"

                        T/954 számú

                      TÖRVÉNYJAVASLAT


a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény 
módosításáról




                                 Előadó: Dr. Bokros Lajos
                                         pénzügyminiszter


                  Budapest, 1995. április

                   1995. évi ... törvény

    a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint
          a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény módosításáról



A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló, módosított 1993. LVIII. törvény (a továbbiakban:Jszt.) a következők szerint módosul:

                            1. §

(1) A Jszt. 3. §-ának  (1) bekezdése a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/3. § (1) E törvény hatálya/

  \"a) a (3) bekezdésben meghatározott termékek tekintetében

     1. a termelési, termeltetési,
     2. az önálló raktározási, tárolási,
     3. a nagy- és kiskereskedelmi,
     4. az import és export,

   b) a (4) bekezdésben meghatározott termékek tekintetében

     1. a termelési, termeltetési,
     2. az önálló raktározási, tárolási,
     3. a nagykereskedelmi,
     4. az import és export\"

/tevékenység (a továbbiakban: jövedéki tevékenység) folytatásának szabályozására, jövedéki engedélyezésére terjed ki./
(2) A Jszt. 3. §-ának (2) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

/(2) Kiterjed a törvény hatálya továbbá/

\"h) a denaturált ésa regenerált szesz előállításának,

i) a zárjegy hamisításának, a hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy birtokolásának, továbbadásának, értékesítésének, átvételének, felhasználásának\"

/az ellenőrzésére, illetve felderítésére (a továbbiakban: jövedéki ellenőrzés)./

(3) A Jszt 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Jövedéki terméknek minősül

a) a mesterségesen fermentált dohány (METJ: 91-21-03-32;
91-21-03-33; 91-21-03-34);

b) a fogyasztási dohány, a szivar, a cigaretta (ITJ: 89-21, -22, -23) (a továbbiakban: dohánygyártmány);

c) az etilalkohol (két szénatomos, egyértékű alifás alkohol), a nyersszesz, a finomított szesz,  a víztelenített szesz, az elő- és utópárlat (a továbbiakban: szeszgyártási termék) (ITJ: 52-12-11-2; 88-11, -12, -13; 89-98);

d) a lepárlással előállított valódi (gyümölcs-, gabona- és egyéb) pálinka (a továbbiakban: pálinka), a keletkezett alszesz, azelő- és utópárlat (ITJ: 88-22; 89-98);

e) a magas és középfokú borpárlat, valamint a közvetlen lepárlással előállított fogyasztási borpárlat (brandy) (a továbbiakban: borpárlat), továbbá a keletkezett alszesz, az elő- és utópárlat (ITJ: 88-21-1,-2,-3; 89-98);

/a továbbiakban: c) - e) pont együtt: szesz/

f) a borpárlatból előállított fogyasztási borpárlat (brandy), a szeszből hideg úton előállított pálinka, rum, likőr, kevert ital, egyéb szeszes ital (ITJ: 88-21-3; 88-23, -24, -25, -26, -29) (a továbbiakban: szeszes ital);

g) az 1,5 % alkoholtartalmat meghaladó szűretlen (főzött) és szűrt (fejtett) sör (ITJ: 88-43,-45) (a továbbiakban: sör);

 h) a motorbenzin, a gázolaj és a tüzelőolaj (ITJ: 55-13-1; 55-15; 55-16) (a továbbiakban: kőolajtermék);

i) a nyerskávé, a pörköltkávé és a valódi kávékivonat (METJ: 91-25-50; ITJ: 87-81; 87-82-1) (a továbbiakban: kávé);

 j) a fűszerpaprika-őrlemény (ITJ: 83-81-1).\"

(4) A Jszt 3. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Jövedéki terméknek minősül továbbá a cseppfolyósított földgáz, a pentán,  a hexán, az aromás szénhidrogének közül a benzol, toluol, xilol, ortoxilol  és aromatol, a cseppfolyósított butángáz és propán-bután gázkeverék, a stabil gazolin, a (3) bekezdés h) pontjába nem tartozó benzin, a petróleum, a fűtőolaj, a paraffinos és paraffinmentes párlat, az orsóolaj (ITJ: 11-3; 52-11-14,-15; 52-21-11-1, -2, -4-, -9; 55-11-3,-4; 55-12-2; 55-13-0, -2, -3, -4, -9; 55-14; 55-22; 55-24; 55-25; 55-31-1) (a továbbiakban: egyéb kőolajszármazék).\"

(5) A Jszt. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

\" (5) A termékeknek - ideértve azok nem szabványos választékait is - az e törvény hatálya alá tartozása megállapításához a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ) és a Mezőgazdasági Termékek Jegyzéke (METJ) 1994. szeptember hónap 15. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni.\"

                            2. §

A Jszt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\" (2) A jövedéki ellenőrzés és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények tekintetében a törvény hatálya alá tartozik az is, aki az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes tevékenységet végez, továbbá az a nem jövedéki alany, amely (aki) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket szerez be,és termelési vagy   nem termelési célra használ fel.\"

                            3. §

(1) A Jszt. 6. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/6. § E törvény alkalmazásában/

\"1. termelési tevékenység: a jövedéki terméknek bármilyen (adózatlan vagy adózott) alapanyagból, termékből bármilyen eljárással és kivitelezésben történő (saját termelésben vagy bérmunkában való) előállítása, kis egységű kiszerelése (palackozása), az előállított termék raktározása, tárolása, értékesítése;\"

(2) A Jszt. 6. §-ának 3. és 4. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/6. § E törvény alkalmazásában/

\"3. nagykereskedelmi tevékenység: a jövedéki terméknek a termelő, az importőr értékesítése és a termelő felhasználó, az exportőr, illetve a kiskereskedő beszerzése között lebonyolódó, önálló tevékenységként végzett kereskedelmi tevékenység;

4. kiskereskedelmi tevékenység: a jövedéki terméknek a beszerzése, a készletezése és közvetlenül a lakosság, illetve a közületi végső felhasználók részére történő értékesítése;\"

(3) A Jszt. 6. §-ának 11. és 12. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/6. § E törvény alkalmazásában/

\"11. üzlethelyiség: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített, tartós használatra szolgáló, nyíltárusítású, rendszeresen nyitva tartó kiskereskedelmi elárusítóhely, ideértve a munkahelyi éttermet és büfét, továbbá az e feltételeknek megfelelő pavilont, valaminta személyhajó  éttermét és büféjét, a belföldi polgári repülőgépjáratot, a vasúti étkezőkocsit, büfét is;

12. üzemanyagtöltő állomás: az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített kútoszloppal és az illetékes hatóság által engedélyezett éshitelesített tárolótartállyal ellátott kiskereskedelmi elárusítóhely;\"

(4) a Jszt. 6. §-ának 21., 22. és 23. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/6. § E törvény alkalmazásában/

\"21. kőolajfeldolgozó üzem: a kőolajtermékek, az egyéb kőolajszármazékok és a nem jövedéki kőolajtermékek bármilyen eljárással történő előállítását, ezen termékek keverését és tárolását végző üzem;

22. számla: az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁFA) 13. §-a (1) bekezdésének 16. pontja rendelkezései szerint számlaként meghatározott bizonylat, amely tartalmazza a vevő adóigazgatási azonosító számát,  továbbá a szállító jövedéki engedélyének számát, valamint a vevő jövedéki engedélyének a számát is, ha az jövedéki alanynak minősül;

23. hivatalos zár: a jövedéki üzem mérőberendezésein az Országos Mérésügyi Hivatal által történt hitelesítés után, illetve meghatározott esetben az üzem berendezésein és a szállító eszközökön a vámhivatal által alkalmazott ólomzár vagy pecsétzár;\"

(5) A Jszt. 6. §-ának 36. pontja helyébe  a következő rendelkezés lép:

/6. § E törvény alkalmazásában/

\"36. elszámolási időszak: olyan egy hónapos időszak, amelynek kezdőnapját - ha e törvény másként nem rendelkezik - a vámhivatal a jövedéki alannyal egyeztetve, a jövedéki alanyra egyedileg állapítja meg;\"

(6) A Jszt. 6. §-a a következő 1/a. ponttal egészül ki:

/6. § E törvény alkalmazásában/

\"1/a. termeltetési tevékenység: a jövedéki terméknek - a lakosság által bérfőzetett pálinka, borpárlatés  bér-őrőltetett fűszerpaprika-őrlemény kivételével - bármilyen (adózatlan vagy adózott) alapanyagból, termékből termeltetéssel (bérmunka keretében) történő előállíttatása, kisegységű kiszereltetése (palackoztatása), az előállíttatott termék raktározása, tárolása és értékesítése;\"

(7) A Jszt. 6. §-a a következő 5/a. ponttal egészül ki:

/6. § E törvény alkalmazásában/

\"5/a. forgalomba hozatal: a jövedéki terméknek a termelő és az importáló által történő beszerzése, felhasználása és értékesítése, illetve a továbbadási céllal történő beszerzése, készletezése, birtokban tartása és továbbértékesítése;\"

(8) A Jszt. 6. §-a a következő 21/c. ponttal egészül ki:

/6. § E törvény alkalmazásában/

\"21/c. kávéüzem:  a kávé pörkölését, kávékivonat előállítását, tárolását, kiszerelését végző termelő-, csomagolóüzem;\"

(9) A Jszt. 6.§-a a  következő 36/a. ponttal egészül ki:

/6. § E törvény alkalmazásában/
\"36/a. készlethiány és -többlet: a jövedéki termék külön rendeletben meghatározott elszámolható termelési, raktározási, mérési és szállítási veszteségét, illetve többletét meghaladó mennyisége;\"

                            4. §

A Jszt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"9. § (1) Jövedéki engedélyt - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az a kérelmező kap, amely (aki) a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) előírásai alapján kettős könyvvezetésre kötelezett,  vagy saját elhatározása alapján a tárgyévet követő év január 1-jétől áttér a kettős könyvvezetésre.

(2) Az Szt. és  a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény rendelkezései szerint egyszeres könyvvezetésre kötelezett kérelmező mentesül az (1) bekezdésben foglalt kettős könyvvezetésre történő áttérési kötelezettség alól, ha a jövedéki engedélyt

a) kizárólag kiskereskedelmi tevékenység végzésére kéri, vagy

 b) bérfőzési tevékenység, illetve fűszerpaprika-őrlemény termelési tevékenység folytatására igényli, de a tárgyévet megelőző éves vagy időarányos, kezdő vállalkozás esetében a kérelem benyújtása évében az időarányosan bérfőzéssel előállításra kerülő várható pálinka és borpárlat mennyisége a 10 ezer hektoliterfokot, illetve a fűszerpaprika-őrlemény a 2 ezer kilogrammot nem haladja meg.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység végzése esetén is megszűnik a kettős könyvvezetésre való áttérési kötelezettség alóli mentesség, ha a termelés a mentességre jogosító,ott meghatározott mennyiséget meghaladja. A jövedéki alany a mentesség megszűnését követő év január 1-jétől köteles a kettős könyvvezetésre áttérni.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett a jövedéki engedélyt kérelmezőnek a termelési, kivéve a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott termelési tevékenységet, továbbá a termeltetési, az önálló raktározási és tárolási, az import és export, a nagykereskedelmi jövedéki tevékenység folytatásához

a) jövedéki biztosítékot kell nyújtania, és

b) a kőolajtermékkel, az egyéb kőolajszármazékkal végzett ezen jövedéki tevékenységek esetén, legkésőbb a jövedéki engedély kiadása évét követő évtől független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel is rendelkeznie kell.

(5) A termelési tevékenység végzéséhez a kérelmezőtől legfeljebb 200 millió forint, de legalább 5 millió forintjövedéki biztosíték igazolása kérhető.

(6) Az (5) bekezdés szerinti jövedéki biztosíték nyújtása

 a) a tárgyévet megelőző éves adóbevallásban bevallott nettó fogyasztási adó éves összegének egytizenketted részét elérő, illetve kezdő vállalkozás esetén a kérelem benyújtása évében a jövedéki termékértékesítés után számított várható fizetendő nettó fogyasztási adó egy hónapra eső átlagának megfelelő összegre szólóbankgarancia, vagy

b) az a) pont szerint megállapított értéket elérő forgalomképes, per-és tehermentes saját ingatlan-tulajdon

igazolásával teljesíthető.

(7) A termeltetési, az önálló raktározási és tárolási, az import és export, a nagykereskedelmi jövedéki tevékenység végzéséhez a kérelmezőnek jövedéki biztosítékként

a) dohánygyártmány, szesz és szeszes ital, sör, kávé, fűszerpaprika-őrlemény termékkel folytatott tevékenység esetén 15 millió forint értéket,

b) kőolajtermékkel és egyéb kőolajszármazékkal folytatott tevékenység esetén 80 millió forint értéket

elérő forgalomképes, per-és tehermentes saját ingatlan-tulajdon, vagy azonos értékben bankgarancia igazolásával kell rendelkeznie.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakon kívül az önálló raktározási és tárolási, a saját számlára végzett import,valamint a nagykereskedelmi tevékenység folytatásához

a) dohánygyártmány, szesz, szeszes ital, sör, kávé és fűszerpaprika-őrlemény forgalmazása esetén telephelyenként legalább 100 mř alapterületű, helyhez kötött,  szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel, illetve nem palackozott szesz forgalmazásához összesen legalább 100 mŘ űrtartalmú, helyhez kötött tárolótartállyal,

b) kőolajtermék és egyéb kőolajszármazék forgalmazásához telephelyenként legalább 500 mŘ űrtartalmú, az illetékes hatóság által hitelesített és engedélyezett, helyhez kötött tárolótartállyal

is rendelkeznie kell.

(9) E törvény alkalmazásában a jövedéki biztosítékként szolgáló bankgarancia belföldi székhelyű pénzintézet által kiállított és igazolt, a 69. §-ban foglaltak szerint megállapított és jogerős határozattal kivetett jövedéki bírság felmerülése esetére - az e § (6) bekezdése a) pontjában, illetve a (7) bekezdése a) és b) pontjában meghatározott összeghatárig - az országos parancsnokság számára érvényesíthető biztosítéknyújtás lehet.

(10) Ha a kérelmező saját ingatlan-tulajdonban nyújt jövedéki biztosítékot

a) a területi parancsnokság az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalnál a jövedéki engedély megadását követően az ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be; 
b) a kérelmezőnek az ingatlan forgalmi értékét hat hónapnál nem régebbi - a cégbíróságnál bejegyzett, értékbecslést végző vállalkozástól származó - értékbecsléssel kell igazolnia;

c) a b) pont szerinti értékbecslés - helyszíni szemlén -kétségbevont  megalapozottsága esetén a kérelmezőnek viselnie kell a területi parancsnokság által ellenőrzésként elvégeztetett értékfelülvizsgálat költségét, ha a felülvizsgálat alapján az ingatlan értékét 20 százalékot meghaladóan kevesebbre értékelik. A területi parancsnokság ezt követően, a
b) pontban foglalt értékbecslés  és az értékfelülvizsgálat alapján dönt az ingatlan elfogadható forgalmi értékéről.
(11) Ha a kérelmező

 a) a jövedéki termék termelési tevékenységéhez kapcsolódóan folytat import vagy export, vagy belföldi értékesítési tevékenységet, a (6) bekezdésben meghatározott jövedéki biztosítékot köteles nyújtani;

 b) a jövedéki termék termeltetését, önálló raktározását és tárolását, importját és exportját, nagykereskedelmi tevékenységét részben vagy egészben együtt folytatja, tőle a (7) bekezdés szerinti jövedéki biztosítékok közül csakegy tevékenységhez kapcsolódóan kérhető biztosíték;

c) a b) pont szerinti tevékenységeket együtt folytatja, illetve az önálló raktározási  és tárolási, a saját számlás import, vagy a nagykereskedelmi tevékenység mellett végez import vagy export, vagy termeltetési tevékenységet, a (8) bekezdésben meghatározott raktárhelyiséggel vagy tárolótartállyal is rendelkeznie kell;

d) részben kőolajtermékkel és egyéb kőolajszármazékkal is folytat a b) pont szerint jövedéki tevékenységet, akkor a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedéki biztosítékot köteles nyújtani, és a nagykereskedelmi, a saját számlás import, vagy az önálló raktározási és tárolási tevékenység végzése esetén a (8) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelő tárolótartállyal is rendelkeznie kell.
 (12) A jövedéki termék kiskereskedelmi forgalmazására jövedéki engedélyt az a kérelmező kap, amely (aki)

a) a dohánygyártmány, a szesz, a szeszesital, a sör, a kávé és a fűszerpaprika-őrlemény  forgalmazásához üzlethelyiséggel, cigaretta értékesítése esetén ideértve a kiskereskedelmi  forgalmazáshoz kihelyezett értékesítő automata egységet is (automata üzlet),
b) a kőolajtermék forgalmazásához üzemanyagtöltő állomással, kiskereskedelmi tárolóteleppel, önálló háztartási tüzelőolaj eladóhellyel vagy tüzelőanyag telephellyel

rendelkezik, és a 4. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint folytatja az engedélyezett jövedéki tevékenységet.

(13) Ha a (12) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiskereskedelmi elárusítóhelyen

a) a jövedéki tevékenységet (szerződéses vagy bérleti rendszerben) a bérlő nem a 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően végzi, a jövedéki engedélyt kizárólag az elárusítóhely tulajdonosa kérheti;

b) a bérlő (szerződéses vagy bérleti rendszerben) a kiskereskedelmi elárusítóhelyet bérli és a jövedéki tevékenységet a 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint végzi, a jövedéki engedélyt a bérlőn kívül a tulajdonos is kérheti;

c) a b) pont szerinti eset áll fenn, akkor a tulajdonos a jövedéki tevékenysége folytatásának - a szerződéses és bérleti időszak alatti - szüneteltetését, illetve a megkezdését köteles annak bekövetkezése előtt hat munkanappal  a vámhivatalnak - írásban - bejelenteni.

(14) Jövedéki engedély -  a termeltetési tevékenység, a szezonális jelleggel üzemelő fűszerpaprika-üzem és  kiskereskedelmi elárusítóhely, valamint a (13) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével - kizárólag a folyamatosan, évente legalább 6 hónapon át megszakítás nélkül végzett jövedéki tevékenységhez kérhető. A tevékenység folytatásának a szüneteltetését, annak bekövetkezése előtt hat munkanappal a vámhivatalnak írásban be kell jelenteni.

(15) Nem adható jövedéki engedély, ha

a) a kérelmező természetes személy, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezetőjét a gazdálkodási kötelezettséget sértő vagy vagyonelleni, továbbá visszaélés jövedékkel bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, vagy a kérelem benyújtását megelőző két éven belül visszaélés jövedékkel szabálysértést követett el;

b) a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor az országos parancsnokság, az állami adóhatóság felé jogerősen megállapított vám- és adótartozása van, kivéve ha kérelemre az országos parancsnokság vagy az állami adóhatóság részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett;

  c) a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll.\"

                            5. §

(1) A Jszt. 10. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(2) A kérelemhez csatolni kell/

\"c) a 9. § (8) és (12) bekezdésében foglaltak alapján a raktárhelyiségre és tárolótartályra, az üzlethelyiségre, az üzemanyagtöltő állomásra, a kiskereskedelmi tárolótelepre, az önálló háztartási tüzelőolaj eladóhelyre vagy tüzelőanyag telephelyre vonatkozóan a saját tulajdon igazolását, vagy a bérleti szerződést, vagy ezek hiteles másolatát, illetőleg a használati jogra vonatkozó egyéb megállapodást;\"

(2) A Jszt. 10. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) A kérelemhez csatolni kell/

\"e) az igazolást a 9. § (15) bekezdésének b) pontjában foglaltakról;\"

(3) A Jszt. 10. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

/(2) A kérelemhez csatolni kell/

\"f) a 9. § (4)-(7) bekezdésének rendelkezései alapján nyújtott jövedéki biztosítékot igazoló eredeti okmányokat, iratokat, bizonylatokat, vagy ezek hiteles másolatát.\"

(4) A Jszt. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) A (2) bekezdésben előírtak - indokolt esetben -az eredeti iratok  bemutatásával és az azokról készített - az eredetivel való egyezőséget igazoló,az engedélyező hatóság aláírásával és pecsétjével ellátott - másolatok egyidejű átadásával is teljesíthetők.\"

                            6. §

(1) A Jszt. 11. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

/(2) A területi parancsnokság a jövedéki engedélyezés keretében/

\" d) a 9. § (8) bekezdésében meghatározott raktárhelyiséget és tárolótartályt\"

/jövedéki ellenőrzési szempontból vizsgálja és minősíti./
(2) A Jszt. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálathoz, minősítéshez a területi parancsnokság bekérheti, megtekintheti a jövedéki üzem helyszínrajzát, az üzemi berendezések technológiai rajzát, a technológiai folyamatábrát, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, a tartályok és edények jegyzékét, a mérőberendezések helyére, azok típusára vonatkozó leírásokat, a nyilvántartási és bizonylati rendszer leírását (szabályzatát), továbbá a 9. § (8) bekezdésében meghatározott  raktárhelyiség és tárolótartály műszaki, technikai, építési dokumentumait, és az azokhoz a külön jogszabályban előírt hatósági engedélyezési, hitelesítési bizonylatokat.\"

(3) A Jszt. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) A területi parancsnokság a jövedéki engedély kiadása előtt a jövedéki üzemben, a 9. § (8) bekezdésében meghatározott raktárhelyiségben és a tárolótartály telephelyén, valamint a jövedéki  biztosíték módosulása esetén, illetve a forgalmi értékének elbírálásához, ha fedezetét ingatlan képezi, helyszíni szemlét tart.\"

                            7. §

(1) A Jszt. 12.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A jövedéki alany jövedéki engedélyét vissza kell vonni, ha

 a) az engedélyezésnél támasztott - a 9. § (1)-(14) bekezdésében meghatározott - feltételeket a jövedéki tevékenység folytatása során nem teljesíti;
b) a természetes személy, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezetőjét a gazdálkodási kötelezettséget sértő vagy vagyon elleni, továbbá visszaélés jövedékkel bűncselekmény miatt jogerősen elítélik;

c) a jövedéki nyilvántartás-vezetési kötelezettségének nem tesz eleget, annak adatait bizonylattal nem támasztja alá, abban a termelt és forgalmazott jövedéki terméket nem veszi hiánytalanul nyilvántartásba;

d) a termelő, termeltető és az importőr   zárjeggyel forgalomba hozható jövedéki terméket belföldön zárjegy nélkül értékesít, az önálló raktározást, tárolást végző és a nagykereskedő ilyen terméket vásárol meg, tart készletében és ad el, vagy az egyik fogyasztási adómérték alá besorolt terméket egy másik fogyasztási adómérték alá tartozó termékként hoz forgalomba;

e) terhére a vámhivatal a bérfőzési szeszadó, az általános forgalmi adó, a fogyasztási adó és a vám befizetésének, az állami adóhatóság a jövedéki termékek után az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó adóbevallási, adófizetési kötelezettségének elmulasztását vagy jelentős késedelemmel történő teljesítését,  vagy ezen adóknál - az éves   adófizetési kötelezettség 20 %-át meghaladó - nagyösszegű adóhiányt jogerősen állapít meg és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerint nincs helye az adóbírság mérséklésének, illetve a jogerős jövedéki bírságot a jövedéki alany nem fizeti meg;

f) cégbírósági bejegyzése a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - a jövedéki alanynak felróható okból -nem történik meg;
g) a termelői, termeltetői, az önálló raktározási, tárolási, az export, import és anagykereskedelmi jövedéki tevékenység folytatásához az e törvényben előírt egyéb rendelkezések betartását ismételten elmulasztja;

h) nem teljesítette a 7. § (2) bekezdése szerinti egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségeit.\"

(2) A Jszt. 12. §-a a  következő (3) bekezdéssel egészül ki, illetve a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4), a  (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

\"(3) Vissza kell vonni a jövedéki engedélyt a kiskereskedő jövedéki alany 17. § (1) bekezdése szerinti, azon kiskereskedelmi elárusítóhelyére,

a) amelyben az e § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jövedéki terméket hoznak forgalomba, vagy az ott meghatározottak szerint értékesítik;

b) ahol a 17. § (8) bekezdésében előírt pénztárgépet nem alkalmazzák;

c) amely nem felel meg az e törvényben megjelölt üzletkörű üzlethelyiségnek, vagy ott nem kizárólag az üzletköri besorolásnak megfelelő egyéb termékek értékesítését, szolgáltatások nyújtását végzik;

d) ahol az e törvényben a kiskereskedelemre előírt egyéb rendelkezések betartását ismételten megszegik.\"
 (3) A Jszt. 12. §-a a következő (6), (7) és (8) bekezdésekkel egészül ki:

\"(6) A jövedéki engedély visszavonását elrendelő jogerős határozat ellen előterjesztett keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására  nincs halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztéséről -kérelemre -a bíróság végzéssel határoz.

(7) Ha a területi parancsnokság vagy a jegyző (a továbbiakban: engedélyező hatóság) a korábban jövedéki alany kérelmező jövedéki engedélyét visszavonta, részére a jogerős visszavonás napjától számított 1 éven belül jövedéki engedély nem adható.

(8) Az országos parancsnokság a jövedéki alanyok név és címjegyzékét - a kiskereskedő jövedéki alanyok kivételével -a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában köteles közzétenni és a változásokat (a jövedéki engedélyek visszavonását és az újabbak kiadását) folyamatosan megjelentetni.\"

                            8. §

A Jszt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"13. § Jövedéki tevékenység jövedéki engedély birtokában, a
9. § (4)-(7) bekezdéseiben meghatározott jövedéki biztosíték folyamatos nyújtása,az e törvényben meghatározott egyéb feltételek szerint és a 7. § (2) bekezdésében foglaltak teljesítése mellett folytatható.\"

                            9. §

(1) A Jszt. 14. §-ának (7)-(10) bekezdéseihelyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(7) A termelési, a termeltetési, az önálló raktározási és tárolási tevékenységet végző jövedéki alany a jövedéki terméket kizárólag számlakibocsátás mellett értékesítheti, illetve annak értékesítése és raktárközi forgalma esetén a (6) bekezdés  szerinti szállítási okmány kíséretében szállíthatja ki, tárolhatja át. 
(8) A jövedéki üzemben, valamint a termeltetési tevékenységet végző jövedéki alanynak a telephelyén azt a jövedéki terméket, amely után a fogyasztási adót megfizették, az adózatlantól elkülönítve, külön helyiségben, tárolótartályban kell tárolni. Az elkülönítés alól csak akkor mentesülhet a jövedéki alany, ha a tárolt összes mennyiségen belül az adózott és adózatlan jövedéki termék elkülönítése bizonylatolásra kerül, és könyvei alapján azok mennyisége megállapítható.

(9) A jövedéki alany a jövedéki üzemét kiskereskedelmi elárusítóhelyként nem használhatja, illetve a jövedéki termék termelői készlete terhére kiskereskedelmi tevékenységet nem folytathat, ha arra a 6. §-ban foglaltaknak megfelelő külön kiskereskedelmi elárusítóhelyet és elkülönített kiskereskedelmi készletet nem tud biztosítani.

(10) Jövedéki terméket a jövedéki alany saját kiskereskedelmi elárusítóhelye részére  is a számla tartalmával megegyező bizonylattal adhatja át.\"

(2) A Jszt. 14. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

\"(11) A jövedéki alany a jövedéki terméke előállításához beszerzett és felhasznált közvetlen anyag, jövedéki termék származását, eredetét számlával, import esetén vámokmánnyal, saját termelés esetén az Szt.előírásainak megfelelő belső bizonylattal köteles igazolni, bizonylatolni.\"

                          10. §


A Jszt. 16. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Jövedéki termék - a bérfőzetett pálinka és borpárlat kivételével -  kizárólag jövedéki alanytól szerezhető be. A jövedéki termék beszerzését és értékesítését számlával, kiszállítását árukísérő jegyzékkel,  nem adóalanytól történő beszerzés esetén az Szt. előírásainak megfelelő belső bizonylattal kell bizonylatolni. 
(5) A nagykereskedő a raktárhelyiségét, illetve tárolótartálya telephelyét kiskereskedelmi elárusítóhelyként nem használhatja, illetve a jövedéki termék nagykereskedelmi készlete terhére kiskereskedelmi tevékenységet nem folytathat, ha arra a 6. §-ban foglaltaknak megfelelő külön kiskereskedelmi elárusítóhelyet és elkülönített kiskereskedelmi készletet nem tud biztosítani.\"


                           11. §

A Jszt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"17. § (1) A kiskereskedő jövedéki terméket - a bérfőzetett pálinka és borpárlat kivételével - kizárólag jövedéki alanytól szerezhet  be, és az e törvényben megjelölt üzletkörben, illetve ezen belül

a) motorbenzint,  gázolajat és tüzelőolajat üzemanyagtöltő állomáson, kiskereskedelmi tárolótelepen, illetve háztartási tüzelőolajat önálló háztartási tüzelőolaj eladóhelyen vagy tüzelőanyagtelephelyen,
   b) egyéb jövedéki terméket csak üzlethelyiségben,

c) cigarettát automatán át is (automata üzlet)

értékesíthet.

(2) Az(1) bekezdés b) pontja szerinti üzlethelyiség csak egyféle, az e törvényben megjelölt üzletkörű üzlethelyiségként működtethető. Az üzlethelyiségben a jövedéki termék mellett kizárólag az üzletköri besorolásnak megfelelő egyéb termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása folytatható, ideértve a vendéglátóipari tevékenység és szálláshelyszolgáltatás esetén a külön jogszabályban megengedett vendéglátáson kívüli szolgáltatási tevékenységek kiegészítő jellegű végzését is.

(3) A kiskereskedő az elárusítóhelye jövedéki termékkészletének részét képező jövedéki termékét a saját üzemeltetésű mozgóboltján keresztül is értékesítheti.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásában mozgóboltnak az a forgalmi rendszámmal ellátott közúti gépjármű minősül, amely

a) tüzelőolaj értékesítése esetén a vevőnek a felhasználás helyszínén történő kiszolgálását végzi, továbbá olyan tartállyal van összeszerelve (tankautó), amely az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített, ólomzárral ellátott mérőműszeren (átfolyásmérőn), kiszolgálótömlőn és pillanatelzárón keresztül méri ki a terméket;

b) dohánygyártmány, szesz és szeszesital, sör, kávé és fűszerpaprika-őrlemény értékesítése esetén a kis-és tanyatelepülések ellátására rendszeresen nyitvatartó kiskereskedelmi üzlethelyiségként üzemel, illetve olyan szilárd alapanyagú térelemekkel körülhatárolt, zárt légtérrel rendelkező tehergépjármű (autóbusz), amelyben a terméket eladótérben vagy utcán át szolgálják ki.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott kiskereskedő az elárusítóhelye szerint illetékes vámhivatalnak - a mozgóboltján keresztül történő jövedéki termékértékesítése megkezdését megelőzően 6 munkanappal - köteles a jövedéki engedélyét bemutatni, továbbá a mozgóboltként működő közúti gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, az ellátott települések, értékesítési megállóhelyek megnevezését, azok megközelítésének útvonalát, valamint a településenként, megállóhelyenként előre meghatározott nyitvatartási időt írásban közölni. A mozgóboltot piacokon, vásárokon és különböző alkalmi rendezvényeken tilos üzemeltetni.

(6) A kiskereskedő az általa forgalmazott, a készletében, a birtokában tartott jövedéki termék származását (eredetét) számlával, származási bizonyítvánnyal vagy más módon (szállítólevél, az Szt. előírásainak megfelelő belső bizonylat) igazolni köteles. 
(7) A kiskereskedő egy tételben

a) a 67. § (2) bekezdése 1.-8. pontjában megjelölt jövedéki termékekből az ott meghatározott mennyiséget,

b) motorbenzinből és gázolajból 800 litert, tüzelőolajból 3500 litert

meghaladó mennyiséget csak számla kibocsátásával értékesíthet, és a számlán a következő jelzést köteles feltüntetni: \"Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas\".
(8) A kiskereskedő az (1) bekezdés b) pontja szerinti üzlethelyiségben - ideértve a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott mozgóboltot is - a vonatkozó jogszabályban előírt pénztárgépet köteles alkalmazni.

(9) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott helyet, helyiséget a kiskereskedő termelési és nagykereskedelmi tevékenység folytatására nem használhatja, a kiskereskedelmi készlet terhére nagykereskedelmi tevékenységet nem folytathat.\"

12. §

(1) A Jszt. a 17. §-a  után a következő  IV/A Fejezettel és címmel egészül ki:

                       \"IV/A. Fejezet

     A jövedéki termékek számbavétele, nyilvántartása,
    elszámoltatása, a jövedéki biztosíték meghatározása\"

(2) A Jszt. a következő 17/A. §-sal egészül ki:

\"17/A. §(1) A 14-16. §-okban meghatározott, valamint a termeltetési jövedéki tevékenységet folytató jövedéki alany köteles folyamatosan, az 1-8. számú mellékletek szerinti tartalommal telephelyenként és összesítve, a vámhivatal által elfogadott és hitelesített nyomtatványon (űrlapon) jövedéki nyilvántartást vezetni, azt az elszámolási időszak végén összegezni és lezárni. A nyilvántartásba vett adatokat bizonylattal kell igazolni, alátámasztani.

(2) A termelő jövedéki alany a jövedéki termék gyártott mennyiségét naponta köteles számbavenni és a nyilvántartásba bevezetni.
(3) A jövedéki termék önálló raktározását, tárolását és a termeltetési tevékenységet végző jövedéki alany az 1-5/B. számú mellékletek részét képező forgalmi számadást köteles készíteni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott jövedéki alany az elszámolási időszakonként lezárt jövedéki nyilvántartása alapján a jövedéki termék   készletváltozásáról az 1-5/B. számú mellékletek forgalmi számadásai szerinti tartalommal havonta elszámolást köteles a vámhivatalhoz benyújtani, az alábbi termékbontásban és mennyiségi egységben:

a) mesterségesen fermentált dohány, mennyiségi egysége: kilogramm;

b) fogyasztási dohány, mennyiségi egysége: kilogramm;

c) szivar, cigaretta, mennyiségi egysége: 1000 darab;

d) etilalkohol, nyersszesz, finomított szesz, víztelenített szesz, a 3. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott pálinka, a 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott borpárlat, mennyiségi egysége: hektoliterfok;

e) rum, pálinka, likőr, fogyasztási borpárlat, kevert ital, egyéb szeszes ital, mennyiségi egysége: hektoliterfok;

f) a szűretlen (főzött) és szűrt (fejtett) sör, ezen belül hordós, palackos, tank, dobozos kiszerelésű, mennyiségi egysége: hektoliter;

 g) nyerskávé, pörköltkávé, valódi kávékivonat, mennyiségi egysége: kilogramm;

   h) fűszerpaprika-őrlemény, mennyiségi egysége:kilogramm;

i) motorbenzin, gázolaj, tüzelőolaj, mennyiségi egysége: liter;

j) pentán, hexán, stabilgazolin, orsóolaj, egyéb benzin, petróleum, paraffinos és paraffinmentes párlat, aromás szénhidrogén,  mennyiségi egysége: liter;

   k)fűtőolaj, cseppfolyósított butángáz és propán-bután gázkeverék, cseppfolyósított földgáz, mennyiségi egysége: kilogramm.

(5) A (4) bekezdés szerinti elszámolást az elszámolási időszakot követő hónap első tíz munkanapján belül kell benyújtani. Az elszámolási időszak kezdő és befejező napja a naptári hónap első, illetve utolsó napjával egyezik meg.

(6) A jövedéki alany - a vámhivatal előzetes egyetértése és jóváhagyása esetén - mentesülhet az (1)-(3) bekezdés szerinti külön nyilvántartás vezetése alól, ha bizonylati rendjét,
hagyományos vagy számítógépes nyilvántartását úgy alakítja ki, hogy annak alapján az előírt számbavétel teljesül,s az adatok üzemrészenként, telephelyenként a jövedéki ellenőrzéshez bármikor rendelkezésre állnak.

(7) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásra kötelezett jövedéki alany a belföldön értékesített jövedéki termékről (fermentált dohány, dohánygyártmány, szesz, szeszes ital, sör, kávé, fűszerpaprika-őrlemény, kőolajtermék, egyéb kőolajszármazék bontásban) vevőnként

a) az értékesített termék megnevezését, számla szerinti értékét, a számla számát,

b) a vevő nevét, székhelye (telephelye) címét, adóigazgatási azonosítószámát és - jövedéki alany vevő esetén - jövedéki engedélye számát,
c) a vásárlás időpontját

tartalmazó külön vevőnyilvántartást is köteles vezetni, és az értékesített termék értékét az elszámolási időszak végén összesíteni.

(8) A vevőnyilvántartás vezetésekor az üzleti titok és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell eljárni,és azt kizárólag a vámhivatalnak és az állami adóhatóságnak lehet, illetve - felkérésre - kell rendelkezésre bocsátani.

(9) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott jövedéki alany a jövedéki termék készletéről - a vámhivatal negyedévenkénti és éves, továbbá a váratlan, előre be nem jelentett ellenőrzési célú készletfelvételének megkezdésekor - készletbevallást köteles adni.

(10) A jövedéki alany a jövedéki termék importálása esetén a külön jogszabályban meghatározott fizetési módokban - kivéve a bankkártyát és a készpénzfizetést - állapodhat meg.\"

(3) A Jszt. a következő 17/B.§-sal egészül ki:

\"17/B. §(1) A termelő jövedéki alany (a továbbiakban: termelő) és a termelési tevékenységet folytató importáló (a továbbiakban: importáló) a FAT rendelkezései szerinti jövedéki terméket az ott meghatározott célra és feltételek mellett a fogyasztási adó megfizetése nélkül (a továbbiakban: adózatlan jövedéki termék) értékesítheti, illetve importálhatja.

(2) A termelő és az importáló csak akkor jogosult az adózatlan jövedéki termék értékesítésére vagy importálására, illetve a termelési, a termeltetési tevékenységet folytató vevő (a továbbiakban: vevő) a beszerzésére, ha a FAT és az e § (3)-(18) bekezdése rendelkezéseit betartja.
(3) A termelő (1) bekezdés szerinti belföldi termékértékesítése akkor minősül teljesítettnek, ha az  adózatlan jövedéki terméket a 14. § (6) bekezdésében meghatározott szállítási okmánnyal adta át a vevőnek, és a vevő vagy megbízottja e szállítási okmány általa aláírt és cégbélyegzőjével ellátott egy példányának a visszaküldésével az átvételt visszaigazolta.

(4) A vevő és az importáló (a továbbiakban együtt: felhasználó) a vásárlást megelőzően az adózatlan jövedéki termék beszerzéséhez, illetve importálásához  az elsőfokú adóhatóságnak a FAT-ban meghatározott igazolása alapjánaz adó megfizetése alóli mentesítést a vámhivataltól írásban köteles kérni.

(5) Amentesítési kérelemnek tartalmaznia kell

a) a felhasználó nevét, székhelye (telephelye) címét;

b) a beszerzésre, az importálásra kerülő jövedéki termék megnevezését;

c) a jövedéki termék felhasználása helyének (helyeinek) címét;

d) az elsőfokú adóhatóság által kiadott és a mentesítési kérelemhez csatolt (4) bekezdés szerinti adóigazolás számát, kiadásának keltét.

(6) Avámhivatal a mentességet a két példányban benyújtott mentesítési kérelem záradékolásával, érvényességének meghatározásával, a benyújtása napját követő hat munkanapon belül köteles engedélyezni és annak egy példányát a felhasználó részére visszaküldeni. A záradékolt mentesítés az (5) bekezdés d) pontja szerinti adóigazolás keltétől számított 90 napig érvényes.
(7) Vásárláskor a vevő köteles a záradékolt mentesítést a termelőnek, illetve importálás esetén az importáló a vámkezelést végző vámhivatalnak bemutatni és arról másolatot adni.

(8) A (4) bekezdés szerinti mentesítési kérelemhez bejelentést kell csatolni, amely a beszerzett, importált adózatlan jövedéki termék

  a) felhasználásának célját és módját,

b) felhasználásával előállított termékben, termékenként a felhasználási arányszámát, kőolajtermék, egyéb kőolajszármazék előállítása esetén a komponensek, az adalékok megnevezését, mennyiségét

tartalmazza, melynek valós voltát a vámhivatal ellenőrizheti.

(9) A bejelentést a felhasználó az első mentesítési kérelemhez köteles csatolni és a továbbiakban a változásokat haladéktalanul bejelenteni. A jövedéki termék eseti beszerzése, importálása esetén a bejelentést minden egyes mentesítési kérelemhez mellékelni kell.

(10) A bejelentés alapján a vámhivatal a felhasználót nyilvántartásba veszi, illetve az adózatlan jövedéki termék vásárlását és felhasználását ellenőrzi.

(11) A felhasználó köteles lehetővé tenni  a vámhivatal ellenőrzéssel megbízott képviselőjének az üzem- és raktárhelyiségbe történő belépést, az adózatlan jövedéki termékkészlet és az annak felhasználásával előállított termék mennyiségének megállapítását, a gyártási eljárás ellenőrzését.
(12) A felhasználó az adózatlan jövedéki termékről a vámhivatal által elfogadott és hitelesített nyomtatványon (űrlapon) a 9.-9/B. számú mellékletek szerinti nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni és az elszámolási időszak végén összegezni, a zárókészlet mennyiségét megállapítani.  Az elszámolási időszak kezdő és befejező napja a naptári hónap első, illetve utolsó napjával egyezik meg.

(13) Az adózatlan jövedéki termék készletváltozását és az annak felhasználásával előállított termék termelési adatait a felhasználó az Szt. rendelkezéseinek megfelelően köteles alátámasztani, igazolni.

(14) A felhasználó elszámolási időszakonként köteles a (12) bekezdés szerinti nyilvántartást egy példányban a vámhivatal részére, az elszámolási időszakot követő hónap első tíz munkanapján belül megküldeni.

(15) Az adózatlan jövedéki termék felhasználásának a vámhivatal által az üzemben lefolytatott - 57/A. § szerinti -éves elszámoltatásakor a felhasználó a 9/A. és 9/B. számú mellékletnek megfelelő tartalommal éves összesítőt, illetve termékelőállítás esetén ugyancsak a vámhivatal által elfogadott és hitelesített nyomtatványon (űrlapon)a 10. számú melléklet szerinti tartalommal, jövedéki termékenként - azon belül az előállított termékek szerinti bontásban és összegezve - köteles éves kimutatást készíteni és azt a vámhivatal által előre meghatározott időpontig benyújtani.

(16) Az adózatlan jövedéki terméknek a gyártás, tárolás és szállítás során bekövetkezett megsemmisülését a felhasználó haladéktalanul köteles a vámhivatalnak bejelenteni. Az igazolt megsemmisülést az elszámolásnál kell figyelembe venni.

(17) A felhasználó a felhasználás során szennyezetté vált, de tisztítással, regenerálással visszanyert adózatlan jövedéki termék tekintetében is a (11)-(16) bekezdés szerint köteles eljárni.

(18) A felhasználó a terméke előállításához beszerzett, közvetlen anyagként felhasznált jövedéki termék származását, eredetét számlával, import jövedéki termék esetén vámokmánnyal köteles igazolni.\"

(4) A Jszt. a következő 17/C. §-sal egészül ki:

\"17/C. §(1) A 17/B. § (4) bekezdésében meghatározott felhasználó - ha a jövedéki terméket fogyasztási adóval növelt áron szerezte be, de azt a FAT rendelkezései szerint termelési célra, a saját gyártású vagy termeltetett terméke előállításához közvetlen anyagként használja fel, és a jövedéki terméket terhelő fogyasztási adót fizetendő fogyasztási adójából levonja, vagy ennek hiányában az állami adóhatóságtól visszaigényli - az adózatlanná vált jövedéki termékkészletét - a fűszerpaprika-őrlemény kivételével - köteles a vámhivatalnak a 17/B. § (8) bekezdésében foglaltak szerint bejelenteni.

(2) A felhasználó a bejelentést az adózatlan jövedéki termék felhasználásának kezdő napját hat munkanappal megelőzően köteles teljesíteni.

(3) A felhasználónak az (1) bekezdés szerinti adózatlan jövedéki termék felhasználása esetén is a 17/B. § (10)-(18) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia.\"

(5) A Jszt. a következő 17/D. §-sal egészül ki:

\"17/D. § (1) A jövedéki alany a 9. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott jövedéki biztosítékot köteles a nettó fogyasztásiadó-összeg alakulásának megfelelően kiigazítani és a változás szerinti biztosítékot nyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakhoz a jövedéki alany először a jövedéki engedélye kiadása évét, illetve ezt követően a tárgyévet követő év február 28-ig köteles a tárgyévi tényleges nettó fogyasztási adó alapján, a 9. § (5) és(6) bekezdése szerint a jövedéki biztosíték értékét megállapítani.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a jövedéki biztosíték értéke módosul, a számítási adatokat, a módosult jövedéki biztosíték teljesítését igazoló bankgaranciát, vagy a saját ingatlan-tulajdont igazoló iratokat, forgalmi értékbecslést március 31-ig köteles a vámhivatalnak megküldeni.

(4) A saját ingatlan-tulajdonban adott jövedéki biztosíték esetén a jövedéki tevékenység folytatására szóló jogosultság megszűnését (12. §) követően a területi parancsnokságnak az ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törléséről haladéktalanul intézkednie kell.\"

                           13. §

 (1) A Jszt. 22. §-ának f) pontját követő rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

/22. § Dohánygyártmány kiskereskedelmi értékesítése csak  az üzletek működéséről szóló jogszabályban meghatározott

f) kereskedelmi szálláshelyek ( a fizető vendéglátóhely kivételével)/

\" üzletkörbe tartozó kereskedelmi egységben, továbbá üzletköri besorolástól függetlenül az üzemanyagtöltő állomás, a közforgalmú repülőtér, a vasúti-és a hajóállomás területén üzemeltetett üzlethelyiségekben, valamint a 2 ezer főnél kisebb népességszámú településen (lakott helyen) a postai szolgáltatást nyújtó szolgáltató helyiségben megengedett.\"

(2) A Jszt. 22. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a 22. § jelenlegi rendelkezésének számozása (1) bekezdésre  változik:

\"(2) Az a kiskereskedő, amely (aki) dohánygyártmányt közvetlenül a termelőtől szerez be, e beszerzésével a külön jövedéki engedéllyel végezhető nagykereskedelmi jövedéki tevékenység folytatását is megvalósítja.\"

                           14. §

A Jszt. 31. §-a előtti cím helyébe  a következő cím lép: 
\"A bérfőzetett pálinka és borpárlat kiadásának feltételei\"


                           15. §

A Jszt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"38. § (1) Belföldön kizárólag palackozott és - a vámszabadterület, a tranzitterület, továbbá a zártárusítású diplomatabolt kivételével - zárjeggyel ellátott szeszt és szeszes italt lehet fogyasztói forgalomba hozni.

(2) A zárjegy igénylésére, a palackra történő elhelyezésére és elszámolására a 19-20. § és az 51-52. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A szesz és a szeszesitalok kiskereskedelmi forgalmazása csak az üzletek működéséről szóló jogszabályban meghatározott

   a) általános áruház,

   b) élelmiszer áruház,

c) élelmiszer szaküzletek közül az édesség, a kávé és a tea szakbolt,a palackozott italok boltja,

   d) élelmiszer jellegű vegyes üzlet,

e) vendéglátóipari üzletek ( a termelő és segédüzem kivételével),

 f) kereskedelmi szálláshelyek ( a fizető vendéglátóhelyek kivételével)

üzletkörbe tartozó kereskedelmi egységben, továbbá üzletköri besorolástól függetlenül az üzemanyagtöltő állomás, a közforgalmú repülőtér, a vasúti- és a hajóállomás területén üzemeltetett üzlethelyiségben megengedett.

(4) A (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott üzletkörben, valamint az üzemanyagtöltő állomás, a közforgalmú repülőtér, a vasúti-és a hajóállomás területén üzemelő és nem a (3) bekezdés e) és f) pontja szerinti üzletkörbe tartozó üzlethelyiségben szesz és szeszes ital kizárólag bontatlan palackban értékesíthető.

(5) A szeszt és szeszes italt a (3) bekezdés e) és f) pontja szerinti üzletkörök, továbbá az üzemanyagtöltő állomás, a közforgalmú repülőtér, a vasúti-és a hajóállomás területén üzemelő vendéglátóipari üzletek és kereskedelmi szálláshelyek raktárhelyiségeiben is bontatlan palackban lehet tárolni, illetve ezek kiszolgálóhelyiségeiben, kiszolgálóhelyenként egyidejűleg választékonként csak egy-egy bontott palackot lehet tartani, palackból lehet szeszt és szeszes italt kimérni.

(6) E § alkalmazásában palackozottnak a két liter űrtartalmat el nem érő göngyölegben forgalmazott szesz és szeszes ital minősül. Reklám, kiállítási célra, különleges ajándék-termékként a (3) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt üzletkörű üzlethelyiségekben történő forgalmazásra a jövedéki alany kérésére, meghatározott mennyiségben, sorszámmal ellátott két liter űrtartalmat elérő vagy meghaladó palack kiszerelését, értékesítését a vámhivatal engedélyezheti.\"


                           16. §

A Jszt. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"39. § (1) A sörgyár és a sörfőzde a gyártáshoz használt üzemi berendezéseket az Országos Mérésügyi Hivatallal hitelesíttetni köteles. Ezek  a nyomótank, a fejtőtank, valamint a sör kimérésére, illetve fejtésére szolgáló hordók és szállítótartályok.\"


                           17. §

A Jszt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"41. § (1) A sör forgalmazásánál -  a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a szesz és a szeszesital forgalmazására a 38. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.\"
                           18. §

A Jszt. 42. §-a (2) bekezdésének d) pontja és az azt követő rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép:

/(2) A kávé kiskereskedelmi forgalmazása csak az - üzletek működéséről szóló jogszabályban meghatározott -/

\"d)  élelmiszer szaküzletek közül a kávé, a tea és az édesség szakbolt

üzletkörbe tartozó kereskedelmi egységben, továbbá üzletköri besorolástól függetlenül az üzemanyagtöltő állomás, a közforgalmú repülőtér, a vasúti- és a hajóállomás területén üzemeltetett üzlethelyiségben, valamint a 2 ezer főnél kisebb népességszámú településen (lakott helyen) a postai szolgáltatást nyújtó szolgáltató helyiségben megengedett.\"


                           19. §

(1) A Jszt. 43. §-a előtti cím helyébe a következő cím lép:

        \"A kőolajtermék és az egyéb kőolajszármazék termelésének, termeltetésének,importjának és exportjának,         nagykereskedelmi forgalmazásának feltételei\"

(2) A Jszt. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"43. § (1) A kőolajtermék és  az egyéb kőolajszármazék jövedéki üzemben termelt, készletezett és értékesített, továbbá a termeltetett, az importált és exportált, valamint a nagykereskedelemben forgalmazott mennyiségét egyaránt - a cseppfolyósított butángáz és propán-bután gázkeverék, a cseppfolyósított földgáz és a fűtőolaj kivételével - kompenzált, 15 °C hőmérsékletre átszámított térfogatban kell meghatározni és nyilvántartásba venni. Az átszámítást a mindenkor érvényes magyar szabvány szerint kell elvégezni.

(2) Adózatlan kőolajtermék és egyéb kőolajszármazék a jövedéki üzemben az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített tárolótartályban tárolható.

(3) A kőolajfeldolgozó üzem a gyártott kőolajtermék és egyéb kőolajszármazék mennyiségének mérésére engedélyezett típusú, az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített mérőberendezést köteles alkalmazni.

(4) A vámhivatal a kőolajfeldolgozó üzem általa meghatározott berendezéseit, mérőműszereit, valamint a  tároló- és szállítóeszközöket hivatalos zárral látja el.

(5) A kőolajtermék és egyéb kőolajszármazék raktárközi forgalma és értékesítése

 a) tartállyal történő (közúti, vasúti) szállítás esetén az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített mérőberendezés, zár (ólomzár),

b) csővezeték-szállítás esetén (ideértve az uszálytöltést is) az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített áramlásmérő vagy - annak hiányában - tartályszintmérés

alkalmazásával történhet. A cseppfolyósított gáz tömegét csővezeték-szállítás esetén számítással kell meghatározni. Ennek módszerét a vámhivatalnak be kell mutatni, és a telephelyen hozzáférhető helyen kell tartani.

(6) Az értékesítés és raktárközi forgalom esetén - az (1) és (5) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - a szállítási okmányon fel kell tüntetni a kőolajtermék és az egyéb kőolajszármazék

   a) megnevezését;

   b) tényleges hőmérsékletét;

c) átadott-átvett mennyiségét környezeti hőmérsékleten mért tényleges térfogatban, illetve vasúti-, közúti- és uszályszállítás esetén a tömegét;

   d) 15 °C hőmérséklethez tartozó sűrűségét;

   e) 15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatát;

   f) szállításának célját (áttárolás, értékesítés);

   g) szállításának rendeltetési helyét (címét, címzettjét);

   h) átadása-átvétele keltét.\"


                           20. §


(1) A Jszt. 45. §-a előtti cím helyébe  akövetkező cím lép:

\"A kőolajtermék kiskereskedelmi forgalmazásának feltételei\"

(2) A Jszt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"48.§ A jövedéki alany gázolajat a vámhivatalhoz történő előzetes - három munkanappal korábbi - bejelentés alapján az üzemanyagtöltő állomáson és  a kiskereskedelmi tárolótelepen kívül is értékesíthet.\"


                           21.§

A Jszt. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"54. § A jövedéki ellenőrzés

 a) a jövedéki alany e törvényben meghatározott jogai gyakorlása és kötelezettsége teljesítésének vizsgálatára,

 b) bárkinek a felderítésére, aki jövedéki terméket engedély nélkül termel, forgalmaz, importál és exportál, üzlethelyiségen kívül árusít, e törvény előírásainak megsértésével vásárol, értékesít,birtokol, szállít, az e törvényben tiltott tevékenységet végez, zárjegyet hamisít vagy jogtalanul tart birtokban, ezeket továbbadja, értékesíti, megvásárolja, felhasználja (a továbbiakban: jogellenes tevékenység),

c) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket beszerző, felhasználó nem jövedéki alany ellenőrzésére és elszámoltatására, illetve

d) a jogsértést elkövetőkkel szemben a jogkövetkezmények érvényesítésére

terjed ki.\"

                           22.§

(1) A Jszt. 55. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"55. § (1) A jövedéki ellenőrzést elsőfokú hatósági jogkörben az a vámhivatal végzi, amelynek illetékességi területén a jövedéki vagy a jogellenes (54. § b) pont) tevékenységet folytatják vagy elkövetik, illetve a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket beszerzik, felhasználják.\"

(2) A Jszt. 55. §-a a következő (3)  bekezdéssel egészül ki:

\"(3) Ha a nem jövedéki alany jogi személyről, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetről és természetes személyről vált ismertté vagy a rendelkezésre álló adatok, a tevékenység folytatásának körülményei alapján feltételezhető, hogy az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes tevékenységet követett el vagy annak elkövetésében közreműködött,  a vámhivatal az ilyen személy járművét is megállíthatja, átvizsgálhatja, beléphet a személy üzemébe, üzlethelyiségébe, raktárába, a jogellenes tevékenység végzésére, elkövetésére használt területre, épületbe és lakóházba (lakásba).\"


                           23.§

A Jszt. 56. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"56. § (1) A (2) bekezdésben megnevezett szervek is kötelesek ellenőrizni, illetve felderíteni az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes tevékenységeket.\"

                            24.§

(1) A Jszt. 57. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(2) A vámhivatal a jövedéki ellenőrzés keretében/

\"d) negyedévenként megállapítja a termelt és készleten lévő jövedéki termék mennyiségét, fajtáját, valamint - ha az a jövedéki ellenőrzéshez szükséges - minőségi jellemzőit, illetve elvégzi az adózatlan jövedéki termék közvetlen anyagként való felhasználásának elszámoltatását az 57/A. § rendelkezéseinek alkalmazásával;\"

(2) A Jszt. 57. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

/(2) A vámhivatal a jövedéki ellenőrzés keretében/

 \"f) a jövedéki alany bejelentése alapján haladéktalanul kivizsgálja a jövedéki terméknek a gyártás, tárolás, szállítás közben bekövetkezett megsemmisülését, a mérőberendezés meghibásodását, jegyzőkönyvben rögzíti az igazoltan megsemmisült jövedéki termék mennyiségét, a mérőberendezés meghibásodásának leírását (időpontját, okát, következményeit).\"

(3) A Jszt. 57. §-a (3) bekezdésének a) pontját megelőző rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglaltak megállapításához a vámhivatal negyedévenként, illetve váratlan, előre be nem jelentett időpontban a jövedéki nyilvántartások alapján elszámolást készít:\"


                            25.§

A Jszt. az57 §.-a után a következő címmel és 57/A. §-sal egészül ki:

       \"Az adózatlan jövedéki termék vásárlásának és                 felhasználásának ellenőrzése

57/A. § (1) A vámhivatal a 17/B. és a 17/C. § szerint beszerzett és felhasznált adózatlan  jövedéki termék közvetlen anyagként történő felhasználásáról a felhasználót éves elszámoltatás keretében tételesen elszámoltatja. Ennek során:

a) a naptári év végén vagy a felhasználóval közösen megállapított időpontban évente készletfelvétellel megállapítja a vásárolt jövedéki termék tényleges mennyiségét;

b) felülvizsgálja a felhasználásról benyújtott elszámolást;

   c) megállapítja a készlettöbbletet vagy hiányt;

d) a hiányt  az igazolt megsemmisüléssel csökkenti;

e) a többletet nyilvántartásba veszi, a d) pont szerint korrigált hiány után kiveti az e törvényben előírt jövedéki bírságot.

(2) A vámhivatal az (1) bekezdésben foglalt éves elszámoltatás mellett év közben is végezhet jövedéki elszámoltatást az 57. § (3) bekezdésében foglaltak szerint. Az év közben végzett ellenőrzések során a megállapított hiányt, illetve jövedéki bírság kivetést az éves elszámolásnál figyelembe kell venni.\"

                           26. §

A Jszt. 59. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A vámhivatal a motorbenzin, a gázolaj és a háztartási tüzelőolaj kiskereskedelmi forgalmazásánál/

\"b) vizsgálja a kiskereskedelmi elárusítóhely tárolótartályába betárolt (beérkezett) és kiszolgált motorbenzin, gázolaj és háztartási tüzelőolaj mennyiségét, elszámolási időszakonként vagy szúrópróbaszerűen elszámolást készít, és megállapítja a készlettöbbletet;\"


                           27.§

A Jszt. 66. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a jelenlegi (3) bekezdés számozása (10), a (4) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:

\"66. § (1) A vámhivatal

   a) a jövedéki ellenőrzés alól elvont termékek után,

b) az adózatlan jövedéki termékek készletében keletkezett készlethiány után,

 c) a kiskereskedelmi elárusítóhely motorbenzin, gázolaj és tüzelőolaj készletében megállapított többlet után, 
d) az a)-c) pontban foglaltakon kívül, az e törvényben és a végrehajtási rendeletekben előírt, az üzemi- és mérőberendezések, tárolóeszközök hitelesítésére, a vevőnyilvántartásra, a termelő jövedéki alany készletbevallására, a mozgóbolt üzemeltetésére, a sör üzlethelyiségen, illetve a gázolaj üzemanyagtöltő állomáson és kiskereskedelmi tárolótelepen kívüli értékesítésére, a mérőberendezés és a hivatalos zár alkalmazására, a denaturálásra előírt rendelkezések megszegése, illetve a jövedéki tevékenység folytatásának szüneteltetésére és újbóli megkezdésére, a jövedéki termék készletváltozására, az adózatlan jövedéki termék beszerzésére és felhasználására, a jövedéki biztosíték módosulására, a jövedéki engedélyben szereplő adatok változásának és a jövedéki tevékenység módosulásának bejelentésére előírt jelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a zárjegy elszámolás késedelmes teljesítése esetén, továbbá

e) a zárjegy  hamisítása, a hamisított, illetve a jogtalanul megszerzett zárjegy  birtokolása, továbbadása, értékesítése, felhasználása esetén

jövedéki bírságot vet ki.

(2) Ha bármely jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy

a) jövedéki terméket jövedéki engedély nélkül hoz nagy-és kiskereskedelmi forgalomba, importál vagy exportál,

 b) olyan jövedéki terméket hoz nagy- és kiskereskedelmi forgalomba, importál és exportál, vagy szállít, amelynek a származását, eredetét nem tudja igazolni,

a vámhivatal az e tevékenységekhez szolgáló helyiséget (a nagy- és kiskereskedelmi elárusítóhelyet, a kereskedelmi, az import, export raktárt és tárolóhelyet) a cselekmény első elkövetése alkalmával 10 napra, a második és minden további elkövetése alkalmával 30 napra lezárja, illetve a szállítóeszközt zár alá veszi.

(3) Ha bármely jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy

a) jövedéki engedély nélkül állít elő jövedéki terméket, vagy a jövedéki alany termelő és termeltető a megtermelt jövedéki terméket az elszámoláshoz nem veszi hiánytalanul nyilvántartásba,

b) termelő, termeltető és importáló zárjegyköteles jövedéki terméket zárjegy nélkül vagy hamis zárjeggyel belföldön értékesít,

c) nagy- és kiskereskedő zárjegyköteles jövedéki terméket zárjegy nélkül vásárol meg, készletez és értékesít, illetve ilyen terméket bizonyíthatóan neki felróható okból hamis zárjeggyel hoz forgalomba,

a vámhivatal az e tevékenységekhez szolgáló helyiséget (a termelő üzemet, telepet, a nagy- és kiskereskedelmi elárusítóhelyet, a termelő, termeltető, importőr, nagy- és kiskereskedő raktárát és tároló helyét) a cselekmény elkövetője elől - az addig folytatott tevékenysége tekintetében - véglegesen lezárja. A rendelkezés a helyiség egyéb irányú használatát, hasznosítását nem érinti.

(4) A vámhivatal a lezárásról - fellebbezésre tekintet nélkül - végrehajtható határozatot hoz. A határozatban a (2) bekezdés szerinti átmeneti lezárás  esetén a zárvatartás első és utolsó napjáról, illetve a (3) bekezdésben foglalt végleges lezárásról rendelkezni kell.

(5) A lezárásnál a romlandó áruk, az élőállatok elszállítására, az egyéb termékek tárolásának, megőrzésének biztosítására a szükséges időt biztosítani kell. Az intézkedésből harmadik személyt ért kárért a cselekmény elkövetője köteles helytállni.

(6) A vámhatóság az átmenetileg lezárt helyiségre, illetve a végleges lezárásig folytatott tevékenységhez használt  termelőeszközökre hivatalos zárat helyez el. Az ideiglenes zárvatartás időtartamát jól láthatóan fel kell tüntetni.

(7) A (2) és (3) bekezdés szerinti lezárást az elkövető lakására, vagy a lakásától műszakilag el nem különített helyiségre, továbbá arra a kiskereskedelmi üzlethelyiségre, amelynek lezárása az üzletkörébe eső termékekből a településen az ellátást megakadályozná, nem lehet alkalmazni. Az ilyen esetekben a 69. § (4) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott összeg ötszörösét elérő, de legalább 200 ezer forint jövedéki bírságot kell kivetni.

(8) A vámhivatal az (1)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása mellett, ha a cselekmény egyben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény rendelkezéseit is megsérti, büntetőeljárást kezdeményez.

(9) A jövedéki bírság kivetése, a (2) és (3)  bekezdésben meghatározott lezárás tekintetében a cselekmény elkövetési helye szerint illetékes vámhivatal jogosult intézkedni.\"


                           28. §

A Jszt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"67. § (1) E törvény alkalmazásábanjövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek (a továbbiakban: elvont termék) minősül:

a) bármely termék, amelyet a termelő jövedéki alany a jövedéki terméke előállításához közvetlen anyagként szerzett be, illetve az a jövedéki termék, amelyet a 17/B. és 17/C. §-ban meghatározott nem jövedéki alany felhasználó közvetlen anyagként terméke előállításához szerzett be, és származását, eredetét számlával, vámokmánnyal, az Szt. előírásainak megfelelő belső bizonylattal nem tudja igazolni;

b) az a jövedéki termék, amelyet jövedéki engedély nélkül gyártottak, hoztak forgalomba, importáltak, illetve amelynek a beszerzését, értékesítését  vagyszállítását a jövedéki alany vagy a szállítását végző bármely személy  e törvény rendelkezéseinek megsértésével végzi;

c) az a jövedéki termék, amelynek származását, eredetét forgalomba hozója, szállítója számlával, vámokmánnyal, az Szt. előírásainak megfelelő belső bizonylattal nem tudja igazolni, illetve vásárlója bizonyíthatóan nem járt el kellő körültekintéssel  a termék jogszerű forgalmazásának tisztázása érdekében;

 d) az a jövedéki termék, amelyet üzlethelyiségen kívül, vagy nem az e törvényben meghatározott üzletkörbe tartozó üzlethelyiségben, üzemanyagtöltő állomáson, kiskereskedelmi tárolótelepen, önálló háztartási tüzelőolaj eladóhelyen vagy tüzelőanyag telephelyen hoztak kiskereskedelmi forgalomba, kivéve a 41. § (2) bekezdésében a sörre és a 48. §-ban a gázolajra adott eseti engedéllyel történő értékesítést;

 e) ha a jövedéki terméket export célra adták el, és az exportáló annak teljesítését a 15. § (3) bekezdése szerint a termék kiszállításának megkezdését követő 30 napon belül nem tudja igazolni;

f) az a palackozott szesz és szeszes ital, kávé, fűszerpaprika-őrlemény és  dohánygyártmány, amelyet a termelő, a termeltető és importáló zárjegy nélkül vagy hamis zárjegy alkalmazásával, vagy jogtalanul szerzett zárjeggyel ellátva belföldön értékesít, amelyet a nagy- és kiskereskedő zárjegy nélkül vásárol meg, készletez és értékesít, illetve ilyen terméket bizonyíthatóan neki felróható okból hamis zárjeggyel hoz forgalomba;

g) az a háztartási tüzelőolaj, amelynek a 46. § (1) bekezdésében meghatározott jelzését megváltoztatták;
 h) a cukorcefre és az abból készült szesz és szeszesital;

i) az a szárított és fermentált dohány, amelyet közvetlen fogyasztási célra adtak át, értékesítettek, illetve megvásároltak, birtokban tartanak;

 j) az a fűszerpaprika-féltermék, amelyet közvetlen fogyasztásra adtak át, értékesítettek, illetve vásároltak;

 k)  az az adózatlanul vásárolt, de nem közvetlen anyagként felhasznált (értékesített) jövedéki termék, amely után a fogyasztási adót nem fizették meg;

l) az az adózatlanul értékesített jövedéki termék, amelynek értékesítése a 17/B. § (3) bekezdése szerint - az értékesítést követő 30 nap elteltével - nem minősül teljesítettnek, illetve az a  17/C. § (1) bekezdése szerinti adózatlan jövedéki termék, amelynek felhasználását a 17/C. § szerint nem jelentették be;

m) az a (2) bekezdés szerint kereskedelmi mennyiségűnek minősülő jövedéki termék, amelyet az 55. § (3) bekezdése szerint folytatott jövedéki ellenőrzés  során  a nem jövedéki alanynáltalálnak meg, és annak származását, eredetét, birtokolásának jogszerűségét nem tudják igazolni.

(2) Az (1) bekezdés m) pontjában foglaltak alkalmazásában kereskedelmi mennyiségű jövedéki terméknek

1. cigarettából a 2000 darabot,
 2. szivarból a 200 darabot,
 3. fogyasztási dohányból az 1000 grammot,
 4. szeszből választékonként a3 litert,
 5. szeszes italból választékonként a 3 litert,
 6. sörből az 50 litert,
 7. kávéból az 5 kilogrammot,
 8. fűszerpaprika-őrleményből az5 kilogrammot,
 9. üzemanyagból az üzemeltetett gépjárművek műszakilag in dokolt egy havi szükségletét,
 10. tüzelőolajból a fűtési idényre számított éves szükséglet időarányos részét

meghaladó beszerzett, tárolt, birtokban tartott mennyiség minősül.\"

                           29.§

A Jszt. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"68. § (1) A büntetőeljárásban le nem foglalt,megtalált elvont terméket

 a) a 67. § (1) bekezdése a), k) és l) pontjában meghatározott, továbbá azokban az esetekben, ha a jövedéki alany a jövedéki engedélye szerinti általa gyártott, importált, exportált, nagy- és kiskereskedelmi tevékenysége során forgalmazott jövedéki terméke származását, eredetét nem tudja igazolni, a vámhivatal ezen elvont terméket többletként állapítja meg és a jövedéki alannyal készletre veteti;

b) a 67. § (1) bekezdésében foglalt egyéb - az a) pontba nem tartozó - esetekben az elvont terméket, továbbá a tárgyi bizonyítási eszközt a vámhivatal lefoglalja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint lefoglalt

a) terméket el kell kobozni, az elkobzásról a jövedéki bírságot megállapító határozatban kell rendelkezni;

b) tárgyi bizonyítási eszköz lefoglalását - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - meg kell szüntetni, ha az eljárás érdekében arra már nincs szükség és a jogerős jövedéki bírságot megfizették.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint elkobzott termékek közül

a) a zárjegy nélküli vagy a hamis, illetve a jogellenesen megszerzett zárjeggyel ellátott dohánygyártmányt, szeszt, szeszes italt, kávét és fűszerpaprika-őrleményt a vámhivatal felügyelete mellett meg kell semmisíteni;

b) az a) pontba nem tartozó egyéb elkobzott termékek esetén a vámhivatal intézkedik azoknak az állam javára történő értékesítéséről, illetve eredménytelenség esetén  azt is az a) pont szerint  megsemmisíti;

c) a megsemmisítésre kerülő termékek megsemmisítési, illetve az elkobzott termékek környezeti kártételének meg-szüntetésével felmerülő költségeket a 70. § (1) bekezdése szerinti elkövető a 71. §-ban foglalt eljárás alapján köteles megfizetni.

(4) Ha a hatóság vagy a bíróság a büntetőeljárásban lefoglalt elvont terméknek a visszaadását rendeli el, de az e törvény rendelkezései szerint - egyéb okból - elkobzás alá esik, a vámhivatal az elvont terméket lefoglalja és az e § (2) és (3) bekezdése rendelkezései szerint jár el.

(5) A tárgyi bizonyításieszközként lefoglalt,

 a) a szárított és fermentált dohány feldolgozására alkalmas gépet,  ha azt nem a fermentáló, a dohánygyár használja, tartja birtokában,

b) a szeszgyártásra alkalmas készüléket, amelyet nem a vámhivatal engedélyével és ellenőrzése mellett működtetnek, a 27. § (4) bekezdésében megjelölt kivétellel,

el kell kobozni.\"
                            30.§

(1) A Jszt. 69. §-ának (4)-(7) bekezdéseihelyébe a következő rendelkezések lépnek: 
\"(4) A jövedéki bírság mértéke - az (5)-(8) bekezdésben foglalt eltéréssel -

a) a 67. § (1) bekezdésének b)-g), k) és l) pontjaiban szereplő elvont termékek után az (1) bekezdés szerint meghatározott bírságalapnak

 1. dohánygyártmányoknál a                   140 %-a,
     2. szesznél és szeszes italnál a            160 %-a,
     3. sörnél a                                 110 %-a,
  4. kávénál a                                 60 %-a,
  5. fűszerpaprika-őrleménynél a              100 %-a,
     6. motorbenzinnél, gázolajnál és
        tüzelőolajnál                            120 %-a,

de legalább 20 ezer forint, illetve a 67. § (1) bekezdésének m) pontjában foglalt esetekben az 1.-6. alpontok alapján meghatározott összeg kétszerese, de legalább 100 ezer forint;

   b) cukorcefre után 200 forint literenként;

c) a 67. § (1) bekezdésének i) pontjában foglalt esetekben a szárított és fermentált dohány után 1000 forint kilogrammonként;
 d) a 67. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott esetben a fűszerpaprika-féltermék után 1000 forint kilogrammonként;

 e) az egyéb kőolajszármazékok elvont mennyisége után  a termék fogyasztási adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó termelői értékesítési egységárának 500 %-ával felszorzott összeg, de legalább 100 ezer forint, ahol egységárként az elvont terméknek vagy a használati érték alapján vele azonosítható terméknek a jövedéki ellenőrzés időpontjában leggyakrabban érvényesülő (szokásos) árát kell számításba venni.

(5) Az adózatlan készletekben keletkezett készlethiány, az üzemanyagtöltő állomás motorbenzin, gázolaj, továbbá a kiskereskedelmi elárusítóhelyek tüzelőolaj készletében megállapított készlettöbblet után a jövedéki bírság mértéke az (1) bekezdés szerint meghatározott bírság-alapnak
  1. dohánygyártmányoknál a                   110 %-a,
     2. szesznél és szeszes italnál a            120 %-a,
     3. sörnél a                                  80 %-a,
  4. kávénál az                                50 %-a,
  5. fűszerpaprika-őrleménynél a              100 %-a,
     6. motorbenzinnél, gázolajnál és
       tüzelőolajnál a                           90 %-a,

illetve az egyéb kőolajszármazékoknál a (4) bekezdés e) pontja szerint kiszámított összegnek az 50 %-a.

(6) A 67. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott elvont termék után a vámhivatal

 a) jövedéki alany esetén az elvont termék felhasználásával előállított jövedéki termék egységnyi mennyiségére a (4) bekezdés a) pontja szerint számított bírságnak  ésaz elvont termék mennyiségének a szorzatával,

b) a nem jövedéki alany felhasználó esetén az elvont jövedéki termék mennyiségére a (4) bekezdés a) pontja szerint

meghatározott összeg kétszeresét elérő, de legalább 100 ezer forint jövedéki bírságot vet ki.


(7) A 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben

a) a természetes személy terhére legalább 10 ezer forint és legfeljebb 100 ezer forint;

 b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet terhére legalább 50 ezer forint és legfeljebb 500 ezer forint

jövedéki bírság vethető ki.\"

(2) A Jszt. 69. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

\"(8) A 66. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt esetekben a jövedéki bírság a megtalált hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy darabszámával és díjtételével számított összeg ötszöröse.

(9) Ha az elvont terméket sem a büntető-, sem a jövedéki eljárás során nem lehet lefoglalni, de az elvonás ténye bizonyított, a jövedéki bírság alapját a rendelkezésre álló adatok alapján becsléssel kell megállapítani. A becslési eljárás során az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.\"

                            31.§


A Jszt. 70. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) A jogerős jövedéki bírság sem hivatalból, sem kérelemre nem engedhető el és nem mérsékelhető. Kérelemre a természetes személy részére fizetési halasztást, részletfizetést a területi  parancsnokság engedélyezhet, ha a bírság egyösszegben való megfizetése a személy családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene.\"


                           32.§


A Jszt. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"71. § (1) A vámhivatal az elvont termék mennyisége, értéke után a jövedéki bírság alapját és a fizetendő jövedéki bírság összegét, valamint az elkobzás elrendelését határozattal állapítja meg.\"

                           33. §

A Jszt. 73. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) A tartozást

 a) azon fizetésre kötelezett esetében, amely a jövedéki biztosítékot bankgaranciában teljesítette,

aa) a jövedéki bírságot megállapító jogerős határozat megküldésével a bankgaranciát kiállító pénzintézet számlájának terhére,

ab) a jövedéki bírság bankgaranciával nem fedezett összegére vonatkozóan azonnali beszedési megbízással;

b) az a) pontba nem tartozó fizetésre kötelezett személy esetén,

ba) ha bankszámlával rendelkezik, azonnali beszedési megbízással,

bb) ha nem rendelkezik bankszámlával, a munkabéréből vagy egyéb rendszeres járadékából történő letiltással

kell végrehajtani.\"


                            34.§

A Jszt. 79. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy

   a)az ipari és kereskedelmi, valamint a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben a jövedéki termék termelési, raktározási, mérési, szállítási elszámolható veszteség normáit és többleteit,

b) a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék vámhivatal által történő lefoglalásának, elkobzásának és megsemmisítésének részletes szabályait

rendeletben határozza meg.\"
                           35. §


A Jszt. 3. számú melléklete helyébe az e törvény szerinti 1. számú, a 4. számú melléklete helyébe a 2. számú, a 9. számú melléklete helyébe a 3. számú, a 10. számú melléklete helyébe  a 4. számú melléklet lép, és kiegészül az 5. számú melléklet szerinti 5/B. számú, a 6. számú melléklet szerinti 9/A. számú és a 7.számú melléklet szerinti 9/B. számú melléklettel.


                           36. §

A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"79. § (1) A pénzügyi, vám- és devizaszabálysértési ügyben a tényállás felderítése érdekében az eljáró szerv az elkövetőt és a tanukat kikérdezheti, a bizonyítékul szolgáló vagy elkobzás alá eső tárgyakat lefoglalja, továbbá megfigyelést, valamint könyv-, árukészlet-, helyszín- és helyiségellenőrzést végezhet. A pénzügyi és vámszervek ezen felül - a külön jogszabály szerint - jármű-, csomag- és személyellenőrzést is tarthatnak, az elkövetőt pedig a szabálysértés alapos gyanúja esetén feltartóztathatják és előállíthatják.\"


                           37. §

(1) A FAT 7.§-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az adóalany és az importáló]

\"b) a stabilgazolin, a benzin, kivéve a motorbenzint, a benzol, a toluol, a xilol, az orto-xilol, az aromatol, a petróleum, a gázolaj, kivéve a dízel-motorokhoz való gázolajat, a paraffinos és paraffinmentes párlat\"

/(az a) és b) pont a továbbiakban együtt: jövedéki termék)
belföldi értékesítése, illetve importálása esetén mentesülhet az adó megfizetése alól./

(2) A FAT 7. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(3) A vevő, illetve az importáló akkor kérhet és kaphat mentesítést az adó megfizetése alól, ha/

\"a) a jövedéki terméket közvetlen anyagként a saját előállítású vagy a bérmunkában termeltetett termékéhez, ezen belül a sugárhajtóművek üzemanyagát (55-14-2) kizárólag a sugárhajtású és gázturbina meghajtású harci repülőgép, helikopter, illetve a nemzetközi légiforgalomban résztvevő belföldi és külföldi lajstromjelű sugárhajtású és gázturbina meghajtású repülőgép hajtóanyagaként használják fel;

b) a Jszt-ben meghatározott feltételek szerinti mentesítési kérelmet nyújt be és mentesítést kap, teljesíti a nyilvántartási és elszámolási előírásokat;\"

(3) A FAT 11. § (1) bekezdése f) pontjának fb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/f) az e)pontban foglaltak alkalmazása szempontjából közvetlen anyagfelhasználásnak minősül az is, ha/

 \"fb) az 1. számú melléklet 21. pontja b) alpontjában szereplő petróleumból a sugárhajtóművek üzemanyagát (55-14-2) kizárólag a sugárhajtású és gázturbina meghajtású harci repülőgép, helikopter, illetve a nemzetközi légiforgalomban résztvevő belföldi és külföldi lajstromjelű sugárhajtású és gázturbina meghajtású repülőgép hajtóanyagaként használják fel;\"

38. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésekben foglalt eltéréssel - akihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az a jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy, amely (aki) e törvény hatályba lépése előtt már termelési, termeltetési, önálló raktározási, tárolási, import, export és nagykereskedelmi tevékenység folytatásához jövedéki engedéllyel rendelkezett, a Jszt. 9. §-ának (4)-(11) bekezdéseiben meghatározott feltételek teljesítése, jövedéki engedélyének a területi parancsnokság által történő záradékolása nélkül legfeljebb 1995. december 31-éig folytathatja jövedéki tevékenységét.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott jövedéki alany a Jszt. 10. §-a(2) bekezdésének f) pontja szerinti igazolást legkésőbb 1995. szeptember 30-áig köteles az engedélyező hatósághoz benyújtani, a területi parancsnokság pedig az igazolások alapján a feltételek teljesítésével a jövedéki engedélyt 1995. december 31-éig záradékolni.

(4) Az a jövedéki alany, amelyet (akit) a Jszt. 17/A. §-ának (7) bekezdése vevőnyilvántartás vezetésére kötelez, e vevőnyilvántartást legkésőbb 1995. augusztus  1-jétől köteles folyamatosan vezetni.

(5) Szeszt és szeszesitalt a termelő, a termeltető és az importáló jövedéki alany a Jszt. 38. §-ának (6) bekezdésében meghatározott két liter vagy azt meghaladó űrtartalmú göngyölegben legfeljebb 1995. szeptember 30-áig, a kereskedő legfeljebb 1995. december 31-éig hozhat fogyasztói forgalomba, illetve importálhat.

(6) Az a jövedéki alany, amely (aki) jövedéki tevékenységét nem folyamatosan végzi, illetve olyan tevékenység végzésére is kért és kapott jövedéki engedélyt, amelyet nem végez folyamatosan (a Jszt. 9. §-ának (14) bekezdésében foglaltak szerint), jövedéki engedélyét legkésőbb 1995. június 30-áig köteles az engedélyező hatóságnak visszaadni, illetve módosíttatni.

(7) Az a jövedéki alany, amely (aki) e törvény hatályba lépése előtt már jövedéki engedéllyel rendelkezett, a Jszt. 9. §-a (4) bekezdésének b) pontjában foglalt előírásnak első ízben az 1995. évről készített éves beszámoló során köteles eleget tenni.

(8) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg

a) a Jszt.  15. §-ának (4) és (5) bekezdése, 30. §-ának (2) bekezdése, 32.§-a, 33. §-a, 37. §-ának (2) bekezdése, 41. §-ának (3) bekezdése, 43. §-ának (5) bekezdése, 44. §-a, 57. §-ának (4) bekezdése,59. §-ának (2) bekezdése, 69. §-ának (2) bekezdése,  a 12. számú melléklete,

   b) az Sztv. 113/A. §-a

hatályát veszti.


1. számú melléklet  a ... számú törvényhez

                       \"3. számú melléklet
                 az 1993. éviLVIII. törvényhez


      Az italgyár jövedéki nyilvántartásainak tartalma


 I.Szesz számadás (szesz fajtánként,a 17/A. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti termékbontásban és összegezve)

    1) Szesz fajtája (megnevezés és ITJ szám):

   2) Nyitókészlet az elszámolási időszak elején:

    3) Beszerzések részletezése (időpont, szállító, mennyiség), ezen belül:

     a) adózatlanul beszerzett

     b) adózottan beszerzett, de az adó visszaigénylésével adózatlanná vált

     c) saját előállítású szesz átvétele szeszesital gyártásra

    4) Felhasználások részletezése (időpont, jogcím)

     a) szeszes ital gyártáshoz felhasznált mennyiség (szeszes ital fajtánként részletezve)

b) egyéb adóköteles célra történt felhasználás mennyisége (felhasználási célok részletezésével)

     c) igazoltan megsemmisült, megsemmisített mennyiség

    5) Zárókészlet az elszámolási időszak végén:

II. Italgyártási napló

    a) A gyártás megkezdésének időpontja:

    b) A gyártó tartály száma:

    c) A gyártás száma:

    d) Az alapanyagkéntfelhasznált szesz mennyisége (liter, szeszfok, hektoliterfok):

    e) A gyártott szeszes ital megnevezése (fajtája) és szeszfoka, mennyisége literben és hektoliterfokban:



III. Italforgalmi számadás (italfajtánként)

     1) Nyitókészlet az elszámolási időszak kezdetén:

     2) Bevétel

        a) a termelt szeszes ital fajtája, mennyisége:

        b) importként beszerzett szeszes ital fajtája, mennyisége:

        c) egyéb címen bevételezett szeszes ital fajtája:
      3) Kiadás

        a) értékesített szeszes ital fajtája, mennyisége:

        b) exportként kiszállított szeszes ital fajtája, mennyisége:
    c) igazoltan megsemmisült vagy jövedéki ellenőrzés
       mellett megsemmisített szeszes ital fajtája, mennyisége:

d) a mintavételi szabványban előírt módon vett minta        mennyisége: 
    4) Zárókészlet az elszámolási időszak végén:\"

        2. számú melléklet a .... számútörvényhez

    \"4. számú melléklet az 1993. évi LVIII. törvényhez


A sörgyár és sörfőzde jövedéki nyilvántartásainak tartalma


I. Sörtermelési napló

Szűrt sör termelése

1. Szűrés nyomótankba

  a) kezdő és befejezőidőpont

  b) szűrt sör mennyisége nyomótankban

2. Késztermék fejtése

  a) nyomótankból fejtett: hordós sör mennyisége:
                           tanksör mennyisége:
                           palacksör mennyisége (űrtartalom  szerinti bontásban és összesen-
                           ben):
                           dobozos sör mennyisége (űrtartalom szerinti bontásban és össze-
senben):
  b) tankautóból fejtett: hordós sör mennyisége:
                           palacksör mennyisége (űrtartalom szerinti bontásban és összesen-
                           ben):
                           dobozos sör mennyisége (űrtartalom szerinti bontásban és össze-
senben):
   c) fejtési veszteség:

Szűretlen sör termelése

1. Fejtés

  a) kezdő és befejező időpont

  b) ászoktartályból: fejtőtankba fejtett mennyiség
                   tankautóba fejtett mennyiség

  c) fejtési veszteség


2. Késztermék fejtése

  a) fejtőtankból fejtett: hordós sör mennyisége:
                           tanksör mennyisége:
                           palacksör mennyisége (űrtartalom szerinti bontásban és összesen-
                           ben):
                           dobozos sör mennyisége (űrtartalom szerinti bontásban és össze-
senben):

  b) tankautóból fejtett: hordós sör mennyisége:
                           palacksör mennyisége (űrtartalom szerinti bontásban és összesen-
                           ben):
                           dobozos sör mennyisége (űrtartalom szerinti bontásban és össze-
senben):
   c) fejtési veszteség:

II. Sörforgalmi számadás

(sör fajtánként, a 17/B. § (4) bekezdésének e) pontja szerinti termékbontásban és összegezve)

    1) Nyitókészlet az elszámolási időszak kezdetén

    2) Bevétel

       a) termelt sör fajtája, mennyisége

       b) importként beszerzett sör fajtája, mennyisége

       c) egyéb címen bevételezett sör fajtája, mennyisége

    3) Kiadás

       a) értékesített sör fajtája, mennyisége

       b) exportként kiszállított sör fajtája, mennyisége

       c) egyéb, adóköteles felhasználás mennyisége

       d) igazoltan megsemmisült vagy jövedéki ellenőrzés mellett megsemmisített sör mennyisége

f) a mintavételi szabványban előírt módon vett minta       mennyisége 
    4) Zárókészlet az elszámolási időszak végén\"

3. számú melléklet a ... számú törvényhez


                    \"9. számú melléklet
               az 1993. évi LVIII.törvényhez


  Az adózatlan jövedéki termék beszerzésének és felhasználásának folyamatos nyilvántartása

(Termék fajtánként a 17/A. § (4) bekezdése szerinti termék részletezettséggel és mennyiségi egységben)

1. Adózatlan jövedéki termék megnevezése és mennyiségi egysége

2. Nyitókészlet az elszámolási időszak kezdetén

3. Beszerzések részletezése (időpont, szállító, mennyiség)

4. Felhasználások részletezése (időpont, jogcím)

   a) közvetlen anyagként, saját előállítású termékhez (termékekhez), termékenkénti részletezésben és összesenben

   b) egyéb, adóköteles felhasználás

   c) igazoltanmegsemmisült, megsemmisített

5. Zárókészlet az elszámolási időszak végén\"


4. számú melléklet a ... számú törvényhez


                   \"10. számú melléklet
               az 1993. évi LVIII.törvényhez
      Az adózatlan jövedéki termék felhasználásának éves szintű kimutatása

                       Időszak:.....év


1. A felhasználó neve, telephelye, vámhivatali nyilvántartási száma, a nyilvántartó vámhivatal székhelye

2. Adózatlan jövedéki termék megnevezése és mennyiségi egysége

3. Közvetlen anyagként, saját előállítású termékhez történt felhasználás elszámolása (előállított termékenként részletezve és összegezve)

a) az előállított termék megnevezése és ITJ száma

   b) az előállított termék mennyisége

c) a bejelentett felhasználási arányszám, kőolajtermékeknél a komponensek, az adalékok mennyisége

d) az arányszám a komponensek, az adalékok mennyisége szerint felhasználható jövedéki termék mennyisége

   e)a termék előállítására ténylegesen felhasznált jövedéki termék mennyisége (egyezően a 9.sz. melléklet szerinti nyilvántartásban elszámolt havi felhasználás éves szintre összegzett adatával)

   f) túllépés vagy megtakarítás

4) Nem termékelőállításhoz  történt, adóköteles felhasználás mennyisége

5) A kimutatás elkészítésének ideje, cégszerű aláírás\"

5. számú melléklet a ... számú törvényhez


                   \"5/B.számú melléklet
               az 1993. évi LVIII.törvényhez


       A kávéüzem jövedéki nyilvántartásának tartalma


Termékforgalmi számadás

1. Nyitókészlet elszámolási időszak elején

2. Bevétel

   a) az előállított termék mennyisége

   b) importként beszerzett termék mennyisége

   c) egyéb címen történő beszerzés, betárolás

3. Kiadás

   a) belföldi értékesítés mennyisége

   b) saját felhasználás mennyisége

   c) exportként kiszállított mennyiség

   d) igazoltan megsemmisült mennyiség

   e) a mintavételi szabványban előírt módon vett minta mennyisége

4. Zárókészlet az elszámolási időszak végén\"

             6. számú melléklet a .... számú törvényhez

                   \"9/A.számú melléklet
               az 1993. évi LVIII.törvényhez


            Az adózatlan sugárhajtómű üzemanyag beszerzésének és felhasználásának folyamatos                       nyilvántartása 

                          (mennyiségi egység:hektoliter, 15 °C hőmérsékleten)

1) Nyitókészlet az elszámolási időszakkezdetén:

2) A beszerzés részletezése (időpont, szállító, mennyiség):

3) A felhasználás részletezése (jogcím,időpont):

a) sugárhajtású, gázturbinás gépek üzemanyagaként:

- belföldi lajstromjelű légijármű üzemeltetésére:

- külföldi lajstromjelű légijármű üzemeltetése: 
   b) egyéb saját, adóköteles felhasználás:

   c) adóköteles értékesítés:

4) Zárókészlet az elszámolási időszakvégén\"

               7. számú melléklet a ..... számú törvényhez

                   \"9/B.számú melléklet
               az 1993. évi LVIII.törvényhez


                  Az adózatlan tüzelőolaj beszerzésének ésfelhasználásának folyamatos                       nyilvántartása 

                          (mennyiségi egység:hektoliter, 15 ° C hőmérsékleten)

1) Nyitókészlet az elszámolási időszakkezdetén:

2) A beszerzés részletezése (időpont, szállító, mennyiség):

3) A felhasználás részletezése (jogcím,időpont):

a) elektromos áram termeléséhez:

   b) egyéb saját, adóköteles felhasználás:

   c) adóköteles értékesítés:

4) Zárókészlet az elszámolási időszakvégén\"


                    Általános indokolás


1993. július 1-én  lépett hatályba a magas adótartalmú, ezért az adócsalásoknak fokozottan kitett jövedéki termékek termelési, forgalmazási feltételeit előíró,a jövedéki ellenőrzést és szankcionálást kialakító új szabályozás, a jövedéki törvény. Hatásaként elindult egy kedvező irányú változás, a jövedéki piac szereplőinek nagyobb része szabályozott keretek és ellenőrzések mellett működik, a visszaélések bizonyos mértékben visszaszorultak. Az adómegkerülésre irányuló törekvések azonban nem szűntek meg, sőt új utakat keresnek, s a feketegazdaság aktivitása sem csökkent érezhetően.

A vártnál kisebb eredmények alapvetően két okra vezethetők vissza. Az egyik ok a jövedéki ellenőrzés gyakorlatban való funkcionálásának hiányosságaiban, nem kellő hatásfokában jelölhető meg. A másik ok viszont abban keresendő, hogy a jövedéki tevékenységek folytatásához kialakított feltételrendszer, a hatályos előírások és szabályok nem bizonyultak elégségesnek a kitűzött célok elérésében.

Szükség van tehát a szabályozás változtatására, elsődlegesen a szigorítására,  amely korrigálja a gyakorlati végrehajtás során felszínre került gyenge pontokat, illetve a jövedéki ellenőrzés feladatának hatékonyabb ellátásához, ezen belül a feketegazdaság elleni küzdelemhez, a feketegazdaság visszaszorításához a jogi szabályozás oldaláról jobb feltételeket teremt, a szankciók szigorításával erősíti azok preventív hatását. 
A Javaslatban megfogalmazott módosítások, új szigorító rendelkezések végső soron az adóbevételek növelésére irányulnak. Az adóbevételekre gyakorolt pozitív hatásuk a jelen körülmények között kieső adók nagyságrendjével összefüggésben ítélhető meg.

A feketegazdaság (beleértve a legalizált, de a különböző manipulációkkal az adókat megrövidítő vállalkozások ilyen irányú tevékenységét is) a jövedéki piacon számottevő részesedéssel bír. Jelenléte jövedéki termékenként eltérő, legjelentősebb a dohány, a szesz,  szeszesital és a kőolajtermékek esetében. Ezen belül amíg a dohánytermékeknél inkább  a feketekereskedelem a neuralgikus pont, addig a szesznél, szeszesitaloknál és a kőolajszármazékoknál igen számottevő az illegális gyártás, előállítás is.

A legális (adózott) értékesítés rendelkezésre álló többéves adatsora, illetve a végrehajtott adóemelések és a ténylegesen realizált adóbevételek összevetése alapján a feketepiaci részarány a dohánygyártmányoknál legalább 15-20 %-ra, a szesz, szeszesitaloknál 20 %-ot meghaladóra becsülhető, a kieső áfa és fogyasztási adó bevétel pedig a dohánygyártmányoknál legalább 8-10 milliárd, a szesznél, szeszesitaloknál 6-8 milliárd forintra tehető. A kőolajszármazékokkal kapcsolatos visszaélések ennél is nagyobb veszteséget okoznak, itt szerényebb becslések szerint is mintegy 20-30 milliárd forint adókiesés valószínűsíthető. Eszerint összességében legalább 30-50 milliárd forint adóról van szó. (Vannak olyan becslések is, amelyek ezt meghaladó nagyságrendet számszerűsítenek.)

A jövedéki szabályozás hatékonyabb funkcionálásával - amelyhez  a törvényjavaslat szerinti módosítások jobb feltételeket teremtenek - ezen kieső adóbevételek egyrésze megfoghatóvá válik, a költségvetés adóbevételei több milliárd forintos nagyságrendben - adóemelés nélkül - növekedhetnek.
A jövedéki alanyok számára a Javaslatban szereplő módosítások  közül a jövedéki biztosíték  bevezetése bizonyos költség terhelést jelent. A bankgarancia formájában adható jövedéki biztosíték a \"drágább\" megoldás, ezért alternatívaként a Javaslat tartalmazza az ingatlan tulajdonban nyújtható jövedéki biztosíték lehetőségét is. A jövedéki alanyokat érintő költségterhelést ugyanakkor a Javaslat maximálja azáltal, hogy 200 millió forintban határozza meg a jövedéki biztosíték felső határát a termelők esetében.

A jövedéki biztosíték bevezetésével az érintett szakmák egyetértettek,  vállalják a többletköltségeket, amelyek a hatékonyabb jövedéki szabályozás eredményeként várható piactisztítással, a rendezettebb, versenysemleges piaci viszonyok kialakításával megtérülhetnek számukra.

A Javaslat szerinti rendelkezések összhangban vannak a jövedéki termékek gyártását, forgalmazását szabályozó európai-unióbeli megoldásokkal. Az Európai Unió országaiban általánosan alkalmazott a jövedéki termékek esetében a jövedéki biztosíték rendszere, s a nyújtható, illetve elfogadható biztosíték formái is hasonlóak a Javaslatban szereplőkhöz. Az adózatlan jövedéki termékek forgalma, felhasználása esetén bevezetésre kerülő szigorú elszámoltatás, az ahhoz szükséges adminisztrációs előírások és jelentési kötelezettségek ugyancsak jelen vannak az európai-unióbeli vonatkozó szabályozásokban is.

                     Részletes indoklás

                      az 1-2.§-okhoz

A Javaslat pontosítja a törvény tárgyi és személyi hatályát.

A termeléstől elkülönülőjövedéki tevékenységnek minősíti a Javaslat a jövedéki terméknek termeltetéssel történő előállítását, annak érdekében, hogy  a termeltetés révén előállított termék útja jobban nyomonkövethető, ellenőrizhetőbb legyen.

A jövedéki ellenőrzés hatálya alá tartozó tevékenységek között jelöli meg a Javaslat a zárjegy hamisítását, illetve - az egyértelműbb jogalkalmazás céljából -a jövedéki termékek beazonosításához bekerülnek a törvénybe a KSH Ipari Termékek Jegyzékében meghatározott ITJ számok is.

A Javaslat személyi hatályra vonatkozó módosítása a nem jövedéki alanyok törvény hatálya alá tartozásának pontosítását szolgálja.

                         a 3. §-hoz

A törvényben szereplő fogalmak közül néhány fogalom pontosított, illetve árnyaltabb - a gyakorlati jogalkalmazást segítő  - újrafogalmazására kerül sor.  A törvény hatályba lépése óta szerzett tapasztalatok alapján szükségesnek bizonyult az is, hogy a Javaslat határozza meg a törvényben használt \"forgalomba hozatal\" fogalmat. Emellett a Javaslat szerinti módosításokhoz kapcsolódóan néhány új fogalommeghatározást indokolt bevezetni.
                         a 4. §-hoz

A Javaslat szigorítja a jövedéki engedély megszerzéséhez támasztott követelményeket. A jövedéki tevékenységek esetében - kivéve a kiskereskedelmi tevékenységet - bevezeti a jövedéki biztosíték - bankgarancia vagy per- és tehermentes ingatlantulajdon formájában történő - nyújtásának a feltételét. Ez egyrészt a jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki termékek után kivetésre kerülő jövedéki bírság fedezetéül hivatott szolgálni, másrészt előzetes szűrőt jelenthet, az eseti, az egy-egy \"nagy üzletre\" alakult vállalkozások kizárásának lehet az eszköze.

A nagykereskedelmi tevékenység,az önálló raktározási, tárolási, a saját számlás import végzésének további feltételeként a Javaslat szerint előírásra kerül a meghatározott alapterületű raktárhelyiséggel, illetve űrtartalmú tárolótartállyal való rendelkezés követelménye is, amely ugyancsak a jövedéki alanyok megszűrése, azon belül a jövedéki nagykereskedők szakmailag sem indokolt széles körének (pl. az 1200 dohánynagykereskedő) szűkítése, s ezen keresztül az ellenőrizhetőség feltételeinek a javítása érdekében szükséges.

A jövedéki visszaélésekkel leginkább érintett területeken, a kőolajtermékekkel, kőolajszármazékokkal végzett jövedéki tevékenységek esetében további szigorító feltételként jelenik meg az auditált mérleg előírása is.

További új rendelkezés, hogy csak a folyamatos, legalább hat hónapon át megszakítás nélkül végzett jövedéki tevékenységre kérhető és adható jövedéki engedély. Az intézkedés célja, hogy az alkalmi, nem folyamatos tevékenységre alakult vállalkozásokat kizárja a jövedéki alanyok köréből, s az ellenőrizendő alanyok számának csökkenése révén a jövedéki ellenőrzés feltételeit javítsa.
                      az 5-6. §-okhoz

A Javaslat  a jövedéki engedély megszerzéséhez szükséges új feltételekhez kapcsolódóan előírja az azok teljesítését igazoló iratok, bizonylatok csatolását, illetve elrendeli  az önálló raktározási és tárolási, a saját számlás importot bonyolító, valamint a nagykereskedő raktárhelyiségének, tárolótartályának előzetes, jövedéki szempontú vizsgálatát, minősítését, illetve a helyszíni szemle tartását.

                         a 7. §-hoz

Annak érdekében, hogy a jövedéki alanyok számára a törvény rendelkezéseinek betartása az eddigieknél nagyobb súllyal bírjon, a Javaslat megszigorítja a jövedéki engedély visszavonásának szabályait. Kibővül az engedély visszavonásával járó esetek köre, a jövedéki szempontból legfontosabb szabályok megsértése esetében pedig már az első alkalommal visszavonásra kerül az engedély, s az eddigi hat hónap helyett egy éven belül újabb engedély nem adható ki.

A Javaslat pontosítja, hogy a kiskereskedő jövedéki alanynál mely rendelkezések megsértése esetén kerül sor az üzlethelyiség engedélyének visszavonására.

A jövedéki alanyok tájékoztatása céljából - a törvényben előírt rendelkezések betarthatóságának elősegítése érdeké-ben - a Javaslat előírja (a kiskereskedők kivételével) a jövedéki alanyok listájának, a bekövetkezett változásoknak a folyamatos közzétételét  a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában, a Pénzügyi Közlönyben.

                         a 8. §-hoz

A Javaslat szerint a jövedéki biztosítékot nemcsak a jövedéki engedély megadásánál kell felmutatni, hanem annak nyújtásáról a jövedéki tevékenység folytatása során folyamatosan gondoskodni kell, mivel a jövedéki biztosíték csak ily módon töltheti be funkcióját.

A Javaslat a jövedéki tevékenység jogszerű végzéséhez a más jogszabályokban előírt egyéb engedélyek meglétét, illetve a nyilvántartásba vételre vonatkozó előírások teljesítését is követelményként írja elő. Amennyiben a jövedéki ellenőrzés a tevékenység folytatása során e téren hiányosságot tár fel, az az engedély visszavonásával jár (lásd 7. §). E szigorítás a jövedéki tevékenységet érintő egyéb hatósági rendelkezések betartatását, azok érvényrejuttatását szolgálja, vagyis  a minden tekintetben jogszerű működést kívánja megteremteni a jövedéki területen.

                      a 9-10. §-okhoz

A jövedéki termékek termelése és nagykereskedelme folytatásának általános szabályai  közül a jövedéki nyilvántartások vezetésére vonatkozó rendelkezések új jogszabályhelyre kerültek átszerkesztésre, illetve pontosításra. E §-okban a Javaslat a jövedéki termékek mozgásának, a termelő általi értékesítésének, a nagykereskedők általi beszerzésének és továbbadásának eddigi szabályait egészíti ki abból a célból, hogy a jövedéki termékek útja jobban nyomonkövethetővé váljon a megkövetelt bizonylatolás által. Az egyértelmű szabályozás érdekében meghatározza továbbá a termelő és a nagykereskedő által végezhető kiskereskedelmi tevékenység feltételeit.

                        a  11. §-hoz

A Javaslat a kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket pontosítja az egyértelműbb jogalkalmazás érdekében. Így az eddigieknél részletesebben határozza meg a mozgóboltként üzemeltethető gépjármű fogalmát, egyértelműsíti, hogy a mozgóbolt csak a kis- és a tanyatelepülések ellátása céljából üzemeltethető, piacokon, vásárokon nem működtethető.

A Javaslat a kiskereskedelmi tevékenységet a fogyasztók, a végső felhasználók részére történő értékesítésként definiálja (3. §), vagyis kizárja a kiskereskedelemben a továbbforgalmazási célra történő értékesítést. A kiskereskedelem ugyanakkor bármilyen nagytételű vásárlás esetén is bizonylatolhatja értékesítését nyugtaadással. A nyugta viszont anonimitást biztosít annak a vevőnek is, aki továbbforgalmazási célból nagytételben vásárol. A nyugtás beszerzést könnyen el lehet titkolni, a forgalmat és az adófizetési kötelezettséget a ténylegesnél alacsonyabb szinten lehet megállapítani.

Ezért a Javaslat egyrészt bizonyos tételnagyságú értékesítés felett kötelezi a kiskereskedőt, hogy számlát állítson ki, tegye láthatóvá vevőjét, vagyis az ilyen esetekben kizárja a nyugtaadást. Másrészt rendelkezik arról, hogy a kiskereskedelmi számla ne legyen alkalmas az ott vásárolt áru továbbforgalmazása esetén a jövedéki termék származásának igazolására. E két rendelkezés azt kívánja elérni, hogy kiskereskedelmi jövedéki engedéllyel valóban csak a törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység legyen folytatható, s bújtatott nagykereskedelmi tevékenység ne.


                        a 12. §-hoz

A Javaslat a jövedéki termékek számbavételére, nyilvántartására, elszámolására vonatkozó szabályokat, illetve azok szigorítását egy új fejezetben foglalja össze.

A változtatások célja, hogy a jövedéki ellenőrzés folytatásához jobb feltételeket teremtsenek.Ennek érdekében a Javaslat pontosítja a jövedéki nyilvántartás vezetésének módját, előírja a termelő jövedéki alanyok számára a havi adatszolgáltatási kötelezettséget a jövedéki termékek termeléséről, forgalmáról, készletéről,továbbá a jelenlegi szabályozásnál részletesebben határozza meg a folyamatosan vezetendő vevőnyilvántartás tartalmát.

Az adózatlanul értékesíthető, illetve beszerezhető jövedéki termékek köre 1995. január 1-jével - a fogyasztási adót szabályozó törvény módosításával - jelentősen kibővült, összefüggésben azzal, hogy a fogyasztási adó alá vont kőolajszármazékok nagyobb hányada alapanyagként kerül felhasználásra és ezért mentesíteni kellett az adóteher alól. Ugyanakkor az adó megfizetése nélküli hozzájutás lehetősége e termékeknél rendkívül nagy csábítást jelent a visszaélésekre. Ezért a Javaslat pontosan meghatározza, hogy milyen eljárás szerint adható mentesítés az adó megfizetése alól. Emellett -zárt, visszacsatolt rendszer kialakításával - szigorú elszámolást vezet be az adózatlan termékekre, s azt nemcsak az adózatlanul beszerzett, hanem az adó utólagos visszaigénylésével adózatlanná váló jövedéki termékek felhasználása esetén is érvényesíti.

A jövedéki alanynak a jövedéki biztosítékkal a folyamatos működés során is rendelkeznie kell. Tekintettel arra, hogy a termelő jövedéki alany jövedéki biztosítéka a tárgyévet megelőző év tényleges nettó fogyasztási adójához igazodik, a Javaslat rendelkezik a jövedéki biztosíték aktualizálásához szükséges eljárásról. Előírja továbbá, hogy a jövedéki tevékenység megszüntetését követően, az ingatlanban nyújtott jövedéki biztosíték esetén a területi parancsnokság haladéktalanul köteles intézkedni az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének a törléséről.
                        a 13. §-hoz

A Javaslat a kialakult gyakorlat alapján, az életszerű szabályozás érdekében lehetővé teszi a dohánygyártmányok kiskereskedelmi értékesítését a közforgalmú repülőterek,a vasúti és hajóállomások területén működő üzletekben is, üzletköri besorolástól függetlenül, továbbá a kistelepülési postahivatalokban.

A Javaslat kiegészíti továbbá a dohánygyártmányok kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó különös rendelkezéseket azzal az új előírással is, amely szerint az a kiskereskedő, aki közvetlenül a termelőtől szerez be dohánygyártmányt, e tevékenységével nagykereskedelmi jövedéki tevékenységet valósít meg. Ennek értelmében a termelőtől való közvetlen beszerzés nagykereskedelmi jövedéki engedélyhez kötött, és a kiskereskedő csak akkor használhatja ezt a közvetlen beszerzési forrást, ha mindazon feltételt, előírást teljesíti, amelyet a törvény a nagykereskedők számára meghatároz. Így többek között vevőnyilvántartást kell vezetni, amelynek révén a jövedéki termék útja nyomonkövethető, illetve a forgalom a jövedéki ellenőrzés számára jobban ellenőrizhetővé válik.
 
                        a 14. §-hoz

A 32. és 33. § hatályon kívül helyezése miatt a Javaslat a változtatásnak megfelelően módosítja az alfejezet címét.

                        a 15. §-hoz

A szesz, szeszesital forgalmazásával a visszaélésekre nagy lehetőséget adott az, hogy\"lédig\" kiszerelésű szeszes italok is forgalmazhatók voltak. Ezért a Javaslat a szesz, szeszes italok forgalmazását csak palackozva, a 2 liter űrtartalmat el nem  érő göngyölegben engedi meg, és szabályozza azt is, hogy a vendéglátóhelyek kiszolgálóhelyiségeiben, illetve kiszolgálóhelyein italválasztékonként csak egy-egy bontott palackból lehet kiszolgálni.

A Javaslat lehetővé teszi a szesz, szeszes ital értékesítését - hasonlóan a dohánygyártmányokéhoz -a közforgalmú repülőterületeken,  a vasúti és hajóállomások területén működő üzletekben is, üzletköri besorolástól függetlenül.

                        a 16. §-hoz

A sörgyárak és a sörfőzdék jövedéki elszámoltatásának kisebb korrekciójához igazodóan a Javaslat pontosítja - a termelt  mennyiség  pontos mérése érdekében - hitelesítendő üzemi berendezések körének meghatározását.


                        a 17. §-hoz

A Javaslat az alkalmazandó rendelkezésekre  való visszahivatkozásban követi a jogszabályhelyek megváltozását.

                        a 18. §-hoz


A  kávé  értékesítését - hasonlóan a dohánygyártmányokéhoz és a  szesz, szeszes italokéhoz - a Javaslat lehetővé teszi a közforgalmú repülőterületeken,  a vasúti és hajóállomások területén működő üzletekben is, üzletköri besorolástól függetlenül. Megengedi továbbá, hogy a kistelepülési postahivatalokban kávét is lehessen árusítani.
 
                        a 19. §-hoz


A Javaslat a törvény hatályának az egyéb kőolajszármazékokkal történt kibővítése miatti változtatásokat, valamint a termékkörre vonatkozó rendelkezések pontosítását tartalmazza. Ezek: a termelt kőolajtermékekkel való elszámoltatás ellenőrzéséhez szükséges hitelesítési előírások meghatározása, a kőolajtermékek raktárközi forgalma és értékesítése esetén alkalmazandó részletes szabályok kialakítása. A módosítások a jövedéki ellenőrzés feltételeinek, az ellenőrizhetőségnek a javítása érdekében szükségesek.

                        a 20. §-hoz

A háztartási tüzelőolaj alkalmi árusítására vonatkozó szabály átkerült a törvény 17. §-ába. A Javaslat ezért itt csak a gázolajat jelöli meg és nem sorolja fel a háztartási tüzelőolajat.

                      a 21-22.§-okhoz

A Javaslat meghatározza a nem jövedéki alanyok által elkövetett jogellenes tevékenység fogalmát és meghatározza a vámhivatalok azon eljárási jogosultságait, amellyel az e tevékenység felderítése érdekében végzett jövedéki ellenőrzés folytatása során rendelkeznek. Az új szabály az orgazda, az egyéb illegális tevékenységek (termelés, forgalmazás) esetét hivatott a jövedéki szabályozás és ellenőrzés szempontjából kezelni, az eljárási jogosultságokat megadni, amelynek hiányában a jövedéki visszaélések e körben nem lennének felderíthetők.

                        a 23. §-hoz

A Javaslat a rendőrség, a fogyasztóvédelmi felügyelőségek és a közterület-felügyelet jövedéki ellenőrzési feladatait pontosítja, az eddigiekhez képest némileg kibővíti. A jogellenes tevékenységek felderítését, ellenőrzését határozza meg számukra.

                      a 24-25. §-okhoz

A Javaslat a jövedéki termékek számbavételére, nyilvántartására, elszámolására, illetve az adózatlan termékekkel való elszámolásra bevezetett új, megszigorított szabályokat követi le  a jövedéki ellenőrzés feladatainak pontosított meghatározása tekintetében.

                        a 26. §-hoz

A háztartási tüzelőolaj jövedéki ellenőrzését a Javaslat a motorbenzin és a gázolaj esetében előírt ellenőrzéssel analóg módon határozza meg, összefüggésben azzal, hogy a HTO-utalványos rendszer megszűnésével a háztartási tüzelőolaj esetében a jövedéki ellenőrzés különös szabályainak fenntartása már nem indokolt.

                         a 27. §-hoz

A visszaélések visszaszorítása, a jövedéki szabályozás eddiginél eredményesebb betartatása érdekében szükségessé vált a jogkövetkezmények szigorítása. A Javaslat ezért  a jövedéki bírsággal szankcionálható esetek körét kibővíti, a zárjegy-hamisítást, a hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyek birtoklását, továbbadását, felhasználását, valamint a törvény végrehajtási rendeleteiben előírt rendelkezések megsértését is jövedéki bírsággal sújtja. Emellett bevezet egy
új szankcionálási módot: a jogellenes tevékenységek enyhébb eseteiben az üzlethelyiség átmeneti (10 vagy 30 napra szóló) bezárását, illetve a súlyosabb esetekben (illegális gyártás, zárjegy nélküli vagy hamis zárjegyű jövedéki termékértékesítés) az üzem, a raktár, az üzlethelyiség végleges lezárását, az addig folytatott tevékenység tekintetében.

                        a 28. §-hoz

A Javaslat a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék fogalmát, illetve az elvonás eseteit egyrészt pontosítja, másrészt további esetekkel egészíti ki, annak érdekében, hogy a jogkövetkezmények érvényesíthetősége egyértelműbb, illetve a visszaélés  minden esetére kiterjedő legyen.

Meghatározza a Javaslat a jövedéki termékek azon mennyiségét, amely fölött annak birtokolása csak számlával, egyéb bizonylattal való igazolás  esetén nem minősül jövedéki ellenőrzés alóli elvonásnak. Ezzel megteremti a jogalapot az orgazdaság, a feketeáruk illegális termelése, forgalmazása szankcionálására, amelyek a jövedéki visszaélések legsúlyosabb eseteit jelentik.

                        a 29. §-hoz

A Javaslat feloldja a büntetőeljárás és a jövedéki eljárás során egyaránt alkalmazott lefoglalás, elkobzás eddigi párhuzamosságából fakadó ellentmondásokat. A Btk. rendelkezéseihez igazodva a Javaslat  csak a büntetőeljárás alá nem vont esetben írja elő a jövedéki eljárás során a lefoglalást és az elkobzást. Büntetőügy esetében a vámhivatal csak akkor alkalmazhatja a lefoglalást és az elkobzást, ha a büntetőeljárás eredményeként nem került sor az elkobzásra, s a hatóság vagy a bíróság az elvont termék visszaadását rendelte el, de az egyéb - a büntetőeljárás során el nem bírált-okból a jövedéki törvény rendelkezései szerint elkobzás alá esik.

A Javaslat alapján módosulnak az eljárás során alkalmazott lefoglalás, elkobzás, megsemmisítés szabályai, s bizonyos esetekben lehetővé válik az elkobzott termék állam javára történő értékesítéseis.

A megsemmisítés alkalmazása az eddigi szabályozás szerint jelentős kiadásokat okozott a vám- és pénzügyőrség számára, holott a költségeket annak indokolt viselnie, aki miatt azok felmerülnek. Ezért a Javaslat előírja, hogy a megsemmisítés költségét a jogsértést elkövetőnek meg kell fizetnie. A rendelkezés preventív hatásával egyúttal a visszaélések visszaszorítását is szolgálhatja.

                        a 30. §-hoz

A Javaslat egyrészt a jövedéki bírsággal sújtható esetek bővülése miatti kiegészítéseket tartalmazza, másrészt a jövedéki visszaélések legsúlyosabbnak tekintett eseteiben megemeli a fizetendő bírság mértékét. Ilyen esetek, ha a jövedéki alany \"feketén\" beszerzett (készletre nem vett) anyagból, jövedéki termékből állít elő, értékesít jövedéki terméket (és természetesen nem veszi nyilvántartásba), illetve a nem jövedéki alanyok által elkövetett jogellenes tevékenységek (az engedély nélküli gyártás, forgalmazás, csempészet, orgazdaság, stb., vagyis lényegében a feketegazdaság ténykedése). Ezekben az esetekben az elvont termékre egyébként megállapítható jövedéki bírságnak a kétszeresét, de minimum 100 ezer Ft bírságot ír elő a tervezet (szemben a \"normál\" eset minimum 20 ezer Ft-jával).

Azokban az esetekben, amikor jövedéki ellenőrzés alóli elvonásra nem kerül sor, hanem \"csak\" az egyéb rendelkezéseket sértik meg,a Javaslat a kivethető jövedéki bírság tól-ig határát növeli, az enyhébb és a súlyosabb esetek reálisabb szankcionálhatósága érdekében.


                        a 31. §-hoz

A jövedéki bírság megfizetésére eddig fizetési halasztás, részletfizetés nem volt engedélyezhető, ami azt jelentette, hogy nem fizetés esetén a jövedéki bírságra azonnal a végrehajtási eljárást kellett megindítani. Sok esetben ugyanakkor a részletfizetés vagy fizetési halasztás lehetősége előbb vezetett volna eredményre, hozott volna bevételt, mint a hosszadalmas, bonyolult végrehajtási eljárás. Ezért a Javaslat kivételesen indokolt esetben - természetes személyekre korlátozva - megadja ezt a lehetőséget.


                        a 32. §-hoz

A Javaslat - a szabályozás pontosítása érdekében - az elkobzásra is előírja annak határozattal való elrendelését.

                        a 33. §-hoz

A Javaslat - arra az esetre, ha a jövedéki biztosíték nyújtása bankgaranciában történt - a végrehajtási eljárás szabályait kiegészíti a jövedéki bírság-tartozás bankgaranciával szembeni érvényesítésére vonatkozó előírásokkal.

                        a 34. §-hoz

Felhatalmazást ad a Javaslat a pénzügyminiszternek arra, hogy az elszámolásnál alkalmazható veszteségnormák meghatározását, illetve a lefoglalás, az elkobzás, a megsemmisítés részletes eljárási szabályait rendeletben határozza meg.
                        a 35. §-hoz

A Javaslat a törvény néhány mellékletében kisebb, kiigazító jellegű, lényegében az ellenőrizhetőséget szolgáló módosításokat hajt végre, illetve a törvény hatályának korábbi kibővülésével összefüggésben új mellékleteket léptet be. Ezek: a kávéüzem jövedéki nyilvántartása, az adózatlan sugárhajtómű üzemanyag és az adózatlan tüzelőolaj beszerzésének és felhasználásának folyamatos nyilvántartása.

                        a 36. §-hoz

E szakasz  a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 113/A. §-ának hatályon kívül helyezésével (a Javaslat 38. § (8) bekezdése) összefüggésben  szükséges módosítást tartalmazza.

                        a 37. §-hoz


A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény Javaslat szerinti módosítása kiterjeszti a kerozinra is az adófelfüggesztés melletti beszerzés lehetőségét, s meghatározza  e lehetőség igénybevételének feltételét.

Módosítja továbbá a Javaslat a fogyasztási adót szabályozó törvénynek a visszahivatkozását a jövedéki törvény vonatkozó jogszabályhelyeire.

                        a 38. §-hoz

A Javaslat e §-ában foglalt rendelkezések a hatálybalépéssel és az átmenettel kapcsolatos szabályokat, valamint a hatályon kívül helyezett jogszabályhelyeket tartalmazzák.

A Javaslat szerint a törvény-módosítás a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit ettől az időponttól kell alkalmazni. A Javaslat a jövedéki biztosíték nyújtására ugyanakkor 1995. szeptember 30-ig átmenetet ad, illetve a  jövedéki engedély - jövedéki biztosíték teljesítését igazoló - záradékolása nélkül a jövedéki tevékenység továbbfolytatását a jövedéki alanyok számára 1995. december 31-ig teszi lehetővé.

Az új tartalmú vevőnyilvántartás vezetésére a Javaslat 1995. augusztus 1-ig ad felkészülési időt, a szeszes italok lédigforgalmazását pedig 1995. december 31-ig, a nem folyamatosan (legalább 6 hónapon keresztül) végzett jövedéki tevékenység folytatását 1995. június 30-ig engedi meg.
 "
