; 305. §). Mivel a szabály
a jövőben általánosan alkalmazható, az említett rendelkezéseket
a Javaslat hatályon kívül helyezi.

         A Pp 64. § (3) bekezdése  második  mondatának  második
fordulata a fenti esetkörökön kívül általános érvénnyel is meg-
teremti a felperesi oldalon történő perbelépés  lehetőségét.  A
perbelépésre eszerint akkor van mód, ha  a  belépni  szándékozó
fél az eredeti perindítóval olyan jogviszonyban  áll,  amely  -
perbelépése esetében - megalapozza a Pp 51. §  a),  illetve  b)

pontja alatti pertársaságot. Ezzel  egyszerűsödik  az  eljárás,
ugyanis megtakarítható a külön per megindítása, majd a két  per
egyesítése.

         Ha a résztvevők  perbeli  cselekményei  (nyilatkozatai,
kérelmei) eltérnek egymástól - a Pp 51. § a) és b) pontjára  te-
kintettel történő perbelépés esetét kivéve - azokat a bíróság  a
per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. A Pp 51.  §  a)
és b) pontja alapján való perbelépés esetén a Pp 52. §-a iránya-
dó.
         A perbelépéshez nem szükséges a perbíróság engedélyező
végzése, ezért a Javaslat módosítja a Pp 65. §-át is.

                           a 6. §-hoz

         A  képviseleti  jogosultság  körében   a   Javaslat   a
köztársasági megbízottak  hivatala  kifejezés  helyébe  -  annak
megszűnésére  tekintettel  -  beiktatja   a   fővárosi,   megyei
közigazgatási hivatal kifejezést (1994. évi LXIII. tv.), továbbá
a helyi kisebbségi önkormányzat tagját is feljogosítja a perbeli
képviseletre.

                           a 7. §-hoz

        A Javaslat új (73/A.) §-t iktat be a Pp-be, amely a  kö-
telező jogi képviseletre vonatkozó rendelkezéseket  tartalmazza.
A  Javaslat a Legfelsőbb Bíróság előtt folyó ügyekben teszi  kö-
telezővé a jogi képviseletet.  A  hatályos  hatásköri  szabályok
alapján ezek másodfokú vagy felülvizsgálati ügyek. Ez utóbbiakra
a törvény eddig is kötelező jelleggel írta elő a jogi képvisele-
tet, az általános szabály megteremtésével e rendelkezést [272. §
(3) bekezdésének első mondata] a Javaslat hatályon kívül  helye-
zi.


         A jogi képviselet által nyújtott szakszerűség általában
kívánatos, de általános érvénnyel - a Legfelsőbb Bíróság eljárá-
sán kívüli körben - csak akkor lehet előírni, ha az állam megfe-
lelően gondoskodni tud az ingyenes képviseletről a jogkereső ál-
lampolgárok számára. Ennek hiányában ugyanis az  igazságszolgál-
tatás elérhetősége oly mértékben csökkenne, amely  a  jogállami-
sággal már nem egyeztethető össze. A Javaslat  a  kötelező  jogi
képviseletet azért írja elő aszimmetrikusan, mert annak a  fél-
nek a számára, aki fellebbezéssel nem élt,  ill. felülvizsgálati
kérelmet nem nyújtott be, szükségtelen terhet jelenthet a  köte-
lező jogi képviselet előírása.

         A fél a kötelező jogi képviseletet előíró rendelkezés-
nek általában ügyvéd megbízásával tehet eleget, de ezzel egyen-
értékű, ha a perindító szervezetet munkaviszony keretében fog-
lalkoztatott jogtanácsos képviseli.

         Ha jogszabály valamely állami szerv (pl. ügyészség) jo-
gává és kötelezettségévé teszi a képviseletet, illetve a bíróság
előtti eljárást, ezekben az esetekben a  különös  szabály  \"erő-
sebb\", mint az általános  szabály,  vagyis  az  ilyen  szervezet
nyilvánvalóan nem köteles külön jogi képviselőt  igénybe  venni,
hiszen a feladat ellátására éppen speciális szakértelme  alapján
jelölték ki, illetve a feladatmeghatározás együttjár a  feladat-
megoldáshoz szükséges feltételek megteremtésével.

         A kötelező jogi képviselet részleges  előírásának  fo-
lyománya a Pp 121. §-ának  új, (3) bekezdése (Javaslat  11.  §),
amely erre az esetre előírja, hogy a jogi képviselő  meghatalma-
zását a keresetlevélhez csatolni kell, illetve a képviseleti jo-
got igazolni kell.


         Ha a fél a jogi képviselő meghatalmazásáról  -  hiány-
pótlási felhívás ellenére - elmulaszt gondoskodni, a bíróság  a
keresetlevelét a 130. § (1) bekezdés j) pontja  alapján  eluta-
sítja. A Javaslat 15. §-a értelmében pedig, ha a jogi képviselő
a tárgyalást elmulasztja, ennek ugyanaz lesz  a  jogkövetkezmé-
nye, mintha a személyesen eljáró  fél  mulasztott   volna   [Pp
136/C. §].

                           a 8. §-hoz

         A szakértői bizonyítás az egyre bonyolultabb  perekben
mind nagyobb szerephez jut. Ehhez képest a bíróságok  működőké-
pességének is feltétele, hogy a szakértők munkájuk végzése  so-
rán ne legyenek bizonytalanságban a díjazásuk kifizetése tekin-
tetében. Ezért a Javaslat azt, a Pp 76. §-ának (1) bekezdésében
foglalt, eddig is fennálló lehetőséget, hogy a várható  szakér-
tői díjat a szakértő kirendelésekor a bizonyítást  kérő  félnek
előlegezésképpen letétbe kell helyeznie a bíróságnál,  mérlege-
lést nem tűrő kötelezettséggé teszi.


                           a 9. §-hoz

         A perek elhúzódásának egyik legnyomatékosabb oka a kéz-
besítésre vonatkozó szabályozás nehézkessége. A hatályos jogsza-
bályok a per megindulásának feltételéül támasztják  a  felperesi
keresetlevél  alperes  részére  való  kézbesítését.  Nyilvánvaló
azonban, hogy a gyakran rosszhiszemű alperes (akit  éppen  azért
perelnek, mert valamely kötelezettségét megszegte,  elmulasztot-
ta) az igazságszolgáltatást hátráltatni igyekszik, s ehhez már a
per megindításakor hatékony eszközéül szolgál a keresetlevél  át
nem vétele, illetve az átvétel megtagadása. A korábban  erre  az
esetre előírt bonyolult eljárás helyett a Javaslat egy  vélelmet

épít be a törvénybe, mely szerint a bírósági  iratokat  kézbesí-
tettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért  volt  eredményte-
len, mert a címzett az iratot nem vette  át,  vagy  az  átvételt
megtagadta. Keresetlevél (fizetési meghagyás) kézbesítése eseté-
ben a bíróság tájékoztatja a felet a vélelem beálltáról, s ennek
folyományaként a perindítás hatályának beálltáról.

         A Javaslat [38. § (2) bek.] egyúttal módosítja a  pos-
táról szóló 1992. évi XLV. törvényt is, s a hivatalos  iratokra
vonatkozó azon általános  követelményt,  hogy  azokat  könyvelt
küldeményként (ajánlottan),  tértivevénnyel  kell  kézbesíteni,
arra a körre szűkíti, amelyben az adott irat  átvételének  idő-
pontjához a jogszabály jogkövetkezményt fűz, azaz valamely  ha-
táridő számításának alapja ezen időpont (pl. a fellebbezési ha-
táridő az ítélet közlésével kezdődik). A Javaslat e rendelkezé-
sével a kézbesítési technika túlbiztosítottsága  megszűnik,  és
pl. az egyszerű értesítések esetében ez jelentős  költségmegta-
karítást is eredményez.

                          a 10. §-hoz

         A Javaslat 10. §-a (1) bekezdésében foglalt szabályo-
zás összefügg a 4. §-sal, így indokolása az  4.  §-hoz  fűzött
indokolásban foglaltakkal megegyezik.

         A 10. § (2) bekezdésében foglalt  szabály  lehetőséget
ad arra, hogy a per félbeszakadásának tartama alatt  a  bíróság
elvégezzen olyan cselekményeket,  amelyek  a  per  érdemét  nem
érintik, azonban azok bizonytalan időre való elhalasztása jogos
érdekeket sérthet. Így pl. mód nyílik a letétbe  helyezett  sza-
kértői díj kiutalására a félbeszakadás időtartama alatt is.


                          a 11. §-hoz

         A Javaslat 11. §-a új szabályként előírja, hogy a  ke-
resetlevélhez csatolni kell az olyan okiratot is, amelynek tar-
talmára a felperes bizonyítékként hivatkozik. Ez  a  szabály  a
bizonyítási eljárás időbeli elhúzódása ellenében hat, így csök-
kentheti a perek futamidejét, ugyanakkor a felperest is  gondos
eljárásra kényszeríti. Ha a felperes  e  kötelezettségének  nem
tesz eleget, a bíróság felhívja a hiány pótlására, s ennek  el-
maradása esetén a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elu-
tasítja (130. § (1) bek. j)  pont).  Mindez  természetesen  nem
zárja el a felperest attól, hogy  bizonyítási  indítványát  ké-
sőbb - tehát nem a keresetlevélben -, a per folyamán is előter-
jeszthesse, akár okirati bizonyítás keretében is.

         A kötelező jogi képviselet esetében már a  keresetlevél
benyújtásakor igazolni kell a képviselet tényét, illetve csatol-
ni kell a jogi képviselő meghatalmazását.


                          a 12. §-hoz

         A Javaslat úgy rendelkezik, hogy az, akinek igénye  ér-
vényesítése céljából az ügyész vagy a külön  jogszabállyal  erre
feljogosított szervezet pert indított,  a  perben  félként  vesz
részt. E szabály teljesüléséhez az is szükséges, hogy  a  fél  a
perindításról tudomást szerezzen. A Pp 125. §-ának (2) bekezdése
ezért kimondja, hogy ezt a személyt a tanács  elnöke  köteles  a
per tárgyalására megidézni.


                          a 13. §-hoz

         A Javaslat 13. §-a az egyszerűsítés jegyében lehetősé-
get kíván adni arra, hogy ha a bíróság  az  áttételt  elrendelő
végzésének meghozatala után észlel valamely  olyan  körülményt,
illetve jut olyan adat birtokába, amely saját  hatáskörét,  il-
letve illetékességét kétséget kizáróan megalapozza, az áttételt
elrendelő végzést maga is megváltoztathassa.  A rendelkezés le-
hetővé teszi a fellebbezési eljárás  pertartamnyújtó  hatásának
kiküszöbölését.

          A bíróság természetesen csak az iratoknak a fellebbe-
zést elbíráló bírósághoz való  felterjesztéséig  változtathatja
meg végzését. Ha a felterjesztés már  megtörtént,  a  másodfokú
bíróság dönt az áttételről akkor is, ha utóbb az elsőfokú bíró-
ság kétséget kizáró módon meggyőződik  arról,  hogy  a  végzése
meghozatalára nem volt ok.

                          a 14. §-hoz

         A Javaslat a perelőfeltételek körét tágítja az ún.  ak-
tív és passzív perbeli legitimációval. Ha a pert nem az indítja,
aki azt jogszabály alapján megtehetné, a bíróság a  keresetleve-
let idézés kibocsátása nélkül nyomban elutasítja.

         Ha a felperes nem az ellen indítja a pert,  aki  ellen
jogszabály alapján a perindítás lehetséges, a keresetlevél elu-
tasítása előtt a bíróság felhívja a felperest a korrekcióra,  s
csak ennek elmaradása esetében utasítja  el  a  keresetlevelet.
Ezzel a megoldással a Javaslat egyrészről kiküszöböl egy feles-
leges tárgyalást, másrészről megszünteti azt a visszás  helyze-
tet, hogy egy perelőfeltételt jelentő  formai  hiba  a  kereset
ítéletben történő elutasítását eredményezze.


         Hogyha a felperes a hiánypótlás  során  az  alperesként
perbevonható személyt megjelöli, változatlan az a szabály,  hogy
a Pp 64. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a bíróság ezt
a személyt idézi meg alperesként, feltéve, hogy a  perre  az  új
alperessel szemben is van hatásköre, illetve illetékessége.

         A Javaslat az új rendelkezést összevonja a  Pp  130.  §
(1) bekezdésének g) pontjával, mivel ez utóbbi  szabály  a  most
beiktatott főszabály egyik speciális esete.

        A Javaslat rendelkezése következtében - az ismétlés  el-
kerülése végett - szükséges a Pp 132. § (3) bekezdésének   és  a
283. § (4) bekezdésének teljes, illetve 344. § (2)  bekezdésének
részleges hatályon kívül helyezése.


                          a 15. §-hoz

         Ha kötelező jogi képviselet esetében a jogi  képviselő
a tárgyalást elmulasztja, ez  ugyanazzal  a  jogkövetkezménnyel
jár, mintha a fél mulasztott volna.

         A mulasztás tekintetében a jogi képviselő azonban  nem
a fél helyébe lép, vagyis a fél mulasztása adott esetben (a jo-
gi képviselő jelenléte  ellenére)  a  törvényben  meghatározott
jogkövetkezményt vonhatja maga után  (pl. ha a bíróság a  felet
személyes megjelenés kötelezettségével idézte meg). Azaz: köte-
lező jogi képviselet esetében a jogi képviselő mulasztása önma-
gában is kiválthatja a mulasztás jogkövetkezményeinek  alkalma-
zását, jelenléte viszont nem minden esetben elegendő  a  jogkö-
vetkezmények elhárításához.


                          a 16. §-hoz

         A Javaslat 16. §-a a Pp 141. § (2) bekezdését kiegészí-
ti azzal a generálklauzulával, amely előírja, hogy a  bizonyíté-
kokat felhozni, illetve a nyilatkozatokat megtenni olyan  időben
kell, amely az a per állása szerint a gondos és az eljárást elő-
segítő pervitelnek megfelel. Ez azt jelenti, hogy a  felperesnek
a bizonyítékai egy részét már keresetlevelében  elő  kell  adnia
(ha a bizonyíték okirat, azt csatolni is köteles), majd pedig az
első tárgyaláson az alperes nyilatkozatához  képest  hozhat  fel
további bizonyítékokat. (További nyilatkozatoknak és  bizonyíté-
koknak helye lehet pl. a törvény által megengedett  keresetvál-
toztatás, illetve viszontkereset  előterjesztése  következtében,
továbbá pl. a szakértő véleményének tükrében.) Az alperes  alap-
vetően az első tárgyaláson, illetve a felperesi nyilatkozatokra
reflektálva nyilatkozik.

         Ha a felek az előbbiekben  foglalt  általános  kötele-
zettségük teljesítését elmulasztják, a bíróság egy  ízben  fel-
hívhatja őket a hiány pótlására, ennek eredménytelensége eseté-
ben azonban a Pp 141. §-ának új, (6) bekezdése alapján a  bíró-
ság a fél előterjesztésének bevárása nélkül határoz. E jogvesz-
tést eredményező szankciót a hatályos szabályozás is  használja
[Pp 143. § (2) bek.], azonban azt időben később, a  folytatóla-
gos tárgyalás újabb elhalasztása esetében teszi lehetővé. A Ja-
vaslat ehhez képest az eljárási fegyelem növelése irányába hat-
hat, s a súlyos szankció kilátásba helyezésével kizárni igyek-
szik a hanyag felperesi magatartás, illetve az alperesi  perel-
húzás lehetőségét. (Természetesen ezzel egyidejűleg a Pp 143. §
(2) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül).


         Jelentős újítása a Javaslatnak, hogy a  fentebb  vázolt
mulasztás szankcionálását következetesen érvényesíti a másodfokú
(Javaslat 21. §),illetve a perújítási eljárásban  (Javaslat  27.
§) is.

         Az elsőfokú eljárás feszesebbé, gyorsabbá tételét szol-
gálja a felperes azon indokolatlan előjogának  a  megszüntetése,
[Pp 136. § (1) bek., 136/B. § (1) bek, 137. § (1) bek. b)  pont,
159. § (1) bek., 265. § utolsó mondata], hogy kérheti a  tárgya-
lás távollétében történő megtartását. A Javaslat  felfogása  az,
hogy a fél - amikor az idéző végzésnek engedelmeskedik - alapjá-
ban a saját érdekét mozdítja elő. Ehhez képest a Javaslat a fen-
tebb felsorolt rendelkezéseket hatályon  kívül  helyezi,  így  a
felperes távolmaradása esetében  mulasztásának jogkövetkezményei
beállnak (végső soron permegszüntetés, illetve a  felperes  meg-
fosztása a további nyilatkozattétel lehetőségétől).

          A Pp 135. § (2) bekezdésének részleges hatályon  kívül
helyezésével a Javaslat szakít azzal  a  szemlélettel,  amely  a
külföldi kiküldetés esetében a mulasztás jogkövetkezményeit  nem
tartotta alkalmazhatónak, mivel a külföldre utazás, illetve kül-
földi munkavégzés ma már nem számít olyan különleges  körülmény-
nek, amely a polgári perben előjogokat indokolna.

         Ugyancsak ide sorolható a Pp  136/B.  §  (3)  bekezdése
egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése. Ha a  Pp 136/B.
§ (1)-(2) bekezdése szerint a fél mulasztása ellenére a  tárgya-
lás megtartásának helye lehet, a bíróság  a  jövőben  hivatalból
nem dönthet úgy, hogy a \"valóságnak megfelelő tényállás felderí-
tése érdekében\" a tárgyalást elhalasztja. A bíróság köteles lesz
- ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak -  a  tárgyalást

megtartani, és ha lehet, határozatot hozni. Eljárása során a mu-
lasztó féllel már közölteket úgy kell tekinteni, mint  amivel  a
fél egyetértett, kivéve, ha ez a vélelem a fél korábbi nyilatko-
zatával ellentétben áll. Természetesen az is előfordulhat,  hogy
a fél mulasztásával a tényállításainak, illetve bizonyítási  in-
dítványainak előterjesztési jogát is elveszti, ha  a  mulasztása
olyan időben következik be,  mikor a bíróság  felhívása  alapján
erre utolsó lehetősége lett volna [vö. Pp 141. § (6) bek.].

         Ugyancsak a tárgyalási szakot érinti a Pp  136.  §  (2)
bekezdése utolsó mondatának, valamint a Pp 136/B. § (2) bekezdé-
se utolsó mondatának hatályon kívül helyezése.  Ezek  indoka  az
Alkotmánybíróság 39/1993. (XI.29.) AB számú  határozatában  fog-
laltakkal való összhang megteremtése.


                          a 17. §-hoz

         Az ideiglenes intézkedés elrendelhetőségét a  Javaslat
egységesen újraszabályozza. Az ideiglenes intézkedés esetköreit
a Javaslat - a hatályos szabályozással ellentétben - nem  neve-
síti, csak generálklauzulát  fogalmaz meg. Az intézkedés alkal-
mazásának akkor van helye, ha azáltal közvetlenül fenyegető kár
bekövetkezése  hárítható el,  illetve  olyan  állapot  tartható
fenn, melynek megváltozása a  bizonyítás  ellehetetlenüléséhez,
illetve az előbb említett  kár  bekövetkezéséhez  vezethet.  Az
ideiglenes intézkedés elrendelhető a  fél  (kérelmező)  különös
méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében is. E szabály  alapján
rendelhető el a jövőben például az eredeti birtokállapot helyre-
állítása,  a tartásdíj, járadék, vagy más hasonló célú időszakos
szolgáltatás előzetes teljesítése, vagy az ingók kiadására  irá-
nyuló igény teljesítése ideiglenes intézkedésként, amely  esete-
ket a hatályos jogszabály nevesítve tartalmaz.


         A bíróság számára a Javaslat nem írja elő, hogy  milyen
intézkedéseket tehet, az az intézkedés iránti kérelem függvénye.
Azt, hogy \"mi kérhető\", az anyagi jog határozza meg.

         A bírónak a mérlegelés során arányosítania  kell,  azaz
csak olyan intézkedést rendelhet el, melynek várható előnye  nem
haladja meg az általa okozott hátrányt. Mivel az intézkedés  el-
rendeléséhez a kérelmet megalapozó tényeket csak valószínűsíteni
kell, az intézkedéssel esetlegesen alaptalanul  okozott  hátrány
ellensúlyozása érdekében a bíróság  az  intézkedés  elrendelését
biztosítékadáshoz kötheti.

         Az ideiglenes intézkedés csak a keresetlevél  benyújtá-
sával együtt kérhető. Megszűnik tehát az a lehetőség, hogy a fél
nemperes eljárásban ideiglenes intézkedés elrendelését  kérhesse
a perre egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező  bí-
róságtól. A Javaslat hatályon kívül helyezi  a  105/1952.  (XII.
28.) MT rendelet 1-6. §-át, amely erre jelenleg lehetőséget ad.

         Az ideiglenes intézkedés célja a gyors jogvédelem.  En-
nek érdekében teszi lehetővé a Javaslat, hogy a bíróság  az  in-
tézkedést az első tárgyalás előtt elrendelhesse, továbbá előírja
a soron kívüli döntést, s megelégszik az igény alapjául szolgáló
tények valószínűsítésével (mi több, a  bizonyítás  lefolytatását
csak akkor engedi meg, ha anélkül a kérelem elbírálása  nem  le-
hetséges).Garanciális szempontból (a felek  egyenjogúságára  te-
kintettel) előírja viszont az ellenérdekű  fél  meghallgatásának
kötelezettségét. Ez csak a meghallgatásra kitűzött határnap  el-
mulasztása esetében, továbbá \"rendkívül sürgős szükség\"  fennál-
lásakor mellőzhető. Ez utóbbi eset megállapításakor az  intézke-
dés rendkívüli sürgősségének valószínűsítése mellett a megalapo-
zottság valószínűsítését is arányosan figyelembe kell venni,azaz

abban az esetben, ha az ideiglenes intézkedés elrendelésére sür-
gős szükség miatt az ellenfél meghallgatása nélkül kerül sor, az
igény valószínűsítésének magasabb fokát kell a bíróságnak megkö-
vetelnie, és célszerű azt biztosítékadáshoz kötni.

         Az ideiglenes intézkedés -  a  hatályos  szabályozással
ellentétben - hivatalból általában nem rendelhető el.  Ez  össz-
hangban áll az officialitás  csökkentésére  irányuló  jogalkotói
szándékkal, illetve a felek rendelkezési  jogának  erősítésével.
Olykor azonban ennél az elvnél erősebb szempontként érvényesül a
feltétlen jogvédelem szükségessége, amely megkövetelheti a hiva-
talbóli eljárást. Ilyen eset a kiskorú gyermekről való gondosko-
dás igénye. Ezért a Javaslat 29. §-a a Pp 287.  §-ának  újrasza-
bályozásával szűk körben lehetőséget ad hivatalból is ideiglenes
intézkedés meghozatalára.

         A bíróság az ideiglenes intézkedését utóbb  módosíthat-
ja, visszavonhatja (megváltoztathatja),  ha  annak  indokoltsága
megváltozik, illetve megszűnik. Erről kérelemre dönt,  de  ha  a
felperes keresetleszállítása folytán az elrendelt ideiglenes in-
tézkedés a Pp 215. §-ába ütközne, az  intézkedést  a  bíróságnak
hivatalból is meg kell változtatnia. Az  ideiglenes  intézkedést
hatályon kívül helyező végzés, illetve ítéleti rendelkezés  elő-
zetesen végrehajtható, azaz  az  intézkedést  nyomban  meg  kell
szüntetni, a fellebbezésre való tekintet nélkül.

         Az előbbi esettől különbözik az adott ideiglenes intéz-
kedés megváltoztatásának fellebbezés útján történő  kérelmezése.
Ebben az esetben az intézkedés elrendelésének indokoltságáról a
másodfokú bíróság dönt. Az intézkedés elleni fellebbezés azonban
a végrehajtást nem akasztja meg, ugyanis az ideiglenes  intézke-
dést  elrendelő  végzés előzetesen  végrehajtható. A másodfokon
jogerőre emelkedett ideiglenes intézkedést az  elsőfokú  bíróság

indokolt esetben kérelemre ugyanúgy megváltoztathatja,  hatályon
kívül helyezheti, mint azt az ideiglenes intézkedést, amely fel-
lebbezés hiányában elsőfokon lett jogerős, vagy  még  egyáltalán
nem emelkedett jogerőre.

          A hatályos szabályozás úgy rendelkezik, hogy az ideig-
lenes intézkedést a bíróságnak az eljárást befejező  határozatá-
ban, ítéletében hatályon kívül kell helyeznie. Az új szabályozás
ezt csak lehetőségként biztosítja a  bíróság  számára,  így  mód
nyílik arra, hogy a felperes javára  szóló  ítélet  esetében  az
ideiglenes intézkedés hatálya fennmaradjon. Enélkül  a  felperes
igényének megóvása a fellebbezési időszakban  nem lenne biztosí-
tott. Ha a bíróság az ideiglenes intézkedés hatályát  ítéletében
fenntartotta és az ítélet ellen nem nyújtottak be  fellebbezést,
az ideiglenes intézkedés az ítélet jogerőre emelkedésével  auto-
matikusan hatályát veszti.

         A Javaslat az ideiglenes intézkedés  hatályát  tehát az
eljárást jogerősen  befejező határozathoz köti, mivel a hatályos
szabályozási technika (az ideiglenes intézkedés elrendelhetősége
esetköreinek az előzetes végrehajthatóság esetei közé való  fel-
vétele) az ideiglenes intézkedés elrendelhetősége, illetve  tar-
talma korlátozásának feloldásával nem alkalmazható.

         Az ideiglenes intézkedés sorsa a fentiek tükrében a kö-
vetkezőképpen alakul: az elsőfokú bíróság  az  ítéletében,  vagy
permegszüntető végzésében az  ideiglenes  intézkedését  hatályon
kívül helyezheti, illetve ítéleti döntésével rendezi az érintett
viszonyt. Ez utóbbi esetben az intézkedés  hatálya  változatlan,
tehát a bíróságnak az intézkedésről kifejezetten kell rendelkez-
nie, ha tartalmát meg akarja változtatni, ill. hatályát meg  kí-
vánja szüntetni. Ha az ítélet tartalmában részben eltér az  ide-
iglenes intézkedéstől, s a bíróság  azt kívánja, hogy az  intéz-

kedés az ítéleti tartalommal éljen tovább a jogerős  befejezésé-
ig, azt az ítéletében meg kell változtatnia. Mindez azért  szük-
séges, mert az ítélet előzetes végrehajthatósága csak jóval szű-
kebb körben rendelhető el, mint az ideiglenes intézkedés, így az
intézkedéssel megvalósított jogvédelem folytonossága csak a fen-
ti módon biztosítható. Az ideiglenes intézkedés az elsőfokú íté-
let jogerőre emelkedésével hatályát veszti. Ha azonban a felleb-
bezési időszak alatt bármelyik fél a per  főtárgya  tekintetében
fellebbezést nyújt be, az  ideiglenes  intézkedés  hatálya  meg-
hosszabbodik a per jogerős befejezéséig (kivéve, ha a  másodfokú
bíróság azt még az érdemi döntésének meghozatala  előtt  megvál-
toztatja vagy hatályon kívül helyezi). A pernek a Pp 137. §  (3)
bekezdése alapján bekövetkező megszűnése, továbbá  félbeszakadá-
sa, illetve felfüggesztése az ideiglenes intézkedés hatályát nem
érinti.


                          a 18. §-hoz

         Elvi fontosságú a Pp 164. § (2) bekezdése  tartalmának
szűkítése. A Javaslat ugyanis a hivatalból  elrendelhető  bizo-
nyítás lehetőségét általában kiiktatandónak tartja, mint  olyan
rendelkezést, amely a bíróság pártatlansága  szempontjából  ag-
gályos, amely kedvezőtlen a perek futamidejét tekintve, s amely
a felek szabad önrendelkezésével, a tőlük elvárható  aktivitás-
sal ellentétes irányba mutat. A Javaslat ezért a hivatalból va-
ló bizonyítás elrendelését csak akkor teszi lehetővé a  bíróság
számára, ha azt maga a Pp (286. § (1) bek.)  vagy  más  törvény
kifejezetten megengedi. Ezen megfontolások eredményeként  válik
meghaladottá a Pp 167. § második mondata is, és a Pp 249. § (2)
bekezdésének egy része.


                          a 19. §-hoz

         A polgári peres ügyek  futamidejét  hátrányosan  érintő
egyik tényező (a  gyakorlati  tapasztalatok  szerint)  az,  hogy
egyes szakértők - túlterheltség miatt vagy más okból - a szakvé-
leményt nem terjesztik elő a bíróság által megadott határidőben.
A Javaslat által megteremtett új szabályozás méltányolja a  sza-
kértőnek fel nem róható késedelmet, de azt elvárja tőle, hogy az
előrelátható késedelmet a bíróságnak  kellő  időben,  előzetesen
jelentse be. Ezzel elkerülhető, hogy a kitűzött tárgyalás \"üres-
járat\" legyen, és az feleslegesen rabolja a felek és  a  bíróság
idejét. A Javaslat a közlés elmulasztásához a  szakértőre  nézve
hátrányos pénzbeli jogkövetkezményeket fűz. Egyébként a  szabály
átveszi a hatályos rendelkezéseket, de azokat az áttekinthetőség
érdekében rendszerezi.

                          a 20. §-hoz

         A Javaslat - a 26/1990. (XI. 8.) AB határozat rendelke-
zéseit szem előtt tartva - a fellebbezési eljárásban  főszabály-
ként a tárgyaláson kívüli elbírálást írja elő.

         Jelenleg a tárgyaláson kívüli elbírálásra a  Pp  256/A.
§-ban felsorolt konkrét eseteken kívül csak akkor van lehetőség,
ha a felek ezt közösen kérik. Az új szabályozás  szerint  nem  a
tárgyaláson kívüli elbírálást, hanem éppen ellenkezőleg, a  tár-
gyalás megtartását kell kérni. Nincs szükség viszont a felek kö-
zös kérelmére, elegendő bármelyik fél egyoldalú nyilatkozata. Ha
a felperes ilyen kérést a fellebbezésében nem terjeszt elő és az
alperes sem kéri, hogy a másodfokú bíróság tartson tárgyalást, a
másodfokú bíróság tárgyalás tartása nélkül bírálhatja el a  fel-

lebbezést, természetesen akkor, ha  annak  a  törvényben  előírt
egyéb feltételei is fennállanak (pl. nem  kell  bizonyítást  le-
folytatni). Azt a figyelmeztetést, hogy a felek tárgyalás tartá-
sát kérhetik, már az elsőfokú ítéletnek tartalmaznia kell.


                          a 21. §-hoz

         A Javaslat 21. §-a összefügg a 16. § rendelkezéseivel.
E § érintetlenül hagyja azt az elvet, hogy a másodfokú  eljárás-
ban is lehet új tényre hivatkozni, illetve új bizonyítékot  elő-
terjeszteni, e jogosultság korlátja azonban a félnek az elsőfokú
eljárásban kifejtett gondosságának a törvény 141. § (2) bekezdé-
se [Javaslat 16. § (1) bek.] által előírt  gondossági  mértékhez
való viszonya. Azaz: ha a fél olyan új tényre hivatkozik, illet-
ve olyan új bizonyítékot jelöl meg,  melyet  a  gondos  pervitel
mellett már az elsőfokú eljárásban fel kellett volna hoznia,  de
ezt elmulasztotta, a  másodfokon  immár  késedelmesen  felhozott
tényt, illetve bizonyítékot a másodfokú bíróság is figyelmen kí-
vül hagyja. Természetesen ugyanez lesz a sorsa az elsőfokú eljá-
rásban késedelemmel beterjeszteni próbált, s így figyelmen kívül
hagyott bizonyítás újbóli felvetésének is.

         Értelemszerűen nem kerülhet sor a fél előadásának  fi-
gyelembevételére, ha késedelmének igazolását  már  az  elsőfokú
eljárásban megkísérelte, de az nem vezetett eredményre.  A  má-
sodfokú eljárásban új tényre,  illetve  bizonyítékra  hivatkozó
félnek ezek előadásával egyidejűleg a korábbi mulasztását is ki
kell mentenie, hogy elhárítsa a késedelmes előterjesztés figye-
lembevételét akadályozó törvényi tilalom érvényesülését. Az új
szabályozás a 245. § utolsó mondatában foglalt halasztás lehető-
ségét leszűkíti [vö. 141. § (6) bek.]


      Mindezek a szabályok a fellebbezési jog tartalmát is  ki-
teljesítik, hiszen a másodfokon korlátozás  nélküli  bizonyítás
olyan, az első fokon hozott ítélettől merőben eltérő  határoza-
tot eredményezhet, amely ellen az Alkotmány  által  biztosított
fellebbezési jog nem gyakorolható, noha voltaképpen egy új  té-
nyálláson alapuló új határozatról lehet szó.


                        a 22-25. §-okhoz

         A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálásának általá-
nos érvényű lehetővé tétele szükségessé teszi a  Pp  \"Fellebbe-
zés\" című fejezetének szerkezeti átalakítását is.

         A hatályos szabályozás azon rendszere, amely a felleb-
bezés tárgyaláson történő elbírálására  építve  veszi  sorra  a
fellebbezés elbírálásának egyes szakaszait, az  új  szabályozás
tükrében már nem tartható fenn. Célszerű előbb  meghatározni  a
fellebbezési ellenkérelem és a csatlakozó fellebbezés fogalmát,
tartalmi követelményeit, és csak  ezt  követően  tárgyalhatja a
törvény azok előterjesztési határidejét, módját.

         A fellebbezési ellenkérelem a Javaslat szerint határi-
dő nélkül terjeszthető elő. Természetesen a  másodfokú  bíróság
határidőt tűzhet az ellenkérelem előterjesztésére. Ez esetben a
határidő elmulasztása a Pp 239. § alapján a 141. § (6)  bekezdé-
sének alkalmazásához vezethet. A csatlakozó fellebbezés  előter-
jesztésének határideje változatlanul a fellebbezés kézhezvételé-
től számított 8 nap. Ha a fellebbező fél a fellebbezésében  tár-
gyalás tartását kérte, a tárgyalás kitűzésére  mindenképpen  sor
kerül, nincs jelentősége annak, hogy az alperes kívánja-e azt. A
tárgyaláson a csatlakozó fellebbezés már rendelkezésre áll.


         Ha a felperes a tárgyalás tartását  a  fellebbezésében
nem kérte, az alperes a fellebbezés kézhezvételétől számított 8
napon belül kérheti a másodfokú tárgyalás megtartását, amely ez
esetben szintén kötelező. E kérelmét az alperes akár  fellebbe-
zési ellenkérelmében, akár csatlakozó fellebbezésében vagy  ön-
magában is előterjesztheti.

         Ha ilyen kérelem nem érkezik, vagy  az  alperes  elmu-
lasztja az előírt határidőt, a  fellebbezés  tárgyalás  tartása
nélkül elbírálható, feltéve, ha a  törvényben  megkívánt  egyéb
követelmények is teljesülnek (pl. nem kell bizonyítást  lefoly-
tatni).

         Ha az ellenfél csatlakozó fellebbezést nyújtott be, de
ő sem kérte a tárgyalás megtartását, az elnök - nyolc napos  ha-
táridővel - ismét megadja a tárgyalástartás kérelmezésének a jo-
gát a fellebbezőnek. Ez garanciális okból szükséges: lehetséges,
hogy a csatlakozó fellebbezés olyan kérdéskört  érint,  amelynek
tisztázása a fellebbező szerint tárgyalást igényel.

      A Javaslat kifejtett elgondolásaiból eredően szükséges az
egyes alcímek megváltoztatása, valamint a Pp 251. §  (1)  bek.,
253. § (1), 256. § (1) bek., 256/A. § (2) és (4) bek. részleges
hatályon kívül helyezése.

         A tárgyaláson kívüli elbírálás szabályai  a Pp 274.  §-
ának a Javaslat 27. § (2) bekezdésével módosított (3)  bekezdése
alapján a felülvizsgálati eljárásban  is  megfelelő  alkalmazást
nyernek. Egyúttal szükséges a Pp 274.  §  (4)-(5)  bekezdésének,
valamint a 275. § (2) bekezdésének részleges hatályon kívül  he-
lyezése.


         A gyakorlat igazolta, hogy a felülvizsgálati  eljárás-
ban nehézségeket okoz a felek kifejezett  hozzájárulásának  be-
szerzése ahhoz, hogy a  Legfelsőbb  Bíróság  tárgyaláson  kívül
járhasson el. A felek rendelkezési jogát nem sérti,ha az ismer-
tetett szabályok megfelelő  alkalmazásával  a  felülvizsgálatra
irányuló kérelemben kell a félnek nyilatkoznia arról, hogy kéri-
e a felülvizsgálati tárgyalás megtartását, illetve az sem,  ha
az erre irányuló kérelmét az ellenfél a  felülvizsgálati  kére-
lemre benyújtott első nyilatkozatában köteles előadni.

         A Javaslat 24. § (2) bekezdése megszünteti a  szünete-
lésnek a másodfokú eljárásban történő indokolatlanul  eltúlzott
korlátozását. A jövőben a szünetelés elrendelése nem függ a bí-
róság engedélyétől és arra többször is sor kerülhet.

                          a 26. §-hoz

         A Javaslat célja, hogy a  pénzbírság  kiszabása  elleni
külön fellebbezési jog gyakorlása ne hátráltassa az eljárás  le-
folytatását azáltal, hogy a fellebbezés elbírálásának  időtarta-
mával az alapeljárást meghosszabbítja. Ehhez képest a jövőben  a
bírság elleni fellebbezést az elsőfokú bíróság nem terjeszti fel
nyomban a másodfokú bírósághoz elbírálásra, hanem azzal megvárja
az ügy érdemi befejezését. Ha az ítéletet  (permegszüntető  vég-
zést) megfellebbezték, a bírságoló  végzés  elleni  fellebbezést
ezzel együtt kell felterjeszteni. Ha az eljárást befejező  hatá-
rozat fellebbezés hiányában első fokon  jogerőre  emelkedik,  az
elsőfokú bíróság a pénzbírság elleni fellebbezést a  jogerő  be-
állta után nyomban felterjeszti a másodfokú bírósághoz elbírálás
végett. Ugyanígy jár el az elsőfokú bíróság a szünetelés folytán
bekövetkező permegszűnés esetében. A per félbeszakadásának,  il-

letve felfüggesztésének időtartama alatt a bírság elleni felleb-
bezés \"nyugszik\".

      A Javaslat új szabálya csak a fél, illetve a jogi képvise-
lője esetében érvényesül, így pl. a tanú, szakértő bírság elleni
külön fellebbezési joga változatlan,  mivel  az  arra  vonatkozó
iratok az ügyben elkülöníthetőek, a  fellebbezés  elbírálása  az
eljárás befejezését nem gátolja.


                          a 27. §-hoz

      A perújítás szabályai körében is megjelenik  az  az  elv,
hogy új tényre, illetve bizonyítékra,  határozatra  csak  akkor
lehet perújítást alapítani, ha azt a fél a korábbi eljárásokban
jogi kötelezettsége ellenére (\"hiba\")  nem  érvényesítette,  de
jogellenes mulasztásában vétkesség nem  terheli  (\"hibáján  kí-
vül\"). Ezzel a Javaslat a második perújítás hatályos  szigorúbb
szabályait vetíti ki már az első perújításra is.


                         a 28. §-okhoz

          A bontóper előtti meghallgatás jogintézményét (Pp 280.
§) a Pp 1987. évi módosítása vezette be, a házasság szilárdságá-
nak fokozása, illetve a hatékony békítés érdekében. A  gyakorlat
azonban ezeket az elvárásokat nem igazolta. A meghallgatás  csak
elvétve eredményezte a felek kibékülését. Ugyanakkor - figyelem-
mel arra, hogy a meghallgatáson érdemben elhangzottakról jegyző-
könyv nem készülhetett - a bíróságnak az ezt követő peres  eljá-
rást a házastársak ismételt meghallgatásával  kellett  kezdenie,
így a bontóper előtti meghallgatás többnyire csak az eljárás in-
dokolatlan elhúzódását eredményezte.


         A Javaslat a bontóper előtti meghallgatásra  vonatkozó
rendelkezések hatályon  kívül  helyezésével  egyidejűleg,  arra
figyelemmel, módosítja a házasság felbontásával kapcsolatos pe-
res eljárás egyes szabályait. Az első tárgyalás fontos mozzana-
ta a személyesen megjelent felek meghallgatása,  annak  érdeké-
ben, hogy a bíróság a  bontási  szándékról,  illetve  az  ehhez
kapcsolódó kereseti kérelmekről és ellenkérelmekről pontos  ké-
pet nyerhessen.

         Bővül az a kör, amikor a házasság - békítés  mellőzésé-
vel - már az első tárgyaláson felbontható. Ilyen lesz a  jövőben
valamelyik házasfél cselekvőképességet kizáró gondnoksága, isme-
retlen helyen tartózkodása, illetve a bíróság előtt való  megje-
lenés elháríthatatlan akadálya mellett az az eset is,  amikor  a
házastársak már hosszabb ideje különváltan, külön  lakásban  él-
nek, vagy nincsen közös kiskorú gyermekük.

         Más esetekben azonban az eljárásnak időt,  lehetőséget
kell biztosítania arra, hogy a csak valóban teljesen és helyre-
hozhatatlanul megromlott házasság felbontására kerüljön sor.  A
bontóperben tehát a gyorsítás nem lehet  abszolút  követelmény.
Ezért az esetek többségében a  házasság  felbontására  egyetlen
tárgyaláson nem kerülhet sor. Ez összhangban áll a korábbi  év-
tizedek gyakorlatával és hasonló \"féket\" a legtöbb európai  ál-
lam bontóperi eljárása ismer. A Javaslat kimondja, az előbb em-
lített eseteket kivéve a házasság felbontására csak  akkor  ke-
rülhet sor, ha a felek (illetve bármelyik házastárs) az eljárás
folytatását három hónapos - jogvesztő - határidőn  belül  kérik
(Pp 285. § (4)-(5) bek.). Ez az időtartam alkalmas lehet  arra,
hogy a házastársak mégegyszer megfontolják válási  szándékukat,
figyelemmel arra is, hogy általában nem csak a  maguk  sorsáról

döntenek, hanem gyermekeikéről is. A bíróság a tárgyalás  elha-
lasztásával egyidejűleg indokolt esetben javasolhatja a  felek-
nek, hogy konfliktusuk rendezése érdekében  forduljanak  válási
tanácsadással, családsegítéssel foglalkozó szakemberhez.

         Annak nincsen ugyanakkor akadálya, hogy a  házastársak
már az első tárgyaláson egyezséget kössenek a járulékos  kérdé-
sekben, amennyiben ezt kívánják, és az  egyezség  megkötéséhez,
illetve annak  bírósági  jóváhagyásához  szükséges  feltételek,
adatok rendelkezésre állnak.

                          a 29. §-hoz

         Figyelemmel arra, hogy a Javaslat értelmében a Pp  ál-
talános részében a 164. § (2) bekezdése úgy módosul, hogy  tör-
vény ellenkező rendelkezése hiányában  hivatalból  elrendelhető
bizonyításnak nincs helye, szükségessé vált, hogy a hivatalbóli
bizonyítás lehetőségét a házassági perek  szabályai  -  és  így
közvetve a származás megállapításával, a  szülői  felügyelettel
és a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos perek szabályai  is
- biztosítsák. E pertípusok esetén ugyanis  gyakran  elengedhe-
tetlen, hogy a  bíróság az általa szükségesnek tartott bizonyí-
tást - pl. a gyermek elhelyezésére, származására vonatkozó dön-
tés érdekében - hivatalból is  elrendelhesse  (Pp  286.  §  (1)
bek.).

         A felek rendelkezési jogának növelése  érdekében  meg-
szűnik az az előírás, hogy azok a rendelkezések, amelyek a jog-
ról való lemondásnak, az elismerésnek és a beismerésnek,  ille-
tőleg mindkét fél egyező, vagy az  egyik  fél  - ellenfél által
kétségbe nem vont - előadásának a hatályát  határozzák  meg,  a
házassági perben nem alkalmazhatók. A hatályon  kívül  helyezés
következtében a jövőben pl. az egyező akaratnyilvánítás alapján
folyó bontóperekben a sokszor  formális  tanú-meghallgatás  nem
lesz kötelező.

         A Javaslat a Pp általános rendelkezései  között  újra-
szabályozza az ideiglenes intézkedés jogintézményét, a felek  a
korábbinál szélesebb körben kérhetik  a  bíróság  ilyen  irányú
döntését, ha azt érdekeik védelme szükségessé  teszi.  Ezért  a
házassági perek szabályai a jövőben az ideiglenes intézkedések-
nek csak azokat az eseteit nevesítik, amelyekben a gyermek-szü-
lő jogviszonyra tekintettel a bíróságot az intézkedés joga  hi-
vatalból is megilleti (Pp 287. §).


                          a 30. §-hoz

         A Javaslat a Pp 290. § (2) bekezdését  újraszabályozva
egyértelművé teszi, hogy a házasság egyező akaratnyilvánítással
történő felbontására a Csjt. 18. §-a (2) bekezdésének a) pontja
alkalmazásával csak akkor kerülhet sor, ha a felek az ún. járu-
lékos kérdésekkel kapcsolatos megállapodásukat utóbb nem teszik
vitássá. Ezért a bíróság a házasság felbontása felől csak akkor
határozhat, ha a házastársak erre vonatkozó egyezsége  jogerőre
emelkedett.

         A Gyermek jogairól szóló Egyezmény rendelkezéseire  is
tekintettel a Javaslat kimondja,  hogy  a  bíróságnak  a  felek
egyezségének jóváhagyása során, illetve ítéletében a  házastár-
sak közös kiskorú gyermekének érdekére figyelemmel kell  lennie
(Pp 290. § (3) bek.).

                          a 31. §-hoz

         A Javaslat felemeli a fizetési meghagyás  kötelező  al-
kalmazásának értékhatárát 100 000 Ft-ra. Ilyen összegű pénzköve-
telések esetében az igény csak fizetési meghagyással érvényesít-
hető.

                          a 32. §-hoz

         A Javaslat a bíróság kötelezettségeként írja elő,  hogy
ha a közigazgatási eljárásban a perindító  személytől  különböző
személy, ellenérdekű fél is szerepelt, értesíteni kell a beavat-
kozás lehetőségéről. Ezt  a  rendelkezést  a  közigazgatási  per
szerkezete indokolja, ugyanis a fél a keresetet a jogerős  hatá-
rozatot hozó közigazgatási szerv ellen indítja.

         A Javaslat hatályon kívül helyezi azt  a  rendelkezést,
amely az egyezségkötést tiltja. Ez lehetőséget ad a közigazgatá-
si perek gyorsabb, akár kompromisszum árán történő befejezésére.
Természetesen a közigazgatási szerv csak a reá, illetve  eljárá-
sára vonatkozó egyéb jogszabályok keretei között köthet egyezsé-
get, azaz a kógens normák érvényesülését  nem  ronthatja  le  az
egyezségkötés lehetővé tétele. Ugyanakkor vannak olyan  pertípu-
sok, amelyekben nincs akadálya a jogvita egyezség útján való be-
fejezésének.

         A Javaslat egyúttal oldja a  szünetelés  korlátozásának
szigorát is a felek rendelkezési jogának kiteljesedése jegyében.
Az egyezségkötés, illetve szünetelés  szabályait  a  Javaslat  a
társadalombiztosítási perekben is a közigazgatási perek  általá-
nos szabályaihoz igazítja. [Ez teszi feleslegessé a Pp 341. § f)
és g) pontjának rendelkezéseit.]

         A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálásának  általá-
nossá válásával (Javaslat 23-25. §) nincs szükség a közigazgatá-
si perben a külön szabályra. A hatályos szabályozással  lényegé-
ben egyező másodfokú eljárásra a fellebbezés tárgyaláson  kívüli
elbírálása során a jövőben a Pp általános szabályainak  alkalma-
zásával kerül sor (Pp 324. §).

         A Javaslat  32. §-ának (3) bekezdése  egyértelművé  te-
szi, hogy ha óvás vagy felügyeleti intézkedés, illetve a határo-
zat visszavonása miatt a kereset okafogyottá válik, a pert a má-
sodfokú eljárásban is meg kell szüntetni. Végül a Javaslat a  Pp
339. §-a (4) bekezdésének hatályon kívül  helyezésével  lehetővé
teszi az előzetes végrehajthatóság elrendelését a  közigazgatási
perben is.

                          a 33. §-hoz

         A munkaügyi perekben a Javaslat levonja a tételes jogi
következményeit a gyakorlatban kialakult azon álláspontnak,  mi-
szerint a munkaügyi pernek nincsenek meghatározóan  eltérő  jel-
lemzői az általános vagyonjogi permodelltől. Ennek megfelelően a
Javaslat e perekben lehetővé teszi a fizetési meghagyásos  eljá-
rás igénybevételét, kivéve az ún. státuszpereket, továbbá alkal-
mazni rendeli a mulasztás jogkövetkezményeit, lehetővé teszi  az
általános szabályok szerinti szünetelést és egyezségkötést.  (Az
egyezségkötés kérdésében a Javaslat 32. §-ához fűzött  indokolás
e körben is irányadó.)

         A Javaslat a munkaügyi  perekben  létrehozza  az  elnök
előtti egyeztetés intézményét, melynek lényege az,  hogy  a  per
első tárgyalásán  a  tanácselnök  bíró  mindenekelőtt  formátlan
egyeztetést tart, melynek célja a felek  közötti  egyezségkötés.
Ha bármelyik fél az első tárgyalást elmulasztja, a  bíróság  nem
tűzhet ki újabb tárgyalást az egyeztetés  megtartása  érdekében,
hanem  a  mulasztás   jogkövetkezményeit   alkalmazza.   Ha   az
egyeztetés eredménytelen, a bíróság  az eljárást  a  tárgyalásra
vonatkozó szabályok szerint nyomban folytatja.


                          a 34. §-hoz

         A Javaslat a hozzátartozói körből kiiktatja  a  jegyest
(mint nehezen meghatározható  fogalmat),  egyúttal  felveszi  az
élettársat. (Az élettársi viszonyt a Polgári  Törvénykönyv  sza-
bályozza, és jogrendszerünk több esetben is joghatással  ruházza
fel.

         A Javaslat 34. §-ának (2)-(4) bekezdései jogilag megha-
ladott fogalmakat aktualizálnak, az (5)-(6) bekezdései  pedig  a
Javaslat egyéb rendelkezéseivel való összhangot teremtik meg.


                         a 35-37. §-hoz

         A Javaslat hatálya főszabályként a  hatálybalépés  után
indult ügyekre terjed ki. A kivételek azt  a  törekvést  fejezik
ki, hogy azok az új rendelkezések [Javaslat 35. § (2)-(6)  bek.]
illetve hatályon kívül helyezések [Javaslat 36. § (2)-(5) bek.],
amelyek jogokat nem sértenek s nem bontják meg, illetve nem  te-
szik ellentmondásossá a már megindult eljárást, a hatálybalépés-
kor folyamatban lévő ügyekben is alkalmaztassanak.

         A Pp 75. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezésével
a Javaslat megszünteti az ügyvédi, ill. jogtanácsosi  képviselet
viszonylatában a perköltségben felszámítható díjazás terén  meg-
mutatkozó indokolatlan különbséget. A Pp 220. § (2) bekezdésének
hatályon kívül helyezése azért indokolt, mert a gyakorlatban  az
ügyvéd közvetlenül a megbízójától kapja meg (többnyire előre)  a
munkadíját, így fölösleges az ítéletben úgy rendelkezni, hogy  a
perköltséget az ügyvéd részére fizesse meg a pervesztes fél. Kü-
lönösen igaz ez a perköltség illetéket, szakértői költséget stb.

tartalmazó részét illetően, melyet a jogi képviselő a legritkább
esetben előlegez meg a fél számára.

         A Pp 152. § (3) bekezdésének hatályon kívül  helyezésé-
vel a Javaslat lehetővé teszi a tárgyalás felfüggesztését   bir-
tokperben is, ugyanis ebben a pertípusban  is  előfordulhat  pl.
az, hogy a per eldöntéséhez valamely  egyéb  eljárás  eredményét
kell bevárni.

         A Javaslat hatályon kívül helyezi a Pp azon rendelkezé-
seit, melyek a per adatai között a felek foglalkozásának kötele-
ző feltüntetését írták elő, számos esetben ui. az nem tartozik a
per tárgyához, s a személyi azonosító adatok körének sem eleme.

         A 217. § (3) bekezdés részleges hatályon kívül helyezé-
sével a Javaslat hangsúlyozni kívánja, hogy az  ítéletben  elma-
rasztalt fél javára részletfizetési kedvezmény megadásához önma-
gában nem elegendő az, hogy a fél kereseti viszonyai rosszak.  A
bíróságnak e kérdésben figyelemmel kell lennie a fél komplex va-
gyoni helyzetére, valamint arra, hogy csak nagyon indokolt eset-
ben lehet a marasztalt fél ellenfelét  (a pernyertest) a részle-
tekbeni teljesítéssel sújtani.

         A további hatályon kívül helyezések indokolása a Javas-
lat kapcsolódó rendelkezéseinél került elhelyezésre.


                          a 38. §-hoz

         A Javaslat 38. §-ának (1) bekezdése - az Alkotmánybíró-
ság döntésével összhangban rendezi az ügyész jogorvoslati  jogát
a nemperes eljárásokban (részletes magyarázat az 1. §-hoz fűzött
indokolásnál).

         A Javaslat 38. §-ának (2) bekezdésében a postáról szóló
törvény módosítására kerül sor, amelynek indokait a kézbesítésre
vonatkozó szabályok változásához fűzött indokolás fejti ki  (Ja-
vaslat 9. §-a). Míg a Pp 99. §-a csak a bírósági eljárásra  irá-
nyadó, addig e módosítás kihat az államhatalom és a közigazgatás
szervezeteire is pl.  az  államigazgatási  eljárásban  szükséges
kézbesítésekre is. Mivel e tekintetben a bírósági és az  állami-
gazgatási eljárás között nincs lényeges különbség, a szabályozás
módosítása az államigazgatási eljárásban, illetve  a  közigazga-
tásban is jelentős költségmegtakarítást eredményez és magának  a
postának is egyszerűsíti a munkáját az  ajánlott,  tértivevényes
küldemények számának csökkentése útján.

         A Javaslat 38. §-ának (3) és (4) bekezdése  a  bontóper
előtti meghallgatásra vonatkozó szabályozás hatályon  kívül  he-
lyezésére tekintettel módosítja az  illetékekről  szóló  törvény
egyes rendelkezéseit. A bontóperrel kapcsolatos illeték összegé-
ben nem változik.

          A Javaslat  38.  §-ának  (5)  bekezdése  a  kárpótlási
ügyekben feloldja a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét.
Ezzel a Fővárosi Bíróság munkaterhe és a perek futamideje  csök-
kenhet. Ez egyaránt szolgálja a bíróságok és a  felek  érdekeit,
mivel a kárpótlási ügyek mielőbbi befejezéséhez nyomatékos érdek
fűződik. A 38. § (5) bekezdése akkor alkalmazható a  folyamatban
lévő ügyekben, ha a perindítás hatályai még nem álltak be. Ha a
kárpótlásra jogosultnak nincs belföldi lakóhelye, a Fővárosi 
Bíróság jár el."
