"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA



T/785. számú

T Ö R V É N Y J A V A S L A T

a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról



Az Országgyülés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló - többször módosított - 1949. évi XX. törvény 76. (3) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja:


A címer

1.

		(1) A Magyar Köztársaság címerét (a továbbiakban:címer) az Országgyülés, az országgyülési képviselő, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja, az országgyülési biztosok, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormány, a Kormány tagja, a fegyveres erők, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi szervek és a közigazgatási feladatot ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, illetőleg a felsoroltak képviseletére jogosult személyek a hivatali feladataik ellátása során külön engedély nélkül használhatják, illetőleg helyezhetik el az épületeiken és helyiségeikben.

		(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó költségvetési szervek (intézmény, intézet, stb.) címerhasználatának eseteit, illetőleg e szervek épületein (helyiségeiben) a címer elhelyezését a tevékenységi körük szerint illetékes miniszter határozza meg.


2.

		A címert a bankjegyen fel kell, az állampapíron (1990. évi VI.tv.3.) és a pénzérmén fel lehet tüntetni.


3.

		(1) Ha törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján jogszabály másként nem rendelkezik, magánszemély a foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása során, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet - az 1.-ban említett szerveken (személyeken) kívül - a tevékenysége során, illetőleg a szervezete jelképeként vagy ennek részeként a címert nem használhatja.

		(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni - a Magyar Köztársaság hivatalos lapjai kivételével - a sajtótermékek címfeliratára is.

		(3) Az (1) és (2) bekezdést a címer elkülöníthető elemeire (Szentkorona, pajzs) is alkalmazni kell.


4.

		(1) A címernek védjegy elemeként való használatát az ipari és kereskedelmi miniszter engedélyezheti a védjeggyel védeni kívánt áru tekintetében illetékes miniszter véleményének kikérése után. Az ipari és kereskedelmi miniszter a kérelem elbírálása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) alapján jár el. Az ügyfél a határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.

		(2) A kérelem elbírálása során meg kell vizsgálni, hogy az áru minősége, jellege, a kérelmező tevékenységének jelentősége indokolttá teszi-e a címer használatát. Ezt a kérelmezőnek kell bizonyítania.


A zászló

5.

		A nemzeti ünnepeken a Magyar Köztársaság lobogóját (a továbbiakban: lobogó) ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni.


6.

		A Magyar Köztársaság zászlajának (a továbbiakban: zászló), lobogójának védjegy elemeként való használata esetén az 4.-t kell alkalmazni.


7.

		(1) A magyar tengeri és folyami hajók, továbbá egyéb vízijármüvek (a továbbiakban: hajók) a nemzeti hovatartozásuk jelzésére - a 8. (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a zászlóval azonos színü lobogót használnak.

		(2) A hajók lobogóhasználatának részletes szabályait a hajózásról szóló jogszabályok és nemzetközi szerződések állapítják meg.


8.

		(1) A honvédségi csapatzászló fehér színü, közepén címer van, amelyet jobbról cserfaág, balról olajág övez, széleit váltakozva piros és zöld lángnyelvekből álló pártázat veszi körül. 

		(2) A Magyar Honvédség hadihajói nemzeti hovatartozásuk jelzésére hadilobogót használnak. A hadilobogó fehér színü, az árboc felőli részén címer van, amelynek függőleges tengelye a lobogót harmadoló képzeletbeli függőleges vonallal esik egybe; széleit váltakozva piros és zöld ékekből álló pártázat veszi körül.


A Magyar Köztársaságra utaló elnevezés használata

9.

		A Magyar Köztársaságra utaló elnevezést a szervezetek (személyek), továbbá azok hivatalai, illetőleg vezető beosztású dolgozói a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint használhatják.


Egyéb rendelkezések

10.

		(1) Nemzetközi vásáron (kiállításon, árubemutatón, stb.) a Magyar Köztársaságra utaló elnevezést, illetőleg a címer használatát az ilyen esemény rendezésére vagy az azon való részvételre jogosultak részére - a külügyminiszter véleményének kikérése után - az ipari és kereskedelmi miniszter engedélyezi.

		(2) Nemzetközi kulturális vagy társadalmi jellegü rendezvény esetén az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával az engedélyt a müvelődési és közoktatási miniszter, illetőleg a társadalmi rendezvény jellege szerint illetékes miniszter - a külügyminiszter véleményének meghallgatása után - adhatja meg. A kérelmet a müvelődési és közoktatási miniszterhez kell benyújtani.

		(3) Az engedély iránti kérelem elbírálása során az (1) és (2) bekezdésben említett miniszter az Áe. alapján jár el.
Ha a kérelmet a benyújtástól számított harminc napon belül nem utasítja el, az engedélyt megadottnak kell tekinteni. A kérelem elutasítása esetén az ügyfél a határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.


11.

		(1) A nemzethez tartozás kinyilvánítása céljából magánszemély a címert és a zászlót (lobogót) az e törvényben foglalt korlátozások megtartásával használhatja.

		(2) A címernek és a zászlónak (lobogónak) a nemzeti ünnepek, az ezekhez kapcsolódó és egyéb társadalmi (politikai, gazdasági, tudományos, stb.) rendezvény, nemzeti jellegü más megemlékezés, valamint katonai tiszteletadás alkalmával történő eseti használata - az e törvényben foglalt korlátozások megtartásával - megengedett. 

		(3) A címer és a zászló (lobogó) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a történelmileg kialakult formák szerint (pl. pajzstartóval) is használható.

		(4) A zászlón elhelyezett címer használata azokban az esetekben és feltételekkel megengedett, ahol e törvény a címer használatát megengedi. 


12.

		A nemzeti jelképek használata során meg kell őrizni azok tekintélyét.
13.

		(1) A külön törvényben erre feljogosított önkormányzat által alkotott címernek és zászlónak (lobogónak) a Magyar Köztársaság címerétől és zászlajától (lobogójától) jól megkülönböztethetőnek kell lennie.

		(2) Ha a címer, illetőleg a címeres körbélyegző használata kötelező, az önkormányzati címer, illetőleg címeres körbélyegző egyidejüleg nem használható.


14.

		(1) A címer grafikai megjelenítésére a szabvány előírásai irányadók.

		(2) Az 1.-ban feljogosított szerveknek a címert a címeres körbélyegzőn úgy kell használniuk, hogy a címer körül a szerv nevét, illetőleg a címert használó személy hivatalának (tisztségének) megnevezését fel kell tüntetni.


Átmeneti rendelkezések

15.

		A Magyar Népköztársaság címerével kiadott okiratok (útlevél, személyi igazolvány, stb.) a bennük megjelölt, illetőleg a meghosszabbított érvényességi határidőig használhatók.

16.

		(1) A Magyar Népköztársaság címerét a középületekről, a köztulajdonú építményekről - a müszaki és pénzügyi lehetőségek szerint - a legrövidebb időn belül el kell távolítani, ennek megtörténtéig pedig le kell fedni. A Magyar Köztársaság címerét - az építési szabályok szerint - a középületeken a müszaki és pénzügyi lehetőségeknek megfelelően kell elhelyezni.

		(2) A müemléki védelem alatt álló épületek, építmények esetén a korábban eltávolított és a Magyar Népköztársaság címerével helyettesített - az eredeti építési korszakhoz tartozó - címert kell visszaállítani.


17.

		 E törvény hatálybalépése előtt a Magyar Népköztársaság címerével kibocsátott bankjegy, pénzérme, értékpapír és bélyeg - ha jogszabály  másként nem rendelkezik - a bevonásáig forgalomban marad.


18.

		A címernek, a zászlónak és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek e törvénytől eltérő használatát - ha a 15.-17. másként nem rendelkezik - e törvény hatálybalépését követő két hónapon belül meg kell szüntetni. Ez irányadó a törvény hatálybalépését megelőzően kiadott engedély alapján történő címerhasználatra is.


Hatálybalépés

19.

		(1) Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
		(2) E törvény hatálybalépésével egyidejüleg a csapatzászló adományozásáról szóló 31/1976.(XI.6.) NET határozat a hatályát veszti.


20.

		(1) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény a következő címmel, és 116/C.-sal egészül ki:

		\"Nemzeti jelkép jogosulatlan használata

		116/C.

		(1) Aki a Magyar Köztársaság címerét, zászlaját (lobogóját), a Magyar Köztársaságra utaló elnevezést jogosulatlanul vagy jogszabályba ütköző módon használja, ha a cselekmény büncselekményt nem valósít meg.

		ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

		(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

		(3) Azt a dolgot, amellyel vagy amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.\"

Felhatalmazás

21.

		(1) Felhatalmazást kapnak

		a) a miniszterek, hogy az 1. (2) bekezdésében foglaltakat.
		b) a miniszterek, hogy a feladatkörükben a nem állami szervek által kiadott okiratokon a címer és a címeres körbélyegző kötelező használatát,
		c) a honvédelmi miniszter, hogy a honvédségi csapatzászlóra, a hadilobogóra és a felségjelre, svalamint ezek használatára, illetőleg adományozására vonatkozó részletes előírásokat,

		d) a belügyminiszter, hogy az irányítása alatt álló szervek tekintetében a csapatzászlóra, annak használatára, illetőleg adományozására vonatkozó előírásokat,

		e) a sportügyeket felügyelő miniszter, hogy a címer, a zászló (lobogó) sportszervezetek által történő használatát

rendeletben szabályozzák.

		2) Felhatalmazást kapnak a települési önkormányzatok - Budapesten a fővárosi önkormányzat -, hogy a középületeknek és közterületeknek a nemzeti ünnepeken történő fellobogózását rendeletben szabályozzák.


I N D O K O L Á S

a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a 
Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek
a használatáról szóló törvényjavaslathoz


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

		Az Országgyülés 1990-ben az Alkotmány módosítása kapcsán - visszatérve a történelmi hagyományokhoz - a Magyar Köztársaság címereként az un. koronás kiscímert fogadta el, valamint előírta, hogy a Magyar Köztársaság zászlajának és címerének használatáról szóló törvény elfogadásához az országgyülési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

		A Magyar Köztársaság címere, valamint az állami felségjogra utaló egyes elnevezések és megjelölések használatának rendjéről szóló - többször módosított - 7/1974.(III.20.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) a szabályozási szint tekintetében nem felel meg az Alkotmány fenti rendelkezésének. Az R-nek ugyanakkor jónéhány szabálya elavult, illetve tartalmát tekintve alkotmányellenes.

		Igy például az R. a nemzeti jelképeket kizárólag az államiság megjelenítési formájának tekinti és figyelmen kívül hagyja ezek szerepét a nemzethez való tartozás kinyilvánítása terén. Ennek megfelelően a magánszemélyek részére a címerhasználatot megtiltotta. Az Alkotmány értelmében nemzeti jelképeink azonban kettős funkciót hordoznak, amelyeket az alaptörvény meg is határoz. Egyrészt a 76.-ában a magyar államisághoz kötve ad pontos leírást a jelképekről. Másrészt a XIV. fejezet címében szereplő meghatározással jelzi, hogy e jelképek a nemzeti érzés, a nemzethez tartozás kinyilvánításának az eszközei is. Ennek megfelelően a Javaslat elismeri a nemzeti érzésnek a nemzeti jelképek útján való kinyilvánításának lehetőségét és - a jelképek tekintélyének megőrzése mellett - megengedi magánszemély részére a nemzethez való tartozás kifejezésére, illetve eseti jelleggel a különböző nemzeti ünnepeken, társadalmi rendezvényeken ezek használatát.

		A törvényjavaslat megszünteti ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek engedélyhez kötött, de általános címerhasználatát. A rendező elv e tekintetben az, hogy a gazdasági élet szereplői a piacon elsősorban saját jelképrendszerükkel biztosítsák áruik kelendőségét, ne pedig azzal, hogy a nemzeti jelkép használatával tevékenységüknek valamiféle hivatalos látszatot igyekezzenek kölcsönözni.

		Az Alkotmánybíróság 31/1994.(VI.2.) AB határozata 1995. augusztus 20-i hatállyal megsemmisítette az R. 2. (1) bekezdését. Ez a rendelkezés a Magyar Köztársaság címerének használatát a nem közhatalmi feladatot ellátó állami szervek, továbbá társadalmi szervezetek és szövetkezetek részére külön engedélyezés útján lehetővé tette, ugyanakkor az R. 3.-a a magánszemélyek és a nem állami, illetve szövetkezeti szervek, társadalmi szervezetek körébe tartozó jogi személyek részére a címer használatát megtiltotta. Az Alkotmánybíróság határozata megállapítja, hogy a megsemmisített rendelkezés sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, illetve a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságára, továbbá a gazdasági verseny szabadságára vonatkozó alkotmányi rendelkezéseket, ezért alkotmányellenes.

		Az Alkotmánybíróság határozatában megszabott időpontig, 1995. augusztus 20-ig tehát a nemzeti jelképekről és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló törvény elfogadása feltétlenül indokolt.

		Miután a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés használata jogi védelmet igényel és a védelem esetei és módozatai sok közös vonást mutatnak a nemzeti jelképek védelmével, ezért a Javaslat e kérdéscsoportot is szabályozza.


RÉSZLETES INDOKOLÁS

A címer

Az 1-2. -hoz

		A Javaslat 1.-a egyrészt a konkrétan felsorolt közhatalmi feladatot ellátó, másrészt az ilyen jellegü feladatot is végző szerveknek (pl. kamarák, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) és személyeknek biztosítja a címer használatát a hivatali feladataik ellátása során külön engedély nélkül. A Javaslat ezzel lényegében a hatályos jogi megoldást átveszi, de egyrészt konkrétabban, ugyanakkor az államszervezet fejlődésének lehetőségére is tekintettel határozza meg a jogosultak körét. 

		A költségvetési intézmények tekintetében a felügyeletüket ellátó miniszter részére biztosítja a címerhasználat módjának meghatározását. Ezzel a jövőben is biztosítható, hogy az e körbe tartozó szervek az ágazati sajátosságoknak megfelelően mindazokban az esetekben használhassák a címert, amikor tevékenységük vagy annak eredménye mögött fokozott állami garancia áll (pl. iskolai bizonyítvány, növényegészségügyi bizonyítvány, stb.).

		Az ország címerének bankjegyen, állampapíron, pénzérmén való használatát a Javaslat a nemzetközi pénzügyi szokásokat figyelembe véve állapítja meg.

A 3-4. -hoz

		A Javaslat fokozott védelemben részesíti az ország címerét. A hatályos szabályozástól - amely állami vállalat, más gazdálkodó szerv, továbbá társadalmi szervezet vonatkozásában engedélyhez köti a címer használatát - eltér, mert a közhatalmi jogosítványokkal rendelkező szerveken kívül foglalkozásuk, tevékenységük gyakorlása során mindenki másnak tiltja az ország címerének használatát. E tilalom alól törvény vagy törvény felhatalmazásán alapuló jogszabály tehet kivételt.

		A szabályozás indoka, hogy a piacgazdaság kialakulásával párhuzamosan a gazdasági élet szereplőinek termékeik minőségével, illetve saját jelképrendszerükkel kell biztosítaniuk áruik kelendőségét, nem pedig azzal, hogy a partnerek bizalmát a hivatalosság látszatát keltő nemzeti jelkép használatával nyerik meg. A nem gazdasági tevékenységet folytató társadalmi, politikai szervezetek esetén tevékenységük során szintén nem indokolt az ország címerének használata, mert ez azt a látszatot keltheti, hogy mögöttük valamiféle kiemelt állami garancia áll. Ugyanakkor a Javaslat nem zárja ki, hogy a kialakuló tevékenységi formák és szervek (pl. kamarák) esetén, ha az általuk ellátott közfeladatok ezt szükségessé teszik, az Országgyülés vagy az általa adott felhatalmazás alapján jogszabály eltérően rendelkezzen.

		Az ország címerének védelmét biztosítja a Javaslat a sajtótermékek címfelirata tekintetében is, mert e területen is a piac és a verseny szabályai érvényesülnek. Ezért az ország címerének a használata csak a hivatalos lapokat illeti meg. Ezek körét a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény pontosan meghatározza. Ez előzőekben kifejtett megfontolásból a Javaslat a címer elkülöníthető részeire is kiterjeszti a védelmet. 

		A védjegynek nemzetközi viszonylatban és a hazai piacgazdaság kiépülése és müködése folyamatában is jelentős szerepe van. A védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény szerint az olyan védjegy, amely kizárólag az állami címerből vagy zászlóból áll, nem részesülhet oltalomban, az illetékes szerv hozzájárulásával azonban védjegy elemeként igen. Ez a szabályozás megfelel az ipari tulajdon oltalmáról szóló párizsi uniós szerződésnek, s ugyanez a szabályozás érvényesül az Európai Unió hatályos jogrendjében. A Javaslat a védjegyről szóló törvénnyel és az európai joggal összhangban határozza meg az előzetes engedélyezés feltételeit - a döntéshozó szerveket, a döntés lényeges szempontjait -, amelyek a nemzeti jelképnek a védjegy elemeként való használatát lehetővé teszik, továbbá biztosítja a Javaslat a bírói jogorvoslat lehetőségét is.


A zászló

Az 5-8. -hoz

		A Javaslat megállapítja az ország zászlaja használatának lényeges szabályait. A szabályozás abból az elvből indul ki, hogy a zászló használata - szemben a címer használatával - általában megengedett. Ennek oka, hogy a zászló inkább a nemzeti hovatartozás kifejezésére szolgál, míg a címer inkább a hivatalosságot, a közhatalom gyakorlását jelképezi.

		A hagyományoknak megfelelően a Javaslat előírja, hogy a nemzeti ünnepeken az ország lobogóját - amely a zászlóval azonos színü és a zászlótól eltérően nem rúdra erősítenek, hanem zsinórral vonnak fel az őrfára - katonai tiszteletadással kell az Országház előtt felvonni (5.).

		Az ország zászlóját (lobogóját) védjegy elemeként az ország címerével azonos szabályok szerint lehet használni, tekintettel a címernél említett nemzetközi kötelezettségvállalásunkra és az annak megfelelő hazai védjegyszabályozásra.

		A Javaslat - összhangban a nemzetközileg kialakult gyakorlattal - az ország lobogójának használatát írja elő a magyar tengeri és folyami hajók, továbbá az egyéb vizijármüvek számára, mert ez a nemzeti hovatartozásukat egyértelmüen kifejezi (7.).

		A Javaslat - méltányolva azt, hogy a honvédség az 1948-as honvédségi zászlót és lobogót a maga egységében a történelmi hagyományokat felelevenítve napjainkban is használja - lehetővé teszi ezek esetében az állami címernek pajzstartóval történő ábrázolását (8.).


A Magyar Köztársaságra utaló elnevezés használata

A 9. -hoz

		A szabályozási tárgyak hasonló jellege, valamint a hatályos szabályozásnak a megváltozott társadalmi-gazdasági feltételek melletti elavultsága miatt a Javaslat lényegesen egyszerübb és a kialakult helyzet rendezését szolgáló szabályt állapít meg a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés használatára. Megszünteti azt a lehetőséget, hogy gazdálkodó szervek engedély alapján ezt az elnevezést használhassák, mert a piaci feltételek kialakulásával ez már nem indokolt. 

		A Javaslat azt a megoldást követi, hogy a Magyar Köztársaságra utaló elnevezést a különböző szervek és azok vezetői a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint használhatják.

		A hatályos szabályozástól eltérően a Javaslat nem tér ki a \"magyar\" szó használatának kérdésére, mivel ez nem tartozik az államisághoz kötődő nemzeti jelképek körébe, mindössze az e megjelölést használó szervezetek nemzetiségére utal, s ennek használatát nem indokolt korlátozni (pl. pártok, társadalmi szervezetek, illetve gazdálkodó szervezetek névhasználata esetében fordulhat ez elő). Ugyanilyen okokra tekintettel egyébként már a korábbiakban hatályon kívül helyezésre került a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejü rendelet erre vonatkozó rendelkezése.


Egyéb rendelkezések

A 10.  -hoz

		Ha nemzetközi vásáron, árubemutatón, kulturális vagy egyébb társadalmi jelegü rendezvényen a résztvevők vagy az eseményt szervezők a rendezvény hivatalosságát, nemzeti jellegét kívánják hangsúlyozni, akkor az ország címerének, illetőleg a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatához engedélyért kell folyamodniuk a rendezvény jellege szerint illetékes miniszterhez. A nemzetközi vonatkozás miatt az engedély kiadása előtt a külügyminiszter véleményét is ki kell kérni. 

		A címer- és elnevezéshasználat eseti jellegére és meghatározott időponthoz kötődésére tekintettel - az ügyfél érdekeinek védelmében - a Javaslat tartalmazza azt a szabályt, amely szerint az \"államigazgatás hallgatása \" esetén a kérelem benyújtását követő 30 nap elteltével az engedélyt megadottnak kell tekinteni.


A 11. -hoz

		Minthogy a nemzeti jelképek nemcsak az államiság jelképeiként, hanem a nemzethez való tartozás szimbólumaként is fukcionálnak, a Javaslat 11.-a a használat lehetőségét széles körben biztosítja. Ennek megfelelően magánszemély - a nemzethez tartozás kinyilvánítása céljából - a címert és a zászlót a Javaslat szerinti feltételek megtartásával szabadon használhatja.

		Ugyanígy használhatók a nemzeti jelképek megemlékezéseken, ünnepeken, társadalmi rendezvényeken is.

		Mivel nemzeti jelképeink mai formája hosszú történelmi fejlődés után alakult ki, a Javaslat ezekben az esetekben nem korlátozza azt sem, hogy a zászlót és a címert a történelmileg kialakult formák szerint is használhassák.

		Rendelkezést tartalmaz a Javaslat arra az újonnan kialakult és széles körben elterjedt gyakorlatra, amely szerint a zászlón a címert is elhelyezik. A szabályozás abból indul ki, hogy ennek a spontán módon kialakult zászló- és címerhasználatnak is igazodnia kell a nemzeti jelképekre vonatkozó általános szabályokhoz, ezért a címerrel ékesített zászló használatát azokban az esetekben és feltételekkel engedi meg, ahol a címer használata megengedett.


A 12.-hoz

		Fontos rendelkezése a Javaslatnak, hogy a nemzeti jelképek méltóságának megóvása érdekében kimondja: azok használata csak a nemzeti jelképek tekintélyének megőrzésével történhet.


A 13. -hoz

		A helyi önkormányzatokról szóló törvény biztosítja, hogy az önkormányzatok saját jelképeket alkothassanak. Ez a jog megilleti a helyi kisebbségi önkormányzatokat is. Nem zárható ki továbbá, hogy a jövőben más önkormányzatok is saját jelképeket használhassanak. Ezért a Javaslat előírja, hogy a törvény alapján erre felhatalmazott önkormányzatok jelképeinek a nemzeti jelképektől jól megkülönböztethetőnek
kell lenniük. Ugyanakkor a Javaslat irányt mutat arra az esetre is, hogy ha a címeres körbélyegző használata kötelező, akkor az ország címerét kell használni a bélyegzőn. E kérdésben egyes ügykezelési előírások, illetőleg jogszabályok (pl. az anyakönyvre vonatkozó rendelkezések) adnak eligazítást.


A 14. -hoz

		A címer használata során az egységes képi megjelenést biztosítja a szabvány, amely vonatkozik a bélyegzőn alkalmazható címerképre is. A Javaslat a címeres körbélyegző tartalmi elemeit is meghatározza.


Átmeneti rendelkezések

A 15-18. -hoz

		Az Országgyülés által 1990-ben elfogadott ún. koronás kiscímer használata az eltelt több, mint négy éve általánosnak tekinthető, ugyanakkor ma is számos olyan okirat, bankjegy, értékpapír, pénzérme stb. van még forgalomban, amelyen a népköztársasági címer található. Ezek használatát meghatározott időszakra - éppen a forgalom biztonságának érdekében - biztosítani kell és azokat fokozatosan kell kicserélni. A Javaslat átmeneti rendelkezései a még használatban lévő említett okiratok, fizetési eszközök használatát olyan időhatárok között teszik lehetővé, amelyek biztosítják a címercsere technikai kivitelezésének realitását és a költségkímélés szempontjait is figyelembe veszik. Hasonlóképpen rendelkezést tartalmaz a középületeken esetleg még fellelhető korábbi címer cseréjéről, s annak megtörténtéig letakarásáról.

		Az átmeneti rendelkezésekben nem szereplő eseteken kívül a Javaslattól eltérő címer-, zászló- és elnevezéshasználatokat a törvény hatálybalépésétől számított két hónapon belül meg kell szüntetni, s ez vonatkozik a korábban engedélyezett nemzeti jelképhasználatra is.


Hatálybalépés

A 19-20. -hoz

		A törvényt hatályba léptető rendelkezés mellett a Javaslat hatályon kívül helyezi a csapatzászló adományozásáról szóló 31/1976.NET határozatot. A határozat rendelkezései mára elavultak, ezért a Javaslat felhatalmazza a honvédelmi minisztert a tárgykör részletes szabályainak kialakítására.

		A hatályos szabálysértési jog csak az engedély nélküli címerhasználatot szankcionálja. Ez ma már sem a tényállás, sem a kiszabható pénzbírság tekintetében nem ad kielégítő garanciát a Javaslatban szereplő rendelkezések megtartásának kikényszerítéséhez. Ezért a Javaslat újszerüen állapítja meg a tényállást, valamint a kiszabható pénzbírság felső határát a szabálysértési bírságmaximumban (50 ezer forint) állapítja meg.

		A védett jogtárgy fontosságára tekintettel a nemzeti jelképek a büntető törvénykönyv 1993. évi módosítása óta büntetőjogi védelemben részesülnek (nemzeti jelkép megsértése, Btk.269/A.). A Javaslat szerinti szabálysértési tényállás kiegészíti a büntetőjogi szankciót, amikor a nemzeti jelképekkel való enyhébb fokú visszaélést (a jogosulatlan vagy jogszabályba ütköző használatot) a legmagasabb kiszabható bírsággal rendeli sújtani. Ezzel egyben törvényi szintre emeli a jelenleg kormányrendeleti szintü szabálysértési rendelkezést (az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968.(IV.14.)Korm. rendelet 29/A.). Egyidejüleg a külföldi állam címerére, felségjelére, jelvényére vonatkozó szabálysértési tényállást - annak évek óta nem létező gyakorlatára tekintettel - megszünteti.


Felhatalmazás

A 21.-hoz

		A Javaslat azokat a felhatalmazásokat tartalmazza, amelyek biztosítják, hogy az ország címere, zászlaja és lobogója használatának az ágazati sajátosságoktól függő részletkérdései jogszabályban rendezhetők legyenek.



-----------------------------------------------------Ç   ú     9  x ô    ö  s K    T  p V    [  m b    c  j Ú    ţ  g `    e  d -    +  a -       @ +  ô
    Ł
  x č
    Ą
  u P
    W
  r Ŕ
    Ý
  o R
    W
  l U    ł  i Ő    Ć  f M    `  c -         `  d    j  x č    ą  u ¤    Ň  r      &  o Ś"
