"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA












T/1294. számú
törvényjavaslat a
v á m t a r i f á r ó l








Előadó: Dunai Imre
 ipari és kereskedelmi miniszter









Budapest, 1995. július



1995. évi ....... törvény
a vámtarifáról


A nemzetgazdaság fejlesztését és a hazai gazdaság védelmét szolgáló korszerű vámrendszer megteremtése, az aktív vámpolitika érvényesítése, a kereskedelempolitika és a vámokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek összhangjának megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:


Általános rendelkezések

1.§

E törvény hatálya kiterjed a vámhatárt átlépő minden árura.


2.§

A termék tarifális besorolásához, valamint a vám mértékének megállapításához - amennyiben a vámjogról, a vámeljárásjogról, valamint a vámigazgatásról szóló törvény (a továbbiakban: vámtörvény) eltérően nem rendelkezik - e törvény előírásait kell alkalmazni.


A vámtarifa

3.§

A vámtarifa az Összehangolt Áruleíró és Kódrendszeren alapul, tartalmazza az áruk vámtarifaszámát, a hozzá tartozó árumegnevezést és a vámtételeket.


Tarifális besorolás

4.§

A vámhatárt átlépő minden áru esetében el kell végezni a vámtarifa szerinti árubesorolást, amennyiben a vámtörvény írásbeli árunyilatkozat benyújtását írja elő, illetve írásbeli árunyilatkozat kiállításra kerül.
5.§

(1) A tarifális besorolás a termék azonosításához szükséges, az árumegnevezések alapján legközvetlenebbül meghatározható, a termék fajtájának, jellegének megfelelő, a vámtarifában feltüntetett vámtarifaszámok alkalmazását jelenti.

(2) A vámtarifaszám első hat helyiértéke jelöli a nemzetközi előírásoknak megfelelő osztályozást, a további alszámos bontás pedig a hazai gazdaságpolitikai és statisztikai szempontokat érvényesíti.


6.§

A tarifális besorolás (áruosztályozás) általános szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.


7.§

A vámtarifaszámokhoz tartozó árumegnevezésnél részletesebb áruleírást is alkalmazni kell, az ezt meghatározó Vámtarifa Magyarázatot pénzügyminiszteri  rendelet határozza meg.


Vámtétel

8.§

(1)	A vámtétel az árubesorolásnak megfelelő árukra kivetendő vám mértékét határozza meg.

(2)	A vámtételek kialakítása
a/	két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokban, egyezményekben foglalt kötelezettség szerint (szerződéses vámtételek); vagy

b/	ha a nemzetközi kötelezettségek lehetővé teszik, a nemzetgazdasági érdekek figyelembevételével, autonóm módon  (autonóm vámtételek) történhet.


9.§

A vámtarifa legnagyobb kedvezményes elbánás szerinti, valamint autonóm és szerződéses preferenciális vámtételeket tartalmaz. A büntető vámtételekről a 13.§ rendelkezik.


Legnagyobb kedvezményes elbánás alapján
alkalmazandó vámtételek

10.§

A vámtarifa legnagyobb kedvezményes (II.) hasábjában az 1995.január 1-ével létrehozott Világkereskedelmi Szervezet (a továbbiakban WTO) szerves részét képező megállapodások [(Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, a továbbiakban GATT) GATT 1947 és GATT 1994] szerinti legnagyobb kedvezményes elbánásnak megfelelő vámtételeket kell feltüntetni, és azokból az országokból származó áruk vámkezelésénél kell alkalmazni, amely országok a magyar származású árukat a korlátlan és feltétel nélküli legnagyobb kedvezmény elvének megfelelő elbánásban részesítik.


Preferenciális vámtételek

11.§

(1)	A vámtarifa preferenciális (I.) hasábjában kell feltüntetni azon vámtételeket, amelyeket az Általános Preferencia Rendszer (a továbbiakban: GSP) keretében (autonóm módon) preferenciális vámelbánásban részesített országokból származó és onnan közvetlenül vásárolt áruk vámkezelésénél kell alkalmazni.

(2)	Ahol a vámtarifa preferenciális hasábja nem tartalmaz vámtételt, ott a legnagyobb kedvezményes hasáb vámtételét kell alkalmazni.

(3)	A preferenciális hasáb vámtételei azon Európán kívüli fejlődő országokból származó termékek esetében alkalmazhatók, amely országok a magyar árukat a legnagyobb kedvezmény elvének megfelelő elbánásban részesítik és nem alkalmaznak Magyarországgal szemben hátrányos megkülönböztető intézkedéseket. Az /1/ bekezdés szerint preferenciális vámelbánásban részesített országok felsorolását e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.


12.§

Nemzetközi szerződések, két- vagy több oldalú szabadkereskedelmi megállapodások is megállapíthatnak kedvezményes vámtételeket. Ezek mértékét a vámtarifa megfelelő, külön-külön hasábjai tartalmazzák. A kedvezményes vámtételek alkalmazásánál a vonatkozó nemzetközi szerződések, megállapodások előírásait figyelembe kell venni.


Büntető vámtételek

13.§

A legnagyobb kedvezményes elbánás szerinti vámtétel háromszorosát, de legalább húszszázalékos vámtételt kell alkalmazni azokból az országokból származó áruk vámkezelésénél, amely országok nem részesítik a magyar származású árukat a korlátlan és feltétel nélküli legnagyobb kedvezmény elvének megfelelő elbánásban. Azon országot (országokat), amelyből (amelyekből) származó vámárukra büntető vámtételeket kell alkalmazni, az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendeletben határozza meg.


A vámtételek módosítása

A vámtételek felemelése

14.§

A vámtarifa vámtételeinek felemelésére a versenyszabadság és versenysemlegesség  szem előtt tartásával az alábbiak szerint kerülhet sor:

a/	a 10.§-ban említett vámtételek esetében a WTO által meghatározott feltételekkel;

b/	a 11.§ hatálya alá tartozó vámtételeknél autonóm módon, a legnagyobb kedvezményes hasábban megállapított vámtétel szintjéig;

c/	a 12.§-ban meghatározott esetekben a vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglalt feltételeknek megfelelően.


A vámtételek csökkentése

15.§

A vámtételeket - ugyancsak a versenyszabadság és versenysemlegesség szem előtt tartásával - csökkenteni lehet, feltéve, hogy a csökkentés nemzetközi szerződésekben rögzített kötelezettségvállalásainkkal, illetve a hazai termelés szükséges mértékű védelmének igényével nem ellentétes és költségvetési fedezete biztosítható: 

a/	a gazdaság műszaki fejlettségi színvonala növelésének elősegítése céljából, valamint a környezet védelme érdekében;
c/	születő iparágakban vagy szerkezeti átalakítás alatt álló szektorokban felhasználásra kerülő termékek esetében, valamint
d/	gazdaságilag indokolt hosszabb távon is elsősorban importból beszerezhető termékek esetében.


Átmeneti eltérés a Vámtarifa vámtételeitől

16.§

(1)	A vámtarifában meghatározott vámtételekből nemzetközi szerződés alapján vagy nemzetgazdasági szempontok érvényesítése érdekében autonóm módon, naptári évre meghatározva - a versenyszabadság és a versenysemlegesség szem előtt tartásával - az ipari és kereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben mind egyedi, mind általános formában vámkönnyítést adhat, különösen olyan termékekre vonatkozóan:

a/	amelyekből nincs vagy nem elegendő mennyiségű a hazai 	termelés,
b/	amelyek régiók fejlesztése, termékszerkezet átalakítása, munkahelyek teremtése érdekében szükségesek,vagy
c/	amelyek a környezetvédelem érdekeit szolgálják.
(2)	A vámkönnyítés (vámsemlegesítés) lehetséges formái: a vámkontingens (értékben vagy mennyiségben megadva), a vámfelfüggesztés és a felhasználási célhoz kötött vámtételcsökkentés (engedélyjegy).

(3)	A vámtarifában meghatározott vámtételnél kedvezőbb vámtétel alkalmazása feltételhez is köthető.


17. §

A vámtarifát, valamint az átmeneti jelleggel érvényesülő vámtétel kedvezményeket az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter meghatározott időre, általában egy naptári évre, de szükség esetén több évre szólóan is, együttes rendeletben állapítja meg.


Vámtarifa Bizottság

18.§

A vámtarifa módosítását, illetve a vámtarifa vámtételeitől történő átmeneti eltérítést érintő kérdések vizsgálatát a Vámtarifa Bizottság végzi.


19.§

A Vámtarifa Bizottság vizsgálatát hivatalból vagy kérelemre végzi. A Vámtarifa Bizottsághoz kérelemmel bárki fordulhat. A kérelmet a termelés, forgalmazás vagy felhasználás szempontjából érintett minisztériumon, országos hatáskörű szerven, köztestületen vagy érdekképviseleti szerven keresztül is be lehet nyújtani.


20.§

A Vámtarifa Bizottság tesz javaslatot és készíti elő a döntést:

a/	a vámtarifa nemzeti alszámainak, a hozzátartozó árumegnevezéseknek és vámtételeinek módosítására, valamint
b/	a vámtarifa vámtételeinek  módosításaira vonatkozóan.

21.§

A Vámtarifa Bizottság összetételét és ügyrendjét, továbbá a Vámtarifa Bizottsághoz benyújtható kérelem alaki és tartalmi kellékeit e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.


Felhatalmazás és záró rendelkezések

22.§

Felhatalmazást kap az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter, hogy együttes rendeletben szabályozza:

a/	az áruosztályozás általános szabályait;

b/	azon országok meghatározását, amelyekből származó termékek vámkezelésénél a preferenciális hasábban feltüntetett vámtételeket kell alkalmazni;

c/	azon országok meghatározását, amelyekből származó termékek vámkezelésénél büntető vámtételeket kell alkalmazni;

d/	a vámtarifát, annak hatályban tartását, a vámtételek emelését, csökkentését, továbbá az átmeneti jelleggel érvényesíthető vámtétel kedvezményeket;

e/	a Vámtarifa Bizottság összetételét és ügyrendjét, valamint a Vámtarifa Bizottságnak benyújtható kérelem kellékeit.


23. §

Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza a Vámtarifa Magyarázatot.






24.§

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) az alábbiak szerint módosul: 

(1)	Az Áht. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

\"(3) Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét, továbbá előlegfizetési kötelezettséget megállapítani - a díj és a nemzetközi szerződésekben nem rögzített vámtételek kivételével - csak törvényben lehet.\"

(2)	Az Áht. 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

\"(6) A törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésekben nem szabályozott vámtételek kialakítását, módosítását, átmeneti időre történő csökkentését - a törvényben szabályozott feltételek alapján és nemzetközi kötelezettségeinkkel összhangban - az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendeletben szabályozza.\"


25. §

Ez a törvény 1996. január 1-én lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Kereskedelmi Vámtarifáról szóló 21/1976.(VI.28.) MT rendelet, az ezt módosító 46/1977.(XII.8.) MT rendelet, az 1/1980.(I.16.) MT rendelet és az 58/1984.(XII.8.) MT rendelet.




Indokolás
a vámtarifáról szóló törvényjavaslathoz


I. Általános indoklás:

Magyarországon utoljára 1924-ben alkottak vámtarifa törvényt  (1924. évi XXI.tc.). Ez a törvény 1948-ig volt hatályban. 1948-tól mind a mai napig kormányrendelet határozta meg a vámtarifát.

1948-68-ig a vámtarifáról szóló kormányrendeletek és a vámtarifa is teljesen formális volt, hiszen a vámokat ténylegesen nem alkalmazták (nem szedték be) a külkereskedelmi áruforgalomban.

Az 1968. január 1-jével hatályba lépett 48/1967./XI.19./ Kormányrendelet, majd az azt felváltó és jelenleg is hatályos 21/1976./VI.29./ Kormányrendelet a vámtarifa hasábjait, a felhatalmazásokat és a Vámtarifa Bizottságra vonatkozó rendelkezéseket határozta meg, de a vámtételek csökkentésének-emelésének feltételeit nem állapította meg. E Kormányrendelet alapján jelenleg az ipari és kereskedelmi miniszter  és a pénzügyminiszter rendelkezik - feltétel nélküli - felhatalmazással a vámtarifa módosítása vonatkozásában.

Az 1968-ban bevezetett - és hatékonynak szánt - kereskedelmi vámtarifa elsődlegesen kereskedelempolitikai célokat szolgált; vámcsökkentések fejében vámcsökkentéseket kívántunk kapni az export piacaink országaitól.

Ezen kereskedelempolitikai célunk a világgazdaság szűk lehetőségeihez képest jól teljesült:

	1973-ban vámalapon csatlakoztunk a GATT-hoz;

	résztvettünk a GATT Tokió ill.Uruguay-i Fordulók kereskedelmi tárgyalásain és kölcsönösen vámtétel csökkentéseket hajtottunk végre;

	kölcsönös vámcsökkentéseket is tartalmazó Megállapodást kötöttünk Finnországgal /1975/, az Európai Közösségekkel /1991/, a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (a továbbiakban CEFTA) /1992/, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (a továbbiakban EFTA) tagállamaival /1993/ és a Szlovén Köztársasággal /1994/.

Ezzel párhuzamosan azonban a vámtarifa legnagyobb kedvezményes elbánás szerinti vámszintje jelentős mértékben csökkent. A GATT Uruguay Fordulón született megállapodások hatására ez a tendencia folytatódik és ennek eredményeként az ipari termékek vámtételeinek számtani átlaga 7 év alatt 13 %-ról mintegy 8 %-ra, a mezőgazdasági termékek vámtételeinek számtani átlaga pedig 6 év alatt több mint 45 %-ról mintegy 33 %-ra csökken. A vámok emelésének lehetősége - tehát védelmi szerepe - jelentősen korlátozódott.

Ennélfogva a jelen vámtarifáról szóló törvény megalkotása - az Alkotmányban valamint a jogalkotási törvényben előírtakon túl - azt a célt szolgálja, hogy összefoglalja és a legmagasabb szintre emelje a vámtarifára vonatkozó szabályokat, továbbá, hogy meghatározza a vámtarifa érvényesítésének, módosításának feltételeit és elveit.


II. Részletes indoklás:

1-2.§: Az általános rendelkezéseket tartalmazza, mely rendelkezések megfelelnek a nemzetközi gyakorlatnak.

3-7.§: Rögzíti, hogy a magyar vámtarifa a legkorszerűbb ún. Harmonizált Nomenklatúrán alapszik, mely Nomenklatúrát már több mint száz ország alkalmazza.

Az áruk vámterhének megállapításához a megfelelő vámtétel kiválasztása szükséges; ehhez az árukat az áruosztályozás szabályai szerint be kell sorolni a vámtarifába.

Az áruosztályozás - nemzetközi egyezményen alapuló - szabályainak, továbbá az áruosztályozás részleteit szabályozó, szintén nemzetközi előírásokon alapuló vámtarifa magyarázatnak a kiadására a törvény az ipari és kereskedelmi miniszternek és a pénzügyminiszternek ad felhatalmazást.

A 8-13.§ a vámtételek kialakítását szabályozza, részint a vámtarifa egyes hasábjaira vonatkozó szabályokat rögzíti. A vámtarifa vámtételeket magában foglaló hasábjai tekintetében a törvény a jelenlegi szabályokból indul ki. Tehát az általánosnak mondható legnagyobb kedvezményes elbánás szerinti vámtételeken kívül autonóm és szerződéses kedvezményes vámtételeket tartalmaz a vámtarifa. A 13.§ lehetővé teszi büntető vámtétel alkalmazását a magyar árukkal szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazó országok termékeire, de ezt a vámtarifa külön hasábban nem szerepelteti.

A 14-15.§-ok tartalmazzák a vámtételek felemelésének és csökkentésének feltételeit.

Az autonóm preferenciális vámtételek módosítását nemzetközi kötelezettségek nem korlátozzák.

A legnagyobb kedvezményes vámtételek emelésére a GATT-ban (GATT 1947 és GATT 1994) lekötött vámtételek esetében csak az előírt konzultációs eljárást követően, az érintett külföldi szállító országok egyetértésével kerülhet sor. Amennyiben a legnagyobb kedvezményes vámok emelése érinti a társulási és szabadkereskedelmi megállapodásainkban vállaltakat, úgy a vonatkozó egyezmények eljárási szabályait is figyelembe kell venni.

A vámtételek csökkentését a törvény meghatározott feltételek esetén teszi lehetővé.

A 16.§: tartalmazza a vámtételek átmeneti - egy-egy naptári évre vonatkozó - csökkentésének szabályait.

A nemzetközi szabályokkal összhangban az átmeneti időre szóló csökkentésre három lehetőséget állapít meg a törvény: a vámkontingenst, a vámfelfüggesztést és a vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárást. Ezeket IKM-PM miniszteri együttes rendelet határozza meg. 

A vámtételek átmeneti csökkentésére is vonatkoznak a vámtétel csökkentések előzőekben leírt, szűk körre szorított szabályai.

17.§: A jelenleg hatályban lévő \"Kereskedelmi Vámtarifa 1995\" vámtarifaszámai, az árumegnevezései és vámtételei a nemzetközi kötelezettségek oldaláról rendkívüli módon behatároltak, ugyanakkor  különféle gazdasági szempontok egyes vámtételek gyors változtatását indokolják, mely kívánatossá teszi, hogy a Kereskedelmi Vámtarifa módosításának jogköre továbbra is a két illetékes miniszter, tehát az ipari és kereskedelmi, illetve a pénzügyminiszter hatásköre maradjon.  Az átmeneti jellegű vámtétel változtatások meghirdetésére - a törvényben meghatározott feltételekkel - ugyancsak az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.  

18-21.§: A Vámtarifa Bizottság feladatát, összetételét és lehetőségeit szabályozza. Miután a Vámtarifa Bizottságban az érintett főhatóságokon kívül az érdekvédelmi, valamint az ellenérdekű szervezetek képviselői is résztvesznek, a Bizottság javaslatai, állásfoglalásai ezek álláspontját is tükrözik. A Bizottság nem hatóság, hanem gazdaságpolitikai döntéselőkészítő tanácsadó szervezet.
 
A törvény a Bizottság ügyrendjének stb. megállapítását az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter hatáskörébe utalja.

22.§: A törvény a végrehajtásra való felkészüléshez a szükséges időt biztosítja. A törvény végrehajtásáról az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter gondoskodnak.

24.§: Az államháztartásról szóló törvény hatályos rendelkezése ez idő szerint csak a díjak vonatkozásában teszi lehetővé fizetési kötelezettségnek rendeletben történő előírását. A törvény 22. §-a ugyanakkor a nemzetközi szerződésben nem szabályozott vámtételek kialakítását az ipari és kereskedelmi, valamint a pénzügyminiszter együttes hatáskörébe utalja. A kétféle rendelkezés közötti összhang megteremtése szükségessé teszi az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. §-ának megfelelő módosítását és kiegészítését.

Tájékoztatásul mellékelten bemutatjuk a Vámtarifáról szóló törvényjavaslat végrehajtási rendelet-tervezetét.


Melléklet:
a vámtarifáról szóló törvényjavaslathoz


Az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter
.../199. (....) együttes rendelete

a vámtarifáról szóló 199.. évi .... törvény
végrehajtásáról



A vámtarifáról szóló 199.. évi .... törvény (a továbbiakban: Tv.) 22.§-ában kapott felhatalmazás alapján az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter  a következőket rendeli:


1.§

Az áruosztályozás általános szabályait az 1.számú melléklet tartalmazza.


2.§

A vámtarifa legnagyobb kedvezményes elbánás szerinti vámtételei - szerződés vagy viszonosság alapján - a Tv. 10.§-ában meghatározott vámárukra alkalmazandók. 


3.§

A Tv. 11.§-ában meghatározott preferenciális vámtételeket a 2. számú mellékletben felsorolt országokból behozott és a vámtörvény származási szabályai szerint fejlődő országból származónak minősülő vámáruk vámkezelésénél kell alkalmazni. 


4.§

A Tv. 12.§-a alapján: 
a) a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett megállapodás rendelkezései szerint, a vámtarifa \"EK\" jelzésű hasábjában feltüntetett;

b) a Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai között megkötött, az 1993. évi LXXXIII törvénnyel kihirdetett szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezései szerint, a vámtarifa \"EFTA\" jelzésű hasábjában feltüntetett;

c) a Magyar Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között létrejött, az 1995. évi XIII. törvénnyel kihirdetett Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás rendelkezései szerint a vámtarifa \"cseh,szlovák\", illetve \"lengyel\" jelzésű hasábjaiban feltüntetett;

d) a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között létrejött, az 1994. évi XCVII. törvénnyel kihirdetett szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezései szerint, a vámtarifa \"szlovén\" jelzésű hasábjában feltüntetett

kedvezményes vámtételeket kell alkalmazni a fenti országokból behozott és a vonatkozó szerződés illetve megállapodás származási szabályai szerint ezen országokból származónak minősülő vámáruk vámkezelésénél.

5.§

(1)	A vámkontingensek keretébe tartozó vámáruk a meghatározott érték- illetve mértékkeretig a kereskedelmi vámtarifa legnagyobb kedvezményes hasábjában szereplő vámtételnél kedvezőbb vámtétellel kezelhetők a belföldi forgalom számára.

(2)	A részben vagy teljesen felfüggesztett vámtételű vámtarifaszámok alá tartozó vámáruk - érték- vagy mértékkeret nélkül - a felfüggesztés mértékének megfelelő, a vámtarifa legnagyobb kedvezményes hasábjában szereplő vámtételnél kedvezőbb vámtétellel kezelhetők a belföldi forgalom számára.

(3)	Az IKM-PM miniszteri együttes rendeletben meghirdetett felhasználási célból behozott vámáruk a vámtörvényben meghatározott vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárás keretében, a vámtarifa legnagyobb kedvezményes hasábjában meghatározott vámtételeknél - érték- vagy mértékkeret nélkül - kedvezőbb vámtétellel vámkezelhetők.


6.§

(1)	A vámtételek felemelésére, csökkentésére, továbbá vám-kontingens megállapítására, vámtételek felfüggesztésére, vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban történő vámkezelés engedélyezésére vonatkozó kérelem alaki és tartalmi kellékeit a 3.számú melléklet tartalmazza.

(2)	A Vámtarifa Bizottság ügyrendjét a 4.számú melléklet tartalmazza.


7.§

A Vámtarifa Bizottság elnöke az ipari és kereskedelmi miniszter által megbízott helyettes államtitkár, állandó tagjai - szavazati joggal - az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Gazdasági Versenyhivatal és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság képviselői; meghívottként részt vesznek a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Agrárkamara és a Magyar Kézműveskamara képviselői, illetve - szükség esetén - az adott ügyben érdekelt miniszterek illetve országos hatáskörű szervek vezetőinek állásfoglalásra feljogosított képviselői.


8.§

Ez a rendelet 1996. január 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Kereskedelmi Vámtarifa I.jelzésű hasábjában megállapított vámtételek alkalmazásáról szóló 4/1990.(IX.12.) NGKM rendelet, valamint az ezt kibővítő 36/1994.(XII.7.)  IKM rendelet.







1. számú melléklet a .../199.. (.....)
IKM-PM együttes rendelethez



Az áruosztályozás szabályai

Az áruknak a vámtarifába történő besorolásánál az alábbi alapelvek az irányadók.


1. Szabály

Az áruosztályok, az árucsoportok és az árualcsoportok címe csak tájékoztatásul szolgál; az árukat a vámtarifaszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az áruosztályokhoz és az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések rendelkezései szerint, valamint a következő szabályok szerint kell osztályozni, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a vámtarifaszámokkal és a megjegyzésekkel.


2. Szabály

a)	A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő bármilyen utalás a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy a befejezetlen áru rendelkezik a kész- vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Ezt az utalást úgy kell érteni, hogy ez vonatkozik a kész- vagy befejezett árura is (vagy amelyeket e szabály alapján késznek vagy befejezettnek kell osztályozni), még ha össze nem állítva vagy szétszerelt állapotban is hozzák, mutatják be.

b)		A vámtarifaszámok szövegében valamely alapanyagra vagy anyagra történő minden utalást úgy kell érteni, hogy az az alapanyagnak más alapanyaggal vagy anyaggal való keverékére vagy összetételére is vonatkozik. Egy adott alapanyagból vagy anyagból előállított árura történő minden utalást úgy kell érteni, hogy az az utalás vonatkozik a 

c)	kizárólag vagy részben ilyen alapanyagból vagy anyagból készült árura is. Többféle alapanyagból vagy anyagból álló áruk osztályozásánál a 3. szabály rendelkezései szerint kell eljárni. 
3. Szabály

Ha a 2.b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra (prima facie) két vagy több vámtarifaszám alá lehetne osztályozni, az osztályozást az alábbiak szerint kell elvégezni.

a)	Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban és legrészletesebben határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Amennyiben azonban a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagoknak vagy anyagoknak bármelyikére vagy a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruknak csak egyes darabjaira két vagy több tarifaszám vonatkozik, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán jellemzőnek kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi.

b)	Az áruk keverékét és különböző alapanyagokból álló összetett árukat vagy a különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3.a) szabály alkalmazásával nem osztályozhatók, aszerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell osztályozni, amely az ilyen áru lényeges jellemzőjét adja, ha ez az ismérv megállapítható.

c)	Ha az árukat a 3.a) vagy a 3.b) szabály szerint nem lehet osztályozni, akkor azokat a szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell osztályozni.


4. Szabály

Azt az árut, amelyet az előző szabályok szerint nem lehet osztályozni, a hozzá legjobban hasonlító árura vonatkozó vámtarifaszám alá kell osztályozni.


5. Szabály

Az előző rendelkezéseken túlmenően a következő szabályt kell alkalmazni az alább felsorolt árukra.

a)	Fényképezőgép-táska, hangszer-, fegyvertok, rajzeszköz-, nyakék- és hasonló tartók (dobozok) az árukkal azonos vámtarifaszám alá tartoznak, ha azokat egy bizonyos áru vagy árukészlet tartós tárolására különlegesen alakították ki vagy szerelték, és azokkal az árukkal együtt hozzák be, amelyekkel általában együtt adják el. Nem vonatkozik azonban ez a rendelkezés az általános rendeltetésű tartókra (tokokra).

b)	Az 5. szabály a) pontjának rendelkezése szerint azokat a csomagoló-anyagokat és csomagolótartályokat, amelyekben az árut behozták, az áruval együtt kell osztályozni, ha azok rendes körülmények között azoknak az áruknak a csomagolására szolgálnak.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik azonban a nyilvánvalóan többszöri használatra alkalmas csomagolóanyagokra és csomagolóeszközökre.


6. Szabály

A vámtarifaszámok alszámai alá történő áruosztályozást a vámtarifa-alszámok szövegében foglalt árumegnevezések, a vámtarifa-alszámra vonatkozó alszámos megjegyzések rendelkezései szerint valamint az előző szabályok alapján kell elvégezni, azzal a feltétellel, hogy csak az azonos szintű vámtarifa-alszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.


2. számú melléklet a .../199.. (.....)
IKM-PM együttes rendelethez

Az Általános Preferenciális Rendszer keretében
kedvezményes elbánásra jogosult
fejlődő országok

	Algériai Népi Demokratikus Köztársaság
	Angolai Népi Köztársaság
	Argentin Köztársaság
	Bahamai Köztársaság
	Barbados
	Belize 
	Bolíviai Köztársaság
	Brazil Szövetségi Köztársaság
	Chilei Köztársaság
	Costa Rica Köztársaság
	Dél-Afrikai Köztársaság
	Dominikai Köztársaság
	Ecuadori Köztársaság
	Egyiptomi Arab Köztársaság
	Elefántcsontpart Köztársaság
	Fidzsi-szigetek Köztársaság
	Fülöp-szigeti Köztársaság
	Gaboni Köztársaság
	Ghanai Köztársaság
	Grenada Állam
	Guatemalai Köztársaság
	Guayanai Szövetkezeti Köztársaság
	Hondurasi Köztársaság
	Indiai Köztársaság 
	Indonéz Köztársaság
	Iraki Köztársaság
	Iráni Iszlám Köztársaság
	Jordán Hasimita Királyság
	Kambodzsa Állam
	Kameruni Köztársaság
	Kenyai Köztársaság
	Kolumbiai Köztársaság
	Kongói Köztársaság
	Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
	Kubai Köztársaság
	Libanoni Köztársaság
	Libériai Köztársaság
	Líbia 
	Madagaszkári Demokratikus Köztársaság
	Malaysiai Államszövetség
	Marokkói Királyság
	Mauritius Köztársaság
	Mexikói Egyesült Államok
	Mongol Népköztársaság
	Nicaraguai Köztársaság
	Nigériai Szövetségi Köztársaság
	Omani Szultánság
	Pakisztáni Iszlám Köztársaság
	Pápua Új-Guinea
	Perui Köztársaság
	Saint Vincent és Grenadine
	Salamon-szigetek
	Seychelle Köztársaság
	Srí Lankai Demokratikus Szocialista Köztársaság
	Saint Lucia Állam
	Suriname Köztársaság
	Szenegáli Köztársaság
	Szingapúr Köztársaság
	Szíriai Arab Köztársaság
	Szváziföldi Királyság
	Thaiföldi Királyság
	Tongai Királyság
	Trinidad és Tobago Köztársaság
	Tunéziai Köztársaság
	Uruguayi Keleti Köztársaság
	Venezuelai Köztársaság
	Vietnami Szocialista Köztársaság
	Zaire Köztársaság
	Zambiai Köztársaság
	Zimbabwei Köztársaság



3. számú melléklet a .../199.. (....)
IKM-PM együttes rendelethez


Gazdálkodó szervezetek vámmódosítási kérelme
benyújtásának feltétele és rendje


1.	A kérelemhez szükséges adatok és információk

	a) Vámtarifaszám
	b) Termékmegnevezés
	c) Vámtétel mértéke:
   		jelenleg érvényes
   		javasolt új
	d) Import ár:             Ft/M.e.     USD/M.e.
   		bázis évben
   		adott évben
	e) Tervezett import: mennyiség, érték (Ft-ban és USD- ban)
   		bázis évben
   		adott évben
	f) Belföldi termelés az adott termékből: mennyiség és
   	   érték
   		bázis évben
   		adott évben
	g) a termék importjának célja:
   		- a közvetlen értékesítés
   		- továbbfeldolgozás, illetve beépítés, összeszerelés
	h) az importtal összefüggő export termék ára és értéke
   		 Ft/M.e., ill. Ft
		 USD/M.e. ill. USD
	i) A vámtétel módosítás kihatása a vámbevételre: Ft/év
j) Az adott termék rövid műszaki ismertetése, az import szükségességét, vagy szükségtelenségét alátámasztó indokok és a behozatal elősegítését vagy visszaszorítását célzó javaslat gazdasági előnyei, esetleges környezetvédelmi szempontok stb.
k) Minden olyan további adat, tény, stb., amelyet a kérelmező a kérelemmel kapcsolatban fontosnak ítél.


A felsorolt szempontokból természetesen arra kell válaszolni, ami a kérelem jellegéből - vámtétel csökkentés vagy vámtétel emelés - értelemszerűen adódik.

2.	A kérelem benyújtásának rendje
	A kérelmet egy példányban az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban működő Vámtarifa Bizottság titkárának, egy példányban a termék előállítása szempontjából illetékes tárcához kell megküldeni. 



4. számú melléklet a .../199.. (......)
IKM-PM együttes rendelethez



A Vámtarifa Bizottság ügyrendje


1.)	A Vámtarifa Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) állásfoglalásainak, javaslatainak előkészítését a Titkárság végzi a szakértői bizottság közreműködésével. A Titkárság az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium keretében működik. A Titkárságot a titkár vezeti. A titkárt a Bizottság elnöke nevezi ki. A szakértői bizottság tagjait a Bizottság tagjai jelölik ki.

2.)	A Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja. A Bizottságot az elnök hívja össze.A Bizottság szakértőket kérhet fel az egyes ügyekkel kapcsolatos szakvélemény adására.

3.)	A Bizottság az ügyeket, javaslatokat, kérelmeket a Titkársághoz történt beérkezéstől számított egy hónapon belül tárgyalja. A Titkárságnak az ügyiratokat oly időpontban kell a Bizottság tagjainak megküldeni, hogy legalább 10 nap álljon rendelkezésükre az ülésre való felkészüléshez.

4.)	A Bizottság üléseit az elnök vezeti. 
A Bizottság az egyes ügyekkel kapcsolatos javaslatát a tagjai egyhangú állásfoglalása esetén teszi meg. Ha adott ügyben nem alakul ki egységes álláspont, akkor az elnök jelentést tesz a Kormánynak, bemutatva az eltérő álláspontokat.

5.)	A Bizottság üléseiről  jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a Titkárság  készíti. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az adott ügy lényegét, a tagok véleményét és a Bizottság javaslatát. A Bizottság ülését követő két héten belül a Titkárság tájékoztatja a kérelmezőt (előterjesztőt) a Bizottság állásfoglalásáról.

6.)	A Bizottság javaslatát az elnök terjeszti - a szükséges előterjesztéssel, rendelet-tervezettel, statisztikákkal stb. kiegészítve - az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter, illetve szükség esetén a Kormány elé.

7.)	A Vámtarifa Bizottság javaslatai alapján, ha rendkívüli esemény másként nem indokolja, évente kétszer kerülhet sor a vámtarifa módosítására.






"
