"

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/985. számú


Törvényjavaslat
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 
1995 évi költségvetéséről







							Előadó:
								    Dr. Bokros Lajos
								     pénzügyminiszter







Budapest, 1995. május




A változat


Az Országgyűlés az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8486. §-ában és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: AT.) foglaltakra, a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) országgyűlési határozatban meghatározott célokra, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.)  rendelkezéseire figyelemmel - az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosítás két biztosítási ága: a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről a következő törvényt alkotja.






I. fejezet

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP  KÖLTSÉGVETÉSE


A főösszegek

1. §

	(1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 1995. évi költségvetését 499.680 millió forint bevételi, 507.173 millió forint kiadási előirányzattal, 7.493 millió forint hiánnyal állapítja meg. 

	(2) A Ny. Alap 1995. évi költségvetését a törvény 1. számú melléklete, tartalmazza.

	(3) A Ny.Alap hiányának rendezéséről a Ny.Alap 1995. évi zárszámadásáról szóló törvény keretében kell rendelkezni. 

A bevételek részletezése

2. §

	(1) A járulékbevételek együttes összege 450.110 millió forint, melyből a kintlévőségek 1995. évi behajtásából eredő rendkívüli járulékbevételek összege 11.136 millió forint. A 438.974 millió forint rendszeres járulékbevételekből a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékbevétel 340.299 millió forint, az egyéni nyugdíjjárulék befizetés 85.075 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 10.000 millió forint, a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye után fizetett nyugdíjjárulék 2.200 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék  1.400 millió forint, melyből 1.125 millió forint a települési önkormányzatok által fizetett járulék, 275 millió forint az ellátásból levont járulék. 

	(2) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel 11.240 millió forint, melyből a késedelmi pótlék és a rendbírság 10.901 millió forint, 339 millió forint a jogalap nélküli kifizetések visszatérítésének összege és egyéb várható bevétel, pl. levonással megtérülő nyugellátás.
	(3) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 3.200 millió forint. 	
	(4) Az AT. 3.§ (5) szerint az Alapok egymás részére az általuk finanszírozott pénzbeli ellátások tényleges kiadásaival arányos járulék átadást eszközölnek.  A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után az Egészségbiztosítási Alaptól (továbbiakban: E. Alap) átvett járulék 34.735 millió forint (az E. Alap 113.886 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának a NY.Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulék mérték szerinti százaléka.) 

	(5) A működési célú bevételek összege 395 millió forint. Ebből a nem a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásokra a Népjóléti fejezet költségtérítésének összege 155 millió forint, az egyéb szervek térítése, illetve, a saját működési bevétel összege 240 millió forint.


A kiadások részletezése

3. §

	(1) Az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 440.280 millió forint.

	(2) A ténylegesen kimutatható egyéb kiadások (postaköltség és utiköltségtérítés) előirányzata 1.609 millió forint.
 
	(3) Az (1)(2) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket  ideértve a mindenkor hatályos törvény szerint szükségessé váló nyugdíjemeléseket is  akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

	(4) A Ny. Alap működési kiadásának előirányzata 8.090 millió forint. Ebből 

	a) 6590 millió forint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnál és igazgatási szerveinél működési célra felhasználható összeg, mely tartalmazza az ezen igazgatási szerveknél ellátott, az egészségbiztosítás céljait szolgáló feladatok (korhatár alatti rokkantsági és baleseti nyugellátások megállapítása és folyósítása), valamint a közös érdekeltségű feladatok (a biztosítottak bejelentésének, a járulék bevallási, befizetési kötelezettség teljesítésének, az ezzel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatok ellátásának szakellenőrzése, a területi igazgatóságok közös elhelyezésével kapcsolatos kiadások) végzéséhez szükséges  arányos részében az E. Alapból biztosított  kiadásokat;

	b) 1.500 millió forint - a biztosítási önkormányzatok megállapodása alapján az egymás számára végzett feladatokhoz történő kölcsönös hozzájárulásokhoz igazodóan - nettó módon átadásra kerülő, az Egészségbiztosítási Önkormányzat igazgatási szerveinél működési célra felhasználható összeg.

	(5) 150 millió forint a világbanki kölcsönszerződés 1995-ben esedékes nyugdíjbiztosítási kiadása. Ha a világbanki kölcsönszerződés tényleges kiadása ezt meghaladja, úgy a különbséggel túlléphető. Ha a tényleges kiadás kevesebb, mint az előirányzat, akkor azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.

	(6) A működési célú informatikai fejlesztés előirányzata 558 millió forint.

	(7) A vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások előirányzata 90 millió forint.

	(8) A nyugdíj kiadások után az E. Alapnak átadott járulék összege 56.356 millió forint (a Ny. Alap 440.280 millió forint ellátási kiadásának az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka).

Működési költségvetés

4. §

	(1) A működési költségvetés bevételét a 3. § (4)-(6) bekezdésében meghatározott jogcímek, valamint a 22. § (1) bekezdésében meghatározott jogcím Nyugdíjbiztosítási Alapot illető részének összegei képezik.

	(2) A működési költségvetés kiadásainak összegéből a Nyugdíjbiztosítási Alap központi irányításának kiadási előirányzata 708 millió forint, a területi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok kiadási előirányzata 3.549 millió forint, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kiadási előirányzata 1.532 millió forint, a központosított előirányzatok összege 3.049 millió forint.

	(3) A működési költségvetés mérlegét a 2.sz. melléklet tartalmazza.



II. FEJEZET

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

A főösszegek

5. §

	(1) Az Országgyűlés az E. Alap 1995. évi költségvetését 436.062 millió forint bevételi, 435.953 millió forint kiadási előirányzattal, 109 millió forint bevételi többlettel állapítja meg. 

	(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételi többletet az E. Alap likviditási tartalékába kell helyezni.

	(3) Az E.Alap költségvetésének a mérlegét a törvény 3.számú melléklete tartalmazza.



A bevételek részletezése

6 .§

	(1) A járulékbevételek együttes összege 361.773 millió forint, melyből a kintlévőségek behajtásából eredő járulékbevételek  összege 9.264 millió forint. A rendszeres járulékbevételek  összegéből a munkáltatói egészségbiztosítási járulék összege (ideértve az egyéni vállalkozók és a társasvállalkozások egészségbiztosítási járulékát is) 272.530 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulék 7.977 millió forint, az egyéni egészségbiztosítási járulék összege 55.902 millió forint, a baleseti járulék összege 1.100 millió forint. A központi költségvetésnek a társadalombiztosításról szóló, többször módosított 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 119. §-ában megállapított járulékfizetési kötelezettsége alapján az 1995. évben esedékes járulékbevétel 15.000 millió forint.

	(2) A terhesgondozásnak az E. Alap kiadásai között kimutatott, de 1993-tól a központi költségvetést terhelő kiadásaira a központi költségvetéstől átvett összeg 2500 millió forint.

	(3) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek összege 12.118 millió forint. Ebből 9.018 millió forint a késedelmi pótlék és a rendbírság összege, 1.100 millió forint a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítésének összege, 300 millió forint a terhesség-megszakítás egyéni térítési díja, 1400 millió forint az E. Alap által e feladattal kapcsolatban 1994-ben megelőlegezett költségek 1995. évi - a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott - központi költségvetési megtérítése. Az egyéb bevételek 300 millió forint összegű előirányzata tartalmazza  a különféle okokból visszaérkezett ellátások, támogatások  stb. összegét.

	(4) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 50 millió forint.

	(5) Az államtól vissztehermentesen átvett vagyonból származó hozambevétel előirányzott összege 500 millió forint.

	(6) Az E. Alapot az AT. 3. § (5) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés alapján megillető bevétel előirányzata 56.356 millió forint. 

	(7) 2.765 millió forint a működési célú bevétel, amely a Ny. Alap 1.500 millió forint összegű, az AT. 10. §-ának (9) bekezdésében meghatározott hozzájárulásából, a családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak 1.195 millió forint összegű, a központi költségvetés általi megtérítéséből (ez az összeg a családi pótlék rendszer átalakításával összefüggő költségek fedezetére 425 millió forintot tartalmaz) és az intézmények saját folyó bevételeinek 70 millió forint nagyságú összegéből származik. 
	







A kiadások részletezése

7. §
	(1) A gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások előirányzata - felújítások, beruházások nélkül - 192.953 millió forint. Az előirányzat magában foglalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatályba lépéséig szükséges egyes rendelkezésekről, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló 1994. évi CIII. törvényben meghatározott intézkedések fedezetét is. Az energia-áremelés hatásának kompenzálása címén az E. Alapba évközben a központi költségvetésből átutalandó összeggel ez az előirányzat - valamint az E. Alap bevételi előirányzata - automatikusan megemelkedik. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások részletezését a  4. számú melléklet tartalmazza.

	(2) A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 67.702 millió forint, a gyógyászati segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 8.500 millió forint, 800 millió forint a vérzékenység kezelésére szolgáló kiadás előirányzata.

	(3) A gyógyászati szolgáltatások kiadása 760 millió forint. Ebből 600 millió forint a gyógyfürdő szolgáltatás, 160 millió forint az anyatejellátás kiadása.

	(4) Az E. Alapot terhelő nyugellátások kiadásainak előirányzata 69.036 millió forint.

	(5) A terhességi-gyermekágyi segély kiadásainak összege 10.200 millió forint.

	(6) A táppénzkiadás összege 33.000 millió forint.

	(7) Az egyéb betegségi ellátások (utazási költségtérítés, betegséggel kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) előirányzata 3.000 millió forint. A betegséggel kapcsolatos segélyek 750 millió forint összegű előirányzatából 50 millió forint a külföldi sürgősségi gyógykezelés költségeinek megtérítésére, 420 millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira fordítható összeg, 250 millió forint a rendkívüli szociális támogatás előirányzata, 30 millió forint a nemzetközi egyezményekből eredő kiadások előirányzata.

	(8) A társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés előirányzata 450 millió forint.

	(9) Az E. Alapot terhelő postaköltség, bankköltség, behajtási-végrehajtási költség és egyéb kiadások előirányzata 674 millió forint. 

	(10) A kamat és egyéb hozambevételekkel kapcsolatban felmerülő kiadások előirányzata 3 millió forint.

	(11) Az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alapján keletkező kiadás előirányzata 34.735 millió forint.

	(12) A (2)-(11) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket akkor is teljesíteni kell - ide nem értve a betegséggel kapcsolatos segélyek (7) bekezdés szerinti kereteit -, ha  ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

	(13) A 11.133 millió forint összegű működésre fordított kiadásból

	a) 7.719 millió forint az E. Alapból fedezett összeg, amelyből 649 millió forint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben előírt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban 1995-ben a tényleges  személyi juttatás szükségletre és járulékaira használható fel;

	b) 2.765 millió forint az 6. § (7) bekezdése szerinti működési célú bevételekből teljesített kiadás (ebből 425 millió forint a családi pótlék rendszer átalakításával összefüggő, a megyei kifizetőhelyek költségeit fedező kiadás).

	(14) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat behajtási tevékenységet végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésre fordítható kiadás előirányzata 400 millió forint.

	(15) Az informatikai fejlesztésre fordított összeg 500 millió forint. 

	(16) A világbanki program hazai költségeire fordítható kiadás előirányzata 807 millió forint. Az előirányzat az 1995-ben ténylegesen felmerülő költségek mértékéig használható fel, illetve léphető túl. 

	(17) A Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár elhelyezésének 1995. évi költségeire fordítható kiadás 1300 millió forint. 




Működési költségvetés

8. §

	(1) A működési költségvetés bevételét a 7. § (13)-(17) bekezdésében meghatározott jogcímek összegei képezik. 

	(2) A működési költségvetés kiadásainak összegéből az Egészség- biztosítási Alap Központi Irányításának kiadási előirányzata 4727 millió forint; ez az összeg tartalmazza a világbanki program 807 millió forint összegű hazai kiadásait, valamint a Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár elhelyezésének 1300 millió forint összegű kiadását. A megyei és ágazati Egészségbiztosítási Pénztárak kiadási előirányzata 7277 millió forint, az Országos Orvosszakértői Intézet kiadási előirányzata 587 millió forint, a központosított előirányzatok összege 1549 millió forint.

	(3) A működési költségvetés mérlegét az 5.számú melléklet tartalmazza.




III. FEJEZET

A TERMÉSZETBENI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK FINANSZÍROZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI


9. §

	(1) Az egészségbiztosítás keretében külön törvény szerint nyújtandó természetbeni szolgáltatások teljesítését az E. Alap kezelője finanszírozza.

	(2) A finanszírozás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban együtt: OEP) által kötött szerződések alapján történik.

	(3) A finanszírozás és a szerződéskötés részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

	(4) A finanszírozásra vonatkozó szabályokat a bevezetésük előtt 60 nappal nyilvánosságra kell hozni.

10. §

	(1) Az OEP a természetbeni szolgáltatások nyújtására szerződést köt egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult szolgáltatóval és gyógyszer, gyógyászati segédeszköz gyártására, forgalmazására jogosult gyártóval, illetve forgalmazóval.

	(2) Az OEP a szerződéseket a Kormány rendeletében meghatározott gyógyító-megelőző kapacitás működtetésére köteles megkötni. Ezt meghaladó szolgáltatásra a népjóléti miniszter egyetértésével szerződést köthet.

	(3) A szerződések megkötéséhez szükséges adatokat, az elszámolás módszereit és az önköltségszámítás módját az OEP útmutatója alapján kell szolgáltatni.

	(4) Az OEP-nél szerződéskötési kezdeményezéssel élhetnek az egészségügyi intézmények, illetve tulajdonosaik, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ), valamint az egészségügyben dolgozók és az ellátásra jogosultak képviseleti szervei is.

	(5) Ha az egészségügyi szolgáltató olyan beruházást kíván megvalósítani, amely a finanszírozási szerződés módosítását igényli (kapacitás bővítésével járó, illetve a díjszintet módosító beruházások) és a beruházás következtében keletkező működési többletköltség-igénynek az E. Alapból történő finanszírozására igényt tart, a döntés meghozatala előtt állásfoglalást kell kérnie az Egészségbiztosítási Önkormányzattól az említett működési többletköltség-igény előzetes befogadásáról. Az állásfoglalás-kérésben meg kell jelölni a beruházásnak az ellátás mennyiségi és minőségi jellemzőire gyakorolt hatását, forrását, a működési többletköltség-igény mértékét és belépésének kezdő időpontját. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat - igazgatási szervei útján - az állásfoglalás-kérés benyújtását követő 60 napon belül értesíti a szolgáltatót az előzetes befogadásra vonatkozó döntéséről. A (2) bekezdést a fejlesztésekre is alkalmazni kell.

11. §

	(1) Az egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésben meg kell határozni

	a) az E. Alapból finanszírozott szolgáltatási kötelezettséget ellátásfajtánként, a területi ellátási kötelezettség és rendelkezésre állás meghatározásával,

	b) az egyes ellátások nyújtására lekötött kapacitást,

	c) a szolgáltatáshoz rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételeket,

	d) az egészségbiztosítási táppénz, beutalás, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz utalványozására jogosult személyek azonosító adatait,

	e) az adatszolgáltatási kötelezettséget,

	f) az intézmény tulajdonosának nyilatkozatát a finanszírozott szolgáltatásokhoz kapcsolódó tárgyévi ráfordításainak ütemezéséről és összegszerűségéről,

	g) az a)-f) ponttal összefüggő szerződési feltételek megszegése esetén követendő eljárást,

	h) az E. Alapból finanszírozott szolgáltatások térítési mértékét és módját,

	i) a szerződés hatályát, módosítási és felmondási szabályait, a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítésének rendjét.

	(2) Ha a magángyakorlatot folytató orvos, illetve egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult vállalkozás (a továbbiakban együtt: vállalkozó) a helyi önkormányzat feladatát képező egészségügyi szolgáltatást szerződésben területi ellátási kötelezettséggel vállalja át, a szerződéshez mellékelni kell az önkormányzat nyilatkozatát

	a) az átvállalt feladat ellátásához szükséges, a Népjóléti Minisztérium által szabályozott minimális tárgyi feltételek térítésmentes biztosításáról,

	b) a vállalkozó részére adott szerződéskötésre jogosító felhatalmazásról.

	(3) Az E. Alapból finanszírozott szolgáltatók kötelesek a szerződéskötéshez adatokat szolgáltatni.

	(4) A finanszírozási szerződés megkötését, illetve módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Az egészségügyi intézmény, illetve annak fenntartója köteles a szerződés módosítását kezdeményezni a finanszírozott feladatkör, illetve a működési feltételek változása esetén.  E kötelezettségének elmulasztása esetén az intézmény az ezzel összefüggésben a szerződéstől eltérően igénybevett támogatást köteles visszatéríteni.

	(5) Az egészségügyi szolgáltatásra irányuló szerződést az intézmény fenntartójának, illetve tulajdonosának véleményezésre meg kell küldeni.


12. §

	(1) A gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz szállítására, kiszolgáltatására irányuló szerződésben meg kell határozni

	a) a készlet fenntartásra, a kiszolgálásra, az elszámolásra és az 	ellenőrzésre vonatkozó szabályokat,
	b) a szállítási és fizetési feltételeket,
	c) a gyógyászati segédeszköz minőségi követelményeit.

	(2) A szerződésben a felek egyéb kérdésekben is megállapodhatnak.

13. §

	(1) Az E. Alap kezelője az E. Alapból finanszírozott szolgáltatások szerződés szerinti teljesítése érdekében ellenőrző hálózatának

	a) (fő)orvosai útján jogosult a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeit, illetve a betegdokumentáció alapján az ellátás igénybevételének indokoltságát ellenőrizni,

	b) (fő)orvosai útján jogosult a keresőképesség felülvizsgálata során a külön jogszabályban foglaltak szerint a beteg vizsgálatára,

	c) pénzügyi szakemberei útján jogosult az általa finanszírozott tevékenységi kör pénzügyi-gazdasági vizsgálatára, ellenőrzésére.

	(2) Az E. Alap kezelője az (1) bekezdés szerint végzett ellenőrzései alapján

	a) javaslatot tesz a hibák megszüntetésére,

	b) érvényesíti a szerződésszegésen alapuló igényeket, illetve a szerződésben foglaltaknak megfelelően felmondhatja a szerződést, továbbá kezdeményezheti annak módosítását.

	(3) Az E. Alap kezelője az E. Alapból finanszírozott ellátások ellenőrzésekor jogosult megismerni a nyilvántartott egészségügyi és személyazonosító adatokat, ennek során a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően jár el.

14. §

	(1) Az E. Alap kezelője a természetbeni szolgáltatások finanszírozása során

	a) meghatározott normán,
	b) az ellátandó feladatokon,
	c) az ellátott esetek számbavételén,
	d) fejkvótán,
	e) az elvégzett teljesítmény arányokon, és
	f) az a)-e) pontban foglaltak kombinációján,
	g) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz esetén ártámogatáson

alapuló rendszert alkalmazza. A költségvetési előirányzatok betartása érdekében az E. Alap kezelője további személyi ösztönzést is alkalmazhat.

	(2) A havi teljesítésről a finanszírozási szerződésben foglaltak szerint köteles az intézmény az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt tájékoztatni.

	(3) Az E. Alap kezelője a természetbeni ellátások éves költségvetési előirányzatán belül az egyes finanszírozási formák előirányzatai között - szükség esetén - átcsoportosíthat.

15. §

	(1) A háziorvosi ellátás finanszírozása korcsoportos fejkvóták megállapításával, a szakképesítés, a területi viszonyok, s a területi ellátási kötelezettség figyelembevételével olyan relatív rendszerben történik, amely az ellátás szakmai színvonalát veszélyeztető mértékű teljesítményre irányuló érdekeltséget degressziós szorzók útján csökkenti. A finanszírozásban a 14. § (1) bekezdésében meghatározott más tényezők is figyelembe vehetők.

	(2) A háziorvosi szolgálat működtetője köteles a szolgálat működtetésére az E. Alapból kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezelni és azt csak a szolgálat céljaira használhatja fel. Az E. Alapból kapott összeget a szolgálat működtetője nem használhatja fel a háziorvosi szolgálat működtetésével kapcsolatos igazgatási kiadásai fedezetére.

16. §

A járóbeteg szakellátást és fogorvosi ellátást szakmánként, ellátási szintenként és területenként évente megállapított rögzített alapdíj és

	a) a nyújtott ellátások teljesítmény-pontértéke, vagy
	b) az általuk ellátott feladat

alapján kerül finanszírozásra. A teljesítmény pontrendszerét a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.

17. §

	(1) A fekvőbeteg-szakellátás intézményeit az aktív minősítésű osztályokon nyújtott ellátás finanszírozása 

	a) az ellátást indokló fődiagnózis,
	b) a fődiagnózis által indikált beavatkozások,
	c) a főbetegséghez társult betegségek és
	d) a beteg életkora,
	e) az a)-d) pont alapján indokolt ráfordítások

alapján képzett súlyszámok figyelembevételével havonta történik. A súlyszámrendszert a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.

	(2) Egy súlyszám országos forint alapértékét az éves költségvetésben rendelkezésre álló keret alapján az OEP havonta állapítja meg az országos teljesítmények figyelembevételével. 
Ellátási szintenként és a szakmai összetétel alapján intézménycsoportonként eltérő szorzó kerül évenként kialakításra.
Az intézménycsoportok kijelölését a Népjóléti Minisztérium véleményének kikérésével kell elvégezni.

	(3) Az intézmények tényleges finanszírozása az (1) bekezdés szerinti teljesítményük alapján a (2) bekezdés szerinti korrekcióval történik. A folyósításra a két hónappal megelőzően mért teljesítmény alapján, utólag kerül sor a tárgyhónapot követő második hónap 20. napjáig.



18. §

A fekvőbeteg-szakellátás intézményei a krónikus minősítésű osztályokon nyújtott ellátás után a teljesített ápolási napok alapján részesülnek szakmánként országosan egységes ápolási díjban.

19. §

	(1) Feladatokhoz rendelt finanszírozás kerül alkalmazásra:

	a«\szimbÓlum SYMBOL \f \"Times New Roman CE\" \s 14 \h») védőnői, ügyeleti- üzemegészségügyi szolgálat, valamint iskola- és sportegészségügy;
	
	b«\szimbÓlum SYMBOL \f \"Times New Roman CE\" \s 14 \h») a háziorvosi szolgálathoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások;
	
	c) mentés és betegszállítás;
	
 	d) vérellátásban a központi beszerzések

területén.

	(2) Az ellátott esetek számbavételén alapuló finanszírozási rendszer kerül alkalmazásra a különlegesen költséges vagy országosan általánosan el nem terjedt ellátások területén.

20. §

	(1) A biztosítási érdekkörbe tartozó kockázatcsökkentő és -kezelő programok finanszírozására az E. Alap éves költségvetéséről szóló törvényben foglalt e célra szolgáló előirányzat terhére az önkormányzat a Népjóléti Minisztériummal egyeztetve pályázatot írhat ki.

	(2) A 10. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatók kritikus gazdálkodási helyzete esetén az E. Alap kezelője külön szerződésben rögzített megfelelő intézkedésekhez és a tulajdonos általi garanciákhoz kötötten a Népjóléti Minisztérium véleményének kikérése mellett - a megfelelő költségvetési keret terhére - egyszeri, vissza nem térítendő támogatást, vagy kamatmentes finanszírozási előleget nyújthat.

	(3) Az E. Alapból folyósított összeg felhasználásáról az intézmény vezetője - háziorvosi szolgálat esetén, a 15. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével a szolgálat működtetője - dönt. Költségvetési gazdálkodási  rend szerint működő intézmények esetében az intézmény vezetője, illetve a szerződés szerinti működtető gazdálkodási hatáskörét a finanszírozási szerződésben vállalt gyógyító-megelőző ellátási kötelezettségének maradéktalan teljesítése mellett érvényesítheti.

	(4) Az ÁNTSZ szakmai véleménye alapján, az Egészségbiztosítási Önkormányzat hozzájárulásával, az egészségügyi intézetek a biztosító által nem finanszírozott szolgáltatásokért külön díjszabás szerinti térítést igényelhetnek a biztosítottól.



IV. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER ÖSSZEVONT KÖLTSÉGVETÉSÉT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK

21. §

	(1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetését 843.151 millió forint bevételi, 850.535 millió forint kiadási előirányzattal, 7384 millió forint deficittel állapítja meg. 

	(2) A társadalombiztosítási alrendszernek a Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből adódó összevont költségvetési mérlegét a 6. számú melléklet tartalmazza.


22. §

	(1) A Ny. Alap és az E. Alap kintlévőségeinek csökkentésére irányuló intézkedések eredményeképpen 1995-ben  a kintlévőségek behajtásából eredő - az erre a célra szolgáló célelszámolási számlára befolyó - járulékbevételnek, illetve a járulékellenőrzés során 1995-ben feltárt járuléknak (elfedett járulék kirovás) 2 százaléka fordítható a társadalombiztosítási önkormányzatok behajtási, illetve járulékellenőrzési tevékenységet (elfedett járulék feltárását) végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére.

	(2) A járulékbevételből a járulékellenőrzés során 1995-ben ténylegesen feltárt járulékfizetési kötelezettség 2 százalékának megfelelő összeg a Ny. Alap, a kintlevőségek behajtásából eredő, 1995. évben ténylegesen befolyt járulékbevételből annak 2 százaléka az E. Alap bevételét képezi. A bevételeknek a Ny. Alap és az E. Alap közötti megosztására vonatkozóan az AT. 4-5. §-ában meghatározott rendelkezéseket a bevételeknek a felsorolt összegekkel csökkentett részére kell alkalmazni.

23. §

A Ny. Alap és az E. Alap nyugdíjkiadási előirányzatainak együttes összegéből különös méltánylást érdemlő esetben nyugellátás - ideértve az öregségi korhatárt el nem érő rokkantsági nyugdíjakat is - megállapítására, a nyugdíjak egyéni elbíráláson alapuló, a szociális rászorultságot is figyelembe vevő emelésére [a T. 13. §-a és a T. végrehajtására kiadott 89/1990.(V.1.) MT rendelet 14. §-ának (2)-(3) bekezdése], valamint egyszeri szociális segélyekre 600 millió forint fordítható. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, illetve igazgatási szervei az említett összegből 150 millió forintot egyszeri szociális segélyezésre használhatnak fel.


24. §

	(1) A nyugdíjbiztosítás, illetve az egészségbiztosítás által folyósított, nem nyugdíjbiztosítási, illetve egészségbiztosítási finanszírozású ellátások kiadásait és azok megtérítéseit a 7. számú melléklet tartalmazza. 

	(2) A társadalombiztosítási alapok tartalékainak alakulását a 8. és 9. számú melléklet  tartalmazza.









V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 


25. §

	(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A 9-19. §-ok rendelkezéseit első ízben az 1995. október 1-jével kezdődő időszakra vonatkozóan megkötendő új finanszírozási szerződések esetében kell alkalmazni.

	(2) A büntetés-végrehajtás által fenntartott egészségügyi intézményeknél az E. Alap kezelője feladathoz rendelt finanszírozást alkalmaz. Az éves előirányzat az intézményfinanszírozás körében érvényesülő átlagos növekedési százalékkal megemelt szintre hozott bázis.

	(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa 

	a«\szimbÓlum SYMBOL \f \"Times New Roman CE\" \s 14 \h») a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozása és a szerződéskötés részletes szabályait, 

	b) a gyógyító-megelőző minimális kapacitási szintet (10. § (2) bekezdés),

	c) a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat szabályait. 

	(4) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben szabályozza 

	a) a 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti minimális tárgyi feltételeket, 

	b) a 16. § szerinti teljesítmény pontrendszert és  a 17. § szerinti súlyszám-rendszert. 



26. §

(1) Az AT. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azokkal összefüggésben felmerült működési kiadások fedezetének biztosítására, a 10. § (9) bekezdésében meghatározott, az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetésébe átutalandó összeg fedezetére, az (1) bekezdésben megjelölt ellátások finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre, postaköltségre és egyéb költségre, a bevételek beszedésével, behajtásával kapcsolatos bankköltség, postaköltség, behajtási-végrehajtási költség és egyéb költség 56,48%-ának fedezetére, a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott átutalás teljesítésére, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel. A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik.\"

	(2) Az AT. 4. §-a (3) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:] 

\"h) az Egészségbiztosítási Alapból teljesített, a 3. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott átutalásból származó bevétel;

i) A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetése a 10. § (1) bekezdésében meghatározott bevételekkel rendelkezik.\"


27. §

	(1) Az AT. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azokkal összefüggésben felmerült működési kiadások fedezetének biztosítására, az (1) bekezdésben megjelölt ellátások finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre, postaköltségre és egyéb költségre, a bevételek beszedésével, behajtásával kapcsolatos bankköltség, postaköltség, behajtási-végrehajtási költség és egyéb költség 43,52 %-ának fedezetére, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, az (1) bekezdésben felsorolt ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott átutalás teljesítésére, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel. Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik.\"

	(2) Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének h) és i) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

\"h) törvényben meghatározott egyéb bevétel (pl. a terhesgondozás költségeihez való hozzájárulásként a központi költségvetés által átadott összeg);

i) a Nyugdíjbiztosítási Alapból teljesített, a 3. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott átutalásából származó bevétel;

j) az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetése a 10. § (1) és (9) bekezdésében meghatározott bevételekkel rendelkezik.\"


28. §

Az AT. 10. §-ának (3) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) A működési költségvetést terhelik az ügyvitelben kifizetett személyi juttatások, társadalombiztosítási járulék kiadások, dologi kiadások, pénzeszköz átadások, egyéb támogatások, a felújítási és felhalmozási kiadások, a közvetlenül a működési költségvetésbe kerülő bevételek elérése érdekében teljesített ráfordítások, továbbá törvényben meghatározott egyéb kiadások.\"

\"(6) A biztosítási önkormányzatok és igazgatási szerveik működési költségvetését címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerint kell bemutatni.\"

\"(9) Az egymás számára végzett, illetve a közös érdekeltségű feladatok ráfordításigényének együttes figyelembevétele alapján a kölcsönös hozzájárulások egyenlegeként meghatározott, a Nyugdíjbiztosítási Alapból átutalandó, az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetését illető összeget az éves költségvetési törvény tartalmazza.\"



29. §

	(1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az AT. 5. §-a (3) bekezdésének a) pontja kiegészül a \"a baleseti járulék teljes egészében az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi;\" szövegrésszel; az AT. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az \"a társadalombiztosítási szervezet alaptevékenységen kívül folytatott tevékenységéből eredő működési ár- és díjbevétel\" szövegrész helyébe az \"az intézmények saját folyó bevételei\" szövegrész lép és e pont  kiegészül a \"továbbá törvényben meghatározott egyéb bevétel.\" szövegrésszel; az AT. 10. §-ának (7) bekezdésében a \"béralapot\" szövegrész helyébe a \"személyi juttatásokat\" szövegrész, a \"beruházási\" szövegrész helyébe a \"felhalmozási\" szövegrész lép; az AT. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a \"szakfeladatok\" szövegrész helyébe a \"finanszírozási formák és célok\" szövegrész lép; az AT. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a \"költségvetése kiadásainak és bevételeinek fő összegét\" szövegrész helyébe a \"költségvetését\" szövegrész lép; az AT. 11. §-a (1) bekezdésének f) pontja kiegészül az \"és a megtérítésükre befolyt összegeket.\" szövegrésszel.

	(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az AT. 3. §-ának (1)-(3) bekezdése, továbbá (5) bekezdése a) pontjából az \" - ide nem értve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat -\" szövegrész; az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében a \"valamint átmenetileg, csak 1994-ben a mezőgazdasági szövetkezeti járadékok\" szövegrész; az AT. 4. §-ának (4) bekezdése; az AT. 5. §-a (3) bekezdésének da) alpontjában az \"a közgyógyellátási megtérítés\" szövegrész; az AT. 5. §-ának (4) bekezdése; az AT. 9. §-a, 11. §-a (1) bekezdésének d) pontjából a \"3. § (2) bekezdés szerint elkészített működési költségvetést és\" szövegrész ; az AT. 11. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 21. §-a, 22. §-a, 24. §-ának (1), (2) és (4)-(6) bekezdése, 25. §-ának (2) és (6) bekezdése, 27.§-ának (4) bekezdése, 28. §-ának (1) bekezdése, 29. §-ának (4) bekezdése, 31/A. §-ának (1)-(9) és (14) bekezdése, 32. §-ának (1)-(3) bekezdése és 33. §-a, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXV. törvény 8. §-ának (1)-(2) bekezdése.

	(3) Az AT. 21-33. §-ain alapuló, már megkötött finanszírozási szerződésekre az előbbiekben említett rendelkezéseket 1995. október 1-jéig, vagy a szerződés ennél korábbi időpontban történő megszünéséig továbbra is alkalmazni kell.

	(4) 1995. október 1-jétől hatályát veszti az AT. 24-29. §-a, 31. §-a, 31/A .§-a és 32. §-a. 

	(5) Az egészségügyi intézet fenntartója e törvény kihirdetését követő 30 napon belül felülvizsgálja és a felülvizsgálatot követően az ÁNTSZ területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete részére továbbítja az 1991. évi XX. törvény 132. § (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettségét. Az ÁNTSZ a részére megküldött területi ellátási rendről szóló összefoglalót a szakmai véleményével együtt e törvény kihirdetését követő 60 napon belül továbbítja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére.

	(6) A 10. § (3) bekezdésében megjelölt útmutatót a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 


30. §

A törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21.§ (4) bekezdésének első mondatában megjelölt határidő 1995. december 31-re, a második mondatában megjelölt határidő pedig 1995. június 30-ra változik.



Indoklás

a Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. évi költségvetéséhez

I. 
Általános indoklás

1. Előzmények

A Kormány a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat január 9-ei közgyűlésén elfogadott költségvetését, melyet akkor az Egészségbiztosítási Önkormányzatéhoz hasonlóan elfogadott és a Parlamentnek benyújtott, márciusban visszavonta. (lásd T/464.) 

2. Az új költségvetés indokoltsága és részletei

Mivel a januári közgyűlés óta eltelt idő alatt a tervezés alapjául szolgáló makroparaméterek megváltoztak és elmozdulás tapasztalható egyes, a biztosítási rendszert érintő lényeges kérdésben (pl. vagyonjuttatás) is, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat indokoltnak látta a Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. évi költségvetésének újragondolását.

A kormányzat által kezdeményezett járulékalap szélesítéssel az Önkormányzat szakmailag nem értett egyett és a számszerűsített pénzügyi hatásokat is igen bizonytalannak ítélte, ezért ennek a hatásával a költségvetés összeállításakor nem számolt. Reális számítással így gyakorlatilag csak deficites változatnak van létjogosultsága.  Az új makrogazdasági paraméterek alapján és reális bevétellel számolva mintegy 7-8 Md. deficit körvonalazható.

Álláspontunk szerint a pénzügyi kihatások számbavételénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a költségvetési intézmények erőteljes megtakarításra kényszerülnek, az állami tulajdonú veszteséges gazdálkodókat a tervezett intézkedéscsomag korlátozza, a betegszabadsági rendszer változtatása pedig az ágazat számára nem hoz többletbevételt, sőt bevétel kiesést jelent. A Közgyűlés által elfogadott korábbi költségvetéshez képest az intézkedések (bruttó keresettömeg indexének 113 %-ra történő emelkedése és a táppénz Egészségbizotsítási Önkormányzat által javasolt változásának) összhatásaként mintegy 4 milliárd forintnál nagyobb járuléknövekedés reálisan nem vállalható.

A jelenlegi tervezési paraméterek szerint 114,5 % a nyugdíjemeléseknél figyelembe vehető, ún. nettó átlagkereset-index, amely a kiadások újraszámolását tette lehetővé.

Figyelembe veendő egyéb körülmények:

	1. A szociális ellátások tervezett módosítása, új ellátási nemek megjelenése, azok időtartamának meghosszabbodása elengedhetetlenné teszi a járulékfizetés nélkül figyelembevehető szolgálati idők újragondolását, legalább ezen ellátások tekintetében. Fel kell tehát vetni, hogy szigorúan biztosítási alapon rendezni kell a központi költségvetéssel a megtérítést, amely számításaink szerint éves szinten mintegy 15 Md  forintra tehető. A kérdésnek alapvetően a jelenlegi helyzetben elvi jelentősége van, ugyanakkor bármilyen összeg elismerése az Alap bevételi megalapozottságát növelné, a várható deficitet megelőzné illetve biztosítási elven oldaná meg a hiány-finanszírozást. Mivel ez az igény a kormányzati szándékokkal és lehetőségekkel nem találkozik, többletforrásként ezt a tétel 1995-ben sem szerepel. (De a képződő hiány finanszírozásának módjánál mindenképpen figyelembe kell venni.)

	2. A Kormány javaslatából a vagyonhozam, mint bevétel kikerült, sőt a vagyonjuttatási kötelezettséget is újra kívánják szabályozni (jelentősen korlátozni kívánják). Jelenleg ugyan hatályos törvény írja elő a vagyonátadást, de ilyen bevétellel reálisan 1995-ben nem célszerű számolni. 

	3. A táppénzrendszer változásából a nyugdíjbiztosításnak a kormányzati számításokkal ellentétben többletbevétele nem lesz, sőt a konstrukció végleges kialakításától és elfogadásától függően az ún.  keresztfinanszirozásnál (a két alap között átadásra kerülő biztosítási járulékoknál) 1-2 Md forint bevételkieséssel kell számolni.

	4. A működési költségvetést érintő javaslatok az ágazat sajátos helyzetének, az ágazat által ellátott  egyéb feladatoknak a figyelembevétele nélkül nem kezelhetőek. A kormányzati intézkedéscsomag további érzékelhető többletfeladatot ró a nyugdíjigazgatási szervekre. Ezért a növekvő feladatok ellátását létszám-csökkentés mellett vállani felelőtlenség lenne. A működési költségvetés a Közgyűlés által korábban elfogadott változata is erősen feszített keretet adott volna a gazdálkodásunkhoz, lényegében a működőképességhez és a szakmailag szükséges paramétereket tartalmazta. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat megfontolásra javasolja a Parlamentnek, hogy célszerű lenne visszatérni arra a korábbi megoldásra, amely szerint törvény csak egy bruttó összeget tartalmazzon, mint olyan összeget, amely működési költségként felhasználható. Minden további prezentáció a törvény és zárszámadás indoklását jelentené és belső arányok a Közgyűlés kompetenciájába tartoznának. Annak ellenére, hogy az eddigi költségvetés is megfelelt a felelős és takarékos gazdálkodás követelményének, az Önkormányzat szükségesnek tartja a működési költségek elviselhető, működésképtelenséget még nem eredményező felülvizsgálatát, a beruházások áttekintését, átütemezését. (Az erre vonatkozó javaslatot a mellékletek tartalmazzák.) Burkolt megtakarítási kényszert jelenthet, ha a Parlament elfogadja a járulékalap szálesítést, mivel a központi költségvetési szervekkel ellentétben a nyugdíjágazatnál ilyen hivatkozással sem szerepel előirányzat-túllépési lehetőség. A köztisztviselői törvény végrehajtásából adódó kiadástöbblet felmérése megtörtént, a többletek a címeknek megfelelő sorokon és az új, rovatrendes szerkezetben jelennek meg. Ezért a januári javaslathoz képest elkülönített kezelése már nem indokolt. A beruházások elhúzódása, a szükséges üzemeltetési létszám-növekedés elmaradása a dologi kiadásokban megjelenő üzemeltetési többletkiadással jár, amelyet a tervezet figyelembe vesz (bérleti díjak, szolgáltatási szerződések,...). Összességében 185 millió Ft-os csökkentést fogadott el a Közgyűlés. További csökkentésre a feladatok növekedésére, a tervezettnél magasabb inflációra való tekintettel az Önkormányzat - a működőképesség biztosítása mellett - nem lát lehetőséget.

	5. Szakmailag megalapozatlan és a hatályos törvényekkel is ellentétes az az elképzelés, hogy az informatikai fejlesztésre szükséges összeget - amely folyamatos kiadásokat is tartalmaz - az Alap költségvetési mérlegéből kiemelve a befektetések hozama tartalék terhére javasolja finanszírozni. Egyidejűleg természetesen hasonló nagyságrendű beruházás elhagyását, illetve teljes befagyasztását feltételezi a Kormányzati javaslat. Ez a megoldás elfogadhatatlan, az informatikai fejlesztéseknek a közgyűlési költségvetési javaslat mellékletében konkrétan meg kell jelenniük, úgyszintén a befektetések hozama tartalék terhére történő - az igazgatási szervek feladatellátásához és működőképességéhez elengedhetetlenül szükséges finanszírozásnak is meg kell jelennie a prezentációban A javaslat nemcsak a működési költségvetés finanszírozási forrásainak újrafogalmazása miatt kezelhetetlen, hanem azért is, mert a vagyon terhére így finanszírozott kiadások egy része ebben az esetben nem jelenne meg a vagyon-mérlegben (folyamatos kiadás révén, hanem vagyon-vesztést eredményezne). Ha pedig az önkormányzat - a vagyon-vesztés elkerülése érdekében - további csökkentések végrehajtására kényszerülne, úgy érvényes szerződésekben (megkezdett szállításokban, beruházások kivitelezésében) megtestesülő kötelezettségeket kellene visszavonnia, ennek polgári-jogi következményeit és nem utolsó sorban működési zavarokat okozó feszültségeit is felvállalva. Ugyanakkor az Önkormányzat az államháztartás gondjainak ismeretében a korábban elfogadott programokat áttekintette és az informatikai fejlesztési költségkeret ismételt felülvizsgálatának \"eredményeként\" - meghatározott feszültségeket vállalva - mintegy 80 millió forinttal történő csökkentését határozta el. Az épület-beruházások elhalasztásával pedig mintegy 400 millió forint 1996 évre átütemezésre került. (A részleteket a mellékletek - a költségvetési szerkezetnek megfelelően - számszakilag és indoklásként szövegesen tartalmazzák.)

A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat az 1995. évi költségvetésének mielőbbi elfogadása mellett - mivel a jelenlegi helyzet példátlan a magyar államháztartási gyakorlatban, hogy elfogadott költségvetés nélkül kénytelen működni az államháztartás második legnagyobb alrendszere  szinte fél éven keresztül - kiemelt jelentőséget tulajdonít az ellátások folyósításának biztosnságát szolgáló hitelezés (állami forgóalap-számlához kapcsolt megelőlegezési számla) egész éves fenntartásának. Az eddigi gyakorlattól eltérő likviditás finanszírozáshoz ugyanis egyéb - pénzügyi, jogi - feltételek biztosítása mellett, kiemelt jelentősége van az 1991- 1994. éves időszakban keletkezett hiányok rendezésének. Ezért mellékelten bemutatja az Önkormányzat a bevételek és kiadások alakulását 1993 - 1995. között, illetve a különböző évek hiányainak, valamint azok rendezésének alakulását.

II. 
Részletes indoklás

A főösszegek és kiemelt előirányzatok

1 §-hoz, 1. sz. melléklethez

A Nyugdíjbiztosítási Alap	bevételi főösszege 	499.680	millió Ft,
	kiadási főösszege 	507.133	millió Ft,
	hiánya	7.453	millió Ft.

A költségvetés hiányát az Önkormányzat által szervezett, államkötvény kibocsátással kell fedezni, ahol a kibocsátásokkal kapcsolatos kiadásokat (kibocsátás költsége, kamatok, a tőke törlesztését is beleértve) a központi költségvetés fizeti.

A Nyugdíjbiztosítási Alap vagyonának alakulása
1. §-hoz,2.sz. melléklethez

A két biztosítási önkormányzat 1994. őszi közgyűlésein fogadta el a szolgáltatási szektorba tartozó vagyon megosztását, amelynek az alakulását a törvény 2..sz. melléklet mutatja be. A vagyonelemek tulajdonosi átírása megtörtént, a hozamokat és kiadásokat a Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. évi költségvetése már ennek figyelembe vételével tartalmazza.

Az előirányzatok részletezése
2-3. §

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. évi költségvetésében a bevételi és a kiadási főösszegeket alapvetően a rendszeres járulékbevételeket és a nyugdíjkiadásokat megalapozó, az államháztartás tervezésének alapjául szolgáló makrógazdasági paraméterek határozzák meg. A nyugdíjbiztosítási ág ellátásainál mintegy 1,5 %-os átlagos létszámnövekedés lett figyelembe véve.

Emelett a bevételek között több mint 11 milliárd Ft kintlévőségek behajtásából eredő rendkívüli járulékbevétel szerepel, amely megfelel a jelenlegi törvényi feltételeknek megfelelő ún. megállapodásos rendezés keretei közötti mozgástérnek.
A behajtási tevékenység javulásának és a kintlévőségek megállapodásos rendezésének következtében az előző évekhez mértes csökkenő késedelmi pótlék bevétellel számol az Alap. 

A kamat és egyéb hozambevételek 3,2 milliárd forintos összegénél azt vettük figyelembe, hogy a szolgálatási vagyon megosztása után a Ny. Alap tulajdonába került Lakásalap fedezeti kötvény hozama 23,75 %-os kamatot jelent.

A kiadások között a nyugdíjkiadások és a működéssel kapcsolatos különböző kiadási tételek jelennek meg, valamint az Egészségbiztosítási Alapnak átadásra kerülő járulék. 

Kiemelt tételként jelenik meg a vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadások 90 millió Ft-os előirányzata. A tényleges ráfordítások alapvetően függnek majd a vagyonátadás módjától, ütemétől és nagyságától, mivel az átvétellel kapcsolatos szakértői kiadások (szerződésekben meghatározott díjazások) részben a vagyonkezelési stratégia és a szükséges szabályzatok kialakításával és a felajánlott vagyon értékelésével kapcsolatban merülnek fel.

A működési költségvetés
 3.§ (4)-(6) bekezdéshez

	A működési kiadás	8.090	millió Ft,
	működési célú informatikai fejl.	558	millió Ft,
	világbanki program hazai ktg-e	150	millió Ft és az
	ellenőri tevékenység ösztönzése	40	millió Ft.

A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat megfontolásra javasolja a Parlamentnek, hogy célszerű lenne visszatérni arra a korábbi megoldásra, amely szerint törvény csak egy bruttó összeget tartalmazzon, mint olyan összeget, amely működési költségként felhasználható. Ez nem azt jelenti, hogy nem kívánja bemutatni a tervezett kiadások struktúráját, a főbb célkitűzéséket és az azok megvalósítását szolgáló projekteket. 

Ezért az indoklás mellékletét képezi:

a) a működési költségvetés kiadásainak és bevételeinek 1994. évi alakulása (előzetes tény)
b) a működési költségvetés 1995. évi kiadási és bevételi előirányzatai (a címrendnek és az államháztartási rovatrendnek megfelelő bontásban), valamint a Ktv. végrehajtásának felmérését követően összeállított létszám és rendszeres személyi juttatás bemutatása címenként

c) a nyugdíjágazat létszámáról készített összefoglaló jelentés

d) a nyugdíjbiztosítás 1995. évi informatikai fejlesztéseinek költségterve

e) A központi és a területi igazgatási szervezet elhelyezését szolgáló beruházások és felújítások programja, az elhelyezés kiinduló helyzete, a nyilvántartás és irattározás helyigényének felmérése, valamint A Befektetések Hozama Tartalék terhére tervezett beruházási-felújítási programok bemutatása 1994-1997. és a működési kiadásként tervezett 1995. évi felújítási előirányzatok

f) A működési célú ingatlanvagyon megosztási javaslata

Vegyes rendelkezések
4. §-hoz

A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap nyugdíjkiadási előirányzatainak együttes összegéből az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően elkülönítésre került 600 millió forint; a különös méltánylást érdemlő esetben nyugellátás - ideértve az öregségi korhatárt el nem érő rokkantsági nyugdíjakat is - megállapítására, a nyugdíjak egyéni elbíráláson alapuló, a szociális rászorultságot is figyelembe vevő emelésére, valamint egyszeri szociális segélyekre fordítható. Erre az 1975. évi II. törvény 13. §-a és a végrehajtására kiadott 89/1990.(V.1.) MT rendelet 14. §-ának (2)-(3) bekezdése ad felhatalmazást. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, illetve igazgatási szervei az említett összegből 150 millió forintot egyszeri szociális segélyezésre használhatnak fel.

5. §-hoz, 3. sz. melléklethez

A nyugdíjbiztosítás igazgatási szervezete állapít meg és folyósít jelentős számban és növekvő összegben olyan ellátásokat is, amelyeket más szervezetek finanszíroznak. Legjelentősebb tétel az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott ún. korhatár alatti rokkantsági nyugellátások köre. Ezen kívül a törvény 3. sz . melléklete szerinti, nem társadalombiztosítási járulékokból fedezett ellátások megállapítása és folyósítása ró egyre nagyobb feladatot az ügyvitelre. az 1994. évi előzetes tényt és az 1995. évi kiadások előirányzatait a mellékelt táblázat mutatja be.

Záró rendelkezések
6-9. §

Az államháztartás információs rendszerének megváltozása (rovatrend), a működési költségvetés egy összegben történő jóváhagyása, valamint a szolgáltatási vagyon megosztása szükségessé tette a pénzügyi alapokról szóló törvényi rendelkezések részleges felülvizsgálatát, amelyre vonatkozó önkormányzati javaslatokat a 6-9. § tartalmazza.





INDOKOLÁS     
az Egészségbiztosítási Alap 1995. évi költségvetéséhez   

I/

Az Egészségbiztosítási Alap 1994. évi költségvetése a tervezett \"0\" szaldó helyett 19,3 milliárd forint hiánnyal zárt. A bevételek közel 4 milliárd forinttal, a kiadások pedig mintegy 23,3 milliárd forinttal meghaladták a módosított előirányzatot.*
     
A bevételek és kiadások egyaránt 3,1 milliárd forint összegű szerkezeti változást tartalmaznak. A bevételek és kiadások tényadataiban a Nyugdíjbiztosítási Alaptól átvett 2121 milliós, valamint a 991 milliós pénzmaradványból származó együttesen 3,1 milliárdos összeg szerepel, ami az előirányzatokban így nem jelent meg. Összehasonlítható szerkezetben a bevételek 0,9, a kiadások 20,2 milliárd forinttal haladták meg az előirányzatokat. A szerkezeti változás az egyenleget nem befolyásolja.

A bevételi terv kismértékű túlteljesülése az együttes bevételi előirányzatok eltérő irányú teljesülésének eredője. Az 1994. évi járulékbevételek 11,1 milliárd forinttal haladták meg az előirányzatot. Ezt a bevételek szempontjából kedvező hatást mintegy kétharmad részben semlegesítette az ingyenes vagyonjuttatás elmaradása, s ennek következtében a 7,1 milliárd forint értékű hozam hiánya. A közgyógyellátási kiadások megtérítése a tényleges kiadásoknak a tervezettnél kisebb volta következtében mintegy 1 milliárd forinttal kevesebb az előirányzatnál. Csak részben teljesült a likviditási tartalék visszapótlását szolgáló előirányzat.
A kiadási oldalon mutatkozó túllépés lényegében három tételnél jött létre:
˙	a gyógyszer-támogatási előirányzatnál (10,9 milliárd forint),
˙	a táppénzkiadásoknál (6,7 milliárd forint),
˙	a korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjaknál (3,6 milliárd forint).

   * Az 1993. évi CXV. számú, a Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvényben szereplő 336,4 milliárd forint bevételi főösszeget módosította az 1994.  évi L. törvény, 341,8 milliárd forintra. Az 5,4 milliárdos különbséget az 1994. évi egészségügyi bérintézkedésekre a központi költségvetéstől kapott forrás adja. Ezzel az értékkel nőtt a kiadási főösszeg eredeti előirányzata is, ami teljes egészében egyúttal a gyógyító-megelőző ellátások módosult előirányzatában is megjelent.




A gyógyszer-támogatási kiadások már több éve rendre meghaladják az előirányzatot, melynek hátterében hasonló okok húzódnak meg. Az 1994. évi előirányzat bázisát képező 1993. évi várható érték alultervezett volt (mintegy 3,5 milliárd forinttal volt kisebb a tényleges felhasználásnál), miközben a kiadások növekedését mérséklő intézkedések hatása nem bizonyult elégségesnek az előirányzat megtartásához.

A táppénzkiadások esetében az előirányzat szintenmaradása volt előirányozva, de az ezt megalapozó intézkedések elmaradtak. A túllépésben az is szerepet játszott, hogy a tervezés bázisát képező 1993. évi várható értéket 1,3 milliárd forinttal kisebbnek becsültük a tényleges kiadásnál.

A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjkiadásoknál tapasztalható túllépés legfőbb oka, hogy 1994-ben a nettó átlagkereset-növekedés a tervezettnél  nagyobb volt.



II/



Az Egészségbiztosítási Alap 1995. évi költségvetése 436,1 milliárd forint bevételi, 436 milliárd forint kiadási előirányzattal, 109 millió forint pozitív egyenleggel számol. 

A járulékbevételek növekedését a kintlevőségek behajtását szolgáló intézkedések is segítik. Ezek hatása egyrészt önállóan megjelenik az előirányzatok között, másrészt a rendszeres bevételek növekedését  is kiváltja, mert az adott évi befizetési kötelezettségek teljesítését is elősegíti, különösen azoknál a munkáltatóknál, akikkel megállapodásra kerül sor.  

A központi költségvetés által biztosítottak után  felszámítandó járulék mértéke mintegy 30 milliárd forint. A központi költségvetés nehéz helyzetére való tekintettel az előirányzat azonban csak 15 milliárd forint átalányösszeg megfizetésével számol.

A központi költségvetést 1995-ben 3,9 milliárd forint összegben terhelik egészségügyi feladatok. Ez az összeg tartalmazza a terhesgondozás 2,5 milliárd forintos és a terhességmegszakítás 1,4 millliárd forintos költségeinek állami költségvetés általi megtérítését. 

A két alap elszámolása során az E. Alap a Ny. Alaptól a nyugdíjkiadások után fizetett járulékként 56,4 milliárd forintot kap. 

A kiadások között a gyógyító-megelőző ellátások előirányzata 193 milliárd forint. Ez tartalmazza az 1995. január 1-től történő közalkalmazotti bérintézkedés fedezetét, valamint az 1994. évi bérintézkedés folyó évi szintrehozását. Évközben ez az előirányzat megemelkedik a Kormány által az energiaáremelés kompenzációjára szánt célelőirányzat átutalásra kerülő  összegével. 

A gyógyszerkiadások mérsékelt emelkedését a gyógyszertámogatás reformja alapozza meg. Enélkül az 1994. évi tendenciák alapján a gyógyszerkiadás akár 80 milliárd forintot is elérhetne.

A gyógyászati segédeszközök 8,5 milliárd forint összegű előirányzata a várható átlagáremelkedés fedezetét biztosítja.

Az E. Alaphoz tartozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjkiadások előirányzata 69  milliárd forint, az 1994. évinél 19,5  %-kal több.

Az 1995. évi előirányzat 14,5 %-os emelési intézkedés feltételezésével készült. Ez megegyezik a Ny. Alap nyugdíjkiadásainak döntő részét kitevő öregségi nyugdíjak tervezett 1995. évi emelési mértékével. Emellett 1995-ben az E. Alapnál az ellátásban részesülők 5 %-os létszámnövekedésével lehet számolni.

A táppénzkiadások számításánál a 33,0 milliárd forintos előirányzatot az 1995-ben belépő intézkedések alapozzák meg. 

A működési költségvetés kiadásainak  összege 14,1  milliárd forint. 

Az 1995-ben megvalósuló járulékbeszedésnek - ami elkülönített számlára folyik be -, valamint a járulékfeltárásnak az anyagi ösztönzésére is felhatalmazást ad a törvény. A behajtásból eredő járulékbevételnek 2 %-a fordítható a behajtási tevékenység ösztönzésére. Ezzel összefüggésben a törvénytervezet 400 millió forint összegű kiadást irányoz elő, vagyis - a tervezett járulékbevételi összeget figyelembevéve - közelítőleg a teljes ösztönzési keret igénybevételével számol.

Az egészségügyi finanszírozás szabályainak módosításai a természetbeni szolgáltatások E . Alap általi finanszírozását korszerűsítik.

A módosítás figyelembe veszi a büntetésvégrehajtás által fenntartott fekvőbeteg-intézmények sajátosságait, azt, hogy nem vonhatók be a teljesítmény szerinti finanszírozásba.

 Az alapok 1995. évi költségvetésének a megalapozása érdekében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítását is tartalmazza a törvénytervezet.

 











I N D O K L Á S


a \"B\" változathoz






B változat


Indokolás
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
1995. évi költségvetéséhez


Általános indoklás


A magyar gazdaság egyensúlyi helyzetének romlása az elmúlt években tovább fokozódott. A negatív tendenciák tovább erősödésének megakadályozása határozott gazdaságpolitikai intézkedések megtétele mellett az államháztartási reform felgyorsítását is szükségessé teszi. 

Az egyensúlyi helyzetet elősegítendő a Kormány átdolgozásra visszakérte a társadalombiztosítási alapok 1995. évi költségvetési törvényjavaslatát és azt a stabilizációs program keretébe illeszkedő intézkedési csomaggal olyan helyzetbe kívánja hozni, amely révén már ez évben a bevételek terjedelmének további bővülését és a kiadások dinamikájának további mérséklését lehetne elérni úgy, hogy a vagyonátadásból származó bevétel ne bizonytalanítsa el az alapok költségvetésének teljesíthetőségét. 


Részletes indokolás


A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése

A főösszegek

1 § - hoz


A Nyugdíjbiztosítási Alap (továbbiakban Ny. Alap) 1995. évi költségvetésében 506,4 milliárd forint bevételi, 506,4 milliárd forint kiadási előirányzattal nulla egyenleggel záródik.
 Az Alap bevételi főösszegének előirányzata 17,7%-kal magasabb az 1994. évi előzetes ténynél.

 

A bevételek részletezése

2 § - hoz

Az intézkedéseknek megfelelően az előirányzat kialakításánál szempontként szerepelt a Kormány által elfogadott járulékalap szélesítési szabályok hatása, amely az étkezési hozzájárulást, a szerzői jogdíjakat, a művészek megbízási díját és a végkielégítést, valamint a betegszabadság idejére térítendő járulékfizetési kötelezettséget érinti. 

Rendszeres járulékbevételek a munkáltatói járulék befizetések tervezésénél 13 % keresetkiáramlással és javuló befizetési fegyelemmel számoltunk. Figyelembe vettük az 1994. évi kiegyenlített MÁV tartozást, valamint az 1995. évi fennmaradó MÁV hátralékot. 

A munkanélküli ellátás után fizetett munkáltatói és egyéni járulékbiztosítási járulék 20,4%-ban megállapított előirányzata a munkanélküliek számának prognosztizálható üteméhez igazodik. 

Az egyes szociális ellátások után fizetett járulék összege az igénybevétel várható bővülése miatt meghaladja az 1994. évi várható értéket. 

A kintlévőségek behajtásából eredő járulékbevételt - 19,5 milliárd forintot - a behajtás megerősödése, ösztönzési rendszer bevezetése és a szabályok nyilvánosságával elért fegyelem kell garantálja. 1994-ben mintegy 9 milliárd forint volt a Ny.Alapra jutó tényleges behajtás. 

A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételeknél összességében az 1994. évinél alacsonyabb bevétellel számolunk a behajtási tevékenység eredményességére alapozva, ami a késedelmi pótlék és a rendbírság csökkenését eredményezi. 

A kamat és egyéb hozambevételek 3,2 milliárd forintos összegénél azt vettük figyelembe, hogy a szolgáltatási vagyon megosztása után a Ny. Alap tulajdonába került Lakásalap fedezeti kötvény hozama 23,75 %-os kamatot eredményez. 

Az Alapok között a bruttó elszámolási elv érvényesül, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után számított járulék alapján az Egészségbiztosítási Alap (továbbiakban E.Alap) 34,7 milliárd forint járulékot ad át az Ny.Alapnak. 

A működési célú bevétel nagysága 395 millió forintban került megállapításra, amely összeg a társadalombiztosítás által folyósított, de nem a TB által finanszírozott ellátások költségtérítésének összege mellett, tartalmazza a családi pótlék igénylési rendjének módosulása miatti többlet munka elismeréseképpen a központi költségvetés általi költségtérítés növekmény Ny.Alapra eső részét, 25 millió forintot. 


A kiadások részletezése

3 § - hoz

Az Alap 506,0 milliárd forintos előirányzata 11,8%-kal magasabb az 1994. évi előzetes tényadatnál.

Nyugellátások:

Az Ny. Alap 1995. évi nyugdíjkiadási előirányzata 439,8 milliárd forint 14,4%-kal haladja meg az 1994. évi várható nyugdíjkiadást. 
A nyugdíjkiadási előirányzat  14,5 %-os nettó keresetnövekedés feltételezésével készült, összhangban a makrogazdasági feltételekkel.

A mezőgazdasági járadékokat 1995-től a profiltisztítás befejezéseképpen a központi költségvetés magára vállalta. Ezt is figyelembevéve az 1995. évi szerkezetnek megfelelően számított nyugdíjkiadások előirányzata az 1994. évi előzetes tényadatot 16,0%-kal haladja meg. 

1995-ben a nyugdíjbiztosítási ág ellátásainál mintegy 1,5 %-os átlagos létszám növekedési ütemet prognosztizáltunk. A tervezett mérték minimális növekedést mutat a korábbi évek tendenciáihoz képest. 

Az Ny. Alap céltartalék előirányzata 409 millió forint, mely a nyugdíjellátások többletkiadásaira használható fel. 

4 § -hoz

A Ny.Alap működési költségvetésének teljes összege 8,1 milliárd forint, ebből az előirányzatból 357 millió forintot a Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben előírt kötelezettségek teljesítésére lehet felhasználni.

A működési célú informatikai fejlesztésre fordítható kiadás 1995-ben a befektetések hozama tartalékot terheli. Ugyanakkor ez a forrása a Fővárosi és Pest megyei Igazgatóság életveszélyes épületének kiváltását is szolgáló Váci úti és Röntgen utcai irodaberuházásnak is. 

 Amennyiben a világbanki kölcsönszerződés tényleges kiadása meghaladja a 150 millió forint kiadási előirányzatot, úgy a befektetési hozamok tartaléka terhére az összeg növelhető. 

Az államháztartás racionalizálási programjába illeszkedve a kormányzati költségvetési szervekhez hasonló módon a társadalombiztosítási önkormányzat igazgatási szervezetei a bér és az ahhoz kapcsolódó tb. járulék kiadása, valamint a dologi kiadások terén költségcsökkentést hajtanak végre, mely az Ny. Alap működési költségvetése előirányzatának kialakítása során figyelembevételre került. 


Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése

A főösszegek

5 § - hoz

Az E. Alap 1995. évi költségvetésében 434,1 milliárd forint bevételi és ugyanennyi kiadási előirányzattal nulla egyenleggel zár.

A számok megalapozásánál a bruttó keresettömeg 13 %-os prognosztizált növekedésére támaszkodtunk, valamint a Kormány által elfogadott járulékalap szélesítésre. 

A bevételek részletezése

6 § - hoz

A járulékbevételek együttes - 361,4 milliárd forint - bevételén belül a munkáltatói és egyéni járulékbevételek együttes összege 326,4 milliárd forint. Ez az összeg az 1994. évi előzetes tényadatot 22,0%-kal haladja meg. Az előirányzat kialakításakor az 1994. évi MÁV tartozás központi költségvetés általi kiegyenlítése, valamint az 1995. évi fennmaradó MÁV hátralék figyelembe vételre került.
Mivel a baleseti járulék 1995-től teljes egészében az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi indokolt a rendszeres járulékbevételek között a baleseti járuléknak külön soron történő feltüntetése. 
A kintlévőségek behajtásából származó bevétel nagyságának 15,9 milliárd forintos alakulását az Ny.Alapnál leírtak alapozzák meg.
A központi költségvetés által biztosítottak után 10 milliárd forint átalányösszeg került megállapításra. 
A központi költségvetést 1995-ben 3,9 milliárd forint összegben terhelik egészségügyi feladatok, melyből a terhesgondozás állami költségvetés általi megtérítése 2,5 milliárd forint, a terhességmegszakítás megtérítése 1,4 milliárd forint.
A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 25,2%-kal lesznek kevesebbek az 1994. évinél, ezen belül késedelmi pótlék és a rendbírság esetében kb 25%-os csökkenés várható. Az ide tartozó egyéb bevételi tételeknél szintentartás vagy mérsékelt növekedés van előirányozva.
A kamat és egyéb hozambevételek csökkenése az 1994. évi előzetes tényhez képest jelentős, 86,1%. 
A két alap elszámolása során az E.Alap az NY.Alaptól 56,4 milliárd forintot kap. 

Az E.Alap működési célú bevételei tartalmazzák az Ny.Alaptól közös feladatra átvett 1,5 milliárd forintot, valamint a családi pótlék igénylési rendjének módosulása miatti a központi költségvetés által finanszírozott ellátások utáni költségtérítés növekmény E.Alapot megillető részét, 425 millió forintot. 

A kiadások részletezése

7 § - hoz

Az alap 434,1 milliárd forintos kiadási előirányzata 9,0%-kal magasabb az 1994. évi előzetes tényadatnál.

A kiadások között a gyógyító megelőző ellátások előirányzatánál 12,5%-os emelkedés történik. Ez tartalmazza az 1995. január 1-től történő közalkalmazotti bérintézkedés fedezetét is, valamint az 1994. évi bérintézkedés folyó évi szintre hozását. Év közben ez az előirányzat megemelkedik a Kormány által az energia-áremelés átutalásra kerülő kompenzációra szánt célelőirányzatával. 

Az egészségügyi intézményi kapacitások tervezett csökkentése 5 milliárd forint ami belső átcsoportosításra ad lehetőséget. 
Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának szűkítése  (fogászati ellátás, gyógyfürdő szolgáltatások, a szanatóriumi ellátás, sport-egészségügyi) miatt a természetbeni ellátások kiadásai csak 10,8%-kal nőnek az 1994. évi tényadathoz viszonyítva. (A kiadások szűkítése nélkül a növekmény 16,6% lenne).

A gyógyszerkiadások emelkedése az 1994. évihez képest 6,0%. Ezt a gyógyszertámogatás tervezett reformja alapozza meg. Az előirányzat kialakításakor figyelembe vettük a 9 %-os forint leértékelés, valamint a 8 %-os vámtarifa módosulás, valamint az elkövetkezendő hónapok leértékelései miatt bekövetkező többletköltségeket mintegy 3 milliárd forintot, de ez az összeg azonban nem fedezi egészében a többletterhet, ahhoz további intézkedések megtétele szükséges. 

A gyógyászati segédeszközök 8,5 milliárd forint összegű előirányzata a várható átlag-áremelkedés fedezetét biztosítja.

Az E.Alaphoz tartozó rokkantsági, baleseti rokkantsági, valamint az ezekhez kapcsolódó nyugdíjkiadások előirányzata 69,0 milliárd forint. Az 1994. évi előzetes tényadatnál 19,5%-kal több. Az 1995. évi előirányzat 14,5 %-os emelési intézkedés feltételezésével készült, ez megegyezik az Ny.Alap nyugdíjkiadásainak döntő részét kitevő öregségi nyugdíjak tervezett 1995. évi emelési mértékével. 

1995-ben az E.Alapnál az ellátásban részesülők 5 %-os létszám növekedésével lehet számolni. Ettől az ütemtől tehát elmarad a teljes nyugdíjas állomány  létszámnövekedése. Ez valószínűsíti, hogy az E.Alapnál újonnan megállapított nyugdíjak színvonala az állományból kikerülő átlagától lényegesen nem tér el. 

A terhességi gyermekágyi segély előirányzata 10,2 milliárd forint. A gyermeknevelési támogatások átalakításának eredményeképpen a terhességi gyermekágyi segély időtartama 52 hétre nő az eddigi 24 hétről. Ezzel együtt az első hat hónapban a mérték 100%-ról 70%-ra csökken, az egy éves korig történő kiterjedés időszakában pedig 50% a mérték. Az intézkedésnek a többlete csak 1996-ban jelentkezik az átmeneti intézkedések miatt. A növekedés összetevőit a rendszerátalakításon kívül befolyásolja a demográfiai prognózisok alapján 3 % körül vélelmezhető születésszám növekedés is. 
A táppénzkiadások a betegszabadság kiterjesztése, a nyugdíj mellett foglalkoztatottak táppénzjogosultságának megszűnése (a járulékfizetési kötelezettség egyidejű törlésével), valamint a táppénz állománybavétel újraszabályozása és az ellenőrzés szigorítása miatt a kiadások 6,2 milliárd forinttal mérséklődnek az 1994. évi előzetes tényadathoz képest.
Az E. Alap céltartalékára előirányzott összeg 3.595 millió forint a gyógyszerek és a táppénzkiadások 1995. évi előirányzatát meghaladó többletkiadásra használható fel.
8 § - hoz

A működési költségvetés kiadásainak teljes összege 13,0 milliárd forint, mely tartalmazza az NY.Alaptól közös feladatra átvett 1,5 milliárd forint összeget, valamint a Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben előírt kötelezettségek teljesítésére felhasználható 649 millió forintot.
Az E. Alap működési költségvetése előirányzatának kialakításánál is figyelembe vettük az államháztartás racionalizálási programjába illeszkedő társadalombiztosítási önkormányzatok igazgatási szerveit érintő bér- és dologi kiadások költségcsökkentését. 


A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetése

21 § - hoz

A társadalombiztosítási alrendszer összbevétele 848,0 milliárd forint, amely megegyezik a kiadásaival, tehát 1995-ben null szaldós.

22-§-hoz

A Ny. Alap és az E. Alap 1995-ben a befektetések hozama tartalékot kizárólag a Ny. Alap világbanki kölcsönszerződése és informatikai fejlesztése megjelölt kiadásain túl állampapír vásárlásra használhatja fel.


23§-hoz

Az Ny. Alap és az E. Alap kintlévőségeinek csökkentésére irányuló intézkedések eredményeképpen 1995-ben a kintlévőségek behajtásából eredő -az erre a célra szolgáló célelszámolási számláról befolyó - járulékbevétel 2 %-a, de legfeljebb 400 millió forint, illetve a járulékellenőrzés során 1995-ben feltárt járuléknak (elfedett járulékkiróvás) 2 %-a de legfeljebb 40 millió forint fordítható a tb. önkormányzatok behajtási, ill. járulékellenőrzési tevékenységet végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, ill. anyagi ösztönzésre.
24§-hoz
Az Ny. Alap és az E.Alap nyugdíjkiadásainak együttes összegéből 1995-ben 600 millió forintot különös méltánylást érdemlő esetben nyugellátás megállapítására, illetve a nyugdíjak egyéni elbíráláson alapuló, a szociális rászorultságot is figyelembevevő emelésére lehet fordítani.
25§-hoz
A társadalombiztosítási alrendszer útján történő nem tb.finanszírozási ellátások részletes bemutatását is előírja a törvénytervezet. 
26§-hoz
Az egészségügyi finanszírozás szabályainak módosításai a természetbeni szolgáltatások E.Alap általi finanszírozását korszerűsítik.
27 - 30 §-okhoz
A törvénytervezet gondoskodik a tb. alrendszere számára történő vagyonátadás összegének és határidejének módosításáról is. Módosítja a Társdalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvényt. 
31§-hoz
Az Alapok 1995. évi költségvetésének megalapozása érdekében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítását is tartalmazza a törvénytervezet. "
