"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA



T/902. számú

törvényjavaslat

a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az
együttműködés alapjairól Kijevben, az 1991. évi december hó 6. napján
aláírt Szerződés kihirdetéséről



A törvényjavaslat előadója: 	Kovács László
					külügyminiszter


Budapest, 1995. április


TÖRVÉNYJAVASLAT



a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az
együttműködés alapjairól Kijevben, az 1991. évi december hó 6. napján
aláírt Szerződés kihirdetéséről



1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól Kijevben, az 1991. évi december hó 6. napján aláírt Szerződést e törvénnyel kihirdeti. (A Szerződés megerősítő okiratainak kicserélésére Budapesten, 1993. június 16-án került sor és ezen a napon a Szerződés hatályba lépett. A Szerződés 17. cikkében feltüntetett \"Nyilatkozat a Magyar Köztársaság és az Ukrán SZSZK együttműködésének elveiről és nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén\" című dokumentum és az ahhoz csatolt \"Jegyzőkönyv\" a Szerződés törvénnyel való kihirdetésével egyidejűleg kerül közzétételre.)


2. § A Szerződés magyar nyelvű szövege a következő:
:

                                        „SZERZŐDÉS

 a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság

                                      és Ukrajna között

  A Magyar Köztársaság és Ukrajna

  építve országaik történelmi múltban gyökerező kapcsolataira;

  meggyőződve arról, hogy a két ország közötti jószomszédság, a kölcsönös

tisztelet és az együttműködés a két ország között megfelel Magyarország és

Ukrajna népei érdekeinek, és az egyenlőségen alapuló, minőségileg új

kapcsolatok megteremtését és az európai biztonsági rendszer megerősítését

szolgálja;

  üdvözölve az Európában és mindkét államban napjainkban végbemenő

történelmi változásokat, amelyek lehetővé tették Európában a konfrontáció és

a kettéosztottság meghaladását;

  az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljai és elvei által vezérelve, a

nemzetközi jog elsőbbrendűségéből és az általános emberi értékekből

kiindulva;

  megerősítve mindkét Fél azon elkötelezettségét, hogy a Helsinki

Záróokmányban, az Új Európáról szóló Párizsi Kartában és az EBEÉ más

dokumentumaiban rögzített kötelezettségeket maradéktalanul végrehajtják,

amivel hozzájárulnak a demokratikus, békés és egységes Európa

megteremtéséhez;

  megerősítve, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben

tartása a béke és a biztonság erősítésének elidegeníthetetlen feltétele;

  


  felismerve        annak        szükségességét,      hogy      politikai,     gazdasági,

tudományos-technikai, ökológiai, humanitárius és kulturális együttműködésük

fejlesztésének eddigi tapasztalatai alapján új minőséget adjanak kétoldalú

kapcsolataiknak, és hogy e célból a kölcsönös előnyök alapján megszilárdítsák

kapcsolataik szerződéses alapját,

  megállapodtak az alábbiakban:

                                          1. Cikk

  A Magyar Köztársaság és Ukrajna (a továbbiakban: a Szerződő Felek)

kapcsolataikat baráti államokként fejlesztik. Következetesen a szuverén

egyenlőség, az erőszak alkalmazásától vagy az azzal való fenyegetéstől való

tartózkodás, a határok sérthetetlensége, a területi épség, a viták békés

rendezése, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az alapvető emberi

jogok és szabadságjogok, a népek egyenjogúsága és a sorsuk feletti

rendelkezéshez való joguk tiszteletben tartása, a nemzetközi jogi

kötelezettségek jóhiszemű teljesítése, a jószomszédság, a partnerség és az

együttműködés elvei által vezérelve tevékenykednek.

                                          2. Cikk

  A Szerződő Felek az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és az Európai

Biztonsági       és    Együttműködési        Értekezlet    dokumentumaiban            vállalt

kötelezettségeikkel összhangban a közöttük esetleg felmerülő vitákat

kizárólag békés eszközökkel oldják meg. Soha, semmilyen körülmények között

sem alkalmazzák egymással szemben elsőként fegyveres erőiket.

  A Felek tiszteletben tartják egymás területi épségét, és kijelentik, hogy

egymással szemben nincs, és nem is lesz területi követelésük.

                                          3. Cikk

  A Szerződő Felek mindegyike, a saját biztonságát szavatoló eszközök szabad

kiválasztásakor figyelembe veszi a másik Fél biztonságát is.

  A Szerződő Felek megerősítik, hogy a biztonság oszthatatlan, és hogy

biztonságuk elválaszthatatlanul összefügg az Európai Biztonsági és

Együttműködési Értekezlet valamennyi részt vevő államának biztonságával.

  Ennek figyelembevételével a Felek a biztonság területén következetesen

megvalósítják a partnerséget, kapcsolataikat egymás szuverenitásának,

egyenlőségének és a kölcsönösségnek a tiszteletben tartása alapján építik.

                                          4. Cikk

  A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem kötnek más

állammal vagy államokkal olyan szerződéseket, amelyek ellentétben állnak a

nemzetközi joggal, az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, az Európai Biztonsági

és Együttműködési Értekezlet Helsinki Záróokmánya és az új Európáról szóló

Párizsi Karta elveivel.

  A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy maguk nem használják

fel, és másoknak sem engedik meg területük felhasználását a másik Szerződő

Fél elleni fegyveres agresszió vagy ellenséges tevékenység végrehajtására.


  Ha a Szerződő Felek egyikét fegyveres támadás éri, a másik Fél az Egyesült

Nemzetek         Alapokmányának,        valamint      az    Európai      Biztonsági        és

Együttműködési Értekezlet dokumentumainak megfelelően nem támogatja a

támadót, és megteszi a konfliktus békés rendezéséhez szükséges lépéseket.

  A Szerződő Felek arra is kötelezettséget vállalnak, hogy visszafogottságot

tanúsítsanak fegyveres erőiknek a közös határ körzetében történő elhelyezése

és tevékenysége során, ügyelve arra, hogy a csapatok és a haditechnika

elhelyezése és szállítása nem történhet titokban, e tevékenységnek

célszerűnek, igazolhatónak kell lennie, és arról tájékoztatást kell adni. A

fegyveres erők elhelyezésének és tevékenységének mindig szigorúan

összhangban kell állnia e Szerződés céljaival és elveivel.

  A fent említett kötelezettségek nem érintik a Feleknek az Egyesült Nemzetek

Alapokmányában rögzített jogait és kötelezettségeit.

                                          5. Cikk

  Olyan helyzet kialakulása esetén, amely a Felek egyikének véleménye szerint

veszélyezteti vagy megsérti a békét, illetve nemzetközi feszültséget

eredményez Európában, a Felek konzultációkat folytatnak a rendezés

lehetséges módozatairól.

                                          6. Cikk

  A Szerződő Felek aktívan elő fogják mozdítani mind a nukleáris, mind pedig

a hagyományos leszerelés folyamatát, az európai fegyveres erők és

fegyverzetek további korlátozását, a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések

két- és sokoldalú alapon történő megszilárdítását, az összeurópai biztonság

tartós struktúráinak megteremtését.

                                          7. Cikk

  A Szerződő Felek bővítik érintkezéseiket és együttműködésüket a

nemzetközi szervezetekben. A Magyar Köztársaság támogatja Ukrajnának azt

a    törekvését,      hogy      mielőbb     teljes   jogú    résztvevője      legyen       az

EBEÉ-folyamatnak, illetve más hasonló európai struktúráknak, és ebben

segítséget fog neki nyújtani.

                                          8. Cikk

  A Szerződő Felek minden eszközzel elősegítik az államhatalmi és

államigazgatási szerveik, valamint a regionális és helyi önkormányzati szervek

és vezetőik közötti állandó, rendszeres érintkezések fejlesztését. A Felek

egyben ösztönözni fogják a határmenti együttműködést valamennyi területen.

  A Felek megállapodtak abban, hogy legfelsőbb szintű találkozót általában

évente egyszer tartanak, illetve minden olyan esetben, amikor az szükséges és

célszerű.

  A külügyminiszterek rendszeres konzultációkat tartanak a kölcsönös

érdeklődésre számot tartó kérdésekről.


                                          9. Cikk

  A Szerződő Felek, törekedve a népeik jószomszédi és baráti alapon való

közeledéséhez szükséges feltételek megteremtésére, minden eszközzel

elősegítik az állampolgáraik közötti kapcsolatok bővülését mind egyéni alapon,

mind pedig az állami, a társadalmi és más szervezetek vonalán.

  A Felek segítik a politikai pártok és más társadalmi szervezetek,

szakszervezetek, alapítványok, oktatási és kulturális intézmények, tudományos

kutatóintézetek és tömegtájékoztatási eszközök közötti kapcsolatok és

együttműködés bővüléséhez és az ifjúsági csere intenzívebbé tételéhez

szükséges feltételek megteremtését.

                                         10. Cikk

  A Szerződő Felek különös figyelmet szentelnek a kölcsönösen előnyös

kétoldalú együttműködés fejlesztésének a gazdaság területén. Megfelelő

intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy tökéletesítsék és a világpiac

normáihoz         és     gyakorlatához        közelítsék     gazdasági       kapcsolataik

mechanizmusát.

  Belső jogszabályaik alapján, nemzetközi kötelezettségeikből kiindulva, és a

jelen Szerződés céljainak megvalósítása érdekében a Felek kedvező gazdasági,

pénzügyi és jogi feltételeket biztosítanak a vállalkozói és egyéb gazdasági

tevékenységhez, beleértve a kölcsönös tőkebefektetések ösztönzését és

védelmét, és nem alkalmaznak diszkriminatív intézkedéseket a másik Féllel

szemben a kölcsönös gazdasági kapcsolatok terén.

                                         11. Cikk

  A Szerződő Felek segítik a szükséges feltételek megteremtését a hatékony

együttműködéshez az alap- és az alkalmazott tudományok, a fejlett technika és

technológia terén, továbbá a két ország tudósai és kutatói, tudományos

kutatóintézetei, tudományos termelőintézetei és a Tudományos Akadémiák

intézetei      közötti     közvetlen    kapcsolatok       fenntartásához       és      közös

kezdeményezéseikhez.

                                         12. Cikk

  A Szerződő Felek a kölcsönös érdekeltségből kiindulva mindenekelőtt a

szomszédos határmenti térségekben fokozzák együttműködésüket a

környezetvédelem és a környezet állapotának javítása, a határon áthatoló

szennyeződések megelőzése, a balesetek és természeti csapások, többek

között a csernobili katasztrófa következményeinek csökkentése és

felszámolása, a természet ésszerű és erőforráskímélő hasznosítása, az

ökológiailag tiszta üzemek körének bővítése, a nagy hatékonyságú

természetvédelmi és -helyreállító intézkedések terén.

  A Felek lehetőségeik szerint együttműködnek a globális és különösen az

európai ökológiai problémák megoldásában.


                                         13. Cikk

   A Szerződő Felek bővítik és fokozzák az együttműködést a szállítás terén,

beleértve az egymás területén áthaladó személyek és áruk akadálytalan

átjutásának biztosítását, valamint a határmenti közlekedés javítását, az

európai szabványoknak és belső jogszabályaiknak megfelelően. Lépéseket

tesznek az áru- és utasforgalmat szolgáló vámkezelés és határátlépés

egyszerűsítésére és gyorsítására, új határátkelőhelyek nyitására.

                                         14. Cikk

   A Szerződő Felek megvizsgálják az együttműködés élénkítésének

lehetőségeit az erőforráskímélő technológiákon alapuló energetika, az

elektronikus adatfeldolgozás, továbbá a közöttük fennálló távközlési

kapcsolatok eszközeinek, rendszereinek és vonalainak tökéletesítése terén, és

megteszik az ezzel kapcsolatos szükséges lépéseket.

                                         15. Cikk

   A Szerződő Felek népeik természetes igényének és az európai kulturális

örökség elválaszthatatlan részének tartják a hagyományokon alapuló

kulturális kapcsolataik bővítését és elmélyítését. Erősíteni és fejleszteni fogják

együttműködésüket a kultúra, a tudomány, az oktatás és a tájékoztatás

területén.

   A Felek mindegyike biztosítja állampolgárai számára a másik Fél

kultúrájához, művészeti és irodalmi alkotásaihoz és tömegtájékoztatási

eszközeihez való széles körű hozzáférést, és támogatják az erre irányuló

állami, társadalmi és egyéni kezdeményezéseket. Elősegítik az egymás alkotó

közösségei, művészei, szakemberei, kulturális és oktatási intézményei közötti

cserék bővítését államközi, regionális és helyi szinten, ösztönzik a másik Fél

nyelvének tanulását.

   A Felek mindegyike, a kölcsönösség alapján elősegíti a másik Fél kulturális

és művészeti eredményeinek megismerését és megőrzését, beleértve a

történelmi és kulturális emlékek védelmét, a két ország történelmével

kapcsolatos levéltári anyagok felkutatását és tanulmányozását.

                                         16. Cikk

   A Szerződő Felek együttműködnek az egészségügy, a turizmus, a sport és az

ifjúsági cserék területén, és megteremtik az ehhez szükséges feltételeket.

                                         17. Cikk

   A Szerződő Felek, teljes összhangban az új Európáról szóló Párizsi Kartával

és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet más, vonatkozó

dokumentumaival, kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a népeik közötti

baráti kapcsolatok, valamint a béke, az igazságosság, a stabilitás és a

demokrácia megkövetelik, hogy kölcsönös védelemben részesüljön a nemzeti

kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása és ennek

biztosítására meg kell teremteni minden szükséges feltételt.


  A Felek egyoldalú és közös lépéseket tesznek, hogy előmozdítsák e

kötelezettségek végrehajtását az 1991. május 31-én aláírt „Nyilatkozat a

Magyar Köztársaság és az Ukrán SZSZK együttműködésének elveiről a

nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén” című dokumentumnak és

az ahhoz csatolt „Jegyzőkönyv”-nek megfelelően. A Felek nemzetközi

kapcsolataikban önállóan és közösen is fellépnek a nemzeti kisebbségekre

vonatkozó nemzetközi dokumentumok megvalósítása érdekében.

                                         18. Cikk

  A Szerződő Felek kijelentik, hogy megőrzik és méltóan gondozzák

Magyarország és Ukrajna területén mindkét Fél állampolgárainak katonai és

más sírjait, a temetkezési helyeken lévő emlékműveket, és biztosítják a sírok

megközelíthetőségét.

  A Felek együttműködnek a másik ország állampolgárai nyugvóhelyének saját

területükön való megállapításában.

                                         19. Cikk

  A Szerződő Felek operatív információ- és tapasztalatcserét végeznek, és

együttműködnek a jogsértések, többek között a szervezett bűnözés, a

terrorizmus, a kábítószerek törvénytelen forgalmazása, a tengeri és légi

kalózkodás, a csempészés - beleértve a kulturális értékek törvénytelen

kivitelét - elleni harcban. Közösen fellépnek az ez irányú nemzetközi

együttműködés keretében.

  A Felek együttműködnek a kölcsönös jogsegély terén polgári, büntetőjogi és

családjogi ügyekben.

                                         20. Cikk

  Ez a Szerződés nem érinti a Felek más államokkal kötött érvényes két- és

többoldalú szerződéseiből fakadó jogait és kötelezettségeit.

                                         21. Cikk

  A Szerződő Felek a jelen Szerződés értelmezésével vagy alkalmazásával

kapcsolatban közöttük felmerülő vitákat mindenekelőtt konzultációk,

közvetlen tárgyalások, tényfeltáró, egyeztető és békéltető eljárás útján

rendezik.

  Amennyiben a vitát ésszerű idő alatt nem sikerül az ennek a Cikknek az első

bekezdésében foglaltaknak megfelelő módon, mindkét Fél megelégedésére

rendezni, a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy kölcsönös

megállapodással a nemzetközi jog, az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és az

Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet dokumentumai szerinti

egyéb elfogadott vitarendezési módhoz folyamodnak.

                                         22. Cikk


  Ezt a Szerződést 10 évre kötik. Hatálya ezt követően automatikusan

meghosszabbodik újabb ötéves időszakokra, amennyiben a Felek egyike nem

értesíti írásban a másik Felet egy évvel a Szerződés hatályának mindenkori

lejárta előtt felmondási szándékáról.

                                          23. Cikk

  Ezt a Szerződést mindkét Fél alkotmányos előírásaival összhangban meg kell

erősíteni, és az a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép hatályba,

amelyre a lehető legrövidebb időn belül Budapesten kerül sor.

                                          24. Cikk

  Ez a Szerződés az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikkének

megfelelően az Egyesült Nemzetek Titkárságán nyilvántartásba kerül.

  Készült Kijevben, az 1991. évi december hó 6. napján, két eredeti

példányban, mindegyik magyar és ukrán nyelven, mindkét szöveg egyaránt

hiteles.

          A Magyar       Ukrajna nevében

        Köztársaság

           nevében

                                      NYILATKOZAT

    a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság

        együttműködésének elveiről a nemzeti kisebbségek jogainak

                                   biztosítása területén

  A Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (a

továbbiakban: a Felek)

  - megerősítve elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmányában,

az ENSZ emberi jogi dokumentumaiban, a Helsinki Záróokmányban és az

európai biztonsági és együttműködési értekezlet egyéb dokumentumaiban

foglaltak végrehajtására,

  - hangsúlyozva, hogy közös céljuk egy olyan demokratikus társadalmi

rendszer megteremtése, amely a jogállamiság keretein belül valamennyi

állampolgár számára biztosítja az emberi jogok és alapvető szabadságjogok

teljes gyakorlását, törvényes érdekeik és törekvéseik szabad kifejeződését, a

politikai pluralizmust, a szociális toleranciát és a törvény előtti egyenlőséget,

az egyének és a közösségek törvényes védelmét,

  - abból kiindulva, hogy a Felek területén nemzeti kisebbségek élnek,

amelyek megfelelő jogokkal rendelkeznek, mind az egyén szintjén, mind pedig

közösségként, a többi személlyel együttesen, csoportjuk keretein belül,

  - felismerve, hogy a történelmileg területükön élő nemzeti kisebbségek

hasznosan hozzájárulnak a Felek jólétének emeléséhez, kulturális és

humanitárius fejlődéséhez,

  - elismerve, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak, mint az egyetemes emberi

jogok részének tiszteletben tartása és érvényesülésének előmozdítása a béke,

az igazságosság, a biztonság, a stabilitás és a demokrácia lényegi tényezője, s

elengedhetetlen a Felek közötti baráti kapcsolatok és együttműködés

fejlesztése szempontjából,


  - azon meggyőződésükből kiindulva, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak

következetes tiszteletben tartása és biztosítása, valamint az etnikai, kulturális,

nyelvi, vallási identitás kifejezése, megőrzése és fejlesztése szempontjából

elengedhetetlen a Felek közötti konstruktív és hatékony együttműködés

fejlesztése,

  elhatározták, hogy elfogadják a jelen Nyilatkozatot a nemzeti kisebbségek

jogainak biztosításával kapcsolatos együttműködés elveiről és, hogy gyakorlati

tevékenységükben annak rendelkezéseit érvényesítik.

  1. A Felek tiszteletben tartják a társadalmuk és államuk szerves részét

képező nemzeti kisebbségek alapvető jogait és szabadságjogait mind

egyénileg, mind a csoportjukhoz tartozó más személyekkel együtt, beleértve a

törvény előtti egyenlőséget, a diszkriminációmentességet, és következetesen

biztosítják azok érvényesítését. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek

kötelesek tiszteletben tartani annak az országnak a törvényeit, amelyben

élnek.

  2. A Felek tiszteletben tartják állampolgáraik azon jogát, hogy szabadon

döntsenek arról, hogy melyik nemzetiséghez tartozónak vallják magukat,

gyakorolják-e vagy sem az ebből fakadó jogaikat, és garantálják, hogy ez a

döntés számukra semmiféle hátrányos következménnyel nem jár.

  3. A Felek a demokrácia és a jogállamiság megteremtésére törekedve

politikájukban figyelembe veszik a nemzeti kisebbségek törvényes érdekeit, és

megteszik a szükséges politikai, jogi és államigazgatási intézkedéseket az

etnikai, kulturális, nyelvi és vallási indentitásuk megőrzéséhez és

fejlesztéséhez szükséges kedvező feltételek kialakításának elősegítése

érdekében. Ezek az intézkedések az egész társadalom érdekeit szolgálják, és

nem vezethetnek a Felek többi állampolgára jogainak megsértéséhez.

  4. A Felek törvényi és más szükséges védelemben részesítik a nemzeti

kisebbségeket bármilyen olyan tevékenységgel szemben - ideértve a

propaganda jellegűt is -, amely veszélyezteti létüket vagy identitásukat, szítja,

elősegíti vagy igazolja a gyűlöletkeltést és megkülönböztetést a

nemzetiségekhez tartozás alapján.

  5. A Felek kifejezik készségüket, hogy a nemzeti kisebbségek számára olyan

státusz megteremtését ösztönzik, amely biztosítja jogukat a hatékony

részvételre a közügyekben, ideértve az identitásuk védelmével és

fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, a lakóhelyüket érintő döntések

meghozatalát és végrehajtását.

  6. A Felek a demokratikus jogállam természetes elemének tartják a nemzeti

kisebbségek azon jogát, hogy nemzeti identitásuk megőrzésére a törvényes

keretek között saját szervezeteket és egyesületeket hozzanak létre és

működtessenek a Felek területén. E szervezetek vagy egyesületek

kapcsolatokat építhetnek ki és tarthatnak fenn más országok szervezeteivel

vagy egyesületeivel, amelyekkel közös az etnikai vagy nemzetiségi eredetük,

kulturális örökségük vagy vallásuk. E szervezetek vagy egyesületek kérhetnek

önkéntes pénzügyi és egyéb segítséget, valamint állami támogatást. E

tevékenységnek meg kell felelnie azon ország nemzeti joga normáinak,

amelyben működnek.

  A Felek ilyen jellegű támogatásának konkrét kérdéseit a jelen Nyilatkozat

16. pontjával összhangban felállításra kerülő Vegyesbizottság hivatott

eldönteni.


  7. A Felek érvényesíteni kívánják azon elvet, hogy a nemzetiségek és nemzeti

kisebbségek ügyeivel foglalkozó állami szervek demokratikus úton, az adott

területen élő valamennyi nemzetiség és mindenekelőtt az azok véleményét

kifejező szervezetek vagy egyesületek részvételével és érdekeinek

figyelembevételével hozandóak létre.

  8. A Felek nem tesznek a kisebbségek asszimilálására vagy a nemzetiségek

lakta területek lakossági összetételének megváltoztatására irányuló

adminisztratív, gazdasági vagy egyéb intézkedéseket.

  9. A Felek meghozzák a szükséges törvényi, államigazgatási és egyéb

intézkedéseket annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségek szabadon

élhessenek anyanyelvhasználati jogukkal a személyes és a társadalmi életben,

az írott és a beszélt nyelvben egyaránt, ideértve nemzeti keresztneveik és

családneveik használatát is.

  E jog gyakorlása nem zárja ki a Felek hivatalos nyelve vagy nyelvei

tanulásának kötelezettségét.

  10. A Felek egyetértenek abban, hogy biztosítják az ahhoz szükséges

lehetőségeket, hogy a nemzeti kisebbségek tanulják anyanyelvüket és

anyanyelvükön         tanuljanak     az oktatás        minden     szintjén.     Az     ezzel

összefüggésben         felmerülő gyakorlati         kérdéseket      a   szükségleteknek

megfelelően és a Felek lehetőségeivel és hatályos jogszabályaival összhangban

a jelen Nyilatkozat 16. pontja alapján felállítandó Vegyesbizottság keretében

oldják meg. A Felek lehetőséget teremtenek a másik Fél területén élő nemzeti

kisebbséghez tartozó személyeknek arra, hogy saját felsőoktatási

intézményükben tanulhassanak, továbbképzésen vegyenek részt, s szakértők

cseréjére kerüljön sor az oktatás és a kultúra területén. A Felek az oktatás

minden szintjén törekszenek az ekvivalencia elvének betartására, és elismerik

állampolgáraik beiratkozásának, illetve tanulásának tényét a másik Fél

területén       elhelyezkedő        oktatási    intézményekben.         Saját      oktatási

intézményeikben elősegítik a nemzeti kisebbségek történelmének és

kultúrájának megismertetését.

  11. A Felek garantálják a nemzeti kisebbségek számára a kulturális

identitásuk megőrzéséhez és fejlesztéséhez való jogot, ideértve saját kulturális

örökségük megőrzését és kutatását, mind amatőr, mind pedig professzionális

szinten, elősegítik a Felek nemzeti kisebbségei kultúráinak kölcsönös

megismerését, területükön szobrokat emelnek a kultúra kiemelkedő

személyiségeinek, és garantálják a történelmi és kulturális műemlékek

megőrzését és védelmét.

  12. A Felek kijelentik, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó hívőknek

joguk van vallásuk gyakorlására, ezen belül hitbuzgalmi anyagok

beszerzésére, birtoklására, előállítására és használatára és hitéleti

tevékenység folytatására anyanyelvükön, beleértve az anyanyelven való

képzést.

  13. A Felek elismerik a nemzeti kisebbségeknek azt a jogát, hogy hátrányos

megkülönböztetés nélkül terjeszthessék és cserélhessék információikat, és

jussanak információhoz anyanyelvükön, és konkrét lépéseket tesznek az

anyanyelvi tömegtájékoztatási eszközök támogatására.

  14. A Felek segítik a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket abban,

hogy bármiféle hátrányos megkülönböztetés nélkül létesítsenek és tartsanak

fenn kapcsolatokat egymással országukon belül, valamint más országok

állampolgáraival, akikkel közös az etnikai vagy nemzeti eredetük, kulturális

örökségük vagy vallásuk.


                                                                                      jószomszédság és

   15. A Felek minden személynek, így a nemzeti kisebbségekhez tartozó

személyeknek is megtiltanak minden olyan tevékenységet - beleértve a

propaganda jellegűt is -, amely erőszakot szít, vagy nemzetiségi gyűlöletet,

illetve viszályt kelt.

   16. A Felek a jelen Nyilatkozatban foglalt elvek gyakorlati megvalósítása,

valamint a vállalt kötelezettségek végrehajtásának ellenőrzése céljából

kifejezik készségüket egy Vegyesbizottság felállítására a két Fél állami

intézményeinek és nemzeti kisebbségeinek képviselőiből. A Vegyesbizottság

mandátumát és összetételét külön kormányközi Jegyzőkönyvben határozzák

meg.

   17. A Felek megerősítik azon szándékukat, hogy kétoldalú, továbbá

regionális és egyetemes szinten elősegítsék a nemzeti kisebbségek jogainak

nemzetközi jogi kodifikálását. Kinyilvánítják készségüket az erre irányuló

erőfeszítések támogatására az ENSZ-ben és az európai biztonsági és

együttműködési értekezlet keretein belül.

   18. A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint

amelyik bármilyen olyan tevékenység folytatására vagy cselekményre

jogosítana fel, amely ellentétes az ENSZ Alapokmányának céljaival és elveivel,

egyéb nemzetközi jogi kötelezettségvállalásokkal, vagy a Helsinki

Záróokmányban foglaltakkal, ideértve az államok területi épségének elvét is.

   19. A Felek kinyilvánítják, hogy üdvözölnék további államok csatlakozását a

jelen Nyilatkozathoz, és készek eszmecserét folytatni minden érdekelt

állammal az abban rögzített elvekről.

   Készült Budapesten, 1991. május 31. napján, két példányban, magyar és

ukrán nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

          A Magyar       Az Ukrán Szovjet

        Köztársaság

           nevében       Szocialista

                         Köztársaság

                         nevében

                                     JEGYZŐKÖNYV

 a Nyilatkozathoz a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista

      Köztársaság együttműködésének elveiről a nemzeti kisebbségek

                             jogainak biztosítása területén

   A nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén folyó együttműködésről

szóló Nyilatkozatban foglaltak gyakorlati megvalósítása érdekében a Magyar

Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (a továbbiakban: a

Felek)

a következőkben állapodtak meg:

   1. Vegyesbizottságot hoznak létre, melyben a magyar Fél részéről a Nemzeti

és Etnikai Kisebbségi Hivatal, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, a

Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériuma, valamint a

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat és a Magyar Köztársaság

ukrán nemzetiségű állampolgárainak képviselői - az ukrán Fél részéről

ugyanilyen számban az Ukrán SZSZK Nemzetiségi Állami Bizottsága, az Ukrán

SZSZK Külügyminisztériuma, az Ukrán SZSZK Kulturális Minisztériuma, az

Ukrán SZSZK Népoktatási Minisztériuma, valamint a Kárpátontúli Terület

népképviselői tanácsának végrehajtó bizottsága és az Ukrán SZSZK magyar

nemzetiségű állampolgárainak képviselői vesznek részt.


                                                                                      jószomszédság és

  A küldöttségek vezetését a külügyminisztériumok külügyminiszter-helyettesi

szintű képviselői látják el.

  2. A felmerülő kérdések megvitatására és megoldására a Vegyesbizottság

általában évenként kétszer, a Felek területén váltakozva ül össze.

  A Vegyesbizottság tartózkodási és munkájával összefüggő pénzügyi kiadásait

a fogadó Fél fedezi.

  3. A Vegyesbizottság hatásköre magában foglalja, hogy a Felek egyetértése

alapján a Nyilatkozatban foglalt elvek végrehajtására vonatkozóan a Felek

Kormányainak szóló ajánlásokat fogadjon el.

  4. A Vegyesbizottság ajánlásainak végrehajtására a Felek az illetékes

nemzeti intézményeket veszik igénybe.

  Készült Budapesten, 1991. május 31-én, két példányban, magyar és ukrán

nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

          A Magyar       Az Ukrán Szovjet

        Köztársaság

           nevében       Szocialista

                         Köztársaság

                         nevében”

 
3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1993. június 16-tól kell alkalmazni."
