"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA





T/1295 számú
törvényjavaslat



Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény kihirdetéséről 
 




 





	Előadó:	Dr. Baja Ferenc
		környezetvédelmi és 
		területfejlesztési miniszter 





Budapest, 1995. augusztus




Törvényjavaslat
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény kihirdetéséről 





1. §

Az Országgyülés a Rio de Janeiroban 1992. június 13-án aláírt ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményt e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az ENSZ Főtitkáránál 1994. február 24-én megtörtént.)



2. §

Az egyezmény magyar nyelvü szövege a következő:
:

                      „ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

  Az ezen Egyezményben részes Felek

  tudomásul véve, hogy a Föld éghajlatának változása és annak káros hatásai

az emberiség közös gondját képezik,

  aggódva amiatt, hogy az emberi tevékenységek az üvegházhatású gázok

légköri koncentrációjának jelentős emelkedéséhez vezetnek, tovább fokozva

ezáltal a természetes üvegházhatást, ami átlagosan a Föld felszínének és

légkörének további felmelegedését fogja eredményezni és károsan

befolyásolhatja a természetes ökológiai rendszereket és az emberiséget,

  figyelemmel arra, hogy az üvegház-gázok történelmi és jelenlegi

kibocsátásának legnagyobb része a fejlett országokból eredt, továbbá, hogy a

fejlődő országokban az egy főre jutó emissziók még mindig viszonylag

alacsonyak és a globális emissziók fejlődő országokból származó része tovább

fog nőni azok társadalmi és fejlődési igényeik kielégítése érdekében,

  tudatában lévén az üvegház-gázokat nyelő és tározó szárazföldi, valamint

tengeri ökológiai rendszerek szerepének és fontosságának,

  figyelemmel arra, hogy az éghajlatváltozás előrejelzéseit számos

bizonytalanság           terheli,      különös        tekintettel        annak   időzítésére,

nagyságrendjére, regionális jellegzetességeire és időbeni alakulására,

  tudomásul véve, hogy az éghajlatváltozás globális természete valamennyi

ország lehető legszélesebb együttműködését teszi szükségessé és azok

részvételét igényli a hatékony és megfelelő nemzetközi cselekvésben, közös,

de megkülönböztetett felelősségeiknek és adott lehetőségeiknek, valamint

társadalmi és gazdasági feltételeiknek megfelelően,

  emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Konferenciájának az Emberi

Környezetről 1972. június 16-án, Stockholmban elfogadott Nyilatkozatának

idevágó megállapításaira,

  emlékeztetve arra is, hogy az Egyesült Nemzetek Chartájának és a

nemzetközi jog elveinek megfelelően az államok szuverén joga a saját

környezeti és fejlesztési terveik alapján felhasználni erőforrásaikat, valamint

az államok felelőssége azt biztosítani, hogy a fennhatóságuk vagy ellenőrzésük

alatt folytatott tevékenységek ne okozzanak más államok vagy nemzeti

fennhatóságuk határain túl fekvő területek környezetében kárt,

  újólag megerősítve az államok szuverenitásának elvét az éghajlatváltozáshoz

kapcsolódó nemzetközi együttműködéseik vonatkozásában,

  


  felismerve, hogy az államoknak hatékony környezetvédelmi jogszabályokat

kell törvénybe iktatniuk annak érdekében, hogy a környezeti szabványok,

gazdálkodási célkitűzések és prioritások tükrözzék azokat a környezeti és

fejlesztési összefüggéseket, amelyekre vonatkoznak, továbbá, hogy az egyes

országok által alkalmazott szabványok más országok, de különösen a fejlődő

országok számára esetenként nem megfelelőek vagy nem kívánatosak, illetve

szükségtelen gazdasági és szociális költségekkel járhatnak,

  emlékeztetve a Közgyűlés 1989. december 22-i, 44/228. számú

határozatának az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciájára

vonatkozó rendelkezéseire, továbbá az 1988. december 6-i, 43/53. számú, az

1989. december 22-i, 44/207. számú, az 1990. december 21-i, 45/212. számú

és az 1991. december 19-i, 46/169. számú határozatok rendelkezéseire a

globális éghajlat megvédéséről az emberiség ma élő és eljövendő generációi

érdekében,

  emlékeztetve ugyancsak a Közgyűlés 1989. december 22-i, 44/206. számú a

tengerszint-emelkedéssel kapcsolatos, a szigeteket és - különösen a mélyen

fekvő - partvidékeket érintő lehetséges káros hatásaira vonatkozó

határozatának rendelkezéseire, valamint a Közgyűlés 1989. december 19-i,

44/172. számú „Az elsivatagosodás megakadályozására vonatkozó intézkedési

terv” elnevezésű határozatának végrehajtását szolgáló rendelkezéseire,

  emlékeztetve továbbá az ózonréteg védelmének 1985. évi Bécsi

Egyezményére, illetve az ózonréteget pusztító anyagok 1987. évi Montreáli

Jegyzőkönyvének 1990. június 29-én módosított formájára,

  tudomásul véve a Második Éghajlati Világkonferencia által 1990. november

7-én elfogadott Miniszteri Nyilatkozatot,

  tudatában lévén annak az értékes elemző munkának, amit az

éghajlatváltozással kapcsolatban sok ország végez, továbbá a Meteorológiai

Világszervezet, az Egyesült Nemzetek Környezeti Programja, továbbá egyéb

szervek, szervezetek és az Egyesült Nemzetek testületei, valamint más

nemzetközi és kormányközi testületek fontos hozzájárulásaival a tudományos

kutatás eredményeinek cseréjében és a kutatás koordinálásában,

  felismerve, hogy az éghajlatváltozás megértéséhez és kezeléséhez szükséges

lépések környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból akkor a

leghatékonyabbak, ha a vonatkozó tudományos, műszaki és gazdasági

megfontolásokon alapulnak, és azokat folyamatosan újraértékelik ezen

területek eredményei alapján,

  felismerve, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos különféle intézkedések

gazdaságilag saját jogukon indokolhatók és ugyancsak segíthetnek más

környezeti problémák megoldásában,

  felismerve ugyancsak annak igényét, hogy a fejlett országok világos

prioritások alapján, rugalmas módon, haladéktalanul tegyenek intézkedéseket,

melyek az átfogó válaszstratégiák első lépését képezik globális, nemzeti és -

ahol ebben megállapodnak - regionális szinteken, számításba véve az

üvegház-gázokat, kellően mérlegelve azok viszonylagos hozzájárulását az

üvegházhatás erősödéséhez,

  felismerve továbbá, hogy alacsonyan fekvő és más kis szigetországokat,

valamint a mélyföldi parti, száraz, félszáraz vagy árvizeknek, szárazságnak és

elsivatagosodásnak kitett területeket és a törékeny hegyvidéki ökológiai

rendszerekkel rendelkező fejlődő országokat az éghajlatváltozás káros hatásai

különösen érzékenyen érintheti,


  felismerve, hogy az üvegház-gázok emisszióinak korlátozására tett

intézkedések különös nehézségeket jelentenek azon országok - és főképpen

azon fejlődő országok - számára, melyek gazdasága kiváltképpen függ a

fosszilis tüzelőanyagok termelésétől, felhasználásától és kivitelétől,

  megerősítve, hogy az éghajlatváltozásra való reagálást a társadalmi és

gazdasági fejlődéssel összhangban kell koordinálni, tekintettel ez utóbbira

kifejtett káros hatások elkerülésére, teljességgel számításba véve a fejlődő

országok jogos prioritási igényeit a fenntartható gazdasági növekedés

elérésére és a szegénység megszüntetésére,

  felismerve, hogy minden országnak, de kiváltképpen a fejlődő országoknak

hozzá kell jutniuk a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődésük

eléréséhez elengedhetetlen erőforrásokhoz, és annak érdekében, hogy a

fejlődő országok előrehaladhassanak e cél felé, energiafogyasztásuknak

növekedni kell, számításba véve a nagyobb energiahatékonyság elérésének és

az üvegház-gáz kibocsátások ellenőrzésének lehetőségeit általában, beleértve

az új technológiák olyan feltételekkel történő alkalmazási lehetőségét, melyek

ezeket gazdaságilag és társadalmilag hasznossá teszik,

  attól a szándéktól vezérelve, hogy az éghajlati rendszert megvédjék a ma élő

és az eljövendő generációk számára,

a következőkben egyeztek meg:

                                            1. Cikkely

                                 Fogalommeghatározások1

  Jelen Egyezményben:

  Az éghajlatváltozás káros hatásai jelentik azokat a fizikai környezetben vagy

élőhelyekben bekövetkező - az éghajlatváltozásból eredő - módosulásokat,

melyeknek jelentős ártalmas hatásai vannak a természetes és mesterséges

ökológiai rendszerek összetételére, ellenállóképességére és termékenységére,

a társadalmi-gazdasági rendszerek működésére, illetve az emberi egészségre

és jólétre.

  Éghajlatváltozás jelenti az éghajlat megváltozását, ami közvetlenül vagy

közvetve a globális légkör összetételét módosító emberi tevékenységnek

tudható be, és ami az összehasonlítható időtartamokon belül megfigyelt

természetes éghajlati változékonyságon túli járulékos változásként jelentkezik.

  Éghajlati rendszer jelenti a légkör, a hidroszféra, a bioszféra és az egyéb

földi szférák, valamint azok kölcsönhatásainak összességét.

  Emissziók jelentik az üvegház-gázok és/vagy azok elővegyületeinek a

légkörbe történő kibocsátását egy bizonyos terület felett és meghatározott

időtartam alatt.

  Üvegház-gázok jelentik a légkör azon természetes és antropogén gáznemű

alkotóelemeit, melyek elnyelik, majd újból kibocsátják az infravörös sugárzást.

  Regionális gazdasági integrációs szervezet jelenti egy adott régió szuverén

államaiból létrejött szervezetet, amely illetékességgel bír az ezen Egyezmény

vagy ennek Jegyzőkönyvei által szabályozott ügyek vonatkozásában, és amely

belső eljárási szabályainak megfelelően kellő felhatalmazást kapott, hogy az

érintett dokumentumokat aláírja, megerősítse, elfogadja, jóváhagyja vagy

azokhoz csatlakozzon.

  1   A meghatározások címei kizárólag az olvasó segítését szolgálják.


  Tározó az éghajlati rendszer azon összetevőjét vagy összetevőit jelenti, ahol

egy üvegház-gáz vagy egy üvegház-gáz elővegyülete tározódik.

  Nyelő jelenti mindazon eljárást, tevékenységet vagy mechanizmust, ami egy

üvegház-gázt, aeroszolt vagy egy üvegház-gáz elővegyületét eltávolítja a

légkörből.

  Forrás jelenti mindazon eljárást vagy tevékenységet, mely egy üvegház-gázt,

aeroszolt vagy egy üvegház-gáz elővegyületét bocsátja ki a levegőbe.

                                        2. Cikkely

                                        Célkitűzés

  Ezen Egyezménynek és minden kapcsolódó - a Felek Konferenciája által

elfogadásra kerülő - jogi dokumentumnak a végső célja az Egyezmény

vonatkozó        rendelkezéseinek megfelelően             az    üvegház-gázok       légköri

koncentrációinak stabilizálása olyan szinten, amely megakadályozná az

éghajlati rendszerre gyakorolt veszélyes antropogén hatást. Ezt a szintet olyan

időhatáron belül kell elérni, ami lehetővé teszi az ökológiai rendszerek

természetes alkalmazkodását az éghajlatváltozáshoz, továbbá, ami biztosítja,

hogy az élelmiszer-termelést az éghajlatváltozás ne fenyegesse, valamint, ami

módot nyújt a fenntartható gazdasági fejlődés folytatódására.

                                        3. Cikkely

                                           Elvek

  A Feleket az Egyezmény célkitűzéseinek elérésére és rendelkezéseinek

végrehajtására irányuló intézkedéseikben, egyebek között, a továbbiak

vezetik:

  1. A Feleknek a ma élő és az eljövendő generációk javára az igazságosság

alapján közös, de megkülönböztetett felelősségeiknek, valamint saját

lehetőségeiknek         megfelelően      óvniuk      kell    az    éghajlati     rendszert.

Következésképpen a fejlett országot képviselő Feleknek kell vezető szerepet

játszaniuk az éghajlatváltozás és annak káros hatásainak leküzdésében.

  2. Teljes mértékben figyelembe kell venni a fejlődő országot képviselő Felek

különleges igényeit és sajátos körülményeit, de főképpen azokét, amelyeket az

éghajlatváltozás káros hatása kifejezetten érzékenyen érinthet, és azon - főleg

a fejlődő országot képviselő - Felekét, melyeknek ezen Egyezmény alapján

aránytalan vagy rendkívüli terheket kellene viselniük.


  3. A Felek tegyenek elővigyázatossági intézkedéseket az éghajlatváltozás

okainak megelőzésére, megakadályozására vagy okainak csökkentésére és

káros hatásainak enyhítésére. Ahol súlyos vagy visszafordíthatatlan károk

veszélye fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható

fel indokként ezen intézkedések elhalasztására, számításba véve, hogy az

éghajlatváltozással foglalkozó politikai tevékenységek és intézkedések

költséghatékonyak legyenek annak biztosítása végett, hogy a globális előnyök

a lehető legkevesebb költséggel járjanak. Ennek elérésére e politikai

tevékenységek         és     intézkedések      vegyék     számításba        a    különböző

társadalmi-gazdasági összefüggéseket, legyenek átfogóak, terjedjenek ki az

üvegház-gázok valamennyi vonatkozó forrására, nyelőire és tározóira,

valamint az alkalmazkodásra, továbbá öleljenek fel minden gazdasági

ágazatot. Az érdekelt Felek együttműködésben is végrehajthatják az

éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket.

  4. A Feleknek joguk van a fenntartható fejlődésre és célszerű azt

előmozdítaniuk. Az éghajlati rendszerben fellépő - az emberek által okozott -

változások kivédésére hozott politikai lépéseknek és intézkedéseknek

összhangban kell lenniük az egyes Felek sajátságos viszonyaival és

integrálódniuk kell a nemzeti fejlesztési programokba, számításba véve, hogy

a gazdasági növekedés elengedhetetlen ahhoz, hogy az éghajlatváltozás

kezelésére intézkedéseket lehessen hozni.

  5. A Felek működjenek együtt egy segítő és nyitott nemzetközi gazdasági

rendszer kimunkálása terén, ami a Felek összessége, de különösen a fejlődő

országot képviselő Felek számára elvezethet a fenntartható gazdasági

növekedéshez és fejlődéshez, ezzel lehetővé téve számukra, hogy

hatékonyabban foglalkozhassanak az éghajlatváltozás problémáival. Az

éghajlatváltozás problémájának megoldására tett intézkedések, beleértve az

egyoldalúakat        is,   nem      képezhetik      önkényes     vagy      indokolhatatlan

diszkrimináció eszközeit vagy a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott

burkolt korlátozást.

                                        4. Cikkely

                                      Kötelezettségek

  1. Valamennyi Fél, számításba véve közös, de megkülönböztetett

felelősségeiket, sajátos nemzeti és regionális fejlesztési prioritásaikat,

célkitűzéseiket és körülményeiket

  a) a Felek Konferenciája által egyeztetendő összehasonlítható módszerek

alkalmazásával kidolgoz, időszakonként korszerűsít, közzétesz és a 12.

Cikkelynek megfelelően a Felek Konferenciájának rendelkezésére bocsátja a

nemzeti       áttekintéseket       mindazon      antropogén      eredetű      üvegház-gáz

forrásonkénti emisszióiról és nyelőkénti - légkörből való - kikerüléséről,

amelyek nem tartoznak a Montreáli Jegyzőkönyv hatálya alá;

  b) az éghajlatváltozáshoz való megfelelő alkalmazkodás elősegítése végett

kidolgoz, végrehajt, közzétesz és rendszeres időközönként korszerűsít nemzeti

és - ahol alkalmazható - regionális programokat, melyek intézkedéseket

tartalmaznak az éghajlatváltozás mérséklésére, valamint a Montreáli

Jegyzőkönyv által nem szabályozott összes üvegház-gáz antropogén

emisszióinak források szerinti és eltávolításának nyelők szerinti kezelésére;


   c) előmozdítja azon technológiák, gyakorlati eljárások és folyamatok

fejlesztését, alkalmazását és terjesztését, beleértve azok átadását, amelyek

szabályozzák, csökkentik vagy megakadályozzák a Montreáli Jegyzőkönyv által

nem szabályozott valamennyi üvegház-gáz antropogén emisszióit a tárgyhoz

tartozó összes ágazatban, beleértve az energiagazdálkodási, közlekedési,

ipari, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és hulladékhasznosítási ágazatot,

továbbá együttműködik ezekben a témákban;

   d) előmozdítja a fenntartható gazdálkodást, elősegíti a Montreáli

Jegyzőkönyv által nem szabályozott valamennyi üvegház-gáz nyelőinek és

tározóinak megóvását és - ahol lehetséges - kapacitásuk megerősítését,

beleértve a biomasszát, az erdőket és az óceánokat, valamint az egyéb

szárazföldi, partvidéki és tengeri ökológiai rendszereket, továbbá

együttműködik ezekben a témákban;

   e) együttműködik az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás

előkészületeiben; kifejleszt és kidolgoz megfelelő és átfogó terveket a

partvidéki zónák gazdálkodására, a vízkészletekre és a mezőgazdaságra,

valamint a szárazság és elsivatagosodás, illetve az árvizek által - különösen

Afrikában - érintett területek védelmére és rehabilitációjára;

   f) a lehetséges mértékig figyelembe veszi az éghajlatváltozás szempontjait a

vonatkozó        társadalmi,       gazdasági     és   környezeti       politikájában      és

intézkedéseiben, valamint - például nemzeti szinten megfogalmazott

hatástanulmányok készítésével - megfelelő módszereket alkalmaz, tekintettel

az éghajlatváltozás mérséklését vagy az ahhoz való alkalmazkodást célzó

programoknak és intézkedéseknek a gazdaságra, a közegészségre és a

környezet minőségére gyakorolt káros hatásainak csökkentésére;

   g) elősegíti az éghajlati rendszerrel kapcsolatos tudományos, technológiai,

műszaki, társadalmi-gazdasági és egyéb kutatást, rendszeres megfigyelést,

illetve a kapcsolódó adatarchívumok kifejlesztését, valamint előmozdítja az

éghajlatváltozás és a különböző válaszstratégiák gazdasági és társadalmi

következményeinek megértését, továbbá azok okai, hatásai, nagyságrendje és

időzítése vonatkozásában megmaradó bizonytalanságok csökkentését vagy

megszüntetését, továbbá együttműködik ezekben a témákban;

   h) elősegíti az éghajlati rendszerre és éghajlatváltozásra, valamint a

különböző válaszstratégiák gazdasági és társadalmi következményeire

vonatkozó        tudományos,        technológiai,    műszaki,       társadalmi-gazdasági

információk teljes, nyílt és azonnali cseréjét, továbbá együttműködik ezekben

a témákban;

   i) elősegíti az éghajlatváltozással kapcsolatos oktatást, képzést és a

tudatosság fejlesztését, valamint bátorítja a legszélesebb részvételt ebben a

folyamatban, beleértve a nem-kormányzati szervezeteket is, továbbá

együttműködik ezekben a témákban; és

   j) a 12. Cikkelynek megfelelően megküldi a Felek Konferenciájának a

végrehajtásra vonatkozó információkat.

   2. A fejlett országot képviselő Felek és az I. Mellékletben feltüntetett egyéb

Felek kifejezetten elkötelezik magukat az alábbi rendelkezések szerint:


                                                                                                 a) Ezen Felek mindegyike nemzeti1 politikát fogad el és - az üvegház-gáz

emisszióinak korlátozásával, valamint az üvegház-gáz nyelők és tárolóik

megvédésével és fejlesztésével - megfelelő intézkedéseket tesz az

éghajlatváltozás enyhítésére. A jelen Egyezmény célkitűzésével összhangban a

politikai intézkedések hűen tükrözik majd, hogy a fejlett országoknak vezető

szerepük lesz az antropogén emissziók hosszú távú tendenciáinak

módosításában, figyelembe véve, hogy a jelen évtized végére a széndioxid és a

Montreáli Jegyzőkönyv által nem szabályozott egyéb üvegház-gázok

antropogén emisszióinak korábbi szintekre történő visszatérésével nagyban

hozzá lehetne járulni az említett módosításokhoz. Nem hagyható figyelmen

kívül a Felek kiindulási feltételeiben, valamint megközelítéseikben, gazdasági

struktúrájukban és erőforrás bázisukban rejlő különbözőségek, elismerve az

erős és fenntartható gazdasági növekedés igényét, a rendelkezésre álló

technológiákat és egyéb egyedi körülményeket, továbbá a Felek igazságos és

megfelelő hozzájárulásait az Egyezmény globális erőfeszítéseihez. Ezek a

Felek más Felekkel közösen valósíthatják meg ezt a politikát, és tehetik meg

ezeket az intézkedéseket, illetve segíthetnek további Feleket abban, hogy

hozzájáruljanak az ezen Egyezmény és különösen ezen alpont célkitűzéseinek

eléréséhez.

  b) Az ezen cél érdekében történő előrehaladás elősegítése végett a fent

említett Felek mindegyike az Egyezménynek - az adott Félre néző -

hatálybalépésétől számított hat hónapon belül és azt követő rendszeres

időközönként, a 12. Cikkelynek megfelelően részletes tájékoztatást ad

politikájáról és intézkedéseiről a fenti a) bekezdésre hivatkozva, valamint a

saját előrejelzett antropogén emisszióiról a Montreáli Jegyzőkönyv által nem

szabályozott üvegház-gázok forrásonkénti emisszióiról és nyelőnkénti

eltávolításáról a fenti a) bekezdésben hivatkozott időszakra vonatkozóan, azzal

a céllal, hogy egyedileg vagy közösen visszatérjenek a szén-dioxid és a

Montreáli Jegyzőkönyv által nem szabályozott egyéb üvegház-gázok

antropogén emisszióinak 1990. évi szintjeire. E tájékoztatásokat a Felek

Konferenciája a - 7. Cikkelynek megfelelően - első ülésszakán és azt követően

rendszeres időközönként fogja áttekinteni.

  c)     Az     üvegház-gázok          forrásonkénti        emisszióinak         és     nyelőnkénti

eltávolításának - a fenti b) alpont céljára történő - kiszámításánál célszerű

figyelembe venni a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteket,

beleértve a nyelők hatáskapacitását és az üvegház-gázoknak az éghajlat

megváltozásához adott hozzájárulását. A Felek Konferenciája az első

ülésszakán megvizsgálja és megállapodik ezen számítások módszertanáról,

majd azt követően rendszeresen áttekinti azokat.

  1   Mindez magában foglalja azokat a politikai intézkedéseket, amelyeket regionális gazdasági

      integrációs szervezetek fogadtak el.


  d) A Felek Konferenciája az első ülésszakán felülvizsgálja a fenti a) és b)

alpontok helytállóságát. E felülvizsgálatot a rendelkezésre álló legjobb

tudományos ismeretek, az éghajlatváltozás és hatásainak felmérései, valamint

a vonatkozó műszaki, társadalmi és gazdasági információk fényében célszerű

elvégezni. E felülvizsgálat alapján a Felek Konferenciája megfelelő

intézkedéseket tesz, melyekbe beletartozhat a fenti a) és b) alpontokban

foglalt kötelezettségek módosítása is. A Felek Konferenciája az első

ülésszakán ugyancsak döntéseket fog hozni a fenti a) alpontban jelzett közös

megvalósítás kritériumaira vonatkozóan. Az a) és b) alpontok második

felülvizsgálatára legkésőbb 1998. december 31-én kerüljön sor, majd azt

követően a Felek Konferenciája által meghatározott rendszeres időközönként

mindaddig, amíg nem teljesülnek jelen Egyezmény célkitűzései.

  e) Ezen Felek mindegyike

  (i) szükség szerint más Felekkel koordinálja az ezen Egyezmény

célkitűzéseinek elérésére kidolgozott vonatkozó gazdasági és igazgatási

eszközöket; és

  (ii) feltárja és rendszeres időközönként felülvizsgálja azokat a

tevékenységeket elősegítő politikáját és gyakorlati eljárásait, amelyek a

Montreáli Jegyzőkönyv által nem szabályozott üvegház-gázok antropogén

emisszióinak az egyébként előfordulónál magasabb szintjeihez vezetnek.

  f) A Felek Konferenciája az érintett Felek jóváhagyásával legkésőbb 1998.

december 31-ig áttekinti a rendelkezésre álló információkat, tekintettel az I.

és II. Mellékletben foglalt jegyzékek szükség szerinti módosítására.

  g) Az I. Mellékletben nem szereplő bármely Fél a megerősítési, elfogadási,

jóváhagyási vagy csatlakozási okmányában, illetve azt követően bármikor

értesítheti a Letéteményest arról, hogy magát alávetni szándékozik a fenti a)

és b) alpontokban foglaltaknak. A Letéteményes mindezen értesítésekről

tájékoztatja az aláírókat és a Feleket.

  3. A fejlett országot képviselő Felek és a II. Mellékletben szereplő egyéb

fejlett Felek új és járulékos anyagi erőforrásokat bocsátanak a fejlődő országot

képviselő Felek rendelkezésére, ez utóbbiak a 12. Cikkely 1. bekezdése

szerinti kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatban felmerült egyeztetett

összköltségeik fedezésére. Ugyancsak rendelkezésre bocsátanak anyagi

erőforrásokat - beleértve a fejlődő országot képviselő Feleknek szükséges

technológiaátadást - avégett, hogy fedezzék az ezen Cikkely 1. bekezdésében

foglalt intézkedések végrehajtásának egyeztetett növekményi összköltségeit,

továbbá, hogy biztosítsák az ezen Cikkelynek megfelelően a 11. Cikkelyben

hivatkozott nemzetközi testület vagy testületek költségeit. Az ezen

kötelezettségek végrehajtása a pénzalapok áramoltatásában a helytállóság és

előreláthatóság igényét, illetve a fejlett országot képviselő Felek közötti

megfelelő teherviselés fontosságát tartsa szem előtt.

  4. A fejlett országot képviselő Felek és a II. Mellékletben szereplő egyéb

fejlett országot képviselő Felek ugyancsak segítik - az éghajlatváltozás káros

hatásaival különösen sebezhető - fejlődő országot képviselő Feleket, hogy

fedezzék e káros hatásokhoz való alkalmazkodásuk költségeit.


  5. A fejlett országot képviselő Felek és a II. Mellékletben szereplő egyéb,

fejlett országot képviselő Felek megtesznek minden gyakorlati intézkedést a

környezeti szempontból megfelelő technológiák és know-how-k támogatására,

elősegítésére, finanszírozására és - ahol szükséges - átadására, vagy

hozzáférhetővé tételére más Felek, de különösen a fejlődő országot képviselő

Felek számára avégett, hogy képessé váljanak a jelen Egyezmény

rendelkezéseinek végrehajtására. Ebben a folyamatban a fejlett országot

képviselő Felek támogassák a fejlődő országot képviselő Felek endogén

kapacitásainak és technológiáinak fejlesztését és gyarapítását. Más Felek és

szervezetek, lehetőségeik szerint, ugyancsak segédkezhetnek e technológiák

átadásának előmozdításában.

  6. A fenti 2. bekezdés szerinti kötelezettségeik teljesítésében a Felek

Konferenciája bizonyos fokú rugalmasságot fog tanúsítani az I. Mellékletben

feltüntetett azon Felekkel szemben, amelyeknél jelenleg folyik a

piacgazdaságra való áttérés, avégett, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos

adottságaik javuljanak, különös tekintettel a Montreáli Jegyzőkönyv által nem

szabályozott üvegház-gázok antropogén emisszióinak - referenciaszintként

rögzített - történelmi szintjeire.

  7. Annak mértéke, hogy a fejlődő országot képviselő Felek mennyire lesznek

képesek        hatékonyan        teljesíteni    a    jelen     Egyezményből          fakadó

kötelezettségeiket, a fejlett országot képviselő Felek ezen Egyezmény szerinti

kötelezettségeinek hatékony teljesítésétől fog függeni, ami a pénzforrásokra

és technológiaátadásra vonatkozik és teljes mértékben számításba fogja venni,

hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés és a szegénység megszüntetése a

fejlődő országot képviselő Felek elsődleges és mindenek feletti prioritása.

  8. Az ezen Cikkely szerinti kötelezettségek teljesítésénél a Felek teljes

mértékben figyelembe veszik, hogy az Egyezmény alapján milyen intézkedések

szükségesek,         beleértve       a     finanszírozásra,      biztosításra       és      a

technológiaátadásra vonatkozó intézkedéseket, hogy kielégítsék a fejlődő

országot képviselő Feleknek az éghajlatváltozás káros hatásaiból és/vagy a

válaszintézkedések megvalósításának hatásaiból fakadó sajátos igényeit,

különösen

  a) kis szigetországok,

  b) mélyen fekvő partvidéki területekkel rendelkező országok,

  c) száraz és félszáraz területekkel, erdősített területekkel és erdőpusztulásra

hajlamos területekkel rendelkező országok,

  d) természeti katasztrófákra hajlamos területekkel rendelkező országok,

  e) szárazságra és sivatagosodásra hajlamos területekkel rendelkező

országok,

  f) erős városi légszennyeződésű területekkel rendelkező országok,

  g) törékeny ökoszisztémájú területekkel rendelkező országok, beleértve a

hegyvidéki ökológiai rendszereket,

  h) országok, melyek erősen függenek a fosszilis tüzelőanyagok és azokhoz

kapcsolódó energia-intenzív termékek termeléséből, feldolgozásából és

exportjából származó jövedelemtől és/vagy azok fogyasztásától, és

  i) tengerpart nélküli és tranzitországok

esetében. Ezen túlmenően a Felek Konferenciája szükség szerinti

intézkedéseket tehet ezen bekezdéssel összefüggésben.

  9. A Felek teljes mértékben figyelembe veszik a legkevésbé fejlett országok

sajátos szükségleteit és különleges helyzetét a technológiafinanszírozással és

-átadással kapcsolatos intézkedéseikben.


   10. A 10. Cikkelynek megfelelően a Felek az Egyezményből fakadó

kötelezettségek teljesítésénél vegyék figyelembe a Felek, de különösen a

fejlődő országot képviselő Felek helyzetét, melyek gazdasága különösen

sebezhető         az      éghajlatváltozással       kapcsolatos       válaszintézkedések

végrehajtásának káros hatásaira. Különösen vonatkozik ez az olyan

gazdasággal rendelkező Felekre, melyek erősen függnek a fosszilis

tüzelőanyagok, illetve az azokhoz kapcsolódó energia-intenzív termékek

termeléséből, feldolgozásából és kiviteléből származó jövedelemtől és/vagy

azok fogyasztásától és/vagy olyan fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásától,

melyek alternatívákkal való helyettesítésében komoly nehézségei vannak e

Feleknek.

                                        5. Cikkely

                           Kutatás és rendszeres megfigyelés

   A 4. Cikkely 1. g) bekezdése szerinti kötelezettségeik teljesítése során a

Felek

   a) támogatják és - ahol lehetséges - továbbfejlesztik a nemzetközi és

kormányközi programokat, hálózatokat vagy szervezeteket, melyek a kutatás,

az adatgyűjtés és a rendszeres megfigyelés létrehozására, értékelésére és

finanszírozására irányulnak, figyelembe véve, hogy törekedni kell a

párhuzamos erőfeszítések minimalizálására;

   b) támogatják a rendszeres megfigyelés fokozására, illetve a nemzeti

tudományos és kutatási kapacitások és lehetőségek megerősítésére irányuló

nemzetközi és kormányközi erőfeszítéseket, különösen a fejlődő országokban,

és támogatják a nemzeti felségterületeken túli területekről nyert adatok és

azok elemzéseinek hozzáférhetőségét és cseréjét; és

   c) számításba veszik a fejlődő országok sajátos gondjait és igényeit, továbbá

együttműködnek          velük      és  endogén       kapacitásaik       és    lehetőségeik

tökéletesítésében avégett, hogy részt vállaljanak a fenti a) és b) alpontokban

hivatkozott erőfeszítésekben.

                                        6. Cikkely

                   Oktatás, képzés és a közvélemény tájékozottsága

   A 4. Cikkely 1. i) bekezdése szerinti kötelezettségeik teljesítése során a

Felek

   a) a nemzeti törvényeknek és előírásoknak megfelelően, továbbá saját

lehetőségeik határán belül a nemzeti és - ahol lehetséges - szubregionális és

regionális szinteken támogatják és elősegítik

   (i) az oktatási és tudatosítási programok kidolgozását az éghajlatváltozásról

és annak hatásairól,

   (ii) a közvélemény hozzáférését az éghajlatváltozásra és hatásaira vonatkozó

információkhoz,

   (iii) a közvélemény részvételét az éghajlatváltozás és hatásai kezelésében,

illetve megfelelő reagálások kifejlesztésében, és

   (iv) a tudományos, műszaki és igazgatási személyzet képzésében;

   b) együttműködnek és támogatják nemzetközi szinten, és ahol lehetséges a

meglevő testületek felhasználásával


  (i) az oktatási és tudatosítási anyagok kifejlesztését és cseréjét az

éghajlatváltozásról és annak hatásairól, és

  (ii) az oktatási és képzési programok kidolgozását és végrehajtását,

beleértve a nemzeti intézmények megerősítését, valamint a személyi állomány

cseréjét és kiküldését, továbbá a szakértők képzését ezen területen, különösen

a fejlődő országok számára.

                                         7. Cikkely

                                   A Felek Konferenciája

  1. Ezennel megalakul a Felek Konferenciája.

  2. A Felek Konferenciája mint ezen Egyezmény legfelsőbb testülete,

rendszeresen figyelemmel kíséri az Egyezmény és minden - a Felek

Konferenciája által elfogadható - kapcsolódó jogi dokumentumban foglaltak

végrehajtását, továbbá megbízatásának keretein belül meghozza a szükséges

döntéseket az Egyezmény hatékony végrehajtásának elősegítésére. Ennek

érdekében a Felek Konferenciája

  a) rendszeres időközönként megvizsgálja a Felek kötelezettségeit és az

Egyezmény alapján történt intézményes rendelkezéseket, az Egyezmény

célkitűzéseinek végrehajtása során szerzett tapasztalatoknak és a tudományos

és technikai fejlődésnek fényében;

  b) támogatja és elősegíti az információcserét a Felek által az

éghajlatváltozás és hatásai kezelésére elfogadott intézkedésekről, számításba

véve a Felek eltérő körülményeit, felelősségeit és lehetőségeit, valamint az

Egyezményből fakadó kötelezettségeit;

  c) két vagy több Fél kérésére elősegíti az éghajlatváltozás és hatásai

kezelésére az általuk elfogadott intézkedések koordinálását, számításba véve a

Felek eltérő körülményeit, felelősségeit és lehetőségeit, valamint az

Egyezményből fakadó kötelezettségeiket;

  d) az emissziók korlátozását szolgáló intézkedések hatékonyságának

értékelésére és ezen gázok eltávolításának fokozására - az Egyezmény

célkitűzésének és rendelkezéseinek megfelelően - elősegíti és irányítja a Felek

Konferenciája által egyeztetendő összehasonlítható módszerek kidolgozását és

időszakos       finomítását,      egyebek     között    áttekintések       készítését     az

üvegház-gázok         források      szerinti    emisszióiról     és     nyelőik     szerinti

eltávolításukról;

  e) az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően az összes lehetséges

információ alapján felméri az Egyezmény Felek által történő végrehajtását, az

Egyezményből kifolyólag tett intézkedések komplex hatásait, különös

tekintettel a környezeti, gazdasági és társadalmi hatásokra, valamint azok

kumulatív hatásaira, továbbá felméri annak mértékét, hogy milyen haladást

értek el az Egyezmény céljainak elérése érdekében;

  f) megvizsgálja és elfogadja az Egyezmény végrehajtásáról készített

rendszeres jelentéseket és biztosítja azok közzétételét;

  g) ajánlásokat készít az Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos minden

ügyben;

  h) törekszik pénzügyi erőforrásokat mozgósítani a 4. Cikkely 3., 4. és 5.

bekezdéseinek és a 11. Cikkelynek megfelelően;

  i) létrehoz olyan alárendelt, kisegítő testületeket, amelyeket szükségesnek

vél az Egyezmény végrehajtásához;


   j) felülvizsgálja az alárendelt testületei által benyújtott jelentéseket és

útmutatásokkal szolgál azokra vonatkozóan;

   k) megállapodik és közmegegyezéssel elfogadja a magára, valamint minden

alárendelt testületére vonatkozó eljárási és pénzügyi szabályokat;

   l) lehetőség szerint keresi és hasznosítja az illetékes nemzetközi szervezetek,

valamint a kormányközi és nemzetközi testületek szolgálatait és

együttműködését; és

   m) az Egyezmény célkitűzéseinek elérése érdekében, valamint az Egyezmény

alapján ráruházott minden egyéb funkciót szükség szerint ellát.

   3. A Felek Konferenciája az első ülésszakán elfogadja a maga, valamint az

Egyezmény alapján létesített alárendelt testületek eljárási szabályait, melyek

magukban foglalják azokat a döntéshozatali eljárásokat, amikre nem terjednek

ki az Egyezményben már előírt döntéshozatali eljárások. Ezen eljárások közé

tartozhat bizonyos döntések elfogadásához szükséges előírt többség

szabályozása.

   4. A Felek Konferenciájának első ülésszakát a 21. Cikkelyben hivatkozott

ideiglenes titkárság fogja összehívni, és arra legkésőbb az Egyezmény

hatálybalépését követő egy éven belül kerül sor. Azt követően a Felek

Konferenciájának rendszeres ülésszakait évente kell megtartani, kivéve, ha a

Felek Konferenciája másként határoz.

   5. A Felek Konferenciájának rendkívüli ülésszakait olyan további

időpontokban kell megtartani, ahogy azt a konferencia szükségesnek tartja,

illetve bármelyik Fél írásbeli kérésére kell összehívni, feltéve, hogy a kérésnek

a titkárság által a Felekhez történt továbbítását követő hat hónapon belül azt a

Felek legalább egyharmada támogatja.

   6. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, annak szakosított szervei, a

Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, valamint azok minden tagállama vagy

megfigyelője, melyek nem részes felei az Egyezménynek, megfigyelői

minőségben képviseltethetik magukat a Felek Konferenciájának ülésszakain.

Bármely testület vagy szerv - legyen az nemzeti vagy nemzetközi, kormányzati

vagy nem-kormányzati -, amely az Egyezmény tárgyát képező ügyekben

kompetens, és amely tájékoztatta a titkárságot arról a szándékáról, hogy

képviseltetni kívánja magát a Felek Konferenciájának ülésszakán,

bebocsátható ily módon, kivéve, ha a Felek legalább egyharmada tiltakozást

jelent be. A megfigyelők bebocsátása és részvétele a Felek Konferenciája által

elfogadott eljárási szabályok tárgyát fogja képezni.

                                        8. Cikkely

                                         Titkárság

   1. Ezennel létrejön a titkárság.

   2. A titkárság funkciói a következők:

   a) intézkedéseket tesz a Felek Konferenciájának és az Egyezmény alapján

létrehozott alárendelt testületeinek ülésszakaira, továbbá ellátja azokat a

szükséges szolgáltatásokkal;

   b) összeállítja és továbbítja a hozzá benyújtott jelentéseket;

   c) támogatja a Feleknek nyújtott segítséget - különösen a fejlődő országot

képviselő Feleinek kérésére - az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően

megkívánt információk összeállításában és továbbításában;


  d) jelentéseket készít tevékenységéről és azokat a Felek Konferenciája elé

terjeszti;

  e) biztosítja a szükséges koordinációt más érintett nemzetközi testületek

titkárságaival;

  f) a Felek Konferenciájának általános útmutatásai alapján olyan

adminisztratív és szerződéseken alapuló megállapodásokat köt, melyekre

funkcióinak hatásos ellátásához szüksége lehet; és

  g) ellátja az Egyezmény, illetve a Felek Konferenciája által meghatározott

egyéb titkársági funkciókat.

  3. A Felek Konferenciája az első ülésszakán kijelöli az állandó titkárságot és

intézkedéseket tesz annak működtetésére.

                                         9. Cikkely

                  Tudományos és műszaki tanácsadó kisegítő testület

  1. Ezennel létrejön egy tudományos és technológiai tanácsadó testület

avégett, hogy az Egyezménnyel kapcsolatos tudományos és technológiai

ügyekben a Felek Konferenciáját és annak egyéb alárendelt testületeit ellássa

naprakész információkkal és tanácsokkal. Ez a testület valamennyi Fél

számára nyitva áll majd, és több tudományág képviseletében fog működni. A

testületet a megfelelő szakterületek illetékes kormányzati szakértői alkotják

majd. A testület rendszeresen beszámol a Felek Konferenciájának munkája

valamennyi vonatkozásáról.

  2. A Felek Konferenciájának útmutatásai alapján és a meglévő illetékes

nemzetközi testületekre támaszkodva, ez a testület

  a) értékeléseket ad az éghajlatváltozásra és hatásaira vonatkozó tudományos

ismeretek állásáról;

  b) tudományos értékeléseket készít az Egyezmény végrehajtásának

keretében hozott intézkedések hatásáról;

  c) azonosítja az újító, hatékony és korszerű technológiákat és know-how-t,

továbbá tanácsokkal szolgál ezen technológiák fejlesztése és/vagy átadása

támogatásának módozatairól és eszközeiről;

  d) tanácsokkal szolgál az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos

programokról, a kutatás-fejlesztés területén kibontakozó nemzetközi

együttműködésről, valamint a fejlődő országok endogén kapacitásának

képezését támogató módozatokról és eszközökről;

  e) válaszol tudományos, technológiai és módszertani kérdésekre, melyeket a

Felek Konferenciája és annak alárendelt testületei tehetnek fel a testületnek.

  3. Ezen testület funkcióit és illetékességi körét a Felek Konferenciája tovább

bővítheti.

                                        10. Cikkely

                         A végrehajtást elemző kisegítő testület


  1. Ezennel létrejön egy alárendelt végrehajtó testület avégett, hogy a Felek

Konferenciáját segítse az Egyezmény hatékony végrehajtásának felmérésében

és áttekintésében. Ez a testület nyitva áll majd valamennyi Fél számára és az

éghajlatváltozással kapcsolatos ügyekben szakértő kormányzati képviselőkből

fog állni. Rendszeresen beszámol a Felek Konferenciájának munkája

valamennyi szempontjáról.

  2. A Felek Konferenciájának útmutatásai alapján ez a testület

  a) megvizsgálja a 12. Cikkely 1. bekezdése alapján benyújtott információkat,

értékeli a Felek által tett lépések komplex összhatását az éghajlatváltozásra

vonatkozó legújabb tudományos elemzések fényében;

  b) megvizsgálja a 12. Cikkely 2. bekezdése alapján benyújtott információkat

avégett, hogy segítse a Felek Konferenciáját a 4. Cikkely 2. d) bekezdésében

előírt felülvizsgálatok végrehajtásában; és

  c) lehetőség szerint segíti a Felek Konferenciáját döntései meghozásában és

végrehajtásában.

                                        11. Cikkely

                                  Pénzügyi mechanizmus

  1. Ezennel meghatározást nyer egy mechanizmus a pénzügyi erőforrások

segély vagy koncessziós alapon történő biztosítására, beleértve a

technológiaátadást is. A mechanizmus a Felek Konferenciájának irányítása

alatt és azzal elszámolásban fog működni, mely testület dönt ezen

Egyezménnyel kapcsolatos politikája, programprioritásai és jogosultsági

kritériumai felett. A mechanizmus működtetését egy vagy több meglévő

nemzetközi intézményre kell bízni.

  2. A pénzügyi mechanizmus valamennyi Fél igazságos és kiegyensúlyozott,

átlátható irányítási rendszerű képviselete legyen.

  3. A Felek Konferenciája és a pénzügyi mechanizmus működtetésével

megbízott intézmény vagy intézmények megállapodnak a fenti bekezdések

hatályosságára vonatkozó intézkedésekben, melyek magukban foglalják a

következőket:

  a) módozatok annak biztosítására, hogy az éghajlatváltozás kezelését

finanszírozó       projektek      megfeleljenek      a   Felek      Konferenciája      által

meghatározott          politikának,     programprioritásoknak          és      jogosultsági

kritériumoknak;

  b) módozatok, melyekkel egy adott pénzügyi döntés felülvizsgálható ezen

politika, programprioritások és jogosultsági kritériumok fényében;

  c) jelentések készítése a Felek Konferenciája részére azon pénzügyi

műveletekről, amelyek összeegyeztethetők a fenti 1. bekezdésben előírt

beszámoltatási követelményeknek; és

  d) előrelátható és azonosítható módon meghatározni az ezen Egyezmény

végrehajtásához szükséges és rendelkezésre álló támogatási összegeket és a

feltételeket, melyek alapján ezek az összegek időszakosan felülvizsgálatra

kerülnek.


  4. A Felek Konferenciája az első ülésszakán intézkedéseket tesz a fent

említett rendelkezések végrehajtására, áttekintve és számításba véve a 21.

Cikkely 3. bekezdésében hivatkozott átmeneti rendelkezéseket, és dönt arra

nézve, hogy szükséges-e fenntartani ezeket az átmeneti rendelkezéseket. Ezt

követően négy éven belül a Felek Konferenciája felülvizsgálja a pénzügyi

mechanizmust és megteszi a megfelelő intézkedéseket.

  5. A fejlett országot képviselő Felek ugyancsak nyújthatnak és a fejlődő

országot képviselő Felek igénybe vehetnek az Egyezmény végrehajtásával

kapcsolatos pénzügyi forrásokat kétoldalú, regionális és egyéb multilaterális

csatornákon keresztül.

                                        12. Cikkely

                   A végrehajtással kapcsolatos információk közlése

  1. A 4. Cikkely 1. bekezdésének megfelelően minden Fél a titkárságon

keresztül közli a Felek Konferenciájával a következő információkat:

  a) valamennyi - a Montreáli Jegyzőkönyv által nem szabályozott - antropogén

eredetű üvegház-gáz forrásonkénti emisszióiról és nyelőnkénti eltávolításukról

összeállított nemzeti áttekintést, amely - a Felek lehetőségeinek

figyelembevételével - a Felek Konferenciája által támogatandó és

egyeztetendő összehasonlítható módszerek alkalmazásával készül;

  b) a Fél által az Egyezmény végrehajtására tett vagy előirányzott lépések

általános leírását; és

  c) minden egyéb információt, amit a Fél relevánsnak tekint az Egyezmény

célkitűzésének eléréséhez, beleértve, amennyiben lehetséges, a globális

emissziós tendenciák számításaival kapcsolatos anyagokat.

  2. A fejlett országot képviselő Felek mindegyike, továbbá az I. Mellékletben

foglalt minden más Fél a következő információkat közli:

  a) a politikai lépések és intézkedések részletes leírása, amelyeket a 4.

Cikkely 2. a) és 2. b) Cikkelyeiből fakadó kötelezettségei teljesítésére fogadott

el; és

  b) részletes - az üvegház-gáz kibocsátások egyes forrásaira és a légkörből

való kikerülésüket eredményező nyelőire vonatkozó - becslés azokról a

kibocsátásokat érintő hatásokról, amelyeket a fenti a) alpontban hivatkozott

politikai lépések és intézkedések okozhatnak a 4. Cikkely 2. a) bekezdésében

hivatkozott időszak alatt.

  3. Ezen túlmenően a fejlett országot képviselő Felek mindegyike és a II.

Mellékletben foglalt minden más Fél részleteket közöl a 4. Cikkely 3., 4. és 5.

pontjainak megfelelően tett intézkedéseiről.

  4. A fejlődő országot képviselő Felek önkéntes alapon - lehetőség szerint az

összköltség-növekedés            becslésével,       az    üvegház-gázok           emissziói

csökkentésének, eltávolításának és növekedésének becslésével, továbbá a

következményi előnyök becslésével - finanszírozási projekteket javasolhatnak,

beleértve azokat a különleges technológiákat, anyagokat, berendezéseket,

technikákat vagy gyakorlatokat, amelyekre szükség lehet e projektek

végrehajtásához.


  5. A fejlődő országot képviselő Felek mindegyike és az I. Mellékletben foglalt

minden más Fél az Egyezménynek az adott Félre nézve történő

hatálybalépésétől         számított     hat      hónapon       belül      megteszi      első

információközlését. Az itt fel nem sorolt Felek mindegyike az Egyezménynek

az adott Félre nézve történő hatálybalépésétől számított három éven belül,

vagy a 4. Cikkely 3. bekezdésének megfelelően a pénzügyi források

hozzáférhetőségétől számítva megteszi első információközlését. A legkevésbé

fejlett országot képviselő Felek belátásuk szerint tehetik meg első közlésüket.

A további közlések gyakoriságát valamennyi Fél számára a Felek

Konferenciája fogja meghatározni, számításba véve az ezen bekezdésben

meghatározott differenciált ütemtervet.

  6. A Felek által ezen Cikkely alapján közölt információkat a titkárság a Felek

Konferenciájának és alárendelt testületeinek haladéktalanul megküldi.

Amennyiben szükséges, az információ közlésének eljárásait a Felek

Konferenciája tovább mérlegelheti.

  7. A Felek Konferenciája első ülésszakától kezdve intézkedik a fejlődő

országot képviselő Feleknek nyújtandó technikai és pénzügyi támogatásról,

ami az ezen Cikkely alapját képező információk összeállításához és közléséhez,

valamint a 4. Cikkely alapján javasolt projektek és válaszintézkedésekkel

kapcsolatos technikai és pénzügyi igények azonosításához szükséges.

Lehetőségeik szerint ilyen jellegű segítséget nyújthatnak más Felek, illetékes

nemzetközi szervezetek és a titkárság.

  8. A Felek bármely csoportja, a Felek Konferenciája által elfogadott

irányelveknek megfelelően és a Felek Konferenciájának előzetes értesítésével,

közös közleményeket tehet közzé az ezen Cikkelyből fakadó kötelezettségei

teljesítéséről, feltéve, hogy a közlés ismerteti az ezen Felek mindegyikére

vonatkozó - az Egyezményből fakadó - kötelezettségeinek egyedi teljesítését.

  9. A titkárság által átvett - bármely Fél által bizalmasnak minősített -

információt a titkárságnak a Felek Konferenciája által meghatározandó

kritériumoknak megfelelően összesítenie kell avégett, hogy megóvja annak

bizalmasságát, mielőtt hozzáférhetővé tenné a kommunikációban és az

információ áttekintésében érintett bármely testület számára.

  10. A fenti 9. bekezdés szerint, de nem korlátozva bármely Fél azon jogát,

hogy közleményét bármikor nyilvánosságra hozza, a titkárság a Felek ezen

Cikkely alapján tett közléseit - azoknak a Felek Konferenciája elé

terjesztésével egy időben - nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

                                        13. Cikkely

                   A végrehajtással kapcsolatos kérdések rendezése

  Az Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos kérdések megoldására a Felek

Konferenciája az első ülésszakán megvizsgálja egy többoldalú konzultatív

eljárás létesítését, mely szükség esetén a Felek rendelkezésére áll.

                                        14. Cikkely

                                     Viták rendezése


  1. Az Egyezmény értelmezését vagy végrehajtását érintő - két vagy több Fél

közötti - vita esetén az érintett Felek törekednek a vita tárgyalásos úton vagy

saját belátásuk szerint bármilyen más békés úton történő rendezésére.

  2. Az Egyezmény megerősítése, elfogadása, jóváhagyása vagy az ahhoz

történő csatlakozás alkalmával, illetve azt követően bármikor az a Fél, amely

nem regionális gazdasági integrációs szervezet, a Letéteményeshez benyújtott

írásos okmányban kinyilatkoztathatja, hogy az Egyezmény értelmezését vagy

végrehajtását érintő bármilyen vita tekintetében ipso facto kötelezőnek és

külön megállapodások nélkül ismeri el az ugyanazon kötelezettségeket

elfogadó bármely Fél vonatkozásában

  a) a vita Nemzetközi Bíróság elé történő utalását és/vagy

  b) választottbírósági eljárást, a Felek Konferenciája által gyakorlatilag

leghamarabb keresztül vihető eljárásoknak megfelelően, a választottbírósági

eljárásra vonatkozó melléklet szerint.

  Az a Fél, amelyik regionális gazdasági integrációs szervezet, a

választottbíráskodási eljárással kapcsolatban hasonló tartalmú nyilatkozatot

tehet a fenti b) alpontban hivatkozott eljárás szerint.

  3. A fenti 2. bekezdés alapján tett nyilatkozat mindaddig hatályban marad,

amíg feltételeinek megfelelően hatályát nem veszti, illetőleg annak

visszavonásáról rendelkező - a Letéteményesnél elhelyezett - írásbeli jegyzék

keltétől számított három hónapig hatályos.

  4. Bármely új nyilatkozat, visszavonási jegyzék vagy egy nyilatkozat lejárta

semmilyen módon nem befolyásolja a Nemzetközi Bíróság vagy a

választottbíróság előtt folyamatban lévő eljárásokat, kivéve, ha a vitában részt

vevő Felek másként egyeznek meg.

  5. A fenti 2. bekezdés teljesülésének megfelelően, ha tizenkét hónappal azt

követően, hogy egy Fél a közöttük fennálló vitáról értesített egy másikat -

feltéve, hogy az érintett Felek nem voltak képesek vitájukat az 1. bekezdésben

említett eszközökkel rendezni - a vitában részes Felek bármelyikének

kérésére, egyeztetésre kell előterjeszteni.

  6. A vitában részes Felek egyikének kérésére egyeztető bizottságot kell

alakítani. A bizottság a Felek mindegyike által azonos számban

meghatalmazott tagokból és az egyes Felek által kijelölt tagok részéről

közösen választott elnökből álljon. A bizottság ajánlás jellegű döntést hoz, amit

a Felek jóhiszeműen mérlegelnek.

  7. Az egyeztetésre vonatkozó járulékos eljárásokat - amint megvalósítható - a

Felek Konferenciája fogadja el és a békéltetésre vonatkozó mellékletben

rögzítse.

  8. Ezen Cikkely rendelkezései vonatkoznak minden kapcsolódó jogi okiratra,

amit a Felek Konferenciája elfogadhat, kivéve, ha az okirat másként

rendelkezik.

                                        15. Cikkely

                                Az Egyezmény módosításai

  1. Az Egyezményhez bármelyik Fél javasolhat módosításokat.


  2. Az Egyezmény módosításait a Felek Konferenciájának rendes ülésszakain

kell elfogadni. Az Egyezményhez javasolt minden módosítás szövegét a

Feleknek legalább hat hónappal azon ülés előtt kell közölni a titkársággal,

amelyiken elfogadásra javasolják. A javasolt módosításokat a titkárság

ugyancsak közli az Egyezmény aláíróival és tájékoztatás végett a

Letéteményessel.

  3. A Felek minden erőfeszítést megtesznek, hogy az Egyezményhez javasolt

minden módosításról közmegegyezéssel jussanak megállapodásra. Ha minden

- a közmegegyezésre irányuló - erőfeszítést kimerítettek és nem értek el

megállapodást, végső megoldásként a módosítást az ülésen jelen levő és

szavazó Felek háromnegyedének szavazati többségével kell elfogadni. Az

elfogadott módosítást a titkárság eljuttatja a Letéteményeshez, aki jóváhagyás

végett körözteti azt valamennyi Fél között.

  4. A módosításra vonatkozó elfogadási okmányokat a Letéteményesnél kell

letétbe helyezni. A fenti 3. bekezdésnek megfelelően elfogadott módosítás az

azt elfogadó Felekre nézve azt a napot követő kilencvenedik napon lép

hatályba, amelyiken az Egyezmény részes Feleinek legalább háromnegyede

letétbe helyezi elfogadási okmányát.

  5. A módosítás minden más Félre azt a napot követő kilencvenedik napon lép

hatályba, amelyiken a Letéteményesnél letétbe helyezte a nevezett elfogadási

okmányt.

  6. Ezen Egyezmény céljaira a „jelen levő és szavazó Felek” a jelen levő és

helybenhagyó vagy elutasító szavazatot leadó Feleket jelenti.

                                        16. Cikkely

              Az Egyezmény mellékleteinek elfogadása és módosítása

  1. Az Egyezmény mellékletei annak elidegeníthetetlen részét fogják képezni

és - kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában - az Egyezményre való

hivatkozás egyidejűleg annak minden mellékletére való hivatkozást is jelent. A

14. Cikkely 2. b) és 7. Cikkelyeinek érintetlenül hagyása mellett ezen

mellékleteket jegyzékekre, űrlapokra és egyéb leíró természetű anyagokra kell

korlátozni, melyek tudományos, technikai, eljárási vagy adminisztratív

jellegűek.

  2. Az Egyezményhez csatolt mellékleteket a 15. Cikkely 2., 3. és 4.

bekezdésében kifejtett eljárásnak megfelelően kell javasolni és elfogadni.

  3. A fenti 2. bekezdésnek megfelelően elfogadott mellékletek valamennyi

Félre nézve hat hónappal azt a napot követően lépnek hatályba, amelyen a

Letéteményes közli a Felekkel a melléklet elfogadását, kivéve azokat a

Feleket, amelyek írásban értesítették a Letéteményest, hogy a határidőn belül

nem fogadják el a mellékletet. Az Egyezmény azokra a Felekre nézve, melyek

visszavonják az el nem fogadási nyilatkozatot, attól a naptól számított

kilencvenedik napon lép hatályba, amelyiken a Letéteményes kézhez vette azt.

  4. Az Egyezményhez csatolt mellékletekhez módosítások javasolása,

elfogadása és hatálybalépése - a fenti 2. és 3. bekezdésnek megfelelően -

ugyanazon eljárás tárgyát képezi, mint az Egyezmény mellékleteinek

javasolására, elfogadására és hatálybalépésére vonatkozó eljárás.


  5. Amennyiben egy melléklet vagy egy melléklet módosításának elfogadása

az Egyezmény módosítását vonja maga után, úgy az a melléklet vagy a

melléklet módosítása mindaddig nem lép hatályba, amíg az Egyezmény

hatályba nem lép.

                                        17. Cikkely

                                     Jegyzőkönyvek

  1. A Felek Konferenciája bármelyik rendes ülésszakon az Egyezményhez

csatolható jegyzőkönyveket fogadhat el.

  2. A titkárságnak bármely javasolt jegyzőkönyv szövegét legalább hat

hónappal a rendes ülésszak előtt kell eljuttatnia a Felekhez.

  3. Bármely jegyzőkönyv hatálybalépésére vonatkozó követelményeket az

okmányban kell meghatározni.

  4. Csak az Egyezmény részes Felei lehetnek egy jegyzőkönyv részes Felei.

  5. Döntéseket - bármely jegyzőkönyv alapján - csak az érintett jegyzőkönyv

részes Felei hozhatnak.

                                        18. Cikkely

                                      Szavazati jog

  1. Az Egyezményben részes minden egyes Fél egy szavazattal rendelkezik,

kivéve az alábbi 2. bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

  2. A regionális gazdasági integrációs szervezetek - az illetékességi körükbe

tartozó ügyekben - szavazati jogukat az Egyezményben részes Feleket képező

tagállamaik számának megfelelő számú szavazattal gyakorolják. Ezen

szervezet nem gyakorolja szavazati jogát, ha tagállama gyakorolja a jogát és

viszont.

                                        19. Cikkely

                                      Letéteményes

  Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára lesz az Egyezmény és a 17.

Cikkelynek megfelelően elfogadott jegyzőkönyveinek Letéteményese.

                                        20. Cikkely

                                          Aláírás

  Az Egyezmény Rio de Janeiróban, az Egyesült Nemzetek Környezeti és

Fejlődési Konferenciája alatt, majd azt követően az Egyesült Nemzetek

Központjában, New Yorkban, 1992. június 20-tól 1993. június 19-ig nyitva áll

aláírásra az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamai, továbbá annak

bármelyik szakosodott szervezetének tagállamai, vagy a Nemzetközi Bíróság

Alapszabályainak részes Felei számára, valamint a regionális gazdasági

integrációs szervezetek számára.


                                          21. Cikkely

                                  Átmeneti rendelkezések

   1. A titkárság 8. Cikkelyben hivatkozott funkcióit az Egyesült Nemzetek

Szervezetének Közgyűlése által az 1990. december 21-én kelt, 45/212. számú

határozatában létrehozott titkárság ideiglenes alapon fogja végezni a Felek

Konferenciájának első ülésszakának befejezéséig.

   2. A fenti 1. bekezdésben hivatkozott titkárság vezetője szorosan

együttműködik az Éghajlatváltozási Kormányközi Bizottsággal annak

biztosítására, hogy a Bizottság válaszolhasson a tárgyilagos tudományos és

műszaki tanácsadás iránti igényekre. Más illetékes tudományos testületekkel

is lehet konzultálni.

   3. Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának, az Egyesült Nemzetek

Környezeti Programjának és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknak a

közös Globális Környezeti Szervezete (GEF) lesz a 11. Cikkelyben hivatkozott

pénzügyi mechanizmus működtetésével ideiglenes alapon megbízott

nemzetközi intézmény. Ezzel összefüggésben a Globális Környezeti Szervezet

struktúráját megfelelően át kell alakítani és tagságát teljeskörűvé kell tenni,

hogy képes legyen a 11. Cikkely követelményeinek teljesítésére.

                                          22. Cikkely

                 Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás

   1. Az Egyezmény az államok és a regionális gazdasági integrációs

szervezetek általi megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás tárgyát

képezi. Az Egyezmény attól a naptól kezdődően nyitott a csatlakozásra, amely

napon aláírása lezárul. A megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási

okmányokat a Letéteményesnél kell letétbe helyezni.

   2. Bármely regionális gazdasági integrációs szervezet, mely az Egyezmény

részes Felévé válik anélkül, hogy bármelyik tagállama részes Fél lenne, az

Egyezmény valamennyi kötelezettségének hatálya alá fog tartozni. Olyan

szervezetek esetében, melyeknek egy vagy több tagja részes Fele az

Egyezménynek, a szervezet és annak tagállamai határoznak a rájuk háruló

felelősségekről az Egyezményből fakadó kötelezettségeik teljesítése

tekintetében. Ilyen esetekben a szervezetek és a tagállamok nem jogosultak az

egyezmény szerinti szavazati jogaik egyidejű gyakorlására.

   3. A regionális gazdasági integrációs szervezeteknek a megerősítési,

elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányukban deklarálniuk kell

illetékességük mértékét az Egyezmény által szabályozott ügyekben. Ezek a

szervezetek ugyancsak tájékoztassák a Letéteményest, aki viszont a Feleket

fogja      tájékoztatni     az     illetékességük     mértékének       minden      jelentős

módosításáról.

                                          23. Cikkely

                                        Hatálybalépés


  1. Az Egyezmény az ötvenedik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy

csatlakozási okmány letétbe helyezésének napját követő kilencvenedik napon

lép hatályba.

  2. Minden államra vagy regionális gazdasági integrációs szervezetre nézve,

amely az Egyezményt az ötvenedik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy

csatlakozási okmány letétbe helyezése után erősíti meg, hagyja jóvá, fogadja

el, vagy csatlakozik ahhoz, az Egyezmény ezen állam vagy regionális

gazdasági integrációs szervezet megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy

csatlakozási okmánya letétbe helyezésének napját követő kilencvenedik napon

lép hatályba.

  3. A fenti 1. és 2. bekezdések céljaira a regionális gazdasági integrációs

szervezet által letétbe helyezett bármely okmány nem számít járulékosnak a

szervezet tagállamai által letétbe helyezettekhez.

                                        24. Cikkely

                                      Fenntartások

  Az Egyezményhez nem lehet fenntartásokat csatolni.

                                        25. Cikkely

                                       Visszavonás

  1. Három évvel azon nap után, amelyiken az Egyezmény egy Félre nézve

hatályba lépett, az adott Fél visszaléphet az Egyezménytől a Letéteményeshez

intézett írásbeli értesítéssel.

  2. Minden visszavonás a visszavonási értesítésnek a Letéteményes általi

kézhezvétele napjától számított egy év elteltével lép hatályba, vagy olyan

későbbi időpontban, ami a visszavonási értesítésben határozható meg.

  3. Bármely Felet, amelyik visszalép az Egyezménytől, úgy kell tekinteni, mint

amelyik visszalépett minden jegyzőkönyvtől is, amelyiknek az részes Fele.

                                        26. Cikkely

                                     Hiteles szövegek

  Ezen Egyezmény eredeti példányát, melynek arab, kínai, angol, francia,

orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek

Szervezetének Főtitkáránál helyezik letétbe.

  AMINEK TANÚBIZONYSÁGÁUL az alulírottak, arra kellő felhatalmazással

rendelkezvén, aláírták ezt az Egyezményt.

  Készült New Yorkban, 1992. május 9. napján.

I. Melléklet

  Ausztrália

  Ausztria

  Belarusszia*

  Belgium


  Bulgária*

  Kanada

  Csehszlovákia*

  Dánia

  Európai Közösség

  Észtország*

  Finnország

  Franciaország

  Németország

  Görögország

  Magyarország*

  Izland

  Írország

  Olaszország

  Japán

  Lettország*

  Litvánia*

  Luxemburg

  Hollandia

  Új-Zéland

  Norvégia

  Lengyelország*

  Portugália

  Románia*

  Orosz Föderáció*

  Spanyolország

  Svédország

  Svájc

  Törökország

  Ukrajna*

  Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

  Amerikai Egyesült Államok

  * Átalakuló gazdaságú országok.

II. Melléklet

  Ausztrália

  Ausztria

  Belgium

  Kanada

  Dánia

  Európai Közösség

  Finnország

  Franciaország

  Németország

  Görögország

  Izland

  Írország

  Olaszország

  Japán

  Luxemburg


  Hollandia

  Új-Zéland

  Norvégia

  Portugália

  Spanyolország

  Svédország

  Svájc

  Törökország

  Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

  Amerikai Egyesült Államok”





3. §


(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1994. május 25. napjától kell alkalmazni.

(2) A törvény végrehajtásáért a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a földmüvelésügyi miniszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a külügyminiszter felelős.


INDOKOLÁS"
