"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA






T/1322.
SZÁMÚ


TÖRVÉNYJAVASLAT

A LÉGIKÖZLEKEDÉSRŐL






Előadó:  	Dr. Lotz Károly
		közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

     





Budapest, 1995. szeptember hó


1995. évi ..... törvény
a légiközlekedésről


A Magyar Köztársaság légterében végzett repülések szabadsága, a légiközlekedésnek és az azzal összefüggő egyéb tevékenységnek, a légiközlekedés biztonságának, a nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítésének, valamint a polgári és az állami légiközlekedés együttműködésének továbbfejlesztése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:



ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §

(1) E törvény hatálya a (2) bekezdésben említett kivételekkel 

a/ a Magyar Köztársaság légterében, illetve területén végzett légiközlekedésre és az azzal összefüggő tevékenységekre;

b/ a magyar légijárművel (a továbbiakban: légijármű) az ország határán kívül végzett légiközlekedésre; 

c/ a légiközlekedésben és az azzal összefüggő tevékeny-ségekben a résztvevő személyekkel, a légijárművekkel, a repülőterekkel és a légiközlekedéssel kapcsolatos létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő jogviszonyokra 

terjed ki.

(2) A légijárművel a Magyar Köztársaság légterén kívül, illetve külföldi légijárművel a Magyar Köztársaság légterében, illetve területén végzett légiközlekedésre és a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre e törvény hatálya nem terjed ki abban az esetben, ha nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. 

(3) Nem terjed ki a törvény hatálya a Magyar Honvédség légvédelmi célú készültségi repüléseire.



Az állam feladatai

2. §


(1) Az állam feladatai:

a/ a légiközlekedés fejlesztésére vonatkozó - az épített és a természetes környezet védelmével valamint a gazdasági fejlődés igényeivel összehangolt - koncepciók jóváhagyása;

b/ az a/ pontban említett koncepciók végrehajtásának szervezése, a légiközlekedést érintő állami feladatok végrehajtásának koordinálása;

c/ a légiközlekedés hatósági feladatainak ellátása; 

d/a nemzetközi kapcsolatokban a légiközlekedéssel összefüggő érdekek és kötelezettségek érvényesítése;

e/ a légiközlekedés ágazati irányításához szükséges adatgyűjtés elrendelése;

f/ a légiközlekedés rendészeti feladatainak ellátása;

g/ a légiközlekedés védelmével összefüggő biztonsági feladatok meghatározása és a feladatok ellátásának koordinálása;

h/ a honvédelemmel összefüggő légiközlekedési feladatok ellátása;
i/ országos légiforgalmi irányító, repüléstájékoztató, riasztó, légiforgalmi tájékoztató, léginavigációs és távközlési szolgálat fenntartása;

j/ országos repülésmeteorológiai szolgálat fenntartása;

k/ a bajba jutott légijárművek megsegítésére a nemzetközi követelményeknek megfelelő kutató-, mentőszolgálat fenntartása;

l/ az állami tulajdonú kereskedelmi repülőterek és a nem állami tulajdonú repülőterek létesítésének engedélyezése és szakmai felügyelete;

m/ a légiforgalmi irányító és repüléstájékoztató szakszemélyzet képzése, képzésének koordinálása; 

n/ a légiközlekedéssel összefüggő tudományos kutatások koordinálása.

(2) Az (1) bekezdésnek
 
a) az a/,a b/, az e/ és a g/ pontjaiban említett feladatokat a Kormány; 

b) a d/,az l/ és az n/ pontjaiban felsorolt feladatokat, továbbá a c/ pont szerinti polgári légiközlekedési hatósági feladatokat a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: a miniszter);

c) a c) pontja szerinti katonai légügyi hatósági feladatokat a honvédelmi miniszter; 

d) az f/ pontjában említett feladatot a belügyminiszter;

e) a h/ pontjában említett feladatot a honvédelmi miniszter a miniszterrel együttesen;

f) az i/ és az m/ pontjában említett feladatot a miniszter a honvédelmi miniszterrel együttesen;

g) a j/ pontjában említett feladatot a miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a honvédelmi miniszter együttesen;

h) a k) pontjában említett feladatot a belügyminiszter a honvédelmi miniszter és a népjóléti miniszterrel együttesen

látja el.



Hatósági jogkör

3. §

(1) A légiközlekedés hatósági feladatait a miniszter irányítása alatt működő államigazgatási szerv (a továbbiakban: légiközlekedési hatóság) látja el.

(2) Az állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági feladatokat a honvédelmi miniszter felügyelete alatt álló katonai légügyi hatóság látja el.

(3) A légiközlekedési hatóságok eljárásáért jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.



MÁSODIK RÉSZ

A MAGYAR LÉGTÉR

A magyar légtér

4. §

(1) A magyar légtér az országhatár által körbezárt terület feletti légtérnek a légiközlekedés számára fizikailag igénybe vehető magasságig terjedő része.

(2) A Magyar Köztársaságot a magyar légtérben teljes és kizárólagos szuverenitás illeti meg.


5. §

A miniszter a honvédelmi miniszterrel - valamint a b/ pont ba/ alpontjában említett esetben a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel is - együttesen rendeletben jelöli ki a magyar légtérnek

a/ a légiközlekedés által igénybe vehető 	részét, amely lehet:

aa/ ellenőrzött légtér: ahol légiforgalmi irányítás működik;

ab/ nem ellenőrzött légtér: ahol repüléstájékoztató szolgálat igénybevételével a légijármű-vezető 	saját felelősségére közlekedik;

b/ a légiközlekedés által korlátozottan igénybe vehető részét, amely lehet:

ba/ korlátozott légtér: ahol a légiközlekedés meghatározott és közzétett feltételekkel (pl. az épített és a természeti környezet védelme és a légtérszuverenitás biztosítása érdekében) korlátozott;

bb/ időszakosan korlátozott légtér: amit az állami repülések céljára ideiglenesen elkülönítenek;

c/ azt a részét, ahol kijelölt időben a légiközlekedésre veszélyes tevékenység folyik (veszélyes légtér);

d/ azt a részét, ahol a légiközlekedés tilos (tiltott légtér), mivel légiközlekedési baleset a területen található földi létesítmény jellege miatt tömegszerencsétlenséget idézhet elő;

e/ azt a részét és azokat a feltételeket, ahol és 	amelyekkel a légijárművek sebessége a hang terjedési sebességét átlépheti;

f/ azt a részét, ahol a légiforgalmi szolgálatokat nemzetközi szerződés alapján a szomszédos országok, illetve a szakosított nemzetközi szervezet illetékes légiforgalmi szolgálati egysége látja el.



A magyar légtér igénybevétele

6. §

1) A magyar légteret az a légijármű veheti igénybe,

a/ amely felségjellel és lajstromjellel, illetőleg jogszabályban 	meghatározott egyéb azonosító jelzéssel rendelkezik, továbbá

b/ amelynek vezetője a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság által kiadott szakszolgálati engedéllyel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés b/ pontjában említett feltétel nem vonatkozik a kiképzés ideje alatt légijármű vezető növendék által vezetett légijárműre.

(3) Külföldi polgári légijármű  a magyar légteret az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel, nemzetközi szerződés alapján, ennek hiányában a légiközlekedési hatóság előzetes engedélyével veheti igénybe.

(4) Az ellenőrzött légtérben történő repülésekhez - ideértve az olyan külföldi légijárműnek a magyar légtérbe való berepülését is, amely számára a magyar légtér használatát nemzetközi szerződés, illetőleg a (3) bekezdésben maghatározott engedély lehetővé teszi - légiforgalmi irányítói  engedély szükséges.


(5) Az illetékes légiközlekedési hatóság engedélyével repülhet a magyar légtérben az a légijármű, amely vezető nélküli repülésre alkalmas, továbbá a jogszabályban meghatározott repülőmodell, illetve repülő eszköz.


7. §

Külföldi állami légijárműnek a magyar légtérbe való berepüléséhez a légiközlekedési hatóság a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium illetékes hatóságaival egyetértésben ad hozzájárulást.


8. §

A magyar légtér igénybevételének, felügyeletének, az igénybevétel korlátozásának és tiltásának szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. 

9. §

(1) A magyar légtér igénybevételéért díjat kell fizetni.

(2) A légtér igénybevételi díj fizetésének feltételeit, mértékét és a díj fizetése alóli mentesség eseteit a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.



A magyar légtér jogosulatlan igénybevétele

10. §

(1) A magyar légtérben a nemzetbiztonság, a közrend és a közbiztonság érdekében azonosítás céljából bármely légijármű feltartóztatható és meghatározott esetben leszállásra szólítható fel. 

(2) A feltartóztatott légijárműnek a leszállásra való felszólítást, illetőleg jelzést haladéktalanul követnie kell. A felszólításnak nem engedelmeskedő légijárművet a nemzetközi jogban elfogadott eszközökkel (pl. állami légijármű által) kényszeríteni lehet, azonban polgári légijármű ellen nem alkalmazható fegyver és a légijármű fedélzetén lévő személyek és a légijármű biztonsága más módon sem veszélyeztethető.

(3) Ha külföldi állami légijármű engedély nélkül repül be a magyar légtérbe, illetve a magyar légteret jogosulatlanul használja és a leszállásra utasító felszólításnak, jelzésnek nem tesz eleget, akkor a nemzetközi jogban elfogadott eszközök (pl. állami légijármű által leszállásra kényszerítés) alkalmazhatók.


11.§

A 10. § (1) bekezdésében említett meghatározott eseteket és a magyar légtér jogosulatlan igénybevétele esetén követendő eljárás szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.



HARMADIK RÉSZ

A LÉGIKÖZLEKEDÉS

I. FEJEZET

A légijármű nyilvántartása és azonosító jelzései

A légijármű lajstrom

12.§

(1) A magyar polgári légijármű - a jogszabályban légijárműnek minősített repülőmodell, az ejtőernyő és a személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz kivételével - a légiközlekedésben akkor vehet részt, ha a légiközlekedési hatóság a Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromába (a továbbiakban: lajstrom) felvette. A légiközlekedési hatóság a lajstromba vételről lajstromozási bizonyítványt és lajstromjelet ad ki. 
 
(2) A magyar állami légijárművet a katonai légügyi hatóság veszi nyilvántartásba.


(3) A lajstromba és a katonai légügyi hatóság nyilvántartásába vett légijármű magyar légijárműnek minősül.

(4) A lajstrom igazolja a légijármű adatait, ezen belül a légijármű tulajdonjogát, továbbá az egyéb jogokat és kötelességeket.

(5) A lajstromozásra kötelezett légijármű üzemben tartója telephelyként a Magyar Köztársaság területén lévő repülőteret határoz meg, ahol, vagy ahonnan a légijármű üzemben tartását végzi, vagy szervezi.

(6) A lajstromba vett légijárműre - a lajstromba történt bejegyzéssel -jelzálogot lehet alapítani.

(7) A lajstrom nyilvános, közhiteles nyilvántartás. A  bejegyzett adatokról a légiközlekedési hatóság - kérelemre - tájékoztatást (kivonatot) ad.


13.§

(1) A lajstromba - a (2) bekezdésben említett kivételekkel - fel kell venni a magyar jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező magyar gazdasági társaság és a magyar állampolgár tulajdonában (üzemeltetésében) levő, biztonságos repülésre alkalmas polgári légijárművet, amely más állam légijármű lajstromában nem szerepel, légialkalmassági bizonyítvánnyal és - külföldről történő behozatal esetén - az illetékes magyar vámhivatal vámkezelését igazoló okmánnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett a lajstromba felvehető továbbá:

a/ a magyar légiközlekedési hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelező magyar jogi személyiségű vállalkozó által külföldről bérelt légijármű, ha annak tulajdonosa ez ellen nem emel kifogást és a légijármű eredeti lajstromozó állama a lajstromozó állam jogait és kötelességeit részben vagy egészében a Magyar Köztársaságnak átengedi;

b/ a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgárok, vagy magyarországi telephellyel rendelkező, külföldi tulajdonban levő jogi személyek által üzemben tartott légijárművek.


14.§

(1) A légijárművet a lajstromból törölni kell, ha

a/ a tulajdonos a törlést kérte;

b/ az üzemben tartását végleg megszüntették;

c/ üzemeltetésre végleg alkalmatlanná vált;

d/ megsemmisült;

e/ állandóan külföldön tartják üzemben és nem lehetséges a magyar légiközlekedési hatóság szakmai felügyelete.

(2) Nem törölhető a légijármű a lajstromból mindaddig, amíg a bejegyzett jogok valamely jogosultjának kiegyenlítetlen követelése áll fenn, vagy a törléshez nem járult hozzá.


15.§

(1) A lajstromba vétel feltételeit, a bejegyzés tartalmának, módosításának és törlésének részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

(2) A lajstromba vételért, a lajstromból való törlésért és a lajstrom kivonatáért díjat kell fizetni. A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter rendeletben állapítja meg.



A légijármű felségjele és lajstromjele

16.§

(1) A polgári légijármű felségjele a piros-fehér-zöld színjelzés és a HA betűcsoport.

(2) A lajstromba vett légijárművön - külön jogszabályban meghatározott módon - fel kell tüntetni a felségjelet és a lajstromjelet.



A légijármű nyilvántartás

17.§

(1) A lajstromozásra nem kötelezett polgári légijárművekről (12. § (1) bekezdés) a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet, amely nyilvános.

(2) A légiközlekedési hatóság a bejegyzésről kérelemre igazolást ad.



Az állami légijármű nyilvántartása és jelzései

18.§

(1) Az állami légijármű nyilvántartásának szabályait és jelzéseit a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg,

(2) A magyar állami légijármű felségjele a piros-fehér-zöld színjelzés.



II. FEJEZET

Engedélyek és bejelentési kötelezettség

Az üzemben tartási engedély

19. §

(1) Üzemben tartási engedély szükséges 
 
a/ a (2) bekezdésben említett kivétellel a polgári légijármű;

b/ a repülőtér;

c/ a földön telepített léginavigációs berendezés 

üzemben tartásához. 

(2) Nem kell üzemben tartási engedély a természetes személy tulajdonát képező, kizárólag magáncélra használt polgári légijármű üzemben tartásához.

(3) Az üzemben tartási engedélyt a légiközlekedési hatóság - ha a kérdéses berendezés részben vagy egészében rádióberendezés, akkor a hírközlési hatósággal egyetértésben - adja ki. 

(4) Az állami repülések célját szolgáló repülőtér és a katonai repülések céljaira földön telepített léginavigációs berendezés üzemben tartására a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.

(5) Ha az üzemben tartó az engedélyben és a jogszabályban előírt feltételeket súlyosan vagy tartósan megszegi, akkor az üzemben tartási engedélyt a kiadó hatóság felfüggeszti vagy visszavonja.

(6) Az üzemben tartás feltételeit, valamint az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának rendjét az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a miniszter, a (4) bekezdésben meghatározott esetben a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg.



Különleges engedélyek

20.§

(1) A polgári légijárművön, repülőmodellen, valamint a légiközlekedési tevékenység és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység során rádióberendezés a légiközlekedési hatóságnak a hírközlési hatósággal egyetértésben kiadott engedélyével és feltételeivel tartható üzemben.

(2) Veszélyes áru jogszabályban meghatározott engedéllyel továbbítható. 

(3) Polgári légijárműből mérőkamerás fénykép vagy képrögzítő felvétel készítéséhez, távérzékeléshez, felvétel vagy adat közzétételéhez, illetve kereskedelmi célú felhasználásához jogszabályban meghatározott engedély szükséges. 

(4) Légijárművel végzett egyéb gazdasági tevékenység folytatásához - a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági szórótevékenység kivételével - a légiközlekedési hatóságnak az illetékes hatóság hozzájárulásával kiadott engedélye szükséges.


21.§

Állami légijármű polgári célú igénybevételéhez a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.



III. FEJEZET

A légiközlekedési és a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységek

Az engedély

22.§

Gazdasági célú légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység a légiközlekedési hatóságnak az adott tevékenységre vonatkozó engedélyével folytatható.
23.§

(1) Engedélyt a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező magyar vagy külföldi vállalkozó kaphat, ha

a/ a tevékenység jogszabályban meghatározott feltételeinek eleget tesz;

b/ az egyéni vállalkozó a vállalkozói igazolványát megkapta, illetve a gazdasági társaságot a cégjegyzékbe bejegyezték;

c/ a biztonságos és szabályszerű üzemeltetéshez az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeket kielégítő szervezettel, személyzettel, saját tulajdonú vagy tartósan bérelt eszközökkel (pl. lajstromozott légijárművel), továbbá légi személyszállítás és légi árufuvarozás esetén 	repülőtér használat jogával rendelkezik;

d/ a vállalkozás működési szabályzatának az engedélyezés tárgyát képező légiközlekedési, vagy azzal összefüggő tevékenységre, a légiközlekedési 	szakszemélyzet szakmai gyakorlatban tartására, az alkalmazott légijárművek vagy légiközlekedési eszközök karbantartása módszereire, irányítására és belső felügyeletének rendjére vonatkozó részét a légiközlekedési hatóság jóváhagyta.

(2) Magyarországon székhellyel nem rendelkező külföldi vállalkozó légiközlekedési és a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján kaphat engedélyt.

(3) Ha a jogosult az engedélyben foglalt feltételeket megsérti, vagy ha a tevékenységével a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti, az engedély felfüggeszthető vagy visszavonható.

(4) Az (1) bekezdés c/ pontjában említett feltételeket a miniszter rendeletben állapítja meg.



A légi személyszállítás és a légi árufuvarozás

24.§

(1) A légiközlekedési hatóság - az illetékes környezetvédelmi hatóság hozzájárulásával - a  légi személyszállításra és a légi árufuvarozásra kiadott engedélyben megjelöli a tevékenység jellegét, engedélyezett viszonylatát, illetve földrajzi körzetét.

(2) Nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó, de szerződéssel még nem rendezett légi árufuvarozásra és menetrend alapján végzett légi személyszállításra a légiközlekedési hatóság legfeljebb hat hónapra érvényes ideiglenes engedélyt adhat.

(3) A postai küldemények légi úton való továbbítása a postáról szóló jogszabályok hatálya alá tartozik.


25. §

(1) A menetrend alapján légi személyszállítást és légi árufuvarozást végző vállalkozó szolgáltatásait - a külön jogszabályban előírt feltételek teljesítése esetén - bárki igénybe veheti. A vállalkozó a szolgáltatást a veszélyes áru légi úton való szállítását kivéve nem tagadhatja meg.

(2) A vállalkozó  légi személyszállítási, légi árufuvarozási szabályzatot, továbbá a rendszeresen közlekedő személyszállítási járataira menetrendet készít. A menetrendet a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.


26.§

(1) A Magyarországon székhellyel nem rendelkező légi személyszállítást, illetőleg légi árufuvarozást végző vállalkozó magyarországi működésére a légijárművét lajstromozó állam légiközlekedési hatósága által kiadott működési engedély (Air Operator's Certificate) bemutatása után a nemzeti érdekek és a nemzetközi gyakorlatban kialakult viszonossági elvek figyelembevételével a magyar légiközlekedési hatóság ad engedélyt.

(2) A menetrend alapján a légi személyszállítást és a légi árufuvarozást végző külföldi vállalkozó magyarországi működésére a nemzetközi szerződésekben foglaltakat kell alkalmazni.


27. §

A légi személyszállítás - ezen belül a diplomáciai és a konzuli poggyászszállítás - a légi árufuvarozás, a légi menetjegy árusítás és a veszélyes áruk fuvarozásának szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.



A légijárművel végzett egyéb gazdasági tevékenység

28. §

A légijárművel végzett egyéb gazdasági tevékenység végzésének szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.



A légijármű és a légiközlekedéssel kapcsolatos
 eszköz gyártása, javítása, karbantartása

29.§

(1) A légijármű és egyes légiközlekedéssel kapcsolatos eszközök gyártásához, a javítási és karbantartási tevékenység folytatásához az illetékes légiközlekedési hatóság engedélye szükséges.

(2) Az illetékes légiközlekedési hatóság az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatásának szakszerűségét, a szakmai szabályok betartását bármikor ellenőrizheti.

(3) A légijármű és a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő szakmai szabályait a miniszter, illetve a honvédemi miniszter rendeletben állapítja meg.

A légiközlekedési szakszemélyzet képzése

30.§

(1) A légiközlekedési szakszemélyzet képzésére, a légiforgalmi irányító és repüléstájékoztató szolgálat tagjai képzésének kivételével 

a/ a polgári légiközlekedés területén a légiközlekedési hatóság;
b/ az állami légiközlekedés területén a katonai légügyi hatóság 
 
ad engedélyt. 

(2) Ha a jogosult  az engedélyben foglalt feltételeket nem tartja meg, vagy ha a képzés színvonala vagy biztonsága nem éri el az előírt szintet, akkor az engedélyt a légiközlekedés biztonsága érdekében a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság felfüggeszti vagy visszavonja.

(3) Az (1) bekezdés a/ pontjában említett képzés szabályait a miniszter, a b/ pont szerinti képzés szabályait a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg.


31.§

A légiforgalmi irányító és tájékoztató szakszolgálat ellátásához  szükséges - az állami oktatási intézményekben meg nem szerezhető - szakmai ismeretekre vonatkozó képzést a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter által kijelölt intézetek végzik. A képzés feltételeiről a miniszterek gondoskodnak.


32.§

A lajstromozásra nem kötelezett légijárművek vezetőinek képzését - a légiközlekedési hatóság engedélyével - gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet (repülő vagy ejtőernyős egyesület) végzi, amely a képzés feltételeiről és követelményeiről is gondoskodik.

A nyilvános repülőrendezvény

33. §

(1) A nyilvános repülőrendezvény megtartására, vagy e tevékenység rendszeres folytatása céljából vállalkozás létrehozására a légiközlekedési hatóság ad engedélyt.

(2) A nyilvános repülőrendezvényt a rendező köteles a rendezvény területe szerint illetékes rendőrhatóságnak és légiforgalmi szolgálatnak előzetesen bejelenteni.

(3) A kizárólag szakmai körök részére rendezett, vagy más módon zártkörű repülőrendezvény nem minősül nyilvános repülőrendezvénynek.



Légijármű bérbeadása

34. §

Légijármű bérbeadása céljából létesített vállalkozás létrehozásához a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges.


A nem gazdasági célú légiközlekedési, vagy 
légiközlekedéssel összefüggő tevékenység

35. §

A vállalati célú légiközlekedés, valamint a társadalmi szervezet (pl. egyesület) keretében folytatott nem gazdasági célú, légiközlekedési, vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges. A tevékenység engedélyezése során a 23. § (1) bekezdésének a/, c/ és d/pontjait, valamint a 29. § - 34. §-okat kell alkalmazni. 


36. §

A 35. § alkalmazásának szempontjából a légiközlekedési hatóság engedélyében foglaltak alapján a légisport szövetség a tagegyesületei és a tagjai vonatkozásában betöltheti a jogosult jogkörét. Ennek szakmai  feltételeit az engedélyben kell meghatározni.



NEGYEDIK RÉSZ

A REPÜLŐTÉR

A repülőtér

37. §

(1) A repülőtér lehet:

a/ nyilvános repülőtér: amelyet  azonos feltételekkel bárki igénybe vehet:

aa/ kereskedelmi repülőtér: a rendszeres utas, poggyász, áru és posta továbbítását végző légiforgalom céljaira létesített nyilvános repülőtér;

ab/ nem kereskedelmi repülőtér: az aa/ alpontban meghatározottakon kívül minden más nyilvános repülőtér;

ac/ közös felhasználású (polgári és katonai) repülőtér;

b/ nem nyilvános repülőtér: amely - a 41.§ (3)-(4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - a tulajdonos, illetve az üzemben tartó engedélye alapján vehető igénybe, és amely lehet:

ba/ polgári célú nem nyilvános repülőtér; 

bb/ állami repülések céljára szolgáló repülőtér. 

(2) A nyilvános repülőtér - a Ptk. 172. §-ának d/ pontjában megjelölt nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér) kivételével - és a polgári célú nem nyilvános repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére a miniszter - a Kormány előzetes egyetértése alapján - a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterrel, valamint a területileg illetékes települési önkormányzattal (önkormányzatokkal) egyetértésben ad engedélyt.

(3) Az (1) bekezdés bb/ pontjában említett repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére a honvédelmi miniszter - a területileg illetékes települési önkormányzat (önkormányzatok) véleménye és a Kormány előzetes egyetértése alapján - a miniszterrel, a belügyminiszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési  miniszterrel egyetértésben ad engedélyt.


38.§

(1) Repülőtér olyan helyen létesíthető, úgy kell megépíteni és a légiközlekedés biztonságát szolgáló berendezésekkel ellátni, hogy megfeleljen azoknak a feltételeknek, amelyek lehetővé teszik az alkalmazás célja szerint meghatározott fajtájú légijárművek meghatározott körülmények közötti biztonságos fel- és leszállását, továbbá a repülőtéren való tartózkodását.

(2) A repülőtér körül biztonsági és zajgátló védőövezetet, illetve fokozottan zajos területet kell kijelölni.


39.§

(1) A Kormány rendeletben határozza meg a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, továbbá a biztonsági és zajgátló védőövezet kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének a szabályait.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabályok részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeit a nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülőtér vonatkozásában a miniszter, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a honvédelmi miniszter - a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel együttesen - rendeletben állapítja meg.

(3) A repülőtér létesítésének vagy fejlesztésének megkezdése előtt azokat a terveket, amelyekből a tervezett légiforgalomnak a környezetre gyakorolt hatása (pl.: akadálymentes övezet, zajhatás, a repülőtéren kívül telepíteni kívánt berendezés) megismerhető, felszólalási határidő megadásával nyilvánosan közzé kell tenni.

(4) A repülőtér létesítésének engedélyezését meg kell tagadni

a/ ha a létesíteni tervezett repülőtér területe, valamint a működéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott akadálymentes védőövezetekhez, továbbá a repülőtéren kívül telepítendő berendezésekhez szükséges terület vagy szolgalom nem szerezhető meg; 

b/ ha a légiközlekedés biztonsága szempontjából kifogástalan megoldás nem érhető el, vagy a repülőteret korlátozott, veszélyes vagy tiltott légtér alatti területen kívánják létesíteni; 

c/ az illetékes környezetvédelmi hatóság hozzájárulásának hiányában.



Az állam tulajdonában lévő repülőtér elidegenítése

40. §

(1) Állam tulajdonában levő repülőteret -  a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest, Ferihegy Nemzetközi Repülőtér) kivételével - a Kormány egyetértésével lehet elidegeníteni.

(2) A Kormány döntését kezdeményező előterjesztést a miniszter, katonai repülőtér esetében a honvédelmi miniszter nyújtja be. 



A repülőtér igénybevétele

41. §

(1) A nyilvános repülőtér használatáért - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - díjat kell fizetni. A díj fizetésének feltételeit, módját és összegét, illetve a díjmentesség további eseteit a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

(2) Az életmentő feladatot teljesítő, a légirendészeti szolgálatot ellátó és a katasztrófaelhárítást végző, továbbá a nem kereskedelmi tevékenységet teljesítő állami légijármű a nyilvános repülőteret díjtalanul veheti igénybe.

(3) A repülőteret a kényszerhelyzetben lévő légijármű igénybe veheti, ehhez a repülőtér üzemben tartójának hozzájárulása nem kell. Ez a légijármű a repülőtér használatáért díjat nem fizet.

(4) A kényszerleszállás esetén a repülőtér üzemben tartója köteles a légijármű részére segítséget nyújtani, ezzel összefüggésben kártérítésre jogosult.

(5) A nem nyilvános repülőtér igénybevételét a repülőtér üzemben tartója engedélyezheti. A használatért díj nem szedhető.


42.§

A nem állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartója köteles a  repülőtér ideiglenes használatát - előre egyeztetett időpontban és módon - a magyar honvédség részére esetenként átengedni. A repülőtér üzemben tartója az átengedéssel összefüggésben kártérítésre jogosult.



A zajterhelés elleni védekezés

43.§

(1) A légijárművet - különösen lakott hely közelében és éjszaka - úgy kell üzemeltetni, hogy a zajterhelés a külön jogszabályban meghatározott mértéket ne haladja meg. 

(2) A hangrobbanás káros hatásainak elkerülése céljából a hangsebességet csak külön jogszabályban meghatározott légtérben és magasságban szabad átlépni.

(3) A repülőtér környezetét a repülés káros hatásaival szemben kímélő eljárásokat és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket a miniszter a honvédelmi miniszterrel, továbbá a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel együttesen rendeletben határozza meg.



Az idegen ingatlannal kapcsolatos rendelkezések

44.§

(1) A Kormány rendeletben előírhatja, hogy a repülőterek vagy a légiközlekedéssel összefüggő egyes eszközök meghatározott körzetében épület vagy egyéb létesítmény csak akkor emelhető, ha az a légiközlekedés biztonságát nem veszélyezeti és a terveket az illetékes légiközlekedési hatóság az érintett hatóságokkal egyetértésben jóváhagyta.

(2) Az állam tulajdonában levő és a nyilvános repülőtérrel kapcsolatban az idegen ingatlan igénybevétele a kisajátítási törvény hatálya alá tartozik.



A koncesszió

45. §

(1) Az állam a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér) létesítésére, fejlesztésére, felújítására, karbantartására és üzemeltetésére, ezen belül a repüléssel összefüggő földi kiszolgáló létesítmények építésére és üzemeltetésére (a továbbiakban: működtetés) 

a) az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet /Ptk. 685. § c) pont/, vagy költségvetési szervet alapít, vagy

b) a működtetés gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben engedi át.

(2) A koncessziós pályázat kiírására, elbírálására és a koncessziós szerződés megkötésére a miniszter jogosult.

(3) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a koncessziós társaság alaptőkéjének a beruházott tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;

b) a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér) rendeltetését;

c) az alkalmazható leszállási, repülőtér-használati és földi kiszolgálási díjak megállapításának módját és feltételeit;

d) a működtetés környezetvédelmi követelményeit;

e) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl.: részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

f) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl.: a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás 	alkalmazása).

(4) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult kereskedelmi, vendéglátó létesítmények építésére és üzemeltetésére is.



ÖTÖDIK RÉSZ

A LÉGI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG

I. FEJEZET

A légijármű műszaki alkalmassága

A típusalkalmasság

46. §

(1) Légijármű, továbbá a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre a légiközlekedési hatóság az elvégzett típusvizsgálat alapján típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.

(2) A típusalkalmassági bizonyítvány igazolja, hogy a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusa megfelel a légi közlekedésbiztonság előírásainak.

(3) A típusalkalmassági bizonyítvány visszavonható vagy felfüggeszthető.

(4) Külföldön gyártott légijármű, illetve légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusvizsgálata során az illetékes légiközlekedési hatóság elfogadhatja más állam hatóságának igazolását arról, hogy a típus a nemzetközi előírásoknak megfelel és a biztonságos repülésre, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmas.


47. §

(1) A légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmasságának feltételeit és a típusalkalmassági vizsgálat rendjét a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter rendeletben határozza meg.

(2) Az állami légijármű típusalkalmasságának feltételeit és a típusalkalmassági vizsgálat rendjét a honvédelmi miniszter szabályozza.
A légialkalmasság

48. §

(1) A légijármű rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát az első üzembehelyezése előtt a gyártó egyedileg is köteles megvizsgálni és alkalmasságát tanúsítvánnyal bizonyítani.

(2) Ha a légiközlekedési hatóság a polgári légijárművet - a 12.§ (1) bekezdésben említett kivétellel - első üzembe helyezése előtt saját vizsgálata alapján is alkalmasnak találja a rendeltetésszerű használatra és a légijármű megfelel a típusalkalmassági bizonyítványban előírt követelményeknek, akkor a légijárműre légialkalmassági bizonyítványt ad ki.

(3) Az illetékes légiközlekedési hatóság a légijármű légialkalmasságának vizsgálata során elfogadhatja más állam hatóságának a légialkalmasságot tanúsító igazolását. 

(4) A légialkalmassági bizonyítvány érvényességét az illetékes légiközlekedési hatóság időszakos légialkalmassági vizsgálat után meghosszabbíthatja. A légialkalmassági vizsgálatot soron kívül akkor is el kell végezni, ha a légijárművön a légialkalmasságot befolyásoló - külön jogszabályban meghatározott - javítást vagy módosítást végeztek.

(5) Ha a légijármű az üzemben tartás során nem felel meg a légialkalmasság követelményeinek, akkor az a bizonyítvány érvényességi idején belül sem üzemeltethető.

(6) Ha a légijárművet a lajstromból törlik, a légialkalmassági bizonyítványa érvényét veszti.


49.§

(1) A polgári légijármű légialkalmassági követelményeit és a légialkalmassági vizsgálat rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.

(2) Az állami légijármű légialkalmassági feltételeit és a légialkalmassági vizsgálat rendjét a honvédelmi miniszter szabályozza.
II. FEJEZET

A repülőtér biztonságos használata

50. §

A repülőtéren a biztonságos használat érdekében külön jogszabályban meghatározott szolgálatokat (légiforgalmi-, repülőtéri koordinációs-, repülésmeteorológiai-, tűzoltó-,mentő-, elsősegélynyújtó-, repülőegészségügyi-, műszaki-mentő-, rendőri-, repülésvédelmi-, közegészségügyi-, stb. szolgálat), továbbá távközlő-, rádiónavigációs-, fénytechnikai-, stb. berendezéseket kell működtetni.


51. §

(1) A repülőtér körzetében, valamint külön jogszabályban meghatározott egyéb térségekben lévő olyan létesítményeket, berendezéseket és vezetékeket, amelyek helyzetüknél vagy magasságuknál fogva kiemelkednek a környezetükből és a légiközlekedés biztonságát veszélyeztethetik, akadályjelzéssel kell ellátni. Az ilyen jelzéseket

a/ a repülőtér létesítése után épített épületek, vezetékek és létesítmények tekintetében ezek tulajdonosa;

b/ ha a repülőteret újonnan létesítik, akkor a repülőtér létesítője, illetőleg akinek érdekében a jelzést elhelyezik

köteles elhelyezni és karbantartani.

(2) Az akadályjelzés eltávolításához vagy működésének megváltoztatásához az illetékes légiközlekedési hatóság engedélye szükséges.



III. FEJEZET

A légiközlekedés szabályai

52. §

(1) Szakszolgálati engedély szükséges a lajstromozásra kötelezett légijármű, illetve állami légijármű vezetéséhez és egyéb szakszolgálat végzéséhez, e légijárművek és berendezéseik légialkalmasságának, üzemképességének tanúsításához, továbbá jogszabályban meghatározott egyéb tevékenység ellátásához. 

(2) A légi személyszállításra és a légi árufuvarozásra használt légijármű esetében a szakszolgálati engedély tulajdonosa a jogosultságával abban az esetben élhet, ha arra a légijármű üzemben tartója, illetve karbantartója írásban külön felhatalmazta.

(3) Lajstromozásra nem kötelezett légijárművet az vezethet, aki nem szenved a külön jogszabályban felsorolt betegségek vagy testi hiányosságok egyikében sem és aki a légiközlekedési hatóság által engedélyezett tanfolyam elvégzéséről bizonyítvánnyal rendelkezik.

(4) A repülések végrehajtásának részletes szabályait a miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

(5) Az időszakosan korlátozott légtérben (5.§ bb/ pont) a repülés szabályait a honvédelmi miniszter a miniszterrel egyetértésben határozza meg.



IV. FEJEZET

A légiközlekedés szakszemélyzete

A szakszolgálati engedély

53. §

(1) A szakszolgálati engedély azt igazolja, hogy a légijármű vezetője, illetve a szakszemélyzet tagja az adott tevékenység ellátására szakmailag és egészségügyi szempontból alkalmas.

(2) A szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság adja ki.

(3) A szakszolgálati engedély jogszabályban meghatározott feltételek hiánya esetén, vagy ha tulajdonosa a tevékenység folytatásának szabályait szándékosan vagy gondatlanul megszegi, meghatározott időre felfüggeszthető. Amennyiben a feltételek nem teljesülnek, az engedélyt véglegesen vissza kell vonni. 

(4) A szakszolgálati engedély ismételt megadása jogszabályban meghatározott utóképzéshez köthető.

(5) A szakszemélyzet tagjai egészségügyi alkalmasságának megállapítását végző szervet a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter a népjóléti miniszterrel együttesen jelöli ki.

(6) A szakszolgálati engedélyek fajtáit, szakmai, egészségügyi feltételeit és kiadásuk rendjét a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter a népjóléti miniszterrel együttesen, rendeletben határozza meg.



A légijármű parancsnoka

54. §

(1) A légijármű parancsnoka (a továbbiakban: parancsnok) a szakszemélyzetnek az az előírt szakszolgálati engedéllyel rendelkező tagja, akit e feladat ellátására a légijármű üzemben tartója jelöl ki.

(2) A lajstromozásra nem kötelezett légijármű parancsnoka a légijármű vezetője.


55. §

(1) Motor nélküli légijárműnek motoros légijárművel való vontatásakor az egész vontatmány parancsnoka a motoros légijármű vezetője.

(2) Az oktatóval együtt végzett kiképző repülés közben a kiképzést folytató oktató légijármű-vezető a parancsnok.

(3) A kiképzés alatt álló légijármű-vezető növendéket az önálló repülési feladatának teljesítése közben parancsnoknak kell tekinteni.


56.§

A parancsnok 

a/ irányítja a légijármű személyzetét, utasításait a személyzet köteles végrehajtani;

b/ az utasokat felkérheti meghatározott cselekmény végrehajtására, vagy abbahagyására.


57.§

A repülés megkezdése előtt a parancsnok ellenőrzi, hogy a légijármű alkalmas-e a feladat biztonságos végrehajtására.

58.§

(1) A parancsnok felel a repülési feladat biztonságos végrehajtásáért és a repülési szabályok megtartásáért. Joga és kötelessége a repülés tartama alatt az ezzel kapcsolatban felmerült minden kérdés eldöntése.

(2) A parancsnok feladata különösen:

a/ ha a légijárművet veszély fenyegeti, minden szükséges intézkedés megtétele a repülés biztonságos befejezése, baleset vagy kényszer-leszállás esetén 	az élet- és a vagyonbiztonság megóvása 	érdekében;

b/ a repülés, illetve az utasok biztonságát veszélyeztető cselekmény esetén a cselekmény folytatásában az elkövető megakadályozása;

c/ a légijárművön elkövetett bűncselekmény esetén - külföldön - a nyomozóhatóságot megillető intézkedések alkalmazása;

d/ abban az esetben, ha más légijármű vagy tengeri jármű veszélybe került, - utasainak és személyzetének veszélyeztetése nélkül - az adott helyzetben szükséges és teljesíthető segítség nyújtása.


59.§

A parancsnok köteles 

a/ légijárművön megbetegedett vagy balesetet szenvedett személy részére elsősegélynyújtásról gondoskodni és - ha szükséges - a beteget az első alkalmas repülőtéren az egészségügyi szerveknek átadni;

b/ a légijárművön történt születésről, balesetről, elhalálozásról és az ezekkel kapcsolatos intézkedésekről jegyzőkönyvet készíteni;

c/ a légijárművön történt elhalálozás esetén gondoskodni - az illetékes hatóság részére történő átadásig - az elhunytnak a légijárművön lévő ingóságai megőrzéséről.


60.§

A parancsnok - vagy ha az sérülései, illetve más ok miatt erre képtelen, a személyzet tagja - az 58. §-59. §-okban említett intézkedésekről - amennyiben azok magyar állampolgárt, illetve Magyarországon bejegyzett jogi személyt érintenek - értesíti Magyarország konzuli képviseletét.



V. FEJEZET

A légiforgalmi szolgálatok

61.§

(1) A légiközlekedés biztonsága érdekében az ellenőrzött légtérben és az ellenőrzött repülőtéren légiforgalmi irányító, a nem ellenőrzött légtérben és a kijelölt repülőtereken repüléstájékoztató szolgálatot kell fenntartani.

(2) A légiforgalom irányítását a miniszter által a honvédelmi miniszterrel egyetértésben kijelölt szerv végzi.

(3) A légiforgalmi szolgálat feladata különösen:

a/ a nemzetközi repüléseket végrehajtó, továbbá az államhatár menti, 10 km-es sávban repülő légijárműveknek a légtér védelme, a légiforgalom irányításának végzése, a légtér ellenőrzése érdekében szükséges azonosítása, a Magyar Honvédség erre kijelölt szervezetével együttműködve;

b/ a légtérgazdálkodás;

c/ a légiforgalom áramlásának szervezése;

d/ a légiforgalmi irányítás;
e/ a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátása;

f/ légiforgalmi távközlési szolgálat ellátása;

g/ légijármű eltűnése vagy kényszerhelyzetbe kerülése esetén 	a felkutatás és a mentés, valamint egyéb segítségnyújtás kezdeményezése.

(4) A légiforgalmi irányító szolgálat utasítása a légijármű parancsnoka számára kötelező, attól csak veszély elhárítása érdekében térhet el.


62. §

(1) A nem ellenőrzött repülőterek üzemben tartói a miniszter által a repülőtér rendeltetésének figyelembevételével meghatározott légiforgalmi szolgálat fenntartására, valamint léginavigációs berendezések létesítésére és üzemeltetésére kötelezhetők.

(2) A katonai ellenőrzött légtérben és repülőtereken a katonai légiforgalmi irányító szolgálatot a honvédelmi miniszter hozza létre.


63. §

A Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának és a légiforgalom irányításának szabályait a miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.


VI. FEJEZET

A légiközlekedési balesetek és a rendkívüli
repülőesemények

64. §

(1) Ha a Magyar Köztársaság területén, illetve a magyar légtérben a repülés tartama alatt

a/ légijárművet baleset ér;

b/ légijármű eltűnik;

c/ a légiközlekedés szabályainak megsértése miatt súlyos - 8 napon túl gyógyuló - testi sérülés vagy halál következik be

(a továbbiakban: légiközlekedési baleset), azt ki kell vizsgálni.

(2) Vizsgálni kell azokat a légiközlekedési balesetet nem okozó eseteket is, amelyek a légiközlekedés biztonságát veszélyeztették (a továbbiakban: rendkívüli repülőesemények).

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett vizsgálat (a továbbiakban: szakmai vizsgálat) célja a légiközlekedési baleset, illetve a rendkívüli repülőesemény okának és körülményeinek megállapítása és a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések megtétele, kezdeményezése.


65. §

(1) A szakmai vizsgálatot - a (2) - (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a légiközlekedési hatóság végzi. A rendkívüli repülőesemények szakmai vizsgálatát - ha az esemény közvetlenül nem veszélyeztette a légiközlekedés biztonságát - jogszabály a légijármű üzemben tartójának hatáskörébe utalhatja.
 
(2) Az állami légijárművel bekövetkezett rendkívüli repülőesemények szakmai vizsgálatát a katonai légügyi hatóság végzi, a vizsgálatot azonban az állami légijármű üzemeltetőjének hatáskörébe utalhatja.

(3) A légiközlekedési hatóság a katonai légügyi hatósággal együttműködve vizsgálja ki azt a légiközlekedési balesetet, illetve rendkívüli repülőeseményt, amelyben polgári és állami légijármű, vagy állami és  polgári légiforgalmi szolgálatok együttesen érintettek.


66.§

(1) Aki légiközlekedési balesetet észlel, köteles azt haladéktalanul a rendőrhatóságnak bejelenteni. A rendőrhatóság haladéktalanul értesíti azokat a szerveket, amelyeknek feladatkörébe tartozik a baleset következtében veszélybe került személyek részére segítség nyújtása, illetve az élet- és a vagyonbiztonság védelme.

(2) A légiközlekedési balesetet a légijármű üzemben tartója - az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségen túlmenően -haladéktalanul jelenteni köteles a légiközlekedési hatóságnak, illetve a katonai légügyi hatóságnak.

(3) Ha magyar légijárművet külföldön légiközlekedési baleset ér, azt a légijármű üzemben tartója haladéktalanul köteles a magyar légiközlekedési hatóságnak bejelenteni. A légiközlekedési hatóság a nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján jár el. 



HATODIK RÉSZ

A LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELME

67.§

(1) A légiközlekedés védelme - a légiközlekedés elleni jogellenes cselekmények megelőzése és a jogellenes cselekmények felszámolása - a nyilvános repülőterekre, a légtérben tartózkodó személyszállítást és árufuvarozást végző légijárművekre, a földön telepített légi navigációs berendezésekre és a légiközlekedésben részt vevő személyekre terjed ki.

(2) A nyilvános repülőtér üzemben tartója a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatainak teljesítésére fegyveres biztonsági őrséget hoz létre, vagy e feladatokkal ilyen tevékenységet végző, erre feljogosított szervezetet bízhat meg.

(3) A légiközlekedés védelmének költségeit az állam, a repülőtér üzemeltetője, valamint a közforgalmú légijármű üzemben tartója - jogszabályban meghatározott módon és mértékben - közösen viselik. A költségek a repülőtér használóira és a légiutasokra átháríthatók.


68. §

(1) A Kormány - a miniszter, a légügyi főigazgató, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a külügyminiszter, a pénzügyminiszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, a Határőrség országos parancsnoka, valamint az országos rendőrfőkapitány részvételével - Légiközlekedés Védelmi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre. 

(2) A légijármű elleni jogellenes cselekmény erőszakos felszámolása csak a légijármű üzemben tartójának egyetértésével, az élet- és vagyonbiztonság elsődlegességével történhet.

(3) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi légijármű ellen követnek el jogellenes cselekményt, vagy ha a jogellenes cselekménnyel érintett magyar légijárművön külföldi állampolgárok is tartózkodnak, a helyzet felszámolása csak a vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglaltakkal összhangban történhet.

(4) A légiközlekedés védelmének szabályait, a Bizottság jogkörét, feladatait és működésének rendjét a Kormány rendeletben határozza meg.



HETEDIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÁS

69.§

(1) A polgári repülőtérre, valamint a magyar légijármű-lajstromba bejegyzett, továbbá a magyar tulajdonban lévő, lajstromozásra nem kötelezett polgári légijárműre - a harmadik személynek okozott kár megtérítése céljából - felelősségbiztosítást kell kötni.

(2) A kötelező felelősségbiztosítás az üzemben tartó által a légijármű vezetésével vagy a fedélzeten egyéb szolgálat teljesítésével megbízott személyek által feladatuk ellátása során harmadik személynek okozott károk megtérítésére is kiterjed.


70. §

A kötelező felelősségbiztosítás szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.



NYOLCADIK RÉSZ

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

71. §

A törvény alkalmazásában:

1.állami célú légiközlekedés: a honvédelmi és a rendvédelmi célú légiközlekedés;

2.állami légijármű: a honvédelmi és a rendvédelmi célokat szolgáló légijármű;

3.ellenőrzött repülőtér: amelyen légiforgalmi irányító, tájékoztató és riasztó szolgáltatást nyújtanak; 

4. légiforgalom: a légiközlekedésben egyidőben résztvevő légijárművek helyváltoztatásainak összessége;

5.légijármű: a légiközlekedés eszköze (pl: merev- vagy forgószárnyú repülőgép, sárkányrepülő, szabadon repülő személyzetes léggömb; léghajó; jogszabályban légijárműnek minősített repülőmodell; nem kizárólag mentési célt szolgáló ejtőernyő; személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz);

6. légijárművel végzett egyéb gazdasági tevékenység: az ellenszolgáltatásért, légijárművel végzett - légi személyszállításnak vagy légi fuvarozásnak nem minősülő - különleges tevékenység (pl.: a légi mező- és erdőgazdasági szórótevékenység, a külső felfüggesztésű teheremelés és szállítás, a polgári célú légi felderítés és megfigyelés, a légi hirdetés, valamint a bajba jutott légijármű felkutatása és mentése);

7. légijármű vezető: az a személy, aki a légijárművet repülés közben irányítja és a kormányait kezeli;

8.légiközlekedés: légijárművel a légtérben való közlekedés (helyváltoztatás), ideértve a légijárműnek a repülési feladata végrehajtásához szükséges földi vagy vízi mozgást is;

9. légiközlekedési szakszemélyzet: az a légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet folytató személy, akinek a tevékenysége a légiközlekedés biztonságát befolyásolhatja;

10. légiközlekedési tevékenység: 

a./ a légijárművel végzett személyszállítás és árufuvarozás;

b./ a légijárművel folytatott munkavégzés (pl. teheremelés, mező-, erdő- és vízgazdasági célú repülés);

c./ a bajbajutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére irányuló kutató-mentőrepülés;

d./ a légijárművel végzett egészségügyi mentőrepülés;

e./ a légijármű sport-, valamint nem gazdasági magáncélú alkalmazása;

f./ a vállalati célú légiközlekedés;

g./ a légiközlekedési szakszemélyzet gyakorlati repülő kiképzése;

h./ az állami légijárművel a katonai repülések céljára ideiglenesen elkülönített légtéren kívül végzett minden repülés.

11.légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz: jogszabályban meghatározott, légijárműnek nem minősülő, a légiközlekedést elősegítő, illetőleg kiszolgáló berendezés,gép vagy szerkezet, amely a légiközlekedés biztonságára hatást gyakorolhat;

12.légiközlekedéssel összefüggő tevékenység: 

a./ a légijármű, annak részei, berendezései és alkatrészei, valamint a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártása, karbantartása, javítása;

b./ a légijármű bérbeadása;

c./ a légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú földi képzése;

d./ a repülőtér és a légiközlekedést kiszolgáló földi létesítmények létesítése, fenntartása, üzemben tartása;

e./ a légiforgalmi szolgálat ellátása - ideértve a légiforgalom irányítását - a légiforgalmi tájékoztatás és a légiközlekedési meteorológiai szolgálat, az ehhez szükséges létesítmények és berendezések létesítése, fenntartása és üzemben tartása.

13. léginavigációs berendezés: a légijármű helyzete és útvonala meghatározásának eszköze;

14. légisport: légijárművel folytatott, nem gazdálkodási célú sporttevékenység;

15. nyilvános repülőrendezvény: légibemutató vagy verseny, melynek látogatására a meghívás propaganda vagy hirdetés útján történik;

16. polgári légijármű: a nem állami légijármű;

17. rádióberendezés: a légiközlekedéssel kapcsolatban a légijárművön vagy a földön alkalmazott minden, rádióhullámok segítségével működő berendezés;

18. repülés tartama: az az időtartam, amely akkor kezdődik, amikor az első személy a repülés megkezdésének szándékával a légijármű fedélzetére lép és akkor végződik, 	amikor a légijármű fedélzetét az utolsó ilyen személy elhagyta;

19. repülőtér: a légijárművek fel- és leszállására és felszíni mozgására szolgáló szárazföldi vagy vízi terület - ideértve a helikopterállomást is - a rajta lévő létesítményekkel együtt;

20. üzemben tartó: légijármű, illetőleg légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz vagy repülőtér működését szervező, fenntartó felelős természetes vagy jogi személy;

21. vállalati célú légiközlekedés: gazdálkodó szervezet  tulajdonát képező, általa bérelt, lízingelt légijármű nem közvetlenül gazdasági célból folytatott 	légiközlekedési tevékenysége.



KILENCEDIK RÉSZ

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

72. §

A légiközlekedési hatóság a nyilvános  repülőterekre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - adatokat és a légiközlekedésre vonatkozó tájékoztatásokat a Magyar Köztársaság légiforgalmi tájékoztató kiadványában (AIP) rendszeresen közzéteszi.

73. §

E törvény 3., 6., 12-14., 19., 22., 25., 29., 30., 34., 37-38., 46., 48., 50., 52., 53., 54., 58., 64. és 67. §-aiban foglalt rendelkezések végrehajtásáról a Kormány rendeletben gondoskodik.

74.§

E törvény alapján rendeletben állapítja meg 

a/ a belügyminiszter a légiközlekedéssel kapcsolatos rendészeti feladatokat, az ezeket végrehajtó szervezeteket, a feladatok ellátási rendjét;

b/ a földművelésügyi miniszter a miniszterrel, környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel együttesen a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés szabályait és feltételeit;

c/ a miniszter a légiközlekedés biztonságos és zavartalan végrehajtását biztosító léginavigációs, távközlő, meteorológiai és egyéb berendezések létesítésének, üzemben tartásának, megváltoztatásának és megszüntetésének, valamint hatósági felügyeletének szabályait és rendjét;

d/ a miniszter a honvédelmi és népjóléti miniszterrel együttesen a rendkívüli repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályait ;
e/ a népjóléti miniszter a miniszterrel együttesen az ország területére légiközlekedési úton bejutó fertőző betegségek megelőzése érdekében történő ideiglenes korlátozások szabályait;

f/ a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter a törvény 20.§-ának (3) bekezdésében említett tevékenység engedélyezésének rendjét;

g/ a miniszter a 6. § (5) bekezdésében említett repülőmodellek és repülőeszközök körét;

h/ a népjóléti miniszter a földművelésügyi miniszterrel és a miniszterrel együttesen a közegészségügyi légi beavatkozás (szúnyogirtás) szabályait;

i/ a földművelésügyi miniszter a miniszterrel együttesen a légi személyszállítással és a légi árufuvarozással összefüggő növényegészségügyi szabályokat; 

j/ a környezetvédelmi miniszter a miniszterrel és a honvédelmi miniszterrel együttesen - a pénzügy-miniszter egyetértésével - a repülésmeterológiai tájékoztatások és előrejelzések szolgáltatásával, ellenőrzésével, ezek díjazása és költségei megosztásával összefüggő feladatok rendjét és szabályait;

k/ a miniszter a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben a motoros légijárművek zajkibocsátásának korlátozására vonatkozó szabályokat;

l/ a belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel, a népjóléti miniszterrel és a pénzügyminiszterrel együttesen a bajba jutott légijárművek megsegítését ellátó kutató-mentőszolgálatok szervezetét, működésének fenntartásának, riasztásának és a mentéssel járó költségek viselésének rendjét;

m/ A miniszter a légiközlekedési szakszemélyzethez tartozóknak a körét és a vonatkozó szakmai szabályokat.
75. §

(1) Ez a törvény 1996. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti : 

a) a polgári repülésről szóló - az 1983. évi 7., az 1983. évi 9., az 1989. évi 18. törvényerejű rendelettel és az 1990. évi XXII., az 1993. évi LVI. törvénnyel 	módosított          -1981. évi 8. törvényerejű rendelet;

b) a vízügyi és egyes közlekedési törvények, törvényerejű rendeletek módosítása az 1991. évi XVI. törvénnyel összefüggésben című 1992. évi XXXIX. tv. 15.§-a.

(2) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 172. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak)

\"d) országos közutak, vasutak, vízi utak és az országos közforgalmú kikötők, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér,\"

(3) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	(Ez a törvény állapítja meg )

\"a) az országos közutak és műtárgyaik, a vasutak, a csatornák, a kikötők, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér), valamint a regionális közműrendszerek,\"

(4) A nemzetközi polgári repülésről Chicagoban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény és az annak módosításáról szóló jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló 1971. évi 25. törvényerejű rendelet 3. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:

\"(3) A jegyzőkönyveket és a függelékeket a közlekedési, hírközlési és vízügyi 	miniszter rendelettel hirdeti ki.\"

INDOKOLÁS

a légiközlekedésről szóló törvényjavaslathoz

Általános indokolás


A légiközlekedés alapvető szabályait a polgári repülésről szóló az 1981. évi 8. törvényerejű rendelet állapítja meg.

A jogszabály tartalma az időközben bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások, valamint az Európai Megállapodás jogharmonizációs követelményei miatt elavult, megjelenési formája - a törvényerejű rendelet - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosítását követően megszűnt.

Az előző indokokra tekintettel szükségessé vált a légiközlekedés új törvényi szabályozása. A törvényjavaslat az alábbi alapelvekre épül:

a/ a magyar légtér szuverenitásának és a légiközlekedés szabadságának deklarálása,

b/ a nemzetközi szemlélet megteremtése, a szabályozás beillesztése az európai jogrendbe,

c/ a légiközlekedésnek és az egyéb, repüléssel kapcsolatos tevékenységeknek a magyar és a nemzetközi közlekedési, gazdasági rendszerbe való integrálása,

d/ az országos repülőtéri hálózat alapelemeiként funkcionáló repülőterek működési feltételeinek kialakítása, a vállalkozások számára vonzóvá tétele,

e/ a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a felelősségbiztosítás előírása valamennyi légijárműre,

f/ a környezetvédelem követelményeinek figyelembe vétele.

Az 1981-ben készült törvényerejű rendelet már sok tekintetben közelített azokhoz a sokoldalú nemzetközi egyezményekhez, amelyeknek hazánk is részese. Az európai közlekedésbe való integrálásunk, a nemzetközi polgári légiközlekedésben (ezen belül a kontinensek közötti légiközlekedésben) való részvételünk és országunk tranzitforgalom szempontjából is növekvő jelentősége szükségessé teszi, hogy az eddigieknél jobban igazodjunk ezekhez az egyezményekhez és általában az európai országok szabályaihoz belső szabályozásunkban. 

A hatályos törvényerejű rendelet csak a szabályozás kereteit határozta meg, a polgári légiközlekedésre vonatkozó szabályok jelentős része utasításokban és légügyi előírásokban jelent meg. Jogrendünk demokratizálódása, a jogállamiság kialakulása szükségessé teszi, hogy a legfontosabb szabályokat az Országgyűlés, illetve - a törvény általános és a többi végrehajtási rendeletében - a Kormány határozza meg. 

Széleskörű szabályozási feladatokat állapít meg a törvény tervezete a miniszterek részére is. E szabályok közül kiemelkednek a légiközlekedés biztonságára és a környezet védelmére vonatkozó rendelkezések.

A törvény tervezete összhangban áll az európai jogharmonizációs követelményekkel, az Európai Megállapodásban előirányzott magyar-EK légügyi egyezmény alapelveivel.



Részletes indokolás




az 1. §-hoz


A Javaslat a törvény hatályát a magyar légtérben, illetve területen végzett légiközlekedésre, és az azzal összefüggő tevékenységekre, az ország határán kívül magyar légijárművel végzett légiközlekedésre, továbbá a légiközlekedésben és az azzal összefüggő tevékenységekben a résztvevő személyekkel, a légijárművekkel, a repülőterekkel és a légiközlekedéssel kapcsolatos létesítményekkel, berendezésekkel kapcsolatos jogviszonyokra terjeszti ki a nemzetközi és az európai gyakorlatnak megfelelően; az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet), ECAC (Európai Polgári Repülési Konferencia), EUROCONTROL (Légiközlekedés Biztonságáért Alapított Európai Szervezet) ajánlásai alapján.

A légiközlekedésre és a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre nem terjed ki a törvény hatálya abban az esetben, ha nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.

Nem terjed ki továbbá a törvény hatálya a Magyar Honvédség légvédelmi célú készültségi repüléseire.


a 2. §-hoz


A Javaslat 2. §-ának (1) bekezdése taxatív módon - a légiközlekedés szabályozásának a történetében először - meghatározza az államnak a légiközlekedéssel összefüggő feladatait és ezáltal kijelöli az állami szerepvállalás mértékét is. 

A (2) bekezdés az állami feladatok mellé felelősöket rendel a Kormány, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter             (a továbbiakban: miniszter), továbbá a kormányzati munka-megosztás szerinti rendben az adott feladat ellátásáért felelős más miniszter (miniszterek) személyében.

a 3. §-hoz


A Javaslat a hatósági jogkör szabályozásánál elválasztja a polgári légiközlekedést az állami célú légiközlekedéstől.

A nemzetközi előírásokkal összhangban a polgári légiközlekedés hatósági feladatait - az ICAO ajánlása szerint - a miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alatt működő légiközlekedési hatóság látja el.

Az állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági feladatok a honvédelmi miniszter felügyelete alá tartozó katonai légügyi hatósághoz tartoznak.


a 4. § - 9. §-okhoz


A Javaslaton belül a légtérrel kapcsolatos szabályozásnak a légiközlekedés biztonsága szempontjából kiemelt jelentősége van. Ezen belül is alapvető fontosságú a légtér felségjogi meghatározása. Mindezek indokolják, hogy a magyar légtér fogalma szerkezetileg nem a definíciók között található, hanem az a légtérrel foglalkozó rész bevezető szakasza (4. § (1) bek.).

A meghatározást követi annak kinyilvánítása, hogy a Magyar Köztársaságot a magyar légtérben teljes és kizárólagos szuverenitás illeti meg (4. § (2) bek.).

A Javaslat felhatalmazást ad - egységes osztályozási rendszer felállításával - a miniszter és a honvédelmi miniszter részére ahhoz, hogy a magyar légtérnek a légiközlekedés által különböző mértékben igénybevehető részeit rendeletben jelöljék ki. A korlátozott légtér kijelölésében a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter is részt vesz.

A légtér használatának ellenőrzése is szükségessé teszi az egyes légterek kijelölését, a magyar légtér igénybevételének rendje szerint.

A 6. § - 7. §-ok és a 9. § meghatározzák az igénybevétel feltételeit, a 10. § -11. §-ok pedig a jogosulatlan igénybevétel következményeiről rendelkeznek.

A 8. § az EK szabályokkal összhangban rendezi a légtér felügyeletét.

A 9. § szerint - a 19/1993. (I. 29.) Korm. rendelettel kihirdetett, az EUROCONTROL tagságunkból eredő kötelezettségeink alapján - a külföldi és a belföldi légtérhasználónak meghatározott díjat kell fizetnie a magyar légtér igénybevételéért.  


a 10. § - 11. §-okhoz


Fontos hiányt pótol a Javaslat a magyar légteret jogosulatlanul használó légijárművekkel szemben alkalmazható - a nemzetbiztonság szempontjainak megfelelő és az emberi jogokat szem előtt tartó - eljárások meghatározásával és a jogtalan igénybevétel szankcionálásával.
A Javaslatnak ezek a szakaszai az 1971. évi 24. tvr.-rel kihirdetett Tokiói Egyezmény; az 1972. évi 8. tvr.-rel kihirdetett Hágai Egyezmény; az 1973. évi 17. tvr.-rel kihirdetett Montreáli Egyezmény vonatkozó rendelkezésein alapulnak.


a 12. § - 18. §-okhoz


A Javaslatnak a légijármű nyilvántartására és azonosító jelzéseire vonatkozó szabályai lehetővé teszik a légijármű teljes életútjának követését, továbbá azt, hogy a légijárművet terhelő esetleges zálogjog és egyéb jog a légijármű lajstromból megismerhetővé váljék.

A lajstrom nyilvános, közhiteles nyilvántartás.

A lajstromozásra nem kötelezett polgári légijárművekről a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet, ez is nyilvános.


a 19. §-hoz


A Javaslat szerint ma már légijárművet bárki tulajdonában tarthat, az üzemben tartás csak szakmai okokból korlátozható. Az üzemben tartási engedélyre vonatkozó szabályok szerint természetes személy esetében üzemben tartási engedélyre nincs szükség, mert azt a nemzetközi joggal és gyakorlattal összhangban álló okmányok helyettesítik. A tulajdonjogot ez esetben a lajstromozási bizonyítvány, az üzemben tarthatóságot pedig a légijármű légialkalmassági bizonyítványának érvényessége határozza meg. A légialkalmassági bizonyítvány érvényessége esetén a légijármű használatáért a légijármű parancsnoka felel.

Jogi személy esetében az üzemben tartási engedély szükségességét az indokolja, hogy a jogi személy a vállalkozási célú, vagy nonprofit tevékenységét működési engedély alapján gyakorolja, amelynek az üzemben tartási engedély a részét képezi. 


a 20. §-hoz


Különleges engedélyek szükségesek a Javaslat szerint a légijárművön, repülőmodellen, valamint a légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység során rádióberendezés üzemben tartásához (ennek indoka a frekvenciaelosztással, illetőleg a légiközlekedés biztonságával függ össze); biztonsági okokból a polgári légijárműből mérőkamerás fénykép vagy képrögzítő felvétel készítéséhez; a veszélyes áru továbbításához (nemzetközi egyezmény alapján); légijárművel végzett egyéb gazdasági tevékenység folytatásához.


a 21. §-hoz


A légiközlekedés biztonsága, valamint egyes esetekben más biztonsági és rendészeti okok szükségessé teszik a nyilvános repülőrendezvény bejelentését.

A bejelentés alapján a területileg illetékes rendőrhatóság mérlegeli, hogy a rendezvény jellegének megfelelően szükséges- e részéről intézkedés, a közönség és a földi forgalom irányítására. 


a 22. § - 23. §-okhoz


A Javaslat szerint a légiközlekedési és a légiközlekedéssel  összefüggő gazdasági tevékenységek a légiközlekedési hatóság engedélyével folytathatók. 

A Javaslat részletesen meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező magyar vagy külföldi vállalkozó engedélyt kaphat.  

A székhellyel nem rendelkező külföldi vállalkozó nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján jogosult az engedélyre.


a 24. § - 28. §-okhoz


A polgári légiközlekedés meghatározó területe a légi személyszállítás és a légi árufuvarozás, ezeknek az alapvető szabályait a 24. § - 26. §-ok tartalmazzák.

A Javaslat felhatalmazza a Kormányt arra, hogy rendeletben határozza meg a részletes szabályokat (27. §).

A légijárművel végzett egyéb gazdasági tevékenység végzésének szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg (28. §).


a 29. §-hoz


A Javaslat nemzetközi szerződésnek megfelelően előírja, hogy a légijármű gyártásához, javításához és karbantartásához a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges.

A tevékenység folytatásának szakszerűségét, a szakmai szabályok betartását a légiközlekedési hatóság bármikor ellenőrizheti.


a 30. § - 32. §-okhoz


A légijármű vezetők képzése a légiközlekedés biztonságát alapjaiban befolyásoló tevékenység, ezért a törvény tervezete szerint e tevékenység a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság engedélyével folytatható (30. §).

A légiforgalmi irányító és tájékoztató szakszolgáltatot ellátó személyek képzését a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter által kijelölt intézetek végzik (31. §).

A lajstromozásra nem kötelezett légijárművek vezetőinek képzését a légiközlekedési hatóság engedélyével gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet (repülő, vagy ejtőernyős egyesület) végzi, amely a képzés feltételeiről és követelményeiről is gondoskodik (32. §).


a 33. §- 36. §-okhoz


A Javaslat szerint a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges a nyilvános repülőrendezvény megtartásához, a légijármű bérbeadásához, a vállalati célú légiközlekedés és a társadalmi szervezet (pl. egyesület) keretében kifejtett nem gazdasági célú légiközlekedési, vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatásához.

Az utóbbi esetben a légisport szövetség a tagegyesületei és tagjai vonatkozásában a jogosult szerepét tölti be.


a 37. § - 44. §-okhoz


A Javaslat szerint a repülőterek két alapvető csoportba sorolhatók: nyilvános és nem nyilvános repülőtér. A nyilvános repülőtér lehet: kereskedelmi és nem kereskedelmi repülőtér. A nem nyilvános repülőtér kategóriájába a polgári célú nem nyilvános repülőtér és az állami repülések céljára szolgáló repülőtér tartozik.

A repülőtérre vonatkozó szabályok foglalkoznak a légiközlekedés biztonságával, a repülőtér igénybevételével, a zajterhelés elleni védekezéssel és az idegen ingatlannal kapcsolatos tennivalókkal.


a 45. §-hoz


A Javaslat alapján a jövőben a koncessziós szabályok csupán a nemzetközi kereskedelmi repülőtérre (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér) vonatkoznának, az elmúlt két év tapasztalata ugyanis azt igazolja, hogy a többi - kisebb - repülőtér esetében a koncessziós szabályok szerinti működtetésre nincs igény. 


a 46. § - 49. -okhoz


A nemzetközi ajánlások alapján a légijármű akkor tekinthető műszakilag alkalmasnak, ha az elfogadott előírások szerint állították elő, tartják karban és az erről szóló hatósági igazolás érvényes.

A légialkalmasság követelményei és részletes műszaki előírásai fontos részét képezik a légiközlekedéssel kapcsolatos szabályoknak. Ezek igen terjedelmes szabályok - amelyek az egyéb közlekedési eszközök előállításával kapcsolatosaknál sokkal részletesebbek - és a légijárművek úgyszólván minden részével foglalkoznak. Nem csupán az alapvető követelményeket írják elő, hanem a légijármű alkalmazási területétől függően a tervezési paramétereket, a szerkezeti kialakítás és a repülési tulajdonságok megkívánt jellemzőit, továbbá a karbantartás szabályait is.

az 50. § - 51. §-okhoz


A repülőtér rendeltetésszerű használatát külön jogszabályban meghatározott, technikai eszközökkel megfelelően ellátott szolgálatok biztosítják. 

A repülőtér körzetét jogszabályban meghatározott akadály-jelzéssel kell ellátni.


az 52. §-hoz


A Javaslat a szabályozásban alapvetően a Chicagoi Egyezmény 2. sz. függelékét (1971. évi 25. tvr 2. sz. függeléke) és más dokumentumokban előírtakat vette figyelembe. 

Magyarország földrajzi helyzete miatt naponta 1000-nél több tranzit repülést kell irányítani a magyar légtérben, és a nemzetközi szabályok betartása alapvető fontosságú az állami repülések számára is. 


az 53. §-hoz


A nemzetközi szerződéseknek megfelelően a Javaslat előírja, hogy a lajstromozásra kötelezett vagy az állami légijárművet csak a légijármű vezetésére kiképzett és a légiközlekedési hatóság által kiadott szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy vezethet. 


az 54. § - 60. §-okhoz


A légijármű parancsnoka a légiközlekedés biztonságát befolyásoló személy, tevékenysége élet- és vagyonmegőrzés szempontjából meghatározó.

A légijármű parancsnoka felelős a repülési feladat biztonságos végrehajtásáért és a repülési szabályok megtartásáért.  
a 61. § - 63. §-okhoz


A légiforgalmi szolgálatok ellátásának feladatai szorosan összefüggnek az államnak a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos garanciális kötelezettségeivel, ezért e tevékenységeket - néhány kivételtől eltekintve - állami szerveknek kell folytatniuk. 


a 64. § - 66. §-okhoz


A Javaslat meghatározza a légiközlekedési baleset fogalmát (légijármű balesete, eltűnése, a légiközlekedés szabályainak megsértése miatt halál vagy súlyos személyi sérülés) és egyúttal arról rendelkezik, hogy azt ki kell vizsgálni.

Ugyancsak vizsgálni kell a rendkívüli repülőeseményeket, vagyis azokat az eseteket, amelyek légiközlekedési balesetet nem okoztak, de a légiközlekedés biztonságát veszélyeztették.

A szakmai vizsgálat célja nemcsak az ok megállapítása, hanem a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések megtétele, kezdeményezése. A szakmai vizsgálatot a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság folytatja le. A két hatóság együtt jár el, ha a légiközlekedési balesetben vagy a rendkívüli repülőeseményben polgári vagy állami légijármű, illetve polgári és állami légiforgalmi szolgálatok együttesen érintettek.

A légiközlekedési balesetet mindenki köteles haladéktalanul bejelenteni a rendőrhatóságnak. Ezen kívül a légijármű üzemben tartójának a bejelentést a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság felé is meg kell tennie.


a 67. § - 68. §-okhoz


A légiközlekedés védelmének szabályaira az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) és az ECAC (Európai Polgári Repülési Konferencia) részletes, megelőző intézkedéseket és javaslatokat dolgozott ki. 

A Javaslat e szabályok belföldiesítésével nemzetközi kötelezettségnek tesz eleget. 


a 69. § - 70. §-okhoz


A biztosítás szabályainak meghatározásával szabályozási hiányosságot szüntet meg a javaslat. A polgári légiközlekedés átalakulása Magyarországon piaci versenyhelyzetet teremtett a légijárművek egyes üzemeltetői között. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a légiközlekedési szolgáltatások igénybe vevői, valamint harmadik személyek védelme érdekében történik a biztosítási kötelezettség törvényi szabályozásának megteremtése. 


a 71. §-hoz


A Javaslatban található fogalom meghatározások a törvényben leggyakrabban használt fogalmak tartalmát jelenítik meg, megkönnyítve azzal a törvény értelmezését és segítve annak gyakorlati alkalmazását.


a 72. §-hoz


A Javaslatban említett kiadvány (AIP) a légtér használóinak rendszeres tájékoztatását szolgálja.

a 73. §-hoz


A Javaslat felhatalmazást ad a Kormány részére a törvény általános végrehajtási rendeletének megalkotására, a törvény egyes szakaszaihoz kapcsolódóan.


a 74. §-hoz


A Javaslat felhatalmazást ad miniszteri rendeletek kiadására. 


a 75. §-hoz


A Javaslat (1) bekezdése felsorolja a törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztő jogszabályokat.

A (2) és (3) bekezdés - a Javaslat 45. §-ában meghatározott új koncessziós szabályokkal összhangban - módosítja a vízügyi és egyes közlekedési törvények, törvényerejű rendeletek módosítása az 1991. évi XVI. törvénnyel összefüggésben című 1972. évi XXXIX. törvényt - amelynek 15. §-át hatályon kívül helyezi -; a Polgári Törvénykönyv 172. §-ának (4) bekezdését; a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének a) pontját.

A (4) bekezdés felhatalmazást ad - a nemzetközi polgári repülésről Chicagoban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény és az annak módosításáról szóló jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló 1971. évi 25. törvényerejű rendelet 3. §-ának kiegészítésével - arra, hogy az Egyezmény jegyzőkönyveit és függelékeit a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter rendelettel hírdesse ki.

A törvényjavaslathoz mellékelve tájékoztatásul bemutatjuk az egyidejűleg - annak 73. §-ában foglaltaknak megfelelően - elkészített, általános végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet tervezetét.




MAGYAR KÖZTÁRSASÁG		Együtt kezelendő a
	   KORMÁNYA				T/1322. számú törvény-	
							javaslattal








TÁJÉKOZTATÓ

a légiközlekedésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet tervezetéről 








     







Budapest, 1995. szeptember hó
Tervezet!
A Kormány
....../..... (     ) Korm. 
rendelete


a légiközlekedésről szóló ....... évi ..... törvény
végrehajtásáról




A légiközlekedésről szóló ..... évi ..... törvény (a továbbiakban: Lt.) 73. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:


(A Lt. 3. §-ához)

1. §

(1) A légiközlekedési hatóság feladatai a következők:

a/ a lajstromozásra kötelezett légijárművek állami lajstromozása, a Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromának (a továbbiakban: lajstrom) vezetése;

b/ az engedélyhez kötött légiközlekedési és légiközle-kedéssel összefüggő tevékenység ellátásához szükséges szakmai feltételek meglétének, továbbá a tevékenységet folytatónak az adott tevékenység 	folytatására való alkalmassága vizsgálata, továbbá az engedély kiadása, érvényességének meghosszabbítása;

c/ a légijárművek típusalkalmassági vizsgálata és bizonyítványainak kiadása;

d/ a lajstromozásra kötelezett légijárművek egyedi légialkalmasságának vizsgálata, illetve ellenőrzése, valamint a légialkalmassági bizonyítvány kiadása és érvényességének meghosszabbítása;

e/ a kereskedelmi és az állami repülőtér kivételével a repülőtér létesítésére, fenntartására és megváltoztatására szóló engedély kiadása;

f/ a repülőterek állapotának és üzemben tartásának vizsgálata, illetőleg ellenőrzése, valamint a repülőtér üzemben tartási engedélyének kiadása és érvényességének meghosszabbítása, a repülőtér-rendek jóváhagyása;

g/ a légiközlekedéssel kapcsolatos létesítmények és földi berendezések létesítésének, megváltoztatásának és üzemben tartásának, valamint megszüntetésének engedélyezése, állapotának és üzemben tartásának vizsgálata;

h/ a légiközlekedési akadállyal kapcsolatos légiközlekedési hatósági eljárásnak a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium illetékes szerveivel egyetértésben való lefolytatása;

i/ a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez és meghosszabbításához szükséges szakmai vizsgáztatási és ellenőrzési tevékenység ellátása, valamint a szakszolgálati engedélyek kiadása és érvényességének kiterjesztése, meghosszabbítása, továbbá a szakképzéshez szükséges tantervek és vizsgakövetelmények jováhagyása,

j/ a szakszolgálati engedély elnyeréséhez, illetőleg meghosszabbításához előírt repülőegészségügyi alkalmasság hatósági minősítése;

k/ a repülőbalesetek és rendkívüli repülőesemények szakmai kivizsgálása - külön jogszabályban foglaltak szerint;

l/ légialkalmassági bizonyítvány nélküli kísérleti, próba- vagy műszaki célú repülés engedélyezése;

m/ a légiközlekedési építmények építésfelügyeletének ellátása.

(2) A légiközlekedési hatóság illetékessége kiterjed a Magyar Köztársaság területén:

a/ a polgári légiközlekedési és légiközlekedéssel kapcsolatos tevékenységre;

b/ a polgári légijárművekre;

c/ az állami repülések célját szolgáló repülőterek kivételével minden repülőtérre és leszállóhelyre;

d/ a légiközlekedés földi létesítményeire és - a kizárólag katonai repülések céljára szolgálók kivételével - a léginavigációs földi berendezésekre.

(3) Az (1) bekezdés h/ pontjában megjelölt légiközlekedési akadálynak minősül minden olyan, a környezetéből kiemelkedő természeti objektum, építmény, vagy mozgó tárgy, amely a légiközlekedés számára veszélyt jelenthet, ezért nyilvántartása és jelzéssel való ellátása indokolt.


2. §

(1) A katonai légügyi hatóság feladatai a következők:

a/ az állami légijárművek nyilvántartása; 

b/ az állami célra szolgáló légijárművek típusalkalmasságának és egyedi légialkalmasságának vizsgálata, tanúsítása;

c/ állami repülőterek létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése, továbbá az állami repülőterek és a kizárólag az állami repülések célját szolgáló földi léginavigációs berendezések üzemben tartásának szakmai ellenőrzése;

d/ a honvédelmi légiforgalmi és repülésmeteorológiai szolgálatok működésének ellenőrzése;

e/ az állami légijárművekkel előforduló balesetek vizsgálata;

f/ az állami légijárművek repülési szakszemélyzete polgári szakszolgálati engedélyének elnyeréséhez szükséges szakmai igazolás kiadása a légiközlekedési hatóság számára.

g/ a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez és meghosszabbításához szükséges szakmai vizsgáztatási és ellenőrzési tevékenység ellátása, valamint a szakszolgálati engedélyek kiadása és érvényességének kiterjesztése, meghosszabbítása, továbbá a szakképzéshez szükséges tantervek és vizsgakövetelmények jóváhagyása,

h/ a szakszolgálati engedély elnyeréséhez, illetőleg meghosszabbításához előírt repülőegészségügyi alkalmasság hatósági minősítése;

i/ légialkalmassági bizonyítvány nélküli kísérleti, próba- vagy műszaki célú repülés engedélyezése;

j/ a légiközlekedési építmények építésfelügyeletének ellátása.

(2) A katonai légügyi hatósági feladatokat első fokon a Magyar Honvédség légügyi hatósága, másodfokon a Honvédelmi Minisztérium látja el.

(3) A katonai légügyi hatóság illetékessége kiterjed :

a/ az állami repülési földi szolgálatok tevékenységére;

b/ az állami légijárművekre;

c/ az  állami repülések céljait szolgáló repülőterekre és a kizárólag az állami repülések céljait szolgáló repülési létesítményekre és légi navigációs földi berendezésekre.


( A Lt. 6. §-ához)

3. §

(1) A nemzetközi polgári repülésről szóló, - az 1971. évi 25. tvr.-rel kihirdetett - Chicagóban 1944. december 7.-én aláírt egyezmény 5. cikkében meghatározott átrepülésekhez és a technikai leszállásokhoz, valamint a nemzetközi légijáratok átmenő forgalmáról szóló - az 1973. évi 15. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett - egyezményben (a továbbiakban: tranzit egyezmény) meghatározott menetrendszerű átrepülésekhez repülési tervet kell benyújtani az illetékes légiforgalmi irányító szolgálathoz. Ezen túlmenően a légtér ilyen célú igénybevételéhez légtérigénylésre, illetőleg előzetes engedély beszerzésére - kivéve, ha a légijármű üzemben tartójának  állama nem csatlakozott  a tranzit egyezményhez - nincs szükség.

(2) A Magyar Köztársaság területén kereskedelmi célból leszálló, illetve onnan induló menetrend szerinti és nem menetrend szerinti repülést végrehajtó légijármű üzemben tartójának nemzetközi menetrendjét, illetve a nemzetközi repülés adatait (az európai nem menetrend szerinti légijáratok kereskedelmi jogairól szóló - az 56/1994. (IV. 16.) Korm. rendelettel kihirdetett - sokoldalú megállapodás 2. cikkében felsorolt repülések kivételével) jóváhagyás céljából be kell nyújtani a légiközlekedési hatósághoz.


4. §

A Magyar Köztársaság területére leszállás céljából belépő légijárműnek az első leszállását olyan repülőtéren kell végrehajtania és nemzetközi repülésre történő indulás esetén a légijárműnek olyan repülőtérről kell felszállnia, ahol vám- és útlevélvizsgálatot, továbbá rendőri utasbiztonsági vizsgálatot biztosítanak. 

(A Lt. 12-14. §-aihoz)

5. §

(1) A lajstromba való bejegyzést annak kell kérnie, aki a bejegyzéssel jogosulttá válik.

(2) A lajstromba a következőket kell bejegyezni:

a/ a légijármű lajstromjele;

b/ a lajstromba vétel időpontja;

c/ a légijármű azonosításához szükséges adatok;

d/ a légijármű tulajdonosának neve, címe (székhelye vagy telephelye) és természetes személy esetén állampolgársága;

e/ a légijármű üzemben tartójának neve és címe (telephelye vagy székhelye);

f/ a légijármű használatának célja;

g/ a légijármű telephelye;

h/ a légijárművet terhelő jelzálog és egyéb (pl. bérleti, stb.) jog;

i/ az a/ - h/ pontokban említett adatok megváltozása.


6. §

(1) A magyar tulajdonban lévő (Lt. 13. § (1)) , de állandóan külföldön üzemben tartott légijármű lajstromba való felvétele megtagadható, ha a magyar légiközlekedési hatóság  szakmai felügyelete nem biztosítható.

(2) Kísérleti és próbarepülés tartamára a légijárművet ideiglenesen kell a lajstromba felvenni.


7. §

A lajstromból való törlés esetén a légijármű tulajdonosa a lajstromozási bizonyítványt köteles a légiközlekedési hatóságnak visszaadni.


(A Lt. 19. §-ához)

8. §

Az engedélyben meg kell határozni az üzemben tartó adatait, telephelyét, a repülőtér, illetőleg a földi léginavigációs berendezés azonosításához szükséges adatokat, az üzemben tartás célját, szervezeti, személyi, dologi és egyéb feltételeit, továbbá az engedély érvényességének idejét.


(A Lt. 22. §-ához)

9. §

(1) A jogosult többféle gazdasági célú légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatására kaphat engedélyt, ha a tevékenységek feltételeinek külön-külön is megfelel.

(2) Az engedélyben meg kell határozni a jogosult nevét, címét, telephelyét, a tevékenység fajtáját, továbbá rendelkezni kell az üzemben tartható légijárművekről (légiközlekedéssel kapcsolatos eszközökről), valamint az egyéb szakmai feltételekről. 


(A Lt. 25. §-ához)

10. §

A légi személyszállítási és a légi árufuvarozási szabályzatot, a jóváhagyott menetrendet, a tarifákat és ezek változásait - az utasok, illetőleg a fuvaroztatók tájékoztatása céljából - a légi személyszállítási és árufuvarozási tevékenység jogosultja közzéteszi.

11. §

A légi személyszállítás és a légi árufuvarozás folytatására jogosult köteles:

a/ a légi személyszállítást, illetőleg légi árufuvarozási tevékenységet az engedélyben foglaltak betartásával végezni;

b/ a légiközlekedésre, a környezet védelmére, valamint a járványügyi megelőző tevékenységre vonatkozó szabályokat megtartani;
c/	a légijárművön szállított személyek és az áru irányítására, biztonságos szállítására irányuló intézkedéseket megtenni;

d/ a légiközlekedés védelmében jogszabályban meghatározott módon részt venni;

e/ a tevékenységével kapcsolatos műszaki és gazdasági adatokat a légiközlekedési hatóságnak hatósági feladatai teljesítésére rendelkezésre bocsátani.


12. §

Az alkalomszerű légifuvarozásra külön feltételek határozhatók meg, vagy - ha külföldi fuvarozó ilyen tevékenysége a magyar fuvarozók, illetőleg a közforgalmú légiközlekedés érdekeit sérti - az engedély megtagadható.


(A Lt. 29. §-ához)

13. §

(1) Polgári rendeltetésű légijármű, részei, berendezései és alkatrészei, valamint a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz iparszerűen (rendszeresen és elidegenítési célból) csak olyan üzemben gyártható, javítható, illetőleg karbantartható, amely a gyártmány fajtája szerint a jogszabályban meghatározott szakmai követelményeknek megfelel és amely a tevékenységre a légiközlekedési hatóságtól engedélyt kapott.

(2) Ha a Magyarországon gyártott vagy javított légijármű nem kerül a lajstromba vagy légijármű nyilvántartásba, illetőleg, ha a külföldi légijármű magyarországi vállalkozó által végzett karbantartását lajstromozó államának légiközlekedési hatósága felügyeli, továbbá ha az ilyen légijármű nem Magyarországon kerül felhasználásra, akkor a gyártásához vagy a javításához, illetőleg karbantartásához nem szükséges a légiközlekedési hatóság engedélye. A gyártás, javítás, illetőleg karbantartás hatósági felügyelete - ha ezt szerződés indokolja - kérhető a légiközlekedési hatóságtól. A légiközlekedési hatóság ekkor úgy jár el, mint a lajstromba, illetőleg légijármű nyilvántartásba felvett, illetve felvenni szándékozott légijárművek esetében.


14. §

(1) A polgári légijármű, annak része, berendezése és alkatrésze, valamint a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz előállítója a légiközlekedés, a személyek és javak biztonsága érdekében köteles gyártmányainak üzemeltetési tapasztalatait figyelemmel kísérni és az ezek alapján a légiközlekedés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket megtenni, a légiközlekedési hatóságot, valamint a gyártmányok felhasználóit az intézkedésekről tájékoztatni.

(2) A polgári légijármű, annak része, berendezése és alkatrésze, továbbá a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz karbantartását végző vállalkozó köteles a légijármű, illetőleg légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártója által előírt és a magyar légiközlekedési hatóság által jóváhagyott eljárásokat és technológiákat betartani. A légijármű vagy légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz karbantartását csak akkor nyilváníthatja elvégzettnek, ha azon - az üzemben tartó megrendelése alapján - a gyártó és a légiközlekedési hatóság által előírt, illetőleg a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott valamennyi karbantartási munkát és változtatást elvégezte.


(A Lt. 30. §-ához)

15. §

(1) A légiközlekedési hatóság engedélye a következő személyek  képzéséhez szükséges:

a/ a lajstromozásra kötelezett légijárművek vezetői és a polgári légijármű légi üzemeltetéséhez szükséges hajózó (a repülés közben a légijármű fedélzetén feladatot végző) személyzet;

b/ a polgári légijárműveket a földön kiszolgáló - jogszabályban meghatározott - szakszemélyzet;

c/ a polgári légijárművek javítási és karbantartási munkáinak végrehajtására, valamint - ezt követően - a polgári légijárművek üzemképességének tanúsítására jogosult műszaki szakszemélyzet. 

(2) A működési engedély tartalmazza a jogosult adatait, telephelyét, az engedélyezett képzés fajtáját és terjedelmét, a képzéshez alkalmazható légijármű fajtákat és típusokat, valamint az egyéb feltételeket. 


(A Lt. 34. §-ához)

16. §

A légijármű bérbeadására jogosult a légijármű üzemben tartójának minősül, kivéve, ha a kölcsönvevő maga is rendelkezik az adott  fajtájú és típusú légijármű üzemben tartói engedélyével. Ez utóbbi esetben a légijármű üzemben tartói feladatainak átadását az engedélyben jelezni kell.


(A Lt. 37-38. §-aihoz)

17. §

(1) A kereskedelmi repülőteret a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a pénzügyminiszterrel és a belügyminiszterrel egyetértésben nemzetközi repülőtérnek nyilváníthatja. Az ilyen repülőtéren nemzetközi személyforgalom számára megnyitott útvonalon tranzit terület létesíthető, a közvetlen felügyeletet ellátó vámhivatal engedélye alapján, továbbá az egyéb, jogszabályban előírt szolgálatokon kívül határőrizeti, vám, rendőri, légiközlekedés-védelmi, továbbá közegészségügyi szolgálatot kell fenntartani. 

(2) A repülőteret a miniszter a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben ideiglenes vagy eseti jelleggel a nemzetközi forgalom számára is megnyithatja. A minősítés eseti vagy ideiglenes lehet. Az ilyen repülőtéren határőrizeti-, vám- és rendőri utasbiztonsági szolgálatot kell működtetni.


18. §

A törvény hatálybalépésekor meglévő repülőtér körzetében a létesítésekor hatályos jogszabály szerint kialakított biztonsági és zajvédelmi övezetet addig kell fenntartani, amíg a repülőtér működési feltételei meg nem  változnak. A feltételek változása esetén a törvény alapján hozott rendelkezések és egyéb, vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.


(A Lt. 46. §-ához)

19. §

(1) Ha a légiközlekedési hatóság az üzemben tartás során a polgári légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusával kapcsolatban olyan adat birtokába jut, amely arra utal, hogy az adott típusú légijármű, illetőleg a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz további üzemben tartása nem biztonságos, a légiközlekedési hatóság a típusalkalmassági bizonyítványt bevonhatja vagy a feltételek helyreállításáig felfüggesztheti.
(2) Annak a légijárműnek, illetve légiközlekedéssel kapcsolatos eszköznek az üzemben tartását, amelynek típusalkalmassági bizonyítványát bevonták vagy felfüggesztették, az üzemben tartónak haladéktalanul meg kell szüntetnie.


(A Lt. 48. §-ához)

20. §

(1) A légialkalmassági bizonyítványnak tartalmaznia kell a  légijármű tulajdonosának és üzemben tartójának nevét, a légijármű azonosítására szolgáló adatokat (típus, lajstromjel, gyártási szám), az alkalmazás célját és a bizonyítvány érvényességének határidejét.

(2) A légijárműnek a két légiközlekedési hatósági vizsgálata közötti folyamatos légialkalmasságának fenntartásáról az üzemben tartó gondoskodik. 

(3) Az üzemképesség tanúsítására jogosultak kijelölésének módját és a jogosultak nevét az üzemben tartó jelöli meg, vagy a karbantartó működési szabályzatában kell megjelölni.

(4) Ha a légijármű az üzemben tartás során nem felel meg a légialkalmasság követelményeinek, akkor az a légialkalmassági bizonyítvány érvényességi határidején belül sem üzemeltethető.

(5) A Magyar Köztársaságban jogosultsággal rendelkező javító, illetőleg karbantartó vállalkozó által javított, vagy karbantartott nem magyar légijármű légialkalmasságát a légiközlekedési hatóság csak a légijármű üzemben tartójának kérésére és a lajstromozó állama szerint illetékes légiközlekedési hatóság egyetértő nyilatkozatára vizsgálja, illetőleg igazolja  légialkalmasságát.


(A Lt. 50. §-ához)

21.§

(1) A nyilvános repülőtér üzemben tartója köteles:

a/ a repülőtér futópályáját és az egyéb közlekedési területeket olyan állapotban tartani, ami a légi-, valamint a földi járművek és a személyek biztonságos közlekedését és tartózkodását lehetővé teszi;

b/a légiközlekedés védelmében a jogszabályban meghatározottak szerint részt venni;

c/ a repülőtéren esetleg előforduló balesetek következményeinek felszámolásáról gondoskodni, a végrehajtás feltételeit biztosítani.

d/ a repülőteret a meghirdetett működési időben a meghirdetett működési feltételek szerint szabályosan igénybe venni szándékozó légijárművek használatára bocsátani;

e/ a meghirdetett működési időben az előírt szolgálatok és berendezések működését fenntartani, a légiközlekedésben részt vevők biztonságához szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) A repülőtér üzemben tartója repülőtérrendben szabályozza:

a/ a légijárművek közlekedését a repülőtéren és a repülőtér körzetének légterében,

b/ a gyalogosok és a járművek közlekedését a repülőtéren,

c/ a repülőtéri létesítmények és berendezések használatát.

d/ a személyek és gépjárművek repülőtérre való be- és kiléptetését.

(3) A repülőtérrendet - az állami célú repülésekre szolgáló repülőtér kivételével - a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.

(A Lt. 52. §-ához)

22. §

(1) Légijárművel fel- és leszállni - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag repülőtéren szabad. E feltételek alól csak az állami légijármű és az az eset képez kivételt, amikor a légijármű tulajdonságai miatt a leszállás helye nem határozható meg előzetesen, vagy ha a leszállásra a biztonság vagy baleseti segélynyújtás érdekében van szükség. Az így okozott kárt azonban meg kell téríteni.

(2) A terület tulajdonosának (kezelőjének) és az illetékes környezetvédelmi hatóság hozzájárulásával - a nemzetközi és az állami repülés céljait szolgáló repülőtér közvetlen környezetét kivéve - légijármű rendszeres használatára nem nyilvános  fel- és leszállóhely (a továbbiakban: leszállóhely) létesíthető.  A leszállóhely létesítését (a leszállóhely helyét, létesítőjének nevét, címét és a létesítés célját) a légiközlekedési hatóság engedélyezi.


(A Lt. 53. §-ához)

23. §

(1) A magyar állampolgár által külföldön szerzett szakszolgálati engedély vagy képzés akkor fogadható el a magyar légiközlekedési hatóság által kiadandó szakszolgálati engedély alapjául, ha azt a Magyar Köztársaságot is kötelező nemzetközi szerződésben meghatározott feltételekkel adták ki, illetve folytatták, és ha az e törvényben és ennek alapján jogszabályban előírt feltételek is teljesülnek.

(2) A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) követelményeinek megfelelően külföldön, nem magyar állampolgár részére kiállított szakszolgálati engedélyt Magyarországon a légiközlekedési hatóság elismeri.

(3) Gazdasági célú légijármű-vezetői tevékenységet csak az adott tevékenység folytatására jogosító hivatásos szakszolgálati engedély tulajdonosa végezhet. Hivatásos szakszolgálati engedély kell a kereseti céllal (pl. alkalmazottként) folytatott légijármű-vezetői tevékenységhez is.
(4) A lajstromba vett légijárművön közforgalmú utasszállító légijármű vezetői tevékenységet csak az a 60. életévét be nem töltött, hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező légijármű-vezető folytathat, aki az ilyen tevékenység folytatására jogosító magyar vagy más ország hatósága által kiadott és a magyar légiközlekedési hatóság által érvényesnek elismert szakszolgálati engedéllyel rendelkezik.


(A Lt. 54.  §-ához)

24. §

(1) A parancsnok kijelölésének módját a működési szabályzatban - ha az adott légiközlekedési tevékenység e bekezdés rendelkezésének hatálya alá tartozik -, a parancsnok nevét pedig a repülési okmányban meg  kell jelölni.

(2) Az (1) bekezdésben említett repülési okmány a repülési terv vagy a légijármű üzemben tartója által vezetett napló.


(A Lt. 58. §-ához)

25. §

A repülés akkor kezdhető meg, ha a parancsnok meggyőződött arról, hogy:

a/ a légijárművön a felség- és lajstromjel előírásos, a légijármű a tervezett repülési feladatra felkészített, repülésre alkalmas állapotban van, fedélzeti berendezései működnek és légialkalmassági bizonyítványa érvényes;

b/ a légijárművön minden előírt karbantartási munkát és ellenőrzést elvégeztek és ezt az okmányokban igazolták;

c/ a légijármű tömege és tömegközéppontja a repülési feladatra meghatározott biztonsági határokon belül van;

d/ a légijárműnek az adott feladat végrehajtásához előírt személyzete a fedélzeten tartózkodik és a feladat végrehajtására felkészült;

e/ valamennyi utas és a szállított teher elhelyezése előírásos és biztonságosan rögzített;

f/ az utasokat a repülés közbeni és a vészhelyzeti magatartásról kioktatták;

g/ a tervezett repülés útvonalának időjárási helyzete megfelelő;

h/ a légijárműre a jogszabályban előírt biztosítást megkötötték.


(A Lt. 64. §-ához)

26. §

(1) Azokat a szerveket, amelyeknek feladata a légijárművek megsegítése (felkutatása, mentése) a belügyminiszter a miniszterrel, a honvédelmi és a népjóléti miniszterrel együttesen jelöli ki. Ennek keretében:

a/ a belügyminiszter intézkedik a balesetet szenvedett légijármű felkutatásáról, a tűzoltásról és a személyek kimentéséről, valamint a baleset helyszínének biztosításáról;

b/ a miniszter intézkedik a légiközlekedés zavartalansá-gának fenntartásáról, az eset szakmai vizsgálatáról és - nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - a balesetben érintett országok illetékes 	hatóságaival való kapcsolat tartásáról;

c/ a népjóléti miniszter intézkedik a személyek egészségügyi mentéséről és a légi katasztrófa bekövetkezésekor végrehajtandó egészségügyi cselekvési terv életbe léptetéséről;

d/ a honvédelmi miniszter légi kutató szolgálatot tart fenn, amely az eltűnt légijármű, illetőleg személyek felkutatásán kívül azok mentésében is közreműködik.

(2) A feladatok költségfedezetéről, valamint a költségeknek a balesetet szenvedett légijármű üzemben tartójára jogszabályban meghatározottak szerint való áthárításáról a pénzügyminiszter az (1) bekezdésben megjelölt miniszterekkel együttesen gondoskodik.


(A Lt. 67. §-ához)

27. §

(1) Légijármű abban az esetben vehet részt a légiközlekedésben, ha a légijármű üzemben tartója, személyzete és a szállított személyek a biztonsági szabályoknak eleget tesznek.

(2) Olyan anyagot vagy tárgyat, amely a repülés vagy a légijárművön tartózkodó személyek biztonságát veszélyezteti, nem szabad légijárművön szállítani vagy annak fedélzetére felvinni. A légiutasnak tűrnie kell, hogy a légijármű fedélzetére szállásakor a fegyvert vagy a fegyverként használható egyéb eszközt, anyagot tőle elvegyék és a repülés tartama alatt hozzá nem férhető helyen őrizzék.

(3) Ha a légijármű üzemben tartója megtagadja, hogy légijárművét, annak szállítmányát az illetékes hatóság vagy a repülőtér biztonsági szervei biztonsági ellenőrzésnek vessék alá, akkor az a légiközlekedésben nem vehet részt. Azt a légi utazásra jelentkező személyt, aki nem veti magát alá a biztonsági ellenőrzésnek, a légiközlekedésből ki kell zárni.

(4) A légiközlekedés védelme érdekében - jogszabályban meghatározott körben - a munkavállalókat az illetékes szervek, az érintettek tudomásával, törvényben meghatározott módon ellenőrzik.



28. §

Ez a rendelet 1996. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a polgári repülésről szóló, az 1981. évi 8. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott - a 17/1983. (VI.1.) MT rendelettel, a 95/1989. (VIII.30.) MT rendelettel, a 88/1990. (IV.30.) MT rendelettel, a 102/1991. (VII.31.) Korm. rendelettel, a 32/1992. (II.14.) Korm. rendelettel, a 13/1993. (I.19.) Korm rendelettel módosított - 17/1981. (VI.9.) MT rendelet."
