"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA











T/1118.  számú


Törvényjavaslat

a villamos energia termeléséről, szállításáról és 
szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 
és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról









Előadó:
Pál László
ipari és kereskedelmi miniszter




Budapest, 1995. június





1995. évi .........törvény

a villamos energia termeléséről, szállításáról és 
szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény
és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések
módosításáról


1. §

A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény [a továbbiakban: VET] 4.§-ának d/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"d/ szabályozza a villamos energia külföldről történő behozatalának, valamint kivitelének mértékét, és a szolgáltató által végezhető behozatal, illetve kivitel feltételeit,\"


2. §

A VET 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Nem adható engedély jogszabályi feltétel hiánya esetén, valamint annak a gazdálkodó szervezetnek, amely csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll, továbbá, amelynek engedélyét 10 éven belül visszavonták.\" 


3. §

(1)  A VET 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"17.§ (1) A termelő a működési engedély alapján jogosult 20 MW és azt meghaladó teljesítményű közcélú-, vagy 50 MW és azt meghaladó teljesítményű saját használatú villamosműben (erőműben) villamos energiát termelni, felhasználni, közcélra átadni és a saját használatú villamosműből a Hivatal által engedélyezett körben [21. § (3) bekezdés] fogyasztók részére villamos energiát szolgáltatni. A működési engedélyt a Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
A 20 MW teljesítmény alatti közcélú- és az 50 MW teljesítmény alatti saját használatú villamosmű (erőmű) üzemeltetője a Hivatalnak köteles bejelenteni az üzembehelyezés időpontját és a villamos energia rendszerrel az üzemi szabályzat szerint együttműködni (38.§).\"


4. §

A VET 21. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"21.§ (1) A működési engedély

a)   a szállítónak a villamos energia szállítására, valamint  - a 4.§ d) pontjának végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott kivétellel - importjára és exportjára,

b)  a szolgáltatónak meghatározott területen a villamos energia közcélú szolgáltatására

kizárólagos jogot biztosít.

(2) Az engedélyes kizárólagossági jogáról - a Hivatal előzetes jóváhagyásával - más engedélyes javára egészben vagy részben lemondhat, a szolgáltató - díj ellenében - elosztóhálózatát a szállító rendelkezésére bocsáthatja.\"


5. §

A VET 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A szállító és a szolgáltató jogosult

a)    országos tüzelőanyaghiány esetén,

b)   külgazdasági, nemzetgazdasági, környezetvédelmi vagy honvédelmi érdekből

a szállítást, illetve a szolgáltatást korlátozni vagy szüneteltetni. A korlátozás vagy szüneteltetés feltételeit, az engedélyes ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben határozza meg.\" 


6. §

(1) E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg:

a)  a VET 43.§-ának (3) bekezdése,

b)  A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 172.§-ának f) és g) pontja, valamint

c)  az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény 4. és 14. §-ai

hatályukat vesztik.

(2)  Hatálybalépésével egyidejűleg a VET 57.§-ának (6) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő felsorolás lép: 

	\"a) 5.§ (1) bekezdésében, 6-7., 15., 16., 23., 26., 37., 38., 47. és 53.   §-aiban foglalt rendelkezések végrehajtásáról a Kormány, 

	 b) 4. §-ában, 5.§-ának (2) bekezdésében, 8., 29., 44., 55., 56. és 57.§-aiban foglalt rendelkezések végrehajtásáról a miniszter\"






I N D O K O L Á S

a villamos energia termeléséről, szállításáról és
szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény
és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések
módosításáról szóló törvényjavaslathoz



A VET 4.§-ának d/ pontjában foglalt rendelkezés arra hatalmazta fel az ipari és kereskedelmi minisztert, hogy - a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterével együttesen - szabályozza az ország szükségleteinek kielégítését szolgáló villamos energia mennyiségének a hazai termelésből és a behozatalból adódó arányát, valamint a kivitel mennyiségét.

Az ismertetett törvényi rendelkezés módosítását mind az időközben végrehajtott szervezeti változások, mind pedig az export-import feltételeinek meghatározására vonatkozó felhatalmazás megadása szükségessé teszi.

A VET 11. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést indokolt kiegészíteni arra utaló szabállyal, hogy a Magyar Energia Hivatal nem adhat engedélyt abban az esetben, ha az engedély megadásának jogszabályi feltételei hiányoznak.  

A VET 17.§-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés - a teljesítménytől függetlenül - valamennyi közcélú vagy saját használatú villamosműben (erőműben) fejlesztett villamos energia termelését a Magyar Energia Hivatal működési engedélyéhez köti. Ez alól az 50 MW teljesítmény alatti, kizárólag saját célra termelő erőmű képez kivételt a VET 1.§-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint.

A VET 10. §-ának (3) bekezdése csak a 20 MW és annál nagyobb teljesítményű közcélú erőmű létesítésére írja elő az engedély-kötelezettséget.

Nem indokolt a létesítési engedély alá nem eső, kis teljesítményű erőművekben a villamos energia termelését, felhasználását, közcélra átadását vagy meghatározott fogyasztók részére történő szolgáltatását a Hivatal engedélyéhez kötni.

A VET 17. §-ának módosítására kidolgozott javaslat az erőműlétesítési engedélyhez igazodóan, azzal összhangban állapítja meg a villamos energia termelésének engedélyezési kötelezettségét.

A létesítési engedély alapján megépült, bővített, vagy más tüzelésre átállított erőmű működési engedélyét a Hivatalnak ki kell adni, ha annak jogszabályi akadálya nincs. Szükséges azonban annak kimondása, hogy az engedélyhez nem kötött erőmű üzemeltetője is köteles a Hivatalnak bejelenteni az üzembehelyezés időpontját és azt, hogy a működési engedély nélkül is üzemeltethető erőmű az üzemi szabályzat szerint köteles együttműködni a villamos energia rendszerrel. 

A VET 21.§-ának (1) és (2) bekezdése megfelelő módosításával szükséges kimondani azt, hogy a villamos energia importálására és exportálására - a jogszabályban meghatározott kivétellel - az ellátási kötelezettséggel terhelt szállító jogosult. E jogáról azonban - egyes esetekben - a szolgáltató javára lemondhat. Célszerű deklarálni azt is, hogy a szolgáltató - díjazás ellenében - elosztóhálózatát a szállító rendelkezésére bocsátja. 

Az együttműködő villamos energia rendszer irányítója a szállító. A villamos energia szolgáltatásra is kiható korlátozások végrehajtását a szállító irányítja. Ezért szükséges a VET 47.§ (3) bekezdését a szállítóra utalással kiegészíteni. 

Nem elégséges továbbá arra felhatalmazni a Kormányt, hogy rendeletben megállapítsa a szolgáltatás korlátozásának vagy szüneteltetésének feltételeit, a felhatalmazásnak ki kell terjednie arra is, hogy a szállító és a szolgáltató korlátozással vagy szüneteltetéssel kapcsolatos kötelezettségeit is meghatározza.

A VET 15. és 16. §-a rendelkezik a környezetre jelentős hatással bíró erőművek telepítésével kapcsolatos közmeghallgatásról, szakértő bizottsági eljárásról és a létesítési-, üzembehelyezési engedélyről.

A VET nem tartalmaz felhatalmazást az erőműlétesítési és üzembehelyezési (használatbavételi) engedélyezési eljárásra vonatkozó sajátos szabályok megállapítására és a közreműködő szakhatóságok kijelölésére. Az erről rendelkező jogszabály kiadását a Kormány hatáskörébe célszerű utalni. A felhatalmazásokról rendelkező 57.§ (6) bekezdés a) pontjának a 15. és 16. §-okra utalással kiegészített szövege ezt a célt szolgálja. 

A VET 55. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait a Magyar Energia Hivatal alakítja ki, az árakat a miniszter állapítja meg és rendelettel hirdeti ki.

Az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény 4.§-ába felvett rendelkezés szerint \"Az atomenergia alkalmazása körébe tartozó anyagok, létesítmények, berendezések és készülékek - ha jogszabály kivételt nem tesz - társadalmi tulajdonban állnak. Az ezekkel való kereskedelem az állam monopóliuma, amelyet az erre kijelölt szervek útján gyakorol.\"

Az idézett törvényi szabályozásnak mind a társadalmi tulajdonra, mind pedig a kereskedelem állami monopóliumára, és az azt gyakorló szervek kijelölésére vonatkozó rendelkezései meghaladottá váltak. A társadalmi tulajdon fogalom megszűnt, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1.§-ának (1) bekezdés g) pontja pedig koncesszióba adható állami monopol tevékenységnek minősítette a hasadó és a sugárzó anyagok előállítását, forgalmazását. 

A törvényjavaslat nem érinti az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény 15. §-ába felvett azt az általános jellegű előírást, amely a törvény hatálya alá tartozó bármely anyag birtoklását, előállítását, továbbá  nukleáris létesítmény vagy berendezés létesítését, üzemeltetését, megszüntetését stb.  hatósági engedélyhez köti. A 4. § hatályon kívül helyezése  nem változtat a kötelező hatósági engedélyezés rendszerén, amelyet a jövőben is indokolt fenntartani.  

A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 4. §-ának a) pontja az atomerőmű létesítésének engedélyezését az Országgyűlés hatáskörébe utalta. Az új törvényi szabályozásra tekintettel az atomenergia törvény 14. §-ába felvett, a Kormány engedélyezési hatáskörét megállapító rendelkezést hatályon kívül kell helyezni.  

Az előterjesztett törvényjavaslat összhangban áll a Polgári Törvénykönyv 172. §-a f/ és g/ pontjának hatályon kívül helyezésére előterjesztett törvényjavaslatban foglaltakkal.    

A Polgári Törvénykönyv 172. §-a taxatív, nem megváltozhatatlan felsorolással határozza meg  a kizárólagos állami tulajdon tárgyait. A szabályozás lehetővé teszi, hogy az alkotmányos elveknek megfelelően (Alk. 10. § (2) bek.), más törvény a gazdasági társadalmi viszonyok változásaira figyelemmel, eltérően határozza meg az állami tulajdon körét, illetve egyes szabályait.

A Javaslat a gazdasági szerkezet és -struktúra váltás, a tulajdonviszonyok átalakítása igényeinek megfelelően, a jogszabályok közötti összhang biztosítása érdekében szünteti meg a Ptk. 172. § f/ és g/ pontjaiban foglalt tulajdonosi tárgyak kizárólagos állami tulajdonának deklarálását.

A piacgazdaságok működési feltételeinek kialakítása, a forgalmi folyamatok fejlesztése szükségessé teszi az esetleges korlátozó rendelkezések fokozatos feloldását. A javaslattal érintett pontokban meghatározott tulajdoni tárgyak működtetésével, használatával kapcsolatos ágazati törvények szabályozása ma már tulajdonsemleges. Az Országgyűlés külön törvényben határozza meg az e vagyontárgyakat működtető gazdálkodó szervezetek állami tulajdonának mértékét, lehetővé téve ezzel a gazdálkodó szervezetek részleges vagy teljes privatizálását. Az adott tulajdoni tárgyak speciális jellegével összefüggő egyes kérdések megfelelő rendezése pedig nem e tárgyak tulajdonjogának meghatározása, hanem a vonatkozó ágazati, szakmai, tevékenységi, illetve engedélyezési szabályok megállapítása, szükség esetén az e tárgyakkal kapcsolatos egyes tevékenységek kizárólagos állami tevékenységnek minősítése révén biztosítható. "
