"T/1299.

1995. évi ..... törvény
a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-ában foglaltak alapján a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló  többször módosított  1993. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény), a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1994. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: 1993. évi Zárszámadási Törvény) valamint az Országgyűlés 5/1994. (II. 23), 10/1994. (III. 2.), 20/1994. (III. 31.), 21/1994. (III. 31.), 30/1994. (IV. 13.), 31/1994. (IV. 31.), 38/1994. (VII. 18.), 47/1994. (X. 6.), 50/1994. (X. 14.) OGY határozatainak végrehajtásáról a következő törvényt alkotja:

Első rész
A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtása
A főösszegek
1. § 
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtását 
1 478 526,3 millió forint, azaz egymillió négyszázhetvennyolcezerötszázhuszonhat egész háromtized millió forint bevétellel, 
1 800 228,3 millió forint, azaz egymillió nyolcszázezerkettőszázhuszonnyolc egész háromtized millió forint kiadással,
321 702,0 millió forint, azaz háromszázhuszonegyezerhétszáz
kettő millió forint hiánnyal 
hagyja jóvá.
2. §
(1)	A költségvetés kiadási előirányzatainak teljesítését az 1. számú melléklet fejezetenként, költségvetési címenként, alcímenként, előirányzatcsoportként és kiemelt előirányzatonként tartalmazza. 
(2)	A költségvetés bevételi előirányzatainak teljesítését a 2. számú melléklet fejezetenként, költségvetési címenként, alcímenként, előirányzatcsoportonként és kiemelt előirányzatonként tartalmazza.
3. §
Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az e törvény 1. §-ában megállapított költségvetési hiány finanszírozására a Költségvetési Törvény 3. §ában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter
a)	132 319,3  millió forint összegű hosszú lejáratú államkötvényt bocsátott ki;
b)	189 382,7 millió forint értékben növelte az 1 évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyek állományát.
4. §
(1)	Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter  a Költségvetési Törvény 3. §ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján  az állami forgóalap folyamatos likviditása és a társadalombiztosítási alapokból teljesített kiadásokhoz vállalt állami garancia megteremtése érdekében 34 963,6 millió forint értékben csökkentette a kincstárjegyek állományát. 
(2)	Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az e törvény 1. §-ában megállapított költségvetési hiány finanszírozására a Költségvetési Törvény 3. § ában kapott felhatalmazás alapján 1995. április 30ig a pénzügyminiszter 3000,0 millió forint értékben államkötvényt bocsátott ki, amely utólag azonos összegben váltott ki kincstárjegyállomány-növekményt. Az 1994. évi költségvetési hiány miatt így  a 3000,0 millió forint értékű államkötvénykibocsátást is figyelembe véve  186 382,7 millió forinttal növekedett a kincstárjegyek állománya.
A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos
egyes rendelkezések
5. §
(1)	A helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához nyújtott normatív állami hozzájárulás önkormányzatonként és hozzájárulásonként részletezett elszámolását a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül. A normatív állami hozzájárulás országosan összesített összegét a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2)	Az Országgyűlés jóváhagyja azon önkormányzatok előirányzatainak csökkentését, amelyek év közben együttesen 194,8 millió forint összegben mondtak le a normatív állami hozzájárulás előirányzatáról, illetve amelyeket intézmény átadás következtében 44,2 millió Ft összegben az nem illet meg. A módosított előirányzatokat az (1) bekezdés szerinti rendelet tartalmazza. 
(3)	Az Országgyűlés megállapítja, hogy a normatív állami hozzájárulásoknak a helyi önkormányzatokat  a ténylegesen teljesített mutatószámok alapján  megillető és a részükre a költségvetési évben folyósított összegek különbözetei a következők: 
a)	a helyi önkormányzatok 1994. december 31én fennálló visszafizetési kötelezettsége 1194,7 millió forint;
b)	a központi költségvetést terhelő kiegészítés 710,3 millió forint;
c)	s ennek egyenlegeként a helyi önkormányzatok 1994. év után előírt tartozása 484,4 millió forint.

(4)	Az Országgyűlés megállapítja továbbá, hogy azon önkormányzatokat, amelyek a normatív állami hozzájárulást  saját számításaik, illetőleg az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján  az őket ténylegesen megilletőnél 5%kal nagyobb, vagy azt meghaladó mértékben vették igénybe, összesen 64,5 millió forint kamatfizetési kötelezettség terheli. Ennek helyi önkormányzatonként részletezett összegét a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletének melléklete tartalmazza.
(5)	A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott visszafizetési kötelezettségből ......... millió forintot, a b) pontban meghatározott központi költségvetést terhelő kiegészítésből ................ millió forintot  figyelemmel az Állami Számvevőszéknek az Áht. 121. § (3) bekezdése szerinti vizsgálatára  a pénzügyminiszter és a belügyminiszter külön rendelete önkormányzatok szerint részletezi.
(6)	A helyi önkormányzatokat a Költségvetési Törvény 19. § (5) bekezdése alapján  figyelemmel az Állami Számvevőszéknek az Áht. 121. § (3) bekezdése szerinti vizsgálatára - .............. ezer forint jogtalanul igénybe vett cél és címzett támogatás visszafizetési kötelezettség terheli, melynek önkormányzatok szerinti részletezését a pénzügyminiszter és a belügyminiszter külön rendelete tartalmazza. 
(7)	Azok a helyi önkormányzatok, amelyek a Költségvetési Törvény 19. §-ának (1), (3) és (5) bekezdései szerinti befizetési kötelezettségüket  179/1991. (XII. 30.) Kormányrendelet 6. §-a alapján  1995. március 25-ig nem teljesítették, e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül kötelesek azt teljesíteni a következő feltételek szerint:

a)	az a helyi önkormányzat, amelynek kamat nélküli visszafizetési kötelezettsége volt, ennek teljesítésével egyidejűleg 1995. március 26tól a visszafizetés napjáig számított mulasztási napokra vetítve, az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeresének (47,28 %) megfelelő büntető kamatot fizet ;
b)	az a helyi önkormányzat, amelynek kamattal növelt visszafizetési kötelezettsége volt, ennek teljesítésével egyidejűleg a kamattal növelt összeg után  1995. március 26-tól a visszafizetés napjáig számított mulasztási napokra vetítve  további büntető kamatot fizet. A büntetőkamat az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeresének (47,28 %) naptári napra számított mértéke.

(8)	Az (5) és (6) bekezdésekben meghatározott visszafizetési kötelezettség és az ehhez kapcsolódó, a Költségvetési Törvény 19. § (1), (3) és (5) bekezdései szerinti kamatfizetési kötelezettség teljesítésének határideje az e törvény hatálybalépését követő 30. nap. Azoknak a helyi önkormányzatoknak, amelyek e befizetési kötelezettségüket határidőre nem teljesítik, a határidőtől a befizetés napjáig kamatfizetési kötelezettségük keletkezik. A kamat mértékének megállapítására a (7) bekezdés a), illetve b) pontjaiban foglaltakat ezen határidőtől  kell alkalmazni.
(9)	Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy amennyiben e törvény hatálybalépését követő 45 napon belül a (3), (4), (7) és (8) bekezdés szerinti befizetések nem érkeznek meg a Pénzügyminisztérium MNB 232901031492 \"Önkormányzatok előző évről származó befizetései\", valamint az MNB 232901034000 \"Különleges bevételek\" bevételi számlájára, az érintett önkormányzat tartozását a következő hónaptól kezdődően az esedékes normatív állami hozzájárulásból  a tartozás összegéig  levonja a levonás napjáig figyelembe vett büntetőkamattal számolva.
(10)	Azon önkormányzatok számára, amelyek pótlólagos normatív állami hozzájárulásra jogosultak, a Pénzügyminisztérium a támogatást  710,3 millió forintot  1995. április 28án átutalta.
(11)	Azon helyi önkormányzatok részére, amelyek az (5) bekezdés szerinti számvevőszéki ellenőrzés alapján pótlólagos állami hozzájárulásra jogosultak, a Pénzügyminisztérium e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül átutalja a megállapított összeget, mely az előző évi költségvetés kiegészítése címén számolandó el.
6. §
(1)	A helyi önkormányzatoknak nyújtott színházi támogatásokat önkormányzatonkénti bontásban a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2)	A helyi önkormányzatoknak nyújtott címzett támogatásokat  jogcímenként részletezve   az 5. számú melléklet tartalmazza.
(3)	A helyi önkormányzatoknak nyújtott céltámogatás összegét  jogcímenként részletezve   a 6. számú melléklet tartalmazza. 
(4)	A helyi önkormányzatok központosított előirányzatainak felhasználását a 8. számú melléklet részletezi.
(5)	Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási előirányzatainak elszámolási különbözeteként 108,1 millió forintot utaljon át az Állami Fejlesztési Intézet Rthez az Önkormányzatok előző évről származó befizetései bevételi számláról az e törvény kihirdetését követő 15 napon belül.
7. §
Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a helyi önkormányzatok 1993. évi normatív állami hozzájárulásának elszámolásából az 1993. évi Zárszámadási Törvény 6. §-ának (3) bekezdésében előírt, egyenlegében 375,0 millió forint visszafizetési kötelezettségüknek eleget tettek.
8. §
Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Magyar Televízió az alaptevékenységének tervezettet meghaladó (támogatásértékű) bevételi és azzal összefüggő kiadási előirányzatainak emelését saját hatáskörben végrehajtotta.
9. §
Az Országgyűlés jóváhagyja az elkülönített állami pénzalapok mérlegét a 7. számú melléklet szerint. 
10. §
Az Országgyűlés jóváhagyja a központi költségvetés mérlegét a 9. számú melléklet szerint.
11. §
Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvényben foglaltak végrehajtásaként az Orosz Köztársasággal szembeni  1991. végéig keletkezett és 1992. év végi hatállyal az állam által megvásárolt  követelés egy részének törlesztéseként 1994. december 31-ig megvalósult orosz haditechnikai szállítások értékének, valamint a kapcsolódó vám, vámkezelési díj és import általános forgalmi adó összegének megfelelően a központi költségvetés 1994. évi bevételei és kiadásai megemelésre kerültek a következők szerint:
a)	a XXX. Nemzetközi elszámolások fejezet 1. cím 2 Korábban nyújtott hitelek törlesztése alcímének bevételei 8395,820 millió forinttal;
b)	a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 25. cím 3 Vám- és importbefizetések alcímének bevételei 919,755 millió forinttal, 26. cím 1 Általános forgalmi adó alcímének bevételei 2333,364 millió forinttal;
c)	a IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet 2. cím 6. alcím 1. előirányzat-csoport 3 Dologi kiadások kiemelt előirányzatának kiadásai 11 648,939 millió forinttal.
Második rész
Az államadósság köre, kezelése és változása
12. §
(1)	Az Állami Fejlesztési Intézet Rt. által kezelt, az államháztartáson kívüli adósokkal szemben nyilvántartott követelésállomány 1994. december 31én 92 121,2 millió forint, amelyből 9023,4 millió forint állami kölcsön, 83 097,8 millió forint az állami alapjuttatás utáni járadékfizetési kötelezettség.
(2)	Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az 1993. évi Zárszámadási Törvény 16. §-ában foglalt követelések az 1994. évben csökkentek, mert
a)	az Országgyűlés döntött 3021,3 millió forint adósság elengedéséről (Szekszárdi Húsipari Rt. 282,3 millió forint, MÁV Rt. 2739,0 millió forint) és a DUNAFERR DV Rt. 3500,0 millió forintos tartozásának 2500,0 millió forint névértékű részvénnyé konvertálásáról;
b)	a Mátraaljai Szénbányák felszámolása keretében sor került 5428,6 millió forint tartozás azonos névértékű Mátra Erőmű Rt. részvénnyel történő kiegyenlítésére;
c)	a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Költségvetési Törvény) 38. §-ában kapott felhatalmazásával élve az ÁFI Rt. 125,1 millió forint adósságtőke konverzióra vállalt kötelezettséget (Tokaj Kereskedőház Rt., borsodnádasdi Lemezgyár fa, ST GLASS Öblösüveggyártó Rt.) valamint a feltételek teljesítése esetén 53,8 millió forint tartozás elengedésére tett ígéretet az adóskonszolidáció során;
d)	az állami kölcsön törlesztéséből a költségvetés bevétele 4151,3 millió forint, járadékfizetésből 8706,6 millió forint volt, ami magába foglalta a 40,3 millió forintos mozgójáradékot is. Az állami kölcsön kamataiból származó bevétel 1485,5 millió forint volt.
13. §
(1)	Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a jamburgi gázszállítás árbevételéből a költségvetés bevétele 16 733,2 millió forint volt.
(2)	Az Országgyűlés a Jamburg kiemelt jelentőségű kormányzati beruházás lezárásával kapcsolatos munkálatokra  a beruházás pénzmaradványaiból  50 millió forint összeg felhasználását jóváhagyja. 

14. §
Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter a Költségvetési Törvény 3. §-ának (8) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a bankrendszer piacgazdasági feltételeinek megfelelő működését megalapozó hitelkonszolidációs rendszer működtetéséhez szükséges állami források megteremtésére 47 757,1 millió forint értékben hitelkonszolidációs államkötvényt bocsátott ki, ami az alábbi célokat szolgálta:
a)	22 207,0 millió forint összegű kötvényt a Pénzügyminisztérium kereskedelmi bankoknál lévő tulajdonrészének növelésére fordított a pénzügyminiszter;
b)	5951,1 millió forint összegű kötvényt kétes banki követelések megvásárlására fordított a pénzügyminiszter;
c)	2500,0 millió forintot a pénzintézetek számítástechnikai rendszerének fejlesztésére fordított a pénzügyminiszter;
d)	17 099,0 millió forint összegű kötvény a pénzintézeteknek nyújtott alárendelt kölcsöntőke fedezetét szolgálta.
15. §
Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló  többször módosított  1992. évi LXXX. törvény 39. §-ának a) pontjában szereplő felhatalmazás alapján a budapesti felsőoktatásfejlesztés céljaira  világkiállítási előhasznosítással  3000,0 millió forint értékben bocsátott ki államkötvényt.
16. §
(1)	Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX törvény 22. §a alapján 59 101,3 millió forint összegben bocsátott ki piaci kamatozású államkötvényt a Magyar Nemzeti Bankkal szembeni kamatmentes lejárat nélküli költségvetési adósság átalakítása céljából.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1994-ben kibocsátott konszolidációs kötvények maradványát a Pénzügyminisztérium értékpapír számláján tartsa az 1995. évi felhasználásig.

17. §
A társadalombiztosítási alapok 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1993. évi CV. törvény 6. és 10. §ai alapján 1994ben összesen 5455,9 millió forint összegben bocsátottak ki az 1992. évi hiányokat finanszírozó kötvényeket, amelyek az említett jogszabályok alapján a kibocsátást követő 30 nap elteltével állampapírrá alakulnak át. E kötvények kamatterhe és visszafizetése a költségvetést terheli. 
18. §
(1)	A Magyar Köztársaság 1991. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló, többször módosított 1990. évi CIV. törvény 24. §-ában és az 1992. évi Költségvetési Törvény 39. §ában szabályozott, belföldi jövedelemtulajdonosokkal szemben fennálló államadósság az 1994. évben a következő tényezők miatt és mértékben változott:
a)	307 132,9 millió forinttal növelték az e törvény 3., 14., 15., 16. és 17 §ában foglalt államkötvénykibocsátások;
b)	94 419,1 millió forinttal növelték az e törvény 3. és 4. §a (1) bekezdésében foglalt kincstárjegyállományváltozások;
c)	37 776,5 millió forinttal csökkentette a költségvetési hiányt finanszírozó MNB hitelek törlesztése, amelyből 8176,0 millió forint a költségvetési kiadások XXXI. fejezet 1. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat név alatt szerepelt, 29 600,5 millió forintot pedig a privatizációs bevételekből fordítottak erre a célra; 
d)	8586,5 millió forinttal csökkent a nem költségvetési hiányt finanszírozó MNB-vel szembeni hiteltartozások összege, amelyből 2050,0 millió forint a költségvetési kiadások XXXI. fejezet, 1. cím, 1. alcím, 2. kiemelt előirányzat, 636,5 millió forint a 4. alcím és 5900,0 millió forint az 5. alcím alatt szerepelt;
e)	a költségvetési kiadások XXXI. fejezet, 1. cím, 2. alcímen elszámolt 2650,4 millió forint az államkötvény adósságot csökkentette;
f)	a költségvetési kiadások XXXI. fejezet, 1. cím, 7. alcímen elszámolt 3604,7 millió forint a Kincstári államkötvényállományt csökkentette;
g)	a költségvetési kiadások XXXI. fejezet, 1. cím, 8. alcímen elszámolt 44 866,8 millió forint az 199192. hiányt finanszírozó államkötvény-állományt csökkentette;
h)	60,9 millió forinttal növekedett az MNB által továbbkölcsönzött világbanki hitelek állománya.
(2)	A forint hivatalos leértékeléséből és a keresztárfolyamok változásából származó kamatmentes lejárat nélküli MNBvel szembeni adósság állománya 258 060,4 millió forinttal növekedett 1994ben, amely a 317 161,7 millió forintos árfolyamkülönbözet és az 59 101,,3 millió forintos kötvény átalakítás különbözeteként adódott. 
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti növelő és csökkentő tényezők következtében a belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni költségvetési adósság összesen 569 953,6 millió forinttal emelkedett 1994ben. 
(4)	A nem belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni költségvetési adósság az 1994. évben 33 821,0 millió forinttal növekedett. 
HARMADIK RÉSZ
Egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény módosítása 
19. §
Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény 2. §a (2) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az orosz haditechnikai szállítások tárgyévi szállításai ütemezésének megfelelően az áruellenértékkel és a járulékos költségek elszámolása során saját hatáskörben utólagosan megnövelje a IX. Honvédelmi Minisztérium, a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet, illetve a XXX. Nemzetközi elszámolások fejezet e törvény 1. § (1) bekezdés a)c) pontjaiban foglalt előirányzatait.\"
Vegyes és zárórendelkezések
20. §
(1)	Az Országgyűlés elrendeli, hogy a volt büntetésvégrehajtási vállalatok gazdasági társaságokká alakulásáig képződött 233,5 millió forintos adótartozásait, valamint e törvény hatályba lépéséig ehhez kapcsolódó késedelmi pótlékait  az ellehetetlenülés megakadályozása és a működőképesség helyreállítása érdekében  az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes adóhatósága elengedje és a tartozásokat a nyilvántartásaiból törölje.
(2)	Az Országgyűlés a Magyar Államvasutak Rtot mentesíti az állami kezesség beváltása miatt 1994ben keletkezett 6 milliárd forint állammal szembeni tartozás megfizetése alól. 

21. §

E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. 
	    
Indokolás

	     Dr. Vastagh Pál						  Dr. Bokros Lajos 
	igazságügyminiszter						pénzügyminiszter														



1. melléklet
A központi költségvetés 1994. évi kiadásai


2. melléklet
A központi költségvetés 1994. évi bevételei


3. melléklet 
A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulása


4. melléklet
A helyi önkormányzatok színházi támogatása


5. melléklet
A helyi önkormányzatok 1994. évi címzett támogatásai


6. melléklet
A helyi önkormányzatok 1994. évi céltámogatása


7. melléklet
Az elkülönített állami pénzalapok 1994. évi előirányzatának teljesítése


8. melléklet
A helyi önkormányzatok 1994. évi központosított előirányzatainak teljesítése


9. melléklet
A központi költségvetés 1994. évi végrehajtásának mérlege



1. számú melléklet az 1995. évi ... törvényhez

	Millió forintban
	    	    	  	Kie-	   	Al-c	Elő-	Az 1994. LXV.  	  
	 Cím	   	Elői	melt	Cím
	ím 	ir. 	KIADÁSOK   ( I. )	 törvénnyel 	1994. évi 
	 szá	Al-c	rcso	 elő	név	név	csop	módo-sított 	  
	m	ím 	p	ir.s	 név	1993. CXI.  	teljesítés
	Kiemelt előirányzat neve
	I. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
	1	Köztársasági Elnöki Hivatal
	1	Köztársasági Elnöki Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	42,4	44,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	18,8	20,6
	3	Dologi kiadások	88,4	135,6
	2	Köztársasági Elnök Katonai Irodája
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	1,9	1,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	0,8	0,7
	3	Dologi kiadások	4,1	4,8
	2	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ágazati célelőirányzatok
	1	Állami kitüntetések
	3	Dologi kiadások	53,1
	I. fejezet kiadásai összesen:	209,5	208,0
	II. ORSZÁGGYŰLÉS
	1	Országgyűlés
	1	Képviselőtestület
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	680,2	809,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	302,8	347,7
	3	Dologi kiadások	471,0	391,4
	2	Országgyűlés hivatali szervei
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	297,8	340,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	115,2	137,1
	3	Dologi kiadások	732,7	967,7
	2	Felújítás	185,0	198,9
	3	Országgyűlési Könyvtár
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	29,4	43,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	12,7	14,5
	3	Dologi kiadások	21,4	38,4
	2	Felújítás	0,7	0,4
	4	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Képviselőtestület váltásával kapcsolatos kiadások	650,0
	1. -  4. cím összesen:	3 498,9	3 289,5
	5	Nemzeti és etnikai kisebbségek támogatása	220,0	220,0
	6	Pártok támogatása
	1	Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
	1	Fiatal Demokraták Szövetsége	106,7	106,7
	2	Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt	132,7	132,6
	3	Kereszténydemokrata Néppárt	102,8	102,8
	4	Magyar Demokrata Fórum	200,7	200,7
	5	Magyar Szocialista Párt	232,9	232,9
	6	Szabad Demokraták Szövetsége	225,2	225,2
	2	Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
	1	Demokrata Koalíció	11,2	11,2
	2	Munkáspárt	27,6	27,6
	3	Magyarországi Szociáldemokrata Párt	12,4	12,4
	4	Vállalkozók Pártja	7,7	7,7
	5	Köztársaság Párt	10,8	10,8
	6	Magyar Igazság és Élet Pártja	6,8	6,8
	7	Agrárszövetség	22,5	22,5
	8	Társadalmi szervek támogatása
	1	Társadalmi szervezetek	400,0	399,8
	3	Magyar Vöröskereszt támogatása	260,0	260,0
	4	Értelmi fogyatékosokat segítő érdekvédelmi szervezetek együttesen	29,0	29,0
	5	Hallássérültek Országos Szövetsége	60,0	60,0
	6	Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége	46,0	46,0
	7	Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége	67,0	67,0
	II. fejezet kiadásai összesen:	5 680,9	5 471,2
	III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
	1	Alkotmánybíróság
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	97,8	100,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	43,5	43,1
	3	Dologi kiadások	73,7	234,3
	2	Felújítás	590,0	469,7
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	20,0	20,0
	III. fejezet kiadásai összesen:	825,0	867,5
	IV. LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG
	1	Legfelsőbb Bíróság
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	335,2	335,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	151,2	151,3
	3	Dologi kiadások	101,4	121,9
	2	Felújítás	31,0	32,1
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	10,0	10,0
	IV. fejezet kiadásai összesen:	628,8	650,7
	V. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
	1	Legfőbb Ügyészség
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	338,0	326,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	148,6	145,5
	3	Dologi kiadások	111,2	155,2
	2	Felújítás	6,2	6,2
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	21,0	21,0
	2	Területi ügyészségek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	2 195,4	2 072,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	966,1	925,7
	3	Dologi kiadások	290,4	424,2
	2	Felújítás	34,0	35,4
	3	Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	37,7	28,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	16,1	12,4
	3	Dologi kiadások	3,2	14,0
	V. fejezet kiadásai összesen:	4 167,9	4 167,9
	VI. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
	1	Állami Számvevőszék
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	393,8	395,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	176,1	182,9
	3	Dologi kiadások	181,9	191,0
	2	Felújítás	5,0	3,6
	2	Továbbképzési Intézet és Üdülő
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	9,4	11,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	4,3	5,1
	3	Dologi kiadások	17,4	27,5
	2	Felújítás	0,2
	VI. fejezet kiadásai összesen:	787,9	817,5
	VII. MINISZTERELNÖKSÉG
	1	Miniszterelnöki Hivatal
	1	Miniszterelnöki Hivatal igazgatás
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	228,8	282,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	100,5	128,2
	3	Dologi kiadások	150,0	292,1
	2	Miniszterelnöki Hivatal Ellátó Szolgálata
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	130,5	134,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	57,3	69,3
	3	Dologi kiadások	406,6	554,0
	2	Felújítás	10,0	136,8
	3	Tárcanélküli miniszterek igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	33,1	36,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	14,2	17,2
	3	Dologi kiadások	4,2	7,7
	3	Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	25,5	27,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	11,3	12,0
	3	Dologi kiadások	31,5	34,3
	4	Kárpótlási hivatalok
	1	Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	330,0	137,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	137,9	111,8
	3	Dologi kiadások	546,6	542,2
	2	Megyei kárrendezési és kárpótlási hivatalok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	490,8	631,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	216,1	289,1
	3	Dologi kiadások	382,5	499,3
	7	Világkiállítási Programiroda
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	49,7	62,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	21,9	29,3
	3	Dologi kiadások	163,1	172,0
	9	Üdülők
	1	Központi Állami Üdülő és Oktatási Központ
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	49,0	52,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	21,5	21,4
	3	Dologi kiadások	81,6	144,3
	2	Felújítás	17,4
	2	MEH Hivatali Üdülő
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	6,5	7,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	2,9	3,2
	3	Dologi kiadások	10,2	36,0
	2	Felújítás	8,1
	3	Üdülőszállók
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	56,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	24,7
	3	Dologi kiadások	132,0	7,7
	10	Országos Tudományos Kutatási Alap Irodája
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	52,7	44,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	6,9	10,2
	3	Dologi kiadások	20,4	30,6
	2	Felújítás	0,1
	11	Biztonsági Szolgálatok
	1	Nemzetbiztonsági Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	1 710,4	1 731,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	752,6	761,8
	3	Dologi kiadások	1 253,8	1 410,1
	2	Felújítás	100,0	100,3
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	298,4	298,4
	3	Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás	23,0	23,0
	2	Információs Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	505,4	511,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	221,3	226,0
	3	Dologi kiadások	924,7	956,8
	2	Felújítás	10,9	20,1
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	55,0	54,9
	3	Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás	15,0	15,0
	13	Határon Túli Magyarok Hivatala
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	49,2	57,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	21,6	26,5
	3	Dologi kiadások	78,8	82,3
	15	Állami Bankfelügyelet
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	167,9	179,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	74,4	81,5
	3	Dologi kiadások	99,7	242,6
	2	Felújítás	43,5
	16	Állami Vagyonügynökség
	1	Állami Vagyonügynökség
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	707,0	696,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	311,0	313,3
	3	Dologi kiadások	685,0	556,4
	2	Felújítás	97,0	77,3
	2	Vagyonkezeléssel és a privatizáció előkészítésével összefüggő kiadás	8 500,0
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	13,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	6,0
	3	Dologi kiadások	5 200,9
	3	Szavatosság, jótállás, kezességvállalás kiadásai	12 500,0
	1	Működési költségvetés
	3	Dologi kiadások	1 663,2
	17	Országos Testnevelési és Sporthivatal
	1	Országos Testnevelési és Sporthivatal Igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	177,5	202,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	75,0	94,3
	3	Dologi kiadások	161,5	362,1
	2	Felújítás	7,9
	3	Központi sportintézmények és sportlétesítmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	310,3	421,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	139,4	187,9
	3	Dologi kiadások	559,9	821,2
	2	Felújítás	88,5
	5	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	3	Dologi kiadások	39,4
	2	Felújítás	132,5
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	304,0	287,0
	2	Egyéb intézményi beruházások	120,0	137,0
	4	Célelőirányzatok
	1	Utánpótlás	15,5	3,5
	2	Testnevelés	11,8	10,5
	3	Szabadidősport	30,0	13,7
	4	Informatika	5,0
	5	Nemzetközi sportkapcsolatok	18,0	24,3
	6	Központi sportesemények támogatása	55,2	15,4
	7	Sporttudomány	11,0	7,6
	5	Egyéb ágazati szakmai célfeladatok	89,6	74,9
	6	Társadalmi szervezetek támogatása
	1	Sportegyesületi létesítmények támogatása	55,0	61,4
	2	Sportszövetségek	625,6	455,0
	3	Magyar Olimpiai Bizottság	76,0	86,0
	5	Sportegyesületek támogatása	55,7
	7	Olimpiai szereplés
	1	Téli olimpia részvétel	14,0	14,0
	8	Fejezeti tartalék	9,8
	18	Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	220,3	209,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	93,4	95,9
	3	Dologi kiadások	368,2	518,7
	2	Felújítás	9,3	9,0
	19	Magyar Szabványügyi Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	81,5	112,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	31,5	55,1
	3	Dologi kiadások	80,3	173,9
	2	Felújítás	4,0	8,9
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	7,0	7,0
	20	Országos Találmányi Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	200,0	212,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	90,0	103,9
	3	Dologi kiadások	198,3	348,8
	2	Felújítás	20,0	19,2
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	60,0	60,0
	21	Országos Mérésügyi Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	228,4	332,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	100,5	153,5
	3	Dologi kiadások	231,4	418,1
	2	Felújítás	37,2	70,0
	22	Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	105,7	119,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	41,4	55,1
	3	Dologi kiadások	172,7	269,9
	2	Felújítás	28,1	29,1
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	20,0	20,0
	23	Országos Atomenergia Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	90,5	103,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	39,8	48,6
	3	Dologi kiadások	78,0	120,4
	24	Magyar Űrkutatási Iroda
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	39,3	4,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	16,9	1,8
	3	Dologi kiadások	19,0	72,1
	25	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	20,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	8,8
	3	Dologi kiadások	104,1	22,3
	2	Felújítás	182,0
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	90,0	89,8
	2	Célelőirányzatok
	4	Kutatási feladatok támogatása	55,1	69,7
	5	Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány	95,0	95,0
	7	Illyés Alapítvány	615,0	615,0
	8	Teleki László Alapítvány	101,8	101,8
	9	Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány	25,0	25,0
	10	Kisebbségi lapok támogatása	100,0	100,0
	13	HÍD nemzetközi ifjúsági tábor	11,3	11,3
	15	Kisebbségi intervenciós keret	43,0	43,0
	21	Kulturális hagyományaink feltárása,nyilvántartása és kiadása	27,3	27,3
	22	Magyarok Világszövetségének támogatása	200,0	200,0
	23	Határon túli magyar sajtó támogatása	40,0	33,3
	24	Magyar-Máltai Szeretetszolgálat	320,0	320,0
	27	Földrendező és földkimérő bizottságok kiadásai	400,0	400,0
	28	Nemzeti tájékoztatás, országpropaganda	31,5	11,9
	29	Hungária Televízió Alapítvány	2 400,0	2 400,0
	30	MTESZ támogatása	60,0	62,0
	32	Kormányzati beruházások, beruházási célprogram
	1	Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése	325,0	320,6
	4	Kormányzati távközlési célprogram	55,0	43,8
	33	Házat Hazát Alapítvány	50,0	50,0
	34	Vae Victis Alapítvány	6,0	6,0
	35	Választási TV-műsorok költségeire	100,0	100,0
	36	Mentesítettek TV előfizetési díja	900,0	900,0
	37	MR sugárzási díjjal kapcsolatos céltámogatása	200,0	200,0
	38	Pro Professione Alapítvány	200,0	200,0
	39	II. Alekszij pátriárka és kísérete látogatásának költségeire	2,9	2,9
	40	A Zoborhegy-téri Regnum Marianum Alapítvány támogatása	20,0	20,0
	41	Sajtószabadság Alapítvány támogatása	10,0	10,0
	42	Antall József Emlékalapítvány	20,0	20,0
	43	A gazdasági kamarák megalakulásával összefüggő költségek	400,0	400,0
	44	Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete 	10,0
	Közalapítvány támogatása
	26	Alapok támogatása
	1	Központi Ifjúsági Alap	36,0	36,0
	3	Országos Tudományos Kutatási Alap	1 920,0	1 920,0
	4	Központi Műszaki Fejlesztési Alap	4 080,0	4 080,0
	27	Céltartalék
	2	Központi költségvetési szervek 1993. évi bérpolitikai kerete	3 450,0
	3	Központi költségvetési szervek közalkalmazottainak bérpolitikai kerete	8 200,0
	4	Köztisztviselők 1994. évi központi bérpolitikai kerete	2 000,0
	5	Egyházi, alapítványi intézmények 1994. évi bérpolitikai kerete	1 400,0
	6	A központi költségvetési szerveknél a minimálbérek felemelése miatti 	20,0
	bérkiegészítés
	7	A központi költségvetési szerveknél a takarékossági intézkedésekkel összefüggő	500,0
	 létszámcsökkentések többletkiadásainak fedezete
	29	Költségvetés általános tartaléka	1 709,6
	30	Kormányzati rendkívüli kiadások
	4	Egyházi ingatlanok visszaadása	4 000,0	3 997,6
	5	Büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás	100,0	81,6
	8	Országgyűlési képviselőválasztási kampány kiadásai	100,0	96,7
	31	Magyar Rádió
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	1 699,9	1 471,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	651,0	666,7
	3	Dologi kiadások	3 477,9	5 820,0
	2	Felújítás	31,4	83,3
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	317,0	310,6
	32	Magyar Televízió
	1	MTV Központi Szervezete
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	3 535,6	3 721,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 816,3	1 301,7
	3	Dologi kiadások	7 311,1	24 706,5
	2	Felújítás	234,5	119,6
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	150,0	150,0
	VII. fejezet kiadásai összesen:	92 837,3	82 639,7
	VIII. BELÜGYMINISZTÉRIUM
	1	Belügyminisztérium igazgatása
	1	Belügyminisztérium központi igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	472,6	442,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	207,7	203,3
	3	Dologi kiadások	535,4	1 037,5
	2	Felújítás	125,7	101,9
	2	Köztársasági Megbízottak Hivatalai
	1	Törvényességi ellenőrzés és államigazgatás
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	504,6	590,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	220,3	262,2
	3	Dologi kiadások	301,4	509,4
	2	Felújítás	70,4	39,7
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	3	Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás	3,0	3,0
	2	Területi honvédelmi igazgatás
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	1,0	1,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	0,4	0,4
	3	Dologi kiadások	3,6	8,8
	3	Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	1 326,2	1 282,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	581,7	564,4
	3	Dologi kiadások	445,9	1 059,9
	2	Felújítás	88,5	76,6
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	3	Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás	13,0	13,0
	5	Rendőrség
	1	Országos Rendőrfőkapitányság és háttérintézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	1 826,4	1 860,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	803,6	771,2
	3	Dologi kiadások	4 459,5	3 920,7
	2	Felújítás	147,7	143,5
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	3	Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás	63,0	63,0
	2	Budapesti Rendőrfőkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	4 083,5	4 036,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 797,6	1 622,0
	3	Dologi kiadások	2 267,0	2 685,0
	2	Felújítás	40,0	123,7
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	3	Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás	20,0	20,0
	3	Megyei Rendőr-főkapitányságok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	10 298,6	10 268,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	4 532,1	4 051,1
	3	Dologi kiadások	4 601,2	6 968,2
	2	Felújítás	420,5	367,6
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	3	Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás	200,0	200,0
	4	Rendőri Ezred
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	949,5	1 207,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	417,2	476,6
	3	Dologi kiadások	691,2	1 089,9
	2	Felújítás	42,0	32,7
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	3	Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás	13,0	13,0
	5	Köztársasági  Őrezred
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	544,9	585,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	238,8	241,6
	3	Dologi kiadások	194,7	267,3
	2	Felújítás	8,0	6,4
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	3	Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás	4,0	4,0
	6	Híradástechnikai Szolgálat
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	146,4	147,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	61,1	63,7
	3	Dologi kiadások	906,5	830,6
	2	Felújítás	13,6	19,7
	6	Határőrség
	1	Határőrség Országos Parancsnokság és szervei
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	541,9	417,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	265,0	171,6
	3	Dologi kiadások	875,8	1 494,9
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	366,9	366,9
	3	Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás	40,0	40,0
	2	Biztosító és Kiszolgáló Igazgatóság
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	234,0	255,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	95,4	87,4
	3	Dologi kiadások	378,0	508,6
	2	Felújítás	9,3	65,9
	3	Határőrigazgatóságok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	3 385,0	3 331,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 293,3	1 390,9
	3	Dologi kiadások	3 040,6	2 784,8
	2	Felújítás	610,7	360,2
	7	Tűzoltóság
	1	Tűzoltóság Országos Parancsnokság és szervei
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	155,0	308,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	55,2	141,0
	3	Dologi kiadások	264,4	1 073,6
	2	Felújítás	15,9	30,6
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	60,0
	2	Egyéb intézményi beruházások	75,0	2,0
	3	Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás	2,0	2,0
	2	Tűzoltóparancsnokságok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	3 276,7	3 230,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 402,2	1 462,9
	3	Dologi kiadások	1 785,5	1 749,8
	2	Felújítás	95,7	54,9
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	80,0	272,2
	2	Egyéb intézményi beruházások	85,0
	3	Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás	29,0	29,0
	8	Polgári Védelem
	1	Polgári Védelem Igazgatóság és szervei
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	108,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	45,1
	3	Dologi kiadások	189,0	44,0
	2	Felújítás	100,0
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	3	Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás	6,0	6,0
	2	Polgári Védelmi parancsnokságok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	352,4	368,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	154,8	166,4
	3	Dologi kiadások	153,3	192,4
	2	Felújítás	0,2
	9	Menekültügyi és Migrációs Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	22,2	29,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	9,8	14,3
	3	Dologi kiadások	13,0	20,8
	11	Országos Személyi Adat és Lakcímnyilvántartó Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	93,9	105,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	39,5	47,3
	3	Dologi kiadások	98,2	265,5
	2	Felújítás	5,0	4,4
	12	Magyar Közigazgatási Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	26,5	41,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	9,4	15,3
	3	Dologi kiadások	9,4	34,1
	13	Főiskolák
	2	Rendőrtiszti Főiskola
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	383,4	416,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	165,4	179,4
	3	Dologi kiadások	118,0	203,0
	2	Felújítás	8,6	21,4
	14	BM Jóléti Intézmények Igazgatósága
	1	Üdülők
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	157,0	122,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	66,6	54,3
	3	Dologi kiadások	213,5	433,5
	2	Felújítás	40,0	74,9
	2	Gyermekintézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	132,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	52,7
	3	Dologi kiadások	85,4
	2	Felújítás	12,0
	4	Létesítmény Fenntartás
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	24,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	9,9
	3	Dologi kiadások	27,2
	2	Felújítás	4,8
	15	BM Központi Kórház és intézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	553,8	561,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	228,0	243,6
	3	Dologi kiadások	633,7	773,5
	2	Felújítás	45,0	66,9
	16	Vagyonátadó és Vagyonellenőrző Bizottságok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	24,4	30,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	10,5	12,5
	3	Dologi kiadások	15,1	9,2
	17	Gazdasági Igazgatóság és háttérintézményei
	1	Gazdasági Igazgatóság
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	431,7	602,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	190,5	267,4
	3	Dologi kiadások	810,3	3 159,2
	2	Felújítás	186,3	157,7
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	3	Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás	50,0	50,0
	2	Lakásfenntartó és Kezelő szervezet
	1	Működési költségvetés
	3	Dologi kiadások	71,0
	4	BM Művelődési Központ
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	86,8	84,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	35,5	35,7
	3	Dologi kiadások	23,2	74,0
	2	Felújítás	1,8	1,3
	5	Adatfeldolgozó Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	256,1	263,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	112,8	121,7
	3	Dologi kiadások	707,3	871,2
	2	Felújítás	1,5	3,8
	6	Bűnügyi Szakértői Kutató Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	70,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	31,1
	3	Dologi kiadások	123,4	5,4
	2	Felújítás	3,8
	20	Kormány Kiemelt Objektumok Igazgatósága
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	144,8	142,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	63,7	62,0
	3	Dologi kiadások	116,9	229,6
	2	Felújítás	10,0	11,5
	22	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	15,0
	3	Dologi kiadások	1 241,3	1 401,6
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	319,0	378,4
	2	Egyéb intézményi beruházások	314,1	273,9
	3	Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás	7,0	7,0
	4	Egyéb intézményi beruházások, lakásépítés	50,0	30,7
	2	UTE támogatása	140,0	140,0
	3	BRSE támogatása	5,0	5,0
	4	Szakszervezetek támogatása	5,0	5,0
	5	Alapítványok támogatása
	1	Nemzeti Panteon Alapítvány
	3	Dologi kiadások	68,0	68,0
	6	Rendkívüli kiadások
	1	Országgyűlési képviselőválasztás	1 384,0
	2	Önkormányzati választások (kisebbségi)
	1	Béralap	1,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	0,7
	3	Dologi kiadások	245,8
	3	Önkormányzati képviselők választása	800,0
	23	Alapok támogatása
	1	Menekülteket Támogató Alap	900,0	900,0
	1. -  23. cím összesen:	76 684,0	81 825,3
	25	Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai
	1	Normatív hozzájárulások
	1	Községek általános támogatása	5 840,0	5 840,0
	2	Település-üzemeltetéshez	40 221,0	40 221,0
	3	Gazdasági, társadalmi szempontból elmaradott települések működéséhez	1 683,3	1 683,3
	4	Lakásgazdálkodási tevékenységhez	7 104,1	7 104,1
	5	Üdülőhelyi feladatokhoz	1 076,0	1 076,0
	6	Szociálpolitikai feladatokhoz	32 436,3	32 436,3
	7	Gyermek- és ifjúságvédelem feladataihoz	6 174,7	6 174,7
	8	Ápoló-, gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátáshoz	6 558,7	6 553,8
	9	Nappali szociális intézményi ellátáshoz	1 246,7	1 231,9
	10	Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátáshoz	275,2	274,6
	11	Hajléktalanok átmeneti szállásaihoz	234,6	231,9
	12	Fogyatékos gyermekek ápoló-, gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézeti 	2 308,9	2 308,9
	ellátásához
	13	Óvodai ellátáshoz	10 539,1	10 530,1
	14	Kiegészítés nemzetiségi és etnikai óvodai ellátáshoz	187,5	186,8
	15	Általános iskolai oktatáshoz	40 251,9	40 199,7
	16	Alapfokú művészet oktatáshoz	2 432,5	2 427,2
	17	Fogyatékos gyermekek oktatásához	2 946,8	2 933,1
	18	Gimnáziumi, szakiskolai oktatáshoz	9 764,4	9 747,6
	19	Szakközépiskolai oktatáshoz	13 550,3	13 456,9
	20	Szakmunkásképzés elméleti oktatásához	7 213,9	7 212,5
	21	Szakmunkásképző iskolai tanműhelyi oktatásához	2 145,8	2 144,9
	22	Nemzetiségi, etnikai vagy kéttannyelvű oktatáshoz	1 697,4	1 693,8
	23	Kollégiumi ellátáshoz	5 207,5	5 188,5
	24	Sportfeladatokhoz	526,5	526,5
	25	Helyi közművelődési feladatokhoz	2 632,3	2 632,3
	26	Megyei, fővárosi önkormányzatok igazgatási és közművelődési feladataihoz	5 159,2	5 159,2
	27	Felnőttkorú fogyatékosok ápoló-, gondozó otthoni ellátásához	1 413,2	1 413,2
	2	Önkormányzati színházak támogatása	2 374,5	2 374,5
	3	Címzett- és céltámogatások	33 000,0	32 744,4
	4	Központosított előirányzatok
	1	Közműfejlesztési adókedvezmény megszűnése miatti támogatás	4 000,0	3 120,4
	2	Határátkelőhelyek fenntartartása és határnyiladék tisztítása	150,0	150,0
	3	Szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásának 	20,0	10,4
	támogatása
	4	Vállalati szakmunkásképző tanműhelyek átvételéhez egyszeri támogatás	200,0	197,2
	5	Színházi bemutatók támogatása	240,0	240,0
	6	Körjegyzők bérének és társadalombiztosítási járulékának támogatása	200,0	176,3
	7	Környezet és vízbázisok fokozott védelme érdekébeni támogatás	190,0	205,3
	8	Helykímélő, hamvasztásos temetés támogatása	131,1	133,7
	9	Pincerendszerek veszélyelhárítási munkálatainak támogatása	500,0	500,0
	10	Víz- és csatornaszolgáltatás fogy. árkieg. megszünése miatti támogatás	1 500,0	1 499,9
	11	Fővárosi tömegközlekedés támogatása	2 000,0	2 000,0
	12	Nevelési segély kiegészítés	1 850,0	1 849,1
	13	Munkanélküliek jövedelempótló támogatása	7 250,0	6 597,6
	14	Gyermeknevelési támogatás	2 590,0	3 152,6
	15	Száz főt meg nem haladó tanuló létszámú általános iskolát fenntartó 	300,0	283,5
	önkormányzatok támogatása
	16	Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatása	80,0	80,0
	17	A közalkalmazotti törvény végrehajtásának támogatása	8 500,0	8 494,4
	18	A közalkalmazotti törvény végrehajtásával kapcsolatos kamattámogatás	100,0	35,0
	19	Fővárosi vízcsőhálózat rekonstrukciójához támogatás	800,0	800,0
	20	Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása	60,0	60,0
	5	Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása	3 970,0	4 410,7
	6	Települések személyi jövedelemadó kiegészítése	6 561,0	6 561,0
	8	Bérpolitikai intézkedések
	1	1993. évi bérpolitikai intézkedés	9 150,0	9 150,0
	2	Köztisztviselők 1994. évi bérpolitikai kerete	1 000,0	961,7
	3	Minimál bér többlete	134,2	133,4
	4	Kjt-vel összefüggő munkahelyipótlék emelése	841,1	839,7
	9	Fejezetektől átvett pénzeszközök
	1	Iskolai tankönyvvásárlások támogatása	1 274,3
	25. cím összesen:	298 519,7	298 623,9
	VIII. fejezet kiadásai összesen:	375 203,7	380 449,2
	IX. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
	1	Honvédelmi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	292,5	305,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	129,5	132,2
	3	Dologi kiadások	231,8	254,5
	2	Magyar Honvédség
	1	MH Parancsnokság és Katonai Igazgatás
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	1 604,1	1 802,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	706,8	769,8
	3	Dologi kiadások	1 352,9	1 242,6
	2	Szárazföldi és hátországvédelmi csapatok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	8 336,7	8 114,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	3 300,1	3 170,5
	3	Dologi kiadások	6 155,5	5 762,6
	2	Felújítás	3,0	3,2
	3	Honi légvédelmi és repülőcsapatok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	4 063,7	4 136,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 635,0	1 624,1
	3	Dologi kiadások	2 954,4	2 906,6
	2	Felújítás	0,8	15,0
	4	Katonai Biztonsági Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	254,0	253,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	110,4	108,5
	3	Dologi kiadások	73,3	63,8
	5	Katonai Felderítő Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	1 090,0	1 098,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	417,7	394,5
	3	Dologi kiadások	980,5	896,1
	2	Felújítás	4,5	3,7
	6	Központi intézetek ellátó és kiszolgáló szervei
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	4 623,1	4 934,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	2 273,7	2 085,2
	3	Dologi kiadások	12 762,8	12 362,8
	4	Orosz haditechnikai szállítások	11 648,9
	2	Felújítás	1 449,4	1 340,0
	3	MH Gyermekintézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	115,4	129,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	52,1	56,3
	3	Dologi kiadások	68,8	60,9
	4	MH Katonai Tanintézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	2 145,8	1 989,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	852,9	774,7
	3	Dologi kiadások	1 235,2	1 443,0
	2	Felújítás	0,6	0,2
	5	MH Katonai Ügyészségek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	107,2	123,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	46,8	49,9
	3	Dologi kiadások	19,2	23,5
	6	MH Kulturális intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	230,1	260,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	113,8	111,3
	3	Dologi kiadások	228,6	231,8
	7	MH Sportlétesítmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	22,9	43,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	10,1	21,3
	3	Dologi kiadások	63,6	63,9
	8	MH Egészségügyi intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	1 252,1	1 496,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	558,5	631,9
	3	Dologi kiadások	986,8	1 362,9
	2	Felújítás	1,1
	9	MH Üdülők, vendégházak
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	168,1	175,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	76,2	84,1
	3	Dologi kiadások	248,7	309,8
	10	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	823,6	903,4
	2	Egyéb intézményi beruházások	30,0	29,9
	3	Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás	370,0	220,0
	4	Egyéb intézményi beruházások, lakásépítés	683,4	749,4
	4	Kiemelt jelentőségű kormányzati beruházások
	1	Magyar Honvédség Központi Honvédkórház	500,0	499,6
	2	Ágazati és célfeladatok
	2	Honvéd Sportegyesületek támogatása	150,6	150,6
	4	Szakszervezetek támogatása	4,5	4,5
	5	Honvéd Művelődési Egyesületek támogatása	6,3	6,3
	6	Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz	2 000,0	2 000,0
	11	MH Hadtörténeti Intézet és Múzeum
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	85,2	89,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	27,1	35,2
	3	Dologi kiadások	50,0	51,9
	IX. fejezet kiadásai összesen:	68 140,4	79 615,4
	X. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK MINISZTÉRIUMA
	1	Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma igazgatása
	1	NGKM Központi igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	324,9	352,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	143,0	174,3
	3	Dologi kiadások	645,7	825,3
	2	Felújítás	8,0	34,0
	2	NGKM Jóléti intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	14,0	8,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	6,1	3,9
	3	Dologi kiadások	11,5	45,7
	2	MTK-VM Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	14,6	19,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	6,4	9,2
	3	Dologi kiadások	63,5	67,3
	2	Felújítás	5,0	24,0
	3	Külkereskedelmi Szolgálat
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	212,0	169,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	93,0	74,5
	3	Dologi kiadások	1 753,8	2 822,7
	2	Felújítás	10,0	58,2
	5	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	3	Dologi kiadások	32,2
	6	Alapok támogatása
	1	Kereskedelemfejlesztési Alap	1 708,0	1 708,0
	2	Befektetésösztönzési Alap	300,0	300,0
	X. fejezet kiadásai összesen:	5 351,7	6 697,6
	XI. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
	1	Népjóléti Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	266,5	307,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	114,6	143,6
	3	Dologi kiadások	377,0	3 852,2
	2	Felújítás	0,2
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	25,0	25,0
	2	Állami Népegészségügyi Szolgálat Intézetei
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	2 537,6	3 191,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 104,0	1 431,1
	3	Dologi kiadások	1 464,9	2 908,4
	2	Felújítás	58,8
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	66,0	66,0
	3	Orvosegyetemek, egészségügyi főiskolák és szakoktatási intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	6 823,3	9 333,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	2 937,9	4 061,0
	3	Dologi kiadások	8 818,0	15 001,7
	2	Felújítás	1 063,3
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	1 240,1	1 239,6
	4	Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	3 105,1	4 128,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 348,4	1 819,1
	3	Dologi kiadások	4 363,7	8 207,2
	2	Felújítás	509,6
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	177,0	176,8
	5	Állami szociális intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	169,4	172,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	74,4	76,1
	3	Dologi kiadások	102,6	166,7
	2	Felújítás	18,8
	6	Országos Mentőszolgálat
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	1 646,5	2 432,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	716,3	1 062,8
	3	Dologi kiadások	1 117,3	1 678,7
	2	Felújítás	40,4
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	634,0	634,0
	4	Mentőgépkocsik cseréje	800,0	800,0
	7	Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	349,3	370,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	152,5	157,9
	3	Dologi kiadások	223,5	333,0
	2	Felújítás	37,3
	9	Népjóléti Minisztérium üdülője
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	2,4	3,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	1,0	1,6
	3	Dologi kiadások	5,6	10,5
	2	Felújítás	0,9
	10	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	2	Felújítás	1 600,0
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	1 862,0	1 861,9
	2	Egyéb intézményi beruházások	38,0	38,0
	2	Ágazati szakmai célkeretek előirányzatai
	5	Az AIDS-program kiemelt feladatainak támogatása
	1	Béralap	14,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	6,0
	3	Dologi kiadások	150,0	27,0
	11	Családvédelmi hálózat kialakításának folytatása
	1	Béralap	20,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	9,0
	3	Dologi kiadások	11,0	1,5
	14	Teljesítmény  finanszírozás normatív követelményrendszere
	3	Dologi kiadások	50,0	2,1
	15	Társadalmi szervezetek támogatása
	3	Dologi kiadások	20,0	20,0
	22	Ifjúság és szabadidő sport
	3	Dologi kiadások	300,0	300,0
	23	Kórházi ellátást kiváltó vagy rövidítő lézerterápiás, laparaszkópiás és 
	endószkópos műtéti eljárások és ápolást segítő berendezések
	3	Dologi kiadások	80,0
	24	Autizmus Alapítvány és kutatócsoport támogatása
	3	Dologi kiadások	20,0	20,0
	25	Alkalmazott klinikai kutatás támogatása, szerv- és szövettranszplantáció
	3	Dologi kiadások	50,0	0,1
	26	Háziorvosképzés
	1	Béralap	22,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	9,0
	3	Dologi kiadások	38,0
	27	Kórházkiegyenlítő programok
	1	Béralap	60,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	26,0
	3	Dologi kiadások	423,8	91,6
	28	Ápolásfejlesztési programok
	1	Béralap	15,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	6,0
	3	Dologi kiadások	79,0	78,3
	29	Egészségfejlesztési célok
	3	Dologi kiadások	509,6	64,4
	30	Hajléktalanok ellátása
	1	Béralap	0,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	0,4
	3	Dologi kiadások	118,0	224,3
	33	Szociális képzés, kutatás
	3	Dologi kiadások	10,0	5,4
	34	Térségi válságkezelő programok
	3	Dologi kiadások	371,0	370,6
	37	Jóléti Szolgálat Alapítvány
	1	Béralap	0,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	0,3
	3	Dologi kiadások	50,0	50,0
	38	Gyorssegély Alapítvány
	3	Dologi kiadások	50,0	50,0
	39	Hajléktalanokért Alapítvány
	1	Béralap	0,1
	3	Dologi kiadások	10,0	10,0
	40	Mocsáry Lajos Alapítvány
	3	Dologi kiadások	30,0	30,0
	41	ADDETUR Alapítvány
	3	Dologi kiadások	15,0	15,0
	42	Külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány
	3	Dologi kiadások	120,0	120,0
	43	Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány
	3	Dologi kiadások	760,6	760,6
	47	Szociális alapellátás feltételeinek megteremtése
	3	Dologi kiadások	333,5	333,5
	49	Intézeti ápolást elősegítő betegmozgató készülékek
	3	Dologi kiadások	15,0	9,1
	50	Magyar PET Alapítvány támogatása
	3	Dologi kiadások	10,0	10,0
	52	Inkubátorok cseréje	100,0	1,7
	53	Egészségügyi műszer csere	400,0
	54	Szívsebészet fejlesztése	105,0
	3	Nemzetközi megállapodások végrehajtása
	2	Világbanki megállapodásokban vállalt kötelezettség	192,4
	3	Dologi kiadások	0,1
	3	Nemzetközi Családév	70,0	5,6
	4	Kárpátaljai vízkárosultak segélye
	3	Dologi kiadások	20,0	20,0
	4	Kiemelt oktatásszakmai program
	1	Béralap	11,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	5,0
	3	Dologi kiadások	59,0	18,4
	5	Felsőoktatási  intézetek hallgatóinak pénzbeli  juttatásai
	3	Dologi kiadások	25,0
	7	Mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása	3 980,0
	8	Humán szolgáltatások normatív állami támogatása
	1	Ápoló, gondozó és rehabilitációs intézményi ellátás	823,0	831,7
	2	Nappali szociális intézményi ellátás	29,0	28,5
	3	Fogyatékos gyermekek ápoló-, gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézményi 	263,0	266,8
	ellátása
	4	Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti neveltek ellátása	5,0	33,3
	5	35 évesnél fiatalabb kábítószeresekkel foglalkozó terápiás intézeti ellátás	60,0	60,2
	6	Hajléktalanok átmeneti szállásai	141,0	131,2
	9	Humánszolgáltatások 1994. évi bérpolitikai intézkedései
	1	Béralap	29,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	13,1
	11	Humánszolgáltatások bérpolitikai kerete	71,5
	9	Nem normatív humán szolgáltatás
	1	Nem normatív humán szolgáltatás	40,0	40,0
	2	Nem normatív humán szolgáltatás Kjt.	34,1
	11	A társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítés
	1	A társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátások
	1	Családi pótlék és várandóssági pótlék
	1	Családi pótlék	104 000,0	104 000,0
	2	Várandóssági pótlék	2 900,0	2 900,0
	3	Családi pótlék egyszeri kiegészítése	7 000,0	7 000,0
	3	A folyósított ellátások után elszámolt költségtérítés	825,3	4 666,3
	5	A társadalombiztosítás profiltisztítása során átvállalt ellátások	23 750,0	23 750,0
	6	Politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítések	6 630,0	6 630,0
	7	Bányászok korengedményes nyugdíja, szénjárandóság kiegészítése	2 800,0	2 800,0
	8	A társadalombiztosítás további profiltisztítása során átvállalt ellátások
	1	Házastársi pótlék és házastárs utáni jövedelempótlék	5 400,0	5 400,0
	2	Megváltozott munkaképességűek átmeneti járadéka, rendszeres szociális 	17 950,0	17 950,0
	járadéka és egyéb szociális járadéka
	3	Cukorbetegek támogatása	50,0	50,0
	4	Gyermekgondozási díj	21 000,0	21 000,0
	9	Gyermekes családok egyszeri támogatása	58,3	58,3
	10	Egyszeri kiegészítő szociális támogatás	17,7	17,7
	11	Az egészségügy területén 1994. évben végrehajtott bérintézkedés forrásainak 	5 400,0	5 400,0
	kiegészítése
	12	A nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülők egyszeri kiegészítése	1 400,0	1 400,0
	2	Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosításhoz
	1	Hozzájárulás a nem biztosítottak egészségügyi kiadásaihoz	7 000,0	7 000,0
	12	Alapok támogatása
	1	Rehabilitációs Alap	100,0	100,0
	XI. fejezet kiadásai összesen:	260 685,1	281 725,6
	XII. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Igazságügyi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	187,2	218,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	82,7	94,9
	3	Dologi kiadások	134,9	183,3
	2	Felújítás	5,8	6,4
	2	Bíróságok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	5 176,4	5 150,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	2 331,2	2 307,0
	3	Dologi kiadások	2 004,9	2 808,7
	2	Felújítás	269,4
	3	Szakértői Intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	114,5	128,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	51,7	57,6
	3	Dologi kiadások	60,2	76,6
	4	IM Büntetésvégrehajtás
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	2 853,3	2 918,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 266,7	1 298,2
	3	Dologi kiadások	4 160,0	4 713,0
	2	Felújítás	277,3	306,3
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	130,0	130,0
	2	Egyéb intézményi beruházások	140,0	140,0
	5	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	3	Dologi kiadások	90,8	5,7
	2	Felújítás	291,3
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	137,5	137,5
	2	Ágazati célfeladatok
	1	Gyermek-tartásdíjak állami megelőlegezése	140,0
	2	Jogtörténeti kutatások
	1	Béralap	5,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	2,2
	3	Dologi kiadások	2,8
	XII. fejezet kiadásai összesen:	19 646,4	20 950,3
	XIII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	198,2	240,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	86,8	118,8
	3	Dologi kiadások	200,4	718,2
	2	Felújítás	12,8
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	15,0	15,0
	2	Közlekedési Felügyeletek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	1 314,0	1 493,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	596,4	688,5
	3	Dologi kiadások	2 021,6	2 526,3
	2	Felújítás	46,3	125,5
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	44,0	44,0
	3	Hírközlési Intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	396,3	417,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	184,3	229,9
	3	Dologi kiadások	842,4	1 209,3
	2	Felújítás	22,0	16,6
	4	Közúti és Autópálya Igazgatóságok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	2 489,2	2 855,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 095,2	1 318,6
	3	Dologi kiadások	25 563,7	57 004,3
	2	Felújítás	4 320,0	8 812,8
	5	Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	1 614,0	1 522,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	772,0	867,4
	3	Dologi kiadások	2 603,2	5 440,4
	2	Felújítás	370,8	267,6
	7	Vízügyi és Árvízvédelmi intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	3 069,5	3 028,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 360,1	1 371,9
	3	Dologi kiadások	4 966,0	7 928,7
	2	Felújítás	81,9	69,0
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	131,0	131,0
	9	MÁV egészségügyi szolgáltatás
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	51,5	56,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	22,0	24,2
	3	Dologi kiadások	49,0	114,5
	2	Felújítás	0,1
	10	MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	1 022,6	1 513,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	451,4	683,0
	3	Dologi kiadások	874,5	1 309,9
	2	Felújítás	31,3
	11	Közlekedési Múzeum
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	47,3	59,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	20,9	27,3
	3	Dologi kiadások	26,9	41,1
	2	Felújítás	27,9
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	20,0	20,0
	13	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	2	Felújítás	49,7
	2	Ágazati célelőirányzatok
	1	Állami céltartalékkal kapcsolatos feladatok	300,0	372,7
	3	Vízrajzi feladatok	35,0
	5	Kormányzati beruházások, célprogramok
	1	Postai épületrekonstrukció	575,0	574,8
	2	Kiemelt városok szennyvízkezelése	900,0	899,8
	3	Vízkárelhárítás	1 400,0	1 398,7
	4	Regionális víziközmű-hálózat fejlesztése	835,0	832,8
	5	Vízminőség-védelem	460,0	459,3
	6	Légi közlekedés	450,0	449,6
	7	Kombinált fuvarozás	300,0	300,0
	8	Vasúthálózat fejlesztése	5 500,0	6 049,7
	10	VOLÁN autóbusz-rekonstrukció	1 000,0	994,8
	11	Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitációja	2 000,0	2 000,0
	12	Kiemelt infrastruktúra-fejlesztés	3 750,0	3 200,0
	14	A vízpótlással kapcsolatos monitoring rendszer	34,0	34,0
	15	Hullámtéri ágvéglezárások	34,0	34,0
	16	Diesel-szivattyú telepítése	81,0	62,0
	17	Elektroszivattyú-telepítés előkészítő munkálatai	19,5	6,9
	18	Mosoni-duna 40 cm3/s vízmennyiség biztosítása esetén szükséges 	16,7	16,6
	beavatkozások
	19	Vasútegészségügy	200,0	200,0
	6	A vízpótlással kapcsolatos monitoring rendszer működtetése	21,0
	7	A hullámtéri ágvéglezárással kapcsolatos fenntartási feladatok	40,0
	8	Diesel-szivattyú üzemeltetése	268,8
	9	Vízügyi igazgatási szervezet központi és területi szerveinek átalakítása	350,0
	10	1992. évi kísérleti TV adások költségtérítése	40,0
	11	Kárpátaljai árvízvédelmi létesítmények helyreállítása	10,0
	12	Gravitációs vízpótlásra tanulmány készítése	10,0
	3	Fejezeti tartalék	287,8
	14	Alapok támogatása
	1	Útalap támogatása	5 700,0	5 700,0
	XIII. fejezet kiadásai összesen:	81 657,9	125 968,0
	XIV. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
	1	Külügyminisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	358,0	392,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	157,5	174,1
	3	Dologi kiadások	123,8	239,8
	2	Felújítás	6,1
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	300,0	300,0
	2	Külképviseletek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	2 410,0	2 741,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	290,8	300,9
	3	Dologi kiadások	3 768,5	5 640,9
	2	Felújítás	200,0	127,4
	4	KÜM Jóléti Intézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	11,5	12,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	5,0	5,4
	3	Dologi kiadások	13,0	18,5
	5	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	2	Felújítás	7,5
	2	Ágazati célfeladatok
	1	Állami Protokoll kiadásai	98,0	150,5
	2	Nemzetközi tagdíjak	780,0	421,8
	4	Külföldi tájékoztatás	52,8	45,3
	6	Túristakölcsönök	6,1	13,5
	7	Magyar-Amerikai Közös Alapítvány	87,7	44,4
	8	Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet utótalálkozó	300,0
	XIV. fejezet kiadásai összesen:	8 970,2	10 634,8
	XV. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Földművelésügyi Minisztérium igazgatása
	1	FM központi igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	382,2	457,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	170,6	211,7
	3	Dologi kiadások	245,5	554,3
	2	Felújítás	20,7	16,1
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	71,5	71,5
	2	Jóléti Intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	22,5	29,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	10,0	14,0
	3	Dologi kiadások	14,3	59,2
	2	Felújítás	46,0	4,4
	2	Szakigazgatási intézmények
	1	Költségvetési Iroda
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	31,1	30,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	13,8	14,0
	3	Dologi kiadások	99,7	84,5
	2	Felújítás	31,1
	2	Állategészségügyi, élelmiszerellenőrzési szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	1 403,2	1 605,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	627,9	740,0
	3	Dologi kiadások	1 260,1	2 218,0
	2	Felújítás	32,2	76,0
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	10,0
	3	Növényegészségügyi szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	493,4	577,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	206,5	259,0
	3	Dologi kiadások	972,0	863,9
	2	Felújítás	23,0	30,6
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	10,0
	4	Földművelésügyi szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	196,9	293,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	86,7	130,0
	3	Dologi kiadások	407,9	860,0
	2	Felújítás	4,6	5,6
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	20,0
	5	Erdészeti szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	227,5	281,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	99,4	133,7
	3	Dologi kiadások	252,4	482,4
	2	Felújítás	13,8	13,9
	3	Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	1 987,5	2 026,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	870,0	915,6
	3	Dologi kiadások	2 193,1	2 327,3
	2	Felújítás	64,4	78,1
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	20,0
	4	Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	313,6	449,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	137,6	211,4
	3	Dologi kiadások	544,8	979,7
	2	Felújítás	13,8	32,0
	6	Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	251,4	286,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	111,1	134,0
	3	Dologi kiadások	218,3	438,2
	2	Felújítás	91,8	46,8
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	80,0	79,8
	8	Agrár felsőoktatás
	1	Egyetemek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	2 237,2	3 152,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	945,9	1 302,3
	3	Dologi kiadások	2 484,3	4 203,0
	2	Felújítás	229,9	250,2
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	75,5	75,4
	2	Gyakorlóiskolák
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	123,0	159,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	54,0	69,1
	3	Dologi kiadások	137,0	224,8
	2	Felújítás	27,6	14,8
	3	Egyetemi kutatás intézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	364,0	397,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	157,8	171,6
	3	Dologi kiadások	459,5	722,6
	2	Felújítás	23,0	27,7
	4	Tangazdaságok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	115,3	109,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	49,8	43,5
	3	Dologi kiadások	424,8	465,6
	2	Felújítás	13,6
	9	Közművelődési intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	63,8	82,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	26,1	36,2
	3	Dologi kiadások	55,9	115,4
	2	Felújítás	13,8	24,6
	10	Agrárkutató intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	685,9	775,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	296,6	333,0
	3	Dologi kiadások	849,2	1 515,8
	2	Felújítás	73,6	55,3
	11	FM kiemelt sportlétesítmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	38,9	51,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	17,2	23,6
	3	Dologi kiadások	163,7	230,6
	2	Felújítás	32,2	33,7
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	23,0	23,0
	12	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	50,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	22,0
	3	Dologi kiadások	246,1	461,7
	2	Felújítás	91,9
	2	Ágazati és célfeladatok
	1	Polgári védelmi feladatokra	15,0
	2	Kutatási feladatok támogatása	135,0	63,5
	3	Kormányzati beruházások, beruházási célprogram
	2	Erdőszerkezet-átalakítás, fásítás	572,0	572,0
	3	Agrárinfrastrukturális célprogram	650,0	641,7
	4	Állami tartalékgazdálkodás	43,0
	5	Földhivatalok alapfeladataira	145,0
	6	Komplex öntözésfejlesztési koncepció kidolgozása	43,9
	3	Fejezeti tartalék	90,0	122,4
	13	Alapok támogatása
	1	Országos Erdészeti Alap	200,0	200,0
	2	Mezőgazdasági Fejlesztési Alap	4 000,0	4 000,0
	XV. fejezet kiadásai összesen:	30 861,3	38 982,5
	XVI. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Munkaügyi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	165,5	244,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	71,6	114,9
	3	Dologi kiadások	272,1	891,2
	2	Felújítás	0,2
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	20,0	20,0
	2	Érdekegyeztető Tanács Titkársága
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	2,6	4,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	1,1	2,1
	3	Dologi kiadások	3,6	6,8
	3	Nemzeti Szakképzési Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	48,1	86,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	20,5	33,5
	3	Dologi kiadások	25,6	668,3
	2	Felújítás	0,3
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	37,0	37,0
	5	Munkaügyi Kutatóintézet
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	22,0	28,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	8,1	9,7
	3	Dologi kiadások	2,3	15,2
	6	Regionális átképző központok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	307,9	292,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	135,5	124,8
	3	Dologi kiadások	475,1	834,8
	2	Felújítás	470,0	447,7
	9	Munkaügyi Minisztérium Hivatali Üdülő
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	4,0	5,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	1,8	2,5
	3	Dologi kiadások	5,3	10,0
	2	Felújítás	2,0	2,9
	10	Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	219,6	245,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	96,7	112,2
	3	Dologi kiadások	115,1	117,0
	2	Felújítás	0,1
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	68,5	68,5
	11	Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	12,2	17,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	3,4	6,1
	3	Dologi kiadások	4,7	21,3
	2	Felújítás	0,1
	12	Országos Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	38,0	47,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	16,7	18,1
	3	Dologi kiadások	37,5	142,6
	2	Felújítás	3,3
	13	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	83,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	41,8
	3	Dologi kiadások	557,5	7,0
	2	Új belépő átképző központok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	24,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	10,6
	3	Dologi kiadások	5,4
	4	A Munkaügyi Központot megillető bérpolitikai intézkedés a Szolidarítási Alapon	33,5
	 keresztül
	14	Alapok támogatása
	1	Foglalkoztatási Alap	2 500,0	2 500,0
	2	Szolidaritási Alap
	2	Költségvetésből finanszírozott  SzA járulék	12 000,0	12 000,0
	XVI. fejezet kiadásai összesen:	17 940,4	19 220,2
	XVII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
	1	Pénzügyminisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	681,9	685,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	194,5	319,5
	3	Dologi kiadások	483,4	1 263,9
	2	Felújítás	64,4
	2	Állami Biztosítás, Értékpapír és Szerencsejáték Felügyelet
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	199,0	209,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	91,1	100,1
	3	Dologi kiadások	697,9	701,9
	2	Felújítás	1,9
	4	\"Lánchíd\" Irodaház
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	43,0	46,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	18,7	23,1
	3	Dologi kiadások	162,6	175,1
	2	Felújítás	13,4
	5	Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	5 183,0	4 771,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	2 274,0	1 908,1
	3	Dologi kiadások	2 279,0	3 989,5
	2	Felújítás	84,7
	6	Vám- és Pénzügyőrség
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	3 097,3	3 271,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 362,9	1 405,4
	3	Dologi kiadások	3 593,1	4 168,0
	2	Felújítás	100,0	121,7
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	1 173,0	1 248,5
	2	Egyéb intézményi beruházások	553,0	403,5
	3	Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás	15,0	15,0
	4	Egyéb intézményi beruházások, lakásépítés	50,0	50,0
	9	Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	21,8	28,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	9,6	14,7
	3	Dologi kiadások	26,6	97,4
	2	Felújítás	2,0	2,1
	12	Kincstári Vagyonkezelő Szervezet
	1	Kincstári Vagyonkezelő Szervezet
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	560,9	634,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	254,7	295,8
	3	Dologi kiadások	134,6	200,7
	2	Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos kiadások
	1	Működési költségvetés
	3	Dologi kiadások	639,9	997,0
	2	Felújítás	85,0	85,0
	4	KVSZ Club Aliga Üdülő
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	58,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	26,2
	3	Dologi kiadások	126,1
	13	PM Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	53,3	45,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	23,4	20,9
	3	Dologi kiadások	35,9	65,1
	14	Országos Játék Alap Kezelő Szervezet
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	21,6	17,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	9,6	8,1
	3	Dologi kiadások	26,2	25,5
	15	Kisvállalkozói Garancia Alap Kezelő Szervezet
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	7,9	10,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	3,5	4,1
	3	Dologi kiadások	6,4	11,2
	2	Felújítás	0,1
	16	Központi Számvevőségi Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	59,0	49,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	26,0	21,8
	3	Dologi kiadások	60,0	62,2
	2	Felújítás	2,6
	17	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	17,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	7,7
	2	Felújítás	87,6
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	140,0	130,2
	2	Ágazati és célfeladatok
	4	Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai	340,0	377,9
	5	Világbanki Program, Programiroda	490,0
	7	Államháztartással összefüggő rendszerfejlesztési munkára	480,0
	3	Fejezeti tartalék	22,3
	18	Vállalkozások folyó támogatása
	1	Normatív támogatások
	1	Termelési árkiegészítés és dotáció	4 900,0
	2	Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás	34 600,0	40 040,3
	2	Egyedi támogatások
	1	Termelési árkiegészítés és dotáció	14 780,0	37 182,7
	2	Reorganizációs program	5 000,0	4 978,8
	3	Agrárpiaci támogatás	7 000,0	6 691,6
	4	Egyéb vállalati támogatások	1 677,6	2 294,8
	5	Agrár termelés támogatása	11 000,0	9 909,3
	19	Fogyasztói árkiegészítés	27 000,0	27 046,6
	20	Vállalkozások felhalmozási támogatása
	1	Kiemelt jelentőségű kormányzati beruházások
	1	Lágymányosi Duna-híd	5 100,0	5 100,0
	2	Hungária krt. rekonstrukciója, 1-es villamos pályájának meghosszabbítása	300,0	300,0
	2	Kormányzati beruházások, beruházási célprogramok
	2	Mező- és erdőgazdasági infrastrukturális beruházások	1 947,9	1 219,2
	9	Kormányzati beruházások évközi, rendkívüli célfeladatai	270,0	33,0
	11	Lebonyolítási jutalék	268,8
	13	1994. évi felosztható pénzforgalmi maradvány	578,1
	21	Magánerős lakásépítés támogatása	27 500,0	29 569,8
	22	Alapok támogatása
	5	Gépjármű Felelősségbiztosítási és Kárrendezési Alap	1 900,0	1 900,0
	23	Egyéb költségvetési kiadások
	1	Vegyes kiadások	3 800,0	3 676,0
	24	Állam által vállalt kezesség érvényesítése	12 000,0	11 262,7
	31	Központi költségvetési szervek be nem fizetett befizetési kötelezettségeinek 
	elszámolása
	1	Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság	17,9
	2	Belügyminisztérium	179,5
	3	Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium	8,3
	4	Központi Statisztikai Hivatal	6,4
	XVII. fejezet kiadásai összesen:	184 680,9	210 723,3
	XVIII. MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM
	1	Művelődési és Közoktatási Minisztérium
	1	Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	333,0	460,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	142,4	213,9
	3	Dologi kiadások	223,6	507,5
	2	Felújítás	38,0	35,1
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	25,0	20,8
	2	Magyar Unesco Bizottság Titkársága
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	3,9	5,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	1,7	2,6
	3	Dologi kiadások	9,1	10,8
	2	Tudományegyetemek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	3 321,6	5 294,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 389,9	2 135,4
	3	Dologi kiadások	4 451,6	7 017,1
	2	Felújítás	635,2	531,6
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	543,2	347,3
	2	Egyéb intézményi beruházások	106,9
	3	Műszaki egyetemek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	2 787,5	3 775,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 024,3	1 458,5
	3	Dologi kiadások	2 782,0	4 937,3
	2	Felújítás	273,0	335,3
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	8,1	40,1
	4	Művészeti és testnevelési főiskolák
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	742,1	1 031,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	320,9	429,9
	3	Dologi kiadások	544,1	809,9
	2	Felújítás	65,0	61,2
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	90,0
	2	Egyéb intézményi beruházások	86,0	61,6
	5	Pedagógusképző főiskolák
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	1 807,4	2 620,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	771,5	1 082,3
	3	Dologi kiadások	2 074,0	2 915,3
	2	Felújítás	221,3	251,5
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	230,0	212,1
	2	Egyéb intézményi beruházások	27,0	32,4
	6	Műszaki és gazdasági főiskolák
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	1 647,5	2 346,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	674,9	936,7
	3	Dologi kiadások	1 843,4	2 866,2
	2	Felújítás	158,3	151,3
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	448,9
	2	Egyéb intézményi beruházások	653,1	149,2
	7	Továbbképző intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	168,0	208,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	61,2	74,8
	3	Dologi kiadások	77,3	173,3
	2	Felújítás	15,5	16,2
	8	Egyéb oktatási intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	305,7	387,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	128,5	164,0
	3	Dologi kiadások	419,5	739,8
	2	Felújítás	48,0	90,5
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	3,6
	9	Országos könyvtárak
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	306,0	440,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	133,5	194,6
	3	Dologi kiadások	224,8	446,3
	2	Felújítás	24,0	17,5
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	14,2	15,2
	10	Országos levéltárak
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	90,0	107,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	39,6	48,7
	3	Dologi kiadások	89,1	113,7
	2	Felújítás	17,6	15,0
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	300,0	299,6
	11	Országos múzeumok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	526,4	744,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	229,8	332,2
	3	Dologi kiadások	531,5	1 031,1
	2	Felújítás	343,7	274,4
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	57,4	86,6
	2	Egyéb intézményi beruházások	42,0	54,7
	12	Magyar Nemzeti Színház
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	183,1	194,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	79,8	70,1
	3	Dologi kiadások	130,7	158,1
	2	Felújítás	30,0	24,2
	13	Magyar Állami Operaház
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	656,6	753,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	282,2	323,8
	3	Dologi kiadások	352,7	349,2
	2	Felújítás	30,0	24,0
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	47,0	15,0
	14	Egyéb művészeti és közművelődési intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	562,9	585,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	226,3	227,2
	3	Dologi kiadások	536,6	1 124,2
	2	Felújítás	515,3	592,5
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	24,0	61,0
	15	Szerzői Jogvédő Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	104,6	124,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	36,9	55,9
	3	Dologi kiadások	133,1	205,1
	17	Nemzetközi kapcsolatok és intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	79,5	73,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	26,6	25,5
	3	Dologi kiadások	916,8	939,7
	2	Felújítás	13,7	10,5
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	6,2	20,6
	18	Kutatóintézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	76,8	90,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	26,3	39,2
	3	Dologi kiadások	62,0	210,2
	2	Felújítás	0,5	0,1
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	14,7
	19	Jóléti és szociális intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	68,7	63,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	29,9	29,4
	3	Dologi kiadások	143,9	119,2
	2	Felújítás	19,1
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	8,2
	20	Regionális oktatási központok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	99,3	88,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	43,7	39,6
	3	Dologi kiadások	98,7	154,6
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	11,6
	21	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	12,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	5,5
	3	Dologi kiadások	80,3
	2	Felújítás	205,4
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	477,6	414,9
	2	Egyéb intézményi beruházások	27,7
	3	Címzett támogatások
	1	Békehadtest
	1	Béralap	7,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	3,5
	3	Dologi kiadások	8,1
	2	Közoktatás fejlesztési szakmai program
	1	Béralap	66,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	29,1
	3	Dologi kiadások	121,2	91,7
	3	Pedagógus szakma megújítása program
	1	Béralap	25,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	11,0
	3	Dologi kiadások	46,0	5,6
	4	Pedagógusok intenzív továbbképzése
	1	Béralap	17,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	7,5
	3	Dologi kiadások	19,4
	5	Közoktatási kutatások
	1	Béralap	9,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	4,1
	9	Műalkotások vásárlása
	3	Dologi kiadások	6,7
	11	Beruházásból belépő létesítmények
	1	Béralap	48,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	24,0
	3	Dologi kiadások	115,8
	12	Hallgatói létszám képzési többlete (ágazati)
	1	Béralap	97,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	44,8
	3	Dologi kiadások	915,2	16,4
	14	Tankönyvkiadás támogatása
	1	Béralap	55,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	24,2
	3	Dologi kiadások	2 233,1	547,3
	15	Tanárok nyelvi átképzése
	1	Béralap	150,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	65,1
	3	Dologi kiadások	207,4	49,0
	17	Határon túli könyvkiadás támogatása
	3	Dologi kiadások	71,6	73,9
	20	Kárpótlási feladatok végrehajtása
	1	Béralap	12,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	5,2
	3	Dologi kiadások	10,5	26,2
	22	Szomszédos országok diákjai (ágazati)
	3	Dologi kiadások	167,0	65,2
	23	Történelmi dokumentumfilmek készítésére
	3	Dologi kiadások	220,0	240,0
	24	Doktorandusz képzés (ágazati)
	1	Béralap	235,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	123,9
	3	Dologi kiadások	109,8	129,4
	25	Határon túli magyar pedagógusok továbbképzése
	1	Béralap	33,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	14,7
	3	Dologi kiadások	37,0	53,3
	26	Magyarországi nemzetiségi, etnikai kisebbségi feladatok
	1	Béralap	46,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	20,8
	3	Dologi kiadások	84,6	123,4
	27	Nemzetiségi, etnikai, kisebbségi anyanyelvű irodalmi művek támogatása
	3	Dologi kiadások	10,0	9,5
	28	Felsőoktatás oktatói bérkorrekció (ágazati)
	1	Béralap	2 780,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 220,0
	3	Dologi kiadások	72,2
	29	Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz, világbanki program
	1	Béralap	15,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	6,6
	3	Dologi kiadások	301,7	26,8
	33	Határon túli magyarok kulturális támogatása
	1	Béralap	4,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	1,8
	3	Dologi kiadások	6,0	7,4
	34	Tanköteles menekültek oktatása
	1	Béralap	2,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	1,2
	3	Dologi kiadások	1,1	5,0
	35	Napjaink történelmének dokumentálására, filmkészítés
	3	Dologi kiadások	30,0
	36	Kulturális produkciók támogatása
	1	Béralap	32,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	14,0
	3	Dologi kiadások	54,0	6,3
	37	Országos Köznevelési Tanács
	1	Béralap	24,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	10,7
	3	Dologi kiadások	5,0
	38	Közoktatáspolitikai Tanács
	3	Dologi kiadások	10,0
	4	Normatív finanszírozás
	1	Felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásai
	3	Dologi kiadások	792,1	108,5
	2	Hitoktatók díjazása
	1	Béralap	512,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	225,4
	3	Dologi kiadások	16,0	764,3
	3	Humán szolgáltatások normatív állami támogatása
	3	Dologi kiadások	3 598,1	3 857,6
	5	Alapítványok, társadalmi szervek, magánszemélyek által fenntartott köz- és 
	felsőoktatási intézmények bérpolitikai kerete
	3	Dologi kiadások	28,4
	5	Feladatfinanszírozás
	1	Szociális szakemberképzés
	1	Béralap	4,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	2,0
	2	Demonstrátori díjak
	3	Dologi kiadások	12,0
	3	Felsőoktatási kulturális rendezvények támogatása
	1	Béralap	1,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	0,4
	3	Dologi kiadások	3,5	3,2
	4	Kollégiumi berendezések cseréje és pótlása
	3	Dologi kiadások	14,8
	5	Egyéb oktatási célfeladatok
	1	Béralap	2,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	5,2
	3	Dologi kiadások	33,6	7,4
	6	Művészeti ösztöndíjak
	3	Dologi kiadások	27,3	0,4
	7	Külföldi támogatásokhoz való hozzájárulás
	3	Dologi kiadások	26,7	11,0
	8	Vagyon-, munka- és tűzvédelem
	1	Béralap	4,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	1,7
	3	Dologi kiadások	4,2
	9	Energiaracionalizálás többletei
	3	Dologi kiadások	9,2
	10	Igazgatási beruházások
	3	Dologi kiadások	15,7
	11	Polgári védelem
	3	Dologi kiadások	3,9	0,4
	12	Euréka Koordinációs Iroda
	3	Dologi kiadások	3,5	3,5
	13	Fogyatékosok korai fejlesztése
	1	Béralap	10,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	4,4
	3	Dologi kiadások	24,4	38,5
	14	Oktatási lapok támogatása
	1	Béralap	1,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	0,4
	3	Dologi kiadások	28,1	18,5
	15	Magyar-Holland Oktatásközvetítő Iroda
	3	Dologi kiadások	2,0	2,0
	16	Felsőoktatási kutatások
	1	Béralap	83,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	36,7
	3	Dologi kiadások	100,0	7,7
	17	Felsőoktatási speciális programok
	1	Béralap	25,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	11,0
	3	Dologi kiadások	269,6	1,4
	18	Múzeumok kulturális és műkincs vagyonvédelmi feladatai
	3	Dologi kiadások	94,0	30,4
	20	Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola
	1	Béralap	119,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	50,5
	3	Dologi kiadások	89,4	287,3
	22	Honfoglalás 1100 éves ünnepségekre
	1	Béralap	6,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	2,9
	3	Dologi kiadások	100,0	40,5
	23	Közgyűjtemények technikai fejlesztése
	3	Dologi kiadások	45,0
	24	Magyar Állami Ösztöndíj	100,0
	25	Felsőoktatási és Tudományos Tanács
	1	Béralap	10,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	4,4
	3	Dologi kiadások	10,6
	26	Országos Akkreditációs Bizottság
	1	Béralap	10,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	4,4
	3	Dologi kiadások	10,6
	27	Vitéz János Római Katolikus Tanítókéző Főiskola
	3	Dologi kiadások	216,2
	28	Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola
	3	Dologi kiadások	174,6
	6	Társadalmi szervezetek támogatása
	1	Oktatási, közművelődési és művészeti szöv., társaságok és egyesületek
	3	Dologi kiadások	85,7	85,7
	2	TIT intézmények támogatása
	3	Dologi kiadások	60,0	61,2
	7	Egyházak támogatása
	4	Egyházi közgyűjtemények támogatása
	3	Dologi kiadások	165,5	165,5
	6	Egyházi alapintézmények működése, felújítása, beruházás, fejlesztés
	3	Dologi kiadások	2 050,0	2 050,6
	7	Pannonhalma rekonstrukciója
	3	Dologi kiadások	100,0	100,0
	8	Dohány utcai Zsinagóga rekonstrukciója
	3	Dologi kiadások	200,0	200,0
	9	Bazilika rekonstrukciója
	3	Dologi kiadások	70,0	70,0
	10	Baár-Madas Református Gimnázium rekonstrukciója
	3	Dologi kiadások	50,0	50,0
	11	Debreceni Református Kollégium rekonstrukciója
	3	Dologi kiadások	100,0	100,0
	13	Egyházi oktatási intézmények felújítása és karbantartása
	3	Dologi kiadások	440,0	440,0
	14	Új kiemelt rekonstrukció
	3	Dologi kiadások	185,0	185,0
	15	Egyházi oktatási intézmények támogatása
	3	Dologi kiadások	820,0	820,0
	16	Pázmány Péter Egyetem rekonstrukció megindítása
	3	Dologi kiadások	260,0	325,0
	19	Egyházi bérpolitikai központi intézkedés
	3	Dologi kiadások	76,9
	20	Egyházi intézmények Kjt.-vel összefüggő támogatása
	3	Dologi kiadások	742,6
	8	Alapítványok támogatása
	2	Osztrák-Magyar Tudományos és Kooperációs Alapítvány
	3	Dologi kiadások	12,0	12,0
	3	Feszty-körkép Alapítvány
	3	Dologi kiadások	46,2	46,2
	5	Alternatív Közgazdasági Gimnázium
	3	Dologi kiadások	5,5	5,5
	6	Mozgókép Alapítvány
	3	Dologi kiadások	665,0	665,0
	7	Magyar Könyv Alapítvány
	3	Dologi kiadások	92,0	92,0
	8	Magyar Alkotóművészeti Alapítvány
	3	Dologi kiadások	249,0	268,5
	9	Pető Alapítvány
	3	Dologi kiadások	275,4	354,0
	10	Autizmus Alapítvány
	3	Dologi kiadások	5,0	5,0
	11	Német Iskola Alapítvány
	3	Dologi kiadások	1,0	1,0
	12	Gandhi Alapítvány
	3	Dologi kiadások	68,0	120,0
	15	Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány
	3	Dologi kiadások	373,2	456,4
	16	Dominus Vobiscum Alapítvány
	3	Dologi kiadások	20,0	20,0
	17	Minden Nap Történelmi Film Alapítvány
	3	Dologi kiadások	30,0
	18	Alapítványok Kjt.-vel összefüggő támogatása	148,9
	22	Alapok támogatása
	1	Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap	800,0	800,0
	2	Nemzeti Kulturális  Alap	65,7	66,0
	23	Művészeti Akadémiák
	3	Dologi kiadások	20,0	20,0
	XVIII. fejezet kiadásai összesen:	64 316,9	72 920,9
	XIX. IPARI ÉS KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM
	1	Ipari és Kereskedelmi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	378,4	439,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	166,5	225,0
	3	Dologi kiadások	283,6	463,7
	2	Felújítás	12,2
	2	Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	7,1	9,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	3,1	4,5
	3	Dologi kiadások	20,0	53,0
	2	Felújítás	0,1
	3	Tartalékgazdálkodási Igazgatóság
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	216,7	277,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	124,8	219,5
	3	Dologi kiadások	8 794,7	10 378,5
	2	Felújítás	90,0	82,4
	4	Országos Kisvállalkozásfejlesztési Iroda
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	23,4	23,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	10,3	10,5
	3	Dologi kiadások	22,0	26,6
	5	Minőségellenőrző intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	223,9	336,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	101,1	158,0
	3	Dologi kiadások	227,8	526,2
	2	Felújítás	4,3	37,0
	6	Állami Energetikai és Energiabiztonság-technikai Felügyelet
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	268,1	211,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	118,0	102,9
	3	Dologi kiadások	190,1	285,3
	2	Felújítás	1,6
	8	Idegenforgalmi intéző bizottságok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	16,1	18,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	7,1	8,3
	3	Dologi kiadások	48,4	212,4
	2	Felújítás	0,7
	9	Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	10,5	13,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	4,6	6,1
	3	Dologi kiadások	9,3	14,1
	2	Felújítás	0,9
	13	Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	3,7	5,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	1,5	2,5
	3	Dologi kiadások	1,6	5,3
	16	Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	180,4	183,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	78,8	80,6
	3	Dologi kiadások	115,8	188,3
	2	Felújítás	0,8	0,3
	21	IKM Gyermekjóléti Intézmény
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	7,9	10,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	3,5	4,4
	3	Dologi kiadások	6,6	8,6
	2	Felújítás	1,1
	22	IKM Üdülők
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	11,7	10,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	5,0	4,8
	3	Dologi kiadások	17,1	20,7
	2	Felújítás	4,0
	23	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	2	Felújítás	15,3
	2	Ágazati és célfeladatok
	1	Alapítványok támogatása
	1	Fogyasztók Tisztességes Tájékoztatásáért Alapítvány	12,0	12,0
	3	Aknászképzés támogatása
	3	Dologi kiadások	32,6	34,0
	24	Alapok támogatása
	1	Idegenforgalmi Alap	200,0	200,0
	25	Magyar Geológiai Szolgálat
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	173,6	259,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	76,4	115,4
	3	Dologi kiadások	155,0	508,2
	26	Magyar Bányászati Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	86,8	91,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	38,7	42,9
	3	Dologi kiadások	97,5	83,4
	2	Felújítás	14,8
	27	Magyar Energia Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	25,8	23,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	11,4	10,5
	3	Dologi kiadások	14,6	72,1
	2	Felújítás	6,2
	XIX. fejezet kiadásai összesen:	12 744,0	16 163,3
	XX. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
	1	Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	226,1	257,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	99,1	117,0
	3	Dologi kiadások	283,0	431,7
	2	Felújítás	5,6	4,5
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	20,0	20,0
	2	Országos Műemlékvédelmi Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	259,3	269,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	114,1	124,5
	3	Dologi kiadások	604,7	746,1
	2	Felújítás	1,2	0,9
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	110,0	217,0
	3	Országos Meteorológiai Szolgálat
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	147,8	161,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	64,7	69,2
	3	Dologi kiadások	129,8	257,6
	2	Felújítás	7,1	7,1
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	16,0	16,0
	4	Környezetgazdálkodási Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	140,0	140,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	60,7	63,5
	3	Dologi kiadások	119,3	191,9
	2	Felújítás	2,5	3,5
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	3,0	3,0
	5	Természetvédelmi területi szervek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	214,2	246,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	93,9	110,1
	3	Dologi kiadások	200,7	399,0
	2	Felújítás	23,3	29,2
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	22,0	21,9
	6	Környezetvédelmi területi szervek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	484,0	555,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	213,1	254,4
	3	Dologi kiadások	338,7	614,2
	2	Felújítás	19,3	22,3
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	18,0	18,0
	7	Területi főépítészi szervek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	22,4	22,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	10,0	10,4
	3	Dologi kiadások	40,5	42,8
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	1,0	1,0
	8	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ágazati és célfeladatok
	3	Kormányzati beruházások, beruházási célprogram
	1	Területfejlesztési feladatok	20,0	20,0
	2	Céltámogatási kiegészítő keret	470,0	236,1
	3	Budai vár kormányzati negyed beruházási célprogram	110,5	110,5
	4	A dunai vízpótlással kapcsolatos monitoring rendszer	29,0	29,0
	5	Duna Bizottság Ökológiai Titkársága	14,9
	6	Az Alföld időszerű környezetvédelmi feladatai	20,0	0,2
	7	Környezeti kárelhárítás	33,3	55,7
	9	Duna monitoring	20,4	0,9
	10	Grassalkovich Kastély Alapítvány támogatása	300,0	300,0
	11	Szigetközi térség kárainak mérséklése	16,0
	12	A Hágai jogvita környezeti-ökológiai megalapozása	20,0	2,7
	13	Központi államhatalmi és államigazgatási szervek elhelyezése	101,6
	14	A vízpótlással kapcsolatos monitoring rendszer üzemeltetése	6,0
	15	Közép-Keleteurópai Környezetvédelmi Központ elhelyezése	14,0	14,0
	16	Országos műemlékvédelem többletfeladatai	100,0
	17	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Közalapítvány	4,8
	18	Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Közalapítvány	4,8
	20	Somló-hegy Alapítvány támogatása	8,0
	3	Fejezeti tartalék	19,4
	4	Rendkívüli kiadások
	1	Volt szovjet ingatlanok környezeti kárelhárítása	100,0	100,0
	9	Alapok támogatása
	1	Területfejlesztési Alap	1 000,0	1 000,0
	XX. fejezet kiadásai összesen:	6 408,6	7 439,6
	XXI. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
	1	MTA Titkársága
	1	MTA Titkárság Igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	68,7	96,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	29,6	42,5
	3	Dologi kiadások	43,7	73,6
	2	Felújítás	3,7
	2	MTA Tudományos Minősítő Bizottság
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	96,8	137,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	42,6	58,2
	3	Dologi kiadások	288,0	300,2
	3	MTA Tudóstámogatás
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	229,0	205,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	101,4	92,9
	3	Dologi kiadások	17,0
	4	Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia
	1	Működési költségvetés
	3	Dologi kiadások	1,4
	3	MTA Könyvtára
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	54,6	80,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	23,8	38,1
	3	Dologi kiadások	76,8	114,1
	4	MTA Természettudományi kutatóintézetei
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	1 589,3	2 163,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	678,0	940,3
	3	Dologi kiadások	1 219,1	3 470,6
	2	Felújítás	202,9
	5	MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	388,6	624,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	145,5	238,9
	3	Dologi kiadások	87,4	580,3
	2	Felújítás	6,5
	6	MTA Területi akadémiai központok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	12,0	17,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	5,0	7,9
	3	Dologi kiadások	18,6	30,2
	2	Felújítás	3,6
	7	MTA Kutatást kiszolgáló szervezetei
	1	Kutatást kiszolgáló szervek támogatott kutatóhelyek nélkül
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	66,7	86,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	29,5	42,3
	3	Dologi kiadások	48,2	431,4
	2	Felújítás	11,3
	2	Támogatott kutatóhelyek
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	170,5	333,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	75,0	144,3
	3	Dologi kiadások	34,4	95,9
	2	Felújítás	1,8
	8	MTA Egyéb intézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	34,6	49,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	14,9	22,1
	3	Dologi kiadások	61,8	86,7
	2	Felújítás	9,1
	9	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	3	Dologi kiadások	293,9
	2	Felújítás	244,4
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	100,0	99,9
	2	Célelőirányzatok
	1	Tudós társaságok támogatása
	3	Dologi kiadások	13,6	13,5
	2	Tudományos könyv- és folyóirat kiadás
	3	Dologi kiadások	98,7	103,4
	3	Nemzetközi kapcsolatok
	3	Dologi kiadások	164,0
	4	Fiatal kutatók pályázatos támogatása
	1	Béralap	81,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	22,2
	3	Dologi kiadások	1,8
	3	Fejezeti tartalék
	1	Béralap	23,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	8,5
	3	Dologi kiadások	46,0	12,6
	XXI. fejezet kiadásai összesen:	6 538,1	11 385,3
	XXII. MAGYAR TÁVIRATI IRODA
	1	Magyar Távirati Iroda gazdálkodó szervezete
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	73,1	74,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	31,5	32,1
	3	Dologi kiadások	8,8	8,9
	2	Magyar Távirati Iroda Intézmény
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	440,0	414,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	176,6	148,3
	3	Dologi kiadások	515,0	741,2
	2	Felújítás	28,0	22,4
	3	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	50,0	50,0
	XXII. fejezet kiadásai összesen:	1 323,0	1 491,4
	XXV. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
	1	Gazdasági Versenyhivatal igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	90,0	98,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	39,3	44,9
	3	Dologi kiadások	85,1	114,2
	XXV. fejezet kiadásai összesen:	214,4	258,0
	XXVI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
	1	KSH Központi Igazgatás
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	338,0	370,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	135,5	164,8
	3	Dologi kiadások	200,0	414,8
	2	Felújítás	11,9
	2	KSH Megyei Igazgatóságai
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	426,8	680,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	172,7	242,9
	3	Dologi kiadások	107,0	234,9
	2	Felújítás	1,2
	3	KSH Népszámlálás
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	49,4	44,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	20,7	20,6
	3	Dologi kiadások	9,0	28,8
	4	KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	34,3	24,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	13,1	11,1
	3	Dologi kiadások	7,3	25,9
	6	KSH Népességtudományi Kutató Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	10,4	11,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	4,5	5,1
	3	Dologi kiadások	1,2	8,3
	7	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	16,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	3,1
	3	Dologi kiadások	13,7	5,5
	2	Felújítás	17,7
	2	Célelőirányzatok
	1	Életszínvonal statisztikai fejlesztés feladatai	10,0
	2	Gazdaságstatisztika fejlesztési feladatok	12,8
	4	Nemzetgazdasági statisztikák	115,0
	5	PHARE információs rendszer fejlesztés	46,0
	6	GDP negyedéves becslése	25,5
	7	 Iparstatisztika bővítése	5,3
	8	Munkaügyi statisztika bővítése	5,4
	9	Mikrocenzus próbaszámlálása	15,2
	10	Közúti szállítás statisztikai rendszerének korszerűsítése	4,0
	11	Idegenforgalmi megfigyelés korszerűsítése	4,6
	12	Háztartás Panel vizsgálat	5,5
	13	Mezőgazdasági összeírás	30,0
	XXVI. fejezet kiadásai összesen:	1 860,5	2 306,9
	XXVII. AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK HIVATALA
	1	Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala
	1	Működési költségvetés
	1	Béralap	17,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	7,7
	3	Dologi kiadások	13,3
	XXVII. fejezet kiadásai összesen:	38,3
	XXX. NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK
	1	Kormányhitelek
	2	Korábban felvett hitelek törlesztése	11 165,0	11 881,0
	2	Világbanki, EIB, EBRD hitelek
	1	Új hitelek kihelyezése	13 900,0	16 372,2
	2	Korábban felvett hitelek utáni rendelkezésretartási jutalék és kamat	4 500,0	3 587,6
	3	Korábban felvett hitelek törlesztése	5 100,0	3 003,5
	3	Vegyes kiadások	1 335,0	1 622,5
	XXX. fejezet kiadásai összesen:	36 000,0	36 466,8
	XXXI. A KÖLTSÉGVETÉS BELFÖLDI ADÓSSÁGA
	1	Adósságtörlesztés
	1	Hosszú lejáratú hitelek törlesztése
	1	Költségvetési hiányt finanszírozó MNB hitelek	8 176,0	8 176,0
	2	Nem költségvetési hiányt finanszírozó MNB hitelek	2 050,0	2 050,0
	2	Államkötvény-adósság törlesztése	2 630,0	2 650,4
	4	Nemzetközi beruházások hiteltörlesztése	636,0	636,5
	5	Államkölcsön-törlesztés	5 900,0	5 900,0
	6	Lakásfedezeti államkötvény tőketörlesztése	1 000,0
	7	Kincstári államkötvény tőketörlesztése	3 620,0	3 604,7
	8	1991-92. évi hiányt finanszírozó államkötvény törlesztése	45 000,0	44 866,8
	10	Költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek törlesztése	214,0	181,9
	2	Költségvetés által felvett MNB hitelek kamata
	1	1991 előtt felvett hitelek kamata
	1	Költségvetési hiányt finanszírozó hitelre	35 518,8	34 744,2
	2	Vállalati adósságrendezési hitelre	1 358,9	1 386,2
	5	Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitel	574,1	585,7
	6	ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitelre	20 781,9	21 178,8
	7	Központi költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelre	515,6	515,8
	8	Állami forgóalap-létesítési hitelre	3 468,4	3 538,2
	10	Világbanki kölcsönök megbízási díja	422,7	491,3
	2	1991-ben felvett hiányt finanszírozó MNB hitelre	14 107,4	14 378,3
	3	Államkötvények kamata és jutalékai
	1	Hiányt finanszírozó államkötvény kamata és jutaléka	61 312,4	62 545,2
	2	Egyéb kamat és jutalék	64 152,6	64 633,1
	4	Kincstárjegyek kamata és forgalmi jutalékai	54 332,6	56 066,1
	5	Egyéb kamatfizetések
	2	Kereskedelmi bankok által nyújtott lakásépítési forgóeszközhitelek kamata	2 500,0	1 945,7
	3	Lakásfedezeti államkötvény kamata az előző évre	2 876,6	2 878,1
	4	Kincstári államkötvény kamata	21 190,0	20 944,9
	5	Kedvezményes kamatozású lakáshitelek kamatkiegészítése	5 500,0	4 183,4
	7	Egyéb jutalékok	300,0	245,0
	8	Származékos világbanki hitelek folyósítása	430,0	278,8
	9	Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének kamata	32,0	28,2
	10	Önkormányzati hitelek kamatai	1 000,0	473,1
	11	Likviditási hitel kamata	228,1
	7	Reklám és nyomda költségek
	1	Államkötvények	512,2
	2	Kincstárjegyek	365,9
	3	Függő és egyéb tételek	1 000,0	-1,9
	XXXI. fejezet kiadásai összesen:	360 600,0	360 210,7

Fejezetek kiadási főösszege
1 648 319,1
1 778 432,3
Központi költségvetési szervek pénzmaradványa
0,0
21 796,0
KIADÁSI FŐÖSSZEG
1 648 319,1
1 800 228,3
BEVÉTELI FŐÖSSZEG
1 308 359,6
1 478 426,3
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA
339 959,5
321 702,0


	2. számú melléklet az 1995. évi ........ törvényhez
	Millió forintban
	    	    	  	Kie-	   	Al-c	Elő-	Az 1994. LXV.  	  
	 Cím	   	Elői	melt	Cím
	ím 	ir. 	BEVÉTELEK   ( I. )	 törvénnyel 	1994. évi 
	 szá	Al-c	rcso	 elő	név	név	csop	módo-sított 	  
	m	ím 	p	ir.s	 név	1993. CXI.  	teljesítés
	Kiemelt előirányzat neve
	I. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
	1	Köztársasági Elnöki Hivatal
	1	Köztársasági Elnöki Hivatal
	1	Működési költségvetés	4,7
	2	Köztársasági Elnök Katonai Irodája
	1	Működési költségvetés	0,4
	I. fejezet bevételei összesen:	5,1
	II. ORSZÁGGYŰLÉS
	1	Országgyűlés
	1	Képviselőtestület
	1	Működési költségvetés	84,6
	2	Országgyűlés hivatali szervei
	1	Működési költségvetés	186,2	295,3
	3	Országgyűlési Könyvtár
	1	Működési költségvetés	6,7	25,4
	II. fejezet bevételei összesen:	192,9	405,3
	III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
	1	Alkotmánybíróság
	1	Működési költségvetés	44,1
	III. fejezet bevételei összesen:	44,1
	IV. LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG
	1	Legfelsőbb Bíróság
	1	Működési költségvetés	19,0	41,2
	IV. fejezet bevételei összesen:	19,0	41,2
	V. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
	1	Legfőbb Ügyészség
	1	Működési költségvetés	2,1	52,5
	2	Területi ügyészségek
	1	Működési költségvetés	1,0	139,9
	3	Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet
	1	Működési költségvetés	0,1	13,1
	V. fejezet bevételei összesen:	3,2	205,5
	VI. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
	1	Állami Számvevőszék
	1	Működési költségvetés	2,0	18,6
	2	Továbbképzési Intézet és Üdülő
	1	Működési költségvetés	8,0	21,8
	VI. fejezet bevételei összesen:	10,0	40,4
	VII. MINISZTERELNÖKSÉG
	1	Miniszterelnöki Hivatal
	1	Miniszterelnöki Hivatal igazgatás
	1	Működési költségvetés	157,2
	2	Miniszterelnöki Hivatal Ellátó Szolgálata
	1	Működési költségvetés	301,0	380,2
	3	Tárcanélküli miniszterek igazgatása
	1	Működési költségvetés	5,1
	3	Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
	1	Működési költségvetés	1,4
	4	Kárpótlási hivatalok
	1	Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal
	1	Működési költségvetés	38,0
	2	Megyei kárrendezési és kárpótlási hivatalok
	1	Működési költségvetés	8,8
	7	Világkiállítási Programiroda
	1	Működési költségvetés	95,8
	9	Üdülők
	1	Központi Állami Üdülő és Oktatási Központ
	1	Működési költségvetés	58,5	82,8
	2	MEH Hivatali Üdülő
	1	Működési költségvetés	8,2	29,4
	3	Üdülőszállók
	1	Működési költségvetés	213,0	7,7
	10	Országos Tudományos Kutatási Alap Irodája
	1	Működési költségvetés	80,0	98,0
	11	Biztonsági Szolgálatok
	1	Nemzetbiztonsági Hivatal
	1	Működési költségvetés	67,5	226,0
	2	Információs Hivatal
	1	Működési költségvetés	29,9	87,2
	13	Határon Túli Magyarok Hivatala
	1	Működési költségvetés	4,4
	15	Állami Bankfelügyelet
	1	Működési költségvetés	342,0	641,8
	16	Állami Vagyonügynökség
	1	Állami Vagyonügynökség
	1	Működési költségvetés	1 800,0	1 841,5
	2	Privatizációs költségek fedezete	8 500,0
	1	Működési költségvetés	5 220,5
	3	Szavatosság, jótállás, kezességvállalás fedezete	12 500,0
	1	Működési költségvetés	1 663,2
	17	Országos Testnevelési és Sporthivatal
	1	Országos Testnevelési és Sporthivatal Igazgatása
	1	Működési költségvetés	12,9	147,5
	3	Központi sportintézmények és sportlétesítmények
	1	Működési költségvetés	638,5	874,2
	5	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Működési költségvetés	39,4
	4	Célelőirányzatok	2,0
	5	Egyéb ágazati szakmai célfeladatok	3,0
	6	Társadalmi szervezetek támogatása	9,1
	18	Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala
	1	Működési költségvetés	8,3	236,7
	19	Magyar Szabványügyi Hivatal
	1	Működési költségvetés	102,0	248,2
	20	Országos Találmányi Hivatal
	1	Működési költségvetés	510,0	690,2
	21	Országos Mérésügyi Hivatal
	1	Működési költségvetés	598,8	1 006,6
	22	Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
	1	Működési költségvetés	198,9	304,3
	23	Országos Atomenergia Hivatal
	1	Működési költségvetés	200,0	264,0
	24	Magyar Űrkutatási Iroda
	1	Működési költségvetés	2,7
	25	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés	32,7
	2	Célelőirányzatok
	4	Kutatási feladatok támogatása	17,9
	31	Magyar Rádió
	1	Működési költségvetés	5 786,2	7 755,0
	32	Magyar Televízió
	1	MTV Központi Szervezete
	1	Működési költségvetés	12 797,5	30 418,1
	VII. fejezet bevételei összesen:	44 753,2	52 640,6
	VIII. BELÜGYMINISZTÉRIUM
	1	Belügyminisztérium igazgatása
	1	Belügyminisztérium központi igazgatása
	1	Működési költségvetés	455,8
	2	Köztársasági Megbízottak Hivatalai
	1	Törvényességi ellenőrzés és államigazgatás
	1	Működési költségvetés	56,6	282,1
	2	Területi honvédelmi igazgatás
	1	Működési költségvetés	6,0
	3	Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok
	1	Működési költségvetés	420,0	871,0
	5	Rendőrség
	1	Országos Rendőrfőkapitányság és háttérintézményei
	1	Működési költségvetés	423,5	920,6
	2	Budapesti Rendőrfőkapitányság
	1	Működési költségvetés	336,2	806,6
	3	Megyei Rendőr-főkapitányságok
	1	Működési költségvetés	718,0	1 014,0
	4	Rendőri Ezred
	1	Működési költségvetés	128,1	145,4
	5	Köztársasági  Őrezred
	1	Működési költségvetés	55,0	71,1
	6	Híradástechnikai Szolgálat
	1	Működési költségvetés	10,0	76,6
	6	Határőrség
	1	Határőrség Országos Parancsnokság és szervei
	1	Működési költségvetés	249,7	217,7
	2	Biztosító és Kiszolgáló Igazgatóság
	1	Működési költségvetés	45,2	26,9
	3	Határőrigazgatóságok
	1	Működési költségvetés	153,8	225,0
	7	Tűzoltóság
	1	Tűzoltóság Országos Parancsnokság és szervei
	1	Működési költségvetés	14,4	431,1
	2	Tűzoltóparancsnokságok
	1	Működési költségvetés	135,6	401,2
	8	Polgári Védelem
	1	Polgári Védelem Igazgatóság és szervei
	1	Működési költségvetés	18,2
	2	Polgári Védelmi parancsnokságok
	1	Működési költségvetés	2,0	56,1
	9	Menekültügyi és Migrációs Hivatal
	1	Működési költségvetés	5,3
	11	Országos Személyi Adat és Lakcímnyilvántartó Hivatal
	1	Működési költségvetés	80,0	266,0
	12	Magyar Közigazgatási Intézet
	1	Működési költségvetés	5,0	40,6
	13	Főiskolák
	2	Rendőrtiszti Főiskola
	1	Működési költségvetés	20,0	86,8
	14	BM Jóléti Intézmények Igazgatósága
	1	Üdülők
	1	Működési költségvetés	153,0	406,1
	2	Gyermekintézmények
	1	Működési költségvetés	27,5
	4	Létesítmény Fenntartás
	1	Működési költségvetés	0,9
	15	BM Központi Kórház és intézményei
	1	Működési költségvetés	1 192,4	1 395,8
	16	Vagyonátadó és Vagyonellenőrző Bizottságok
	1	Működési költségvetés	3,1
	17	Gazdasági Igazgatóság és háttérintézményei
	1	Gazdasági Igazgatóság
	1	Működési költségvetés	663,2	743,5
	2	Lakásfenntartó és Kezelő szervezet
	1	Működési költségvetés	1,0
	4	BM Művelődési Központ
	1	Működési költségvetés	64,1	106,6
	5	Adatfeldolgozó Hivatal
	1	Működési költségvetés	156,7
	20	Kormány Kiemelt Objektumok Igazgatósága
	1	Működési költségvetés	60,0	173,3
	22	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés	548,8
	VIII. fejezet bevételei összesen:	5 033,4	9 939,8
	IX. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
	1	Honvédelmi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	48,6
	2	Magyar Honvédség
	1	MH Parancsnokság és Katonai Igazgatás
	1	Működési költségvetés	6,3	29,2
	2	Szárazföldi és hátországvédelmi csapatok
	1	Működési költségvetés	825,3	706,5
	3	Honi légvédelmi és repülőcsapatok
	1	Működési költségvetés	259,2	288,8
	5	Katonai Felderítő Hivatal
	1	Működési költségvetés	39,1	169,8
	6	Központi intézetek ellátó és kiszolgáló szervei
	1	Működési költségvetés	4 155,0	3 226,1
	3	MH Gyermekintézmények
	1	Működési költségvetés	29,0	28,6
	4	MH Katonai Tanintézetek
	1	Működési költségvetés	64,3	236,9
	5	MH Katonai Ügyészségek
	1	Működési költségvetés	2,2	1,7
	6	MH Kulturális intézmények
	1	Működési költségvetés	164,1	197,1
	7	MH Sportlétesítmények
	1	Működési költségvetés	6,0	12,1
	8	MH Egészségügyi intézmények
	1	Működési költségvetés	2 487,5	3 255,8
	9	MH Üdülők, vendégházak
	1	Működési költségvetés	129,8	223,1
	11	MH Hadtörténeti Intézet és Múzeum
	1	Működési költségvetés	2,2	12,9
	IX. fejezet bevételei összesen:	8 170,0	8 437,2
	X. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK MINISZTÉRIUMA
	1	Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma igazgatása
	1	NGKM Központi igazgatása
	1	Működési költségvetés	10,9	217,4
	2	NGKM Jóléti intézmények
	1	Működési költségvetés	10,1	39,3
	2	MTK-VM Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény
	1	Működési költségvetés	4,2	27,1
	3	Külkereskedelmi Szolgálat
	1	Működési költségvetés	843,0	2 341,9
	X. fejezet bevételei összesen:	868,2	2 625,7
	XI. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
	1	Népjóléti Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	12,0	124,0
	2	Állami Népegészségügyi Szolgálat Intézetei
	1	Működési költségvetés	589,2	2 070,3
	3	Orvosegyetemek, egészségügyi főiskolák és szakoktatási intézetek
	1	Működési költségvetés	11 958,0	20 173,0
	4	Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei
	1	Működési költségvetés	8 058,4	12 860,2
	5	Állami szociális intézetek
	1	Működési költségvetés	59,9	102,0
	6	Országos Mentőszolgálat
	1	Működési költségvetés	3 474,1	5 178,4
	7	Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei
	1	Működési költségvetés	38,2	88,6
	9	Népjóléti Minisztérium üdülője
	1	Működési költségvetés	4,9	9,8
	XI. fejezet bevételei összesen:	24 194,7	40 606,3
	XII. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Igazságügyi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	9,1	95,2
	2	Bíróságok
	1	Működési költségvetés	954,5	1 577,0
	3	Szakértői Intézetek
	1	Működési költségvetés	2,0	20,5
	4	IM Büntetésvégrehajtás
	1	Működési költségvetés	564,5	1 157,9
	5	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés	6,2
	2	Ágazati célfeladatok
	1	Gyermektartás-díjak visszatérülése	9,0
	XII. fejezet bevételei összesen:	1 539,1	2 856,8
	XIII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	42,9	385,9
	2	Közlekedési Felügyeletek
	1	Működési költségvetés	3 950,9	4 626,4
	3	Hírközlési Intézmények
	1	Működési költségvetés	1 445,0	1 911,3
	4	Közúti és Autópálya Igazgatóságok
	1	Működési költségvetés	33 468,1	70 722,3
	5	Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság
	1	Működési költségvetés	5 360,0	10 326,9
	7	Vízügyi és Árvízvédelmi intézmények
	1	Működési költségvetés	6 934,9	8 597,3
	9	MÁV egészségügyi szolgáltatás
	1	Működési költségvetés	20,0	85,3
	10	MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
	1	Működési költségvetés	2 348,5	3 647,2
	11	Közlekedési Múzeum
	1	Működési költségvetés	5,3	17,6
	13	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ágazati célelőirányzatok
	1	Állami céltartalékkal kapcsolatos feladatok	300,0	435,8
	XIII. fejezet bevételei összesen:	53 875,6	100 756,0
	XIV. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
	1	Külügyminisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	67,8	201,7
	2	Külképviseletek
	1	Működési költségvetés	2 150,8	3 512,2
	4	KÜM Jóléti Intézményei
	1	Működési költségvetés	15,0	21,6
	5	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ágazati célfeladatok
	1	Állami Protokoll kiadásai	31,2
	XIV. fejezet bevételei összesen:	2 233,6	3 766,7
	XV. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Földművelésügyi Minisztérium igazgatása
	1	FM központi igazgatása
	1	Működési költségvetés	91,4	361,6
	2	Jóléti Intézmények
	1	Működési költségvetés	46,5	85,1
	2	Szakigazgatási intézmények
	1	Költségvetési Iroda
	1	Működési költségvetés	15,8	107,5
	2	Állategészségügyi, élelmiszerellenőrzési szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés	1 906,6	3 240,0
	3	Növényegészségügyi szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés	992,8	963,4
	4	Földművelésügyi szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés	20,2	391,2
	5	Erdészeti szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés	117,4	353,3
	3	Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet
	1	Működési költségvetés	350,4	784,9
	4	Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei
	1	Működési költségvetés	605,6	992,6
	6	Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei
	1	Működési költségvetés	149,8	289,9
	8	Agrár felsőoktatás
	1	Egyetemek
	1	Működési költségvetés	1 183,5	3 006,8
	2	Gyakorlóiskolák
	1	Működési költségvetés	43,3	130,0
	3	Egyetemi kutatás intézményei
	1	Működési költségvetés	601,3	798,0
	4	Tangazdaságok
	1	Működési költségvetés	355,2	386,7
	9	Közművelődési intézmények
	1	Működési költségvetés	7,1	53,1
	10	Agrárkutató intézetek
	1	Működési költségvetés	1 124,2	1 803,1
	11	FM kiemelt sportlétesítmények
	1	Működési költségvetés	39,7	100,5
	12	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés	308,6
	2	Ágazati és célfeladatok
	4	Állami tartalékgazdálkodás	43,0
	XV. fejezet bevételei összesen:	7 693,8	14 156,3
	XVI. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Munkaügyi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	33,3	887,7
	2	Érdekegyeztető Tanács Titkársága
	1	Működési költségvetés	7,7
	3	Nemzeti Szakképzési Intézet
	1	Működési költségvetés	60,7	765,4
	5	Munkaügyi Kutatóintézet
	1	Működési költségvetés	10,7	28,8
	6	Regionális átképző központok
	1	Működési költségvetés	964,4	1 354,8
	9	Munkaügyi Minisztérium Hivatali Üdülő
	1	Működési költségvetés	5,8	14,1
	10	Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség
	1	Működési költségvetés	17,9
	11	Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézet
	1	Működési költségvetés	20,3	47,6
	12	Országos Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet
	1	Működési költségvetés	92,6	206,7
	13	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés	0,4
	XVI. fejezet bevételei összesen:	1 187,8	3 331,1
	XVII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
	1	Pénzügyminisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	372,7	845,5
	2	Állami Biztosítás, Értékpapír és Szerencsejáték Felügyelet
	1	Működési költségvetés	988,0	1 261,2
	4	\"Lánchíd\" Irodaház
	1	Működési költségvetés	224,3	248,6
	5	Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
	1	Működési költségvetés	373,2	536,4
	6	Vám- és Pénzügyőrség
	1	Működési költségvetés	409,2	1 165,2
	9	Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet
	1	Működési költségvetés	60,0	168,1
	12	Kincstári Vagyonkezelő Szervezet
	1	Kincstári Vagyonkezelő Szervezet
	1	Működési költségvetés	174,9
	2	Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos bevételek
	1	Működési költségvetés	357,1
	4	KVSZ Club Aliga Üdülő
	1	Működési költségvetés	219,3
	5	Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos közp. költs. 	1 200,0	755,0
	megillető bevételek
	13	PM Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet
	1	Működési költségvetés	59,5	85,5
	14	Országos Játék Alap Kezelő Szervezet
	1	Működési költségvetés	57,4	62,8
	15	Kisvállalkozói Garancia Alap Kezelő Szervezet
	1	Működési költségvetés	17,8	29,2
	16	Központi Számvevőségi Hivatal
	1	Működési költségvetés	4,6
	17	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ágazati és célfeladatok
	4	Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai	37,9
	25	Vállalkozások költségvetési befizetései
	1	Társasági adó és osztalék
	1	Társasági adó (pénzintézetek nélkül)	58 400,0	75 978,4
	2	Pénzintézetek társasági adója	23 000,0	30 447,7
	2	Különleges helyzetek miatti befizetések	22 000,0	17 741,3
	3	Vám és importbefizetések	122 500,0	148 795,9
	4	Állami vagyon utáni részesedés	-1 126,1
	5	Játékadó-bevétel	4 500,0	4 265,6
	6	Egyéb befizetések	11 000,0	12 299,7
	26	Fogyasztáshoz kapcsolt adók
	1	Általános forgalmi adó	325 000,0	336 371,2
	2	Fogyasztási adó	166 800,0	164 271,4
	27	Lakosság költségvetési befizetései
	1	Személyi jövedelemadó	248 000,0	243 477,6
	2	Egyéb lakossági adók	2 000,0	1 779,0
	3	Lakossági vámbefizetések	2 000,0	1 746,8
	4	Lakossági illetékek	16 500,0	16 393,6
	29	Egyéb költségvetési bevételek
	1	Vegyes bevételek	3 583,0	2 315,8
	30	Költségvetési befizetések
	1	Központi költségvetési szervek	2 883,6	3 861,8
	2	Önkormányzatok befizetései	200,0	838,7
	3	Elkülönített állami pénzalapok befizetései
	1	Befektetésösztönzési Alap	700,0	700,0
	2	Foglalkoztatási Alap	2 500,0	2 500,0
	3	Szolidarítási Alap	2 100,0	2 100,0
	XVII. fejezet bevételei összesen:	1 017 428,	1 070 709,
	XVIII. MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM
	1	Művelődési és Közoktatási Minisztérium
	1	Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	55,9	338,2
	2	Magyar Unesco Bizottság Titkársága
	1	Működési költségvetés	3,4
	2	Tudományegyetemek
	1	Működési költségvetés	2 047,0	3 757,9
	3	Műszaki egyetemek
	1	Működési költségvetés	1 610,9	3 235,4
	4	Művészeti és testnevelési főiskolák
	1	Működési költségvetés	213,5	454,7
	5	Pedagógusképző főiskolák
	1	Működési költségvetés	481,5	1 018,3
	6	Műszaki és gazdasági főiskolák
	1	Működési költségvetés	647,9	1 481,2
	7	Továbbképző intézetek
	1	Működési költségvetés	369,0	503,1
	8	Egyéb oktatási intézmények
	1	Működési költségvetés	378,6	763,5
	9	Országos könyvtárak
	1	Működési költségvetés	23,9	189,7
	10	Országos levéltárak
	1	Működési költségvetés	16,2	57,7
	11	Országos múzeumok
	1	Működési költségvetés	155,7	601,8
	12	Magyar Nemzeti Színház
	1	Működési költségvetés	41,3	96,8
	13	Magyar Állami Operaház
	1	Működési költségvetés	217,9	330,0
	14	Egyéb művészeti és közművelődési intézmények
	1	Működési költségvetés	356,1	866,8
	15	Szerzői Jogvédő Hivatal
	1	Működési költségvetés	274,6	411,6
	17	Nemzetközi kapcsolatok és intézetek
	1	Működési költségvetés	75,1	96,2
	18	Kutatóintézetek
	1	Működési költségvetés	11,9	131,2
	19	Jóléti és szociális intézmények
	1	Működési költségvetés	157,5	129,7
	20	Regionális oktatási központok
	1	Működési költségvetés	1,2	33,6
	21	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés	28,5
	XVIII. fejezet bevételei összesen:	7 135,7	14 529,3
	XIX. IPARI ÉS KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM
	1	Ipari és Kereskedelmi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	110,0	295,4
	2	Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ
	1	Működési költségvetés	39,2
	3	Tartalékgazdálkodási Igazgatóság
	1	Működési költségvetés	9 228,0	16 676,5
	4	Országos Kisvállalkozásfejlesztési Iroda
	1	Működési költségvetés	6,5
	5	Minőségellenőrző intézetek
	1	Működési költségvetés	536,0	1 038,8
	6	Állami Energetikai és Energiabiztonság-technikai Felügyelet
	1	Működési költségvetés	560,2	578,1
	8	Idegenforgalmi intéző bizottságok
	1	Működési költségvetés	47,2	214,0
	9	Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium
	1	Működési költségvetés	4,7	6,9
	13	Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
	1	Működési költségvetés	0,3	4,1
	16	Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
	1	Működési költségvetés	86,5
	21	IKM Gyermekjóléti Intézmény
	1	Működési költségvetés	6,0	8,3
	22	IKM Üdülők
	1	Működési költségvetés	19,0	22,3
	25	Magyar Geológiai Szolgálat
	1	Működési költségvetés	5,0	414,8
	26	Magyar Bányászati Hivatal
	1	Működési költségvetés	6,0	21,7
	27	Magyar Energia Hivatal
	1	Működési költségvetés	58,8
	XIX. fejezet bevételei összesen:	10 522,4	19 471,9
	XX. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
	1	Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	3,4	109,1
	2	Országos Műemlékvédelmi Hivatal
	1	Működési költségvetés	63,2
	3	Országos Meteorológiai Szolgálat
	1	Működési költségvetés	102,6	242,5
	4	Környezetgazdálkodási Intézet
	1	Működési költségvetés	319,5	409,7
	5	Természetvédelmi területi szervek
	1	Működési költségvetés	80,4	310,7
	6	Környezetvédelmi területi szervek
	1	Működési költségvetés	76,5	373,3
	7	Területi főépítészi szervek
	1	Működési költségvetés	2,8
	8	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ágazati és célfeladatok
	6	Az Alföld időszerű környezetvédelmi feladatai	0,2
	7	Környezeti kárelhárítás	55,7
	9	Duna monitoring	0,9
	12	A Hágai jogvita környezeti-ökológiai megalapozása	2,7
	13	Központi államhatalmi és államigazgatási szervek elhelyezése	101,6
	20	Somló-hegy Alapítvány támogatása	8,0
	XX. fejezet bevételei összesen:	582,4	1 680,4
	XXI. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
	1	MTA Titkársága
	1	MTA Titkárság Igazgatása
	1	Működési költségvetés	38,0
	2	MTA Tudományos Minősítő Bizottság
	1	Működési költségvetés	8,3	48,0
	3	MTA Tudóstámogatás
	1	Működési költségvetés	11,7
	4	Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia
	1	Működési költségvetés	1,4
	3	MTA Könyvtára
	1	Működési költségvetés	0,7	33,7
	4	MTA Természettudományi kutatóintézetei
	1	Működési költségvetés	1 485,7	3 981,8
	5	MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek
	1	Működési költségvetés	148,2	651,3
	6	MTA Területi akadémiai központok
	1	Működési költségvetés	5,3	18,7
	7	MTA Kutatást kiszolgáló szervezetei
	1	Kutatást kiszolgáló szervek támogatott kutatóhelyek nélkül
	1	Működési költségvetés	48,0	154,8
	2	Támogatott kutatóhelyek
	1	Működési költségvetés	71,2
	8	MTA Egyéb intézményei
	1	Működési költségvetés	42,3	71,3
	9	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés	45,5
	XXI. fejezet bevételei összesen:	1 738,5	5 127,4
	XXII. MAGYAR TÁVIRATI IRODA
	1	Magyar Távirati Iroda gazdálkodó szervezete
	1	Működési költségvetés	0,7
	2	Magyar Távirati Iroda Intézmény
	1	Működési költségvetés	843,0	967,3
	XXII. fejezet bevételei összesen:	843,0	968,0
	XXV. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
	1	Gazdasági Versenyhivatal igazgatása
	1	Működési költségvetés	43,6
	XXV. fejezet bevételei összesen:	43,6
	XXVI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
	1	KSH Központi Igazgatás
	1	Működési költségvetés	90,3	100,3
	2	KSH Megyei Igazgatóságai
	1	Működési költségvetés	38,0	172,7
	3	KSH Népszámlálás
	1	Működési költségvetés	4,0	7,0
	4	KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat
	1	Működési költségvetés	1,1	2,1
	6	KSH Népességtudományi Kutató Intézet
	1	Működési költségvetés	1,0	8,6
	7	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés	5,5
	XXVI. fejezet bevételei összesen:	134,4	296,2
	XXVII. AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK HIVATALA
	XXVII. fejezet bevételei összesen:
	XXX. NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK
	1	Kormányhitelek
	2	Korábban nyújtott hitelek törlesztése	1 488,0	9 855,9
	2	Világbanki, EIB, EBRD hitelek
	1	Hitelek felvétele	17 000,0	16 379,8
	2	Hitelek belföldi törlesztése, kamata és rendelkezésretartási jutaléka	5 500,0	3 652,9
	3	Vegyes bevételek	2 512,0	243,4
	2 512,0	243,4
	XXX. fejezet bevételei összesen:	26 500,0	30 132,0
	XXXI. A KÖLTSÉGVETÉS BELFÖLDI ADÓSSÁGA
	1	A költségvetés követeléseit csökkentő bevételek
	1	Állami kölcsön törlesztés	2 000,0	4 195,1
	2	Állami alapjuttatás járadéka	8 000,0	8 706,6
	3	Jamburgi gázszállítás árbevétele	14 000,0	16 733,2
	2	Kamatbevételek
	1	Állami kölcsön kamata	3 100,0	1 485,5
	2	Központi forgóalap betéti kamata	357,6	357,6
	3	Forrásadó	15 500,0	17 888,1
	4	Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek az ÁVÜ-től	4 000,0	4 000,0
	5	ÁV Rt által fizetendő osztalék	10 000,0	4 582,7
	6	Privatizációs bevételek központi költségvetést megillető hányada	3 000,0	3 000,0
	8	Származékos világbanki hitelek felvétele	430,0	132,7
	9	Származékos világbanki hitelek törlesztése	250,0	258,0
	10	Állami vagyonnal kapcsolatos befizetés az ÁV Rt-től	28 000,0	28 000,0
	14	Hitelkonszolidációs bevételek	5 062,4	6 370,2
	XXXI. fejezet bevételei összesen:	93 700,0	95 709,7
	BEVÉTELI FŐÖSSZEG:	1 308 359,	1 478 526,

Indokolás
A törvényjavaslat általános indokolása
I. 
A nemzetgazdaság 1994. évi helyzete
Az 1994. évi folyamatokban sajátos dinamizmus bontakozott ki. A fontosabb gazdasági mutatók lényegében minden területen a gazdasági növekedés elindulását, megerősödését tükrözik. Ez azonban nem javított az egyensúlyi jellemzőkön: tovább nőtt a folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiánya, s az infláció irányzata is (bár éves átlagban a ráta még mérséklődött) emelkedőre fordult az év során.


1991
1992
1993
1994
1994/90

Volumenváltozás (%)




Bruttó hazai termék (GDP)
-12
-3
-1
kb. 2
-13
	Export
-17
-5
-10
14,5
-17
	Import
-7
-10
13*
21,5*
16*
Belföldi felhasználás
-9
-4
10
2
-2
	Beruházás
-10
-3
2
11-12
0
	Egyéni fogyasztás
-6
0
1,5
1-2
-3
Munkanélküliek (ezer fő) év végén
406
663
632
520
.
Fogyasztói árváltozás (%)
35
23
23
19
142
Áll.költségvetés egyenl. (mdFt)
-114
-197
-200
-322

Fizetési mérleg egyenlege 
(md Ft.)
0,3
0,3
-3,5
-3,9

*/	Az orosz hiteltörlesztést szolgáló 1993. évi import nélkül.

A gazdasági teljesítménynövekedés lényegében minden nemzetgazdasági ágra kiterjedt. A javuló külpiaci konjunktúra mellett gyors emelkedésre váltott az export. Felgyorsult a beruházások növekedése. Fennmaradt, sőt tovább nőtt azonban a belföldi felhasználásnak a létrehozott GDP-t meghaladó többlete. (Ezt 1993-ban döntően a korábbiakban felélt készletek feltöltése és az orosz hiteltörlesztést szolgáló haditechnikai import; 1994-ben azonban már a beruházás-növekedés is táplálta.) Ez a hazai termelésnél és az exportnál jóval gyorsabb importnövekedéssel, a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg passzívumának emelkedésével járt.
A pénzügyi egyensúly romlását a fő jövedelemtulajdonosi csoportok nettó pozícióiban már 1993-ban megjelent tendenciák erősödése is jelzi.
milliárd forint

1991
1992
1993
1994
e. tény
Gazdálkodó szféra
-220
-31
-264
-340
Háztartások*
322
261
138
294
Államháztartás**
-74
-204
-194
-367
Külföld (fizetési mérleg)
29
26
-320
-413
*/	Az SZJA szerint adózó kisvállalkozókkal együtt
**/	Privatizációs bevételek nélkül

A lakossági megtakarítások - jóllehet számottevő - növekménye 1994-ben is csak kis részben fedezte az államháztartás és a vállalkozások forrásbevonási igényét, s így az 1993. évinél is nagyobb külső forrásigény, fizetési mérleg deficit keletkezett. Ez éles ellentétben áll az 1990-92-es időszakkal, amikor a lakossági megtakarítások elegendő belső forrást biztosítottak az államháztartás és a vállalkozói szektor eladósodása számára, sőt kismértékű fizetési mérleg aktívum is kialakult. Akkor azonban - a piacgazdasági átmenet kezdeti éveiben, a gazdasági teljesítmények jelentős visszaesésének időszakában - a vállalkozások összességében rendkívül mérsékelt hiteligényét a lakossági megtakarítások képesek voltak finanszírozni az államháztartás gyorsan romló pozíciója mellett is. Az elmúlt két évben viszont az államháztartási deficit még tovább növekedett, míg a vállalkozói szférában normalizálódott a helyzet: a gazdasági növekedésre való 1993-as felkészülés, majd a növekedés tényleges tavalyi megindulása hiteligényük ugrásszerű megemelkedéséhez vezetett. Mindezt azonban együttesen a belföldi megtakarítások már nem voltak képesek fedezni, nagymértékű fizetési mérleg deficit alakult ki.


1.	A makrogazdasági keresletet befolyásoló jövedelmi és pénzfolyamatok
a)	Államháztartás
Az államháztartás a gazdaságban képződő jövedelmeknek továbbra is - nemzetközi összehasonlításban is - igen magas arányát központosítja, illetve osztja el újra. (A konszolidált bevételeket és kiadásokat tekintve ezek az arányok kb. 10-15 százalékponttal alacsonyabbak.) A bevételek és kiadások reálértéke a gazdaság teljesítményének visszaesésével párhuzamosan minden évben csökkent; ez azonban a bevételek esetében volt gyorsabb.
a GDP %-ában

1990
1991
1992
1993
1994
Államháztartási bevételek*
61,2
63,8
64,5
69,2
70,1
	Központi költségvetési bevételek*
30,7
28,8
27,0
29,4
27,5
Államháztartási kiadások*
61,3
65,9
70,6
73,4
76,2
	Központi költségvetési kiadások*
30,7
33,3
33,7
35,1
34,9
Bruttó államadósság
67,6
75,4
79,4
90,2
88,4
	Bruttó költségvetési adósság
66,3
74,3
78,5
89,0
86,6
*/	Zárszámadások alapján, 1993-ban 101,4 milliárd forint orosz haditechnikai importtal együtt.

Az államháztartás egyenlegében 1990-től lényegében folyamatosan romló tendencia figyelhető meg.
a GDP %-ában

1990
1991
1992
1993
1994
Az államháztartás egyenlege*
0,0
-2,1
-6,0
-4,2
-6,1
Az államháztartás GFS-egyenlege
0,5
-2,7
-6,0
-5,0
-7,4
	A központi költségvetés egyenlege*
-0,1
-4,6
-6,7
-5,6
-7,4
	A központi költségvetés GFS-egyenlege
0,9
-3,8
-5,9
-4,9
-5,6
	A központi költségvetés elsődleges egyenlege

3,9

-1,3

-2,1

-1,4

-0,5
Az államháztartás inflációval kiigazított GFS-egyenlege



-1,0

-2,8

-2,3

-2,7
	A költségvetés inflációval kiigazított GFS-egyenlege

3,3

-1,8

-2,2

-2,0

-0,8
*/	Zárszámadások alapján
Ugyanakkor az elsődleges deficit az 1990-92. közötti romlás után, 1993-94-ben már javuló tendenciát mutatott; azaz a nagymértékű és gyors bruttó államháztartási pozícióromlást elsősorban a kamatkiadások rendkívüli megnövekedése idézte elő. Ez részben abból az alapvetően helyes politikából adódott, hogy az államháztartás forrásbevonásai után egyre növekvő arányban piaci kamatokat fizet, másrészt azonban az államháztartás olyan egyéb terheket is felvállalt (elsősorban a hitel-, adós- és bankkonszolidációval), amelyek szintén a kamatkiadások rendkívül gyors megugrásához vezettek. Mindezek miatt az államháztartás bruttó adóssága tavaly is gyorsan növekedett, állományának GDP-hez viszonyított aránya 90 % körüli. (Az un. konszolidált bruttó adósságállomány ennél valamivel alacsonyabb volt, nem érte el a 85 %-ot.) A deficit az összkeresletet minden évben bővítette.

b)	Monetáris folyamatok
Az 1994. évi monetáris politika fő céljának az infláció további mérséklése mellett a külső egyensúly olyan mértékű javítását tekintette, amely mellett a külső eladósodás megáll. Ehhez a belföldi hitelkereslet szűkítésére és a megtakarítások ösztönzésére került a hangsúly. Ezzel összhangban az árfolyam-politika a fizetési mérleg javítás eléréséhez szükséges exportbővülés érdekében a versenyképességi szintet a reál effektív árfolyam szintentartásával, illetve az augusztusi nagyobb leértékeléssel kísérelte meg biztosítani.
A belföldi hitelkereslet szűkítése érdekében a monetáris politika a bankrendszer jegybanki forrásainak visszafogására törekedett. A pénzpiaci kamatszint emelkedésének előmozdítására a jegybank a bankrendszer hitelnyújtási lehetőségeit korlátozó fő eszközként az állampapír és deviza fedezete mellett folytatott visszavásárlási (repo- és swap) műveletek terjedelmét, futamidejét szűkítette, illetve kamatait emelte; s ezzel párhuzamosan megnövelte a jegybanki alapkamatokat is.
A programban előirányzott szigorú pénzpolitikát azonban nem sikerült következetesen megvalósítani, melynek több oka is volt. Néhányat kiemelve ezek közül:
-	Az év során olyan intézkedések is történtek, amelyek gyengítették a jegybank restrikciós politikájának hatásfokát. Ilyen lépés volt a kötelező tartalékráta első félévi kétszeri, 1-1 %-os csökkentése, valamint a bankok jegybanki betétszámláinak a beszámítása a kötelező tartalékba. Pótlólagos pénzkiáramlást eredményezett a refinanszírozási csatornák lezárásával kapcsolatos következetlenség (a devizabetét-csere ügyletek későbbi, részletekben megvalósított korlátozása az új kamatrend meghatározásával).
-	A szigorú monetáris politika megvalósulását akadályozta a transzmissziós mechanizmus gyenge működése, lassúsága. A jegybanki kamatjelzéseket a kereskedelmi bankok csak kisebb mértékben, késve követték. Betéti oldalon a lakossági források koncentrációja az OTP számára üzletpolitikailag nem tette szükségessé a kamatok emelését, a többi bank pedig gyakorlatilag az OTP kamatpolitikájához igazodik. A hitelkamatok emelkedését fékezte a piaci korlát, ami miatt a bankok csak nagyon óvatosan éltek a kamatemelés eszközével. Ezt részben a bankkonszolidációnak a kamatrés csökkenését kompenzáló hatása is lehetővé tette számukra, de hasonló hatása volt a kötelező tartalékok után fizetett kamatok emelésének is.
-	A belföldi jövedelemtulajdonosok bankrendszerben elhelyezett devizabetétei arányának változatlansága mellett a lakossági devizabetét-állomány 90 milliárd forinttal növekedett. Ennek egy része ugyan a bankoknak az MNB-nél lévő devizatartalékait növelve - hacsak nem vették igénybe a devizabetét csere konstrukciókban - a forint likviditást szűkítette, de a másik része forrásul szolgálhatott a vállalati devizahiteleknek a teljes vállalati hitelnövekmény 30 %-át adó növekedéséhez. A devizában felvett banki hitelek egy része szintén a bankok jegybanki devizatartalékaiban jelent meg, egy része viszont szintén a bankok devizában történő vállalati hitelnyújtását segítette elő. A rendkívül magas (14-16 %) belföldi reál hitelkamatok miatt tovább nőtt a vállalatok közvetlen külföldi devizahitel felvétele is, ami így 1994-ben már 1,4 milliárd dollárt tett ki.
-	A vállalatok hiteleinek gyors bővülését segítette a költségvetési hitelgaranciák nyújtása, valamint a kedvezményes kamatozású hitelek jelentős részaránya a vállalati hitelezésben. A költségvetés finanszírozásában bekövetkezett 1994. évi változások (a költségvetési intézmények számlái és a költségvetési forgóalapszámla összevonása, a 80 milliárd forintos jegybanki finanszírozás előírása) pedig hozzájárultak a pénzmennyiség bővüléséhez, és ezzel korlátozták a jegybank politikájának hatásosságát.
1994-ben éves szinten a forint közel 17 %-os nominális leértékelésére került sor. Az év első felében lényegében a meghirdetett reáleffektív árfolyam szintentartó politika valósult meg. Az augusztusi 8 %-os leértékeléssel pedig az árversenyképesség további javulását erősítettük meg. 1992 év elejéhez képest is az export versenyképessége árfolyamoldalról javult. A kedvező külső konjunkturális helyzet mellett ez is szerepet játszott abban, hogy tavaly az export dinamikusan nőtt. Ugyanakkor a leértékelések az importot nem tudták visszafogni.

c)	A lakosság jövedelmei és megtakarításai
A lakossági reáljövedelmek hosszabb idő óta tartó csökkenése 1994-ben megállt. Az egy főre jutó reáljövedelem - szemben az 1990-93. években bekövetkezett, összesen kb. 11 %-os csökkenéssel - 3-4 %-kal növekedett. Ehhez kedvező feltételt teremtett a gazdasági teljesítmények évek óta először tapasztalható növekedése, az infláció növekedésének 1993-hoz mért csökkenése. Jelentős szerepet játszott azonban több központi intézkedés (adókedvezmények növelése, közalkalmazotti fizetések rendezése, nyugdíjak jelentős emelése), és az is, hogy 1993. után 1994-ben sem sikerült az Érdekegyeztető Tanácsban az átlagkeresetekre vonatkozóan elfogadott ajánlásokat érvényesíteni.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 1994-ben közel 25 %-kal - ezen belül a vállalkozói szférában több mint 23 %-kal - haladta meg az előző évit. (Az Érdekegyeztető Tanács ez utóbbi körre 1994-re átlagosan 17-19 %-os keresetnövekedésben állapodott meg.) A termelő szférában a legmagasabb ágazati szintű növekedés közel 28 % volt (mezőgazdaság, halászat). Jelentős emelkedés történt a költségvetési szférában is. Ennek oka a közalkalmazotti fizetések megvalósított rendezése volt. Itt a legnagyobb mértékű keresetnövekedés az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban történt. Ez a kör azonban a nagyobb dinamika ellenére még mindig nagymértékben elmarad a versenyszférától.
A nettó átlagkeresetek a bruttónál nagyobb mértékben, 27 %-kal növekedtek 1994-ben. Így az egy keresőre jutó reálbér tavaly 7 %-kal emelkedett. A KSH számítása szerint a növekedésből 6,2 százalékpontot a személyi jövedelemadó rendszer változása magyaráz.
A minimálbérek az átlagkereseteknél kisebb mértékben, éves átlagban 16 %-kal nőttek, s így a bruttó átlagkeresetekhez viszonyított arányuk a tavalyihoz képest csökkent (közel 2 százalékponttal 31 %-ra).
A pénzbeni társadalmi juttatások összege 16-17 %-kal haladta meg az előző évit. Ezen belül a társadalombiztosításból és az egyéb forrásokból finanszírozott nyugdíjak tömege kb. 27 %-kal nőtt. (A nyugdíjasok száma mindeddig folyamatosan növekvő, s már megközelítette a 3 millió főt.) A normatív családi pótlék nem emelkedett, az egy főre jutó családi jövedelemhez kötött egyszeri családi pótlék kiegészítés 7,2 milliárd forintot tett ki.
A lakosság bruttó pénzügyi megtakarításainak állománya 349 milliárd forinttal nőtt, jóval erőteljesebben, mint 1993-ban (207 milliárd forint), míg hitelállománya 36 milliárd forinttal emelkedett (1993: 30 milliárd forint). A megtakarítási ráta az 1991-es csúcsot (17,4 %) követő folyamatos csökkenés után 1994-ben az előző évhez képest ismét emelkedett (11,6 %-ra). A megtakarítások növekedéséhez a különböző megtakarítási formák eltérő módon járultak hozzá. Kiemelkedő ütemben nőtt a devizában elhelyezett betétek (44 %) és az értékpapírok (40 %) állománya. Az előbbi jól tükrözi a leértékelések, illetve még inkább az azokat megelőző leértékelési várakozások hatását. Az értékpapírok (elsősorban a nem pénzintézeti értékpapírok) szerepének növekedését pedig - a viszonylag magas kamatozás mellett - egyértelműen az államkötvényeknek az adóalapból való leírhatóságát biztosító jogszabályi lehetőség 1994. október elejéig való megléte magyarázza.

2.	A kereslet fő összetevőinek alakulása
A fiskális és monetáris politika, valamint a jövedelemképződés eredőjeként a kereslet összetevői - aszerint megkülönböztetve azokat, hogy milyen végső célra kerültek felhasználásra - igen eltérő dinamikával alakultak.
a)	A lakosság összes fogyasztása 1994-ben - az előző évihez hasonló mértékben - 1-2 %-kal nőtt. Ezen belül a fogyasztási kiadások az átlagosnál gyorsabban emelkedtek, a természetbeni társadalmi jövedelmek pedig lényegében az előző évi szinten maradtak.
b)	A beruházások növekedése már 1993. második felében elkezdődött, ez azonban éves szinten akkor még csak kismértékű (1-2 %-os) bővülést eredményezett. Ez a folyamat 1994-re felerősödött, az előző évinél 11-12 %-kal nagyobb volumenű beruházási teljesítményérték valósult meg. A legnagyobb mértékben az infrastrukturális beruházások bővültek (szállítás, távközlés, villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás, közigazgatás, pénzintézeti tevékenység), de magas dinamikával (bár alacsony szintről) emelkedtek az építőipar és az élelmiszergazdaság beruházásai is. A feldolgozóipar egyéb területein mérsékelt volt a volumenbővülés. Más szempontból nézve a fellendülés a központi és helyi költségvetési szerveknél, valamint a vállalkozói kör egy részénél volt számottevő. A vállalkozói finanszírozásnál jelentős szerepe volt a közvetlen külföldi hitelfelvételnek és a garanciális és kedvezményes hitelek igénybevételének.
c)	Az 1994. évi külkereskedelem (vámstatisztika szerinti) jelentős pozitívuma volt az export volumenének 14-15 %-os növekedése, szemben az 1993. évi 13 %-os csökkenéssel. (Exportunk még mindig 17 %-kal kisebb volument képvisel, mint 1990-ben.) A növekedés részben a világgazdaságban mutatkozó konjunktúra kedvező hatásainak kihasználásából adódott, de tükrözi a magyar gazdasági teljesítmények 1994. évi növekedését is. A kivitel szerkezete azt is mutatja azonban, hogy exportunk továbbra is igen konjunktúraérzékeny. A leggyorsabb növekedés a főként bérmunkában feldolgozott ipari fogyasztási cikkek, valamint az anyagok, félkész termékek és alkatrészek körében volt tapasztalható. A KGST piac összeomlása óta a gépek és berendezések lecsökkent aránya lassan emelkedik.

3.	A kínálat; alkalmazkodás a kereslet változásaihoz

a)	A termelés alakulása
Az elmúlt években a piaci viszonyok uralkodóvá válása mindenekelőtt abban jelent meg, hogy a teljesítmények alakulását döntően a kereslet határozta meg. Alapvetően ennek a változásaihoz igyekezett alkalmazkodni a kínálat; ez az alkalmazkodás azonban jóval rugalmasabban ment végbe a kereslet szűkülése, mint annak bővülése esetében.
Az elmúlt 4-5 évben a vállalkozói struktúra alapvető változásokon esett át. Az 1994. évi eredmények azonban azt is mutatják, hogy a piacgazdasági átalakulás még ezután is sok változást, problémát tartogat.
A csődhullám levonulni látszik. A múlt év közepéig a felszámolási bejelentések száma is évről-évre mérséklődött, az év második felében azonban a bejelentett felszámolási eljárások száma növekedésnek indult, és ez az idén is folytatódik. Az adóskonszolidációs eljárás az esetek nagy részében sikertelen; ez is gyarapítani fogja a felszámolások számát.
A vállalkozási struktúra változásának meghatározó tényezője a tulajdonosi szerkezet és a vagyonnal való gazdálkodás átalakulása. Eddig összességében az állam vállalkozói vagyonának kb. a felét, vagyis 924 céget privatizáltak. A könyvszerinti vagyonok kb. egyharmada lényegében megszűnt: a vállalatok felszámolásra, végelszámolásra kerültek. A magántulajdonú cégek túlsúlyba kerültek a belkereskedelemben, az építő- és építőanyag-iparban, az élelmiszeripar egyes területein, a kohászatban, a gép-, a vegy- és a könnyűiparban. Az értékesítés készpénzhányada összességében magas (75 %), ez azonban 1993-94-ben rohamosan csökkent.

(%)

Változás az előző évihez



1994
Megoszlás

1991
1992
1993
1994
1990
1994
Ipar (élelmiszeripar nélkül)
-18,1
-6,4
6,3
6-8
-13
24
Élelmiszergazdaság
-8,7
-13,4
-5,9
3-4
-23
11
Építőipar
-14,9
1,9
-6,4
16-18
-5
5
Termelő infrastruktúra
-9,7
-11,8
-5,2
-3
-27
19
A többi ágazat
-8,9
7,0
-0,2
0
-3
41
Hozzáadott érték összesen (GDP)
-11,9
-3,0
-0,8
2
-13,5
100

Az iparban a már korábban megkezdődött termelésnövekedés tavaly erőteljesen felgyorsult. Ennek a húzóereje az exportértékesítés jelentős (több mint 20 %-os) bővülése volt. Különösen dinamikusan nőtt a kis- és középméretű vállalkozások, illetőleg a feldolgozóipar (azon belül is a kohászat, a fémfeldolgozás, a gépipar) teljesítménye.
Az élelmiszergazdaságban a hosszabban tartó és mélyebb termelés-visszaesést a kínálat sajátosságai is erősítették (a termelési ciklusok hossza, a sorozatos aszályok, a tulajdoni átrendeződés mérete és bizonytalanságai). Az elmúlt évben a növénytermelés és néhány élelmiszeripari szakágazat teljesítménye jelentősen nőtt, míg az élelmiszeripar más területei a privatizáció elhúzódása miatt továbbra is súlyos gondokkal küzdenek. Erősen csökkent az állattenyésztés termelése, tovább apadt az állatállomány. Az élelmiszergazdaság pozitív külkereskedelmi egyenlege ismét nőtt ugyan, de a kivitel és behozatal aránya csökkent.
Az építőipar bruttó teljesítmény értéke tavaly ugrásszerűen nőtt. Ez elsősorban az út- és vezetékes (pl. telefon) infrastrukturális fejlesztésekhez kötődött. Az infrastruktúrában évek óta emelkedik a távközlési teljesítmény; tavaly bővült a postai tevékenység és nem folytatódott a közlekedési és kereskedelmi tevékenységek korábbi zuhanása sem. (Sőt az egyes alágazatok teljesítménye - pl. vasút - meghaladja az előző évit, ami egy lassú stabilizációs folyamat kezdetét jelezheti.)
A növekvő teljesítmény mellett is javultak az anyag- és energia-felhasználási fajlagosok (az energia-felhasználás kb. 2 %-kal csökkent). A termelékenység (a foglalkoztatott létszám csökkenése mellett) 1994-ben is jelentősen emelkedett. A meglevő kapacitások kihasználási mutatói egyes felmérések szerint helyenként javultak, általában azonban alacsonyak, kevéssé alkalmasak a kereslet változásainak rugalmas követésére. 

b)	Az import alakulása
A gazdasági növekedés elindulása - ahogy korábban máskor is - jelentős importtöbblettel, egyben fizetési mérleg-romlással járt. Ennek alapvető oka a gazdaság versenyképességének nem kielégítő szintje; a termelés nemcsak a külpiacokon nem képes az importszükségletek fedezéséhez elegendő exportot produkálni, hanem részben a privatizációval, részben a tőkeimporttal is összefüggő éleződő verseny körülményei között a belföldi piacon is gyakran vesztes marad. (Ez természetesen a termelés jelentős szektorainak összeomlásával, megszűnésével is összefügg.) A versenyképesség nem kellő szintje arra is utal, hogy a termelési szerkezetben még mindig dominálnak a nagy energia- és nyersanyagigényű szektorok; de a termelés és az export importigénye a gazdasági szerkezet átalakulása során belépő új tevékenységek, vállalkozások esetében is jelentősen emelkedhetett.
Az import volumene - a már vázolt összefüggések miatt - az exportot lényegesen meghaladó mértékben, 21-22 %-kal bővült. Szerkezetét tekintve leggyorsabban az élelmiszerek behozatala nőtt; az élelmiszerek és fogyasztási cikkek behozatalának gyors növekedése a hazai vállalkozások romló versenyképességének jele. Az anyagok, félkész termékek és alkatrészek - minimális, átmeneti csökkenés után - ismét a korábbi magas arányt képviselik az importban.
c)	Külső egyensúly
1994-ben megismétlődött, sőt súlyosbodott a külső egyensúlyi helyzet előző évben tapasztalt nagyarányú romlása.
A folyó fizetési mérleg hiánya az 1993. évinél is magasabb lett. A működőtőke beáramlás (apporttal együtt 1,3 milliárd dollár) csak kismértékben volt képes a hiány finanszírozására, összege az előző évekéhez (s különösen az 1993. évihez) képest jelentősen csökkent. Folytatódott a nettó külső adósságállomány gyors növekedése. (Az 1994 évi közel 4 milliárd dolláros növekedésben a dollár gyengüléséből származó árfolyamveszteségek is benne foglaltatnak.) A tartalékszint azonban még 1994 végén is jelentős maradt.
milliárd dollár

1991
1992
1993
1994
Folyó fizetési mérleg egyenlege
0,3
0,3
-3,5
-3,9
ebből:




	kereskedelmi forgalom egyenlege
0,2
-0,1
-3,2
-3,6
	idegenforgalom egyenlege
0,6
0,6
0,4
0,5
	viszonzatlan átutalások
0,9
0,9
0,7
0,9
	nettó kamatkiadások
-1,4
-1,3
-1,2
-1,4
Működőtőke bevonás (cash)
1,5
1,5
2,3
1,2
Adósságállomány:	bruttó
22,7
21,4
24,6
28,5
			nettó
14,6
13,3
14,9
18,9
Diszponibilis devizatartalékok
4,0
4,4
6,7
6,8

A fizetési mérleg folytatódó romlásának tendenciája szorosan összefügg a belső egyensúly erőteljes romlásával, hiszen a vállalati szektor és az államháztartás vártnál jóval magasabb finanszírozási szükségleteit csak növekvő külső forrásbevonás tudta fedezni.

d)	Áralakulás
1994-ben az ipari termelő és a fogyasztói áralakulást az első félévben még az 1991. évi csúcs után kialakult mérséklődő növekedési ütem jellemezte. Ugyanakkor a második félévben az infláció gyorsulása volt tapasztalható, amelyet a folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiányának mérséklése érdekében tett intézkedések idéztek elő. Ennek következményeként az 1993. decemberéhez viszonyított árszintnövekedés mindkét szférában magasabb volt az éves átlagos árszintemelkedésnél.
Az ipar belföldi értékesítésének termelői árszintje 1994-ben átlagosan 10,2 %-kal emelkedett az előző évhez képest. Ez némileg alacsonyabb volt az 1993. évi értéknél (10,5 %), aminek alapvető oka, hogy az előző évről az ún. áthúzódó hatás, valamint a januári árváltozás lényegesen kisebb volt a számítottnál. Az árak megelőző év decemberéhez igazodva ennél gyorsabb ütemben, 13,3 %-kal növekedtek.
Az év első felében a belföldi értékesítési árak némileg nagyobb mértékben emelkedtek az előző év azonos időszakával összevetve, de összességében az árak a tervezett rendnek megfelelően alakultak. A második félévben a külső és a belső egyensúly javítását szolgáló intézkedések, valamint a számítottat meghaladó bérnövekedés ellenére a termelői áralakulás nem tért el érdemben a prognosztizálttól. Ebben feltehetően meghatározó szerepe volt annak, hogy a növekvő ipari termelés következtében bővült a kínálat és relatíve csökkentek a fajlagos költségek.
Az egyes ágazatokat tekintve - az előző évhez hasonlóan - 1994-ben is a feldolgozó ipar (12,8 %), ezen belül elsősorban az élelmiszerek, italok és dohányáruk (18,2 %) árszintje nőtt átlagon felüli mértékben.
A mezőgazdasági felvásárlási árak 1994-ben átlagosan 25,5 %-kal emelkedtek, ami az utóbbi 4-5 évben a legmagasabb értéket mutatja. A növénytermelési és kertészeti termékek körében 21 %, az élő állatok és az állati termékek esetében pedig 28 % körüli volt az árszintnövekedés. Az év első felében a gabonafélék, az év második felében az állati termékek árai emelkedtek az átlagosnál lényegesen gyorsabban. A kiugróan magas árszintnövekedést a mezőgazdasági termékek kínálati pozíciójának megszűnése, az ágazatnál végbemenő szerkezeti változások, valamint a mezőgazdaság jövedelmi pozíciójának megőrzése érdekében kifejtett agrárpiaci rendtartási szabályozó tevékenység idézte elő.
Az építőipari árszintnövekedés (14,5 %) - csakúgy mint a megelőző két évben - a belföldi értékesítés ipari árszintje felett helyezkedett el, ami arra enged következtetni, hogy az építési piacon a kereslet élénkülése továbbra is fennáll. Az ágazaton belül az átlagosnál magasabb áremelkedés a mélyépítő iparban volt tapasztalható (16 %). 
Az ipar külkereskedelem részére történő értékesítésének a forintárszintje 1994-ben átlagosan 15 %-kal volt magasabb az előző évinél. Így az exportárak növekedése kb. 5 százalékponttal haladta meg a belföldit. Ez a különbség 1993-ban még csak 2 százalékpont volt. Egyre jobban nyílik tehát az olló az ipari belföldi és a külkereskedelmi értékesítési árszint növekedési üteme között. Ebben döntő szerepe volt az előző év decemberéhez képest 16,5 %-os, ezen belül is a külgazdasági egyensúlyi helyzet javítása érdekében végrehajtott augusztusi 8 %-os forintleértékelésnek.
Éves szinten az exportpiacokon az élelmiszereket, a vegyipari, valamint a fa- és papíripari gyártók értek el átlagot meghaladó mértékű emelkedést kibocsátói áraikban. 
A fogyasztói árszint 1994-ben az 1993. évihez képest 18,8 %-kal emelkedett, ami az utóbbi 4-5 évben a legkisebb mértékű volt. Az előző év decemberéhez mért emelkedés 21,2 %-ot tett ki.
A fogyasztói árszintet 1994. év során több ellentétes irányú tényező alakította. A központi és az önkormányzati hatósági árintézkedések, az áremeléssel járó adó- és pénzügyi intézkedések, a támogatás-leépítések, valamint a fizetési mérleg egyensúlyának javítása és az államháztartás hiányának mérséklése érdekében tett lépések növelőleg hatottak az árszintre. Ehhez járult még az élelmiszerek és az agrártermékek piacán lezajló \"őszi áremelési hullám\", amely mértékében meghaladta az előző évekét. A számítottnál nagyobb átlagbér-növekedés azért nem járt együtt a költségoldali és a keresleti infláció lényeges felerősödésével, mert egyrészt a termelés bővült, miközben a foglalkoztatottak száma csökkent, másrészt a megtakarítások növekedtek. Ugyanakkor elhalasztódott a háztartási energia árának őszre tervezett 20-30 %-os emelése, ami az infláció gyorsulását fékezte.
A fogyasztói árszintnövekedés - az előző évhez hasonlóan - az élelmiszerek (23,1 %) és a szolgáltatások (20,3 %) körében volt a legmagasabb.

e)	Munkaerőpiac, foglalkoztatás
A foglalkoztatottak számának csökkenése - bár a korábbi évekénél lényegesen mérsékeltebb ütemben - 1994-ben is folytatódott, a létszám kb. 100 ezer fővel csökkent. Ez kisebb részben a munkaerőforrás további szűkülésével, túlnyomórészt azonban a munkaképes korú inaktív népesség létszámának folytatódó emelkedésével állt kapcsolatban. Ez utóbbi olyan mértékű volt, hogy ellensúlyozta a munkanélküliek regisztrált létszámának (kb. 110 ezer fős) mérséklődését is.
1994. decemberében összesen mintegy 520 ezer állástalan szerepelt a nyilvántartásban. December végén az összes regisztrált munkanélküli 11,7 %-át kitevő 60 ezer pályakezdőt tartottak nyilván. Ez két ezerrel kevesebb, mint 1993. decemberében volt. A munkanélküliségi ráta az 1993. decemberi 12,1 %-ról 10,4 %-ra esett vissza.
A KSH-nak a munkanélküliség nemzetközi kritériumrendszerét alapul vevő Munkaerő felmérése szerint a munkanélküliek száma 1994. IV. negyedévben 431 ezer fő volt. Ennek alapján a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya átlagosan 9,7 %. 1994-ben átlagosan közel 450 ezren voltak munka nélkül, 13 %-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. Az ún. regisztrált munkanélküliek és a KSH-felmérés adatai közötti eltérés azzal magyarázható, hogy a lakossági felvételeknél a megkérdezettek közül többen nem feleltek meg a nemzetközileg elfogadott kritériumok valamelyikének.
A lakossági felmérések szerint sokan vannak olyan, gazdaságilag nem aktív személyek, akik szeretnének ugyan dolgozni, de nem keresnek állást, mert nem bíznak az álláskeresés sikerében. A IV. negyedévben ebbe az ún. \"passzív munkanélküli\" kategóriába mintegy 100 ezer fő tartozott. (Ez 1993-ban hasonló nagyságú, 1992-ben közel egyharmaddal magasabb volt.)
A munkanélküli ellátásban részesülők létszáma - hasonlóan a regisztrált munkanélküliekéhez - 1993. februárjában volt a legmagasabb, több mint 500 ezer fővel. A járadékban részesülők száma azóta csökkent, 1994. decemberében 192 ezren részesültek munkanélküli ellátásban (135 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban). A regisztrált munkanélküliek 37 %-a munkanélküli járadékot vagy a pályakezdőknek járó munkanélküli segélyt, 40 %-a jövedelempótló támogatást kapott. December végéig csaknem 207 ezer fő - 46 %-kal több, mint egy évvel korábban - szerzett jogosultságot a munkanélküliek szociális jellegű jövedelempótló támogatására. A novemberinél közel 10 ezer fővel kevesebb, összesen mintegy 121 ezer olyan munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban, aki semmilyen ellátást nem kapott (50 %-uk nem is jogosult).
II. 
A költségvetés végrehajtásának általános értékelése
1.	A központi költségvetés helyzetének fő jellemzői
A nemzetgazdasági folyamatokból levezethető főbb tendenciák, az ezek alapján megítélhető következmények hatásai miatt 1994-ben pótköltségvetés kidolgozása vált szükségessé. A pótköltségvetés a gazdasági és az államháztartási egyensúlyt javító intézkedések átvezetését tartalmazta.
Végeredményben a központi költségvetés hiánya 1994-ben nem érte el a jóváhagyott összeget, viszont a kiadások és a bevételek meghaladták az előirányzatot.
1.1.	A központi költségvetés helyzete a tervezetthez képest
A központi költségvetés bevételeinek, kiadásainak és hiányának összegét, illetve ezek GDP-hez viszonyított arányait a következő táblázat tartalmazza:


Megnevezés
1993. évi 
tény*
1994. évi 
előirányzat
1994. évi teljesítés
Bevétel (mdFt)
Bevétel/GDP (%)
939,7
28,3
1135,1
26,5
1191,3
27,6
Kiadás (mdFt)
Kiadás/GDP (%)
1139,3
34,3
1475,0
34,5
1513,0
35,1
Hiány (mdFt)
Hiány/GDP (%)
199,7
6,0
340,0
7,9
321,7
7,5
Hiány finanszírozási műveletek nélkül (mdFt)
Hiány/GDP (%)
173,8

5,0
254,5

5,9
242,4

5,6
*Orosz haditechnikai import nélkül
Az 1994. évi teljesítés alapján megállapítható, hogy az előirányzathoz képest:
-	a bevételek és a kiadások magasabb szinten teljesültek, ezáltal a jövedelemcentralizáció és a költségvetés jövedelem-elosztó szerepe is nőtt,
-	a központi költségvetés hiányának növekedési üteme mérséklődött.
A bevételek növekedését elsősorban a gazdálkodó szervezetek - beleértve a pénzintézeteket is - befizetéseinek előirányzottnál nagyobb növekedése eredményezte, amely a társasági adó, valamint a vám- és importbefizetések jogcímeken jelentkezett. Az általános forgalmi adónál és a fogyasztási adónál megtett évközi intézkedések következtében az ÁFA bevételek meghaladták az előirányzatot, de a fogyasztási adó bevételek elmaradtak a várt szinttől. A lakossági adóbevételek elmaradtak az előirányzattól a személyi jövedelemadó bevételekben keletkezett lemaradás következtében.

A bevételek főbb tételeit és azok megoszlását a következő táblázat tartalmazza:



1994. évi előirányzat
1994. évi teljesítés
Bevételek
összeg
mdFt
megoszlás
%
összeg
mdFt
megoszlás
%
Bevételek összesen
1135,1
100,0
1191,3
100,0
ebből:
-	gazdálkodó szervezetek befizetései

241,4

21,2

288,4

24,2
-	fogyasztáshoz kapcsolt adók
491,8
43,3
500,6
42,0
-	a lakosság befizetései
268,5
23,7
263,4
22,1

A kiadások növekedését a gazdálkodó szervezetek és a központi költségvetési szervek támogatásának emelkedése idézte elő. A gazdálkodó szervek támogatása nőtt a MÁV Rt. társadalombiztosítási tartozásainak kifizetésével - amelyet az Országgyűlés a pótköltségvetés elfogadását követően hagyott jóvá - és a vártnál nagyobb agrár export támogatási automatizmusa révén.
A kiadások főbb tételeit és azok megoszlását a következő táblázat tartalmazza:

1994. évi előirányzat
1994. évi teljesítés
Kiadások
összeg
mdFt
megoszlás
%
összeg
mdFt
megoszlás
%
Kiadások összesen
1475,0
100,0
1513,0
100,0
ebből:
	gazdálkodó szervezetek támogatása

79,0

5,4

101,1

6,7
	felhalmozási kiadások
71,6
5,2
73,2
4,8
	TB. közreműködésével folyósított ellátások
199,2
13,5
203,0
13,4
	központi költségvetési szervek támogatása
337,0
22,8
349,8
23,1
	önkormányzatok támogatása
298,5
20,2
298,6
19,7
	adósságszolgálat kamattérítés
360,6
24,4
360,2
23,8
1.2.	A központi költségvetés helyzete az 1993. évihez képest
A folyó áron számított GDP 1994-ben 30 %-kal emelkedett. Ugyanezen időszakban a költségvetés bevételei 26,8 %-kal, kiadásai - a GDP növekedési ütemét meghaladóan - 32,8 %-kal nőttek. Az ilyen arányok kialakulása jelentette a központi költségvetés fő problémáját és az évközi intézkedések az ennél kedvezőtlenebb változásokat kívánták megakadályozni.
Egyfelől jogos igény a központi költségvetés jövedelemcentralizációjának mérséklése, másfelől a kiadási oldalon azonban nagy a gazdasági-társadalmi nyomás az állami feladatvállalás növelésére és emellett jelentős terheket rónak a költségvetésre a közel kétszeresére megnövekedett adósságszolgálati kiadások. A folyamat hatására, a megtett szigorító intézkedések ellenére a központi költségvetés hiánya az 1993. évi összeghez viszonyítva 60 % körüli mértékben nőtt és a GDP-hez viszonyított aránya is emelkedett.
A központi költségvetés bevételi szerkezete 1993-hoz viszonyítva jelentősen nem változott. A gazdálkodó szerveztek 13-15 %-os szintű befizetési részaránya (beleértve a pénzintézeteket is) stabilizálódott.
Százalékos negatív elmozdulás a fogyasztáshoz kapcsolt adóknál, a lakossági befizetéseknél és a pénzügyi kapcsolatokból eredő bevételeknél következett be.
Százalékos pozitív elmozdulás az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek, illetve a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő bevételeknél alakult ki. 
Továbbra is a fogyasztási és lakossági adóbefizetés teszi ki a költségvetési bevételek több mint 60 %-át. 

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEINEK ÖSSZETÉTELE
«INVALID_FIELD: Object»

«INVALID_FIELD: Object»1-gazdálkodó szervezetek befizetései; 2-nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő bevételek; 3-fogyasztáshoz kapcsolt adók; 4-egyéb bevételek; 5-lakossági befizetések; 
6-adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek.

A központi költségvetés kiadásainak szerkezetét továbbra is alapvetően ( több mint 60 %-ban) a központi költségvetési szervek és az önkormányzatok támogatása illetve a adósságszolgálat, kamattérítés mértéke határozta meg. 
Az 1994-ben csaknem kétszeresére nőtt az adósságszolgálat és kamattérítés terhe 8 %-os szerkezeti elmozdulást okozott, melyet a központi költségvetési szervek és önkormányzatok támogatásának mérséklődése kompenzált. 
Jelentős csökkenés következett be az elkülönített állami pénzalapok támogatásánál, amit a Szolidaritási- és Foglalkoztatási Alap forrásainak 1994. éviben bekövetkezett változásai okoztak. 


A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK MEGOSZLÁSA
«INVALID_FIELD: Object»
«INVALID_FIELD: Object»
1-központi költségvetési szervek támogatása; 2-helyi önkormányzatok támogatása; 
3-adósságszolgálat, kamattérítés; 4-elkülönített állami pénzalapok támogatása; 
5-egyéb kiadások; 6-gazdálkodó szervek támogatása; 7-felhalmozási kiadások; 
8-TB közreműködésével folyósított ellátások
2.	A költségvetés és a gazdálkodói szféra
2.1.	Az adórendszer működése
Az 1994. évi adórendszer kialakításában az volt a cél, hogy a szabályozás a szükséges adóbevételeket is biztosítsa, s ugyanakkor a fajlagos adóteher csökkenjen, és a közteherviselés méltányosabb legyen, valamint a vállalkozások általános feltételei javuljanak.
A társasági adótörvény továbbra is az 1992. évben meghirdetett elveknek, gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megvalósítását foglalta magában az 1994. évi módosításokkal együtt is. Ilyen módosítás volt például a beruházás ösztönzésére szolgáló új adókedvezmények bevezetése, bár ezek hatása mind az igénybevételi lehetőség szempontjából, mind a beruházás növekedésében időben kitolódik. A munkanélkülieket foglalkoztató munkahelyteremtő vállalkozások az adóalapjukat csökkenthették. A legjelentősebb változás 1994. évben a minimumadó bevezetése volt, mely a vállalkozások költségelszámolását kívánta korlátozni, szerepét azonban megkérdőjelezte az egyedi mentesítési kérelmek száma, és a közteherviselés igazságosságát illetően is felmerültek problémák. Az adóalap védelmét szolgálta továbbá a reprezentáció, a személygépkocsi használat, vagy az alapítványi hozzájárulás elszámolásának szigorítása is. Ezzel együtt viszont az adókulcs 40 %-ról 36%-ra csökkent.
Az 1994. évi társasági adó (pénzintézetek nélkül) pénzforgalmi bevétele 76 milliárd forintban, a december havi feltöltés 46,1 milliárd forintban realizálódott.
Az 1994. évi vámbevételeket alapvetően az 1992-ben megvalósított, az azonnali fizetési kötelezettséghez kapcsolódó - intézkedések sorozata határozta meg.
Az Európai Unió gyakorlathoz való közelítés és a költségvetés bevételi biztonsági szempontjainak egyaránt megfelelő, már két éve érvényesülő szabályok 1994. év folyamán csak kis mértékben változtak. A változtatások elsősorban az eljárási szabályok működésében a gyakorlat által felvetett problémákra való reagálást jelentették, messzemenően szem előtt tartva a hazai piacvédelmi szempontok érvényesítését. Fontos lépés volt, hogy kialakításra került az áruk forgalomba hozatalával kapcsolatos módosított minőségi követelmények vámjogban való kezelésének feltétele.
A vámeljárások jogszabályi finomítása révén javult a hazai termelési tevékenység ösztönzöttsége. E változások elősegítették a bérmunka fizetési feltételeinek, valamint a konszignációs raktárból termeléshez felhasznált anyagok vámfizetési feltételeinek könnyítése révén a hazai termelőkapacitások kihasználását.
Emellett az év végén megszülettek az 1995. évre vonatkozó, az EU vámjoghoz közelítő, a vámtörvény előrehozott intézkedéseiként is értelmezhető további finomító lépések, amelyek részben már 1994 végén is éreztették hatásukat.
A vámtarifa változásokat is a belföldi termelés védelmének növelése érdekében tett intézkedések határozták meg. Itt elsősorban a november 1-jei agrárvám-emelést kell említeni, mely lényegében a GATT megállapodás szerint lehetséges vámvédelem érvényesítésének előrehozott intézkedése volt. A tarifális szabályozásnál az ipari termékek esetében is döntően a nemzetközi kötelezettségek figyelembe vétele érvényesült. Megvalósultak a nemzetközi megállapodásokban rögzített körre és ütemben a vámcsökkentések, ugyanakkor egyes esetekben sor került piacvédelmet szolgáló eszközök alkalmazására is.
A vám- és importbefizetések az 1994. évi pótköltségvetésben jóváhagyott 122,5 milliárd forinthoz képest ténylegesen elérték a 148,7 milliárd forintot. Jelentősen, mintegy 10 milliárd forinttal nőtt a vámbiztosíték mértéke. Az orosz hadiipari termékimport után 0,9 milliárd forint vámbevétel került elszámolásra.
A pótköltségvetésben előirányzott játékadó-bevétel az 1993. évi összeget meghaladta, az 1994. évre tervezett összegtől azonban 5,2%-kal elmaradt.
A koncessziós díjbevételeknél a két új forintos kaszinó közül az egyik már 1993-ban befizette a koncessziós díjat, az 1994-ben befolyt egyetlen koncessziós díj azonban a tervezettet meghaladta a forint és a dollár átváltási arányának eltolódása miatt. A várt devizás kaszinó koncessziós díja nem folyt be.
A különleges helyzetek miatti befizetések tartalmazzák: 
-	az infrastruktúra területén előirányzott 6 milliárd forintos díjbevételt, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján történő bányajáradék befizetéseket.
A bányavállalkozók 1994-ben 14,2 milliárd forint bányajáradékot fizettek be. 1994-ben a Környezetvédelmi Alapba átutalt összeg 2,5 milliárd forint volt.
A bányajáradék befizetése bevételi számla záróegyenlege 1994. december 31-én 11,8 milliárd forint volt.
Az általános forgalmi adó tekintetében az 1994. esztendő a stabilitás éve volt. Ebben az időszakban az ÁFA alakulását elsősorban az 1993. évi, az ÁFA mérték- és szabályrendszerét érintő jelentős változtatások befolyásolták. Az általános forgalmi adó összege 1994-ben - az előző évhez viszonyítva - számottevően, 30,8 %-kal emelkedett (az orosz hadiipar termékek importja utáni 2,3 milliárd forintos ÁFA nélkül számítva).
E növekedésben három tényező játszott elsődleges szerepet:
-	a kedvezményes ÁFA-kulcs 1993. augusztus 1-jei, 6 %-ról 10 %-ra történt emelése; 
-	az ÁFA-visszatérítésben nem részesülő pénzintézeti és költségvetési intézményi beruházások 1994. évi kiugró, tervezettet lényegesen meghaladó növekedése; 
-	a lakásszektor ÁFA-visszatérítési szisztémájának 1993. január 1-jétől érvényesülő szigorítása. (E szigorítás hatása az ÁFA-bevételekre a tevékenység jellegéből adódóan 1994-ben bontakozott ki.)
A vásárolt fogyasztásra jutó ÁFA 1994-ben 22,6 %-kal emelkedett. Ez az érték azt jelzi, hogy az adóelkerülés a vásárolt fogyasztásban nem csökkent.
Az általános forgalmi adó bevételből 336 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. A bevétel 11,4 milliárd forinttal volt több az előirányzatnál. Feltételezhetően a túlteljesítést elsősorban az augusztus hónaptól emelkedésnek indult fogyasztás-vásárlás idézte elő.
A fogyasztási adót érintő legjelentősebb intézkedést 1994-ben az adótételek lépcsőzetes valorizációja jelentette. A november 1-jei, a pótköltségvetésben szereplő adóemelést nem számítva, az adótételek emelésére két ízben, január és július 1-jén került sor.
A valorizáció csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel a fogyasztási adó összege 1994-ben a valorizáció mértékénél kevésbé, csak 10,2 %-kal emelkedett. Ennek oka az élvezeti cikkek (különösen a cigaretta) esetében elsősorban a feketekereskedelem kibővülésében keresendő. Az üzemanyagoknál a fogyasztási adóbevétel szerény (10,5 %-os) emelkedéséhez hozzájárult a benzinforgalmon belül az (alacsonyabb adótartalmú) ólommentes benzin részarányának növekedése, valamint a gázolaj forgalom-visszaesése.
A fogyasztási adó bevétel viszont kis mértékben 2,6 milliárd forinttal (1,6 %-kal) elmaradt a pótköltségvetési előirányzattól. A november 1-től tervezett intézkedések miatt előrehozott készletfelhalmozások októberben-novemberben kiugróan magas fogyasztási adó bevételt biztosítottak a központi költségvetésnek. Ezt követően viszont decemberben jelentősen - 11,9 milliárd forintra - lecsökkent a havi bevétel.
A személyi jövedelemadóztatás rendszerében 1994-ben több módosítás történt. Az adótábla nulla kulcsos sávja 100 ezer Ft-ról 110 ezer forintra nőtt és a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék adóalap csökkentő kedvezmény lett, ezzel a sávok széthúzódtak, gyakorlatilag a minimálbér körüli éves jövedelem nem adózott. A legmagasabb adókulcs 40 %-ról 44 %-ra emelkedett, az egyéni vállalkozóknál a korrigált árbevétel 2 %-ában meghatározva a társasági adóalanyokhoz hasonlóan minimumadó került bevezetésre. Módosult a devizaellátmány adóztatása, az ingatlanértékesítésből származó jövedelem meghatározása, a költségtérítések elszámolásának rendszere. Emelkedett a mezőgazdasági kistermelés adómentességének értékhatára, a gyermekkedvezmény összege, a megváltozott munkaképességű dolgozót illetve szakmunkástanulót foglalkoztató munkáltató által igénybevehető kedvezmények összege. A magánszemélyeknek nyújtott adóköteles természetbeni juttatások után a kifizetőnek új szabályként 44 % adót kellett fizetnie. A kamatadó 20 százalékról 10 százalékra csökkent és évközi törvénymódosítással az adó mértéke 0 százalék lett.
A személyi jövedelemadó bevétel pótköltségvetésben tervezett államháztartási szintű összege 309,3 milliárd forint volt, a tényleges befizetés 304,8 milliárd forintban teljesült. Ebből a központi költségvetést megillető személyi jövedelemadó 243,5 milliárd forint volt, 4,5 milliárd forinttal kevesebb, mint az előirányzat.
Az 1994. évi központi illetékbevételek alakulását alapvetően két tényező határozta meg. 1994. január 1-jei hatállyal módosult az illetéktörvény, amelynek értelmében az ingatlan átruházáshoz kapcsolódó visszterhes vagyonszerzési illeték mértéke 6 %-ról 8 %-ra emelkedett, emellett egyes államigazgatási eljárásokért fizetendő illetékek is az értékviszonyok változásához igazodóan növekedtek. Az 1994. évi állami költségvetésről szóló törvény úgy rendelkezett, hogy a megyei (fővárosi) illetékhivatalok által realizált illetékbevétel 50-50 %-os arányban megosztásra került a központi költségvetés és az önkormányzati költségvetés között.
A lakossági illetékbevételek 1994. évi pótköltségvetésben szereplő előirányzata 16,5 milliárd forint volt. A ténylegesen befolyt összeg 16,4 milliárd forint, mely az előirányzat 99,4 %-át tette ki. Az illetékbevételek tehát lényegében a pótköltségvetésben előirányzottaknak megfelelően alakultak.
2.2.	Az adó- és vámbeszedési tevékenység
A Kormány gazdasági stabilizációs programjáról szóló 3241/1994. számú határozatából adódóan az állami adóhatóság egyik kiemelt feladata volt 1994. évben az adóbehajtás gyakorlatának felülvizsgálata, az adóhátralékok fokozott behajtása.
Az APEH a hátralékállomány behajtására irányuló munkák megszervezése érdekében rövidtávú cselekvési program kidolgozására, hosszabb távú feladatként pedig az adófolyószámla rendszer megbízhatóvá tételére, a nagyösszegű adótartozások kialakulásának megakadályozása érdekében adós előminősítési rendszer kialakítására kapott utasítást. A hátralékok hatékonyabb beszedése érdekében már 1994. április végétől kampány indult, majd a feladat meghatározást követően a revizori kapacitás jelentős átcsoportosításával az 500 ezer forint feletti adóhátralékkal rendelkező körben került sor fokozott behajtási intézkedésekre. A megtett intézkedések hatására az 1993. évi 37 milliárd forint behajtott hátraléknál mintegy 20%-kal - 6,9 milliárd forinttal - több hátralék behajtására került sor. 1994. július 25-ig 20,5 milliárd forint adótartozás, év végéig további 23,4 milliárd forint, összesen 43,9 milliárd forint adótartozás beszedése történt meg.
A Hivatal adatai szerint 1994. év végén 18839 adóssal szemben 39,3 milliárd forint tartozásra volt folyamatban végrehajtás.
A folyamatban lévő ügyekből:
		azonnali inkasszó benyújtására került sor 26,5 milliárd forint tartozásra, (ez közel 17 milliárd forinttal több mint az előző évben)
		23 milliárd forint vagyon került lefoglalásra, amelyből 9 milliárd forintot az ingóságok, 11 milliárd forintot az ingatlanok, 3 milliárd forintot a készpénz az értékpapírok és a követelésfoglalások jelentettek.
	ingó és ingatlanértékesítésből 1 milliárd forint beszedése történt 1994-ben.
A behajtásban elért eredmények ellenére az adóhátralék állományának növekedése nem állt meg, összetétele pedig a behajthatóság szempontjából tovább romlott.
Az 1994. évi záróállomány összege 128 milliárd forintot tesz ki, amely a nyitóállományhoz viszonyítva 33 milliárd forint növekedést mutat.
Ebből a behajtható, folyó tartozások összege 22 milliárd forintra tehető, ugyanis a felszámolási és csődeljárásban \"befagyott\" követelés aránya számottevően nőtt.
Feltételezéseink - és a számszerűsíthető tendenciák - alapján a behajthatatlan tartozás további növekedése 1995-re már nem várható, döntően a törvényi szabályozási háttér változása miatt.
Az adóskonszolidációval érintett gazdálkodók adósságállománya 7,3 milliárd forint, amely az előző időszakhoz viszonyítva csökkenést mutat. Ennek oka döntően az, hogy 1994. év során az elhúzódó eljárások következtében egyre több cég került felszámolás alá. Ugyanakkor a nem konszolidálható adózók körében több esetben végrehajtási eljárás indult, illetve fizetési könnyítés megadására került sor. Az APEH-nek hosszabb távra szóló feladat meghatározása során a nagyösszegű adóhátralékok felhalmozódásának megakadályozását olyan kiemelt szempontnak tekintettük, amely preventív módszerként funkcionálhat. A munka megalapozására szolgáló adós előminősítési rendszer kidolgozását az utasításnak megfelelően a Hivatal megkezdte. A társasági adóbevallás kiemelt adataira épülő rendszer tesztelése jelenleg is folyamatban van, eredményei 1995-96-ban várhatók.
Összességében értékelve az APEH 1994. évi behajtási tevékenységét megállapítható, hogy a korábbi évekhez képest előrelépés történt a behajtás konkrét számszerű eredményeit illetően, a tevékenység színvonala valamelyest javult. Nem hagyható figyelmen kívül az, hogy külön apparátus erre a feladatra csak 1992-től szerveződött. A törvényi szabályozásból adódó csőd- és felszámolási hullám nehéz helyzet elé állította az ezzel foglalkozó munkatársakat és nem voltak még teljes egészében biztosítva azok a feltételek, amelyek minden tekintetben elősegítették volna az eredményes munkavégzést.
A vámbevételeket alapvetően az határozta meg, hogy az ipari termékeknél a gyorsított vámlebontású termékek körében 1994. elejére a vámtételek 0 %-ra csökkentek. Ez a csökkenés az érintett termékek forgalmának mintegy 70 %-ában jelentette az olcsóbb import lehetőségét. A megnövekedett importforgalom és az árfolyamváltozás alapvetően meghatározta a jelentős bevételi többlet kialakulását.
A széleskörű jogszabályi előírások megvalósítása komoly erőfeszítéseket igényelt a vámhatóság részéről. Feladatait a költségvetési szempontok messzemenő figyelembe vételével igyekezett teljesíteni. Így a gazdasági  folyamatok hatásaként jelentkező többletbevételekben a vámszervek részéről tanúsított következetes, vám és adókivetési magatartás eredményei is megjelentek.
2.3.	A gazdálkodó szervezetek támogatása és a fogyasztói árkiegészítés
A gazdálkodó szervezetek támogatásának 1994. évi előirányzata 79 milliárd forint volt. A támogatás-felhasználás az előirányzatot 28 %-kal meghaladta, 101,1 milliárd forintot tett ki.
A támogatások szerkezetében jelentős elmozdulások voltak az 1993-as évhez viszonyítva. Míg 1993-ban a támogatások 11 %-a tartozott a normatív támogatások körébe, addig 1994-ben már csak 7 %. Ezzel párhuzamosan, mintegy duplájára nőtt az egyedi támogatások aránya. Az összes támogatáson belül viszont csökkent az agrártámogatások aránya 73%-ról 62 %-ra, annak ellenére, hogy 1993-hoz képest az ágazat közel 18 milliárd forinttal több támogatást vett igénybe.
A támogatások szektorálisan az élelmiszergazdaságban, az iparban, a közlekedésben és a pénzintézeteknél (biztosítók) jelentek meg. 
Az élelmiszergazdasági támogatások között a következők szerepeltek:
millió Ft-ban
Támogatás megnevezése
1993. évi teljesítés
1994. évi pótköltségvetés
1994. évi teljesítés
Mezőgazdasági kamattérítés
625,7
600,0
666,3
Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás
25.530,8
34.600,0
40.040,3
Reorganizációs támogatás
1.225,2
5.000,0
4.978,8
Agrárpiaci támogatás
17.176,1
7.000,0
6.691,6
Agrártermelési támogatás*
-
11.000,0
9.909,3
Összesen
44.557,8
58.200,0
62.286,3

/*1993-ban az agrárpiaci és agrártermelési támogatás még egy jogcímen szerepelt
Az iparban a támogatás a bányászatban (3.300 millió forint), a acéliparban (évközi intézkedésként - borsodi térség - 1.252 millió forint), illetve a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató ágazatokban (ruházati-, faipar-, stb. - 6.106,9 millió forint) jelent meg. Ez utóbbinál 1994-ben az előirányzathoz képest mintegy 1.800 millió forinttal több támogatás igénybevételére került sor. 
A támogatások harmadik csoportja a közlekedési ágazatot segítette, ezen belül a vasúti közlekedés fenntartásához járult hozzá jelentős - 1993-hoz képest több mint négyszeres, a pótköltségvetésben előirányzatát pedig 2,5-szeresen meghaladó - összeggel. Az előirányzat növelésére, mintegy 16.200 millió forinttal évközben került sor. A támogatást, amely az Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartása szerint 1994. június 30-án fennálló járuléktartozás és korengedményes nyugdíjazással függött össze az 1994. évi LXXXIV a Magyar Államvasutak Rt. Társadalombiztosítási alapokkal szemben fennálló tartozásának rendezéséről szóló törvény írta elő. 
A pénzintézeti szektorban az előirányzattól jóval kisebb összeg felhasználására került sor, ugyanis évközben az Exportgarancia Rt. szabályozása megváltozott.
Összességében a gazdálkodó szervezetek támogatása 22.140 millió forinttal haladta meg az 1994. évi előirányzatot, amely a fenti intézkedések hatására következett be.
A fogyasztói árkiegészítés mérték- és szabályrendszere 1994-ben nem változott. Az árkiegészítés összegét - a kedvezményes utazások volumenének kisebb növekedése mellett - a közlekedési tarifák emelkedése befolyásolta.

2.4.	Az 1993. évi bankkonszolidációhoz kapcsolódó adóskonszolidáció
A gyorsított adóskonszolidáció
Az 1993. évi bankkonszolidációhoz kapcsolódó adóskonszolidáció első szakaszában az ún. gyorsított adóskonszolidációra került sor. A gyorsított adóskonszolidációba eredetileg 55, döntően az ÁVÜ többségi tulajdonában lévő vállalat reorganizációjára került be de - különböző okok miatt - 9 vállalatot a gyorsított adóskonszolidációból ki kellett venni. A gyorsított adóskonszolidáció keretében végül is 46 vállalat reorganizációjáról, adósságainak kezeléséről kezdődhettek meg a tárgyalások. A gyorsított adóskonszolidációba eredetileg kijelölt 55 vállalat adóskonszolidációba bevonható tartozása mintegy 54 milliárd forintot tett ki, melyből a bankokkal szemben fennálló tartozás mintegy 42 milliárd forint, az állami hitelezőkkel szembeni tartozás mintegy 12 milliárd forint volt. Annak a 46 vállalatnak, melyek esetében a tárgyalások megkezdődhettek, adókonszolidációba bevonható adóssága mintegy 40 milliárd forint volt, melyből a bankokkal szemben fennálló tartozás mintegy 30 milliárd forint, az állami hitelezőkkel szembeni tartozás mintegy 10 milliárd forint.
A gyorsított adóskonszolidáció helyzete 1994. év végén
A gyorsított adóskonszolidáció során - a nettó áron történt kivásárlásokat is beleértve - 17 esetben jött létre megállapodás. Ezek keretében a bankokkal szembeni tartozásokat illetően mintegy 7 milliárd forint tőke- és mintegy 2 milliárd forint kamattartozás elengedésére illetve átütemezésére, 300 millió forint összegű tőke-hitel konverzióra, valamint közel 5 milliárd forint tartozás nettó áron történő kivásárlására került sor, melyekért közel 1,2 milliárd forintot fizettek az állami vagyonkezelők. Az állami hitelezők további mintegy 2 milliárd forint tőke- és mintegy 1 milliárd forint kamattartozás átütemezéséhez illetve elengedéséhez járultak hozzá. (Ebből az APEH 1,2 milliárd forint tőke és 423 millió kamat, a VPOP 50 millió forint tőke és 515 millió forint kamat, az OEP pedig 538 millió forint tőke és 108 millió forint kamat összeggel érintett.) Az eddig megkötött szerződések tehát összesen közel 18 milliárd forint bankokkal és állami hitelezőkkel szembeni adósság rendezését tették lehetővé.

A normál és egyszerűsített adóskonszolidáció 
Az adóskonszolidációban érintett bankoknak 1994. február 28-ig kellett értesíteniük kétes vagy rossz minősítésű hitellel rendelkező adósaikat arról, hogy jogosultak az adóskonszolidációba bejelentkezni. Az értesítettek banki tartozása együttesen meghaladta a 200 milliárd forintot. Az előzetes várakozásokkal ellentétben az adóskonszolidációba bejelentkezők száma a 2.000-et sem érte el, 1.905 adós jelezte részvételi szándékát. Az adóskonszolidációba bejelentkezetteknek a konszolidált kereskedelmi bankoknál fennálló tartozása összesen közel 75 milliárd forintot tett ki. Ezen felül az adóskonszolidációba bejelentkezett vállalkozások az állami hitelezők közül csaknem 19 milliárd forinttal tartoznak az APEH-nek, több, mint 3,5 milliárd forinttal a VPOP-nak, 8,5 milliárd forinttal a TB-nak, és 2,5 milliárd forinttal az ÁFI-nak. Mindez együttesen azt jelenti, hogy az adóskonszolidáció keretében kezelhető tartozások összege megközelítette a 110 milliárd forintot. 

A normál és egyszerűsített adóskonszolidáció helyzete 1994. év végén
A normál eljárásba sorolt cégek közül 1994. év végéig összesen 20 jutott el az adóskonszolidációs megállapodás megkötéséig. Az adóskonszolidációs megállapodások ebben a körben a bankokkal szembeni adósságok közül mintegy 1,5 milliárd forint tőke- és mintegy 400 millió forint kamattartozás rendezést, illetve valamivel több, mint 70 millió forint tőke-hitel konverziót tettek lehetővé. 
Az állami hitelezők részéről közel 400 millió forint tőke- és mintegy 70 millió forint kamattartozás átütemezésére, illetve elengedésére került sor. (Ebből az APEH 97 millió forint tőke, a VPOP 56 millió forint kamat, míg az OEP 275 millió forint tőke és 16 millió forint kamat összeggel érintett.) Az egyszerűsített eljárásba sorolt adósok közül 196 tudott hitelezőivel adóskonszolidációs szerződést kötni. 
Az egyszerűsített eljárás keretében megkötött adóskonszolidációs megállapodásokban banki oldalról közel 4,5 milliárd forint tőke- és 1,8 milliárd forint kamattartozás elengedésére, átütemezésére, valamint 2 milliárd forint hitel-tőke konverzióra került sor. 
Az állami hitelezők ebben a körben közel 750 millió forint tőke- és 200 millió forint kamattartozásról kötöttek megállapodást. (Ebből az APEH 241 millió forint tőke és 86 millió forint kamat, a VPOP 12 millió forint kamat, az OEP 506 millió forint tőke és 105 millió forint kamat összeggel érintett.) 1994. évben az 1993. évi bankkonszolidációhoz kapcsolódó adóskonszolidáció keretében 235 szerződés megkötésére került sor.
A szerződésekben banki oldalról összesen közel 13 milliárd forint tőke- és több, mint 4 milliárd forint kamattartozás átütemezésére, elengedésére, valamint közel 2,5 milliárd forint tőke-hitel konverzióra került sor.
Az állami vagyonkezelők közel 5 milliárd Forint tartozást vásároltak ki ún. nettó áron közel 1,2 milliárd forintért.
Az állami hitelezők összesen közel 3 milliárd forint tőke- és 1,3 milliárd forint kamattartozás elengedéséhez, átütemezéséhez járultak hozzá. 
(Ebből az 1,6 milliárd forint tőke, 0,5 milliárd forint kamat, a VPOP 50 millió forint tőke és 0,6 milliárd forint kamat, az OEP 1,3 milliárd forint tőke és 0,2 milliárd forint kamat összeggel érintett.)
2.5.	A csőd- és felszámolási eljárások
2.5.1.	Csődeljárások
1994-ben 189 csődeljárás iránti kérelmet nyújtottak be az adósok. Az 1991. évi IL. törvény hatálybalépése óta 5.345 csődbejelentést regisztráltak a bíróságok.

«INVALID_FIELD: Object»

A csődeljárások iránti kérelmek száma jelentősen csökkent az elmúlt három évben. 1994-ben alig érte el az előző évi bejelentések 20%-át.
A jelentős visszaesést mutatja, hogy a csődtörvény hatályba lépése óta az átlagos havi bejelentésszámmal (148 db/hó) szemben az 1994. évi átlagos havi bejelentésszám is csak 16 volt.
Az alacsony bejelentésszám feltételezhetően azt jelzi, hogy az adósok csődeljárás nélkül törekednek pénzügyi helyeztük javítására (pl.: adóskonszolidáció), illetve már csak a felszámolást látják kiútnak.
A bíróságok által regisztrált bejelentésekből és a közzétett bejelentésekből együttesen 2.351 eljárást fejeztek be ügyvitelileg. Ezen magas befejezésszám főként arra utal, hogy sok kérelem nem felet meg a törvényi előírásoknak, vagy a kérelmezők nem tettek eleget hiánypótlási kötelezettségeiknek, továbbá a már közzétett eljárások esetén nem született egyezség, de felszámolásba sem fordult.
Megjegyezzük, hogy az 1994. évi ügyviteli befejezések száma (351) 86%-kal meghaladta a bíróságokhoz érkezett bejelentések számát.
Tekintettel a magas ügyviteli befejezésekre az eltelt három évben 3.463 volt a közzétett bejelentések száma.
Átlagosan a bírósági bejelentések 65%-a került közzétételre.
Az egyes években viszont eltérő volt a közzétételek intenzitása, ugyanis 1993-ban 90 %-os volt ezen arány (az előző évi a magas bejelentésszám áthúzódó hatásából adódóan is), míg 1994-ben viszont csak a bejelentések 40%-át kitevő közzétételre került sor.
1994-ben 90 csődegyezség született és 28 eljárás folytatódott felszámolásba.
A halmozott adatokat tekintve 1.340 egyezség megkötésére és 1.405 felszámolásba fordulásra került sor 1992. óta. Így az érdemileg lezárult eljárások az összes közzétett eljárás kb. 80%-át érik el, melyen belül a 40%-ot megközelítő az egyezségek aránya. Tehát a csődtörvény életbe lépése óta a felszámolásba forduló eljárások száma 5%-kal meghaladta az egyezségek számát.
A megegyezések során a hitelezők az engedmények típusai közül a kötelezettségek rövid távú átütemezését preferálták, illetve azokhoz járultak hozzá; azonban az adósok a csődegyezségi javaslataikban továbbra is a hosszabb távon történő átütemezéssel számolnak. 
1994-ben a fizetési haladékban részesült gazdálkodó szervezetek összes tartozása 4,6 milliárd forintot tett ki, melynek a főbb hitelezői csoportokkal szembeni megoszlása az alábbi volt:

1,1 milliárd Ft
APEH felé
(24%)
1,085 milliárd Ft
szállítók felé
(24%)
1,435 milliárd Ft
pénzintézetek felé
(31%)
0,7 milliárd Ft
társadalombiztosítás felé
(15%)
0,28 milliárd Ft
VPOP felé
(6%)

Az adós gazdálkodó szervezetek többnyire az átütemezett tartozásokat igyekeznek törleszteni, de a folyó működésükkel kapcsolatos adófizetési kötelezettségeiket már csak részben vagy egyáltalán nem tudják teljesíteni.

2.5.2. Felszámolási eljárások
1994. év során 5.711 felszámolási eljárás iránti kérelem érkezett a bíróságokhoz, mely az előző évekhez képest szintén eléggé jelentős csökkenést jelent. Az egyes években általában 20-30%-kal csökkent a regisztrált bejelentések száma az előző évihez képest.
A kérelmek kb. 18 %-a érkezett az adósoktól maguktól. A hitelezőkön belül magas a szállítók és egyéb hitelezők részarány, az állami hitelezőkön belül az APEH \"intenzitása\" magasabb, de így ez csak 8 %-ot elérő, míg nagyon alacsony a társadalombiztosítás és a bankok által kért felszámolások (2-2 %) aránya az összes felszámolási kérelmeken belül.

«INVALID_FIELD: Object»
Az APEH saját hatáskörben 1994. évben 1092 eljárást kezdeményezett 11,2 milliárd forint adótartozásra vonatkozóan.
Az 1992. december végéig indított 38,3 milliárd forint adótartozásra vonatkozó 2227 felszámolási eljárásnak 1994. december végéig kellett volna a törvény szabta futamidőig befejeződnie.
Ezzel szemben a befejezett eljárások száma 476, a felszámolási eljárásból és a felszámolással való fenyegetettség hatására összesen 4,6 milliárd forint bevételt sikerült realizálni 1994-ben.
A felszámolási eljárásokban meglévő adótartozások - tekintettel arra, hogy a APEH nincs privilegizált helyzetben - mintegy 20%-a kerül kiegyenlítésre, de pl. az 1994. évben befejezett felszámolási eljárások keretében a költségvetést megillető hitelezői igényből befolyt követelés az APEH tájékoztatása szerint csak 8-10%-os kielégítettségi szintet ért el.
Megjegyezzük, hogy a csődeljárásból felszámolásba fordult eljárások a regisztrált összes bírósági bejelentés 6 %-át tették ki.
A felszámolások esetében is igen magas az ügyviteli befejezések részaránya. 
1994-ben kereken 2.400 eljárás közzétételére került sor. 
A megindult felszámolási eljárásokból - főként az eljárások időigényének és azok elhúzódásának köszönhetően - csak kevés fejeződött be, 1994-ben szám szerint 1.151 db volt.

«INVALID_FIELD: Object»

2.6.	A privatizáció
2.6.1.	Az ÁVÜ 1994. évi bevételei és kiadásai
Az ÁVÜ összes bevétele 98,17 milliárd forint volt, melyen belül a kárpótlási jegyekkel történő teljesítés 45,80 %-ot tett ki (44,88 milliárd forint).
Ezt követte az Egzisztencia-hitellel történő teljesítés (29,27 milliárd forint).
A készpénzbevételek aránya alig haladta meg a 24 %-ot, 23,83 milliárd forintot. Ebből devizáért 5,96 milliárd forintnyi vagyont értékesítettek. 
1994-ben az ÁVÜ összes kiadása 98,29 milliárd forint volt, melyen belül a privatizációs folyamat fenntartásával kapcsolatos kiadások 11,19 milliárd forintot tettek ki, a gazdálkodó egységek privatizálhatóságának fenntartásához 8,21 milliárd forinttal járultak hozzá. Az összes kiadás 80,26 %-át (78,89 milliárd forintot) a nemzetgazdaság felé teljesített kötelezettségek jelentették.
Ezen belül az ÁVÜ teljesítette a Költségvetési Törvényben előírt 4 milliárd forint befizetési kötelezettséget a központi költségvetés számára.
Államadósság törlesztésre 29,28 milliárd forintot, a Világkiállítási Alap számára 0,5 milliárd forintot, elmaradt térségek támogatására (ÁFI) 0,05 milliárd forintot, a Kisvállalkozói Garancia Alap számára 0,13 milliárd forintot, kárpótlási jegy életjáradékra történő átváltása címén 0,05 milliárd forintot, míg kárpótlási jegy kivonására 44,88 milliárd forintot költött az Állami Vagyonügynökség.
2.6.2.	Az Állami Vagyonkezelő Rt. 1994. évi bevételei és kiadásai
Az ÁV Rt összes bevétele 1994-ben 33,6 milliárd forint volt. Ezen belül osztalék típusú bevétel 4,3 milliárd forint volt.
Az ÁV Rt. osztalék címén 1,457 milliárd forintot, privatizációs bevételből 31 milliárd forintot (ebből 28 milliárd forint a MATÁV privatizációjából származott) fizetett be a központi költségvetésbe. (Az 1,457 milliárd forint osztalékon kívül az 1992. évi nyereség után esedékes 3,117 milliárd forint osztalék is 1994-ben került befizetésre. Ez a két tétel  jelenik meg együttesen a XXXI. fejezet 5. címének teljesítéseként.)
A vagyonkezelő cég az Alapokba összesen 16,3 milliárd forintot fizetett be a következők szerint:
-	Foglalkoztatási Alap	7,5 milliárd forint
-	Területfejlesztési Alap	5,0 milliárd forint
-	Mezőgazdasági Fejlesztési Alap	3,0 milliárd forint
-	Gépjármű Felelősségbiztosítási Alap	769,0 millió forint
A költségvetési törvény az ÁV Rt-hez tartozó, részben vagy teljesen tartós állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetektől származó bevételből az ÁV Rt számára 13,000 millió forint befizetési kötelezettséget írt elő.
Ebből mintegy 1,5 milliárd forint került befizetésre osztalék címén és 3 milliárd forint pedig privatizációs bevételből történt átutalásra.
A fent már jelzett 28 milliárd forint MATÁV-privatizációból származó bevételt elvileg 1993. decemberében kellett volna a központi költségvetésbe befizetni, erre azonban csak 1994. januárjában került sor.
2.7.	A pénzintézetek költségvetési kapcsolatai
Pénzintézeti társasági adó és osztalék címén 30,4 milliárd forint bevétel folyt be a központi költségvetésbe, mely a 1993. évit 22,1 milliárd forinttal haladta meg, az 1994. évi tervet pedig 32 %-kal, azaz 7,4 milliárd forinttal.
A kereskedelmi bankok és a szakosított pénzintézetek 1994. évi pénzforgalmi társasági adóbefizetése több mint 7 milliárd forint volt, amely 67%-kal haladta meg a tervezettet. Ennek oka egyrészt a külföldi és vegyes tulajdonú bankok további térhódítása, melynek következtében adóalapjuk jelentősen nőtt. Másrészt a bank- és adóskonszolidáció eredményeként jelentősen csökkent az új céltartalékképzési kötelezettség, sőt a bankok elkezdték problematikus hitelállományaik értékesítését vagy leírását, ami a kötelező céltartalék-állomány csökkenését vonta maga után.
A biztosító társaságok számított adói igen alacsony szintűek, ez azt mutatja, hogy adókötelezettségüket többnyire a minimumadó jelenti.
Az MNB 1994. évi adózás előtti nyeresége 42,2 milliárd forint volt. Fejlesztési célokra visszatartottak 6,7 milliárd forintot, eredménytartalékba helyeztek 15,3 milliárd forintot. A nyereség és a fejlesztési célokra visszatartott, továbbá az eredménytartalékba helyezendő összegek különbözete 20,2 milliárd forint volt, amely mint osztalék az államot illeti. Ez az összeg év közben előlegként befizetésre került az állami költségvetés részére az előző évről áthúzódó 2,7 milliárd forinttal együtt.
1994-ben folytatódott az 1992. évi hitelkonszolidáció során állami tulajdonba került követelések kezelése, illetve az MBFB Rt. nyílt pályázat keretében értékesítésre hirdette meg azokat. A pályázat eredményeként 6,8 milliárd forint névértékű követelés került értékesítésre. A maradék állomány 7,6 milliárd forint névértékű része az MBFB Rt-be került apportálásra, a fennmaradó 63 milliárd forint névértékű részt pedig ugyanez a bank megvette. Ezzel a hitelkonszolidációs követelések kikerültek a Magyar Állam közvetlen tulajdonából.
3.	Felhalmozás és lakásgazdálkodás
3.1.	A kormányzati beruházások
Az 1994. évi költségvetésről szóló 1993. évi CXI. törvényben a központi beruházások költségvetési fedezete 47,2 milliárd forint volt. Az 1994. évi pótköltségvetést jóváhagyó 1994. évi LXV. törvény, illetve egyéb kormányzati döntés az előirányzatot 44,1 milliárd forintra csökkentette. 
A költségvetési forrás mérséklése miatt néhány beruházás megkezdését el kellett halasztani, illetve egyes folyamatban levő fejlesztések éves pénzügyi ütemét csökkenteni kellett. Így - egyebek mellett - pl. a Pécsi Orvostudományi Egyetem Traumatológiai részlegének fejlesztése, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem veszélyes hulladék megsemmisítését célzó beruházása, az Országos Atomenergia Hivatal irodaépület beruházása, az Igazságügyi Minisztérium Alsóörsi üdülőépület rekonstrukciója, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága koordinációjában zajló határátkelő-létesítési program, az első kivitelezésű erdőtelepítés, valamint a Külkereskedelmi Főiskola elhelyezését célzó beruházás szenvedett késedelmet.
A költségvetési törvényben jóváhagyott beruházás támogatási előirányzatokból mintegy 32 milliárd forintból infrastrukturális beruházások kiemelt jelentőségű létesítményei valósultak meg. A vasúthálózat fejlesztésére több mint 6 milliárd forint, a Nagymaros-Visegrádi térség komplex tájrehabilitációjának megvalósításához 2 milliárd forint, a Volán-vállalatok autóbusz-rekonstrukciós programjához 1 milliárd forint, a kiemelt infrastruktúra fejlesztés feladataihoz 3,2 milliárd forint került felhasználásra.
A Lágymányosi Duna-híd - Fővárossal közösen finanszírozott - kivitelezésére 5,1 milliárd forint költségvetési juttatást, a Fővárosi Önkormányzat pénzeszközeiből további 866 millió forint egészített ki.
A soproni önkormányzati kórház osztrák kivitelezésben megvalósuló beruházásának 1994. évre ütemezett fedezete is felhasználásra került.
A fejezetek a kormányzati beruházásokra rendelkezésükre álló költségvetési juttatást az 1994. évben 9,1 milliárd forint egyéb saját forrással egészítették ki:
5,6 milliárd forintot a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium illetékességébe tartozó beruházói körben használtak fel: ezen belül a Volán Vállalatok autóbusz-rekonstrukciós programjához vállalati saját eszközből, önkormányzati pénzalapból és pénzintézeti hitelből közel 2,6 milliárd forint kapcsolódott (a Volán vállalatok szállítóeszköz parkjának rekonstrukciós programja keretében az elmúlt évben 249 db új autóbusz készült el); a vasúthálózat fejlesztése és az ún. kiemelt infrastruktúrafejlesztés programja kapcsán a visszaigényelhető ÁFA pénzforrását (kb. 2,2 milliárd forint) a rendelkezések szerint kötelezően az említett célok finanszírozását szolgálta; a Nagymaros-Visegrádi térség komplex tájrehabilitációjának munkáira több mint 450 millió forint hitelfelvételre is sor került. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetnél a mintegy 620 millió forint saját forrás jelentős része átcsoportosított felújítási pénzeszköz. A Belügyminisztérium fejezet beruházói 450 milliárd forint saját forrásának túlnyomó többségét eredetileg egyéb célú (felújítási, dologi) kiadások fedezetéből csoportosították át. 
A többi költségvetési fejezetnél is (pl. az Igazságügyi Minisztérium beruházóinál közel 230 millió forint, az Magyar Tudományos Akadémia esetében mintegy 220 millió forint, a Népjóléti Minisztérium illetékességi körében több mint 200 millió forint) döntően felújítási forrásból ill. a visszaigényelhető ÁFA fedezetből, esetenként eredetileg működési célú pénzügyi forrásból beruházásra csoportosították át.
A folyamatban levő beruházások megvalósításánál jelentkeztek a kivitelezői késedelmek is.
 3.2.	A magánerőből való lakásépítés támogatása
A lakásépítés több év óta tartó állandó csökkenése 1994. évben megállt. A befejezett lakásépítések száma megegyezett az előző évivel, a megkezdett lakásépítések száma hosszú idő óta először meghaladta az előző évit 14%-kal. A megkezdett építések száma 30%-kal haladta meg a befejezett építésekét. 
A szociálpolitikai kedvezményt azonban a növelt összeg ellenére a vártnál sokkal kevesebben vették igénybe. A felvett hitelek összege minimálisra zsugorodott. Tehát a több gyermekes családok részvétele erősen csökkent a lakásépítésben. Ezért a kormány az év végén megszűnő ÁFA helyett a november 2-án megjelent rendeletében a kedvezmény összegét több mint háromszorosára, két gyermek esetén 1,2; három gyermek esetén 2,2 millió forintra emelte. Az intézkedés hatása 1994. évben még nem jelentkezhetett, de az 1995. első negyedévében a kiadott építési engedélyek száma már 80%-kal több volt, mint egy évvel korábban. 
A szociálpolitikai kedvezményre és járulékos költségeire előirányzott 13,2 milliárd forintból így 10,3 milliárd forint teljesült, a törlesztési támogatás 16,8 milliárd forintos előirányzata pedig a kamatok nem várt emelkedése következtében 18,1 milliárd forintra emelkedett. A pénzforgalmi áthúzódások változását is figyelembe véve a magánerős lakásépítésre összesen a költségvetésben előirányzott 32,5 és a pótköltségvetésben szereplő 27,5 milliárd forint az év végére 29,6 milliárd forintra teljesült. 
4.	Társadalmi közkiadások
4.1.	A központi költségvetési szervek gazdálkodása
4.1.1.	Az intézmények és feladatok felülvizsgálata 1994-ben
A központi intézményrendszer szervezet- és feladatstruktúra átalakításában 1994. évben számottevő elmozdulás nem volt tapasztalható, a korábbi években megkezdett felülvizsgálati program előrehaladása - feltehetően a kormányzati ciklusváltással is összefüggően - lelassult. A Magyar Televízió és a Magyar Rádió 1994. évre tervezett átalakítása a Média törvény hiányában nem valósulhatott meg. A tárcák az állami feladatok és az intézményhálózat szűkítési lehetőségeinek vizsgálatával, az intézmények átalakításának, átszervezésének előkészítésével a Ptk-ban 1993. őszén bevezetett új szervezetformák (közalapítvány, közhasznú társaság, köztestületek) figyelembevételével foglalkoztak. Ez jelentős akadályok elhárulását jelzi, de áttöréshez a költségvetési intézményrendszer átalakításában nem vezetett. 
Az 1994. évi pótköltségvetési elvonásokat, az infláció miatti kiadásnövekedést és a takarékossági intézkedésekkel összefüggő létszámcsökkentés ellentételezését, illetve realizálását több fejezetnél, intézménynél belső átszervezésekkel, szervezeti egységek és feladatok átcsoportosításával, a feladatok volumenének mérséklésével kellett megoldani.
A nagyobb jelentőségű szervezeti változások a következőkben foglalhatók össze.
A Magyar Tudományos Akadémia a vonatkozó törvény elfogadását követően köztestületté alakult át és vagyonjuttatásban részesült. Az átalakulás megtakarítással nem járt, a kutatástámogatás rendje, forrásstruktúrája, a gazdálkodás módja a vagyonnal és más forrásokkal még nem változott. 
A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma megszűnt, feladatait és előirányzatait az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vette át, támogatáscsökkenés nem valósult meg.
Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium előkészítette a Tartalékgazdálkodási Igazgatóság átalakítását, az intézményt 1994. december 31-én megszüntette és jogutódjaként 1995. január 1-jével a Kormány engedélyével egyszemélyes közhasznú társaságot alapított. Az intézkedéssel 1995. évben közel 17 milliárd forint kiadás és bevétel, valamint 938 fő létszám került \"kiszervezésre\" az államháztartásból. Az intézménynek támogatása nem volt. 
Az IKM fejezetnél a gázszolgáltatásról és a villamos energia termelésére, szállítására és szolgáltatására vonatkozó törvény alapján új intézményként létesült a Magyar Energia Hivatal.
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium jelentős átszervezést hajtott végre a Vízügyi Igazgatóságoknál. A vállalkozási tevékenységet végző szervezeteket év közben leválasztották az intézményekről és 24 kft-t alakítottak ki. Az átszervezéssel támogatáscsökkenés nem valósult meg, a közszolgálati létszám viszont 3711 fővel csökkent. Előkészítés alatt van annak vizsgálata, hogy több, kizárólag saját bevételből gazdálkodó intézmény milyen időbeli ütemezés szerint és milyen módon alakítható át gazdasági társasággá. (közlekedési felügyeletek, közúti igazgatóságok, Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság). 
A Pénzügyminisztérium fejezetnél három új intézmény (Állami Értékpapír-kibocsátást Szervező Iroda, Szakképesítési Igazgatóság, Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete) létesült, minimalizált létszámmal és az elhelyezés racionális megoldásával. A Pénzügyminisztérium előkészítette a Nemesfémvizsgáló Intézet átalakítását, amely 1995. évben valósul meg. A Központi Számvevőségi Hivatal Kormányzati Ellenőrzési Irodaként folytatta tovább működését.
Az 1994. évi pótköltségvetéshez kapcsolódó takarékossági intézkedésekkel összefüggésben - a fenti átszervezések és az intézmények által évközben végrehajtott leépítések hatásán túl - 3.763 fő végleges létszámcsökkentésre intézkedtek a fejezetek az irányításuk alá tartozó központi költségvetési intézményhálózat körében.
A tárcák közül a Földművelésügyi Minisztérium 1.116 fős (központi igazgatás, szakigazgatási intézmények, szak- és felsőoktatás, egyetemi kutatás, agrárkutató-intézetek stb.), a Központi Statisztikai Hivatal 575 fős, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 471 fős (központi igazgatás, egyetemek és főiskolák, országos múzeumok stb.), a Belügyminisztérium 371 fős (Gazdasági Igazgatóság és háttér intézményei, Határőrség, TÁKISZ-ok, Adatfeldolgozó Hivatal stb.), a Népjóléti Minisztérium 346 fős (orvosegyetemek, Állami Népegészségügyi Szolgálat stb.). létszámcsökkentése emelhető ki.
A létszámcsökkentés az igazgatási ágazatban 518 főt (3 %), a szak- és felsőoktatásban 1.110 főt (1,8 %), a kutatásban 458 főt (4,6 %), az egyéb közösségi ágazatokban (mezőgazdaság, közlekedési vízügyi intézmények stb.) 569 főt (1,1 %), a kulturális intézményeknél 118 főt (0,9 %) érintett. A központi intézményrendszerben az intézmények évközi intézkedései, a fenti szervezeti intézkedések és a pótköltségvetéshez kapcsolódó intézkedések együttes hatására az 1994. december 31-én közszolgálati állományban lévő létszám 10.013 fővel volt kevesebb az 1993. év végi létszámhoz képest, az 1995. évre tervezett létszám pedig 9158 fővel kevesebb az 1994. évi engedélyezett létszámnál. 
A létszámcsökkentés egyik feltétele volt az 1995. évi költségvetés megalapozásának és az érintett intézmények működőképessége fenntartásának. 

4.1.2.	A bevételek alakulása
A központi költségvetési szervek bevételeinek - a támogatást is magában foglaló - alakulását a következő táblázat szemlélteti.
«INVALID_FIELD: Object»A központi költségvetési szervek gazdálkodásához 634,2 milliárd forint bevétel állt rendelkezésre, mely 149,9 milliárd forinttal - 31 %-kal - magasabb az eredeti előirányzatnál. Az 1993. évi tényleges teljesítéshez viszonyítva 1994. évben 118,0 milliárd forinttal - 22,9 %-kal - ugyancsak több bevétel folyt be. Az összes bevétel 45 % saját bevételből, 55 % támogatásból származott. Az elmúlt évekhez hasonlóan az intézmények alaptevékenységéhez szorosan kapcsolódó bevételek volumene haladta meg a viszonyítási időszakok bevételét. A felhalmozási és tőke jellegű bevételek előirányzata túlzottan magasnak bizonyult (e bevételek 15,2 milliárd forinttal elmaradtak a tervezettől és csak 0,4 milliárd forinttal haladták meg az 1993. évi szintet).
«INVALID_FIELD: Object»
A bevételek forrásonkénti alakulásának jellemzői a következők.

4.1.2.1.	Költségvetési támogatás

A bevételeken belül a költségvetési támogatás összege 40 milliárd forinttal -13 %-kal - növekedett. Főbb összetevői, a teljesség igénye nélkül:
milliárd forint
		pótelőirányzat az általános tartalékból (ld. részletesen a III/2.1. pontban)
16,2
		zárolás a pótköltségvetési törvény alapján és egyéb átcsoportosítások miatt
 - 11,3
		bérpolitikai keretek (céltartalék) felosztása
14,3
		mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása
2,0
		humán szolgáltatások normatív állami támogatása
1,2
		létszámcsökkentés többletkiadása
1,7
		orosz haditechnikai szállítások áthúzódó kiadása
11,6

Az állami forgóalapról a fejezetek részére kiutalt 347,0 milliárd forint támogatási összegből az intézmények részére továbbutalt támogatás 346,9 milliárd forint volt. Ennek megoszlása: a működési költségvetéshez továbbított támogatás 308,2 milliárd forint, a felújításhoz 8,5 milliárd forint, míg a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz 30,2 milliárd forintot folyósítottak.

A fejezeti pénzellátási számlák év végi egyenlege 0,2 milliárd forint volt. E maradvány az előző évi záróállományhoz viszonyítva alacsony (1993. évben 1,1 milliárd forint záróegyenleggel zártak), része a pénzmaradvány elszámolásnak, így 1995. évben csak a fejezetet ténylegesen megillető összeg használható fel.

4.1.2.2.	Saját bevételek

A központi költségvetési szervek az év folyamán 287,2 milliárd forint saját bevételt realizáltak, mely összeg 62 %-kal magasabb az eredetileg tervezettnél, az 1993. évi tényleges teljesítést 61,7 milliárd forinttal - 27,4 %-kal - haladja meg.
Az alaptevékenység támogatásértékű bevételi előirányzatai megegyeztek az 1993. évi teljesítéssel, a ténylegesen befolyt bevétel 63,6 milliárd forinttal, 19,5 %-kal nőtt. A bevételek összetételében az alaptevékenység ellátásához szorosan kapcsolódó intézményi térítési díjak elmaradtak a tervezettől, a bevétel csak 90,8 %-ra teljesült. A hatósági és eljárási díjakból származó bevételekből többletfeladatok ellátása, valamint díjemelések következtében viszont 1,8 milliárd forinttal - 21,5 %-kal - több bevétel keletkezett. Az alaptevékenységgel összefüggő áru- és készletértékesítésből, valamint a szolgáltatási díjakból 8,2 milliárd forint többletbevétel realizálódott, mely 21,2 %-os növekedésnek felel meg. E bevételek alakulása az óvatos tervezéssel magyarázható, mivel a termék-előállítás, a nyújtott szolgáltatások általában nem szerződésen alapulnak, hanem az függ a a kapacitások kihasználhatóságától, a kereslettől.
Az intézmények egyéb bevételei 73,9 %-kal - 16,1 milliárd forinttal - túlteljesültek. E bevételek körébe tartoznak a helyiségbérleti, az eszközkölcsönzési díjak, az általános forgalmi adó bevételek, továbbá az ún. egyéb bevételek. A helyiségbérleti díjakból 1,5 milliárd forintos többletbevételt értek el az intézmények. A tervezettől való eltérés legnagyobb részben az általános forgalmi adónál jelentkezett (12,2 milliárd forint a többletbevétel), amely egyrészt az ÁFA kulcsok változásából adódott, másrészt pedig az alap- és a vállalkozási tevékenység ellátása során létrehozott termékek értékesítéséhez, valamint a nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódott, azok tervezettet meghaladó teljesítése révén. Az ÁFA visszatérülések, bevételek 12,2 milliárd forintos többletéből 5,7 milliárd forint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnál keletkezett, de a legtöbb intézmény többletbevételt ért el e jogcímen. A tervezett kiadások túlteljesítése végső soron kihatott az ÁFA bevételek alakulására.
A kamatbevételek 0,4 milliárd forintos előirányzatával szemben a befolyt bevétel 3,4 milliárd forint volt, ez az 1993. évi teljesítésnél 0,8 milliárd forinttal volt magasabb. Az év végi értékpapír állománya 0,4 milliárd forinttal csökkent az 1993. évi záróállományhoz viszonyítva. Jelentősebb volumenű kamatbevételt realizált a Belügyminisztérium, a Népjóléti Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia (0,2-0,3 milliárd forintot), míg a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kamatbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot.
A felhalmozási és a tőke jellegű bevételek 34,1 milliárd forintra tervezett előirányzatának 55,4 %-a folyt be. A 18,9 milliárd forintos teljesítés 0,4 milliárd forinttal haladta meg az 1993. évi teljesítést. Az e bevételek körébe tartozó tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből 2,9 milliárd forint bevétel származott, a tervezettnek több mint a duplája. Elmaradás mutatkozott az állami készletek és tartalékok értékesítésénél, mivel a tervezett 32,7 milliárd forintos bevételnek csak a 48 %-a realizálódott.
A támogatásoknál, kiegészítéseknél és átvett pénzeszközöknél az egyes jogcímeken elszámolt bevétel 123,1 milliárd forint volt a tervezett 52,1 milliárd forinttal szemben, és 41,5 milliárd forinttal több, mint az 1993. évi bevétel. A társadalombiztosítási alapoktól átvett pénzeszközök 11,9 milliárd forinttal haladták meg a tervezettet részben amiatt, hogy a központi költségvetés tervezésekor az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott intézmények csak becsült adatokat tudtak tervezni, másrészt ezen intézmények körében a teljesítményfinanszírozás érvényesülése mellett nem lehetett prognosztizálni kellő pontossággal a tervszámokat. Az elkülönített állami pénzalapoktól átvett pénzeszközök másfélszeresére növekedtek a tervezetthez képest (21,9 milliárd forintról 55,3 milliárd forintra). A növekményből 16,6 milliárd forint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnál, 6,9 milliárd forint a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál. 1,1 milliárd forint a Magyar Tudományos Akadémiánál jelentkezett. Az utóbbiak különböző elkülönített alapoktól származó pályázatos úton elnyerhető forrást használtak fel, melynek intézményenkénti megtervezését az érdekeltek nem látták annak idején megalapozottnak.
A vállalkozási tevékenység bevételei között - a közölt táblázatban - csak a konkrét tevékenységhez kapcsolódó áruértékesítés és szolgáltatás bevételei jelennek meg, melyek a tervezett 15,5 milliárd forinthoz viszonyítva 77,4 %-kal túlteljesültek. Ezen 27,5 milliárd forinttal szemben a költségvetési szervek a vállalkozási tevékenység szakfeladaton 1994. évi bevételként 36,4 milliárd forintot számoltak el. (Részletesebb indokolást ld. a 4.1.5. pontban).
A saját bevételek alakulása összefoglalóan úgy jellemezhető, hogy - az előző évekhez hasonlóan - az 1994. évre tervezett előirányzatokat is messze meghaladták a realizált bevételek. A bevételek alultervezése visszatérő probléma, azonban figyelembe kell venni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a bevételek tervezését:
	az egyes jogcímeken befolyó bevételek nagyobb része nem hosszabb távra kötött szerződés, megállapodás alapján képződik az intézményeknél. A bevételek alakulása függ az intézmény kapacitáskihasználtságától, a létrehozott termék, nyújtott szolgáltatás iránti kereslettől,
	az intézmények egy része nem a klasszikus költségvetési intézményi körbe tartozik (nem szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális stb. szolgáltatásokat nyújtanak), hanem alaptevékenységüket minimális támogatással, vagy anélkül látják el, tevékenységük eredménye piaci alapra helyezve is értékesíthető, \"termelésüktől\" függően alakulnak bevételeik,
	az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott intézmények a költségvetés készítésekor becsült adatokkal dolgoznak, mivel a tervezés időszakában még a társadalombiztosítási alapoknak nincs elfogadott költségvetése. Ezen intézményeknél a teljesítményarányos finanszírozás is kihat a bevételek nagyságára,
	az elkülönített állami pénzalapok pénzeszközeiket pályázati rendszerben osztják el. Az intézmények e pénzeszközökből való részesedésüket emiatt nem tudják megtervezni (Az alapok mérlege a költségvetésben bemutatásra kerül. Az intézmények közötti forráselosztásból összességében nem jelenik meg ismeretlen többletforrás, illetve az alátervezettség az alapoknál mutatkozik, ami az önálló forrásképzés lehetőségéből - kamat, hitelfelvétel - adódik.),
	az áremelkedések hatásának ellensúlyozására az intézmények a bevételi források, lehetőségek kiaknázására törekednek, ami természetszerűleg nem előre tervezhető forrás,
	az általános forgalmi adó kulcsok 1994-ben év közben is változtak,
	az információs rendszerből adódóan a fejezeten belüli pénzeszköz átadás-átvételek halmozódnak, amelyet nem lehet egyenlegezni, mert az a zárszámadás valódiságát kérdőjelezné meg.

4.1.3.	A kiadások alakulása
A gazdaság jövedelemtermelő képességének kedvezőtlen alakulása, a központi költségvetés egyensúlyi követelményei eleve szűkre szabták a központi költségvetési szervek támogatásának növelési lehetőségét. 1994. évben a kiadások összesen 612,4 milliárd forintot tettek ki, 140,0 milliárd forinttal, 30 %-kal haladták meg az előirányzatot. A támogatás 347,0 milliárd forint, az előirányzottnál 40,1 milliárd forinttal, 13,2 %-kal több. 

A támogatás 1994. évben az 1993. évinél összesen 56,3 milliárd forinttal, 19,3 %-kal magasabb. A növekedésben jelentős súlyt képeznek az úgynevezett szintrehozások, amelyek a megelőző év közben hozott intézkedések 1994. év egészére történő kiegészítését jelentik. Ide tartoznak az évközi bérintézkedések, így a felsőoktatásban 1993. év júliusában végrehajtott oktatói béremelés 4 milliárd forint összegű 1994. évi kihatása. Ezen felül jelentősebb fejlesztés csak a felsőoktatásban történt, elsősorban a hallgatólétszám növekedésével összefüggésben. 1993. évhez képest támogatáscsökkentésre a televízió előfizetői díjak emelése miatt, továbbá szervezeti átalakításokkal, feladatátadásokkal összefüggésben került sor.

Év közben azonban növelte a központi költségvetési szervek támogatását az általános tartalék felosztása. A központi költségvetési szervek összesen 21,6 milliárd forintot kaptak, a 25 milliárd forint összegű tartalék 86 %-át. Ebből 9 milliárd forint finanszírozta az egészségügyben és a rendvédelemben az illetményemeléseket, 2,5 milliárd forint támogatást kapott a Magyar Televízió és a Duna Televízió, 3,3 milliárd forint pedig az idegenrendészeti, a honvédelmi és a hadigondozási törvénnyel összefüggő többletkiadás. 

Az eredeti előirányzathoz képest a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény illetmény-előmeneteli rendszerének 1994. január 1-jei hatályba lépése központosított keretből 8,2 milliárd forinttal ugyancsak növelte a kiadásokat és a támogatásokat. A köztisztviselők béremelésére 3 milliárd forint, az egyházi és alapítványi intézmények dolgozóinak illetményemelésére 1,4 milliárd forint szolgált.

Az 1994. évi pótköltségvetés a központi költségvetési szervek körében 15 milliárd forint megtakarítási kötelezettséget jelentett. Ezen belül a működési kiadások - a készletbeszerzések, a fejezeti kezelésű előirányzatok, a felújítások - szűkítésével 8,3 milliárd forinttal csökkent a támogatás, a befizetési kötelezettség 2,1 milliárd forinttal nőtt, a kormányzati beruházásoknál pedig 4,6 milliárd forintos zárolás történt. 

A támogatás-megtakarítás nem általános és egyenletes forrásszűkítéssel, hanem jogcímenként és eltérő arányokban valósult meg. A működési kiadásoknál 1 %-os, a felújításnál kb. 7 %-os, a fejezeti kezelésű előirányzatoknál 8 %-os, a kormányzati beruházásoknál kb. 12 %-os volt az átlagos megtakarítás az eredeti előirányzatokhoz viszonyítva, a 2,1 milliárd forintos befizetési kötelezettség pedig 1,4 %-a volt az eredeti bevételi előirányzatnak.

A támogatás megtakarítást csökkentette a villamos energia változás kompenzálására tartalékolt 1,5 milliárd forint és a létszámcsökkentés többletkiadásainak fedezetére szolgáló 0,5 milliárd forint összegű céltartalék.
A kiadások és a támogatások alakulását, egymáshoz viszonyított arányát a következő ábrák szemléltetik:
«INVALID_FIELD: Object»
«INVALID_FIELD: Object»
Az oktatás támogatása a központi költségvetési szervek körében az 1993. évi 45,5 milliárd forintról 55,9 milliárd forintra, 23,1 %-kal nőtt. Ezen belül az alap- és középfokú oktatásra 6,8 milliárd forint jutott, 2,4 milliárd forint pedig a tankönyvkiadás támogatására állt rendelkezésre és a közoktatásban, valamint a felsőoktatásban került felhasználásra. A nem állami oktatás normatív támogatását 3,9 milliárd forint szolgálta, az egyházak közvetlen támogatásából pedig oktatási tevékenységre 2,1 milliárd forint jutott.
Az oktatás támogatásában - a központi költségvetési szervek körében - legnagyobb súllyal, 80 %-os részaránnyal a felsőoktatás szerepel.
A felsőoktatás intézményi struktúrájában nem történt lényeges változás 1994-ben: 59 állami, 27 egyházi és 4 alapítványi intézmény működött. Az állami intézményekben mintegy 100 kar található (a kari tagozódást nem mutató intézményeket egy karnak tekintve), ezen kívül a szervezetileg és a legtöbb esetben földrajzilag különálló intézetek, tagozatok, szakok száma további 35.
Az 1994/95-ös tanévben összesen közel 155 ezer hallgató részesült képzésben, 15,5 %-kal több, mint az előző tanévben. Az állami intézmények nappali tagozatán az első éves beiskolázás 5 %-os emelése révén az összes létszám 10,1 %-kal, 108 ezer főre nőtt. Az esti és levelező tagozatokon 34 ezer fő tanult, ami 26,6 %-os növekedést jelent. A nem állami intézmények hallgatóinak száma nappali tagozaton 8 ezer, levelező tagozaton 4,5 ezer fő volt (mintegy 50 %-os, illetve 27 %-os növekedés eredményeként). Doktori képzésben - állami intézményekben - már több, mint másfél ezer hallgató vett részt, a 650 fővel történt fejlesztés következtében. Az állami intézményekben 16 ezer főfoglalkozású és 1,5 ezer részfoglalkozású oktató működött, az előző tanévhez képest lényegében változatlan szinten. A nem állami intézményekben 720 főfoglalkozású és 850 részfoglalkozású oktató dolgozott. 
A felsőoktatásban teljesített összes működési és felújítási költségvetési kiadás - az egészségügyi ágazatba sorolt orvosegyetemek és egészségügyi főiskolák adatai nélkül - 57,5 milliárd forint volt, 22 %-kal több, mint 1993-ban. Ebből 45 milliárd forintot fedezett költségvetési támogatás, hasonló arányú növekedés révén. A bevételek összege 13,7 milliárd forint volt, ami 13 %-os növekedést mutat. Felújításokra csak szerény, az igényektől elmaradó mértékben nyílt lehetőség, főként az év közben átvett volt szovjet laktanyák rekonstrukciójára.
Beruházások révén kollégiumi fejlesztések és oktatási férőhely-bővítések valósultak meg, több esetben épületvásárlás útján. A FEFA keretében - költségvetési támogatásból - 1994-ben mintegy 1,3 milliárd forint összegű, emellett 15,6 ezer US dollár értékű fejlesztés valósult meg, illetve működtetési támogatásban részesültek korábbi fejlesztések.
Hatvan új szak részesült dologi és személyi célú támogatásban a felsőoktatási speciális programok előirányzata révén. Általában a személyi juttatások előirányzatait növelte az 1993. évi bérfejlesztések szintrehozása és a közalkalmazotti bértábla bevezetése, miközben az intézmények többsége továbbra is problémát jelzett a 13. havi illetmény, a jubileumi jutalom és a szabadság idejére járó átlagbér kifizetésével kapcsolatban. (A felsőoktatási bérfejlesztés átlagosan mintegy 40 %-os többletet jelentett az érintetteknél.) A pótköltségvetés - más központi költségvetési intézményekhez hasonlóan - zárolással is terhelte az intézményeket. Végeredményben néhány intézmény került pénzügyileg válságos helyzetbe, részben a korábbi képzésfejlesztés finanszírozási szempontból megfelelő megalapozásának elmaradása miatt. Az intézmények többsége azonban kezelni tudta pénzügyi nehézségeit, megtakarítások és bevételnövelés révén.
A felsőoktatási törvény rendelkezéseinek megvalósulása szempontjából átmeneti jellegű volt az 1994-es év. A szakmai, törvényességi felügyelet már egységesen a művelődési tárca hatáskörében összpontosult, a költségvetéssel kapcsolatos feladatok ellátása azonban az agrár- és az egészségügyi felsőoktatás vonatkozásában még a Földművelésügyi, illetve a Népjóléti Minisztérium költségvetési fejezetének keretében történt. Megkezdődött a törvényben vázolt új finanszírozási rendszer kidolgozása, egyes elemei kezdetleges formában bevezetésre kerültek. Megkezdte működését a törvény által létrehozott két országos testület, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, illetve az Országos Akkreditációs Bizottság.

A kultúra finanszírozásának többcsatornás rendszerében a feladatokat állami intézmények és nonprofit szervezetek végzik, melyek jelentős külső forrást vonnak be a még mindig meghatározó szerepet játszó költségvetési eszközök mellé.
A központi költségvetési szervek költségvetésében, valamint a fejezetek központilag kezelt előirányzataiból a kulturális feladatok támogatása 19,0 milliárd forint volt 1994. évben. Ez az összeg a költségvetési tartalék felosztása és a pótköltségvetés együttes hatására 4,1 milliárd forinttal meghaladta az eredeti előirányzatot, de 2,2 milliárd forinttal (10,5 %-kal) alatta maradt az 1993. évinek. A támogatások céljain belül az intézmények támogatása nőtt, míg az alapítványok és címzett feladatok támogatása csökkent az előző évihez képest. Ez a jelenség az állami szerepvállalás és a pénzeszközök koncentráltabb felhasználása irányába mutat, s utal az intézményfenntartásból adódó kényszerpályákra is. Hasonló tendenciát jelez, hogy a kulturális kiadások 13,3 milliárd forinttal (28,6 %-kal) magasabbak voltak az 1993. évi teljesítésnél. A növekedés döntően a három elektronikus média (Magyar Rádió, Magyar Televízió, DUNA TV) tevékenységére vezethető vissza. Bővülő feladataikat a DUNA TV esetében a költségvetési támogatás, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió esetében jelentősen megnövekedett saját bevételeik és a költségvetési támogatás fedezték. (Az előfizetési díjak 300 forintról 460 forintra emelkedtek.)
A költségvetés általános tartalékából az előfizetési díj alól mentesítettek díjának átvállalása, választási műsorok készítése és szervezeti korszerűsítés miatt a Magyar Televízió 1,1 milliárd forint pótlólagos támogatást kapott. A DUNA TV növekvő feladataira 1,4 milliárd forint többlettámogatásban részesült, a Magyar Rádió többletköltségeit 0,3 milliárd forint pótelőirányzat szolgálta. Soron kívüli béremelés volt a Nemzeti Színháznál, az Állami Operaháznál és az Állami Hangversenyzenekarnál, ezen kívül a három intézmény működéséhez is többlettámogatást kapott.
A kulturális intézmények bevételei 15,2 milliárd forinttal (56,5 %-kal) növekedtek az 1994. évben az előző évhez képest. A növekedés teljes egészében a Magyar Rádió és Magyar Televízió bevételeinek növekedéséből adódott. A többi kulturális intézmény és feladat tekintetében eltérő tendenciák érvényesültek: egyesek bevétele dinamikusan növekedett (Országos Könyvtárak, Országos Múzeumok, Magyar Nemzeti Színház, Magyar Állami Operaház, egyéb közművelődési és közművelődési intézmények, Országgyűlési Könyvtár), néhány intézményé és feladaté ugyanakkor csökkent (Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Országos Levéltárak, Nemzetközi Kapcsolatok és intézetek).
További 0,9 milliárd forint szolgálta a kultúra feladatait a Nemzeti Kulturális Alap eszközeiből. Az alap bevételei a kulturális járulékokból (0,7 milliárd forint), az Országos Játék Alap 0,1 milliárd forintos átutalásából és kisebb összegű költségvetési támogatásból tették lehetővé nemzeti és egyetemes értékek létrehozását és megmentését, hazai és határokon túli terjesztését.

Az egyházak támogatása 5,3 milliárd forint volt, közel 2 milliárd forinttal, 58 %-kal több az 1993. évhez képest. A többletből 820,0 millió forint az egyházi oktatási intézményeknek a normatív állami hozzájáruláson felül nyújtott kiegészítő támogatásból, 743,0 millió forint pedig a közalkalmazotti bérpolitikai intézkedéseknek az egyházi intézmények alkalmazottaira történő kiterjesztéséből adódott. 200,0 millió forinttal nőtt az egyházi alapintézmények támogatása.
Az egyházak közvetlen állami támogatására a költségvetési törvényben jóváhagyott kereteknek egyes jogcímek és egyházak közötti felosztásáról az Országgyűlés határozattal döntött.

A sport ágazat kiadásai - a központi költségvetési szervek körében - döntő részben az OTSH szervezetén keresztül valósulnak meg. A főbb célok továbbra is a szabadidő-, diák- és versenysport támogatása, a nemzetközi sportkapcsolatok ápolása, a sport céljait szolgáló intézmények működésének biztosítása voltak. A kiadások 3,5 milliárd forintot, a bevételek 1,1 milliárd forintot, a támogatás pedig 2,5 milliárd forintot tett ki. A támogatás az eredeti előirányzattal azonos szinten alakult, a bevételek és a kiadások az előirányzottat közel 370 millió forinttal (11,5 %) haladták meg. A növekedés a sportintézmények és sportlétesítmények működtetése során elért bevételi többletből adódik.
1994-ben a költségvetés 14 millió forinttal támogatta a téli olimpián való részvételt, 79 millió forinttal az olimpiai sportágak felkészülését, valamint 300 millió forinttal segítette az ifjúsági és szabadidő sportot. A központi sportlétesítményekben biztosított volt a magyar sport szinte valamennyi ága válogatott kereteinek, valamint az eredményes szakosztályoknak az edzésfeltétele.
Az ágazat kiadása és támogatása az 1993. évi tényleges teljesítéshez képest jelentős csökkenést mutat, melynek oka az, hogy 1993-ban az Országgyűlés a sportegyesületek és sportszövetségek 1992. december 31-én fennálló adótartozásainak kiegyenlítésére 941 millió forintot engedélyezett. Amennyiben ezen összeg a viszonyítási alapból kiemelésre kerül, abban az esetben a támogatási előirányzat szintentartása, a kiadások és bevételek növekedése 7 %-os (236 millió forint).
A kijelölt sportegyesületek és sportszövetségek adótartozásának rendezése a vonatkozó Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal utasítása szerint 1994. április 30-ig lényegében megtörtént. A kedvezményes elbírálásban részesült egyesületnek, illetve szövetségnek kötelezettséget kellett vállalnia valamennyi későbbi adófizetési előírás maradéktalan teljesítésére. A tapasztalat szerint azonban az érdekelt egyesületeknél és szövetségeknél ismételten adótartozás halmozódott fel. 
A sportfeladatok teljesítését szolgáló forrásokat növelte az 1993-ban létrehozott Nemzeti Sport Alap, amely 1994-ben 268 millió forinttal a versenysportot, a diák- és szabadidő sportot, 42 millió forinttal a labdarúgást támogatta, és 112 millió forintot tett ki a pályázati támogatás.
A tudományos kutatás intézményeinek és feladatainak kiadásai főleg a kutatóintézetekben végzett tevékenységek feltételeinek kapacitásműködtető biztosításával, a felügyeleti szerv és az Akadémia által a felsőoktatási intézmények kutatás-támogatásával, a tudományos képzéssel és a tudományosan minősítettek részére megállapított juttatásokkal vannak összefüggésben. Csekély a fejezetek központilag kezelt, illetve intézmények költségvetésében feladatfinanszírozásra szánt összeg aránya. A kiadások - az OTKA kutatóintézeteknél történt felhasználását is figyelembe véve - 14,4 milliárd forintot tettek ki, ami az előző évihez képest 2,1 milliárd forint növekedést jelent.
A kutatás költségvetési támogatása 7,6 milliárd forint, ami az előző évihez képest 1,1 milliárd forintos növekedést jelent. 
A kutatás területén realizált bevétel 7,2 milliárd forint volt, amely összeg az előző évi bevételhez képest 10 %-os növekedést jelent. Az intézmények saját bevétele (benne az állami forrásokból működő alapoktól átvett pénzeszközök) a kiadásaiknak 50 %-át fedezi, ami az előző évi arányhoz képest 3 % pontos csökkenést jelent, egyben a kutatói szféra teljesítménye iránti kereslet fennmaradására utal. Az alaptevékenységhez tartozó pályázati bevétel 8,3 %-os, azon belül a külföldi pályázatokhoz kapcsolódó bevételek 6,5 %-os részaránya szinten maradt. A legnagyobb ütemben az agrárkutató és a társadalomtudományi intézetek, valamint az akadémiai támogatott kutatóhelyek forrásai nőttek, benne a költségvetési támogatás. Fontos szerkezeti változás, hogy kikerültek a földtani kutatóintézetek az intézeti körből (szervezeti átalakulás révén), viszont elkülönítetten megjelentek az agrártudományi egyetemek szervezetébe tartozó kutatóintézetek. A tudóstámogatásnál létszámcsökkenés miatt kisebb kiadásváltozás is történt.
Az elmúlt év során - a korábbi mérték kisebb arányban - csökkent a kutatóintézeti létszám. Ez több tényező együttes hatása. Tudatos létszámcsökkentés az agrár-kutató szférában következett be. E területen elhatározott leépítés következtében az év végi tényleges létszám (2833 fő) 22 %-os csökkenés nyomán alakult ki. A többi területen a létszámcsökkenés nem karakterisztikus és ilyen mértékű, az részben a piacgazdaság kínálta egyéb foglalkoztatási lehetőségek következménye, részben a külföldi foglalkoztatási lehetőségek aktualizálásával hozható összefüggésbe.
A költségvetési kutatószféra finanszírozásában az elkülönített állami pénzalapokból történt támogatás összege 2,5 milliárd forint, az előző évi 3,1 milliárd forint támogatáshoz képest ez visszaesést jelent, ami ezen alapok (OTKA, OKTK, KMÜFA) forráscsökkenésének következménye. Jelentős konstrukcionális változás a KMÜFA központi költségvetési forrásból való képzése.
Az év közepén elfogadott Akadémiai törvény érdemi változást még nem eredményezett a tudományos kutatás támogatási rendszere, intézményhálózata területén, a kutatástámogatás módjában. Ennek megfelelően forrás átrendezés sem történt, a kiadások változatlan struktúrát finanszíroztak. Ugyanakkor megalakult viszont a közel 400 tagból álló köztestület, elfogadásra került az Akadémia új Alapszabálya, létrejött a Doktori Tanács, befejeződött a Támogatott Kutatóhelyek támogatási rendszerének átszervezése, így 1996. január 1-jétől új alapokon történő finanszírozás kezdődik.

Az államhatalmi és az államigazgatási szervek kiadása 41,8 milliárd forint, az 1993. évi teljesítéshez viszonyítva 18 %-kal növekedtek, míg a támogatás 7,5 milliárd forinttal - 19,5 %-kal - emelkedett. 1994. évben sem sikerült megszüntetni azt a gyakorlatot, hogy egyes minisztériumok ne az igazgatási kiadások között számolják el a fejezeti kezelésű előirányzatként tervezett összegek teljesítését. Így ez évben is a Népjóléti Minisztérium igazgatási kiadásai között szerepel a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása, melynek összege 3,2 milliárd forint, továbbá más fejezetek is igazgatási címeik közbeiktatásával utaltak ki olyan pénzeszközöket, amelyek előirányzata eredetileg a fejezeti kezelésű előirányzatok között szerepelt. A nem az igazgatási kiadásokat terhelő, de azok körében elszámolt kifizetésekkel korrigált kiadás 37,6 milliárd forint, mely 23,7 %-kal haladja meg az eredeti előirányzatot. A korrigált támogatás 12,9 %-kal magasabb az eredetileg előirányzott összegnél, a központi költségvetési szervek összes támogatásához viszonyított aránya 8,4 %.
Az államhatalmi szervek kiadásai minimális mértékben növekedtek az eredeti előirányzathoz viszonyítva, a támogatás 0,2 milliárd forinttal haladta meg az eredeti előirányzatot. Az 1994. évi támogatás 1,4 milliárd forinttal magasabb az 1993. évi teljesítésnél. Növekményként jelenik meg a Köztársasági Elnökség fejezetnél az állami kitüntetésekre fordítható előirányzatnak a költségvetés általános tartalékából való kiegészítése (16 millió forint), az Alkotmánybíróság új székházának felújítási többlete ((400 millió forint), a képviselőváltással kapcsolatos előirányzat (0,7 milliárd forint). Nem került ugyanakkor felhasználására az Országgyűlés fejezetnél a képviselők tiszteletdíjának emelésére szánt összeg, mivel a miniszteri fizetések nem változtak, továbbá a képviselőtestület váltásával kapcsolatos 700 millió forintos kiadási összegéből 50 millió forint a pótköltségvetés keretében elvonásra került. Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala működésére tervezett - pótköltségvetési törvénnyel 38,3 millió forintra csökkentett - összege sem került felhasználására, miután az országgyűlési biztost nem választották meg.
A kormányzati szervek kiadásai - a Népjóléti Minisztérium által az igazgatási kiadások között elszámolt mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásának és az egyéb nem igazgatást terhelő kiadás 4,2 milliárd forintos összegét leszámítva - 3,8 milliárd forinttal növekedtek az eredeti előirányzathoz képest. A növekedést nagyobb részben a saját bevételek jelentős túlteljesítése tette lehetővé, mivel a tervezett 0,8 milliárd forinttal szemben a tényleges teljesítés 4,7 milliárd forint volt. A támogatás 1,5 milliárd forinttal haladta meg az előirányzatot. A minisztériumok a bérpolitikai intézkedések kivételével többlettámogatásban nem részesültek, a támogatás-növekmény a fejezeti kezelésű előirányzatok átcsoportosításából származik, melynek egy része az igazgatási tevékenység ellátását szolgálta (pl. a Pénzügyminisztériumnál az államháztartási reformmal, az önkormányzati adók feldolgozásával kapcsolatos feladatokat). Másik része a már említett ok következménye, vagyis az, hogy e címre csoportosították át, illetve itt számoltak el szakmai feladatok ellátásához kapcsolódó kiadásokat (pl. Népjóléti Minisztériumnál, Munkaügyi Minisztériumnál a szakmai programok kiadásait). A kormányzati szervek összes támogatása a központi költségvetési szervek összes támogatásán belül 3,5 %-os részarányt képvisel.
Az egyéb igazgatási szervek kiadásai 3,3 milliárd forinttal - 23,9 %-kal növekedtek az eredeti előirányzathoz viszonyítva, melynek forrását részben saját bevételi többlet, részben támogatás fedezte. A központi költségvetés általános tartaléka terhére 1,6 milliárd forint többlettámogatásban részesültek - egyenlő arányban - a kárpótlási hivatalok és a földhivatalok, 0,3 milliárd forint növekmény a Központi Statisztikai Hivatalnál jelentkezik, melyből a tényleges többlet a költségvetés általános tartalékából a feladatnövekedésre biztosított 0,1 milliárd forint, a fennmaradó rész a fejezeti kezelésű előirányzatokból került átcsoportosításra.
A saját bevételek 67 %-kal túlteljesültek. Jelentősebb bevételi többletet azok a költségvetési szervek tudtak elérni, amelyek hatósági tevékenységet látnak el (pl. Mérésügyi Hivatal), s így a többletfeladatokhoz többletbevétel járul, illetve díjtétel emelésre került sor.
A védelem ágazat (a szorosan vett honvédségi feladatok teljesítése) - a polgári védelem, valamint a határőrizeti tevékenység nélkül - 1994. évi kiadása meghaladta az 50 milliárd forintot, ami elmarad mind az előirányzott, mind az előző évi közel 53 milliárd forintos összegtől. Az e feladatkörre fordított központi költségvetési támogatás - 46,6 milliárd forint - ugyanakkor kismértékben emelkedett az egy évvel korábbi 46,4 milliárd forinthoz képest. A terület bevételei az 1993. évi 6,1 milliárd forinthoz képest jelentősen csökkentek, melynek döntő oka az ingatlanértékesítési bevétel visszaesése. Noha a tárcánál - a feladat-felülvizsgálatot követően - számos ingatlan feleslegessé vált, a szándékolt értékesítés - elsődlegesen a kereslet hiányában - nem valósult meg.
A központi költségvetési támogatás szintjének emelkedése egyrészt a tervezési irányelvekkel összhangban, másrészt az 1994. év során tett intézkedések következtében alakult ki. A pótköltségvetési törvény közel 1,4 milliárd forintos elvonást állapított meg. Ebből a dologi kiadások több, mint 780, a felújítás közel 500, míg a kormányzati beruházás 93 millió forintot tett ki. Az előirányzatot ugyanakkor 1 milliárd forinttal emelte a honvédelmi törvény végrehajtására biztosított támogatás.
A kiadásokat növelte a volt Szovjetunióval szemben fennállt követelés ellentételeként még 1993-ban megindult, de 1994-re is áthúzódó haditechnikai szállítások értéke, mely 11,6 milliárd forintot tett ki.
A rendelkezésre álló forrásokkal a Magyar Honvédség az alapfeladatait ellátta, ugyanakkor a jelenlegi szerkezetben, költségszintek mellett alsó határon van mód a kiképzési normák teljesítésére, kiadásai finanszírozására. Tovább csökkent például a harcászati repülőgép-vezetők repülési óraszáma, a szárazföldi csapatok gyakorlatainak a számát is mérsékelni kellett.
A bérfejlesztésre kapott közel 1,9 milliárd forint a hivatásos állománynál mintegy 6 %-os, a sor- és hallgatói állománynál pedig 20 %-os illetményemelést tett lehetővé. A tervezetthez képest a tábornokok, tisztek átlaglétszáma 227 fővel, a tiszthelyetteseké pedig 280 fővel csökkent. A sor- és hallgatói állomány létszáma a tervezett 48.840 fővel szemben 42.614 főben teljesült.
Létrejött a Tábori Lelkész Szolgálat, megkezdte működését a Békefenntartó Erők Kiképző Központja, melyben befejeződött az első békefenntartó század kiképzése. Újraindult a hazai repülőhajó-képzés, megtörtént a kecskeméti repülő ezred (MIG-29-es harcászati repülőgépekkel történő) átfegyverzése. A repülőhajózó kiképzéshez rendszerbe állították a német segélyszállítmány keretében kapott L-39-es sugárhajtású és a JAK 52-es motoros repülőgépeket.
Megkezdődött a NATO katonai szervezeteivel való együttműködés előkészítése, sor került a \"Partnerség a békéért\" program szellemében közös kiképzésre és gyakorlatra is. Folytatódott a CFE szerződésben vállalt hagyományos fegyverek csökkentése, illetve megsemmisítése.
A közbiztonság, tűz- és katasztrófa-elhárítás feladatait ellátó szervezetek 1994. évi összkiadása meghaladta a 72 milliárd forintot, ami az 1993. évi teljesítésnél 9,3 milliárd forinttal, az előirányzottnál pedig 3,3 milliárd forinttal több. A tényleges bevételek - 5,9 milliárd forint - megkétszerezték az előirányzott - közel 2,8 milliárd forint - szintet, s kismértékben meghaladták az előző évi mértéket - 5,7 milliárd forint - is. Az intézmények a korábbi évek gyakorlatához igazodóan \"alultervezték\" bevételeiket. A teljesítésnek az előző évekhez hasonló szintje viszont a bevétel kitermelési lehetőségek kimerülésére utal. Szinten tartható a bérleti díjakból, a különböző eszköz-bérbeadásból és értékesítésből származó bevételek szintje, csökken azonban a kamat és az ingatlanértékesítési bevétel, előbbi a feszítettebb gazdálkodási feltételek, utóbbi a kereslet hiánya, valamint az értékesíthető ingatlanok körének mérséklődése miatt. 
A terület a központi költségvetésből 1994. évben 67,3 milliárd forint támogatást kapott, ami az előirányzottnál 1,2 milliárd forinttal, az előző évinél pedig 9,2 milliárd forinttal több. Noha a pótköltségvetési elvonás természetszerűleg itt is érvényesült, többletfeladatokra és döntően bérpolitikai intézkedésekre a különböző tartalék előirányzatok terhére pótlólagos forrásokhoz jutottak a szervezetek. Összegében és jelentőségét tekintve legnagyobb a rendőrségnél és a határőrségnél - március elsejétől - végrehajtott illetményemelésre adott támogatás, közel 2 milliárd forint. (Kiemelt bérfejlesztésben részesült a vezető rendőrtisztviselők szűk köre, a végrehajtó állomány átlag 6-7 %-os bérfejlesztést kapott, s az érdekképviseletekkel történt megállapodás értelmében a keret fennmaradó részét étkezési utalvány bevezetésére fordították.) Az idegenrendészeti törvény, a honvédelmi törvény végrehajtásának, valamint a háztartási tüzelőolaj felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos többletfeladatok ellátásához a két testület további közel 200 millió forint összegű támogatást kapott.
A közrend és közbiztonság korábbi években elért szintjének megőrzése - az anyagi feltételek nem arányos növekedése következtében - továbbra is fokozott erőfeszítéseket, folyamatos szervezéseket igényelt a Rendőrségtől. Folytatódott a korábbi években megkezdett rendőrörs fejlesztés, melynek keretében az év során 33 új őrs jött létre, elsősorban a körzeti megbízotti állomány átszervezésével, illetőleg önkormányzati segítséggel. Módosult a bűnözés struktúrája, változnak az elkövetés módszerei. Az egyre szélesebb körben és módokon elterjedő gazdasági bűncselekmények felderítéséhez kell igazodnia a bűnüldöző és a felderítő apparátusnak is. 
Jelentős szervezeti átalakítások (a hivatásos határőrizetre áttérés folytatása, diszlokáció megváltoztatása stb.) közepette látta el feladatait a Határőrség. Az idegenrendészet törvény belépése, az ún. toloncegyezmények megkötése, a kábítószer és nukleáris-anyag, ember csempészet erősödése, a tovább fokozódó délszláv válság fokozott ellenőrzési követelményt támasztott a testülettel szemben.
A tűz- és katasztrófa-elhárítási feladatok ellátását - mivel a korábbi évek alatt felmerült fejlesztési igények a központi költségvetés terhére továbbra sem kerülhettek kielégítésre - szervezeti intézkedésekkel próbálta segíteni a tárca. Összevonásra került a két szervezet (Tűzoltók és a Polgári Védelem ) országos parancsnoksága, s így létszám-megtakarítás és átcsoportosítás vált lehetővé, amely enyhített a területi parancsnokságok létszám- és pénzügyi gondjain.
A polgári és katonai felderítő és információ-szerző tevékenység pénzügyi feltételrendszere a többi testületéhez hasonlóan alakult. Így a pótköltségvetés e területen is érvényesített elvonást, a bérpolitika keretében ugyanakkor korrekcióra nyílt lehetőség. Mindezek összességében a feladatellátásban e területen is fokozottabb szervezeti intézkedéseket kényszerítettek ki (pl. döntően a két hivatal technikai bázisán megkezdődött egy új - valamennyi szolgálat által igénybe vehető - technikai ellátó háttér-szakszolgálat kialakítása.)
Az igazságszolgáltatási szervek közel 25 milliárd forint összegű kiadást teljesítettek, melyhez 22,3 milliárd forint költségvetési támogatás és 3 milliárd forint saját bevétel állt rendelkezésre. Az eredeti előirányzathoz viszonyítva jelentősebb elmozdulás a saját bevételeknél jelentkezett az előirányzat megduplázása révén. Az 1993. évi teljesítési adatokhoz képest az ágazat kiadási, támogatási előirányzata 5 milliárd forinttal magasabb az 1994. évi teljesítésnél, míg a saját bevételek megközelítően azonos szinten teljesültek.
Az igazságszolgáltatási ágazaton belül a kiadások 79,2 %-a a bíróságoknál és az IM Büntetésvégrehajtásnál merült fel, előirányzataik, illetve azok teljesítésének alakulására a következő főbb tényezők hatottak:
	a bíróságok 1994. évi eredeti támogatási előirányzata az 1993. évi tényszámhoz képest az 30 %-ot meghaladó mértékben - 2 milliárd forinttal - növekedett. Ebből 1,7 milliárd forint a béralap és a társadalombiztosítási járulék növekménye, mivel sor került a bírósági dolgozók előmeneteli és illetményrendszerével összefüggésben a 18.000 forintos illetményalap II. ütemének bevezetésére. Az 1994. évi támogatás 0,5 milliárd forinttal haladta meg az eredeti előirányzatot, nagyobb részben az Igazságügyi Minisztériumnál központilag kezelt előirányzatok között tervezett és ezen intézményekhez átcsoportosított felújítási pénzeszközök miatt,
	az IM Büntetésvégrehajtás területén a személyi állomány, továbbá a fogvatartottak ellátási, elhelyezési körülményeinek javítása, a foglalkoztatás megoldása érdekében az 1994. évi eredeti előirányzat 0,8 milliárd forint összegű támogatás-növekményt tartalmazott, így a Büntetésvégrehajtás támogatási előirányzata meghaladta a 7,9 milliárd forintot. Az év során rendfokozati illetményemelésre került sor, s a bérpolitikai intézkedések kihatásával együtt 0,4 milliárd forinttal növekedhetett a béralap és társadalombiztosítási járuléka támogatással ellensúlyozottan. Összességében a támogatási előirányzat 0,2 milliárd forinttal nőtt, mivel e területen is érvényesíteni kellett a takarékossági intézkedéseket. A büntetésvégrehajtás saját bevételei megkétszereződtek a tervezetthez képest, ami további forrását képezte a kiadásoknak. Mindezek következtében az IM Büntetésvégrehajtás 9,2 milliárd forint kiadást teljesített, rendelkezésre álló pénzeszközeit csaknem teljes egészében felhasználta.
Az egyéb közösségi ágazatok (mezőgazdaság, vízügy, közlekedés, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások, az adó- pénzügyi és egyéb információszolgáltatás, a nemzetközi kapcsolatok, az állami vagyonkezelés feladatai és intézményei, egyéb szervezetek) 1994. évi tényleges kiadása (kormányzati beruházások nélkül) 184,5 milliárd forint volt. Az összes forrás 78 %-a saját bevétel, 22 %-a költségvetési támogatás volt. Az 52,4 milliárd forint támogatás a központi költségvetési szervek támogatásának 15 %-a. 
Az egyéb ágazatokba tartozó intézmények és feladatok kiadása az előző évi teljesítéshez viszonyítva 35,4 milliárd forinttal (23,8 %), az intézményi bevételek 31,9 milliárd forinttal (28,4%), a költségvetési támogatás 10,0 milliárd forinttal (23,4 %) emelkedett. A kiadás növekedésből közel 30 milliárd forintot a Közúti és Autópálya Igazgatóságok kiadásai tesznek ki, támogatásnövekedés döntően az APEH-nél, a VPOP-nál, külképviseleteknél valósult meg.
A teljesített kiadás az eredeti előirányzathoz viszonyítva 41,6 milliárd forinttal, a saját bevétel 45,5 milliárd forinttal (46,3 %) növekedett. A kiadás és saját bevétel növekedéséből 17,4 milliárd forint halmozódásból származik, a kiadás nettó növekedése 24,2 milliárd forintot (17 %), a saját bevétel nettó növekedése pedig 28,1 milliárd forintot (28,6 %) tesz ki. A bevételek közül az elkülönített állami pénzalapoktól (Útalap, Vízügyi Alap, Mezőgazdaságfejlesztési Alap stb.) átvett pénzeszközök, az egyéb bevételek (bérleti díjak, kiszámlázott ÁFA, ÁFA-visszatérítés stb.) és a nem tervezett pénzmaradvány igénybevétel növekedése a legjelentősebb. E bevételekre jellemző, hogy előre nehezen tervezhetőek, az Útalapnál pl. 15 milliárd forint hitelfelvétel tette lehetővé a bevétel növekedését. A támogatás 7,8 milliárd forinttal (17,4 %) volt több az eredeti előirányzatnál.
A mezőgazdasági ágazatba tartozó intézmények és feladatok tényleges kiadása 11,0 milliárd forint volt, 3,6 milliárd forinttal több a tervezetnél, a saját bevétel 2,7 milliárd forinttal, a támogatás 1,4 milliárd forinttal nőtt. Az 1993. évi teljesítéshez képest a kiadás 3,6 milliárd forinttal, a saját bevétel 2,4 milliárd forinttal, a támogatás 1,6 milliárd forinttal növekedett. A saját bevételek növekedése az állategészségügyi, minősítési, hatósági bevételek, az elkülönített állami pénzalapoktól átvett pénzeszközök, az igénybe vett pénzmaradvány, a vállalkozási és egyéb bevételek jogcímeken következett be. Az eredeti bevételi előirányzat az 1993. évi tényadatoktól alig maradt el, a többletbevételek egyrészt év közben vállalt új feladatok, állami megbízások, feladat-megrendelések, volumennövekedés bevétele, valamint az infláció miatti kiadásnövekedés hatásának kigazdálkodására irányuló intézeti erőfeszítések eredménye. A támogatás a szakigazgatási intézmények többletfeladatai (növényegészségügy, állategészségügy stb.), a falugazdász hálózat működése, valamint a központi bérpolitikai intézkedések és a létszámcsökkentés egyszeri többletkiadása fedezetére növekedett.
A vízügyi, közlekedési területhez tartozó intézmények kiadása 90,5 milliárd forint, bevétele 89,6 milliárd forint volt, melyek az 1993. évi teljesítéshez képest 31,6 milliárd forinttal mintegy másfélszeresére emelkedtek. A kiadásnövekedés döntően a Közúti és Autópálya Igazgatóságoknál történt. Ebben egyrészről technikai halmozódás, másrészről jelentős hitelfelvétel játszik szerepet. A vízügyi intézmények támogatása 0,9 milliárd forinttal volt több az előző évinél az 1994. évi szervezeti átalakuláshoz kapcsolódó előirányzat-módosítások következtében. A terület feladataira 1994-ben fordított tényleges kiadás 42,1 milliárd forinttal (87,1 %) több az eredeti előirányzatnál. A növekedésből - mind a kiadási, mind a bevételi oldalon - 17,4 milliárd forint, az Útalapból üzemeltetésre kiutalt pénzeszközök címen belüli továbbutalása miatti halmozódásból és az ÁFA növekedéséből származik. (A halmozódás nélküli kiadási többlet 24,7 milliárd forintot, a bevételi többlet pedig 26,5 milliárd forintot tett ki.) A Közúti és Autópálya Igazgatóságok kiadása halmozódás nélkül 59,1 %-kal növekedett, az Útalaptól átvett pénzeszközök (úthálózat felújítás, fejlesztés), a kiszámlázott ÁFA és az ÁFA-visszatérítés, valamint az igénybevett pénzmaradvány terhére. A növekmény több mint felét az Útalap - tervezéskor még nem ismert - 15 milliárd forintos hitelfelvétele tette lehetővé. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság bevétele 3,2 milliárd forinttal volt több az előző évi teljesítésnél, a szolgáltatások és az egyéb bevételek növelésével, valamint jelentős összegű pénzmaradvány igénybevétellel. A közúti igazgatóságok és a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság támogatással nem rendelkeznek, így a jelentős összegű bevételi többletnek a támogatásigényre hatása nem volt. 
Az adó-, pénzügyi és egyéb információszolgáltatás területén az intézmények kiadása 22,9 milliárd forint volt, 1,5 milliárd forinttal (6,9 %) haladta meg az eredeti előirányzatot döntően a saját bevétel (vállalkozási munkák, bérleti díj emelés, igénybevett pénzmaradvány) növelése terhére. A növekmény az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség feladatait szolgálta. A támogatás mindössze 0,1 milliárd forinttal nőtt. Az előző évhez képest a kiadás közel 4 milliárd forinttal, a támogatás 3,4 milliárd forinttal nőtt a saját bevétel azonos szintje mellett. 
A nemzetközi kapcsolatok területén 13,5 milliárd forint kiadás teljesült, 2,9 milliárd forinttal több az eredeti előirányzatnál, döntően a Külkereskedelmi Szolgálat és a Külképviseletek saját bevételeinek (átvett pénzeszközök, egyéb bevételek, igénybevett pénzmaradvány) növelése mellett, a támogatás 0,8 milliárd forinttal nőtt. A növekedés a bérpolitikai intézkedések és a folyamatos forintleértékelés miatt következett be. 
A terület kiadása 0,5 milliárd forinttal, a saját bevétel 0,3 milliárd forinttal volt kevesebb az előző évinél, a támogatás közel egy milliárd forintos növekedését a Külügyminisztérium ágazati és célfeladatainak ezen ágazatba történő átcsoportosítása okozza. Az Illyés Alapítvány támogatása 0,3 milliárd forinttal növekedett, kismértékben nőtt a Menekültügyi és Migrációs Hivatal támogatása és egyszeri többletként merült fel a Kárpátaljai Árvízkárosultak segélye. A Külkereskedelmi Szolgálat támogatása 0,1 milliárd forinttal, a külképviseletek támogatása 0,3 milliárd forinttal csökkent az 1993. évihez képest. 
Az állami vagyonkezeléssel kapcsolatos kiadás 20,1 milliárd forint volt, 16 milliárd forinttal kevesebb a tervezettnél a privatizációs költségek és a szavatosság, jótállás, a kezességvállalással összefüggő feladatok csökkenése miatt. 
A kiadás az előző évhez képest 6,6 milliárd forinttal, a bevétel 2,2 milliárd forinttal, a támogatás 0,3 milliárd forinttal csökkent.
Az egyéb szervezetek kiadása 24,1 milliárd forint volt, 6,5 milliárd forinttal több az eredeti előirányzatnál. A saját bevétel 3,8 milliárd forinttal (hatósági díjbevételek, egyéb bevételek, átvett pénzeszközök, pénzmaradvány igénybevétel), a támogatás 3,9 milliárd forinttal nőtt. A kiadás- és támogatás növekedés zöme a BM Gazdasági Igazgatóságnál a Belügyminisztérium fejezeti kezelésű választási előirányzatának átcsoportosítása és annak felhasználása, a Közlekedési Felügyeletek és a Hírközlési intézmények többletbevétele, valamint a bérpolitikai intézkedések pótelőirányzatai terhére valósult meg. Az előző évi teljesítéshez viszonyítva a kiadás 3,1 milliárd forinttal, a támogatás 3,5 milliárd forinttal növekedett, a saját bevétel 0,1 milliárd forinttal csökkent. 
Az egyéb ágazati kiadások és támogatások alakulása:
«INVALID_FIELD: Object»
4.1.4.	A pénzmaradványok alakulása
A költségvetés mérlege bemutatja, az általános indokolás \"A központi költségvetési szervek pénzmaradványának alakulása 1994-ben\" című táblázata pedig részletezi, hogy ebben a körben a gazdálkodást milyen összegű maradvánnyal zárták. Ez a 21,8 milliárd forintnyi maradvány nem csak az alaptevékenység pénzmaradványát öleli fel, hanem magában foglalja a vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredményét, továbbá az értékpapírok vásárlási és beváltási különbözetét.
A központi költségvetési szerveknél az alaptevékenység ellátásával összefüggő gazdálkodás során 1994. évben 15,7 milliárd forint pénzmaradvány keletkezett, jellemzően az alábbi forrásokból:
	kiadási megtakarításból, amely mögött a biztonságos gazdálkodáshoz szükséges maradványon túlmenően ki nem fizetett járandóság, társadalombiztosítási járulék, következő évre áthúzódó kötelezettség jelenik meg,
	bevételi többletből - beleértve a kamatbevételeket is -, amelynek csak egy részét használták fel a kiadások forrásaként,
	a különböző feladatokra átvett pénzeszközök fel nem használt összegéből,
	a vállalkozási tevékenység eredményéből az alaptevékenységre fordított pénzeszközök maradványából.
A tárgyévben keletkezett pénzmaradvány az alaptevékenység forrását képező bevételek 2,6 %-át tette ki és 1,9 milliárd forinttal volt több az 1993. évi pénzmaradványnál. 
Jelentősebb volumenű pénzmaradvány - az előző évekhez hasonlóan - a kiterjedt intézményhálózattal, illetve szakmai programok, célfeladatok finanszírozásával megbízott fejezeteknél képződött (Belügyminisztérium, Népjóléti Minisztérium, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Földművelésügyi Minisztérium, Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium).
A pénzmaradvány alakulásában szerepet játszott, hogy az intézmények az 1994. évi vállalkozási tevékenységük pénzforgalmi eredményéből - mely 14,2 milliárd forint - 6,4 milliárd forintot az alaptevékenység ellátására forgattak vissza.
Az 1994. évben keletkezett pénzmaradvány jelentős hányada (65 %-a) béralap és társadalombiztosítási járulék maradvány volt, mely a jelenlegi szabályozás szerint nemcsak személyi jellegű kifizetésekre, hanem dologi, felújítási, felhalmozási kiadásokra is felhasználható volt az intézmény döntésének megfelelően.
Az intézmények önrevízió keretében felülvizsgálták pénzmaradványukat, s a jogszabályi előírásoknak megfelelően kimutatták a pénzmaradványt terhelő befizetési kötelezettségeiket. A felülvizsgálat eredményeként 20 fejezetnél és más országos hatáskörű szervnél közel 1 milliárd forintot kitevő befizetési kötelezettség keletkezett. Ebből az ágazati és célfeladatok, valamint egyéb elmaradt feladatok maradványa 0,7 milliárd forint, a többi jórészt ingatlanok, nem szolgálati lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásából származó bevétel 5 %-a (0,2 milliárd forint). A felajánlott összeg a központi költségvetés bevételét képezi.
A központi költségvetési szervektől származó befizetési kötelezettség címén az 1995. évi költségvetés 0,4 milliárd forint előirányzatot tartalmaz, a jogszabály alapján felajánlott összeg ezt 0,6 milliárd forinttal meghaladja. A befizetési kötelezettség előirányzatának túlteljesítése, valamint az 1995. évre áthúzódó fizetési kötelezettségek teljesíthetősége miatt többletelvonásra nem került sor.
A tárgyévben keletkezett 15,7 milliárd forint pénzmaradvány befizetési kötelezettséggel csökkentett összege, továbbá az előző évek felhasználatlan 1,8 milliárd forintos pénzmaradványa az 1995. évi felhasználási lehetőségeket növeli. Ebből az összegből kötelezettségvállalással terhelt pénzmaradvány 15,8 milliárd forint, melyből a társadalombiztosítási alapoktól átvett pénzeszközök el nem vonható maradványa 0,5 milliárd forint, az elkülönített állami pénzalapoktól átvett pénzeszközök maradványa 1,1 milliárd forint, míg a fennmaradó összeg a fejezeti kezelésű és az egyéb előirányzatok áthúzódó kötelezettségeinek teljesítését szolgálja.
A kötelezettségvállalással nem terhelt pénzmaradvány 0,8 milliárd forint, mely összeget a tárcák az 1995. évi - általuk már konkrétan meghatározott - többletfeladataik ellátására kívánnak felhasználni a jóváhagyást követően. A pénzügyminiszter a fejezetek pénzmaradványát - jogszabályi felhatalmazásával élve - jóváhagyta, az intézmények pénzmaradványát a felügyeleti szervek hagyják jóvá. 
4.1.5.	A vállalkozási tevékenység alakulása
A központi költségvetési szervek 1994. évi vállalkozási tevékenységéből 36,4 milliárd forint bevétel származott, mely 3,3 %-kal haladja meg az előző évi teljesítést. Az elszámolt kiadás 25,3 milliárd forint. A tevékenység pénzforgalmi eredménye emelkedett, mivel az 1993. évi - értékcsökkentési leírással csökkentett - 4,4 milliárd forinttal szemben 1994. évben 6,6 milliárd forint eredmény realizálódott. Az alaptevékenység ellátására az intézmények 6,4 milliárd forintot forgattak vissza, 3,5 milliárd forinttal többet, mint 1993. évben.

«INVALID_FIELD: Object»Az ábra adataiból kitűnik, hogy a vállalkozási bevételek 73 %-a a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnál, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnál, illetve a Magyar Televíziónál keletkezett.
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumon belül a Légiforgalmi Repülőtéri Igazgatóság 2,4 milliárd forint, a vízügyi és árvízvédelmi intézmények - átszervezésük következtében az 1993. évi 7,3 milliárd forinttal szemben - 4,6 milliárd forint bevételt realizáltak. 
Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozó (1995. évtől közhasznú társaságként működő) Tartalékgazdálkodási Igazgatóságnál is lényegesen lecsökkent a bevétel, miután 2,4 milliárd forintot értek, 4,6 milliárd forinttal kevesebbet, mint 1993. évben.
A Magyar Televízió 11,9 milliárd forint, a Magyar Rádió 2,8 milliárd forint bevételt realizált kereskedelmi tevékenysége (reklám stb.) révén.
A vállalkozási tevékenység bevételeinek növekedése jelzi, hogy az intézmények a bevételi lehetőségek maximális kiaknázására törekednek, az e tevékenységből származó bevételeiknek egyre növekvő hányadát forgatják vissza az alaptevékenység ellátására.

4.1.6.	Értékpapír-műveletek, betétek
A központi költségvetési szervek birtokában lévő értékpapírok állománya és összetétele a következő:
									millió forintban

1993.dec.31.
1994.dec.31.
Változás
(1994/1993)




A / Rövidlejáratú értékpapírok
7.383,8
6.955,6
-428,2
Kárpótlási jegyek
0,1
726,8
726,7
Kincstárjegyek
4.696,3
5.175,4
479,1
Kötvények
2.087,5
561,5
-1.526,0
Egyéb értékpapírok
599,9
491,9
-108,0




B/ Hosszúlejáratú értékpapírok
255,8
234,9
-20,9




Értékpapírok összesen:
7.639,6
7.190,5
-449,1


A mintegy 6 %-os állománycsökkenés mellett mind a rövidlejáratú, mind a hosszúlejáratú értékpapírok állománya csökkent.

Az értékpapírok vásárlási és beváltási forgalma 75 milliárd forint körül mozgott A zárszámadás teljesítési adatai e forgalmat nem tartalmazzák, csupán az év végi állományok jelennek meg a mérlegben.

Néhány nagyobb forgalmat bonyolító tárca:

	a KHVM intézményei több, mint 17 milliárd forint értékben vásároltak és értékesítettek rövidlejáratú értékpapírokat. Ezen belül döntő többségében a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság saját bevételeinek (30-90 napos lekötésű) forgatásával;
	
	az IKM Tartalékgazdálkodási Igazgatósága az állami tartalékok értékesítése és vásárlása közötti időszakban ideiglenesen rendelkezésre álló szabad pénzeszközeiből vásárolt és értékesített - többségében 1 hónapos lejárattal - kincstárjegyet 16 milliárd forintot meghaladó értékben;
	
	a Művelődési és Közoktatási Minisztérium intézményei összesen mintegy 9 milliárd forint értékű forgalmat bonyolítottak, általában 1-3 hónapos kincstárjegyek formájában, többségében az elkülönített állami pénzalapoktól átvett, illetve pályázati úton elnyert, ideiglenesen szabad pénzeszközökből;
	
	a belügyi tárca rövid lejáratú értékpapír forgalma 5 milliárd forint volt (a tavalyihoz képest a felére csökkent). Ez 350-400 millió forint többszöri forgatásából ered, melyet az átmenetileg szabad pénzeszközök (a 13. havi illetmény előre tartalékolt havi fedezete, közös fejlesztési célok megvalósítására az önkormányzatoktól átvett pénzeszközök stb.) tették lehetővé.

Általánosságban megállapítható, hogy a támogatott intézményeknél - elsődlegesen a költségvetési szigorítások miatt - kevesebb az átmeneti forrásbőség (és az egyre csökkenő tendenciájú), az értékpapír-vásárlásokat döntően a saját bevételből gazdálkodó intézmények bonyolítják.
4.1.7.	A vagyon alakulása
A költségvetési szervek éves beszámoló keretében eszközeikről és forrásaikról a számviteli törvény előírásai szerint mérleget készítenek. Az eszközök és a források (saját tőke, tartalékok és kötelezettségek) teljes értéke 1.370,5 milliárd forint.

A központi költségvetési szervek körében a tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, járművek, beruházások az ismertetésre átadott eszközök nélkül) mérleg szerinti nettó könyvi értéke meghaladta a 1.008,8 milliárd forintot, ami 11,8%-kal növekedett a költségvetési év során. (A számviteli előírások alapján a tárgyi eszközöket könyvi értéken tartják nyilván. Az aktivált beruházások költségei és a felújítások növelik a könyvi értéket, míg a diktált kulcsok alapján elszámolt értékcsökkenés azt mérsékli.) 

Az intézményi körben nyilvántartható immateriális javak (6,1 milliárd forint) és a tárgyi eszközök együttes bruttó értéke 1.590,5 milliárd forint, az elszámolt értékcsökkenés 488,5 milliárd forint. A teljesen (0-ig) leírt eszközök bruttó értéke meghaladta a 100,6 milliárd forintot ennek 77,2 %-a gép, berendezés, felszerelés. Az eszközállomány bruttó értékének növekedéséhez a beszerzések, létesítések 49,9 milliárd forinttal, a felújítások 21,2 milliárd forinttal járultak hozzá. Az értékesítések 9,5 milliárd forint könyvi érték csökkenést okoztak.

A térítésmentes átadások-átvételek egyenlegének összege 74,7 milliárd forint, ezen belül markáns értéket reprezentál a Honvédelmi Minisztérium (62,6 milliárd forint) és a Belügyminisztérium (4,4 milliárd forint) fejezet többlete. A Honvédelmi Minisztériumnál meghatározó elemet jelent az orosz haditechnika átvétele.

A tárgyi eszközökön belül az ingatlanok bruttó könyvi értéke 13,1 %-kal, a gépek, berendezések, felszerelések értéke 5,2 %-kal növekedett, a tárgyi eszközök nettó/bruttó aránya 69,4 %, legalacsonyabb a Gazdasági Versenyhivatalnál 44 %, legmagasabb az Alkotmánybíróságnál 94 %. 
A tárgyi eszközök bruttó állományának fejezetek, illetőleg állománycsoportok közötti megoszlását a következő táblázat tartalmazza.

«INVALID_FIELD: Object»
A forgóeszközök értéke 1993-hoz képest 202,3 milliárd forintról 26,7 milliárd forinttal (13,2 %-kal) csökkent, ezen belül a készleteké 105 milliárd forintról 19,4 milliárd forinttal (18,5 %-kal). Növekedtek a követelések, ezen belül az adósok tartozása is. Az értékpapírok állománya 7,4 milliárd forintról 428 millió forinttal csökkent.
4.2.	A társadalmi önszerveződések támogatása
4.2.1.	Címzett támogatások
A társadalmi önszerveződések közül a pártok a párttörvénynek megfelelően, választási eredményük alapján névreszólóan kapják támogatásukat kizárólag az Országgyűlés fejezettől. Az egyházak támogatásába tartozik a közvetlen költségvetési támogatás, valamint az egyházak által működtetett intézmények normatív támogatásai. 
A társadalmi szervezetek közül a Magyar Vöröskereszt és három fogyatékos szövetség névreszóló előirányzattal rendelkezik, az értelmi fogyatékos szervezetek együttesen jogosultak a támogatásra, valamennyi egyéb - országos vagy. regionális jelentőségű - társadalmi szervezet pedig pályázat útján részesülhet az Országgyűlés fejezetnél előirányzott működési támogatásban. Más tárcák tevékenységüket támogatják, ahhoz igazítva, milyen mértékben vállalnak át állami feladatot. A helyi önkormányzatoktól származó támogatások címzettjei túlnyomórészt helyi jelentőségű egyesületek. A kisebbségi szervezeteknél hasonlóan alakul a támogatások struktúrája.
Az alapítványok támogatása jelentőségükhöz igazodik, akár névreszólóan, akár pályázati vagy egyéb alapon, például humánszolgáltatásaikhoz nyújtott normatív támogatással jutnak hozzá.

A magánintézmények normatív támogatásban részesülnek, a kamarák támogatása egyszeri jellegű volt, és megalakulásukat segítette.
«INVALID_FIELD: Object»
A társadalmi önszerveződések támogatása 1994-ben több mint 1/5-ével haladta meg az 1993. évit. Csökkenés az összes forrást alapul véve csak a pártok esetében tapasztalható - ez abból ered, hogy az 1993. évi összeg székházak felújítását szolgáló támogatásokat is tartalmazott -, illetve kisebb mértékben a magánintézményeknél, ami a hasonló célú egyházi intézmények aktivizálódásával magyarázható.

A különböző civil szervezetek önkormányzati támogatásának növekedése arra utal, hogy harmonikusabban illeszkednek a települések életébe.

Az Országgyűlés által támogatásban részesített kisebbségi szervezetek száma erőteljesen csökkent (145-ről 109-re), a társadalmi szervezetek esetében mérsékelt növekedés tapasztalható (364 helyett 389 szervezet kapott támogatást).

4.2.2.	Humánszolgáltatások normatív támogatása
A szociális és egészségügyi, valamint az oktatási és nevelési közfeladatokat ellátó egyházak, társadalmi szervek, alapítványok és magánszemélyek a központi költségvetésből az általuk nyújtott humánszolgáltatásokhoz az elmúlt évben is normatív támogatásban részesültek. Az állami hozzájárulás 1994. évben is a költségvetési törvényben egyes tevékenység típusokra differenciáltan megállapított normatívákon alapult. A normatívák mértéke - az önkormányzatoknál alkalmazottakhoz igazodóan - megegyezett az előző évivel, a feladatmutatók azonban számottevően emelkedtek. 
A humánszolgáltatások normatív támogatása az 1993. évi 3,4 milliárd forintról 5,3 milliárd forintra, több mint 50 %-kal nőtt. Az 1994. évi költségvetés eredeti előirányzata a létszámtöbbletre csak kis részében nyújtott fedezetet, ezért az előirányzat túllépéséhez év közben kellett többletforrásról gondoskodni. 
A Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál - elsősorban a nem állami általános iskolai és gimnáziumi tanulók, illetve a felsőoktatási hallgatók számának növekedése miatt - a 2,7 milliárd forint eredeti előirányzat 3,9 milliárd forintra teljesült. A Népjóléti Minisztériumnál jelentősen nőtt az ápoló- és gondozóotthoni, valamint a rehabilitációs intézményekben ellátásban részesülők száma, így a fejezetnél a humánszolgáltatások normatív állami támogatására előirányzott 1,1 milliárd forint 1,4 milliárd forintra teljesült.
4.3.	Az 1994. évi bérpolitikai intézkedések
A központi és önkormányzati intézményi szférában 1994. év december 31-én 914.428 állt munkaviszonyban: A foglalkoztatottak mintegy 1/3-a, 319.743  fő a központi intézményeknél, 2/3-a, 594.685  fő pedig a helyi önkormányzatok intézményeinél volt alkalmazásban. 
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 849.092 fő, az összes foglalkoztatott 92,8 százalékát tette ki. Részmunkaidőben 22.287 fő, a nyugdíjasként foglalkoztatottak létszáma pedig 43.049 fő volt. 
A foglalkoztatottak létszáma és bére a javadalmazást meghatározó törvények szerint csoportosítva a következőképpen alakult:

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak 1994. évi létszáma és bére


Központi szervek
Törvényi hatály
fő
%
bér (millió Ft )
%
Választott tisztségviselők
357
0,12
470.884
0,35
Köztisztviselők
47.614
15,81
22.749.078
16,77
Bírók, ügyészek, bírósági és ügyészségi dolgozók
9.213
3,06
6.637.454
4,90
Közalkalmazottak
159.576
52,99
64.074.509
47,29
Fegyveres erők és rendvédelmi szervek
82.824
27,50
39.453.847
29,12
Egyéb
1.521
0,52
2.094.826
1,56
Összesen:
301.105
100,00
135.480.598
100,00


Önkormányzati szervek
Törvényi hatály
fő
%
bér (millió Ft )
%
Köztisztviselők
45.890
8,37
19.028.038
10,72
Közalkalmazottak
488.363
89,12
156.465.955
88,12
Egyéb
13.713
2,5
2.070.354
1,16
Összesen:
547.966
100,00
177.564.347
100,00

A foglalkoztatottak több mintegy 76 százaléka volt közalkalmazott, ugyanakkor a számukra kifizetett bér alig haladta meg a 70 százalékot. A fegyveres erők és rendvédelmi szervek, a köztisztviselők létszámaránya 9,75-11 %, a teljesített bérkifizetések viszont ennél az értéknél magasabbak voltak.
A bírók és ügyészek, valamint a bírósági és ügyészségi dolgozók bére volt 1994. évben is a legmagasabb. E foglalkozási csoportot követi a fegyveres és rendvédelmi szervek szolgálati jogviszonyban álló munkavállalói, a köztisztviselők és a sort a közalkalmazottak zárják. 
A kifizetett bérek a központi intézményi körben magasabbak voltak az önkormányzati szféráénál. Az átlagos bérkifizetés - a választott tisztségviselők valamint az egyéb foglalkoztatottak nélkül - 30.458 forint volt.
A központi költségvetési intézményi körben az 1994. évi takarékossági intézkedésekkel összefüggésben a foglalkoztatottak létszámát összességében 3.763 fővel csökkentették. A létszámcsökkentés végrehajtásában a költségvetés is szerepet vállalt azzal, hogy a felmentési illetményre illetve a végkielégítésre fedezetet nyújtott 2.233,1 millió forint összegben. Ehhez a támogatáshoz forrást a költségvetési törvény módosításával lehetett biztosítani. 
4.4.	A takarékossági intézkedésekkel összefüggő létszámcsökkentés végrehajtása, az ezzel összefüggő kiadások alakulása, az intézkedés 1995-re áthúzódó hatása
A takarékossági intézkedésekkel összefüggő létszámcsökkentéshez kapcsolódó támogatási előirányzatból 1994. december 31-ig a tárcák 775,8 millió forintot használtak fel (ez 1658 fős létszámcsökkentést jelentett).
A maradvány felhasználására 1995-ben kerül sor, egyrészt az áthúzódó kötelezettségek kifizetésére illetve a várható további létszámcsökkentésre.
4.5.	A társadalombiztosítási alapok és a központi költségvetés kapcsolata
4.5.1.	A társadalombiztosítási alapok 1994. évi helyzete
A Társadalombiztosítási Alapok a makrogazdasági környezetet figyelembe vevő 1994. évi költségvetését kiegyensúlyozott gazdálkodás megteremtésére irányuló törekvések jellemezték, amely a bevételekkel megegyező nagyságú kiadásokkal, azaz null egyenleggel számolt.
Az elvárásokat alátámasztotta a lényegében befejeződött profiltisztítás, melynek eredményeképpen 1994-ben előirányzati szinten több mint 50 milliárd forint ellátás-finanszírozást vállalt át a központi költségvetés.
A Nyugdíjbiztosítási Alap az 1994-es évet 375,4 milliárd forint bevétellel és 398,2 milliárd forint kiadással, így 22,8 milliárd forint hiánnyal zárta, szemben az előirányzott 372,6 milliárd forint módosított előirányzati bevétellel, 371,1 milliárd forint kiadással és 1,6 milliárd forintos többlettel.
A bevételeket több tényező is befolyásolta. A járulékbevételek lényegesen kedvezőbben alakultak az előirányzottnál, 12,7 milliárd forinttal meghaladta azt, melyből a MÁV adósságának költségvetési térítése 8,4 milliárd forint volt. Erősen növelte a járulékbevételeket a tervezetet meghaladó keresetkiáramlás is.
Az 1994. évi előirányzatot több mint 2,1 milliárd forinttal meghaladóan teljesültek a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek is.
A kamat és egyéb hozam-bevételek az 1993. évhez képest csökkentek, viszont az 1994. évi előirányzathoz viszonyítva 60 millió forinttal nőttek.
Teljes egészében elmaradt viszont az ingyenes vagyonjuttatásból származó bevétel hozama, mely 8,9 milliárd forinttal járult hozzá a 22,8 milliárd forintos hiány kialakulásához.
A két társadalombiztosítási alap egymás közötti keresztfinanszírozásának, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alapból az Egészségbiztosítási Alapba történő egyösszegű átcsoportosításának elszámolása 1994-ben nettó módon történt, ennek eredményeképpen 21,6 milliárd forinttal csökkent a Nyugdíjbiztosítási Alap 1994. évi költségvetési mérlegének bevételi oldala az 1993. évi 11,3 milliárd forintos csökkenéssel szemben.
Az 1994. évi előirányzathoz képest az egyéb működési célú bevételek 68 millió forinttal nőttek. A Nyugdíjbiztosítási Alap az Egészségbiztosítási Alaptól átvett költségtérítés címén 730 millió forint bevételt realizál.
A kiadási többlet döntő része a nyugellátásoknál jelentkezett, az 1994. évi előirányzathoz képest az 1994. évi teljesítés 25,4 milliárd forinttal volt több, ez az 1993. évi nyugellátás-kiadást 28,4%-kal haladta meg. 
A nyugdíjkiadások ilyen nagy mértékű növekedése arra a tényezőre vezethető vissza, hogy a nominális nettó kereset-dinamikát követő nyugdíjkompenzáció szükséglet lényegesen meghaladta az eredetileg a tervezési időszakban elképzeltet.
A nyugdíjbiztosítás 1994-ben átlagosan 2 millió 317 ezer főnek szolgáltatott összesen 2 millió 659 ezer ellátást. Az egy főre jutó havi átlagos ellátás 13.830 forint volt, az átlag 25,3%-kal emelkedett 1993-hoz képest.
A nyugdíjbiztosítási ág tartós ellátási körében a létszám-növekedési dinamika nem változott 1993-hoz képest, a növekedési ütem minimális mérséklődésének oka az ellátási szerkezet ideiglenes módosulása.
1994. évben a profiltisztítás során a házastársi pótlék és a házastárs utáni jövedelempótlék, a cukorbetegek támogatása, valamint a megváltozott munkaképességűek átmeneti járadéka, rendszeres szociális járadéka és egyéb szociális járadéka kikerült a Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozási köréből.
Az ellátásokkal kapcsolatos per, - utazás és postaköltség 1,5 milliárd forint volt, ez 1,8 szorosa az 1993. évinek.
A működési kiadások összege meghaladta a 8,2 milliárd forintot, mely az előirányzatnál 603 millió forinttal volt több, és az 1993. évi tényhez képest 24,2%-os növekedést mutatott.
A likviditási tartalék-visszapótlás 3,6 milliárd forint volt, A MÁV Rt. tartozásának állam általi megtérítése tette lehetővé a közel előirányzat szintű likvidtartalék visszapótlást.
Az Egészségbiztosítási Alapnak átadott költségtérítés 471 millió forint volt, mely a Nyugdíjbiztosítási Alap által finanszírozott, de az Egészségbiztosítási Alap szervei által folyósított ellátásokkal kapcsolatos költségek megtérítését fedezte.
Az Egészségbiztosítási Alap járulékbevételeinek 1994. évi tényleges bevétele 287,9 milliárd forint volt, amely tartalmazta a likviditási tartalék visszapótlására fordítható 3,6 milliárd forint befizetett összeget is. A járulékbevételek -figyelembe véve a likviditási tartalékot - 11,1 milliárd forinttal haladták meg az éves eredeti előirányzatot.
A bevételek tényadatai a munkáltatói és az egyéni befizetések esetében meghaladták az előirányzatokat, míg a munkanélküliek ellátása utáni bevételeknél a teljesítés elmaradt a tervezettől.
A járulékbevételek magasabb szintű realizálása egyrészt annak következménye, hogy a munkáltatói járulékbevételek behajtási hányada javult (1993-ban 89,7%, 1994-ben 92,3%), másrészt a bérkiáramlás tényleges mutatói érdemben meghaladták a tervezéskori makrogazdasági paramétereket.
A korábbi évekhez hasonlóan nagyfokú eltérés volt tapasztalható a munkáltatói bevételeknél a járulék-befizetések havi ingadozása miatt. A minimális befizetés márciusban 15,2, milliárd forint, a decemberi 29,1 milliárd forint volt.
A munkáltatói befizetések összege 14,8 milliárd forinttal volt több az eredeti előirányzatnál. Ez a járulékköteles jövedelmek növekedésével, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának alakulásával és fizetési készségével függött össze.
A bevételek döntő részét kitevő munkáltatói járulékbevételek közel 7 %-kal haladják meg az eredeti előirányzatot. A többlet bevételnek jelentős része a MÁV Rt. tartozásának Magyar Állam részéről történt decemberi kiegyenlítésével függött össze.
Az évközi munkáltatói járulék befizetések a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is jelentős havi ingadozásokat mutattak. Az utolsó hónap befizetésének volumenét, a vállalatoknak az a sajátos magatartása határozta meg, mert a bérkifizetések mellett a jutalmak kifizetése december hónapban történt meg.
Az egyéni járulék-befizetések e tekintetben sokkal kisebb ingadozásokat mutattak.
A munkanélküliek után fizetett egészségbiztosítási járulék mintegy 5,4 milliárd forinttal maradt el az előirányzattól.
A késedelmi pótlék befizetések magasabb szinten realizálódtak a tervezettnél.
Hasonlóan a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz az Egészségbiztosítási Alapnál is teljes egészében elmaradt az ingyenes vagyonjuttatásból származó bevétel hozama (7,1 milliárd forint).
A két Alap közötti elszámolás (a Nyugdíjbiztosítási Alaptól átvett 54,7 milliárd forint és az Egészségbiztosítási Alap által átadott 33 milliárd forint) egyenlege 21,6 milliárd forint.
Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai összességében 365,1 milliárd forintot tettek ki, ami 19,3 milliárd forinttal haladta meg a bevételeket. A kiadások majdnem felét, azaz 169,5 milliárd forint a gyógyító megelőző ellátások finanszírozására fordították.
Az 1994. évi gyógyító-megelőző ellátásra jutó növekmény nagyobb része a közalkalmazotti illetményrendszer 1994. január 1-jei bevezetésével és a munkahelyi pótlékok megállapításával összefüggésben felmerülő többletkiadásokra ment el.
A második legnagyobb kiadási tételt jelentő gyógyszertámogatás majd 11,0 milliárd forinttal haladta meg az 1994. évi előirányzatot, mert a gyógyszerfelhasználás eltolódott a külföldi gyógyszerek irányába, továbbá azért is, mert az intézkedések, amelyek a felhasználást voltak hívatva visszafogni, nem voltak hatásosak.
Az egészségbiztosítási ág által finanszírozott korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások kiadása a nettó többlet keresetkiáramlás, valamint a létszámnövekedés miatt 3,6 milliárd forinttal meghaladta az előirányzatot.
A táppénzkiadások jelentősen felülmúlták az előirányzatként szereplő 34,1 milliárd forintot. A tényleges kifizetés 40,8 milliárd forintot tett ki, amely 6,7 milliárd forinttal több az előirányzatnál. Ez annak a következménye, hogy a tervezés alapját képező 1993. évi várható érték lényegesen alábecsült volt a tényleges kiadásokhoz képest, valamint nem kerül sor a táppénzkiadások növekedését meggátló lényeges intézkedésekre. 
Az egészségbiztosítás többletkiadásai a gyógyszertámogatás, a táppénzkiadások és a korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások előirányzatot meghaladó kiadásainak tudhatók be.
4.5.2.	A központi költségvetés közvetlen hozzájárulása a társadalombiztosításhoz
A központi költségvetés az Egészségbiztosítási Alapnak azon személyek után, akik egyéni és munkáltatói járulékfizetők hozzátartozóiként nem jogosultak betegbiztosítási ellátásra, átalányszerű hozzájárulást fizetett 1994-ben 7 milliárd forint összegben, ez az 1993. évinél 20,7%-kal volt magasabb.
4.5.3.	Az állami forgóalap részvétele a társadalombiztosítási kiadások finanszírozásában
A társadalombiztosítási alapok 1994. évi állami forgóalap hiteljellegű igénybevételének feltételeit a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről alkotott 1993. évi CXI. tv. szabályozta.
A törvény a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot terhelő ellátások folyamatos teljesítését, az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számla hiteljellegű igénybevételi lehetőségét akkor garantálja, ha éven belül az Alapok folyó bevételeinek és kiadásainak eltéréséből adódó hiány az Alapok elszámolási számláin, az ezekhez kapcsolódó célelszámolási számlákon, valamint valamennyi, a társadalombiztosítási feladatok ellátásához kapcsolódó ellátási és célelszámolási számlákon meglévő pénzeszközök terhére már nem finanszírozható. 
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1994. évi állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési hitel jellegű igénybevételét a szigorított szabályozást figyelembe véve építette fel. Ennek megfelelően alakította ki az ágazat a belső finanszírozási rendjét, amelyre az erősen centralizált pénzkezelés a jellemző.
Az év végi hitelállomány 14,7 milliárd forint volt. Éven belül a felvett hitelösszeg nagymértékű változás volt megfigyelhető. Az év során az I. félévben a hitelmentes napok száma az időszak több mint a felét tette ki, a II. félévben a negyedét közelítette meg, úgy, hogy az utolsó két hónap folyamán egy hitelmentes nap sem fordult elő. Az I. félév folyamán a hitelállomány legmagasabb összege 16,1 milliárd forintot, a II. félévben meghaladta az 53,5 milliárd forintot. A december közepén elért maximumot december végére közel 40 milliárd forinttal lehetett csökkenteni. A decemberi kedvező bevételi helyzet több tényező következménye volt: a járulékbevételek mintegy 5 milliárd forinttal meghaladták az előző hónapok értékeit, a költségvetés megtérítette az 1993. évi garanciát (2,1 milliárd forintot), a MÁV járuléktartozását (8,3 milliárd forintot), korengedményes nyugdíjtartozását (mintegy 1,4 milliárd forintot) a pótköltségvetésben elfogadott pótellátásokat (7,9 milliárd forintot) kötvénykibocsátás történt 1 milliárd forint értékben.
A Nyugdíjbiztosítási alap 1994-ben két alkalommal bocsátott ki kötvényt novemberben 3,4 milliárd forint, december hónapban 1 milliárd forint értékben.
Az Egészségbiztosítási Alap forgóalap igénybevételét jellemezve megállapítható, hogy január hónapban hét napot kivéve az év összes többi napján 7,2 milliárd forint minimális és 66,1 milliárd forint maximális összeggel igénybevette ezt a hitelforrást. Az Alap havi átlagos igénybevétele ingadozott, 18 milliárd forint és 53,4 milliárd forint között.
4.6.	Pénzbeli juttatások a központi költségvetésből
4.6.1.	Családi pótlék és várandóssági támogatás
A központi költségvetés által finanszírozott, de a társadalombiztosítási által folyósított ellátások legnagyobb tételét jelentő családi pótlék kifizetése 1994-ben 103,3 milliárd forint volt. Ez a központi költségvetés által 1994-ben átutaltnál 683 millió forinttal kevesebb. Ezen ellátásban 1994-ben 2.432 ezer fő részesült.
Az egyszeri családi pótlékban az év folyamán 2.107 ezer fő részesült. Az ellátások kiadásának fedezetére a központi költségvetés 7 milliárd forintot utalt át a folyósító a társadalombiztosítási szerveknek, mely összegnél 245 millió forinttal többet fizetett ki a társadalombiztosítás a jogosultak részére.
Az Egészségbiztosítási Alap előzetes tájékoztatása szerint az 1994. évi tényleges várandóssági támogatás kifizetése 2,2 milliárd forint volt. A központi költségvetésből átutalt 2,9 milliárd forintnál ez az összeg 723 millió forinttal kevesebb, mely a csökkenő születések számával magyarázható. Ebben az ellátási formában 50 ezer fő részesült, 3.554 forintos egy főre jutó havi összeggel.
4.6.2.	Egyéb rendszeres juttatások
1994-ben jelentős változás következett be az ellátások finanszírozásában. Folytatva a 60/1991. számú - a társadalombiztosítás megújításáról szóló - OGY határozat profiltisztításra vonatkozó irányelveinek 1992-ben megkezdett megvalósítását, 1994-ben a központi költségvetés feladatai közé került át a megváltozott munkaképességűek rendszeres és átmeneti járadékának, egyéb szociális járadékának a finanszírozása, továbbá kikerült a társadalombiztosítási alapokból fedezendő ellátások közül a házastársi- és jövedelempótlék, valamint a cukorbeteg-támogatás finanszírozása is. 
A társadalombiztosítás közreműködésével folyósított egyéb juttatásokra és költségtérítésre a központi költségvetés 89,1 milliárd forintot folyósított, melyből a két alap 77,7 milliárd forintot fizetett ki az ellátásokra. A 89,1 milliárd forinton belül folyósított ellátások költségtérítésének az 1994. évi módosított előirányzatot jelentősen, 3,8 milliárd forinttal meghaladó többlete az 1993-ban a társadalombiztosítás átmenetileg finanszírozott ellátások kiadási többletének áthúzódó megtérítése.
E csoporton belül a Nyugdíjbiztosítási Alap 1992. évi profiltisztítása keretében segély jellegű kiadások előirányzata 6,2 milliárd forint volt, a társadalombiztosítás általi kifizetés 564 millió forinttal több 6,7 milliárd forint volt. E körbe tartoztak a lakbér-hozzájárulás és támogatás, a vakok személyi járadék, a rokkantsági járadék, a hadigondozotti ellátások, az egyházak támogatása, az egészségkárosodási járadék, a katonai családi-segély.
A Nyugdíjbiztosítási Alap előzetes tájékoztatása szerint a lakbérhozzájárulás-támogatás egy főre eső havi átlaga 1993-hoz képest nem változott 129,-Ft/hó maradt. 325 millió forintos kifizetés történt a 350 millió forint előirányzottal és átutalttal szemben. A csökkenés az érintettek - az 1993-as 221 ezerről 1994-re 209 ezerre visszaesett - létszámcsökkenésével magyarázható.
A vakok személyi járadéka fő ellátás esetében 8.197 Ft/hó volt, és 6000 főt érintett, míg kiegészítő ellátás esetében 3.981 Ft/hó volt, és 30.000 fő részesült benne. Összességében az előirányzott és átutalt 2 milliárd forinton felül 84 millió forinttal több kifizetés történt.
A rokkantsági járadékban részesülők száma - 1993-hoz képest - mintegy ezer fővel nőtt, a részükre kifizetett ellátás a központi költségvetés által átutalt 1,5 milliárd forintnak közel megfelelt. Az egy főre jutó havonkénti kifizetés 7.455 Ft volt, ez 1.129 forinttal több az 1993. évinél.
A hadigondozotti ellátás Alap általi kifizetése 2 milliárd forint volt, ami 510 millió forinttal haladta meg az előirányzatot és az átutaltat, és mivel az ellátottak számában nem következett be számottevő változás, így az egy főre jutó főellátás összege nőtt meg 9.467 Ft/hóról 12.300 Ft/hóra, míg a kiegészítő ellátás esetében 4.273 Ft/hóról, 7.139 Ft/hóra.
Az egészségkárosodási járadék módosított előirányzata 500 millió forint volt, a Nyugdíjbiztosítási Alap általi kifizetés csaknem elérte az 592 millió forintot. Az előző évekhez képesti dinamikus növekedés tovább folytatódott ezen ellátás esetében, mivel az 1993-ban kifizetett összeg több mint a duplája került 1994-ben kifizetésre, igaz, hogy az ellátottak száma is közel a duplájára nőtt 
Az egyházak támogatására a társadalombiztosítás által ténylegesen kifizetett összeg 40 millió forint volt, az előirányzott 120 millióval szemben.
A bányászok korengedményes nyugdíjára és szénjárandóságának pénzbeli megváltására a központi költségvetésből 2,8 milliárd forint került átutalásra a társadalombiztosítás részére, ami az 1993. évi átutalt összegnél 34%-kal több. 
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1,9 milliárd forintot folyósított a két ellátási formára összevontan 1994-ben. Míg a bányásznyugdíjakra 996 millió, a szénjárandóságra 908 millió forint került felhasználásra. A bányászok korengedményes nyugdíja esetében az 1993. évhez képesti növekedés 37%, az érintettek létszáma viszonylagos változatlansága mellett az egy főre eső havi kifizetés 22.160 Ft/hó-ról 25.714 Ft/hóra nőtt.
A politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítésekre 1994-ben az előirányzott 6,6 milliárd forinttal szemben 5,3 milliárd forint került kifizetésre a társadalombiztosítás által. Ez 1,3 milliárd forinttal kevesebb mint az előirányzott összeg. Ellátási formánként 7-9% közötti létszámnövekedéssel és az egy főre eső havi kifizetések 16-24% növekedésével magyarázható a növekedés.
A politikai rehabilitációs és egyes nyugdíjjogi hátrányok enyhítése címén nyugdíj-kiegészítésekre 4,7 milliárd forintot folyósítottak. Ebből 249 ezer fő részesült havi 1.586 forint nyugdíj-kiegészítésben. Kitüntetésekhez, címekhez kapcsolódóan 192 millió forint, tudományos fokozat után járó kiegészítő ellátásokra 81 millió forint, nemzeti gondozotti ellátásokra 238 millió forint került kifizetésre.
Az 1994-es profiltisztítás során a központi költségvetésnek átadott ellátások közé került a cukorbetegek támogatása és a házastársi pótlék, ill. házastárs utáni jövedelempótlék. A cukorbetegek támogatására átutalt összeg 50 millió forint, 49 millió forint került kifizetésre 39 ezer fő részére 105 Ft/hó átlagban. Házastársi pótlék címén 5,6 milliárd forint került kifizetésre, ez 222 millió forinttal volt több az átutaltnál.
Az 1994. évben profiltisztítás keretében átvállalt ellátások közül a gyermekgondozási díj kifizetésekre előirányzott és átutalt 21 milliárd forintból 18,8 milliárd forint kiadás realizálódott, az ellátottak számának csökkenése miatt. Az ellátásokban részesülők száma 1994-ben 137 ezer fő volt ez 6 ezer fővel kevesebb, mint 1993-ban. Az egy főre eső havi ellátás összege 11.401 forint volt, mely 14%-kal volt magasabb az előző évinél.
A társadalombiztosítási alapok által 1994-ben gyermekgondozási segélyre kifizetett összeg 10,3 milliárd forint volt, mely 253 millió forinttal haladta meg a módosított előirányzatot és közel 2 milliárd forinttal több, mint az 1993. évi társadalombiztosítás általi folyósítás. A nagymértékű növekedést indokolja, hogy az ellátottak száma több mint 2 ezer fővel nőtt, és az egy főre jutó kifizetés is 1.369 forinttal nőtt.
4.7.	A helyi önkormányzatok gazdálkodása 
A helyi önkormányzatok 1994. évi gazdálkodási feladatait - 3114 településen - a fővárosi, 22 kerületi, 19 megyei, 20 megyei jogú városi, 173 városi és 2920 községi, összesen 3155 önkormányzat végezte. (Az év végével önkormányzati szétválások következtében az önkormányzatok száma 3167 lett. Ebből a fővárosi kerületek száma - kerületi városrész önálló kerületté alakulása következtében - 23, a megyei jogú városok száma - megyei jogú várossá nyilvánítás folytán - 22, míg a városok száma - megyei jogú várossá nyilvánítás folytán - 171 és a községek száma - a településrészek községgé alakulása folytán - 2931 lett.) Az önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtását 557 - közösen fenntartott - körjegyzőség végezte, amely év végével 501 lett. A gazdálkodás önálló végrehajtására áttérő - polgármesteri hivatalt létrehozó - önkormányzatok döntései alapján 56-tal csökkent a közös körjegyzőségi hivatalok száma. Az önkormányzati költségvetési szervek száma 13574 volt, ebből az önállóan gazdálkodóké 8001 (Az előző évhez képest a költségvetési szervek száma 211-el, ezen belül az önállóan gazdálkodó szervek száma 88-al, míg a nem önállóan gazdálkodóké 123-al növekedett.) 
4.7.1.	A költségvetési szabályozórendszer működésének értékelése 
A helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozása keretében a saját és átengedett bevételi forrásokból, valamint az átvett pénzeszközökből, az állami hozzájárulásokból és támogatásokból az 1994. évi központi költségvetés számításaihoz és előirányzataihoz képest jóval nagyobb összegű bevételt értek el az önkormányzatok. Ez kedvező volt a feladat teljesítése szempontjából.
A gazdálkodás biztonságát a tervezettet meghaladó bevételen túl az is elősegítette, hogy a tárgyévi bevételeken belül 38,8 %-ot az állami hozzájárulások és támogatások, 8,2 %-ot pedig a 100 %-osan teljesülő személyi jövedelemadó bevétel tett ki. 
A bevétel túlteljesítése számottevő volt az intézményi tevékenységekből származó bevételeknél, bár ez a bevétel általában együtt járt a kiadások növekedésével is. A társadalombiztosítástól, valamint a fejezetektől és az elkülönített állami pénzalapoktól átvett pénzeszközök is meghaladták a számítottat. A felhalmozási és tőkejellegű bevételek jelentősen túlteljesültek, elsősorban annak következtében, hogy a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből és az államháztartáson belüli és kívüli felhalmozási bevételek megszerzésében a tervezettnél nagyobb lehetőségek adódtak a helyi önkormányzatok számára. 
Mindezek együttesen azt mutatják, hogy az államháztartás helyi önkormányzati alrendszere a bevételek minél magasabb teljesítése érdekében általában kihasználta a lehetőségeket. A helyi önkormányzatok eredményes pályázatokkal, támogatható feladatok vállalásával, a lakosság közműfejlesztési szerveződéseinek, társulásainak elősegítésével, valamint nem utolsó sorban az intézmények vállalkozási tevékenységének segítésével fokozták bevételeiket. A bevételek növekedésében csak kisebb súlya volt a térítési díjak változásának, a beszedett helyi adóknak. 
A bevételek kedvező alakulása mellett is az év során folyamatosan gondot okozott az árak emelkedése, a piaci hatások költségvetési előirányzatokkal való szükségszerű követése. Az előző időszakhoz képest a gazdálkodási körülmények összességében feszítettebbek és bonyolultabbak voltak az önkormányzatok és gazdálkodó szerveik számára. A bevételek és a kiadások összehangolása, a likviditás folyamatos fenntartása számos esetben - a központi költségvetésből származó állami hozzájárulás ütemes, tervezettnek megfelelő átutalása ellenére - nehézségeket okozott és csak rövid lejáratú, éven belüli hitelek felvételével tudták megoldani az önkormányzatok. Néhány önkormányzatnál súlyos finanszírozási gond állt elő, ezek korábbi helytelen döntéseikkel, erejüket meghaladó fejlesztésekkel függtek össze. 
Az elmúlt évhez képest jóval nagyobb számban és összegben igényeltek támogatást az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok. Ezért a pótköltségvetésben a támogatás előirányzat felemelésére került sor, és ezt az előirányzatot megnövelték a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok állami támogatásain és hozzájárulásain belül megengedett belső átcsoportosítások is. 
A helyi önkormányzatok költségvetésében mind az előző évi teljesítéshez, mind a számítotthoz képest jelentősen megnőtt a hitelforrás szerepe, a felvett hitelek összege. A gyors és nagymértékű növekedés arra hívja fel a figyelmet, hogy a hitelfelvételek már meghaladják - az érintett önkormányzatok egy részénél - a kiegyensúlyozott gazdálkodás és az előrelátható erőforrások keretei között indokolható mértéket. A hitelek elsősorban fejlesztési, felhalmozási célokat szolgáltak, kisebb szerepe volt a likviditási, az éven belüli hiteleknek. A helyi önkormányzatok egy részénél az eladósodás mértéke a várható forrásaik mellett még reálisan törleszthető mértéket meghaladja, ezáltal a következő évek gondjai, terhei fokozódnak. Ennek jelei 1995. évben már érzékelhetők.
A költségvetési szabályozás 1994. évre szoros pénzügyi feltételeket alakított ki ugyan, de ugyanakkor meghagyta a lehetőséget, mozgásteret biztosított a helyi önkormányzatoknak a nagyobb bevételek elérésére, az ehhez szükséges jogi szabályozás és önállóság biztosításával. 
A helyi önkormányzatok összességükben eredményesen gazdálkodtak. Érzékelhető volt, hogy a feszítettebb feltételek miatt igyekeztek a költségeket csökkenteni, ennek érdekében törekedtek feladatok elhagyására, szűkítésére. Ez azonban - a megtakarítás és a hatékonyság szempontjából értékelve - a szükségesnél jóval kisebb eredménnyel járt. A lakossági igényekkel és érdekekkel való ütközés sokszor megoldhatatlanná tette az önkormányzatoknál a feladat elhagyását, az intézmények megszüntetését. A sokirányú kötelező önkormányzati feladat, és ezek törvényben megszabott követelményei, a feladatok rugalmatlansága, a változtatási szándékok megvalósításában igen nehéz helyzetbe hozta a helyi döntéshozókat. 
Az új önkormányzatok megalakulását megelőzően, 1994-ben a helyi önkormányzatok már csak igen mérsékelten tettek lépéseket olyan feladat változtatásokra, amelyek a lakosság különböző érdekcsoportjaival szembenállást eredményeztek volna. Sokkal inkább volt jellemző a fejlesztések, a beruházások folytatásának, újabbak megkezdésének a szorgalmazása. 
A bevételek túlteljesítése ellenére is megállapítható, hogy az infláció következtében csökkent a felhasználható források reálértéke, elsősorban az intézmények működtetése területén. A normatív állami hozzájárulások a költségvetésben tervezett fajlagos mértékkel illették meg az önkormányzatokat. Ezek a mértékek azonban az előző évhez képest nem nőttek, vagyis nem követték az árakat, a költségeket. 
Az önkormányzatok és intézményeik az előző évek pénzmaradványából nagyon jelentős összeget felhasználtak, tartalékaik az év végére csökkentek.
Az 1994. évben az önkormányzatok gazdálkodásában a kétségkívül kedvező teljesítmények, az eredmények mellett megmutatkoznak az intézmény üzemeltetési gondok, esetenként azok elmélyülése is. Ezt mutatja többek között az is, hogy az intézmények működési kiadásaira fordított összeg növekedési aránya mind az előző évi teljesítéshez, mind a módosított előirányzathoz képest kisebb, mint a felhalmozási kiadásoké. A felhalmozási kiadásokon belül pedig a felújításokra fordított kiadások csak szerény mértékben nőttek 1993. évhez képest. Növekedésének aránya csak harmada a felhalmozási és tőkejellegű kiadások emelkedésének. 
4.7.2.	Az 1994. évi önkormányzati költségvetés végrehajtása
4.7.2.1.	Az önkormányzati feladatellátás értékelése
Az önkormányzatok 1994. évben legfontosabb céljuknak a működőképességük megőrzését tekintették. A gazdálkodás területén főleg a meglévő intézményhálózat működtetése, az eddig elért színvonal megtartása és a minimális fejlesztések megvalósítása érdekében, az önkormányzatok többsége szigorította annak feltételeit. Több önkormányzat kényszerült évközben a költségvetési előirányzatok átrendezésére és az intézményeik részére pótlólagos támogatás biztosítására. A működőképesség megőrzése mellett a településeken kiemelt feladatként jelent meg a lakossági kommunális és szociális ellátás javítására irányuló törekvés. 
A feladatok növekedése ellenére sem jellemző az önkormányzatok társulása, azok közös ellátása révén a felmerülő kiadások mérséklése érdekében. Továbbra is jellemző maradt viszont az önálló, kis létszámú hivatalok alakítására való törekvés. 
Összességében megállapítható, hogy a gazdálkodást a bővülő feladatok, a növekvő árak és költségek mellett csak az eredetileg előirányzottat jóval meghaladó bevételek teljesítésével tudták egyensúlyban tartani.
Gazdasági döntéseik kialakításánál rendszeresen ütköztetni kellett a testületeknek az igényeket és az anyagi lehetőségeket, és így kitűzni az egyensúly megtartásához még vállalható és teljesíthető célokat. 
4.7.2.2.	A bevételek alakulása
A helyi önkormányzatok 1994. évi tárgyévi bevételei 749,5 milliárd forintot tettek ki, amely közel 128 milliárd forinttal, 20,6 %-kal nagyobb a központilag előirányzott összegnél. Az előző évhez képest pedig mintegy 146 milliárd forinttal, 24,3 %-kal nagyobb bevétellel gazdálkodhattak.
Feladataik teljesítésére igénybe vettek továbbá előző évi pénzmaradványaikból 46,5 milliárd forintot, és 9,5 milliárd forintot használtak fel a címzett- és céltámogatási előirányzat előző évi maradványából őket megillető összegéből. E két utóbbi felhasználás a korábbi években felhalmozódott maradványokat lényegében kimerítette.
A tárgyévi bevételi források megoszlása 1993. és 1994. években a következők szerint alakult:



Megnevezés
1993. évi teljesítés
1994. évi pótköltség-vetési előirányzat
1994. évi teljesítés

%
%
%
Saját folyó bevételek
17,6
17,0
16,8
ebből: - helyi adók:
4,5
4,0
4,5
Felhalmozási és tőke jellegű bevételek

8,1

5,2

10,7
Átengedett bevételek
8,5
10,3
8,5
ebből: - személyi jövedelemadó
8,1
9,9
8,2
- gépjárműadó
0,4
0,4
0,3
Állami hozzájárulás
42,6
48,0
38,8
ebből: - normatív hozzájárulások
35,6
35,7
29,6
- címzett- és céltámogatások
3,0
5,3
3,3
- SZJA kiegészítés
1,1
1,1
0,9
Társadalombiztosítástól átvett pénzeszközök

15,2

14,8

15,7
Egyéb átvett pénzeszközök, vissza-térítések, értékpapír visszavásárlás

3,8

2,0

3,8
Hitel, kötvény bevétel
4,2
2,7
5,7
Tárgyévi bevételek összesen:
100,0
100,0
100,0

A forrásösszetétel százalékos megoszlása mutatja, hogy a tárgyévi összes bevételen belül - viszonyítva a számított, illetve a pótköltségvetésben tervezett előirányzathoz - növekedett a felhalmozási és tőkejellegű bevételek, a társadalombiztosítástól átvett - az egészségügyi intézmények működtetését szolgáló és teljesítményüktől függő -, továbbá az egyéb szervektől átvett pénzeszközök és a visszatérítések (ÁFA, értékpapír visszavásárlás), és nem utolsó sorban a hitelből származó bevételek aránya.
Csökkent a részaránya a saját folyó- és az átengedett bevételeknek, az állami hozzájárulásoknak és támogatásoknak. Ezen bevételcsoportokban teljesített bevételek is azonban általában meghaladják a tervezettet, így részarányuk csökkenése abból következik, hogy növekedésük, túlteljesítésük aránya kisebb mint az előzőekben már felsorolt bevételeké, illetve alacsonyabb, mint a helyi önkormányzatok összes tárgyévi bevételének együttesen mutatkozó 25,4 %-os túlteljesítése. 

A bevételek tételenként a következők szerint alakultak:
A saját folyó bevételek összege 126,3 milliárd forint, amely 19,3 %-kal magasabb az előző évinél. Ezen belül:
	Az intézményi tevékenységek bevételei 69,6 milliárd forintra teljesültek, amelyek az előző évit 15,4 milliárd forinttal, 28,4 %-kal meghaladják. Ez az intézményi teljesítmények, és az intézményi szolgáltatások térítési díjai emelkedésének, valamint a kapacitások jobb kihasználásának - általában kiadás növekedéssel is együttjáró - bevételnövelő tevékenység következtében volt elérhető.
	A központilag tervezett illeték-bevételi előirányzat 10.000 millió forint, az önkormányzat által tervezett előirányzat pedig 8.105 millió forint volt. A tényleges teljesítés 7.967 millió forintban realizálódott.
	Az illetékbevételek nagy része az ingatlan forgalomhoz, illetve a gépjárművek adás-vételéhez kapcsolódik. Emellett az ún. ingyenes vagyonszerzések (öröklés, ajándékozás) utáni illeték és a pénzben fizetett eljárási illetékek tartoznak e körbe.
	A gazdaság jövedelemtermelő képességének csökkenése, az életszínvonal kedvezőtlen alakulása, a lakosság fizetőképességének csökkenése, illetve a gazdálkodási körben végbemenő csőd- és felszámolási eljárások következtében évről-évre növekednek az illetékhátralékok. Az 1994. december 31-én fennálló illetékhátralék 6.950 millió forint volt az előző évi 5.300 millió forinttal szemben.
	Az 1994. évi önkormányzati helyi adó bevételi előirányzat 29 milliárd forint, a teljesítés 34 milliárd forint volt. Az 1994-es évet egyértelműen az jellemzi, hogy erősödött az önkormányzatoknak a saját bevételek növelésére irányuló törekvése. (1993-ban a helyi adókból származó bevétel 27 milliárd forint volt.)
	A bevételek területi megoszlására az jellemző, hogy annak mintegy 55 %-a a fővárosban és Pest megye területén koncentrálódott. Ugyanakkor az önkormányzatok 93 %-át kitevő nagyközségi és községi önkormányzatoknál a helyi adóbevételeknek csupán 9 %-a realizálódott.
	Mindez azt jelzi, hogy jelentősen növekedett a helyi adóknak a saját bevételeket differenciáló hatása. Összességében az önkormányzati költségvetésen belül a helyi adók aránya mintegy 4,5%. Saját bevételeken belül pedig közel 25%. 
	A kamatbevételek közel 10 milliárd forintra teljesültek. Ez mutatja, hogy a helyi önkormányzatok a céljelleggel tartalékolt, vagy valamilyen célra gyűjtött pénzeszközeiket, és az egyéb átmenetileg likvid pénzeszközöket is a lehetőséghez mérten kamatoztatják. E bevételük a költségvetésükben óvatosan tervezett összegnek több, mint a kétszerese, ugyanakkor csak közel 10 %-kal haladja meg az 1993. évi ilyen bevételt.
A helyi adóbevételek a helyi önkormányzatok folyó bevételei között sajátos helyet foglalnak el, hiszen annak ellenére, hogy a központi költségvetésen kívül esnek, mégis törvény által szabályozott bevételi forrást jelentenek, ezért néhány 1994. évi jellemző tendenciát szükséges kiemelni.
	A helyi adók aránya a saját bevételeken belül 32 önkormányzat esetében meghaladja az 50 %-ot. Ennek ellenpontja, hogy 225 önkormányzatnál ez az arány 1 %-nál kisebb. Mindez jelzi azt a fontos tendenciát, hogy az önkormányzatok lehetőségei a helyi adók megállapításában és a bevételek realizálásában eltérőek attól függően, hogy a településstruktúrában hol helyezkednek el. A városokban - ahol az ipar, kereskedelem, szolgáltatás stb. koncentrálódik - az önkormányzatok jobban tudnak élni az adókivetési jogukkal, mivel az adótárgyak, az adó megállapításának alapjául szolgáló árbevétel is e területeken összpontosul. Ezt jelzi az a tény, hogy 195 városi önkormányzat közül csak 23 nem vezetett be helyi adókat.
	A magyar településstruktúrát figyelembe véve (az önkormányzatoknak kb. 52 %-a 1.000 fős, vagy annál kisebb lélekszámmal rendelkezik, kb. 30 %-a 500 fő alatti) a helyi adókat működtető önkormányzatok száma várhatóan számottevően nem fog növekedni, mivel a kis településeknél az adók megállapításának lehetőségei korlátozottak (elöregedő népesség, adótárgyak csekély száma, alacsony jövedelem, munkanélküliség stb.).
	Az adóterhelés alakulását vizsgálva fontos körülményként kell megemlíteni, hogy a helyi adók által okozott közvetlen lakossági megterhelés nem jelentős, mivel az összbevételből mintegy 27 milliárd forint a vállalkozók által fizetett iparűzési adó, ami azt jelenti, hogy a bérből és fizetésből élő állampolgárok által közvetlenül fizetett helyi adó kb. 7 milliárd forint. Tehát az aktív lakosság átlagos terhelése évente mintegy 1.400 forintra tehető.
Az átengedett bevételek teljesítése 63,8 milliárd forint, amely 0,1 milliárd forinttal, 0,2 %-kal elmarad a központilag előirányzotthoz képest. Ezen belül
	A személyi jövedelemadó bevétel 61,3 milliárd forint. Ez a szabályozás jellegéből eredően 100 %-os teljesítés. Az önkormányzatok az 1992. évre bevallott személyi jövedelemadóból - a költségvetési előirányzat megállapításakor már ismert adatok alapján - részesedtek. Az átengedés mértéke 1994-ben 30 % volt, az előző évben érvényes megosztási aránnyal megegyezően.
	A gépjárműadó bevétel 2,5 milliárd forint. Ez a központi előirányzat összegéhez képest 94,8 %-os teljesítés, és az 1993-ban elért bevétel 99,4 %-a. A szabályozás szerint a belföldi gépjárművek után befizetett adó 50 %-a illette meg a helyi önkormányzatokat.
	
A felhalmozási és tőke jellegű bevételekből 80,4 milliárd forint a teljesítés, amely az előző évben elért összeghez képest 64,3 %-os emelkedést mutat. E forráscsoportból legjelentősebb a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből elért 37,9 milliárd forint bevétel, amely az 1993. évit 12,5 milliárd forinttal, 49,5 %-kal meghaladja. Az önkormányzatok egy részénél tapasztalható volt a vagyon felélését mutató tendencia.
E források között jelenik meg az államháztartáson belüli és egyéb szervektől, illetve a decentralizált pénzalapoktól átvett felhalmozási jellegű bevétel is. Ezek összege 29,4 milliárd forint volt, amely az elmúlt évi ilyen bevételeket 82,8 %-kal haladja meg.
Értékpapírok értékesítéséből 7,7 milliárd forintot értek el a helyi önkormányzatok, amely a tárgyévi bevételeiknek mindössze 1 %-a, de az előző évihez képest 260 %-os teljesítésnek felel meg. 
A privatizációból, a vállalat-értékesítésből 5,3 milliárd forint bevétel keletkezett. Ez 0,9 milliárd forinttal, 20,4 %-kal magasabb az előző évben ilyen címen elért összegnél.
A helyi önkormányzatok részére a központi költségvetés 290,5 milliárd forint állami hozzájárulást és támogatást bocsátott rendelkezésre. A címzett- és céltámogatásokra vonatkozó szabályoknak megfelelően az összegből az ÁFI Rt-nél 8,2 milliárd forint keretmaradvány képződött, amelyet teljesítmény alapján 1995-ben igénybe vehetnek az önkormányzatok.
	A normatív állami hozzájárulások teljesítése megegyezik a törvényben megengedett lemondások eredményeként kialakult módosított előirányzattal, ami 210,6 milliárd forint.
	Egyes központosított előirányzatoknál maradványok mutatkoztak az év végén. Ezek közül számottevő a munkanélküliek jövedelempótló támogatásánál, valamint a közműfejlesztési adókedvezmény megszűnése miatti támogatásnál megmaradt előirányzat. Az előbbi a munkaerő-piaci helyzet alakulásával, valamint a jogosultsági feltételek szigorodásának a vártnál erőteljesebb hatásával, az utóbbi pedig az időarányos teljesítésre épülő forrásátcsoportosítás második félévi részleges felhasználásával magyarázható. Jelentős előirányzat túllépés a gyermeknevelési támogatás felhasználásánál keletkezett.
	Az önkormányzati forrás szabályozás kiegészítő elemeként 1994 évben, az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok állami támogatása már negyedik éve működött. Ebben az évben az önkormányzatok 1/3-a forráshiányosnak vallotta magát, 1036 önkormányzat nyújtotta be kérelmét és 751 részesült támogatásban. 
	évben az önkormányzatok összes támogatási igénye 12,7 milliárd forint volt, ebből 4,4 milliárd forint (34,7%) volt a valóban elismert forráshiány, illetve vis maior támogatás. Év végéig az e célra rendelkezésre álló - időközben forrásátcsoportosításon kormányzati döntéssel megemelt - keretösszeg maradéktalanul felhasználásra került.
A működési forráshiány támogatása
	A forráshiány kialakulása főképp az alábbi okokra vezethető vissza:
	Több olyan céltámogatással megépített beruházás kezdte meg működését, ahol az ellátottak száma nem biztosította a megfelelő működtetési forrásokat. 
	A szociális kiadások támogatásának összege kevesebb volt, mint az önkormányzatokra háruló törvényszabta kötelezettség.
	A Közalkalmazotti Törvény végrehajtásához szükséges önkormányzati saját forrásrész nem állt rendelkezésre. 
	Az ÁFA törvény változásainak hatása.
	Az infláció hatása.
	E címen 475 önkormányzat kapott mintegy 3,1 milliárd forint központi támogatást.

	Vis maior esetek támogatása
	A korábbi évekhez hasonlóan a rendkívüli és váratlan események önkormányzatokat sújtó többletkiadásai miatt igényelhettek és kaptak e címen támogatást az önkormányzatok. Főként vihar, aszály, belvízkárok, tűzesetek, életveszélyessé vált épületek kiváltása indokolta a központi segítséget. E címen 39 önkormányzat kapott 223,9 millió forint támogatást. 
	Egyéb okok miatti támogatás
	E kategóriában azok az önkormányzati igények kaphattak támogatást, amelyek az előző két formába \"nem fértek bele\", de a kialakult helyzeten feltétlenül indokolt volt segíteni (pl. elkezdett, de költségnövekedés miatt be nem fejezett egyes beruházások segítése, önkormányzati csődtörvény híján egyes önkormányzatok teljes ellehetetlenülésének elkerülése, stb.) Ily módon 228 önkormányzat mintegy 1,1 milliárd forint támogatásban részesült. 
Az 1994. évi tapasztalatok indokolták a rendszer további működtetésének szükségességét, de jóval szigorúbb feltételrendszer alapján. Az önhibájukból fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzatok kezelésére pedig kidolgozás alatt áll az ún. önkormányzati csődtörvény. 
Címzett és céltámogatások
A Költségvetési törvény (továbbiakban Ktv.) eredeti előirányzatként a címzett- és céltámogatásra 33.000,0 millió forintot biztosított az önkormányzatok részére. 
A helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban Ctv.) rendelkezéseinek megfelelően az önkormányzatok címzett- és céltámogatásának az eredeti előirányzatai módosítására kerültek mindazon esetben, amikor az önkormányzatok a feladat megvalósításától elálltak, illetve a támogatást a céltól eltérően használták fel.
Ilyen jogcímen 352 önkormányzat 1994. év folyamán összesen 638.638 eFt támogatásról mondott le, amiből az 1994. évi eredeti előirányzatot 245.935 eFt érintette.
Az 1992. és 1993. évi címzett- és céltámogatási költségvetési előirányzatokból 12.925 eFt nem került az önkormányzatok részére felosztásra. Ezen fel nem osztott keret maradványából 1994. évben az önkormányzatok részére felosztásra, céltámogatásként előirányzatosításra került 10.682 eFt.
A központi költségvetés 1994. évben összesen 32.744,461 eFt támogatást folyósított.
A címzett és céltámogatások 1994. évi előirányzati és pénzforgalmi adatainak alakulását négy blokkban mutatjuk be az alábbiak szerint:
	A központi költségvetés teljesítését a törvényi előirányzattal szemben az 1994. december 27-ei, az ÁFI által előzetesként jelzett előirányzat lemondás ismeretében.
	Az 1994. évi költségvetési törvény eredeti előirányzatának módosítási folyamatát az önkormányzatok tényleges lemondásainak, valamint a korábbi évek még fel nem osztott keretmaradványa egy részének igénybevétele.
	Az Állami Fejlesztési Intézet pénzforgalmi elszámoltatását a címzett- és céltámogatási célú év elejei induló pénzkészlete, a központi költségvetés átutalásai, illetve az önkormányzati lehívások alapján, valamint
	A fentiekből következően a központi költségvetés és az ÁFI közötti, 1994. december 31-i állapotnak megfelelő záróelszámolást, és ezek összetevőit. 
A címzett- és céltámogatások előirányzatainak és teljesítés adatainak levezetése

A központi költségvetés teljesítése

 1.
 Ktv. szerinti eredeti előirányzat
33.000.000 eFt
 2.
Önkormányzatok ÁFI által jelzett 1994. évi
   előirányzatból előzetes lemondásai	
255.539 eFt
 3.
   Összes teljesítés (1-2) ÁFI részére	
32.744.461 eFt
Az 1994. évi előirányzat alakulása
 4.
1994. évi eredeti előirányzat	
33.000.000 eFt
 5.
 1994. évi tényleges lemondások	
-245.935 eFt
 6.
 1992-1993. évi keretmaradványból előirányzat
   felosztás önkormányzatok részére	
+10.682 eFt
 7. 
 1994. évi módosított előirányzat	
32.764.747 eFt
 8.
Különbözet (3-7)	
20.286 eFt

    összetevői:	

 9.
1994. évi előzetes és tényleges lemondások 
   különbözete	
9.604 eFt
10.
1992-1993. évi keretmaradványból történt felosztás	
10.682 eFt

Az Állami Fejlesztési Intézet pénzforgalmi elszámoltatása
11.
ÁFI címzett- és céltámogatási célú pénzkészlete 1994. január 1-jén
11.036.836 eFt
12.
Központi költségvetésből támogatásként átutalt (3)	
+32.744.461 eFt

Visszautalás a központi költségvetésbe	

13.
 1991/93. évi lemondások szerint	   
-382.191 eFt
14.
 1994. évi lemondásból	    
- 98.372 eFt

Önkormányzatok részére átutalás	

15.
 1991-1993. évi előirányzatokra
-9.543.390 eFt
16.
 évi előirányzatokra
-24.591.713 eFt
17.
ÁFI címzett- és céltámogatási célú pénzkészlete 1994. december 31.
9.165.631 eFt


Az 1994. évi elszámolás a központi költségvetés és az ÁFI között tehát az alábbiak szerint alakul  az 1994. december 31-i állapotnak megfelelően


- 1991/93. évre vonatkozóan

18.
   előirányzat lemondás
+392.703 eFt
19.
   ebből ÁFI visszafizetés
-382.191 eFt
20.
   különbözet (18-19) 
+10.512 eFt
21.
   Költségvetés 1993. évi tartozása
-7.928 eFt
22.
   KÜLÖNBÖZET (ÁFI tartozása 20-21) 
2.584 eFt

1994. évre vonatkozóan	

23.
   Módosított előirányzat (7)
+32.764.747 eFt
24.
   Pénzforgalmi teljesítés  (3)
-32.744.461 eFt
25.
    ÁFI visszafizetés
+98.372 eFt
26.
   KÜLÖNBÖZET (központi 
   költségvetés tartozása  23-24+25)
118.658 eFt

   összetevői:

27.
	visszautalás az  1994. évi lemondásból
98.372 eFt
28.
	az 1994. évi előzetes és tényleges lemondás különbsége 
9.604 eFt
29.
	keretmaradvány felosztás 1992/93. évből
10.682 eFt
30.
ÖSSZESEN  (központi költségvetés
tartozik 26-22)    
116.074 eFt

   összetevői:

31.
	1993. évi tartozás 	
7.928 eFt
32.
	1994. évi tartozás	
108.146 eFt

A központi költségvetés az 1993. évi tartozásnak tehát - 7,9 millió forintnak - a kiegyenlítése után az 1994. évi címzett- és céltámogatások pénzforgalmi teljesítéséből adódóan még 108,1 millió forintot tartozik fizetni az Állami Fejlesztési Intézet részére.
Az állami hozzájárulások és támogatások alakulását részletesen a VII. fejezet 25. cím indoklása tartalmazza.
Az államháztartáson belüli átutalások összege 127,5 milliárd forint volt, ez 28,7 milliárd forinttal volt több az előző évi teljesítésnél. Ezen belül:
	Az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök, - melyek az egészségügyi intézmények és szolgálatok finanszírozási rendszerének megfelelően kerültek az önkormányzatokhoz - 117,4 milliárd forintot tettek ki, ami 28%-kal több az előző évinél, és közel ugyanennyivel a pótköltségvetés előirányzataihoz viszonyítva.
	A központi fejezettől, költségvetési szervtől, elkülönített állami pénzalaptól átvett pénzeszköz 10,1 milliárd forintot tett ki, ami az előző évihez képest közel 3 milliárd forinttal többet jelent. Itt a tényleges igénybevételi lehetőséget a tervezés időszakában még felmérni sem lehet, ezért jelentős a tervadatokhoz képest az eltérés.
Az államháztartáson kívülről származó pénzeszközök 7,3 milliárd forintot tettek ki. Ennek becsülhetősége a tervezés időszakában igen bizonytalan, ezért szintén jelentős az eredeti előirányzatokhoz képest az eltérés.
A hitelfelvételek összege az önkormányzati beszámolók országos összesítése szerint mintegy 61-62 milliárd forint volt.
A hitelekből adódó éves szintű valós forrásbővülés ennél nyilvánvalóan kevesebb volt. Ennek oka a felvett hitelek lejárat szerinti szerkezetével magyarázható.
	éven belüli forrás-kiegészítő és egyéb működési hitelfelvétel
26,6 milliárd Ft
	Kjt végrehajtásához állam által garantált hitel
7,8 milliárd Ft
	éven túli, fejlesztési célú hitelfelvétel
27,4 milliárd Ft

Az éven belüli lejáratú hitelfelvételek törlesztésére a helyi önkormányzatok 19,2 milliárd forintot fordítottak, aminek egyenlegeként 7,5 milliárd forint rövidlejáratú, és az év végén még vissza nem fizetett összeget így tényleges forrás bővülésként lehet itt figyelembevenni.
A rövidlejáratú hitelfelvétel és visszafizetés fentiekben bemutatott konszolidálásával 1994. évben az összes hitelfelvételből adódó valós forrásnövekedés tehát a következő volt:
	éven belüli hitelek konszolidált összege
7,5 milliárd Ft
	Kjt végrehajtásához garantált hitel
7,8 milliárd Ft
	éven túli fejlesztési célú hitel felvét
27,5 milliárd Ft
    Összesen:
42,8 millió Ft
Ez az összeg az önkormányzati források 5,4%-át tette ki, de jelentőségét jobban szemlélteti, hogy az 1993. évhez képest 69%-os volt az emelkedés, az 1994. évi pótköltségvetés előirányzatához képest pedig két és félszeres.

4.7.2.3.	A kiadások alakulása
Az önkormányzatok 1994. évi kiadásai a bevételeit meghaladó mértékben növekedtek. A tárgyévi kiadások teljesített összege 762,9 milliárd forint, amely 13,4 milliárd forinttal haladta meg a tárgyévi bevételek összegét. A tárgyévi kiadások tejesítése az előző évi kiadásoknál 151,1 milliárd forinttal 25,3 %-kal, a központi előirányzati összegnél 141,2 milliárd forinttal, 22,7 %-kal nagyobb, míg az önkormányzatok módosított előirányzati összegénél 41,7 milliárd forinttal, 4,0 %-kal kevesebb. A tárgyévi kiadások megoszlása 1993. és 1994 években a következők szerint alakult:

A helyi önkormányzatok tárgyévi kiadásainak megoszlása
%-ban


Megnevezés
1993.
 évi
telje-sítés
1994. évi 
pótkölt-ségvetési
előirány-
zat
1994.
 évi
telje-sítés
Működési kiadások
72.4
70,8
70,8
 Ebből: - béralap és bérjellegű kiadások 
29,7
31,2
29,2
           - társadalombiztosítási járulék
12,2
13,2
12,1
           - készletek beszerzése és szolgáltatások
             vásárlása
23,5
22,5
21,5
           - ÁFA befizetés
6,3
3,9
8,0
Kamatfizetések
0,5
0,6
0,9
Hitel visszafizetés 
1,7
1,6
0,9
Felhalmozási és tőke jellegű kiadások
18,2
17,3
19,4
 Ebből: - tárgyi eszközök, föld és immat. javak
             felhalmozás
12,7
12,9
13,6
           - nagyértékű tárgyi eszközök felújítása
1,9
2,0
1,7
           - államháztartáson kívüli felh. célú
             átutalások
2,9
1,6
3,5
Egyéb támogatások, elvonások, átutalások és vásárlások
7,2
9,7
8,0
 Ebből: - lakossági pénzbeli átutalások
4,6
6,0
5,5
Tárgyévi kiadások összesen:
100,0
100,0
100,0

Az önkormányzatok tárgyévi kiadásainak teljesítése, a kiadás-összetétel százalékos megoszlása azt mutatja, hogy az országgyűlési előirányzathoz képest növekedett a felhalmozási és tőke jellegű, valamint az egyéb támogatások, elvonások, átutalások és vásárlások, továbbá a hitel visszafizetés aránya, csökkent a működési kiadások mértéke.
A kiadások tételenként a következők szerint alakultak:
A működési kiadások teljesítése 540,3 milliárd forint volt. Az előző évet 97,3 milliárd forinttal 22,0 %-kal haladta meg. A működési kiadások prioritása egyértelműen érvényesült, amelyet a 70,1 %-os részarány is alátámaszt. Ezen belül:
	a bér- és bérjellegű kiadások teljesítése 223,1 milliárd forint volt, amely az előző évnél 41,3 milliárd forinttal, 22,7 %-kal volt magasabb. 
	a társadalombiztosítási járulék címén az önkormányzatok 92,5 milliárd forintot fizettek be a társadalombiztosítási alapok részére. Ez az előző évi befizetéseknél 17,7 milliárd forinttal, 23,7 %-kal volt nagyobb. 
Az önkormányzatok számára legjelentősebb kiadási tételek a bérek, bérjellegű kiadások és ezzel kapcsolatos TB járulékok voltak. Ezek együttes összege 315,6 milliárd forint volt, amely az előző évhez viszonyítva jelentős mértékben - 23,0 %-kal, 59,0 milliárd forinttal - növekedett és a tárgyévi összes kiadásokon belül 41,4 %-os arányt képviselt. Ezen kiadási összeg növekedésében a központi intézkedések hatása a következő volt.
Az 1995. évi költségvetési törvény intézkedett a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény /Kjt./ \"A1\" fizetési fokozatának 8000 Ft/hó illetmény összeg megállapításáról, s 1994. január 1-jei végrehajtásáról. A helyi önkormányzatokat érintő, a Kjt. végrehajtásával összefüggő többletkiadások (illetmény és annak TB járulékainak) felmérése megtörtént. A felmérés eredménye alapján a közalkalmazotti kört érintő többletkiadások összege 25,1 milliárd forintot tett ki. A többletkiadások megfinanszírozása - hivatkozott törvényi szabályozás alapján - a következő formában került végrehajtásra: 
	az önkormányzatok által - a saját forrás terhére - megfinanszírozott összeg 8,1 milliárd forint volt,
	a központi költségvetési hozzájárulások arányában a központilag megfinanszírozandó összeg 17,0 milliárd forint volt. Ennek 50 %-a, 8,5 milliárd forint a központi költségvetésből - a helyi önkormányzatok támogatásaiból, központosított előirányzatokból - a tárgyévben került megfinanszírozásra. A további 50 %-ot a helyi önkormányzatok megelőlegezték. A megelőlegezett összeget az önkormányzatok egyrészt a saját forrásaik terhére - 0,6 milliárd forint összegben - biztosították, másrészt a központi költségvetés visszafizetési garancia vállalásával - 7,9 milliárd forint összegben - felvett hitelből fedezték.
	Ezen túlmenően a központi költségvetés 11,1 milliárd forintot  biztosított bérpolitikai intézkedések címen az önkormányzatok részére.
A központi intézkedések együttes hatására az önkormányzatok illetményekkel kapcsolatos kiadásai összesen 37,6 milliárd forinttal növekedtek.
	a készletek beszerzésére és szolgáltatások vásárlására 164,2 milliárd forintot fordítottak az önkormányzatok. Ez az előző évnél 20,6 milliárd forinttal, 14,3 %-kal volt magasabb. A kiadások emelkedésére kihatással volt a készletek és a szolgáltatások áremelkedése.
	a vásárolt termékek és a szolgáltatások után felszámított, ki- és befizetett általános forgalmi adók jelentős kiadási tételekké váltak, összegük elérte 51,9 milliárd forintot, amely az előző évhez viszonyítva átlagot meghaladó mértékben 13,3 milliárd forinttal, 34,5 %-kal emelkedett. Ezen összeg a számviteli előírások szerint tartalmazza a felhalmozásokkal (beruházásokkal és felújításokkal) kapcsolatosan felmerült, előzetesen felszámított, mintegy 25,0 milliárd forint ÁFA-t is. 
A kamatfizetési kötelezettségek teljesítése 6,8 milliárd forint volt, amely az előző évhez képest jelentős mértékben, 4,0 milliárd forinttal, mintegy másfélszeresével megemelkedett. A kamatfizetési kötelezettségek erőteljes növekedése a felvett hitelek és a kamatlábak növekedése együttes hatásának következménye. 
A hiteltörlesztés pénzforgalmilag az önkormányzati beszámolók országos összesítése alapján 25,9 milliárd forintot mutat, melyből 6,7 milliárd forint a hosszú lejáratú kötelezettségek éves teljesítéséből, 19,2 milliárd forint pedig az éven belüli lejáratú hitelek visszafizetéséből adódik.
A hitelbevételeknél a rövid lejáratú hitelbevételek kapcsán bemutatott konszolidációt figyelembe véve a helyi önkormányzatok tényleges kiadásainál - az önkormányzatok pénzforgalmi mérlegében - csak a 6,7 milliárd forintos visszafizetési tétel vehető figyelembe. Ez az 1993. évi ugyanilyen teljesítésnek alig 64%-a, és az 1994. évi pótköltségvetési előirányzat 67%-os teljesülését jelenti. Az önkormányzatok által módosított előirányzatként tervezett összeg 94%-os megvalósulását mutatja. 
Az önkormányzatok a fokozódó működési kiadási terhek mellett igyekeztek biztosítani a lakosság ellátását szolgáló, javító beruházások folytatását, illetve új beruházások indítását.
A felhalmozási és tőkejellegű kiadásokra (ÁFA nélkül) az önkormányzatok közel 148 milliárd forintot, a tárgyévi összes bevételnek 19,4 %-át fordították. Ez 36,3 milliárd forinttal, 32,6 %-kal haladja meg az előző évi teljesítményt. 
A felhalmozási és tőkejellegű kiadások összege ÁFA-val 173,8 milliárd forint, a tárgyévi összes bevételnek 22,2 %-a volt. Arányaiban ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok 1994. évben a tárgyévi bevételeik minden negyedik-ötödik forintját - az előző évekhez viszonyítva kiugróan magas arányban - felhalmozásra (beruházásra, felújításra) fordították. 
Az önkormányzatok beruházási kiadásainak pénzügyi teljesítése összesen 103,7 milliárd forint volt. A beruházási kiadásokra fordított összegek növekedése szinte valamennyi infrastrukturális részterületen megvalósult. 
A növekvő ráfordítási lehetőségeket a fejlesztések meghatározott körében segítette az, hogy az Országgyűlés által címzett- és céltámogatások keretében 1994. évre 33,0 milliárd forintot hagyott jóvá. (Az 1993. évhez képest 15,0 %-kal emelkedett.) Az önkormányzatok 1994. évben a címzett- és céltámogatások a tárgyévi előirányzatából 24,6 milliárd forintot, míg az előző évek támogatási előirányzat maradványából 9,5 milliárd forintot, azaz összesen 34,1 milliárd forintot vettek igénybe. Ez az előző évi támogatási felhasználásnál 12,9 milliárd forinttal, 60,4 %-kal volt magasabb. 
Az önkormányzatok a központi címzett- és céltámogatást saját forrásaikból kiegészítették. Ennek forrása, egyrészt a felhalmozási és tőkejellegű bevételek - dinamikus - 31,5 milliárd forintos, 64,3 %-os növekedése, másrészt a fejlesztési célú hitelek jelentős többlet bevétele volt.
1994. évben címzett-és céltámogatással - az önkormányzati beruházásnak mintegy kétharmada - összesen 66,4 milliárd forint értékű beruházás valósult meg.
Az önkormányzatok részére 1994. évben címzett - és céltámogatásként - a tárgyévi előirányzat és az előző évek előirányzati maradványaként - összesen 43,4 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyből az önkormányzatok 34,1 milliárd forintot vettek igénybe. Az 1995. évre áthúzódó maradvány összege 9,3 milliárd forint. /Ezen összeg az ÁFI-nál 1995. évben a helyi önkormányzatok részére rendelkezésre áll./ 
Az 1994. évi költségvetési törvény a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi törvény alapján az 1994. évben támogatható célok körét - három célra - szűkítette és rangsorolta. Ennek megfelelően benyújtott pályázatok alapján az igényjogosult önkormányzatok a támogatáshoz hozzájutottak.
A címzett támogatási körben - tárgyévi előirányzat és az előző évek előirányzati maradványaként - rendelkezésre állt összesen 13,9 milliárd forint.
Az 1994. évi folyamatban lévő és az újonnan indított címzett támogatásokra előirányzott 11,7 milliárd forintból 10,3 milliárd forint, 88,3 % került felhasználásra. Ez 63 önkormányzati infrastrukturális jellegű beruházás és rekonstrukció megvalósulását - a vízgazdálkodási, egészségügyi /kórházak/, kulturális /színházi/ területen - segítette elő. A maradvány összege 1,4 milliárd forint. 
Az előző évek címzett támogatás előirányzat-maradványa 2,2 milliárd forint lényegében teljes körűen - 56  megvalósuló beruházáshoz kapcsolódóan - felhasználásra került. 
A céltámogatási körben - a tárgyévi előirányzat és az előző évek előirányzati maradványaként - 29,5 milliárd forint állt rendelkezésre.
Az 1994. évi folyamatban lévő és az újonnan indított céltámogatásokra előirányzott 21,1 milliárd forintból 14,3 milliárd forint, 67,7 % került felhasználásra. Ez 1661 infrastrukturális jellegű céltámogatással megvalósuló beruházást megvalósulását - a vízgazdálkodási, egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális területen - segítette elő. A maradvány összege 1,4 milliárd forint. 
Az 1994. évi folyamatban lévő és az újonnan indított céltámogatások 984 vízgazdálkodási fejlesztés (401 vízellátás, 583 szennyvíz-elhelyezési), 235 egészségügyi és szociális beruházás (30 kórház-rekonstrukció, 33 szociális otthonban férőhely bővítése, 172 esetben egészségügyi gép-műszer beszerzés) megvalósítását, 437 esetben oktatási és kulturális létesítmények (tantermek, tornatermek, diákotthoni férőhelyek), 5 helyen pedig szilárd hulladéklerakó-telep megépítését segítették elő.
A céltámogatásokkal megvalósuló fejlesztésekre a kiutalt támogatás 70,0 %-át vízgazdálkodási, 13,3 %-át az oktatási és kulturális, 16,6 %-át egészségügyi és szociális területen, 0,1 %-át szilárd hulladék lerakótelep kialakítására használták fel.
Az előző évek céltámogatás előirányzat-maradványából - 8,4 milliárd forintból -, 7,3 milliárd forint, 86,9 % került felhasználásra. Az 1991-1993. évi céltámogatás előirányzat-maradvány igénybevétele 589 céltámogatással megvalósuló beruházáshoz kapcsolódott. A maradvány összege 1,1 milliárd forint.
A címzett és céltámogatási rendszer 1994-ben eredményesen segítette elő és orientálta az önkormányzati fejlesztéseket, a saját erőforrások összekapcsolásával. 
A felújításokra az önkormányzatok - a felhalmozási kiadásokon belül - összesen 12,8 milliárd forintot költöttek, amely az előző évi felhasználásnál 1,4 milliárd forinttal, 11,8 %-kal magasabb. Ezzel az önkormányzati vagyon állagmegóvása szerény mértékben megtörtént
Az egyéb támogatások, elvonások, átutalások és vásárlások pénzügyi teljesítése 58,2 milliárd forint volt, amely az előző évnél 14,6 milliárd forinttal, 33,7 %-kal volt magasabb.
Ezen belül a legnagyobb arányt a lakossági pénzbeli juttatások teljesítése jelentette a 41,6 milliárd forint összeggel. Ez az előző évhez viszonyítva 13,6 milliárd forinttal, 49,0 %-kal volt magasabb. 
A vállalkozások támogatása, egyéb elszámolások és az éven belüli értékpapírok vásárlása pénzügyi tejesítése 19,7 milliárd forint volt, mely az előző évnél 3,7 milliárd forinttal, 23,2 %-kal volt magasabb. 

4.7.2.4.	A pénzállomány alakulása
Az önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi helyzetét jól jellemzi, hogy a szabad bankválasztás folytán a 12 számlavezető pénzintézetnél vezetett számlák pénzállománya miként alakul.
A pénzállomány 1994. évben januártól-áprilisig 68 milliárd forintról 78 milliárd forintra emelkedett, az év közepén szeptemberrel bezárólag 75 milliárd forint körül stabilizálódott, majd november végéig 69 milliárd forintra mérséklődött. Ez, az önkormányzatok havi átlagos kiadásainak 0,9-1,1-szerese közötti ingadozást jelent. 
Az önkormányzatok számlapénz állománya év végén volt a legkisebb. (1994. decemberében 45,9 milliárd forint). 
Ezen belül az elszámolási számlákon a havi átlagos pénzösszeg (januártól-novemberig 43-44 milliárd forint között alakult) mintegy 58-60%-ot tett ki.
Az önkormányzatok hitelszámláinak állománya 1994. évtől fokozatosan növekedett és év végére elérte a 49 milliárd forintot. Az emelkedést alapvetően az önkormányzati beruházások, fejlesztések II. félévi üzem behelyezések indokolták. 
Az év második felében duplázódott meg a felvett hitelek mennyisége, hiszen a májusi 24,5 milliárd forint év végére gyakorlatilag megduplázódott, ezen belül a hitelállomány közel 9 milliárd forintos emelkedése (40,7 milliárd forintról - 49,5 milliárd forintra) 1994. év decemberében következett be.

4.7.2.5.	Értékpapír műveletek
Az éven túl lekötött értékpapírok állománya a tárgyév végén elérte a 10,8 milliárd forintot, amely az előző év végi állományhoz képest 3,9 milliárd forinttal. 57,3%-kal emelkedett.
Az éven belül lekötött értékpapírok (kötvények, kincstárjegy, kárpótlási jegy és egyéb értékpapírok) állománya a tárgyév végén 7,6 milliárd volt. Ezen összeg az előző év végi állománynak a kétszerese. (A növekedés 3,7 milliárd forint). Ezen belül legnagyobb mértékben a kárpótlási jegyek (0,6 milliárd forinttal) és a kincstárjegyek (2,5 milliárd forinttal) állománya növekedett.
A lekötött értékpapírok együttes állománya - dinamikus növekedéssel - a tárgyév végén elérte a 18,4 milliárd forintot.
A hosszúlejáratú bankbetétek év végi állománya 0,5 milliárd forint volt, amely az előző év végi állományhoz képest jelentősen - 1,7 milliárd forinttal - lecsökkent. 

4.7.2.6.	A vagyon alakulása
Az önkormányzatok vagyona 1994. év végén 1.154 milliárd forint volt, az előző évinél 23,2%-kal, azaz 217 milliárd forinttal több. Összetételét és változását a következő táblázat érzékelteti.
«INVALID_FIELD: Object»
Az önkormányzatok mérlegadatai szerint elsősorban a befektetett eszközök mennyiségének, értékének növekedése eredményezte a vagyongyarapodást. A befektetett eszközök értéke 1994. év végén 1029 milliárd forintot tett ki, az előző évhez képest 203 milliárd forinttal, azaz 24,5%-kal növekedett. A befektetett eszközök az önkormányzati vagyon 89%-át adják.
A befektetett eszközökön belül mértékében legdinamikusabban az immateriális javak, értékben pedig az ingatlanok és a befektetett pénzügyi eszközök növekedése volt a meghatározó.
Az immateriális javak az 1994. év végi vagyon 0,13%-át teszik ki, összegük összesen 1503 millió forint volt. Ezen belül a vagyonértékű jogok - bérletek, haszonélvezet, földhasználat stb. - értéke 456 millió forint, a szellemi termékek értéke 758 millió forint. 
A tárgyi eszközök év végi nettó értéke 565,6 milliárd forint, amely az összvagyonnak a fele. A tárgyi eszközökön belül az ingatlanok csoportja képezi a döntő hányadot. Az ingatlanok nettó értéke a tárgyidőszak végén mintegy 408 milliárd forint volt, az előző évinél 57 milliárd forinttal 16,1%-kal több. Az ingatlanvagyon növekedése az 1994. évben is még folyamatban lévő állami tulajdonú ingatlanok vagyonátadásából származik és a beruházások felújítások növekedésének eredménye. 
A befektetett pénzügyi eszközök összege 380 milliárd forintot képviselt 1994. év végén. Ez a vagyonkör egy év alatt 92 milliárd forinttal, azaz 32%-kal növekedett. A befektetett pénzügyi eszközök az önkormányzatok vagyonának közel 33%-át képviselik.
A befektetett pénzügyi eszközök döntően részesedésekből állnak. Az önkormányzatok gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedése a beszámolási időszak végén 357 milliárd forint volt, az előző évinél 85 milliárd forinttal több.
Fontos tételként jelennek meg az önkormányzatok vagyonmérlegében az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök. Ezeknek a tárgyi eszközöknek az üzemeltetését, működtetését, kezelését az önkormányzatok gazdálkodó szervezetekre bízták. A mérlegadatokból az állapítható meg, hogy az önkormányzatok közel 82 milliárd forint értékű vagyon működtetését bízták gazdálkodó szervezetekre (pl. önkormányzati vállalatokra).
Az önkormányzatok forgóeszközeinek értéke 1993. év végén 125 milliárd forint volt. Az elmúlt egy év alatt e vagyon csak kismértékben (13%) növekedett.
E vagyoni kör közel fele pénzeszköz. Bankszámlákon, pénztárakban és betétkönyvekben a beszámolási időszak végén 51 milliárd forintot tartottak az önkormányzatok. 
A forgóeszközökön belül viszonylag kis részarányt képviselnek az adósok tartozásai és a kárpótlási jegyek. Odafigyelésre azonban azért tarthatnak számot főleg ez utóbbiak, mert ugrásszerűen nőtt állományuk.
Az önkormányzatoknál 1993. év végén még 17 milliárd forint volt az adósok tartozásának az összege, 1994. év végére viszont már 24 milliárd forintra, nőtt az állomány. A kivetett, de be nem folyt adók összegének növekedését okozhatja egyrészről a laza adófegyelem, másrészről az adósok kedvezőtlen anyagi helyzete.
A kárpótlási jegyek értéke az 1993. év végi 345 millió forintról egy év alatt 925 millió forintra emelkedett. Növekedés elsősorban a lakás-elidegenítésekből származik.
Az önkormányzatok 1994. évi vagyonának forrása 1007 milliárd forint saját tőke, további 42 milliárd forint tartalék és közel 105 milliárd forint kötelezettség-vállalás. A kötelezettségekből 39 milliárd forint a hosszúlejáratú fejlesztési hitelek, 13,9 milliárd forint pedig a rövidlejáratú működési célú hitelek összege. 

4.7.2.7.	Létszám és személyi kifizetések
A helyi önkormányzatok 1994. év folyamán 52.887 fő köztisztviselőt, 548.219 fő közalkalmazottat és 16.752 fő egyéb dolgozót foglalkoztattak. A köztisztviselők átlagbére közel 31.100 ezer forintot ért el. A közalkalmazotti átlagbér pedig mintegy 25.900 forint/hó. A teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak kifizetett 177,5 milliárd forinton túl 22,1 milliárd forintot ért el a részmunkaidőben foglalkoztatottaknak és alkalmi munkavállalóknak kifizetett bérek összege. A társadalombiztosítási járulékkal együtt számítva a tárgyévi kiadásokból 41 %-ot képviselnek a személyi jellegű kifizetések.
Az 1993. évi tényadatokkal összevetve 15,7%-os emelkedést mutat a köztisztviselők, 11,5%-os emelkedést a közalkalmazottak és mintegy 74%-os, - ami összesen 7.100 fő - növekedést az egyéb munkavállalók létszáma.
Ami a kifizetett béreket illeti a köztisztviselők átlagbére közel 11%-kal a közalkalmazottaké pedig 18,8%-át emelkedett az előző évhez viszonyítva.
A fentieket bemutató részletező adatok az általános mellékletet képező önkormányzati mérleg (A helyi önkormányzatok költségvetésének végrehajtása), illetve \"A helyi önkormányzati költségvetési szervek teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak bér- és létszámadatai (országos összesítő)\" című táblákban találhatók. 
A foglalkoztatotti összetételt tükröző adatokat a következő grafikus ábra is szemlélteti. 

A helyi önkormányzati költségvetési szervek teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak összetétele 1994. évben 


5.	Elkülönített állami pénzalapok
1994-ben 31 törvényi szinten szabályozott elkülönített állami pénzalap volt. 
1994-ben új alapként jelent meg a Bérgarancia Alap, amelynek a működését az 1994. évi LXVI. törvény szabályozza. Az Alap célja az, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek számára megelőlegezze a munkavállalókkal szemben fennálló készpénz hiányában kiegyenlítetlen bértartozást.
A központi költségvetés 1994-ben 40,3 milliárd forintot irányzott elő az Alapok támogatására, melyből 17 alap részesült. A Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló 1994. évi LXV. törvény az egyes alapok költségvetési támogatásának előirányzatait módosította. Ezáltal az összes költségvetési támogatás 37,4 milliárd forintot tett ki, amelyből a Szolidaritási Alap 12,0 milliárd forintos része a legnagyobb. Jelentős még a költségvetési támogatása az Útalapnak (5,7 milliárd forint), a Központi Műszaki Fejlesztési Alapnak (4,0 milliárd forint), valamint a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapnak (4,0 milliárd forint).
Az 1994. évi költségvetési törvény a Szolidaritási Alap támogatását (a költségvetési szervek munkáltatók után fizetett munkáltatói járulék címén) 16,3 milliárd forintban irányozta elő. Az 1994. évi munkaerő-piaci folyamatok alakulása az előjelzéseknél kedvezőbb lett, a munkanélküliek száma csökkent, így a munkáltatói járulék csökkentésére volt lehetőség, ebből következően az államnak mint munkáltatónak a befizetési kötelezettsége is csökkent, így a Szolidaritási Alap támogatása 12,0 milliárd forintra mérséklődött.
Az 1994. évi költségvetésről szóló 1993. évi CXI. törvény 6. §. (7.) bekezdése az elkülönített állami pénzalapok privatizációs bevételekből való részesedését 28,3 milliárd forintban határozta meg. A teljesítés ettől eltérően alakult. Az alapok a privatizációs bevételekből 16,8 milliárd forintot kaptak. Privatizációs bevételből részesült a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap, a Területfejlesztési Alap, a Foglalkoztatási Alap, a Világkiállítási Alap és a Gépjármű Felelősségbiztosítási Kárrendezési Alap.
Az 1994. évi költségvetési törvény 6 §-ának (8.) bekezdése rendelkezése szerint:
\"Amennyiben a privatizációs bevételek év közbeni alakulása nem biztosítja az alapok kiadási szükségletéhez igazodó forrást, akkor az állami forgóalap terhére az alapok támogatása átmenetileg megelőlegezhető.
A megelőlegezett támogatást a privatizációs bevételekből soron kívül kell visszafizetni.\"
Az 1994. évi privatizációs folyamatok a költségvetési törvényben rögzített bevétel-átadásokat nem tették lehetővé. Az egyes elkülönített állami pénzalapok gazdálkodásának folyamatossága érdekében az elmaradt bevételeket az állami forgóalap megelőlegezte, és az alapok - a számukra előirt visszafizetési kötelezettségnek - év végén eleget tettek, s ezáltal teljesült az 1994. évi pótköltségvetésről szóló törvény 42. §-ának (1.) bekezdésében foglaltak, amely szerint:
\"Az alapok a részükre az 1994. évben a központi költségvetés által privatizációs bevételi előlegként átutalt összeget 1994. november 15-ig kötelesek az állami fogóalap megelőlegező számlájára visszautalni.\"
Az államháztartási törvény előírja, hogy kizárólag központi költségvetésből finanszírozott alap nem hozható létre, illetőleg nem működhet. Ennek megfelelően valamennyi alapnak saját bevétellel is kell rendelkeznie.
A költségvetési támogatáson és a privatizációs bevételen kívül az egyes alapok egyéb bevétellel is rendelkeznek: adójellegű bevételekkel (pl. Szakképzési Alap, Útalap, Idegenforgalmi Alap.), járulékokkal (pl. Vízügyi Alap, Földvédelmi Alap), hozzájárulásokkal (pl. Állattenyésztési Alap), díjakkal (pl. Vadgazdálkodási Alap, Útalap), bírságokkal (pl. Nemzeti Kulturális Alap, Halgazdálkodási Alap), valamint azt alapok bevételeiket a belföldi és nemzetközi hitelfelvételekkel is kiegészítették.
1994-ben az elkülönített állami pénzalapok összes kiadása 371,6 milliárd forintot tett ki, amelyből jelentős rész a munkanélküli ellátások, valamint a munkaügyi szervezetek fenntartásának és fejlesztésének költségeit finanszírozta. Az alapok a gazdálkodó szervezeteknek nyújtott - 19,3 milliárd forint összegben - támogatásokon keresztül a gazdaság élénkítéséhez is hozzájárultak. A jogi személyek, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok pályázat útján nyerhettek el támogatásokat a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból, a Foglalkoztatási Alapból, a Kereskedelemfejlesztési Alapból és az Országos Erdészeti Alapból. Összességében 61,4 milliárd forintot a vállalkozások; 18,2 milliárd forintot a költségvetési szervek; 2,9 milliárd forintot az önkormányzatok támogatására lehetett fordítani.
Az elkülönített állami pénzalapoknak jogszabály - a működésüket szabályozó törvényekben foglalt - adta lehetőségük van arra, hogy a szabad pénzeszközeiket értékpapírokba fektethessék. E lehetőséggel élve értékpapír vásárlásra 125,6 milliárd forintot fordítottak. Ennek 43 %-a a Világkiállítási Alapnál, 27 %-a pedig a Környezetvédelmi Alapnál jelentkezett. Egyik-másik jelentős tőkebevételű elkülönített állami pénzalap mérlege kumulált értékpapír forgalmat is tartalmaz.
A fejlesztések elősegítése érdekében az alapok összességében 47 milliárd forintot fordítottak tőkekiadásokon belül tőketranszferekre. E kiadások a vállalkozók (23 %), a lakosság (3 %), a költségvetési szervek (53 %), és az önkormányzatok (21 %) beruházásainak megvalósulását segítették elő.
1994. végén az elkülönített állami pénzalapok szabad pénzeszközeinek állománya (záró állomány) 62,1 milliárd forint volt, ami az év elejei 41,7 milliárd forintos nyitó állománynál 20,4 milliárd forinttal volt magasabb.
6.	Belföldi adósságszolgálat
6.1.	Adósságszolgálati, kamattérítési kiadások és bevételek
A belföldi államadóssággal kapcsolatos bevételek és kiadások abszolút nagysága és egyenlege alapvetően megegyezik az 1994. évi pótköltségvetési törvényben elfogadott értékekkel. Ez azonban a kiadásokon és bevételeken belüli előirányzat túllépések és elmaradások eredőjeként alakult ki.
Az adósságszolgálati bevételek összege 95,7 milliárd forint volt; a pótköltségvetési előirányzatot 2 milliárd forinttal haladták meg, mert a központi költségvetés követeléseit csökkentő bevételek 5,6 milliárd forinttal meghaladták az előirányzott összeget. Az előirányzathoz képest szintén kedvezőbben alakultak a forrásadó bevételek (2,4 milliárd forint többletbevétel volt) a lakossági megtakarításoknak az előre jelzetthez képest gyorsabb ütemű növekedése következtében, és a hitelkonszolidációból származó követelések utáni bevételek is a vártnál kedvezőbben alakultak (1,3 milliárd forint).
A költségvetés belföldi adóssága fejezet bevételei terén jelentős elmaradás a kamatbevételeknél (1,6 milliárd forint kiesés) és az ÁV Rt osztalék-befizetésénél mutatkozott (a tervezett 10 milliárd forintnak kevesebb, mint felét 4,6 milliárd forintot fizetett be az ÁV Rt ezen a címen a költségvetésbe), az ÁV Rt-nek a vártnál kisebb bevételei következtében. E jelentős bevételi többletek és elmaradások alakították ki a 2 milliárd forintnyi bevételi többletet.
A költségvetés belföldi adóssága fejezet kiadásai a pótköltségvetési előirányzattól 490 millió forinttal maradtak el 360,2 milliárd forintban teljesültek. Ezen belül az adósságtörlesztés címnél a kiadások 1,2 milliárd forinttal elmaradtak az előirányzattól, döntően azért, mert a Lakásfedezeti államkötvény tőketörlesztése elmaradt, miután az ezen államkötvénnyel rendelkező kereskedelmi bankoknak nem volt olyan hitelvesztesége, ami szükségessé tette volna a költségvetés előtörlesztését.
A költségvetés által felvett MNB hitelek kamatai 929 millió forinttal maradtak el a pótköltségvetési előirányzattól, ami az 1991. előtt felvett hitelek utáni kamatok 1,2 millió forinttal kisebb teljesítése és az 1991-ben felvett hitelnek az előirányzatnál magasabb kamata egyenlegeként alakult ki. Az 1991. előtti kitelek kisebb kamatterhe a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 1994-ben életbelépő módosításával megváltozott kamatszámítás miatt következett be. Ez 1994-ben kisebb kamatlábat jelentett az eredetileg tervezettnél. Az 1991. utáni hitelek esetén az év második felében a jegybanki alapkamat előre nem látott növekedése miatt nőtt a költségvetés kamatkiadása.
Az államkötvények kamatai és jutalékainál a vártnál 1,7 milliárd forinttal nagyobb kiadást az 1994. év közepén megfigyelhető gyors ütemű kamatláb növekedés eredményezte. Ezzel párhuzamosan a Kincstárjegyek kamata és forgalmi jutaléka is növekedett egyrészt a kamatemelkedés, másrészről a Kincstárjegyeknek a tervezettnél nagyobb állománynövekedése miatt.
(Az egyéb kamatfizetések címnél új alcímként szerepel az 1994. novemberétől működő, a központi költségvetés likviditási gondjainak kiküszöbölését szolgáló likviditási hitel miatt felmerült 228,1 millió forint kamat.)
6.2 Az államháztartás adósságának alakulása
Az államháztartás adóssága 1994-ben is gyors ütemben nőtt. Ez egyrészt a központi költségvetés magas hiányának következménye volt, ezen felül 1994-ben is több, a költségvetésen kívüli kötelezettséget vállalt az állam (bankkonszolidáció, a társadalombiztosítás finanszírozása), ami közvetlenül növelte az államadósság nagyságát és kiadási elkötelezettséget jelent az elkövetkező években is. 
1994-ben a központi költségvetés hiányt finanszírozó adósságának állománya a törlesztéseket is figyelembe véve 240 milliárd forinttal nőtt, amiből 146 milliárd forintot az államkötvények állományváltozása, 94 milliárd forintot a kincstárjegy állomány növekedése tett ki. 1994-ben 328 milliárd forintnyi államkötvény és állami garanciás kötvény kibocsátására került sor. Ezen belül 212 milliárd forint a költségvetés hiányát finanszírozta, amiből 80 milliárd forint kibocsátására a költségvetési év első felében még az 1993. évi felhatalmazás alapján került sor, illetve 132 milliárd forint kötvénykibocsátást az 1994. évi költségvetési törvényben kapott felhatalmazás alapján bocsátott ki a pénzügyminiszter.
A hiányfinanszírozáson felüli elkötelezettség 116 milliárd forint államkötvény-kibocsátást tett szükségessé, amiből a bankkonszolidációs célú két államkötvény kibocsátás (2014/A és 2014/B) 48 milliárd forintot tett ki, a nullakamatozású leértékelési veszteség kötvényesítése miatt 59 milliárd forintnyi államkötvény kibocsátás történt, a társadalombiztosítási önkormányzatok 1992. és 1993. évi hiányt részben finanszírozó kibocsátások összesen 6 milliárd forinttal növelték az államadósságot. Ezen felül jelentkezett még a felsőoktatás-fejlesztési célú Universitas II. kötvénykibocsátás 3 milliárd forint nagyságrendben is.
6.3.	Bankkonszolidáció
A bankkonszolidációban a Budapest Bank, a Magyar Hitelbank, a Kereskedelmi és Hitelbank, az Agrobank, a Dunabank, az Iparbankház, a Mezőbank és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank vett részt. 1993. végére e bankok szavatoló tőkéje jelentős mértékben visszaesett; s a tőke-megfelelési mutató is kedvezőtlen volt, a bankok többségére a negatív, illetőleg a null szint körüli mutató volt a jellemző. Ezt a kedvezőtlen pénzügyi helyzetet oldotta fel a bankkonszolidáció. E pénzügyi rendezés szükségességét nem lehet megkérdőjelezni, mivel az alapvető kérdés a bankrendszer fizetőképességének - és ezen keresztül az egész gazdaság fizetőképességének - a fenntartása volt.
Nem szabad elfeledkezni a bankkonszolidációt megelőző hitelkonszolidációról sem.
A két konszolidációs folyamat során a 300 milliárd forintot meghaladó államkötvény-állományt a bankok részben tőkeemelésként, részben alárendelt kölcsöntőkeként kapták. E pénzügyi a megerősítéssel egyidejűleg a bankok tulajdonosi struktúrája megváltozott, általában állami többségi tulajdoni hányad alakult ki. A bankok működőképességének javítása a pénzügyi rendezéssel nem záródik le, itt egy hosszabb távú folyamat vette kezdetét. A bankok stabil, nemzetközi mércével mérve is versenyképes működtetése az állam nevében eljáró többségi tulajdonostól, a Pénzügyminisztériumtól többrendbeli intézkedéssorozatot, új típusú irányítást követel meg. Ennek során a bankkonszolidációban részt vevő bankok legfontosabb feladatai a következők:
	A bankok portfoliójának jelentős hányada kétes és rossz minősítésű. Ezen állomány jelentős mértékű csökkenését, a banki portfolió tisztítását elősegítő üzletpolitikát kell érvényesíteni. Emellett a banki szolgáltatások színvonalának minőségi javítása az üzletpolitika egyik elsőrendű feladata.
	A pénzintézeti költségek 1995. évi csökkentése elkerülhetetlen. Ennek érdekében a konszolidált bankok esetében az 1995. évi bérfejlesztési lehetőségek - a bértömeg 1994. évi szintentartása mellett - erősen mérséklődtek.
Mindezek megvalósítása esetében a pénzintézeti privatizáció megkezdhető. A bankprivatizáció végrehajtási folyamatában az egyes bankok sajátosságait figyelembe kell venni, ezért egy egységes forma nem alakítható ki. A privatizációs stratégia bankonként más és más. Egyedi mérlegelés tárgyát képezi az, hogy a privatizációs kör meghatározása (belföldi, külföldi szakmai befektetők, intézményi befektetők). A privatizációs történhet tőkeemeléssel, vagy az állami tulajdoni hányad részbeni eladásával. 1994-ben ezen alapelvek figyelembe vételével a Budapest Bank privatizációs folyamata elkezdődött és a bankkonszolidációban részt vevő hét bank privatizációs felkészítése is folyamatban van.
A hitelkonszolidációban részt vevő Magyar Külkereskedelmi Bank privatizálása lezártnak tekinthető, s az OTP Rt., az MBFB Rt. privatizációs stratégiáját a Kormány jóváhagyta, a privatizációs folyamat elkezdődött.
A négy kisbank (Dunabank, Mezőbank, Iparbankház és a Konzumbank) privatizációs ajánlatát a potenciális vevők pályáztatása folyik
7.	Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok 
( beleértve a nemzetközi pénzügyi intézmények hiteleihez kapcsolódó kezességvállalást is )
A nemzetközi elszámolások fejezet bevételeinek és kiadásainak egyenlege 6,3 milliárd forinttal növelte a központi költségvetés hiányát 1994-ben. A bevételi oldal 3,6 milliárd forintos többlete a volt Szovjetunó tartozásai ellenében szállított 8,4 milliárd forint értékű orosz haditechnikai elszámolásának köszönhető, az e tételen kívüli bevételek 4,7 milliárd forinttal maradtak el a tervezettől és így 21,7 milliárd forintot tettek ki. A különböző hitelműveletekhez kapcsolódó bevételek mintegy 2,4 milliárd forinttal maradtak el.
A Magyar Állam által a korábbi esztendőkben részben kereskedelmi, részben politikai okokból nyújtott kormányhitelek törlesztéséből mintegy 1,5 milliárd forint folyt be. Ezen kintlévőségein behajtása gyakran súlyos nehézségekbe ütközik, a törlesztés csak jelentős veszteségek árán válik lehetségessé.
A Világbanktól, a EBB-től, az EBRD-től és a német KfW banktól felvett és belföldre továbbkölcsönzött állami hitelek 1994-ben lehívott összege meghaladta a 16,3 milliárd forintot. Ez 0,6 milliárd forinttal kevesebb az előirányzottnál. Ennek oka az, hogy az ezen hitelekből finanszírozott beruházások a tervezettnél lassabban valósultak meg. Mivel ezek a hitelek a központi költségvetésben átfutó jellegű tételként jelennek meg, a kiadási oldalon a hitelek kihelyezésénél is hasonló nagyságú csökkenést okoztak. A korábban felvett és belföldre kihelyezett hitelek után a belföldi hitelfelvevők által fizetett törlesztés, kamat és rendelkezésretartási jutalék 3,6 milliárd forint költségvetési bevételt eredményezett. Ez is elmaradt a tervezettől, mintegy 1,9 milliárd forinttal, mivel a tervezési időszakban még a belföldi adósok nagyobb adósságszolgálati kötelezettségével számoltak.
A vegyes bevételek között a japán kormány által nyújtott segélyből 0,2 milliárd forint folyt be, de elmaradt a mintegy 2,25 milliárd forintra tervezett US AID hozzájárulás a lakásprogramhoz bevétel, mivel a hazai kereskedelmi bankokkal a tárgyalások még nem fejeződtek be.
A kiadások összességükben 36,5 milliárd forintot értek el, ami 0,5 milliárd forinttal több a tervezettnél. A kiadások 90,3 %-a kapcsolódik a hitelműveletekhez.
A korábban felvett hitelek törlesztésénél a legnagyobb részt, 11,9 milliárd forinttal, a volt NDK-tól felvett kormányhitel törlesztése tette ki. 
A Világbank az EBB, az EBRD és a német KfW bank hiteleiből több mint 16,3 milliárd forintot helyezett ki belföldre a költségvetés. A korábban felvett hitelekből 3 milliárd forintot törlesztett és 3,6 milliárd forintot fizetett ki kamatra és rendelkezésretartási jutalékra.
A vegyes kiadások összesen 1,6 milliárd forintot tettek ki. Ezen belül az ország nemzetközi szervezetekben meglévő tagságával összefüggő tőke-hozzájárulások elérték az 1,1 milliárd forintot.
A nemzetközi pénzügyi intézményektől nemcsak a központi költségvetés, hanem az államháztartás más alrendszerei, valamint az MNB és gazdálkodó szervezetek is vesznek fel hiteleket. Ezek visszafizetéséért az álam garanciát vállal. A beváltott garanciák összege 1994-ben 136,7 millió forint volt. Ez azonban nem a nemzetközi elszámolások, hanem a belföldi államadósság fejezet kiadásai között szerepel a központi költségvetésben.
8.	A költségvetés egyéb kiadásai és bevételei
8.1.	Rendkívüli kiadások
A kormányzati rendkívüli kiadások 9 800 millió forintos előirányzatát a pótköltségvetési törvényben az Országgyűlés 4 200 millió forintra csökkentette, ugyanakkor a Belügyminisztérium fejezethez  a választások lebonyolításáért főfelelősséget viselő tárcához  áthelyezte az országgyűlési képviselő-választás és az önkormányzati képviselők választása céljára előirányzott 800-800 millió forintot rendkívüli kiadásként. Ezen előirányzatokon felül az Országgyűlés a Belügyminisztérium fejezetben a központi költségvetés általános tartalékából 584 millió forintot biztosított határozatával az országgyűlési képviselő-választás többletkiadásaira és 248 millió forintot az önkormányzati kisebbségi választásokra.
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényben meghatározott életjáradékkal kapcsolatos kiadásokra az 1993. évi CIV. törvényben előirányzott 4 000 millió forintot a pótköltségvetésben az Országgyűlés elvonta. Erre az adott lehetőséget, hogy az 1992. és 1993. években a nyugdíjfolyósító szervekhez átutalt 9,2 milliárd forint rendelkezésre álló forrásból mindössze 2,2 milliárd forint került kifizetésre. Az intézkedés helyességét igazolta, hogy 1994-ben a maradvány 7 milliárd forintból 3,6 milliárd forint került csak kifizetésre és így 1995-re még további 3,4 milliárd forint maradt meg.
A kormányzati rendkívüli kiadások közül az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos 4 milliárd forintos előirányzat felhasználásra került.
A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás címén benyújtott igények 81,6 millió forintot tettek ki, az előirányzatból 18,4 millió forint megtakarítás keletkezett.
Az országgyűlési képviselő-választási kampány kiadásaira előirányzott 100 millió forintból 96,7 millió forint a felhasználás.
8.2.	Vegyes kiadások és bevételek
Az Egyéb költségvetési kiadásokra előirányzott 3.800,0 millió forinttal szemben az év folyamán 3.676,0 millió forint került felhasználásra. A közületi kártérítésekkel kapcsolatos kiadásokra az előirányzott 1.700,0 millió forintból csupán 650,6 millió forintot igényelt a kifizetésekre jogosult biztosító társaság.
A külföldi intézetek, képviseletek létesítése címen előirányzott 500 millió forint teljes egészében felhasználásra került.
A felszámolásokkal kapcsolatos állami helytállás miatt 934,5 millió forint volt a költségvetés kiadása, amely összeg bár nem haladja meg a tervezett 1.000 millió forintot, még mindig jelentősnek mondható. Az elmúlt évben 15 felszámoló 33 cég esetében érvényesítette az állami kezességet. A legnagyobb összegű tételek a következők voltak: Diósgyőri Gépgyár 277,6 millió forint, Ózdi Kohászati üzemek 256,5 millió forint és a Nógrádi Szénbányák 148,1 millió forint összegben. Mindhárom nagy állami vállalatnál évek óta folyik a jelentős foglalkoztatási és térségi szolgáltatási hatással járó felszámolás.
Az állami szanálással kapcsolatos feladatokat 1994-ben is a REORG Rt. végezte, ezért 20,7 millió forintot fizettünk ki számára.
Peres eljárások során az állammal szemben előírt kötelezettségként a magánszemélyek kártalanítására 195,0 millió forint került kifizetésre.
Az év közben felmerülő - előre nem látható - egyéb vegyes kiadások címén jelentős, 1.375,2 millió forint volt a felhasználás. Ebből 1.121,0 millió forint a 2063/1993. (XII. 31.) Kormányhatározat értelmében a Magyar Televíziónak - bevételei megelőlegezésére - előlegként került kifizetésre. Az előleg visszafizetésére azért nem került sor, mert a Kormány a 3340/1994. számú határozatával engedélyezte, hogy az összeg visszapótlása az 1995. évi költségvetési támogatásának a terhére, 1995. január hónapban történjen meg.
Egyéb költségvetési bevételek címén 2.315,8 millió forint folyt be a költségvetésbe, amely több mint 1,2 milliárd forinttal elmaradt a tervezettől. A befizetési jogcímek mindegyikénél az előirányzathoz képest kisebb összegű volt az éves teljesítés.
Így a szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós díjbevételből 98,3 millió forint, az ÁFI által befizetett ÁFÁ-ból pedig 187,8 millió forint befizetés teljesült.
Előző években keletkezett költségvetési kiadásokból 1.276,7 millió forint befizetésére került sor; ebből 826,0 millió forint a jamburgi beruházás maradványa, 185,7 millió forint a felszámolásokra megelőlegezett bér és bérjellegű kifizetések megtérült összege és 152,9 millió forint az Exportgarancia Rt. által igénybevett garanciákból visszatérült összeg. A különbözet több kisebb tételt foglal még magába.
A műszaki fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség megszűnése miatt - a pótköltségvetési törvény előírásainak megfelelően, a számlán lévő, pénzforgalmi áthúzódásból keletkezett - 380 millió forint maradványt is erre a jogcímre kellett befizetni.
Az év közben keletkezett egyéb vegyes bevételekből - bírságokból és egyéb eljárási díjakból - pedig 372,9 millió forint bevétele volt a költségvetésnek
8.3.	Kezességérvényesítés
A törvényeken illetve az egyedi kormánydöntéseken alapuló állami kezesség érvényesítésére 1994-ben 11,3 milliárd forint összegben került sor. Ez több az előző évinél, de nem haladja meg az előirányzatot.
Az intézményesen, jogszabály által vállalt állami felelősség miatt a kifizetés egyenlege nem éri el 400 millió forintot.
Ebből:
	268,1 millió forint a kötvények tőke- és kamatszelvényeinek beváltását célozta. A tényleges kifizetés 331 millió forint volt, amely főként a következő gazdálkodók helyett történt: Kiskőrösi ÁG (59,4 millió forint), CENTRUM Áruházak V. (37,2), Városföldi ÁG (31,9), Békéscsabai Konzervgyár (31,2), Móri ÁG (29,2), TÉKA Könyvesház (29,3), Pannonvin Rt. (22,3), Szék és Kárpitosipari V. (17,8), Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat (16,3), MÜSZI (15,7), Budapest Környéki TÜZÉP (11,1). A korábbi teljesítésekből 62,9 millió forintot sikerült visszafizettetni.
	61,7 millió forint a takarékbetétek kifizetését célozta. A tényleges kifizetés 106 millió forint volt a három felszámolás alatt álló Takarékszövetkezet (Heves 100, Szil 4, Gávavencsellő 2 millió) részére. A közbenső mérleg alapján a Szil és Vidéke Takarékszövetkezettől 40,9 millió forint visszatérült, a Heves- és Vidéke Takarékszövetkezettől pedig téves felhasználás miatt került sor visszafizetésre 3,4 millió forint összegben.
Az ún. egyedi kezességvállalásokra 10,9 milliárd forintot kellett 1994-ben kifizetni. Emögött az év végén 51 db garancia állt 253,9 milliárd forint kormányhatározat szerinti és 177,1 milliárd forint szerződés szerinti értékben; 13,3 milliárd forint korábbi (1994. előtti) és 20,9 milliárd forint tárgyévi esedékességgel. A törvény szerint ez utóbbi nem haladhatta meg a kiadási főösszeg 3%-át, amely az eredeti előirányzat szerint 49,1 milliárd forint.
Az 51 darab egyedi kezességből:
	13 darabot a Kormány 1994-ben vállalt, két korábbinál pedig az összeget illetve a lejáratot módosította. Ezek együttes kormányhatározat szerinti összege 104 milliárd forint.
	9 darabnál a múlt év végéig még egyáltalán nem történt meg a szerződéskötés, ötnél pedig csak a határozatban szereplőnél kisebb összegre. Ezek együttes hatása 76,8 milliárd forint.
	7 darabnál került sor a kezesség legalább részbeni érvényesítésére, 9,0 milliárd forint összegben. A fennmaradó 1,9 milliárd forint három korábbi évekről áthúzódó tételből (szovjet búzaexport, SUZUKI Rt. alaptőke-emelés, Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. támogatása) tevődik össze.
Az 1994. évi kezességérvényesítés főbb tételei és indokai a következők:
	A MÁV Rt. a válság helyzetének kezelésére felvett 6 milliárd forint hitelét nem tudta visszafizetni.
	A Kaposvári Húskombinát csődegyezsége nem valósult meg, ezért felszámolási eljárás indult a vállalt ellen, amely az állami garanciás hitel visszafizetésére nem nyújtott fedezetet, így a költségvetésnek kellett 1,2 milliárd forint összegben helytállnia.
	A Mátraaljai Szénbányák Vállalat ugyancsak felszámolás alatt áll, így a korábbi évek veszteségéből eredő pénzhiányának pótlására felvett hitelt a költségvetés törleszti folyamatosan  1994-ben több mint 850 millió forintot  a Magyar Hitel Banknak.
	Az agrárágazat növénytermesztési hiteleihez kötődő 70%-os mértékű állami garancia beváltása 1994-ben  pénzforgalmi szemléletben  487,2 millió forintot tett ki, amely a kihelyezett hiteleknek mintegy 4%-a. A kezességérvényesítés előidézője a csapadékszegény időjárás miatt bekövetkező hozamkiesés és bevétel elmaradás, valamint a növekvő kamatterhek, ami az agrárvállalkozók egy részénél napi likviditási feszültséget idézett elő, akadályozva a hiteltartozás maradéktalan teljesítését.
	A FORMULA 1 Világbajnokság Magyar nagydíj 1994. évi rendezésével összefüggő veszteség pótlása 190,8 millió forint költségvetési kiadást eredményezett.
	Az Ózdi Acélmű Rt. a forgóeszköz finanszírozásához felvett hitelét nem tudta visszafizetni, ezért került sor az állami kezesség érvényesítésére 190,4 millió forint összegben.
	A Budapesti Tejipari Vállalt működőképességének biztosítására és a privatizációra való felkészítés érdekében kapott 1993-ban 450 millió forint állami kezességgel biztosított hitelt. Ezen hitelek egyikének kamatát kényszerült 1994-ben a vállalt helyett a költségvetés fizetni (mintegy 53 millió összegben.)
A törvény szerint a kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének az állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani. Erre 1994-ben  néhány agrártermelőt kivéve  egyetlen érvényesített kezesség esetében sem került sor. A korábbi kifizetések közül is csak a DIMAG Rt. esetében történt megtérülés és egy csekély összeget a Magyar Hitel Bank fizetett vissza.
Az energiahordozók importja 1994-ben is a költségvetés kezességvállalása mellett bonyolódott le. Az ehhez, továbbá a biztonsági célú beszerzéshez kapcsolódó kezesség a 3%-os kereten felül volt elvállalható. A folyamatos ellátás céljait szolgáló földgáz, kőolaj és villamos energia importhoz  a szükségleteknek megfelelő ütemezésben  összesen 65 milliárd forint összegű kezesi nyilatkozat került kiadásra. A kőolaj és kőolajtermékek biztonsági célú beszerzésének finanszírozását a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség 15,8 milliárd forint hitel felvételével biztosította. E kezességek alapján a költségvetésnek fizetési kötelezettsége nem merült fel.
III. 
Törvényekben előírt beszámolási és tájékoztatási kötelezettségek
1.	A költségvetési előirányzatok átcsoportosítása
A Kormány hatáskörébe tartozó átcsoportosítások az év során született határozatok alapján történtek:
	a központi költségvetés általános tartaléka terhére történt előirányzat-átcsoportosítások egyrészt a pótköltségvetésen keresztülvezetésre kerültek, másrészt a pótköltségvetésben elfogadott (maradvány) tartalék terhére született döntések alapján végrehajtott átcsoportosítások a III/2.1. pontban kerülnek bemutatásra;
	a pótköltségvetésben megállapított 15 570 millió forint céltartalék felhasználására vonatkozó kormányhatározat 14,9 milliárd forintot csoportosított át a központi költségvetési szervekhez, 0,2 milliárd forintot a Szolidaritási Alaphoz. A pótköltségvetésben megtörtént emellett 1 milliárd forintnak, a helyi önkormányzatokhoz történő helyezése, amely az önkormányzati köztisztviselők bérezésének javítását szolgálta;
	a takarékossági intézkedésekkel összefüggő létszámcsökkentés kiadásaival összefüggésben a céltartalék 500 millió forintos előirányzatán felül a Kormány további 1,7 milliárd forintos pótelőirányzatot biztosított az érintett tárcáknál végrehajtott létszámcsökkentésekkel összefüggő végkielégítésekre. Erre az 1995. évi költségvetési törvény 84. § -a teremtette meg a lehetőséget. Az ehhez kapcsolódó intézmény-felülvizsgálatról, létszámváltozási adatokról a II/4.1.1. pont alatt történt meg a részletes beszámolás 2111/1994. (XI. 2.); 2139/1994. (XII. 2.) Kormányhatározatok);
	2003/1994. (I. 17.) határozatával a Kormány 100 millió forintot a költségvetés általános tartalékából, 500 millió forintot a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím 2. alcím 2. Reorganizációs program kiemelt előirányzatából való átcsoportosítással biztosított a Földművelésügyi Minisztérium részére falugazdász-hálózat kialakítására és működtetésére;
	a 2011/1994. (I. 21.) Kormányhatározat egyrészt a céltartalék Pénzbeni juttatások 1993. évi kiegészítő keretéből 6 500, másrészt az általános tartalékból 254,4 millió forintot csoportosított át az általános forgalmi adó 1993. augusztus 1-jei emelésével összefüggő egyszeri lakossági kompenzáció kiadásaira a fejezetek által e jogcímen folyósított és elszámolt támogatásokra. Ugyanezen határozatában az általános tartalékból megtérítette az Egészségbiztosítási Pénztár ilyen célú 76,3 millió forint 1993-as többletkifizetését;
	a 2041/1994. (V. 9.) Kormányhatározat alapján a Magyar Tudományos Akadémia fejezet, Tudományos könyv- és folyóirat-kiadási előirányzatából 3,5 millió forintot a Földművelésügyi Minisztérium és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetekhez csoportosított át;
	2051/1994. (V. 9.) határozatában a Kormány az önkormányzati központosított előirányzatokból 970 millió forintot az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatási lehetőségének bővítése érdekében csoportosított át;
	a 2069/1994. (VI. 28.) Kormányhatározat a Honvédelmi Minisztérium fejezet címei között hajtott végre béralap és járulékaival összefüggő mintegy 17 millió forintos előirányzat-átcsoportosítást;
	a 2076/1994. (VIII. 6.) Kormányhatározat 5 millió forintos az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezeten belüli (állami Energetikai és Energiabiztonság-technikai Felügyelettől a Magyar Energiahivatalhoz) kisösszegű (5 millió forint) átcsoportosítást;
	a 2093/1994. (X. 7.) Kormányhatározat a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 23/1 (Vegyes kiadások) címről 329 millió forintot átadott a Külügyminisztériumnak új külképviseletek létesítési költségeivel kapcsolatos költségek megtérítésére;
	a Kormány 2154/1994. (XII. 24.) határozatával az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezetnél 15,5 millió forintos címek közötti átcsoportosítást hajtott végre.
2.	A tartalék- és központosított előirányzatok felhasználása
2.1.	A költségvetés általános tartalékának felhasználása
A központi költségvetés általános tartalékának előirányzatát az 1993. évi CXI. törvényben 25 milliárd forintban állapította meg az Országgyűlés. Ebből az 1994. évi pótköltségvetés benyújtásakor a Kormány által 1994. I. félévében felhasznált 12,7 milliárd forint, valamint ennek II. félévi determinációja 10,3 milliárd forint, összesen 23 milliárd forint beépítésre került a pótköltségvetés előirányzataiba, s az 1994. évi LXV. törvény a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről az általános tartalék megmaradt 1989,6 millió forintos előirányzatából 1709,6 millió forint előirányzatot tartalmazott. Ez azt jelenti, hogy 1994-ben ténylegesen 24 720 millió forint volt a központi költségvetés általános tartalékának felhasználható előirányzata. Mivel a pótköltségvetés elfogadását követő időszakban a Kormány felhasználta az 1,7 milliárd forintot, így a teljes előirányzat felhasználásra került.
A felhasznált általános tartalék közel 40 %-a bérfejlesztésekre került átcsoportosításra. A közel 9,4 milliárd forint 70 %-át az egészségügy területén végrehajtott bérintézkedésekre fordította a Kormány, elsősorban a társadalombiztosítási finanszírozású költségvetési szerveknél. Ebből 5,4 milliárd forintot az Egészségbiztosítási Pénztárnak adott át, amelyet az saját forrásaival kiegészítve használt fel. 
1,1 milliárd forintot - egészségügyi munkahelyi bérpótlékként - a Belügyminisztérium, a Népjóléti Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezetek szociális intézményeinél használtak fel.
A tartalékból az év közben megszületett törvényekből (idegenrendészeti, honvédelmi, hadigondozási) eredő többletfeladatokra 4,8 milliárd forintot meghaladó előirányzatot kellett fordítani.
A médiáknak év közben juttatott támogatás megközelíti a 3 milliárd forintot.
Az előirányzatból 7,8 milliárd forintot intézményi működési többletekre, alapítványok, társadalmi szervezetek, vállalatok támogatására, beruházásokra (VPOP épületvásárlás, Szolnok megyei ÁNTSZ elhelyezése, Hungária körút rekonstrukciója, 1-es villamos pályájának meghosszabbítása, főiskolai beruházások stb.) használt fel a Kormány. Az országgyűlési képviselők választásával kapcsolatos kormányzati rendkívüli kiadások kiegészítésére az Országgyűlés 584 millió forintot csoportosított át.
A tartalék részletes felhasználását az alábbi kimutatás tartalmazza:
millió forintban
 Felhasználás jogcíme
1993. évi CXI. tv.
1994. évi LXV. tv.
Összesen
Illetményemelésekre összesen:
9 288,1

9 288,1
Ebből: 



egészségügyi:
6 505,8
-
6 505,8
rendvédelmi
2 440,1
-
2 440,1
kulturális
188,0
-
188,0
minimálbér
154,2
-
154,2








Média összesen:
2 854,0
23,5
2 877,5
Ebből: 



Magyar Televízió
1 100,0
23,5
1 123,5
Magyar Rádió
274,0
-
274,0
Duna Televízió
1 400,0
-
1 400,0
MTI
80,0
-
80,0




Év közben keletkezett törvényi kötelezettségek
4 691,1
70,0
4 761,1
Ebből:



Kárpótlás és földkimérés
1 371,1
-
1 371,1
Állattenyésztési tv. stb.

70,0
70,0
Idegenrendészeti és honvédelmi tv., egyéb védelmi feladatok
1 320,0
-
1 320,0
Hadigondozási tv.
2 000,0
-
2 000,0




Egyebek
6 177,2
1 616,1
7 793,3
Ebből:



Intézményi működési többlet
1 067,7
58,0
1 125,7
Szervezet átalakítás, új szervezet kialakítása
519,5
-
519,5
Alapítványok, társadalmi szervezetek támogatása
1 003,9
131,5
1 135,4
Beruházások
1 374,0
-
1 374,0
Vállalati támogatások
257,6

257,6
Duna elterelése miatti kiadások
560,0
9,9
569,9
Országgyűlési képviselők választása
584,0
-
584,0
Egyéb tartalékra vonatkozó döntések
810,5
1 416,7
2 227,2
Mindösszesen:
23 010,4
1 709,6
24 720,0

A felhasznált tartalék előirányzatának 37,5 %-a az egészségügyi és szociális ágazat céljait szolgálta. Jelentősebb részarányú a védelem, közbiztonság és igazságszolgáltatási ágazat támogatása is (15,6 %), de ugyanilyen az oktatási, kutatási ágazat részesedése is.
A központi kv. általános tartaléka felhasználásának teljeskörű részletezése az ált. indokolás táblázatai között található.
2.2.	A bérpolitikai céltartalék felhasználása
Az 1994. évi költségvetés tartalék-előirányzatai között központi céltartalékként szerepeltek a béremelésre fordítható előirányzatok.
Az 1993. május 1-jei hatállyal végrehajtott központi bérpolitikai intézkedés 1994. évet érintő - a kedvezményezett költségvetési címek előirányzataiban még nem szereplő - bérpolitikai keret a központi költségvetési szervek részére 3.450 millió forint volt. Az előirányzat fejezetekre, címekre való lebontása során a szervezeti változásokból adódó szükségszerű módosítások kerültek figyelembevételre, így a felhasználás a tervezett keretek között maradt, az előirányzatból 3.334 millió forint került felhasználásra.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény illetmény-előmeneteli rendszere 1994. január 1-jével lépett hatályba. A törvény végrehajtására a központi költségvetési szervek közalkalmazottai részére 3.100 millió forint került előirányzásra. A törvény hatálybalépését követően - a költségvetési törvényben meghatározott feltételekkel - végrehajtott tételes igényfelmérés szerint az illetményrendszer finanszírozására társadalombiztosítási járulékkal együtt 8.163,5 millió forintra volt szükség. Az eredeti előirányzatot meghaladó többletigények kielégítéséhez a forrást az 1994.évi pótköltségvetés teremtette meg.
A központi költségvetési szerveknél foglalkoztatott köztisztviselők 1994.évi központi bérpolitikai kerete 2.000 millió forint volt. A keret felosztására a Kormányt hatalmazta fel a törvény. Az előirányzat teljes mértékben felhasználásra került, melynek során a rendező elv az illetménybeállási szint volt. A köztisztviselők átlagosan mintegy 6 százalékos mértékű béremelésben részesülhettek.
Az egyházi, alapítványi intézmények 1.400 millió forintos bérpolitikai keretéből - tételes felmérés után- a Népjóléti Minisztérium és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szakmai felügyelete alá tartozó intézmények és humánszolgáltatást végző nem állami intézmények dolgozói részesedtek. A keretből 1.179,9 millió forint került felhasználásra.
A felsőoktatásban dolgozó oktatók 1993. szeptember 1-jei hatályú központi béremelésének 1994.évi szintrehozásához szükséges előirányzat - 4 milliárd forint - a XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetben szerepelt. Ebből az előirányzatból kellett az átcsoportosításokat végrehajtani a Belügyminisztérium, a Népjóléti Minisztérium valamint a Földművelésügyi Minisztérium fejezetek költségvetésébe. Az előirányzat teljes mértékben felhasználásra került.
Az egészségügyben dolgozó bérhelyzetének javítása érdekében 1994. év elején olyan kormány rendelet született, hogy 1994. január 1-jei hatállyal a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézeteiben, meghatározott munkakörökben munkahelyi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke a 8000 forintos illetményalap 25-100 százalékában került meghatározásra. Az évközi, visszamenőleges intézkedés finanszírozására a fedezetet - 222,7 millió forint - a költségvetés általános tartalékából kellett biztosítani. A támogatásból a Belügyminisztérium, a Népjóléti Minisztérium, az IM Büntetésvégrehajtás, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények egészségügyi dolgozói részesedtek.
A helyi önkormányzati költségvetési szerveknél az 1993. május 1-jei központi béremelés 1994.évi szintrehozását 9.150 millió forint, a közalkalmazottak illetmény-előmeneteli rendszerének hatályba lépését 7.400 millió forint, a köztisztviselők béremelését 1.000 millió forint szolgálta. 
Az önkormányzati intézmények közalkalmazottai esetében a finanszírozásban a központi költségvetési forrás mellett jelentős szerepet vállaltak a helyi önkormányzatok is, saját forrásaikból. Ezeket a forrásokat egészítette ki az állami garancia mellett felvett hitel. A közalkalmazottak illetményrendszere a tervezett 7.400 millió forint helyett 8.494 millió forint  támogatás biztosítását igényelte a költségvetéstől. Az előirányzat túllépésére a költségvetési törvény tartalmazott felhatalmazást. 
Az önkormányzatok által fenntartott egészségügyi intézményekben is sor került a munkahelyi pótlékok kifizetésére, ami a költségvetés általános tartalékából 881 millió forint kifizetését igényelte. A minimálbérek évközi emelésének finanszírozásához az önkormányzati intézmények 133 millió forint támogatást kaptak.
2.3.	A helyi önkormányzatok központosított előirányzatainak felhasználása
A helyi önkormányzatok központosított előirányzatainak felhasználásáról a VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. címen 4. alcímen található a részletes beszámoló.
3.	A kormány kezességvállalásai
A Költségvetési Törvény 37. §-ának (2) bekezdésében megállapított keret terhére:

3.1.	1009/1994. (II. 3.) Kormányhatározat
	a gödöllői Grassalkovich-Kastély hasznosításáról
A Kormány a kastélyegyüttes helyreállításához és kiépítéséhez a közhasznú társaság által a (non-profit) beruházásokhoz igényelt hitelfelvételekhez és járulékai erejéig állami garanciát nyújt. Ennek mértéke nem haladhatja meg az összhitel 75%-át, és legfeljebb 1 milliárd forint lehet. A Kormány felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az esedékessé váláskor a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter javaslatára a szükséges állami garanciákat megadja.

3.2.	2014/1994. (II. 16.) Kormányhatározat
	a borsodi acélipar reorganizációjáról
A Kormány a borsodi acélipari reorganizációs program megvalósulásáig az érintett társaságok folyamatos működőképességének megőrzéséhez 1994. évben garanciát ad 2,1 milliárd forint hitel felvételéhez.
A garanciavállalás arra az átmeneti időre szól, amíg a tulajdonviszonyok nem rendeződnek.
Ez a garanciakeret:
A DNM Kft. FA-nál	900 millió Ft
ÓART FA-nál	400 millió Ft
Salgótarjáni Acélárugyár Rt-nél	300 millió Ft
D4D FA-nál	200 millió Ft
Csepeli Csőgyárnál	300 millió Ft
Összesen:	2100 millió Ft
hitel felvételére jogosít, a termeléshez szükséges forgóeszközök és bérek finanszírozására.


3.3.	1015/1994. (III. 10.) Kormányhatározat
	a Zemplén-Abaúj térség földgázellátás megvalósításának pénzügyi feltételeiről
A Kormány a térség gázellátási programjának megvalósításához a fejlesztést megvalósító társaság által a felvett hitelek tőkerészére 3 milliárd forint kezességet vállal.

3.4.	3078/1994. Kormányhatározat (1994. március 17.)
	a közoktatás 1994. évi tankönyvellátásához szükséges hitelfelvételek állami kezességvállalásáról
A Kormány a közoktatás 1994. évi tankönyvellátásához szükséges kereskedelmi kamatú hitel 1995. január 2-ig visszatérítendő részletének fedezetéül 1,2 milliárd forint állami kezességvállalást nyújt.

3.5.	3103/1994. Kormányhatározat (1994. április 7.)
	a magyar-osztrák földgázvezetékhez kapcsolódó kezességvállalásról
A Kormány kezességet vállal az ÖMV és a MOL Rt. közötti, a Hag-vezeték használatát biztosító szállítási szerződésből eredő, a MOL Rt-t terhelő fizetési kötelezettségek (tranzitdíj+felújítási költségek a bekötött kapacitás arányában) teljesítésére az ÖMV részére az 1996. október 1-jétől 2016. szeptember 30-ig terjedő időtartamra. (A kezességvállalás mértéke jelenlegi árfolyamon évenként kb. 1,2-1,3 milliárd forint.) A kezességvállalás a MOL Rt-vel kötendő viszontgarancia szerződés aláírása után lép életbe.

3.6.	3114/1994. Kormányhatározat (1994. április 14.)
	a Magyar Forma 1. Nagydíj Kft. részére nyújtandó 200 MFt kormányzati kezességvállalásról
A Kormány a FOCA AMINISTRATION LIMITED és a Magyar Forma 1. Nagydíj Kft. között 1994. március 18-án létrejött megállapodás kapcsán, utólagos elszámolás mellett, kizárólag a verseny rendezésével összefüggő költségek miatt veszteségként jelentkező jogdíj - 200 MFt - erejéig, a Magyar Forma 1. Nagydíj Kft.-t terhelő fizetési kötelezettség részbeni biztosítékaként kezességet vállal.

3.7.	3163/1994. Kormányhatározat (1994. május 12.)
	A MÁV Rt. középlejáratú konzorciális hitel felvételéhez szükséges állami kezességvállalásról
A Kormány felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a MÁV Rt. középlejáratú, 20.000,0 millió forint konzorciális hitel felvételéhez, valamint annak kamatai és járulékos költségei megfizetéséhez az állami kezességvállalási nyilatkozatot kiadja a kölcsönt nyújtó - Postabank és Takarékpénztár Rt. által vezetett - Bankkonzorcium részére.


3.8.	1039/1994. (V. 25.) Kormányhatározat
	Hajdú-Bihar megye bihari és Békés megye kevermesi térségében a földgázellátás fejlesztésének pénzügyi feltételeiről
A Kormány a bihari térség gázellátási programjának megvalósításához a fejlesztő-szolgáltató társaság által a fejlesztés érdekében felvett hitelek tőkerészére legfeljebb 1,2 milliárd forint keretig kezességet vállal.
3.9.	3172/1994. Kormányhatározat (1994. május 25.)
	a beregszászi kórház építési munkálatainak befejezéséről
A Kormány garanciát vállal a beregszászi kórház hátralévő építési munkái, részben elvégzett első szakaszának 1 millió dollárt kitevő költségei fedezésére nyújtandó kereskedelmi hitelre.

3.10.	3179/1994. Kormányhatározat (1994. május 26.)
	az egyes elkülönített állami pénzalapok részére a Távközlési Alapból nyújtható kölcsönök visszafizetéséhez és kamatai megfizetéséhez szükséges állami garancia vállalásáról
A Kormány legfeljebb 8,9 milliárd forint összeg erejéig garanciát vállal az egyes elkülönített állami pénzalapoknak a Távközlési Alapból nyújtható kölcsönök mindenkori jegybanki alapkamattal egyező kamatainak megfizetésére. Felhatalmazza a pénzügyminisztert az erre vonatkozó készfizető kezességi szerződés aláírására.

3.11.	3224/1994. Kormányhatározat (1994. június 23.)
	a búzatermelők további támogatásáról
A Kormány legfeljebb 5 milliárd forint értékű hitel felvételéhez, annak 60 %-os mértékéig garanciát vállal az FM minisztere által kiválasztott búza felvásárló szervezetek részére.

3.12.	2087/1994. (IX. 29.) Kormányhatározat 
	a közoktatás 1994. évi közismereti tankönyvellátásához szükséges hitelfelvételek állami kezességvállalásáról
A Kormány a közoktatás 1994. évi közismereti tankönyvellátásához szükséges kereskedelmi kamatú hitel 1994. december 31-ig visszatérítendő részletének fedezetéül 35 millió forint állami kezességvállalást nyújt.


3.13.	2117/1994. (XI. 8.) Kormányhatározat
	a MÁV Rt. gazdasági konszolidációja, valamint tevékenységének racionalizálása érdekében szükséges intézkedésekről
A Kormány egyetért azzal, hogy a vasúti személykocsik lízingkonstrukció keretében megvalósuló felújítására 20 millió svájci frank (1,7 milliárd forint) hotel EUROFIMA-tól való felvételéhez a Kormány nevében a pénzügyminiszter garanciát vállaljon, azzal a feltétellel, hogy az állami garancia beváltására nem kerülhet sor, mivel a visszafizetés elmulasztása esetén a felújított vasúti kocsi a biztosíték az EUROFIMA-nak.
A Kormány felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a MÁV Rt. pénzügyi szanálása, 1995. évi költségvetési támogatásának növelése, valamint az ütemezett racionalizálási intézkedések ellenére várhatóan 1995. évben fennmaradó veszteség, likviditási hiány finanszírozására a pénzforgalmi hiány időbeli ütemében történő - legfeljebb 25 milliárd forint összegig - hitel felvételéhez a Kormány nevében garanciát vállaljon.

3.14.	2142/1994. (XII. 9.) Kormányhatározat
	a közoktatás 1994. évi tankönyvellátását segítő állami kezességvállalású hitel lejárati idejének módosításáról
A Kormány a tankönyv- és jegyzetellátáshoz korábban 1994. december 1-jéig biztosított hitelgarancia lejárati idejét 48 millió forintos hitel tekintetében 1995. április 30-ig, 18,8 millió forintos hitel tekintetében 1995. október 31-ig meghosszabbítja.

3.15.	2156/1994. (XII. 24.) Kormányhatározat
	A borsodi acélipar reorganizációjának folytatásáról
A Kormány felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami kezesség vállalásával történt hitelek átvállalása esetén a további kezességvállalást a bank- ÁV Rt. közötti hitelszerződés alapján adja ki.
A Kormány egyetért a borsodi térség acélgyártó vertikumai és a szorosan kapcsolódó továbbfeldolgozó társaságok számára a működésük stabilizációjának megteremtése érdekében... a Finomhengermű Munkás Kft. részére 200 millió forint állam által garantált forgóeszköz-hitel folyósítással.

3.16.	187/1994. (XII. 30.) Kormányrendelet
	az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről
A mezőgazdasági termelő az őszi búza, rozs, őszi árpa és kukoricatermelés anyaköltségére éven belüli lejáratra felvett hitelből a vetésterület hektárjára számítva legfeljebb tizenhatezer forint hitelösszeg után állami garanciavállalásban is részesülhet.
Állami garanciavállalás mellett a hitel az őszi búza, a rozs, valamint az őszi árpa esetében legkésőbb a tárgyév november 30. napjáig, a kukorica esetében pedig legkésőbb a tárgyév május 31. napjáig megkötött hitelszerződés alapján vehető igénybe.
Az állami garanciavállalás a hitel, illetve részteljesítés esetén a fennmaradó tőkeösszeg hetven százalékra terjed ki.

A Költségvetési Törvény 38. §-ában szereplő felhatalmazás alapján:
3.17.	3005/1994.sz.határozat (1994. január 6.)
A Magyar Villamos Művek Rt által az Európai Beruházási Banktól felvett 20 millió ECU összegű kölcsön felvételéhez a kormány garanciát nyújt. A kölcsönből folytatódhat az MVM Rt. hangfrekvenciás központi vezérlési programjának kiépítése.

3.18.	3184/1994. sz. határozat (1994. június 2.)
A kormány garanciaegyezményt ír alá a Magyar Hitel Bank Rt és az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank közötti kölcsön-megállapodáshoz kapcsolódóan a Mezőgazdasági Átalakítási Program finanszírozására.

3.19.	2140/1994 sz. határozat (1994. december 9.)
A Magyar Távközlési Rt és az Európai Beruházási Bank közötti 1994 évi 100 millió ECU kölcsönhöz a kormány garanciát nyújt, melynek előfeltétele egy, a hitelfelvevővel megkötendő \"származékos garanciaegyezmény\".

3.20.	2149/1994 sz. határozat (1994. december 21.)
A Magyar Köztársaság garanciát vállal az önkormányzatok infrastrukturális beruházásainak finanszírozására szolgáló 80 millió ECU összegű kölcsönre. A kölcsönt az OTP és a Kereskedelmi Bank Rt veszi fel az Európai Beruházási Banktól.
4.	A költségvetési pénzellátás időarányostól való eltérése
4.1.	Központi költségvetési szervek
A központi költségvetési szervek működési kiadásai teljesítéséhez - az évközi változásokkal módosított - költségvetési támogatás időarányosan, havi bontásban illette meg a fejezeteket. A Kormány az államháztartásról szóló törvény (a továbbiakban: Áht.)102. §-ának (4) bekezdése alapján ezen jogszabályi előírástól - a központi költségvetés likviditási szempontjaira tekintettel - indokolt esetben eltérhet, ami a gyakorlatban előre-ütemezést jelent. Csupán néhány esetben vált szükségessé a működési kiadások teljesítéséhez a költségvetési támogatás időarányostól eltérő folyósítása. Ismétlődően jelentkező a 13. havi bérfizetési kötelezettséggel, valamint a rendészeti szervek egyenruházati illetményének kifizetésével kapcsolatos előrehozási igény.
A költségvetési támogatás folyósítását a Pénzügyminisztérium a fejezetek által benyújtott pénzellátási terv alapján, valamint a Kormány engedélyével végezte. 
A Kormány
-	időarányost meghaladó költségvetési támogatás folyósítását engedélyezte azon központi költségvetési szervek részére, amelyek törvény által előírt 13. havi bérfizetési kötelezettségüknek január hónap folyamán voltak kötelesek eleget tenni. Ez a köztisztviselők, illetve közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, továbbá a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló törvény hatálya alá tartozókat érintette; 
-	a IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet részére január hónapban 1 milliárd forint, február hónapban közel 1,3 milliárd forint összegben időarányostól eltérő költségvetési támogatás folyósítását engedélyezte, az előző évről áthúzódó működési költségek fedezetére;
-	a rendészeti szervek egyenruházati illetményének kifizetéséhez szükséges pénzügyi források megteremtése érdekében hozzájárult ahhoz, hogy a VIII. Belügyminisztérium fejezet több mint 1,3 milliárd forint, a XII. Igazságügyi Minisztérium fejezet 160,0 millió forint, a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet számára 150,0 millió forint megelőlegezésre kerüljön;
-	az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal számára április hónapban 152,7 millió forint, május hónapban 97,8 millió forint folyósítását engedélyezte, ami a kárpótlási jegykészletek feltöltése, fénymásoló gépek cseréje, számítógép-kapacitás bővítése miatt vált szükségessé;
-	a Külügyminisztériumnál hozzájárult ahhoz, hogy a gazdálkodási nehézségek átmeneti rendezése, a vízumbevételek szezonálisan jelentkező megelőlegezése érdekében június hónapban 500,0 millió forint, július hónapban 350,0 millió forint, október hónapban 400,0 millió forint átutalásra kerüljön.
4.2.	Elkülönített állami pénzalapok 
1994-ben az elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatásainak folyósítása általában időarányosan teljesült. Ez alól kivételt csak azok az alapok képeztek, ahol a kiadási struktúra az egyes hónapokban eltérő finanszírozást igényelt (pl. a Gépjármű Felelősségbiztosítási és Kárrendezési Alap részére - külön szerződés alapján - a költségvetési támogatás utalása negyed évente történt), illetőleg azok az alapok, ahol a bevételi többletek, hiányok évközi intézkedést igényeltek (pl. Országos Erdészeti Alap, Országos Tudományos Kutatási Alap, Menekülteket Támogató Alap) Egyes alapok költségvetési támogatása a privatizációs bevételek elmaradása miatt növekedett (pl. Foglalkoztatási Alap). E növekedés június és július hónapokban jelentett kiugró költségvetési terheket. A Kormány a Menekülteket Támogató Alap számára - a Debreceni Menekültügyi Állomás átalakításával kapcsolatosan 1993. évről áthúzódó kötelezettségek teljesíthetősége érdekében - engedélyezte, hogy az időarányos folyósítástól eltérően 255,0 millió forint megelőlegezésre kerüljön.
A központi költségvetés 1994-ben 40,3 milliárd forintot irányzott elő az alapok támogatására. A Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló 1994. évi LXV. törvény azonban az alapok költségvetési támogatásának előirányzatát 37,4 milliárd forintra módosította: 1 alap tekintetében növelte, 7 alap tekintetében csökkentette a költségvetési támogatást. Ezáltal az addigi - az alapoknál jelentkező - bevételi többletek intézkedéseket igényeltek (pl. a Befektetés-ösztönzési Alapnál, a \"Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz\" Alapnál, a Nemzeti Kulturális Alapnál).
A munkanélküli ellátásban részesülők számának mérséklődésével a munkáltatói járulék mértéke csökkenthetővé vált és így a Szolidaritási Alap költségvetési támogatása 16,3 milliárd forintról 12,0 milliárd forintra csökkent.
5.	A költségvetésen kívül kezelt bevételek és kiadások, a számla forgalma, állományának változása
5.1.	A központi költségvetés letéti számlái
A Pénzügyminisztérium a központi költségvetéshez kapcsolódóan négy letéti számlát kezel.
Az Egyéb pénzügyi lebonyolítások letéti számla olyan pénzeszközök elszámolására szolgál, amelyek törvény vagy rendelet alapján ideiglenesen vagy végleges jelleggel a központi költségvetésen kívül kezelendők.
A számla egyenlege 2,0 milliárd forintról 9,0 milliárd forintra nőtt. A növekmény a Világkiállítási alap 7,2 milliárd forint összegű maradványának letéti számlára helyezéséből adódik.
A Termelőszövetkezeti Visszatérítendő Állami Juttatási alap letéti számla egyenlege alig változott, mert a számlára érkező bevételek átutalásra kerültek a központi költségvetés részére.
A Hungarocamion Vállalat világbanki adósságszolgálata letéti számla egyenleg 388,9 millió forinttal csökkent, s 854,3 millió forinttal zárt.
A Külföldi államsegélyek forgalmi letéti számla 1994. évben nyílt meg, a számla egyenlege a külföldről kapott államsegélyek fel nem használt részét tartalmazza.
A központi költségvetés letéti számláinak állományának és forgalmának alakulásáról szóló részletes kimutatását a Pénzügyminisztérium fejezet indokolása tartalmazza.

5.2.	A központi költségvetési szervek letéti számlái
Az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, letéti kezelési, pénzellátási és költségvetési befizetési rendjéről szóló 140/1993. (X. 12.) Kormányrendelet 4. § (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy az intézményi felügyeletet ellátó központi költségvetési szerv külön engedély nélkül a költségvetési elszámolási körön kívüli bevételek és kiadások kezelésére egy letéti számlát vezessen. 
1994-ben a Magyar Köztársaság Ügyészsége, a Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok többsége bonyolított központi letéti számláján, illetve külön engedéllyel jogszabályi kötelezettség, vagy intézményi ellátottak pénzletéteinek kezelése (őrzése) céljából letéti pénzforgalmat.
A központi költségvetési szervek kezelésében lévő letéti számlák állományát és forgalmát a fejezeti indokolások részletesen bemutatják.
Jelentősebb forgalom a Miniszterelnökség, a Honvédelmi Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium központi letéti számláján volt. A Miniszterelnökség központi letéti számláján a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésével, továbbá a Magyar Rádió és a Magyar Televízió részére a 2069/1993. (XII. 31.) Kormányhatározat alapján átmeneti jellegű folyósítások elszámolása történt meg. Az egyházi ingatlanok visszaadására a kiutalás 3997,6 millió forint. A Magyar Rádió és Magyar Televízió részére 1.661 millió forint folyósítás történt, illetve a Magyar Rádió 425,3 millió forintos költségvetési befizetésének teljesítését is elszámolták.
A Honvédelmi Minisztérium Központi letéti szálájára került a Hadigondozotti törvény végrehajtására létrehozott Közalapítványnak juttatandó 2 milliárd forint, mivel 1994. végén a Közalapítvány bankszámlával még nem rendelkezett. Ennek továbbutalása 1995-ben történt meg.
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1994-ben utalta ki az átmenetileg ott elhelyezett távközlési koncessziós díjakat közel 21,0 milliárd forint összegben.
Intézményi körben az Igazságügyi Minisztérium fejezetben a bíróságok és az IM Büntetés-végrehajtás jogszabályi előírások alapján kezelnek bírói, elnöki és végrehajtási eljárással kapcsolatos letéteket, illetve a fogvatartottak pénzeit.
A Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatban a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet öt letéti számlát vezet. Ezek a vagyonhasznosítással összefüggő előlegek, bánatpénzek, a szovjet csapatkivonás során megüresedett ingatlanokkal összefüggő jogszabályi előírások alapján elkülönítetten kezelendő (tartalék) pénzeszközök, ingatlanértékesítési stb. bevételek és kiadások kezelésére szolgálnak.
Iv.
Felhatalmazások
a költségvetési és a pótköltségvetési törvényben kapott felhatalmazások teljesítése

1.	A Költségvetési Törvény 3. §-ában az 1994. évre eredetileg jóváhagyott 329,6 milliárd forintos hiány finanszírozására hatalmazta fel a pénzügyminisztert, az alábbi megosztásban:
«\szimbÓlum SYMBOL \f \"Symbol\" \s 10 \h»	300 milliárd forint értékű államkötvény, 
amelyből 69,2 milliárd forint a hiteltörlesztések, illetve lejáró államkötvények megújítását szolgálja;

«\szimbÓlum SYMBOL \f \"Symbol\" \s 10 \h»	29,6 milliárd forinttal emelkedhet a kincstárjegyek és más állami értékpapírok állománya. 
Ha azonban a 300 milliárd forint értékű államkötvényt - a tőkepiaci viszonyok miatt - nem lehet teljes egészében eladni, akkor a kieső források pótlására ideiglenesen a fenti kereten felül is növelhető a kincstárjegy állomány.
«\szimbÓlum SYMBOL \f \"Symbol\" \s 10 \h»	Amennyiben a költségvetési forgóalap likviditási helyzete, továbbá a Nyugdíj- és az Egészségbiztosítási Alap kiadásaira vállalt fizetési garancia ezt indokolja, akkor további kincstárjegy kibocsátás is lehetséges.
	A megnövekedett hiány fedezetéül a Pótköltségvetési Törvény 3. §-a úgy rendelkezett, hogy 40,0 milliárd forinttal növekedhet a kincstárjegyek és más állami értékpapírok állománya.

	Az 1994. évre vonatkozó felhatalmazáshoz társul még az 1993. évi pótköltségvetési törvényben az adott évi hiány finanszírozására jóváhagyott, de 1993-ban ki nem használt 116,4 milliárd forintos kötvény-kibocsátási keret, amelyből az év eleji államkötvény értékesítések alkalmával 80 milliárd forint összegű rész felhasználásra került. 
E kibocsátási felhatalmazások alapján új államkötvény-kibocsátásra 1994-ben 15 alkalommal került sor:
«INVALID_FIELD: Object»

A felsorolt kibocsátások közül 5 az 1993. évi hiány finanszírozására lett kibocsátva, összesen 80 milliárd forint értékben. Ebből az összegből 20 milliárd forint az 1995/E megnevezésű államkötvény lecserélését szolgálta. E kötvény helyett egy négy éves és egy öt éves lejáratú, változó kamatozású kötvény került kibocsátásra. A fennmaradó 60 milliárd forint összegű kötvény az 1993-ban értékesített kincstárjegyek lecserélését szolgálta.
Az 1994. évi felhatalmazások alapján 10 alkalommal, összesen 132,3 milliárd forint értékben került sor államkötvény kibocsátására. A fennmaradó keretből 1995. januárjában két további, 1994. évi hiányt finanszírozó kötvény került értékesítésre, összesen 3,0 milliárd forint összegben. Az 1994. évi felhatalmazásból ily módon 164,7 forint összegű államkötvény nem került kibocsátásra. Ezt az összeget a megváltozott felhatalmazási rendszer következtében 1995-ben már nem szükséges fölhasználni. Az 1995. januári kibocsátások azért még az előző évi felhatalmazások alapján történtek, mert a hozzájuk tartozó megállapodások még 1994. decemberében kerültek aláírásra.
A forgalomban lévő, legfeljebb egy éves lejáratú kincstárjegyek állománya összességében 94,4 milliárd forinttal emelkedett 1994-ben. Ezen belül a kamatozó típusú kincstárjegyek állománya 37,5 milliárd forinttal bővült. Ezek, az elsősorban a lakosság által kedvelt, széles hálózaton értékesített állampapírok a rendszeresen, minden hónap 3. hetében, egy hetes jegyzési időszakban hozzáférhető Kamatozó Kincstárjegyekből, és a folyamatosan értékesített Lakossági Kincstárjegyből tevődtek össze 1994-ben.
Az év folyamán jelentősen átalakult a diszkont kincstárjegyek aukciós rendszere. Így többek között megváltozott e kincstárjegyek lejárata és ebből fakadóan az elnevezése is:
«\szimbÓlum SYMBOL \f \"Symbol\" \s 10 \h»	az 1 hónapos diszkont kincstárjegy 28 napos lejáratú, értékesítésére hetente, kedden kerül sor,
«\szimbÓlum SYMBOL \f \"Symbol\" \s 10 \h»	a 3 hónapos diszkont kincstárjegy 91 napos lejáratú, értékesítésére hetente, szerdán kerül sor,
«\szimbÓlum SYMBOL \f \"Symbol\" \s 10 \h»	a 6 hónapos diszkont kincstárjegy 182 napos lejáratú, értékesítésére az elmúlt évben még havonta egyszer, a hónap második hetében, csütörtökön került sor,
«\szimbÓlum SYMBOL \f \"Symbol\" \s 10 \h»	a 12 hónapos diszkont kincstárjegy 364 napos lejáratú, értékesítésére az elmúlt évben havonta egyszer, a hónap utolsó hetében, pénteken került sor.
A lejárati idő változtatását az indokolta, hogy a hetekhez igazított visszafizetési idő automatikusan lehetővé tette a lejáró kincstárjegyek megújítását, mivel pl. a 182 napos diszkont kincstárjegy mindig csütörtökön, a következő pénzügyi teljesítés napján jár le. A másik fontos változtatás a rugalmas maximális és minimális hozamsáv bevezetése volt, amely lehetővé tette a piaci viszonyokhoz való gyorsabb alkalmazkodást az aukciókon. 
A befektető centrikusabb, rugalmasabb és sűrített aukciós rendszer következtében fokozatosan népszerűbbekké váltak a diszkont kincstárjegy aukciók. Ennek következtében 56,9 milliárd forinttal növekedett a diszkont kincstárjegyek állománya. Ezen belül az 1 hónaposoké 24,0 milliárd forinttal csökkent, a 3 hónaposaké 60,2 milliárd forinttal nőtt, míg a 6 hónaposaké 14,3 milliárd forinttal mérséklődött, a 12 hónaposoké pedig 35,1 milliárd forinttal bővült. Ezek a változások arra utalnak, hogy az év végére sikerült némileg javítani a diszkont kincstárjegyek lejárati szerkezetén, mégpedig az 1 hónaposok rovására a 3 hónaposok felé, és a 6 hónaposok rovására a 12 hónaposok felé.
A tényleges, 94,4 milliárd forintos kincstárjegy állomány bővülés a kibocsátási felhatalmazásokat tekintve egészen sajátosan alakult 1994-ben. Először is az 1993. évi felhatalmazás alapján kibocsátott 60 milliárd forint összegű államkötvény utólagosan 60 milliárd forint összegű kincstárjegy állományt váltott ki a előző évi hiány finanszírozásában. Ennek alapján az 1993. évi korrigált kincstárjegy állomány 220,7 milliárd forint helyett utólagosan 160,7 milliárd forintra változott. Ehhez a 160,7 milliárd forintos korrigált állományhoz adódott hozzá az 1994. évi hiányt finanszírozó kincstárjegy állománygyarapodás, melynek összege 189,4 milliárd forint volt. E növekményt azonban 35,0 milliárd forinttal csökkentette a negatív egyéb célú kincstárjegy kibocsátás, amely döntően a társadalombiztosítási alapok forgóalap igénybevételének növekedése és a forgóalap állománycsökkenése eredőjeként adódott. Az 1994. évi hiányt utólagosan finanszírozó 3 milliárd forint összegű 1995. évi kötvénykibocsátás pótlólag 3 milliárd forinttal csökkentette az 1994. évi hiányt finanszírozó kincstárjegyek állományát. A felhatalmazások alapján számított 1994. évi korrigált kincstárjegy állomány növekedés ily módon 151,4 milliárd forint volt 1994-ben.
2.	Nem a költségvetési hiány finanszírozása céljából az Országgyűlés a Költségvetési Törvény 3. §-ában az alábbi kibocsátásokra hatalmazta fel a pénzügyminisztert:

«\szimbÓlum SYMBOL \f \"Symbol\" \s 10 \h»	A Költségvetési Törvény a bankkonszolidáció folytatása érdekében legfeljebb 125 milliárd forint összegű államkötvény kibocsátására hatalmazza fel a Pénzügyminisztert. E keretből az elmúlt évben két darab, 20 éves lejáratú, változó kamatozású államkötvény kibocsátására került sor összesen 85 milliárd forint összegben. Ebből 1994. év végéig 47,8 milliárd forint került felhasználásra, a különbözet a Pénzügyminisztérium értékpapír számlájára került.

«\szimbÓlum SYMBOL \f \"Symbol\" \s 10 \h»	Az 1993. évi költségvetési törvény 1993-1994. években összesen 23 milliárd forint értékben Budapesti Innovációs Felsőoktatási Kötvény kibocsátására hatalmazta fel az Állami Fejlesztési Intézetet. Ebből 1993. decemberében 3 milliárd forint, 1994. áprilisában további 3 milliárd forint összegű értékpapír értékesítésére került sor. A világkiállítási program leállítása miatt ugyanakkor további kibocsátásokra nem kerül sor.

«\szimbÓlum SYMBOL \f \"Symbol\" \s 10 \h»	A Magyar Nemzeti Bankról szóló, az 1994. évi IV. törvénnyel módosított 1991. LX. törvény alapján minden évben piaci kamatozású államkötvénnyé kell alakítani a központi költségvetés MNB-vel szembeni, a forint és a keresztárfolyamok változása miatt keletkező kamatmentes, lejárat nélküli adóssága előző év végi állományának 5 százalékát. Ennek megfelelően az elmúlt év május 29-én 30 milliárd forint összegben egy 10 éves és 29,1 milliárd forint összegben egy 30 éves lejáratú, változó kamatozású államkötvény került kibocsátásra. (A központi költségvetés bruttó adósságágnak nagyságát ez a lépés önmagában nem befolyásolta, szerkezetét és kamatterheit azonban igen.)

E három kibocsátás alakulása közvetlenül nem érintette a költségvetés forgóalapját.

3.	Eredetileg nem állami, de a költségvetés helyzetét befolyásoló kibocsátások:

«\szimbÓlum SYMBOL \f \"Symbol\" \s 10 \h»	A társadalombiztosítási alapok 1992. évi zárszámadásáról szóló törvény alapján az 1992. évi hiány finanszírozására összesen 32 milliárd forint értékű kötvény kibocsátása lehetséges. Ezek olyan sajátos értékpapírok, amelyek az értékesítést követő egy hónap elteltével állampapírrá alakulnak. Ebből a típusból az elmúlt évben 5,5 milliárd forint összegű értékpapír került értékesítésre.
«\szimbÓlum SYMBOL \f \"Symbol\" \s 10 \h»	A társadalombiztosítási alapok 1993. évi hiányának finanszírozására összesen 40 milliárd forint értékű, legalább 10 éves kötvény kibocsátására hatalmazta fel az Országgyűlés az érintett alapokat, amelynek kamatait a költségvetés fizeti, és a tőketörlesztésre garanciát nyújt a költségvetés. Ebből 1993-ban összesen 16 milliárd forint, 1994-ben 0,5 milliárd forint összegű kötvény értékesítésére került sor. A fennmaradó keret sorsa bizonytalan, mivel a potenciális vásárlók a típus helyett inkább normál államkötvényeket kívánnak venni.

4.	A Magyar Nemzeti Bankról szóló, az 1994. évi IV. törvénnyel módosított 1991. LX. számú törvény alapján további, közvetlenül csak a forgóalap likviditását befolyásoló hitel lehetőség az MNB által nyújtható rövidtávú likviditási hitel, amelynek legmagasabb összege a tervezett költségvetési bevételek 2 százaléka, azaz 1994-ben 26,1 milliárd forint. Ez tényleg csak a néhány napos fizetési nehézségek finanszírozására alkalmas, mert ilyen likviditási hiteltartozás egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 napig állhat fenn, s az év utolsó napján a költségvetésnek ilyen hiteltartozása nem lehet.

***

a törvényjavaslat rendelkezéseinek
indokolása




Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 28. §-ában foglalt zárszámadási kötelezettségének a Kormány e törvényjavaslat benyújtásával tesz eleget.


1-2. §-hoz

A törvényjavaslat első szakaszai a központi költségvetés 1993. évi kiadásainak és bevételeinek főösszegét, valamint hiányát rögzítik. A törvényjavaslat 1. és 2. számú mellékletei a költségvetési törvénnyel összehasonlítható, az időközben bekövetkezett elnevezésbeli, szervezeti és prezentációs módosulásokkal frissített szerkezetben a pótköltségvetési előirányzatok teljesítését részletezik. (A költségvetési előirányzatok teljesítésének fejezetenkénti indokolását a törvényjavaslat külön kötetei tartalmazzák.)


3-4. §-hoz

A központi költségvetés 1994. évi hiányát és az állami forgóalap folyamatos likviditási szükségletét a Költségvetési Törvény 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján, államkötvények - és a kedvezőtlen pénzpiaci viszonyok miatt, ami megnehezítette a hosszabb futamidejű államkötvények értékesítését - a tervezettnél nagyobb mértékben egy évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyek kibocsátásával finanszírozta a pénzügyminiszter.


5. §-hoz

A javaslat tartalmazza a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulása elszámolásának eredményeit, az ezzel kapcsolatos központi költségvetési kötelezettségeket, valamint az önkormányzati visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségeket.

Az Állami Számvevőszék megállapításai e törvény keretében emelkednek jogerőre. A helyi önkormányzatok által követendő eljárás rendjét szintén a javaslat határozza meg.


6-7. §-hoz

A jogszabályhely hivatkozásokat tartalmaz a törvény azon mellékleteire, melyek bemutatják a helyi önkormányzatoknak nyújtott központi költségvetési támogatások előirányzatait és azok teljesülését.

Felhatalmazást tartalmaz a javaslat a címzett- és céltámogatásokhoz kapcsolódó elszámolási különbözetnek az Állami Fejlesztési Intézet részére történő átutalásra.
Tájékoztatásul itt jelenik meg továbbá a helyi önkormányzatok 1993. évi zárszámadási kötelezettségeinek teljesítésére is.

8. §-hoz

A Magyar Rádió és a Magyar Televízió különféle forrásokból (elsődlegesen előfizetési díjakból és sponzordíjakból) 0,5 milliárd, illetve 0,8 milliárd forint összegű többletbevételt ért el az előirányzott 3,9 milliárd, illetve 7,8 milliárd forinthoz képest. A szóbanforgó bevételek alaptevékenységgel összefüggő támogatásértékű bevételnek minősülnek, amelyek felhasználásával kapcsolatban az előirányzatmódosítás gyakorlása főszabályként a felügyeleti szerv hatásköre. Mivel az Alkotmánybíróság 1994. október végén alkotmányellenesnek minősítette, hogy a felügyeleti szervi jogosítványokat e tekintetben a Kormány kijelölt tagja lássa el, más praktikus megoldás jelen helyzetben nem található, mint hogy az intézmény eljárását az Országgyűlés tudomásul vegye, vagyis rendezze a kialakult jogi helyzet következményét.

9-10. §-hoz

Az államháztartásról szóló törvény rendelkezései értelmében a központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtását bemutató mérleget a költségvetési zárszámadás keretében az Országgyűlés jóváhagyja.


11. §-hoz

Az 1994. évi XIII. törvény úgy rendelkezik, hogy az Orosz Köztársasággal szemben 1991. végéig felhalmozódott és 1992. végi hatállyal az állam által a Magyar Nemzeti Banktól államkötvényekért megvásárolt követelésből 800 millió USD összegben haditechnikai termékek szállításával törlesztendő rész pénzügyi elszámolását a szállítmányok beérkezési évének költségvetésében kell megejteni, s azokról az Országgyűlésnek a zárszámadás keretében szükséges részletesen számot adni.


12-13. §-hoz

Az ÁFI Rt. által kezelt, az államháztartáson kívüli adósokkal szemben nyilvántartott 92.121,2 millió forintos követelésállomány - amiből 21.282,7 millió forintot a felszámolás alatti adósok tartozása tesz ki - 24.132 millió forinttal alacsonyabb az egy évvel ezelőtti állománynál.

Az állománycsökkenésben az Országgyűlés határozatainak hatása összesen 6.521,3 millió forint volt, ami a MÁV Rt-nél (2739,0 millió forint) és a Szekszárdi Húsipari Rt-nél (282,3 millió forint) adósság-elengedésként, a DUNAFERR DV Rt-nél pedig (3.500,0 millió forint) járadékfizetési kötelezettség részvénnyé konvertálásaként valósult meg.

Ugyancsak felsőszintű határozat, azaz a Kormány 3530/1992. sz., a szénbányászat szervezeti, irányítási és tulajdonosi rendszerének átalakítására vonatkozó határozatában foglaltak végrehajtásaként került sor a felszámolás alatt álló Mátraaljai Szénbányákkal szemben fennálló követelések részvényekkel történő kielégítésére. Az ÁFI Rt. így 5.428,6 millió forintos követelése fejében ugyanilyen névértékű Mátrai Erőmű Rt. részvényt kapott.

Az 1992. évi Költségvetési Törvény 38. §-ában kapott felhatalmazás alapján az ÁFI Rt. a csőd, illetve felszámolási eljárások keretében saját döntése alapján is engedélyezhet átütemezést, illetve végrehajthat 500 millió forintot meg nem haladó adósság-tőke konverziót az általa kezelt adósságállomány 2,5 %-ának erejéig. A hivatkozott felhatalmazást irányadónak tekintve az 1994. évi XCVI. törvény 16. §-a ezeket a lehetőségeket kiterjesztette az adóskonszolidációs eljárásra is, megengedve, hogy a reorganizációs szerződésekben meghatározott feltételek teljesüléséhez kötve az ÁFI Rt. a többi hitelezővel azonos arányú adósság elengedéséhez hozzájáruljon.

E jogosítvánnyal élve az ÁFI Rt. az év folyamán csődegyezség keretében 185,1 millió forint, az adóskonszolidációs eljárásokban 159,3 millió forint tartozást ütemezett át. Az adóskonszolidáció keretében átütemezett összeg tartalmazza azt az 53,8 millió forintot is, aminek felételekhez kötött elengedésére az ÁFI Rt. megállapodást kötött, de állományt csökkentő hatása csak a feltételek teljesítését követően később jelentkezik.

ÁFI Rt. döntés alapján 125,1 millió forint tarozás adósság-tőke konverziójáról született megállapodás a Tokaj Kereskedőház Rt-nél és az ST GLASS Rt-nél az adóskonszolidációs eljárás keretében, így összesen 100,0 millió forint adósságot azonos névértékű részvénnyel váltanak ki, míg a Borsodnádasdi Lemezgyár felszámolása keretében további 25,1 millió forint tartozást a Központi Váltó és Hitelbank Rt. kötvényeivel \"fizettek ki\".

A költségvetés XXXI. Belföldi Államadósság fejezetében megtervezett előirányzatok mindegyike túlteljesült 1994-ben. Az államikölcsön-törlesztés 2000,0 millió forintos előirányzata helyett 4153,3 millió forint folyt be és került befizetésre a központi költségvetésbe. A többletből 1803,7 millió forint a Péti Nitrogénművek felszámolásából származik. A költségvetési bevételt az állami kölcsön törlesztése címén (1 cím 1 alcím) további 43,8 millió forinttal növelték egyrészt a Gabcsikovó-Nagymarosi Vízerőművel kapcsolatos törlesztések (15,2 millió forint), másrészt a lakások használatáért befizetett díjak (28,5 millió forint), így az ezen a címen befolyt összes bevétel 4195,1 millió forint volt.

Az állami alapjuttatások után fizetendő fix járadékok címén tervezett 8.000,0 millió forintnál 666,3 millió forinttal többet fizettek be az adósok. Ezen túlmenően 40,3 millió forint is átutalásra került.

A Paksi Atomerőmű 2 x 1000 MW-os bővítéséhez igénybevett alapjuttatásból megvalósított létesítmények egy részét a leállítást követően is hasznosítani lehet. Az ezekhez felhasznált forrás után sikerült 1994. évben a járadékfizetési kötelezettséget érvényesíteni és a szerződést erre vonatkozóan 2162,2 millió forint fix járadék megfizetésére megkötni.

További, összesen 166,1 millió forintos követelésállomány-növekedést okozott még a felszámolás miatt meghiúsult konverzió (52,5 millió forint), a felszámolás során elismertetett többletigények (86,0 millió forint), valamint a törlesztések beérkezése és azok átutalása közötti technikai-időbeli eltérések 1993. és 1994. évek közötti különbsége (27,6 millió forint).

Az 1.000,0 millió forintra tervezett állami kölcsön kamattal szemben 1.485,5 millió forintot utalt át az ÁFI Rt., amiből 557,2 millió forint ugyancsak a péti felszámolásból folyt be. (A kamat nem képezi a számszerűsített követelés-állomány részét.)

A Jamburgi gázszállítás árbevételeként tervezett 14.000,0 millió forint helyett 16.733,2 millió forint bevételhez jutott a költségvetés. A Jamburgból érkező gáz ármegállapítása a MOL Rt-MINERALIMPEX-PM-ÁFI Rt. között 1993. december 21-én létrejött és 1994. december 31-ig érvényes megállapodás alapján történt. Ennek értelmében a törlesztésként kapott gáz ára az orenburgi földgáz számla szerinti, az érvényes banki árfolyamon számított, USD elszámolású import árának és a MOL Rt. költségeivel csökkentett, hazai gerincvezetéki átlagárának a számtani középértéke.

A Jamburgi kiemelt jelentőségű kormányzati beruházás lezárásával kapcsolatos munkálatokra 50 millió forint összeg szükséges, mert az államközi egyezmény még nincs lezárva, illetve a törvényi előírásoknak megfelelően a dokumentumok tárolását öt évig kell biztosítani.


14. §-hoz

A bankrendszer piacgazdasági feltételeinek megfelelő működését megalapozó hitelkonszolidációs célra az 1994. évi Költségvetési Törvény felhatalmazása alapján 66,5 milliárd forint nagyságban történt a költségvetést közvetlenül nem terhelő, államadósságot növelő kötvénykibocsátás.


15. §-hoz

1994. évben a világkiállítás EXPO lemondásáról szóló 1994. évi LXX. törvény elfogadásáig összesen 3 milliárd forint értékben valósult meg felsőoktatás-fejlesztési célt finanszírozó államkötvény-kibocsátás (Universitas II. kötvény). Az EXPO lemondása után nem történt újabb kibocsátás, és a már megvalósult kibocsátásokból befolyt pénzeszközök továbbra is az eredeti tervnek megfelelő felsőoktatás-fejlesztési célt szolgálnak.


16. §-hoz

A Magyar Nemzeti Bankról szóló többször módosított 1991. évi LX. törvény 22. §-a előírja az MNB-nél lévő nettó devizatartozás utáni leértékelési veszteségből és keresztárfolyamváltozásból eredő veszteségelem miatti kamatmentes és lejárat nélküli államadósság megelőző év végi állománya 5 %-ának piaci kamatozású államkötvényre cserélését, aminek konkrét nagysága 59,1 milliárd forint volt 1994-ben.


17. §-hoz

A társadalombiztosítás 1992. évi kiadási többletének részbeni finanszírozása céljából a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1993. évi CV. törvény 6. és 10. §-a értelmében a Társadalombiztosítási Alapok felhatalmazást kaptak, hogy 1994-ben kötvényt bocsássanak ki. Ezen kötvények 30 nap elteltével állampapírrá alakultak át, ami növeli az államadósság nagyságát.


18. §-hoz

Az államadósság nagyságának 1994. évi összes változását az egyes összetevők külön részletezésével tartalmazza ez a paragrafus.


19. §-hoz

Az orosz fél szállítási nehézségekre hivatkozva, az 1994. évi szerződéstől eltérően 5.340.831,39 USD értékű eszközt és anyagot csak 1995. évben tud szállítani, ez indokolja az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény 2. §. (2) bekezdésének módosítását.




20. §-hoz

A büntetés-végrehajtási vállalatok a sajátos foglalkoztatás, valamint az állami támogatás csökkenése miatt veszteségesen működtek, melyek következtében jelentős adótartozás és késedelmi pótlékot halmoztak fel.

Az adótartozás törléséhez törvényi rendelkezés szükséges.
A jogutód gazdasági társaságok a korábban képződött adótartozásukat és ennek késedelmi pótlékait nem tudják kifizetni, költségvetési támogatásra nincs lehetőség. Az adótartozások behajtása a társaságok ellehetetlenüléséhez vezetne, így működőképességük helyreállítása érdekében az adótartozások elengedése, törlése szükséges.

A MÁV Rt. rövid távú likviditási gondjainak megoldása - munkabér, és közóüzemi díj-fizetés, gázolaj-vásárlás - érdekében vett fel 1993-ban 6 milliárd forint egy éves lejáratú államilag garantált hitelt, amelynek kamatait megfizette, de a kölcsön visszafizetését nem tudta teljesíteni, ezért a hitelező bankkonzorcium a kezességet a költségvetés terhére érvényesítette. Ennek a most már állammal szembeni tartozásnak a behajtása a közszolgáltatói feladatok ellátását, a vasutas dolgozók bérének kifizetetését, az egyéb fizetési kötelezettségek (üzemanyag, energia) teljesítését is veszélyeztetné, tekintettel a MÁV Rt. egyre súlyosabb pénzügyi likviditási helyzetére. Mindez indokolja a tartozás megfizetése alóli mentesítést."
