"
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

T/676.

Dr. Gál Zoltán úrnak
a Magyar Országgyűlés elnökének

H e l y b e n

Képviselői önálló indítvány 

1995. évi........... törvény
a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. XC. törvény módosításáról

1. §
A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: Tv.) 15/A. §-a után a következő 15/B. §-sal egészül ki:
\"15/B. §
(1) A 15/A. § rendelkezéseinek alkalmazása során az e §-t megállapító törvény hatálybalépésének napját követően a 6. számú melléklet 1.1-1.3 pontjának rendelkezéseitől eltérően az átalányadózást az a magánszemély választhatja, aki a KSH Ipari termékek jegyzékében és a Mezőgazdasági és erdészeti termékek jegyzékében szereplő ipari és mezőgazdasági termékelőállítást végez, továbbá, aki a KSH szolgáltatások jegyzéke szerinti mezőgazdasági, vadgazdálkodási és erdőgazdálkodási szolgáltatást, halászati szolgáltatást (SZJ 02), bányászati szolgáltatást (SZJ 03), feldolgozóipari szolgáltatást (SZJ 04), -kivéve a kiadói szolgáltatást (SZJ 04127), valamint kivéve a hang és képfelvételek és számítástechnikai információt hordozók sokszorosítását (SZJ 04128) -, közúti jármű és közszükségleti cikk javítást, karbantartást (SZJ 07) végez, továbbá a 6. sz. melléklet 2.3 és 2.4 pontjában említett kereskedelmi tevékenységet folytat és egyidejűleg az adózás rendjéről szóló törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglaltak szerint történő bejelentését megelőző teljes adóévben
a) a tevékenységét vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolta,
b) nem alkalmazta az 1. számú melléklet B. II. 6. pontja szerinti értékcsökkenési leírást,
c) az egyéni vállalkozói bevétele a 3 millió forintot, a 6. számú melléklet 2.3. és 2.4. pontjában említett tevékenységek kizárólagos folytatása esetén a 15 millió forintot nem haladta meg,
valamint, ha nem áll munkaviszonyban.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint átalányadózást választó egyéni vállalkozó - ha az átalányadózását megszünteti vagy az arra való jogosultsága (a 6. számú melléklet 10. pontjában említetteket is beleértve) bármely ok miatt megszűnik - az átalányadózás utolsó évét követő három naptári évben
a) nem alkalmazhatja az 1. számú melléklet B. II. 6. számú pontja szerinti értékcsökkenési leírást,
b) nem jelentkezhet be a társasági adóról szóló törvény hatálya alá,
c) nem választhatja ismételten az átalányadózást akkor sem, ha tevékenységét megszüntette és új tevékenységet kezdett.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint átalányadózást választó egyéni vállalkozó jogosultsága megszűnik, ha az (1) bekezdésben említett tevékenységeken kívül más tevékenységet is folytat a vállalkozásában, valamint, ha munkaviszonyt létesít, továbbá esetében is alkalmazni kell a 6. sz. melléklet 1.4, 1.5 és 10. pontjának rendelkezéseit.
(4) A 15/A. § rendelkezései alapján átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó jogosultsága az átalányadózásra a 6. számú melléklet 1.4. és 10. pontjában foglaltaktól függetlenül is megszűnik 1995. december 31-én.\"

2. §
A Tv. 38/A. §-a  (1) bekezdésének k) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:
\"k) ..... Az e rendelkezést megállapító törvény hatályba lépésének napjától
1. szövetkezeti üzletrész alatt a 3/A. §-ban említett adózott befektetést kell érteni,
2. a vásárlásra fordított összeg alatt legfeljebb a 3/A. §-ban említett névértéket kell tekinteni,
3. a (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából az adókedvezmény alapjául szolgáló szövetkezeti üzletrész alatt a meglévő és a vásárolt üzletrészt együttesen kell érteni;\"
3. §
E törvény a kihirdetés napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg az Adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 6. számú mellékletének 2. pontja hatályát veszti.

INDOKOLÁS

1. §-hoz
Az 1995-től hatályos személyi jövedelemadó törvény átalányadózás alkalmazására vonatkozó rendelkezése, céljával ellentétben újabb adó- és egyéb közteher-elkerülési csatornákat nyitott meg.
Az átalányadózás választhatósága következtében azok az egyéni vállalkozók, akiknek költséghányada kisebb, mint 80 %, ezt az adózási formát választják, azok pedig, akik ennél több költséget tudnak igazolni, továbbra is a költségelszámolást alkalmazzák. Ezek a jövedelem-minimalizáló lehetőségek arra ösztönzik a munkáltatókat, hogy az alkalmazottaikat - rábeszélve az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltására -részben vagy egészben vállalkozói szerződés alapján foglalkoztassák, jelentős összegű adót, társadalombiztosítási és munkaadói járulékot megtakarítva ezáltal. Ugyanez a késztetés jelentkezik a magánszemélyek oldaláról is, mert ajelentős tb- és munkaadói járulék megtakarításon,  adó-megtakarításon a vállalkozás osztozik a magánszeméllyel, kikerülve ílymódon a bérfejlesztés formális korlátait.
Az államháztartás várható bevételkiesése - gyors intézkedés hiányában - több tízmilliárd forintot is elérhet, ami pénzforgalmilag azonnal jelentkezik, vagyis az 1995. évi költségvetési pozíciót rontja.
2. §-hoz
A szövetkezeti üzletrész megvásárlásáshoz fűződő adókedvezményt a piac egyes szereplői  adóelkerülési célokra kisérlik meg felhasználni. A szövetkezeti alapelvekkel ellentétes olyan tevékenységek is megjelentek szövetkezeti szerveződés keretében, amelyek látható célja csupán a közterhek elkerülése, miáltal súlyosan sértik a meglévő szövetkezetek érdekeit, megítélését, emiatt indokolt  a hatályos rendelkezések pontosítása olymódon, hogy a kedvezmény kizárólag azokra az üzletrészekre terjedjen ki, amelyeket a szövetkezetek az 1992. évi II. törvény alapján az átalakuláskor vagy korábban juttattak.


								Gaál Gyula
								    SZDSZ"
