"A    MAGYAR    KÖZTÁRSASÁG 
	      KORMÁNYA






T/953. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t

A környezetvédelmi termékdíjról,
továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról








ELŐADÓ: Dr. BAJA FERENC
									1995. április






1995. évi ........
 törvény

 a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról


I. fejezet

A törvény célja

	1. § A törvény célja, hogy a környezetet, vagy annak valamely elemét a termék előállítása, felhasználása során, vagy azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő, vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti károk csökkentéséhez és megelőzéséhez szükséges pénzügyi forrásokat teremtsen, valamint a környezetszennyezés csökkentésére, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységeket ösztönözze.


A törvény hatálya

	2. § (1) A (3) bekezdésben meghatározott termékdíjköteles termékek - beleértve más termékekkel együtt, vagy más termékek részeként forgalomba hozott terméket is - után
	a) első belföldi forgalomba hozatalkor, vagy saját célú felhasználáskor a termékdíjköteles termék belföldi gyártója, valamint 
	b) a termékdíjköteles termék importálója (a továbbiakban a) és b) együtt: kötelezett) környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) köteles fizetni.

	(2) A termékdíjköteles termék forgalmazója a termékdíj másfélszerese mértékű bírságot köteles fizetni a Központi Környezetvédelmi Alapba (továbbiakban: Alap), ha az általa forgalmazott termékdíjfizetési kötelezettséggel terhelt termékre a termékdíjat nem fizették meg.

	(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:
	a) üzemanyag (közvetlenül szennyező termék);
	b) gumiabroncs;
	c) hűtőberendezés, hűtőközeg;
	d) csomagolóeszköz 
	(a továbbiakban b)-d) együtt: hulladékképző termék).


Eljárási szabályok a termékdíj fizetése során

	3. § (1) Termékdíjfizetési kötelezettség a belföldi előállítású termékdíjköteles termék első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján, vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.

	(2) A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék mennyisége (a termékdíj alapja) után megállapított termékdíjat (a termékdíj alapja és a termékdíjtétel szorzata) a kötelezett a Központi Környezetvédelmi Alapba fizeti be a termékdíjfizetési kötelezettség keletkezését követő hónap 15. napjáig. 

	(3) A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék utáni termékdíjfizetési kötelezettségről és a kedvezményekről a kötelezett negyedévenként, a negyedévet követő hó 20. napjáig beszámolót nyújt be az Alaphoz.

	(4) A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék utáni termékdíj megállapításának és befizetésének teljesítését az Alap kezelője ellenőrzi az adózás rendjéről szóló törvénynek az ellenőrzésre, a jogkövetkezményekre és az adóigazgatási eljárásra vonatkozó fejezeteiben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával.

	4. § (1) Az importált termékdíjköteles termék esetén a termékdíjfizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék vámkezelésének napján keletkezik.

	(2) A termékdíjfizetési kötelezettséget a termék belföldi forgalom számára, illetőleg vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban történő vámkezelésekor, valamint a belföldi forgalom számára a vámkezeltetéssel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések során a VPOP (a továbbiakban: vámhatóság) határozattal állapítja meg (veti ki) az adózás rendjéről szóló törvénynek a termékimportot terhelő adókra vonatkozó  eljárási szabályai alapján.

	(3) A vámhatóság a befizetett (beszedett), illetőleg a vámhatóság által behajtott termékdíjat a tárgyhót követő hónap 15. napjáig utalja át az Alapnak.


Termékdíjkedvezmény

	5. § A kötelezettnek a termékdíj felét kell megfizetnie az olyan termékdíjköteles termék esetében, amely jogosult a külön jogszabályban meghatározottak szerinti környezetbarát védjegy használatára (termékdíjkedvezmény).

A termékdíjból befolyt összeg felhasználása

	6. § Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a termékdíj az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eat.) Központi Környezetvédelmi Alapról szóló IV. fejezetében foglaltak szerint használható fel. Az Eat.-ben meghatározott kötött felhasználású bevételnek minősülő részének legalább 75 %-a az (1) bekezdésben, fennmaradó része a (2) bekezdésben meghatározott célok, feladatok támogatására fordítható elsődlegesen, ha az egyes termékdíjakról szóló fejezetek ettől eltérően nem rendelkeznek.

	(1) Az Eat. 31. § (1) bekezdés a) pontja szerinti környezetvédelmi feladatok:
a) egyszeri támogatás
aa)		a termékdíjköteles termékek, illetve az azokból származó anyagok környezetszennyezését, veszélyeztetését megelőző, környezetterhelését csökkentő, a terhelés mértékét mérő- és ellenőrző rendszerek létrehozását célzó,
ab)		a környezetbarát fogyasztói szokások kialakítását, valamint a környezetbarát termékdíjköteles termékek alkalmazását ösztönző, 
ac)		a termékdíjköteles termékekből képződő hulladékok visszagyűjtését elősegítő, hasznosításukat, ártalmatlanításukat szolgáló 
beruházásokhoz, fejlesztésekhez;

b) rendszeres támogatás a hulladékképző termékdíjköteles termékek, illetve az azokból származó anyagok
		ba) újrahasználatára,
		bb) újrafeldolgozására,
		bc) energianyerésére,
		bd) visszagyűjtésére.

	(2) az Eat. 31. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti környezetvédelmi feladatok:

a)	a termékdíjköteles termékek, illetve az azokból származó anyagok által okozott környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások finaszírozása az Eat-ben meghatározott mértékben,
b)	a termékdíjköteles termékek, illetve az azokból származó anyagok környezetszennyezését megelőző, a terhelés mértékét mérő- és ellenőrző rendszerek létrehozása,
c)	a felhasználás hatékonyságát elősegítő központi intézkedések szakmai és tárgyi feltételeinek fejlesztése;
d)	a társadalom környezetvédelmi szemléletének alakítása;
e)	a termékdíj beszedésének, felhasználásának és azok ellenőrzésének finanszírozása.


A rendszeres támogatásra vonatkozó szabályok

	7. § (1) A 6. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott támogatások pályázat útján, az Eat. pályázati úton adható támogatásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően nyújthatók az éves Támogatási Irányelvekben meghatározottak szerint.

	(2) Az éves Támogatási Irányelvekben meghatározott mértékű rendszeres támogatásra való jogosultságot legfeljebb három évre lehet pályázattal megszerezni.

	(3) A pályázat útján elnyert rendszeres támogatást negyedévente, a negyedévet követő hónap 15-ik napjáig, utólagosan lehet igényelni a negyedéves beszámoló szerint. 

	(4) A rendszeres támogatást a hasznosított, energianyerésre felhasznált hulladék mennyisége után lehet igényelni. 

	(5) Az Alap kezelője a jogos igénylés beérkezésétől számított 30 napon belül az éves Támogatási Irányelvekben meghatározott mértékű támogatást utalja a jogosult részére.

	8. § A rendszeres támogatás megállapításának és jogszerű felhasználásának teljesítését az Alap kezelője ellenőrzi az adózás rendjéről szóló törvénynek az ellenőrzésre, a jogkövetkezményekre és az adóigazgatási eljárásra vonatkozó fejezeteiben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával.



II. fejezet

A gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja 

	9. § (1) Termékdíjat kell fizetni a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a (fél)pótkocsi és a repülőgép gumiabroncsa után (a továbbiakban: Gkt.).

	(2) A Gkt.-t az utas- és ajándékforgalomban behozott gumiabroncsok után is meg kell fizetni.

	(3) A Gkt. 75%-ban kötött felhasználású bevételnek minősül.

	10. § (1) A Gkt. alapja a gumiabroncsok darabszáma.

	(2) A Gkt. termékdíjtételeit az 1. sz. melléklet tartalmazza.


III. fejezet

A csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja 

	11. § (1) Termékdíjat kell fizetni a csomagolóeszközök után (a továbbiakban: Cskt.).

	(2) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, a (3) bekezdésben meghatározott mértékű mentesség szerezhető a Cskt. azon része alól, amelyre vonatkozóan a kötelezett a termékdíjköteles csomagolóeszközét visszagyűjti, visszavásárolja és újrahasználja, vagy újrafeldolgozza, vagy energianyerésre felhasználja (a továbbiakban együtt: kezeli). Kezelésnek minősül a csomagolóeszköz gyártója, illetve importálója (elsődleges kötelezett) számára egy kezelést koordináló szervezettel kötött, valamint az értékesített csomagolóeszköz vevőjével kötött szerződés, amelyben az elsődleges kötelezettől a termékdíjfizetési kötelezettséget a kezelést koordináló szervezet, vagy a csomagolóeszköz vevője (másodlagos kötelezettek) átvállalja.

	(3) Teljes mentesség szerezhető a Cskt. alól, ha a külön jogszabályban meghatározott kötelező kezelési aránynak megfelelő mennyiségű csomagolóeszközt kezelt a kötelezett. A mentesség meghatározásakor a kezelt csomagolóeszköz arány és a kötelező kezelési arány hányadosát kell figyelembe venni.

	(4) A (2) bekezdésben meghatározott kezelést koordináló szervezet olyan jogi személy, amely a csomagolóeszközök kezelését szervezi, végzi, és amely a csomagolóeszköz gyártóinak, forgalmazóinak részvételével jött létre.

	12. § (1) A Cskt alapja a csomagolóeszközök tömege.

	(2) A Cskt. termékdíjtételeit a 2. sz. melléklet tartalmazza.

	13. § (1) A Cskt. 100%-ban kötött felhasználású bevételnek minősül. 

	(2) A Cskt. legalább 85%-át a 6. § (1) bekezdésében meghatározott célokra - beleértve a kezelést koordináló szervezetek létrehozását szolgáló támogatást is - kell fordítani.

	(3) A Cskt.-ból a 6. § (1) bekezdésében szereplő feladatok támogatása esetén a Támogatási Irányelvek és a pályázatok elbírálásáról szóló döntés kialakítása a külön jogszabályban meghatározott Tanácsadó Testület javaslata alapján történik.


IV. fejezet

A hűtőberendezések és hűtőközegek környezetvédelmi termékdíja 

	14. § Termékdíjat kell fizetni a hűtőberendezések és a hűtőközegek után (a továbbiakban: Hkt.).

	15. § (1) A Hkt. alapja
	a) hűtőberendezések esetén a hűtőberendezések névleges hűtőtérfogat és a hűtőközeg mennyisége szerint megkülönböztetett darabszáma; 
	b) hűtőközegek esetén a hűtőközeg tömege.

	(2) A Hkt. termékdíjtételeit a 3. sz. melléklet tartalmazza.

	(3) A Hkt. meghatározásának módját a 4. sz. melléklet tartalmazza. 


V. fejezet

Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíja 

	16. § Termékdíjat kell fizetni az üzemanyagok után (a továbbiakban: Ükt.). 

	17. § (1) A termékdíj alapja az üzemanyag kompenzált, 15 oC hőfokra átszámított térfogata.

	(2) Az Ükt. termékdíjtételeit az 5. sz. melléklet tartalmazza.


Záró rendelkezések

	18. § E törvény alkalmazásában
	a) Termékdíj: a környezetet, vagy annak valamely elemét a termék felhasználása során vagy azt követően különösen terhelő, veszélyeztető termék előállítása és importálása alapján teljesített, a környezetterhelés csökkentését, megelőzését szolgáló tevékenység támogatására történő befizetés a Központi Környezetvédelmi Alapba.
	b) Újrahasználat: használt hulladékképző termék ismételt felhasználása.
	c) Újrafeldolgozás: használt hulladékképző termék anyagának felhasználása valamilyen termék előállításához.
	d) Energianyerés: a hulladékképző termékek energiahasznosító égetése, a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartása mellett.
	e) Ártalmatlanítás: külön jogszabályban meghatározott tevékenység.
	f) Forgalomba hozatal: termékdíjköteles termék értékesítése, beleértve más termékek részeként, azzal együtt történő forgalmazását is.
	g) Import: ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a fogyasztási adóról és árkiegészítésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a termékdíjköteles termékre vonatkozóan.
	h) Csomagolóeszköz: a termék(ek) vagy kisebb csomagolóeszközök befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetű - általában ipari jellegű tevékenység keretében előállított - ideiglenes védőburkolat.

	19. § (1) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, hogy az e törvény végrehajtásához szükséges - a termékdíjköteles termékek körének lehatárolásáról, besorolásáról, ITJ és vámtarifa számainak közzétételéről, a termékdíjfizetés, a bírságfizetés, a kedvezmény nyújtásának, valamint a rendszeres támogatás részletes feltételeiről, a beszámolási kötelezettségről, a nyilvántartási követelményekről, a termékdíj felhasználásáról szóló - részletes szabályokat az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.

	(2) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a Cskt. alóli mentesség igénybevételének részletes feltételeit, a kötelező kezelési arányt, a Tanácsadó Testület összetételét és feladatait legkésőbb 1995. szeptember 30-ig rendeletben állapítsa meg.

	(3) Felhatamazást kap a kormány, hogy az újrafutózási célra importálható gumiabroncs mennyiségét rendeletben állapítsa meg.

	20. § Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény a következők szerint módosul:

	(1) A 29. § b) pontja a következő bb)-bd) pontokkal egészül ki:
	
	(Az Alap bevételi forrásai:)
	
	\"bb) gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja
	bc) csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja
	bd) a hűtőberendezések és hűtőközegek környezetvédelmi termékdíja\"

	21. § A befizetett környezetvédelmi termékdíj mértékét és összegét tételenként és összesen a számlában, vagy a számla mellékletében fel kell tüntetni.

	22. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetésétől számított 90. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1992. évi XVIII. törvény, a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 52. §-a, a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló 1994. évi LXV. törvény 29. §-a és a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 60-61. §-ai.

	(2) A csomagolóeszközökre a termékdíjfizetési kötelezettség 1996. január 1-jén, a gyógyszerek csomagolóeszközeire a termékdíjfizetési kötelezettség 1997. január 1-jén lép hatályba.

	(3) A csomagolási hulladékról rendelkező, valamint a hulladékgazdálkodásról rendelkező törvény hatálybalépésével a Cskt. hatályát veszti.

1. számú melléklet


a törvény 10. §-ához


Termékdíjtételek
(forint/db)

	

1.	Személygépkocsi, motorkerékpár gumiabroncsa után (legfeljebb 15 col átmérőig)
	-	új gumiabroncs (beleértve külön jogszabályban meghatározott mennyiségű	  250
		újrafutózásra behozott gumiabroncsot is)
	-	külföldről behozott használt gumiabroncsonként 	1000

2.	Tehergépkocsi, trolibusz, autóbusz, vontató, mezőgazdasági vontató, 
	lassú jármű, (fél)pótkocsi, repülőgép gumiabroncsa után (15 col átmérő fölött)
	-	új gumiabroncsonként (beleértve külön jogszabályban meghatározott mennyiségű	1000
	 	újrafutózásra behozott gumiabroncsot is)
	-	külföldről behozott használt gumiabroncsonként 	4000


2. sz. melléklet

a törvény 12. §-ához

A csomagolóeszközök termékdíjtételei



A csomagolóeszköz anyaga	A csomagolóeszköz termékdíja (Ft/kg)

	műanyag		10
	társított		  8
	alumínium		  5
	fém (kivéve alumínium)		  4
	papír, fa, természetes alapú textil		  3
	üveg		  2
	egyéb		  5

3. sz. melléklet

A törvény 15. §-ához

A termékdíjtételek

I. A hűtőberendezések) termékdíjtételei

Névleges hűtőtérfogat 	t (Ft/db)

120 literig	  600
120,01-250 liter	1080
250,01 liter fölött	2800


A hűtőközeg mennyisége 	k (Ft/db)

0,5 kg-ig	150
0,51-2 kg	270
2,01 kg fölött	700

II. A termékdíjköteles hűtőközegek termékdíjtételei

Termékdíjköteles hűtőközeg	Termékdíjtétel Ft/kg

kemény freon és CFC keverék	250	
lágy freon és HCFC keverék	100	



4. sz. melléklet

A törvény 15. §-ához

A számított termékdíjtétel meghatározása a hűtőberendezéseknél

T= s*(t+k)
T: a számított termékdíjtétel hűtőberendezéseknél (Ft)
t: a névleges hűtőtérfogattól függő termékdíjtétel a 3. sz. melléklet szerint (Ft/db)
k: a hűtőközeg mennyiségétől függő termékdíjtétel a 3. sz. melléklet szerint (Ft/db)
s: szorzószám, amelynek értéke:
0,5,	ha a hűtőberendezés rendelkezik a Magyarországon alkalmazott környezetbarát termék védjeggyel,
1,5,	ha a használt hűtőberendezést külföldről hozzák be,
1,0	minden egyéb esetben.

T= s*1,25*t,	ha a hűtőberendezés termékdíjköteles hűtőközeggel működik és csak a névleges hűtőtérfogattal jellemezhető
T= s*t		ha a hűtőberendezés nem termékdíjköteles hűtőközeggel működik és csak a névleges hűtőtérfogattal jellemezhető
T= s*5*k,	ha a hűtőberendezésnél csak a termékdíjköteles hűtőközeg mennyisége ismert (különösen: részegységként beépített hűtőberendezések, italhűtők, légkondicionálók).
T= s*4*k,	ha a hűtőberendezés névleges hűtőtérfogattal nem jellemezhető és a hűtőberendezésben nincs termékdíjköteles hűtőközeg, ekkor a k a nem termékdíjköteles hűtőközeg mennyisége (különösen: részegységként beépített hűtőberendezések, italhűtők, légkondicionálók)


5. sz. melléklet

A törvény 17. §-ához

A termékdíjtételek

Az üzemanyagok termékdíjtételei

Ft/liter


	motorbenzin után	1,20 Ft/liter
	gázolaj után	1,20 Ft/liter,




Indokolás



a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvényjavaslathoz


Általános indokolás


A hulladékgazdálkodás évek óta komoly problémákkal küszködik: a lerakóhelyek fokozatosan megtelnek, újak nyitására kevés lehetőség nyílik. A hulladékégetés ugyan nem a legjobb módja a hulladéktól való megszabadulásnak, de az országban működő hulladékégető kapacitás a szükségesnél kevesebb. Emellett a hulladékok hasznosítására ritkán kerül sor, pedig az elszállított kommunális és ipari hulladék jelentős mennyiségben tartalmaz újrafeldolgozható vagy újrafelhasználható anyagokat.

Bizonyos termékek termelése, forgalmazása, használata, majd hulladékkénti kezelése a környezetet terheli. A környezetterhelés társadalmi szintű optimumának elérése, megközelítése érdekében ösztönözni kell a szennyezőket arra, hogy a termékekből képződő hulladékok hasznosításának, visszagyűjtésének, ártalmatlanításának költségeit beépítsék az áraikba. Ez az Európai Közösség direktívájában meghatározott \"szennyező fizet\" elv alkalmazását jelenti. A környezetterhelés csökkentésére irányuló költségeknek a termék árába történő beépítésére több lehetőség van. A termékdíjról szóló törvényjavaslat egy olyan konstrukciót mutat be, amely biztosítja, hogy a gazdaságosság követelménye is megvalósuljon. 

A termékdíj bevezetésének egyik célja lehet ösztönző hatások elérése a szennyező termékek fogyasztásának visszaszorítására, illetve az azt helyettesítő környezetkímélő termék felhasználásának szélesítésére. A termékdíj másik célja a különböző környezetvédelmi feladatok támogatására történő forrásteremtés lehet, amely egyben egyéb, pl. költségvetési források kiváltását is szolgálja.

A környezetet terhelő termékek közül a gumiabroncsokra, a csomagolóeszközökre, a hűtőberendezésekre és hűtőközegekre vonatkozó termékdíjak bevezetését célozza a jelen törvényjavaslat, egységes szerkezetbe foglalva az 1992 májusa óta már működő üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjával, összehangolva a Központi Környezetvédelmi Alap szabályozásával.

A környezetvédelem céljain és szempontjain túl a szabályozás figyelembe veszi a hazai piaci semlegesség és a nemzetközi versenyképesség megőrzésének követelményét, valamint az európai közösségi szabályokkal való harmonizáció elősegítését. 

A fentiek érdekében vált szükségessé, hogy az Országgyűlés a környezetvédelmi termékdíjról törvényt alkosson.


Részletes indokolás





az 1. §-hoz
A törvény 1. §-a lényegében az Európai Közösség által meghatározott célokat, a környezetvédelmi törvény-tervezet definícióját foglalja össze: a termékből képződő hulladékok hasznosítása, természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, környezetszennyezés csökkentése.

a 2. §-hoz

A Javaslat szerint termékdíjat kell fizetni a Magyarországon forgalomba hozott gumiabroncsokra, csomagolóeszközökre, hűtőberendezésekre és hűtőközegekre, az üzemanyagokra (a továbbiakban együtt: termékdíjköteles termék), függetlenül attól, hogy belföldön állították-e elő, vagy importálták. A termékdíjköteles termékek forgalmazói bírságot kötelesek fizetni akkor, ha olyan terméket forgalmaznak, amelyre a termékdíjat - ha csak nem mentes a termék - nem fizették meg.

a 3-4. §-hoz

A Javaslat személyi hatálya azokra terjed ki, akik a termékdíjköteles terméket először hozzák belföldön forgalomba. Az első belföldi forgalomba hozó lehet a termék belföldi gyártója, vagy a termék importálója.

A termékdíjat a Központi Környezetvédelmi Alapba kell befizetni. Fizetési kötelezettség import esetén a vámkezelés napján, belföldi előállítás esetén az értékesítés napján keletkezik, ekkor a befizetés határideje a fizetési kötelezettség keletkezését követő hónap 15. napja. . Az importtal kapcsolatos szabályok a vám, illetve a fogyasztási adó vámhoz kötődő szabályaival összhangban kerültek megállapításra.

A termékdíjfizetési kötelezettségre vonatkozóan a törvényjavaslat az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazását írja elő, ezzel hatékonyabbá téve a termékdíj ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátását. A termékdíjfizetési kötelezettség tekintetében eljáró hatóságot nevesítik ezek a szakaszok, amelyek értelmében az import esetén a vámhatóság, egyéb esetekben az Alap kezelője rendelkezik hatáskörrel.

A kötelezetteknek negyedévente be kell számolniuk kötelezettségük teljesítéséről. A negyedéves beszámoló kötődik a termékdíj fizetéséhez is, mivel a termékdíjat e beszámoló alapján kell a kötelezetteknek fizetniük. A beszámoló formanyomtatványát a végrehajtási rendeletek határozzák meg.




az 5. §-hoz

A termékdíj felét kell megfizetni abban az esetben, ha a termékdíjköteles termék jogosult a külön jogszabályban meghatározottak szerinti környezetbarát védjegy használatára (termékdíjkedvezmény).


a 6. §-hoz

Ez a szakasz a termékdíjból képződő bevétel felhasználási irányait határozza meg, igazodva a Központi Környezetvédelmi Alapról szóló törvény rendelkezéseihez.

Pályázat útján a bevételek 75 %-a használható fel, részben a környezetszennyezést megelőző, csökkentő, környezetbarát fogyasztási szokások kialakítását ösztönző fejlesztések egyszeri támogatására, részben pedig a hulladékképző termékek újrahasználatának, újrafeldolgozásának, energiahasznosító égetésének rendszeres támogatására.

Miniszteri döntéssel -törvényben meghatározott keretek között- környezeti kárelhárításra, valamint közcélú környezetvédelmi feladatokra (szemléletformálás, monitoring fejlesztés, működési költség) fordítható a termékdíj fennmaradó hányada.


a 7. §-hoz

A 7. § a rendszeres támogatással kapcsolatos részletes szabályokat állapítja meg, mivel a Központi Környezetvédelmi Alapról szóló törvényi szabályozás ezt külön törvény hatáskörébe utalja. A rendszeres támogatás is pályázat útján nyerhető el, mértékét és feltételeit az éves Támogatási Irányelvek tartalmazzák.


a 8. §-hoz

A rendszeres támogatásra vonatkozóan az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint az Alap kezelője jár el.


a 9-10. §-hoz

Ebben a fejezetben a gumiabroncsok termékdíjára vonatkozó speciális szabályok találhatók. Az 1. sz. melléklet tartalmazza a termékdíjtételeket a gumiabroncs nagysága és kora szerinti kategóriákban.


a 11-13. §-hoz

A javaslat valamennyi csomagolóeszközre vonatkozik, a 2. sz. mellékletben szereplő termékdíjtételek tömegben vannak kifejezve. Tekintettel arra, hogy a csomagolóeszközökkel kapcsolatban megjelent egy EU direktíva, amely kezelési célokat határoz meg, illetve tekintettel a magyar gazdaság teherviselő képességére, a csomagolóeszközök termékdíja alól mentesség szerezhető abban az esetben, ha a kibocsátott csomagolóeszköz meghatározott hányadát kezelik (visszagyűjtik, hasznosítják, ártalmatlanítják). Mentességet szerezhet a gyártó, illetve az importáló akkor, ha egy kezelést koordináló szervezet, vagy a csomagolóeszköz vevője a kötelezettséget átvállalja. Ebben az esetben a kötelezettnek a kezelést koordináló szervezet, illetve a csomagolóeszköz vevője minősül, rá vonatkozik a törvényben megállapított termékdíjfizetési kötelezettség a csomagolóeszköz belföldi forgalomba hozatalakor. Külön jogszabályban kell a mentesség részletes feltételeit meghatározni: a kötelező kezelési arány mértékét, a mentesség megszerzésének feltételeit, a nyilvántartási követelményeket stb. A képződő bevételek felhasználásában fontos az, hogy a Támogatási Irányelvekre, a pályázatok elbírálására egy a gazdálkodók, a környezetvédelmi társadalmi szervezetek és a kormányzat képviselőiből álló Tanácsadó Testület tesz javaslatot.


a 14-15. §-hoz

E fejezet a hűtőberendezések és a hűtőközegek termékdíjára vonatkozó sajátos szabályokat állapít meg. Az ehhez a részhez kapcsolódó 3. és 4. sz. mellékletben szerepelnek a termékdíjtételek, és azok számítási módja.

A hűtőberendezések termékdíja a névleges hűtőtérfogattól és a hűtőközeg mennyiségétől függő tételekből tevődik össze. A hűtőközeg termékdíjtételei az ózonkárosító hatás szempontjából differenciáltak, a nem ózonkárosító hűtőközegekre termékdíjat nem kell fizetni. 


a 16-17. §-hoz

Ez a fejezet tartalmazza a törvényjavaslat zárórendelkezései között hatályon kívül helyezendő, az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjára vonatkozó speciális szabályokat: a termékdíj alapját és mértékét az 5. sz. mellékletben részletezve.


A 18. §-hoz

E § a Javaslatban használt fontosabb meghatározásokat tartalmazza.

A hasznosítás meghatározásakor komoly gondot okozott, hogy a gyakorlatban többféle szóhasználat keveredik, gyakran összemosódó jelentéstartalommal. Az itt adott definíciók illeszkednek a készülő hulladékgazdálkodási jogszabályhoz, és egyben alkalmasak a Javaslat céljai szerinti szabályozás megvalósítására. A hasznosítás gyűjtőfogalom, jelenti egyfelől az újrafeldolgozást, másfelől pedig az újrahasználatot.

Újrahasználatnak minősül a hulladékképző termék ismételt alkalmazása, azaz a termék átalakítása nélküli - lényegében a tisztítás, fertőtlenítés utáni - használata (pl. üvegek újratöltése).

Az újrafeldolgozás meghatározásában két lényeges szempont jelenik meg. Egyrészt a hulladékképző termék anyagának a felhasználása történik - általában fizikai és kémiai átalakítások révén - valamilyen termék előállítása érdekében. Másrészt fontos az, hogy az előállított termék használati tulajdonságai megfelelőek legyenek, illetve az újrafeldolgozás során a környezetvédelmi előírások betartása ne sérüljön. A definíció alapján újrafeldolgozásnak minősül pl. az alumíniumdoboz újraolvasztásával, vagy akár a műanyagok és papír komposztolásával készült termék előállítása, értékesítése.



Az energianyerés pozitív energiamérlegű égetés, amely során a környezetvédelmi előírásokat betartották. Nem nevezhető sem hasznosításnak (nem anyagában, hanem energiakénti felhasználásról van szó), sem pedig ártalmatlanításnak (ez a fogalom a veszélyes hulladékokkal kapcsolódik össze), ezért alkalmazza a Javaslat az újszerű energianyerés kifejezést.

A csomagolóeszközök definíciója az MSZ 8358/1-1989. 1.5. pontja átvételét jelenti, amely tömören rögzíti a csomagolóeszközök főbb jellemzőit.


a 19. §-hoz

A végrehajtás szabályozására egyfelől miniszteri rendelet, másfelől a csomagolóeszközök termékdíjával kapcsolatos kormányrendelet számára szükséges felhatalmazásokat adja meg e szakasz.

a 20-22. §-hoz

E §-ok a törvényjavaslat rendelkezéseiből következő törvénymódosításokat tartalmazzák: az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény kiegészül az új termékdíjakkal, és egyben a 22. § az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvényt hatályon kívül helyezi.

A befizetett termékdíjat a termékdíj befizetőjének a számlában, vagy a számla mellékletében fel kell tüntetni.

A törvény a kihirdetésétől számított 90. napon lép hatályba, ezzel lehetőséget teremtve mind a kötelezetteknek, mind a végrehajtásért felelős szerveknek a felkészülésre. A csomagolóeszközök termékdíja 1996. január 1-jén lép hatályba, ehhez képest egy év múlva a gyógyszerek csomagolóeszközeinek termékdíja is életbe lép.

A csomagolóeszközök termékdíja hatályát veszti a hulladékgazdálkodási és a csomagolási hulladékról szóló törvények hatályba lépésével, amelyek már a teljes csomagolási lánc szereplői számára állapítanak meg kötelezettségeket a kereskedők, fogyasztók felelősségén keresztül az önkormányzatok feladatainak felsorolásáig.


)	Klímaberendezések és készülékek, zárt rendszerű folyadékhűtő berendezés, zárt rendszerű freon közegű folyadékhűtő berendezés; zártrendszerű ammóniás hűtőközegű hűtőber., különféle hűtési célokat szolgáló; kompresszoros hűtőberendezés; jéggyártó berendezés; abszorpciós, gőzejektoros és egyéb hőfelhasználáson alapuló hűtőberendezés; egyéb hűtőberendezés; kereskedelmi hűtőberendezések; háztartási villamos hűtőszekrény; egyéb háztartási villamos hűtőberendezés"
