"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/912. számú


Törvényjavaslat



a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról


Előterjesztő: Kósáné dr. Kovács Magda

Budapest, 1995. április






Az Országgyülés a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt a következők szerint módosítja:




1. §

(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Az a munkaadó, aki külföldit munkavállalási engedély nélkül foglalkoztat, köteles a Foglalkoztatási Alapba befizetni az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére kifizetett munkabér (munkadíj) kétszeresének megfelelő összeget. Az engedély nélküli foglalkoztatásnak - a korábbi megállapítástól számított - három éven belüli újabb esetében, a munkaadó befizetési kötelezettségének mértéke a külföldi részére kifizetett munkabér (munkadíj)  ötszöröse. A munkaadó által befizetendő összeg első esetben az ellenőrzés időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér ötszörösénél, az engedély nélküli foglalkoztatás második és további esetében tízszeresénél nem lehet kevesebb. Ez irányadó akkor is, ha a külföldi részére kifizetett munkabér (munkadíj) összege nem állapítható meg. A kötelezettség a munkaadót az engedély nélkül foglalkoztatott személyenként és annyiszor terheli, ahányszor az engedély nélküli foglalkoztatást megállapítják.\"

(2) Az Flt. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: 

\"(6) A munkaügyi miniszter - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - rendeletben meghatározhatja 

a) a Magyarországon egyidejüleg összesen, valamint a megyékben és a fővárosban, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számát, 

b) azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel külföldi nem foglalkoztatható.\"

2. §

(1) Az Flt. 8. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

\"A kormány az éves költségvetéshez igazodva naptári évenként foglalkoztatáspolitikai irányelveket ad ki a várható munkaerőhelyzetről és az ezzel kapcsolatos kormányzati intézkedésekről.\"

(2) Az Flt. 8. §-ának (4) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki, egyidejüleg a jelenlegi a) - c) pont megjelölése b) - d) pontra változik:

[(4) A helyi önkormányzat döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit. Ezen túlmenően:] 

\"a) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során, részt vesz a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők részére közhasznú foglalkoztatás szervezésében,\"


3. §

(1) Az Flt. 10. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
\"10. § (1) A Munkaerőpiaci Bizottság meghatározza a Munkanélküliek Szolidarítási Alapjából az Országos Munkaügyi Központ, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi központok müködésére fordítható pénzösszeg mértékét. 

(2) Az Flt. 10. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Munkaerőpiaci Bizottság a foglalkoztatáspolitikai érdekegyeztető tevékenység keretében:]

\"a) a Foglalkoztatási Alapba adott céltámogatások kivételével meghatározza a Foglalkoztatási Alap felhasználásának elveit és fő arányait,\"

4. §

Az Flt. 13. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[13. § A Munkaügyi Tanács]

\"a) a Foglalkoztatási Alapba adott céltámogatások kivételével dönt a megyében foglalkoztatási célra rendelkezésre álló pénzügyi eszközök [45. § (1) - (2) bekezdés] felhasználásának elveiről és arányairól,\"

5. §

Az Flt. 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejüleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

\"(5) Nem állapítható meg keresetpótló juttatás a 32. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott pályakezdő részére.\"

6. §

Az Flt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A munkaadó részére a munkavállaló munkabére 50-100 százalékáig terjedő mértékü támogatás nyújtható legfeljebb egy évi időtartamra, ha

a) vállalja legalább hat hónapja munkanélküli foglalkoztatását legalább a támogatás folyósítása időtartamának kétszeresére úgy, hogy ez alatt az időtartam alatt a munkaviszonya megszüntetésére a b) pontban meghatározott módon nem kerül sor,

b) a támogatott munkanélküli alkalmazását megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a müködésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, továbbá 

c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a munkanélküli alkalmazása idején nem kerül sor.\"

7. §

(1) Az Flt. 16/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejüleg a jelenlegi (3) - (4) bekezdés számozása (4) - (5) bekezdésre változik:

\"(3) A statisztikai állományi létszám bővítésére vonatkozó, (1) - (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásától rendkívül indokolt esetben el lehet tekinteni.\"

(2) Az Flt. 16/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

\"(6) Az e paragrafusban szabályozott támogatásban elsősorban azt a munkaadót kell részesíteni, aki munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő munkanélküli foglalkoztatását vállalja.\"

(3) Az Flt. 16/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
\"(7) Annak a települési önkormányzatnak, amely jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküli (1) bekezdés szerinti foglalkoztatását vállalja, - a Foglalkoztatási Alapba, külön törvény szerint céltámogatásként erre a célra adott keretből - a munkaügyi központ a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség 70 százalékát térítheti meg.\"

8. §

Az Flt. 24. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"24. § A munkanélküli részére - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - ellátásként munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, pályakezdők munkanélküli segélye, valamint költségtérítés (a továbbiakban együtt: munkanélküli ellátás) jár.\"



9. §

(1) Az Flt. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejüleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

\"(3) Annak részére, aki a munkanélküli járadék folyósítási idejét kimerítette, ezt követően munkanélküli járadék -  a 25. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően ismételten akkor folyósítható, ha legalább 180 nap járulékfizetési idővel rendelkezik. Ennek megfelelően a munkanélküli járadék folyósításának időtartama 180 naptól 359 napig terjedő járulékfizetési idő esetén, 45 nap. Erre az időtartamra munkanélküli járadékként a 26. § (1) - (4) bekezdése alapján meghatározott járadékalap 60 százalékát kell fizetni azzal, hogy megfelelően alkalmazni kell a 26. § (6) bekezdésében foglaltakat.\"

(2) Az Flt. 27. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejüleg a bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

\"(5) Ha a munkaviszonyt a munkanélkülivé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, a munkanélküli részére munkanélküli járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett munkaviszony megszünését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy a munkanélküli járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik.\"

(3) Az Flt. 27. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejüleg a bekezdés számozása (6) bekezdésre, a (6) - (7) bekezdés számozása (7) - (8) bekezdésre változik:

\"(6) Ha a munkanélküli a munkaviszonyának megszünésekor  a munkaadótól végkielégítésben részesült, munkanélküli járadék részére a munkaviszony megszünését követő annyi hónap elteltével folyósítható, ahány havi átlagkeresetének (illetményének) megfelelő összegü végkielégítést kapott. A munkanélküli járadékra jogosultság megállapításának napjától ezt az időtartamot a munkanélkülit egyébként megillető jogosultságok (ideértve a társadalombiztosítási szabályok szerinti jogosultságokat is) és kötelezettségek szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ez alatt a munkanélküli munkanélküli ellátásban részesült volna. A 25. § (3) bekezdésében előírt együttmüködési kötelezettség megszegése esetén a munkanélküli járadék további 90 nap elteltével folyósítható.\"

10. §

Az Flt. 28. §-ának (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki, egyidejüleg a jelenlegi a) - d) pont megjelölése b) - e) pontra változik:

[Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli:]

\"a) kéri,\"

11. §

Az Flt. 30. §-át megelőző \"Előnyugdíj\" alcím \"Nyugdíj előtti munkanélküli segély\" alcímre változik, egyidejüleg az Flt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"30. § (1) A munkanélküli részére - kérelmére -  nyugdíj előtti munkanélküli segélyt kell megállapítani, ha 

a) a kérelem benyújtásának időpontjában irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb három éve hiányzik, 

b) legalább 180 napon át munkanélküli járadékban részesült,  és a munkanélküli járadék folyósítása időtartamát kimerítette, 

c) a munkanélküli járadék folyósításának kimerítését követő egy éven belül betöltötte  az a) pont szerinti életkort, 

d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, 

e) és részére megfelelő munkahely biztosítására nincs kilátás.

(2) Ha a munkanélküli járadék folyósítására az Flt. 27. §-ának (6) bekezdése szerint került sor, a nyugdíj előtti munkanélküli segély akkor állapítható meg, ha munkanélküli járadék folyósítása ténylegesen befejeződött.

(3) A nyugdíj előtti munkanélküli segélyre való jogosultság megállapításánál alkalmazni kell a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 40/A. §-ában foglaltakat. 


(4) A nyugdíj előtti munkanélküli segély összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százalékával. 

(5) A nyugdíj előtti munkanélküli segélyt a kérelem benyújtását követő naptól kell folyósítani. Töredékhónap esetén az egy napra járó nyugdíj előtti munkanélküli segély összege a (4) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(6) Szüneteltetni kell a nyugdíj előtti munkanélküli segély folyósítását

a) a kereső tevékenység időtartamára, ha az abból származó jövedelem havi összege meghaladja a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát, 

b) 90 napra, ha a munkanélküli a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét elmulasztotta.\"

(7) Meg kell szüntetni a nyugdíj előtti munkanélküli segély folyósítását, ha a  munkanélküli

a) kéri, 

b) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogot szerzett.\"


12. §

Az Flt. 33. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A pályakezdők munkanélküli segélyének havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százalékával.\"

13. §

Az Flt. 36. §-a a következő új (1) bekezdéssel egészül ki:

\"(1) Aki korengedményes nyugdíjban, munkanélküli járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben, előnyugdíjban, pályakezdők munkanélküli segélyében részesül, az általa folytatott kereső tevékenységet és az ebből származó jövedelmet legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszünését a megszünést követő napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni.\"

14. §


(1) Az Flt. 37. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"37. § (1) Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 180 napon belül írásban kötelezték.\"

(2) Az Flt. 37. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett munkanélküli járadék és annak járulékai összegét a Szolidarítási Alapba befizetni. A bíróság a jogerős határozatot a munkaügyi központnak megküldi, amely ennek alapján határoz.\"

15. §

(1) Az Flt. 43. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A Szolidarítási Alapot terhelik a munkanélküli ellátások (a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, a 31. §-ban meghatározott költségtérítés, valamint a keresetpótló juttatásnak a munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye mértékével megegyező része) továbbá a munkaügyi szervezet fenntartásának és fejlesztésének költségei.\"

(2) Az Flt. 43. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Az Országgyülés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Szolidarítási Alapból a Foglalkoztatási Alapba pénzeszközöket csoportosítson át,  ha az átcsoportosítás a (3) bekezdésben meghatározott kiadások teljesítését nem veszélyezteti.  Az átcsoportosítást megelőzően a Munkaerőpiaci Bizottság véleményét be kell szerezni.\"

16. §

(1) Az Flt. 51. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A munkaügyi központ

a) a munkanélküli ellátásokra való jogosultság,

b) a munkanélküliség  megelőzését, a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások felhasználása, 

c) a 40. és 41. §-ban meghatározott járulékfizetési kötelezettség teljesítése, továbbá

d) a külföldi személyek Magyarországon történő foglalkoztatása
tekintetében hatósági ellenőrzést végez.\"

(2) Az Flt. 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) A (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzési tevékenység során a munkaügyi központ képviselője 

a) a társadalombiztosítási célra vezetett nyilvántartásokba betekinthet, 

b) a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány stb.) felmutatására szólíthatja fel azt a személyt, akinek személyazonosságát meg kell állapítania.\"

(3) Az Flt. 51. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) A (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzés tapasztalatai alapján a munkaügyi központ köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen

a) a jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén megszüntetni a munkanélküli ellátás, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósítását,

b) az ellenőrzött személy vagy szerv figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre,

c) más szervet intézkedés végett megkeresni,

d) fegyelmi, szabálysértési, illetőleg bírósági eljárást kezdeményezni,

e) kötelezni a munkaadót a 7. § (4) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségének teljesítésére.

(4) Az Flt. 51. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

\"(5) A munkaügyi központ hatósági ellenőrzési tevékenységére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.\"

17. §

(1) Az Flt. 56. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A Szolidarítási és Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek hatékony felhasználása, valamint az azokból történő téves kifizetések elkerülése érdekében, ha a tényállás tisztázott, 

a) a munkanélküli ellátás iránti kérelemnek helytadó,

b) a munkanélküli ellátás folyósítását szüneteltető, valamint megszüntető, továbbá

c) a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósítását megszüntető határozat
azonnal végrehajtható.\"

(2) Az Flt. 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: 

\"(4) Az Országos Munkaügyi Központ és a munkaügyi központ - a munkanélküli ellátásokkal kapcsolatos - államigazgatási eljárása, valamint ellenőrzési tevékenysége során a külön jogszabályban meghatározott Társadalombiztosítási Azonosító Jelet alkalmazhatja.\"

18. §

(1) Az Flt. a következő 56/A. §-sal egészül ki:

\"56/A. § Rendbírságot köteles fizetni az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki az e törvényben, illetőleg a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, továbbá államigazgatási határozatban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy nem az előírt módon és határidőben tett eleget, valótlan adatot szolgáltat, vagy az 51. § (2) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzést akadályozza.

(2) A rendbírság összege 1.000 forinttól 50.000 forintig terjedhet.

(3) A rendbírság kiszabására, továbbá a törvény végrehajtásához szükséges nyilvántartások vezetésére vonatkozó szabályokat a munkaügyi miniszter rendeletben állapítja meg.\"

19. §

(1) Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) E törvény alkalmazásában:]

\"c) munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván. A 7. § (4) bekezdésének alkalmazásában munkaadó az is, aki külföldit az a) pontban fel nem sorolt jogviszony alapján foglalkoztat, valamint akinek külföldi munkaadóval kötött magánjogi szerződése teljesítése érdekében végez munkát külföldi magánszemély Magyarországon.\"

(2) Az Flt. 58. § (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) E törvény alkalmazásában:]
\"e) keresőtevékenység: minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik,\"

(3) Az Flt. 58. §-ának (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[(5) E törvény alkalmazásában:]

\"g) kötelező legkisebb munkabér, minimálbér: a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb havi munkabér legmagasabb mértéke.\"

(4) Az Flt. 58. §-a (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(6) A törvény alkalmazásában:]

\"c) a munkaviszonynak a munkaadó részéről rendes felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonynak felmentéssel történő megszüntetését is érteni kell.\"

20. §

(1) Ez a törvény - a 7. § (1) bekezdésének kivételével -   1995. július 1-jén lép hatályba.  A 7. § (1) bekezdése a törvény kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba. 

(2) A törvény hatályba lépésével egyidejüleg az Flt. 8. §-ának (7) bekezdése, 10/A. §-a, 16. §-ának (2) bekezdése, 19. §-a, 43. §-ának (7) bekezdése, valamint 44/C. §-a, továbbá az 53/A. § (1) bekezdéséből \"az Országos Képzési Tanács javaslata alapján\" szövegrész  hatályát veszti.

(3) Az előnyugdíj megállapítása iránt az e törvény hatályba lépéséig benyújtott és el nem bírált kérelmeket a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni.

(4) Az e törvény  hatályba lépésének időpontjában már megállapított, illetőleg folyósított előnyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, valamint pályakezdők munkanélküli segélyét továbbra is folyósítani kell azzal, hogy az előnyugdíj szüneteltetése, valamint  megszüntetése  tekintetében az Flt. - e törvény 11. §-ával megállapított - 30. §-a (6) - (7) bekezdése az irányadó.

(5) Az a munkanélküli, aki az e törvény hatályba lépését megelőzően a munkanélküli járadék folyósítási idejét kimerítette, előnyugdíj megállapítását 1995. december 31-ig kérheti, ha a megállapításhoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

(6) A munkanélküli járadék 180 napig történő folyósítását követően, de legfeljebb 1995. december 31-ig állapítható meg az előnyugdíjra való jogosultsága annak a személynek, aki legkésőbb a törvény hatályba lépésének időpontjában munkanélküli járadékban részesül, és a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

(7) A törvény 12. §-át a hatályba lépést követően benyújtott kérelmek tekintetében kell alkalmazni.

21. §

(1) A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: Tt.) 10. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) E törvény alapján biztosított:]

\"g) az átképzési támogatásban, a munkanélküli járadékban, a pályakezdők munkanélküli segélyében, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben, továbbá a képzési támogatásban részesülő munkanélküli személy,\"

(2) A Tt. 103/C. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

\"(7) A (3) bekezdésben említett folyósító szerv a nyugdíj előtti munkanélküli segély után negyvennégy százalékos mértékü társadalombiztosítási és hat százalékos mértékü nyugdíjjárulékot köteles fizetni, amelyet a munkanélküli ellátásban részesülő személyek járulékaival együtt a Szolidarítási Alapból az előírt határidőig havonta utal át az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek).\" 



ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS



A gazdaság stabilizációjának igénye a költségvetéssel és az államháztartás alrendszereivel szemben szigorú követelményeket támaszt. 

A foglalkoztatási folyamatok kedvezőtlen alakulása, a foglalkoztatottság további csökkenése, az elhelyezkedési esélyek romlása miatt a munkanélküliség jelentős mérséklődésére nem lehet számítani; a munkanélküliek között egyre nagyobb a hosszú ideje munka nélkül lévők, a munkanélküli járadékos időszakot már kimerített, jövedelempótló támogatásban részesülő tartós munkanélküliek aránya. 

A szociális törvény  munkanélküliek jövedelempótló támogatásával kapcsolatos szabályainak módosulásával összhangban szükségessé vált a foglalkoztatási törvényben meghatározott járadék-jogosultsági feltételek áttekintése, kedvezőbb szabályozása annak érdekében, hogy a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek széles körének biztosítsa újból a lehetőséget a munkaerőpiacra történő rövid idejű visszatérésre. 

A foglalkoztatás elősegítését és a munkanélküliek ellátását biztosító elkülönített állami pénzalapok működtetése során a pénzügyi források hatékonyabb kezelése mellett az eddiginél takarékosabb megoldásokra kell törekedni. 

A fentiekre tekintettel, valamint a kormány gazdasági stabilizációt szolgáló kiigazító intézkedésekkel kapcsolatos határozatával is összhangban a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerében olyan változtatásokra van szükség, amelyek ösztönöznek a munkavállalásra, csökkentik a fekete munka végzésének lehetőségét.

E célok megvalósítása érdekében a foglalkoztatási törvény most előkészített módosítása

-	szigorítja a szabálytalan munkavégzés - ezen belül a külföldi munkavállalót engedély nélkül foglalkoztató munkáltatók és a kereső tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettséget elmulasztó munkanélküli ellátásban részesülők   -  szankcionálását, bővíti az ellenőrző szervek jogosítványait, 

-	kedvezőbb támogatási feltételeket biztosít az önkormányzatok számára a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők közhasznú foglalkoztatása esetén,

-	átalakítja a munkanélküli ellátások rendszerét: egyes ellátásokat megszüntet, illetve új ellátási formát vezet be,

-	az eljárási szabályok módosításával, egyes rendelkezések pontosításával elősegíti a törvény hatékonyabb alkalmazását.
-  -


RÉSZLETES INDOKOLÁS


1. §-hoz

A hatályos törvényi szabályozás szerint a munkavállalási engedély nélkül külföldit foglalkoztató munkaadó a külföldi részére kifizetett munkabér kétszeresét köteles befizetni a Foglalkoztatási Alapba.

A Javaslat a magyar munkaerőpiac védelme, az ellenőrzés hatékonysága érdekében a törvény által meghatározott szankciót tovább szigorítja olymódon, hogy a befizetési kötelezettség mértékét az engedély nélküli foglalkoztatás három éven belüli  második és további esetében a külföldi részére kifizetett munkabér ötszörösére emeli. Meghatározza továbbá a munkaadó által befizetett összeg alsó határát is. Ez első alkalommal az ellenőrzés időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér ötszörösénél, második és további alkalommal a tízszeresénél nem lehet kevesebb. Ezt az összeget kell befizetni abban az esetben is, ha a külföldi részére kifizetett munkabér összege nem állapítható meg. A hatékony megelőzést, a foglalkoztatási fegyelem megszilárdítását kívánja szolgálni a Javaslat azzal a szabállyal, miszerint a befizetési kötelezettség a munkaadót az engedély nélkül foglalkoztatott személyenként és annyiszor terheli, ahányszor az engedély nélküli foglalkoztatást megállapítják.

A Javaslat a magyar munkaerőpiac védelme érdekében felhatalmazza a munkaügyi minisztert, hogy rendeletben határozza meg a Magyarországon összesen, megyénként, valamint az egyes foglalkozásokban munkát végző külföldiek legmagasabb számát, valamint azokat a foglalkozásokat, amelyekben külföldi részére munkavállalási engedély nem adható.

2. §-hoz

A foglalkoztatási törvény 8. §-a határozza meg az állami szervek, valamint a munkaerőpiac résztvevőinek szerepét és feladatait a munkanélküliség megelőzésében és a foglalkoztatás elősegítésében. A törvény által a kormány részére előírt feladatokat a Javaslat kiegészíti a foglalkoztatáspolitikai irányelvek kiadásával. Az irányelvek kiadására azért van szükség, hogy a kormány a következő naptári év költségvetésének és a várható munkaerőpiaci helyzet ismeretében meghatározza az erre az időtartamra szükséges kormányzati intézkedéseket.

A Javaslat az eddigieknél nagyobb szerepet kíván adni az önkormányzatoknak a munkanélküliek foglalkoztatásának megoldásában. Ezzel a szabályozással elő kívánja segíteni a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő munkanélküliek munkához jutását. Erre azért van szükség, mert a szociális igazgatásokról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény tervezett módosítása a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítását csak meghatározott ideig teszi lehetővé. Ezen az időtartamon túl jövedelempótló támogatás folyósítására csak akkor lenne lehetőség, ha a munkanélküli tizenöt hónapon belül legalább kilencven napi munkaviszonnyal rendelkezik.

3-4. §-hoz

A Javaslat a Munkaerőpiaci Bizottságnak a Szolidarítási Alapban fennmaradó pénzeszközök felhasználására vonatkozó döntési hatáskörét úgy módosítja, hogy a Bizottság, az Országos Munkaügyi Központ, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi központok müködésére fordítható pénzösszeg mértékét határozza meg.

A hatályos szabályozás szerint a Foglalkoztatási Alap felhasználásának elveit és fő arányait a Munkaerőpiaci Bizottság határozza meg. A Javaslat biztosítani kívánja, hogy a Foglalkoztatási Alapba meghatározott céllal juttatott pénzeszközök az eredeti céljuknak megfelelően kerüljenek felhasználásra. Ezért az általa javasolt megoldás szerint a Foglalkoztatási Alapba a céltámogatásokra a Munkaerőpiaci Bizottság előbb említett jogköre nem terjed ki. Ez a szabály érvényesül a Foglalkoztatási Alapnak az egyes megyékben történő felhasználásra elkülönített pénzügyi kerete esetében is.

5. §-hoz

A Javaslat szigorítja a keresetpótló támogatás nyújtását és feltételeit. A munkanélküli pályakezdők képzését, átképzését elsősorban a képzési, átképzési költségek átvállalásával kívánja elősegíteni, ezért a törvény 32. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott pályakezdő részére kizárja keresetpótló juttatás odaítélését.



6. §-hoz

A Javaslat egyszerüsíti a munkaadó által fizetendő munkabér átvállalása feltételeire vonatkozó szabályokat. A gyakorlati tapasztalatok alapján, a támogatás eredményességének biztosítása érdekében megszünteti a munkabért terhelő járulékok átvállalásának lehetőségét. A munkabér átvállalásának mértékét 50-100 százalékban állapítja meg.

7. §-hoz

A gyakorlati tapasztalatok alapján a Javaslat lehetőséget biztosít a munkaügyi központ számára, hogy - rendkívül indokolt esetben - a közhasznú foglalkoztatás támogatása esetében eltekintsen a hatályos szabályozás által előírt, a statisztikai állományi létszám bővítésére vonatkozó feltételtől. A Javaslat meg kívánja könnyíteni a hosszabb ideje munka nélkül lévők munkához jutását. Ezért előírja, hogy a közhasznú munkavégzés támogatásánál előnyben kell részesíteni azt a munkaadót, aki munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő munkanélküli foglalkoztatását látja el. Az általános szabályoktól eltérően a települési önkormányzatok által szervezett közhasznú foglalkoztatás támogatásának mértékét a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség hetven százalékában állapítja meg, ha a támogatásra a Foglalkoztatási Alapba, céltámogatásként erre a célra adott keretből kerül sor. 

8. §-hoz

A Javaslat az előnyugdíj helyett, az öregségi nyugdíj előtt álló munkanélküliek részére új ellátási formát, a nyugdíj előtti munkanélküli segélyt vezeti be. Ezért ezzel az ellátási formával kiegészíti a foglalkoztatási törvény munkanélküli ellátásokat felsoroló 24. §-át.

9. §-hoz

A Javaslat azok részére, akik a munkanélküli járadék folyósítási idejét már kimerítették, meg kívánja könnyíteni a munkanélküli járadékra való újabb jogosultság megszerzését, biztosítva ezzel a jövedelempótló támogatási rendszerbe történő visszakerülést. Ennek megfelelően a Javaslat ebben a körben már 180 napi jogosultsági idő alapján a munkanélküli járadék folyósítását lehetővé teszi negyvenöt napi időtartamra.

A foglalkoztatási törvény szerint, ha a munkaviszony a munkanélkülivé válást megelőző 180 napon belül a munkavállaló részéről rendes felmondással, azonnali hatállyal a próbaidő alatt, továbbá a munkáltató részéről rendkívüli felmondással szünt meg, munkanélküli járadék csak a munkaviszony megszünését követő 180 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy a munkanélküli járadék folyósításához szükséges feltételek fennállnak. Ez a szabályozás indokolatlan hátrányt eredményez a munkanélküli számára figyelemmel arra, hogy kilencven napra egészségügyi ellátás nélkül marad. Ezért a Javaslat a munkanélküli járadék folyósításának elhalasztását 180 napról 90 napra csökkenti. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerint a munkaviszonyt a próbaidő alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló azonnali hatállyal megszüntetheti. A foglalkoztatási törvény előbbiekben ismertetett hatályos rendelkezése, a munkavállalónak ezt a jogát korlátozza. A Javaslat ezért megszünteti a munkanélküli járadék folyósításának elhalasztását, ha a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatállyal a próbaidő alatt szüntette meg.

A Javaslat  a munkáltatótól kapott végkielégítésnek a munkanélküli járadék folyósításánál történő figyelembe vétele tekintetében a hatályos szabályozásnál szigorúbb szabályokat állapít meg. Egyrészt nem csupán a munkanélkülivé válást megelőző utolsó munkaviszony megszünésekor kapott végkielégítés esetén írja elő a munkanélküli járadék folyósításának elhalasztását, másrészt az elhalasztás időtartamát a munkáltatótól ténylegesen felvett végkielégítés összege, nem pedig a törvény szerint járó összeg határozza meg. 

10. §-hoz

A hatályos szabályozás szerint nem egyértelmü, hogy a munkanélküli kérelmére meg kell-e szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását vagy sem. A Javaslat biztosítja azt a lehetőséget a munkanélküli számára, hogy kérje a munkanélküli járadék folyósításának megszüntetését.

11. §-hoz

A Javaslat szerint az előnyugdíjat, mint munkanélküli ellátást a nyugdíj előtti munkanélküli segély váltja fel, amelynek jogosultsági feltételei részben megegyeznek az előnyugdíjra való jogosultság feltételeivel. Az egyik lényeges különbség, hogy - a többi feltétel fennállása esetén - a nyugdíj előtti munkanélküli segély abban az esetben állapítható meg, ha a munkanélküli részére a munkanélküli járadék folyósítása ténylegesen befejeződött. A másik lényeges különbség, hogy a nyugdíj előtti munkanélküli segély összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcvan százalékával. A gyakorlatban felmerült tapasztalatok alapján a Javaslat részletesen szabályozza a nyugdíj előtti munkanélküli segély megszüntetésének és szünetelésének eseteit.

12. §

A foglalkoztatási törvény jelenlegi szabálya szerint a pályakezdők munkanélküli segélyének havi összege megegyezik a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 75 százalékával. A kötelező legkisebb munkabér évente történt rendszeresen emelése folytán, a pályakezdők munkanélküli segélyének mértéke meghaladja a munkanélküli járadék alsó határának mértékét, és magasabb a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának összegénél is. Ezt a helyzetet a Javaslat úgy változtatja meg, hogy a pályakezdők munkanélküli segélyének összegét az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcvan százalékában állapítja meg.

13. §-hoz

A korengedményes nyugdíjban, a munkanélküli ellátásban részesülőknek a kereső tevékenység folytatására bejelentési kötelezettségét jelenleg a törvény 8. §-ának (7) bekezdése szabályozza. A Javaslat egyrészt a bejelentési kötelezettséget előírja a nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülők számára is, másrészt - a törvény jobb áttekinthetősége érdekében - az erre vonatkozó szabályt a munkanélküli ellátásokra vonatkozó közös rendelkezések között helyezi el.


14. §-hoz

A Javaslat szigorítja a jogalap nélkül felvett ellátások visszakövetelésének szabályait. A módosítás szerint az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 180 napon belül írásban kötelezték. A hatályos szabályozás szerint ilyen irányú kötelezettség előírására csak a felvételtől számított 90 napon belül van lehetőség.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 100. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg - azon túlmenően, hogy a munkavállalót kérelmére eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni - meg kell téríteni a munkavállaló részére elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát.

Nem kell megtéríteni a munkabérnek (egyéb járandóságnak), illetve kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült. Ez utóbbi szabály alapján, a kialakult ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a bíróság a munkavállaló részére járó elmaradt munkabérből levonja a szóbanforgó időszakban felvett munkanélküli járadékot, és részére az elmaradt munkabér és a felvett munkanélküli járadék különbözetét ítéli meg.

Ez a helyzet azt eredményezi, hogy a munkáltató saját jogellenes magatartása folytán jut előnyösebb helyzetbe, azaz a munkáltatói kötelezettség egy részének teljesítése a Szolidarítási Alapból történik. Ezen kíván változtatni a Javaslat azzal az előírással, miszerint a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig kifizetett munkanélküli járadék és járulékainak összegét köteles megtéríteni a Szolidarítási Alap javára.

15. §-hoz

A hatályos szabályozás szerint a munkanélküli ellátások, valamint a munkaügyi szervezet fenntartásának és fejlesztésének költségei a Szolidarítási Alapot terhelik. A Javaslat a munkanélküli ellátásoknak a foglalkoztatási törvény 43. §-a (3) bekezdésében lévő felsorolását kiegészíti a nyugdíj előtti munkanélküli segéllyel. A Javaslat biztosítja továbbá a pénzeszközök átcsoportosításának lehetőségét a Munkanélküliek Szolidarítási Alapjából a Foglalkoztatási Alapba, ha az a Szolidarítási Alapot terhelő, kifizetések biztonságos finanszírozását nem veszélyezteti. Az átcsoportosításhoz a Munkaerőpiaci Bizottság előzetes véleménye szükséges.



16. §-hoz

A Javaslat elő kívánja segíteni a munkerőpiaci szervezet ellenőrzési tevékenysége hatékonyságának növelését. Ez elsősorban a hatósági ellenőrzést végző szervek együttmüködésével valósítható meg, a Javaslat azonban meg kívánja teremteni ennek jogszabályi feltételeit is. Ezért részletesen meghatározza, hogy a munkaügyi központ hatósági ellenőrzési tevékenysége milyen területekre terjed ki, a munkaügyi központot e tevékenysége során milyen jogosultságok illetik meg, továbbá az ellenőrzés tapasztalatai alapján milyen kötelezettségek terhelik.  Az ellenőrzés eredményességének elősegítése érdekében a Javaslat lehetőséget biztosít - annak akadályozása esetén - rendbírság kiszabására.

17. §-hoz

A Javaslat - a hatályos szabályozással szemben - részletesen felsorolja azokat az államigazgatási határozatokat, amelyek azonnal végrehajthatók és meghatározza az azonnali végrehajthatóság feltételeit is.

18. §-hoz

A munkaügyi központ által végzett hatósági ellenőrzés eredményességének biztosítása érdekében a Javaslat lehetőséget biztosít - annak akadályozása esetén - rendbírság kiszabására. Meghatározza a kiszabható rendbírság összegét. Felhatalmazza továbbá a munkaügyi minisztert, hogy a rendbírság kiszabására, valamint a törvény végrehajtásához szükséges nyilvántartások vezetésére vonatkozó szabályokat rendeletben megállapítsa.

19. §-hoz

A módosítás kiegészíti a foglalkoztatási törvénynek a használt fogalmak értelmezésére vonatkozó rendelkezéseit a kötelező legkisebb munkabér, valamint a munkaviszonynak a munkaadó részéről rendes felmondással történő megszüntetése fogalmával. Ezen túlmenően a Javaslat szerint külföldi személyt nem csupán munkaviszony, hanem bármilyen jogviszony keretében foglalkoztató szervet munkaadónak kell tekinteni. A Javaslat módosítja a kereső tevékenységnek a törvény által használt fogalmát. A módosítás szerint a törvény alkalmazásában azt a személyt is kereső tevékenységet folytató személynek kell tekinteni, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. 

20. §-hoz

A Javaslat a hatályba lépésének időpontjaként 1995. július 1-jét írja elő. A hatályba lépéssel egyidejüleg megszünteti a korengedményes nyugdíjazás költségeinek a Foglalkoztatási Alapból történő átvállalása lehetőségét. A Javaslat megteremti a lehetőséget a pénzeszközöknek a Szolidarítási Alapból a Foglalkoztatási Alapba történő átcsoportosítására. A közösségi munkavégzés elrendelésének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1991. évi III. törvényben szabályozott lehetősége megszüntetésére figyelemmel a Javaslat hatályon kívül helyezi a foglalkoztatási törvény 44/C. §-át, amely a közösségi munkavégzésért járó díjazás 50 százalékának megtérítését írja elő a Foglalkoztatási Alapból. A szakképzéssel összefüggő érdekegyeztető tevékenységet a szakképzési törvény tervezett módosítása szerint az Országos Szakképzési Tanács fogja ellátni. Ezért a Javaslat hatályon kívül helyezi az Országos Képzési Tanács munkaerőpiaci képzéssel összefüggő érdekegyeztető tevékenységére utaló szabályokat.

A Javaslat a munkanélküli ellátásokra vonatkozó változások bevezetése tekintetében átmeneti szabályokat tartalmaz.

21. §-hoz

A társadalombiztosítási szabályokkal való összhang megteremtése érdekében a Javaslat módosítja a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt. A Javaslat szerint a nyugdíj előtti munkanélküli segély után negyvennégy százalékos mértékü társadalombiztosítási és hat százalékos mértékü nyugdíjjárulékot kell fizetni a Szolidarítási Alapból. Ennek megfelelően a folyósítás ideje szolgálati időnek számít, és a biztosítás kiterjed a nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő személyekre.



Melléklet



A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény javasolt módosításainak társadalmi és gazdasági hatásai


A foglalkoztatási törvény módosításának célja - összhangban a gazdasági stabilizációt szolgáló intézkedésekkel - a foglalkoztatás aktív és passzív eszközeinek finanszírozására rendelkezésre álló források ésszerűbb és célraorientáltabb felhasználása. Egyes ellátások átalakítása, szűkítése, illetve új megoldások kialakítása, továbbá az ellenőrzés hatékonyabbá tétele egyaránt szolgálja a pénzügyi takarékosságot, munkalehetőségek teremtését és a munkavállalásra való fokozottabb ösztönzést. Az a szándék, hogy az államháztartás valamennyi alrendszeréhez hasonlóan a foglalkoztatási alrendszer is jobban igazodjék a gazdaság teherbíró képességéhez, segítse a stabilizációs célok megvalósítását, s foglalkoztatási oldalról járuljon hozzá a gazdaság egyensúlyi növekedésének megalapozásához. 


A munkanélküli ellátási rendszer tervezett változtatása főleg a pályakezdőket, az előnyugdíjban és a jövedelempótló támogatásban részesülőket érinti. 

A foglalkoztatási törvény jelenlegi szabálya szerint a pályakezdők munkanélküli segélyének havi összege megegyezik a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 75 %-ával. A kötelező legkisebb munkabér évente történő rendszeres emelése folytán a pályakezdők munkanélküli segélyének mértéke (jelenleg 9.150 Ft/hó) meghaladja a járadék alsó határát (8.600 Ft). Ezt az visszás helyzetet a törvénymódosítás úgy változtatja meg, hogy a pályakezdők segélyét a minimális öregségi nyugdíj 80 %-ában (jelenleg havi 6.720 Ft) állapítja meg. 

A pályakezdők (át)képzését elsősorban a képzési költségek átvállalásával kívánjuk elősegíteni, ezért a pályakezdők az intézkedés bevezetésétől keresetpótló juttatásban nem részesülhetnek. 



Az intézkedés hatására várhatóan csökkenni fog a nyilvántartott pályakezdő munkanélküliek száma, mivel mérséklődik  a regisztrálásban való érdekeltségük és a regisztrálásban töltött idejük, hiszen az átképzések alatt is fogyasztják a segélyezési időt. 

Ezért 1995. második félévében közel 1 milliárd Ft megtakarítás valószínűsíthető a Szolidaritási Alapból. A Foglalkoztatási Alap részéről nem jelentkezik megtakarítás, mivel a passzív eszközök korlátozásával egyidejűleg a pályakezdők elhelyezkedési esélyét azzal kívánjuk fokozottabban segíteni, hogy többféle program biztosításával nagyobb arányban kívánjuk bevonni őket az aktív eszközökbe. 

A törvény módosítása értelmében az előnyugdíjat a nyugdíj előtti munkanélküli segély váltja fel. Lényeges különbség a jogosultsági feltételek változásában, hogy a nyugdíj előtti munkanélküli segély csak abban az esetben állapítható meg, ha a munkanélküli a járadék folyósítási idejét teljesen kimerítette. 

Az előnyugdíjban részesülők száma 1995. júliusára várhatóan 70-80 ezer főre emelkedik. A már megállapított előnyugdíjak még további három évig, évente csökkenő mértékben terhelik a Szolidaritási Alapot. 

A nyilvántartott munkanélküliek száma az intézkedés hatására növekedhet, ugyanakkor csökken a korhatár előtti inaktívak száma, mivel az igénylők többsége hat hónapnál tovább lesz járadékban, illetve a nyugdíj előtti segélyben részesülők is munkanélkülinek fognak számítani. (Eddig az előnyugdíjasok kikerültek a munkanélküliek közül.) Ez a növekedés évente 20-30 ezer fős nagyságrendű lehet. Ugyanakkor áttekinthetőbbé, egyértelműbbé válik az ellátási rendszer, hiszen az előnyugdíjasok eddig is valójában munkanélküli támogatásban részesültek, bár a statisztikában az inaktívak között jelentek meg. 
Az intézkedés a Szolidaritási Alap számára az első évben még nem jelent érzékelhető megtakarítást, valójában a források átrendezését eredményezi az államháztartás alrendszerei között, s elsősorban a társadalombiztosítás számára jelent többletbevételt. 

A változtatás további megtakarító hatása, hogy a nyugdíj előtti munkanélküli segélyt várhatóan kevesebben veszik igénybe, mint az előnyugdíjat. 


A jövedelempótló támogatás időbeli korlátozásától és a támogatottak  járadékra való visszakerülésének elősegítésétől azt várjuk, hogy segítse és ösztönözze a tartós munkanélküliek minél nagyobb részének kapcsolódását a munka világához, akár átmeneti munkavégzéssel is, és egyúttal, hogy  kikerüljenek a munkanélküli nyilvántartási  rendszerből azok, akik valójában nem is tekinthetők munkanélkülinek, hiszen nem tudnak vagy nem  akarnak dolgozni, vagy a feketegazdaságban dolgoznak. 

A bevezetés időpontjában mintegy 240 ezer fő lesz a jövedelempótló támogatásban részesülők száma. Számításaink szerint évente egyidejűleg 40-50 ezer fő részére kell támogatott foglalkoztatást (elsősorban közhasznú munkát) biztosítani. A munkaerőpiaci központok számára ez jelentős többletkiadást és szervező feladatot jelent, de végeredményében elősegíti a támogatási lehetőségek igazságosabb elosztását. A többletkiadások fedezetére a pótköltségvetés 3 milliárd Ft-ot irányoz elő a Foglalkoztatási Alapba, amelyet célzottan a közhasznú munkák finanszírozására kell fordítani. 

A munkanélküliek jövedelempótló támogatása ez évben mintegy 20-22 milliárd Ft költségvetési kiadást jelent, az időkorlát bevezetése a kiadások növekedési ütemét fékezi és hosszú távon a költségvetési kiadások ez irányú növekedését jelentősen mérsékli. Egyúttal azonban 1996-tól a rövidebb idejű járadék bevezetése kis mértékben növelni fogja a Szolidaritási Alap kiadásait. A jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek száma a törvénymódosítással várhatóan csökken, mivel a támogatásban részesülők egy része elhelyezkedik, kisebb hányada pedig feltehetően kikerül  az ellátási rendszerből. Esetükben a szociális segélyezés növekvő igénybevételére kell számítani."
