"Magyar Köztársaság Kormánya

T/1302. sz.
TÖRVÉNYJAVASLAT

a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásáról 


Előadó:
Dr. Lakos László
földművelésügyi miniszter


Budapest, 1995. szeptember


Törvényjavaslat 


a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásáról 



Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állatorvosok önkormányzati elveken alapuló köztestületi formában működő szakmai szervezete bekapcsolódjon az állategészségügyi  feladatok ellátásába, szervezze és intézze az állatorvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat, továbbá szakmai támogatást nyújtson az állatorvosok számára, elismeri az állatorvosi hivatás gyakorlóinak jogát a szakmai önkormányzathoz és ennek érdekében a következő törvényt alkotja:


I. Rész

I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. §

(1) A Magyar Állatorvosi Kamara (a továbbiakban: kamara) az állatorvosok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat és általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete.

(2) A kamara a feladatait

a) a megyékben és a fővárosban működő területi szervezetei (a továbbiakban együtt: területi szervezet), valamint

b) országos szervezete

útján látja el.

(3) A kamara területi szervezetei, valamint országos szervezete jogi személyek.

(4) A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére.

(5) Az országos szervezet székhelye Budapest.

(6) Az országos szervezet jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.

(7) Az \"állatorvosi kamara\", illetőleg \"Magyar Állatorvosi Kamara\" elnevezés használatára, valamint e törvényben írt közfeladat ellátására kizárólag a területi szervezet és az országos szervezet jogosult.


2. §

A kamara alapszabály szerint működik. Az alapszabályban kell meghatározni:

a) a területi szervezetek, valamint az országos szervezet elnevezését és székhelyét;

b) a kamara szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat;

c) a testületi szervek, valamint a tisztségviselők feladat- és hatáskörére, választásuk módjára, megbízatásuk időtartamára vonatkozó szabályokat;

d) a kamara gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat;

e) mindazokat a kérdéseket, amelyeket e törvény az alapszabályba való felvételre utal.





II. Fejezet

A kamara feladatai

3. §

(1) A kamara:

a) az állatorvosi hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi az állatorvosi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit, valamint az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató állatorvosok (a továbbiakban: magánállatorvos) hivatásukból eredő jogait;

b) véleményt nyilvánít

	ba) az állatorvosok szakmai tevékenységét érintő jogszabályokról,
	bb) az Állatorvostudományi Egyetemmel együttműködve az 	állatorvosképzés, a szakképzés, valamint a szakmai továbbképzés 	követelmény-szintjéről,
	bc) az állatorvosi diplomához kötött tevékenység végzéséhez 	szükséges hatósági engedélyek kiadásáról, 
	bd) a külföldön szerzett állatorvosi diploma honosításával kapcsolat-
	ban;

c) megalkotja az állategészségügyi szolgáltató tevékenység állatorvos-etikai szabályait;

d) annak érdekében, hogy az állattartók állatainak folyamatos állategészségügyi ellátása biztosított legyen, kialakítja az állatorvosi ügyeleti területeket (a továbbiakban: ügyeleti terület), megállapítja az ügyeleti szabályokat, valamint a helyettesítés rendjét, megegyezés hiányában kijelöli a kötelező helyettest, továbbá  gondoskodik ennek a helyben szokásos módon való kihirdetéséről;

e) etikai eljárást folytat le a kamara etikai szabályait megszegő tagokkal szemben;

f) a kamara tagjairól névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet és erről statisztikai adatokat szolgáltat;

g) állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlására jogosító igazolványt állít ki;

h) az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményez az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet jogosulatlanul folytatók ellen;

i) egyeztető eljárást folytat le a kamara tagjai között az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás szakmai, illetve etikai kérdésekben;

j) elősegíti a magánállatorvosok szakmai tevékenységének magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását és ezzel összefüggésben meghatározza a kötelező szakmai továbbképzésben való részvétel feltételeit;

k) együttműködik az illetékes hatóságokkal az állategészségügyi szolgáltató tevékenységgel összefüggő ügyekben, ennek keretében elősegíti a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) hatósági ellenőrző tevékenységét;

l) kiadja az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásához szükséges alapfelszerelés, magánállatorvosi rendelő alapfelszereltségének, valamint a szakrendelő, az állatkórház alapfelszereltségének jegyzékét és saját hatáskörében gondoskodik annak ellenőrzéséről, melynek eredményeképpen szükség szerint etikai-, fegyelmi-, illetőleg hatósági eljárást kezdeményez;

m) ellátja a magánállatorvosok közcélú igénybevételével kapcsolatos szervezési feladatokat;

n) véleményezi a magánállatorvosok közcélú igénybevétele esetén a díjazás, illetőleg a költségtérítés mértékét;

o) belföldi, illetőleg külföldi szakmai kapcsolatokat létesít és tart fenn;

p) kidolgozza az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásának szakmai irányelveit (a továbbiakban: szakmai irányelv);

r) meghatározza az állatorvosok kamarai tagságával összefüggő címhasználatának feltételeit;

s) az illetékes szervnél kitüntetés adományozását kezdeményezi;

t) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

(2) E törvény alkalmazásában állategészségügyi szolgáltató tevékenységnek minősül az állattartó, illetőleg más személy megrendelésére végzett:

a) állatvizsgálat és kezelés;

b) az állatbetegségek megelőzésére, gyógyítására szolgáló intézkedések megtétele;

c) az állat tartásával, gyógyításával összefüggő szaktanácsadás;

d) az állatnak védő- és egyéb oltások beadása;

e) az állatból vér-, tej-, vagy más minták vétele;

f) az elhullott állat vizsgálata;

g) az állat gyógykezelésére szolgáló szerek rendelése;

h) a vágóhídon kívüli, nem közfogyasztási célú vágásoknál a vágóállat és a hús vizsgálata, ezzel összefüggésben állatorvosi szakvélemény adása.


4. §

(1) A névjegyzékben fel kell tüntetni a kamara tagjának:

a) családi és utónevét;
b) állampolgárságát, születési helyét és idejét, személyi azonosítójának számát;
c) egyetemi diplomájának számát és keltét;
d) tudományos fokozatát, szakállatorvosi és egyéb szakképzettségét;
e) tevékenységének helyét (a továbbiakban: székhely), működési területét, szakmai működési körét;
f) az állategészségügyi szolgáltató tevékenysége megkezdésének, felfüggesztésének, megszűnésének időpontját;
g) esetleges etikai vétségeit;
h) nyelvtudására vonatkozó adatokat;
i) kitüntetéseit.
(2) A névjegyzékben a kamara magánállatorvos tagjainak az (1) bekezdés a), c), e) és f) pontjai szerinti adatai nyilvánosak, azokat, valamint az azokban bekövetkezett változásokat a kamara a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapjában legalább évente közzé teszi.

(3) A kamara, a magánállatorvosnak az (1) bekezdés e) pontja szerinti adataiban beállott változásáról a bejegyzés keltétől számított nyolc napon belül köteles a magánállatorvos székhelye szerint illetékes állomást, valamint a települési önkormányzat jegyzőjét értesíteni.


III. Fejezet

A kamara szervezete

A területi szervezet

5. §

(1) A megyékben és a fővárosban képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezet működik. 

(2) A területi szervezet ellátja az e törvényben, valamint az alapszabályban hatáskörébe utalt kamarai feladatokat. 


6. § 

(1) A területi szervezet képviseleti szerve a tagok összességéből álló területi közgyűlés, amely  ha azt a területi szervezet tagjainak az alapszabályban meghatározott száma indokolja  küldöttgyűlés formájában is megszervezhető.

(2) A küldöttgyűlésbe - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - öt tagonként kell négy évre egyegy küldöttet megválasztani a területi szervezet tagjai közül. A küldöttgyűlésre egyebekben a területi közgyűlés szabályait kell alkalmazni.

(3) A területi közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - a tizenöt napon belül ismételten összehívott területi közgyűlés az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. 

(4) A területi közgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint a felének az egyetértő nyílt szavazatával hozza. Alapszabály az ügyek meghatározott körében a határozatot minősített szótöbbséghez, illetőleg az e törvényben foglaltakon túl titkos szavazáshoz kötheti.

(5) A területi közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az alapszabály a területi közgyűlés kötelező összehívásának más eseteit is megállapíthatja.


7. §

(1) A területi közgyűlés az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására titkos szavazással területi vezetőséget (a továbbiakban: vezetőség) választ, amely az új vezetőség megválasztásáig látja el feladatait.

(2) A vezetőségbe tisztségviselőként egy elnököt, egy alelnököt, valamint egy titkárt, továbbá az alapszabályban meghatározott számú vezetőségi tagot kell megválasztani. Az alapszabály más tisztségviselők választását is kötelezővé teheti. A területi szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök képviseli. A titkár az alapszabályban meghatározott feladatokat látja el.

(3) A vezetőség határozatképességére - a megismételt közgyűlésre vonatkozó szabály kivételével - és határozathozatalának módjára a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A vezetőség tagjai - ha nem küldöttek - a küldöttgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vesznek.



8. § 

A területi közgyűlés az alapszabályban meghatározott számú, de legalább három tagból álló etikai bizottságot választ. Az etikai bizottság elnökét - annak tagjai közül - a területi közgyűlés választja meg. 


9. § 

A 68. §-okban meghatározott szerveken kívüli, további szervek megalakításáról az alapszabály rendelkezik.


Az országos szervezet

10. § 

(1) Az országos szervezet a kamara

a) országos képviseleti szervéből, 
b) az elnökségből, 
c) a felügyelő bizottságból,
d) az etikai bizottságból [b)-d) pont szerinti szervek a továbbiakban együtt: ügyintéző szervek] 

áll.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alapszabály más ügyintéző vagy egyéb szerv, illetőleg szakmai bizottság felállításáról is rendelkezhet.

(3) Az országos szervezet tisztségviselői:

a) az elnökség tagjai,
b) a felügyelő bizottság elnöke,
c) az etikai bizottság elnöke,
d) az alapszabály szerint szervezett állandó bizottság elnöke.

(4) Az elnökség tagjai: 

a) az elnök, 
b) az alelnök, 
c) a főtitkár, valamint 
d) a területi szervek elnökei.

11. §

(1) A kamara országos képviseleti szerve a területi közgyűlés által választott küldöttekből álló küldöttközgyűlés (a továbbiakban: küldöttközgyűlés). A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a kamara alapszabályának, a szakmai irányelveknek, valamint az állatorvos-etikai szabályzatnak a megalkotása és módosítása,

b) országos tisztségviselőinek, az országos etikai bizottság és a felügyelő bizottság tagjainak a megválasztása,

c) az országos elnökség (a továbbiakban: elnökség) és a felügyelő bizottság éves beszámolójának az elfogadása,

d) a kamara éves költségvetésének, ennek részeként a kamarai tagsági díjnak, a tagsági díjból származó bevétel - a területi szervezet és az országos szervezet közötti - megosztása arányának, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása,

e) minden olyan ügy, amelyet e törvény vagy az alapszabály a küldöttközgyűlés hatáskörébe utal.

(2) A küldöttközgyűlés tagjai:

a) a területi szervezet tagjai által maguk közül - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - minden megkezdett ötven tag után négy évre megválasztott, szavazati joggal rendelkező küldöttek,

b) a kamara tisztségviselői.

(3) A küldöttközgyűlés összehívására a területi közgyűlésre vonatkozó rendelkezések irányadók azzal, hogy a területi vezetőségen az elnökséget, a területi szervezet tagjain a küldöttközgyűlés tagjait kell érteni.

(4) A küldöttközgyűlés határozatképességére a területi közgyűlésre vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

(5) A küldöttközgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint felének egyetértő nyílt szavazatával hozza. Az alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.

(6) A küldöttközgyűlés a törvényben, illetve az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására megválasztja az elnökség, a felügyelő bizottság, valamint az etikai bizottság tagjait és tisztségviselőit, feltéve, ha az nem tartozik a területi szervezet közgyűlésének hatáskörébe.

12. § 

(1) Az elnökség ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket e törvény, az alapszabály, illetve a küldöttközgyűlés részére meghatároz. Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik, a (2) bekezdésben foglaltak  kivételével:

a) a küldöttközgyűlés üléseinek összehívása,

b) a tagsági viszony felfüggesztését, illetve megszűnését elrendelő határozat elleni fellebbezés elbírálása, feltéve ha azt nem etikai eljárás keretében hozták,

c) a 3. § b) pontja szerinti véleményezési jog gyakorlása,

d) törvény, illetve az alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.

(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a küldöttközgyűlés magához vonhatja, illetve azok gyakorlásának szempontjait meghatározhatja.

(3) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az alapszabály az elnökség kötelező összehívásának más időközét, továbbá az eseteit is meghatározhatja.

(4) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalára a 6. § (3)(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.

(5) Az országos szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén - az alapszabályban meghatározott körben - az alelnök képviseli.

(6) A főtitkár az alapszabályban meghatározott körben képviseli az országos szervezetet, továbbá ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat.



13. § 

(1) Az országos etikai bizottság, illetőleg a felügyelő bizottság az elnökből, valamint az alapszabályban meghatározott számban megválasztott további tagokból áll. 

(2) Az országos szervezet etikai bizottsága tesz javaslatot az állatorvos-etikai szabályzatra, lefolytatja az etikai eljárást, valamint ellátja az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

(3) A felügyelő bizottság ellenőrzi a kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését az országos, illetve a területi szerveknél és tisztségviselőknél. Az ellenőrzés során a felügyelő bizottságot megillető jogosultságokat az alapszabály határozza meg azzal, hogy a felügyelő bizottság részére tájékoztatás adásának kötelezettségét nem korlátozhatja.

(4) Az etikai bizottság, valamint a felügyelő bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg.


IV. Fejezet

A kamara tisztségviselőinek és tagjainak választása, 
visszahívása

14. § 

(1) A kamara tisztségviselőit a kamara tagjai közül - amennyiben az alapszabály vagy az alakuló közgyűlés eltérően nem rendelkezik - négyéves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg. Tisztségviselőnek csak büntetlen előéletű személy választható meg.

(2) A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának a napján szűnik meg.

(3) Ha tisztségviselő megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választására jogosult szerv  az eredeti alapszabály eltérő rendelkezése hiányában  a megbízatás megszűnésétől számított harminc napon belül választja meg az új tisztségviselőt. 

(4) Amennyiben a tisztségviselő megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (3) bekezdés szerinti választás céljából a küldöttközgyűlést - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - a megbízatás megszűnésétől számított negyvenöt napon belüli időpontra össze kell hívni.

15. § 

(1) Kamarai tisztségre választható minden kamarai tag, feltéve ha vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Összeférhetetlen a kamarai tisztség vállalásával, ha a tag

a) az állami állategészségügyi szolgálat szerveivel közszolgálati jogviszonyban áll,  

b) politikai pártban tisztséget tölt be, valamint 

c) főállásban polgármesteri tisztséget tölt be.

(2) Az  (1)  bekezdés  b) illetőleg c) pontja  szerinti  összeférhetetlenségi  ok fennállása kérdésében - amennyiben az kétséges - a politikai párt, illetőleg a települési önkormányzat képviselő testületének nyilatkozata az irányadó.

(3) A tisztségviselő a kamarai szervezetben csak egy tisztséget tölthet be.

(4) A területi szervezet vezetőségének, az országos szervezet elnökségének, az etikai, valamint a felügyelő bizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja] és kereső foglalkozásuk során egymás alá- és fölérendeltjei.

(5) Az (1), (3) és (4) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi ok fennállásáról az érintett a megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Amennyiben az összeférhetetlenség a választást követően merül fel, az attól számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenségi okot megszüntetni. A megszüntetésről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja.

(6) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról és ezzel együtt a tisztségből való visszahívásról az érintett választására jogosult szerv határoz, az országos etikai bizottság vagy felügyelő bizottság kezdeményezésére, illetve hivatalból. Az összeférhetetlenség tárgyában hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(7) Az alapszabály az (1), (3) és (4) bekezdésekben meghatározottakon kívül az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.


16. § 

A kamara tisztségviselőjének megbízatása megszűnik a tisztségviselő 

a) halálával, 
b) lemondásával, 
c) kamarai tagságának megszűnésével,
d) az összeférhetetlenség kimondásával, valamint
e) a választás időtartamának lejártával.


V. Fejezet

A tagsági viszony keletkezése, felfüggesztése, megszűnése

17. § 

(1) A kamara tagja lehet az a magyar állampolgár, illetőleg Magyarország területén letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár is, aki

a) magyar egyetemen állatorvosi diplomát szerzett, vagy külföldi egyetemen szerzett állatorvosi diplomáját honosították, illetve egyenértékűvé nyilvánították,

b) Magyarország területén állatorvosi diplomához kötött tevékenységet folytatott, folytat vagy kíván folytatni,

c) vállalja, hogy a kamarai tagdíjat az alapszabályban meghatározott módon  megfizeti, továbbá

d) az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elismeri.

(2) Azt az állatorvost, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a kamarai tagok névjegyzékébe kérelmére fel kell venni.

(3) Nem vehető fel tagként a kamarába 

a) az etikai büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig az, akivel szemben \"kizárás\" etikai büntetést alkalmaztak,

b) aki olyan tevékenységet folytat, amelyet jogszabály, illetőleg a kamara etikai szabályzatában foglalt állatorvos-etikai szabályok az állatorvosi tevékenységgel összeférhetetlennek minősítenek, e tevékenység folytatásának megszüntetéséig,

c) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll.

(4) A kamara elutasíthatja annak az állatorvosnak a tagfelvételi kérelmét, akivel szemben olyan etikai kifogás merül fel, amely kamarai tag esetében a tagsági viszony felfüggesztését, illetőleg kizárás etikai büntetést vonna maga után, feltéve, ha az elutasítás okaként megjelölt cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől két év még nem telt el.

(5) Az alapszabály a (3) bekezdés a) és b) pontjaiban, valamint a (4) bekezdésben foglaltaktól kedvezőbb feltételeket is megállapíthat.


18. § 

(1) Az állatorvos a kamara azon területi szervezeténél kérheti tagfelvételét, amelynek illetékességi területén állategészségügyi szolgáltató tevékenységet folytat, illetve kíván folytatni. Az az állatorvos, aki a tagfelvétel időpontjában kamarai tagsághoz kötött tevékenységet nem folytat és nem is kíván folytatni, tagfelvételét a lakóhelye, a tartózkodási helye szerint illetékes vagy annál a területi kamarai szervezetnél kérheti, amelynek területén bármikor kamarai tagsághoz kötött tevékenységet folytatott.

(2) Az az állatorvos, aki több területi szervezet illetékességi területén folytat, illetőleg kíván folytatni állategészségügyi szolgáltató tevékenységet, a székhelye szerinti területi szervezet vezetőségénél kérheti tagfelvételét, egyidejűleg a területi szervezet vezetősége a többi illetékes területi szervezetet döntéséről tájékoztatja.

(3) A vezetőség az állatorvos felvételéről a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt. Ha az állatorvost a kamara a tagjai közé felveszi, az új tagot a névjegyzékbe be kell jegyezni, és ki kell adni részére a tagsági igazolványt, valamint az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlására jogosító igazolványt.

(4) A tagfelvételt elutasító döntést írásbeli, indokolt határozatba kell foglalni és a határozat meghozatalától számított harminc napon belül a kérelmező részére azt meg kell küldeni. A kérelmező az elutasító határozat ellen a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül fellebbezhet az országos szervezet elnökségéhez, amely azt a benyújtásától számított harminc napon belül elbírálja. A másodfokú elutasító határozat ellen a kérelmező a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint keresetet nyújthat be a bírósághoz. A bíróság a megtámadott határozatot megváltoztathatja.

(5) A tagfelvételre irányuló eljárásban nem vehet részt az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el, továbbá az, aki a kérelmezőnek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), továbbá nem vehet részt a másodfokú eljárásban, aki az első fokú döntés meghozatalában is részt vett.

(6) A névjegyzékben feltüntetett adatok helyessége elleni jogorvoslatra  az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.



19. § 

(1) A vezetőség írásban indokolt határozattal - a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a kamarai tagnak:

a) aki azt kéri;

b) akit a bíróság  jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a szabadságvesztés időtartamára;

c) akit a bíróság az állatorvosi foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltott, az eltiltás időtartamára;

d) aki az alapszabályban meghatározott időközönként, valamint az ott meghatározott módon szervezett szakmai továbbképzésen való eredményes részvételt nem tudja igazolni, legfeljebb a továbbképzésen való eredményes részvételig.

(2) A felfüggesztés időtartama alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel és erre az időtartamra az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosítványt be kell vonni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági viszonyt a vezetőség a tag kérelmére állítja helyre, a b)d) pontok alapján felfüggesztett tagsági viszony pedig az ott megállapított időtartam lejártát követő napon áll helyre.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a tagsági viszony felfüggesztése helyett legfeljebb hat hónapra bevonható az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlására jogosító igazolvány.


20. § 

(1) Megszűnik a tagsági viszonya annak a tagnak, 

a) aki meghalt,

b) aki a tagsági viszonyáról lemondott,

c) akit a (2) bekezdésben foglalt indokok alapján zártak ki a kamarából,

d) aki jogerősen \"kizárás\" etikai büntetésben részesült.

(2) A vezetősége indokolt írásbeli határozatával ki kell zárni a kamarából azt a tagot, akit

a) jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,

b) bíróság jogerősen az állatorvosi foglalkozástól végleges hatállyal eltiltott, továbbá

c) aki már nem felel meg a tagsági viszony létesítése feltételeinek.

(3) A (2) bekezdés alapján hozott határozat elleni jogorvoslatra a 18. § (4)(5) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a határozathozatalra és a jogorvoslatra az etikai eljárásra vonatkozó szabályok irányadók.

(5) Azt az állatorvost, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés b) pontja alapján szűnt meg, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes vezetőség ismét felveszi a kamara tagjai közé.

(6) Az az állatorvos, akinek tagsági viszonya kizárás miatt szűnt meg, kérelmére a kamara tagjai közé ismét felvehető. 

(7) Az az állatorvos, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott okból szűnt meg - amennyiben az alapszabály ennél rövidebb időt nem állapít meg vagy a területi közgyűlés ettől eltérően nem rendelkezik - az etikai büntetés jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a kamarába tagként nem vehető fel.


A tag jogai és kötelezettségei

21. §

(1) A tag joga, hogy:

a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a területi szervezet közgyűlésén;

b) a törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén tisztséget viseljen a kamara bármely szervében;

c) igénybe vegye a kamara által nyújtott szolgáltatásokat;

d) a kamara tisztségviselőitől a kamara működéséről érdemi felvilágosítást kérjen;

e) a kamara jogsértő testületi határozatának bíróság általi felülvizsgálatát kezdeményezze;

f) a kamara alapszabályt sértő határozatának az országos szervezet felügyelő bizottsága általi felülvizsgálatát kezdeményezze;

g) az e törvényben írt feltételek teljesítése esetén az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet folytassa. 

(2) A tagsági viszonyból eredő jogok csak személyesen gyakorolhatók.

(3) A tag kötelezettsége, hogy 

a) fizesse a kamara által megállapított tagdíjat;

b) megtartsa a kamara alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat;

c) állategészségügyi szolgáltató tevékenysége során a szakmai irányelveknek, valamint az állatorvos-etikai szabályzatban foglaltaknak megfelelően járjon el.

(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti perindításra az a tag nem jogosult, aki a határozat meghozatalában részt vett és nem szavazott ellene. A perindítás szándékát a tag köteles bejelenteni a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül az országos szervezet felügyelő bizottságnak, amely további tizenöt napon belül állást foglal, s erről a határozatot hozó testületet, valamint a tagot írásban értesíti.

(5) A keresetet az országos szervezet felügyelő bizottsága állásfoglalásának kézhezvételétől számított harminc napon belül a sérelmes döntést hozó szervezet ellen kell megindítani. A keresetindításra nyitvaálló határidő jogvesztő. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(6) A (4)-(5) bekezdés szerinti esetekben a bíróság eljárására a polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.


VI. Fejezet

Az állatorvos etikai felelősség szabályai

22. § 


(1) E törvény alkalmazásában a szakmai irányelvek, valamint az állatorvos-etikai szabályok vétkes megszegése etikai vétségnek minősül.

(2) Etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, vagy ha azt maga a tag kéri, etikai eljárást kell lefolytatni.


23. § 

(1) Etikai vétség esetében az eljárást első fokon a területi szervezet etikai bizottsága (a továbbiakban: első fokú etikai bizottság) folytatja le.

(2) Az etikai eljárást etikai vétség alapos gyanúja esetén lehet megindítani, és azt a megindításától számított harminc napon belül le kell folytatni, kivéve ha a bizonyítási eljárás lefolytatása ennél hosszabb időt tesz szükségessé.

(3) Etikai eljárás nem indítható, ha azt az etikai bizottság az etikai vétség tudomására jutásától számított kilencven napon belül nem indítja meg, vagy ha a vétség elkövetése óta már egy év eltelt.

(4) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás is indult, a kilencven napos határidő a jogerős határozat területi szervezettel történt közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít.

(5) A bíróság vagy szabálysértési hatóság határozatát a jogerőre emelkedést követő harminc napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.


24. § 

(1) Az első fokú etikai bizottság az etikai felelősség tárgyában hozott döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja, és megküldi az érintett tagnak, illetőleg az etikai eljárást kezdeményezőnek.

(2) Az első fokú határozattal szemben az érdekelt személy a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be az országos etikai bizottsághoz.

(3) Az országos etikai bizottság a fellebbezés benyújtásától számított harminc napon belül írásbeli, indokolt határozattal dönt az etikai felelősség tárgyában. A határozatot meg kell küldeni az első fokon eljáró etikai bizottságnak, valamint az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek.


25. § 

Az etikai eljárás lefolytatását követően a taggal szemben az alábbi etikai büntetések szabhatók ki:

a) megrovás;
b) pénzbírság, amely a mindenkori minimálbér egyszeresétől tízszereséig terjedhet;
c) az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlására jogosító igazolvány legfeljebb hat hónapra történő bevonása;
d) a tagsági viszony legfeljebb hat hónapra terjedő felfüggesztése;
e) kizárás.

(2) A b)-e) pontok szerinti etikai büntetés az állatorvos-etikai szabályok ismételt és súlyos megsértése esetén alkalmazható. A tagsági viszony felfüggesztése esetén a 19. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A kamara országos etikai bizottsága által hozott kizárást kimondó másodfokú határozat a közigazgatási határozatokra vonatkozó szabályok szerint a bíróság előtt megtámadható.


VII. Fejezet

A kamara állami felügyelete

26. § 

(1) A kamara törvényességi felügyeletét a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

(2) Jogszabálysértés esetén  határidő tűzésével  a miniszter felhívja a kamarai szervezet vezetőjét a jogszabálysértés megszüntetésére. 

(3) A kamarai szervezet vezetője a felhívásban foglaltakat megvizsgálja, és a megadott határidőn belül intézkedéséről vagy egyet nem értéséről tájékoztatja a minisztert.

(4) Ha a kamarai szervezet vezetője a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogsértő kamarai szervezet ellen a miniszter keresetet nyújthat be a bírósághoz. 

(5) Ha a bíróság a (4) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja

a) a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását, illetőleg új határozat hozatalát rendeli el,

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását,
c) ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, a jogszabálysértő kamarai szerv működését felfüggesztheti vagy ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki.

(6) A bíróság eljárására a polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.


VIII. Fejezet

A kamara gazdálkodása

27. § 

(1) A kamara a működésének költségeit 

a) a tagjai által fizetett tagdíjból, 

b) egyéb díjbevételeiből, illetőleg támogatásokból,

c) az egyes  a kamara célkitűzéseitől nem eltérő  gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételekből,  

d) a kamara által átvett állami feladatok ellátásához a központi költségvetésből nyújtott támogatásból, valamint

e) a kamara egyes - a d) pont körébe nem tartozó - feladatainak ellátásához nyújtott állami támogatásból 

fedezi. 

(2) A fegyelmi büntetésként kiszabott pénzbírság felhasználásának rendjét az alapszabály állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatás szempontjából az államtól átvett feladatnak minősül a 3. § (1) bekezdés d), g), l), m) pontjai szerinti feladat, melynek pénzügyi fedezetét a központi költségvetés Földművelésügyi Minisztérium fejezetében kiemelt előirányzatként kell biztosítani.


(4) Az állam a miniszter útján a kamara megalakulását, illetőleg működését a (3) bekezdésben foglaltakon túl helyiségek használatának lehetőségével is támogatja.


II. Rész

IX. fejezet

Az állategészségügyi szolgáltató tevékenység

Az állategészségügyi szolgáltató tevékenység folytatásának feltételei

28. §

(1) Állategészségügyi szolgáltató tevékenységet az az állatorvos végezhet, aki:
a) tagja a kamarának, valamint

b) rendelkezik az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal.

(2) Állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlására jogosító igazolványt annak a kamarai tagnak kell kiadni, aki

a) a tevékenységéhez szükséges szakirányú, igazolt, legalább egyéves szakmai gyakorlattal,

b) a kamara által előírt, a bejelentett szakmai tevékenységéhez szükséges felszereléssel, illetve a külön jogszabályban foglalt feltételeknek is megfelelő helyiséggel,

c) az állategészségügyi szolgáltató tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítással, valamint

d) a névjegyzékbe bejegyzett székhellyel

rendelkezik.
(3) Az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlására jogosító igazolványt az állatorvos székhelye szerinti vezetőség állítja ki, ideértve azt az esetet is, ha a működési terület több megyére vagy az ország egész területére  terjed ki. Az igazolványban fel kell tüntetni a 4. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjai szerinti adatokat.

(4) A közszolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott állatorvos, valamint a települési önkormányzat polgármestere a külön törvény szerinti összeférhetetlenségi szabályoknak megfelelően folytathat állategészségügyi szolgáltató tevékenységet.

(5) Állategészségügyi szolgáltató tevékenységet jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy más szervezet csak akkor folytathat, ha e tevékenységben olyan állatorvost foglalkoztat, aki az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel. 

(6) Ha a magánállatorvos jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alkalmazásában áll, e szervezet a kamarai tagsági díj, illetve felelősségbiztosítás összegének megfizetését átvállalhatja.


29. §

(1) A magánállatorvos székhelye a működési területén lévő az a helység, ahová őt bejegyezték és ahonnan kiindulva az állatorvosi tevékenységét ellátja. Az állatorvosnak csak egy székhelye lehet. 

(2) A magánállatorvosi tevékenység ügyeleti területe az a közigazgatási terület, amelyre a kamara a folyamatos állatorvosi ellátás biztosítása érdekében munkaszüneti, ünnepnapi ügyeleti szolgálatot szervezett.

(3) A magánállatorvos működési területe több megye területére csak abban az esetben terjedhet ki, ha ezzel az illetékes területi szervezetek elnökségei egyetértettek. A magánállatorvos működési területe az ország egész területére akkor terjedhet ki, ha azzal az országos szervezet elnöksége egyetértett. A vezetőség az állattartók állatainak folyamatos állategészségügyi ellátása érdekében a magánállatorvos számára a bejelentésben foglaltaktól eltérő működési területet is javasolhat.
(4) A magánállatorvos székhelye szerint illetékes területi szervezetnek a működési terület megállapítására irányuló kérelmet elutasító határozata ellen az országos szervezet elnökségéhez lehet fellebbezni. Az elutasító határozat, továbbá az országos szervezet elnöksége által saját hatáskörben hozott elutasító határozat a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint a bíróság előtt megtámadható. A bíróság a megtámadott határozatot megváltoztathatja.

A magánállatorvos jogai

30. §

(1) A magánállatorvos az állategészségügyi szolgáltató tevékenységét a bejegyzett működési területén; helyettesítés illetőleg ügyelet ideje alatt a helyettesített állatorvos működési területén vagy ügyeleti területén is gyakorolhatja. A munkaszüneti és ünnepnapi ügyeleti szolgálat helyettesítésnek minősül.

(2) A magánállatorvos rendelőjében, szakrendelőjében és állatkórházában a működési területén kívülről behozott állatot is gyógyíthat.

(3) A magánállatorvos - az elsősegélynyújtás, illetőleg a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség gyanúja esetét kivéve - a szakmai irányelvek, az állatorvos-etikai szabályzatban foglaltak, valamint a hatósági rendelkezések figyelembevételével jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy az adott esetben vállalkozik-e az állategészségügyi szolgáltatás nyújtására. Visszautasítás esetén az állattartót tájékoztatni kell - kérésére írásban - a szakszerű ellátás legközelebbi lehetőségéről.


31. §

(1) A magánállatorvos állategészségügyi szolgáltató tevékenysége keretében jogosult:

a) más magánállatorvost és munkájának ellátásához szükséges szakembert, segédszemélyzetet alkalmazni;

b) állatorvosi rendelőt, állatkórházat és szakrendelőt üzemeltetni;

c) a jogszabályban meghatározott keretek között az állategészségügyi szolgáltató tevékenység ellátásához szükséges kézigyógyszertárat fenntartani és az állatok gyógyításához szükséges gyógyszert forgalmazni;

d) állategészségügyi szolgáltató tevékenységének ellenértékeként díjazásra, valamint költségeinek megtérítésére.

(2) Amennyiben a magánállatorvos hatósági feladatok ellátásában működik közre:

a) részére a külön jogszabályban meghatározottak szerinti díjat és költségtérítést kell fizetni,

b) a hatósági állatorvost egyébként megillető jogi védelemben részesül.


A magánállatorvos kötelezettségei

32. §

(1) A magánállatorvos köteles: 

a) akadályoztatása esetén működési területén helyettesítéséről gondoskodni;

b) résztvenni a kamara által szervezett ügyeleti szolgálatban;

c) maradéktalanul megtartani az állategészségügyről, valamint az állatorvosi tevékenységről szóló jogszabályokban, szakmai irányelvekben, valamint az állatorvos-etikai szabályzatban foglalt rendelkezéseket, illetőleg azoknak az állattartó részéről történő megsértése esetén tájékoztatni az intézkedésre jogosultat;

d) állategészségügyi szolgáltató tevékenysége során munkáját a hivatás szabályainak és a tudomány mindenkori eredményeinek hasznosításával, az állatorvos-etikai szabályoknak megfelelően, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint és saját felelősségére ellátni;
e) az állategészségügyről szóló jogszabályokban meghatározott járványveszély esetén a járványok megelőzését, felderítését és leküzdését szolgáló feladatok ellátására elrendelt közcélú igénybevételnek - a külön jogszabály szerinti díjazás és költségtérítés ellenében - soron kívül eleget tenni;

f) bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség gyanúját - a szükséges intézkedések megtételével egyidejűleg - az intézkedésre jogosultnak haladéktalanul jelenteni;

g) állatorvosi felszerelését, rendelőjét és állatkórházát folyamatosan az állategészségügyi előírásoknak és a higiéniai követelményeknek megfelelő állapotban tartani;

h) a foglalkozása gyakorlása során tudomására jutott üzleti, üzemi vagy magántitkot - amennyiben az nem jár a járványveszéllyel kapcsolatos jogszabályi előírás sérelmével - megtartani;

i) az alkalmazásában álló személyzetet megfelelő utasításokkal ellátni és tevékenységüket folyamatosan ellenőrizni;

j) munkanaplót vezetni, továbbá a jogszabályokban meghatározott jelentéstételi és statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tenni;

k) a kamara által megállapított időközönként a szakmai továbbképzésen eredményesen részt venni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján helyettesítésre csak olyan magánállatorvos kérhető fel, aki ugyanannak a területi szervezetnek a tagja, kivéve, ha a helyettesítés az illetékes területi szervezetek egyetértésével a szomszédos megye közigazgatási területéről történik. Az öt napot meghaladó időtartamú helyettesítést az állatorvos az illetékes területi szervezetnek és az állomás vezetőjének köteles bejelenteni.

(3) A közcélú igénybevételt elrendelő határozatnak a magánállatorvos - az igazolt betegség, vagy külföldön tartózkodás esetét kivéve - fellebbezésre tekintet nélkül köteles eleget tenni.


III. Rész

X. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

Átmeneti rendelkezések

33. §

E törvény 35-42. §-ait a kamara megalakulásakor kell alkalmazni. Ezt követően a kamarai küldöttek, valamint a tisztségviselők jelölésére és választására vonatkozó szabályokat az alapszabályban kell meghatározni.


34. § 

(1) A területi szervezetek alakuló közgyűléseit az állomás vezetője hívja össze az e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belüli időpontra. Az állomás vezetője mindaddig ellátja a közgyűlés levezető elnökének a feladatait, amíg az alakuló közgyűlés meg nem választja a közgyűlés levezető elnökét.

(2) Az alakuló területi közgyűlés határozatképes, amennyiben azon az állomás által nyilvántartott, magánállatorvosi tevékenységet folytató állatorvosoknak több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az érintettek legalább egynegyede jelen van. 

(3) Az alakuló területi közgyűlés megnyitását megelőzően a jelenlevőknek írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy a kamarai tagsági viszony létesítési feltételeknek megfelelnek.

(4) Az alakuló területi közgyűlés

a) dönt a határozatképességről,

b) megválasztja a közgyűlés levezető elnökét,

c) határoz a területi szervezet megalakításáról,

d) dönt  a 6. § (1) bekezdésére figyelemmel  a területi szervezet képviseleti szervének formájáról,

e) a tisztségviselők jelölésére három tagú jelölőbizottságot választ,

f) meghatározza a küldöttválasztás időpontját,

g) határoz a küldöttválasztás rendjével összefüggő, e törvényben nem szabályozott egyéb kérdésekben,

h) elfogadja a kamara alapszabályát.

(5) A (4) bekezdés b) és e) pontjai szerinti személyekre a javaslatot, az egyesületi formában működő Állatorvosi Kamarák Szövetségének illetékes területi szervei teszik.

(6) Az alakuló közgyűlés levezető elnökének, a jelölő bizottságnak, valamint a kamara tisztségviselőinek megválasztása titkosan történik.


35. § 

(1) Az országos küldöttközgyűlésbe küldöttek választása előzetes jelölés alapján történik. Jelölt állítására nyílt ajánlással a területi szervezet valamennyi tagja jogosult.

(2) A kamarai tag az (1) bekezdés szerinti képviseleti szervbe legfeljebb annyi jelöltet állíthat, ahány oda megválasztható.

(3) Amennyiben a tag a (2) bekezdésben meghatározottnál több jelöltet állít, valamennyi jelölése érvénytelen az adott képviseleti szerv vonatkozásában.

(4) Jelölt a területi szervezet azon tagja lesz, akit a tagok legalább tíz százaléka az adott képviseleti szervbe küldöttként jelöl, és a tag a jelölést elfogadja. Abban az esetben, ha az így ajánlott jelöltek száma nem haladja meg a képviseleti szervbe megválasztható küldöttek számát, jelöltnek kell tekinteni azt a személyt is, akit legalább egy tag jelöltnek állított, és a kapott jelölések száma szerint sorrendbe állítva, jelöltségével a jelöltek száma legalább tíz fővel nem haladja meg a megválasztható küldöttek számát. Az azonos jelölésszámmal rendelkezők sorrendjét a jelöltre leadott összes jelölések, ezt követően a betűrend alapján kell megállapítani.

(5) A jelöltek állítása ajánlási jegyzékben történik, amelyet az alakuló közgyűlés által megválasztott jelölőbizottság vezet. A jelölőbizottság a jelöltek ajánlásának törvényességét folyamatosan ellenőrzi, a törvénysértő ajánlás nyilvántartásba vételét megtagadja, illetőleg az ilyen ajánlást és  ha további ajánlást nem kapott  az ajánlott jelölt nevét a nyilvántartásból törli.

(6) A jelölés lezártát követően a jelölőbizottság a jelölteket képviseleti szervenként összeállított jelöltlistákba veszi.

(7) A választás a (6) bekezdésben meghatározott listákon, az azokban szereplő jelöltekre leadott szavazatokkal történik. Egyazon jogosult egy listára annyi szavazatot adhat le, ahány tagot a képviseleti szervbe a területi szervezet tagjai megválaszthatnak. Érvénytelen az összes szavazat, ha a listára több szavazatot adtak le mint a megválasztható jelöltek száma.


36. § 

(1) A területi szervezet valamennyi, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett tagja jogosult választásra és megválasztható.

(2) Megválasztott küldött az a jelölt lesz, aki a választás során a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy az érvényes szavazatoknak legalább tíz százalékát megszerezte.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak számításakor csak az adott képviseleti szervbe történő küldöttválasztás kapcsán a jelöltre leadott szavazatokat lehet figyelembe venni.

37. §

(1) Eredménytelen a választás, ha az érvényes szavazatok legalább tíz százalékát nem kapta meg annyi jelölt, mint ahányat a képviseleti szervbe küldöttként meg kell választani.

(2) Érvénytelen a választás, ha azon a területi szervezet tagjainak több mint a fele szavazatot nem adott le.





38. §


(1) Az eredménytelen, valamint az érvénytelen választást nyolc napon belül meg kell ismételni. 

(2) Az ismételt választást követően azokat a jelölteket kell megválasztottnak tekinteni, akik a legtöbb szavazatot szerezték meg. Ugyanarra a napra az ismételt választás csak akkor írható ki, ha azzal a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett személyek több mint a kétharmada egyetértett, egyébként az ismételt választás időpontját a közgyűlés levezető elnöke hirdeti ki.

(3) Az ismételt választás során az eredménytelen, illetőleg az érvénytelen választásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.


39. § 


(1) A területi szervezet ugyanazon tagja egyidejűleg több képviseleti szervbe, illetve küldöttként is megválasztható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a megválasztott tag nyilatkozik arról, hogy valamennyi megbízatást elfogadja-e. A visszautasítással megüresedő küldötti helyet a választás vagy a megismételt választás során a soron következő legtöbb szavazatszámot elérő jelölttel kell betölteni, illetőleg ismételt választást kell tartani.


40. § 


(1) A tisztségviselőket a választásukra jogosult kamarai szerv jelöli, a szerv tagjainak ajánlásai alapján. Jelölt az lesz, akit a jelenlévő tagok legalább tíz százaléka jelöltként elfogad.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kamarai szerv tagja ugyanarra a tisztségre csak egy jelöltet ajánlhat vagy fogadhat el, ugyanazt a jelöltet  az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokra is figyelemmel  egyidejűleg több tisztségre is ajánlhatja.

(3) Ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának jelölésére az (1)(2) bekezdésekben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak azzal, hogy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának annyi jelölt állítható vagy fogadható el, ahány oda megválasztható. Ugyanazon személy  az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokra is figyelemmel  egyidejűleg több ügyintéző szervbe is jelölhető.


41. § 


(1) Megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a jelenlévő szavazásra jogosultaktól a legtöbb szavazatot kapta, és a leadott szavazatoknak legalább húsz százalékát megszerezte.

(2) Szavazategyenlőség esetén ismételt választást kell tartani, melyen a legtöbb szavazatot megszerző jelöltek indulhatnak.

(3) Abban az esetben, ha a választás során egyetlen jelölt sem éri el a megválasztásához szükséges minimális szavazati hányadot, a választást meg kell ismételni. A megismételt választásban valamennyi jelölt indulhat, aki a megelőző választás során a szavazatoknak legalább tíz százalékát megszerezte. Amennyiben a szavazatok tíz százalékát egyetlen jelölt sem érte el, ugyanarra a tisztségre a négy legtöbb szavazatot megszerző jelölt indulhat a megismételt választásban.

(4) A (2)(3) bekezdésekben meghatározott esetekben a legtöbb szavazatot megszerző jelöltet kell megválasztottnak tekinteni, szavazategyenlőség esetén pedig a betűrendben előbb állót kell megválasztani.

(5) Ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának választására az (1)(4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a választás akkor eredménytelen, ha a megválasztáshoz szükséges minimális szavazati hányadot nem éri el annyi jelölt, mint ahány tagot az ügyintéző szervbe a választásra jogosult szerv választ. 







Záró rendelkezések

42. § 

(1) Ez a törvény .............................. lép hatályba. Az állatorvosi magángyakorlatról és a magánállatorvosok hatósági tevékenységének szabályozásáról szóló 21/1992. (VIII.3.) FM rendelet 1996. december 31. napján hatályát veszti. 

(2) E törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül az állomás hirdetőtábláján harminc napra közzé kell tenni a 34. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából figyelembe vehető állatorvos nevét, lakcímét. A közzétett nyilvántartás helyesbítése vagy kiegészítése a közzétételtől számított harminc napon belül kezdeményezhető.

(3) A területi szerveket a (2) bekezdés szerinti határidő elteltétől számított kilencven napon belül létre kell hozni, a Kamara küldöttközgyűlését pedig további hatvan napon belüli időpontra kell összehívni.

(4) A törvény hatálybalépésekor az 1989. évi II. törvény alapján működő Állatorvosi Kamarák Szövetsége, illetve területi szervei vagyonukat vagy annak egy részét a szervezet döntése alapján adó- és illetékmentesen ruházhatják át ingyenesen a kamarára.

(5) A kamara bírósági nyilvántartásba vételétől számított harminc napon belül a kamarai tagsághoz kötött állategészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató állatorvosoknak kérniük kell az illetékes területi szervezetnél tagfelvételüket. A nyilvántartásba vétel közzétételéről a kamara gondoskodik. Ezt követően - igazolt akadályoztatás kivételével - állatorvosi szolgáltató tevékenység nem folytatható.

(6) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Az egészségügyről szóló törvény hatálya alá tartozó, továbbá a szociális szolgáltató tevékenység egyéni vállalkozás keretében történő folytatását a Kormány, az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásának feltételeit külön törvény szabályozza.\"

(7) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter arra, hogy a 27. § (3) bekezdése szerinti támogatás igénybevételének részletes feltételeit a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.

I N D O K O L Á S

a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állategészségügyi
szolgáltató tevékenység gyakorlásáról szóló
törvényjavaslathoz

Általános indokolás


A törvényjavaslat szervesen illeszkedik abba az agrár-szakmai jogalkotási folyamatba, amelynek részeként a szakmai szabályokat, az agrár-igazgatás szervezeti struktúráját, valamint azok feladatait törvényi szinten szabályozzák, ezzel is elősegítve azok hosszú távú alkalmazását.

Azt követően, hogy a Polgári Törvénykönyv kiegészítése után lehetővé vált köztestületek megalakulása, a Magyar Állatorvosi Kamara - a Magyar Agrárkamara és a hegyközségek után - már a harmadik olyan köztestület, amely demokratikus körülmények között, alulról szerveződve ellát mind általános szakmai érdekképviseleti, mind pedig a szakmai önigazgatás keretében közigazgatási feladatokat. A modern európai, polgári közigazgatási elvekkel, valamint hazai hagyományokkal csak az lehet összhangban, hogy a totális állami irányítási módszerek helyett, bizonyos közigazgatási feladatok ellátását szakmai önszerveződések vegyenek át az államtól.

Mindezekre is tekintettel, a benyújtott törvényjavaslat célja, hogy a Magyar Állatorvosi Kamarát, mint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény hatálya alá nem tartozó, általános szakmai érdekképviseleti és közfeladatokat is ellátó köztestületet létrehozza, meghatározza annak feladatait és törvényes kereteket biztosítson az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásához.

A Magyar Állatorvosi Kamara létrehozásának célja az, hogy az állatorvosok önkormányzati elveken alapuló és köztestületi formában működő szakmai szervezete bekapcsolódjon az állategészségügyi feladatok ellátásába, szervezze és intézze az állatorvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat, valamint, hogy szakmai támogatást nyújtson az állatorvosok számára.
A Magyar Állatorvosi Kamara tehát kettős feladatkört lát el: 

Államtól átvett közigazgatási, illetve más szakmai feladatként részt vesz bizonyos járványvédelemmel összefüggő szervezési feladatokban, elvégzi a magánállatorvosok regisztrálását, megalkotja az általános szakmai és etikai szabályokat.

A kamara általános szakmai érdekképviseleti funkciójának betöltését jelenti többek között az, hogy részt vesz az állatorvosok szakmai tevékenységét érintő jogalkotásban, valamint az állatorvos képzés, szakképzés, szakmai továbbképzés követelmény-szintjének kialakításában.

A javaslat általában a kamarai tagság feltételeit határozza meg, ami azt is jelenti, hogy az az állatorvos, aki ezeknek a feltételeknek megfelel, saját elhatározásából kérheti felvételét a kamarába. Ebben a körben tehát nincs jelentősége annak, hogy az állatorvost közszolgálati jogviszony keretében foglalkoztatják vagy sem. A közszolgálati jogviszonynak legfeljebb az egyes tisztségekre történő választás korlátozásánál, valamint az állategészségügyi szolgáltató tevékenység végzésénél van jelentősége.

Ezen túlmenően azonban a törvény kimondja azt is, hogy állategészségügyi szolgáltató tevékenységet csak kamara tagjaként lehet folytatni. Amennyiben az állatorvos ilyen tevékenységet kíván folytatni, a tagsági viszony létesítése kötelező. A kamarai tagsági viszony e körben való kötelezővé tétele alkotmányos állampolgári jogokat nem sért, nem sorolható a vállalkozás jogát, a  gazdasági verseny szabadságát sértő rendelkezések közé. Mint az Alkotmánybíróság a 22/1994. (IV.16.) AB számú határozatában megállapította: \"törvény közjogi feladat ellátására, közérdekű tevékenység folytatására alkotmányosan indokolt módon hozhat létre köztestületet, szakmai kamarát és írhatja elő a kötelező köztestületi tagságot. A köztestületként létrehozott szervezet nem az egyesülési szabadság alapján alapított szervezet, a kötelező szakmai kamarai tagság pedig nem sérti az egyesülési szabadságból folyó önkéntes csatlakozás jogát.\"

A kamara szervezeti felépítésének kialakítása demokratikus módon, az alulról felfelé történő kiépítés elveit követi.
A kamara törvényben írt feladatait részben a megyei alapon szerveződő területi szervei, részben az országos szervezete gyakorolja. Az egyes szervek által ellátandó feladatokat, valamint azok egymás közti kapcsolatrendszerét részben a javaslat tartalmazza, részben a megalkotandó alapszabály fogja rendezni. Mindez elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy az egyes szintek között harmonikus együttműködési rendszer alakuljon ki, amely előfeltétele a kamarai feladatok zökkenőmentes ellátásának.

A Magyar Állatorvosi Kamara jogalanyiságát a területi szervezetek valamint az országos szervezet jogalanyisága testesíti meg, melyek összekapcsolódását a képviseleti elven felépülő szerveződési modell biztosítja. 

A javaslat átmeneti és záró rendelkezéseiben (X. Fejezet) olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket egyébként az alapszabályban kellene szabályozni. Tekintettel arra, hogy megalakuláskor a kamarának  elfogadott alapszabálya még nincs, kisegítő, egyszeri  - a megalakulás időtartamára szóló -  rendelkezéseket kellett a javaslatba beilleszteni.

A javaslat második része az állategészségügyi szolgáltató tevékenység szakmai szabályait tartalmazza. Tekintettel arra, hogy ezek a rendelkezések tartalmukban szorosan kapcsolódnak a kamarai feladatokhoz, feltétlenül indokolt volt, hogy a kamarára vonatkozó szervezeti szabályokat az állategészségügyi szolgáltató tevékenység szakmai szabályaival együtt tartalmazza a javaslat.

A javaslat meghatározza mind a magánállatorvos jogait, mind pedig a kötelezettségeit.


Részletes indokolás

Az 1-2. §-okhoz

A javaslat 1-2. §-ai rendezik a Magyar Állatorvosi Kamara jogi státusát. Ezek szerint a kamara az állatorvosok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat és általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete.

A javaslat a kamara struktúráját két szinten határozza meg: a megyei (fővárosi) szint a kamara területi szerve, a másik szint pedig az országos szervezete. 

A kamara területi szervezetei, valamint országos szervezete jogi személyiséggel, tehát önálló jogalanyisággal rendelkeznek, ami az önállóság jogi hátterét is biztosítja.

A javaslat 2. §-a kimondja, hogy a kamara alapszabály szerint működik. Ez azt jelenti, hogy a kamarának egy alapszabálya van, amely az országos szervezetre és a területi szervezetekre vonatkozóan tartalmazza mindazokat a szabályokat, amelyeket a törvény kötelezően előír,  valamint azokat, amelyeket az érintettek az alapszabályba fel kívánnak venni.

A 3. §-hoz

A javaslat 3. §-a tartalmazza egyrészt a kamara által ellátandó szakmai, önigazgatási, másrészt az általános szakmai érdekképviseleti jogkörből eredő feladatokat. 

A kamara általános szakmai  érdekképviseleti feladatokat is ellát. Ezt fejezi ki a javaslat 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontja. Ezek szerint a kamara az állatorvosi hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi az állatorvosi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit, valamint a magánállatorvosok hivatásukból eredő jogait. A kamara ezen túlmenően véleményezési joggal rendelkezik az állatorvosok szakmai tevékenységét érintő jogalkotás, bizonyos, a törvényben meghatározott képzési feltételek kialakítása során, az állatorvosi tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek kiadásánál, valamint a külföldön szerzett állatorvosi diploma honosításával kapcsolatban.

A szakmai önigazgatási feladatok közül első helyen kell kiemelni, hogy a kamara szervezési intézkedésekkel lényegében felvállalja, hogy az ország egész területén az állattartók állatainak a folyamatos állategészségügyi ellátása biztosított legyen és egyidejűleg részt vállal járványveszély esetén a közcélú igénybevétellel  kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában. Ez nemcsak az állattartók számára jelent előnyt, hanem  alapvető jelentőségű az ország járványügyi helyzetének stabilizálásában. E járványügyi helyzet színvonala az ország számára - azon túl, hogy az Európai Unióhoz való esetleges csatlakozásunk egyik fontos előfeltétele - gazdasági előnnyel is jár. Bizonytalan járványvédelemmel rendelkező országból származó állati termékek értékesítése vagy lehetetlen vagy komoly nehézségekbe ütközik.

Szintén kiemelendő önigazgatási feladata a kamarának a szakmai irányelveknek, valamint az állatorvos-etikai szabályoknak a kidolgozása. Ezek az előírások összességükben az állatorvosi tevékenység magasszintű gyakorlását hivatottak elősegíteni. Utalni kell arra, hogy a szakmai, illetve az állatorvos-etikai szabályok megsértése etikai eljárást vonhat maga után és súlyosabb esetben akár a kamarából való kizárást is eredményezheti.
Az az állatorvos pedig, akit a kamarából kizártak, a javaslat rendelkezései folytán legálisan állategészségügyi szolgáltató tevékenységet nem folytathat.

A kamara számára fontos feladatként jelentkezik a magánállatorvosok szakmai továbbképzésének szervezése, ideértve a kötelező szakmai továbbképzésen való részvétel feltételeinek a meghatározását is. E feltételek teljesítésének annyiban van jelentőségük, hogy hiányuk egyben a tagsági viszonyt is érintő következményekkel járhat [lásd: javaslat 19. § (1) bekezdés d) pont], vagy az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlására jogosító igazolvány legfeljebb hat hónapi időtartamra bevonható [lásd: javaslat 19. § (4) bekezdése]. Ezek az intézkedési jogosultságok összhangban vannak a javaslat 3. § (1) bekezdés a) pontjával, miszerint a javaslat a kamara feladatává teszi többek között az állatorvosi kar tekintélyének növelését is. A kamara azokkal az állatorvosokkal szemben, akik bizonyos szakmai színvonalat nem érnek el, illetőleg azt nem tartják fenn, igazgatási intézkedéseket is jogosult tenni. A javaslatban szereplő kamarai struktúra pedig az e kérdésekben való állásfoglalást a legilletékesebbekre, a kamarai tagokra, illetve választott tisztségviselőikre, testületi szervekre bízza.

A javaslat 3. §-ának (2) bekezdése tartalmazza az állategészségügyi szolgáltató tevékenység fogalom-meghatározását. Ennek több oldalról is jelentősége van. 

A definíció egyrészt különbséget tesz aközött, hogy az állat gyógyítása és egyéb, az állaton végzett tevékenységek az állattartó megrendelésére és jellemzően ellenérték fejében történnek, másrészt aközött, hogy az állatokon állategészségügyi gyógyító, megelőző beavatkozást a járványügyi tevékenység vagy sürgősségi ellátás keretében végeznek.

Az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet a javaslat szerint csak olyan magánállatorvos végezheti, aki tagja a kamarának és rendelkezik e tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal. Minden egyéb esetben a beavatkozás a hatósági állatorvos feladata. 

Ennyiben tehát a javaslat jelentős előrelépést tartalmaz abban a tekintetben is, hogy a személyi feltételek vonatkozásában szétválasztja egymástól a hatósági és a szolgáltató feladatokat. Teszi ezt mindazért, mert hosszú távon az államháztartási reform részeként is egyértelműen állami feladatként kell megfogalmazni a járványvédelmi feladatok ellátását, és ehhez a szükséges anyagi forrásokat - figyelemmel az ország anyagi teherviselő képességére is - biztosítani kell. Összeférhetetlenségi okok miatt sem járható út, hogy a hatóság a megfelelő szintű szakmai munka elemi feltételeihez szükséges pénzügyi forrásokat olyan vállalkozási tevékenységekkel biztosítsa, amelyek hatósági feladatainak pártatlan ellátásával összeférhetetlenek (pl. tulajdoni részesedéssel rendelkezzen olyan szervezetben, amelyet hatósági jogkörében ellenőriz). 

A 4. §-hoz

A javaslat a kamara egyik igazgatási feladatává teszi, hogy tagjairól névjegyzéket vezessen és azokról statisztikai adatokat szolgáltasson.

A javaslat - az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel összhangban - részletesen meghatározza, hogy a kamara tagjainál milyen adatok vehetők nyilvántartásba, illetőleg, hogy ezen adatok közül melyek hozhatók nyilvánosságra és melyek adhatók át más szervnek.

A 4. § (2) bekezdése értelmében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben a kamarának közzé kell tennie minden magánállatorvosról a következő adatokat:
a) családi neve és utóneve;
b) egyetemi diplomájának száma és kelte;
c) székhelye, működési területe, szakmai működési köre;
d) az állategészségügyi szolgáltató tevékenysége megkezdésének, szünetelésének, megszűnésének időpontja.

Az említett rendelkezés törvénybe iktatását az állattartók szabad állatorvos választási joga, valamint  az állatorvosi tevékenységbe vetett közbizalom erősítése tette indokolttá. A d) pont szerinti esetben pedig csak a tény hozható nyilvánosságra, míg annak oka - személyiségi jogi védelem miatt - nem.

A kamara a törvény erejénél fogva köteles a magánállatorvos székhelyében, működési körzetében, valamint szakmai működési körében beállott változásokról a magánállatorvos székhelye szerinti  állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomást, valamint a települési önkormányzat jegyzőjét értesíteni.

Az 5-9. §-okhoz

A javaslat értelmében a kamara a megyei kamarák, valamint a fővárosi kamara összessége. Az 5-9. §-ban foglaltak tartalmazzák a megyei (fővárosi) kamarák önkormányzatiságának szervezeti garanciáit. Ezek szerint a megyében és a fővárosban képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezet működik.

A területi szervezet legfőbb képviseleti szerve a területi közgyűlés, amely - ha azt a területi szervezet tagjainak száma indokolja - küldöttgyűlés formájában is megszervezhető.

A kamara területi szerve azért is tekintendő a kamarai szerveződés alapegységének, mivel nyilvántartott tagsággal is csak e szervezet rendelkezik. Az országos szervezet már képviseleti alapon működik.

A kamarai tagság érdekérvényesítési lehetőségét szolgálják a határozatképességre vonatkozó szabályok.  Tekintettel arra, hogy a kamara közfeladatokat is ellát, a javaslat a megismételt közgyűlésre vonatkozó szabályozás módjával a területi szervezet folyamatos működését kívánja biztosítani. A javaslat ugyanis abból indul ki, hogy a kamarai tagok átérzik a kamarai tagságból eredő kötelezettségeik teljesítésének szükségességét; ideértve az önkormányzatiságból eredő jogok (közgyűlésen való részvétel) aktív gyakorlását.

A területi szervezet belső tagozódása a következő:
a) vezetőség,
b) etikai bizottság.

A vezetőség titkosan megválasztott tagjai: az elnök, az alelnök, a titkár és az alapszabályban meghatározott számú vezetőségi tag.

A területi szervezetet - fő szabályként - az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök képviseli. A titkár az alapszabályban meghatározott feladatokat látja el. 

A területi közgyűlés az alapszabályban meghatározott számú, de legalább három tagból álló etikai bizottságot választ. E bizottság legfőbb feladata, hogy a területi szervezet hatáskörébe utalt etikai ügyekben eljárjon.

A területi szervezet hatáskörében a javaslat már nem tartalmazza azt, hogy saját hatáskörében további szerveket hozzon létre. Ezt a lehetőséget csak az egységes alapszabály teremtheti meg. Ennek indoka az, hogy biztosítani kell a kamara belső tagozódásának egységességét. Nem lenne ugyanis célszerű, hogy koordinálatlanság miatt megyénként eltérő szervezeti konstrukciók alakuljanak ki. 


A 10-13. §-okhoz

A javaslat a kamara működése szempontjából meghatározónak az országos szervezetet tekinti. A javaslat ezt azzal kívánja biztosítani, hogy a kamarai tagság számára legfontosabb dokumentumok, úgy mint a szakmai irányelvek, valamint az általános állatorvos-etikai szabályok elfogadását az országos szervezet legfőbb döntést hozó szervére, a küldöttközgyűlésre bízza.

A kamarai tagok az országos szervezetben az általuk választott küldötteken keresztül gyakorolják az önkormányzatiságból eredő jogaikat. A javaslat szerint minden megkezdett ötven kamarai tag után egy-egy küldöttet választhatnak a területi szervezet tagjai, akik négy évig képviselik a területi szervezet tagságának az érdekeit. A javaslat értelmében e rendelkezésektől az alapszabály eltérhet. Lehetnek ugyanis olyan megyék, ahol pl. az ott dolgozó állatorvosok száma miatt indokolt lehet az ötven fős létszámhatárt akár csökkenteni, akár növelni. Így küszöbölve ki az esetleges aránytalanságokat.

Az országos szervezet az ellátandó feladatok jellege szerint három szintből áll. 

A kamara, illetve a kamarai tagság számára stratégiai jelentőségű kérdések a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartoznak.

Az operatív jellegű, de első sorban nem végrehajtási típusú döntések meghozatala az elnökség hatáskörébe tartozik. Ezek közül is figyelmet érdemel a tagsági viszonyt érintő intézkedési jogosultsága. Ezt a megoldást garanciális okok miatt választotta a javaslat. Mindenképpen  testületi szintű döntés szükséges minden olyan kérdésben, ami a tagsági jogok és ezen keresztül a hivatás gyakorlásának jogát érinti. 

A javaslat értelmében lehetőség van arra is, hogy a küldöttközgyűlés az egyébként elnökségi hatáskörbe tartozó kérdésekben akár a döntést magához vonja, akár azok gyakorlásához kötelezően képviselendő szempontokat határozzon meg.  Ez különösen fontos szabályozási vagy stratégiai jellegű szakmai állásfoglalások kialakításánál bírhat jelentőséggel.

A javaslat értelmében az etikai, valamint az egyéb ellenőrzési feladatokkal külön-külön bizottság foglalkozna.

Az etikai bizottság kettős feladatot lát el. Egyrészt elbírálja a területi szervezet etikai ügyben hozott határozatai elleni jogorvoslati kérelmeket, másrészt javaslatot tesz az állatorvos-etikai szabályokra. 

A felügyelő bizottság mind az országos, mind a területi szerveknél ellenőrzi a kamara törvényes működésére, gazdálkodására, valamint pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok, illetőleg belső szabályok érvényesülését. Az ellenőrzések hatékonyságát segíti elő a javaslatnak az a rendelkezése, miszerint a felügyelő bizottság munkáját minden érintettnek a szükséges tájékoztatások, információk megadásával is támogatnia kell. 

A 14-16. §-okhoz

A javaslat a kamara tisztségviselőinek és tagjainak megválasztására és visszahívására tartalmaz alapvetően technikai jellegű és kisegítő intézkedéseket. A választási szabályok annyiban tekinthetők diszpozitívnak, hogy a javaslat megengedi azoktól az alapszabályban való eltérést. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben az alapszabály az érintett kérdéseket nem szabályozza, akkor a javaslatban szereplő rendelkezéseket kell alkalmazni.

A javaslat részletesen foglalkozik az összeférhetetlenségi szabályokkal. El kell ugyanis kerülni, hogy olyan függőségi rendszerek alakuljanak ki a kamarán belül, ami a kamara eredeti céljainak megvalósulását esetleg veszélyeztetné. A kamara működésének demokratizmusát jelenti az a szabály is, ami a többes tisztség vállalását, valamint az újraválasztások számát korlátozza. 

Amennyiben a választott tisztségviselővel szemben a megválasztását követően merül fel az összeférhetetlenségi ok és az érintett önként nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy megszüntesse az összeférhetetlenséget, a javaslat ebben az esetben lehetővé teszi a tisztségviselő visszahívását. 

Mivel az összeférhetetlenségi ok fennállása ténykérdés, a javaslat pedig ezek kezelésére megfelelő eljárási rendet állít fel, ezért az összeférhetetlenség tárgyában hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.

A javaslat 16. §-ában  felsorolt esetekben a megbízatás a törvény erejénél fogva szűnik meg, így arról - az összeférhetetlenség esetét kivéve - külön határozatot nem kell hozni.

A javaslat a kamarai tisztség visszahívással való megszüntetését csak összeférhetetlenségi ok miatt teszi lehetővé. Egy szervezet demokratikus működéséhez hozzátartozik, hogy annak vezetői a visszahívás lehetőségén keresztül pártatlan döntéseikben ne legyenek befolyásolhatók.

A 17. §-hoz

A kamara szakmai, hivatásrendi köztestületi jellegét tükrözik a javaslatnak a kamarai tagsági viszonyra vonatkozó szabályai. A szakmai, hivatásrendi jelleg abban nyilvánul meg, hogy a tagsági viszony létesítésének előfeltétele, hogy a kérelmező állatorvosi diplomával rendelkezzen. A javaslat ezen túlmenően további feltételeket is megállapít [lásd: 17. § (1) bekezdés]. A köztestületi jelleg pedig abban nyilvánul meg, hogy amennyiben az állatorvos a kamarai tagság létesítéséhez előírt törvényes feltételeknek megfelel, úgy kötelező őt tagként a kamarába felvenni. Ez lényeges különbség az 1989. évi II. törvény alapján megalakult társadalmi szervezetekkel (egyesülettel) szemben, melyeknél  a tagfelvétel az érintett szervezet mérlegelésétől is függhet.

A tagfelvétel a javaslat szerint két esetben utasítható vissza. Egyrészt akkor, amikor a jelentkező nem felel meg a kamarai tagság létesítési feltételeinek, másrészt akkor ha a jelentkezővel szemben olyan kifogás merül fel, ami tagsági viszony esetén a tagsági viszony felfüggesztését vagy a kizárást vonná maga után. 

A javaslat nem terjesztheti ugyan ki a kamara intézkedési jogosultságát a nem kamarai tag állatorvosokra, azonban e személyeknek is számolniuk kell azzal, hogy súlyos szakmai vagy etikai szabálysértésük esetén - amennyiben arról a kamara egyébként bármilyen forrásból tudomást szerez - mérlegelheti a tagfelvételt. Ilyen súlyos szakmai, illetőleg etikai szabályszegés lehet például az az eset, amikor a nem kamarai tag állatorvos - bár erre a lehetősége egyébként adott lett volna - nem tett eleget az állat sürgősségi ellátásának vagy járványos megbetegedésről, annak gyanújáról az intézkedésre hivatott szervet nem tájékoztatta. Ez olyan alapvető szakmai-etikai szabály, amelyet az állategészségügyről szóló törvényjavaslat valamennyi állatorvos számára törvényi szinten kötelezővé tesz.

A 18. §-hoz

A javaslat 18. §-a részletesen szabályozza a tagfelvételi eljárást. Fő szabályként az állatorvos székhelye szerint illetékes kamaránál lehet kérni a tagfelvételt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magánállatorvosnak csak egy székhelye lehet. Ettől teljesen független a magánállatorvos működési területe, amely akár több megyére, de az ország egész területére is kiterjedhet.

A javaslat (4)-(5) bekezdése a tagfelvételi eljárás törvényességi garanciáit tartalmazza, amire azért is szükség van, mivel pl. a keresőfoglalkozás gyakorlásának előfeltétele a kamarai tagság.

A tagfelvételt elutasító határozat ellen az országos szervezet elnökségéhez lehet fellebbezni. Végső soron arra is lehetőség van, hogy az elutasító határozatot a bíróság előtt is megtámadják. A bíróság a javaslat értelmében felhatalmazást kap arra, hogy a megtámadott határozatot - a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint - megváltoztathassa. Ebben az esetben a kamarai tagságot a bírósági döntés keletkezteti. 

A javaslat értelmében a kamarai felvétel egyben azt is jelenti, hogy a tag bejegyzést nyer a kamarai tagok névjegyzékébe. Általános esetben ez a bejegyzés automatikusan történik. A javaslat azonban lehetővé teszi azt, hogy kizárólag a névjegyzékben feltüntetett adatok helyességének megállapítása iránt az érintett úgy éljen jogorvoslattal, hogy az egyébként ne érintse a kamarai tagsági viszonyt. Erre a személyiségi jogok védelme miatt van szükség, hiszen bizonyos adatok a javaslat szerint nyilvánosságra is kerülnek. 

A javaslat fórumrendszere megegyezik a tagfelvételt elutasító döntés fórumrendszerével, ami egyben azt is jelenti, hogy végső soron a bíróság a névjegyzék tartalmát meg is változtathatja.

A 19. §-hoz

A javaslat  19. §-a a tagsági viszony felfüggesztésének eseteit tartalmazza. 

A 19. §-ban foglalt esetek alkalmazására döntően akkor kerül sor, ha az állatorvos súlyos szakmai, illetőleg etikai szabályszegést követ el vagy szakmai felkészültsége miatt nem méltó arra, hogy a kamarai tagsági jogokból eredő előnyöket élvezze.

A felfüggesztés az állatorvosi hivatás (állategészségügyi szolgáltató tevékenység) gyakorlását is befolyásolja, hiszen a felfüggesztéssel egyidejűleg a felfüggesztés időtartamára a területi szervezet vezetősége köteles az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlására jogosító igazolványt is bevonni, ami nélkül e tevékenység nem folytatható. A javaslat 4. § (2) bekezdése értelmében a felfüggesztés ténye (nem annak indoka) nyilvánosságra kerül. 

A javaslat a tagsági viszony felfüggesztése ellen a külön jogorvoslat lehetőségét nem biztosítja. Erre azért nincs szükség, mivel olyan ténykérdésről van szó, amely vagy az érintett kezdeményezésén vagy pedig a bíróság ítéletén alapul. A szakmai továbbképzésen való részvétel általános feltételeit - ideértve az eredményesség feltételeinek a meghatározását is - az alapszabály tartalmazza. Ez is olyan ténykérdés, ami a külön jogorvoslatot nem teszi indokolttá. 

A 20. §-hoz

A javaslat 20. §-a azokat az eseteket szabályozza, amikor a kamarai tagság külön erre irányuló határozat nélkül [lásd: (1) bekezdés a)-b) pontok], vagy az arra feljogosított szerv írásban indokolt határozatával szűnik meg [lásd: (1) bekezdés c)-d) pontok].

A kamarai tagsági viszony megszüntetésére két szerv jogosult: 
a) a területi vezetőség a (2) bekezdés szerinti, a tagsági viszony megszűnését eredményező, de az illetékes szerv megítélésétől független esetekben;

b) az illetékes etikai bizottság, az általa lefolytatott etikai eljárás alapján.

A területi vezetőség határozata elleni jogorvoslatra a tagfelvételre vonatkozó jogorvoslati, míg az etikai bizottság határozata elleni jogorvoslatra az ott szabályozottakat kell alkalmazni.

A javaslat külön is rendelkezik a megszűnt tagsági viszony ismételt visszaállításáról. Ezek szerint a tagfelvételt ismételten kezdeményezni kell és ezzel egyidejűleg azt is igazolni kell, hogy a megszűnésre okot adó körülmény már nem áll fenn. 

A javaslat (7) bekezdése igen szigorú feltételeket ír elő arra az esetre, amikor az állatorvos tagsági viszonya kizárás etikai büntetés miatt szűnt meg. Ebben az esetben - mivel erre vélhetően súlyos szakmai, illetőleg etikai szabályszegés miatt került sor - fő szabályként a kizárás jogerőre emelkedésétől számított két éven belül az állatorvos tagként nem vehető fel a kamarába.  Az alapszabály, illetőleg a területi közgyűlés - az ügyek egyedi kezelése miatt - ettől a törvényi szigorítástól eltérően rendelkezhet; a területi közgyűlés pedig diszkrecionális jogkörében eljárva hozzájárulhat a törvényben írtaknál rövidebb időn belüli tagfelvételhez.

A 21. §-hoz

A javaslat 21. §-a egységes rendszerbe foglalja a kamarai tag jogait és kötelezettségeit. Ezek a gyakorlatban nem térnek el azoktól a jogoktól és kötelezettségektől, amelyek a hasonló feladatot ellátó szervezetek tagjait illetik, illetve terhelik.

A javaslat az egyik tagi jogosítvány részletes szabályozását is tartalmazza. Ezek szerint a tag a kamara bármely jogszabálysértő testületi döntése ellen a bírósághoz fordulhat. Ebben a körben a javaslat különbséget tesz egyéni, illetve kollektív jogsérelem között. Egyéni jogsérelem esetén a sérelmet szenvedett tag a törvényben írt jogorvoslati lehetőségekkel élhet, azaz az illetékes szervekhez, illetve a bírósághoz fellebbezhet.
Úgynevezett kollektív, tehát a tagság szélesebb körét érintő jogsérelem esetén, ami jogszabálysértésből adódik, a javaslat jogvesztő határidőkhöz kötött eljárási rendet vezet be. Feltétlenül indokolt ugyanis, hogy a jogszabálysértés tényét a felügyelő bizottság még perindítás előtt kivizsgálja és szükség szerint intézkedéseket tegyen a jogsértés megszüntetésére. A bírósághoz a tag csak azt követően fordulhat, ha előzetesen a felügyelő bizottság tizenöt napon belül kifejtette álláspontját. A perindításra nyitvaálló harminc napos határidőt a felügyelő bizottság állásfoglalásának kézhezvételétől kell számítani. 

A javaslat a kamarai tag jogává teszi, hogy amennyiben a testületi szervek működésük során nem tartják be az alapszabály rendelkezéseit, a felügyelő bizottságnak ezt bejelentse. Ebben az esetben a sérelmet a kamarai szervezetrendszer saját hatáskörében orvosolhatja, azaz ebben a körben a bírósági jogorvoslati lehetőség kizárt. Ez abból az elvből is következik, hogy miután a kamara az önkormányzatiságának rendszerét maga alakítja ki, az általa kialakított rend külső szerv által sem törvényességi felügyeleti jogkörben, sem pedig a kamara ellen kezdeményezett bírósági eljárás keretében nem vitatható.

A kamara törvényességi felügyeletével kapcsolatban felmerült jogvitában a bíróság a polgári perrendtartásnak a közigazgatási perekre vonatkozó szabályait alkalmazza.

A 22-25. §-okhoz

A javaslat etikai vétségnek minősíti az állatorvosi foglalkozás szakmai irányelveinek, valamint az állatorvos-etikai szabályoknak a megsértését. E két belső szabályzat a kamara szakmai önkormányzatiságának legfőbb dokumentuma, amelyet a kamara legfőbb képviseleti szerve, az országos küldöttgyűlés fogad el. Ez a biztosítéka annak, hogy az abban foglaltak a legszélesebb szakmai konszenzust tükrözik. Erre tekintettel rendelkezik úgy a javaslat, hogy  e két szakmai dokumentumban foglalt rendelkezések megszegése esetén a praktizáló magánállatorvosokkal szemben különböző súlyú szankciókat alkalmaznak, ami a megrovástól egészen a kamarából történő kizárásig terjed.

Az etikai vétséget elkövető állatorvossal szemben a megyei (fővárosi) területi szervek által létrehozott etikai bizottságok folytatják le az eljárást. 

A javaslat 22. § (2) bekezdése értelmében az etikai eljárást akkor is le kell folytatni, ha azt maga a tag kéri. Ennek számos indoka lehet. Előfordulhatnak ugyanis olyan esetek, amikor valamelyik kamarai tagot mások alaptalanul a szakmai, illetőleg etikai szabályok megsértésével vádolnak. Ebben az esetben megvan az a törvényes lehetőség, hogy a megvádolt kamarai tag tisztázza magát és ezzel együtt kiküszöbölje a szakmai tekintélyén esett sérelmet.

A javaslat az eljárás megindítását garanciális jellegű határidőhöz köti. Ezek szerint az etikai eljárást csak a cselekmény tudomásra jutásától számított kilencven napon belül lehet megindítani. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A 23. § (3) bekezdésében szabályozott határidőt kizárólag a kamara tagjával szembeni etikai eljárásra kell alkalmazni. Utalni kell ugyanis a javaslat 17. § (4) bekezdésében foglaltakra, ami a nem kamarai tag esetén - két éves elévülési jellegű határidővel - lehetővé teszi a tagfelvételi kérelem elutasítását.  Ebben az esetben tehát nem alkalmazható a kamarai tagokat védő kilencven napos határidő.

A javaslat 24.-25. §-ai az etikai eljárás jogorvoslati rendjét határozzák meg. Ebben a körben is biztosított a legmagasabb szintű jogi védelem, ami azt jelenti, hogy a súlyosabb etikai büntetés, a kizárás ellen lehetővé teszi a bírói jogorvoslatot. Az összes többi határozat ellen csak olyan jogorvoslati eszközök vehetők igénybe, amelyek a jogsértések kamarai szervezeten belüli rendezését teszik lehetővé. Ennek indoka az, hogy miután meghatározott időszakra szólnak vagy jelentőségük kisebb súlyú, ezért e büntetések esetében indokolatlannak tűnik az eljárás elhúzódását eredményező jogorvoslati rend kialakítása.

Az előkészítés során felvetődött, hogy a kamara ne csak etikai, hanem fegyelmi jogkörrel és ehhez kapcsolódó szankcionálási lehetőséggel is rendelkezzen. A javaslat végül az egységes etikai eljárás mellett foglal állást. Ennek alapvető indoka, hogy az eljárás és a szankciók jellege, szellemisége tükrözzön egy demokratikus hagyományrendszert, kultúrát.
A 26. §-hoz

A javaslat a kamara állami felügyelete körében a földművelésügyi miniszter részére biztosít törvényességi felügyeleti jogkört. A földművelésügyi minisztert ebben a körben megilletik mindazok a tételesen is felsorolt jogok, amelyek a Magyar Állatorvosi Kamara működésének felügyeletéhez szükségesek. 

A 27. §-hoz

A javaslat 27. §-a a kamara önkormányzatiságának anyagi garanciáit tartalmazza. 

A kamara működésének költségeit első sorban a tagjai által fizetett tagdíjból fedezi. Ezeket a bevételeket egészítik ki a különböző támogatások és egyéb bevételek. 

A kamara bevételeiben fontos szerepet játszik az államtól átvett feladatok ellátásához nyújtott állami támogatás. A javaslat tekintettel az államháztartási reformra, tételesen meghatározza az államtól átvett feladatokat. Ezáltal újabb lépést lehet tenni abba az irányba, hogy a központi költségvetésből a jövőben ne általában a szervezetek fenntartásához nyújtsanak támogatást, hanem egyes konkrét feladatok ellátását finanszírozzák.

A 28-29. §-okhoz

A javaslat értelmében az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásának részben adminisztratív, részben szakmai feltételei vannak.

Az adminisztratív feltételek közül ki kell emelni a kamarai tagsági viszonyt, valamint az állategészségügyi szolgáltató tevékenység végzésére jogosító igazolványt. A kettősség abból ered, hogy a kamarának nemcsak a magánállatorvosok, hanem általában az állatorvosi diplomával rendelkező személyek is tagjai lehetnek. A javaslat értelmében az állategészségügyi szolgáltató tevékenység végzésére jogosító igazolvány kiadásának a kamarai tagság létesítési feltételein túl további szakmai követelményei is vannak, melyeket részletesen a 28. § (2) bekezdése tartalmaz.

A javaslat az állategészségügyi szolgáltató tevékenység végzésénél lényegében csak utal a külön jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi szabályokra. A külön törvények ugyanis mind a közszolgálati jog-viszonyban állók, mind pedig a polgármesterek esetében részletesen szabályozzák a pozícióval, illetőleg beosztással együttjáró összeférhetet-lenségi szabályokat, ezért e helyen elegendő csak utalni ezekre.

Az állategészségügyi szolgáltató tevékenység magánállatorvosként történő gyakorlásának előfeltétele, hogy a magánállatorvos a kamarához bejelentett székhellyel rendelkezzen. Ennek annyiban van jelentősége, hogy a székhely egyben azt is meghatározza, hogy az állatorvos melyik területi szervezetnek lehet a tagja. 

A javaslat különbséget tesz még az ügyeleti, valamint a működési terület között. Az ügyeleti területek kialakítása a kamara egyik, törvényben is megfogalmazott feladata. Az ügyeleti területek kialakítására azért van szükség, mert munkaszüneti napokon is biztosítani kell az állatok folyamatos állategészségügyi ellátását, amit nem csak gazdasági, hanem járványvédelmi indokok is szükségessé tesznek.

A javaslat értelmében a magánállatorvosok működési területe fő szabályként arra a megyére terjed ki, ahol a magánállatorvos székhelye található. Előfordulhatnak azonban olyan speciális ismereteket vagy felszereltséget igénylő állatorvosi szakterületek, amikor feltétlenül indokolt, hogy a magánállatorvos működési területe több megyére vagy az ország egész területére is kiterjedjen. Ebben az esetben a működési terület akkor terjedhet ki több megyére vagy az ország egész területére, ha azzal az illetékes területi szervezetek elnökségei vagy az országos szervezet elnöksége egyetértett. 

Az említett rendelkezések valójában korlátozzák az állategészségügyi szolgáltatások területén az abszolút szabad versenyt. A javaslat ezt a korlátozást tudatosan vállalja fel. Az állategészségügyi szolgáltató tevékenység szakmai kontrollját ugyanis minden esetben fenn kell tartani és akár versenyt korlátozó intézkedésekkel is el kell kerülni, hogy az ország egyes vidékei között az állategészségügyi ellátás színvonalában jelentős különbségek merüljenek fel. Mivel a kamara egyik fontos szerve-zési feladata az ország egész területén a folyamatos állategészségügyi ellátás biztosítása, ezért a kamara számára meg kell teremteni a szükséges jogi eszközöket is annak érdekében, hogy feladatait sikeresen el tudja látni. Minderre tehát az állategészségügyi szolgáltató tevékenységnél a szabályozott piacgazdasági viszonyok kialakítása miatt van szükség.

A magánállatorvos számára a javaslat lehetővé teszi a döntés elleni jogorvoslatot. A területi szervezetek elnökségei által hozott határozat az országos elnökségnél támadható meg. Az országos elnökség határozata pedig (ide értve azt az esetet is, amikor a működési területnek az ország egész területére való kiterjesztéséről határoz) a bíróság előtt megtámadható. A bíróság - a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint - a megtámadott határozatot módosíthatja, ami egyben azt is jelenti, hogy a határozat megállapíthatja a működési területet is.

A 30-32. §-okhoz

A javaslat 30-32. §-ai foglalják össze a magánállatorvos jogait, illetve kötelezettségeit. 

A magánállatorvos alapvető joga, hogy hivatását működési területén gyakorolja. Az állategészségügyi szolgáltató tevékenység említettek szerinti gyakorlását külön kell választani a 30. § (2) bekezdésében foglalt esettől. Ennek értelmében a magánállatorvos a rendelőjében, szakrendelő-jében és állatkórházában jogosult a működési területén kívülről behozott állatokat is gyógyítani. Ez az állategészségügyi törvénynek azzal a rendelkezésével van összefüggésben, hogy az állattartót megilleti a szabad állatorvos választás joga. Ezzel szemben a magánállatorvos számára a   30. § (3) bekezdése biztosítja azt a jogot, hogy a szakmai irányelvek, valamint az állatorvos-etikai szabályok ismeretében szabadon döntsön arról, hogy nyújt-e állategészségügyi ellátást.

A javaslat e kérdésben két korlátozást is tartalmaz, amit a magánállatorvos köteles figyelembe venni. Ezek szerint nem tagadható meg az állategészségügyi szolgáltatás nyújtása, ha arra elsősegélynyújtás illetőleg bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség gyanúja miatt van szükség.

Az említetteken túlmenően a javaslat a magánállatorvos számára előírja, hogy az állategészségügyi szolgáltatás visszautasítása esetén az állattartót tájékoztatni kell - kérésére írásban - a legközelebbi szakszerű ellátás lehetőségéről. 

A javaslat 31. § (2) bekezdésének b) pontja a magánállatorvos jogi védelmével foglalkozik arra az esetre, amikor hatósági feladatok ellátásában működik közre, melynek szabályait az állategészségügyi törvény tartalmazza. Ezek szerint amennyiben a magánállatorvos hatósági feladatok ellátásában működik közre, ugyanaz a jogi védelem illeti meg, mint egyébként a közfeladatot ellátó hatósági állatorvost.

A magánállatorvos kötelezettségeit a javaslat 32. §-a tételesen felsorolja. Ezek közül a legfontosabb a szakmai, illetőleg az állatorvos-etikai szabályok megtartásának kötelezettsége. Ezen túlmenően a javaslat a kamara, illetőleg a magánállatorvos számára olyan szervezési feladatokat  ír elő, ami a folyamatos állategészségügyi ellátáshoz és ezen keresztül a járványveszély megelőzéséhez kapcsolódik.

A 33-42. §-okhoz

A javaslat átmeneti és záró rendelkezései a Magyar Állatorvosi Kamara megalakulásáig lényegében az alapszabály tartalmát helyettesítik. Ezt fejezi ki a 33. §-nak az a rendelkezése, miszerint a kamarai küldöttek, valamint a tisztségviselők jelölésére és választására vonatkozó szabályo-kat a megalakulást követően az alapszabályban kell meghatározni.

A javaslat 34. §-a a megalakulás technikai szabályait tartalmazza.

A megalakuláskor a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás vezetőjének a törvényesség szempontjából fontos feladatai vannak. Az állomás vezetője hívja össze az alakuló közgyűlést és mindaddig ellátja a közgyűlés levezető elnökének a feladatait, amíg az alakuló közgyűlés meg nem választja ezt a személyt.

Az állomás vezetőjének a feladata továbbá az, hogy mint levezető elnök megállapítsa az alakuló közgyűlés határozatképességét. Ennek ugyanis még a levezető elnök megválasztása előtt meg kell történnie. Az alakuló közgyűlésnek először, a határozatképesség megállapításával egyidejűleg igazolnia kell valamennyi állatorvost, aki tagként jelentkezett a kamarába.

A javaslat csak az alakuló közgyűlés határozatképessége szempontjából tartja szükségesnek szabályozni az állomás által nyilvántartott magánállat-orvosok számára való utalást. A 21/1992 (VIII.3.) FM rendelet szerint ugyanis eddig a praktizáló magánállatorvosokat az állomás vette nyilvántartásba. Ez a rendelkezés azonban nem jelenti azt, hogy az alakuló közgyűlésen kizárólag csak ezek az állatorvosok vehetnek részt. Közvetve erre utal a javaslat 34. §-ának (3) bekezdése, amikor valamennyi jelentkező számára nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő arról, hogy a kamarai tagság létesítési feltételeinek egyébként megfelel. Mivel a kamarának nem csak magánállatorvos tagjai lehetnek, ezért nem korlátozható a tagfelvétel sem. A nyilatkozattétel az alakuláskor a bizalmi elv érvényesítését jelenti. Ez a nyilatkozat azonban nem pótolja a kamara tagjának azt a kötelezettségét, hogy a javaslat által előírt dokumentumokat a kamarának bemutassa. 

A javaslat záró rendelkezéseiben (42. §) azok a határidők kerülnek rögzítésre, amelyek biztosítják többek között az új állategészségügyi törvénnyel való összhangot. A két törvényt ugyanis egymásra is tekintettel úgy kell hatályba léptetni, hogy mire megalakul a Magyar Állatorvosi Kamara, azt követően e szervezet már az új állategészségügyi törvényre is figyelemmel kezdhesse meg működését. A Magyar Állatorvosi Kamara megalakulása és a magánállatorvosok nyilvántartásba vétele várhatóan 1996. december 31. napjáig befejeződik, így ezen időponttól az állatorvosi magángyakorlatról és a magánállatorvosok hatósági tevékenységének szabályozásáról szóló 21/1992. (VIII.3.) FM rendelet 1996. december 31. napján hatályát veszti. 

A megalakulást segíti elő a javaslatnak az a rendelkezése, miszerint az 1989. évi II. törvény alapján működő Magyar Állatorvosi Kamarák Szövetsége, illetőleg annak területi szervei az illetékes szervezet döntése alapján adó- és illetékmentesen ruházhatják át vagyonukat a köztestületi Magyar Állatorvosi Kamarára.
Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény módosítása pedig megteremti az összhangot a két törvény között, figyelemmel arra, hogy az állategészségügyi szolgáltató tevékenység végzésére feljogosító igazolványt a jövőben a kamara adja ki."
