"1ż


T/1304. szám

TÖRVÉNYJAVASLAT


a takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról



Előadó: Dr. Lakos László


 Törvényjavaslat


a takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról



	Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a takarmányok biztosítsák az állatok korcsoportjának és hasznosítási irányának megfelelő táplálóanyag-tartalmat és a gazdasági haszonállatok esetében szolgálják a genetikai potenciál hatékony kihasználását, valamint ne károsítsák az állatok egészségét és megfeleljenek az állattartás állatvédelmi előírásainak, továbbá hogy az állati eredetű termékek megfeleljenek az előírt minőségi követelményeknek, tekintettel az emberi egészségre való ártalmatlanságukra, valamint, hogy védje a takarmány-felhasználók érdekeit, a takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának feltételeiről a következő törvényt alkotja:


I. Fejezet

Bevezető rendelkezések


1. §

	(1) E törvény hatálya kiterjed

	a) a takarmányok, takarmány-alapanyagok, takarmány-kiegészítőanyagok, takarmány-adalékanyagok, gyógyszeres takarmányok, előkeverékek, takarmánykeverékek, tápok, tápszerek előállítására, importjára, forgalomba hozatalára és felhasználására;

	b) a takarmányok előállításával, importálásával, forgalomba hozatalával és felhasználásával foglalkozó valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra.









	(2) A törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a forgalomba hozott és az importált szálas- és tömegtakarmányok esetében is. 

2. §

	E törvény alkalmazása szempontjából

	1.) takarmány: az állatok táplálására, etetésére szolgáló növényi vagy állati termék természetes állapotban, frissen vagy tartósítva, valamint ezek iparilag feldolgozott készítményei, melléktermékei, továbbá szerves és szervetlen anyag, önmagában vagy keverék formájában, adalékanyagokkal vagy azok nélkül;

	2.) takarmány-alapanyag: azok a természetes eredetű vagy mesterséges folyamatok eredményeként keletkező növényi, állati, ásványi vagy szintetikus, fermentációs, illetve egyéb technológiával előállított takarmányok, amelyek meghatározott arányú összekeverésével előkeveréket, takarmánykeveréket, tápot és tápszert lehet előállítani;

	3.) takarmány-kiegészítőanyag: olyan anyag, amely növeli a takarmány tápértékét, élettani hatását, és nem tartozik az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó szabályok hatálya alá;

	4.) nem nutritív testidegen takarmány-kiegészítőanyag: tápláló értékkel nem rendelkező, maradék képző anyag - a hozamfokozókat is ideértve - az állati testnek nem természetes alkotója, amely a takarmány-kihasználás fokozására szolgál;

	5.) takarmány-adalékanyag: olyan anyag, amely a takarmány tulajdonságait kedvezően befolyásolja, különös tekintettel a takarmány külső megjelenésére, szagára, ízére, állományára és eltarthatóságára;

	6.) gyógyszeres takarmány: olyan takarmány, amely az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó anyagot is tartalmaz;

	7.) előkeverék: különböző takarmány-alapanyagok és takarmány kiegészítő-anyagok olyan keveréke, amely a teljes értékű takarmánykeverék gyártásához alapanyagul szolgál;


	8.) takarmánykeverék: állatok etetésére vagy további feldolgozás céljára a takarmány-alapanyagok összekeverésével előállított nem teljes értékű, önállóan etethető takarmány;

	9.) táp: teljes értékű takarmánykeverék, amely a meghatározott korú és hasznosítási irányú állat táplálóanyag szükségletét önmagában etetve kielégíti;

	10.) tápszer: olyan takarmány, amely anyatej helyettesítésére szolgál és önmagában etetve alkalmas fiatal állatok felnevelésére; 

	11.) szálas- és tömegtakarmány: természetes állapotú friss vagy tartósított kis energiatartalmú, többségében sok nyersrostot tartalmazó takarmány;

	12.) a takarmány nem kívánatos, mérgező anyagai: azok az anyagok, amelyek nem az állat táplálóanyag szükségletének kielégítését szolgálják és jelenlétük az állat egészségét, termelőképességét, illetve az állati eredetű élelmiszereket fogyasztó ember egészségét veszélyeztetheti;

	13.) takarmány-előállítás: takarmányok előkészítése, feldolgozása, keverése és kiszerelése;

	14.) új takarmány: engedély vagy szabvány nélkül, a korábbitól eltérő eljárással készült vagy eltérő módon felhasználható, illetve új takarmányozás-élettani hatással rendelkező takarmány;

	15.) takarmánykezelés: a takarmány mérése, ki- és betöltése, csomagolása, hőkezelése, hűtése, tárolása, megőrzése, valamint egyéb kezelése és minden olyan ezekhez kapcsolódó tevékenység, amely nem minősül előállításnak vagy forgalomba hozatalnak;

	16.) takarmányforgalmazás: a takarmányok értékesítés előtti tárolása és értékesítése;

	17.) takarmányelőállító üzem: az az üzem, amely takarmány- alapanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot, takarmány-adalékanyagot, előkeveréket, vagy ezekből takarmánykeveréket, tápot, tápszert, gyógyszeres takarmányt, illetve táplálóértékkel nem rendelkező takarmány- kiegészítő-anyagot állít elő.






	18.) takarmány-higiénia: a takarmány előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának az állatbetegségekkel és az állategészségügyi szempontból való fogyaszthatósággal összefüggő követelményrendszere, a takarmánnyal terjeszthető fertőzés, takarmányártalom, továbbá a termék révén az emberi megbetegedés megelőzése és elhárítása;

	19.) takarmányellenőrzés: a takarmány előállításának, importálásának, tárolásának, forgalmazásának, felhasználásának, előzetesen megállapított tulajdonságainak, valamint a nem kívánatos mérgező anyagoktól való mentességének és a takarmány higiéniai állapotának ellenőrzése.


II. Fejezet

A takarmány előállításának, forgalomba hozatalának és
felhasználásának feltételei


3. §

	(1) A takarmány, a takarmány-alapanyag, a takarmány-kiegészítőanyag, a takarmány-adalékanyag, a gyógyszeres takarmány, az előkeverék, a takarmánykeverék, a táp, a tápszer és a szálas és tömegtakarmány előállításával, forgalomba hozatalával kapcsolatos minősítési, engedélyezési, nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat takarmányozási hatósági jogkörben a  mezőgazdasági minősítő feladatokat ellátó intézet (a továbbiakban: minősítő intézet), az állatgyógyászati- oltóanyag gyógyszer- és takarmányellenőrzési feladatokat ellátó intézet (a továbbiakban: ellenőrző intézet), valamint a területi szervként működő állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás) (a minősítő intézet, az ellenőrző intézet, az Állomás a továbbiakban együtt: takarmányozási hatóság) látja el.

	(2) A törvényben meghatározott esetekben takarmányozási hatósági feladatokat lát el a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) és a takarmányfelügyelő is.








A takarmányelőállító üzem létesítése


4. §

	(1) A forgalomba hozatal céljából gyártó takarmányelőállító üzem létesítésének engedélyezéséhez az ellenőrző intézet, illetve az Állomás szakhatósági hozzájárulása is szükséges.

	(2) A környezetvédelmi és közegészségügyi feltételek biztosítása az új takarmányelőállító üzem létesítésének előfeltétele. Az olyan takarmányelőállító üzemek létesítéséhez, amelyek állati hulladékból állítanak elő takarmányt, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség és az ÁNTSZ szakhatósági állásfoglalását is be kell szerezni.

	(3) A csak saját felhasználás céljából, - gyógyszert nem tartalmazó - takarmányt, takarmánykeveréket, tápot és tápszert előállító üzem létesítését a takarmányelőállítási tevékenység megkezdése előtt 30 nappal be kell jelenteni  - nyilvántartásba vétel céljából - az Állomásnak, továbbá az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (a továbbiakban: ÁNTSZ).

	(4) A takarmányelőállító üzem működésének megkezdése előtt legalább 30 nappal engedélyt kell kérni az ellenőrző intézettől, illetve az Állomástól a takarmányelőállítási tevékenység megkezdésére és az előállítani kívánt takarmányok körére. A takarmányelőállító üzem működését az ÁNTSZ-szel és az illetékes szakhatóságokkal egyetértésben 
kell engedélyezni.  

	(5) Az engedélyben feltüntetett takarmányok körét csak az ellenőrző intézet, illetve az Állomás hozzájárulásával lehet bővíteni.

	(6) Az ellenőrző intézet, illetve az Állomás ötévenként felülvizsgálja, hogy a takarmányelőállító üzem megfelel-e az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.






A takarmányelőállítás és forgalomba hozatal

5. §

	(1) Takarmány előállításához csak engedélyezett takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot, takarmány-adalékanyagot lehet felhasználni. Nincs szükség engedélyre a természetes állapotú, növényi eredetű, illetve szabvánnyal rendelkező alapanyagok esetében.

	(2) Takarmány előállításának további feltétele:

	a) a takarmány minőségi követelményeinek megfelelő előállításra alkalmas, a 4.§ szerinti takarmányelőállító üzem és berendezés, 	valamint
	b) a tevékenység folytatásához előírt szakképzettség. 

	(3) Takarmányt csak nyilvántartásba vett gyártmánylap alapján lehet forgalomba hozni. 

	(4) Tilos takarmányt, takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot, takarmány-adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, előkeveréket, takarmánykeveréket, tápot és tápszert, továbbá szálas és tömegtakarmányt úgy előállítani, kezelni, forgalomba hozni, valamint felhasználni, hogy

	a) a termék minősége károsan megváltozzon;
	b) az állat, illetve közvetve az ember egészségét veszélyeztesse;
	c) az állat termelőképességét károsan befolyásolja;
	d) az a minőségében károsult takarmányok hibáit elfedje.

	(5) A minőségében károsult takarmányok felhasználhatóságáról a takarmányozási hatóság dönt.

A takarmány minősítése

6. §

	(1) A forgalomba hozatalt, illetve a felhasználást megelőzően az új takarmányt, takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot, takarmány-adalékanyagot, valamint a hazai engedéllyel vagy szabvánnyal nem rendelkező import takarmányt a takarmányozási célú hasznosíthatóság szempontjából minősíteni kell. A minősítés iránti kérelmet a minősítő intézethez kell benyújtani, amely a minősítésről határozatot ad ki.



	(2) A minősítést megelőző vizsgálatoknak ki kell terjednie

	a) a szükséges laboratóriumi vizsgálatokra;
	b) szükség szerint az állatetetési kísérletekre.

	(3) A hazai és nemzetközi takarmányozásban ismeretlen, illetve tisztázatlan hatású új takarmányok minősítéséhez a minősítő intézet  felkérésére a minisztérium által kijelölt szakmai bizottság állásfoglalását kell kérni.

7. §


	A minősítő intézet kérelem alapján engedélyezheti a nem minősített takarmányok felhasználását

	a) kutatómunkák és kísérletek céljára;

	b) a takarmányelőállító üzemek által végzett kísérleti programok időtartamára, a takarmány minősítéséig;

	c) az állatok létszükségletét biztosító ellátás veszélyeztetése esetén (pl.: természeti csapás).


A takarmány csomagolása és jelölése


8. §

	(1) Takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot, takarmány-adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, előkeveréket, takarmánykeveréket, tápot és tápszert csak olyan csomagolóanyagban lehet forgalomba hozni, amely biztosítja a takarmány minőségének megóvását.







	(2) A takarmányelőállító üzemben előállított takarmány-alapanyag, illetve takarmány-kiegészítőanyag, takarmány-adalékanyag, gyógyszeres takarmány, előkeverék, takarmánykeverék, táp és tápszer csomagolóanyagán, illetve címkéjén magyarul, jól olvashatóan, eltávolíthatatlanul és észrevehetően fel kell tüntetni a takarmány:


a)	elnevezését;
b)	összetevőinek felsorolását;
c)	garantált beltartalmát;
d)	a takarmányba kevert gyógyszer nevét, törzskönyvi számát és hatóanyagának a takarmány egységnyi tömegére számított mennyiségét;
e)	szükség szerint az élelmezés-egészségügyi várakozási időt;
f)	rendeltetését;
g)	megfelelő alkalmazását lehetővé tevő etetési útmutatót;
h)	előállításának időpontját;
i)	minőségmegőrzési időtartamát; 
j)	származását, az előállítás helyét;
k)	előállítójának és a forgalmazójának megnevezését;
l)	a munkavédelmi előírásokat, valamint
m)	a tárolási és raktározási javaslatot.
	
	(3) A takarmányelőállító üzemben előállított ömlesztett takarmány esetében az előállítónak a (2) bekezdésben felsorolt adatokat a takarmány kísérő okmányán kell feltüntetni.

	(4) A takarmányelőállító üzemen kívül előállított takarmányalapanyagok esetében azok csomagolóanyagán, illetve kísérő okmányán fel kell tüntetni:

	a) az elnevezést;
	b) a rendeltetést;
	c) az előállítás időpontját, helyét;
	d) származását.

9. §

	(1) Belföldi felhasználás vagy forgalomba hozatal céljából kizárólag az e törvény előírásainak megfelelő takarmányt szabad importálni. Az importálni kívánt takarmányt csak a minősítő intézet engedélyével lehet behozni, vámkezeltetni. A minősítő intézet dönt a vizsgálatok szükségességéről és köréről.

	(2) Tilos olyan takarmányt importálni, amely Magyarországon nem törzskönyvezett állatgyógyászati készítményt tartalmaz.


III. Fejezet

A takarmányozási szakigazgatás és a takarmányozási
hatóság feladatai


10. §

	(1) A takarmány, takarmány-alapanyag, takarmány-kiegészítőanyag, takarmány-adalékanyag, gyógyszeres takarmány, előkeverék, takarmánykeverék, táp és tápszer, szálas és tömegtakarmány előállításával, importjával, forgalomba hozatalával, felhasználásával és vizsgálatával kapcsolatos szabályozási, szervezési, igazgatási és hatósági feladatokat a minisztérium,  a takarmányozási hatóság és a takarmányfelügyelő látja el.


	(2) a)	A takarmányfelügyelő első fokú határozatát felettes szervként az ellenőrző intézet és az Állomás  vezetője bírálja el.

	    b) A takarmányozási hatóság vezetőjének első fokú határozatát felettes szervként a minisztérium bírálja el.

	(3) A takarmányozási hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 


11. §

	(1) A minisztérium

	a) irányítja a takarmányminősítési és ellenőrzési tevékenységet;

	b) kialakítja a takarmányozásra vonatkozó szabályozást;

	c) gondoskodik a takarmányozásra vonatkozó kötelező előírásokat, szakmai irányelveket, ajánlásokat tartalmazó takarmánykódex kialakításáról és közzétételéről;

	d) kijelöli és nyilvántartja a hatósági ellenőrzés 

során vett takarmányminták vizsgálatát végző laboratóriumokat.

	(2) A hatósági ellenőrzés során vett takarmányminták vizsgálatára kijelölt laboratóriumokat közzé kell tenni a minisztérium hivatalos lapjában.


12. § 


	A minősítő intézet takarmányozási hatósági jogkörében:

	a) minősíti:

	1. az új takarmányt;
	2. a hazai engedéllyel nem rendelkező import takarmányt;
	3. a szolgáltatást végző takarmányvizsgáló laboratóriumokat;

	b) engedélyezi:

	1. a minősített új takarmányok előállítását és forgalomba hozatalát;
	2. a nem minősített takarmányok kísérleti jellegű felhasználását;
	3. az import termékek takarmányozási célú behozatalát, forgalmazását;
	4. a szolgáltatást végző takarmányvizsgáló laboratóriumok működését;

	c) nyilvántartja, ellenőrzi és irányítja a szolgáltatást végző takarmányvizsgáló laboratóriumokat.

13. §

	Az ellenőrző intézet takarmányozási hatósági jogkörében:

	a) engedélyezi:

	1. a természetes állapotú növényi eredetű, illetve szabvánnyal rendelkező alapanyagok kivételével a takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot, nem nutritív testidegen takarmány-kiegészítőanyagot, takarmány-adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, előkeveréket és tápszert forgalomba hozatal céljára gyártó takarmányelőállító üzem működését, továbbá az előállítani kívánt takarmányok körét;

	b) szakhatósági hozzájárulást ad az a/1 pontban meghatározott takarmányokat előállító üzem létesítéséhez;

	c) nyilvántartja:

	1. a forgalomba hozatal céljából gyártó takarmányelőállító üzemeket;
	2. a csak saját felhasználás céljából takarmányokat előállító üzemeket;
	3. a forgalomba hozatal céljából előállított takarmányokat és azok gyártmánylapját;
	4. a minősített, illetve az engedélyezett takarmányokat.

	d) ellenőrzi:

	1. a takarmány-alapanyagot, a takarmány-kiegészítőanyagot, nem nutritív testidegen takarmány- kiegészítőanyagot, a takarmány-adalékanyagot, a gyógyszeres takarmányt, előkeveréket, a tápszert és azok előállítását, kezelését, forgalomba hozatalát és felhasználását;
	2. az import takarmányok kezelését, forgalomba hozatalát és felhasználását;
	3. a hatósági ellenőrzés során vett takarmányminták vizsgálatára kijelölt laboratóriumokat;

	e) koordinálja és szakmailag irányítja a területi és központi takarmányellenőrzési feladatokat;

	f) kiszabja a minőségvédelmi bírságot.


14. §

	Az Állomás takarmányozási hatósági jogkörében:

	a) engedélyezi a takarmánykeveréket és tápot forgalomba hozatal céljára gyártó takarmányelőállító üzem működését, továbbá az előállítani kívánt takarmányok körét;

	b) szakhatósági hozzájárulást ad  a takarmánykeveréket és tápot előállító üzem létesítéséhez;




	c) nyilvántartja:

	1. a takarmánykeveréket és tápot forgalomba hozatal céljából gyártó takarmányelőállító üzemeket;
	2. a csak saját felhasználás céljából takarmányokat előállító üzemeket;
	3. a forgalomba hozatal céljából előállított takarmányokat és azok gyártmánylapját;
	4. a minősített, illetve engedélyezett takarmányokat;

	d) ellenőrzi:

	1. a takarmánykeveréket, a tápot és azok előállítását, kezelését, forgalomba hozatalát és felhasználását;
	2. a forgalomba hozott és importált szálas és	tömegtakarmányok nem kívánatos mérgező anyagait;

	e) kiszabja a minőségvédelmi bírságot.

15. §

	(1) Az ellenőrző intézet és az Állomások takarmányfelügyelői részére szolgálati igazolványt kell adni.

	(2) A takarmányfelügyelő jogosult

	 a) ellenőrizni:

	1. a takarmányelőállító üzemeket, importőröket és forgalmazó egységeket;
	2. az előállítás személyi és tárgyi feltételeit;
	3. a gyártásban felhasznált takarmány-alapanyagok, valamint az előállított takarmányok nyilvántartását, forgalmazását, tárolását;

	b) laboratóriumi vizsgálatok céljára térítésmentes mintát venni;

	c) a 18. § a), c), d), és f) pontjaiban foglalt hatósági intézkedéseket alkalmazni.






	(3) A takarmányfelügyelő beléphet a takarmányelőállító üzem, az importáló, a takarmányforgalmazó területére, továbbá a takarmányt, takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot, takarmány- adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, előkeveréket, takarmánykeveréket, tápot és tápszert árusító üzlethelyiségbe, megtekintheti a dokumentációkat és a ki és berakodás helyén a szállítóeszközöket. 


16. §

	Az ellenőrzött természetes személy, illetve az 1. §. b) pontjában foglalt gazdálkodó szervezet köteles az ellenőrzéshez szükséges valamennyi adatot, anyagot és eszközt a takarmányozási hatóság rendelkezésére bocsátani.


Hatósági vizsgálatok

17.§

	(1) A takarmányozási hatóság által végzett minősítési, engedélyezési és ellenőrzési vizsgálatok díjkötelesek, a díjak mértékét jogszabály állapítja meg.

	(2) Ha az ellenőrző intézet és az Állomás az ellenőrzés körében végzett vizsgálatai során megállapítja, hogy az előállított, illetve a forgalomba hozott takarmány jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az eltérés mértékétől függően szabályozott pótdíjat kell fizetni.

	(3) Az (1) és (2) bekezdésben feltüntetett díjakat, a számlát kibocsátó takarmányozási hatóság számára kell befizetni.

	(4) A takarmányozási hatóság a minősítés és az ellenőrzés során a helyszínen térítésmentesen mintát vehet. Az ellenőrzött kérésére - a mikrobiológiai vizsgálat céljára vett minta kivételével - ellenmintát kell venni. A mintavételről a helyszínen jegyzőkönyvet kell készíteni.






IV. Fejezet

Hatósági intézkedések


18. §

	(1) Minden olyan esetben, amikor az ellenőrző intézet és az Állomás az e törvényben, vagy a vonatkozó más jogszabályban, előírásban foglaltak megszegését észleli:

	a) megtilthatja az üzem, berendezés, gép, felszerelés működtetését, illetve a csomagolóanyag felhasználását, továbbá a takarmánytároló hely vagy a szállítóeszköz használatát, kezdeményezheti a takarmányt árusító üzlet működési engedélyének visszavonását;

	b) további feltételekhez kötheti az újbóli működtetést, a használatbavételt, illetve használatban tartást;


	c) az állat, illetve az ember egészségét veszélyeztető takarmányok forgalomba hozatala, illetve felhasználása esetén a takarmányozási hatóság értesíti az ÁNTSZ  illetékes városi intézetét;

	d) a takarmányt etetésre alkalmatlannak nyilvánítja, felhasználását, forgalomba hozatalát korlátozza, feltételhez köti, illetve megtiltja, valamint a környezetvédelmi előírások figyelembevételével elrendeli a megsemmisítését;

	e) felfüggeszti illetve visszavonja a 12-14. §-ban foglalt engedélyeket, kijelölést, minősítést és nyilvántartásba vételt;

	f) szabálysértési eljárást kezdeményez.

	(2) Az ellenőrző intézet és az Állomás csökkent értékűnek nyilvánítja azt a takarmányt, amelynek összetevői és beltartalmi értékei a megengedettnél nagyobb mértékben eltérnek a jelölésen, illetve a takarmány kísérő okmányán feltüntetett értékektől, de nem veszélyezteti az állat és az ember egészségét. A takarmányozási hatóság által végrehajtott értékcsökkentés mértékét a felhasználó számára egyértelműen jelezni kell.




Minőségvédelmi bírság


19. §

	(1) Ha a vizsgálat során az ellenőrző intézet és az Állomás megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott takarmány beltartalmi értékei jogszabályban meghatározott mértéknél nagyobb mértékben eltérnek a garantált beltartalmi értékektől, az előírt szinttől eltérő mértékben gyógyszerhatóanyagot, vagy a maximális szintet meghaladó mértékben nem kívánatos mérgező anyagot tartalmaz, minőségvédelmi bírságot szab ki.

	(2) A minőségvédelmi bírságot a vizsgált tétellel azonos takarmányra lehet kiszabni. A minőségvédelmi bírság összege a vizsgált tétellel azonos takarmány kereskedelmi értékének legalább kétszerese, és legfeljebb tízszerese lehet. A vizsgált tétellel azonos takarmány fogalmát, valamint a minőségvédelmi bírságra vonatkozó előírásokat jogszabály tartalmazza. A minőségvédelmi bírság a 18. § szerinti intézkedések mellett is kiszabható.

	(3) A vizsgálati pótdíj (17.§ (2) bekezdés) és a minőségvédelmi bírság együttes kiszabásának nincs helye.

	(4) A minőségvédelmi bírságot az ellenőrző intézet, illetve az Állomás folyószámlájára kell befizetni. A befolyt összeg felhasználásáról a takarmányvizsgálati módszerek korszerűsítésére és a takarmányok minőségének javítását elősegítő intézkedésekre figyelemmel a minisztérium dönt.

V. Fejezet

Felhatalmazások


20. §

	(1) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy szabályozza

	a) a takarmány előállításának, importjának, forgalomba hozatalának és felhasználásának, valamint a takarmány minősítésének feltételeit;

	b) a laboratóriumok takarmányvizsgálatára vonatkozó engedélyek kiadásának rendjét;

	c) a takarmányba keverhető állatgyógyászati-készítmények, takarmány-adalékanyagok használatát, valamint azok nem kívánatos mérgezőanyag tartalmának maximális szintjeit a népjóléti miniszterrel egyetértésben;

	d) a takarmányba, előkeverékbe keverhető biológiailag aktív anyagok használatát, valamint a takarmányok, takarmány-kiegészítőanyagok, beltartalom és gyógyszerhatóanyag tartalom értékének megengedhető eltéréseit;

	e) a tápok és tápszerek minőségi követelményeit; 

	f) a takarmányozásra vonatkozó szakmai irányelveket, ajánlásokat tartalmazó takarmánykódex kiadásának rendjét;

	g) a takarmány-alapanyagot, a takarmány-kiegészítőanyagot és takarmány-adalékanyagot, az előkeveréket, a takarmánykeveréket, a tápot, a tápszert és a gyógyszeres takarmányt előállító üzemek engedélyezését, üzemeltetését, technológiai előírásait;

	h) a takarmányminősítés és ellenőrzés szakmai szabályait, valamint - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a takarmányok hatósági vizsgálatáért fizetendő díjakat;

	i) a minőségvédelmi bírság részletes szabályait.

	(2) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy kijelölje a minősítő, illetőleg ellenőrző feladatokat ellátó intézetet.

21.§

	Ez a törvény .............. napján lép hatályba, egyidejűleg az ipari takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 9/1974. (III.21.) MT, valamint az azt módosító 44/1977. (XI.19.) MT, az 1/1983. (I.19.) MT és a 32/1986. (VIII.21.) MT rendelet hatályát veszti.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

	A törvényjavaslat a takarmányok előállítása és forgalomba hozatala feltételeinek meghatározásával két alapvető célt szolgál: az állatok, valamint az állati eredetű terméket fogyasztók egészségének, és a takarmány-felhasználók érdekeinek  védelmét.

	E feladatok törvényi szintű szabályozása és az Európai Közösségek takarmányozásra vonatkozó szabályainak figyelembevétele megfelel az egységes európai belső piac követelményeinek.

	A törvényi szintű keretszabályozás a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 2. §-ának b) pontja alapján indokolt. Magyarországon ugyanis az évente felhasznált takarmány értéke mintegy százhúsz milliárd forint és a takarmányozás jelenti az állati eredetű termékek előállítási költségeinek közel 60 %-át. Ezért a nemzetgazdaság szempontjából jelentős, hogy a takarmányok előállítását, forgalombahozatalát és felhasználását az Európai Közösségek tagállamaihoz hasonlóan Magyarországon is törvény szabályozza.

	A modern állattenyésztésben a gazdasági haszonállatok tenyésztése szempontjából a megfelelő takarmányozásnak meghatározó szerepe van. A takarmányok körébe nemcsak azok a mezőgazdasági termékek (pl. széna, kukorica) tartoznak, amelyek ipari feldolgozás nélkül is hasznosíthatók, hanem a nagy ipari üzemekben előállított különböző takarmánykeverékek is. A takarmánykeverékek előállításához felhasznált takarmány-kiegészítőanyagok, takarmány-adalékanyagok, továbbá gyógyszerek szigorú szabályozást igényelnek.

	A takarmány minősége alapvetően meghatározza az állattenyésztés eredményességét és közvetve kihatással van a minőségi élelmiszerek előállítására is.

	Az egységes európai belső piac létrejöttének előkészítése érdekében az Európai Közösségek tagállamai harmonizálták a takarmányokra vonatkozó rendelkezéseket. Ennek során a takarmányok szabad forgalmazása, az állattenyésztés eltérő  versenyfeltételeinek megszüntetése, valamint az állatok és az állati eredetű termékeket fogyasztó ember egészségének védelme volt az alapvető célkitűzés. A takarmánykeverékben felhasznált különféle anyagok ugyanis hatással vannak az emberek egészségére is.

	Az Európai Közösségek tagállamai különösen a takarmányok forgalomba hozatalának, jelölésének, a takarmány-kiegészítőanyagok és takarmány-adalékanyagok, valamint a gyógyszerek felhasználásának szabályait harmonizálták. Az Európai Közösségek irányelvei szabályozzák a takarmányok egészségre káros szermaradványainak maximális értékét is.

	Az Európai Közösségekben a takarmányok előállítását, forgalmazását, jelölését és hatósági vizsgálatát - a takarmányra vonatkozó agrárrendtartási rendeleteken  kívül - csak irányelvek és határozatok szabályozzák, amelyeket az Európai Közösségek tagállamai egységesen,  törvényi szinten építenek be saját jogrendszerükbe.

	A takarmányozási kérdések törvényi szintű szabályozása mellett szól továbbá, hogy az a mezőgazdasági export miatt fontos gazdaságpolitikai szempont.


RÉSZLETES INDOKOLÁS

I. Fejezet


(Az 1. §-hoz)

	A törvényjavaslat hatálya a korábbiaktól eltérően nemcsak a takarmányok előállítására, forgalmazására, hanem annak felhasználására is kiterjed. A hatály kiterjed továbbá takarmány-alapanyagra, előkeverékre, takarmánykeverékre, tápra, tápszerre, valamint a forgalomba hozott és az importált szálas- és tömegtakarmányokra is.


(A 2. §-hoz)

	Az értelmező rendelkezések követik az Európai Közösségek irányelveiben meghatározott fogalmakat, ugyanakkor tekintettel vannak a hazai klasszikus nomenklatúrára is.

	A takarmány, a takarmánykeverék, takarmány-kiegészítőanyag, takarmány-adalékanyag meghatározása a Tanács 1979. április 2-i 79/373. (EGK) számú, a keveréktakarmányok forgalmáról szóló irányelvében, valamint a Tanács 1970. november 23-i 70/524. (EGK) számú, az állatok takarmányozásában alkalmazott adalékanyagokról szóló irányelvében foglaltaknak felel meg.

II. Fejezet

A TAKARMÁNY ELŐÁLLÍTÁSÁNAK, FORGALOMBA HOZATALÁNAK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK FELTÉTELEI

(A 3. §-hoz)

	A törvényjavaslat 3. §-a ismerteti a takarmányok előállításával, forgalomba hozatalával és felhasználásával kapcsolatos minősítési, engedélyezési, nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat ellátó hatóságokat.


(A 4. §-hoz)

	A takarmányelőállító üzem létesítéséhez és működtetéséhez környezetvédelmi és közegészségügyi feltételek biztosítása szükséges. A takarmányelőállító üzem működését, a takarmányelőállító tevékenység megkezdését, és az előállítani kívánt takarmányok körét az ellenőrző intézet, illetőleg az Állomás engedélyezi.

	A gyógyszert nem tartalmazó saját felhasználásra szánt takarmányokat előállító üzemek esetében a törvényjavaslat csak bejelentési, illetve nyilvántartási kötelezettségeket ír elő. Vannak olyan üzemek, amelyek több ezer saját állat részére készítenek takarmánykeveréket. A felhasznált takarmányok azonban hatással vannak az állati eredetű élelmiszerekre, és így veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre. Ezért a saját felhasználású takarmányok ellenőrzésének lehetőségét szabályozni kell, és ezt nem lehet az állatlétszámtól függővé tenni.

(Az 5. §-hoz)

	A törvényjavaslat meghatározza a takarmányelőállítás és forgalomba hozatal személyi és tárgyi feltételeit, annak érdekében, hogy az előállítást hozzáértő, szakirányú végzettségű szakemberek irányítsák. A műszaki előírások a takarmány-előállítás biztonságát és az egészségügyi követelményeknek való megfelelését célozzák.

	A törvényjavaslat a takarmányok előállításának tárgyi és személyi feltételeit az Európai Közösségek valamennyi rendeletében és irányelvében kihangsúlyozott, az állat, illetve az állati termékeket fogyasztó ember egészségének védelmére vonatkozó legfontosabb alapelveknek megfelelően határozza meg.
	A takarmányok jelentős mértékben befolyásolják a gazdasági haszonállatok termelőképességét, az állati eredetű termékek minőségét és fogyaszthatóságát. Ezért a törvényjavaslat meghatározza a takarmány előállítására, kezelésére, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó tilalmakat.

	A törvényjavaslat a forgalomba hozatal feltételeit a vonatkozó következő közösségi irányelvek rendelkezései alapján határozza meg:

	A Tanács 1979. április 2-i 79/373 (EGK) számú irányelve a keveréktakarmányok forgalmáról.

	A Bizottság 1980. május 2-i 80/511 (EGK) számú irányelve a le nem zárt csomagolásban vagy tartályokban lévő keveréktakarmányok forgalmazásáról.

(A 6. §-hoz)

	A takarmány minősítésére vonatkozó szabályok értelmében a forgalomba hozatalt megelőzően az új takarmányt, valamint a hazai engedéllyel vagy szabvánnyal nem rendelkező import takarmányt a minősítő intézetnek minősítenie kell. A minősítési eljárás során el kell végezni a termék analitikai és mikrobiológiai vizsgálatát, továbbá szükség szerint a toxikológiai, karcinogenitási, mutagenitási vizsgálatokat is, továbbá állatetetési kísérletekkel meg kell határozni a minősítendő termék takarmány-élettani, takarmányhatékonysági mutatóit.  

	A Tanács 1983. április 18-i 83/228 (EGK) irányelve, valamint a Tanács 1987. február 16-i 87/153 (EGK) irányelve szabályozza a takarmányozásra szolgáló termékek és takarmány-adalékanyagok minősítésének elveit.

(A 7. §-hoz)

	A nem minősített takarmányok felhasználása kivételes esetekben indokolt lehet. Új takarmányozási anyagok hatásvizsgálatának elvégzésére, illetve egyes káros anyagok élettani hatásvizsgálata céljára egyetemek, kutatóintézetek a kísérleteik elvégzéséhez használnak olyan takarmányokat, melyek a forgalmazás feltételeinek nem felelnek meg. Ugyanakkor az új takarmányt előállító üzemek beüzemeléséhez, próbagyártásához a megfelelő technológiai eljárás kidolgozása érdekében takarmányt állítanak elő, holott az üzem nem rendelkezik erre engedéllyel. Ezekben az esetekben a minősítő intézet külön engedélyével szabad a takarmányokat felhasználni.

(A 8. §-hoz)

	A takarmány forgalomba hozatala szempontjából lényeges kérdés a takarmány minőségének megóvását biztosító megfelelő csomagolás és annak jelölése. A törvényjavaslat 8. §-a az Európai Közösségek rendelkezéseivel összhangban határozza meg azokat az adatokat, amelyeket a takarmány csomagolóanyagán fel kell tüntetni. A törvényjavaslat rendelkezik az ömlesztett takarmányok, továbbá a takarmányelőállító üzemen kívül előállított takarmányok (e körbe tartoznak pl. a szemes takarmányok és a növényi eredetű ipari melléktermékek) kísérő  okmányán feltüntetendő adatokról is.

	A törvényjavaslat a jelölés és a vásárlók tájékoztatása érdekében a 79/373. (EGK) számú irányelv 5. cikkelyében foglaltaknak megfelelően szabályozza a takarmány jelölését. Ez a közösségi rendelkezések értelmében a takarmányok forgalmazásánál elengedhetetlenül szükséges.


(A 9.§-hoz)

	Szigorú feltételrendszer szükséges az import takarmányok esetében. Ennek hiányában azok a takarmányok, amelyek nem felelnek meg a fejlett országok igényeinek és előírásainak, magyar piacra áramolhatnak, veszélyeztetve ezzel a magyar felhasználók érdekeit és a megfelelő minőségű hazai takarmányok piaci helyzetét. Ezért a minősítő intézet a takarmányozási célú felhasználhatóság szempontjából engedélyezi a takarmányimportot.

III. Fejezet

TAKARMÁNYOZÁSI SZAKIGAZGATÁS, ÉS A TAKARMÁNYOZÁSI HATÓSÁG FELADATAI


(A 10-16. §-hoz)

	A törvényjavaslat III. fejezete a takarmányozási szakigazgatás szervezetét és a takarmányozási hatóság feladatkörét határozza meg.

	A takarmány előállításával, forgalomba hozatalával, felhasználásával és vizsgálatával kapcsolatos szabályozási, szervezési, igazgatási és hatósági feladatokat a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a takarmányozási hatóság látja el.  

	A törvényjavaslat szerint takarmányozási hatósági jogkörben a minősítő intézet, az ellenőrző intézet és az Állomás jár el, továbbá meghatározott ellenőrzési feladatokat a takarmányfelügyelő lát el.

	A III. fejezet az egyes takarmányozási hatóságok feladatait külön-külön határozza meg.

	A minősítő intézet a takarmányozási célú hasznosíthatóság szempontjából minősíti a forgalomba hozatalt, illetve a felhasználást megelőzően az új takarmányt, takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot, takarmány-adalékanyagot, valamint a hazai engedéllyel vagy szabvánnyal nem rendelkező import takarmányt, továbbá engedélyezi a minősített új takarmányok előállítását és forgalomba hozatalát. A minősítő intézet hatáskörébe tartozik a szolgáltatást végző takarmányvizsgáló laboratóriumok minősítése is.

	Az ellenőrző intézet hatáskörébe tartozik a takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot,  nem nutritív (tápláló értékkel nem rendelkező) testidegen takarmány-kiegészítőanyagot, gyógyszeres takarmányt, előkeveréket és tápszert forgalomba hozatal céljára gyártó takarmányelőállító üzem működésének, továbbá az előállítani kívánt takarmányok körének engedélyezése, nyilvántartása és a takarmányok ellenőrzése.

	Az ellenőrző intézet hatáskörébe csak azok a kiemelt jelentőségű nagy értékű anyagok tartoznak, amelyeket az országban 25-30 takarmányelőállító üzemben gyártanak. E termékkör felhasználása azonban az állati eredetű élelmiszerek szermaradvány-mentessége, minősége, valamint azok fogyasztóinak egészsége szempontjából országos jelentőségű. Ez teszi indokolttá, hogy meghatározott takarmányozási hatósági feladatokat országos hatáskörrel kell ellátni, továbbá a területi és központi takarmányellenőrzési feladatokat koordinálni kell.

	Az Állomások hatáskörébe csak a területi takarmányozási hatósági feladatok tartoznak.

	A takarmányelőállító üzemeket, a takarmányelőállítás személyi és tárgyi feltételeit, a takarmány tárolását, szállítását és forgalmazását a takarmányfelügyelők ellenőrzik. A törvényjavaslat meghatározza a takarmányfelügyelők jogkörét is.

	Az ellenőrzött természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet köteles az ellenőrzéshez  szükséges valamennyi adatot, anyagot és eszközt a takarmányozási hatóság rendelkezésére bocsátani.

	A törvényjavaslat III. fejezete a takarmányellenőrzést a 79/373. (EGK) számú irányelvben, valamint a Bizottság 1978. június 15-i 78/633. (EGK) számú, illetve a Bizottság 1984. július 25-i 84/425 (EGK) számú, a takarmányok vizsgálatára vonatkozó közösségi analitikai módszerekről szóló irányelveiben meghatározott követelményeknek megfelelően szabályozza.


(A 17. §-hoz)

	A takarmányozási hatóság által végzett minősítési, engedélyezési és ellenőrzési vizsgálatokért a jogszabályban meghatározott mértékű vizsgálati díjat kell fizetni. 

	A törvényjavaslat értelmében a jogszabályban meghatározott követelményeknek nem megfelelő kisebb minőséghibás takarmányok esetében vizsgálati pótdíjat kell fizetni. A vizsgálati pótdíj kiszabása esetén azonban nincs helye a minőségvédelmi bírság alkalmazásának.

	A törvényjavaslat szabályozza a minősítéshez és az ellenőrzéshez szükséges mintavételt és az ellenminta vételének szabályait is.


IV.Fejezet

HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK 


(A 18.§-hoz)

	A takarmányok minősége nemcsak befolyásolja az állati eredetű termékek minőségét és fogyaszthatóságát, hanem hatással van az állatok egészségére, valamint az állati terméket fogyasztó emberek egészségére is. Az Európai Közösségekben számos irányelv is meghatározza a takarmányokban megengedhető szermaradvány és állatgyógyászati készítmény tartalom mértékét. Ezért a vonatkozó előírások megszegőivel szemben szükséges a 19. §-ban meghatározott szankciók alkalmazása.



(A 19. §-hoz)

	A törvényjavaslat új szankcióként vezeti be a minőségvédelmi bírság jogintézményét a kiemelkedően hibás takarmányok esetében. Ezek a takarmányok ugyanis a hiba jellegének és mértékének nagysága miatt az állatállománynál nagymértékű termelés kiesést eredményezhetnek és veszélyeztethetik az állatok egészségét.

	Ezért a 18. §-ban felsorolt szankciókon kívül az ellenőrző intézet és az Állomás minőségvédelmi bírságot szabhat ki, ha a forgalomba hozott takarmány nem felel meg a garantált beltartalmi értékeknek, vagy a maximális szintet meghaladó mértékben tartalmaz nem kívánatos anyagokat. 

	A hibás takarmány által előidézhető veszély indokolttá teszi, hogy a minőségvédelmi bírságot a vizsgált tétellel azonos, tehát a minta által reprezentált egész takarmány mennyiségére kell kiszabni. A vizsgált tétellel azonos takarmány fogalmát, valamint a minőségvédelmi bírságnak a hiba jellegének megfelelő mértékét jogszabály határozza meg.

	A törvényjavaslat a minőségvédelmi bírság mértékének meghatározásánál a takarmány kereskedelmi értékét kívánja meghatározni. Ezért  mellőzi a bírság mértékének összegszerű meghatározását.

	A minőségvédelmi bírság kiszabására és az azt kiszabó határozat elleni jogorvoslatra az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

	A minőségvédelmi bírságból befolyt összeget a takarmányvizsgálati módszerek korszerűsítésére és a takarmányok minőségének javítására kell fordítani a minisztérium rendelkezéseinek megfelelően.

V. Fejezet

FELHATALMAZÁSOK

(A 20. §-hoz)

	A földművelésügyi miniszter felhatalmazást kap, hogy szabályozza a takarmány-előállítás, forgalmazás és felhasználás feltételrendszerét, a takarmányozásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a takarmányellenőrzés rendjét. 



------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Ç













>












\""
