"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 
	   KORMÁNYA










T/1048. számú

TÖRVÉNYJAVASLAT

AZ ÁLLAMTITOKRÓL ÉS A SZOLGÁLATI TITOKRÓL





















Előadó: Kuncze Gábor
Budapest, 1995. május hó


Az Országgyűlés az állami és a közfeladatok zavartalan ellátásának biztosítása érdekében az adatok nyilvánosságának a legszükségesebb mértékű korlátozására tekintettel az államtitokról és a szolgálati titokról a következő törvényt alkotja. 

I. fejezet
Általános rendelkezések

A törvény célja

1. §. E törvény célja, hogy meghatározza az államtitokká minősíthető adatfajtákat, az államtitok, a szolgálati titok fogalmát,  a minősítésre jogosultak körét, a minősítési eljárás rendjét, a minősített adatok megismerésének, felhasználásának és védelmének szabályait.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazása során

1. minősítés: az a döntés, melynek meghozatala során az e törvény szerint felhatalmazott személy megállapítja, hogy egy adat a tartalmánál fogva a nyilvánosságát korlátozó államtitokkörbe vagy szolgálati titokkörbe tartozik;

2. minősített adat:
a)	államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott minősített közirat (a továbbiakban: minősített irat), 
b)	a szóban közölt államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ,
c)	államtitkot vagy szolgálati titkot  képező információt hordozó objektum, technikai eszköz,
d)	nem tárgyiasult formában megjelenő államtitkot vagy szolgálati titkot  képező információ, eljárási mód  vagy más ismeretanyag;

3. minősített adat továbbítása: a minősítő rendelkezése alapján a minősített adatnak állami vagy közfeladat ellátása érdekében más szerv vagy személy részére történő hozzáférhetővé tétele;

4. minősített adattal rendelkezés: 
a)	a betekintés,
b)	a birtokban tartás, 
c)	a minősített adat alapján további minősített adat készítése, azon az eredeti minősítés feltüntetése,
d)	a minősített adat másolása, sokszorosítása,
e)	a betekintés engedélyezése,
f)	a feldolgozás és felhasználás,
g)	a minősítés felülvizsgálata,
h)	a minősítés felülbírálata,
i)	a nyilvánosságra hozatal,
j)	a minősített adatnak külföldi személy vagy külföldi szerv részére hozzáférhetővé tétele,
k)	a minősített adat külföldre vitele vagy külföldről való behozatala,
l)	a titoktartási kötelezettség alóli felmentés,
m)	a megismerési engedély kiadása;

5. illetéktelen személy: aki  minősített adat megismerésére nem jogosult;

6. nyilvánosságra hozatal: minősített adatnak a titokbirtokos hatásköréből kikerülő, meghatározhatatlan körben, mindenki részére biztosított  megismerhetővé, hozzáférhetővé tétele;

7. megismerési engedély: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 20. §-ának (1) bekezdése alapján a minősítő által adat megismerésére, a jogosult személyazonosító adatainak feltüntetésével írásban adott felhatalmazás;

8. betekintési engedély: az állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a minősítő által a minősített adattal való korlátozott rendelkezésre, a jogosult nevének, a minősített adattal kapcsolatos egyes jogosítványainak a 4. pont szerinti meghatározásával  írásban adott felhatalmazás; 

9. érvényességi idő: az év, hó, nap szerint feltüntetett időpont, amelynek eléréséig a minősítési jelöléssel ellátott adat megismerését e törvény korlátozza;

10. titokvédelmi felügyelő: a titokbirtokos szerv vezetője által a titokvédelmi feladatok ellátásával megbízott személy;

11. rendvédelmi szerv: a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, a büntetésvégrehajtási testület, a vám- és pénzügyőrség, a polgári védelmi szervek, valamint a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság;

12. titokbirtokos: a minősítő, valamint az, akinek a minősített adatot a 3. pont szerint továbbították. 

(2) Az adatra vonatkozó, e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Avt. rendelkezéseit kell alkalmazni. 

(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a minősített iratra a köziratokról, a közlevéltárakról és a magán levéltári anyag védelméről szóló törvény köziratra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.


II. fejezet
Titokfajták

Államtitok

3. § (1) Államtitok az az adat, amely e törvény mellékletében (a továbbiakban: államtitokkör) meghatározott adatfajta körébe tartozik, és a minősítési eljárás alapján a minősítő kétséget kizáróan megállapította, hogy az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult  részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekeit. 

(2) Az államtitok érvényességi idejét, amely 90 évnél hosszabb nem lehet,  titokfajtánként az államtitokköri jegyzék határozza meg. A 2. § (1) bekezdésének 2. pontjának c) alpontjában meghatározott minősített adat esetében az érvényességi idő egy ízben annak lejártakor meghosszabbítható.

Szolgálati titok

4. § (1) Szolgálati titok az e törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint minősítésre felhatalmazott által meghatározott adatfajták körébe (a továbbiakban: szolgálati titokkör) tartozó adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele sérti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását. 

(2) Nem lehet szolgálati titokká minősíteni az Avt. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott típusú adatfajták körébe tartozó adatot. 

(3) A szolgálati titok érvényességi ideje az adat minősítésétől számított legfeljebb 20 év lehet. 

(4) A szolgálati titokkört közleményként a Magyar Közlönyben kell közzétenni. A szolgálati titokkörről szóló közleményt az ügyészségek esetén a legfőbb ügyész, a külképviseletek esetén a külügyminiszter, a 6. § (1) bekezdésének s) pontjában felhatalmazottak esetén a honvédelmi miniszter készíti el, és teszi közzé.

Külföldi minősített adat

5. §. Más állam vagy nemzetközi szervezet által átadott minősített adatot, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, az átadó fél által meghatározott érvényességi idő lejártáig a minősített iratok kezeléséről szóló rendelkezések szerint kell kezelni. 


III. fejezet
A minősítésre jogosultak és a minősítési eljárás

A minősítésre jogosultak

6. § (1) Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult
a)	a Magyar Köztársaság elnöke,
b)	a Köztársasági Elnök Hivatalának, illetve  Katonai Irodájának vezetője,
c)	az Országgyűlés elnöke,
d)	az országgyűlési bizottság elnöke,
e)	az Alkotmánybíróság elnöke,
f)	a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
g)	a bíróság elnöke,
h)	a legfőbb ügyész,
i)	az ügyészség vezetője,
j)	az Állami Számvevőszék elnöke,
k)	a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
l)	a Gazdasági Versenyhivatal elnöke,
m)	a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,
n)	a Kormány tagja,
o)	a Kormány által irányított országos hatáskörű szerv vezetője,
p)	a Miniszterelnöki Hivatal vezetője, politikai államtitkára, a Kormány ügyrendje szerint működő testület vezetője,
q)	a határőrség, a rendvédelmi szerv központi szervének vezetője,

r)	a Magyar Köztársaság  külképviseletének vezetője,
s)	a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 66. §-ának (1) bekezdése szerint a honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vevő szervek vezetői,
t)	az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója,
u)	az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója,
v)	a törvény által minősítésre feljogosított személy.

(2) Államtitok esetén az (1) bekezdés szerint minősítésre jogosult e jogkörét belső szabályzatban átruházhatja helyettesére, ideértve az államtitkárt és a helyettes államtitkárt is.

(3) Szolgálati titok esetén a minősítő e jogkörét írásban a szervezet kiadmányozási joggal rendelkező munkatársára is átruházhatja.

(4) A honvédelmi miniszter, valamint az (1) bekezdés q) pontjában meghatározott vezető a honvédelmi, a nemzetbiztonsági, továbbá a bűnüldözési feladatok körében minősítési jogkörét belső szabályzatban az alárendeltségébe tartozó más személyre írásban átruházhatja. A bűnüldözési feladatok körében ez a jogosítvány a legfőbb ügyészt és az ügyészség vezetőjét is megilleti. 


Minősítés


7. § (1) Az államtitkot, illetve a szolgálati titkot képező adatot minősíteni kell. 

(2) Az államtitokkörbe, valamint a szolgálati titokkörbe tartozó adat minősítését az kezdeményezi, akinél a feladata végrehajtása során az adat keletkezik.

(3) A kezdeményező indokolással ellátott minősítési javaslatot készít, amelyet vezetője útján - ennek hiányában közvetlenül - terjeszt fel a minősítésre jogosulthoz. 

(4) A javaslatban meg kell jelölni a minősítés alapjául szolgáló államtitokkört és a minősítés érvényességi idejét. A javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik. 

(5) A minősítésre javasolt adatot a döntésig, de legfeljebb 30 napig a javasolt minősítésre előírt szabályok szerint kell kezelni, e határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. Ha a határidőn belül a minősítésre nem került sor, az adatot a köziratokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. 

(6) A szolgálati titokká minősítéshez az adatot a szolgálati titokkör minősítést megalapozó pontja és az érvényességi idő megjelölésével kell felterjeszteni külön indokolás nélkül. 


8. §. A minősítési eljárás rendjét a Miniszterelnöki Hivatal tekintetében annak vezetője, fegyveres erő, valamint rendvédelmi szerv esetében az irányításra jogosult miniszter a 7. §-ban foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.


9. § (1)  A minősítés alkalmával az államtitkot képező iraton a \"Szigorúan titkos!\", a szolgálati titkot képező iraton a \"Titkos!\" jelölést, az érvényességi időt, a minősítő nevét és beosztását fel kell tüntetni. 

(2) Ha a minősítési jelölés feltüntetésére a minősített adat sajátos jellege miatt nincs mód, a minősítés tényét külön iratba kell foglalni az (1) bekezdésben előírtak feltüntetésével.

A minősítés felülvizsgálata

10. § (1) A minősítő, illetve jogutódja köteles rendszeresen, de legalább 3 évente felülvizsgálni valamennyi minősített adata minősítésének indokoltságát. A vizsgálat eredményeként a minősítést fenntartja, megszünteti, vagy módosítja a minősítés érvényességi idejét. A módosításról vagy megszüntetésről értesíteni kell azt, akinek  nyilvántartás szerint a minősített adatot továbbították. 

(2) Minősítési joggal rendelkező által vezetett szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén az (1) bekezdésben meghatározott eljárást a megszűnés előtt, a 3 éves határidőtől függetlenül le kell folytatni. 

(3) Meg kell szüntetni a minősítést, ha törvényi feltételei már nem állnak fenn. 

(4) A minősítés kezdeményezésére,  a minősítésre, a felülvizsgálatra kötelezettek a mulasztásért felelősséggel tartoznak.

(5) A legfőbb ügyész, a Kormány tagja, a 6. § (1) bekezdésének q) pontjában meghatározott vezető az irányítása alatt álló szerv adatának minősítését, az erre vonatkozó rendelkezését felülbírálhatja és megváltoztathatja, vagy a minősítést megszüntetheti.

(6) A Kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testület belső döntéselőkészítése, ülésének szervezése és a testület működése során keletkező adat minősítése az érvényességi időtartam alatt nem vizsgálható felül.


IV. fejezet
A minősített adat megismerése

A megismerés és engedélyezése

11. § (1) A minősítésre jogosult, a titokbirtokos, továbbá a titokvédelmi felügyelő a feladat- és hatáskörében engedély nélkül hozzáférhet a minősített adathoz. 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül más személy, ide értve az érintettet is (Avt. 16. §), kizárólag a 2. § (1) bekezdésének 7. vagy 8. pontjában meghatározott engedély alapján jogosult minősített adat megismerésére. 

(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, az érintett korlátozás nélkül megismerheti a szolgálati titokká minősített adatot. 


12. § (1) Ha állami szerv a feladatának végrehajtásához más közreműködését veszi igénybe, és ehhez a közreműködőnek a minősített adatba való betekintése szükséges, erre a minősítő ad engedélyt. 

(2) Az engedély megadása előtt a minősítő köteles meggyőződni arról, hogy a közreműködőnél megteremtették-e a minősített adat védelméhez szükséges jogszabályban előírt feltételeket. Ezek hiánya esetén a minősített adat nem továbbítható. 

13. §. A 11. és 12. § rendelkezései nem vonatkoznak arra, aki minősített adatot  törvényi felhatalmazás alapján, az ott meghatározottak szerint ismerhet meg. 
A megismerési kérelem elintézése

14. § (1) A minősített adat megismerésére  a minősítő kérelemre ad engedélyt. 

(2) A kérelemben meg kell határozni azt az adatot, amelyre a kérelem irányul. A kérelem teljesítésével kapcsolatos eljárásra az Avt. 20. §-ában foglaltak az irányadók. 

(3) A megismerési kérelem megtagadása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhat. A bíróság eljárására az Avt. 21. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Ha a megtagadó nem azonos a minősítővel, törvény eltérő rendelkezése hiányában a minősítőnek is perben kell állnia.

(4) Ha a kérelem az érintett saját adatának a megismerésére irányul, a kérelem megtagadása esetén indult bírósági eljárásra az Avt. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. 


V. fejezet
A minősített adat védelme

Általános szabályok

15. § (1) Aki minősített adat megismerésére törvény vagy engedély alapján jogosult: 
a)	köteles a minősített adat védelmére vonatkozó rendelkezéseket, különösen a betekintéssel együtt járó, e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott előírásokat megismerni, és erről írásban nyilatkozni, azokat  alkalmazni;
b)	a tudomására jutott államtitkot, szolgálati titkot az érvényességi időn belül illetéktelen személynek nem adhatja át, illetve az adat tartalmát nem hozhatja illetéktelen tudomására vagy nyilvánosságra (titoktartási kötelezettség);
c)	a megismerési jog megszűnésekor köteles a minősített adatot a minősítőnek vagy a minősített adattal rendelkezni jogosultnak haladéktalanul átadni.

(2) Államtitok esetén a nemzetbiztonsági törvényben meghatározott titokbirtokos személy köteles magát biztonsági ellenőrzésnek alávetni. 


16. § (1) Ha a büntető, polgári vagy államigazgatási eljárásban a titoktartásra kötelezettnek államtitkot  képező adatról kell  nyilatkoznia, a titoktartási kötelezettség alóli felmentésre a 6. § (1) és (2) bekezdése szerint hatáskörrel rendelkező minősítő jogosult. 

(2) Szolgálati titkot képező adat esetén a  felmentésre a 6. § (3) és (4) bekezdése szerinti minősítő is jogosult. 

17. § (1) Aki a 2. § (1) bekezdése 2. pontjának a), c) és d) alpontja szerinti minősített adat birtokába nem e törvény szabályai szerint jutott, köteles azt a minősítőnek, ha ez számára ismeretlen vagy nem megállapítható, a legközelebbi rendőri szervnek haladéktalanul átadni. Az átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni. 

(2) Államtitkot nyilvánosságra hozni, továbbá külföldi szervnek vagy személynek átadni, külföldre továbbítani kizárólag az adatot minősítő írásbeli engedélyével lehet; a honvédség jogosultja által, továbbá a külügyi érdekből minősített adat esetén a miniszter vagy az általa felhatalmazott személy, a rendvédelmi szerv esetében a központi szerv vezetője adhat engedélyt. 

(3) Államtitkot képező adatot külföldre vagy külföldről diplomáciai, illetve konzuli futár, valamint a nemzetközi jog alapján velük azonos kiváltságokat és mentességeket élvező személy továbbíthat. 


A titokbirtokos szerv vezetőjének feladata és hatásköre

18. § (1) A titokbirtokos szerv vezetője:
a)	gondoskodik a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, a hatáskörében keletkezett, valamint más szervek által átadott minősített adatok védelmi rendszerének adminisztratív, személyi biztonsági, technikai, fizikai, kommunikációs, ellenőrzési és felügyeleti elemeken nyugvó kiépítéséről és működtetéséről;
b)	az irányítása alá tartozó szervekre nézve különös védelmi szabályokat állapíthat meg;
c)	felelős azért, hogy akinek a feladata ellátásához ez szükséges, betekintési engedéllyel rendelkezzen, és a titok védelmére vonatkozó szabályokat megismerje;
d)	a minősített iratkezelés ellátására titkos ügyiratkezelőt jelöl ki;
e)	ahol a minősített iratok mennyisége indokolja, a minősített iratkezelési feladatok irányítására vezetőt is kijelölhet; 

f)	biztosítja, hogy a minősített adat útja hitelesen követhető, titoksértés esetén a felelősség megállapítható legyen; 
g)	államtitkot képező minősített adat elvesztéséről, illetéktelen személy által történő megismeréséről haladéktalanul tájékoztatja a minősítőt, aki erről értesíti a belügyminisztert; 
h)	államtitok esetén kezdeményezi a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben előírt biztonsági ellenőrzés lefolytatásának végrehajtását. 

(2) Azoknál a titokbirtokos szerveknél, ahol a titokvédelmi feladatok, így különösen a minősített iratok mennyisége indokolja, a szerv vezetője a titokvédelmi feladatainak ellátását átruházhatja a titokvédelmi felügyelőre.


19. § (1) A titokbirtokos szerv vezetőjét minősített adata esetén a 2. § (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt rendelkezési jogok teljes körűen megilletik.

(2) A titokbirtokos szerv vezetője  más  személy által minősített adat esetén a 2. § (1) bekezdése 4. pontjának a)-f) alpontjában meghatározott intézkedést teheti meg.


Betekintő

20. § (1) A betekintési engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: betekintő) az engedélyben, valamint e törvényben meghatározottak szerint köteles  jogosítványát gyakorolni.

(2) A betekintési engedély visszavonásig érvényes. 


Titokvédelmi felügyelő

21. §. A titokvédelmi felügyelő:
a)	a titokbirtokos szerv vezetőjének megbízása szerint irányítja és ellenőrzi a titokvédelmi feladatok végrehajtását;
b)	gondoskodik a betekintők névjegyzékének összeállításáról, naprakész állapotban tartásáról;
c)	évente jegyzőkönyv felvétele mellett gondoskodik a titokvédelmi rendelkezések megtartásának ellenőrzéséről;
d)	évente tájékoztatja a szerv vezetőjét a lefolytatott ellenőrzés eredményéről.

A titkos ügykezelés vezetője, a titkos ügykezelő

22. §. A titkos ügykezelés vezetőjének feladata a minősített iratok kezelésével megbízottak (titkos ügykezelők) munkájának szakmai irányítása. 


23. § (1) A titkos ügykezelő ellátja a minősített iratok kezelésére e törvényben és más jogszabályban  meghatározott feladatokat. 

(2) Titkos ügykezelő az lehet, aki legalább középfokú végzettségű, és a minősített adat védelmére vonatkozó rendelkezések, így különösen e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok ismeretéből, gyakorlati alkalmazásából az előírt vizsgát letette. 


VI. fejezet
A titokvédelem felügyelete

A belügyminiszter felügyeleti jogköre

24. § (1) A minősített adatok védelmének szakmai felügyeletét a belügyminiszter látja el, a honvédségnél, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál e jogkörét az irányító miniszterrel együttesen gyakorolja. 

(2) A belügyminiszter a szakmai felügyelet gyakorlása során bármely titokbirtokosnál jogosult ellenőrizni a 18. § (1) bekezdésében foglaltak megtartását.
 
(3) A belügyminiszter eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény hatósági ellenőrzésről szóló fejezetének rendelkezései az irányadók.

(4) A honvédséget, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő ellenőrzés során az ellenőrzést végzők nem tekinthetnek be az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletében felsorolt iratokba, dokumentumokba. 

(5) A belügyminiszter az ellenőrzése során feltárt szabálytalanság esetén a jogosulatlan hozzáférés megelőzése, megakadályozása, a minősített irat megfelelő védelem alá helyezése érdekében a titokbirtokos szerv vezetőjét a minősített adat védelméhez szükséges intézkedés megtételére felhívja; ha ez eredménytelen, felelősségrevonást kezdeményez.


Tájékoztatási és intézkedési kötelezettség


25. § (1) Ha a minősített adat védelmére kötelezett személynek tudomására jut, hogy e törvényt vagy a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket olyan módon sértették meg, hogy a minősített adat ezáltal illetéktelen személy részére hozzáférhetővé válhatott, vagy ennek veszélye fennáll,  a minősítőt haladéktalanul tájékoztatja, államtitok esetén a minősítő a belügyminisztert soron kívül tájékoztatja. 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a minősített adat védelmére kötelezettnek intézkednie kell a jogszerű állapot helyreállítására.

(3) A belügyminiszter a tájékoztatás alapján ellenőrzést folytat, melynek során megvizsgálja a titoksértés körülményeit,  és a 24. § (5) bekezdése szerint jár el.



VII. fejezet
Záró rendelkezések

Hatálybalépés


26. § (1) E törvény 1995. július 1-jén lép hatályba. 

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó titoktartás kötelezettsége alóli felmentésről szóló 81/1987. (XII. 24.) MT rendelet a hatályát veszti.

(3) A 4. § (1) bekezdése szerinti szolgálati titokkört e törvény hatálybalépését követően 3 hónapon belül kell közzétenni, és gondoskodni kell naprakész állapotban tartásáról.

(4) A titokbirtokos szervek vezetői 1995. december 31-ig intézkednek a minősített iratok kezelésére vonatkozó belső szabályzataiknak e törvénnyel és a végrehajtására kiadott jogszabályokkal összhangban történő módosításáról.



Átmeneti rendelkezések


27. § (1) E törvény hatálybalépése előtt keletkezett és már irattárba helyezett \"Szigorúan titkos\", \"Különösen fontos\", \"Titkos\", \"TÜK iratként kezelendő\", \"Szigorúan bizalmas\", \"Bizalmas\", \"Szolgálati használatra\" jelöléssel ellátott iratokat  - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az irattárat működtető köteles 1999. december 31-ig számba venni, jegyzékbe foglalni és felülvizsgálni.

(2) Az 1980 előtt keletkezett, minősített iratok minősítésének felülvizsgálatát e törvény hatálybalépésétől számított 1 éven belül be kell fejezni, e határidő elteltével minősítésük megszűnik.

(3) Az előző bekezdésekben meghatározott és már levéltárba helyezett iratokat az őrző levéltár az ott megjelölt határidőkig köteles számba venni, felülvizsgálatra alkalmassá tenni, felülvizsgálni és a felülvizsgálatra jogosultat értesíteni. 


28. § (1) A 27. §-ban meghatározott felülvizsgálat során az irattárat működtető a következők szerint jár el:
a)	ha az irat minősítése óta 50 év már eltelt, és minősítésre jogosult, a minősítést törli, különösen indokolt esetben e törvény figyelembevételével új minősítési eljárást folytat le;

b)	ha az irat minősítése e törvény hatálybalépését megelőző 50 éven belül történt, és minősítésre jogosult, továbbá a minősítés tőle vagy jogelődjétől származik, a minősítést fenntarthatja, amennyiben az adat e törvény szerint minősíthető;
c)	ha a minősítést fenntartja, de a korábbi minősítés érvényességi ideje nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, az érvényességi időt e törvény szabályai szerint meghatározza;
d)	ha minősítésre nem jogosult, megkeresi az adat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező minősítőt, aki az a)-c) pontban meghatározottak szerint jár el.

(2) Ha az irat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező minősítő nem állapítható meg, vagy más okból - különösen a jogutód nélküli megszűnés miatt - a felülvizsgálatra kötelezett sem állapítható meg, az eljárást a Belügyminisztérium végzi el. 

(3) A levéltárakban őrzött \"Titkos\", \"TÜK iratként kezelendő\", \"Bizalmas\", \"Szolgálati használatra\" jelöléssel ellátott iratok felülvizsgálatát, illetve a minősítési jelölések megszüntetését a levéltár vezetője végzi el, ha
a)	kétséget kizáróan megállapítható, hogy az irat a tartalma alapján nem tartozik e törvény hatálya alá, vagy
b)	e törvény hatálya alá tartozik, de az irat keletkezésének időpontjától legalább 20 év eltelt.

(4) Ha a (3) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálat során nem állapítható meg egyértelműen a titoktartalom, az (1) bekezdés d) pontja vagy a (2) bekezdés szerint kell eljárni. 

Felhatalmazás

29. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel állapítsa meg a minősített iratok kezelésének rendjét, ennek részeként a más államoktól, nemzetközi szervezetektől kapott minősített adatok védelmének szabályait, továbbá a 27. §-ban meghatározott felülvizsgálat részletes szabályait.

(2) A Kormány - az érintett állami szervek vezetőivel egyetértésben - a minősített adatot kezelő információs rendszerek létesítésének és működésének rendjét 1995. december 31-ig határozza meg.

Kiegészítő rendelkezés

30. §. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 9. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik: 

\"(2) Az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság tagja külön engedély nélkül jogosult az államtitok megismerésére, ha a bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat az államtitokkör megfelelő pontjának meghatározásával  a felhatalmazást megadta.

(3) A képviselő a meghatározott közfeladata ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges államtitok megismerését indokolással ellátott indítványban igényelheti a minősítőtől, a fegyveres erő vagy rendvédelmi szerv esetén az irányításért felelős minisztertől, aki erről 8 napon belül köteles döntést hozni. A teljesítést csak akkor tagadhatja meg, ha az az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletében meghatározott adatra vonatkozik, vagy az adat megismerése a közfeladat ellátásához nem szükséges.\"




I N D O K O L Á S

az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslathoz

Á L T A L Á N O S   I N D O K O L Á S

1. A demokratikus államberendezkedés egyik meghatározó ismertető jegye a közigazgatás nyitottsága, az állampolgár részéről történő átláthatósága. E nélkül a demokratizmus legfontosabb jellemzőjének a részvételnek, a képviseletnek és az ellenőrzésnek a megvalósulása pusztán formalitás. Ezért alapvető jelentőséggel bírnak azok a törvények, amelyek megteremtik az állampolgárok számára a közigazgatás, különösen a kormányzati igazgatás átláthatóságát, azaz garantálják a közérdekű adatok nyilvánosságát. Köztudomású tény, hogy az információ, a tájékozottság hatalom. Ott, ahol a hatalmat már évtizedek óta a köz gyakorolja, és kialakult az információszabadság szinte teljes feltételrendszere, a gyakorlat még ott sem tekinthető kiforrottnak és véglegesnek. Napjainkban az információáramlás határok nélkülivé válása, a számítástechnika fejlődése újra és újra kényszerítő körülményként hat  a rendszer folyamatos alakítására, korszerűsítésére.

Az információszabadság azonban - még az előbbiek tükrében - sem lehet korlátlan. A személyekre, szervezetekre vonatkozó adatok teljes nyilvánossága ugyanis egyet jelenthet a teljes kiszolgáltatottsággal, a magán vagy az állami életbe való illetéktelen beavatkozás állandó veszélyével, a jogok csorbításával. Ezért minden jogállam szigorúan védi a személyes adatokat, melyekről az állampolgár csak maga rendelkezhet, illetve annak felhasználását mások részére csak törvény engedi meg.

Az eddigiekkel összhangban az önrendelkezés joga nemcsak a természetes személyeket, hanem azok közösségeit is megilleti, függetlenül attól, hogy az egyesülés, a közös tulajdonlás, a közös gazdálkodás vagy a demokratikus önkormányzat joga alapján működnek. Ennél fogva megilleti az adatokkal való önrendelkezési jog az emberek legszélesebb társadalmi közösségét az államot is. Az állam biztonsága, a nemzeti szuverenitás, az államapparátus zavartalan, illetéktelen befolyástól mentes működése legszélesebb egyéni érdekeket megtestesítő közérdek, ezért az ezzel összfüggő információk egy behatárolt részét a személyes adatokhoz hasonlóan védelem illeti meg. 
A közérdekű adatok nyilvánossága és az információszabadság fő szabálya mellett a védelem pontosan körülhatárolt kivételek útján valósulhat meg, szigorú törvényi előírások mellett. Ezek hiányában ugyanis könnyen kialakulhat olyan állami információs monopólium, amely az állampolgárt elzárja az alapvető jogai gyakorlásához szükséges  ismeretektől. Ennek következtében a részvétel, az ellenőrzés és a képviselet jogának gyakorlása ellehetetlenül, így a kontroll nélküli állam könnyen a diktatórikus berendezkedés útjára téved.

Ezért tulajdonít a Javaslat, a nemzetközi egyezményekkel és ajánlásokkal együtt, különös jelentőséget az információszabadság fő szabályként történő érvényesülésének.

2. Az információszabadság, adatbiztonság felé az első lépést a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) tette meg, amely csak törvény alapján államtitokká vagy szolgálati titokká minősített adatok tekintetében engedi meg a nyilvánosság korlátozását. A korlátozásra nézve azonban eddig törvény nem született. 

Az államtitok és a szolgálati titok védelmére hivatott 1987. évi 5. tvr. (továbbiakban: Ttvr.) főbb rendelkezései az Avt. hatályba léptével annak legtöbb rendelkezésével összeütközésbe kerültek, számos jogintézménye kiüresedett. 

Az elmúlt 40 év \"társadalmi tulajdon szemlélete\" átsugárzott a közigazgatásba is. A \"mindenki tulajdonában\" lévő információhordozó, a közirat elvesztette presztízsét. A védelem rendszere fellazult. Ugyanakkor a társadalmi szervezetek saját információi szigorú védelmére külön titkosítási, ügyiratkezelési rendszert vezettek be, saját titkosítási jelölésekkel (szigorúan bizalmas, bizalmas). Ezáltal mintegy kivonták magukat a rendelkezések alól.

A hatályos szabályozás komoly hiányossága, hogy középpontjában a hagyományos adathordozó, az irat áll, védelmi előírásai ezért nem alkalmazhatók az informatikai rendszerekre.

Elsősorban amiatt, mert a titkos adatot kezelő információs rendszerek biztonságos létesítésének és működésének rendjére vonatkozóan nem ad kellő eligazítást.

Ezeknél a minősítő személye sem egyértelmű abban az esetben, amikor a rendszerbe bekerülő külön-külön még titkot nem tartalmazó adatok a feldolgozással együttesen válnak a védelem szempontjából jelentőssé, azaz titokká. Ugyanakkor az információs rendszerben is az adat titoktartalma határozza meg az információszabadság korlátait, ezért kétséget kizáróan kell megjelölni a minősítésért felelős személyt. További paradox helyzetet eredményezett, hogy egy információs rendszerben több adatból álló, ún. adatbázis képződhet, amelyekre nézve szintén eltérhetnek a minősítők személyei. A hatályos szabályozás nem ad választ arra, hogy miként kell tekinteni az ilyen adatbázisokat.

Komoly gondot jelentett az is, hogy a hatályos Ttvr. szinte légüres térben kívánta érvényesíteni azt a jogelvet, hogy a mindenkori titokbirtokosnak, a titokkal rendelkező szerv vezetőjének kötelessége a titokvédelem. A helyesen előírt, elsőként a személyi és a tárgyi feltételek megteremtésére vonatkozó rendelkezések ezért nem hatályosultak maradéktalanul. Ennek legfőbb okaként a titkosítási döntésre jogosult vezetők erősen eltérő jogalkalmazási gyakorlata említhető. Bebizonyosodott, hogy e tevékenység jogszerű gyakorlása rendkívül komoly szakmai felkészültséget, a szerv feladatkörébe tartozó állami érdekeket hordozó információk vonatkozásában teljes körű áttekintést, naprakészséget igényel. Még a hierarchia csúcsain működő állami, illetve közfeladatot ellátó szervek vezetői sem ismerték fel teljes körűen a titokvédelem sajátos jellegét, ezzel alapot szolgáltatva az indokolatlan titkosításról szóló vádakhoz.

A szakszerűtlen és egyben jogellenes titkosítás az állami érdekek sérelmével is járt. A titoktartalmat nélkülöző információk - presztizsszempontok, hibák elfedése miatti - államtitokká, szolgálati titokká minősítése lejáratta a titokvédelmet, és természetesen irritálta  mindazokat, akiket a hatóságok az állampolgári alapjogaikban ily módon korlátoztak. Különösen az keltett jogos ellenérzést, hogy a titoktartási ügyekben hiányzott mind a bírósági, mind a civil kontroll.

3. A Ttvr. említett problémakörén túl az Alkotmánybíróság behatóan foglalkozott a részletszabályok alkotmányosságának kérdésével. A 34/1994.(VI.24.) AB határozatában egyértelműen kimondja, a Ttvr. alkotmánysértő, és ezért 1995. június 30-ával hatályon kívül helyezte a végrehajtásról szóló rendelkezésekkel együtt. Döntését a következők szerint indokolta:

a) A közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog nem korlátozhatatlan alapjog, de a szabad véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának egyik feltételeként és annak részeként kitüntetett alkotmányos védelemben részesül. Ez azt jelenti, hogy az információszabadságot korlátozó törvényeket is megszorítóan kell értelmezni, mert az információszabadság, a közhatalom gyakorlásának nyilvánossága, a végrehajtó hatalom tevékenységének átláthatósága, ellenőrizhetősége feltétele a bírálat jogának, a kritika szabadságának, a szabad véleménynyilvánításnak. A közérdekű adatok megismerésének joga tehát - az alkotmányos korlátok megítélésével összefüggésben - legalább annyi alkotmányos védelmet élvez, mint az \"anyajog\", a véleménynyilvánítás szabadságjoga. A nyílt  és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami berendezkedés garanciája.

b) Az Alkotmány 8. §-ának (2) bekezdése szerint az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, de alapvető jog lényeges tartalmát nem korlátozhatja. A Ttvr. 3. § (1) bekezdésének a) pontja a törvény mellett \"más jogszabály\"-t is feljogosít arra, hogy államtitokköröket állapítson meg. Ez a felhatalmazás a formai alkotmányellenességen túl tartalmilag is alkotmányellenes, mert az Alkotmány hivatkozott rendelkezésével kifejezetten szembeállva lehetővé teszi, hogy törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály is megállapítson alapjogi korlátozást. Valamely adatkörnek államtitokkörré nyilvánítása minden esetben közvetlenül érinti a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jogot, a szoros és intenzív összefüggés folytán az ilyen korlátozás kizárólag törvényi szinten történhet. Ezt mondja ki az Európai Emberi Jogi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 10. Cikk 2. pontja is, miszerint az információszabadság csak törvényben meghatározott alakszerűségeknek, feltételeknek és korlátozásoknak vethető alá.

c) A Ttvr. 3. § (1) bekezdés b) pontja az adatok államtitokká nyilvánítására jogosultak személyi körét azokra is kiterjeszti, akik közhatalmi jogkörrel nem rendelkeznek. Ez a szabály a jogállam alapvető elvét, a joguralmi elvet sérti, így az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével összeegyeztethetetlen. A nem állami közérdekű adat, illetőleg a nem állami szervek által titkosított közérdekű adat fogalmilag sem minősülhet államtitoknak. Az államtitoknak a közhatalomtól való elválasztása sérti a jogbiztonságot, és azon túl is különleges veszélyt jelent az információszabadságra.

d) A Ttvr. 3. § (2) bekezdése - az államtitokkörök példálózó felsorolásával szinte teljes körű mérlegelési lehetőséget biztosít arra, hogy közérdekű adatokat titkosítsanak. Közérdekű adatoknak a nyilvánosság előli elzárhatósága, a titkosítás diszkrecionális jogkörbe utalása - ahogy erre az Alkotmánybíróság a 32/1992.(V.29.) AB határozatában is rámutatott - önmagában alkotmányellenes, mert az a közérdekű adatok megismerésének jogát alkotmányos garanciák nélkül korlátozza. Az Egyezmény 10. Cikk 2. pontjában meghatározott \"necessary in a democratic society\" zsinórmértékét szabja az információszabadság korlátjaként (pl. Weber v. Switzerland, 1990), de a szükséges korlátozások a titokvédelem körében csak az európai országok elismert titokköreihez - így a honvédelemhez, a nemzetbiztonsághoz, a külügyi kapcsolatokhoz, a közbiztonsághoz, a bűnmegelőzéshez, bizalmas pénzügyi-államháztartási adatokhoz, bírósági eljárásokhoz - kapcsolódnak.

e) A Ttvr. 4. § (1) bekezdése megengedhetetlenül széles körben határozza meg az ún. szolgálati titokká minősítésre jogosultak alanyi körét, ugyanakkor tárgyi kört egyáltalában nem állapít meg, ezzel a titkosítást az alanyok teljes diszkréciójába utalja. Az alapjogi korlátozás alkotmányossága minimálisan feltételezi a korlátozó norma tartalmi megállapíthatóságát. A szolgálati titok meghatározatlan minősége, teljes fogalmi tisztázatlansága önmagában is alkotmányellenes, mert az nem felel meg a jogállamiság lényegét adó jogbiztonság (Alkotmány 2. § (1) bekezdése) követelményének, egyúttal kifejezetten sérti az Alkotmány 8. § (1) bekezdése és 61. § (1) bekezdése által meghatározott alapjog védelmi kötelezettséget. A felhívott alkotmányi rendelkezés szerint az alapvető jogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

f) A Ttvr. 7. § (1) bekezdése értelmében a titokkörbe tartozó adatot minősíteni kell, a (2) bekezdés alapján pedig fel kell tüntetni a minősítés érvényességi idejét. Ez történhet \"visszavonásig\" meghatározással is, azaz akár az idők végezetéig. Így a szabályozás lehetővé teszi, hogy az információ megismerése elől elvont adat korlátlan ideig megőrizze \"titkos\" minőségét. Ez a szabályozási konstrukció az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében biztosított alapjog lényegi tartalmát érinti, mert a közérdekű információt végérvényesen elzárja a megismerhetőség elől, márpedig alkotmányos alapjog lényeges tartalmát az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján törvény sem korlátozhatja.

4. Az Alkotmány és az azt értelmező AB határozatok, továbbá az Avt. konkrétan meghatározzák az új titokvédelmi törvény lehetséges célját, a szabályozás tárgyát, vagyis az információszabadság korlátjaként szóba jöhető kivételeket.
Egyértelmű a szabályozási feladat abban a tekintetben is, hogy megengedett kivételt csak meghatározott adatfajtára és adatkezelőre együttesen lehet megállapítani.

Az Avt. 19. §-ában akként rendelkezik a közérdekű adatok nyilvánosságáról, hogy  az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervek kötelesek lehetővé tenni, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse. A nyilvánosság korlátozása csak akkor lehetséges, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította.

A titokvédelemhez szorosan kapcsolódó jogszabályi környezetre részben az elavult szabályozás (pl. levéltári szakterület, tudományos kutatás) vagy a halaszthatatlan kodifikációs szükséglet (pl. informatika) a jellemző.
Az államtitok, illetve a szolgálati titok védelmének újraszabályozásán túl a különböző titkokkal, titoksértésekkel kapcsolatos más jogszabályok felülvizsgálatának és a különböző titokfajták közötti összhang megteremtésének igénye is felmerült.

Jogrendszerünkre a heterogén titokfajták és a titoktárgykör többsíkú, szinte valamennyi jogágban előforduló szabályozása a jellemző. Jelentős a különböző szintű jogforrások száma (törvény, tvr., MT rendelet, miniszteri rendelet), amelyekben az államtitkon vagy szolgálati titkon kívül valamilyen más titokfajtára (üzemi, üzleti, magántitok, levéltitok stb.) vonatkozó rendelkezés, vagy csak önmagában a titoktartási kötelezettség előfordul.

Néhány nemzetközi szerződésben is találunk utalást a titokbantartás mikéntjére, pl: \"ugyanúgy kell titokban tartani, mint az állam belső jogszabályai szerinti titkos információkat\".

Az általános titoktartási kötelezettség bizonytalan jogi kategóriájával találkozunk például a kettős adóztatás elkerülésére, a jövedelem- és vagyonadók, műszaki-tudományos, távközlés vagy más témában való együttműködés tárgyában kötött két- vagy többoldalú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló jogszabályokban.

Több jogszabály foglalkozik egyes titokfogalmak szabályozási kérdéseivel. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. §-a szerint személyhez fűződő jogot sért, aki a levéltitkot, magántitkot, üzemi titkot, üzleti titkot megsérti.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 7. § (2) bekezdése az államtitok, a szolgálati titok, az üzleti titok megőrzése érdekében rendelkezik.
A tisztességtelen piaci magatartásról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény az üzleti titokkal való visszaélést tiltja, és megadja a fogalommeghatározást.
A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény 18/A §-a szintén meghatározza az üzleti titkot, de megjeleníti a szakmai titkot is, mint az üzleti titok egy lehetséges formáját.
A postáról szóló 1992. évi XLV. törvény - a levéltitok és a magántitok mellett - üzleti és üzemi titkot is ismer.

Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 29. §-a a Pp.-vel megegyezően említi a hivatásbeli titkot.

A Munka Törvénykönyve 103. §-ának (3) bekezdése is rendelkezik az üzemi (üzleti) titokról és ennek védelméről.

Valójában itt olyan titokról van szó, amelyeket termelő, szolgáltató vagy pénzintézeti tevékenységet végző gazdasági szervezetek határoznak meg a saját tevékenységük körében annak érdekében, hogy versenytársaik e titkok megismerése révén ne jussanak előnyhöz. Az üzleti titok védelmének két oldala van. Az egyik a munkaadó és a munkavállaló közötti viszonyban rendezi a védelmet. A másik az egymással gazdasági kapcsolatba kerülő üzleti partnerek között érvényesül, és polgári jogi kategória.

A banktitok fogalmát a köznyelv két értelemben is használja. Sokan tévesen e fogalom alatt a pénzintézetek üzleti titkait (források, üzleti módozatok, kialakítás alatt lévő új üzleti konstrukciók stb.) értik. Valójában a banktitok a bank (pénzintézet) és az ügyfél közötti kapcsolatban jelenik meg, és az a tartalma, hogy az ügyfél vagyoni helyzete illetéktelenek számára ne legyen megismerhető. Ezért a banktitok álláspontunk szerint a személyes adatok védelmének intézményrendszerébe sorolható magántitok.

Az orvosi titok, az ügyvédi titok, a gyónási titok - itt most fel nem sorolt társaikkal együtt - azon titokfajták körébe tartozik, amelyet a büntetőeljárásról és a polgári perrendtartásról szóló törvények a tanúvallomás megtagadása körében a foglalkozási titok (foglalkozásánál fogva titoktartásra kötelezett személy) körében említ meg. Ezek a titokfajták ugyancsak magántitkok, hiszen a természetes személy valamilyen életviszonyával (egészségi állapotával, családi vagy vagyoni viszonyaival, legbensőbb gondolataival stb.) függenek össze.

A szabályozásra vonatkozó javaslatok kialakításánál nem lehetett feladat az említett, titkok körébe tartozó különféle titokfajták mélyreható további elemzése. Az államtitok, szolgálati titok törvényi szabályozása körében nem vállalható fel a védelmi intézményrendszerük kialakítására vonatkozó javaslattétel. Ezt a kérdéskört az állami szervek, mint adatkezelők és a jogi, valamint természetes személyek közötti viszonyban, továbbá az utóbbi személyek egymás közötti viszonyában részben az Avt. rendezi. A magántitok megsértését polgári jogi (a jogsértés megállapítása, eltiltás a további jogsértéstől, adat helyesbítése, törlése, tájékoztatás megadása, kártérítés stb.) és büntetőjogi (szabálysértési) úton lehet szankcionálni.

A törvényjavaslat azzal,  hogy az államtitok és a szolgálati titok fogalmát pontosan meghatározza, lehetőséget nyújt az egyéb, főleg a magánszférában jelentkező titokfajtáktól való elhatároláshoz.

5. A Javaslat mindezekre tekintettel a szabályozás rendszerének felépítésénél két egyenrangú célt kíván megvalósítani: a titkosítási tevékenység alkotmányosságát és a jogbiztonságot.

A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog érvényesítésével összefüggésben alapvető fontosságúnak tartja, hogy:

-	a korlátozó norma tartalma alkotmányosan értelmezhető és egyértelműen megállapítható legyen,
-	a törvényből világosan kitűnjön a titkosításra felhatalmazottak köre, annak tartalma, terjedelme, időbeli korlátja, eljárási rendje,
-	a minősítés csak alkotmányos okból védelmet igénylő adatokra vonatkozhat, ezért nem a megismerhetőség kategorikus kizárása, hanem az alkotmányos indok fennállása miatti megóvás lehet a feladata,
-	a korlátozásnak az elérendő céllal arányban kell állnia.

A Javaslat úgy kíván eleget tenni az Avt.-ben megfogalmazott kötelezettségnek, hogy a kivételek útján határozza meg a közérdekű adat megismerésének  korlátozását. A Javaslat csak az alkotmányos korlátokat kijelölő, valamint a titokvédelmi kötelezettségről rendelkező szabályokat állapít meg. A Javaslat melléklete tartalmazza az általánosan, illetve adatkezelőnként meghatározott olyan adatfajtákat, amelyek körébe tartozó adat a törvényi feltételek fennállása esetén államtitokká minősíthető.

A minősített adatok védelmének és kezelésének az alapjogi korlátozásra közvetlen hatással nem bíró eljárás részletes szabályait a törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet határozza meg, amelyik egyúttal tartalmazza a minősített adatok védelméhez szükséges technikai jellegű előírásokat is.

Az előkészítés során felvetődött, hogy indokolt-e külön jogszabályban meghatározni a minősített adatok védelmével kapcsolatos adminisztratív rendelkezéseket akkor, amikor a különböző szervezetek iratkezelési feladatait a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvénytervezet önálló tárgykörrel kívánja megoldani.

A Javaslat szerint a minősített adatok adminisztratív védelmének egyik legfontosabb része a kezelés rendjének az általános iratokénál szigorúbb meghatározása, amely attól függetlenül irányadó, hogy a minősített adat állami szerv, közfeladatot ellátó szerv, gazdálkodó szervezet vagy más szervezet birtokában van. Kizárólag így adható garancia arra, hogy a megfelelő jogosítvánnyal felruházott szervek által, valamint más állam vagy nemzetközi szervezet részéről titokká minősített és átadott adatok védhetők legyenek.

Természetesen ezzel a megoldással egy adott szervezetnél kettős iratkezelési rendszer alakul ki. Ezzel reálisan számolhatunk, azonban valódi intézményes védelem az európai országokban már bevezetett minimális követelmények nélkül nem lehetséges. Fontos ugyanis, hogy a minősített adathordozók kezelése az egyéb adatoknál, iratoknál szigorúbb eljárási rendben történjen, és azoktól fizikailag is elkülönüljön. Ez csak mindenkire egyaránt vonatkozó, egységes rendszerben képzelhető el.


R É S Z L E T E S   I N D O K O L Á S

I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja
Az 1. §-hoz

A Javaslat a törvény céljának meghatározásánál a lehető legegyszerűbb megoldásra törekszik.A preambulummal összhangban azt kívánja kifejezni, hogy a közérdekű adatoknak csak a legszükségesebb mértékű korlátozását vállalja fel, és ebben a körben mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szabályokat kíván életbe léptetni. Jelzi azt is, hogy csak az államtitok körében határoz meg a minősítésnél szóba jöhető adatfajtákat, valamint azt is, hogy az Avt.-ben nevesített államtitok és szolgálati titok körén túl nem kíván meghatározást adni más titokfajtákra.

Értelmező rendelkezések
A 2. §-hoz

1. A Javaslat viszonylag részletesen foglalkozik az értelmező rendelkezések körében egyes fogalmak meghatározásával. Ez két ok miatt fontos. Egyrészről azért, mert a titokvédelem is adatokra vonatkozik, azonban sajátos adatkörre, emiatt jelentős mértékben el kell térni az Avt. fogalom-meghatározásától. Másrészről a fogalmak pontosítása lényegesen egyszerűsíti a szabályozás rendszerét, jól szolgálja a közérthetőséget, segíti a \"rokon\" jogterületekhez való illeszkedést. 

2. A Javaslatnak a minősítési eljárásra adott meghatározása amellett, hogy utal annak eljárási jellegére, ki akarja hangsúlyozni annak lényegét. Eszerint az adat egyértelműen a tartalmánál fogva eshet minősítési eljárás alá, és csak akkor, ha egyben valamelyik titokköri kategóriában nevesített adatfajtába tartozik. Ezért az eljárás fő célja az adat hovatartozásának megállapítása, és ezt követi a döntés, mely alapján a minősítési jelölést feltünteti.
A Javaslat nem kívánja alkalmazni azt a külföldön több helyen ismert megoldást, miszerint a nyílt iratot is jelöléssel kell ellátni (pl. \"Nem titkos\", \"Nyílt irat\"). Abból a meggondolásból indul ki, hogy amelyik iraton a minősítési jelölés nincs feltüntetve, e törvény szerint korlátozás alá nem esik.

3. A minősített adat értelmezésénél a Javaslat változtatni kíván az eddigi felfogáson. A hatályos szabályozás  az iratalapú adathordozó bázisán épült fel, rendelkezései is iratszemléletet tükröznek. A fogalom meghatározásánál a Javaslat abból a gyakorlati tapasztalatból indul ki,  hogy iraton kívül más dolog is hordozhat védendő információt, pl. magának egy objektumnak a léte, annak földrajzi helye vagy rendeltetése. Figyelembe kell venni azt is, hogy a korszerűsödő közigazgatásban a bizalmi elv érvényesülése a szóbeli rendelkezések bővülésével jár együtt, így a szóban adott információban is megjelenhetnek a védendő adatok. A fogalommeghatározás egyben  igyekszik feloldani a taxációt, kiterjesztve azt a titkot hordozó eljárási módra vagy bármilyen más ismeretanyagra. Mindennek célja az is, hogy a törvény időállóságát biztosítsa. 

Tekintettel kell lenni arra is, hogy bizonyos védett információkat hordozó objektumokon - sajátosságuknál fogva - a minősítési jelölés nem tüntethető fel, így a megkülönböztetés arra is lehetőséget nyújt, hogy a minősítési eljárás során ezekre nézve eltérő szabály érvényesüljön.

4. A minősített adat továbbítása és a minősített adattal való rendelkezés esetén a Javaslat egyrészről az Avt. fogalommeghatározásától való eltérés miatt ad definíciót. Lényeges különbség van ugyanis az Avt. adattovábbításról szóló meghatározása és a Javaslatban adott között. Ez utóbbinál ugyanis ki kellett hangsúlyozni, hogy a továbbítás milyen, a minősítő engedélyén alapuló magatartást takar. 

A minősített adattal való rendelkezés a titokvédelem területén olyan eljárás, amelynek részcselekményeihez jelentős jogok, kötelezettségek tapadnak. Ugyanakkor a minősített adattal való rendelkezés joga lehet bővebb vagy szűkebb attól függően, hogy a minősítő vagy más rendelkezésre jogosult, mely jogosítványait adhatja vagy adja át. Ennek világosan nyomonkövethető volta különösen akkor fontos, ha felmerül a felelősség kérdése. Az egyértelműség okából a Javaslat abból indul ki,  hogy a rendelkezés részcselekményeinek kizárólagos felsorolása adja a legegyértelműbb megoldást. Ezzel nyílik megfelelő mód arra is, hogy a rendelkezési jog átadására jogosult a felhatalmazásban pontosan meg tudja határozni, milyen részműveletek elvégzésére szól a felhatalmazás.

5. Az értelmező rendelkezések között külön foglalkozik a Javaslat a rendvédelmi szerv fogalmával. Erre azért van szükség, mert számos törvényünk használja ezt a fogalmat, azonban ezen más-más szervezeteket ért (pl. a rendőrségi törvény). A Javaslatban az eltérést az indokolja, hogy a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok a honvédség keretében működnek, és így rájuk a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 10. §-ának k) pontja alapján eltérő szabályok vonatkozhatnak.

A Javaslat ugyanakkor fel kívánja oldani az értelmezésből adódó összeütközéseket azáltal, hogy az itt nem szabályozott kérdésekre részben az Avt., részben a köziratokra vonatkozó szabályokat terjeszti ki.


II. fejezet

TITOKFAJTÁK

Államtitok
A 3. §-hoz

1. A Javaslat egyik súlyponti része a titokfajták  meghatározásáról szóló fejezet. Itt egyrészről figyelembe kell venni, hogy az államtitok fogalma megfeleljen az Avt. rendelkezéseinek, az Alkotmánybíróság határozatában adott iránymutatásnak, másrészről ne kerüljön ellentétbe a hatályos törvények, különösen a Btk. rendelkezéseivel. Mindenképpen biztosítsa, hogy egy meghatározott körbe (államtitokkör) tartozó adat csak akkor képezhessen államtitkot, ha nyilvánossága az Avt.-ben is meghatározott, jelentős állami érdekeket sérthet vagy veszélyeztethet és a nemzetközi gyakorlatnak, továbbá az általunk parafált egyezményeknek is megfelel. Az államtitok meghatározása tehát feltételezi egy zárt államtitokköri jegyzék létét, amely a törvény elválaszthatatlan mellékletét képezi.

A Javaslat rendezi az államtitokká nyilváníthatóság leghosszabb érvényességi idejét is. Ezt 90 évben állapítja meg, míg az államtitokköri jegyzék az egyes adatfajtákra nézve adatkezelőnként határozza meg a speciális maximumot, amely csak bizonyos minősített objektumok létezése, fekvése, minősített adatai tekintetében lenne egy ízben meghosszabbítható, figyelemmel azok 90 évnél is hosszabb létezésére.

2. A Javaslat szakít a hatályos szabályozás államtitok fogalmával, amely csak akkor ismerte el egy adat államtitokká való minősítését, ha illetéktelen személy tudomására jutása bizonyos állami érdekek veszélyeztetésével járhatott, és azt az arra jogosult vagy jogszabály, az államtitoknak tekintendő adatok körébe utalta. Az államtitoknak tekinthető adatok körét példálózó jelleggel adja meg. Ez a megoldás bár látszólag a kivétel elvén működött, ám a titokká minősíthető adatok körét parttalanná tette.

A Javaslat az államtitok meghatározásánál egyrészről megköveteli annak megállapítását, hogy a védendő adat nyilvánosságra hozatala, megszerzése vagy felhasználása valóban jelent-e sérelmet vagy veszélyt, vagyis az adat tartalma valóban érdemes-e a védelemre. Ezáltal igyekszik elejét venni a pusztán formai okokból történő minősítésnek. Nem elegendő tehát a titokkörbe tartozás puszta ténye, vizsgálni kell az esetleges nyilvánosságra kerülés által kialakuló sérelem vagy veszélyeztetettség fokát. Másrészről új elemként építi be a Javaslat a Btk.-val való összhang érdekében a titoksértés tényállási elemeit.

3. A Javaslat a mellékletét képező ún. államtitokköri jegyzék összeállításánál arra törekszik, hogy az Avt. 1. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően adatkezelőre és az általa kezelt adatfajtákra együttesen és kizárólagosan sorolja fel a titokköröket. Bővítésük vagy szűkítésük így csak törvény által lehetséges. Az együttes meghatározás egyben azt is jelenti, hogy egy-egy adatkezelő kizárólag a \"saját\" titokkörében jogosult minősítésre. Ez azért fontos, mert megfelelő biztonsággal az adatkezelő csak saját területéhez tartozó adatok tekintetében tud megalapozott döntést hozni. Ha olyan adatfajta keletkezik nála, amely más adatkezelő titokkörébe tartozik, úgy az arra jogosultnál kezdeményezheti a minősítést.

A titokköri jegyzékre vonatkozó indítványokat az érintett adatkezelők tették meg a kodifikációs eljárás során. Azok megfelelnek a nemzetközi egyezségokmányokban és ajánlásokban megfogalmazott azon kivételi körnek, miszerint honvédelmi és nemzetbiztonsági, külügyi és nemzetközi, pénzügyi és költségvetési, közbiztonsági és bűnmegelőzési, igazságszolgáltatási adatok körében elismerik a közérdekű adatok nyilvánosságának meghatározott rend szerinti korlátozását.

Szolgálati titok
A 4. §-hoz

A Javaslat az eddigi gyakorlatnak megfelelően az államtitok mellett fenntartja a szolgálati titok intézményét, de a szolgálati titok meghatározásánál is eltér a hatályos szabályozás megoldásától.

A hatályos szabályozás által meghatározott szolgálati titok fogalom egyik lényeges eleme az állami, társadalmi szervezet érdekeinek sérelme, mint titokfajtát keletkeztető elem. Az érdeksérelem azonban olyan tág fogalom, amely alkalmas arra, hogy a szolgálati titokká való minősítést, és így a nyilvánosság korlátozását beláthatatlanul széles közérdekű adatkörre terjessze ki.

A Javaslat a hatályos rendelkezésektől eltérő megoldás kialakításánál abból indul ki, hogy az államtitok megfelelő védelmet nyújt az államtitokköri jegyzékben meghatározott adatfajták körébe tartozó közérdekű adat védelmére. A szolgálati titok kategóriával történő nyilvánosságkorlátozás célja kizárólag az állami szerv eljárása zavartalanságának, illetéktelen befolyástól mentes gyakorlásának biztosítását szolgálja. Természetesen nem azt jelenti, hogy a közigazgatási eljárás átláthatóságát elzárná az ügyfél vagy az érintett elől. Az ügyfél jogait az eljárásjog (betekintés joga) garantálja, az Avt. pedig széles körben biztosítja az érintett jogait. A szolgálati titok esetében arról van szó, hogy egyrészről éppen az előbb említettek jogait is védi az illetéktelenek által történő megismeréstől, másrészről a közigazgatási döntés-előkészítő eljárás dokumentumaiban foglaltak nyilvánosságra kerülése ellen ad védelmet a döntés pártatlansága, jogszerűsége és illetéktelen befolyásmentes meghozatala érdekében.

A szolgálati titokfajta meghatározásánál a Javaslat eltér az államtitoknál alkalmazott megoldástól. Itt ugyanis a szervezetek működésének sokféleségére való tekintettel nem lehet egyetlen törvény által alkalmazni rendelt szolgálati titokköri jegyzéket összeállítani. Az eltérés további indoka az, hogy szervezetenként más és más olyan érdekkör merült fel, melynek nyilvánossága akadályozná az illetéktelenek befolyástól mentes működését vagy a döntések pártatlanságát.

A szolgálati titokká minősítésnek a legindokoltabb körre történő korlátozása céljából a Javaslat az államtitokhoz hasonlóan kizárólag törvény által meghatározott állami szervek részére engedi meg a szolgálati titokká minősítést, az általuk összeállított nyilvános szolgálati titokköri jegyzék alapján. A jegyzéket az említett szerveknek a záró rendelkezések között megállapított határidőig a Magyar Közlönyben közlemény formájában, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 57. §-a szerint nyilvánosságra kell hozniuk.

A szolgálati titok esetében a Javaslat kevésbé kívánja korlátozni a nyilvánosságot, ezért a szolgálati titoknál az államtitokhoz képest jelentősen alacsonyabb a generális maximumként meghatározott védelmi idő és szélesebb körű a betekintési lehetőség is. A Javaslat megtiltja bizonyos adatfajták szolgálati titokká minősítését. Ezeket az adatokat az Avt. 19. § (2) bekezdése egyértelműen meghatározza. 

Külföldi minősített adat
Az 5. §-hoz

A Javaslat a nem hazai eredetű minősített adatok védelméről is szól. Ebben a körben a gondot leginkább az jelentheti, hogy más államok vagy nemzetközi szervezetek a Javaslatban említettnél több vagy más titokkategóriát ismernek (pl. szolgálati használatra, bizalmas, titkos, szigorúan titkos stb.) Ezek megfeleltetése a törvény keretei között a hatályos és a tervezett titokfajtákkal szükségtelen, mert az ilyen tárgyú kötelezettségvállalásunknak a magyar jogrendszerben hagyományosan kialakult titokkategóriákkal is eleget tehetünk.

A Javaslat abból indul ki, hogy államtitok, szolgálati titok közérdekű adatként csak a Magyar Köztársaság közhatalommal felruházott szervénél keletkezhet. A hatályos rendelkezés, amely lehet, hogy jól megfelelt a korábbi függőségi viszonyok követelményeinek, ma már tarthatatlan. Más kérdés az, hogy a nemzetközi partner által történt minősítést elismerjük, a minősített adatot nemzetközi kötelezettség alapján védjük. Ezért a megfeleltetést, a védelem módját a Javaslat  nemzetközi szerződésre bízza azzal, ha nemzetközi szerződés vagy megállapodás másképpen nem rendelkezik, úgy a végrehajtási rendelkezésekben meghatározott védelmi szabályokat kell alkalmazni a külföldi eredetű minősített adatra.

III. FEJEZET

A MINŐSÍTÉSRE JOGOSULTAK ÉS A MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁS

A minősítésre jogosultak
A 6. §-hoz

1. A Javaslat úgy kíván eleget tenni az Avt. és az Alkotmánybíróság határozatában megjelenített alkotmányos elvnek, hogy csak a közhatalmi jogosítványokkal felruházott közjogi és közigazgatási szervezetek vezetői számára ad minősítési jogkört a törvényekben és jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása körében. Ezzel a megoldással gyökeresen szakít a hatályos szabályozás alapján kialakult helyzettel. A Ttvr. széles körű lehetőséget adott a különböző szervezetek vezetői számára a minősítésre, így minősíthettek önkormányzatok, társadalmi szervezetek is. Ez a megoldás azon túl, hogy alkotmányellenes, azzal a veszéllyel is járt, hogy a választás útján létrejött különböző közfeladatot ellátó szervezetek saját választóik, tagjaik elől is elrejthettek információkat. A minősítésből való kizárásuk nem jelenti azt, hogy a közfeladatot ellátó szervezetek, az önkormányzatok nem kaphatnak az állami feladataik végrehajtásához minősített adatot. Az államtitkon és szolgálati titkon kívüli titkaik kívül esnek a Javaslat szerinti szabályozás körén, védelmüket a különböző, más törvényekben, jogszabályokban meghatározott adatvédelmi rendszerek kielégítik.

A Javaslat azonban egy ponton áttöri az állami szervek kizárólagos minősítési jogosultságának elvét. A honvédelmi érdekek védelmében - a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 66. §-ának keretei között - a honvédelmi felkészülési és az országmozgósítási feladatokkal felruházott szervek vezetői részére megadja a minősítési jogot.

2. A minősítési jogkörök átruházását a hatályos rendelkezésekhez hasonlóan a Javaslat is lehetővé teszi. Az államtitokkal kapcsolatban azonban ezt a lehetőséget csak a lehető legszűkebb vezetői körre, a helyettesek körére terjeszti ki, amire a gyorsabb ügymenet, a zökkenőmentes ügyintézés miatt elengedhetetlenül szükség van.

A szolgálati titokká történő minősítés esetén a Javaslat az ügydöntő hatáskörrel rendelkező munkatársak minősítési joggal való felruházását is megengedi. Míg az államtitok esetén a vezetői felelősség fenntartása egyben korlátja is a minősítés parttalanná válásának, addig a szolgálati titokká minősítésnél a centralizáció nem szolgálná a kívánt cél elérését. Az ügydöntő jogkörrel bíró köztisztviselő ugyanis közvetlenül fel tudja mérni a minősítés indokoltságát, az illetéktelen beavatkozás veszélyének felismerése és elhárítása az ő feladatkörében jelentkezik.
Mivel a szolgálati titok ugyanakkor korántsem jelent olyan hozzáférési korlátot mint az államtitok, így a hatáskör átadás szélesebb körre való kiterjesztése itt kevésbé veszélyezteti a közérdekű adatok nyilvánosságát. A Javaslat csak a minősítő részére adja meg az átruházás jogát. Annak továbbadására (szubdelegáció) nem ad lehetőséget.

3. Az általános szabály alól a Javaslat meghatározott igazgatási területeken kivételt tesz. Vannak ugyanis az állam működésének olyan területei, ahol az ügyek természete eleve megkívánja az adatokhoz való hozzáférés legszűkebb körre való korlátozását, és így a teljesen zártkörű kezelést. Ezekben az ügyekben az információk általában az üggyel közvetlenül foglalkozóknál keletkeznek. A minősítés elmaradása vagy késedelme pedig azzal a veszéllyel jár, hogy az adat, ha átmenetileg is, de védtelen marad. Ilyen területei az állam működésének a honvédelem, a nemzetbiztonság és a bűnüldözés, vagyis azok a területek, ahol törvényi felhatalmazás alapján gyakorlat a titkos információszerzés, az idegen titkos információszerzés elhárítása, és ahol az intézkedés gyorsasága, az intézkedés leplezett szervezése a siker egyértelmű feltétele. Ezért a Javaslat igen szűk körben, de lehetőséget ad az általános szabályoktól való eltérésre, meghatározva azt is, milyen feladatok körében kerülhet sor, az eltérő szabályok alkalmazására, és milyen módon történhet a jogkör átruházása.


Minősítés
A 7-9. §-okhoz

1. A Javaslat a minősítési eljárás tekintetében szakít a hatályos szabályozás gyakorlatával. A Ttvr. meglehetősen szűkszavú rendelkezései mindössze a minősítésnek az iraton való feltüntetését és az érvényességi idő jelölését írták elő. A minősítő személye így ismeretlen maradt. A minősítés érvényességi idejére vonatkozó előírás hiányában gyakorlattá válhatott a \"visszavonásig\", a \"nyilvánosságra hozatalig\" stb. időtartam meghatározás, ami végső soron időtlenné tette a tilalmat.
A Javaslat az eljárási rend kialakításával - amely egyszerű - mintegy kényszeríti a minősítés követelményeinek megfelelni látszó adattal találkozót arra, hogy a minősítés szükségességét, törvényességét átgondolja. Az indokolási kötelezettség teljesítése pedig szembesítheti a kezdeményezés indokolatlan voltával. A minősítési eljárás során keletkezett ügyiratok ezzel a megoldással bármikor visszakereshetően igazolják az eljárás megalapozottságát, ami különösen azért fontos, mert a későbbi jogvitában az indokolás bizonyító erővel is bírhat.

A minősítési kezdeményezés elbírálására a Javaslat az államigazgatási eljárás általános szabályainak megfelelő határidőt határoz meg annak érdekében, hogy az eljárás időtlenné válása ne vezethessen visszaélésekhez. A 30 napos határidő, egyszeri ugyanilyen tartamú meghosszabbítása után az adat nyilvánossá válik, ezzel mintegy kizárja, hogy a döntéshozó mulasztásával indokolatlan titkosítási előnyhöz jusson, erősítve ezzel az adatok közérdekűsége elvének érvényesülését. 
A szolgálati titokká minősítési eljárást a Javaslat egyszerűsíteni kívánja. A külön indokolást nem teszi kötelezővé. 

A Javaslat a minősítés formai követelményeiben a hatályos szabályozáshoz képest jelentős módosítást vezet be. A tervezett megoldás szerint a titok fokozatának jelölése, az érvényességi idő feltüntetése mellett a minősítési jelölésnek tartalmaznia kell a minősítő nevét és beosztását. Ezzel megszűnik az eddigi gyakorlatban kialakult névtelenség, egyértelműen megállapítható a minősítés eredete. A minősítő személyének ismerete a jogviták kezdeményezését, a hatáskör és illetékesség megállapítását is megkönnyíti.

2. A Javaslat szerint a Miniszterelnöki Hivatal tekintetében annak vezetője, a fegyveres erő, a rendvédelmi szerv esetében az irányításra jogosult miniszter eltérően is megállapíthatja a minősítési eljárás rendjét. Ezt az eltérést az teszi indokolttá, hogy a Kormány, illetve az ügyrendje alapján működő testületek (kabinetek, kormánybizottságok) üléseinek a Miniszterelnöki Hivatalban történő előkészítésével kapcsolatos adatok, az üléseken elhangzottakat, történteket rögzítő dokumentumok nyilvánosságát indokolt korlátozni. Ez természetesen nem jelentheti az ülések elé kerülő napirendi anyagok, előterjesztések automatikus minősítését. Azokat tartalmuknál fogva az előterjesztő minősíti. Fontos államérdek, hogy e testületek előkészítésével kapcsolatos munkálatokat a nyilvánosság befolyásától mentesen végezzék. A testület tagjai felkészülését szolgáló munkadokumentumok, feljegyzések és javaslatok tartalma csak a címzettnek szól. Nem szabad a felkészítést végző szakértőket arra kötelezni, hogy ezt a felelősségteljes munkájukat a nyilvánosság előtt végezzék. 
Ugyancsak nem tartozik a nyilvánosság elé az üléseken elhangzott véleményeket, ellenvéleményeket és érveket tartalmazó dokumentum, hiszen számos esetben az érveket és ellenérveket minősített adatokkal, vagy egyéb titokfajták körébe tartozó tényekkel, körülményekkel kell alátámasztani. Ezért célszerű lehetővé tenni, hogy a minősítési eljárás során a kivétel érvényesüljön, és egyszerűsített eljárással, például indokolás készítése nélkül az említett adatok minősíthetők legyenek.

A fegyveres erő, a rendvédelmi szerv minősítési eljárására nézve az eltérést e szervezetek sajátos feladatköre és szigorú hierarchikus működési rendje indokolja, ugyanúgy mint a minősítői jogköröknél meghatározott kivétel esetében (lásd a 6. §-hoz fűzött indokolás 2. pontját). Nem teszi lehetővé a Javaslat azt, hogy az irányító miniszter a minősítési jelöléstől eltérjen, csak az eljárás gyorsítása érdekében állapíthat meg eltérő szabályokat.


A minősítés felülvizsgálata
A 10. §-hoz

1. A Javaslat a közérdekű adatok nyilvánosságának legszükségesebb korlátozása elvének megfelelően előírja a minősített adatok rendszeres felülvizsgálatát. Ennek során a felülvizsgálatot végző fenntarthatja, törölheti és szükség esetén módosítja a minősítést. Ez azért is indokolt, mivel a minősítés után bekövetkezhetnek olyan tények, körülmények, amelyek okafogyottá tehetik az eredeti döntést, így a minősítés megszüntethető, érvényességi ideje csökkenthető.

2. Az egyes szervezetek jogutód nélküli megszűnésének esetére is szabályt ad a Javaslat. Ilyenkor valamennyi minősített iratot felül kell vizsgálni, függetlenül a korábbi felülvizsgálattól eltelt időtartamtól. Erre azért van szükség, hogy a jogutód nélkül megszűnt szervezetek iratanyagának megfelelő elhelyezéséről szabályszerűen gondoskodjanak, és valóban csak az indokolt esetekben maradjon fenn a minősítés.

3. A Javaslat a minősítések saját hatáskörben történő felülvizsgálata mellett lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész, a kormány tagja, a határőrség parancsnoka, a rendvédelmi szerv vezetője felülbírálhassa az irányítása alatt álló szervezet felhatalmazottjának minősítését. Erre különösen azokban az esetekben van szükség, ahol a minősítés az általános szabályoktól eltérően alacsonyabb szintre is leadható (6. § (4) bekezdés). Ez egyrészről visszatartó erővel bír a minősítési túlkapások ellen, másrészről lehetővé teszi a jogsérelem irányítói jogkörben történő orvoslását.

4. A Javaslat azonban kivételt tesz a felülvizsgálati kötelezettség alól a Kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testület működése esetében. A titokköri jegyzék alapján az említett szervezetek működésével kapcsolatos munkadokumentumok az államtitok körébe tartoznak adattartalmuktól függetlenül azon oknál fogva, hogy ez a testület informális beavatkozástól mentes működése, tevékenysége eredményességének garanciája. A nemzetközi ajánlások és a kialakult gyakorlat is védelemben részesíti a testület tevékenységével kapcsolatos adatokat. Ez a védelem viszont csak abban az esetben működik, ha a védelem megfelelő időhatára is biztosított, és különböző megfontolások alapján sem nyílik mód az adatok indokolatlan nyilvánosságra hozatalára. Ezért ebben az adatfajta körben a felülvizsgálatot az érvényesség időtartama alatt kifejezetten megtiltja a Javaslat.


IV. FEJEZET

A MINŐSÍTETT ADAT MEGISMERÉSE

A megismerés és engedélyezése
A 11-13. §-okhoz

1. A Javaslat a minősített adat megismerésére alanyi jogon hatalmazza fel a minősítőt, a titokbirtokost, a titokvédelmi felügyelőt. Természetesen nem zárja ki, hogy megismerhesse a minősített adatot az, aki erre törvényi felhatalmazást kapott. Mindenki más csak engedéllyel ismerheti meg a minősített adatot, akkor is, ha az adattal érintett. Ez a korlátozás az Avt. 16. §-ában adott felhatalmazás alapján épült be a Javaslatba azzal, hogy a szolgálati titok tekintetében ezt a korlátozási lehetőséget nem kívánja érvényesíteni, hanem más törvényre bízza a tilalom megállapítását. Ennek oka, hogy a szolgálati titok csak olyan adatokra terjed ki, amelyek a szerv zavartalan működése érdekében bírnak jelentőséggel. Az érintett által történő megismerés itt veszélyt általában nem hordoz. Azt viszont lehetővé kell tenni, hogy törvény pl. nemzetbiztonsági okokból az érintettet a megismerési jogában korlátozza, erre utal a Javaslatban szereplő kivétel.


2. A Javaslat külön rendelkezést tartalmaz az állami feladat végrehajtásába bevont közreműködő nem állami szervekre nézve. A gyakorlatban rendszerint előfordul, hogy állami feladat végrehajtásába bevonnak gazdálkodó szervezeteket, társadalmi szervezeteket, magánszemélyeket. A közreműködőkre is vonatkozik az általános szabály, miszerint csak engedély alapján juthatnak a minősített adat birtokába. Az adat tényleges megismeréséhez azonban a Javaslat külön feltételt támaszt. A minősített adat csak akkor adható át a közreműködőnek, ha megteremtette a védelemhez szükséges jogszabályban előírt személyi, szervezeti, technikai feltételeket. Ezek meglétét nemcsak átadáskor, hanem folyamatosan indokolt ellenőrizni. E jogkör gyakorlására nézve a felek között a feladat végrehajtása érdekében kötött szerződésben is meg lehet állapodni.


A megismerési kérelem elintézése
A 14. §-hoz

A megismerési kérelem elbírálására a Javaslat szerint csak a minősítő jogosult, hiszen ő rendelkezik a minősítés indokoltságát megalapozó információkkal. A kérelemre nézve nincs formakényszer, elegendő a kért adat megjelölése. A Javaslat nem kíván az eljárással részletesebben foglalkozni, mivel célszerű elkerülni a párhuzamos megoldásokat. Ezért az Avt. eljárási szabályait rendeli alkalmazni, csupán a bírósági eljárás tekintetében ad kiegészítő szabályt. Az eltérésre azért van szükség, mert adott esetben előfordulhat, hogy a megtagadó nem azonos a minősítővel, illetve a szolgálati titokká történő minősítés államtitokká minősített adaton alapul.








V. FEJEZET

A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELME

Általános szabályok
A 15-17. §-okhoz

1. A Javaslat a minősített adat megismerésére jogosultak részére egyértelműen meghatározza a kötelezettségeket függetlenül attól, hogy a megismerésre törvényadta joga van, vagy engedély alapozta meg e jogát. A titok megtartása ugyanis mindenkire kötelező, arra is, aki véletlenül jutott titok birtokába (pl. minősített iratot talál). Aki viszont tisztségénél, hivatásánál, beosztásánál fogva rendszeresen államtitkot ismer vagy ismerhet meg, és az erről szóló törvény nemzetbiztonsági okokból azt fontosnak tartja, köteles alávetni magát a törvényben előírt biztonsági ellenőrzésnek.

Köztudomású, hogy a minősített adatok kiszivárgása, illetéktelenek birtokába jutása veszélyhelyzetet idézhet elő. A minősített adat nem csak szándékosan hozható illetéktelenek tudomására, ez megtörténhet gondatlanságból is. Az ellenőrzés egyik célja például a gondatlanságra való hajlam kiszűrése, valamint esetleg olyan, a megismerésre jogosult személyiségében rejlő okoknak, biztonsági kockázati tényezőknek a felkutatása, amelyek eleve veszélyeztetik a titok megtartását.

2. A Javaslat törvényi szinten kívánja szabályozni a titoktartási kötelezettség alóli felmentést, amelyet eddig külön kormányrendelet szabályozott, és általában a legmagasabb (miniszteri) szintre emelte az engedélyezési hatáskört. A Javaslat abból indul ki, hogy a minősítő képes eldönteni azt, hogy a kérdéses minősített adatról engedélyezi-e a nyilatkozattételt. Ez a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás, mivel a minősítési jelölésből a minősítő személye ismert.

3. A Javaslat rendezni kívánja a jogellenesen vagy illetéktelenül megismert, birtokba vett minősített adattal kapcsolatos kötelezettségeket, a nyilvánosságrahozatal rendjét és a külföldre való továbbítás módját.

Ha valakinek minősített adat jut a birtokába, de annak birtoklására, megismerésére nem jogosult (találás), úgy az adatot a minősítőhöz kell eljuttatnia. Ez feltételezi a minősítési jelölés ismeretét. Ha erre nincs mód, pl. az irat zárt borítékban van elhelyezve, akkor a legközelebbi rendőri szervnek kell átadnia, mert ennek további őrzése itt biztosított, és megfelelő eljárás során a rendőrség tudja kideríteni, ki a minősítő, és így hozzá eljuttatni.

4. A Javaslat biztonsági okokból a megismerés engedélyezéséhez képest szigorúbb szabályokat állapít meg az államtitok nyilvánosságra hozatalára, külföldi részére történő átadásra, a külföldre vitelre, a honvédelmi és külügyi érdekből minősített adatok tekintetében. Ezeknél az adatoknál csak a miniszter, illetve a rendvédelmi szerv vezetője adhat ki engedélyt, függetlenül attól, hogy ki minősítette. Az államtitkot képező adatot külföldre csak megfelelő mentességet élvező személy továbbíthat. Ellenkező esetben pl. a határ- és vámvizsgálatnál az adatot illetéktelenek is megismerhetnék.


A titokbirtokos szerv vezetőjének feladat- és hatásköre
A 18. és 19. §-hoz


1. A Javaslat a titokbirtokos szerv vezetőjének feladatát a hatályos rendelkezésekhez hasonlóan határozza meg. A titokbirtokos - mint arra az értelmező rendelkezések is utalnak - a minősítő, illetve az, akinek a minősített adatot jogszerűen továbbították. A minősítő, valamint a minősítési jogkörrel nem rendelkező titokbirtokos titokvédelemmel kapcsolatos legfontosabb feladatait a Javaslat azonosan állapítja meg. Aki viszont úgy válik titokbirtokossá, hogy részére az adatot továbbították, de nem minősítő, nem rendelkezhet minősítő részére megállapított jogokkal.  

2. A Javaslat lehetővé teszi, hogy a titokbirtokos az irányítása alatt álló szervezeten belül titokvédelmi felügyelőt jelöljön ki, akire átruházhatja a titokvédelemmel kapcsolatos jogosítványait. Természetesen a titokvédelmi felügyelő kinevezése nem kötelező, kisebb létszámú vagy alacsony minősített iratforgalommal rendelkező szervezeteknél a vezető maga is elláthatja a titokvédelmi feladatokat. A Javaslat külön kiemeli, hogy amennyiben a titokbirtokos szerv vezetője minősítő is, úgy a saját minősített adata tekintetében teljes körűen megilletik a rendelkezési jogok. Ha a titokbirtokos szervhez más személy által minősített adat kerül, az intézkedési jogok csak korlátozottan illetik meg, bizonyos intézkedéseket önállóan is megtehet, bizonyos intézkedéseket csak abban a körben amire vonatkozóan a minősítő arra felhatalmazást adott. Az intézkedési jogosítványok szétválasztása azért fontos, mert a titkosított adat \"ura\" a minősítő, így bizonyos jogköröket - ha a törvény kivételt nem tesz - csak ő ruházhat át titokbirtokosra.


Betekintő
A 20. §-hoz

A Javaslat külön meghatározza a betekintő jogkörét. Betekintőnek azt tekinti, aki a megismerésen kívül a minősített adattal, ha korlátozottan is, de rendelkezhet. A betekintési engedély mindig visszavonásig érvényes, mert ez a jog általában meghatározott beosztásokhoz, munkakörökhöz tapad. A betekintő azonban ezt a jogát másra nem ruházhatja át, az személyesen illeti meg, és az eddig kialakult gyakorlat szerint a betekintési jogot a kinevezéssel, illetve a megbízással egyidejűleg kapja meg. Ez természetesen nem zárja ki, hogy a munkavégzéssel összefüggő jogviszony keletkezésétől időben elváljon. A jogviszony megszűnésével viszont e jogosítvány is visszavonásra kerül. 

Titokvédelmi felügyelő
A 21. §-hoz

A titokvédelmi felügyelő a titokbirtokos szerv vezetőjének megbízása alapján jár el. A Javaslat azonban fontosnak tartja, hogy meghatározott jogosítványait kiemelje, amelyek átruházásától az őt megbízó személy nem tekinthet el. Ellenkező esetben a feladatát nem tudná megfelelően ellátni. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a törvényben meghatározott jogkörökön túl a titokbirtokos más jogkörét átruházhassa, azonban, ha a titokbirtokos egyben minősítő is, a minősítés jogát nem ruházhatja át. 
A titkos ügykezelés vezetője, a titkos ügykezelő
A 22. és 23. §-hoz

A Javaslat a minősített adatok kezelése körében nevesített feladatot állapít meg bizonyos ügyekezelési feladatokat ellátó személy részére is. A minősített iratok útjának nyomonkövetése szükségessé teszi, hogy azok elkülönítetten, külön ügykezelési rendszerben mozoghassanak, és az általános ügykezelés szabályainál szigorúbb rendben kerüljenek továbbításra, nyilvántartásra, tárolásra. A biztonság érdekében a Javaslat megfelelő szakismereteket követel meg az ügykezelőktől, és a középfokú végzettségen túl külön, a titkos ügykezelés szabályai ismeretéből vizsga letételét írja elő.



VI. FEJEZET

A TITOKVÉDELEM FELÜGYELETE

A belügyminiszter felügyeleti jogköre
A 24. §-hoz

A Javaslat a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletét a hatályos szabályozáshoz hasonlóan a belügyminiszterre bízza. E jogkörénél fogva a belügyminiszter jogosult és köteles ellenőrizni a titokbirtokosnál a titokvédelem adminisztratív szabályainak megtartását. Eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a feltárt szabálytalanság esetén csak a Javaslatban meghatározott intézkedéseket teheti meg. A Javaslat a szakmai felügyelet gyakorlásánál fontosnak tartja, hogy bizonyos területeken csak az irányító miniszterrel együttesen lehet gyakorolni ezt a jogkört. A honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdekek különös védelme indokolja, hogy a szakmai felügyelet gyakorlásában az irányító miniszter is részt vehessen. Ez azért is fontos, mivel az említett igazgatási területeken az irányító miniszter eltérő szabályozást érvényesíthet.



Tájékoztatási és intézkedési kötelezettség
A 25. §-hoz

A Javaslat fontosnak tartja, hogy általános kötelezettséget állapítson meg mindazok tekintetében, akik a törvény erejénél fogva tisztségük vagy megbízatásuk alapján minősített adat védelmére kötelezettek. Ezek a személyek kötelesek intézkedni, ha tudomásuk szerint a titok védelme  bármely okból veszélybe került vagy ilyen veszélyhelyzet áll fenn. A minősítőn kívül a belügyminisztert is tájékoztatni rendeli annak érdekében, hogy az adat védelem alá helyezésén túl a titoksértés körülményei egy kívülálló, de szakmai felügyeletet ellátó szerv által megállapíthatók legyenek.


VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés
A 26. §-hoz

A Javaslat  a hatályba lépés napjául 1995. július 1-jét határozza meg, ugyanis ettől a naptól válna szabályozatlanná az Alkotmánybíróság döntése következtében a titokvédelem. Ennek megfelelően a Javaslat csak az államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó titoktartás kötelezettsége alóli felmentésről szóló 81/1987.(XII.24.) MT rendelet hatályon kívül helyezését rendeli el, mivel erről az Alkotmánybíróság határozatában rendelkezés nem történt. 

A hatálybalépés napjától számítva 3 hónap határidőt ad a szolgálati titokkörök összeállítására és közzétételére, jelezve, hogy annak naprakész állapotban tartásáról is gondoskodni kell. Egyúttal a hatálybalépés évének végéig adott határidővel kötelezi az érintett szervezeteket a minősített iratok kezelésére vonatkozó szabályzataik módosítására.


Átmeneti rendelkezések
A 27. és 28. §-hoz

A Javaslat viszonylag részletesen határozza meg az új szabályozás hatálybalépését követő időszakban végrehajtandó azon feladatokat, amelyek a hatályos szabályozásról a Javaslatban foglalt megoldásra való áttérés következtében jelentkeznek. A hatályos szabályozás alkotmánysértő rendelkezéseiből adódóan feltehető, hogy a korábbi években minősített adatok közül számos irat minősítése már nem felel meg az alkotmányos követelményeknek. Ezért a korábban szokásos minősítési jelzéssel ellátott valamennyi irat felülvizsgálatát elrendeli, melyet 1999. december 31-ig kell végrehajtani. Kivételt képeznek ezen általános szabály alól az 1980 előtt keletkezett minősített iratok, melyek tekintetében lényegesen rövidebb, 1 éves határidő kitűzését tartja indokoltnak a Javaslat, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a minősítésük e törvény erejénél fogva megszűnne. 

Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálat során különböző problémák merülnek fel, a Javaslat részletesen meghatározza az eljárás rendjét, az 50 évvel korábban minősített iratok esetében a jogosultat felhatalmazza a minősítés törlésére és csak különösen indokolt esetben teszi lehetővé a további titkosítást, viszont ehhez új, már a Javaslat szerinti minősítési eljárást kell lefolytatni. Ha az irat minősítése 50 éven belül történt, úgy a minősítés fenntartható, amennyiben az adat a Javaslat szerint is minősíthető lenne. A minősítés fenntartása esetén azonban a minősítésnek már meg kell felelni a a Javaslatban meghatározott rendelkezéseknek. 

A Javaslat rendezni kívánja azt a joghézagot, ami azáltal keletkezik, hogy az eredeti minősítő vagy annak jogutódja nem állapítható meg. Erre az esetre  a Belügyminisztérium kivételes hatáskörét állapítja meg.

A felülvizsgálat egyszerűbb lefolytatása érdekében a Javaslat megadja a felülvizsgálat és a minősítés jelölése megszüntetésének jogát a levéltárak vezetőinek is abban az esetben, ha a minősítés nem államtitokra vonatkozik. 


Felhatalmazás
A 29. §-hoz

A Javaslat a titokvédelemnek csak a legfontosabb kérdéseit rendezi. A titokvédelem adminisztratív- és technikai szabályait a hatályos rendelkezésekhez hasonlóan kormányrendelet állapítaná meg. A közigazgatás fejlesztésével, különösen a számítógépes rendszerek működésének terjedésével számítani lehet arra, hogy a védelem adminisztratív szabályait az új igényeknek megfelelően folyamatosan karban kell tartani. Erre kormányszintű szabályozás alkalmasabb, és ez felel meg annak az igénynek is, amely a kormányzati rendeletalkotás bővítését tartja indokoltnak.


Kiegészítő rendelkezések
A 30. §-hoz

A Javaslat nem kívánja módosítani azokat a törvényeket, amelyek meghatározott személyeket felhatalmaznak a minősített adatok megismerésére. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései azonban kiegészítésre szorulnak. A hatályos szabály szerint az országgyűlési képviselők részére mindenki köteles a szükséges felvilágosítást megadni, hogy közfeladataikat elláthassák. A hatályos törvényszöveg nem differenciál nyílt közérdekű információ, illetve minősített közérdekű adat átadása között. A Javaslat ezt a hiányt igyekszik pótolni azzal, hogy konkrétan meghatározza az országgyűlési képviselők minősített adat megismerésével kapcsolatos jogosítványait. Ennek megfelelően kiegészíti az említett törvényt. Az Országgyűlés által létrehozott bizottság tagjait teljes körűen felhatalmazza az államtitok megismerésére, az országgyűlési határozatban megjelölt államtitokkörök esetében.

Ha a képviselő bizottságon kívül jár el, úgy számára is csak engedély alapján nyílik meg a megismerés lehetősége, azonban az erről szóló kérelem elbírálására soron kívüliséget nyújtó 8 napos határidőt ír elő.

***





Melléklet az államtitokról és a szolgálati 
titokról szóló törvényjavaslathoz 













Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény 6. §-ában meghatározottak hatáskörében keletkező, államtitokként védendő általános és különös adatfajták 


(ÁLLAMTITOKKÖR)
























ÁLTALÁNOS ADATFAJTÁK


1.	Az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének g/, h/, i/ és j/ pontjában meghatározott,a hadiállapot kinyilvánításával, rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésével kapcsolatban az Országgyűlés ülésén vagy a bizottságok munkája során, továbbá a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról hozott országgyűlési döntés meghozatala során keletkezett adat, az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtásával kapcsolatos intézkedések.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

2.	A hadiállapot kinyilvánításával, rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésével kapcsolatban keletkezett adatok, továbbá a fegyveres erők és polgári védelem külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, külföldi vagy nemzetközi fegyveres erők magyarországi tartózkodásáról vagy az ország területének igénybevételéről hozott országgyűlési döntés meghozatala előtt keletkezett adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

3.	A háborús jogszabályok előkészítésével kapcsolatos adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

4.	A Magyar Köztársaság fegyveres erőinek és rendvédelmi szerveinek mozgósításával, az ország honvédelmi felkészítésével és irányításával, a fegyveres erők és a hadiipar fejlesztésével összefüggő kormányzati tervek, dokumentumok, határozatok és az ezek végrehajtásával kapcsolatos, az érintett közigazgatási szervek által készített dokumentumok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

5.	Az Alkotmányban rögzített minősített időszakokra kidolgozott rendkívüli intézkedés-tervezetek.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

6.	A honvédelmi felkészüléssel és az országmozgósítással kapcsolatos minisztériumi tervezési és felkészülési tevékenységgel összefüggő, az egyes minősített időszakokra vonatkozó ágazati szintű összesített termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek, továbbá védőlétesítmények országos számítógépes nyilvántartási adatai.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

7.	A gazdaságmozgósításra, valamint a különböző állami készletekre és tartalékokra, így különösen a Gazdaságbiztonsági Tartalékra, Állami Egészségügyi Tartalékra vonatkozó összesített tervek, adatok. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

8.	A rendkívüli állapotban érvényesítendő irányításhoz szükséges vezetési pontok rendszere és a velük kapcsolatos iratok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.



9.	A Magyar Köztársaság védelmével, a nemzetbiztonsággal összefüggésben a minősített helyzetekben érvényesítendő kormányzati tervek, intézkedések.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

10.	A honvédelmi, nemzetbiztonsági, hadiipari tevékenység irányításával kapcsolatos adatok, az ország védelmével, biztonságával összefüggő vezetés és működés, béke és háborús irányelveinek okmányai, a vezetési pontok rendszere, adatai és az ezekkel kapcsolatos iratok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

11.	A nemzetközi együttműködés során külföldi szervekkel, szervezetekkel folytatott tárgyalások és megállapodások előkészítő adatai, továbbá az érintett felek által titoknak nyilvánított megállapodás, a nemzetközi kapcsolatokat érintő intézkedéstervezetek, valamint külföldi szervek és szervezetek által titkossá nyilvánított és az illetékes kormányzati vagy más közfeladatot ellátó szerv rendelkezésére bocsátott adat a felek által megállapított titkosítási időig, de 
az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

12.	A nemzetközi szervezetekben képviselendő magyar álláspont, ezzel kapcsolatos kormányszintű jóváhagyást vagy országgyűlési megerősítést igénylő előterjesztések, határozatok, valamint a nemzetközi szervezetekben képviselt magyar érdekek védelmével kapcsolatos adatok és információk.  
 Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

13.	A nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági, illetőleg honvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű kutatási-fejlesztési eredmények, találmányok, számítástechnikai fejlesztési tervek adatai, így különösen a műszaki leírások, tervdokumentációk a vonatkozó munkák megbízója által meghatározott ideig, illetve a jogszerű publikálás vagy szabadalmazás előtt. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

14.	A fegyelmi, büntető és egyéb hatósági ügyek azon iratai, amelyek államtitok megsértésével kapcsolatban keletkeztek. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

15.	Államtitkot képező adatok feldolgozását szolgáló számítástechnikai, informatikai rendszerek, applikációk és dokumentációk, továbbá nem minősített adatok feldolgozásával létrejövő minősített adatállomány védelmére rendszeresített eljárások.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

16.	Az államtitok, szolgálati titok  védelmére szolgáló rejtjeltevékenységgel összefüggő adatok és eszközök. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

17.	Az államtitok- és szolgálati titokkörbe rendelt anyagi vagy szellemi értékek védelmére szolgáló technikai rendszer adatai, dokumentációi. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.



18.	A személyi igazolvány és más, hatóságok által kiállított és kiadott, személyazonosításra is használt vagy használható, továbbá általános és széles körű jogosultságot biztosító igazolványok, így különösen az útlevél, jogosítvány, minisztériumok, rendvédelmi szervek szolgálati igazolványai hamisítás elleni védelmét lehetővé tevő biztonsági elemek és eljárások leírása.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

19.	Az állam működése szempontjából kiemelten fontos létesítmények rendeltetésével, elhelyezésével, védelmi berendezésével és működésével kapcsolatos adatok és dokumentációk.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

20.	A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek ellenőrzéseiről készített jelentések,amennyiben azok a titkos információgyűjtés körébe tartozó eszközök, erők és módszerek alkalmazására, valamint az államtitok körébe tartozó adatokra, témákra (is) vonatkoznak.
 Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

21.	A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek terrorelhárítás, valamint a szervezett bűnözés felderítése érdekében megvalósuló együttműködésében keletkezett olyan adatok, amelyek nyilvánossága az együttműködés eredményességét negatívan érintené.  
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

22.	Védett tudományos, gazdasági vagy szolgáltató jellegű objektumok, így különösen nukleáris létesítmények (Paksi Erőmű, Százhalombatta, kísérleti kutató reaktorok) biztosításával, védelmi rendszerével kapcsolatos iratok, nukleáris üzemanyagok szállításával, engedélyezésével, őrzés-védelmével kapcsolatos információk és minden olyan nukleáris vagy sugárzó anyagra vonatkozó információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a rendvédelmi szervek erre irányuló tevékenységének hatékonyságát és eredményességét hátrányosan befolyásolhatja.
 Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

23.	A fegyver- vagy kábítószerkereskedelmet érintő, pénzmosás gyanújára utaló adatok, a pénzmosás bűncselekmények felderítését eredményező minden információ, ami nem tartozik a  büntető eljárás keretébe.
 Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

24.	A közgyűjtemények biztonsági berendezéseire, a felbecsülhetetlen értékű műkincsek, történelmi emlékek (különösen a koronázási jelvények) őrzésére, befogadási helyeire vonatkozólag a rendőrség által készített őrzésvédelmi jegyzőkönyvek, konkrét őrzési tervek, őrhelyvázlatok.
 Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.




KÜLÖNÖS ADATFAJTÁK


LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG,
MEGYEI (FŐVÁROSI) BÍRÓSÁG, HELYI BÍRÓSÁG

25.	A különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésével kapcsolatos adatok. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

26.	Büntető, polgári és gazdasági peres ügyben keletkezett, az államtitok körébe eső adatot tartalmazó irat.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.



LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG

27.	A Be. 127. §-ának (3) bekezdése és 139. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárásban az együttműködő gyanúsítottra vonatkozó adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

28.	Az ügyészi szervezetben államtitokkörbe tartoznak:
a)	az ügyész hivatali tevékenysége során a külső szerv államtitkot is tartalmazó iratainak vizsgálatából származó adatok,
b)	az ügykörében eljáró ügyész - államtitkot tartalmazó iratokba történő - betekintési jogosultságából származó adatok,
c)	az ügyész bíróság előtti tevékenysége során keletkezett - államtitkot tartalmazó - iratokból származó adatok,
d)	az államtitkot képező adatokra vonatkozó vagy ilyen adatok felhasználásával készült szakértői vizsgálatok, vélemények, elemzések,
e)	az államtitkot érintő jogszabályokkal kapcsolatos javaslatok vagy más, hivatalból tett kezdeményezések,  más  szervektől és állampolgároktól érkező - államtitkot is tartalmazó - beadványok,
f)	azok az összefoglaló jelentések, amelyek államtitoknak minősített statisztikai vagy egyéb adatokat tartalmaznak,
g)	az ügyészség fegyelmi ügyeinek olyan iratai, amelyek államtitok megsértésével kapcsolatosak, és államtitkot tartalmaznak,
h)	államtitkot tartalmazó számítástechnikai adathordozók, valamint ezek feldolgozását szolgáló informatikai rendszerek, programok és dokumentációk,
i)	az Alkotmányban szabályozott minősített időszakra vonatkozó és államtitkot tartalmazó jogszabályok, tervezetek és ezzel kapcsolatos iratok,
j)	a védelmi felkészítés és országmozgósítás Legfőbb Ügyészség által elkészített, az ügyészségre vonatkozó belső normái.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.



MAGYAR NEMZETI BANK 

29.	A bankjegypapírban, illetve a bankjegynyomtatás során alkalmazott, a hamisítás  elleni védelmet lehetővé tevő biztonsági elemek leírása. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

30.	A jegybank védelmi célú tartalékainak elhelyezésére, valamint őrzésére vonatkozó tervek, adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

31.	A jelentősebb árfolyam-politikai döntés érvényesülésének napja és mértéke. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: az erre vonatkozó kormánydöntésig. 



BELÜGYMINISZTÉRIUM 

HATÁRŐRSÉG

32.	A felderítő szervek által végzett titkos információgyűjtés eszközeinek, erők és módszerek alkalmazásának belső szabályai, valamint a nyilvántartásukra vonatkozó adatok. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

33.	A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos oktatási célt szolgáló kiadványok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

34.	A felderítő szerveknél a konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenység során keletkezett és ehhez kapcsolódó minden konkrét adat a büntetőeljárásban történő esetleges felhasználásig, valamint a nyilvántartásaik tekintet nélkül az adathordozóra, fajtájára.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

35.	A bűncselekmények operatív felderítése során keletkezett információk, amelyek nem tartoznak a  büntetőeljárás keretébe.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

36.	A Határőrség által őrzött objektumok biztosítási, őrzési és védelmi tervei, amennyiben az együttműködő felek az államtitokkénti minősítésében megegyeztek.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 5 év.

37.	A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a Határőrséggel történő együttműködéséből származó olyan adatok, amelyekből a titkosszolgálati jelenlét megállapítható.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.


38.	A határforgalom-ellenőrzés keretében alkalmazott személyekre vonatkozó nyilvántartások és egyedi adatok, amennyiben az adatok személyek konkrét azonosítására alkalmasak.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 5 év.

39.	Az államhatáron történő erőszakos cselekmények elhárításával kapcsolatos dokumentumok és tervek.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év.

40.	A felderítő, mozgósítási, határforgalmi, informatikai szervek ellenőrzéséről készített jelentések, amennyiben azok az államtitokkörbe tartozó adatokra, témákra is vonatkoznak.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

41.	A Magyar Köztársaság védelmi koncepciójából adódó \"Alkalmazási Tervek\".
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

42.	Az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének i) pontjából adódó konfliktuskezelési tervek és a velük kapcsolatos anyagok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.

43.	A Határőrség rendkívüli állapot, illetve szükségállapot időszakában történő alkalmazására vonatkozó elgondolások, tervek.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.

44.	A Határőrség készültségi, harckészültségi, riasztási rendszerével kapcsolatos okmányok, tervek, jelentések.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.

45.	A Határőrség híradásával és frekvencia gazdálkodásával kapcsolatos megállapodások, amennyiben azokat a felek államtitoknak minősítették.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 20 év.



RENDŐRSÉG

46.	Háború, rendkívüli, illetve szükségállapot esetén a rendőri csapaterő irányítására létrehozott Országos Törzs és a Terrorelhárítási Koordinációs Bizottság működésével kapcsolatos valamennyi információ.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.


47.	A titkos információgyűjtés eszközeinek, az erők és módszerek alkalmazásának eljárási szabályai.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.



48.	A Rendőrség szolgálatának konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenysége során keletkezett és ehhez kapcsolódó minden konkrét adat a büntetőeljárásban történő felhasználásig, valamint a nyilvántartásaik, tekintet nélkül az adathordozóra, fajtájára.
 Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

49.	A Be. 127. §-ának (3) bekezdése és 139. §-ának (3) bekezdése alapján ügyészi jóváhagyással megtagadott, illetve megszüntetett nyomozás során keletkezett előterjesztések, javaslatok és jelentések, melyek az együttműködő gyanúsítottra vonatkoznak.
 Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

50.	A rendőrségről szóló törvény 65. §-a alapján létrehozott fedővállalkozások jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok.
 Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

51.	A rendőrség titkos információgyűjtésével kapcsolatos oktatási célú kiadványok. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.


52.	A védett személyek és objektumok biztosítási, őrzési és védelmi tervei, a hírközlő és biztonsági berendezések működésére, elhelyezésére vonatkozó adatok, dokumentációk.
 Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

53.	A köztársasági elnöki, valamint a miniszterelnöki rezidenciákra, a kormány vendégházakra vonatkozó építészeti tervdokumentációk, az épületátalakítási, felújítási tervek, a biztonsági rendszer működésével kapcsolatos adatok, dokumentációk. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

54.	Az Állami Futárszolgálat feladataival kapcsolatos végrehajtási tervek, a szolgálat rendkívüli időszakra való felkészülésével kapcsolatos tervokmányok. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

55.	Az Állami Futárszolgálat országos rendszerébe bekapcsolt szervek részletes útvonal adatait tartalmazó összesített (országos és regionális) kimutatások. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év.

56.	A kormányzati védett és titkosított zártláncú hálózat és berendezései, a működésére, valamint elhelyezésére vonatkozó összesített adatok, dokumentációk.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év. 

57.	Az Adatfeldolgozó Hivatal által üzemeltetett, a BM és az ORFK által közösen létrehozott és használt országos számítógépes távadatfeldolgozó hálózati rendszer igénybevételét biztosító jogosultsági rendszerben és a jogszerű igénybevétel ellenőrzését szolgáló naplózási rendszerben kezelt azonosító és jelszó adatok. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.



POLGÁRI VÉDELEM

58.	Az országmozgósítás komplex állami terveihez szükséges prognózis tanulmányok, koncepciók, javaslatok, előterjesztések.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.

59.	Az állami vezetés háborús vezetési pontjain működő polgári védelmi munkacsoportok konkrét tervei, a vezetési pontok híradásával, álcázásával összefüggő adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

60.	A kitelepítésre tervezett intézmények és szervek megjelölése, a kitelepítés és befogadás tervei, a háborús kitelepítés-befogadás összesített tervezésével, rendszerével és irányításának rendjével kapcsolatos adatok, a kitelepítés útvonalai, állomáshelyei, a végrehajtás időnormái.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év.

61.	A polgári védelmi együttműködés tárgyában kötött nemzetközi szerződések, megállapodások, valamint a közös határ mentén levő települések élet- és vagyonvédelmének komplex tervei, a szerződés, illetve megállapodás kötésekor a felek által kölcsönösen államtitoknak minősített adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.



FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 

62.	Az ingatlanok különleges célra történő igénybevételének előzetes tervei és az ilyen célból elrendelt kitermelések adatai. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

63.	Az állatok járványos megbetegedésének megelőzésével és leküzdésével összefüggő jelentések és egyéb intézkedések. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.


HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM 

64.	A Magyar Köztársaság védelmét szolgáló, honvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú találmányra, gyártmányra, védelmi beruházásra, valamint védelmi képesség fejlesztésére vonatkozó olyan adat, amelyből azok lényege megismerhető.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

65.	A Magyar Honvédség hadrendje és létszámos hadrendje, hadrendi kivonata seregtest szintig bezárólag, valamint a hadászati anyagi készletek megalakítására, fenntartására és széttelepítésére vonatkozó összesített adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

66.	Az állami és katonai felső vezetés háborús vezetési pontjainak helyére, béke és háborús működésére, az álcázásukkal összefüggő feladatokra, az egyes vezetési pontok védelmi képességére, készenlétbe helyezésére vonatkozó adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

67.	A védelmi felkészítés és országmozgósítás kormányzati szintű irányítására-vezetésére vonatkozó összesített tervek, okmányok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

68.	A kormányzati célú frekvencia-felhasználók frekvenciagazdálkodással kapcsolatos konkrét adatait összesítő kimutatások, nyilvántartások adatai.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

69.	A Magyar Honvédség vezetési és fegyverirányítási rendszerei frekvencia felhasználásának összesített részletes adatai (frekvencia, sugárzási paraméterek, telephely, berendezés típusa, rendeltetése).
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

70.	A Magyar Honvédség harckészültségi, riasztási és értesítési rendszerével kapcsolatos okmányok, tervek, elgondolások, javaslatok, jelentések, valamint a mozgósítási készségről, a hadrafoghatóság szintjéről szóló összesített értékelések, jelentések seregtest szintig bezárólag, továbbá a katonai kerületek, a velük azonos vagy magasabb szintű katonai szervezetek teljes készenlétbe helyezésének tervei és az ehhez kapcsolódó, az egész szervezetre vonatkozó okmányok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

71.	A katonai repülőgépfelismerő rendszerek belső kódjai, működési paraméterei, továbbá az ezekre vonatkozó kulcs- és egyéb dokumentációk.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

72.	A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség híradása megszervezésének összesített terve, a rendszeresített információvédelmi eszközök, ezek  kulcsdokumentációi, minősített tartozékai és alkatrészei, a számítástechnikai eszközök, amennyiben rejtjelző programot működtetnek, más rendeltetésű eszközök rejtjelzést megvalósító részegységei, valamint a rejtjelbiztonsággal összefüggő dokumentációk.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

73.	Más országok védelmi minisztériumaival és hadseregeivel kötött olyan együttműködési megállapodások és szerződések, ezek tervei, valamint az azok alapján továbbított minősített adatok, illetve haditechnikai eszközök azon adatai, amelyeket a felek kölcsönösen államtitoknak minősítettek.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

74.	A nem diplomáciai érintkezés során szerzett, a külállamok politikai, gazdasági, katonai, pénzügyi, kulturális helyzetére, valamint kormányközi és más nemzetközi szervezetekre vonatkozó, hivatalos módon hozzá nem férhető adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.


75.	A Magyar Honvédség más rendvédelmi szervekkel történő együttműködési tervei.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50  év.

76.	Az ország hadszíntér előkészítésével kapcsolatos központi tervek.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

77.	A katasztrófaelhárítás tervei.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.


78.	A Magyar Honvédség hadrafoghatóságának összesített adatai.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

79.	Minősített időszakra vonatkozó tárcaszintű költségvetési számítások.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

80.	Háborús jogszabályok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

81.	A légvédelmi és repülő készültségi erők alkalmazását szabályozó központi rendelkezések és a készültségi erők alkalmazásának tervei.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.



 IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 
Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala és a Szakértői Intézetek
Büntetés-végrehajtás teljes szervezete

82.	A minisztérium és a Bv. testület honvédelmi felkészítésére vonatkozó tervek, dokumentumok, határozatok, valamint a büntetés-végrehajtás magasabb készenlétbe helyezésére készült okmányokban rögzített adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

83.	A Bv. testület költségvetésében megjelenő nem nyilvános adatok. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

84.	A titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésével kapcsolatos adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.



IPARI ÉS KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM  

85.	A külkereskedelmi fizetési mérleg alakulásáról készített előzetes prognózisok, számítások, elemzések, megállapítások (kivéve a növekedési ütemeket), a fizetési mérleg javítására hozott korlátozó vagy tiltó intézkedések, a pénzügyi likviditás összefoglaló adatai.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

86.	A hadiipari gyártással kapcsolatos termelési, értékesítési, beruházási összesítő adatok, a hadiipari termelőképességre és az ezzel kapcsolatos beruházásokra, a hadiipari export-import összetételére és irányultságára, a hadiipari termékek hazai elosztására vonatkozó részadatok halmaza. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

87.	Az ipar és kereskedelem honvédelmi felkészítésével kapcsolatos tervek és dokumentumok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

88.	A haditechnikai termékek külkereskedelmi forgalmazására vonatkozó, illetve az eszközök mennyiségét feltüntető adatok, az engedélyezéssel összefüggő irányelvek és határozatok, továbbá az exportellenőrzési tevékenységgel összefüggő adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.



 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 

89.	A külképviseletek (nemzetközi szervezetek) épületével kapcsolatosan az építésügyi hatósági engedélyezési feladatokat ellátó hatóságok rendelkezésére bocsátott tervdokumentációk és egyéb műszaki adatok. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

90.	Háború esetén a ballisztikát befolyásoló hőmérséklet, szélsebesség, szélirány és légnyomás adatai, radar-információk, rádiószondás mérések adatai. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 5 év.




 KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI  MINISZTÉRIUM


91.	A vasúti hadimenetrend.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év. 

92.	A polgári repülés (légijárművek, repülőterek, berendezések) elleni jogellenes cselekmények megelőzésére, megakadályozására és elhárítására vonatkozó tervek, intézkedési tervek, ellenőrzési jegyzőkönyvek, jelentések, valamint az említett célból a társszervekkel kötött együttműködési megállapodások.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

93.	A \"K\" távbeszélő központok és a hozzájuk csatlakozó állomások  összesített műszaki adatai. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

94.	A távközlési hálózatban a minősített helyzetekre vonatkozó távközlési rendszer aktivizálási és üzemeltetési intézkedési terve, meglévő és a fejlesztések, beruházások során keletkező rendszertechnikai és összesített műszaki leírásainak dokumentációja, kizárólagos céljára létesített kábelek nyomvonalas nyilvántartása és törzskönyve, védett objektumaira, azok rendeltetésére, berendezéseire és működésére vonatkozó dokumentáció.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

95.	A műsorszóró és rádiótávközlési  adóállomásoknak a minősített helyzetekben való működtetésével kapcsolatban előkészített rendszertechnikai és aktivizálási intézkedési tervei. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.



 KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 

96.	A Magyar Köztársaság és valamely külállam közötti diplomáciai, konzuli kapcsolatok felvételére, szintemelésére, szüneteltetésére vagy megszüntetésére vonatkozó olyan adatok és információk, amelyeket a felek kölcsönösen titokká nyilvánítottak.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

97.	A Magyar Köztársaság nemzetközi szervezetekbe történő belépésére, ilyenekből való kilépésére vagy a tagság szüneteltetésére  vonatkozó egyes adatok, javaslatok, irányelvek. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

98.	A diplomáciai érintkezés és a külügyi munka során szerzett, illetve keletkezett, egyéb módon nem megszerezhető vagy hozzáférhető politikai, katonai, gazdasági,  pénzügyi, kulturális és egyéb jellegű nemzetközi szervezetekre vonatkozó, információk (adatok, vélemények, álláspontok és értékelések), melyek a tartalmuk miatt vagy a forrás védelme szempontjából minősülnek államtitoknak. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 70 év.

99.	A Külügyminisztérium és a külképviseletek biztonságával, az állam- és szolgálati titok védelmének hírközlési és egyéb eszközeivel és módszereivel összefüggő minden adat és információ, továbbá minden rejtjelezetten továbbított szöveg. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.


 MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM 

100.	A külföldön működő magyar intézetekkel összefüggő rendkívüli minisztériumi állásfoglalások és intézkedések. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

101.	A határon túli magyarokat, a magyarországi kisebbségeket, a magyarországi menekülteket érintő rendkívüli intézkedések, adatok. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.
 NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK 

102.	A Hivatalok szervezetére és működésére, a tevékenység irányaira, a konkrét információs igényekre vonatkozó adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év. 

103.	A Hivatalok és szervezeti egységeik szervezeti és működési rendjét, tevékenységét szabályozó belső rendelkezések.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje:50  év.


104.	A nemzetbiztonsági információk, azok értékelése, elemzése, feldolgozása és a Hivatalok tájékoztató tevékenysége.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

105.	A Magyar Köztársaság külpolitikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekének érvényre juttatása érdekében a kormányzati tevékenységhez szükséges információk megszerzésére, elemzésére, feldolgozására, hasznosítására, valamint a Magyar Köztársaság érdekeinek érvényesítésére szolgáló tevékenység szervezésére és végrehajtására vonatkozó adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

106.	A Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati tevékenységre, valamint ennek felderítésére és elhárítására vonatkozó adatok. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

107.	Az állam elleni bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, megakadályozására vonatkozó adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

108.	A nemzetbiztonságot veszélyeztető szervezett bűnözésről, a terrorszervezetekről, a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről, a tömegpusztító fegyverek és alkotó elemeik, illetve az előállításukhoz szükséges anyagok és eszközök jogellenes forgalmáról beszerzett információk és a  felderítésükkel kapcsolatos adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80  év.

109.	A nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák illegális forgalmának megelőzésére, felderítésére és megakadályozására vonatkozó adatok. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

110.	A fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek törvényben meghatározott körének nemzetbiztonsági védelme és ellenőrzése során keletkező adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

111.	A kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek és létesítmények nemzetbiztonsági védelmének feladataival összefüggő információk, az ehhez kapcsolódó tevékenység és a biztonsági berendezésekre vonatkozó adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.
112.	A Hivatalok műveleti tevékenységére, annak szervezésére vonatkozó adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

113.	A Hivatalokkal együttműködő természetes és jogi személyek kilétére, nemzetbiztonsági jellegű tevékenységére vonatkozó információk és az ezzel összefüggő valamennyi adat.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.


114.	A titkosszolgálati eszközökre, módszerekre, eljárásokra és ezek alkalmazására vonatkozó minden adat, illetve az ilyen úton keletkezett minden információ.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

115.	A Hivatalok feladatainak ellátásához szükséges technikai rendszerek és eszközök, valamint az azok kutatására, fejlesztésére vonatkozó adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

116.	A Hivataloknál üzemeltetett számítástechnikai rendszerek, berendezések védelmi rendszere, a működésük ellenőrzésére alkalmazott speciális eljárások, módszerek, berendezések, az ezekkel kapcsolatos kísérleti, fejlesztési munkák, az ellenőrzési tervek és jegyzőkönyvek, az ellenőrzés tapasztalatait értékelő összesítő jelentések, a számítástechnikai rendszerek biztonságával kapcsolatos értékelések.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

117.	A Hivatalok tevékenységét érintő adatfeldolgozást végző számítástechnikai rendszereknél, számítógép-hálózatoknál alkalmazott, illetve alkalmazásra tervezett szoftver útján történő titkosítással, rejtjelzéssel kapcsolatos valamennyi adat, a kidolgozás és az alkalmazás valamennyi fázisában, valamint a bejelentkezési és jelszó ellenőrzési eljárások.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

118.	A Hivatalok konkrét viszonyaira kidolgozott, a számítástechnikai eszközök és információk védelmét szolgáló valamennyi eljárásra és berendezésre vonatkozó adat.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

119.	A Hivatalok feladatainak ellátásához szükséges adatkezelés, a nyilvántartások rendszerei, eszközei és módszerei, valamint a bennük tárolt és az általuk szolgáltatott adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

120.	A Hivatalok adatkérése, adatbetekintése, az adatkezelési rendszerekben jelzések elhelyezésének ténye, illetve az adatnak a Hivatalok által történő birtoklása.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80  év.

121.	A nemzetbiztonsági szolgálatok egymás közötti, az állami szervekkel, az önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalaival és intézményeivel, gazdálkodó és más szervezetekkel történő együttműködése során keletkező, a konkrét nemzetbiztonsági célt feltáró valamennyi adat.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.
122.	A Hivatalok nemzetközi együttműködésére vonatkozó, valamint az abból származó adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

123.	A Hivatalok személyi állományára, a nemzetbiztonsági jellegű köztisztviselői, közalkalmazotti, szolgálati és munkaviszony létesítésére vonatkozó adatok, valamint az állomány biztonsági védelmére kötött megállapodások.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

124.	A Hivatalok oktatási anyagai.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

125.	A Hivatalok állományával és objektumaival kapcsolatos biztonsági adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

126.	A Hivatalok szervezeti egységeinek részletes évi költségvetési tervei, felterjesztési anyagai, részletes költségvetése, valamint a költségvetés végrehajtásával kapcsolatosan keletkezett iratok, elszámolások és egyéb adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

127.	A nemzetbiztonsági szolgálatok által létrehozott fedőintézményekkel összefüggő nem nyilvános (a nemzetbiztonsági jellegre utaló), valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

128.	A Hivatalok és szerveik értesítésével, riasztásával, a berendelésekkel, valamint a minősített időszakkal kapcsolatos adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

129.	A Hivatalok alaptevékenységéhez kötődő beszerzésekkel kapcsolatos valamennyi adat.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.



NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM 

130.	Az atomenergia békés célú hasznosítása során a fegyveres erők, valamint polgári intézmények és szervezetek közötti együttműködés keretében megszerzett minden olyan adat és információ, amelyből az előbbiek szervezetére, elhelyezkedésére, létszámára, felszereltségére és felkészültségére vonatkozó következtetést lehet levonni. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

131.	Minden olyan nukleáris anyagra vagy sugárzó anyagra vonatkozó információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a bűnüldöző szervek tevékenységének hatékonyságát és eredményességét hátrányosan befolyásolhatja. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

132.	A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló l992. évi LXIII. törvény V. fejezetében foglaltak alapján a tárcakutatási témapályázatok adatlapja, a beszámoló jelentések adatlapja. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

133.	Az egészségügyi felkészülés szervezésére és működésére, a rendkívüli időszaki együttműködés módjára, tárgyára, idejére vonatkozó következő adatok:
a)	az egészségügyi felkészüléssel kapcsolatos olyan adat (beszámoló, mérleg, kimutatás stb.), amely az állami egészségügyi tartalékkészletek mennyiségére és minőségére, a készletek tárolására és a telepítendő intézetekre vonatkozik,
b)	a felkészülési tervek rendszerével kapcsolatos irányelvek, utasítások, 
c)	az egészségügyi rendszergyakorlatok anyagai,
d)	a hazai és nemzetközi honvédelmi, egészségügyi jellegű kutatások terveivel és témáival kapcsolatos adatok,
e)	az egészségügyi felkészüléssel kapcsolatos állásfoglalások, irányelvek. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

134.	A népjóléti miniszter által egyedileg meghatározott, kiemelkedő jelentőségű tudományos kutatásra és eredményére vonatkozó adat. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.


PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

135.	A tervezett hatósági árváltozásokkal, adókkal, illetékekkel, vámtétel változásokkal, a költségvetéssel és a költségvetési beszámolóval kapcsolatos elképzelések, javaslatok, előterjesztések.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év. 

136.	A Kormány gazdaságpolitikai stratégiájára vonatkozó javaslatok, tervezetek, háttérszámítások.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év.

137.	Az állami forgóalap likviditási helyzetére vonatkozó adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év.

138.	A szelektív ellenőrzés stratégiájával kapcsolatos információk és dokumentációk.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 5 év.

139.	A vám- és pénzügyőrség által használt okmányok és azonosító jelek, így különösen a   zárjegy  védelmével kapcsolatban alkalmazott módszerek adatai. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 20 év.

140.	A vám- és pénzügyőrség információs rendszerével, zárt híradásával, adatátvitelével és frekvenciakijelölésével kapcsolatban létrejött megállapodások, rendszertervek, összesített adatok, valamint ezek védelmi rendszerének eszközei és adatai. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 20 év.

141.	A kábítószercsempészet ellen tett belső intézkedések, az erre vonatkozó javaslatok, felderítési eszközök, módszerek adatai. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 5 év

142.	Az államháztartás távadatfeldolgozó rendszereinek igénybevételét biztosító jogosultsági rendszer, az ellenőrzési, naplózási funkciók szervezése, illetőleg dokumentációja.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.



HATÁRON TÚLI MAGYAROK HIVATALA 

143.	A határon túli magyarokkal kapcsolatos elemzések, koncepciók, fejlesztési tervek és irányok, amennyiben azok olyan adatokat, tényeket tartalmaznak, amelyek nyilvánosságra kerülése hátrányosan érintheti a Kormány külpolitikáját vagy a határon túli magyarság érdekeit. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 75 év.

144.	A határon túli magyarok anyagi és egyéb - a költségvetési törvényben nem említett - támogatásának olyan kérdései, amelyek nyilvánosságra kerülése hátrányosan érintheti a Kormány külpolitikáját vagy a határon túli magyarság érdekeit. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 75 év.

145.	A határon túli magyar szervezetek és személyek mindazon adatai, amelyek nyilvánosságra kerülése hátrányos következményekkel járhat számukra. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 75 év.

146.	A külföldön élő kárpótoltak kárpótlási jegyeinek hasznosításával a Hivatallal együttműködésben készített tervezetek és adatsorok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 20 év.




MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL 

147.	A honvédelemmel, a polgári védelemmel és a haditechnikai eszközökkel kapcsolatos, a védelmi képesség mértékét tükröző fontosabb adatok, tervezetek, levelezések és jelentések. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

148.	A különleges hírközlő, információvédelmi eszközökre és riasztási berendezésekre vonatkozó adatok, az  ezekkel kapcsolatos statisztikai adatok. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.






MAGYAR TÁVIRATI IRODA 

149.	Az MTI minősített időszakra szóló riasztási, berendelési és készültségbe helyezési terve, az ehhez kapcsolódó részlettervek, továbbá a műszaki ügyelet szolgálati utasítása, a riasztással és berendeléssel kapcsolatos dokumentumok. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

150.	Az MTI hírrendszere, a védett vezetési pontokkal és a védelmi bizottságokkal szervezett hírrendszerére vonatkozó tervei és okmányai. 
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.



MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 

151.	A nemzetgazdasági, illetve a belbiztonsági és honvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű fejlesztési tervek, kutatási, fejlesztési eredmények, találmányok, nagyjelentőségű újítások adatai (műszaki leírások, tervdokumentációk stb.) a szabadalmaztatás, illetve a jogszerű publikálás előtt, amennyiben a vonatkozó munkák megbízója, illetve koordinátora az államtitokként történő kezelés szükségszerűségére felhívja a figyelmet, illetve a saját hatáskörű titkosítás, melynek szükségessége az akadémiai tevékenység során merült fel.
 Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.



MINISZTERELNÖKI HIVATAL

152.	A Kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testületek ülésének belső döntéselőkészítése, ülésének szervezése és a testület működése során keletkező adat.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.




  ORSZÁGOS ATOMENERGIA  HIVATAL 
Országos Atomenergia Bizottság

153.	A nukleáris üzemanyagok őrzésére, védelmére, szállítására vonatkozó adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

154.	A nemzetközi és hazai nukleáris terrorizmus elleni védelem előkészületi adatai.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

155.	A nukleáris export-import engedélykérelmek nemzetbiztonsági vagy külpolitikai értékelésének hivatali iratai.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

156.	Az atomenergia békés célú hasznosítása során a fegyveres erők, valamint a polgári intézmények és szervezetek közötti együttműködés keretében megszerzett minden olyan adat és információ, amelyekből az előbbiek szervezetére, elhelyezkedésére, számára, felszereltségére és felkészültségére következtetést lehet levonni.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

157.	A honvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű sugárvédelmi kutatásokra, találmányokra és készítményekre vonatkozó adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

158.	Minden olyan nukleáris vagy sugárzó anyaggal kapcsolatos információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a bűnüldöző szervek tevékenységének hatékonyságát és eredményességét hátrányosan befolyásolhatja.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

159.	A nukleáris vagy más sugárveszélyes létesítményekkel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatásról kötött két- és többoldalú nemzetközi egyezmények keretében kapott minden olyan információ, amelyre vonatkozóan a felek kikötötték, hogy csak az információt nyújtó fél előzetes hozzájárulása esetén adható tovább az egyezményben nem részes más államoknak vagy az egyezményben részt vevő felek erre fel nem jogosított szerveinek.
 Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.



ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR 


160.	A társadalombiztosítással, illetőleg annak pénzügyi alapjaival, ellátási és folyósítási rendszereivel, fejlesztésével összefüggő kormányzati döntéshez készített előterjesztések, tanulmányok. 
 Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

161.	Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mindenkori adatgyűjtési, feldolgozási, nyilvántartási és szolgáltatási rendszerének teljes dokumentációja.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50  év.

162.	Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár távadatfeldolgozó hálózati rendszerének igénybevételét biztosító jogosultsági rendszer, az ellenőrzési-naplózási funkciók szervezése, illetőleg dokumentációja.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50  év.

163.	A járulékbefizetés fegyelmének kikényszerítését, az ellátások jogszerű igénybevételének felderítését szolgáló koncepciók és operatív tervek dokumentumai.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év. 





 ORSZÁGOS MŰSZAKI FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG 


164.	Az OMFB felügyelete alá tartozó tudományos és technológiai attaséi rendszer diplomáciai feladataiból adódó lehetőség- és eszköztár olyan információi és forrásai, amelyek a magyar pozíció erősítését, taktikai lépéseinek kialakítását, illetőleg a kormányzati döntések meghozatalát segítik.
 Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 4 év.



ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG


165.	A társadalombiztosítással (nyugdíjbiztosítással), illetőleg annak pénzügyi alapjaival (Nyugdíjbiztosítási Alappal),  ellátási és folyósítási rendszereivel, fejlesztésével összefüggő kormányzati döntéshez készített előterjesztések, tanulmányok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 5 év.



 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 


166.	A honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből államtitkot képező szabadalmi és használati mintaoltalmi iratok és adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

"
