"
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA





T/1296 számú
törvényjavaslat



A Biológiai Sokféleség Egyezmény 
kihirdetéséről 
 



	Előadó:	Dr. Baja Ferenc
		környezetvédelmi és 
		területfejlesztési miniszter 

Budapest, 1995. augusztus





1. §

Az Országgyülés a Rio de Janeiroban 1992. június 13-án aláírt Biológiai Sokféleség Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az ENSZ Főtitkáránál 1994. február 24-én megtörtént.)



2. §

Az egyezmény magyar nyelvü szövege a következő:
:

                      „BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG EGYEZMÉNY

  A Szerződő Felek

  tudatában a biológiai sokféleségben rejlő értékeknek, valamint a biológiai

sokféleség és komponensei ökológiai, genetikai, társadalmi, tudományos,

oktatási, kulturális, rekreációs és esztétikai értékeinek,

  tudatában a biológiai sokféleség jelentőségének az evolúcióban és a

bioszféra életfenntartó rendszereinek megtartásában is,

  megerősítve, hogy a biológiai sokféleség megőrzése az emberiség közös

ügye,

  megállapítva, hogy az Államok szuverén jogokkal rendelkeznek saját

biológiai erőforrásaik felett,

  megállapítva azt is, hogy az Államok felelősek biológiai sokféleségük

megőrzéséért és biológiai erőforrásaik fenntartható módon történő

használatáért,

  aggódva amiatt, hogy a biológiai sokféleség jelentősen csökken bizonyos

emberi tevékenységek miatt,

  tudatában annak, hogy a biológiai diverzitással kapcsolatos információ és

tudás általában hiányzik, és hogy sürgősen szükség van tudományos, technikai

és     intézményi        kapacitás      kifejlesztésével        azon      alapvető ismeretek

megszervezésére, melyek alapján a megfelelő intézkedések megtervezhetők és

végrehajthatók,

  megjegyezve, hogy a biológiai sokféleség jelentős csökkenésének vagy

elvesztésének okait létfontosságú előre látni, megelőzni és okait megszüntetni,

  megjegyezve azt is, hogy ahol a biológiai sokféleség jelentős csökkenésének

vagy elvesztésének veszélye fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya

nem használható érvként az e fenyegetés elkerülésére vagy mérséklésére

irányuló intézkedések elhalasztására,

  megjegyezve továbbá, hogy a biológiai sokféleség megőrzéséhez az alapvető

követelmény az ökológiai rendszerek és természetes élőhelyek in-situ védelme

és a fajok életképes populációinak fenntartása és helyreállítása természetes

környezetükben,

  megjegyezve továbbá, hogy a mindenekelőtt a származás szerinti országban

végrehajtott ex-situ intézkedéseknek szintén fontos szerepe lehet,

  


  felismerve számos hagyományos életstílusú bennszülött és helyi közösség

szoros és tradicionális függését a biológiai erőforrásoktól, és a biológiai

sokféleség megőrzésével, illetve komponenseinek fenntartható használatával

kapcsolatos tradicionális tudásból, újításokból és gyakorlatból származó

haszon egyenlő megosztásának kívánatosságát,

  felismerve a nők alapvető szerepét is a biológiai sokféleség megőrzésében és

fenntartható használatában, és megerősítve annak szükségességét, hogy a

nőknek a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó politika kialakításában

és kivitelezésében minden szinten teljes részvételt kell biztosítani,

  hangsúlyozva az Államok, a kormányközi szervezetek és a nem-kormányzati

szektor közötti nemzetközi, regionális és globális együttműködés fontosságát

és elősegítésének szükségességét a biológiai sokféleség megőrzésének és

komponensei fenntartható használatának céljából,

  elismerve, hogy új és további pénzügyi források biztosítása, valamint a

megfelelő technológiák kellő hozzáférhetősége várhatóan lényeges változást

eredményezhet majd világszerte a biológiai sokféleség csökkenésének

kezelésében,

  elismerve továbbá, hogy külön intézkedés szükséges a fejlődő országok

igényeinek kielégítésére, beleértve új és további pénzügyi források és a

vonatkozó technológiák megfelelő hozzáférhetőségének biztosítását,

  megjegyezve e tekintetben a legkevésbé fejlett országok és kis szigetállamok

sajátos feltételeit,

  elismerve, hogy a biológiai sokféleség megőrzésére jelentős beruházások

szükségesek, és hogy ezen beruházásokból sokféle környezeti, gazdasági és

társadalmi haszon várható,

  felismerve, hogy a fejlődő országokban a gazdasági és társadalmi fejlődés,

valamint a nyomor leküzdése az első és legfontosabb prioritás,

  annak tudatában, hogy a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható

használata alapvető fontosságú a világ növekvő népességének élelmezési,

egészségügyi és más szükségleteinek ellátásában, és e célból lényeges mind a

genetikai erőforrások, mind a technológiák hozzáférhetősége és megosztása,

  megjegyezve, hogy végső soron a biológiai sokféleség megőrzése és

fenntartható használata az Államok közötti baráti viszonyt fogja erősíteni, és

hozzá fog járulni az emberiség békéjéhez,

  igényelve a biodiverzitás és komponenseinek fenntartható használatával

kapcsolatos meglevő nemzetközi intézkedések megerősítését és kiegészítését,

  eltökélten a jelen és jövő nemzedékek érdekében a biológiai sokféleség

megőrzésére és fenntartható használatára,

a következőkben állapodtak meg:

                                        1. Cikkely

                                       Célkitűzések

  Ezen Egyezménynek a vonatkozó rendelkezései szerint követendő célja a

biológiai sokféleség megőrzése, komponenseinek fenntartható használata, a

genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és

méltányos elosztása, beleértve a genetikai erőforrásokhoz való megfelelő

hozzáférhetőséget, a vonatkozó technológiák megfelelő átadását - az ezen

erőforrásokkal és technológiákkal kapcsolatos minden jog figyelembevételével

- és a megfelelő pénzeszközök biztosítását.


                                         2. Cikkely

                                   Fogalmak használata

  Ezen Egyezmény céljaira:

  Biológiai sokféleség a bármilyen eredetű élőlények közötti változatosságot

jelenti, beleértve többek között a szárazföldi, tengeri és más vízi-ökológiai

rendszereket, valamint az e rendszereket magukban foglaló ökológiai

komplexumokat; ez magában foglalja a fajokon belüli, a fajok közötti

sokféleséget és maguknak az ökológiai rendszereknek a sokféleségét.

  Biológiai erőforrások tartalmazzák a genetikai erőforrásokat, szervezeteket

vagy azok részeit, populációkat vagy az ökológiai rendszerek bármely más élő

komponensét, amely az emberiség számára ténylegesen vagy potenciálisan

felhasználható vagy értékes.

  Biotechnológia bármely olyan technológiai alkalmazást jelent, amely

biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy ezek származékait használja fel

meghatározott felhasználású termékek vagy folyamatok létrehozására vagy

módosítására.

  Genetikai erőforrások származási ország azt az országot jelenti, amelynek

birtokában vannak azok a genetikai erőforrások in-situ körülmények között.

  Genetikai erőforrást szolgáló ország azt az országot jelenti, amely genetikai

erőforrásokat szolgáltat in-situ forrásokból gyűjtve, beleértve mind a vad,

mind a háziasított fajok populációit, vagy olyan ex-situ forrásokból véve,

amelyek származhattak, vagy nem származhattak az illető országból.

  Háziasított vagy termesztett fajok olyan fajokat jelölnek, amelyeknél az

emberek saját hasznukra befolyásolták az evolúciós folyamatot.

  Ökológiai       rendszer      (ökoszisztéma)      jelenti a       növény-,    állat-    és

mikroorganizmus-közösségek,            valamint      ezek     élettelen     környezetének

dinamikus együttesét - egy funkcionális egységben.

  Ex-situ védelem a biológiai sokféleség komponenseinek természetes

élőhelyen kívüli megőrzését jelenti.

  Genetikai erőforrás (genetikai anyag) bármely növényi, állati, mikrobiális

vagy más eredetű, az öröklődés funkcionális egységeit tartalmazó anyagot

jelent.

  Élőhely olyan hely vagy helytípus, ahol egy élőlény vagy populáció a

természetben előfordul.

  In-situ feltételek olyan feltételeket jelentenek, ahol a genetikai erőforrások

ökológiai rendszereken belül és természetes élőhelyeken léteznek, illetve

háziasított és termesztett fajok esetében abban a környezetben élnek, hol

megkülönböztető sajátságaik kifejlődtek.

  In-situ védelem ökológiai rendszerek és természetes élőhelyek megőrzését

és a fajok életképes populációinak helyreállítását és fenntartását jelenti

természetes környezetükben, valamint háziasított vagy termesztett fajok

esetében abban a környezetben, melyben a rájuk jellemző tulajdonságaik

kifejlődtek.

  Védett terület meghatározott védelmi cél érdekében létesített vagy

szabályozott és fenntartott, földrajzilag meghatározott területet jelent.


  Regionális gazdasági integrációs szervezet egy adott régió szuverén

államaiból alakult olyan szervezetet jelent, amelyre a tagállamok átruházták

az ezen Egyezményben szabályozott ügyekkel kapcsolatos illetékességüket, és

amely saját szabályzata szerint, megfelelő felhatalmazással rendelkezik az

egyezmény aláírására, ratifikálására, elfogadására, jóváhagyására és

életbeléptetésére.

  Fenntartható használat a biológiai sokféleség komponenseinek olyan módon

és ütemben történő használatát jelenti, mely nem vezet a biológiai sokféleség

hosszú távú csökkenéséhez, ezzel fenntartva a benne lévő lehetőséget a jelen

és jövő generációk igényeinek és törekvéseinek kielégítésére.

  Technológia magában foglalja a biotechnológiát.

                                         3. Cikkely

                                          Alapelv

  Az Egyesült Nemzetek Kartájával és a nemzetközi jog alapelveivel

összhangban az Államok szuverén joga a saját erőforrásaik felhasználása a

saját környezetpolitikájuk szerint, s felelőssége annak biztosítása, hogy

törvénykezési vagy ellenőrzési területükön belüli tevékenységük ne okozzon

kárt más Államok vagy a nemzeti fennhatóságon kívül eső területek

környezetében.

                                         4. Cikkely

                                     Illetékességi kör

  Tekintettel más Államok jogaira, hacsak kifejezetten nem rendelkezik

másként az Egyezmény, ezen Egyezmény rendelkezései minden Szerződő Fél

vonatkozásában érvényesek

  a) a biológiai sokféleség komponenseinek esetében a nemzeti illetékesség

határain belül, és

  b) azon folyamatokra és tevékenységekre - tekintet nélkül arra, hogy hatásuk

hol jelentkezik -, amelyeket fennhatóságuk vagy ellenőrzésük alatt, nemzeti

fenségterületükön vagy azon kívül végeznek.

                                         5. Cikkely

                                      Együttműködés

  Minden Szerződő Fél - amennyire csak lehetséges és megfelelő -

együttműködik más Szerződő Felekkel közvetlenül, vagy ahol lehetséges, ott

az illetékes nemzetközi szervezeteken keresztül, a nemzeti fennhatóság

határain kívül eső területek vonatkozásában, valamint a kölcsönös érdekeket

érintő más ügyekben a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható

alkalmazása érdekében.

                                         6. Cikkely


       Általános rendszabályok a megőrzésre és fenntartható hasznosításra

  Minden Szerződő Fél, a sajátos feltételeinek és képességeinek megfelelően

  a) nemzeti stratégiákat, terveket vagy programokat dolgoz ki a biológiai

sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására, vagy e célra adaptál

már meglévő stratégiákat, terveket vagy programokat, amelyek tükrözik,

többek között, az ezen Egyezményben felsorolt és az érintett Szerződő Félre

vonatkozó intézkedéseket; és

  b) belefoglalja, amennyire csak lehet és megfelelő, a biológiai sokféleség

megőrzését és fenntartható hasznosítását az ágazati vagy ágazatközi tervekbe,

programokba és szakpolitikai tevékenységbe.

                                        7. Cikkely

                                 Azonosítás és ellenőrzés

  Minden Szerződő Fél, amennyire csak lehetséges és megfelelő, különösen a

8. és 10. Cikkelyben foglaltak céljából

  a) azonosítja a biológiai sokféleség azon komponenseit, melyek fontosak a

megőrzés és fenntartható használat szempontjából, figyelembe véve az I.

Mellékletben foglalt kategóriákra utaló listát;

  b) ellenőrzi mintavétel és más módszerek útján a biológiai sokféleség fenti a)

bekezdés szerint meghatározott komponenseit, különös figyelmet fordítva

azokra, amelyek sürgős védelmi intézkedéseket igényelnek és azokra, amelyek

a fenntartható hasznosításra a legnagyobb lehetőséget kínálják;

  c) azonosítja azokat a folyamatokat és tevékenységfajtákat, amelyeknek

jelentékeny vagy valószínűleg jelentős mértékű a káros hatása a biológiai

sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására, továbbá ellenőrzi a

hatásaikat mintavétellel és más módszerek segítségével;

  d) kezeli és szervezi valamilyen eljárással a fenti a), b) és c) bekezdések

szerinti azonosítási és ellenőrzési tevékenységekből származó adatokat.

                                        8. Cikkely

                                     In-situ védelem

  Minden Szerződő Fél, amennyire csak lehetséges és megfelelő

  a) létrehozza a védett területek rendszerét, vagy olyan területeket, ahol a

biológiai sokféleség megőrzése érdekében speciális intézkedéseket kell tenni;

  b) irányelveket dolgoz ki, ahol szükséges, a védett területek, vagy az olyan

területek kiválasztására, kijelölésére és kezelésére, ahol a biológiai sokféleség

megőrzésére speciális intézkedéseket kell tenni;

  c) akár a védett területeken belül, akár azokon kívül szabályozza vagy kezeli

azokat a biológiai erőforrásokat, amelyek a biológiai sokféleség megőrzéséhez

fontosak, tekintettel azok megőrzésének és fenntartható hasznosításának

biztosítására;

  d) elősegíti az ökológiai rendszerek, természetes élőhelyek védelmét és a

fajok életképes populációinak fenntartását természetes környezetükben;

  e) elősegíti a védett területekkel szomszédos területeken a környezetileg

helyes és fenntartható fejlődést ezen területek további védelme céljából;


  f) rehabilitálja és helyreállítja a degradálódott ökológiai rendszereket, és

elősegíti a veszélyeztetett fajok megújulását, többek között, tervek vagy más

kezelési stratégiák kidolgozásával és megvalósításával;

  g) eszközöket biztosít vagy tart fenn a biotechnológia eredményeként

létrejött olyan módosított élő szervezetek hasznosításából és kibocsátásából

eredő kockázatok szabályozására, kezelésére vagy ellenőrzésére, amelyeknek

valószínűleg a biológiai sokféleség megőrzését és fenntartható hasznosítását

érintő káros környezeti hatásaik vannak, beleértve az emberi egészséget

érintő kockázatok számításba vételét is;

  h) az ökológiai rendszereket, élőhelyeket vagy fajokat veszélyeztető idegen

fajok betelepítését megelőzi vagy ellenőrzi, illetőleg megsemmisíti azokat;

  i) erőfeszítéseket tesz azon feltételek biztosítása érdekében, amelyek ahhoz

szükségesek, hogy a biológiai sokféleség jelenlegi felhasználása és megőrzése,

valamint         komponenseinek         fenntartható         hasznosítása       egymással

összeegyeztethető legyen;

  j) nemzeti jogalkotása keretében tekintetbe veszi, megőrzi és fenntartja a

hagyományos életmódokat megtestesítő bennszülött és a helyi közösségeknek

a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható hasznosítása szempontjából

fontos ismereteit, újításait és módszereit, továbbá elősegíti azok szélesebb

körű alkalmazását ezen ismeretek, újítások és módszerek birtokosainak

jóváhagyásával és bevonásával, valamint ösztönzi az ilyen ismeretek, újítások

és módszerek alkalmazásából eredő haszon egyenlő elosztását;

  k) kidolgozza vagy karbantartja a veszélyeztetett fajok és populációk

védelméhez          szükséges       jogszabályokat        és/vagy      más      szabályozó

rendelkezéseket;

  l) szabályozza vagy kezeli a tevékenységek megfelelő folyamatait és

kategóriáit, ahol a 7. Cikkely szerint, a biológiai sokféleséget jelentősen

károsító hatást állapítottak meg; és

  m) együttműködik pénzügyi és más támogatás nyújtásával, különösen a

fejlődő országok számára a fenti a)-l) bekezdésekben körülírt in-situ védelem

érdekében.

                                         9. Cikkely

                                      Ex-situ védelem

  Minden Szerződő Fél, amennyire csak lehetséges és megfelelő, főképpen az

in-situ intézkedések kiegészítése céljából

  a) intézkedéseket hoz a biológiai sokféleség komponenseinek ex-situ

védelmére, lehetőleg azok származási országában;

  b) megteremti és fenntartja a növények, állatok és mikroorganizmusok

ex-situ megőrzésének, valamint kutatásának feltételeit, elsősorban a genetikai

források származási országaiban;

  c) intézkedéseket hoz a veszélyeztetett fajok rehabilitációjára és

helyreállítására,        valamint      megfelelő        feltételek       között     történő

visszatelepítésükre természetes élőhelyeikre;

  d) szabályozza és irányítja a biológiai erőforrásoknak a természetes

élőhelyekről az ex-situ megőrzés céljára való begyűjtését oly módon, hogy ez

ne veszélyeztesse az ökológiai rendszereket és a fajok in-situ populációit,

kivéve, ha speciális, ideiglenes ex-situ intézkedésekre van szükség a fenti c)

bekezdés értelmében; és


  e) együttműködik pénzügyi és más támogatás nyújtásában a fenti a)-d)

bekezdések szerinti ex-situ védelem céljából és az ex-situ megőrzés

eszközeinek létrehozásában és fenntartásában a fejlődő országokban.

                                        10. Cikkely

         A biológiai sokféleség komponenseinek fenntartható hasznosítása

  Minden Szerződő Fél, amennyire csak lehetséges és megfelelő

  a) integrálja a biológiai erőforrások megőrzésével és fenntartható

hasznosításával kapcsolatos szemléletet a nemzeti döntéshozatalban;

  b) a biológiai erőforrások hasznosítására vonatkozó intézkedéseket tesz a

biológiai sokféleséget érintő káros hatások elkerülése és minimalizálása

érdekében;

  c) védelmezi és ösztönzi a biológiai erőforrásoknak a szokásos

felhasználását, amely a védelem vagy a fenntartható hasznosítás

követelményeivel összeegyeztethető hagyományos gazdálkodási gyakorlattal

összhangban van;

  d) támogatja a helyi lakosságot a helyreállító tevékenység kidolgozásában és

végrehajtásában az olyan lepusztult területeken, ahol a biológiai sokféleség

lecsökkent; és

  e) ösztönzi az együttműködést az állami hatóságok és a magánszektor között

a biológiai erőforrások fenntartható felhasználására vonatkozó módszerek

kifejlesztésében.

                                        11. Cikkely

                                   Ösztönző intézkedések

  Minden Szerződő Fél, amennyire csak lehetséges és megfelelő, gazdasági és

társadalmi szempontból alkalmas intézkedéseket hoz, amelyek ösztönzően

hatnak a biológiai sokféleség komponenseinek megőrzésére és fenntartható

használatára.

                                        12. Cikkely

                                     Kutatás és képzés

  A Szerződő Felek figyelembe véve a fejlődő országok sajátos szükségleteit

  a) programokat szerveznek és folytatnak a biológiai sokféleség és

komponensei meghatározására, védelmére és fenntartható hasznosítására

szolgáló módszerek tudományos és technikai oktatására, illetve a képzésre,

továbbá támogatják a fejlődő országok sajátos igényeit figyelembe vevő ilyen

oktatást és képzést;

  b) támogatják és ösztönzik az olyan kutatásokat, amelyek a biológiai

sokféleség megőrzését és fenntartható használatát segítik elő, különösen a

fejlődő országokban, többek között a Szerződő Felek Konferenciájának

határozataival összhangban, amelyeket a Tudományos, Technikai és

Technológiai Tanácsadó Segédtestület javaslatai alapján hoznak; és


  c) a 16., 18. és 20. Cikkelyekkel összhangban elősegítik a biológiai

sokféleségre vonatkozó kutatás tudományos eredményeinek felhasználását a

biológiai erőforrások megőrzését és fenntartható hasznosítását szolgáló

módszerek kifejlesztésére, valamint együttműködnek ennek érdekében.

                                       13. Cikkely

                                Közoktatás és tájékoztatás

  A Szerződő Felek

  a) elősegítik és ösztönzik a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára

és az ahhoz szükséges intézkedésekre vonatkozó ismeretek megértését,

valamint a hírközlő eszközökön keresztüli terjesztését és ezen témakörök

oktatási programokba való felvételét; és

  b) szükség szerint együttműködnek más Államokkal és nemzetközi

szervezetekkel az oktatást és a tájékozottságot szolgáló olyan programok

fejlesztésében, amelyek a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható

használatára vonatkoznak.

                                       14. Cikkely

                   Hatásvizsgálat és a káros hatások minimalizálása

  1. Minden Szerződő Fél, amennyire csak lehetséges és megfelelő

  a) alkalmas eljárásokat vezet be, amelyek előírják azon terveire vonatkozó

környezeti hatások vizsgálatát, amelyek valószínűleg jelentős káros hatással

lesznek a biológiai sokféleségre, azzal a céllal, hogy az ilyen hatásokat

elkerüljék vagy minimalizálják, és ahol alkalmas, lehetővé teszi a nyilvánosság

részvételét az ilyen eljárásokban;

  b) megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy kellően

figyelembe vegyék az olyan programjainak és politikai lépéseinek környezeti

követelményeit, amelyeknek feltehetően jelentős mértékű a káros hatása a

biológiai sokféleségre;

  c) kölcsönösségi alapon elősegíti a bejelentést, információcserét és a

konzultációt       a    fennhatósága      vagy      ellenőrzése      alá   tartozó     azon

tevékenységekről, amelyek valószínűleg jelentős mértékben károsan

befolyásolják más Államok vagy a nemzeti illetékességen kívül eső területek

biológiai sokféleségét, elősegítve a megfelelő kétoldalú, regionális vagy

sokoldalú megegyezések megkötését;

  d) a fennhatósága vagy ellenőrzése alatt keletkező, más Államok

fennhatósága alá tartozó területek vagy a nemzeti illetékességén kívül eső

területek biológiai sokféleségét fenyegető, vagy súlyos veszély vagy kár esetén

azonnal értesíti a potenciálisan érintett Államokat erről a veszélyről vagy

károsodásról, valamint kezdeményezi az ilyen veszélyt vagy károsodást

megelőző vagy minimalizáló intézkedéseket;


  e) elősegíti a természeti vagy akár más okból keletkezett és a biológiai

sokféleséget        súlyosan      és  közvetlenül        fenyegető      veszélyt     jelentő

tevékenységekkel vagy eseményekkel kapcsolatos szükségintézkedésekre

vonatkozó        nemzeti      programokat,      valamint      bátorítja    a   nemzetközi

együttműködést az említett nemzeti erőfeszítések kiegészítésére, és - ahol

szükséges és az érintett Államok vagy regionális gazdasági integrációs

szervezetek egyetértésével találkozik - közös biztonsági terv kidolgozására.

  2. A Felek Konferenciája - az elvégzendő elemzések alapján - vizsgálja a

biológiai sokféleség károsodásával kapcsolatos felelősség és jóvátétel ügyét,

beleértve a helyreállítást és a kártérítést, kivéve, ha az ilyen felelősség

kizárólagosan belügy.

                                       15. Cikkely

                       A genetikai erőforrások hozzáférhetősége

  1. Elismerve az Államok szuverén jogát a nemzeti erőforrásaik felett, a

genetikai erőforrások hozzáférhetőségének meghatározása a nemzeti

kormányok fennhatósága alá tartozik, és a nemzeti törvénykezésnek van

alárendelve.

  2. Minden Szerződő Fél törekszik olyan feltételek megteremtésére, amelyek

megkönnyítik a genetikai erőforrások hozzáférhetőségét más Szerződő Fél

által folytatandó, környezeti szempontból megfelelő felhasználásra, és amelyek

nem eredményeznek ezen Egyezmény célkitűzéseit hátráltató korlátozásokat.

  3. Ezen Egyezmény céljára az ebben, valamint a 16. és 19. Cikkelyben

említett valamely Szerződő Fél által nyújtott genetikai erőforrások alatt csak

azok értendők, melyeket olyan Szerződő Felek adnak, amelyek ezen

erőforrások származási országai, vagy olyan Felek, amelyek e genetikai

erőforrásokra az Egyezménnyel összhangban tettek szert.

  4. A hozzáférhetőség, ahol megengedett, kölcsönösen elfogadott feltételek

szerint és ezen Cikkely rendelkezéseinek megfelelően valósul meg.

  5. A genetikai erőforrások hozzáférhetősége az erőforrásokat adó Szerződő

Fél előzetesen közölt beleegyezésétől függ, kivéve, ha e Fél másként határoz.

  6. Minden Szerződő Fél törekszik a más Szerződő Felektől származó

genetikai erőforrásokon alapuló tudományos kutatás fejlesztésére és

folytatására, az ilyen Szerződő Felek teljes körű részvételével, és ahol

lehetséges, az ilyen Szerződő Feleknél.

  7. Minden Szerződő Fél megfelelőképpen jogi, igazgatási vagy politikai

intézkedéseket tesz a 16. és 19. Cikkelyek alapján, illetőleg, ahol szükséges,

ott a 20. és 21. Cikkelyek által meghatározott pénzügyi mechanizmuson

keresztül, abból a célból, hogy biztosítsa a kutatás és fejlesztés eredményeinek

és a genetikai erőforrások kereskedelmi és más hasznosításából származó

haszonnak a méltányos és egyenlő módon történő megosztását azzal a

Szerződő Féllel, amelyik ezeket az erőforrásokat biztosítja. Ezt a megosztást

kölcsönösen elfogadott feltételek mellett kell megvalósítani.

                                       16. Cikkely

                      A technológia hozzáférhetősége és átadása


  1. Minden Szerződő Fél, elismerve, hogy a technológia magában foglalja a

biotechnológiát, és mind a technológia hozzáférhetősége, mind annak átadása

a Szerződő Felek között alapvetően fontos ezen Egyezmény céljainak

eléréséhez, kötelezi magát ezen Cikkely rendelkezéseinek megfelelően a

biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható hasznosítása vagy a genetikai

erőforrások         felhasználása       szempontjából         lényeges      és     jelentős

környezetkárosítást nem okozó technológiák más Szerződő Felek általi

hozzáférhetőségének és a nekik való átadásának a biztosítására és/vagy

elősegítésére.

  2. A fenti 1. bekezdésben említett technológiák hozzáférhetőségét és

átadását biztosítja és/vagy elősegíti a fejlődő országok számára kedvező és a

legelőnyösebb feltételek mellett, beleértve - ahol ez kölcsönösen elfogadott - a

koncessziós és a kedvezményes feltételeket, és ahol szükséges a 20. és 21.

Cikkelyekben rögzített pénzügyi eljárásokkal összhangban. Szabadalmakat és

más szellemi jogokat érintő technológia esetén, az ilyen hozzáférhetőséget és

átadást oly módon kell biztosítani, hogy az elismerje a szellemi tulajdonjogok

megfelelő és hatékony védelmét és megfeleljen azoknak. E bekezdés

alkalmazásának összhangban kell lennie az alábbi 3., 4. és 5. bekezdésekkel.

  3. Minden Szerződő Fél megfelelőképpen jogalkotási, közigazgatási vagy

politikai intézkedéseket hoz azzal a céllal, hogy a Szerződő Felek, különösen

azok a fejlődő országok, amelyek genetikai erőforrásokat biztosítanak,

kölcsönös       egyeztetett      feltételek   mellett      hozzájussanak      azokhoz      a

technológiákhoz és átvehessék azokat, amelyek ezen forrásokat hasznosítják,

beleértve a szabadalommal vagy más szellemi tulajdonjogokkal védett

technológiát, ahol szükséges a 20. és 21. Cikkelyek rendelkezései szerint, a

nemzetközi joggal összhangban és az alábbi 4. és 5. bekezdések

figyelembevételével.

  4. Minden Szerződő Fél megfelelőképpen jogalkotási, közigazgatási és

politikai intézkedéseket tesz azzal a céllal, hogy a magánszektor elősegítse a

fenti 1. bekezdésben említett technológia hozzáférhetőségét, közös fejlesztését

és átadását a fejlődő országok állami intézményeinek, valamint

magánszektorának hasznosításra, és ebben a vonatkozásban aláveti magát az

ezen Cikkely 1., 2. és 3. bekezdésében foglalt kötelezettségeknek.

  5. A Szerződő Felek, felismerve, hogy a szabadalmak és más szellemi

tulajdonjogok hatással lehetnek a jelen Egyezmény végrehajtására, ebben a

tekintetben együttműködnek - a nemzeti jogalkotásnak és a nemzetközi jognak

a tekintetbevételével - annak biztosítására, hogy ezen jogok segítsék és ne

hátráltassák ezen Egyezmény céljainak megvalósítását.

                                         17. Cikkely

                                      Információcsere

  1. A Szerződő Felek elősegítik minden nyilvánosan rendelkezésre álló

forrásból a biológiai sokféleség megőrzésével és fenntartható hasznosításával

kapcsolatos információk cseréjét, figyelembe véve a fejlődő országok sajátos

szükségleteit.


  2. Az ilyen információcsere magában foglalja a műszaki, tudományos és

társadalmi-gazdasági kutatás eredményeinek cseréjét, valamint a képzési és

felmérési programokra vonatkozó információkat, szakismereteket, a

bennszülöttek ismereteit és a hagyományos ismereteket önmagukban véve,

valamint a 16. Cikkely 1. bekezdésében említett technológiákkal együttesen.

Ahol lehetséges, ott magában foglalja az információ visszajuttatását is.

                                       18. Cikkely

                        Műszaki és tudományos együttműködés

  1. A Szerződő Felek támogatják a nemzetközi műszaki és tudományos

együttműködést a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható hasznosítása

területén, ahol szükséges, ott a megfelelő nemzetközi és nemzeti

intézményeken keresztül.

  2. Minden Szerződő Fél támogatja a műszaki és tudományos együttműködést

más Szerződő Felekkel, különösen a fejlődő országokkal, ezen Egyezmény

megvalósítása érdekében, többek között a nemzeti politikai célkitűzések

fejlesztésén és megvalósításán keresztül. Az ilyen együttműködés

támogatásakor különösen figyelemmel kell lenni a nemzeti adottságok

fejlesztésére és erősítésére, az emberi erőforrások és az intézmények

fejlesztésével.

  3. A Felek Konferenciája, az első találkozón meghatározza az elszámolási

eljárások létrehozásának módját a műszaki és tudományos együttműködés

támogatására és megkönnyítésére.

  4. A Szerződő Felek - ezen Egyezmény célkitűzéseinek megfelelően - a

nemzeti jogalkotással és politikájukkal összhangban elősegítik és fejlesztik a

technológiák fejlesztésére és felhasználására vonatkozó együttműködési

módszereket, beleértve a bennszülött közösségek technológiáit és a

hagyományos technológiákat. E cél érdekében a Szerződő Felek támogatják az

együttműködést a személyzet kiképzésében és a szakemberek cseréjében is.

  5. A Szerződő Felek - kölcsönös megegyezéstől függően - elősegítik ezen

Egyezmény célkitűzéseinek megfelelő technológiák fejlesztésére közös

kutatási programok és közös vállalkozások létrehozását.

                                       19. Cikkely

         A biotechnológia kezelése és az abból származó haszon elosztása

  1. Minden Szerződő Fél megfelelőképpen jogalkotási, közigazgatási vagy

politikai intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy biztosítsa a

biotechnológiai kutatási tevékenységekben való hatékony részvételt azon

Szerződő Felek és különösen a fejlődő országok számára, amelyek ezen

kutatásokhoz a genetikai erőforrásokat biztosítják, és ahol az lehetséges az

ilyen Szerződő Feleknél.


  2. Minden Szerződő Fél megtesz minden gyakorlatilag lehetséges

intézkedést a többi Szerződő Fél, különösen a fejlődő országok számára -

igazságos és méltányos alapon - az utóbbi Szerződő Felek által biztosított

genetikai erőforrásokon alapuló biotechnológiákból származó eredményekhez

és hasznokhoz való hozzáférhetőség prioritásának támogatására és

elősegítésére. Ez a hozzáférés kölcsönösen elfogadott feltételek szerint

történik.

  3. A Felek tekintetbe veszik egy olyan jegyzőkönyv szükségességét és

módozatait, amely megfelelő eljárásokat dolgoz ki, beleértve különösen az

előzetes tájékoztatási megegyezést a biotechnológia eredményeként létrejött

bármely élő, módosított szervezet biztonságos szállítása, kezelése és

felhasználása területén, amely kedvezőtlen hatással lehet a biológiai

sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására.

  4. Minden Szerződő Fél közvetlenül biztosítja vagy a fennhatósága alá

tartozó és a fenti 3. bekezdésben hivatkozott szervezeteket biztosító bármely

természetes vagy jogi személy számára előírja, hogy biztosítsa azon Szerződő

Fél számára, amelynek ezeket a szervezeteket szállítják, a felhasználásra és a

biztonsági rendszabályokra vonatkozó, rendelkezésre álló összes információt,

amelyet ez utóbbi Szerződő Fél megkövetel az ilyen szervezetek kezeléséhez,

továbbá minden rendelkezésre álló információt a specifikus szervezetek

lehetséges káros hatásáról.

                                         20. Cikkely

                                     Pénzügyi források

  1. Minden Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy lehetőségei szerint

pénzügyi       támogatást        és   ösztönzőket      biztosít     az    olyan    nemzeti

tevékenységekhez, amelyek ezen Egyezmény célkitűzéseinek elérését segítik

elő nemzeti terveivel, prioritásaival és programjaival összhangban.

  2. A fejlett ország Felek új és pótlólagos pénzügyi forrásokat biztosítanak

arra, hogy lehetővé tegyék a fejlődő ország Felek számára az ezen Egyezmény

kötelezettségeinek teljesítésére tett intézkedések megvalósításából eredő, a

megállapodások          szerinti     teljes   többletköltségek         fedezését     és    a

rendelkezéseiből adódó előnyök kihasználását; és amely költségek

tekintetében a fejlődő ország Fél és a 21. Cikkelyben hivatkozott intézményi

rendszer megegyeztek összhangban a Felek Konferenciája által megállapított

politikával, stratégiával, program-prioritásokkal, alkalmassági kritériumokkal,

valamint a többletköltségek iránymutató listájával. Más Felek, beleértve

azokat az országokat, amelyek a piacgazdaságra való átalakulás folyamatán

mennek keresztül, önként vállalhatják magukra a fejlett ország Felekre

vonatkozó kötelezettségeket. Ezen Cikkely célja érdekében a Felek

Konferenciája az első ülés alkalmával létrehozza a fejlett ország Felek és azon

Felek listáját, amelyek önként vállalják a fejlett ország Felekre vonatkozó

kötelezettségeket. A Felek Konferenciája időszakonként felülvizsgálja, és ha

szükséges, módosítja a listát. Más országokból és forrásokból önkéntes alapon

történő      hozzájárulásokat        szintén     bátorítják.      Ezen     kötelezettségek

megvalósítása során számításba veszik az összegek megfelelőségének,

előreláthatóságának és időbeli folyósításának szükségességét és a terhek

megosztásának fontosságát a listán szereplő, támogatást nyújtó Felek között.


  3. A fejlett ország Felek biztosíthatják, a fejlődő ország Felek pedig igénybe

vehetik az ezen Egyezmény megvalósításával kapcsolatos pénzügyi forrásokat

bilaterális, regionális és más multilaterális csatornákon keresztül is.

  4. Az, hogy a fejlődő ország Felek ténylegesen milyen mértékben tesznek

eleget az ezen Egyezményben előírt kötelezettségeiknek, a fejlett ország Felek

pénzügyi forrásokkal és technológiaátadással kapcsolatos kötelezettségeinek

tényleges végrehajtásától függ, és teljes mértékben számításba kell venni azt

a tényt, hogy a fejlődő ország Felek számára az első és mindent felülmúló

prioritást jelent a gazdasági és a társadalmi fejlődés és a szegénység

felszámolása.

  5. A Felek teljes mértékben számításba veszik a legkevésbé fejlett országok

speciális szükségleteit és sajátos helyzetét a pénzügyi támogatásra és a

technológiaátadásra vonatkozó tevékenységük során.

  6. A Szerződő Felek figyelembe veszik továbbá azokat a sajátos

körülményeket,         amelyeket      a   biológiai      sokféleség      eloszlásából     és

elhelyezkedéséből adódó függőség eredményez a fejlődő ország Felek

körében, különösen a kis szigetállamokban.

  7. Tekintetbe veszik továbbá a fejlődő országok sajátos helyzetét, beleértve

az olyan, környezeti szempontból legsebezhetőbbekét, mint amelyek arid vagy

szemiarid éghajlatú térségekkel, tengerparti és hegyvidéki területekkel

rendelkeznek.

                                        21. Cikkely

                                  Pénzügyi mechanizmus

  1. Ezen Egyezmény céljait teljesítendő, létre kell hozni egy mechanizmust a

fejlődő ország Felek számára az anyagi erőforrások biztosítása érdekében,

adományozási és koncessziós alapon, amelynek alapvető elemeit ez a Cikkely

írja le. A mechanizmus a Felek Konferenciájának felügyelete és irányítása alatt

működik, valamint annak tartozik elszámolási kötelezettséggel, ezen

Egyezmény megvalósítása érdekében. Ezen mechanizmus működését olyan

intézményi struktúra valósítja meg, amelyet a Felek Konferenciájának első

ülése határozhat majd meg. Ezen Egyezmény céljai érdekében a Felek

Konferenciája határozza meg az ilyen források hozzáférhetőségére és

felhasználására vonatkozó politikát, stratégiát, program prioritásokat és az

alkalmasság kritériumait. A hozzájárulásoknak olyanoknak kell lenniük, hogy

számításba vegyék a 20. Cikkelyben hivatkozott összegek előreláthatóságának,

megfelelő voltának és időbeli folyósításának szükségességét, összhangban a

Felek Konferenciája által időszakonként meghatározott szükséges források

összegével, valamint a 20. Cikkely 2. bekezdésében hivatkozott listára felvett,

támogatást nyújtó Felek közötti tehermegosztás fontosságát. Önkéntes

hozzájárulás is tehető a fejlett ország Felek és más országok által, illetve más

forrásokból. A mechanizmus demokratikus és nyílt irányítási rendszer

keretében működik.


  2. Ezen Egyezmény célkitűzéseinek megfelelően, a Felek Konferenciája az

első ülés alkalmával meghatározza a politikát, stratégiát és program

prioritásokat, valamint a pénzügyi források hozzáférhetőségének és

felhasználásának részletes kritériumait és irányelveit, beleértve az ilyen

felhasználás rendszeres nyomon követését és értékelését. A Felek

Konferenciája a pénzügyi mechanizmus működtetésével megbízott intézményi

struktúrával történt konzultáció után határoz a fenti 1. bekezdés

végrehajtásához szükséges rendelkezésekről.

  3. A Felek Konferenciája az Egyezmény hatálybalépését követően nem

kevesebb mint két évvel és azután rendszeresen áttekinti az ezen Cikkelyben

megállapított mechanizmus hatékonyságát, beleértve a fenti 2. bekezdésben

hivatkozott kritériumokat és irányelveket. Az ilyen felülvizsgálatok alapján, ha

szükséges,         megfelelő       intézkedést       foganatosít       a    mechanizmus

hatékonyságának javítására.

  4. A Szerződő Felek fontolóra veszik a meglevő pénzügyi intézmények

megerősítését, hogy a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható

használatára a pénzügyi erőforrásokat biztosítsák.

                                        22. Cikkely

                      Kapcsolat más nemzetközi egyezményekkel

  1. A jelen Egyezmény rendelkezései nem érintik semelyik Szerződő Fél

bármely       létező     nemzetközi       megállapodásból         származó     jogait     és

kötelezettségeit, kivéve, ahol azon jogok kötelezettségek gyakorlása komoly

károsodást vagy veszélyt jelentene a biológiai sokféleség szempontjából.

  2. A Szerződő Felek a jelen Egyezményt a tengeri környezet vonatkozásában

az     Államoknak        a     tengerjogi    egyezményből          fakadó    jogaival     és

kötelezettségeivel megegyezően valósítják meg.

                                        23. Cikkely

                                   A Felek Konferenciája

  1. A Felek Konferenciája ezennel megalakul. A Felek Konferenciájának első

ülését az Egyesült Nemzetek Környezeti Programjának Végrehajtó Titkára

ezen Egyezmény hatálybalépése után legkésőbb 1 évvel hívja össze. Azt

követően, a Konferencia első találkozója által meghatározandó szabályos

időközönként, a Felek Konferenciájának rendes találkozóira kerül sor.

  2. A Felek Konferenciájának rendkívüli üléseire a Konferencia által

szükségesnek tartott időben vagy bármely Fél írásbeli kérése alapján más

időben is sor kerül, feltéve, hogy a Titkárságnak a kérésről szóló értesítését

követő hat hónapon belül a Feleknek legalább egyharmada támogatja azt.

  3. A Felek Konferenciája a magára, illetve általa létrehozott kiegészítő

testületekre vonatkozó működési szabályokat, valamint a Titkárság pénzügyi

ellátásának szabályozását egyhangú megállapodással fogadja el. Minden

rendes ülés költségvetést fogad el a következő rendes ülésig terjedő pénzügyi

periódusra.

  4. A Felek Konferenciája ellenőrzi ezen Egyezmény végrehajtását, és e célból


  a) meghatározza a 26. Cikkely szerint küldendő információ formáját és

időszakát, valamint tanulmányozza ezen információt és a bármely kiegészítő

testület által benyújtott jelentéseket;

  b) felülvizsgálja a biológiai sokféleségre vonatkozó, a 25. Cikkellyel

összhangban adott tudományos, műszaki és technológiai tanácsokat;

  c) a 28. Cikkely szerint - szükség szerint - megvizsgál és elfogad

jegyzőkönyveket;

  d) a 29. és 30. Cikkely szerint - szükség szerint - megvizsgál és elfogad ezen

Egyezményre és mellékleteire vonatkozó módosításokat;

  e) megvizsgál minden jegyzőkönyvre és hozzá tartozó mellékletre vonatkozó

módosítási javaslatot, és amennyiben úgy határoz, javasolja azok elfogadását

az adott jegyzőkönyvben részes Feleknek;

  f) a 30. Cikkely szerint - szükség szerint - megvizsgál és elfogad ezen

Egyezményhez további mellékleteket;

  g) olyan kiegészítő testületeket alapít, különösen a tudományos és technikai

tanácsok biztosítására, amelyeket szükségesnek tart ezen Egyezmény

megvalósításához;

  h) a Titkárságon keresztül kapcsolatot tart a jelen Egyezményben foglalt

ügyekkel foglalkozó egyezmények végrehajtó testületeivel abból a célból, hogy

azokkal az együttműködés megfelelő formái alakuljanak ki; és

  i) megvizsgál és vállal minden olyan további feladatot, amely az Egyezmény

céljainak elérésére a működése közben nyert tapasztalatok alapján

szükségessé válik.

  5. Az Egyesült Nemzetek és szakosított intézményei, valamint a Nemzetközi

Atomenergia Ügynökség, továbbá bármely Állam, mely nem részese ezen

Egyezménynek, a Felek Konferenciáján megfigyelőként vehet részt. Bármely

más kormányzati vagy nem-kormányzati testület vagy ügynökség részt vehet,

amely a biológiai sokféleség megőrzésével és fenntartható használatával

kapcsolatos kérdésben illetékes, amennyiben a Titkárságot a Felek

Konferenciájának egy ülésén történő megfigyelői státusú részvételi

szándékáról értesítette, hacsak a jelen levő Felek legalább egyharmada azt

nem ellenzi. A megfigyelők bebocsátása és részvétele a Felek Konferenciája

által elfogadott eljárási szabályzattól függ.

                                       24. Cikkely

                                        Titkárság

  1. A Titkárság ezennel megalakul. Feladatai:

  a) a 23. Cikkelyben meghatározott Felek Konferenciája üléseinek

megszervezése és kiszolgálása;

  b) bármely jegyzőkönyvben a számára meghatározott feladatok ellátása;

  c) az Egyezmény szerinti feladatainak végrehajtásáról jelentések készítése és

ezek bemutatása a Felek Konferenciáján;

  d) együttműködés más érintett nemzetközi testületekkel, és különösen olyan

adminisztratív és szerződéses megállapodások létesítése, amelyekre

feladatainak hatékony ellátása érdekében szükség lehet;

  e) a Felek Konferenciája által meghatározott más feladatok ellátása.


  2. A Felek Konferenciája az első rendes ülésén nevezi ki a Titkárságot azon

létező, kompetens nemzetközi szervezetek közül, amelyek jelezték

szándékukat az ezen Egyezményben meghatározott titkársági feladatok

ellátására.

                                        25. Cikkely

    Kiegészítő testület a tudományos, műszaki és technológiai tanácsadásra

  1. A tudományos, műszaki és technológiai tanácsadás biztosítására ezennel

megalakul egy kiegészítő testület, hogy a Felek Konferenciáját és -

megfelelőképpen - ennek más kiegészítő testületeit a jelen Egyezmény

megvalósítására vonatkozó időszerű tanáccsal lássa el. Ez a testület minden

Fél részvételére nyitva áll, és abban helyet kapnak a különböző tudományágak

képviselői. Tagjai az idevágó szakterületekhez értő kormányképviselők.

Munkájáról minden vonatkozásban rendszeresen jelentést tesz a Felek

Konferenciájának.

  2. A Felek Konferenciájának felügyelete alatt, az általa meghatározott

irányelvekkel összhangban - kérése alapján - ezen testület

  a) a biológiai sokféleség helyzetéről tudományos és műszaki értékelést ad;

  b) tudományos és műszaki értékelést készít a jelen Egyezmény rendelkezései

alapján tett intézkedések típusainak hatásairól;

  c) azonosítja azokat az újító jellegű, hatékony és korszerű technológiákat és

eljárásokat, amelyek a biológiai sokféleség megőrzésével és fenntartható

használatával kapcsolatosak, továbbá tájékoztat az ilyen technológiák

fejlesztése és/vagy átadása elősegítésének módjairól és eszközeiről;

  d) tanácsot ad a biológiai sokféleség megőrzésével és fenntartható

használatával kapcsolatos tudományos programokra és a nemzetközi

kutatási-fejlesztési együttműködésre; és

  e) válaszol azokra a tudományos, műszaki, technológiai és módszertani

kérdésekre, amelyeket a Felek Konferenciája és annak kiegészítő testületei

ehhez a testülethez intézhetnek.

  3. Ezen testület funkcióit, hatáskörét, szervezetét és működését a Felek

Konferenciája tovább alakíthatja.

                                        26. Cikkely

                                       Beszámolók

  Minden Szerződő Fél a Felek Konferenciáján meghatározandó időszakonként

a Konferencia előtt beszámol ezen Egyezmény előírásainak végrehajtására tett

intézkedéseiről       és     azok    hatékonyságáról        az    Egyezmény       céljainak

megvalósítását illetően.

                                        27. Cikkely

                                     Viták rendezése


   1. Ezen Egyezmény értelmezésének, illetve alkalmazásának kérdésében a

Szerződő Felek közötti vita esetén az érintett Felek tárgyalás útján keresik a

megoldást.

   2. Ha tárgyalással a Felek nem tudnak egyezségre jutni, közösen egy

harmadik Fél jószolgálatát vagy közvetítését kérhetik.

   3. Ezen Egyezmény ratifikálása, elfogadása, jóváhagyása, a hozzá való

csatlakozás során vagy bármikor később, egy állam vagy regionális gazdasági

integrációs szervezet írásban nyilatkozatot tehet a Letéteményesnek, hogy

azon vitákban, amelyek az 1. vagy 2. bekezdés szerint nem rendezhetők,

kötelezőként az alábbi megoldások közül az egyiket vagy mindkettőt fogadja

el:

   a) döntőbíráskodás a II. Melléklet 1. részében lefektetett eljárással

összhangban;

   b) a vita beterjesztése a Nemzetközi Jogbírósághoz.

   4. Ha a vitázó Felek a fenti 3. bekezdésnek megfelelően nem fogadták el

ugyanazt vagy valamilyen más eljárást, a vitát a II. Melléklet 2. részének

megfelelően békéltetésre továbbítják, hacsak a Felek másként nem egyeznek

meg.

   5. E Cikkely rendelkezései minden jegyzőkönyvre vonatkoznak, kivéve, ha az

illető jegyzőkönyv másként rendelkezik.

                                        28. Cikkely

                                 Jegyzőkönyvek elfogadása

   1. A Szerződő Felek együttműködnek ezen Egyezmény jegyzőkönyveinek

megszerkesztésében és elfogadásában.

   2. A jegyzőkönyveket a Felek Konferenciájának egy találkozója fogadja el.

   3. Bármely javasolt jegyzőkönyv szövegét a Titkárság legalább hat hónappal

a találkozó előtt a Szerződő Felekkel ismerteti.

                                        29. Cikkely

                   Az Egyezmény vagy a jegyzőkönyvek módosítása

   1. Ezen Egyezmény módosítására bármely Szerződő Fél javaslatot tehet.

Bármely jegyzőkönyv módosítására az adott jegyzőkönyvben részes bármelyik

Fél tehet javaslatot.

   2. Az Egyezményre vonatkozó módosításokat a Felek Konferenciájának ülése

fogadja el. Bármely jegyzőkönyv módosítását az adott jegyzőkönyvben részes

Felek találkozója fogadja el. Az Egyezmény vagy valamelyik jegyzőkönyve

módosítására tett bármely javaslat szövegét, hacsak másként nem rendelkezik

egy ilyen jegyzőkönyv, a Titkárságnak a szóban forgó jogi eszközben részes

Felekkel legalább hat hónappal azelőtt kell ismertetni, mielőtt arra a

találkozóra sor kerül, amelyen javasolják annak elfogadását. A Titkárság ezen

Egyezmény aláíróival is közli a javasolt módosításokat tájékoztatás céljából.


  3. A Felek minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy közös megegyezéssel

jussanak egyezségre ezen Egyezmény vagy bármely jegyzőkönyv módosítási

javaslatáról. Ha az egyetértés kialakítása érdekében már mindent megtettek,

de mégsem jutottak megállapodásra, akkor utolsó lehetőségként a módosítást

szavazással fogadják el az adott jogi eszközben részes azon Felek

kétharmados többségével, amelyek jelen vannak és szavaznak az ülésen, és azt

a Letéteményes elküldi az összes Félnek ratifikálás, elfogadás és jóváhagyás

céljából.

  4. A módosítások ratifikálását, elfogadását vagy jóváhagyását írásban közlik

a Letéteményessel. A fenti 3. bekezdés szerint elfogadott módosítások

kilencven nappal azután lépnek hatályba az azokat elfogadó Felek számára,

hogy letétbe helyezték az Egyezmény Szerződő Felei vagy az adott

jegyzőkönyvben részes Felei legalább kétharmadának ratifikáló, elfogadó vagy

jóváhagyó dokumentumait, hacsak a jegyzőkönyv másként nem rendelkezik.

Ezt követően a módosítások bármely más Fél számára kilencven nappal azután

lépnek hatályba, amikor az adott Fél a módosításokat ratifikáló, elfogadó vagy

jóváhagyó dokumentumait letétbe helyezi.

  5. Ezen Cikkely céljaira a „jelenlévő és szavazó Felek” a jelenlevő és igennel

vagy nemmel szavazó Feleket jelenti.

                                       30. Cikkely

                         Mellékletek elfogadása és módosítása

  1. Jelen Egyezmény vagy bármelyik jegyzőkönyv mellékletei az Egyezmény

vagy a jegyzőkönyv szerves részét képezik, ahogy egy hivatkozás ezen

Egyezményre vagy jegyzőkönyveire egyben hivatkozást jelent bármely hozzá

tartozó mellékletre is, hacsak nincs kifejezetten más rendelkezés. Az ilyen

mellékletek eljárási, tudományos, műszaki és adminisztratív ügyekre

korlátozódnak.

  2. Hacsak nincs másként valamely jegyzőkönyvben a mellékletére

vonatkozóan megadva, a következő eljárás alkalmazandó az Egyezmény vagy a

jegyzőkönyvek újabb mellékleteivel kapcsolatos javaslatra, elfogadásra és

életbelépésre vonatkozóan:

  a) az Egyezmény vagy bármely jegyzőkönyv mellékleteit a 29. Cikkelyben

foglalt eljárás szerint javasolják és fogadják el;

  b) bármelyik olyan Fél, amelyik nem tudja elfogadni egy újabb, ezen

Egyezményhez csatolt vagy egy olyan jegyzőkönyv mellékletét, amelyben

részes Fél, erről írásban értesíti a Letéteményest, a Letéteményestől kapott,

az elfogadásra vonatkozó értesítés keltétől számított egy éven belül. A

Letéteményes minden Felet haladéktalanul értesít minden ilyen bejelentésről.

Egy Fél bármikor visszavonhatja egy korábbi, az elfogadást elutasító

bejelentését és ezzel a mellékletek hatályba lépnek az adott Fél számára az

alábbi c) pont szerint;

  c) az elfogadásra vonatkozó letéteményesi értesítés keltétől számított egy év

elteltével a mellékletek hatályba lépnek ezen Egyezmény vagy bármely

vonatkozó jegyzőkönyv minden olyan részes Fele számára, amelyek a fenti b)

pontnak megfelelően nem tesznek észrevételt.


  3. Az Egyezmény mellékletével vagy bármelyik jegyzőkönyv mellékletével

kapcsolatos módosításokra vonatkozó javaslat, elfogadás és hatálybalépés

ugyanazt az eljárást követi, mint az Egyezmény mellékletére vagy bármely

jegyzőkönyv mellékletére vonatkozó javaslat, elfogadás és hatálybalépés.

  4. Ha egy újabb melléklet vagy egy melléklet módosítása ezen Egyezmény

vagy bármelyik jegyzőkönyv módosításával függ össze, az újabb melléklet vagy

módosítás nem lép hatályba addig, amíg az Egyezményre vagy bármelyik

jegyzőkönyvre vonatkozó módosítás hatályba nem lép.

                                        31. Cikkely

                                      Szavazati jog

  1. Kivéve az alábbi 2. bekezdés rendelkezésének esetét, ezen Egyezmény

vagy bármelyik jegyzőkönyv minden Szerződő Fele egy szavazattal

rendelkezik.

  2. A regionális gazdasági integrációs szervezetek illetékességi ügyeikben

annyi szavazattal gyakorolják szavazati jogukat, amennyi az Egyezmény vagy a

szóban forgó jegyzőkönyv Szerződő Felei között a tagállamaik száma. E

szervezetek nem gyakorolhatják szavazati jogukat, ha tagállamaik teszik ezt,

és fordítva.

                                        32. Cikkely

                     Az Egyezmény és jegyzőkönyveinek viszonya

  1. Egy állam vagy egy regionális gazdasági integrációs szervezet nem lehet

egy jegyzőkönyvben részes Fél, ha nem volt, vagy nem lett egyidejűleg az

Egyezményben részes Szerződő Fél is.

  2. A jegyzőkönyvekben szereplő döntések csak a jegyzőkönyvben részes

Felekre vonatkoznak. A jegyzőkönyvet nem ratifikáló, azt nem elfogadó, vagy

nem megerősítő Szerződő Fél megfigyelőként vehet részt az e jegyzőkönyvben

részes Felek ülésén.

                                        33. Cikkely

                                          Aláírás

  Ez az Egyezmény aláírásra nyitva áll Rio de Janeiróban minden állam és

regionális gazdasági integrációs szervezet számára 1992. június 5-től 1992.

június 14-ig, és az Egyesült Nemzetek székházában, New Yorkban, 1992.

június 15-től 1993. június 4-ig.

                                        34. Cikkely

                        Ratifikálás, elfogadás vagy megerősítés


  1. Ezen Egyezmény és bármelyik jegyzőkönyv ratifikálható, elfogadható vagy

megerősíthető államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek által. A

ratifikálás, elfogadás vagy megerősítés dokumentumait a Letéteményesnél

helyezik el.

  2. A fenti 1. bekezdésben említett bármely szervezet, ha ezen Egyezmény

vagy egy jegyzőkönyv Szerződő Felévé válik anélkül, hogy bármelyik

tagállama Szerződő Fél lenne, kötelezi magát az Egyezmény és bármelyik

jegyzőkönyv betartására. Az olyan szervezetek esetében, amelyeknek egy vagy

több tagállama az Egyezményben vagy a vonatkozó jegyzőkönyvben Szerződő

Fél, a szervezet és annak tagállamai döntenek megfelelőképpen az

Egyezményből vagy jegyzőkönyvből eredő kötelezettségek végrehajtásának

felelősségéről. Ilyen esetekben a szervezetek és a tagállamok nem jogosultak

egyidejűleg a jogok gyakorlására az Egyezmény vagy a vonatkozó jegyzőkönyv

alapján.

  3. A fenti 1. bekezdésben említett szervezetek a ratifikáló, elfogadó vagy

megerősítő dokumentumaikban nyilatkoznak illetékességi körükről az

Egyezményben vagy a vonatkozó jegyzőkönyvben szabályozott ügyek

tekintetében. Ezek a szervezetek értesítik a Letéteményest az illetékességi

körükre vonatkozó bármely változásról is.

                                       35. Cikkely

                                       Csatlakozás

  1. Az Egyezmény és bármelyik jegyzőkönyv csatlakozásra nyitva áll az

Államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek számára azután is,

hogy az Egyezmény vagy a vonatkozó jegyzőkönyv aláírási határideje lejárt. A

csatlakozás dokumentumát a Letéteményesnél helyezik el.

  2.     A    fenti     1.    bekezdésben       említett      szervezetek     csatlakozási

dokumentumaikban nyilatkoznak illetékességükről az Egyezményben vagy a

vonatkozó jegyzőkönyvben szabályozott ügyek tekintetében. Ezek a

szervezetek értesítik a Letéteményest az illetékességi körükre vonatkozó

bármely változásról is.

  3. A 37. Cikkely 2. bekezdésének rendelkezései azokra a regionális

gazdasági integrációs szervezetekre is vonatkoznak, amelyek ehhez az

Egyezményhez vagy bármely jegyzőkönyvhöz csatlakoznak.

                                       36. Cikkely

                                      Hatálybalépés

  1. Az Egyezmény a harmincadik ratifikáló, elfogadó, megerősítő vagy

csatlakozó dokumentum letétbe helyezésének napját követő kilencvenedik

napon lép hatályba.

  2. Bármelyik jegyzőkönyv olyan számú ratifikáló, elfogadó, megerősítő vagy

csatlakozó dokumentum letétbe helyezésének időpontjától számított

kilencvenedik napon lép hatályba, amennyit a vonatkozó jegyzőkönyv

meghatároz.


  3. Minden Szerződő Fél számára, amelyik a harmincadik ratifikáló, elfogadó

vagy megerősítő dokumentum letétbe helyezése után ratifikálja, fogadja el,

erősíti meg ezen Egyezményt vagy csatlakozik ahhoz, az kilencven nappal azt

követően lesz hatályos, hogy az adott Szerződő Fél a ratifikáló, elfogadó,

megerősítő vagy csatlakozó dokumentumát letétbe helyezte.

  4. Bármelyik jegyzőkönyv, hacsak a jegyzőkönyv másként nem rendelkezik, a

jegyzőkönyvet ratifikáló, elfogadó vagy megerősítő, vagy ahhoz csatlakozó

Szerződő Fél számára akkor lesz hatályos, miután a fenti 2. bekezdés szerint

az hatályba lép kilencven nappal azt követően, hogy az adott Szerződő Fél

letétbe helyezi a ratifikáló, elfogadó, megerősítő vagy csatlakozó

dokumentumát, vagy azon a napon, amikor az Egyezmény a Szerződő Fél

számára hatályba lép, aszerint, hogy melyik következik be későbbi időpontban.

  5. A fenti 1. és 2. bekezdés alkalmazásánál bármely regionális gazdasági

integrációs szervezet által letétbe helyezett dokumentum nem számítható

hozzá ezen szervezet tagállamai által már letétbe helyezettekhez.

                                       37. Cikkely

                                      Fenntartások

  Az Egyezményhez nem lehet fenntartásokat csatolni.

                                       38. Cikkely

                                        Felmondás

  1. Jelen Egyezmény egy Szerződő Félre érvényes hatálybalépésének

időpontját követő két év elteltével a Szerződő Fél felmondhatja az Egyezményt

a Letéteményeshez benyújtott írásos nyilatkozattal.

  2. Az ilyen felmondás a Letéteményes általi átvételének időpontjától

számított egy év elteltével lép érvénybe, vagy olyan későbbi időpontban,

amelyet a felmondó nyilatkozat megad.

  3. Az ezen Egyezményt felmondó bármelyik Szerződő Felet egyúttal úgy kell

tekinteni, mint amelyik felmondja azon jegyzőkönyveket is, amelyekben részes

Fél.

                                       39. Cikkely

                           Pénzügyi ideiglenes rendelkezések

  Feltéve, hogy a 21. Cikkely követelményeinek megfelelően teljesen

átszervezték az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja, az Egyesült

Nemzetek Környezeti Programja és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési

Bank Globális Környezeti Alapját, az lesz a 21. Cikkelyben hivatkozott

intézményi struktúra, ideiglenes alapon, az ezen Egyezmény hatálybalépése és

a Felek Konferenciájának első ülése közötti időszakban, vagy ameddig a Felek

Konferenciája meg nem határozza, hogy milyen intézményi szervezetet

jelölnek ki a 21. Cikkelynek megfelelően.


                                        40. Cikkely

                          Titkársági ideiglenes rendelkezések

  Az Egyesült Nemzetek Környezeti Programjának Végrehajtó Igazgatója által

biztosítandó titkárság lesz ideiglenes alapon a 24. Cikkely 2. bekezdésében

hivatkozott       titkárság,     az   Egyezmény hatálybalépése             és    a    Felek

Konferenciájának első ülése közötti időszakra.

                                        41. Cikkely

                                       Letéteményes

  Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára látja el ezen Egyezmény és

bármelyik jegyzőkönyv letéteményesi feladatait.

                                        42. Cikkely

                                     Hiteles szövegek

  Ezen Egyezmény eredeti példányát, melynek arab, kínai, angol, francia,

orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek

Szervezetének Főtitkáránál helyezik letétbe.

  AMINEK TANÚBIZONYSÁGÁUL az alulírottak, arra kellő felhatalmazással

rendelkezvén, aláírták ezt az Egyezményt.

  Készült Rio de Janeiróban, 1992. június 5. napján.

I. Melléklet

                                Azonosítás és ellenőrzés

  1. Ökológiai rendszerek és élőhelyek: nagy diverzitású, nagyszámú

endémikus vagy veszélyeztetett fajt vagy eredeti élőhelyet tartalmaznak;

vándorló fajok számára szükségesek; társadalmi, gazdasági, kulturális vagy

tudományos jelentőségűek; vagy amelyek reprezentatívak, egyedülállóak vagy

kulcsfontosságú evolúciós vagy más biológiai folyamatokkal kapcsolatosak;

  2. Fajok és közösségek, amelyek: veszélyeztetettek; a háziasított vagy

termesztett fajok vad rokonai; orvosi, mezőgazdasági vagy más gazdasági

értékek; vagy társadalmi, tudományos vagy kulturális fontosságúak; vagy

fontosak a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható használatának

kutatásában, mint például az indikátor fajok; és

  3. Társadalmi, tudományos vagy gazdasági jelentőségű, meghatározott

genomok és gének.

II. Melléklet

                                          I. RÉSZ


                                   A döntőbírósági eljárás

                                         1. Cikkely

  A felperes fél értesíti a titkárságot, hogy a felek a 27. Cikkely szerinti

döntésre egy vitát terjesztenek elő. Az értesítés közli a döntőbírósági eljárás

tárgyát, és tartalmazza különösen az Egyezménynek vagy a jegyzőkönyvnek

azokat a Cikkelyeit, amelyek értelmezéséről vagy alkalmazásáról van szó. Ha a

felek a vita tárgyának kérdésében nem értenek egyet a bíróság Elnökének

kinevezése előtt, a döntőbíróság fogja meghatározni a tárgyat. A Titkárság az

így kapott információt az Egyezmény vagy a vonatkozó jegyzőkönyv összes

Szerződő Feléhez továbbítja.

                                         2. Cikkely

  1. Két fél közötti vitában a döntőbíróság három tagból áll. A vitában érintett

mindegyik fél kijelöl egy döntőbírót, és az így kinevezett két döntőbíró közös

megegyezéssel egy harmadik döntőbírót jelöl ki, aki a bíróság elnöke lesz. Ez

utóbbi nem lehet a vitázó felek egyikével sem azonos nemzetiségű, nem lehet

szokásos lakóhelye sem egyik fél területén, nem lehet alkalmazottja egyik

félnek sem, és nem lehet olyan sem, aki az üggyel más minőségben már

foglalkozott.

  2. Több mint két felet érintő vitában az azonos érdekű felek közös

megegyezéssel egy döntőbírót jelölnek ki.

  3. Bármely megüresedett tisztség a kezdeti kijelöléssel azonos módon

töltendő be.

                                         3. Cikkely

  1. Ha a döntőbíróság Elnöke a második döntőbíró kinevezését követő két

hónapon belül nincs kijelölve, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára

az egyik fél kérésére további két hónapon belül kijelöli az Elnököt.

  2. Ha a vitában részt vevő egyik fél nem jelöl ki döntőbírót a felszólítás

átvételétől számított két hónapon belül, a másik fél tájékoztathatja a Főtitkárt,

aki további két hónapon belül megteszi a kijelölést.

                                         4. Cikkely

  A döntőbíróság döntéseit a jelen Egyezmény, a vonatkozó jegyzőkönyvek

rendelkezéseivel és a nemzetközi joggal összhangban hozza meg.

                                         5. Cikkely

  Hacsak a vitázó felek másként nem egyeznek meg, a döntőbíróság határozza

meg saját eljárási szabályait.

                                         6. Cikkely

  A döntőbíróság valamelyik fél kérésére lényeges, ideiglenes védelmi

intézkedéseket javasolhat.


                                        7. Cikkely

  A vitázó felek elősegítik a döntőbíróság munkáját minden rendelkezésükre

álló eszközzel különösképpen úgy, hogy

  a) ellátják minden vonatkozó dokumentummal, információval és eszközzel, és

  b) ha szükséges, lehetővé teszik tanúk vagy szakértők felkérését és

bizonyítékaik megszerzését.

                                        8. Cikkely

  A felek és a döntőbíró kötelesek a döntőbíróság eljárása során bizalmasan

kapott bármely információt bizalmasan kezelni.

                                        9. Cikkely

  Hacsak a döntőbíróság az eset különleges körülményei miatt másként nem

határoz, a bíróság költségeit a vitázó felek egyenlő arányban viselik. A

döntőbíróság minden költségéről feljegyzést készít, és végösszegét benyújtja a

feleknek.

                                       10. Cikkely

  Bármely Szerződő Fél, amelyik a vita tárgyában jogilag érdekelt, és amelyet

az ügyben hozott döntés érinthet, a bíróság beleegyezésével beleszólhat az

eljárásba.

                                       11. Cikkely

  A bíróság meghallgathatja és megállapíthatja azokat az ellenkereseteket,

amelyek közvetlenül a vitatott ügy kapcsán vetődnek fel.

                                       12. Cikkely

  A döntőbírósági eljárásra és tárgyra vonatkozó döntések a tagok többségi

szavazatával születnek.

                                       13. Cikkely

  Ha a vitatkozó felek egyike a döntőbíróság előtt nem jelenik meg, vagy

elmulasztja ügyének védelmét, a másik fél kérheti az eljárás továbbfolytatását

és ítéletének meghozatalát. Egy fél távolmaradása vagy ügyében a védekezés

elmulasztása nem jelent akadályt az eljárásban. Végső döntésének

meghozatala előtt a döntőbíróságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a

kereset tényszerűen és jogilag egyaránt megalapozott.

                                       14. Cikkely

  A bíróság végső döntését teljes megalakulásának időpontját követő öt

hónapon belül hozza meg, hacsak nem tartja szükségesnek a határidő

meghosszabbítását, ami nem lehet több további legfeljebb öt hónapnál.


                                       15. Cikkely

  A döntőbíróság jogerős döntése a vita tárgyára korlátozódik, és kifejti az

annak alapjául szolgáló indokokat. Tartalmazza a résztvevő tagok nevét és a

jogerős döntés dátumát. A bíróság bármely tagja eltérő vagy különvéleményt

csatolhat a végső döntéshez.

                                       16. Cikkely

  Az ítélet a vitázó felek számára kötelező. Fellebbezésnek helye nincs, hacsak

a vitázó felek nem egyeztek meg előzetesen egy fellebbviteli eljárásban.

                                       17. Cikkely

  A jogerős döntés értelmezésének vagy végrehajtásának módjával kapcsolatos

bárminemű esetleges ellentmondást a vitázó felek között bármelyik fél

döntésre felterjesztheti az azt meghozó döntőbírósághoz.

                                         2. RÉSZ

                                        Békéltetés

                                        1. Cikkely

  A vitázó felek valamelyikének kérésére békéltető bizottság alakul. A

bizottság, hacsak a felek másként nem egyeznek meg, öt tagból áll, a szóban

forgó Felek mindegyike kettőt jelöl ki, s ezek együttesen egy Elnököt

választanak.

                                        2. Cikkely

  Több mint két Felet érintő vitában az azonos érdekű felek közös

megegyezéssel jelölik ki bizottsági tagjaikat. Ahol két vagy több fél érdeke

különböző, vagy nincs egyetértés abban, hogy közös érdekűek lennének, külön

jelölik ki tagjaikat.

                                        3. Cikkely

  Ha a felek a békéltető bizottság megalakítása iránti igényük benyújtása után

két hónapon belül nem teszik meg kinevezéseiket, akkor, ha az igényt

benyújtó fél ezt kéri, az Egyesült Nemzetek Főtitkára teszi meg e

kinevezéseket további két hónapon belül.

                                        4. Cikkely

  Ha a bizottság utoljára kinevezett tagjának kinevezési ideje után két

hónappal a békéltető bizottság Elnökét nem választják meg, az egyik fél

kérésére az Egyesült Nemzetek Főtitkára további két hónapon belül kijelöl egy

Elnököt.


                                        5. Cikkely

  A békéltető bizottság tagjainak többségi szavazatával hozza meg döntéseit.

Hacsak a felek másként nem egyeznek meg, eljárásukat maguk határozzák

meg. A vita megoldására javaslatot tesznek, melyet a felek jóhiszeműen

fontolóra vesznek.

                                        6. Cikkely

  A békéltető bizottság kompetenciájával kapcsolatos nézeteltérést a bizottság

dönti el.”






3. §


(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1994. május 25. napjától kell alkalmazni.

(2) A törvény végrehajtásáért a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a földmüvelésügyi miniszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a külügyminiszter felelős.


INDOKOLÁS"
