"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/769. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
		
1995.évi ..... törvény
a Hírközlési Alapról


Az Országgyűlés a közcélú távközlés fejlesztésének elősegítése érdekében az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII. törvény 54.§-a alapján, továbbá a távközlésről szóló 1992.évi LXXII. (a továbbiakban: Tt.), - és a frek-venciagazdálkodásról szóló 1993.évi LXII. (a továbbiakban: Ft.) törvényre tekintettel a következő törvényt alkotja:


A Hírközlési Alap fogalma

1.§

/1/ A Hírközlési Alap (a továbbiakban: HA) elkülönített állami pénzalap, amely
a) a távközlési szolgáltatással való ellátottság elősegítésére,
b) a koncessziós szerződések megszűnése vagy megszegése miatt szükséges
    azonnali intézkedések költségének fedezetéül,
c) a Távközlési Érdekegyeztető Fórum és a Távközlési Mérnöki Minősítő Bi-
    zottság működésének finanszírozására,
d) intervenciós és fejlesztési célokra, valamint a nemzeti távközléspolitikának, 
    továbbá a távközlés egyes nemzetbiztonsági és védelmi jellegű feladatainak
    megvalósításához nyújtott céltámogatásra,
e) a különböző okokból (pl. nemzetközi kötelezettség) történő engedély-visz-
    szavonások során szükséges kártalanításra, és
f) a korszerű technológia bevezetéséhez szükséges esetenkénti frekvencia-át-
    rendezések támogatására
szolgál.

/2/ A HA felhasználására és az azzal való rendelkezésre a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult. A felhasználásra készített terv véglegesítéséhez a miniszter előzetesen a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság és a Távközlési Érdekegyeztető Fórum véleményét is kikéri.

/3/ A HA kezelője a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium).

/4/ A HA költségvetési gazdálkodásának pénzforgalmát, pénzeszközeinek kezelését a miniszter által - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kiválasztott és megbízott bank végzi.


A HA kezelése

2.§

/1/ A HA kezelője a rá vonatkozó mindenkor hatályos rendelkezések szerint köteles a HA bevételeit és kiadásait nyilvántartani és arról évenként beszámolni.

/2/ A HA költségvetéséről és a támogatások odaítéléséről a közvéleményt országos napilapokban közzétett közlemény útján tájékoztatni kell.


A HA forrásai

3.§

/1/ A HA forrásai:
a) a  távközlési  szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó
    -  a  koncesszióba  adással  kapcsolatos  költségek  levonása  után fennma-
    radt -  egyszeri koncessziós díjból  70%, majd az évente fizetendő  kon-
    cessziós díjból 70%,
b) a  távközlés  állami  részesedése  privatizációjából  származó  bevételeinek 
     10%-a,
c) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alap-
    ján befolyt összegek, továbbá a Tt. 22.§-a alapján megállapított és megfize-
    tett bírságok teljes összege,
d) a frekvencia lekötéséért és használatáért befizetett díjnak a miniszter által, a
    pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott díjrendeletben megállapított szá-
    zaléka,
e) az Ft. 27.§-a /2/ bekezdésének c) pontja alapján megállapított és megfizetett
    bírságok teljes összege,
f) a HA céljára önkéntesen átengedett pénzeszközök és nemzetközi segélyek,
g) a HA-ból nyújtott visszatérítendő támogatásokból, továbbá más Alapoknak
    nyújtott kölcsönökből származó befizetések (hitel visszatérítések), azok ka-
    matai, és késedelmi kamatai,
h) a HA-ból támogatást igénylő pályázó által fizetett pályázati díj.

/2/ A HA javára teljesített önkéntes befizetések közérdekű kötelezettségválla-lásnak minősülnek.

/3/ A HA bevétele, illetőleg évvégi maradványa nem vonható el, az a következő költségvetési évre átvihető.


A HA felhasználása 

4.§

/1/ A HA pénzeszközei felhasználhatók:
a) a HA kezeléséhez, bevételeinek keletkezéséhez és ezek felhasználásának el-
    lenőrzéséhez szükséges költségek fedezetére;
b) a távközlési szolgáltatással való ellátottság elősegítésére, bővítésére, elsődle-
    gesen a területfejlesztés kedvezményezett területein történő fejlesztésre;
c) koncessziós szerződés előre nem látható, határidő előtti megszűnése vagy a
    koncessziós társaság szerződésszegése miatti azonnali intézkedéshez szüksé-
    ges kiadásokra;
d) a  Távközlési  Érdekegyeztető  Fórum és a Távközlési Mérnöki Minősítő Bi-
    zottság működésének - a  miniszter által,  a tárgyévet megelőző év december
    15-ig jóváhagyott költségvetésüknek megfelelő - finanszírozására;
e) intervenciós és fejlesztési támogatás nyújtására a következő célokra:
	1. 	a korszerű távközlési szolgáltatások bevezetése;
	2.	a távközlés fejlesztését célzó kísérletek, kutatások finanszírozása;
	3.	a  közcélú  távközlési szolgáltatások elterjesztésének gyorsítása,az 
		európai szabványosítás bevezetésének finanszírozása;
	4.	a Tt. 35.§-a /1/ bekezdésének a) pontjához kapcsolódóan a nemze-
		ti  távközléspolitika,  valamint  a távközlés egyes nemzetbiztonsági 
		és  védelmi  jellegű  feladatainak  a  Tt. 33.§-a /1/ bekezdésének a) 
		pontja szerinti érvényesítése;
	5.	a távközlés oktatási, ismeretterjesztési feladatainak támogatása;
	6.	egyéb - az 1.§-sal összhangban álló - célok;
f) a  Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának  megváltoztatásából kö-
    vetkező kártalanítás kifizetésére az Ft. 12.§-a /4/ bekezdésének megfelelően,
    illetőleg
g) a korszerű technológia bevezetéséhez szükséges sávátrendezésekből eredő    
    kártalanítási igények kielégítésére.

/2/ Az Alap évenkénti kiadásainak legalább 90%-át a távközlési piac fejlesztésére és beruházásra kell felhasználni. Ettől való eltérésre rendkívül indokolt esetben a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - engedélyt adhat.

5.§

A HA-t megillető bevételi források közül a 3.§ /1/ bekezdésének a) pontjában megjelölt egyszeri koncessziós díjból tartalékot kell képezni, amelynek mértéke a HA következő évre tervezett teljes bevételének 5%-ánál kevesebb nem lehet. A tartalék mértékét az előző év gazdálkodásáról szóló beszámoló alapján a miniszter határozza meg.

6.§

A 4.§ /1/ bekezdésének b), c) és e) pontjaiban szereplő célokra vissza nem térítendő, illetőleg kamatmentesen vagy kamatterhesen visszatérítendő támogatást lehet nyújtani.

7.§

/1/ A támogatás a HA kezelője által - évente legfeljebb két alkalommal - kiírt pályázat alapján nyerhető el.

/2/ A pályázatok alapján a támogatások odaítéléséről - az általa létrehozott kilenctagú tárcaközi döntéselőkészítő bizottság javaslatának figyelembevételé-vel - a miniszter dönt. A tárcaközi döntéselőkészítő bizottságban tagként részt vesz a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Minisztérium egy-egy köztisztviselője, a Magyar Munkaadói Szövetség egy képviselője, továbbá a miniszter által felkért és megbízott további két személy.

/3/ A miniszter a pályázatban megjelölt határidő elteltétől számított harminc - a döntéselőkészítő bizottság által tett javaslat átvételét követő tizenöt - napon belül nyilvánosságra hozza a támogatás odaítéléséről szóló határozatát.



8.§

A visszatérítendő, illetőleg a részben visszatérítendő támogatás esetében:
a) kamatként a mindenkori jegybanki alapkamat mértékéig terjedő kamatfizeté-
    si kötelezettséget lehet megállapítani a szerződésben, továbbá
b) a HA kezelője igényt tarthat a visszatérítendő támogatás, illetve a kamatteher
    összegének megfelelő biztosíték nyújtására.


A támogatás igénybevétele

9.§

/1/ A támogatás pénzügyi feltételeire vonatkozó szerződést (a továbbiakban: szerződés) a miniszter nevében a megbízott bank köti  meg a kedvez-ményezettel.

/2/ A szerződésben foglaltak teljesülésének, valamint a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzéséről a HA kezelője gondoskodik.

/3/ Ha a kedvezményezett a szerződésben meghatározott feltételeket nem, vagy csak részben teljesíti, a miniszter a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és érvényesíti a szerződésben kikötött biztosítékokat.

Záró rendelkezés

10.§

/1/ Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg a Tt.36.§-a, valamint az Ft. 3.§-a /3/ bekezdésének a) pontja és 22.§-a hatályát veszti, továbbá a Tt. 33.§-a /1/ bekezdésének j) pontjában a \"Távközlési Alap\" szövegrész helyébe \"Hírközlési Alap\" szövegrész lép.

/2/ A Távközlési Alap és a Rádiótávközlési Alap 1993., 1994. és 1995. évi -  e törvény hatálybalépéséig keletkezett - bevételeiből továbbix 16 milliárd forint a központi költségvetést illeti meg. Az ezt meghaladó, valamint a törvény hatálybalépésétől kezdődően keletkezett bevételek - a 3.§ /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően - továbbá a Távközlési Alap és a Rádiótávközlési Alap kiadásai a Hírközlési Alapot illetik meg, illetőleg terhelik.

/3/ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a támogatás törvényben meghatározott célokra történő felhasználásának szabályait rendeletben megállapítsa.

------
x  Lásd: a Magyar Köztársaság 1994.évi költségvetéséről szóló 1993.évi CXI. tv. 71.§-át.


INDOKOLÁS


A távközlésről szóló 1992.évi LXXII. törvény (Tt.) 36.§-a, illetőleg a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993.évi LXII. törvény (Ft.) 22.§-a megteremtették az egyes elkülönített állami pénzalapnak minősülő Távközlési Alap, valamint a Rádiótávközlési Alap létjogosultságát és a szükséges tartalommal meghatározták azok forrásait, felhasználásuk lehetőségeit.

Az említett két új ágazati törvény nem teljeskörű szabályozási megoldása folytán  ezek az Alapok az egyéb elkülönítetten működő állami pénzalapoktól eltérően  nem lettek volna működtethetőek további, erről rendelkező szabály hiányában. A kiegészítő rendelkezések megalkotására törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban nincs lehetőség, ezért indokolt a két Alap összevonása útján egy új, teljeskörű szabályozást adó és az ágazati törvényeknek megfelelő törvény megalkotása. Az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII.  törvény és a két ágazati törvény keretei között megszülető, az Alapokat új alapként kezelő törvényjavaslat kellő garanciát nyújt a jogalkalmazók számára is.

A kiegészítést tartalmazó törvényjavaslat főbb rendelkezései a következők:

a) fogalommeghatározás, az Alap létrejöttének célja, felhasználásának elvei,
b) az Alap kezelése,
c) az Alap forrásai,
d) az Alap felhasználásának rendje,
e) az Alap igénybevételének módja, eljárása, a pályáztatás, a támogatások
    nyújtásának szabályai,
f) záró rendelkezések.


Az 1.§-hoz

A Hírközlési Alap fogalma változatlan tartalommal tartja fenn a Tt. és az Ft. által már bevezetett e két speciális, elkülönítetten működő állami pénzalapra vonatkozó deklarációt. Kimondja, hogy az új, összevontan működő Alap mely célok megvalósítását szolgálja. Az Alap a távközlési piacon működő szervezetek jövedelmezőségi viszonyainak javítására, az állami kötelezettség mellett működő koncessziós szerződések biztosítékául, valamint a távközlési érdekvédelem és társadalmi-szakmai részvétel finanszírozására használható. Forrást jelent továbbá a nemzetközi kötelezettségvállalás következtében felmerülő és az állami kötelezettségvállalás körébe tartozó kártalanításokra, illetőleg fejlett rádiótávközlési technológiák elterjesztésének ösztönzésére is.

A 2.§-hoz

A Hírközlési Alap kezelése, az azzal való gazdálkodás, az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó általános szabályok szerint történik. A HA költségvetéséről és a támogatások odaítéléséről a közvéleményt a sajtó nyilvánossága útján kell tájékoztatni.


A 3.§-hoz

A javaslat az ágazati törvényekben megjelölt források mellett lehetővé teszi az Alappal való gazdálkodásból, a visszafizetésekből, a juttatásokból és az egyéb forrásokból származó bevételekkel történő kiegészítést is. A javaslat  rendezi a központi költségvetés és a HA viszonyát.


A 4.§-hoz

A javaslat meghatározza az Alapot terhelő kiadások körét, amelyben biztosítja az Alap kezelésének fedezetét.

A HA felhasználása igazodik az ágazati törvényekben meghatározott célokhoz és a főbb felhasználási területekhez.


Az 5.-6.§-hoz

A Hírközlési Alap forrása minden más Alaptól eltérően ágazatspecifikus, feltöltése az egyszeri koncessziós díjbevétellel - nagyösszegű díjbefizetések-
kel  - \"lökésszerűen\" történik, míg éves bevételei (amelyek konstansnak mondhatók) nem jelentenek magas összeget. A tartalék tehát, amely évről évre továbbvihető, biztosítja, hogy az elmaradott térségek fejlesztésére, a \"rendkívüli események\" és szerződésszegések miatt szükséges intézkedésekre a Tt-ben és az Ft-ben vállalt, illetőleg kötelezően előírt állami feladatok maradéktalan ellátásához megfelelő pénzeszköz mennyiség álljon rendelkezésre és az Alap gazdálkodása tervezhető legyen.



A 7.-8.§-hoz

A javaslat szerint az Alapból támogatásra felhasználható pénzeszközöket az igénylők pályázat alapján nyerhetik el. A pályázati eljárás a törvényben biztosított garanciákkal történik.


A 9.§-hoz
 
A támogatás pénzügyi feltételeire vonatkozó szerződést a miniszter nevében a megbízott bank köti meg a kedvezményezettel. A támogatás odaítéléséről szóló határozat és a szerződési feltételek részletesen tartalmazzák mindazokat a követelményeket, amelyeket a pályázat nyertesének meg kell tartania; és mindazon szankciókat, amelyeket vele szemben a miniszter alkalmazhat.


A 10.§-hoz

A javaslat a törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszünteti a hatályos ágazati törvények azonos tartalmú rendelkezéseit, és az eddig keletkezett (a Távközlési Alapot, valamint a Rádiótávközlési Alapot megillető) bevételeket és kiadásokat - a központi költségvetés számára e törvénnyel átengedett 16 milliárd forint kivételével - a Hírközlési Alaphoz rendeli. A javaslat miniszteri rendeletben történő normatív szabályozást ír elő a támogatásnak a törvényben meghatározott célokra történő felhasználására, amelyben az egyes támogatások jellegéhez igazodik majd az igénybevételi lehetőség formája (kamatterhes, kamatmentes, visszatérítendő).




 







                         Ç   ü   v Ă   r Î   n -   j ŕ   f ý   a ţ   ] "
