"Magyar Köztársaság Kormánya


Új változat a T/1091. sz. helyett


T/1156. számú törvényjavaslat


az Észak-atlani Szerződés Szervezetével aláírt
\"Békepartnerség\" program Keretdokumentumának 
törvénybe iktatásáról és annak
a Magyar Köztársaság által történő
végrehajtásáról



1995. június


Előadó: Keleti György

1995. évi ......

t ö r v é n y

az Észak-atlani Szerződés Szervezetével aláírt
\"Békepartnerség\" program Keretdokumentumának 
törvénybe iktatásáról és annak
a Magyar Köztársaság által történő
végrehajtásáról


1. §

	Az Országgyűlés az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NARO) aláírt - és az Országgyűlés 66/1994. (XII.15.) OGY határozatával megerősített - Békepartnerség\" program Keretdokumentumát (a továbbiakban: Keretdokumentum) e törvénnyel kihirdeti.*


2. §

	A Keretdokumentum hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
: 3

                   „BÉKEPARTNERSÉG: KERETDOKUMENTUM

  1. A NATO állam- és kormányfői által, az 1994. január 10-11-én tartott

találkozón kibocsátott felhíváson túlmenően az Észak-atlanti Szövetség

tagállamai, valamint a jelen dokumentumot aláíró más államok, elhatározva,

hogy elmélyítik politikai és katonai kapcsolataikat, és hozzájárulnak az

euro-atlanti térség biztonságának megerősítéséhez, az Észak-atlanti

Együttműködési Tanács keretében ezennel létrehozzák a Békepartnerséget.

  2. Ez a partnerség azt a közös meggyőződést juttatja kifejezésre, hogy az

euro-atlanti térségben stabilitás és biztonság csakis az együttműködés és a

közös cselekvés alapján jöhet létre. Az alapvető szabadságjogok és emberi

jogok védelme és előmozdítása, a szabadság, igazságosság és a béke

szavatolása a demokrácia által, olyan közös értékek, amelyek meghatározó

jelentőségűek a partnerség szempontjából. Az Észak-atlanti Szövetség

tagállamai és a jelen dokumentumot aláíró más államok, csatlakozva a

partnerséghez,          emlékeztetnek          arra,     hogy elkötelezték             magukat        a

demokratikus társadalmak, az erőszaktól és megfélemlítéstől mentes

szabadság megőrzése és a nemzetközi jog elveinek fenntartása mellett. Újólag

megerősítik, hogy elkötelezték magukat az ENSZ Alapokmányában, valamint

az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elveiben foglalt kötelezettségeik

jóhiszemű teljesítése mellett, különösképpen tartózkodnak attól, hogy erővel

vagy annak alkalmazásával fenyegessék bármely állam területi integritását

vagy politikai függetlenségét, tiszteletben tartják a meglévő határokat, és

békés eszközökkel rendezik a vitás kérdéseket. Ugyancsak megerősítik

elkötelezettségüket a Helsinki Záróokmány, valamint minden azt követő EBEÉ

4 dokumentum iránt, továbbá a leszerelés és a fegyverzetellenőrzés terén

vállalt minden kötelezettségük és feladatuk teljesítésére.

  3. Más, e dokumentumhoz csatlakozó államok együttműködnek az

Észak-atlanti Szerződés Szervezetével a következő célok elérése érdekében:

  

  2   A megerősítésről szóló értesítés 1995. január 18-án, Brüsszelben, a NATO-nál letétbe helyezésre

      került.

  3   Közzétételre került a Magyar Közlöny 1994. évi 121. számában.

  4   Jelenleg: Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ).


  a) az átláthatóság előmozdítása a nemzeti védelmi tervezésben és a

költségvetési folyamatban;

  b) a véderők demokratikus ellenőrzésének biztosítása;

  c) olyan (hadi) képesség és harckészültség fenntartása, hogy az alkotmányos

előírásoknak megfelelően hozzájárulhassanak az ENSZ fennhatósága alá

tartozó vagy/és az EBEÉ hatáskörében megvalósuló műveletekhez;

  d) a NATO-val fenntartott katonai együttműködési kapcsolatok fejlesztése a

közös tervezés, kiképzés és hadgyakorlatok terén abból a célból, hogy növeljék

képességüket a békefenntartásban, kutató és mentő, humanitárius és minden

más, a későbbiekben esetleg megállapodás tárgyát képező műveletben való

részvételre;

  e) azon erők hosszabb távon történő fejlesztése, amelyek alkalmasabbak az

Észak-atlanti Szövetség tagállamai erőivel való közös tevékenységre.

  4. A csatlakozó államok Felajánlási Dokumentumot bocsátanak a NATO

hatóságainak rendelkezésére, amelyben megjelölik a partnerség politikai céljai

elérése érdekében megteendő lépéseiket, és feltüntetik azokat a katonai és

más képességeket és eszközöket, amelyek a partnerség keretei között folyó

tevékenység során felhasználhatók. A NATO javaslatot tesz hadgyakorlatok

programjára a partnerség keretei között, és más, a partnerség céljaival

összhangban álló tevékenységekre. Ezen program, valamint az általa

beterjesztett Felajánlási Dokumentum alapján minden aláíró állam egyéni

partnerségi programot dolgoz ki a NATO-val.

  5. Az egyéni partnerségi programok elkészítése és végrehajtása során a

csatlakozó államok - saját költségükre és a Szövetséggel, valamint szükség

szerint az illetékes belga hatóságokkal egyetértésben - létrehozzák saját

összekötő irodájukat a brüsszeli NATO-központ mellett. Mindez megkönnyíti

részvételüket az ÉAET/Békepartnerség keretében zajló - valamint bizonyos

más meghívásos - találkozókon és tevékenységekben. Biztosítják továbbá az

elfogadott partnerségi programok végrehajtásához szükséges és megfelelő

személyi, tárgyi és egyéb feltételeket. A NATO megfelelő segítséget nyújt az

egyéni partnerségi programok kialakításához és végrehajtásához.

  6. A csatlakozó államok egyetértőleg elfogadják a következőket:

  - azok, akik tervezik részvételüket a 3. d) pontban előirányzott

tevékenységekben, a megfelelő esetekben részt vesznek a vonatkozó NATO

gyakorlatokban;

  - ezek az országok saját maguk fedezik a partnerségi tevékenységben való

részvételük költségeit, és más módon is törekednek arra, hogy osztozzanak

másokkal mindama gyakorlatok terheiben, amelyekben részt vesznek;

  - ezek az országok, megfelelő megállapodás után, állandó összekötő tisztet

küldhetnek egy különálló partnerségi Koordinációs Sejtbe, a belgiumi Monsba,

amely az Észak-atlanti Tanács fennhatósága alatt végzi a partnerségi

programok végrehajtásához szükséges katonai tervezést;

  - a katonai gyakorlatokon és az azok tervezésében részt vevő országok

számára hozzáférhetővé tesznek bizonyos, az együttes tevékenységhez

szükséges NATO technikai adatokat;

  - az EBEÉ védelmi tervezéssel kapcsolatos intézkedéseire alapozva a

csatlakozó államok és a NATO tagállamok információcserét folytatnak azokról

a lépésekről, amelyeket a védelmi tervezés és költségvetés átláthatóvá

tételére, valamint a fegyveres erők demokratikus ellenőrzésének biztosítása

érdekében tettek vagy tesznek;


  - a csatlakozó országok részt vehetnek a védelmi tervezéssel és

költségvetéssel kapcsolatos - az ÉAET/Békepartnerség keretében kialakítandó

- kölcsönös információcserében.

  7. Az Észak-atlanti Szövetség tagállamai a Békepartnerség céljaival

kapcsolatos kötelezettségeiknek megfelelően vállalják, hogy

  - a csatlakozó államokkal együtt kifejlesztenek egy olyan tervezési és

értékelési eljárást, amely alapjául szolgálhat a csatlakozó országok mindama

erőinek és azon képességeinek azonosításához, értékeléséhez, amelyeket a

csatlakozó országok a Szövetséggel közösen folytatandó többnemzetiségű

kiképzéshez,        hadgyakorlatokhoz        és     hadműveletekhez          rendelkezésre

bocsáthatnak;

  - a NATO központjában előmozdítják a katonai és politikai koordinációt

annak érdekében, hogy biztosítsák a csatlakozó államokkal együtt folytatandó

partnerségi tevékenység számára mértékadó iránymutatást és vezérfonalat,

beleértve a tervezést, a kiképzést, a hadgyakorlatokat és a doktrína

kialakítását.

  8. A NATO a partnerség bármely aktív résztvevőjével konzultálni fog,

amennyiben a partnerország a területi integritását, politikai függetlenségét

vagy biztonságát fenyegető közvetlen veszélyt érzékel.”

3. §

Az Országgyűlés a Keretdokumentumban megfogalmazott célokat, együttműködési tevékenységeket összhangban állónak tekinti a biztonságpolitikai, illetve a honvédelmi alapelvekről elfogadott 11/1993. (III. 12.) OGY és 27/1993. (IV. 23.) OGY határozatokkal, a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvénnyel, valamint a Magyar Köztársaság euro-atlanti integrációs törekvéseivel.


4. §

	(1) A Keretdokumentum végrehajtásáért a Kormány felelős.

	(2) A Keretdokumentum végrehajtásával kapcsolatos tervező és koordinációs feladatokat az ügykör szerint érintett miniszterekkel és országos hatáskorű szervek vezetőivel (a továbbiakban: miniszterek) együttműködve a külügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter - Tárcaközi Bizottság útján - végzi.

	(3) FElhatalmazást kap a Kormány, hogy a (2) bekezdésben megjelölt Tárcaközi Bizottság összetételét, feladat- és hatáskörét - a bizottság eddigi tevékenységének figyelembe vételével - rendeletben szabályozza.


5. §

	(1) A Keretdokumentum 4. pontjában megjelölt évenkénti egyéni partnerségi programba javasolt következő évi tevékenységek jegyzékét a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter minden év július 31-ig az ORszággyűlés külügyekkel és honvédelemmel foglalkozó bizottságainak előzetes véleményezésre megküldi.

	(2) A miniszterek a következő évi program várható költségeit költségvetési fejezetük előirányzatainak keretében elkülönítetten tervezik.

	(3) Az ismertté vált vagy véglegesített együttműködési tevékenységekről - az (1) bekezdés szerinti jegyzék és később készülő egyéni partnerségi program-tervezet alapján - a külügyminiszter és a honvédelmi minizster kiegészítő jegyzéket készít. A Kormány a kiegészítő jegyzéket a tárgyév november 15-ig - jóváhagyás céljából - az Országgyűlés elé terjeszti.

	(4) Az Országgyűlés a kiegészítő jegyzék jóváhagyásáról határozatban dö9nt, amely minisztériumok szerint elkülönítve tartalmazza a következő évre tervezett tevékenységek - költségfedezetük meghatározására alkalmas mennyiségi és más főbb adataikat feltüntető - listáját. Ezek végrehajtására felhasználható összeget az Országgyűlés minisztériumonként, elkülönítetten a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben biztosítja.

A költségvetési fejezeteken belül az elkülönített keretösszegeet más fejezeti alcímre átcsoportosítaninem lehet. A rendelkezésre álló forrásokhoz igazodva a tervezett tevékenységeket folyamatosan pontosítani szükséges.


6. §

	(1) A Keretdokumentum 3.d.) pontjábam meghatározott - és az 5. § (4) bekezdése szerinti kereten belüli költségű - tevékenységek végrehajtására, a magyar fegyveres erőkhöz tartozó, esetenként legfeljebb 1200 fő meghatározott időtartamra történő külföldre küldését, illetve külföldi fegyveres erőkhöz tartozó, esetenként legfeljebb 1200 fő Magyyaroszág területén tartózkodását  a Kormány engedélyezi. Ezen kontingensek küldése, illetve fogadása saját rendszeresített fegyverzetükkel, lőszer és robbanóanyag ellátmányukkal, valamint felszerelésükkel történhet.

	(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti engedélyekről sz Országgyűlés külügyekkel és honvédelemmel foglalkozó bizottságainak véleményét előzetesen kikéri.


7. §

	A Kormány a Keretdokumentum végrehajtása körében nemzetközi szerződéseket köt a Magyar Köztársaságban tartózkodó külföldi és a külföldön tartózkodó magyar fegyveres erők és tagjaik jogállásának, valamint a minősített katonai információk védelmének szabályozására.


8. §

 	A Keretdokumentum végrehajtásáról a Kormány minden év október 1-jéig jelentést tesz az Országgyűlés külügyekkel és honvédelemmel foglalkozó bizottságainak.


9. §

	Ez a törvény a kihirdetését követő hónap 15. napján lép hatályba.


I N D O K O L Á S

az Észak-atlani Szerződés Szervezetével aláírt
\"Békepartnerség\" program Keretdokumentumának 
törvénybe iktatásáról és annak
a Magyar Köztársaság által történő
végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz


I.

Általános indokolás

	A Magyar Köztársaság kiemelt külpolitikai céja az euro-atlanti integráció keretében az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) történő csatlakozás. Az erre irányuló folyamat részeként hazánk csatlakozott a NATO \"Békepartnerség\" programjához. Az Országgyűlés e program Keretdokumentumának megerősítésekor, a 66/1994. (XII. 15.) OGY határozatában kötelezte a Kormányt, hogy nyújtsa be a Keretdokumentum törvénybe iktatását, illetve annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtását tartalmazó törvényjavaslatot. A Javaslat a Keretdokumentum törvénybe iktatása mellett, a feladatainak megvalósítását biztosító hazai tevékenység szervezeti, működési alapkérdéseit és a NATO-integráció egyes rövid távú aktuális kérdéseit szabályozza.

II.

Részletes indokolás

Az 1-3. §-hoz

	A Javaslat e §-aiban a Keretdokumentum kihirdetéséről rendelkezik, közli annak hivatalos magyar nyelvű szövegét, és méltatja jelentőségét.


A 4. §-hoz

	A Javaslat meghatározza, hogy a végrehajtásért a Kormány, a tervező és koordinációs feladatokért a külügy-, a honvédelmi és a belügyminiszter felelős. Felhatalmazza a Kormányt, hogy a Keretdokumentum végrehajtásával kapcsolatos tervező és koordinációs feladatok ellátásával a 3092/1991. Korm. határozat alapján működő Tárcaközi Bizottságot bízza meg és feladat-, valamint hatáskörét rendeletben szabályozza. A Tárcaközi Bizottság e feladatokkal történő megbízása nem érinti a bizottság korábbi feladatait és tevékenységét.


Az 5. §-hoz

	A Javaslat az egyéni éves békepartnerségi programok tervezésével kapcsolatos fontosabb költségvetési kérdéseket rendezi. A következő évi felaatokra a tárgyuk szerint érintett minisztériumok ksaját költségvetési fejezetükben tervezik a fedezetet és az a költségvetési törvényben kerül megállapításra. Az Országgyűlés a költségmegállapítás és elosztás, valamint a végrehajtás felügyelete érdekében a következő évi egyéni partnerségi programba tervezett tevékenységeket keretjellegű határozatban hagyja jóvá.


A 6. §-hoz

	A Keretdokumentum, mint nemzetközi szerződés törvénybe 

iktatásával hazánk kötelezettséget vállal többek között a NATO-val közös gyakorlatokon, kiképzéseken történő részvételre. Ennek a jelenleginél egyszerűbb engedélyezése, a NATO-val történő rugalmasabb együttműködés érdekében a Javaslat 6. §-a a Kormány hatáskörébe utalja, hogy a magyar fegyveres erők részéről esetenként legfeljebb 1200 fő külföldre küldését, illetőleg ugyanekkora létszámig külföldi fegyveres erők magyarországi tartózkodását - a költségvetési keretek figyelembevételével - engedélyezze. A Javaslat ugyanakkor előírja, hogy az engedélyekről a Kormány az Országgyűlés illetékes bizottságainak véleményét előzetesen kikéri.


A 7-8. §-hoz

	A Javaslat a titokvédelemre, valamint az egymás országában tartózkodó magyar, illetve partnerállambeli fegyveres erők jogállására vonatkozó megállapodások készítéséről rendelkezik, továbbá a program országgyűlési felügyeletének biztosítása érdekében előírja, hogy a Kormány minden év október 1-ig jelentést terjeszt az Országgyűlés illetékes bizottságai elé.


A 9. §-hoz

	A Javaslat e §-a a hatálybalépésről rendelkezik.




*	A megerősítésről szóló értesítés 1995. január 18-án Brüsszelben a NATO-nál letétbe helyezésre került.
**	Közzétételre került a Magyar Közlöny 1994. évi 121. számában
*	Jelenleg: Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)
*	Jelenleg: Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)
*	Jelenleg: Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)"
