"T/1094. sz. törvényjavaslat
a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény
módosításáról
1. §
(1) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi c) pont megjelölése d) pontra változik:
[2. § (1) A szakképzés intézményei:]
\"c) a speciális szakiskola;\".
(2)Az Szt. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A szakképző iskola, valamint a speciális szakiskola létesítésére, fenntartására és működésére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény), a munkaerőfejlesztő és -képző központ létesítésére és fenntartására a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló - többször módosított - 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Foglalkoztatási törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.\"
2. §
Az Szt. 3. § (2) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az e) pont megjelölése h) pontra változik:
[(2) Az OKJ-ben kell meghatározni]
\"c) az iskolai és a szakmai előképzettséget;
d) a szakképesítés szintjét;
e) a szakmai képzésben való részvétel életkori feltételeit;
f) a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítéseket; valamint
g) annak megjelölését, hogy a szakképesítés megszerzéséhez pályaalkalmassági, illetőleg szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni; továbbá\"

3. §
(1) Az Szt. 4. § (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az (1) bekezdés a következő d)-e) ponttal egészül ki:
\"4. § (1) A szakképzés irányítását a munkaügyi miniszter koordinálja, amelynek keretében a szakképzés egészére kiterjedően a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben\"
\"d) meghatározza a szakmai vizsga díjának és a vizsgáztatási díjaknak a kereteit;
e) meghatározza a szakképzés megkezdésére és folytatására vonatkozó feltételeket.\"
(2) Az Szt. 4. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[4. § (3) A munkaügyi miniszter]
\"a) az (1) bekezdés d) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörét a művelődési és közoktatási miniszterrel együtt;\"
[gyakorolja.]
4. §
(1) Az Szt. 5. § (1) bekezdésének bevezető mondata és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"5. § (1) A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó - jogszabályban meghatározott feladataival és hatásköreivel összefüggő - szakképesítés tekintetében\"
\"b) jogszabályban meghatározza - több szakképesítésért felelős miniszter esetén velük együttesen - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, beleértve az előzetes szakmai gyakorlatot is (a továbbiakban: szakmai követelmény);\"
(2) Az Szt. 5. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[4. § (3) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokon túl a 4. § (2) bekezdés c)-f) pontjaiban meghatározott hatásköröket]
\"d) a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek keretében folyó szakképzés tekintetében - az OKJ-ben feltüntetett megoszlás szerint - a belügyminiszter, illetőleg a honvédelmi miniszter\"
[gyakorolja.]
5. §
(1) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"7. § (1) Az országos gazdasági kamara (a továbbiakban: gazdasági kamara) a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontokban meghatározott feladatokat ellátja azzal, hogy a szakmai követelményeket a szakképesítésért felelős miniszter a gazdasági kamarával egyetértésben jogszabályban határozza meg. A gazdasági kamara és a szakképesítésért felelős miniszter között létrejött megállapodást a szakképesítésért felelős miniszter rendelettel teszi közzé.\"
(2) Az Szt. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) A gazdasági kamara meghatározhatja azoknak a szakképesítéseknek a körét, amelyekre az 1. § c) pontjában foglaltak céljából mesterképzés folytatható, illetőleg mestervizsgáztatás szervezhető. A mestervizsgának a gazdasági kamara által kidolgozott követelményeit a szakképesítésért felelős miniszter a gazdasági kamarával egyetértésben jogszabályban határozza meg.\"
6. §
Az Szt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"8. § (1) Az országos szakképzési érdekegyeztetés az Érdekegyeztető Tanács keretei között valósul meg.
(2) A szakképzés területi érdekegyeztető feladatait a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács látja el.\"
7. §
Az Szt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"9. § (l) Az Országos Szakképzési Tanács (a továbbiakban: OSZT) a szakképzéssel kapcsolatos irányítási feladatok tekintetében szakmai döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként működik. Munkájában a munkaadók, a munkavállalók, a gazdasági kamarák, az iskolafenntartók és a szakképesítésért felelős minisztériumok képviselői vesznek részt.
(2) Az OSZT tagjait - három éves időtartamra - a testület munkájában résztvevő szervezetekkel történő egyeztetést követően a munkaügyi miniszter kéri fel.
(3) Az OSZT a szakképzés tekintetében
a) véleményt nyilvánít és állásfoglalást alakít ki a szakképzési rendszer fejlesztését érintő kérdésekben;
b) véleményezi a szakképzést érintő jogszabály-tervezeteket;
c) véleményezi a megszerezhető szakképesítések körét, javaslatot tesz új szakképesítés bevezetésére;
d) javaslatot tesz szakmai követelmények, tananyagok, valamint új eljárások kifejlesztésére és ehhez anyagi források biztosítására;
e) értékeli a szakképzés és tanácsadás eredményességét, valamint a tananyagok és a szakmai követelmények alkalmazását;
f) évente felülvizsgálja a szakképzésben szakképesítést szerzett pályakezdő szakemberek elhelyezkedési lehetőségeinek a tapasztalatait, különös tekintettel a pályakezdő fiatalok munkanélküliségére, és ajánlásokat tesz a szakképzést folytató intézmények fenntartói számára.
(4) Az OSZT ügyrendjét maga határozza meg.
(5) Az OSZT működéséhez szükséges feltételek biztosításáról a Munkaügyi Minisztérium gondoskodik.\"
8. §
A HARMADIK RÉSZ címe a következők szerint módosul:
\"Az OKJ szerinti szakképzés követelményei, a szakmai vizsga\"
9. §
Az Szt. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
\"(3) Az OKJ-ben meghatározott szakképesítésekhez csak olyan bizonyítvány, illetve nyomtatvány használható, amelyet a Munkaügyi Minisztérium jóváhagyott. A bizonyítvány, illetőleg a nyomtatvány előállításához és forgalmazásához a Munkaügyi Minisztérium engedélye szükséges.\"
10. §
(1) Az Szt. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"13. § (1) Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban feljogosított intézmény, továbbá az általa folytatott szakképzések tekintetében a 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzést folytató intézmény szervezhet (a továbbiakban: szakmai vizsgát szervező intézmény).\"
(2) Az Szt. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) A szakmai vizsga helyét és időpontját - iskolai rendszerű szakképzésben a tanév rendjében meghatározott keretek között - a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki, egyúttal gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról és vezeti a szakmai vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartásokat.\"
(3) Az Szt. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
\"(4) A szakmai vizsgát szervező intézmény székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzője ellátja a szakmai vizsga törzslapjának nyilvántartásával és megőrzésével kapcsolatos feladatokat.\"
11. §
(1) Az Szt. 14. §-ának  (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A vizsgabizottság a szakképzést folytató és a szakmai vizsgát szervező intézménytől független testület. A vizsgabizottság munkájában részt vesz a szakképesítésért felelős miniszter által megbízott elnök, a szakmai vizsgát szervező intézmény, továbbá a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamara, vagy ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a szakképzést folytató intézmény képviselője, illetőleg, ha az megegyezik a szakmai vizsgát szervező intézménnyel, a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szakmai szervezet képviselője. A vizsgabizottság működéséhez az elnökön kívül legalább két tag szükséges.\"
(2) Az Szt. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4) A (2) bekezdésben megjelölt gazdasági kamara, illetőleg kijelölt szakmai szervezet képviselőjét - a szakmai vizsgát szervező intézmény kérésére - a területi gazdasági kamara, illetőleg a szakmai szervezet elnöke, a szakmai vizsgát szervező, valamint a szakképzést folytató intézmény képviselőjét az intézmény vezetője bízza meg.\"
12. §
Az Szt. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) A gyakorlati képzés minden olyan szakképző iskolában vagy a szakképző iskolával kötött megállapodás, továbbá tanulószerződés alapján minden olyan gyakorlati képzést végző jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetőleg egyéni vállalkozó (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) által fenntartott, illetőleg működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető, illetőleg folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak (a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet a továbbiakban együtt: gyakorlati képzést szervező).\"

13. §
Az Szt. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a gazdálkodó szervezet a tanulótól a gyakorlati képzésének megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért nem kérhet és nem fogadhat el költséghozzájárulást, illetőleg költségtérítést.\"
14. §
Az Szt. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"19. § (1) Ha a szakképző iskola a gyakorlati képzést szervező, de ennek feltételeivel csak részben rendelkezik, és a feltételekről más szakképző iskolával együttműködve sem tud gondoskodni, akkor  gazdálkodó szervezettel kell megállapodnia a gyakorlati képzési feladatok ellátására vonatkozó együttműködésben. A szakképző iskolának ugyancsak együttműködési megállapodást kell kötnie a gazdálkodó szervezettel akkor is, ha a gyakorlati képzést szervező a teljes képzési idő alatt a gazdálkodó szervezet. A megállapodást a tanuló felvétele előtt a teljes képzési időre kiterjedően kell megkötni. A megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.\"
15. §
Az Szt. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
\"19/A. § (1) A 19. § (1) bekezdésben előírt együttműködési megállapodásról tájékoztatni kell azt a területi gazdasági kamarát, amelynek a gazdálkodó szervezet a tagja (a továbbiakban: illetékes területi gazdasági kamara).
(2) A 19. §-ban foglaltak esetén a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés felügyeletét és a képzésre vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenőrzését az illetékes területi gazdasági kamara a szakképző iskola közreműködésével látja el.
(3) Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a gyakorlati képzés felügyeletéről a szakképző iskola gondoskodik.\"
16. §
Az Szt. 29. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"29. § (1) A gazdálkodó szervezetnek a tanulószerződés kötési szándékát az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Ha a tanulószerződés megkötését az illetékes területi gazdasági kamara kezdeményezi, a gazdálkodó szervezet mentesül a bejelentési kötelezettség alól.
(2) A tanulószerződést az iskolai beiratkozás időpontját megelőzően az illetékes területi gazdasági kamara előtt írásban kell megkötni és azt a gazdálkodó szervezet bemutatja az (1) bekezdésben megjelölt szakképző iskolának. A tanulószerződés alapján a szakképző iskolába fel kell venni azt a tanulót, aki egyébként a felvételi feltételeknek megfelel.\"
17. §
Az Szt. 30. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
\"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét az illetékes területi gazdasági kamara a tanulószerződés megkötését megelőzően bírálja el és jogosult ellenőrizni a képzés során.
(3) A tanulószerződést, illetőleg a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara tartja nyilván és egyben ellátja a gyakorlati képzés ellenőrzését.
(4) A gazdálkodó szervezet gyakorlati képzésre való alkalmasságának elbírálásában és a gyakorlati képzés ellenőrzésében - az illetékes területi gazdasági kamara felkérése alapján és a feltételek biztosítása mellett - a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz.\"
18. §
Az Szt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Az illetékes területi gazdasági kamara a 30. § (2)-(3) bekezdéseiben említett esetben az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el.
(2) Az illetékes területi gazdasági kamara határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni, a bíróság a határozatot megváltoztathatja. A bíróság soron kívül köteles eljárni.\"
19. §
Az Szt. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
\"(3) A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg a pályaalkalmassági vizsgálat lebonyolításában a gazdálkodó szervezet felkérésére - a feltételek biztosítása esetén - a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz.\"

20. §
Az Szt. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Ha a tanulószerződés az (1) bekezdés c) pontja alapján szűnik meg, akkor az illetékes területi gazdasági kamara és a szakképző iskola köteles elősegíteni a tanuló további gyakorlati képzését.\"
21. §
Az Szt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"A tanuló a tanulószerződést az illetékes területi gazdasági kamarával történt egyeztetést követően indokolás nélkül bármikor felmondhatja.\"
22. §
Az Szt. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A tanulószerződés megszűnéséről a gazdálkodó szervezetnek az illetékes területi gazdasági kamarát, illetőleg a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolát egyidejűleg értesítenie kell.\"
23. §
Az Szt. a következő 40/A. §-sal egészül ki:
\"40/A. § Kiskorú tanuló esetén a tanulószerződés megkötéséhez, a tanuló részéről történő felmondásához és módosításához be kell szerezni a szülő, illetőleg a gyám írásbeli hozzájárulását is.\"
24. §
(1) Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevővel a szakképzést folytató intézmény képzési szerződést köt.\"
(2) Az Szt. 52. § (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[52. § (3) A képzési szerződésben meg kell határozni]
\"e) a részt vevő és a szakképzést folytató intézmény mulasztásának következményeit.\"
25. §
Az Szt. 53 §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A képző központ szakmai irányításának segítésére, a munkaerőpiac igényei és a regionális szakképzési szükségletek összehangolására a képző központot létesítő szervezetek felügyelő tanácsot hoznak létre, amelynek munkájában részt vesznek a területileg illetékes gazdasági kamarák képviselői is.\"
26. §
Az Szt. 55. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4) A törvény előírásait a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek keretében folyó szakképzés, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozók tekintetében az eltérő sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek keretében munkakör betöltésére jogosító szakképesítésre irányuló szakképzés megkezdéséhez a szakképesítésért felelős miniszter engedélye szükséges.\"
27. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 30. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
[A gazdasági kamarák feladatai (26-29.§) közül az országos gazdasági kamara látja el a következő feladatokat:]
\"a) részt vesz az Országos Szakképzési Tanács munkájában;\"
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény 6. §-ában az Országos Képzési Tanács szöveg helyébe az Országos Szakképzési Tanács szöveg lép.

I n d o k o l á s

Az 1. §-hoz
A közoktatási törvény külön intézménytípusként tünteti fel a többi tanulóval fogyatékossága miatt együtthaladásra képtelen tanuló szakmai képzésére szolgáló \"speciális szakiskolát\". Ezért indokolt, hogy a szakképzési törvény a szakképzés intézményei között külön intézménytípusként felsorolja ezt az intézménytípust is.
A 2. §-hoz
Az OKJ és a törvénynek az OKJ-re vonatkozó rendelkezései jelenleg nincsenek összhangban. Az OKJ ugyanis (lényegében törvényi felhatalmazás nélkül) az Szt. 3. §-ában meghatározottakon felül életkori megkötéseket (a részvétel alsó korhatára) is tartalmaz, továbbá jelzi azokat a szakképesítéseket, amelyeknek elsajátításához szakmai előképzettséget is meg kell kívánni. Ennek szükségessége a szakmai követelmények kidolgozása során egyértelműen felmerült. A javaslat ezt az ellentmondást megszünteti, illetőleg a hiányt pótolja és új követelményként írja elő a szakképesítés szintjének meghatározását.
A 3. §-hoz
 A szakmai vizsga díja és a vizsgáztatási díj teljes mértékben szabályozatlan az iskolarendszeren kívüli szakképzésben. De az iskolai rendszerű szakképzést érintően is új szabályozásra van szükség, tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályozás nincs összhangban a törvényi rendelkezésekkel. A javaslat e probléma megoldásához kíván jogszabályi felhatalmazást biztosítani.
Az Szt. 2. § (3) bekezdése az iskolarendszeren kívüli szakképzés folytatását \"a külön jogszabályban meghatározott\" feltételekhez köti. Arról azonban nem rendelkezik, hogy ki illetékes e külön jogszabály kiadására. A javaslat ezt a joghézagot kívánja pótolni.
A 4. §-hoz
Jelenleg nem egyöntetű a gyakorlat arra nézve, hogy a szakmai és vizsgakövetelmény meghatározása és közzététele milyen módon történjék. Az a kívánatos, ha a meghatározás több szakképesítésért felelős miniszter esetében együttesen, a közzététel pedig jogszabályban közlönyi úton történik, amelyhez minden érdekelt hozzájuthat. A javaslat a közzététel egyértelművé tételét szolgálja.
A fegyveres erők és rendvédelmi szervek keretében folyó szakképzés sajátosságainak az érvényesítése indokolja a (2) bekezdés javaslat szerinti kiegészítést.

Az 5. §-hoz
A javasolt módosításokat a megállapodásra illetékes országos gazdasági kamara egyértelművé tétele és a megállapodás jogszabályi közzétételének elrendelése, valamint a mestervizsga követelményeinek meghatározására vonatkozó szabály beépítése indokolja.
A 6-7. §-okhoz
A javaslat az érdekegyeztetés és a szakképzéssel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében való részvétel mechanizmusának pontosítását tartalmazza.
A 8. §-hoz
A cím kiegészítését annak egyértelművé tétele indokolja, hogy az Szt. III. részének rendelkezései csak az állam által elismert, OKJ-ben szereplő szakképesítésekre terjednek ki.
A 9. §-hoz
A hatályos törvény nem szabályozza az oktatásban előírt bizonyítványok és nyomtatványok használatát. A javaslat ezt a mulasztást pótolja.
A 10. §-hoz
A szakmai vizsga szervezésére vonatkozó rendelkezések egyértelműbbé tétele miatt indokolt a szakmai vizsgát szervező intézmény gyűjtőfogalom bevezetése, valamint a vizsgákkal kapcsolatos egyes nyilvántartási feladatok elvégzésének meghatározása.
A 11. §-hoz
A jelenleg hatályos szöveg nem egyértelműen rendelkezik a vizsgabizottság összetételéről. A javaslat ezt az ellentmondásos helyzetet kívánja feloldani, továbbá pontosítja a \"szakképzést folytató intézmény\" és a \"szakmai vizsgát szervező intézmény\" megjelölések alkalmazását.
Az OKJ-ben meghatározott szakképesítések között vannak olyanok is, amelyek nem tartoznak egyik gazdasági kamara illetékességi körébe sem. Ilyenek pl. a pedagógiai, a művészeti, a rendészeti szakképesítések. Ezek esetében a vizsgabizottságnak tagja lenne - a javaslat szerint - a szakképzést folytató intézmény képviselője is.
A 12. §-hoz
A javaslat a gyakorlatban felmerült félreértések tisztázása érdekében egyértelművé kívánja tenni, hogy az iskolán kívül gazdálkodó szervezetnél gyakorlati képzés megszervezésére csak két esetben kerülhet sor: szakképző iskolával kötött megállapodás vagy tanulószerződés alapján.

A 13. §-hoz
Az Szt. 16. § (1) bekezdése az iskolai szakképzés ingyenességét kizárólag az első szakképesítés megszerzésére szűkítve mondja ki. Az Szt. 16. § (2) bekezdése a gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan ugyanakkor tételesen ilyen korlátozást nem tartalmaz. Ezért a jelenleg hatályos rendelkezés úgyis értelmezhető, hogy a gazdálkodó szervezet általában (tehát minden fajta képzés esetén) nem kérhet és nem fogadhat el költséghozzájárulást, illetőleg költségtérítést a nála folyó gyakorlati képzésért. A javaslat ezt a tilalmat az iskolai képzés ingyenességével összhangban az első szakképesítés megszerzésére korlátozza.
A 14. §-hoz
A hatályos rendelkezés a gazdálkodó szervezettel való megállapodás kötelezettségét arra az esetre írja elő, ha az iskola a gyakorlati képzés feltételeivel csak részben rendelkezik. A valóság ugyanakkor az, hogy a szakképző iskolák egy része nem rendelkezik iskolai tanműhellyel, ezért a gyakorlati képzés teljes egészében csak gazdálkodó szervezetnél szervezhető meg. Arról viszont a törvény jelenleg nem rendelkezik egyértelműen, hogy a megállapodást ilyen esetekben is meg kell kötni. A javaslat ennek pontosítását szolgálja.
A 15. §-hoz
A hatályos szabály csak a tanulók foglalkoztatásának felügyeletéről rendelkezik (19. § (2) bekezdés), a képzés felügyeletéről azonban nem. A korábbi szabályozás szerint a szakmai irányítás és felügyelet egyértelműen iskolai feladat volt az alapképzés időszakában. A gazdasági kamarák létrejöttével és a gazdálkodó szervezetek kötelező kamarai tagságával új helyzet áll elő. A kamaráknak a gazdaság fejlesztésével kapcsolatos - a gazdasági kamarai törvényben meghatározott - tevékenységéből következik, hogy a gazdálkodó szervezetnél tanulószerződés nélkül folyó gyakorlati képzés felügyeletére is a gazdasági kamara lehet a leginkább illetékes és szakmailag alkalmas. E feladatban való közreműködésből azonban nem zárható ki az illetékes szakképző iskola sem. Ha azonban a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, akkor a felügyelet az illetékes szakképző iskola feladata lenne.
A 16-22. §-okhoz
A javaslat szerinti módosításokat, illetőleg kiegészítéseket egyrészt az intézkedésre jogosult területi gazdasági kamara egyértelművé tétele, másrészt pedig a szakképző iskola tanulóval kapcsolatos szerepének és felelősségének hangsúlyozása indokolja. A feladat ellátásához az iskolák jelenleg még rendelkeznek kellő szakmai tapasztalatokkal, a feltételeket azonban az iskolát közreműködésre felkérő szervezetnek egyidejűleg biztosítania kell.
A 23. §-hoz
A tanulószerződés a tanuló jövőjét meghatározó fontos döntés. Ezért a kiskorú gyermek esetén nem nélkülözhető a szülő hozzájárulása a tanulószerződés megkötésénél, felmondásánál és módosításánál.
A 24. §-hoz
A  javasolt módosításra azért van szükség, mert a bekezdésben használt \"szakképzést szervező\" megjelölés eltér a 2. §-ban és az 52. § (4) bekezdésben használt megjelöléstől. Ez félreértéshez vezethet.
A jelenleg hatályos törvényi rendelkezés a képzési szerződésben kötelező feltételként csak a résztvevő mulasztásának következményeit írja elő meghatározni. A képzésben résztvevő érdekeinek védelmében úgy indokolt, hogy a képzési szerződésben jusson kifejezésre a szakképzést folytató intézmény felelőssége is.
A 25.§-hoz
A hatályos jogszabály a felügyelő tanács létrehozását nem írja elő kötelező feltételként. Ennek ellenére az esetek többségében létrejöttek és mintegy kétéves működésük bizonyította létjogosultságukat. Erre tekintettel létrehozásukat javasoljuk kötelezővé tenni és rendeltetésüket pontosítani. A felügyelő tanács munkájában a szakképzésben érdemi feladatot ellátó területi gazdasági kamarák részvételét is biztosítani indokolt.
A 26. §-hoz
A hatályos rendelkezés az eltérő sajátosságok figyelembevételét indokolatlanul, a közoktatási törvénytől eltérően és annál szűkebb területre korlátozva határozza meg. A javaslat ezt kívánja korrigálni."
