"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA



T/1206. számú


törvényjavaslat

a közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti szabályokról





Előadó: Dr. Fodor Gábor
Budapest, 1995. június


1. §

	E törvény hatályba lépésének napján megszűnnek a tankerületi oktatásügyi központok. A tankerületi oktatásügyi központok - e törvény 3-4. §-ában foglalt feladatok kivételével - jogutódja az Országos Közoktatási Intézet.

2. §

	A Nemzeti alaptantervet a Kormány rendeletben adja ki. A Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtásához be kell szerezni az   Országos Köznevelési Tanács egyetértését, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét. 

3. §

	A pedagógiai-szakmai szolgáltatásban részt vevő intézmények feladata - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: a közoktatási törvény) 36. §-ában meghatározottak mellett - megbízás alapján mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményekben végzett nevelő- és oktató munka eredményességét és segíteni az országos, a helyi és térségi közoktatási feladatellátás szervezését. A pedagógiai-szakmai szolgáltatásban részt vevő intézmények közreműködnek továbbá a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezésében és összehangolásában.


4. §

	(1)	A főjegyző, továbbá a megyei jogú város jegyzője	közreműködik - az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - az érettségi vizsgák előkészítésében, továbbá a közoktatási információs rendszer működtetésében.

	(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában - jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában megbízás alapján - részt vesz a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény.

5. §

	(1)	A nyolc évfolyammal működő általános iskola, továbbá a négy évfolyammal működő gimnázium évfolyamainak a száma csak abban az esetben növelhető, illetve nyolc évfolyamnál több évfolyammal működő általános iskola, négy évfolyamnál több évfolyammal működő gimnázium abban az esetben létesíthető, ha a fővárosban, illetve a megyében működő helyi önkormányzatok a közoktatási törvény 89. §-ában meghatározottak alapján e kérdésben egymással együttműködési megállapodást kötöttek.

	(2)	A nyolc évfolyammal működő általános iskola évfolyamainak a száma akkor csökkenthető, ha a helyi önkormányzat az általános iskolai ellátásról az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás keretében továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik, oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak és a szülőnek ne jelentsen aránytalan terhet. 

	(3)	A (2) bekezdés alkalmazásában 

	a) aránytalan teher, ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek, tanuló életkorát, fogyatékosságát (pl. a változás miatt a nevelési-oktatási intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentősen megnövekszik; a rosszabb útviszonyok, veszélyes átkelők igénybe vétele miatt szülői kíséretre is szükség van; a nevelési-oktatási intézményt gyalog már nem, csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni),

	b) megfelelő színvonalon való további gondoskodás, ha az új feltételek között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a szabványoknak, a közoktatási törvény 1. és 3. számú mellékletében meghatározott előírásoknak, s továbbra is biztosított a meglévő pedagógiai szolgáltatások (pl. a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása a nyelvi környezetben; nem szűnik meg tagozatos oktatás, fogyatékos gyermekek, tanulók sajátos nevelése és oktatása, tanulási nehézséggel küzdők nevelése, oktatása) igénybe vétele.

6. §
 

	(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti

	a)	az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény, valamint a módosítására kiadott 1990. évi XXIII. törvény és az 1990. évi LXVIII. tv. 3. §-a,

	b)	a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

		-	9. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondata, (2)-(4) bekezdése, valamint (5) bekezdéséből az \"a kerettantervre épülő\" szövegrész

		-	22. §-ának (3) bekezdése és (4) bekezdéséből az \" - a tankerületi oktatásügyi központok kivételével - \" szövegrész,

		-	37. §-a (6) bekezdésének második mondata,

		-	45. §-ának (2) bekezdéséből a \"kerettanterv alapján\" szövegrész, valamint \"a kerettanterv alapján\" szövegrész, továbbá (3) bekezdéséből a \"keret\" szövegrész,

		-	79. § (3) bekezdésének második mondata,

		-	93. § (1) bekezdésének a) pontjából az \" és - a Tantervi alapelvek kivételével - a Nemzeti alaptantervet, továbbá iskolatípusonként a kerettanterveket, és ellátja azok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat\" szövegrész,

		-	94. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint c) pontja,

		-	96. § (3) bekezdésének a) pontjából az \"a tantervi követelményrendszer,\" szövegrész és az \"és a kerettantervek\" szövegrész,

		-	97. §-a (1) bekezdésének a) pontja,

		-	a 99. §-t megelőző alcím, valamint a 99-100. §,

		-	a 104. § (4) bekezdésének a) pontjából az \"a tankerületi oktatásügyi központ útján felkért\" szövegrész,

		-	a 107. § (9) bekezdéséből az \"és a tankerületi oktatásügyi központnak\" szövegrész,

		-	a 124. § (4) bekezdésének b)-c) pontja.

	(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a tankerületi oktatásügyi központok működéséhez rendelkezésre álló költségvetési előirányzatot a feladatelosztással arányosan a fejezetek között átcsoportosítsa.


Indokolás


	A közoktatás szervezésében, a feladatellátásban résztvevő  intézmények irányításában kiemelkedő szerepe van a helyi önkormányzatoknak. E tevékenység ellátásához nincs szükség arra, hogy regionális alapon szervezett tankerületi oktatásügyi központok működjenek. A helyi önkormányzatok a közoktatás-szolgáltatás megszervezésénél, illetőleg az intézményben folyó szakmai munka megismerésénél támaszkodhatnak a pedagógiai szakmai-szolgáltatásokat ellátó intézményekre, a pedagógiai intézetekre, valamint az Országos szakértői névjegyzékben található szakértőkre. A tankerületi oktatásügyi központok feladatait a közoktatási törvény módosításával a főjegyzők, jegyzők, az országos és területi pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézetek veszik át.

	A közoktatási törvény hatályos rendelkezései szerint a Nemzeti alaptanterv Tantervi alapelvekből és Tantervi követelményekből áll. Az előkészítő munkálatok alapján nem szükséges azonban a Nemzeti alaptanterv tagolása. Ily módon a Kormány a Nemzeti alaptantervet és nem pedig annak alapelveit adja ki, rendeletben.

	A közoktatási törvény hatályos rendelkezései nem határozzák meg egyértelműen, hogy az általános iskolának hány évfolyama lehet. A tíz évfolyamos általános iskola, mint iskolatípus azonban az országban csak kevés helyen jött létre, számuk nem éri el a húszat. Miután a közoktatási törvény egyik feladata azoknak a rendelkezéseknek a megállapítása, amelyek alapján egyértelművé válik, hogy hány évfolyammal működhet az általános iskola, indokolt a módosításig szigorú feltételhez kötni az általános iskolai évfolyamok számának megnövelését, illetve ilyen iskola létesítését. Abban az esetben azonban, ha a megyében, fővárosban működő önkormányzatok egymás közötti megállapodás alapján szükségesnek tartják az ilyen iskola létesítését, továbbra is lehetőséget kell nyújtani a szerkezet átalakításához. Hasonló indokokból szükséges korlátozni a gimnáziumi évfolyamok számának növelését. A hat és nyolc osztályos gimnáziumok létrehozása nehézséget okozhat az általános iskolát végzett tanulók beiskolázásánál. Ezért a közoktatás	törvény módosítására vár annak a kérdésnek a rendezése is, milyen feltételek mellett lehet megnövelni a gimnáziumok évfolyamait. Az átmeneti rendelkezések meghatározzák azokat a feltételeket is, amelyek megtartásával a ma nyolc évfolyammal működő általános iskolák évfolyamainak a számát csökkenteni lehet. Ezek garanciális jelentőségű előírások, mivel egyértelművé teszik, hogy a helyi önkormányzat a feladatellátásról akkor is gondoskodni köteles, ha nem működtet nyolc évfolyamos általános iskolát.

	A javaslat hatályon kívül helyezi a közoktatási törvénynek mindazokat a rendelkezéseit, amelyek a tankerületi oktatásügyi központtal, a Nemzeti alaptanterv Tantervi követelményeivel, Tantervi alapelveivel, illetőleg a kerettantervekkel kapcsolatosan állapítanak meg előírásokat. A hatályon kívül helyezett rendelkezések a feladatellátásban és a szervezésben nem okoznak zavart, csupán világossá teszik, hogy a Nemzeti alaptanterv alapján az iskolák elfogadják, illetve megválasztják a pedagógiai munka alapját képező helyi tantervet. A részletes szabályokat a közoktatási törvény módosításánál lehet megállapítani. Ehhez elégséges idő áll rendelkezésre, mivel az iskolák a helyi tantervüket a Nemzeti alaptanterv kiadását követő harmadik évben vezethetik be a közoktatási törvény 123. §-ának (3) bekezdése alapján. 

	A tankerületi oktatásügyi központok megszüntetésével kapcsolatos rendelkezések hiánya sem okoz zavart a feladatellátás megszervezésében. Átmenetileg a javaslat az ellátatlanul maradt feladatokat \"szétosztja\" a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények és a főjegyző valamint a megyei jogú város jegyzői között. A részletes és pontos feladatmegosztást a közoktatási törvény fogja elvégezni. Addig az időpontig a közoktatási törvény hatályos rendelkezései kiegészülve a javaslatban foglaltakkal lehetőséget biztosítanak a közoktatás zavartalan megszervezésére."
